A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület. éves jubileuma alkalmából

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület

20

éves jubileuma alkalmából

4 Beköszöntő 6

Így született a KIFE

8

Első évek

10

A KIFE iroda indulása

13

Folyamatos szervezeti növekedés

16

Új struktúra, új küldetési nyilatkozat

18

A 2000-es évek története

20

Kerkai-díj a díjazott szemével

23

Vajdasági együttműködés

24

Erdélyi együttműködés

26

A FEECA és a KIFE együttműködése

27

A KIFE munkatársai, projektjei és tevékenysége

31

A KIFE második évtizedéről

35

Kerkai-díjjal elismert szakemberek

41 Zárszó

Kiadja:

Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület

Felelős kiadó:

B. Balogh Edit, ügyvezető igazgató

Design:

www.ranlom.hu

Nyomda:

Innovariant Nyomdaipari Zrt.

Elérhetőségeink: Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) Cím: Tel/Fax: Honlap: E-mail:

6725 Szeged, Kolozsvári tér 12/b 62/ 426 785 www.kife.hu [email protected]

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület 20 éves jubileuma alkalmából

Tartalomjegyzék

3

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület 20 éves jubileuma alkalmából 4

Beköszöntő Szeretettel köszöntöm mint a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület, vagy ismertebb nevén a KIFE jubileumi kiadványának olvasóját. A KIFE alapításának 20 éves évfordulója kapcsán felkértük azokat, akik a KIFE életében jelentős szerepet töltöttek be, hogy foglalják össze a KIFÉ-hez fűződő emlékeiket. Örömmel adjuk közre a visszaemlékezéseknek ezt a sokszínű csokrát. A szerzőknek köszönjük, hogy írásaik segítségével életszerűen eleveníthetjük fel a KIFE két évtizedének főbb történéseit. Kiadványunkban a történeti visszatekintés mellett olvasni lehet projektjeinkről, fontosabb célkitűzéseinkről s a katolikus ifjúsági és felnőttképzés terén példaértékű tevékenységet végzett Kerkai-díjasokról. Bízunk benne, hogy olvasóink találnak érdekeset s értékeset ismertetőnkben. Reméljük, hogy a jövőben is lesznek olyan rendezvényeink, képzéseink, programjaink, ahol partnereink, résztvevőink vagy tagjaink között üdvözölhetjük.

Lindeisz Ferenc a KIFE elnöke

NŐK A CIVIL ÉLETBEN A nők szerepe a civil életben kiemelkedő, minden nőnek megvan a lehetősége arra, hogy saját életében és a közjó érdekében is tevékenykedjen. Ennek az átfogó gondolatnak a jegyében 2009–2012-ben „Nők a civil életben” címmel több projektet indítottunk. A projektek eredményeként számos kistelepülésen indult meg nők vezetésével a helyi társadalmi életet fellendítő aktivitás, helyi igényekre reagáló társadalmi összefogás.

www.nokacivileletben.hu


A KIFE 20 éves jubileuma kapcsán emlékezik vissza Philipp Wiesehöfer úr, aki a német katolikus felnőttképzés képviseletében vett részt a KIFE megalapításában.

6

Így született a KIFE A 80-as évek második felében rendszeresen megfordultam különböző magyarországi településeken, hogy olyan szemináriumokat szervezzek, melyeken fiatalok találkoznak egymással. Útjaim során az egyetemeken és különböző egyházközségekben katolikus közösségeket, csoportokat ismertem meg. Az egykori kommunista uralom idején sok helyen alakultak ilyenek, hogy tagjaik a hit és a keresztény élet kérdéseiről beszélgessenek, s egymást vallási meggyőződésükben megerősítsék. Mivel magyarországi kapcsolataim a német katolikus intézmények és képzési házak körében ismertek voltak, a 90-es évek elején azzal a kérdéssel kerestek meg, hogy elképzelhetőnek tartanám-e azt, hogy Magyarországon egy katolikus ifjúsági- és felnőttképző szervezet épüljön fel.

Hogy miért e felkérés? Németországban az új Szövetségi Köztársaság megalakulásával rengeteg szabad, önálló képzési intézmény jött létre, hogy ezek léte tudatos kontrasztot mutasson a korábbi nemzetiszocialista időszak totalitárius uralmával szemben. Ezeket az intézményeket önállóan, mégis az állam támogatásával szervezték meg olyan releváns társadalmi csoportosulások, mint pl. az egyházak, egyes szakszervezetek vagy egyesületek. Az egyházak a katolikus egyház társadalmi tanításának szellemében vettek részt ezen képzési intézmények megalakulásában. A katolikus társadalmi tanítás Németország területén különösen is magas színvonalon volt jelen, s a keresztényeket az állam és társadalom színterein is felelősségvállalásra, elköteleződésre hívta. A fejlődő demokráciát a keresztényeknek nemcsak megélniük, hanem aktívan formálniuk is kell.

Mivel hosszú évek óta dolgoztam katolikus felnőttképzési intézményekben, s végül egy ilyennek vezetője is lettem, jól ismertem a katolikus szellemű közösségi és társadalmi célú képzés területét. Új megbízatásommal így aztán útnak indultam Magyarország felé. Megszerveztem egy első találkozót, melyre az általam ismert egyházi csoportokat hívtam meg Budapestre. Meglepő volt számomra, hogy ezek a csoportok nem ismerték egymást, s közöttük semmiféle kapcsolat nem létezett. Először kölcsönösen be kellett mutatkozniuk egymásnak, s szükség volt arra is, hogy a tevékenységükről meséljenek. Az én feladatom ezután az volt, hogy a katolikus szellemű társadalmi képzési tevékenység eszméjét bemutassam, népszerűsítsem, s az ügynek mind többeket megnyerjek. Nem volt ez egyszerű, különösen az egyház és társadalom akkori Magyarországon jellemző viszonyának tükrében.

Elképzelhető lenne-e, hogy a kommunista uralom összeomlásával egy olyan új demokrácia kialakulása kezdődjön meg, melynek létrejöttében s fejlődésében a keresztények is szerepet játszanak? Beszédemben arra is kitértem, hogy az újonnan születő társadalmi szabadságot a keresztényeknek arra is fel kell használniuk, hogy nyilvános módon hozzanak létre különböző szervezeteket, hiszen ezáltal látható és érezhető módon töltik be helyüket s jutnak szerephez a fejlődő demokratikus rendszerben. A hívő emberek feladata, hogy a keresztény értékrend szellemében vegyenek részt a társadalom és az állam formálásában. Feladatuk az is, hogy a közélet fontos kérdéseit és problémáit felvetve azokra felelős keresztény választ adjanak. A terv vegyes fogadtatásban részesült: a jelenlévő csoportok egy része elutasította ezt a szándékot, mások pedig lelkesedtek érte.

A pozitívan reagáló csoportokkal aztán több további találkozót tartottunk Budapesten, Szombathelyen s végül Szegeden. Eközben olyan új csoportok is csatlakoztak hozzánk, akik hallottak a kezdeményezésről, vagy akiket időközben szólítottunk meg, s készek voltak velünk együtt elköteleződni az ügy mellett. Amikor aztán végül arra került a sor, hogy a társadalmi célú képzésnek ezt a katolikus szellemű intézményét megalapítsuk, úgy döntöttem, hogy azt nem Budapestre, hanem decentralizálva Szegedre kellene telepíteni. Ezen a helyen nemcsak egy nyitott egyetemi lelkészre, hanem, ami különösen fontos volt, egy olyan püspökre is találtunk, aki támogatta a kezdeményezést, és kész volt azt a magyar katolikus egyház oldaláról is szentesíteni. Emellett már korábban látóterembe került egy szegedi egyetemi hallgatólány, aki már többször járt Németországban, ahol megismerte az ottani katolikus képzési tevékenységeket, s személyemen keresztül a katolikus képzési intézmények szerveződési módjáról is szerzett benyomásokat. A szervezet ügyvezetését az ő feladatának szántam. Így születhetett meg 1994-ben, alapszabályának megalkotásával a KIFE.

A hívő emberek feladata, hogy a keresztény értékrend szellemében vegyenek részt a társadalom és az állam formálásában.


Hogyan volna lehetséges s miért kellene egyáltalán, hogy a keresztények társadalmi elkötelezettséget vállaljanak abban az ateista államban, melyet ideológiája miatt egészen addig elutasítottak?

7


A KIFE kezdeti éveire tekint vissza Horváth József atya, aki szervezetünk első elnöke volt.

8

Első évek Előzmények A rendszerváltást követően felébredt csipkerózsika álmából az addig lebénított szellemi és vallási élet. A katolikus egyházban megjelent egy olyan törekvés, amely a fiatal és felnőtt generáció képzését tűzte ki célul. Ennek egyik előzménye a FEECA (Európai Katolikus Felnőttképzés Szövetsége) néhány vezetőjének látogatása Magyarországon, melynek célja, hogy tájékozódjanak, lehetséges-e Magyarországon katolikus felnőttképzésről beszélni. E látogatás hatására hívta össze 1987-ben Kacziba püspök úr, az akkoriban még működő Actio Catholica irodába azokat a lelkipásztorokat, akik már valamilyen módon foglalkoztak felnőttekkel a liturgikus kereteken kívül.

1988 májusában a FEECA Leányfalun tartotta közgyűlését, elnökségi ülését és konferenciáját. Ennek a rendezvénynek az volt a célja, hogy lökést adjon a katolikus felnőttképzés elindításának Magyarországon. Számos egyházi bázison született olyan kezdeményezés, amelynek célja az ifjúsági és/vagy felnőttképzés volt. Ezek között legjelentősebb a Dr. Konkoly István szombathelyi püspök által alapított Katolikus Továbbképző Intézet volt, később Martineum Felnőttképző Akadémia. Ekkor már működött az Országos Lelkipásztori Intézet felnőttképzési programja, a Katolikus Társadalomtudományi Akadémia (KATTA), a jezsuiták kezdeményezése a Faludi Ferenc Akadémia, a Pax Christi Egyesület, és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete (KEFE), a Katolikus Ifjúsági Alapítvány (KIA), és még több más szerveződés is.

A KIFE alapítása Egy magyarországi ifjúsági és felnőttképzési gyűjtőszervezet létrejöttéről és támogatásáról már 1994 tavaszán tárgyalást folytattak a németországi AKSB (Arbeitsgemeinschaft katholisch-sozialer Bildungswerke) képviselőjével, mely szervezet egy német ifjúsági és felnőttképzési ernyőszervezet. A KIFE a német MOE (Mittel-Ost-Europäische Projekt) projekt keretében jöhetett létre, amely segíteni kívánt a közép-kelet-európai országoknak abban, hogy az egyház társadalmi tanítása ismert legyen. A projekt vezetője Philipp Wiesehöfer volt, akivel mind a mai napig kapcsolatban áll egyesületünk. Philipp Wiesehöfer az Ostakademie Königstein e. V. szervezet képviselője, ami pedig az AKSB tagszervezete. Az értékes szervezetek és ötletek felkarolásával, 10 tagszervezettel megalakult a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület, az AKSB kezdeményezésére és anyagi támogatásával.

