2013/december
1
A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Hírlevele • The Newsletter of the Carpathian Euroregion
20 éves a Kárpátok Eurorégió A Külügyminisztérium szakmai és anyagi támogatásával a Kárpátok Eurorégió ért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület szervezésében „Közös múltunkközös jövőnk, együtt Európáért: 20 éves a Kárpátok Eurorégió” címmel nemzet közi konferenciát szerveztünk 2013. április 11-én Nyíregyházán, a Megyeházán. A konferencia levezető elnökei Karakó László a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke, és Majorné László Brigitta a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkárság elnöke, a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület ügyvezető igazgatója voltak. A vendégek között köszöntöttük Med gyesy Balázs kormánybiztost, Andrij Serbaylot a Kárpátalja Megyei Tanács elnökét, Sergij Usztich nagykövetet, Sergij Borodenkov főkonzult, a magyar Külügyminisztérium képviselőit, az ungvári és beregszászi főkonzulátus konzuljait. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye különböző szervezetei, intézményei, civil szervezetei, az egyetemek, főiskolák képviselői is eljöttek, csakúgy, mint Ukrajna és Szlovákia határ menti területeinek megyei tanácsai, települési önkormányzatai, szervezetei, képviselői.
Rendezvényünk első részében a Kárpátok Eurorégió 20 éves évfordulójára emlékeztünk, és igyekeztünk a tapasztalatokra alapozva kitekinteni közös jövőnk felé, felvázolni egy jövőképet. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a Kárpátok Eurorégió Tanácsának soros elnöke köszöntőjében utalt arra: 20 év telt el azóta, hogy találkozott két alulról és egy felülről jövő
kezdeményezés, nevezetesen a KárpátokTisza és a lengyelek vajdaságok együttműködési szándéka, s a tagországok külügyminiszterei aláírták alapító okiratunkat. Az alapításnál aktívan részt vettek a tagmegyék, tagvárosok, melyeket akkor még számos határ választott el. Az akkori cél a Kárpátok Eurorégió területén a határok elválasztó szerepének csökkentése, a jó szomszédi kapcsolatok kialakítása, a
béke fenntartása, az itt élők életminőségének javítása volt. 20 év sok idő egy szervezet életében – fogalmazott –, sokat tapasztaltunk, sokat tanultunk, kiépítettük a politikai gazdasági és kulturális kapcsolatainkat, s az évek során kialakult a bizalom köztünk. Az érdeklődés, érdekeltség nőtt, amit mi sem mutat jobban, mint hogy területünket az alapítástól számított 10 év alatt megháromszoroztuk. Időközben az európai integráció során eltűntek határok, ahol korábban órákat várakoztunk. Ma már a schengeni határ a tagországokat gyakorlatilag csak Ukrajnától választja el.
