A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM ZINHAZ IRATAI

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI

MINISZTÉRIUM m

ZINHAZ IRATAI

VALLÁS-ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M I N I S Z T É R I U M 1946-1949

VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM IRATAI 1946-1949

II.

ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET BUDAPEST, 1990

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

KÖNYVTÁR

Sorozatszerkesztő A bevezetőt

25.

dr. K e r é n y i

Ferenc

írta, a d o k u m e n t u m o k a t

szerkesztette

Danes Istvánná

v á l o g a t t a , és a kötetet

dr.

Lektorálták Bőgel

József

Strassenreiterer A borító Székely

Megjelent

Berta

Erzsébet munkája

a "Kulturális

nyilvántartása

ISSN 0 5 8 6 -

és t ö r t é n e l m i

és k i a d á s a

kutatási

emlékeink

program"

feltárása,

támogatásával.

3805

ISBN 963 7 6 0 2 53 4

Kiadja

az O r s z á g o s S z í n h á z t ö r t é n e t i

Felelős kiadó

Soóky A n d r e a Török

mb.

szerkesztő

Készült

az O r s z á g o s S z í n h á z t ö r t é n e t i

Intézet

Margit

Nyomdájában v e z e t ő dr. O r b á n

és

igazgató

Felelős

Felelős

Múzeum

György

Múzeum

és

Intézet

VIDÉKI SZÍNHÁZAK

ÁLTALÁNOS ÜGYEKKEL

KAPCSOLATOS

DOKUMENTÜMOK

167. a.

Budapest,

A MAGYAR

1946.

október

SZÍNÉSZEK

MINISZTERHEZ

lo.

SZABAD

SZAKSZERVEZETÉNEK

VIDÉKI MOZIHELYISÉGEK

BEADVÁNYA

IGÉNYBEVÉTELÉRŐL

A VKM

SZÍNJÁTSZÁS

CÉLJÁRA.

A Magyar kértük

Színészek

Szabad S z a k s z e r v e z e t e

a vidéki m o z i h e l y i s é g e k n e k

bevétele

kérdésének

tatásügyi

hatósági

Minisztériumhoz

án k e l t , az 5 0 9 / 1 9 4 6 / 2 . Belügyminisztériumhoz ber

4 - é n kelt

beterjesztett 1946.

intézett

A Vallás-

857/1945.

szeptember

491/1946/2.

azt k é r t ü k , hogy

zák a vidéki m o z i h e l y i s é g e k

már

színjátszás céljára

szabályozását.

számú

iratunkban

részéről

való és

igény-

Közok-

augusztus

30-

5-én kelt és a

számú

1946.

a hatóságok

színház céljaira

többízben

való

szeptemszabályoz-

igénybevéte-

lét. Mindeddig ki s z í n h á z a k podásokat

ezen

nehéz helyzetbe

kötnek

érvényesítenék

helyiséget rendezése

semmi

a vidéki

is, amelyek

színjátszás céljából

azután

céljaira

javasolja

a

történt,

és ezért

A polgármesterek

a n é l k ü l , hogy

színészet

A mozibérlők

nem

jutottak.

a mozibérlőkkel

gekkel k a p c s o l a t b a n minősülnek.

a téren

érdekeit,

a

még olyan

belül

átengedni.

vidé-

megálla-

megállapodásban

nem m o z i n a k , hanem birtokon

a

helyisé-

színháznak

nem h a j l a n d ó k

A kérdés

végleges

következőket:

495

a

1. Színháznak minősülő helyiséget

csak azzal a feltétellel

lehessen a jövőben mozi céljaira bérbeadni, ha a bérlő zettséget vállalt, hogy azt a koncesszionált

színigazgatók

relmére bármikor és a színigazgató által meghatározott színjátszás céljaira

köteleké-

időre

átadják.

2. Mozi céljaira épült helyiségeket

a mozibérlő a jövőben

csak azzal a kikötéssel vehesse igénybe, ha kötelezi magát, hogy a mozihelyiséget két hónapnál nem hosszabb tóval és a város polgármesterével, val való előzetes megbeszélés átengedi színház

időre, a színigazga-

illetve a község

alapján meghatározott

illetve községi

elöljárók

utasíttassa-

nak arra, hogy a mozibérlővel kötendő szerződésekben

fenti

ki-

érvényesítik.

4. A mozi-iparengedélyek

tartalmazzanak

jövőben, hogy az iparengedélyes köteles fenti eleget

időpontra

céljaira.

