BIZTONSÁGTECHNIKA
SZABÓ GYULA
A KATONAI SZOLGÁLATBÓL SZÁRMAZÓ FIZIKAI TERHELÉS ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI
A Magyar Honvédség feladatainak ellátásához elengedhetetlen, hogy a katonák képesek legyenek megfelelni a szolgálat során fizikai követelményeknek. A dolgozat bemutatja a katonai szolgálathoz kötıdı kiválasztás, a képességfenntartás és egészségmegırzés szabályozását és gyakorlatát a Magyar Honvédségnél. A külföldi hadseregeknél alkalmazott gyakorlat ismertetése után a mozgásszervi megbetegedések megelızésére irányuló önálló programok lehetıségét kezdeményezzük. Kulcsszavak: Magyar Honvédség, mozgásszervi megbetegedés, fizikai alkalmasság, kockázatkezelés
To fullfill the tasks of the Hungarian Army it is necessery to fit solgers' physical abilities to the requirements derived from military service. This paper describes the regulation and practice of the selection, improvement and healt promotion of military personel in the Hungarian Army.Based on forign military practice an independent program is proposed for the prevention of the work-related musculosceletal disorders. Keywords: Hungarian Army, WRMD, physical eligibility, risk management.
Bevezetés Nem vitatott, hogy csak egészséges és jó fizikai képességekkel rendelkezı katonák alkalmasak a különbözı szolgálati feladatok ellátására és a kitőzött célok elérésére. A megfelelı fizikai kondíció biztosításhoz a NATO tagállamok hadseregeiben — így a Magyar Honvédségnél is — a katonai pályára és különleges feladatokra jelentkezık eseti, illetve a teljes állományra kiterjedı, meghatározott rend szerinti idıszakos alkalmasság vizsgálatokat végeznek. A fizikai képességek fenntartásának további eszközének az egészségfejlesztést, valamint az egészséget károsító tényezık elleni megelızı intézkedések végrehajtását tekinthetjük.
249
A Magyar Honvédség személyi állományának fizikai alkalmassága Egy vizsgálat szerint megkérdezve a honvédség személyi állományát arról, hogy milyennek ítéli saját egészségi állapotát, a válaszok eloszlása 9% jó, 64 % jó, 26% kielégítı és 1% rossz volt és ugyanerre a kérdésre válaszolva a civilek rosszabbnak ítélik meg egészségüket. A vezetık honvédség vezetıi általában a honvédségi hivatásos állományának egészségi állapotát jellemzıen kiemelkedınek vagy jónak, a civilekhez képest jobbnak ítélik meg. [1] Más képet mutat az edzettségi mutatók objektív felmérése, ugyanis a mért adatok alapján a magyar katonák szembetőnıen nem rendelkeznek magasabb edzettségi állapota a civil lakosságnál. A 2004-ben zárult vizsgálat szerint a katonák antropomertiai mutatói normál értékeket mutatnak, azonban az életkor elıre haladtával, elsısorban a férfiaknál a normál értékek felsı tőréshatárához közelítenek. [2] A katonai alkalmasság, a szerzıdéses és hivatásos állomány fizikai alkalmasságának megítélése szempontjából alapvetı a mozgásszervi betegségek ismerete és értelmezése. Ezek a megbetegedések csökkentik a hadrafoghatóságot, illetve békeidıben jelentıs munkaidı kiesést okoznak. A mozgásszervi betegségek bizonyos fajtái súlyos teljesítményzavarhoz, balesetveszélyhez, katasztrófákhoz, emberi és anyagi veszteségekhez vezetnek. Ezen betegségek felismerése kiemelt jelentıségő.[3] Az MH Egészségvédelmi Intézet Felülvizsgáló Osztály adatai szerint a mozgásszervi betegségek elıfordulása a leggyakoribb az összes vizsgált betegségcsoportban, és az összesen 1222-bıl összesen két alkalommal állapítottak meg alkalmasságot, általában háromból két esetben egészségügyi szabadság és csökkentett munkaidı kerül megállapításra. A helyzet romlását érzékelteti, hogy — az általában is növekvı esetszám mellett — a mozgásszervi betegségek megjelenése közel háromszorosára nıtt 2002–2005 közötti idıszakban.[4] Az erı-állóképesség romlását más adatok is alátámasztják korcsoportonként és nemenként eltérı mértékben, de ez a vizsgálat szerencsére azonosított olyan csoportokat is, ahol pozitív volt a változás. [2] A modern, korszerő hadseregek katonái egészségileg, mentálisan és fizikálisan mindig készen kell, hogy álljanak a különbözı kihívások, feladatok eredményes végrehajtására. Ma Magyarországon az alkalmasság 250
