A KÁTRÁNYFESTÉKEKRŐL

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

165

A KÁTRÁNYFESTÉKEKRŐL. A kőszént joggal nevezi Jókai fe kete gyémántnak; termékei a chemi kus kezében számtalan olyan festé kekké válnak, a melyek színpompája vetekedik a gyémántéval. A kőszén szerkezetét még ez ideig homály födi; csupán azt tudjuk, hogy ásvány, és hogy szénvegyületekből áll, melyek szén-, hidrogén-, oxigén-, kevés nitrogén- és kénből alkotott bonyolult szerkezetű testek. Kátrány. A legrégibb időkben á kőszenet csupán tüzelő anyagül hasz nálták. Az első, ki azt más czélokra felhasználni megkisérlette, J o h n J o ac h i m B e c h e r volt. Ő a kőszén száraz desztillácziója útján kokszot, kátrányt s élénken égő gázt kapott. Már ő benne fogamzott meg a gon dolat, hogy a kőszéndesztilláczió ter mékei között nem a világító gáz a legfontosabb; ennek bizonyságául szol gál, hogy 1681. augusztus 19-én An gliában H e n r y S e r 1 e - vei egyetem ben szabadalmat vett szurok és kát rány előállítására. Utána Dr. H a l e s (1726), majd W i l l i a m M u r d o c h (1792) a vi lágító gáz készítését fejtegették; de sem ők, sem a következő emberöltő gáztechnikusai nem gondoltak a kát rány hasznosítására. Legfeljebb itt-ott tüzelőül használták, vagy nyers állapo tában fa és vas olcsó bemázolására alkalmazták, bár az így nagyon is ke véssé felel meg a czélnak. A kátrány legnagyobb része kellemetlen teher volt a gázgyárakban és eltakarítása több nyire még nagy költségeket is okozott. Idővel a kátrányt mind nagyobb mértékben használták fedéllemezek elő állítására. 1846-ban, Majna melletti Frankfurt ban B r ö n n e r a legkönnyebb kátrány olajat állítja elő, melynek fő alkatrésze a benzol s ezt mint folttisztító vizet (Brönnér’s Fleckenwasser) adja el. ő ugyancsak a kátrányból víztiszta kreo-

zótot is állított elő, melyet vasúti talp fák átitatására készített. Angliában 1813 óta, hogy egy egész városrészt, a Westminster Set. Margaret nevű plébánia-kerületét gáz zal kezdték kivilágítani, a világító gáz használata roppant mértékben elterjedt, elannyira, hogy nagy városok: kör nyékén az országutak mérföldekre ezzel vannak kivilágítva: a kátrány hasz^ nálata azonban csak 1838-ban vergődött némi jelentőségre, midőn B e t h e 11 szabadalmat vett arra, hogy á kátrány ból előállított nehéz olajokkal talp fákat konzerválhasson. Ennek az olaj nak előállítása ezután Franczia- és Németországban is meghonosodott. Az illanósabb, könnyű olajat azonban még nem használták fel, s csak néha fogták fel, hogy tisztító víznek (Brönner), vagy nyitott lámpákban világításra s kis mennyiségben kaucsuk feloldására hasz nálják. 1845-ben H o f m a n n A. W. a könnyű olajokban feltalálta a benzolt, 1849-ben M a n s f i e l d pedig tisztán állította elő s erre nem sokára a ben zolból mesterséges keserű mandolaolajat (Nitrobenzol vagy Essence de Mirbane) csináltak. De a kátrány termé nyéiből mindezekre csak kevés fogyottéi. A kátrányipar csak 1856-ban,. az anilinfestékek felfedezése után kapott nagy lendületet; e festékek törzsanyaga ú. i. a benzol, a melyet egyedül kátrányból állíthatunk elő. így vált az eddig haszontalan hulladéknak tekin tett kátrányból keresett és értékes árúczikk. Európában most évenként átlag 550,000 tonna kátrányt desztillálnak, melynek nagyobb részét Angliában, hol egyetlen egy ezég a »Burt, Boulton and Hay wood «-féleSilbertownban az Európá ban évenként feldolgozott összes kát ránynak körülbelül J/4 részét maga pá rolja le. A világítógázgyárak retortáiban a levegő kizárásával hevített kőszén tel