3. A polgármester,

kötéseket

elöljárójá-

olyan kikötést a rendelkezéseknek

tenni.

Tisztelettel kérjük Miniszter urat, hogy ebben a kérdésben a Belügyminisztériummal ben intézkedni

is érintkezésbe

szíveskedjék.

Teljes

tisztelettel

Dr. Staud

Géza

főtitkár

Tisztázat UMKL

496

XIX-I-l-i-116427-1946.

lépni és a legsürgőseb-

167. b.

Budapest, 1946. október

17.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK SZÍNJÁTSZÁS CÉLJÁRA

színtársulatok

A VIDÉKI

TÖRTÉNÖ IGÉNYBEVÉTELE

Fenti számú előterjesztésére színjátszásra

VÁLASZA

értesítem

alkalmas helyiségeknek

MOZIHELYISÉGEK

ÜGYÉBEN.

Címet, hogy a vidéki

(mozi helyiségeknek) a

céljára történő átengedése tárgyában a szakszer-

vezet és a Magyar Művészeti Tanács múlt évben tett átirattal

fordultam

a belügyminiszter

javaslatára

úrhoz.

Az átiratra válasz nem érkezvén, a szakszervezet újabb terjesztésére újból kérem a belügyminiszter Mindaddig, míg a belügyminiszter za, a mozihelyiségek

átengedésének

pont) a tárgyalásokat Már most felhívom

nem lehet

döntését.

elvi döntését meg nem

részleteiről

(időtartam,

t. Cím figyelmét, hogy a helyiségek

időtartamára

vonatkozólag

tése eltérő

javaslatokat

tartalmaz.

fogalmazvány UMKL

hozidő-

megkezdeni.

engedésének

Kiadmányozott

úr

elő-

eddigi három

át-

előterjesz-

XIX-I-l-i-116427-1946.

"Kéry, 1. Romhányi X. 18., K. Pátzay X. 24".

497

182. Budapest, 1946. október

A VKM MŰVÉSZETI

30.

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

HÁZI ÉLET VÁLSÁGOS HELYZETÉRŐL

BELSŐ FELJEGYZÉSE

A MAGYAR

ÉS A FELADATOKRÓL.

A magyar színházi élet válságba jutott. Míg az inflációs a színházak

SZÍN-

idők

számára viszonylagos fellendülést hoztak, a stabi-

lizáció igen

nehéz helyzetet teremtett

a színház vonalán.

Az

aránylag m a g a s személyi és dologi kiadásokat a színigazgatók nem tudják

fedezni a nézőtéri bevételekből. Ennek egyik oka

hogy a kalkulációt

a magasfokú

látogatottságra

teni, s így a normális 40 %-os kalkuláció teljes bevételi

lehetőségének

50, 60, 70 h-va

kellett kalkulálni.

kellett

felépí-

(amely a színházak

40 ®ó-át veszi alapul) helyett A pénzszűke miatt a láto-

gatottság 40 %-nak is messze alatta marad, az eredmény: igazgatók tőkéjüket költik, és néhány hónapon belül en fizetésképtelenné

is kénytelenek

A vidéki az általános színjátszásra

teljesen

színészet munkájának helyiséghiány,

termé-

is jár, a színigazgatók a

az alacsonyabb

ho^y a nézőtér ne maradjon

a szín-

valamennyi-

válnak. E súlyos gazdasági probléma

szetesen művészeti következményekkel fővárosban

az,

igényekhez

leszállni,

üres. egyik

illetőleg

legfontosabb

akadálya

az a körülmény, hogy a

alkalmas helyiségeket, beleértve

a kifejezetten

színház céljára készült épületeket

is, a pártok

lévő mozik

a pártok és a demokratikus

498

foglalják el. Ugyancsak

tulajdonában

társadalmi

egyesületek

támogatásával működnek

akik a hivatalos színtársulatoknak át

azok a műkedvelők,

meg nem engedett

konkurrenci-

jelentenek. További sérelem a városok részéről teljesített -közüzemi

szolgáltatások

(fűtés, világítás) csekély

volta és a kczterhek-

nek olyképpen való kivetése, amely nem számol azzal, hogy a színház nem pusztán szórakoztató

intézmény. Nehézzé teszi főként a

kisebb és sok állomáshellyel rendelkező vidéki helyzetét az is, hogy a múltban élvezett és teherszállítási

kedvezményt

színtársulatok

50 % - o s vasúti

személy-

a közlekedésügyi miniszter

megta-

gadta. Kétségtelen, hogy az általános súlyos színházi csak az állam támogatása, de elsősorban

helyzeten

a közönség maga

segít-

het. Ehhez azonban szükség van az illetékes állami és társadalmi szervek

tájékoztatására, a közvélemény

felrázására

és a szín-

házlátogató közönség társadalmi úton való megszervezésére.

