Foltin Dezső A KÁRPÁTALJAI TERÜLETI ÁLLAMI LEVÉLTÁR BEREGSZÁSZI RÉSZLEGÉNEK I R A T A I Az 1944-es rendszerváltás után megalakult a Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa, amely 1945 november 6-án határozatilag megalakította a Területi Állami Levéltárat. Az 1945-1949-es években lettek begyűjtve a levéltárba a volt Ung, Bereg, Ugocsa és részlegesen Máramaros megyék régi levéltárai. Azonkívül levéltárunkba kerültek az államosított bankok, gyárak, vállalatok, üzemek, magánszemélyek, egyházak irattári anyagai is. Ungváron helyhiány miatt a levéltári anyagokat a város öt különböző helyén tárolták. Végül 1953 májusában, a levéltár "ideiglenesen" át lett helyezve Beregszászba, ahol az egykori /1865-ben épült/ börtönépületben kapott helyet. Sajnos, a mai napig is ott vagyunk, nagyon szegényes körülmények között. A földszint iratraktárainak falai nedvesek, helyhiány miatt a három emelet folyosóit is kénytelenek voltunk igénybe venni az iratok tárolására. Az utolsó években nagy változások mentek végbe levéltárunk történetében. Kettéválasztottuk levéltárunk iratanyagait:- az úgynevezett régi levéltár irata a XlV-ik századtól 1945-ig Beregszászon van elhelyezve; - 1946-tól napjainkig, azaz a szovjet periódus iratai Ungváron és Munkácson találhatók. Az ungvári részlegen találhatók a területi központi igazgatási szervek fondjai az 1946-1986-os évekről. Azonkívül a volt KGB és a területi kommunista pártszervezetek iratai, melyeket nemrég vettünk át, azaz az átvételük még napjainkban is folyamatban van, szintén Ungváron találhatók. A munkácsi részlegen találhatók a gyárak, vállalatok, egészségügyi, közoktatásügyi stb. szervek fondjai 1946-1988-as évekből. Erre a felosztásra úgy kerülhetett sor, hogy 1991-ben Ungváron megkaptuk a területi pártbizottság 1986-ban felépült impozáns, kimondottan irattárolásra szolgáló épületét. Nagyon röviden ismertettem levéltárunk történetét szervezési és elhelyezési szempontból. Sajnos, a levéltári iratok rendezéséről nem áll módomban beszámolni az idő rövidsége miatt. Most levéltárunk iratainak ismertetésére térnék át. Mint már korábban említettem, levéltárunkban Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék levéltárainak iratai találhatók. Ebből kifolyólag, mint a többi magyarországi megyei levéltárak, mi is ugyanazokkal a megyei közigazgatási szervek irataival rendelkezünk, mivel Kárpátalja 1919-ig és 1938-tól 1944-ig Magyarország kötelékébe tartozott. Mint ismeretes, a Saint Germain - En - Laye-
i békeszersződés alapján Kárpátalja Csehszlovákiához lett csatolva az 1919-1938as években. Miután a főispáni, alispáni, főszolgabírói, körjegyzőségi, megyei közigazgatási bizottsági és kirendeltségi iratok, továbbá a megyei királyi bíróságok, pénzügyintézetek, adóhivatalok iratai a hallgatóság részére ismeretesek, részletes elemzésükkel nem fogok foglalkozni. Ugyanakkor szükségesnek tartom a főbb fondok időrendi felsorolását: a. / Ung megye főispáni hivatalainak iratai a 4-es számú fondban találhatók. 1419-1919-es évekről, 19-opiszban, 31.778 jegy.hran-ban /tárolási egységben. A következőkben - egység/. A megyei gyűlések jegyzőkönyvei folytatólagosan 1615-től 1910-ig maradtak meg. Az 1938-1944-es évekről a főispáni iratok a 47. számú fondban találhatók, 660. egységben. Ung megye alispáni iratai a 7-es számú fondban találhatók 1860-1919-es évekről, 7- opiszban, 10,860 egységben. 