Az új ernyőszervezet alapszabálya, amelyet az alakuló közgyűlés elfogadott, céljául tűzte ki, hogy elősegítse „… a katolikus ifjúsági és felnőttképzést, a képzési programok koordinálását, különösen az egyház társadalmi tanítása és a társadalommal kapcsolatos ismeretek területén.” Alapító szervezetek voltak: ~~ „Braunhaxler” Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület ~~ Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete ~~ Katolikus Ifjúsági Alapítvány ~~ Katolikus Ifjúsági Mozgalom ~~ Katolikus Továbbképző Intézet ~~ Magyarországi Német Gazdaszövetség

Lajos, a szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány elnöke, elnökségi tagja pedig Bertalan Tamás, a Magyar Kolping Szövetség képviselője. Az alakuló ülés felkérte a Német Kulturális Szövetséget, a KIM-et és a KEFÉ-t, hogy delegáljanak egy-egy tagot az ellenőrző bizottságba. Megalakult Szegeden, a Dóm tér 15. alatt egy központi iroda, amely a már működő felnőttképzési kezdeményezéseket összefogta és segítette. Ennek létrehozásához és működéséhez három évre a német MOE projekt anyagi és szakmai támogatást adott. Ez magába foglalta a szegedi iroda berendezését, fenntartását, működési költségek fedezését, tanfolyamok és programok támogatását, modellprogramok kidolgozását, valamint németországi hospitálás finanszírozását.

~~ Pax Christi Egyesület

Ennek az irodának lett a feladata, hogy koordinálja a tagszervezetek együttműködését is. A szegedi iroda 1995. július 1-jén kezdte meg a működését.

~~ Suevia Kultúrkontakt

Első tervezések

~~ Magyar Kolping Szövetség ~~ Német Kultúregyesület

Az alakuló ülés megválasztotta tisztségviselőit. Az egyesület első elnöke Horváth József, a szombathelyi Katolikus Továbbképző Intézet igazgatója lett, titkára Kondé

A munka a Domaszéki Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központban 1995. február 25-26-án tartott első tervező megbeszéléssel indult.

Jelen volt Lothar Harles az AKSB titkára is, aki ismertette az AKSB támogatásának céljait: ~~ a katolikus társadalmi képzés országos struktúrájának kialakítása, ~~ az európai együttműködés elősegítése, ~~ modell-programok kifejlesztése és kipróbálása, ~~ ifjúsági és felnőttképzésben tevékenykedő munkatársak képzése, ~~ információs anyagok kiadása, ~~ tartós pénzforrások keresése. Első feladatként a tagszervezetek tevékenységét kellett felmérni, a már meglévő képzéseket széles körben terjeszteni, odafigyelve arra, hogy mely programok oldhatók meg helyi szinten, és melyek azok, amelyek országos érdeklődésre tarthatnak számot. Nagyon lényeges feladatnak tartották az ifjúsági és felnőttképzésben tevékenykedő munkatársak képzését és továbbképzését, multiplikátorok képzésének fontosságát. Az első tervek között szerepelt, hogy a KIFE rendszeresen szervez ifjúsági és felnőttképzést érintő konferenciákat, amelyek lehetőséget biztosítanak az ifjúság és felnőttképzésben ténykedők találkozására, tapasztalatcserére és közös tervezésre.


Az alakuló ülés a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének (KEFE) klubhelyiségében (Budapest, Mária utca 20.) volt.

9


Gesztes Olympia, a KIFE első ügyvivője a szegedi iroda indulását és az első közös programokat idézi fel.

10

A KIFE iroda indulása A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének aktív tagjaként Szegeden konferencia, filmklub, közéleti témájú beszélgetések szervezésében vettem részt, majd lehetőségem nyílott, hogy Németországban bepillantsak az ottani egyházi képzések világába, az egyház társadalmi tanításán alapuló közéleti megnyilvánulásokba. Dr. Philipp Wiesehöfer az Ostakademie Königstein vezetője szervezésében tanulmányúton vettünk részt, és láthattunk katolikus képzési házat, államilag elismert szakmát adó iskolákat, ifjúsági programokat, kultúrházakat. Nagy benyomással volt rám az a szemlélet, hogy a civileknek szerepük és feladatuk van az egyházban és a világban, hogy ez közéleti részvételt is jelent.

A társadalmi tanítás elvei felelősséget és lehetőséget mutattak, hogy azokat, amiket mi Szegeden az addigra itt már működő Katolikus Ifjúsági Irodában elkezdtünk, folytassuk és bővítsük.

1995 nyarán diplomáztam és kaptam meg a lehetőséget, hogy a megalakult Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesületnek (csak évekkel később vettük fel a Szövetség nevet) első ügyvivője legyek.

Ekkor hallottam az AKSB (Arbeitsgemeinschaft katholisch-sozialer Bildungswerke), a német katolikus képzőszervezetek ernyőszervezetének kezdeményezéséről, hogy Magyarországon és a többi közép-európai országban hasonló társadalmi szervezetek létrehozását segítsék.

Előnyt és hátrányt is jelentett, hogy fiatalon és nőként kerültem ebbe a pozícióba. Különleges volt vidékről országos szervezet központjaként dolgozni. A már működő szegedi Katolikus Ifjúsági Iroda egy új szobájában kaptunk helyet.

Sokak összefogására volt szükség, hogy létrejöhessen a szervezet. Horváth József, Bertalan Tamás és Kondé Lajos, az első elnökség tagjai sokat vállaltak ebben a munkában. Budapesten volt az alakuló ülés 1994 decemberében, majd következő év elején, Domaszéken a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központban egy részletesebb megbeszélés.

Feladataimat egyrészt az elnökség határozta meg, másrészt magam kezdeményeztem. Felkerestem a tagszervezeteket és munkánkat igazolta, hogy a korábbi megfigyelőként már jelen lévő, illetve új szervezetek is csatlakoztak a KIFÉ-hez. Vonzerőt jelentett az első évektől a pályázati rendszer, amely lehetővé tette, hogy a tagszervezetek egyházi társadalmi tanításhoz kapcsolódó programjait anyagilag is támogassuk.

Elkezdtük a hírlevelek kiadását, melyeket akkor még nyomtatott formában kaptak meg a tagszervezetek. Kialakítottunk egy kis könyvtárat a tevékenységünkhöz kapcsolódó szakkönyvekkel, enciklikákkal és külföldi szakirodalommal. Létrehoztunk egy adatbázist a Magyarországon működő katolikus szervezetekről, mozgalmakról. Németországi tanulmányutat is szerveztünk, ahol a tagszervezetek képviselői megismerkedhettek a német katolikus képzések rendszerével, kapcsolatokat alakíthattak ki. Ennek hatására indultak el a középiskolások iskolán kívüli képzései, amit ma már a Nagyító Alapítvány működtet. Több alkalommal képviseltem a KIFÉ-t az AKSB különböző rendezvényein, itt ismerkedhettem meg a lengyel társszervezettel is, az SChDW-val, akikkel ifjúsági cserét bonyolítottunk le 1997-ben.

Ennek a konferenciának a célja elsősorban a közös gondolkodás, a tervezés volt. A KIFE második konferenciája Piliscsabán volt 1996. november 22-23. között, amely a Magyar Katolikus Püspöki Kar „Igazságosabb és testvériesebb világért” című körlevelének megismertetését tűzte ki céljául. A KIFE harmadik konferenciáját 1997. október 3-4. között Szegeden tartotta, témája: helyünk a civil társadalomban, valamint a Közösségi Vezetőképzők Találkozóját (KÖVET) Varga Péterrel szerveztem meg a Manrézában. Elindítottuk a tanulmányi napokat, ahol a mindennapi működést segítő kérdésekről kaphattak tájékoztatást (pl. pályázati kérdésekről) a tagszervezetek. Ma már csak egy-egy projektben veszek részt a munkában, látszik, hogy számos kihívás még most is megoldandó feladat az egyházban, de jó látni, hogy a szervezet működik, hogy változatos tevékenységével hozzájárul az eredeti célkitűzések megvalósulásához.

Sokak összefogására volt szükség, hogy létrejöhessen a szervezet.


Kihívást jelentett, hogy a támogatás elosztásának átlátható rendszerét hozzuk létre, és hogy a tagszervezetek számára e mellett szakmai műhelyt is teremthessünk.

Több konferenciát is tartottunk: az elsőt Szombathelyen, a Katolikus Továbbképző Intézetben 1995. október 27-29-én.

11

PONT TE KELLESZ! A „Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken” című, 2012-2014 között megvalósított kétéves projekt során Magyarország három régiójában párhuzamosan zajlott alacsonyküszöbű ifjúságsegítői munka, mely könnyen elérhető, ingyenes, sokrétű szolgáltatást foglalt magába. Tagszervezeteink által működtetett InfoPontok álltak az ifjúság rendelkezésére Szombathelyen, Székesfehérváron és Egerben.

www.ponttekellesz.hu

Szigeti Szabolcs, a KIFE második elnöke folytatja tovább a kitűzött célok megvalósításáról szóló visszaemlékezést.

A KIFE munkájában 1996-tól 2006-ig vettem részt a Faludi Ferenc Akadémia egyik vezetőjeként. Az Akadémiánál 1996 májusától kezdtem dolgozni polgári szolgálatosként – ez az akkor még kötelező 9 hónapos sorkatonai szolgálatot helyettesítő 18 hónapos munkavégzés volt. Mivel röviddel a belépésem után az akkori igazgatóhelyettes, Forrai Tamás SJ Írországba távozott tanulmányai folytatására, a jezsuita rend vezetői engem neveztek ki az Akadémia tanulmányi igazgatójának, majd igazgatóhelyettesének. Polgári szolgálatomat követően egy viszonylag rövid időszakra még fő-, utána 2009 elejéig pedig félállásban tovább dolgoztam az Akadémiánál. A KIFÉ-ben így a Faludi Akadémia képviselőjeként 1996 őszétől kezdtem tevékenykedni, ahol nem sokkal később elnökségi tag, 1998-ban pedig a szervezet elnöke lettem. 2001-től alelnök voltam 2006-ig.

Mindemellett közgazdászként is dolgozni kezdtem a közigazgatásban, majd 2009től egy nemzetközi szervezet szakértője lettem. Visszatekintve a KIFÉ-ben töltött éveimre úgy érzem, hogy az számomra és a KIFE számára is alkotással és reményekkel teli időszak volt, amikor mindannyian hittünk abban, hogy az egyház társadalmi tanítása (ETT) az egyéni és a közösségi cselekvést meghatározó módon tudja majd befolyásolni a rendszerváltozást követő útkeresésben. Ehhez mindenképpen fontos lehetőségnek tűntek azok a civil és egyházi szervezetek, amelyek a másokért élő embert emelték a gondolkodásuk középpontjába. Biztos vagyok benne, hogy a KIFE minden aktív munkatársa és szervezete ebben a szellemben működött alapításától fogva.

Az ETT nagy bátorítást adott a KIFE tevékenységéhez, hiszen az emberek – és ezen belül a világiak – közjóért történő közösségi cselekvését a társadalmi élet egyik legfontosabb építőköveként határozta meg. Egészen pontosan arra a megfogalmazásra gondolok, amelyben az ETT a civil társadalom szolgálatát nevezi meg a politikai közösség kiemelt feladatának, azaz a civil társadalom elsőbbségét határozza meg a politikai közösséghez viszonyítva éppen a szubszidiaritás elve érvényesülésének biztosítására (ld. „Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma” 418.). Ezzel összefüggésben még azt is kijelenti az ETT, hogy az államnak garantálnia kell a civil társadalom koherenciáját és működését éppen azért, hogy minden ember részese lehessen a közjóért történő tevékenykedésnek („Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma” 168.).