i66

G ER STER E. MIKLÓS

jesen felbomlik. Nagyobbrészt illő ve gyületek származnak belőle, melyek a hosszú hűtő csövekben részben lecsa pódnak, részben pedig gázállápótbán maradnak ; — ez utóbbiak adják a világító gázt. ^ A retortákban - a kevés ásványi anyagokkal tisztátlatrítotfc szén koksz marad vissza^ A lecsapódott folyadék két rétegre válik: -a felső ammoniavíz, az alsó fekete, vastag olajos kátrány. S e kát rány az álápja a mai nagy, magas fokon állói festék iparnak, a rfiely ez előtti 3 2 'évvel ; még nem ;is ' létezett; A kőszénk'átrány sok ktilörtböző anyag keveréke, melyeket chemiai tu lajdonságaik; szerint három csoportba oszthatunk:'* r.,■■■?■:.> ; v : .1’; i A szénhidrogének; vegyületek, a melyek csupán szénből?és hidrogénből állanak; ^teljesen; közömbösek, — higfr tott savakban és lúgokban nem crtdhatók s a kátrány . legnagyobb <és legbecse sebb részét' alkötják. Ide tartozik a benzol, tolnol, xylol, naftalin, az aníthradén stb: :■ .v • 2. és eleinte csak borszesz megy át/.á hűtő készülékbe;. De áz: elválasztás nem .pon tos, mert 'nem -sokára már á magasabb

hőfokon forró folyadék is átmegy a felfogó edénybe. Ha példánkban a lep>árl£tót három külön részletben ^fractiő) fogjuk föl, elsőnek erős borszeszt kapunk, másodiknak nagyon vizesét's harmadiknak tiszta vizet. A kátrány alkotó részeinek forró pontjai nagyon távol esnek egymástól, pl. á benzol 8o °-on forr, az anthracén pedig 370°-on, s így már az. első lepárláskor az alkotó részek egymástól való elválasztása annyira sikerül,; hogy bizonyos alkatrészeket csak az ölső, másokat csak a második vagy. harma dik részletben ipgunk keresni. .. . A . lepárlást nagy, vasretortákból végezik. JEzek teljesen zárt, többnyire hengeralakú edény pkr melyeknek a felső végéből kiinduló, eső az elillanó gő zöket. a hűtő készülékbe vezeti, hogy ott lecsapódjanak s a. cső végéből a felfogó . edényekbe, csorogjanak; r ;0 r , .. Az egyes részleteket savval és aztán lúggal mossák, hogy egyrészt a bázi sokat és fenolokat, másrészt a savakajt eltávolítsák; ezután a termékeket egyerir ként ismét részletes lepárlásnak^ vetik alá; minek többszöri ismétlés^ után az egyes alkatrészeket külön-külön kap ják 1meg. Hogy áz így előállított tiszta anya gok további felhasználását megértsük, kissé be kell hatolnunk a szénvegyülétek misztériumába. A szén — bár csak négy értékű — magával hidrogénnel száz meg száz egymástól teljesen különböző vegyü letet ; alkot. Hogy a szén ily sokfélé vegyületet alkothat, annak az a tulaj donsága az oka, hogy atómjainák nágy hajlandóságuk van láncz- vagy gyűrű álakban nemcsak egy, de gyakran két kapocsösal egymáshoz fűződni; Lánczalakü szerkezetűek a petró leum szénhidrogénjei, például a bután CHZ • CH*. . CHi .CHs, tehát négy szénatóm egy-egy értékűsége (rtt pon tokkal jelezve) révén egyesül egymás sal. s á • fennmaradó értékekét hidrogénatómpk. telítik. Az ilyen' képletet szerkezeti képletnek nevezzük*


A K Á T R Á N Y FEST É K E K R Ö L .