BIZTONSÁGTECHNIKA
vizsgálati rendszer biztosítja, hogy csak a legjobb fizikai erınléti állapotban lévı személyekbıl válhasson katona, és csak azok szolgálhassanak külföldön, akik arra fizikálisan is a legalkalmasabbak. [5] Az állomány tagjának a beosztás jellegétıl függıen kell megfelelnie az egészségi alkalmasság követelményeinek. A Magyar Honvédségben a fizikai követelmények a beosztás jellegétıl, a terhelés nagyságától függnek, így a munkakörhöz szükséges funkcionális szervrendszerek [6] alapfokú edzettségi állapota: T1 követelmény szint, közepes fokú edzettségi állapota T2 követelmény szint, emeltszintő edzettségi állapota T3 követelmény szint, fokozott szintő edzettségi állapota T4 követelmény szint. Érdekes módon külön került szabályozásra a külföldi szolgálatot ellátókkal szemben fizikai követelmény [6]: a) a külföldön (mőveleti területen) fegyveres, béketeremtı és békefenntartói szolgálatot, vagy külföldön különleges megterhelést jelentı katonai szakfeladatokat végrehajtók, idıkorlátozás nélkül: T4, b) a külföldön béketeremtı és békefenntartói szolgálatot törzsbeosztásban és nem fegyveres szolgálatot saját szakmában szolgálatot teljesítık, katonadiplomácia tevékenységet ellátók, valamint NATO beosztásba vezényeltek idıkorlátozás nélkül: T3. „A NATO tagországok hasonlóképpen értelmezik a fizikai alkalmasság fogalmát, amelynek alapvetı célja a különbözı katonai feladatok eredményes végrehajtására történı kiválasztás. Az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete egészére érvényes elıírások a fizikai alkalmasság-vizsgálat és az arra történı felkészülés területén nincsenek. Az egyes tagországokban alkalmazott fizikai követelményrendszer mozgásanyaga, és az elvárt teljesítménymutatók korcsoportok, nemek, valamint állománykategóriák, haderı- és fegyvernemek alapján változnak. A fizikai alkalmasság vizsgálata, és az arra történı felkészülési rendszer eltérı nemzeti sajátosságokat mutat.” [2] A szövetséges tagállamok hadseregeinek jelentıs része nemenként differenciálja a követelményszinteket, vagyis élettani törvényszerőségek alapján a nık számára alacsonyabb követelményszinteket határoz meg. A nemi differenciák mellett a NATO tagországok hadseregeinek túlnyomó többsége életkori differenciákat is alkalmaz, amelyeknél esetenként eltérı korcsoportokat állít fel. Arra is akad példa, hogy csak a munkaköri követelmények (haderınem) alapján differenciálják a követelményszinteket (pl. Nagy Britannia). Ennek a módszernek az alkalmazásánál fı 251
szempont, hogy életkortól és nemtıl függetlenül végre kell tudni hajtani a fegyvernem munkaköri-terhelési profilját modellezı munkafeladatot. Több tagországnál a követelményszintek — a magyar haderıhöz hasonlóan — a nemi, az életkori és a munkaköri sajátosságokat egyaránt figyelembe veszik.[2] Elsıdleges feladat a munkaköri beosztásokhoz és a különbözı szolgálati feladatokhoz kapcsolódó fizikai terhelésprofilok meghatározása. Az egyes munkakörök speciális részfeladataiban különbözı összetételben jelenik meg az erı, a gyorsaság, továbbá a lazaság-hajlékonyság képessége, sıt a koordinációs képességek is. A terhelésprofilok meghatározásán alapul a fizikai kondíció fejlesztését és szinten tartását szolgáló eljárások kidolgozása, meghatározása és ezek szakembereken keresztül történı gyakorlati alkalmazása. [2] A különbözı fegyvernemeknél eltérıek az egészségi követelmények, így az egyik beosztáshoz alkalmatlan személy egy másikra teljesen alkalmas lehet. A katonával szemben támasztott egészségi követelmények pontosabb meghatározása szükséges az adott fegyvernemekhez. [3] A fizikai alkalmasság-vizsgálat olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges fizikai adottságok és képességek meglétét vizsgálja. Végrehajtására a fizikaialkalmasságvizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény — az MH HEK alkalmasság vizsgálatot végzı egészségügyi intézetei — keretein belül kerül sor. [7] A Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály és az Orvosi Élettani Osztály terhelés-élettani alapokon (orvosi tevékenység), a magyarországi populáció antropometriai adottságait figyelembe véve dolgozta ki a teljesítmény-élettani alapszinteket. A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálatának alapja a magyarországi populáció antropometriai adottságainak és a különbözı mozgásformák, az adott speciális feladatokra (munkakörökre) jellemzı sajátos tevékenységek energetikai hátterének vizsgálata. [5] A kötelezı sorkatonai szolgálat alól mentesülni kívánók a meglévı elváltozásaik, betegségeik eltúlzására törekedtek. Ezzel szemben a szerzıdéses katonai szolgálatra jelentkezık abban érdekeltek, hogy a szolgálatra egészségi állapotuk alapján megfeleljenek és alkalmassá nyilváníttassanak. [3] 252
BIZTONSÁGTECHNIKA
A modern technika biomechanikai mérések elvégzését is lehetıvé teszi. Ezekkel az eszközökkel a fizikai képességek pontos megállapítására nyílik lehetıség, melynek katonai alkalmazására példákat ismerünk a sérült katonák rehabilitációja terén [8], de még kiaknázatlanok a lehetıségek a kiválasztási folyamatban, a fizikai terhelhetıség megállapításához. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy amíg az egészségi állapot adott, addig a fizikai teljesítıképesség csak a rendszeres testedzéssel tartható, fejleszthetı, alakítható. A jó fizikai és pszichés állóképesség, valamint a jó megjelenés joggal várható el minden NATO és természetesen, így minden magyar katonától is. [5] A szolgálati feladatok végrehajtásához szükséges fizikai kondíció elérése és szinten tartása megfelelı személyi és tárgyi feltételrendszert követel meg. A szükséges tárgyi feltételrendszer fejlesztése alapvetı feladat, amely az eredményes alkalmazás vonatkozásában szétválaszthatatlan a személyi feltételrendszertıl. [2] A hadra fogható állományterhelés- és teljesítmény-élettani mutatóit befolyásoló közvetlen tényezıket Kovács belsı környezeti és külsı környezeti tényezıkre tagolta. A közvetlen belsı környezeti tényezıknek tartja az egészségi (pl. egészségügyi státusz), a pszichikai (pl. személyiség tulajdonságok és motiváció) és a fizikai, azaz teljesítmény-élettani (pl. teljesítıképesség, edzettség) csoportokat, míg közvetlen külsı környezeti tényezık az elméleti, elvont (pl. terhelési protokoll) a gyakorlati, tárgyi (pl. öltözet) illetve a személyi (pl. vizsgálatot végrehajtó szakember) csoportja.[2]
A fizikai képességek megırzésének munkavédelmi feladatai A fizikai képességek megóvás a Magyar Honvédségnél a szolgálatból adódó sérülések, megbetegedések megelızésében is megjelenik. Bár a Munkavédelmi törvényhez képest a Magyar Honvédségnél kivételesen indokolt esetben eltérı követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg a miniszter, meg kell teremteni az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ezen belül a munkáltató köteles többek közt [9] az emberi tényezı figyelembevételére a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös 253
tekintettel az egyhangú, kötött ütemő munkavégzés idıtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidı beosztására, a munkavégzéssel járó pszicho szociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére, egységes és átfogó megelızési stratégia kialakítására, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezık hatására, megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. Az MH létesítményt, építményt, technológiát, munkahelyet üzembe helyezni abban az esetben szabad, ha az megfelel a tervezett használat követelményeinek, a munkavédelmi elıírásoknak, és rendelkezik a munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálat végrehajtását igazoló — megfelelı eredménnyel rendelkezı — jegyzıkönyvvel, továbbá az elıírt üzemeltetési dokumentációval. Ezen feltételek teljesítését a használó honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka által kijelölt bizottság vizsgálja, de a bizottságba a használó honvédelmi szervezet képviselıin túl az MH létesítmény üzemeltetését végzı gazdálkodó szervezet és a befogadó honvédelmi szervezet képviselıjét is be kell vonni. A vizsgálat során a bizottság az építmények, a beépített, és a telepített technológiák, munkaeszközök, hadfelszerelési anyagok, biztonsági berendezések alkalmasságát a funkcionális mőködés egészére kiterjedıen vizsgálja. A vizsgálatokkal egyidejőleg kell végrehajtani a munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálatot a Munkavédelmi törvénynek megfelelıen [10]. A kockázatértékelést végzı köteles minıségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érı terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelızı intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minısül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. [9] 254