Eb-

ből a célból a Simon államtitkár

alap-

úrral történt megbeszélés

ján, folyó évi november hó 5-re értekezletet

hívunk össze az ér-

dekelt állami és társadalmi szervek, a színigazgatók képviselőinek

bevonásával.

Kiadmányozott

fogalmazvány UMKL

és a sajtó

XIX-I-l-i-122225-1946.

"Kéry, L. Romhányi X. 30., L. Pátzay X. 30., K. X. 31. Simon"

Az ügyiratban

található kiadott meghívók

tet végül két részletben tartották

szerint az értekezle-

meg: a Művészeti Tanács, a

Budapesti színházigazgatók, továbbá a Belügy-, a PénzügyKözlekedésügyi

Minisztérium képviselői

és

részére november 6 - á n ,

499

a napilapok é s folyóiratok képviselőinek

november

szerkesztőségei, továbbá a pártok

8-ra szerveztek

értekezlstet.

169.

Budapest, 1946. november

A MAGYAR

SZÍNÉSZEK

MŰVÉSZETI

5.

SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

A VIDÉKI SZÍNÉSZEK

EMLÉKEZTETŐJE NEHÉZ

HELYZETÉRŐL.

1. Helyiség kérdés. A vidéki színészet elől elvették helyiségeket.

A Belügyminisztérium

Szakszervezetek

polgármesterek kötöttek

épültek.

a színészet

szerződé-

szempontjait.

kiosztása körül sem történt gondoskodás

hogy a mozihelyiségeket zonyos meghatározott

a vidéki színészek

időre. Jelenleg

arról,

is használhassák

nagyrésze

és kizárólag

a mozi üzleti érdekeit szolgálják, s a magyar

2. Műkedvelők. rendeletek

a vidéki mozihelyiségek

nak, csak

500

teljesen

működését a múltban

szí-

miniszteri

Ezek a rendeletek ma is érvényben

a közigazgatási

végre őket. Súlyosbítja

pedig

belőlük.

A műkedvelők

szabályozták.

bi-

az a helyzet, hogy a vidé-

ki színházak

nészet teljesen kiszorult

A

szerződéseket

a moziérdekeltségekkel, és ezekben a bérleti

sekben egyáltalán nem érvényesítették

és a

a moziengedélye-

is, amelyek színház céljaira

kellő tájékoztatás híján bérleti

A mozihelyiségek

a színház-

a Kultuszminisztérium

megkérdezése nélkül kiosztotta

ket olyan épületekre

A VKM

hatóságok

a műkedvelők

nem ismerik és nem

van-

hajtják

kérdését az is, hogy a mű-

kedvelők

többnyire pártok keretében működnek, és a pártok a köz-

igazgatás hatáskörén kívül tág működési részükre. Ugyanez vonatkozik

lehetőséget

a SZIM /Szociáldemokrata

Mozgalom/ és a MADISZ /Magyar Demokratikus kereteiben működő műkedvelők működésére a színjátszásra

Ifjúsági

fejtenek ki a legális

szik igénybe a színjátszó helyiségeket

vasárnapi bevételi

lefoglalják

szombaton

zak ellen is. Ha műsort nem rendeznek, akkor bálok

és legjelentősebb

kereseti

lehetőségüktől esnek

és a színigazgatók

veéppen

napúktól, a szombati

és

el. hatóságok

végre a miniszteri rendeleteket abban a tekintetben

sem, hogy csak miniszteri koncesszióval

rendelkező

igazgatónak

adjanak játszási engedélyt. Mindenféle szedett-vedett gok, igazolatlan színészek

stb. csoportokat alkotva

országot, és ezek részére a rendőrhatóságok tási hatóságok

játszási engedélyt

adnak

4. A mozik teljesen törvénytelenül

társasá-

járják

és egyéb

a vidéki

az

közigazga-

ki. színészeket

léptetnek

fel a filmvetítés előtt, vagy közben, s ezzel mérhetetlen kat okoznak

és

színhá-

részére

3. Az illegális daltársulatok. A közigazgatási nem hajtják

Ifjúsági

Szövetség/

is. Nemcsak

alkalmas helyiségeket, lehetőleg

vasárnap, hanem állandó agitációt

legfontosabb

biztosítanak

káro-

színtársulatoknak.