1938-1944-es évekről - 45. sz. fond, 3,343 egységben. b. / Bereg megye főispán iratait: 10 sz. fond, 1342-1919-es évekről - 6. opisz, 8,189 egység. Megyei gyűlések jegyzőkönyvei 1569-1919-ig. Bereg megye legrégibb irata 1342. szeptember 5-iki dátummal van ellátva, amelyben Nagy Lajos király engedélyezi a Beregszászi Városi Bíróság működését. Bereg megye alispáni iratai 283. sz. fond 1788-1919-es évekről, 10 opisz, 14,963 egység, 1938-1944—es évekről 934. sz. fond 36. egység. eV Ugocsa megye főispánja iratai: 674. sz. fond. 1479-1919-es évekről, 10 opisz, 11,811 egység. Megyei gyűlések jegyzőkönyvei 1619-1915-ig. 1938-1944es évekről 259. sz. fond 151 egység. Az 1479-es év iratai Ugocsa megye jelentését tartalmazza a turterebesi és batonyi erdők határjeleinek szemléjéről, Perényi János és Csernavoda György közötti per elbírálása végett. Ugocsa megye alispáni iratai: 245. sz. fond. 1880-1919-es évekről, 7. opisz 7,657 egység. S végül a Máramarosi Megyei Levéltárból csak 1842-1919-es évekről található iratok megőrzésünkben. A többi irat Románia levéltáraiban található. Részletesebben szeretném ismertetni Munkács város főbírájának levéltári iratait, mert a legtöbb mennyiségben, a legjobb minőségben és a legrégebbi iratok, amelyek megmaradtak levéltárunkban, viszonyítva Ungvár és Beregszász városainak polgármesteri levéltárához. Érdekes felsorolni néhányat a legrégibb iratok közül: - Munkács város főbírája /Váry László kollekciója/ 1589. sz. fond. 13761875-ös évekből, 3 opisz 4019 egység. - 1376. május 22. Beregszász. - Erzsébet magyar és lengyel királynő pecsétengedélyező privilégiuma Munkács lakosai részére. Másolat.
- 1378. november 10. Beregszász. - Erzsébet királynő megtiltja a munkácsi vár castellánu- sainak /várnagyainak/, hogy a Munkács városban élő jobbágyok felett, akiknek saját bíróságuk van ítélkezzenek. Másolat. - 1391. május 9. Buda - Zsigmond király oltalmazó levele Munkács város hospesei /vendégei/ és népe érdekében. Másolat. - 1427. május 6, Nikodám. - István Rácország vajdája, felkér minden nemesi, papi és városi hatóságot, hogy a munkácsi vásárra igyekvőket engedjék akadálytalanul közlekedni. A vásártartási engedélyt Cosmas és Damián mártírok ünnepétől számított 15 napon belülre Zsigmond adta a városnak, eredeti papíron, ráütött vörös pecsét nyomával. - 1445, április 14. -Böszörmény. - Hunyadi János Munkácsot szabad várossá emeli, az uradalmi tiszteket kirendeli belőle. A polgárok nem kötelezhetők évi 12 hordó átszállítására Beregszászból. Eredeti papíron, papírlappal borított rányomott pecséttel. - 1446. február 9. Vári. - Hunyadi János az ő Munkács városa polgárainak a következő előjogokat adományozta: 1. Evenként gabona-kilencedül 50-50 köböl búzát és zabot fizessenek. 2. Disznók után tizenötöd járjon. 3. A kamara nyereség fizetésénél két kapu egynek számítson. 