A kender-vetőmag termesztése közfoglalkoztatásban Bevezetés A rostjáért termelt, külföldön iparinak nevezett kender termesztéséneknek a magyar mezőgazdaságban igen nagy hagyománya volt a XIX. és XX. században. A gyapot alkalmazása és a műanyagok használatának elterjedése előtt a rostlen mellett a kendernek nagy jelentősége volt a fonóipar rosttal való ellátásában. A paraszti gazdálkodás időszakában a falvak lakói az arra alkalmas területeken mindenütt termesztették a rostkendert is a kapcsolódó vetőmag-előállítással együtt. A természetes módon kialakult magtermesztési módszert Magyarországon azóta sem váltotta fel a gépesített előállítás, nem fejlődött ki a kender-vetőmag termelés géprendszere. A nemesített vetőmagvak alkalmazása ma már specializált tevékenységként követeli meg a kendernél is a vetőmag előállítását, amelynek során szigorú előírásoknak és hatósági követelményeknek kell a termelőnek megfelelnie. 1. A kender vetőmagtermesztésének bemutatása A kender-vetőmagot még ma is szinte teljes egészében kézi módszerekkel állítják elő Magyarországon, mert egyelőre nem állnak rendelkezésre azok a gépi eszközök, amelyeket ennek a speciális növénynek a magtermesztésében alkalmazni lehetne. Tekintettel arra, hogy a sűrűre vetett rostkender magzónájában csak kevés mag terem, és ennek betakarítása gépesítve eléggé körülményes, a növény biológiai adottságait kihasználandó, az úgynevezett tág térállásban való vetőmag-termesztés vált általánossá hazánkban. A tág térállás miatt végső kifejlődésében kúpos fa formájára hasonlító magkendernek a növényre jellemző erőteljes gyomelnyomó tulajdonsága már nem érvényesül annyira, ezért a mechanikai vagy vegyszeres gyomirtást is alkalmazni kell. A vetőmag-előállító munkához hozzá tartozik a megfelelő tőszám beállítása, valamint a fajtától idegen egyedek kiszelektálása és a már elvirágzott hím kendernövények kivágása is. Ahhoz, hogy ezek a munkák hatékonyan elvégezhetők legyenek a kukoricánál is alkalmazott 70 cm-es sortávra kell vetni a magkendert. A gyomirtó kézi kapálás megkönnyítésére sorközművelő kultivátor használata célszerű, mert gyomos táblákon, illetve egyes kedvezőtlen időjárási körülmények között a teljes felületű kézi kapálásnak túlságosan nagy munkaerő szükséglete lenne. Az idegen egyedek és a hímkenderek eltávolítását követően, általában szeptember második felében vágásra éretté válik a magkender. Ezt a műveletet egy erős, sarlószerű vágó kézi szerszámmal végzik úgy, hogy minél kisebb legyen a magvak kipergésének esélye. Ezt követően a kivágott, sok elágazású magkender szárakat egymáshoz támasztva kúpba kell összerakni, hogy a szükséges kb. 3 hetes utóérést követően a mag kicsépelhető legyen. A cséplés művelete szintén kézzel történik ponyván, vagy fóliaterítésen a szárak ütögetésével. A mag nagyon érzékeny a sérülésekre, aminek következtében a csíraképesség romlik, ezért a tapasztalatok szerint magas csíraképességű vetőmagot csak kézzel való csépléssel lehet biztonságosan elérni. A cséplés után maradó kenderkóró, amelynek vastagsága 25-40 mm, kiváló tüzelőanyag, kályhákban, vegyestüzelésű kazánokban elégethető.