5. A vidéki színészet azelőtt élvezte az 50 % - o s vasúti kedvezményt

abban az esetben, ha a társulatok mozdulásáról

szó. Ezt a kedvezményt nehéz kereseti

az iparügyi hatóságok

elvették, és a mai

viszonyok között a színészeknek

teljesárú

jegyet kell fizetnie, ha egyik helyről a másikra utaznak. akkor a futballcsapatok

volt

50 ^-os vasúti kedvezményt

vasúti Ugyan-

élveznek.

501

6. Szubvenció kérdése. A vidéki színészet mindenkor tott intézmény

volt. Sajnos az új költségvetésben

lecsökkentették a vidéki

az állami támogatást.

mérhetetlenül

Ilyen körülmények

színészet egyáltalán nem tartható

között

fenn.

Ugyancsak a szubvencióhoz tartozott a városok és részéről

támoga-

községek

történt támogatás is, mint a helyiség bérének

elenge-

dése, a villany- ás vízdíj megtérítése, télen a fűtés és egész évben a forgalmi mai színészet

adó elengedése. Mindezeket

a kedvezményeket a

nem élvezi, vagy csak egyes kivételes esetben

jut-

hat hozzá a városi vezetőség jóindulatából. Ezeket a kérdéseket is intézményesen

kellene

rendezni.

Dr. Staud Géza s. k. főtitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-1222225-1946.

170.


A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓK

16.

EGYESÜLETÉNEK

HEZ A KÖZTERHEK MÉRSÉKLÉSE

Miniszter A vidéki

A VKM

MINISZTER-

ÉRDEKÉBEN.

úr!

színigazgatók

hek és illetékek

502

BEADVÁNYA

súlyos helyzetének

egyik

nagysága. Ennek bemutatására

fő oka a közter-

szabadjon egy

I.

oszt. színigazgató költségvetését Társulatunk

bemutatnunk:

napi összkiadása: kb. 2500 Ft.

Ha napi 2 000 Ft bevétele van fizet: 500 Ft bev. után, Vigalmi adó 5 %

100 Ft

25 Ft

Forgalmi adó 3 %

60

15

Pótfillér

1 %

20

5

OTI jár. 15 %

210

210

Illetményadó

110

110

80

80

140

35

Rendőrség, tűzoltóság díja Szerzői 7 H Tagok

közmunkaváltsága, nyugdíja

50

50 "

770 Ft Villany

és fűtés nincs

550 Ft

felszámítva!

A kisebb társulatok költségvetése ugyanígy fizetésük utáni illetékek

alakul, csupán a

kisebbek, a kisebb összegű

fizetések

miatt. Miután a mai gazdasági helyzet, a közönség miatt a társulatok képtelenek

pénztelensége

a napi kiadásaikat bevenni,

adók és illetékek különösen terhelő, a bevétel részét

az

igénybe-

vevő tételt jelentenek, sőt 500 ft-os bevételnél többet

tesznek

ki, mint a bevétel! Kérjük

az illetékes pénzügyi hatóságoknál

feltárni ezt a

kibírhatatlan helyzetet, s odahatni, hogy vagy adó és leszállítással,

vagy anyagi támogatással

a pusztuló magyar vidéki színészet

siessenek

illeték

a hatóságok

segítségére.

503

»

Mély

tisztelettel:

Földessy

Géza s. k.

Magyar Vidéki Színigazgatók

Egyesületének

elnöke

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-138861-1946.

Az ügyirat hátlapján az alábbi ügyviteli feljegyzés "A vidéki színészet

olvasható:

válsága ügyében folyó hó 6-án nagyszabású

megbeszélések

történtek Simon államtitkár úr jelenlétében. A

megbeszélések

értelmében egy ötös és egy hetes bizottság

kult, amelynek kezésbe

feladata az volt, hogy közvetlenül

a belügyminiszter

zibérleteinek mérséklése

ala-

lépjen

érint-

úrral a vidéki színházhelyiségek

ügyében, továbbá a színházakat

sújtó

mo-

adóterhek

érdekében.

A hetes bizottság rára átiratot küldünk

a jövő hét folyamán a pénzügyminiszter

adóterhek esetleges mérséklése

ismét összeül,

úrhoz a szóban

akko-

lévő

érdekében"

171.


SIMON LÁSZLÚ

VKM ÁLLAMTITKÁR

HEZ A MAGÁNSZÍNHÁZAK

504

ELŐTERJESZTÉSE

KÖZTERHEINEK

A fővárosi magánszínházak helyzetének

29.