Gyűrűalakban egymáshoz fűzött szénatomokból álló szerkezetűek a kát rány termékei; így: H

I

C H — C

a benzol

// \

C— H

I

>

ll

H — C

C —H

I

H H

H

I

I

C

C

// \

// \

H — CC

naphtalin

|

||

H — CC c

I

I

H

H

H

u H

I

I

c

1 c

// \

/

H — C

^

C— C

| ||

C—H

|

H — C

^

;

G— H

c

anthracén

C—H

|

|

C— C c

HI

/

,

C — H

\

c

//

H H1

A szénatómok eme kapcsolatai, különösen a gy űrű-alakúak, nagyon szi lárdak, ellenben a hozzájok csatlakozott más elemek atómjait könnyen elvehetjük tőlök s másokkal cserélhetjük fel (pl. egy hidrogénatómot egy chlóratómmal). A szénatómok kapcsait már csak nagy nehezen téphetjük széjjel, így a benzol hat szénatómból alkotott gyűrűje az anilinfestékek előállítására szolgáló tekervényes utakon a legkülön félébb megpróbáltatásoknak ellentállva, teljes épségében megmarad. Benzol, C6 H9 ) színtelén, a fényt erősen törő olaj. Ebből készül az anilin s így valamennyi anilinfesték is belőle származik. Karbolsav vagyfenol, C6 H5— O tehát benzol, melyben egy hidrogén

hidroxillal van helyettesítve. Átható szagú, fehér, tűalakú kristályok. Többek között a sárga pikrinsav készül belőle. Naftalin, Cí0 H* ; különös kelle metlen illatú fehér kristálykák. Újabb időben háziasszonyaink 'molypusztító szerként használják — az egészségben maradó molyok örömére. Belőle készül a Martius-sárga, Victoria-kék, Bordeauxpiros stb. Anthracén, C n H 10 ; kékes csillámú fehér lapocskák. Az alizarin alap anyaga — de nem az »alizarin és anthracén tintáé«, melyekben még nyo mát se találjuk; csupán a hangzatosság kedvéért díszelegnek e nevek a tintás üvegeken. Resorcin, Ct H^iO H)*, a benzol ból készül. Fehér tűalakú kristályok. Ftalsav, C6 Hí (C 0 2 H )*. Hosszú fehér tűk> Mindama szénvegyület, mely a C O*H (Carboxyl) csoportot tartal mazza, savtermészetű. A ftalsavat naftalinból állítjuk elő. Antiin, C6 H* NH*. Színtelen vas tag olaj. Benzolból készítik. A benzol salétromsavval keverve, adja a nitrobenzolt (Mirbánolaj, C6 H 5 NO*) ebből hidrogénnel redukálva, anilin áll elő. íme ezek azok a testek, a melyek a kátrányfestékek gyártásában a fő szerepet viszik. A kelmefestés módját a festékek chemiai természete határozza meg s e szerint a festékeket két fő csoportba oszthatjuk. I. Festékek, a melyek sem az ál lati, sem a növényi rosttal nem ve gyülnek. a) Vízben és alkoholban oldhatat lanok. Ide tartoznak az ásványfestékek, melyeket a kelmékre csak reátapaszt hatunk, mint pl. a plajbász grafitját a papirosra. b) Vízben, alkoholban oldhatók. E csoport festékeinek oldata a rostot rögtön színesíti, ha azt előbb bizonyos avóval (Beize; pl. csersav, némely ola jok és fémsók) átitatjuk. Ilyen a cochenille, alizarin stb.