4. Borok kimérése a városban szabadon történhet, hacsak az uraság a maga borát nem méreti. Eredeti papíron, papírfelzetes ráütött pecséttel. - 1446. február 9. Vári - Hunyadi János elrendeli, hogy tekintettel Munkács szegény helyzetére, a város népei és jobbágyai a kiszabandó bírságpénzek egyharmadát fizessék csupán a bíráknak. Eredeti papíron, ráütött pecsét helyével. - 1449. június 13. Buda. - Hunyadi János Vince nagybányai plébánosnak és munkácsi várkapitánynak tudtára adja, hogy a Budethyna nevű földet a munkácsi polgárok használhatják és gyümölcsöztethetik. Eredeti papíron, rányomott pecsét töredékével. - 1458. március 9. Buda. - Corvin Mátyás király megerősíti ama három szabadságlevelet, melyeket atyja, Hunyadi János részint erdélyi vajdasága, részint kormányzósága idején adott a munkácsiaknak. Továbbá megújítja Hunyadi Jánosnak Zákmánymonostorban vízkeresztet követő vasárnapon /január 10./ 1451-ben kiadott parancslevelét, melyben Kenderes munkácsi várnagynak meghagyja, hogy őrködjön ama eredeti szabadságok fölött, melyeket egykor a régi despota és Mathus nádor és Fodor vezér idejében bírtak a munkácsi polgárok. Eredeti hártyán, melynek bőrszalagos és zöld-fehér selyemzsinóron függött pecsétje hiányzik. - 1465. március 17. Buda. - Szilágyi Erzsébet meghagyja Kezy Balázs munkácsi várnagynak, hogy az általa adóban szedett malacokat nem szabad a város lakóival neveltetni; hogy a polgárok takarmányt a szokásos mérték szerint szolgáltassanak; hogy Munkács város szokásait tiszteletben kell tartani. Eredeti papírlapon, rányomott pecsét töredékével.
Munkács polgármesteri hivatal iratai: F-1552, opisz 3, egység - 4877. 1872-1919-es évekről. 1938-1944-es évekről F-1553, opisz 4, egység - 2666. Ungvár polgármestri hivatal iratai: F-6, opisz 7, egység - 7232, 1628-1919 évekről. 1938-1944-es évekről F-94, opisz-8, egység-7171. Beregszász polgármesteri hivatal iratai: F-721, opisz 4, egység-4518, 1825-1919-es évekről. 1938-1944-es évekről F-67, opisz 5, egység-4194 A polgármesteri hivatalok levéltárainak iratai szokványosak, hasonlóak a többi magyaroszági polgármesteri hivatal irataihoz. A továbbiakban rátérek azon levéltárak iratainak elemzésére, amlyek csak Kárpátalja területén létesültek. A máramarosi öt koronaváros levéltára. Técső. /Técső, Visk, Huszt, Hosszúmező, Máramarossziget/ F-61, opisz-2, egység-2510, 1326-1910 évekből. Pontos évszámmal, mikor jött létre az öt koronaváros levéltára, nem rendelkezünk. Azonban iratforrások alapján tudjuk, hogy 1810-es években a levéltár saját épülettel rendelkezett, melyet 1813-ban tataroztak. Az öt koronaváros és lakosainak kiváltságait Magyarország királyai támogatták a szlatinai sóbányák kitermelésének érdekében. Magyarország királyai Európa országaival a só révén is tartották kereskedelmi kapcsolataikat. A koronavárosok técsői levéltárát a múlt század közepén Gazela János és László Mihály rendezte. Az öt koronaváros levéltárából a legrégibb iratok közül néhányat felsorolok: - 1326-1664. Magyar királyok és Báthory István erdélyi fejedelem oklevelei a Máramaros megyei falvak és városok kiváltságairól. - 1453. V. László király rendelete a máramarosi öt koronaváros privilégiumának védelméről. - 1456-1556. A leleszi kolostor káptalanjának jelentése a hosszúmezői földek tagosításáról. - 1458. Mátyás király oklevele, amleyben az öt koronaváros adóztatásáról rendelkezik - 1470. Mátyás király oklevele az öt koronaváros privilégiumairól. - 1472. Mátyás király oklevele az öt koronaváros kiváltságainak megerősítéséről.