1
Részben gépesített módszerű kender-vetőmag előállításban a kendertövek kivágását és a magvak kicsépelését lehet gyorsabbá, könnyebbé, és olcsóbbá tenni. Sajnálatos azonban, hogy ilyen gépek csak egyedi gyártásban illetve más célra gyártott gépek átalakításával lennének elérhetőek nagyon drágán. Nagyobb volumenű magtermesztés esetén válhat rentábilissá ilyen gépi eszközök beszerzése, amihez szükséges, hogy legyen export lehetőség, illetve tényleges, nagyobb mértékű belföldi vetőmag-igény. A kender-vetőmag előállítás teljesen gépesített megoldását hazánkban még ki kell dolgozni. Ebben nagy szerepük kell, hogy legyen a nemesítőknek is, mert lehet, hogy a meglévő betakarító kombájnokhoz kellene igazítaniuk a növények méreteit, de ugyanakkor rendelkezni kell olyan rostfeldolgozó üzemmel is, amely fogadni és feldolgozni tudja azt a nagy mennyiségű kenderkórót, amelyet a területről bálázott formában takarítanak majd be a vetőmagot termelők. 2. A teljesen kézi munkaerőre alapozott vetőmag-előállítás indokoltsága ma A hazai kendertermesztés hibernált állapota miatt gyakorlatilag nincs számottevő vetőmagra igény, ami miatt nem indokolt a vetőmag-előállítás felfuttatása. Jelen helyzetben az egyébként világhíres magyar kenderfajták vetőmagját külföldön lehetne értékesíteni. Az export felfuttatása viszont igényelné a biztos vetőmag-termelői hátteret, és így a kör bezárult. A kender-vetőmag előállításának legrégibb hagyományokkal rendelkező tájkörzete SzabolcsSzatmár-Bereg megye, az ottani lápi talajok jó tápanyag-szolgáltató képessége miatt. A kézi munkaerő igénybevételének csökkentése miatt a leghíresebb kendernemesítő, Bócsa Iván akadémikus fokozatosan áthelyezte az ásványi talajú körzetekbe a kender-vetőmag termelését (itt a gyomirtó vegyszerezés hatékonyan alkalmazható) az 1990-es évek közepétől. A termesztési kultúra meghonosításra került a Bácsalmási Agráripari Rt.-ben, de időközben a hazai kendertermesztés teljesen megszűnt, az utolsó feldolgozó üzemeket (Szegvár és Nagylak) is felszámolták. A vetőmagtermeléshez létrehozott gépi kapacitások a privatizációs átalakulás áldozataivá váltak, így a kender-vetőmag előállítás újbóli elindításának csak egyetlen módja van, a teljesen kézi munkaerőre alapozott megoldás alkalmazása. Jelen helyzetben ez lehetőséget kínál a nagyszámú munkával nem rendelkező ember időleges alkalmazására, a vetőmag termelési tevékenység megtanítására szélesebb körben. Az EU-ban regisztrált kenderfajták 25 %-a magyar nemesítésű (13 fajta). Ezek termeszthetőségének folyamatos fenntartása közérdek, amelyhez értékteremtő módon járulhat hozzá a kender-vetőmag előállítására is kiterjesztendő közfoglalkoztatás. A megfelelő szinten elsajátított vetőmag-szaporító tevékenység lehetőséget kínál a későbbiekben arra, hogy kiszolgálja majdani belföldi növekvő vetőmag-igényt, de az esetlegesen már korábban is jelentkező export megrendelések kielégítését is előmozdíthatja. 3. A közfoglalkoztatás és a kender-vetőmag előállítás lehetséges összekapcsolása A kender-vetőmag termelése hazánkban kézi munkaerő felhasználásával történik. Az emberi munkaerő költsége és kapcsolódó járulékai miatt nem nagyon akad rá vállalkozó, mivel a módszerek és az elvégzendő feladatok kellő ismerete nélkül nem garantált a jövedelem. Tetézi a problémát, hogy aszályos időszakban annyira kevés lehet a magtermés, hogy szinte biztos, hogy a vállalkozó ráfizet a tevékenységre. Öntözés alkalmazásával a minimális termésmennyiség felfelé jelentősen befolyásolható, ami azonban kevés termelőnek áll a rendelkezésére.