MÉRSÉKLÉSE

A

PÉNZÜGYMINISZTERÜGYÉBEN.

és egész vidéki színészetünk

megvizsgálására

szakértekezleteket

válságos

hívtam össze a

vezetésem

alatt álló minisztériumban.

megállapították, hogy főképpen

Az illetékes

szakemberek

vidéki színészetünknél a helyiség

kérdése tisztázandó elsősorban, mivel az egyes városok lagosan színjátszásra seknek

épült színházépületüket

történő bérbeadással megakadályozzák

is mozi

engedélye-

hivatásuk

teljesíté-

sében. Ebben az ügyben a magyar belügyminiszter észrevételt. A fővárosi és vidéki színészetet súlyos helyzetbe sodorja a színigazgatókat

kizáró-

úrhoz tettem

viszont

egyaránt

sújtó sokféle

ték és közteher. Alapulvéve egy első osztályú

ille-

színigazgató

ségvetését, napi 2 000 forintos bevétel mellett, különböző és illetékek címén

fizetések

után, rendőrség,

díjak, szerzői százalék, tagok közmunkaváltsága,

tűzoltósági nyugdíj) napi

a kiadások. Ha ugyan a társulat

500 forintot

vesz be, az említett terhek összege - különös tekintettel 0TI járulékra és illetményadóra kiadásokba társulatok

adók

(vigalmi adó, forgalmi adó, pótfillér, 0TI

járulék, illetményadó

770 forintra rúgnak

költ-

- napi 530 forintot

az

tesz ki. E

még világítás, fűtés nincsen beleszámítva. A kisebb adózása kisebb mértékű, de ugyanilyen

Országszerte nagy anyagi nehézségekkel

arányú.

küzdenek

a hivatá-

sos színtársulatok, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben

a tár-

sadalom teherbírása

is erősen igénybe van véve, tehát e célra

újabb megterhelésre

nemigen lehet számítani. A fent

szakértekezleten tékesek

említett

a miniszter úr képviselője előtt az erre

ille-

feltárták e súlyos helyzetet, bejelentették, hogy a ma-

gyar színjátszás megfelelő segítség nélkül végórájához

közele-

dik. A felsorolt megdöbbentő

adatok alapján magam

is úgy

hogy a vidéki színjátszásunk

ügyét a kormányzat megfelelő

vélem, erköl-

505

esi

és anyagi

támogatásával

nünk. Tárcám költségvetési

sürgősen

jobb sorsba kell

keretében az e célra megjelölt

get készségesen bocsátom a szükségesség ló társulatok

ti színvonalra delkezésemre időben

sorrendjében

rendelkezésére. A gondozásomra

delme szempontjából

segíte-

azonban

össze-

a rászoru-

bízott érdekek

vé-

tekintettel kell lennem a művésze-

is, tehát nem nyílik

lehetőség arra, hogy a ren-

álló összegből az összes rászoruló

társulatot

egy-

támogathassam.

Tisztelettel gelni a minden

felkérem Miniszter

körülmények

urat, méltóztassék

közt megmentendő nem állami,

si és vidéki színjátszásunk

súlyos anyagi helyzetét és

tatni, hogy mi módon lehetne a szóban ségét az említett

mérle-

adók és illetékek

lévő társulatok

fővárotájékoz-

életképes-

esetleges mérséklésével

biz-

tosítani .

K-iadmányozott

fogalmazvány

"K. XI. 30. Simon, L.

UMKL XIX-I-l-i-138861-1946 .

Romhányi"

172. a.

Budapest, 1947.

A VKM MŰVÉSZETI ÁLTAL A VIDÉKI

március

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

FELJEGYZÉSE A MŰVÉSZETI

SZÍNIGAZGATÚKNAK

A vidéki színigazgatók ban irodalmi színvonalú

506

20.

kötelesek

AJÁNLOTT

TANÁCS

SZÍNMŰVEKRŐL.

havonként meghatározott

arány-

színműveket bemutatni. Az ilyennek

minő-

sülő színművek Művészeti

jegyzékének

összeállítására

felkértük a Magyar

Tanácsot. A Tanács felterjesztett

jegyzékében

mű és 7 klasszikus szerző szerepel, mint akinek fölveendő

valamennyi

műve

a jegyzékbe.