Folyamatos szervezeti növekedés

13


Az Egyház küldetésének megvalósításában is kiemelt jelentőséget tulajdonít az ETT azoknak az egyházi egyesületeknek és laikus közösségeknek, amelyek munkájukkal a társadalmi valóságot igyekeznek befolyásolni keresztény és szakmai hivatásuk szerint, vagy éppen a felelős keresztényi gondolkodást és életmódot segítik elő saját területükön.

Törekvéseink abban is kudarcot vallottak, hogy a felnőtt- és az ifjúsági képzés területén csak a szakképzés kapott lényeges állami elismerést. A szélesebb humán és tudományos műveltséget és szemléletet hordozó felnőttképzés jövőképe gyakorlatilag értetlenséggel találta magát szembe számos nagyon magas színvonalú és jól dokumentált sikeres program ellenére is.

A fentiek fényében mindenképpen nagy meglepetés volt számomra tulajdonképpen már a kilencvenes évek végétől kezdve, hogy azok a célok és eszközök, amelyeket a KIFE követni igyekezett, az állami és társadalmi élet meghatározó – és valójában egyre fiatalodó – vezető rétegében olykor jelentős mértékű közömbösséggel – egészen kivételes esetben pedig tételes elutasítással találkozott.

Ennek oka pedig – a mi gyenge és tapasztalatlan érdekérvényesítő képességünkön túlmenően – talán az lehetett, hogy mindenekelőtt az anyagi érvényesülésben való hit tűnik dominánsan meghatározónak tágabb társadalmi környezetünkben.

Ennek a helyzetnek talán oka lehetett akkor is – és talán jelenleg is –, hogy egyes jelentősebb értékrend-vizsgálatok szerint Magyarországon nagyon erős az egyéni érvényesülésre való törekvés, és a közösségi együttműködésre való hajlandóság más országokhoz képest nem igazán jelentős. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az egyéni és a közösségi érvényesülés között nem alakult ki az egészséges összhang.

14

A jelenlegi helyzetről egyébként nehezen tudok hiteles véleményt formálni, mert a mindennapjaim – vágyaim ellenére – távol telnek a civil társadalmi élettől. Annyi talán megállapítható a jelenlegi éles hangvételű közéleti megnyilatkozások és viták alapján is, hogy továbbra is szükség lenne a mély, hiteles és átfogó párbeszédre a kormányzat és a civil szervezetek képviselői között a civil szervezetek szerepének és működésének értelmezéséről. Úgy vélem, hogy ebben a KIFE most már két évtizedes tapasztalata és az ETT üzenetei is minden bizonnyal jól felhasználhatóak lennének.

A KIFE szervezetére visszatérve úgy gondolom, hogy a kilencvenes évek végét a KIFE életében a folyamatos szervezeti növekedés jellemezte. Mint minden kialakulófélben lévő szervezetben – egy viszonylag rövid időszakban – a belső viták is fellángoltak, hogy milyen értékek és szervezeti folyamatok mentén alakítsuk munkánkat és együttműködésünket. Ezek a viták egy új – és alapvetően konszenzus eredményeképpen elfogadott – alapszabályzattal zárultak le, s ezt követően a korábbi kezdeményezések folytatásaként egy rendkívül sokoldalú tevékenység indult el, egy igen termékeny időszak következett. Ekkor lett a KIFE az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetség (FEECA) tagja, ahol az elnökségben Magyarországot egy éven keresztül képviseltem. A KIFE által nyújtott lehetőségeket és szakmai munkát egyre növekvő mértékben kezdték meghatározni az Európai Unió által nyújtott együttműködési lehetőségek különböző pályázati formákban, például a bioetika területén, de más területeken is. Megalapítottuk a Kerkai-díjat az egyik legnagyobb magyar jezsuitának, a KALOT létrehozójának emlékét példának állítva.

Elindítottuk a KIFE tagszervezetei számára nyújtott képzéseket. A szervezeti kommunikáció, illetve arculat is professzionálissá vált, különösen az operatív munkát irányító B. Balogh Edit és számos munkatársának köszönhetően. Nem sok sikerrel járt azonban az a – már korábban is említett – stratégiai törekvésünk, hogy a felnőttképzési törvényben a KIFE működésének alapját képező általános felnőttképzés ténylegesen elismerésre kerüljön és támogatást kapjon. Jelenleg is érdeklődöm a KIFE munkája iránt, és bízom abban, hogy egyszer ismét segíthetem a KIFE működését akár egyéni tagként is, hiszen annak küldetésével, céljaival és eszközeivel teljes mértékben egyetértek. Abban is bízom, hogy a civil társadalom és a KIFE által választott út megítélése sokat javulhat.

Persze kétségtelen, hogy ezt hosszabb távon lehet remélni ahhoz képest, amire számítottam a kilencvenes évek közepén, és ehhez lényeges társadalmi változásokra is szükség van. A szeretetre, szabadságra, igazságra és igazságosságra építő társadalomnak és tagjainak azonban nem lehet valójában más választása, mint a közösségi élet egészséges terepeinek kialakítása, és ezek egyéni érvényesüléssel való összhangjának megteremtése.

A KIFE által nyújtott lehetőségeket és szakmai munkát egyre növekvő mértékben kezdték meghatározni az Európai Unió által nyújtott együttműködési lehetőségek


A KIFE által közvetített német (RENOVABIS) pénzügyi támogatásokat egy egyre kiforrottabb pályáztatási rendszeren keresztül osztottuk tovább.

15


Kovács László visszaemlékezése, aki szervezetünk munkatársa, ügyvezetője, elnökségi tagja volt.

16

Új struktúra, új küldetési nyilatkozat A 90-es évek közepén hittanárnak tanultam. Főiskolai éveim alatt az iskolai kateketika elméletét és gyakorlatát ismertük meg, de az iskolán kívüli ifjúsági munka nem volt a tananyag része. Ha valaki ilyet vállalt az egyházban, azért annyi elismerés járt a leckekönyvben, mint bármi más hobbiért a kerékpározástól a sárkányeregetésig. A felnőttképzés szót pedig nem is hallottuk a négy év alatt. Ezt nem vetem a tanáraim szemére. A főiskolai hittanárképzés új volt, az első egyházi képzőházak pedig alig voltak néhány évesek. A tanáraim sem látták át, hogy mi mindenre lesz hivatott egy világi teológus vagy egy hittanár a következő évtizedekben. Amikor Mikolai Vince atya, az egri szeminárium akkori rektora, meghívott a FEECA 1998-as budapesti konferenciájára, nagyon elcsodálkoztam az új témákon. Csodálatos és lelkesítő dolgokat hallottunk.

Egy új világ nyílt meg előttem, egy konkrét és formálásra váró világ kihívásokkal és feladatokkal. Be kell vallanom, első látásra beleszerettem ebbe a világba. 1999. január 1-től már a Szent János Továbbképző Központban dolgoztam képzési referensként egy KIFE-projekt keretében. Kezdő voltam a pályán, ahogy az 1995-ben alapított Szent János Ház is szinte kezdő volt a katolikus felnőttképzésben.

A továbbképzéseken kívül pedig a KIFE irodától tanácsot, javaslatokat, szakirodalmat és minden elgondolhatót megkaptunk – beleértve a két KIFE munkatárssal Pritisievicz Andreával és Csompilla Mártával kötött barátságot is. A támogatási struktúra sikeresnek bizonyult, résztvevőként hamarosan megismertük más egyházmegyék hasonló munkatársait, intézményeit, céljait, vagyis a KIFÉ-t és tagjait.

Kezdőként sokat segített az első időszakban, hogy nem voltam egyedül. Országszerte öt képzési referens munkahelyét teremtette meg a KIFE a Renovabis támogatásával azzal a céllal, hogy az öt munkatárs költségeit és kiképzését támogatja három éven át, és ezzel lehetőséget ad a képzési központoknak a fellendülésre.

De, mint tudjuk, egy ideális történet hosszú távon mindig unalmas, sőt néha giccses is. A 2000-es évet az idill megőrzése helyett új kihívás jellemezte. Főnököm és bölcs tanácsadóm, Fehér Balázs, új munkahelyet talált, és rám hagyta a Szent János Ház vezetését.

A Renovabist képviselő Andrea Mewaldt vezette továbbképzések többnyire Szegeden voltak, és nemcsak az öt friss munkatárs vett rajtuk részt, hanem más, tenni és tanulni vágyó fiatal is.

Ezzel egyidejűleg Mikolai Vince rektor úr mandátuma lejárt, és az új rektornak más tartalmi elképzelései voltak a Szent János Házról, mint amit mi a katolikus felnőttképzés szellemében kialakítottunk.

A KIFE sokat vállalt ebben az időben. Majdnem törvényszerű volt, hogy a szervezetet megfertőzze egy stressz-betegség: a „struktúrák”. Azzal találtuk szembe magunkat a KIFÉ-ben, hogy a sok jóindulatú, tettrekész munkatárs számtalan kis és nagy projektet futtatva egy szervezetileg még kiforratlan intézményben az áttekinthetetlenségig összekavarodott. Mivel a Szent János Házban nem láttam szükségesnek a munkámat, a KIFE ügyei felé fordultam. 2001-ben elvállaltam egy átmeneti időszakra az ügyvezető szerepét. Szinte teljesen Szegedre költöztem, és részt vettem abban a munkában, ami egyszerre volt tűzoltás és építkezés. A tagszervezetek érdekei, a KIFE tevékenységében vállalt szerepe és sokszor a céljai is nagyon különböztek egymástól.

Újra kellett gondolni a KIFE szervezetét, sőt küldetését is. Át kellett gondolni, mire volt szükségük a szaporodó és erősödő tagoknak, mit tud nekik nyújtani egy szövetség és hol tud elhelyezkedni a robbanásszerűen fejlődő magyar felnőttképzés struktúrájában. Rendszeres elnökségi ülések és taggyűlések, létfontosságú döntések következtek, amelyek egy új Szervezeti és Működési Szabályzathoz és egy remek ügyvezető igazgató kinevezéséhez vezettek. 2001-től alig veszek részt a KIFE munkájában, de sokat gondolok az ott eltöltött időre. Az akkori feladatok és ismeretségek mindmáig meghatározták az életem, és úgy érzem, köszönettel tartozom a KIFÉ-nek.

A tagszervezetek érdekei, a KIFE tevékenységében vállalt szerepe és sokszor a céljai is nagyon különböztek egymástól.


A ház profiljának megtartásához hirtelen a KIFE irodára sem tudtam teljes súlyommal támaszkodni. A szegedi központ munkája is úgy fordult, hogy inkább azt kellett támogatni.

17


Ezredfordulós történetünkről ír Gábor Miklós, aki a KIFE harmadik elnöke volt, s jelenleg az elnökség tagja.

18

A 2000-es évek története A Katolikus Ifjúsági Mozgalom képviseletében már a szövetség megalapításától, 1994-től kezdve ismerem a KIFE tevékenységét, és fontosnak tartottam az egyházunk életében a képzésekkel foglalkozó szervezetek összefogását, közös fellépését. Értékes tapasztalatokra tehettünk szert, ifjúsági és felnőtt vezetőképzési programjainkhoz komoly támogatáshoz juthattunk az évek során. Később, 2001 és 2009 között négy cikluson át voltam a tagszervezetek bizalmának köszönhetően a szövetség elnöke. Az időszak kezdetén legfontosabb feladatunk a szervezeti működés megszilárdítása volt, azért, hogy energiáinkat a hatékony szakmai munkára fordíthassuk.