2
A nemesített kenderfajták magjának szaporítása nem túl bonyolult, ám körültekintő munkavégzést kíván. Ez a munka a mezőgazdaságban nem nagyon gyakorlott közfoglalkoztatottakkal is viszonylag könnyen megtanítható, és jó eredménnyel elvégeztethető, szoros szakmai felügyelet mellett. A mezőgazdasági közfoglalkoztatási programok egy jelentős részében kertészeti tevékenység folyik, amellyel jól összekapcsolható a kender-vetőmag termelése. A kendernek nem túl sokféle munkafolyamata van, amelynek elvégzését jól össze lehet egyeztetni a kertészetben elvégzendő feladatokkal. Kender vetőmagból a termés biztonsága öntözéssel fokozható az öntözéses szabadföldi kertészettel együttesen kezelve, így az árbevétel biztosabban tervezhető. A közfoglalkoztatás munkaidőkeretét csak részben fedi le (összes munkaóra igénye 1 hektárra legfeljebb 300 óra) a kender-vetőmag előállításának munkamennyisége, ezért nem önállóan, hanem az egyéb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsoltan célszerű kialakítani ezt a tevékenységet. A hektáronként keletkező 3-4 tonna kenderkórót nem lehet bedolgozni a talajba, ezért azt a területről le kell hordani. Ezt a feladatot a termelési folyamat szereplői költség nélkül elvégzik, ha megkaphatják a hulladéknak számító fás kórót, amely baltával, vagy szalagfűrésszel felaprítva kályha-, illetve kazánfűtésre alkalmas tüzelőjük lehet. 4. A kender-vetőmag előállítás adaptációja a Start közmunkaprogramhoz A kenderfajták nemesítésének és vetőmag szaporítási jogaival Magyarországon az AGROMAG Kft. (6722 Szeged, Jósika utca 13.) rendelkezik. Ez a cég végzi a fajtafenntartás, és a vetőmag szaporítás feladatait, illetve gyakorolja a kereskedelmi jogokat. Az AGROMAG Kft. elkötelezett a kendertermesztést és annak fejlesztését illetően, amit az is igazol, hogy a megszüntetésre ítélt kendernemesítést átvette 2008-ban a Károly Róbert Főiskolától. Folyamatosan végzi vállalkozó termelőkkel a kenderfajták fajtafenntartó szaporítását, és kutatja az exportálási lehetőségeket, mert a nemesített magyar rostkenderfajták a világban igen elismertek. A közfoglalkoztatásban termelt kender-vetőmagot a vállalkozó önkormányzatoktól szerződéses konstrukcióban kilogrammonkénti 400 forintos nettó áron felvásárolja (az ár tiszta magra vonatkozik). Ilyen termeltetést 2012-ben Bakonszegen végeztettek a közfoglalkoztatást folytató helyi önkormányzattal. A tevékenységet nem terhelik további hatósági szemle-díjak, és a fémzárolás költsége. Ezeket a költségeket a fajtatulajdonos AGROMAG Kft. fizeti. A továbbiakban a kender-vetőmag előállításának emberi erőt igénylő munkaműveleteit, és időszükségletüket mutatjuk be. A kézi munkaerő igénybevételét jelentő munkaműveletek a következők: a) Sorközművelés b) Idegenelés, hímtelenítés c) Magkender kézi betakarítása a) Sorközművelés: • sorközök kultivátorozva (kukorica sortávra (70-76 cm), és szemenként vetett kenderben) • egyszeri sorkapálás: 3
o munkaóra szükséglete: 40-50 óra/hektár (Megjegyzés: erős gyomosodás esetén többszöri kultivátorozás + kapálás válhat szükségessé) b) Idegenelés, hímtelenítés o munkaóra szükséglete: 2-3 óra/ha/alkalom o időtartama: 3 hét, hetente 2-szer c) Magkender kézi betakarítása: • munkaerőigény a kender kivágásához és kúpba rakásához: 12 fő/hektár • napi elérhető teljesítmény: 1 hektár • munkavégzés hajnali időben és késő délután a magpergés miatt (szeptember végén, október elején) • a kivágás eszköze a nádvágáshoz használatos sarló, vagy ma már a vállra akasztott bozótvágó motoros körfűrész • a kúpokba rakott kender 2-3 hétig utóérik • „cséplés” kézzel történik, ütögetéssel, ponyva (fólia) terítés felett • 1 hektár tőállománya kb. 60-70 ezer tő • munkaóra szükséglet a kézi csépléshez 100-120 óra hektáronként A várható magtermés mennyisége a fajtától, de a termesztési körülményektől is nagyban függ. Általában 700-1000 kg nyers vetőmag betakarításával lehet számolni a fentebb leírt módszerrel történő termesztés esetén. A vetőmag előállítása, és rendelkezésre állása alapvető feltétele a rostkender termesztésének. Az ipari felhasználásra termesztett rostkender vetőmagszükséglete hektáronként 40-60 kg. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy 1000 hektáros feldolgozói körzet vetőmag-igényét kb. 80-100 hektár területen lehet megtermelni ún. tág térállásos művelési móddal. Szakmai munka irányítása és felügyelete: A vetőmagot termeltető AGROMAG Kft. a kendernemesítő irányítása mellett, a tevékenység elindítása előtt, néhány felügyeletet ellátó személyt (mentort) képez ki mindenegyes termelési kiskörzetben, akik az első időszakban különösen, a helyi munkavezetők segítségével ügyelnek arra, hogy a növényápolást az idegenelést, a hímtelenítést a szakmai követelményeknek megfelelően végezzék el a vetőmag előállításban dolgozók. Ezzel biztosítható, hogy a vetőmagtermelésben előírt szántóföldi szemlék sikerrel lebonyolódjanak, és a termelt mag a vetőmag minősítést megkaphassa. Kiegészítő eszköz-szükséglet a kender-vetőmag előállításhoz A közfoglalkoztatást végző önkormányzatok az elmúlt években általában beszerezték az alapvető művelő eszközöket főként, ami a kertészeti termelést illeti. Nem rendelkeznek azonban valószínűleg olyan sorvetőgéppel, amely szemenként tudná elvetni a kenderszaporítás alap-vetőmagját 70 cm-es sortávra. Az ilyen sorközre vetett kultúrák mechanikai gyomirtására traktoros függesztett kultivátorral is rendelkezni kell, hogy a teljes felület kézi kapálását ne kelljen elvégeztetni, mert ez nagy termelési kockázatot rejt csapadékos tavaszi időszak esetében. A kendertövek kivágási munkáit nagyban meg tudja könnyíteni a motoros vállra akasztott bozótvágógép fűrésztárcsával. 4
5. A vetőmag-előállításban rejlő lehetőségek kihasználása, felkészülés a piaci igényekre való termelésre A kenderfajták nemesítése Európán kívül nem sok országban folyt illetve folyik. Azokon a földrészeken, illetve országokban (Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália) ahol a kendertermesztés meghonosításával kísérleteznek, mindenütt európai, és ezen belül jórészt magyar fajtákat alkalmaznak. Ez a tény jó lehetőséget kínál az exportunk növelésére, bár még nem alakult ki nagy kendertermesztői háttér ezeken a távoli földrészeken. Amíg számottevő belföldi vetőmag igény nincs, addig az exporttal kellene kiegészíteni az amúgy is szükséges fajtafenntartói tevékenységet, mert így csökkenthetők lennének a fajták fenntartásának mindenképpen felmerülő, tulajdonképpen folyamatos költségei. A vetőmag előállításához azonban gyakorlott, a szakmaiságot teljes mértékben birtokló termelői háttérre van szükség. Az eladási árakat a kendervetőmag esetében is a világpiac határozza meg, és ebben a tekintetben a francia kendervetőmag árak a meghatározók. A francia vetőmag-nemesítés az egylaki fajtákat preferálta, míg Magyarországon a kétlakiak vannak túlsúlyban. Az egylakiak vetőmag előállításának gépesítése könnyebben megoldható, de a kétlaki kenderfajták gépesítése és szelekciója sem látszik megoldhatatlan feladatnak. Ez utóbbi azért lenne fontos, hogy a nagyobb rosthozamra képes magyar fajták vetőmagjait versenyképes áron tudjuk a külföldiek számára felkínálni.
Bácsalmás, 2013. augusztus 13. Csőke Gyula/ Folberth Péter / Hidvégi Attila
5