- 1498. II. Ulászló király oklevele a máramarosi öt koronaváros privilégiumairól. - 1504. Anna királynő dekrétuma a máramarosi öt koronaváros privilégiumainak megerősítéséről. - 1506. II. Ulászló király oklevele az öt koronaváros kiváltságleveleinek kiadásáról. - Ezen kívül az alábbi kérdésekben találunk iratokat a levéltár megőrzött anyaga között. - Királyok birtokadományi oklevelei a XVI-XVIII-ik századokból. - Földbirtokok adás-vétele. - Az öt koronaváros lakosságának és jobbágyainak nyilvántartása. - Adókivetések és azok behajtása. - A nemesség privilégiumai. - Települések és nemességi földek határainak megállapítása és kiigazítása. - Peres ügyek kezelése ingatlanok tulajdonjogi rendezése tárgyában. - Az öt koronaváros kiadásainak és bevételeinek nyilvántartása. - A Szlatinai Sóbányák termelésének fokozása és kereskedelme. - Kézipari üzemek létesítésére engedélyek kiadása. - Kereskedelmi engedélyek kiadása. - Magán házak építésére engedélyek kiadása. - A városok és egyházak közötti kapcsolat. - Az egészségügy helyzete a városokban. - Születések, házasságok és halálozások anyakönyvezési nyilvántartása. Mindezen iratok nagy értéket képviselnek és várják a kutatók beható tanulmányait. Az alábbiakban egy nagyon értékes fond ismertetésébe kezdek. Maga a tény is érdekes, hogy az egyetlen fond, amelyet 1965-ben, azaz a háború után kaptuk meg a kassai levéltárból. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltsége. F-772, opisz 1-7, 4517 egység /1897-1919-es évekről/. Egyike a legértékesebb fondjainknak, amely teljes egészében feltárja Kárpátalja hegyvidéki körzeteinek gazdasági helyzetét, jobban mondva gazdasági szegénységét, elmaradottságát a XIX. század végén, a XX. század elején. A múlt század utolsó évtizedében a központi állami szerveket elárasztották a panaszok a hegyvidék körzeteinek tarthatatlan helyzetéről. Végül is 1897-ben a Miniszterelnökség utasítására a Magyar Földművelési Minisztérium egy bizottságot nevezett ki Egán Ede vezetésével a kárpátaljai hegyvidék körzeteinek tanulmányozására. A bizottság a helyi közigazgatási hivatalnokok és különösen a görög katolikus papság segítségével részletes beszámolót nyújtott be a kormánynak, melynek eredményeként létrehozták a Földművelési Minisztérium kirendeltségi hivatalát Munkács város központjával, s később Szolyva fiókintézetével.
Miután a bizottság feltárta a hiányosságokat és rámutatott a kirendeltségi hivatal tevékenységének céljaira, megkezdődött a helyi, azas falusi, körzeti, járási és megyei szervek megalakítása. Erről részletesen nem áll módomban szólni. Rátérek a fond iratainak ismertetésére: - Földnélküliek és éhezők panaszos kérelmei. -Közjegyzőségek és csendőrőrsök jelentései a mezőgazdasági munkások megmozdulásairól. -Kérelmek adókirovás elengedésére, pénzbeli segítség nyújtásra, munkáltatási lehetőségre, ruházati és élelmiszer cikkek kiutalására, stb. - Minisztériumi bizottságok jegyzökönyvei a helyi gazdasági állapotokról. -A bizottsági jelentések a könnyűipari, kézipari, építészeti gyárak, vállalatok és üzemek helyetérői Kárpátalján. Statisztikai adatok. - Megyei ipari, földművelésügyi, kereskedelmi, népjóléti, oktatási, egészségügyi bizottságok megalakulásáról szóló jegyzőkönyvek és határozatok /a kirendeltségi hivatal hatáskörében./. - Értekezések az ásványi kincsek feltárásának lehetőségeiről. - Községi kosárfonó szövetkezetek alakulásáról szóló iratok. - Kőbányák és téglagyárak megnyitása, gépekkel és munkaeszközökkel való ellátsa. - Éle Imiszerlerakatok létesítése, kiskereskedelem szervezése községekben és tanyákon. - Bankok és hitelszövetkezetek