Legfontosabb volt mindannyiunk számára a német katolikus egyház szolidaritási akciójának, a RENOVABIS támogatási rendszerének folyamatos biztosítása, mely stabil anyagi hátteret jelentett a KIFE pályázati rendszerének fenntartásában és időrőlidőre történő megújításában. 2001-től a KIFE munkatársai és tagszervezeti képviselői bekapcsolódhattak nemzetközi felnőttképzési együttműködésben megvalósuló programokba, így több Comenius- és Grundtvig-projektben partnerként, majd koordinátorként vehettünk részt (tanulási kapcsolatok, bioetika, diákképviseletek erősítése az iskolákban, InfoNet: európai felnőttképzési portál létrehozása, valamint tematikus szakmai hírlevelek megjelentetése, stb.). Aktívan részt vettünk a hazai felnőttképzési törvény előkészítésében, majd annak elfogadása után az illetékes hivatalok 2002-ben a KIFÉ-t mint felnőttképzési tevékenységeket és szolgáltatásokat folytató intézményt regisztrálták.

2003-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt, amelynek nyomán a civil szervezetek működéséhez és szakmai programjaihoz kaphattak támogatást. A pályázatokat elbíráló testületekbe választható civil delegáltak kiválasztása érdekében a KIFE több cikluson keresztül is aktív társadalmi párbeszédet folytatott számos nonprofit szervezettel. 2004-ben a KIFE Szakmai Tanácsadó Testületet (SZTT) hozott létre, amelynek tagjai a magyar felnőttképzés kiemelkedő szakemberei. Célunk az volt, hogy a KIFE szakmai tevékenységét a felnőttképzés elismert felsőoktatási szakemberei is megismerjék, tanácsaikkal kísérjék a szervezeti munkát. 2005-ben a szövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szerveztünk Dobogókőn, amelyen bemutattuk az addigi szakmai tevékenységünket, valamint a hazai katolikus felnőttképzés aktuális helyzetét.

A hazai ifjúsági és felnőttképzési területen kiemelkedő szakmai munkát végző személyek elismeréséért a KIFE megalapította a Kerkai Jenő jezsuita szerzetesről, a KALOT életre hívójáról elnevezett díját, amelyet a tagszervezetek javaslatára évente ítél oda az elnökség két-két személynek. A nemzetközi együttműködés keretében tagjaink számára számos tanulmányútra nyílt lehetőség (Semaines Sociales konferenciák Franciaországban, svájci-lichtensteini tanulmányút, stb.) A KIFE ügyvezető igazgatóját beválasztották az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetség (FEECA) elnökségébe, majd a szervezet alelnökévé is megválasztották. A szakmai tevékenység örvendetes szélesedése miatt a KIFE ügyviteli irodája kinőtte a korábbi irodáját, és 2006-ban több külföldi támogató segítségével új helyre, a szegedi Kolozsvári térre költözhetett.

2006-ban sikerült az első európai uniós, közvetlen brüsszeli pályázatot elnyernie a szövetségnek, amely mintegy mintaprojektként is tekinthető a KIFE életében. Civil Intelligencia (CIQ)- Keresztény Nonprofit Partnerség címen szakmai összefogást alakítottunk ki hat civil szervezettel, amely során három tematikus területen (ifjúságnevelés, civil hálózatok fejlesztése, önkéntesség) kutatásokat végeztünk, szakmai anyagokat készítettünk, képzéseket fejlesztettünk. 2007-ben sajnálatosan megszakadt a RENOVABIS-szal addig folytatott kétoldalúan hasznos együttműködés, és a korábbi, tagszervezeti képzési programokat támogató pályázati rendszert nem tudtuk tovább fenntartani. Ez a forráscsökkenés stratégiai váltásra késztette a KIFÉ-t, és egyre több, már hazai és uniós pályáztatással megvalósuló programra nyújtottunk be támogatási kérelmet. Így számos támogatott programban vettünk részt (Nők a Civil Életben, Pont Te kellesz! ifjúsági irodák támogatása; képzésfejlesztési kézikönyv felnőttképzőknek, közösségfejlesztőknek (2006-2007), Felnőttképzési Civil Hálózat, stb).

Ezek a programok a tagszervezeteink számára immár nem saját programjaik megvalósításához kapott támogatást jelentettek, hanem egy–egy átfogóbb projekt részfeladatainak megvalósításával tudtunk bekapcsolódási és forráshoz jutási lehetőséget biztosítani az együttműködésben résztvevőknek. 2008-ban elkészült a KIFE következő évekre vonatkozó stratégiai terve, amelynek sarokpontjai a képzési programok minőségi fejlesztését, a nonprofit szervezetek erősítését, a felnőttképzési érdekképviselet javítását és az együttműködésen alapuló szamai projektek előtérbe helyezését állították a középpontba. 2009-ben újabb szakmai programok indultak, ezekre már Lindeisz Ferenc elnöksége idején került sor, azonban az elnökség tagjaként továbbra is érdeklődően figyelem a tagszervezetek fejlődését, és azt a rugalmas alkalmazkodást, amely a KIFE eredeti célkitűzéseinek az idők jeleit kutató megújítását jelentik.


A konferencián részt vett és előadást tartott Dr. Seregély István egri érsek úr, az MKPK akkori elnöke, aki egyben a püspöki konferencia felnőttképzési referense volt. Számos nemzetközi katolikus felnőttképzési szervezet delegáltja és támogatóink is vendégeink voltak.

19


A 2005-ben alapított Kerkai-díj jelentőségéről nyilatkozik Dr. Laurinyecz Mihály atya.

20

Kerkai-díj a díjazott szemével A díj a katolikus ifjúsági és felnőttképzés területén kiemelkedő teljesítményt felmutató, példaértékű tevékenységet végző munkatársak jutalmazására szolgál, évente egy-egy fő részére ifjúsági képzés és felnőttképzés kategóriában. A díj odaítéléséről a KIFE elnöksége dönt a tagszervezetektől érkezett javaslatok alapján. 2008-ban ifjúsági képzés kategóriában Dr. Laurinyecz Mihály, akkori szeged-tarjánvárosi plébános részesült a kitüntetésben, akitől a jubileum kapcsán kérdeztük, hogy:

Mit jelent Önnek a Kerkai-díj? A kérdés föltevése egy kis visszatekintésre és számvetésre sarkall, hogy a díj átvétele óta eltelt időszakot megvizsgáljam az akkori gondolatok, érzések fényében.

Két gondolat fogalmazódott meg bennem akkor: a meglepettség és a felelősség gondolata. Meglepettség, hiszen akkor sem, és azóta sem érzem, hogy valami különlegeset tettem, tennék: egyszerűen próbálom azt csinálni, ami hivatásomból és elköteleződésemből fakadóan örömteli kötelességem. Mit tehet egy lelkipásztor, ha nem próbálja folyamatosan és sokféle eszközzel hirdetni az evangéliumot, tanítani, nevelni, mint a Mester? Maga az ünnepség bensőséges és családias volt, olyan lelkületben, ami küldetésünk lényegéhez tartozik. Jó volt együtt lenni! A másik gondolat a felelősségé, hogy tovább kell folytatni az utat. Külső dolgokban komoly változás adódott a 2008-as év után az életemben, de a lényeg maradt.

2009-ben megszűnt a teológiai főiskolai tanárságom, 2011 óta pedig Orosházán vagyok plébánosként többek között lelkipásztora az Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvodának (harminc pedagógus, közel ötszáz diák). Taníthattam a Kodolányi János Főiskolán etika szakos tanárok képzésén, felnőtt cserkészképzést szerveztünk itt, Orosházán is, családsegítők és gyermekgondozók számára esetmegbeszéléseket és szupervíziókat tarthattam fél éven keresztül. Esperesi munkámmal több kerületi egyházi iskola plébánosával rendszeresen tartjuk a kapcsolatot és osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Ami pedig a legnagyobb öröm, hogy korábbi cserkészcsapatom tovább működik, a fiatalok átvették a csapat vezetését, a cserkészkerületben 2011-ben újból bizalmat kaptam négy év kerületi elnökségre, és újraszerveződik az orosházi cserkészcsapat.

Nincs örömtelibb annál, mint amikor egy kamasz önként, nem kényszerítve építeni akar, alkotni valamit kint a természetben. Amikor maga akarja kormányozni a kenuját, és nem élsportolóként, mert még evezője sincs hozzá, csak egy rozsdás lapátja, vagy egy vastagabb faág, de alig várja a folytatást. A Kerkai-díj számomra erről szólt, és ma is erről szól. Nagyon hálás vagyok azért, mert sokak ilyen jellegű munkáját értékeli a KIFE a díj odaítélésekor. Büszke vagyok azokra, akikkel a közös szellemiséggel, közös elismerésben részesülhettünk.

A díjat a KIFE tagjainak ajánlására olyanok kapják, akik kiemelkedő munkát végeznek a katolikus ifjúsági vagy felnőttképzés területén


Sok minden megváltozott, de megmaradt a lelkipásztorkodás és a cserkészet. Épp a közelmúltban este kint voltunk a nádasban, nádkunyhót építettünk a fiatalokkal.

21

KÉPZŐK KÉPZÉSE Szervezetünk célkitűzéseihez kapcsolódva segítséget kívánunk nyújtani mindazon szervezetek (oktatási, kulturális és szociális intézmények, plébániák, gyülekezetek, szerzetesrendek, mozgalmak) munkatársainak, trénereinek, akik szívesen tanulnak, fejlesztik módszertani készségeiket, csoportvezetési gyakorlatukat. A KIFE 2011-2014-ben megvalósított „Train the trainer” projektje keretében két képzést fejlesztett ki felnőttképzésben dolgozók számára, melyek kezdő, illetve már gyakorló szakemberek számára adnak lehetőséget a fejlődésre: Felnőttképzési Csoportvezető Képzés és Vezetői Helyzetek és Megoldások Felnőttképzési Csoportok Működtetésében.

Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke az eddigi együttműködésekről a KIFÉ-vel.

Minden struktúra életképességének egyik záloga a változásokhoz való alkalmazkodás. A civilekre különösen jellemző a környezetük iránti nyitottság, rugalmasság, amely odafigyeléssel, képzésekkel még tovább fejleszthető. Ezért fogadta örömmel a Vajdasági Magyar Civil Szövetség (továbbiakban CISZ) 2013 elején a KIFE megkeresését, amelynek gyümölcse egy ötmodulos, civil szervezetek képviselőinek szervezett kommunikációs képzés. Már indulásnál megmutatkozott, hogy a képzés témája népszerű a civil szervezetek körében. A két és félszeres túljelentkezés lehetővé tette, hogy mind földrajzi, mind tevékenységi terület szempontjából egy sokszínű, elszánt csapat vesse magát bele a munkába, és vállalja azokat az esetleges kényelmetlenségeket, amelyeket a régi nézetek újraértékelése, az új szemlélet befogadása és annak a saját civil szervezet felé való közvetítése jelenthet.

A CISZ 2008 januárjában került bejegyzésre. Megalakulásakor egy civileket tömörítő ernyőszervezet volt.

a sokszor a kevésből is nagyot és színvonalasat alkotni vágyás gyötrelmeinek és örömeinek.

Célkitűzései közé tartozott a vajdasági magyar civil szervezetek közötti kommunikáció föllendítése, a támogatási rendszer „civilbaráttá” tétele, a civilség fontosságának megjelenítése a társadalomban, közös civil föllépések szorgalmazása a civileket érintő kérdésekben.