A 34 színmű az

34 szín-

elmúlt

jegyzéke nagyjából a budapesti

színházak

két esztendő folyamán bemutatott prózai

által

színműveket

tartalmazza. Az ügyosztály

véleménye szerint

még első tájékoztatónak a budapesti

a jegyzéknek

sem kielégítő. A vidéki

színházak műsorát egyébként

s ez az összeállítás - ha az egyáltalán

ez a formája

színigazgatók

is figyelemmel

segítene valamit

segítené elő, hogy a vidéki színházak műsorpolitikája a mindenkori pesti műsor függvényévé Az ü. o. tisztelettel kal részletesebb képest

gyar színmű

jegyzék összeállítására,

tó magyar fordításban

még

alkalmas irodalmi értékű

színműveknek hozzáférhető.

ma-

nagy! - és az ide-

az a része, amely

előadha-

A klasszikus szerzők

előa-

sorolni,

hogy a vidéki színigazgató megállapíthassa, mi van meg fordításban. Egyáltalán nem mindegy, hogy

sok-

lehetőséghez

dásra ajánlott színműveit már csak azért is fel kell

lyen fordításban

inkább

föl a Tanácsot

amelyben

- sajnos, számuk nem túlságosan

gen nyelvű, klasszikus

- azt

váljék.

javasolja: kérjük

fölveendő minden előadásra

kísérik,

magyar

a külföld nagyjait

játsszák! Ajánlatos lenne klasszikus

szerzők

műveinek kiadási helyét és évét is megjelölni, mert ezeknek zői joga szabad

lévén, a színigazgatók

a darabközvetítő

csolásával, a kiadónál vagy könyvkereskedőnél őket. És harmadsorban

mi-

szer-

kikap-

vásárolhatnák

meg

felveendő a nem klasszikus, de érdemes

és

507

jó magyar fordításban megjelenő külföldi színművek közül tőleg minél

több.

Kiadmányozott

fogalmazvány

"Kéry, K. Romhányi, III.

A Művészeti

lehe-

Ügyosztály

te a Művészeti

UMKL

XIX-I-l-i-46361-1947.

24."

az 1947. március 24-i átiratában

Tanácsot a vidéki színházaknak

jegyzék átdolgozására pontjai alapján,

javasolt

a jelen feljegyzésben kifejtettek

felkérszínműszem-

(u. o . )

172. b.

Budapest, 1947. március

20.

A MŰVÉSZETI TANÁCS ÁLTAL AJÁNLOTT

IRODALMI SZÍNDARABOK

JEGYZÉKE.

Shakespeare, Moliére, Ibsen, Shaw, Csehov, Madách, Katona Beaumarchais:

A sevillai Figaró

borbély.

házassága.

Calderon:

A zalaméai

Csokonai:

Özv.

bíró.

Karnyóné.

Tempefői. Gárdonyi Géza:

A bor.

Gábor

Dollárpapa.

Andor:

Gogol:

A revizor. Úrhatnám

Gorkij:

508

Jegor

kovács.

Bulicsov.

művei.

Gorkij:

Éjjeli

menedékhely.

Goldoni :

A legyező. Két úr

szolgája.

Hauptmann:

A bunda.

Háy

Tiszazug.

Gyula:

Isten, császár, Hemingway:

Ötödik

Klabund:

Krétakör.

Móricz

Ludas

Zsigmond

Sári

hadoszlop.

Matyi. bíró.

Osztrovszkij:

Holló a hollónak.

Priestley:

Veszélyes

forduló.

Az ismeretlen Váratlan

város.

vendég.

Rachmanov:

Viharos

Rostand:

A sasfiók.

Schiller:

alkonyat.

Cyrano de

Bergerac.

Ármány és

szerelem.

Teli

Vilmos.

Szimonov:

Orosz

Szolovjov:

A csendháborító.

Tamási

Hullámzó

Áron:

Roger-Ferdinand

paraszt.

emberek.

vőlegény.

Az új módszer. Kocsonya Mihály

Természetesen a felsoroltakon

házassága,

túl a világ

drámairodalmának

klasszikusai.

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-46361-1947.

509

182. Budapest, 1947. május 21.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYA GI KÍVÁNSÁGOK CESSZIÓK

ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A HELYHATÓSÁ-

FIGYELEMBEVÉTELÉRŐL

A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓI

ÜGYÉBEN.