létrehozása. - Kísérleti mezőgazdasági állomások alakulása. - Vetőmagok kiutalása kisgazdák részére. - Az aratás és terméstárolás biztosítása. - Tenyészállatok és tejelő szarvasmarha állomány bővítése, importálása Svájcból. Nagy gondot fordított a kirendeltség hivatala az analfabetizmus felszámolására. Új állami és egyházi elemi iskolák finanszírozását és építését támogatták. Falvakban és tanyákon olvasókörök alakultak. A statisztika szerint Közép-Európában a kárpátaljai hegyvidék állt az utolsó helyen egészségügyi kérdésekben. Az orvosi és gyógyszerellátás terén ázsiai körülmények uralkodtak. A kirendeltségi hivatal ezen a téren is nagy erőfeszítéseket tett az elmaradás felszámolása érdekében. Új orvosi rendelők, gyógyszerelosztók nyíltak és védőoltásokhoz juttatták a lakosságot. A fond iratai hűen tükrözik azon változásokat, melyek Kárpátalja gazdasági, oktatási és egészségügye terén mentek végbe századunk elején hivatala irányításával. Nagyértékű, hitelt érdemlő statisztikai adatok és tanulmányok maradtak ránk ebből az időszakból. Figyelmet érdemelnek az egykor területünkön földbirtokokkal rendelkező nemesi családok levéltárai, amelyek közül levéltárunkban megtalálhatók, a Perényi bárók, a Pribékek, a Schönborn grófok levéltárai.
A Perényi család levéltára. Nagyszőlős. F-60, opisz 4, egység-4180 /14001944 évekről/. A Perényi család levéltárát a XV-ik század elejétől Máramaros megye főispánja Perényi Péter és nemesi földbirtokos testvérei Imre és Gábor nyitják meg. Perényi Imre 1397-ben főpohárnok, 1412-ben titkos kancellár, a sárkányrend tagja. Megemlítendő, hogy 1321-től 1944-ig közel 50 főispán került ki a nemzetségből. A család férfi tagjai évszázadokon keresztül országgyűlési képviselők. A család birtoka kiterjedt Ugocsa, Bereg és Máramaros megyékre. A családi levéltár legrégibb iratai közül néhányat megemlítek: - 1400-1450. Ismeretlen szerző feljegyzései, amelyek a kassai minorita kolostor Perényiek általi alapítását bizonyítják. - 1414. Zsigmond király oklevele Perényi Péternek Máramaros megye főispánjának, melynek értelmében ő és örökösei jogot kapnak az arany és az ezüst szabad bányászására saját birtokukon. - 1417. Beseny István földjének elzálogosításáról Perényi Gábornak való tartozása miatt. - XIV. század első fele. Ismeretlen szerző feljegyzései a Szamos - Beti és Pete családok vagyonának átadásáról a Csáky családnak. - 1492. Ugocsa megye értesítése Bánfi Borbála fertősalmási lakos adósságának törlesztéséről Perényi János özvegyének Károlyi Krisztinának a javára. - XV. század vége. Ismeretlen szerző feljegyzései II. Ulászló magyar király adományairól a leleszi konventnek. - 1514-1674. Iratmásolatok a Perényi család földbirtokainak állapotáról Turterebesen, Sásváron és más falvakban. - 1517. II. Lajos magyar király rendelete Perényi Imre királyi helytartónak és örököseinek tiszteletbeli kitüntetéséről. - 1525. Perényi Krisztina levele Perényi Imréhez. - 1526. VI. Alexander római pápa bullája a parasztszármazású katonák bűneinek feloldásáról, akik a törökökkel folytatott háborúban harcoltak. A Pribék család levéltára. F-777, opisz 1, egység-362 /1346-1900 évekről/ A Pribék nemesi család terjedelmes birtokkal rendelkezett Ung megye területén. A családi levéltárban megtaláljuk azon királyi adományozó okleveleket, melyek bizonyítják birtokuk gyarapodását. így például: I . Ferdinánd király 1553-ban birtokot adományoz nemes Pribék Józsefnek Egervára hősies védelméért Kapós járás Ung megye területén. 1628-ban I I . Ferdinándtól a királyság hűséges szolgálataiért Pribék Miklós részesül birtokadományozásban.