BIZTONSÁGTECHNIKA
A Magyar Honvédség illetékes egészségügyi szervezete, együttmőködve a Honvédelmi Minisztérium illetékes munkavédelmi szervével, folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a személyi állomány egészségi állapotát veszélyeztetı, a munkavégzésbıl származó fizikai, fiziológiai, pszichés és mentális terheléseket, valamint a munkakörnyezeti fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai, kóroki tényezık hatását. [6] A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat rendelın kívüli tevékenységei közé tartozik a fentieknek megfelelıen a közremőködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában. Ezen veszélyforrások közt jelenik meg az ergonómiai tényezı: „A személyi állomány a feladatból és munkakörébıl adódóan rövidebb, hosszabb idıre egyéni védıeszköz állandó vagy tartós viselésére kötelezett. A katonai felszerelés (repeszálló mellény, fegyver) viselése plusz megterhlést jelent. Izom és vázrendszer „karbantartása” és a megterhelésnek megfelelı felszereléssel történı ellátás a kockázatot csökkenti.”[4] Megállapítást nyert, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egészségügyi felderítésre, az elızetes kockázatanalízisre, mert az eredmény jelentısen befolyásolja az elıkészítés és a felkészítés minden egyes mozzanatát. A környezeti és munka higiénés vizsgálatok mellett különös gondot kell fordítani az ergonómiai, baleset-megelızési és pszichés tényezıkre. Fel kell kutatni a hadmőveleti területen is alkalmazható kockázatcsökkentési módokat, hogy a parancsnokok eszköztárát bıvíthessük. Az intézkedések közt jelent meg az oktatás, továbbképzés, melynek, egyik fókuszának a munkaegészségügy kellene lennie, azaz foglalkozás–egészségügy–munkahigiéne (beleértve munkaélettan, ergonómia, foglalkozási orvostan, toxikológia, higiéné).[4]
Mozgásszervi megbetegedések megelızése a katonaságnál Az USA hadseregben a magas szinten foglalkoznak az ergonómiai kockázatokkal. Ezek olyan munkatevékenységek vagy munkafeltételek vagy ezek kombinációi, melyek munkához kapcsolódó mozgásszervi megbetegedést okoznak, vagy már korábban is létezı megbetegedést fokoznak. 255
A munkahelyi kockázatokhoz tartoznak többek közt az ismétlıdı, erıltetı, tartós erıkifejtések, gyakori vagy nehéz emelések, tolás, húzás, vagy nehéz tárgyak szállítása, statikus vagy kellemetlen testtartás, helyivagy egésztest rezgés, hideg környezet, gyenge világítás. A munkahelyi kockázatok azt erısíthetik a munkaszervezet olyan sajátosságai mint a munka-pihenési rend helytelen megválasztása, eltúlzott gyakoriság és / vagy munkaidı, szokatlan munka, feladatok egyhangúsága, gépi munka, darabbér.[11] A foglalkozási mozgásszervi megbetegedések kockázatai lehetnek: — statikus vagy természetellenes testtartás; — korlátozó munkahely (elégtelen munkatér); — nem megfelelı székmegtámasztás, nagy gyakoriság és/vagy nagysebességő munka, ugyanannak az izomcsoportnak az ismételt használata; — kisebb, gyengébb izmok ismételt használata; — erıkifejtés, különösen természetellenes testhelyzetben; — szerszámkialakítás; — rezgés; — gépkiszolgálás; — közel maximális ismétlési gyorsaság; — hidegben vagy nedves térben végzett munka; — idıjárási szélsıségek; — nehéz emelések; — hibás munkamagasság. [12] Az USA hadseregben a szolgálati szabályzatnak megfelelıen a katonai foglakozásegészségügyi és biztonsági program részeként ergonómiai programot folytatnak. A program célja: [13] — a munkahelyi sérülések megelızése, — a munkából származó mozgásszervi megbetegedések orvosi és kapcsolódó költségeinek csökkentése, — a fegyveres erık harcerejének megırzése. A munkából származó mozgásszervi megbetegedések korai felismerése és megelızése a kapcsolódó költségek csökkenése mellett lehetıvé teszi a katonai és polgári munkaerı védelmét és megırzését, mivel 13] — megelızi vagy szabályozza a munkából származó mozgásszervi megbetegedéseket és sérüléseket az expozíció kiküszöbölésével vagy csökkentésével; 256