A Kárpátok Európája Magyar és lengyel politikusok mél tatták a két nemzet évszázados barátságát Sárospatakon, hangsú lyozva az összefogás, a Kárpátok régióján belüli együttműködés fon tosságát. 2013. november 30-án Sárospatakon Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés és a lengyel szejm együttműködése példaértékű, és a kétoldalú kapcsolat erősítését szolgálja a Kárpátok régiójának összefogása is. A középeurópai regionális kezdeményezések egyik fóruma ez a mostani konferencia, „szeretnénk közvetíteni az európai döntéshozók felé”, hogy távol Brüsszeltől mi is szeretnénk fejlődni. Felidézte a magyar-lengyel kapcsolatok több évszázados történelmét, szólt arról, hogy ez év márciusában Marek Kuchcinskival közösen avatta fel Varsó Bemowo kerületében Petőfi Sándor mellszobrát. Marek Kuchcinski, a szejm, a lengyel parlament alsóházának alelnöke szerint a közép-kelet-európai országok, amióta az unió tagjaivá váltak, jelentős fejlődésnek indultak. Kifejtette: a magyar és a lengyel állam közötti együttműködés kiváló, ugyanakkor meg kell erősíteni a közép-kelet-európai országok parlamentjei közötti kapcsolatokat, miként a kárpáti területek közötti együttműködést is. „El kellene gondolkodni azon, hogy ezen országok parlamentjei ne vegyenek-e nagyobb részt a nemzetközi, napi politikában, jó lenne, ha az Európai Unióban is hallanák parlamentjeink hangját, ez nem csak a mi államaink érdeke”. Emlékeztetett arra, jövőre lesz tíz éve, hogy Lengyelország és Magyarország visszatért az európai országok közösségébe. Vannak jó eredményeink, és várnak ránk kihívások. Folytatás a 3. oldalon
Folytatás a következő oldalon
2 Folytatás az. 1. oldalról
Az európai integráció egyidejűleg új források, támogatások elérését hozta, felértékelődtek egész Európában a határ menti, határon átnyúló kapcsolatok. Felgyorsult az élet, új útjaink a gyorsabb fizikai megközelítést segítették, a technikai fejlődés pedig a kapcsolatfelvételt gyorsította meg. Teltek az évek és a világ teljesen megváltozott, az interregionális szövetség új helyzettel, problémákkal szembesül: • A világméretű gazdaság válság, az Európában még soha ilyen nagymértékű munkanélküliség minket a tagországok perifériáján, az EU külső határszakaszán talán még jobban sújtanak. • A klímaváltozás, s az ebből adódó árvizek következményeként folyóink a határokat átlépve zúdulnak le, vagy hozzák a szennyeződést magukkal, az időjárási szélsőségek hatásai a Tisza vízgyűjtő területen ugyancsak közös ügyünk. Új célok jelentek meg: • Szükség van egy komplex, integrált felzárkóztatási programra, célzott, komplex beavatkozásokra annak érdekében, hogy a külső perifériák végleges leszakadását megakadályozzuk. Komoly, és folyamatosan növekvő problémát jelent a mélyszegénységben élők helyzete. • Közös célunk a komparatív, kölcsönös előnyök kihasználásával a versenyképes gazdaság, a befektetés-ösztönzés, további nagy foglalkoztatók letelepítése, a foglalkoztatás bővítése, kutatási és innovációs háttér fejlesztése, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzési, felsőoktatási és kutatási kapacitás kiépítése és folyamatos fejlesztése. A térség gazdaság- és területfejlesztésével harmonizáló, piaci igényeket kielégítő K+F tevékenység kialakítása. • A térség kulturális imázsának tudatos javítása, az egész térségre kisugárzó nemzetközi turisztikai vonzerő feltételeinek erősítése, adottságaink kihasználása és megismertetése gazdasági előnyöket teremthet számunkra (termálvizeink, folyóvizeink, természetes környezetünk, kulturális örökségünk, gyönyörű kastélyaink, templomaink, méltán híres gasztronómiánk, ízletes gyümölcseink, pálinkáink, boraink).