Később a XVII-XIX. században a Pribék család tagjai vezető poziciókat foglalnak el a megyei közigazgatásban. Az 1830-as években Pribék Antal Ung megye alispánja. A családi levéltár legrégibb okiratai: - 1346. Magyarország királyi bírójának határozata Laurentió és Jakab Mihály nemesek iratainak visszaszolgáltatásairól, amelyek bizonyítják a nagymihályi és tibai birtokjogukat. - 1414. A leleszi konvent beadványa Gora Miklós királyi helytartó kérése tárgyában a birtokhatárok megjelöléséről. - 1479. Feljegyzés Ajód István és Domahidz László nemesek közötti vitáról, ami a Kraszna és a Szolnok megyében lévő Gosva, Lampern, Hosszűmező falvak földjeiért robbant ki. A felsoroltakhoz még érdemes hozzá tenni, hogy 1834-ben Pribék Antal főszolgabíró ellen vizsgálatot indítottak a császári rend meggyalázásáért a megye közgyűlésén. A Schönborn család levéltára. Beregszentmiklós. F-1500, opisz-3, egység6022 /1721-1944 évekről./ Schönborn régi főnemesi német család. Hazánkban a grófi család 1715-1741es években honosíttatott Schönborn Károly Frigyes gróf volt az első, aki honosztást nyert / l 715/. ugyanő 1731-ben császári illetőleg királyi adományul kapta a Rákóczi család munkácsi és szentmiklósi uradalmait, s 1740-ben pedig Bereg vármegye örökös főispánságát. Levéltárunkban főképpen gazdaság jellegű, domínium /uradalom/ irányításáról szóló iratok maradtak ránk. Ezenkívül találhatók magán, személyes jellegű levelezések. Értéket képviselnek a Németországból a Schönbornok által betelepített kézművesek, fafeldogozó családok tevékenysége, privilégiumai és beilleszkedése vidékünk társadalmába. A családi levéltár jelentős része az alábbi iratokat tartalmazza: - Királyi oklevelek földbirtokok adományozásáról. - Földbirtokok adás-vétele és cseréje. - Családi birtokok jobbágyainak nyilvántartása. - Adókivetések és behajtási peres iratok. - Családi hagyatékkezelési ügyek - Családi magán levelezések személyes ügyekben. - A családi birtokok földjeinek és erdőinek nyilvántartása, vezetése pénzbeli befektetése és nyeresége. - Bírósági peres ügyek, ingatlanok tulajdonjogi rendezése tárgyában. - Birtoki intézők jelentései és elszámolásai. - Okmányok és iratok a család viszonyáról az egyházhoz..
S legvégül áttérek egyházi levéltáraink ismertetésére. A Munkácsi Görög Katolikus Püspökség Levéltára. Ungvár. F-151, opisz 26, egység 58 466, 1140-1940 évekről. A püspökség fondja levéltárunk legtöbb egységét adja, azaz 58,466-ot. A legrégibb eredeti két oklevél Hunyadi Mátyás királytól származnak. Az első 1479. március 20. melyben Hunyadi Mátyás király a máramarosi görög szertartású oláh papokat Ivanicius nádorfehérvári metropolita kérésére fölmenti az összes királyi adók alól, s utasítja a királyi adószedőket, hogy semmiféle királyi adót ne szedjenek tőlük. A második 1488. május 1. Hunyadi Mátyás a Munkács város mellet lévő monostorban lakó Lukács rutén presbiter azon panaszára, hogy Benedek iványi plébános néhány szerzetest, akiket a neki járó bortized beszedésére kiküldött volt, megvert, a bortizedet elszedte tőlük, meghagyta Ráskai Balázs budai udvárnagyának, vizsgálja meg az ügyet, amelyben a munkácsi várnagyok Lukácsnak nem adtak igazat. A XlII-XV-ik századbeli királyi oklevelek és pápai levelek, csak másolatban találhatók a püspöki levéltárban. Néhányat közülük is felsorolok: -1140. Malahia érsek jóslatainak jegyzéke. 