A vidéki színigazgatói

engedélyeket

szeti Tanács véleményezése közoktatásügyi

miniszter.

alapján

niszter úr hallgassa

a Szakszervezet

tapasztalatok

engedélyek kiadásánál

meg az egyes városok

is, művészetpolitikailag

és a Művé-

szokta kiadni a vallás-

1945 óta észlelt

tossá teszik, hogy a színigazgatói

anyagilag

KON-

vezetőségét

és

ajánlaa mi-

is, mivel

is fontos érdek fűződik

ah-

hoz, hogy az egyes városok érezzék, hogy saját színjátszóik választásában

maguk

is bizonyos jogokat élveznek.

indokolja ezt az elgondolást ban beállott gazdasági polgármesterei

idején az egyes

az ügyosztállyal a legnagyobb

tek a magyar vidéki színészet megmentésére Eddig a Szakszervezet

és a Művészeti

megsegítésére,

Tanács szakmabeli

legalábbis nyilatkozhatnak

és művészeti

anyagi kötelezettséget

ken kívül, újabb

510

a koncessziók

ellehetetlenülés

siet-

fenntartására. sem nyújtott a

tehát a Szakszervezet

mellett c é l s z e r ű , ha a városok hivatalosan

Ezzel mintegy

és

évad-

városok

egyetértésben

egyetlen forint támogatást

megszorult színtársulatok

Különösképpen

az a tény, hogy a jelen színi

ellehetetlenülés

ki-

állásfoglalása

részt vesznek,

kiadása

vagy

ügyében.

is vállalnak

az

esetére, tehát egy

erkölcsienemkívána-

tos zavar esetén a kultuszkormányzat anyagi

eleve számíthat arra

támogatásra, amit eddig inkább csak

sek és rokonszenv Fentiek

alapján sikerült

alapján: értesítjük

szonyok kellő ismeretében gatói engedélyek

Fogalmazvány

kiadása

rábeszélé-

biztosítani.

az erre illetékes városok

gármesterét, hogy esetleges kívánságukat doklással, hogy a Szakszervezet

személyes

az

jelöljék

pol-

megfelelő

in-

és a Művészeti Tanács a helyi

dönthessen

az 1947/48. évi

vi-

színigaz-

tekintetében.

UMKL XIX-I-l-i-77063-1947 .

174.

Budapest, 1947. május 21.

A VKM KÖRLEVELE A MAGÁNSZÍNHÁZAKAT TEREIHEZ A SZÍNIGAZGATÓI

Az elmúlt évek

ENGEDÉLYEK

tapasztalatain

az egyes városok

MŰKÖDTETŐ VÁROSOK

vezetősége kellő indokolással

és anyagi szempontból.

vergődött

ítélem, hogy

véleményt

teljesítményéről

az ellenőrzés válik

problémáira

derül több

vidéki színjátszás különös

hathavilá-

megpróbálta-

siessen a társadalom. Ezt azonban

el tőle, ha más oldalról

nyil-

művészeti

át az utóbbi években, szükséges, hogy

eszközzel segítségére akkor várhatjuk

Ezzel nemcsak

a vidéki színészek

gosság. Mivel a magyar tásokon

ÜGYÉBEN.

okulva méltányosnak

vánítson az ott működő színtársulat

tósabbá, hanem

KIADÁSA

POLGÁRMES-

a megkívánt

minden csak

művészeti

511

színvonalon mutatkozik

be a színjátszók

együttese. Ismerem

városok áldozatkészségét, amellyel a vezetésem térium művészeti támogatással

ügyosztályával egyetértésben

siettek

alatt álló miniszjelentékeny

anyagi

segítségére, és bízom

ab-

ban, hogy a jövő színi évadban a lehetőségekhez képest még

na-

gyobb támogatást

színművészetünk

egyes

fognak beállítani költségvetési

együttműködés erősebbé tételére már a jövő évi engedélyek

kiadása ügyében is ismerni kívánom

gének állásfoglalását, amelyet a kérvények Szakszervezet

vezetőségéhez, mind

keretükbe.

Az

színigazgatói a város

vezetősé-

elbírálásánál mind a

a Magyar Művészeti

Tanácshoz

eljuttatnék. Felkérem

Polgármester

elgondolásairól

Fogalmazvány

urat, hogy

haladéktalanul

UMKL

a vezetésére bízott

szíveskedjék

város

tájékoztatni.

XIX-I-1-1-77063-1947.

175. a. Budapest, 1947. május

A MAGYAR MŰVÉSZETI

23.

TANÁCS JAVASLATAI A VKM MINISZTERNEK

KI SZÍNJÁTSZÁS SZÍNVONALÁNAK

Miniszter

A VIDÉ-

NÖVELÉSÉRE.

úr!