• Az európai 2020 célokkal összhangban az energiahatékonyság növelése, a káros anyag kibocsájtás csökkentése, valamint a megújuló, illetve alternatív források széleskörű alkalmazása, a korszerű, klímabarát (közösségi és kerékpáros) közlekedés feltételeinek
megteremtése mindannyiunk számára fontos. Seszták Oszkár szerint ma is találunk tehát közös célokat, igaz azok már alapvetően mások, mint 20 éve, az együttműködés ugyanakkor ma is eszköz számunkra, és segítheti közös problémáink közös megoldását. Ezt követően Andrij Serbaylo Kárpátalja Megyei Tanács alelnöke köszöntötte a részvevőket, majd Prof. Dr. Süli-Zakar István, a Kárpátok Eurorégió Tanácsának legrégebbi, senior tagja – aki már az alapítástól figyelemmel kíséri a szervezet tevékenységét, segíti a nemzetközi szervezet rövid és hosszú távú stratégiájának kialakítását, megismertetését, elismertségét – tartott előadást „Emlékek, sikerek, megújulás” címmel. A legaktívabb megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét és Kárpátalja megyét emelte ki, melyre a további együttműködés is alapozható. Véleménye szerint szükséges a szervezet strukturális átalakítása, és a legaktívabb megyék megerősítése. Sergij Usztich nagykövet, a Kárpátok Eurorégió egykori főtitkára nevéhez számos nagy rendezvény fűződik, különösen az első években segítette a szervezet széles körű kapcsolatainak kialakítását, és ma napig aktívan tevékenykedik, mint a Határmenti Együttműködés Intézet igazgatója a határon átnyúló kapcsolatok kialakításában, kiterjesztésében és továbbépítésében. Előadása a Kárpátok Eurorégió korábbi, múltbeli tapasztalatairól, az aktuális problémákról, s a jövőbeni kilátásokról szólt. Követendő példaként a finn-orosz határ menti együttműködést javasolja. Natalie Nosa a Területfejlesztési Szervezetek Nemzetközi Egyesületének
(IARDI) igazgatójaként számos konkrét projekt ötlet megalkotója, és kivitelezője. Tevékenysége mindig szorosan kapcsolódott a Kárpátok Eurorégió céljaihoz, segítette a szervezet fejlesztését, strukturális átalakítását. Az általa képviselt szervezet a IARDI idén ünnepli 10 éves évfordulóját. Előadásában sikeres projektekről, és jövőbeni együttműködésről beszélt. A jelenleg futó projektek közül kiemelte a CBC Parlament projektjét, mely Magyarország, Ukrajna, Szlovákia és Románia határ menti területein valósul meg, egy új ICT– infokommunikációs rendszer kiépítésével. Egy hamarosan induló projekt keretében a Kárpátok Eurorégió nemzeti irodáinak bevonásával a legjobb európai kezdeményezések, tapasztalatok alapján a szervezet strukturális átalakítását tervezzük, bevonva azokat a szakértőket, szakértői csoportokat alakítva, akik az elmúlt 20 év során aktívan részt vettek a tevékenységben.
A Kárpátok Eurorégió területét érintően nemzetközi konferen ciánk második szakaszában 3 fő témáról szóltak az előadások. Az első a Duna Régió Stratégia, amiről tudjuk, hogy egy komplex program, ami tágabb értelemben a Közép-európai egyesítést segíti, a makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Medgyesy Balázs kormánybiztos szólt arról, hogy a Duna Régió Stratégia még fiatal szervezet, hiszen 2011-ben alakult meg a soros magyar EU-elnökség idején az Európai Tanács kezdeményezésére. Célja a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok fenntartható fejlesztésének összehangolása, a természeti területek és kulturális értékek védelme. Egyrészt szeretnénk tanulni a 20 éves tapasztalatokkal rendelkező Kárpátok Eurorégiótól – fogalmazott –, másrészt keressük az együttműködési lehetőségeket a két régió között. Közösen lehetne fejleszteni például a turisztikai projektet, azon belül a kerékpáros turizmust, a gyalogos zarándoklatot. A visegrádi országok együttműködése közel egyidős a Kárpátok Eurorégió interregionális együttműködéssel, s részben le is fedi a Kárpátok Eurorégió egy részét, a keleti partnerség mint cél megjelenésével még jobban. Itt is Közép-