A mindennapi tevékenységeink során a legnagyobb öröm, amikor hasonlóan gondolkodó, hasonló célokért küzdő emberekkel találkozunk, akik így aztán a barátainkká válnak.

Az elmúlt években a CISZ célkitűzései, ha némi hangsúlyeltolódással is, de változatlanok maradtak. Fő tevékenységünknek jelenleg a szabadkai Civil Központ működtetését tartjuk, de ezenkívül közreműködünk előadások, vitafórumok, képzések szervezésében, kiadványok megjelentetésében is, továbbá a civil partnerközvetítést is feladatunknak tartjuk.

Ezért örülünk, hogy találkoztunk a KIFÉ-vel, és hogy első együttműködésünk mindjárt rácáfolt a „minden kezdet nehéz” mondásra. Remélem, sikeres együttműködésünk hozzájárul ahhoz, hogy mások is sikeresek legyenek körülöttünk.


Vajdasági együttműködés

Miközben tagszervezeteink száma a hatvanat is eléri, mi magunk is teljes egészében részesei vagyunk a civil „világnak”, a pályázati rendszerből adódó bizonytalanságnak, 23


Dr. Szakács F. Sándor, a csíkszeredai Pro Educatione Egyesület vezetője így gondol vissza az együttműködésekre a KIFÉ-vel.

24

Erdélyi együttműködés Az ember életében akadnak jó és rossz dolgok zömével. Az én életemben a KIFE munkatársaival való találkozásom a legjobb dolgok közé tartozik. 2010-ben még azt sem tudtam, hogy mi is valójában a felnőttképzés, de azt tudtam, hogy Székelyföld szellemi felemelkedése érdekében mindenképpen szükségünk van valami új képzési struktúrára, s ekkor találkoztam véletlenszerűen B. Balogh Edittel. A KIFÉ-vel való együttműködés 2010-ben kezdődött el, azóta nagyszerű szakmai és csodálatos baráti kapcsolat bontakozott ki az akkor már érett KIFE és a születő Pro Educatione (hosszabb nevén: Institutio Pro Educationem Transilvaniensis) intézmények és munkatársaik között.

Nagyon örvendek annak, hogy a KIFE bábáskodott a Pro Educatione születésénél, büszke vagyok a kialakult Csíksomlyó – Szeged tengelyre, amely segített erdélyi intézményünknek, hogy az európai FEECAba is bejuthasson. Így európai szinten a kreált határok leomlottak, és sikeresen képviseljük magyar felnőttképzési érdekeinket már több ország nevében is. Nem élünk egyszerű időket. Főleg akkor nem, ha céljaink között ott szerepel a népnevelés, a magyarság szellemi erősítése, a határok fölött áthidaló kapcsolatok létrehozása és szakmai fejlesztése. De mégis nagyszerű ez a kihívás. Annál is inkább, mert érezzük és tudjuk, hogy ebben a sziszifuszi munkában nem vagyunk egyedül, hogy barátaink és szakmai partnereink a magyar élettér minden zugában jelen vannak, velük megoszthatjuk örömeinket, bánatainkat, terveinket és álmainkat egyaránt.

Megteszek mindent a közeli és távoli jövőben egyaránt, hogy Csíksomlyó és Szeged, a Pro Educatione és a KIFE közötti kapcsolat tovább erősödjék, a baráti szálak tovább mélyüljenek. „Minden nép annyit ér, amennyi értéket saját magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a saját erejével tudja táplálni” hirdette Márton Áron, Erdély püspöke, már 1934-ben. Hiszem, hogy úgy a KIFE, mint a Pro Educatione ebben az értékteremtésben közösen dolgozik.

VITALITÁS Egyesületünk 2014 júliusától indította el projektjét, „Vitalitás - Helyi családokkal a vidéki települések életéért” címmel, melynek keretein belül a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó - Csongrád, Derekegyház, Kunszentmárton, Újkígyós, Szatymaz - településeken kívánja elősegíteni a társadalmi élet fellendülését. A két évig tartó projekt célja új, kreatív és innovatív helyi szolgáltatások létrehozása és a generációk közötti szerepek és feladatok megosztásának elősegítésével szorosabb kapcsolatok kialakítása ott, ahol a település lakosai saját erejükkel képesek hosszabb távon közösségi életük fenntartására.

www.ponttekellesz.hu/vitalitas


Dr. Alois Becker, a FEECA elnöke ír az európai távlatokról.

26

A FEECA és a KIFE együttműködése Az 1963-ban alapított Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetség (Federation Européenne pour l’Education Catholique des Adultes - FEECA) a katolikus felnőttképzés területén működő nemzeti ernyőszervezeteket köti össze egy európai hálózatot alkotva. A FEECA tagszervezetek feladatának középpontjában a keresztény emberkép áll. Ez azt jelenti, hogy minden ember számára a méltóságot és az élet teljes területére kiterjedő képzésekhez való jogot hirdetik a sokszínű európai társadalomban. A FEECA az egyház szolgálatában teszi mindezt. A FEECA számos formában segíti tagszervezeteinek munkáját. Találkozási lehetőséget biztosít tapasztalatcseréhez, tanulmányi napokat és szimpóziumot szervez, résztvevőket toboroz az EU képzési programjaihoz, és közös saját projekteket fejleszt.

A FEECA kapcsolatot tart nemzeti és nemzetközi egyházi, állami és társadalmi intézményekkel, és aktívan részt vesz az európai felnőttképzési politika alakításában. A FEECA ezen programjaiban szükség van és támaszkodik a nemzeti ernyőszervezetekből álló tagok aktivitására, mint ahogy ezt a magyar tag, a KIFE esete is példaértékűen bizonyítja. Még 1989-ben Leányfalun került megrendezésre egy tanulmányi nap, hogy a FEECA-t a helyi szervezetek megismerjék és a katolikus felnőttképzés elindulhasson Magyarországon. 1990-ben a KIFE, Magyarországot képviselve, csatlakozott a FEECA-hoz. A közép-kelet-európai térségből érkezett tagok számára 1994-ben egy 6 évig működő regionális munkacsoport jött létre FEECA-Ostplattform néven, ahol a különböző felnőttképzési hátterű és struktúrájú országok képviselői találkozhattak.

Magyarország jelentős tag volt a platformban, amelynek elnökségét Horváth József atya látta el. 2004-ben Szombathelyen került elfogadásra a FEECA új, közös küldetésnyilatkozata. 2002-től a KIFE aktívan részt vesz a FEECA munkájában B. Balogh Edit képviselőn keresztül, aki 2006-tól folyamatosan ellátja a FEECA alelnöki szerepét és szakértelmével hozzájárul a vezetőség munkájához. Eddigi aktív részvételüket köszönjük, és reméljük, hogy európai hálózatunkban továbbra is sikeresen együttműködünk!

B. Balogh Edit, a KIFE jelenlegi ügyvezetőjének visszatekintése.

2001-ben, amikor a KIFÉ-nél elkezdtem tevékenységemet ügyvezető igazgatóként, nagy tervekkel és erős motivációval fogtam bele az ernyőszervezet fellendítésébe.

A tagszervezetek támogatása volt az elsődleges célunk, hiszen ernyőszervezetként a hálózatépítés, a kapcsolatteremtés, a közös projektek generálása a legfontosabb.

Az egy évtizedes tevékenységem alatt átalakult a KIFE profilja, az egykori adományosztó szervezetből szakmai szervezetté váltunk.

Az elmúlt években megéltünk virágzó éveket, de volt, amikor szűkös anyagi körülmények között, „csökkentett üzemmódban” kellett dolgoznunk. A civil világra jellemző váltakozó sikerű évek a KIFÉ-re is jellemzőek, azonban elmondható, hogy a 14 év alatt hatalmasat fejlődött a szervezet.

Tagjainkkal a szakmai programokon, az egyesületi üléseken, valamint a KIFE saját projektjeinek szakmai munkája során aktívan együttműködünk.

2008-ig német segítséggel anyagilag is támogattuk azokat a képzési programokat, amelyek a katolikus egyház társadalmi tanításán alapulnak. A pályáztatási rendszer működtetésében és rendszeres megújításában aktívan vettek rész az egykori kollégák: Veresné Fekete Zsófia, Gulya Balázs és Makszin Attila.

Ennek a fejlődésnek a felidézésére vállalkozom megemlékezésemben az alkalmazottak szemszögéből. A rendszerváltozás után nagy lelkesedéssel induló szervezetek lelkesedése éppen akkor kezdett alábbhagyni, amikor a KIFE irányítását átvettem, így a legfőbb feladat az új célok kijelölése, a munkatársak bátorítása volt.

A taglétszám változó, de stabilan 30 felett van a csatlakozott szervezetek száma, amely bővült a magánszemélyek belépési lehetőségének megteremtésével. A tagszervezetek lelkes kapcsolattartója a KIFE kezdeti időszakától dolgozó kollégánk, Tóthné Csompilla Márta (Mártus), aki közel 10 éves anyasági időszak után visszatért 2012-ben, hogy a tagok számára igény szerint segítséget nyújtson.

A Pályázati Bizottság évi három alkalommal ülésezett, tagjait a közgyűlés választotta meg kétévenként. Ebben az időszakban évente 40-50 képzési projekt került támogatásra, amely nagy lendületet adott a nemformális képzéseknek a társadalomban és az egyházban.


A KIFE munkatársai, projektjei és tevékenysége

27


Később a közös szakmai projektek megvalósítását tudatosítottuk és rendszeresítettük, amelyekben a KIFE iroda a menedzsment feladatok átvállalásával és forrásteremtéssel segítette a szakmai együttműködéseket (2009-2010 Felnőttképzési Civil Hálózat, 2012-2014 között Pont te kellesz! - Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken, 2011-2013 között Train the trainer - Felnőttképzők kiképzése projekt, 20122014 között Kerülj képbe! Civil szervezetek nyilvánossági fejlesztése projekt Magyarországon és Vajdaságban, 2013-2014 között Egyház társadalmi tanítása weboldal fejlesztése). A projektek gördülékeny megvalósításában ügyes gyakorlattal rendelkező kollégák segédkeztek, így bizonyára sokan emlékeznek Balogh Bernadettre (Bernire), KecskésSzabó Gabriellára (Gabira), Zsapkáné Kiszely Nikolettre (Nikire), Cziráki Györgyre (Gyurira), Czina Dávidra, akik sok-sok újítással segítették a projektek háttérmunkáit. Szakmai munkánk során egy-egy projektben Szabó Áron és Keszeli Sándor is szerepet vállalt.

Már kezdetektől bekapcsolódtunk nemzetközi szervezetek munkájába, és elindítottunk európai összefogással megvalósuló projekteket, amelyeknek a mai napig nagy jelentőségük van a szakmai munkánkban. Így 2001-2003 között a KIFE koordinálta a Comenius 3.1 projektben megvalósított Aktív állampolgárságra nevelés programot, 2005-től napjainkig partnerek vagyunk az InfoNet európai felnőttképzési hírportál projektben, 2009-2010 között Nők a civil életben című nemzetközi projektünk nyomán évekig támogattuk a női társadalmi szerepvállalást, míg 2014-től Senior Önkéntes program keretében osztrák csereprogramot valósítunk meg a szeniorok képzése témakörben. Számos tanulmányutat szerveztünk Erdélybe, Vajdaságba és Svájc-Lichtensteinbe. Az évek során az infrastruktúra terén is jelentős fejlesztést hajtottunk végre, saját tulajdonú irodában, korszerű felszerelésekkel folyik a szervezőmunka. A projektekhez kapcsolódóan mindig figyelmet fordítottunk a modern berendezésre és a munkát hatékonyan szolgáló technikai világra. Az infrastruktúra mellett a szervezeti szabályozottság az átláthatóságot szolgálja, közhasznú státuszunk a társadalmi szerepünket hivatott alátámasztani.