BIZTONSÁGTECHNIKA
— illeszti a feladatot és a munkahelyet a dolgozó képességeihez és korlátaihoz, így csökken a fáradtság, hibázás, veszélyes beavatkozás valószínősége; — a munkások eredı termelékenysége nı; — csökken a dolgozók kártérítési igénye és a kapcsolódó költségek; — fokozza az eredı egység harcképességet. Ismerünk USA hadseregben a fent meghatározott elıírás alapján megvalósult konkrét programokat is, pl. a „raktár hadmővelet”, amelyben az ergonómiai kockázatokat határozták meg, majd a munkából származó mozgásszervi megbetegedések csökkentésére tettek javaslatot, majd hajtották végre a megelızı intézkedéseket. [14] Egy másik program három célt tőzött ki, melyek: — a halmozódó mozgásszervi megbetegedések leírása (típusok, esetek, arányok és elızmények; — a sérülésekrıl információt szolgáltatni a parancsnokságnak; — a parancsnokság támogatása abban, hogy visszaszorítsák a sérüléseket és csökkentsék a halmozódó mozgásszervi megbetegedések miatt kiesett idıket. A vizsgálat során foglalkoztak a mőszaki (eszközök, szerszámok, munkahely és környezeti kialakítás), szociális (munkakör tervezés, képzsi kultúra, vezetıi stílus és kommunikáció) és szabályozási (szabályzatok, írásos útmutatók) elemekkel. [15] Az ergonómiai kialakítású munkarendszerek növelik a biztonságot, a hatékonyságot és a teljesítıképességet, javítják az emberi munkát és az életkörülményeket, és ellensúlyozzák az ember egészségét érı és teljesítményét befolyásoló kedvezıtlen hatásokat. Következésképpen a helyes ergonómiai kialakítás kedvezı hatást gyakorol a munkarendszerre, és az ember munkarendszeren belüli megbízhatóságára.[16] A magyar szabályozás tartalmazza a munkából származó mozgásszervi megbetegedések ilyen határozott kezelését, hiszen hatályos az „MSZ EN 1005-1:2002 Gépek biztonsága Az ember fizikai teljesítménye” szabványsorozat, mely teljes körően alkalmas ezen kockázatok megállapítására. Ennek az európai szabványnak öt része van, és arra szánták, hogy lefedje az ember fizikai teljesítményváltozásainak géptervezésre vonatkozó tartományait. A szabványok közötti kapcsolat az ember fizikai teljesítményének különbözı szempontjaiból indul ki: a testméretek közvetlenül befolyásolják a testtartások és a mozgások formáját, valamint az elérhetı izomerıt, amely tovább változik a testtartással és a mozgásokkal. [16] 257
Következtetések A hadrafoghatóság javítása érdekében további intézkedésekre van lehetıség a katonák fizikai képességének és a mőveleti követelmények magasabb szintő illesztésén keresztül. Korábbi kutatások már igazolták a fizikai alkalmasság-vizsgálat hangolásának szükségességét, ezen belül az egyes beosztásokhoz és fegyvernemekhez tartozó fizikai követelmények pontosabb meghatározását. Ennek a követelmény-pontosításnak egyik információforrása a létesítmények, építmények, technológiák, munkahelyek munkavédelmi célú rendszeres kockázatértékelése, a szolgálat során megjelenı biztonságot és egészséget veszélyeztetı tényezık azonosítása. Kockázatkezelés egyik eszköze a dolgozók kiválasztási követelményeinek meghatározása, a fizikai kondíció fenntartása, de valójában a mőszaki megoldásokat kell elınyben részesíteni. Ez a sérülésveszélyek kiküszöbölését, továbbá a létesítmények, építmények, technológiák, munkahelyek használatához, mőködtetéséhez szükséges fizikai erıkifejtésbıl (idıtartam, intenzitás, gyakoriság, testhelyzet stb.) származó követelmények csökkentését jelenti. A munkából származó mozgásszervi megbetegedések elırejelzésére korszerő eszközök állnak rendelkezésre, és a polgári alkalmazásokból és szövetséges hadseregekbıl egyaránt ismertek az alkalmazási módszertanok, gyakorlati eredmények.