3 Európa egyesítése a cél, csakúgy mint a Közép-európai Kezdeményezés esetén. A két szervezet magyar elnöksége idején célszerű lenne kapcsolódási pontokat, közös lehetőségeket találni. Örkényi Zoltán a V4 nemzeti koordinátor helyettes a Külügyminisztérium Közép-európai Év Titkársága képviseletében előadásában kiemelte a közvélemény és a lakosság bevonásának fontosságát, az akadálymentesítést, ami alatt a VIA Kárpátia, az üzleti, kereskedelmi kamarák közötti együttműködés, valamint az EU-n kívüli partnerkapcsolatok kiépítésének szükségességét, és a befogadás, roma integrációt emelte ki. Érdekességként említette, hogy az Európai Parlamentben a V4 országok jelentős politikai erőt képviselhetnek, hiszen a tagországok összes szavazatainak száma megegyezik Németország, illetve Franciaország szavazati számával. Egy új, egész Európában elfogadott jogi keret jelent meg néhány éve az Európai Területi Társulás (ETT). Ebben a kezdeményezésben meghatározó szerepet játszott Magyarország, a korán elhunyt Pálfy István EP képviselőnk. Magyarország országgyűlése elsőként fogadta el és adaptálta ezt az EU törvényt, s a másodikként Brüsszelben
bejegyzett ETT is Magyarország nevéhez fűződik az Ister-Granum ETT. 2012 májusában Nyíradony székhellyel megalakult az Európakapu ETT, mely céljai, tevékenysége példaértékű lehet számunkra, különösen most, amikor épp Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye is ETT alapításáról tárgyal, s kezdte meg ennek első lépéseit. Csetnek Tí mea az Európakapu ETT ügyvezető igazgatója az ETT mint nemzetközi jogi forma lehetséges szerepéről, eszközeiről szólt. A kezdeti nehézségek mellett kiemelte azon előnyöket, amivel egy brüsszeli bejegyzésű nemzetközi jogi szervezet rendelkezik, nevezetesen alkalmazhat külföldi munkatársakat, egységes és így egyszerűbb a projektek elszámolása. Tevékenységüket és céljaikat egy határon átnyúló LEADER csoporthoz hasonlította, tevékenységeik között említette közreműködésüket pályázatok készítésében, és különböző szolgáltatások nyújtásában is, mint például tolmácsolás, fordítás.
Seszták Oszkár zárszavában a közelmúltban lezajlott magyar és ukrán miniszterelnöki találkozó eredményei közül három új határátkelő megnyitását hangsúlyozta.
Prof. Dr. Süli-Zakar István felkérte Seszták Oszkár urat, a Kárpátok Eurorégió Tanácsának elnökét, hogy tegye meg az első lépéseket a megújulás útján. A rendezvény nagy érdeklődés mellett zajlott le, munkanyelve magyar és ukrán volt. A konferenciát állófogadás és sajtótájékoztató követte. A rendezvényről számos sajtóorgánum beszámolt.
A Kárpátok Európája Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke hangsúlyozta: külön-külön a hangunk el sem ér Berlinig, Brüsszelig, de együtt, ha „kórusban” mondjuk a problémáinkat, akkor ez a hang eljut odáig. A Kárpátok régiójának idén tízéves egyezménye meghatározhatja együttműködésünk kereteit, ugyanakkor a konkrét fejlesztések érdekében a korábbiaknál sokkal koordináltabb fellépés kell, ezért kell számba venni eszközeinket - tette hozzá. Megemlítette: a 2013-as évet a magyar külpolitikában gyakran Közép-Európa évének is nevezik, Magyarország tölti be a 18 országot magába foglaló közép-európai kezdeményezés és a visegrádi négyek elnöki tisztét is. A magyar külpolitikai számára meghatározó alapelv, hogy nyílt párbeszédet teremtsen a közép-európai együttműködés esetleges akadályainak felszámolására. 2014 januárjától, az unió következő hétéves költségvetési időszakától új időszak veszi kezdetét, a tagállamok a partnerségi megállapodásokat és az operatív programokat a közeljövőben véglegesítik, Varsóban és Budapesten is. Rajtunk is múlik, hogy a Kárpátok régióinak az érdekei megjelenjenek, legyen az infrastrukturális fejlesztés, munkahelyteremtés, vagy akár környezetvédelmi beruházás. Seszták Oszkár országgyűlési képviselő, a Kárpátok Eurorégió Tanács elnöke a Kárpátok Eurorégió 20 éves évfordulójához kapcsolódva kiemelte a magyar-lengyel összefogás érdemeit: mindig előrevittek, és meghatározóak voltak a magyar