28

2013-ban megújult a KIFE arculata, hogy sokkal kifejezőbben alkalmazkodjon a küldetésünk prezentálásához. Egyre nagyobb szerepet kap a KIFE életében az érdekképviselet, amely során a nemformális képzések jelentőségét, személyiségformáló hatását és a keresztény értékeken alapuló szemináriumok jelentőségét kívánjuk megismertetni szakemberekkel, döntéshozókkal. Rendszeresen részt veszünk a társadalmi véleményezési folyamatokban, felkérésre bekapcsolódtunk a Felnőttképzési Akkreditáló Testület munkájába és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács tevékenységébe. Nemzetközi szinten az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetségben (FEECA) alelnöki szinten képviseltetjük magunkat. Jelenlegi munkánk során az élethosszig tartó tanulás elvét figyelembe véve alakítjuk ki a projektjeinket. Majoros Ildikó szakmai vezetésével működtetjük a tantárgyi és szociális kompetencia-fejlesztést szolgáló Kerkai Jenő Népi Kulturális Tanodát általános iskolás diákoknak, ugyanakkor most dolgozunk az időskorúak osztrák képzési modelljének adaptálásán.

Bencsik Annamária szakmai vezetésével valósul meg 2014-től a Vitalitás - Helyi családokkal a vidéki települések életéért című projektünk, amelyben kifejezetten a földrajzilag hátrányos helységekben dolgoznak megbízott kollégáink, hogy a helyi közösségeket fellendítsék, társadalmilag aktivizálják. A KIFE munkatársai továbbra is úgy vélik, hogy képzésnek nemcsak a munkaerőpiaci vagy végzettséget adó képzések számítanak, hanem mindenfajta kompetenciafejlesztés, amely erősíti személyiségünket, növeli társadalmi aktivitásunkat, előre lendít a krisztusi úton. A 20 éves működés során köszönetet kell mondani minden kollégának, akik áldozatos munkájukkal, innovatív szemléletükkel és lelkesedésükkel előre tekintenek, bíznak a jövőben és remélhetőleg még sok-sok évig támogatják a KIFE küldetésének megvalósítását.

A KIFE projektjei és fejlesztései nem valósultak volna meg a külföldi és hazai támogatók, valamint uniós források nélkül, sok esetben adományok segítették a munkánkat. Köszönjük azoknak, akik felismerték küldetésünk jelentőségét és továbbra is fontosnak tartják az ifjúságnevelés és a felnőttképzés ügyét. Jelentős azon önkénteseink száma is, akik projektekhez alkalmilag kapcsolódva vagy évek óta rendszeresen segítik munkájukkal a KIFE előrehaladását. Többéves önkéntes munkájáért hálásak vagyunk Szűcsné Rabi Ágnesnek, aki az adminisztrációs feladatokban, és Bakaity Bélának, aki a hírlevél-szerkesztésben és a számlakezelésben segíti az irodai munkát. Egy történeti visszatekintés mindig segít abban, hogy újragondoljuk jövőnket. Hiszek abban, hogy a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület fontos küldetést tölt be ma Magyarországon, olyan hosszú évekre kiható nyomokat hagyott az emberek életében, amelyek segítették fejlődésüket, emelték emberi méltóságukat, lendületet adtak saját személyes küldetésük megvalósításához.

Ehhez arra van szükség, hogy észrevegyük az igényeket, hogy alkalmazkodjunk a társadalmi változásokhoz, de mindig szilárdan kövessük a KIFE alapítóinak elképzelését. Herbert Haag, svájci katolikus teológus szavaival élve „Csak aki változik, marad hű önmagához.”

Hisszük és valljuk, hogy a képzés mindenkié.


Hisszük és valljuk, hogy a képzés mindenkié, ezért nemcsak az életkor alapján, hanem földrajzi értelemben is színes a kínálatunk a fővárosi programoktól, a vidéki városi képzéseken keresztül a kistelepülések és falvak közösségi rendezvényéig.

29

KERKAI JENŐ NÉPI KULTURÁLIS TANODA Szervezetünk 2013-ban nyitotta meg a Kerkai Jenő Népi Kulturális Tanodát, azzal a céllal, hogy hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érettségit nyújtó középfokú oktatási intézménybe, vagy perspektivikus elhelyezkedési lehetőséget nyújtó szakiskolába történő továbbtanulásra ösztönözzünk, orientáljunk és felkészítsünk.

facebook.com/kerkaijenotanoda

Lindeisz Ferenc, a KIFE jelenlegi elnöke az utóbbi évek munkásságáról és projekjeiről számol be.

A KIFÉ-vel 2005-ben kerültem kapcsolatba, amikor az egyik akkori tagszervezetben, az OCIPE Magyarország Jezsuita Európa-irodában kezdtem el dolgozni irodavezetőként. 2007-ben lettem elnökségi tag. 2009-től látom el az elnöki teendőket. 2007 vége és 2009 között az elnökség és az iroda tevékenységét a szövetségünk életében kialakult új helyzetben való útkeresés határozta meg. Az ernyőszervezeti működést segítő, a tagszervezetek programjait támogató pályázati rendszerünk, melyet a finanszírozóval (RENOVABIS) gondosan egyeztetve alakítottunk ki, rajtunk kívül álló okok miatt megszűnt. A korábbi feltételrendszer keretei között kidolgozott stratégiánkat már nem követhettük. Az útkeresés fontos állomása volt a 2008 végén két alkalommal megtartott jövőtervező műhely.

Tagszervezeteinknek kb. egy harmada vett aktívan részt delegáltjai révén a továbblépés lehetőségeit mérlegelő műhelymegbeszéléseken és gondolta végig, hogy milyen értékek és érdekek mentén tudunk a jövőben a katolikus ifjúsági és felnőttképzés területén a közjó érdekében munkálkodni. Tagszervezeteink többségének képzési programjai a nemformális és az informális képzések kategóriáiba tartoznak. A KIFE fennmaradásának biztosítására egyedül a pályázati lehetőségek felkutatása, s a pályázatírás adott lehetőséget. A pályázatírásban egyre nagyobb tapasztalatokra s a projektek menedzselésében egyre nagyobb gyakorlatra szert tevő irodai munkatársak áldozatos munkájára támaszkodva a KIFE elnökségének az olyan projektek kiválasztása lett a feladata, amelyek pályázati feltételeinek lelkiismeretes és színvonalas teljesítése mellett lehetőség nyílik katolikus keresztény hitünk értékrendszere szerinti ifjúsági vagy felnőttképzési tevékenységet végezni.

Olyan projektekre törekedtünk pályázni, amelyek megvalósításába bevonhatjuk tagszervezeteinket, illetve amelyek hozzájárulhatnak tagszervezeteink képzési színvonalának, minőségének emeléséhez. A szervezetünk működését financiálisan megrendítő változások átvészelésében, az új körülmények felvetette kérdésekre adható válaszok megtalálásában pótolhatatlan segítséget köszönhetünk nemzetközi szakmai kapcsolatainknak, elsősorban az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetségnek. 2009 és 2010 között a Felnőttképzési Civil Hálózat című programunkban a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a Magyar Népfőiskolai Társasággal (MNT) konzorciumban négy régióban a nonprofit felnőttképzés szakembereinek és szervezeteinek érdekképviseleti célú szakmai együttműködését mozdítottuk elő.


A KIFE második évtizedéről

31

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület 20 éves jubileuma alkalmából 32

Ez a projekt sok projektmenedzselési és hálózatépítési tapasztalattal gazdagított bennünket. Sikeres programunk volt 2009-2010-ben és 2011-2012-ben a Nők a civil életben című projekt, melynek keretében a hagyományos felelős családanyai szerep és a civil életbe való aktív bekapcsolódás összeegyeztethetőségét vizsgáltuk jó példák felkutatásán, bemutatásán és műhelymunkák szervezésén keresztül. E nemzetközi projektet több tagszervezetünk aktív együttműködésével valósítottuk meg. A projekt sikerén felbuzdulva a programok tapasztalataira építve indítottuk el 2014-ben a Vitalitás - Helyi családokkal a vidéki települések életéért c. projektet, melyben öt vidéki kistelepülésen törekszünk fellendíteni a közösségi életet. Három, ifjúsággal foglalkozó tagszervezetünk munkájával valósult meg a Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken című projekt 2012 és 2014 között. E TÁMOP-projektben három régióban nyújtottunk sokrétű szolgáltatásokat a 1229 éves fiatalok igényeihez igazítottan.

Túl azon, hogy mindig törekedtünk olyan projektekre pályázni, amelyeket tagszervezeteink bevonásával tudunk megvalósítani ezáltal is forráshoz segítve őket, igyekeztünk tagszervezeteink működését támogató, szakmai színvonalát emelő szolgáltatásokat is nyújtani feléjük. Tagszervezeteink többségében nemformális és informális képzések folynak. Ezen a területen a szükséges ismeretekre, gyakorlatra általában „menet közben” tesznek szert a munkatársak. E speciális képzési terület szükségleteit szem előtt tartva fejlesztettük ki „Train the trainer – Képzők képzése” programjainkat melyekből már három sorozat megrendezésére került sor. Tagszervezeteink szükségleteit, problémáit, gondjait szem előtt tartva indítottuk el a „Kerülj képbe! Légy jelen a médiában!” című programunkat. A többnyire önkéntesek munkájára támaszkodó civil szervezeteknek általában nincs megfelelő felkészültsége a nyilvánosságban való hatásos megjelenésre. A program keretében 10 civil szervezetnek biztosítottuk szervezetfejlesztő szakemberek segítségét a médiában való megjelenés sikeressé tételében, s 2013-ban egy fórumon hoztuk össze a civil szervezetek szakembereit a média képviselőivel az eredményes együttműködés lehetőségeit végiggondolni.

Lehetőségeinkhez mérten törekedtünk a határon túli magyar keresztény civil szervezetekkel való együttműködésre. Így az előbb említett nyilvánossági projektünket megvalósítottuk 2013-ban Szabadkán vajdasági magyar civil szervezetek számára, de már 2010-2011-ben gyümölcsöző együttműködésünk volt délvidéki és erdélyi felnőttképző szervezetekkel. Szerveztünk kölcsönös tapasztalatcserét folytat a Gyulafehérvári Főegyházmegye felnőttképző intézményeivel, és szakmai segítséget nyújtottunk a Pro Educatione Egyesület mint ernyőszervezet megalakulásához. Az elmúlt tíz esztendő nemzetközi kapcsolatai között külön említést érdemel a 2005ben indult s három hároméves ciklust megért European InfoNet Adult Education című Európai Uniós projekt, melyben a KIFE a 2005-ös indulástól partnerként vett részt. Az európai szintű felnőttképzési infomációszolgáltatás érdekében létrehozott, saját tudósítói hálózattal működő internetes portált kialakító szakmai közösség munkájában végig részt vettünk, s a 2006-ban Budapesten megrendezésre került éves mérföldkőkonferencia egyik szervezői voltunk.