ió8

G E R S T E R E. M IK L Ó S

II. Vízben vagy alkoholban old 100 kg. kőszén ad 3 — 5 kg. kát ható festékek, melyek oldatban az rányt, 100 kg. kátrány ad: 3 kg. nyers benzolt, ebből készül állati anyaggal (selyem, gyapjú) közeti*5 » tiszta » » > lenül vegyülnek. 3 » nitrobenzol, » » a) A növényi rostot (pamut) is 2*25 » nyers anilin, » » közetlenűl megfestik. b) Melyek csak avó segítségével 3*37 » » anilinpiros, » » i;i2 » tiszta fuchsin. festik meg a növényi rostot. A n ilin festékek • Rosanilin- Tehát egy kilogramm fuchsin előállí csoport. 1856-ban egy angol chemikus, tására 30 métermázsa kőszén szükséges. Hogy a theoretikus ismeretek mi P e r k i n , anilinből chinint akarván ké szíteni, az anilint chrómsavval kezelte ; lyen fontosak a gyakorlatra, mutassák czélját ő ugyan el nem érte, de kapott a következők: 1863-ban Hofmann egy violaszínű festéket, a Mauveint. A. W. felállítja az ammonium-theoriát, H o f ma n n A. W. 1858-ban fedezte mely szerint az ammóniában (NHS) egy fel a fuchsint s már ugyanazon évben vagy több hidrogénatóm alkoholgyö V e rg u in a szép piros festéket sokkal kökkel helyettesíthető. Ezt a reakcziót egyszerűbben, a nyers anilin oxidácziója felhasználva az ammónia maradékokat révén állította elő. E felfedezésére Re- (— N H*) tartalmazó rosanilinre, viola nard fréres et Franc Lyonban szaba színű festékekre, a Dahlia-festékekre dalmat vettek. Ezzel Francziaország bukkant. 1860-ban G i r a r d és G. de La* egy új iparág székhelyévé lett. 1867-ben a Société de Fuchsine r i e Párizsban szabadalmat vettek egy fényes kiállítást rendezett s ezzel úgy kék festékre, melyet anilin és rosanilinszólván monopóliumot kapott, de Hof sók együttes hevítése révén állítottak mann A. W. a. rosanilinekkel, az úgy elő. Hofmann A. W. ezt úgy magya nevezett Dahliaviolákkal új tért nyitott rázza, hogy a rosanilin amingyökeinek az iparnak. hidrogénjei részben fenilekkel(C6J# 5 — ) Lázas tevékenység fejlődött m ost; vannak helyettesítve. Ennek következ olyan módszereket kerestek, melyek tében észszerűbbnek látszott az eddig még jobb eredményeket szolgáltassanak. követett módszer helyett, t. i. hogy előbb anilin és toluidin oxidácziója ré H of ma n n, Ke kul é, Rosens t i e h 1 és sok más tudós hasztalan vén rosanilint készítsenek s csak ebből fáradott a fuchsin szerkezetének meg állítsák elő a viola és kék. festékeket, állapításán; csak 1878-ban sikerűit ez rögtön olyan anilint és toluidint hasz nálni, melyekben már az aminhidroF i s c h e r O t t ó és E m i l n e k . F r i e d e l és C r a f t s synthesis gének alkohol- vagy fenilgyökökkel útján előállítják a triphenylmethant helyettesítve vannak. így kapták a dimethylanilinból A' (C6 H h)s CH , melyből a két F i s c h e r a leukanilint készíték s úgy fogták fel methylviolát és difenilaminból a diszerkezetét, hogy ez methan, melyben fenilaminkéket, mely mindketten leve három hidrogénatóm, három anilin- zethetők a pararosanilinből. A foszgén három molekula dimethylgyökkel van helyettesítve. Megfelelő oxidáczió révén olyan festékbázist ka anilinnal a pompás kristályos viola punk, a melynek sói pompásan pirosak, 5 B - 1 adja. Ez a folyamat nagy műszaki jelen ilyen: a sósavas pararosanilin, sósavas tőségű ; mert vele bármely alkylált rosanilin vagy fuchsin. A következő kis összeállítás bepil anilinből közetlenűl a legkülönbözőbb lantást enged a fuchsingyártásba. Az viola, sárga és kék festéket állíthat egymás után megnevezett anyagok sor juk elő. Ide tartozik legszebb kékünk, a Vicrend szerint készülnek egymásból.