és lengyel kezdeményezések. Szólt arról, hogy készül a Kárpátok Eurorégió tevékenységét elemző 20 éves ünnepi kiadvány, s a Kárpátok Eurorégió Tanácsülését 2014. február 14-ére tervezik Nyíregyházán, ahol átadja az elnökséget és a nemzetközi titkárságot a lengyel félnek. Utalt arra: a magyar elnökség idején számos határon átnyúló, elsősorban két, háromoldalú projektet valósítottak meg, kidolgozták (jelenleg szerződéskötés alatt áll) „A határrégiók fenntartható fejlesztése a Kárpátok Eurorégió hatékony működtetésével” MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC 2007–2013 Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott projektet, aminek keretében az eddigi tapasztalatok, európai legjobb gyakorlatok feltérképezésével új hatékony struktúra kiépítésére tesznek javaslatot. „Az európai források segítik a határ menti térségek fejlesztését, az összefogást, viszont éppen
4
ennek „köszönhetően” kicsit eltávolodtunk lengyel barátainktól. Számunkra elsősorban a két, három esetleg négyoldalú (magyar-ukrán-román-szlovák) projektek támogatása elérhető, épp ezért értettük és támogattuk a lengyel fél elképzelését a Kárpátok makrorégióra vonatkozóan – tette hozzá Seszták Oszkár, aki, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, aktívan részt vesznek a 2014–2020 időszakra vonatkozó tervezésben a magyar-román, magyar-szlovák és az ENI (magyar-szlovák-román-ukrán) programozásban, annak előkészítésben. Külön üdvözölte a magyar-lengyel baráti kapcsolatok magas szintű újjáélesztését, a Krynica Zdrójban megalakított Közép- és Kelet-Európai interparlamentáris közgyűlés tevékenységét. A rendezvényen részt vett Dr. Horváth János az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, és Lakatosné Sira Magdolna az Országgyűlés lengyel-magyar baráti tagozatának tagja is.
Tanulmányút A Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület az „Emlékek, sikerek, megújulás: 20 éves a Kárpátok Eurorégió” című, NEA-NO13-SZ-0236 azonosító számú pályázata az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatá sával valósul meg. Ennek egyik elemeként 2013. október 11én szakmai tanulmányút keretében a Tematikus határon átnyúló utak, mint sikeres határon átnyúló projekteket (Andrássy út, Kastélyturizmus, Gótikus út) tekintettük meg. A korábbi években a kiemelt megyei fejlesztéshez – nevezetesen a tiszadobi Andrássy kastély felújítása – kapcsolódóan az INTERREG IIIA Magyarország-SzlovákiaUkrajna Szomszédsági Program 2004-2006
keretében sikeresen valósítottuk meg „Az Európai Andrássy út kialakítása, a kastély területén kulturális utak irodája feltételeinek előkészítése” projektet, majd annak folytatásaként a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–
2013 HU-SK 0801 számú „Kastélyturizmus a magyar-szlovák határ mentén” című projektet. A projekt célja a tematikus út megtervezése, valamint a tiszadobi Andrássy kastély és a határon túli (Szlovákia területén) Andrássy kastélyok és várak, intézmények közötti kapcsolat megteremtése, valamint a tervezési munkák elindítása. A program egy megvalósíthatósági tanulmány és különböző kiadványok elkészítését tette lehetővé. Ez a program alapul szolgált a Tiszadobon tervezett nagy beruházás elindításához. A közelmúltban, 2013. október 11-én a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület az „Emlékek, sikerek, megújulás: 20 éves a Kárpátok Eurorégió” című pályázat keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával szervezte meg a megyei közgyűlés és önkormányzat képviselői számára ezen tematikus utak bejárását. A megyei és határon átnyúló programok tervezése során elengedhetetlen a korábbi sikeres együttműködési programok megismerése. A határ menti területek együttműködése számos további konkrét pályázat keretében
is megjelenik, melyek a közös értékeink megőrzését, kulturális, történelmi, innovációs hálózatok, tematikus utak kialakítását segítik. Több szlovák kezdeményezésű projekt támogató partnereként vett részt a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület (gótikus út, állatkertek és kisvasutak együttműködése, valamint államok közötti kerékpár-út létrehozása stb.), ami a Szlovák Köztársaság Építésügyi Minisztérium részéről a szlovák eurorégiók támogatását, illetve a Kárpátok Eurorégió szlovák területének fejlesztését célozza.