Egyszerűsítettük a tagsági rendszert (teljes jogú és pártoló tagság), s az ernyőszervezeti jelleg dominanciájának megtartása mellett lehetővé tettük, hogy pártoló tagként természetes személyek is beléphessenek egyesületünkbe. Ez utóbbival az a célunk, hogy a velünk szakmai együttműködésben álló, a miénkéhez hasonló értékrend szerint ténykedő szakemberekkel szervezeti kapcsolatban is legyünk. 2013-ban korszerűsítettük arculatunkat s weboldalunkat. Weboldalunkon létrehoztunk egy „Társadalomformálás keresztény értékek alapján” című részt. Ebben egyrészt jó példákat mutatunk be a katolikus társadalmi tanítás gyakorlati megvalósítására rövid videofelvételek segítségével tíz alapelv köré csoportosítva, másrészt pedig a katolikus társadalmi tanítás dokumentumait, irodalmát minden eddiginél gazdagabban tettük elektronikusan elérhetővé magyar nyelven. Futó projektjeink közt említjük a „Kerkai Jenő Nép Kulturális Tanodá”-t, amely TÁMOP finanszírozású program keretében 36 hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolás gyermeknek

nyújt sokoldalú segítséget ahhoz, hogy tanulmányait középfokú intézményben tudja majd folytatni. A KIFE életének legfrissebb fejleményei közé tartozik Senior Önkéntes programunk, melyben az osztrák Forum Katholischer Erwachsenenbildung in Österreich vezetésével egy Grundtvig 50+ projektben szenior önkéntesek időskorúak felnőttképzésére vonatkozó tapasztalatcseréjének megszervezésére nyílt lehetőségünk. A KIFE életének elmúlt tíz esztendejére visszatekintve ki szeretném emelni azt a rendkívül ritka jelenséget, hogy az iroda munkatársai között mindig egymás munkáját kiegészítő, segítő együttműködés, szeretetteljes derűs légkör volt tapasztalható. A civil szervezetek s ezen belül különösen a katolikus civil szervezetek jelenlegi helyzetére sajnos a működés feltételeinek állandó bizonytalansága, a hosszabb távú tervezés lehetőségének hiánya jellemző. Többször átéltük, hogy ügyes, talpra esett, lelkes munkatársaktól kellett megválnunk egy-egy projekt lezárultával, mert függetlenül a projekt eredményességétől, sikerességétől a változó körülmények miatt a folytatásra nem adódott lehetőség.

Az átélt izgalmak, kritikus helyzetek, bizonytalanságok ellenére jó érzéssel gondolok vissza az elmúlt évekre, s kívánom, hogy a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület gyümölcsözően folytathassa munkáját.

Igyekeztünk tagszervezeteink működését támogató, szakmai színvonalát emelő szolgáltatásokat nyújtani.


Tevékenységünk változó körülményeihez, jogszabályi környezetéhez való alkalmazkodás érdekében 2012-től több lépésben módosítottuk alapszabályunkat.

33

GRUNDTVIG SENIOR ÖNKÉNTES CSEREPROGRAM A KIFE társszervezésében és az osztrák Forum Katholischer Erwachsenenbildung in Österreich projektvezetésével Grundtvig 50+ időskorú önkéntes program valósul meg 2014-2015 folyamán Magyarországon és Ausztriában. A projekt keretében időseknek lehetőségük nyílik arra, hogy szociális, felnőttképzési és idősképzési tapasztalatokat gyűjtsenek a partnerországban, valamint megismerjék a szomszédos ország kultúráját és hagyományait.

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület 2005-ben Kerkai-díjat alapított, P. Kerkai Jenő SJ művének és példamutató tevékenységének tisztelegve.

2012. ÉV

A díj a katolikus ifjúsági és felnőttképzés területén kiemelkedő teljesítményt felmutató munkatársak jutalmazására szolgál, évente egy fő részére ifjúsági képzés és egy fő részére felnőttképzés kategóriában.

2002 nyarán szentelte pappá Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök. Egy év kápláni szolgálat után kapta meg szegedi egyetemi lelkészi kinevezését, és ezzel együtt lett a Szent Imre Szakkollégium igazgatója is. Ezek mellett az egyházmegye ifjúsági referense is ő volt 2012 nyaráig. Jelenleg makói plébános.

Ebben a fejezetben díjazottaink egykori méltatásából idézzük fel érdemeiket, kitartó elköteleződésüket a katolikus társadalmi tanítás iránt.

Ifjúsági képzés kategóriában

Pálfai Zoltán, makói plébános

Ifjúsági munkájában Pálfai atya közvetlensége, odafigyelése révén hamar útitársa, barátja lett a hallgatóknak. Fontos volt számára a személyes jelenlét, részvétel a közösségek programjain éppúgy, mint az, hogy bármikor elérhető volt szentgyónásra, lelkibeszélgetésre. Az egyetemi lelkészség és a Szent Imre Szakkollégium életét az Egyház négy alapfunkciója (közösség, liturgia, tanítás-tanúságtétel, szeretetszolgálat) mentén építette fel. Kilencéves egyetemi lelkészi szolgálata során sok olyan, nagyobb lélegzetű program alakult ki, amelyek az egyetemi polgárságon túl Szeged lakosságát is megszólítják.

Felnőttképzés kategóriában:

Rettegi Zsolt, felnőttképzési szakértő és humántanácsadó Felnőttképzési szakértő, mentálhigiénés és HR tanácsadó, tréner. Biztos módszertani tudása és tapasztalatai alapján végzi sokoldalú tevékenységét: csapatépítés, közösségfejlesztés, mentálhigiénés tanácsadás, oktatás-felnőttképzés, szupervízió. Fejlesztő tevékenységében kiemelendő a lényeglátás és a megoldásra törekvés úgy, hogy a képzésen résztvevő felnőttet állítja a középpontba. Egyik kidolgozója volt az Országos Katolikus Ifjúsági Vezetőképző képzési rendszerének, éveken keresztül volt meghatározó szerepe a megvalósítók között. Közösségfejlesztőként, trénerként elkötelezett a non-profit, civil szervezetek fejlesztésében. Munkájában, feladatvégzésében példamutató módon képviseli a II. Vatikáni Zsinat egyik meghatározó tanítását, ami szerint „a világban lenni keresztényként, ez a mi küldetésünk”.


Kerkai-díjjal elismert szakemberek

35


2010. ÉV Ifjúsági képzés kategóriában:

Pados Katalin, a Szombathelyi Egyházmegye Ifjúsági Fórumának elnöke Felsőfokú tanulmányait Esztergomban, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola művelődésszervező-kommunikáció szakán, majd később a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési- és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet egyetemi művelődésszervező szakán végezte. 2002-től a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia felnőttképzési és ifjúsági referense. 2007-től a Szombathelyi Egyházmegye Ifjúsági Fórumának elnökeként az egyházmegye területén élő katolikus ifjúság értékeinek védelmében munkálkodik. Az egyik legfontosabb rendezvénysorozat, melynek aktív és kitartó szervezője, a FÓRUM NAPOK, amely az egyes esperesi kerületek papjainak és fiataljainak szóló, közösségépítő találkozó. Hónapról hónapra szervezője, és a zenei szolgálatban aktív résztvevője is Szombathely város taizé-i imaóráinak, mely kezdeményezésen a fiatalok felekezettől függetlenül vesznek részt. Pados Katalin nemcsak szakmai, hanem tanúságtevő keresztény élete miatt is példa értékű a hazai ifjúsági munkában.

36

2009. ÉV Felnőttképzés kategóriában:

† Dr. Baternay Ágota RSCJ, a Keresztény Női Felnőttképzési Egyesület elnöke Felsőfokú tanulmányait a bécsi egyetemen filozófia/pszichológia és francia szakon, teológiai tanulmányait a grazi egyetemen és Rómában végezte. Felnőttképzési pályafutását a 70-es években kezdte el. 1981-ben felkérték a bécsi egyházmegye felnőttképző központjának vezetésére. 1982-ben meghívást kapott a Katolikus Nőmozgalom elnökségébe. 1994 óta a SOPHIA, a szerzetesnők teológiai főiskolájának igazgatója. 1995-ben megalakult a Keresztény Női Felnőttképzési Egyesület. Kidolgoztak egy referensképző modult, amelynek elvégzésével a képzett munkatársak csoportvezető felnőttképzőkké váltak. Baternay Ágota tevékenységének két fő iránya volt: lelkigyakorlatok elsősorban nők számára, és a nők személyiségét fejlesztő tréningek vezetése.

Ifjúsági képzés kategóriában:

Kothencz János, az ÁGOTA Alapítvány elnöke Kothencz János 1996. december 6-án alapította az ÁGOTA karitatív közösséget, amelyet a Magyarországon élő állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek és fiatalok támogatására hívott létre. 1997ben rendezte meg első ízben az „Állami Gondozottak Országos Találkozóját”. Ez volt az első ÁGOTA Tábor, amely a mai napig évente megrendezésre kerül és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az ÁGOTA élményprogramrendszere mellett, ill. azzal szervesen összefonódva, indította el az ÁGOTA 5 éves szakmai-pedagógiai programrendszerét. A Kothencz-féle ÁGOTA® Szenzitív Pedagogikoterápiás Módszer az állami gondoskodásban élő emberek szolgálatában könnyebbé teszi a társadalomba való beilleszkedésüket. Az ÁGOTA Országos Közhasznú Alapítvány mellett számos intézményben (Faragó Béla Gyermekotthon, szegedi teológia neveléstudományi tanszéke) aktívan dolgozik, és több civil szervezetet segít munkájával (pl. Magyarországi Szociálterápiás Egyesület).




A folyamatos lelki építkezés mellett a plébániai közösségépítést, a kulturális értékközvetítést is szívügyének tekinti. A lelkigyakorlatairól és lelkigyakorlatos könyveiről is ismert, karizmatikus plébános a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium hitoktatója, s a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház kórházlelkésze.

1988-ban szentelték pappá, előbb Békéscsabára később Szegedre került szemináriumi prefektusként, ahol mindvégig fontosnak tartotta a fiatalokkal való foglalkozást.

Varga László atya, a kaposvári Szent Imre templom plébánosa

Éveken át igazgatta a kaposvári Szent Imre kollégiumot, így nemcsak a diákokkal, hanem a pedagógusokkal és a szülőkkel is rendszeresen tartotta a kapcsolatot; arra kérvén őket: építsék közösen Isten országát. A plébános tagja a Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Alapítvány kuratóriumának, amely számos, szociális hátránynyal küzdő személyen segít folyamatosan, de hittantáborokat, lelki és kulturális rendezvényeket is támogat. Kaposváron nagy figyelmet fordít a rászorulók támogatására.

Dr. Laurinyecz Mihály, Szeged – Tarjánvárosi plébános

A cserkészet mellett rendszeresen tartott ifjúsági hittant, foglalkozott ministránsokkal, járta a betegeket. Időközben elvégzett több vezetőképzést is, így először cserkész segédtiszti, majd cserkésztiszti fogadalmat tett. Megszervezte az V. Cserkészkerület őrsvezetőképző táborát, majd még 5 évig volt parancsnoka ezen táboroknak. A fiatalokkal való foglalkozást különösen is szívügyének tekinti, minden anyagi, szellemi és erkölcsi támogatást megad ennek fejlődéséhez. 2002-től az V. Cserkészkerület ügyvezető elnöke, majd 2006-tól a kerület elnöke lett. Minden erejével támogatja továbbra is az őrsvezetőképzést, a fiatal felnőttek alapképzését és minden programot, ami javára válik a fiataloknak.