1216-1498. Magyar királyok és más uralkodók okleveleinek fényképmásolatai. - 1254. IV. Innocentius római pápa határozata a görög és a latin szertartást gyakorló püspökök nézeteltéréseit illetően. - 1254. IV Innocentius római pápa levele a görög és a latin szertartást gyakorló püspökök ellentéteiről - 1260. IV. Alexander római pápa levele a ciprusi királyság görög és latin szertartást gyakorló érsekeinek és püspökeinek megbékéléséről. - 1360. március 8. Korjatovics Tódor fejedelem oklevele a munkácsi csernekhegyi kolostor megalapításáról. - 1378-1562. Magyar uralkodók rendeletei a munkácsi csernekhegyi kolostor megalapításáról és a hozzá tartozó falvak privilégiumairól. - 1456-1458. Iratok a Máramaros megyei Hosszúmező szabad város területére vonatkozóan. - 1479-1498. Mátyás és II. Ulászló magyar királyok kiváltságlevelei a máramarosi körfrélyesi kolostornak. - 1486. Igazolvány a leleszi premontrei kolostor megalapításáról. - 1493. Varga György adományleveléből származó kivonat a munkácsi csernekhegyi kolostornak átadott földekről. - 1498. II. Ulászló király dekrétuma a máramarosi pravoszláv kolostor előjogairól. - 1498. II. Ulászló király oklevele a máramarosi körtvélyesi kolostor megalapításáról.
A Munkácsi Görög-Katolikus Püspökséget 1646-ban alapították. Az alapítási okmányokon kívül megtalálhatjuk a magyar királyok okleveleit, pápai bullákat és leveleket a püspökség jogainak rendezése, megerősítése tárgyában. Fennmaradtak a püspöki Szentszék jegyzőkönyvei, körlevelei, határozatai és sok más irat a papok felszenteléséről, kinevezéséről és áthelyezéséről. A püspöki ügyész kezelte a püspökség birtokjogainak érdekeit, amiről sok irat maradt ránk. A görög katolikus egyházi tanintézetek fenntartásáról, irányításáról, építéséről, a tanítók kinevezéséről a püspökségi tanfelügyelőség gondoskodott. A püspöki számvevőség iratai tanúsítják az egyház sokoldalú tevékenységét az új templomok, kápolnák, iskolák, paplakok, gazdasági épületek létrehozását az utolsó évszázadainkban. Az idők folyamán a kolostori levéltárak és könyvtárak megsemmisültek. Szerencsére a legértékesebb és legnagyobb kolostornak a levéltárát mi őrizzük. A Munkácsi Csernekhegyi Kolostor Levéltára. F-64, opisz 5, egység-5983. /1360-1944 évekről/ 1360. március 8-án Korjatovics Tódor megalapította a Munkácsi Csernekhegyi Kolostort. A megalapításról szóló Korjatovics féle oklevelet egyes történészek hamisítványnak minősítik. Ennek ellenére sok más oklevél és irat tanúskodik arról, hogy végtére is a kolostor az 1360-1370-es években alapíttatott. A levéltárunkban található régebbi iratok a csernekhegyi kolostor levéltárából: - 1360. március 8. Korjatovics Tódor oklevele a munkácsi csernekhegyi kolostor megalapításáról. - 1360-1724. Oklevelek a munkácsi görög katolikus püspökség és a munkácsi csenekhegyi kolostor közötti pereskedésekről Lanka és Boboviscse falvak tulajdonjogát illetően. - 1360. Korjatovics Tódor fejedelem oklevele a csernekhegyi kolostor megalapításáról, amelyben Boboviscse és Lanka falvakat a kolostornak ajándékozta. - 1448. Oklevelek a munkácsi csernekhegyi kolostor és a munkácsi római katolikus egyház tizedbeszedési jogával kapcsolatos vitákról. - 1458. Mátyás király oklevele, amelyben megerősíti a munkácsi csernekhegyi kolostor tulajdonjogát Boboviscse és Lanka falvakról. - 1491. július 31. II. Ulászló magyar király a máramarosi Szent Mihály kolostorban időző János rutén püspök azon panaszára, hogy a földesurak a birtokaikon lakó rutén papoknak nem engedik meg, hogy a psüpöknek régi szokás szerint járó adózásokat leróják, meghagyja az ország összes földesurainak, hogy e tartozások lerovását ne akadályozzák. - 1493. Egyezség a munkácsi római katolikus egyház és a csernekhegyi kolostor között az egyházi adózással kapcsolatban. - 1493. Corvin János oklevele az egri káptalan tizedbehajtási jogáról. - 1495. II. Ulászló oklevele a munkácsi vár birtokaival kapcsolatosan.