A K Á T R Á N Y FEST É K E K R Ő L .

toria-kék, a szép sárga auramin és a tavaly kereskedésbe hozott égkék is. A versenynek gyorsan kellett fej lődni, hogy a szokásos módszerekkel ép oly szép termékeket lehessen egyenlő mennyiségben előállítani; az árak csök kentek s a piaczra tisztább árúk ke rültek. Fischer Ottó 1877-ben közölte, hogy a keserűmandolaolaj dimethylanilinnel hevítve, színtelen bázist ad, melynek rosanilinszerű szerkezetét fel ismervén, ebből oxidáczió útján egy zöld festéket készített. Majdnem egy időben D ö b n e r benzotrichlorid (C6 C C /3) és dimethylanilinből a »malachitzöldet« állí totta elő, melyre a berlini nagy kát rány- és festékgyár vett szabadalmat magának. Míg azt a kérdést szellőztették, hogy a malachitzöld és Fischer zöldjének egy leukobázis képezi-e alapját: a bádeni anilin- és szíksógyár és a bá zeli B i n d s c h e d l e r é s B u s c h e z é g gyárában megkísértették Fischer reakczióját műszaki úton véghezvinni és már 1878. márczius havában sikerült az addig értékes keserűmandolaolajat (benzaldehyd, C0 H& C O H , el nem cserélendő a csupán szagra hozzá ha sonló nitrobenzollal) a toluolból synthesis útján előállítani s ebből »szolidzöldet* kapni. A műszaki nehézségeket olyan gyor san és fényesen győzték le, hogy senki sem akarta a synthesist elhinni, inkább szabadalomsérelmet gyanítot tak, de a tények igazolták a gyakor latban és elméletben erős technikának nagyszerű sikerét. Azofestékek. A festékgyártás más téréin is nagyot lendített az elmélet. 1858-ban G r i e s P é t e r a diazovegyületeket fedezte fel, melyek szerkezetét Kekulé magyarázta meg. Salétromsav az anilin vagy más ha sonló bázis sóira olyképen hat, hogy belőlök a diazovegyületek létesülnek. Ezzel a festékgyártásnak beláthatlan nagy tér nyílik.

16 9

A diazovegyületek szárazon nagyon robbanékonyak s e nagy bomlási haj lammal jár nagy reakezióképességük is. Ha valamelyik diazobenzolsót (például C6 H 5 N = s N . C l ) borszeszszel heví tünk, nitrogén illan el s benzol szár mazik, és ha a vizenyős oldatot benzol ból eredő vagy analóg bázisok oldatába öntjük, diazoamido- és végre amidoazovegyületek keletkeznek, mely utóbbiak nak kitűnő festő tulajdonságuk van s mint azofestékek ismeretesek. Fenolok kal hasonló a reakezió. így a sulfanilsav .és resorcin a na rancsszínű tropaeolin vagy chrysoint adja. Ide tartoznak még a gyönyörű narancsszínű helianthin, a Majna mel letti H ö c h s t festékművének ponceau 7?-je, a bordeauxpiros, azokék, Bismarck-barna stb. Az azofestékekből ál líttatnak elő a disazofestékek, melyek közetlenül megfestik a pamutot, így a biebrichi skarlát-, a pompás crocein skarlát-, a congoveres s legújabban B a y e r F r i g y e s elberfeldi gyárának sárga chrysaminja, piros benzopurpurinja, benzoaurinja és rosaurinja stb. Tatrazin . Z i e g l e r Baselben K n o r r munkálatainak nyomán a dioxyborkősavas nátrium (még két év előtt a laboratoriumok legritkább pre parátumainak egyike) és fenylhydrazinból készíté a tatrazint. E pompás sárga festék a fénynek és szappannak tel jesen ellentáll és bizonyítja, hogy a közönség előítélete az anilinfestékekről még oly időből ered, mikor a festékipar nem volt annyira kifejlődve mint manapság. Fenolfestékek . Resorcinből nagyszámú, két színt játszó (fluoreskáló) pompás festék származik: az eosinfestékek és a resorcinkék. Ez utóbbi salétromos savnak resorcinra s az így ke letkező termékre brómnak való hatásá ból származik. Színtartó, értékes kék festék, mely a kelmék redőin pompás piros színt játszik. Az 1874-ben Münchenben Baeyertől felfedezett eosinek anyja a fluorescein, mely ftalsavnak és resorcinnak


A K Á T R Á N Y FEST É K E K R Ő L .