Dr. Csermák Kálmán és Dr. Csermák Kálmánné, a Schönstatt Családmozgalom jeles munkatársai 1986 óta tagjai a Schönstatt családmozgalomnak; több mint 16 éve tudatosan törekednek párkapcsolatuk elmélyítésére családcsoportjukban, valamint a családi élettel kapcsolatos tapasztalataik összegyűjtésére és továbbadására a magyar Schönstatt családmozgalomban. 1985-1993 között évente részt vettek P. Beller Tilmann családpedagógiai továbbképző kurzusain. 1994-ben Óbudaváron családpedagógiai előadóképzőt végeztek, majd két év múlva megalapítják a Családakadémiát Óbudaváron. 1998-ban Veszprémben Dr. Márfi Gyula, Veszprémi Érsek - a családreferensek javaslatára - a Csermák házaspárt kinevezi a főegyházmegyei Családpasztorációs Munkacsoport tagjává és megbízta őket, hogy szervezzék meg a családok továbbképzését és vezessék a Családakadémia veszprémi fakultását. 2004-ig hat éven keresztül a Családakadémia Egyesület vezetői. 2007 óta a Csermák házaspár egyike a Schönstatt Családmozgalom vezetőinek.


2008. ÉV

37


2007. ÉV Ifjúsági képzés kategóriában:



Nobilis Máriónak nagy része volt a nyári ifjúsági fesztiválokon az ökumenikus KözösPont Misszió és képzés létrehozásában. Fontos szerepe volt a 2000-ben Zánkán megrendezett Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó, illetve a 2003-ban Győrben megrendezett Tájoló – Országos Katolikus Ifjúságpasztorációs Konferencia előkészítésében és lebonyolításában. 1997-től a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozókon való magyarországi részvétel aktív szervezője (Párizs, Róma, Köln).

Gereben Ferenc a PPKE–BTK Szociológiai Intézetének egyetemi docense. 1999 óta vezeti a Faludi Akadémián a FIVÉSZ (Fiatal Vallás és Értékszociológusok Köre) műhelyt. Az indulás óta közel kilencven rendezvény megtartására került sor: havi műhelybeszélgetések, konferenciák, tanulmányi napok, esszépályázatok, hétvégi szemináriumok formájában. A kör célja, hogy a fiatal értelmiségiek és diákok számára fórumot biztosítson egymás munkájának megismerésére, kiemelt jelentőségű témák mélyebb megismertetésére és az egymással történő baráti, szakmai kapcsolatok elmélyítésére.

1967-től tagja a Regnum Marianum közösségének. A hetvenes évek első felétől aktívan részt vett a fiatalok kiscsoportos nevelésében, 1982-2002 között a közösség vezetőképzőjét, a „Patkolót” irányította, emellett az azonos korosztályba tartózó kisközösségeket összefogó „rétegek” egyikét is vezette. 2001-ben a II. Regnumi Nagytábor egyik főszervezője volt. Nevéhez fűződik a Regnum Marianum belső lapjának, a Galambnak az indítása, szerkesztése.

Nobilis Márió, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója

A Székesfehérvári Egyházmegye közösségei számára 2001–2002-ben szervezett ifjúsági vezetőképző, a „Biztató” is az ő vezetésével jött létre. 2004 decemberétől a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága Tanácsadó Testületének titkára. Ebben a minőségében részt vett több országos katolikus ifjúsági rendezvény előkészítésében, mint például a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó vagy a Márianosztrai Gyalogos Ifjúsági Zarándoklat.

38

2006. ÉV

Gereben Ferenc, szociológus, a FIVÉSZ műhely vezetője

A műhely első önálló kötete az „Ifjúság, Értékrend, Vallás” címmel jelent meg 2003ban az ugyanazt a nevet viselő konferencia előadásainak szerkesztett összefoglalójaként.

Varga Péter, a Zászlónk című lap főszerkesztője

Az Országos Lelkipásztori Intézet 1989 őszén felkérte a Zászlónk című katolikus diáklap főszerkesztői posztjára. Az 1970-es évek második felétől tart előadásokat 18 év feletti fiataloknak a párválasztás, párkapcsolat, szerelem, szexualitás témakörében. A kezdetben csak a regnumi közösségeknek tartott ún. „Spielhózni” idővel – szájhagyomány útján – az egész Kárpát-medencében elterjedt. Ezek anyagából 2002-ben összeállította a Spielhózni című könyvet.

2005. ÉV:

Horváth József, a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatója Tanulmányait a győri Püspöki Hittudományi Főiskolán végezte, itt szerzett diplomát, majd 1960-ban pappá szentelték. Szombathelyen a Szent Márton templomban volt káplán (1973-77), 1977-től a Kálvária templom önálló lelkésze lett. 1992-től a Katolikus Továbbképző Intézet igazgatója, 1993-tól a Nyugat-magyarországi Ifjúsági Régió vezetője. 2000-ben Őszentsége II. János Pál pápa tiszteletbeli pápai prelátusnak nevezte ki. Felnőttképzési tevékenysége kiemelkedő. 1987-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar Felnőttképzési Bizottságának tagja, Szombathelyi Egyházmegye Ifjúsági referense. 1989-től a magyar katolikus felnőttképzés képviselője a Katolikus Felnőttképzés Európai Szövetségében (FEECA). 1994-től a Szövetség alelnöke, 1997-től a Szövetség Keleti Platformja Titkárságát vezette. 1994-1996 között a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség elnöke, később elnökségi tagja volt.



Dr. Szegedi László plébánosként a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítő munkára. Minden korosztályban csoportokat hozott létre, melyek vezetését civilekre bízta. Lelkipásztori munkájában a fiataloknak szentelte a legnagyobb figyelmet. Egyházközségi munkája mellett a Váci Egyházmegye ifjúságpasztorációjának is meghatározó alakja volt.

Oxfordban, Londonban, Innsbruckban és Bécsben teológiát és szociológiát tanult különböző ösztöndíjakkal. A Bécsi Egyetem Pasztorálteológia tanszékének doktori programját 1997-2000 között végezte el a Pastorales Stiftung támogatásával. 2001 óta a Távlatok szerkesztőségének tagja, 2002 óta a Magyar Katolikus Filmszövetség elnöke. A Faludi Ferenc Akadémián 1996 óta tanít filmesztétikát, médiaelméletet, kommunikációelméletet.

Szegedi László, a Váci egyházmegye ifjúsági referense, Sülysápi plébános

1987-től havonta mindig más környékbeli településen ifjúsági találkozókat, nyaranta pedig Tápiószentmártonban sátortábort szervezett, melyeken egyre többen vettek részt. Lelkipásztori és ifjúságpasztorációs munkája mellett, mint teológus doktor jelentős írói munkásságot is folytat. Számtalan teológiai témájú könyvén kívül – ebben is az ifjúságnevelésre helyezve a hangsúlyt - egy hittankönyv-sorozata is megjelent.

Lázár Kovács Ákos, a Faludi Akadémia tanulmányi igazgatója

Az Akadémia Kultúra és kommunikáció részlegét 2000 óta vezeti. Tevékenysége alatt az Akadémia Kultúra részlege több mint 250 programot bonyolított le. Ezek jelentős része műhelycsoportok, akkreditált pedagógusképzések, filmes képzések, konferenciák, színházfesztiválok, filmszemlék formájában valósultak meg. Munkájával országosan is érezhetővé teszi a keresztény szellemiség és az Egyház jelenlétét a filmes világban.



39

KERÜLJ KÉPBE! LÉGY JELEN A MÉDIÁBAN! A Kerülj képbe! Légy jelen a médiában! című projektben legfőbb célunk a civil szervezetekben megtalálható értékek nyilvánosság felé történő közvetítése. A résztvevő civil szervezeteknek szakszerű segítséget nyújtottunk külső kommunikációjuk fejlesztésére. Képzésünk Magyarországon és Vajdaságban is megvalósult.

www.keruljkepbe.kife.hu

Jó időben jó célért, és jó ügyek érdekében indult el a KIFE. Egy űrt töltött be, egy lehetőséget ragadott meg, egy folyamatot indított el. Elindult egy úton, amelynek kövei nem voltak lerakva, és a társadalmi, politikai, valamint egyházpolitikai változások okán a KIFE identitása is folyamatosan alakult. Néhány szerepet azonban mindig fókuszban tartott ez az ernyőszervezet: ~~ a katolikus ifjúsági és felnőttképzés mértékadó, meghatározó szakmai képviselője ~~ képviselője, sőt alakítója a változásoknak ~~ iniciálója a katolikus ifjúsági és felnőttképzéseknek ~~ támogatója a katolikus ifjúsági és felnőttképzést folytató szervezetek programjainak. Az elnökség tagjai habitustól függően, a tagszervezetek érdeklődésük és helyi érdekeik mentén ítélték meg a KIFE munkáját.

Az elnökség komoly elszánással volt a tekintetben, hogy minél markánsabb stratégiát dolgozzon ki, és valóban erjesztően hasson egyfelől a katolikus ifjúsági és felnőttképzésre, másfelől a jogszabályok előkészítésére. Visszatekintve az látható, hogy megváltozott a tagszervezeteink érdeklődése, hogy csökkentek a támogatások, és egyházpolitikai megítélésünk is változott. Bár – számunkra - továbbra is fontos cél a katolikus ifjúsági és felnőttképzés, fontos az ilyen programok színvonalának emelése, népszerűségének megteremtése, és a híd szerep a civil képzések és az egyházi képzések között. Be kell látnunk, hogy ez a cél nem kapott a döntéshozóktól olyan szintű támogatást, amilyet az ügy fontossága megérdemelne. Komoly lobby tevékenységet folytattunk saját szerepünk megerősítése érdekében, persze nem önös érdekből, hanem abból a hitből fakadóan, hogy érezzük szerepünk fontosságát. Úgy látjuk, lehetne ilyen szerepe is a szervezetnek, de késznek kell lenni a változásra, megújulásra.

Késznek kell lenni az új feladatok megtalálására, az új identitás felépítésére. A katolikus ifjúsági és felnőttképzés fontos ügy. A küldetés, ami 20 éve megfogalmazódott nem változott. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület küldetése, hogy fórumot teremtsen a magyarországi és határon túli katolikus ifjúsági és felnőttképző szervezeteknek, intézményeknek és kezdeményezéseknek. Azt gondolom, a lehetőségek most is adottak, az elszánás, az elhivatottság és az elköteleződés megvan, csak a hit, a kreativitás, valamint a kitartás kell, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol szakmaiságunk, támogató szándékunk és lehetőségeink kibontakozhatnak. Ehhez kérjük a Jó Isten áldását! A KIFE elnöksége nevében,


Zárszó

Fodor Gábor alelnök

41

TÁRSADALOMFORMÁLÁS Célunk a katolikus egyház társadalmi tanításának megismertetése a szélesebb társadalmi rétegekkel a www.tarsdalomformalas.kife.hu oldalon. A modern technika eszközeit felhasználva fontosabb alapdokumentumok online elérhetőségét biztosítjuk, valamint egy történelmi idővonal segít a világtörténelmi események és az egyházi megnyilatkozások közötti tájékozódásban. A társadalmi tanítás életünkbe való megjelenését, megvalósulását tanúságtevő videóüzenetekkel, fotóprezentációval mutatjuk be.

K AT O L I K U S I FJ Ú S Á G I ÉS F ELNŐTTKÉPZÉSI EGYESÜLET

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület. éves jubileuma alkalmából

Recommend Documents