- 1526. Mária királyné oklevele a boboviscsei Szerencse Jánosnak, amelyben engedélyezi Szerencse falva megalapítását és 12 évre felszbadítja az új falu lakóit az adófizetés alól Sajnos a felsorolt királyi oklevelek csak másolatban maradtak ránk. A kolostor szerzetesei évszázadokon keresztül aktívan foglalkoztak vallásfilozófiai, teológiai és vallástörténeti kérdésekkel. Ennek köszönhetően a kolostor levéltárában őrizzük tanulmányaikat. Említésre méltóak a szerzetesek által írt nagyünnepi szertartásoknak levezetési rendje, prédikációs szövegei, vallásos versei. Levéltárunkban találhatók még az Ungvári és Beregszászi református egyház vezetőség levéltárainak töredékei 1891-1928-as évekről. Úgyszintén a Beregszászi és Huszti Zsidó egyházközség iratai. A főispáni levéltárak ismertetése alkalmával szándékosan nem említettem meg a Rákóczi vezette szabadságharc /l703-1711/ idejéből való iratokat, mert ezekről külön, most szeretnék röviden beszámolni. A beregszászi levéltárban őrzött kuruc kori dokumentumok többé-kevésbé részletes képet tárnak elénk a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról /17031711/. A magyar történelem e fontos mérföldkövéről mintegy 900 irat tanúskodik, nagy részük a beregi, ungi és ugocsai fősipáni hivatalból maradt ránk. Ezt az adattárat egészíti ki a munkácsi görög katolikus püspökség és a máramarosi öt koronaváros levéltára, amelyek ugyan kisebb mennyiségben, de szintén tartalmaznak leveleket a szabadságharc korából. Hangsúlyozni szeretném az iratok számát, amelyek közvetlenül az 1703-171 l-es szabadságharc menetét és gazdasági hátterét vázolják. Az említett kilencszáz iraton belül a szabadságharc vezéreinek aláírásával ellátott levelek száma négy és fél százra tehető. Kutatásaink jelenlegi állása szerint II. Rákóczi Ferenc saját kezű aláírásával - 164, Károlyi Sándoréval - 97, Bercsényi Miklóséval - 40, Eötvös Miklóséval - 70, Palocsay Györgyével - 25, Krucsay Mártonéval - 20 dokumentum maradt ránk. Ezenkívül, ha kisebb számban is, fellelhetők Forgács Simon, Buday István, Orosz Pál, Pekry Lőrinc, Csáky István, Bertóty Ferenc, Keczer Sándor és Galambos Ferenc által aláírt rendeletek is. Az iratok kb. 15 százaléka latin nyelvű, a korabeli írásmód és a papír sajátos korróziója miatt olykor nehezen olvasható. Számos latin szóval találkozunk a magyar szövegben is, folyékony olvasásuk elsősorban latin tudást és nagy rutint igényel. A szabadságharc idején írt vármegyei jegyzőkönyvek alapos részletességgel tárják fel vidékünk megyéinek viszonyulását a felszabadító harchoz. A bőrkötéses jegyzőkönyvekből kitűnik, hogyan szavazták meg a hadibeadásokat, az újoncállítást stb. Bizonyára érdekelni fogja Önöket, milyen kutatási lehetőségek vannak levéltárunkban. Először is örömmel közlöm, hogy mindenféle zár és korlát megszűnt. Ez azt jelenti, hogy külföldi kutatók számára is nyitott levéltárunk. A régebben zárolt fondokat feloldottuk, tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt.