Új kiadvány A Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület az „Emlékek, sikerek, megújulás: 20 éves a Kárpátok Eurorégió” című, NEA-NO13-SZ-0236 azonosító számú pályázata az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg, a projekt része a Kárpátok Eurorégió 20 éves évfordulója alkalmából készülő kiadvány is.
5
Gazdaságfejlesztési terv A Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) partnerségében, valamint a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. (KRÜH Zrt.) közös szervezésében a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 2013. november 22-én nemzetközi gazdasági konferenciát szervezett, ahol a kárpátaljai résztvevőkön túl anyaországi, felvidéki és erdélyi vendégek és előadók is részt vettek. Az esemény központi célja az volt, hogy bemutassák a szövetség által kidolgozott gazdaságfejlesztési tervet. Virág László, a KMVSZ elnöke szerint a szövetség 2013-as legfontosabb terve teljesült, hogy sikerült letenni az asztalra egy olyan tervezetet, amely alapul szolgálhat a Kárpát-medencei magyar gazdaságfejlesztési stratégia kárpátaljai ágának, s hogy ki lehessen jelölni azokat a fő kitörési pontokat, amelyek révén a kárpátaljai magyarság versenyképes vállalkozói szektorral, növekvő gazdasági aktivitással rendelkezhet. Majorné László Brigitta, a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársaság elnöke a 20 éves jubileum apropóján beszélt a Kárpátok Eurorégió tevékenységéről; majd Szuhóczky Gábor közgazdász mutatta be az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakának legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritásait. A gazdasági terv szakmai megvalósulásáért, illetve a tanulmánykötet szerkesztéséért Pataki Gábor, a főiskola gazdasági tanszékének munkatársa felel, aki bemutatta a tanulmányt és az elkészítésében közreműködő szakembereket: Darcsi Karolina (társadalomtudományi rész), dr. Bacsó Róbert (makrogazdasági rész), Barkaszi Ferenc (az agrárstratégia kidolgozója), dr. Berghauer Sándor (turisztikai stratégia), Fejes Norbert (gazdasági befektetések). Az előadássorozat első felében helyzetfeltáró elemzéseket ismertettek az előadók, majd bemutatták a stratégiai terv átfogó elképzeléseit. Ennek a tervnek a központi gondolatában az áll, hogy a kárpátaljai magyarság számára olyan gazdasági teret és lehetőséghalmazt kell biztosítani, amely által erősödik a térség megtartó szerepe, s így talán megfordíthatók a jelenlegi negatív demográfiai mutatók. Ennek érdekében versenyképes vállalkozó szektort kell kiépíteni a magyarság körében (is), növelni
a gazdasági autonómiát, emelni az emberi erőforrás szintjét és ennek megfelelését a piaci kihívásokhoz, valamint erősíteni a magyar-magyar kapcsolatrendszert, és így a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a lehetőségét – összegzett Pataki Gábor. A gazdaságfejlesztési prioritás főbb ágazataivá kell (lehet) válnia Kárpátalján a turisztikának, az agrárgazdaságnak (intenzív gyümölcs és zöldség alágazatok), valamint bizonyos külső kritériumok teljesülése esetén a logisztikának és az ehhez kapcsolódó iparnak is. A tanulmány készítői felvázolták, hogy a terv konkretizálását tovább kell folytatni, és válaszokat