Összefoglalás A dolgozatban bemutattam a magyar katonák fizikai állapotát, és áttekintettem a fizikai képességek fejlesztésének alkalmazott módjait és szükséges fejlesztési irányait. A Magyar Honvédség munkavédelmi elıírásait elemezve kiemeltem, hogy szükséges és kötelezı a munkahelyek elızetes és rendszeres értékelése a mozgásszervi megbetegedések kockázatainak azonosítására és megelızı intézkedések végrehajtására. A dolgozat végén a szövetséges USA hadsereg olyan elveit, elıírásait és gyakorlatát mutattam be, mely a szolgálatból származó mozgásszervi megbetegedések és sérülések megelızését szolgálják.
258
BIZTONSÁGTECHNIKA
Felhasznált irodalom [1] Sótér Andrea: A Magyar Honvédség személyi állományának egészségi státusza, Hatudományi szemle, 2008. 1. évfolyam 2. szám, pp. 37-46. [2] Kovács Péter: Terhelés-, és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein, Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Budapest, 2005 [3] Dr. Sandra Sándor orvos ezredes: A katonai alkalmasság és a mozgásszervi betegségek kérdései, Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Budapest, 2007. [4] Dr. Békési Lívia: A honvéd-munkaegészségügy helyzetelemzése, fejlesztésének irányelvei békeellátásban, illetve rendkívüli helyzetben, Doktori (PhD) értekezés Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2007. [5] Juhász Zsolt: Fizikai alkalmasság-vizsgálat az újjászervezett, önkéntes haderı logisztikai rendszerében, Hadmérnök, III. Évfolyam 2. szám - 2008. június pp 4-18. [6] 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekrıl [7] 7/2006. (III. 21.) HM rendelet a hivatásos és szerzıdéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idı engedélyezésének szabályairól [8] László Kocsis, Rita M. Kiss, M. Kocsis: Application of biomechanics in military sciences, AARMS, Vol. 3, No. 3 (2004) pp. 483–488 [9] 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl [10] 1/2009. (I. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérı munkavédelmi követelményekrıl, eljárási szabályokról
259
[11] Department of Defense, Instruction Number 6055.1, Washinton DC. August 19, 1998 [12] Occupational Injury Prevention Guidelines USACHPPM Injury Prevention, http://usachppm.amedd.army.mil (letöltve: 2009. október 30.) [13 ]Ergonomics Program, PAM 40–21, Headquarters, Department of the Army, Washington, DC, 15 August 2003, http://www.army.mil/usapa/epubs/pdf/p40_21.pdf (letöltve: 2009. november 13.) [14] Naval Facilities Engineering Command Ergonomic Risk Assessment Warehouse operation, http://www.ergoworkinggroup.org/ewgweb/SubPages/Program Tools/StudiesAssesRepo/SpecialStuPDF/Warehouse.pdf (letöltve: 2009. november 13.) [15] Rice VJB, Pekarek D, Connolly V, King I, Mickelson S. Participatory ergonomics: determining control ‘buy-in’ of US Army cadre. Work 2002;18:191–203. [16] MSZ EN 1005-1:2002 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítménye. 1. rész: Fogalom meghatározások
260