200°-0n való összeolvasztásakor szár I anthracénból készítik: oxidáczió útján mazik. A szerint, hogy a fluoresceinre j antrachinont állítanak belőle elő s ebből jód, bróm, chlór vagy salétromsav hat, füstölgő kénsavval majd marónátronnal a különböző árnyalatú piros eosinfesté- való hevítés útján az alizarint. keket kapjuk. Ilyenek az eosin / , eosin E festék 20 % alizarin-tartalommal, B, erythrosin, pyrosin, aureosin, prime- mint narancsszínű tészta jő a kereske rose soluble, safrosin, rose bengal, désbe. A vele festett kelmék színét tö floxin és cyamosin stb. rökveresnek (Türkischroth) nevezzük. A fenolfestékekhez tartozik a kitü I n d ig ó . E becses festő anyagot nően színtartó zöld coerulein, a viola már Krisztus születése előtt ismerték. gallein, a Martius-sárga, a tavaly nagy Európában a festőfüvet (csülleng, Waid) hírre; vergődött franczia »Melinit« rob indigótartalma miatt régen termesztet banó anyagban főszerepet játszó sárgán ték, sőt Németországban és Angliában termesztése némely arisztokraták kivált festő pikrinsav is. A n th r c te é n fe s té k e k . A hat sága volt. Portugalli kereskedők nemsokára vanas évek végéig Dél-Francziaország földműveseinek fő keresete a pirosító India felfedezése után nagy mennyiség búzór (Rubia tinctorum,'garance, Krápp) ben hozták Európába az indigót s ezzel eladásában állott. Átlag 80 millió frank roppántúl károsíták a nagy haszonnal járó festőfűtermelést. A német »Waidértékű búzért termeltek. * A búzér értékét a benne foglalt egy aristokraták « felbőszültek ezúj »Teufelsszázalék alizarin adta meg, mely gyap futter« ellen s szorgalmazásukra 1594* jút, pamutot egyaránt, pompás és el- ben a regensburgi országgyűlés halálpusztíthatatlanúl pirosra fest. Akkortájt büntetés terhe alatt megtiltotta az indigó bevitelét. E példát Anglia és 100 kg. búzér, mely egy kilogramm alízarint tartalmazott, megért 80 — 100 Francziaország is követte. Hogy mennyire jövedelmezett a frankot, ma egy kilogramm tiszta alizarint kapunk 12 Vs frankért. A fiata festőfű, mutatja az, hogy 1526-ban egy festőfüvet termesztő franczia a Spanyollabb festőnemzedék már alig ismeri a országban fogva tartott I. Ferenczért pirosító búzért. kifizette a váltságdíjat. Robiquet, SchutzenberMikor Angliában a kereskedők az g e r , R o s e n s t i e h l és még több tudós megállapította a búzér összetételét indigó szabad behozatalát kieszközölték, 1737-ben Németországban is megen és éppen midőn R o c h l e d e r , Per n o z és K o p p E m i l e növény festő gedték az indigó bevitelét. 1880-ban Bayer Adolf Münchenben anyagát észszerű és használhatóbb alak az indigót is elő állítja synthetisis útján ban készíték: G r a e b e C. és L i e b é r m a n n C. Berlinben (1868) az alizarint a kőszénkátrány termékeiből. Ez a mesterséges indigó azonban, synthesis útján állították elő. Az elmélet e vívmánya egyszerre drága előállítása miatt, a bengáli indigó tönkre tette Dél-Francziaország nagy val ma még nem versenyezhet, de már mérvű búzértermelését és Németorszá is Damokles kardjaként veszélyezteti got egy új nagy iparral gazdagította. Indiák virágzó indigó-termesztését. Az alizarint most kizárólasrosan G e r s t e r E . M ik l ó s.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A KÁTRÁNYFESTÉKEKRŐL

Recommend Documents