kell keresni azokra a kérdésekre, amelyek a konkrét cselekvési programokat, az ehhez szükséges forrásokat és azok effektív felhasználását írják le. A terv bemutatása után dr. Szórádi Sándor, a Szatmári Konzervgyár igazgatója tartott előadást a konzervipar sajátosságairól és kárpátaljai fejlődési lehetőségeiről. A fórumbeszélgetés és vita során a résztvevők levonták azt a tanulságot, hogy e terv akkor lesz eredményes és gyümölcsöző, a valós életben kivitelezhető, ha a munka nem áll meg, társadalmi konszenzus révén a fő csapásirányok mentén magyarságunk elkezd valódi, értéket teremtő gazdasági programokat megvalósítani.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózatról Napjainkban a világgazdaság összetett és rendkívül strukturált működési rendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak a regionális kapcsolatok. A makro-térségi gazdasági együttműködések segítséget nyújthatnak a dinamikusan változó piaci környezethez való alkalmazkodásban és jelentősen hozzájárulnak az abban részt vevő országok versenyképességének megőrzéséhez. A kelet-közép-európai régióban rejlő együttműködési lehetőségek kiaknázása érdekében Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériuma és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai szövetségben kiépítette a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot (KRÜH), melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a térség országainak nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai szinten is elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. A hálózat jelenleg Magyarország szomszédos országaiban 13 helyszínen rendelkezik képviselettel, melyek a Kárpát-medence kis- és középvállalkozásai között hidat képezve segítséget nyújtanak a határokon átívelő kereskedelmi és befektetési kapcsolatok építéséhez. A Hálózat első ukrajnai irodája 2012. november 7-én, Ungváron nyílt meg – tájékoztatott Bátyi Árpád irodavezető –, 2013 szeptemberében pedig sor került a beregszászi iroda megnyitására is. Az irodák fő tevékenysége abban áll, hogy megfelelően orientálják a magyarorszá-
gi kis-és középvállalkozókat az ukrajnai piac őket érintő szegmensét illetően. Ez többnyire a potenciális üzleti partnerek felkeresését, elérhetőségeik közvetítését, valamint a helyi adózási, jogi, vámügyi viszonyokkal kapcsolatos tájékoztatást foglalja magába. Az elmúlt egy év folyamán több mint 150 megkeresés érkezett be az iroda munkatársaihoz, ezek túlnyomó többsége valamely magyarországi vállalkozás ukrajnai üzleti partnerek felkutatásával kapcsolatos igénye volt. Azonban olyan ukrajnai cégek is megkeresik a Hálózatot, amelyek Magyarországon keresnek partnert. Ezen kívül az irodák munkatársai részt vesznek különböző kül- és belföldi gazdasági kiállításokon, illetve bekapcsolódnak a központi iroda által meghirdetett vállalkozásfejlesztési tanfolyamok helyi megszervezésébe. A 2013-ban a Kárpát Régió Üzleti Hálózat azon túl, hogy számos szakmai rendezvényen képviseltette magát, igen sok saját szervezésű programmal is segítette a kis- és középvállalkozásokat. Májusban és novemberben a Hálózat helyi mun-
6 katársai bekapcsolódtak a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett üzletember-találkozó, valamint nemzetközi általános kiállítások lebonyolításába. Március, május, illetve november folyamán részt vettek a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara jóvoltából megrendezésre kerülő gazdasági (fa-, fém- és építőipari) kontaktnapokon. 2013-ban a KRÜH szervezésében sor került két gazdasági fórumra is Beregszászon, továbbá Ungváron egy üzleti kerekasztal-megbeszélésre, amelyen vállalkozók, politikusok fejtették ki véleményüket. Ezen kívül a KRÜH munkatársai számára lehetőség nyílt ellátogatni különböző nemzetközi gazdasági kiállításokra, amelyek során tovább bővíthették üzelti kapcsolatbázisukat. A Hálózat tevékenységét népszerűsítendő évente több alkalommal – legutóbb november végén – „országjárásra” került sor, amelynek keretein belül az irodavezetők Magyarország különböző városaiban tartottak bemutató előadásokat az irodák közvetlen tevékenységéről, valamint országaik gazdasági helyzetéről.
2013 októberében indította el a Hálózat az Üzlet a Kárpát-medencében c. programsorozatát, amelynek keretein belül öt különböző helyszínen a helyi kisés középvállalkozók számára szerveztek egy-egy 3 részből álló tréningsorozatot. Így többek között Beregszászon is magasan képzett szakemberek oktatták a résztvevőket jogi, gazdasági és marketing ismeretekre. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodái az ungvári képviseleten túl az alábbi helyszíneken kereshetőek fel: • Románia: Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti • Szlovákia: Dunaszerdahely, Kassa • Szlovénia: Lendva • Szerbia: Szabadka, Újvidék • Horvátország: Eszék • Ukrajna: Beregszász További információk az egyes irodák tevékenységével kapcsolatban elérhetőek a Kárpát Régió Üzleti Hálózat weboldalán: www.crbnet.eu
Dnyeszteri tapasztalatcsere A Demokratikus Átalakulásért Intézet „Moldova Európai Uniós törekvéseinek támogatása” című projektje keretében a Dnyeszter Eurorégió hivatalos delegációja érkezett szakmai tanulmányútra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe 2013. április 16–20 között. A delegáció tapasztalatcsere céljából kereste fel a Kárpátok Eurorégió Tanács elnökét és a Nemzetközi Titkárságot.
A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség HÍRLEVELE Kiadja:
a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával, a NEA-NO-13-M-0276 projekt keretében. Szerkeszti: Majorné László Brigitta, Kováts Dénes Elérhetőségeink: Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület H-4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Telefon: 06-42-599-592 E-mail:
[email protected]. • Web: www.carpathianeuroregion.org Feliciter Kiadó: H-4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7. Telefon: 06-42-506-823 E-mail:
[email protected] • www.feliciter.net
CBC Parlament A Kárpátok Eurorégió területén szlovák vezető partnerrel a „CBC Parliament” című, Magyarország-Szlovákia-Ro má nia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 HUSKROUA/0901/012 számú projekt végrehajtása az utolsó fázishoz érkezett. A projektben széleskörű adatbázis feltöltésére van lehetősége az érintett megyéknek (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves). Az Eurorégió és egyben a megyék hatékony működéséhez együttműködéséhez nyújt lehetőséget egy új kommunikációs, irányítási rendszer bevezetése, alkalmazása. A rendszer az alábbiakat kínálja a modern ICT-re (info-kommunikációs eszközök, mint a mail, skype, facebook, video-konferencia, CBC parlament) alapozva: • hatékonyabb szervezés az információ csere terén, és az információknak az egyes nemzeti nyelvekre történő fordítása a régiófejlesztésben résztvevő szereplők számára, • hatékony értékelési és döntéshozási eszköz hozzáférhetővé tétele a régiófejlesztésben résztvevő szereplők számára
Az ICT alkalmazásának további lehetséges előnyei a Kárpátok Eurorégió tevékenységében • Adatbázis: feltöltött friss dokumentumok, határon átnyúló fejlesztési stratégiák, adatbázis elérhetővé válnak valamennyi tagország nyelvén. • Gyors kapcsolatteremtés, széleskörű információ áramlás, közös kezdeményezések, akár pályázati lehetőségek jobb kihasználása, partnerek felkutatása. • Vélemények, tapasztalatok cseréje, fórumok szervezése. • A lakosság széles körének hozzáférése, nyelvi és egyéb identitás megőrzésével. • Ingyenes chat, skype egyeztetések – a kapcsolatteremtés új, modern és gyors formái. http://cbcparliament.poloniny.info