A Magyar Művészeti

Tanács a vidéki színházak

érdekében azzal a kéréssel

fordul Miniszter

kező színi évad folyamán a színházak

állami

nívójának

emelése

úrhoz, hogy a követszubvencionálását

bizonyos feltételekhez E feltételek

kösse.

a Tanács javaslata

szerint a következők

vol-

nának: 1. Köteles a színház a színi évad kezdetén a fővárosban, vagy abban a városban, amelyben egy hónapot kizárólag

próbákra

szezonját el akarja

kezdeni,

fordítani, s ez alatt az idő a-

latt semmiféle előadást nem tarthat. A próbaidőre szánt folyamán legalább előadásra

hónap

4 olyan prózai darabot köteles megtanulni

elkészíteni, amelyek a Színháztudományi

kiadott darabfelsorolásban

Intézet

szerepelnek. A színháznak

esedékes összes személyi kiadásait

és

által

e hónapra

(1 havi gázsi) az^állam

fi-

zeti. 2. Köteles a színház egy prózai rendezőt választani vészeti Tanács által összeállított

a Mű-

rendezői névsorból, az

tővel szerződést kötni, s őt a művészi munka

ille-

irányításába

aktí-

van belekapcsolni. E rendező fizetését egész éven át az állam téríti

meg.

3. Az élő magyar színpadi szerzőknek

a Művészeti

Tanács

által javasolt darabjai után járó szerzői jogdíjat az állam zeti meg a színház kimutatása sületén

szerint a Színpadi S z e r z ő k

fi-

Egye-

keresztül.

4. Az állam által a fentieken kívül kiutalt szubvenció zárólag díszlet- és ruhabeszerzésre,

illetve készítésre

használ-

ható fel. Az állami szubvencióból készült díszletek, ruhák lami tulajdon"

(Városnév) megjelöléssel

ki-

"Ál-

látandók el, s azoknak

eltulajdonítása

büntetőjogi

felelősség mellett

tilos. Az

álla-

mi tulajdonként

kezelt díszlet- és ruhatár állásáról, az

azok-

513

ban beálló mindennemű

változásról könyv

vel havonta ellenőriztetendő. minden szabálytalanság Színész

vezetendő, s az Ü. B.-

Az Üzemi Bizottság

és rendellenesség

kötelessége

azonnali jelentése a

Szakszervezetnek.

A fenti

feltételek

és megszorítások

hogy a rendszeres állami

azt a célt

szolgálják,

támogatás révén a vidéki színházak

nyagi előnyhöz jussanak ugyan, de a közpénzből

származó

segít-

ség ne a magántőke gyarapodását, hanem valóban a színházak dasági és művészi A Művészeti

felemelkedését

vidéki

koncesszió kiadása után

gaz-

szolgálja.

Tanács kéri Miniszter

telezővé valamennyi

a-

urat arra is: tegye kö-

igazgató számára, hogy közvetlenül a

egyhetes, Budapesten megtartandó az ankétnak

anké-

ton saját költségén

vegyen részt, s ennek

ben tisztáztassanak

mindazok a kérdések, amelyek a színház mű-

vészi, jogi, technikai, gazdasági, közönségszervezés val

problémái-

kapcsolatosak. Ennek az ankétsorozatnak

Művészeti

megtartását

és megrendezését a

Tanács vállalja, s kéri Miniszter

küldöttei útján vegyen

urat, hogy azon ki-

részt.

Az ankétra szándékunkban

van meghívni

a Szabadművelődési

Tanács, Színpadi Szerzők, Színész Szakszervezet,

Színháztudomá-

nyi Intézet, MASZOSZ képviselőit, s néhány politikai zottait. Teljes

tisztelettel

Szőnyi Kálmán s. k. ügyvezető Tisztázat UMKL

514

a kereté-

XIX-I-l-i-78575-1947.

titkár

párt megbí-

175. b.

Budapest, 1947. augusztus 4.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK TANÁCS

BELSŐ FELJEGYZÉSE A MŰVÉSZETI

ELŐTERJESZTÉSÉRŐL.

Ügyosztályunk

a Művészeti Tanácsnak

a vidéki színházak

nak emelése érdekében előterjesztett

javaslatát, melynek

pontját az eddiginél jóval magasabb összegű államsegély nek szigorú feltételekhez kötött szétosztása képezi, sen letárgyalta

és en-

többszöröa vi-

aug. 4-9-ig tartandó ankétján Both Béla

rendező ismerteti. Ezen az ankéton lehetséges, hogy az feltételek egyes pontjaikban módosítást

és ezért a feltételek

végső összeállítása

ankét befejezése után válik

Kiadmányozott

súly-

az illetékesekkel, és a leszűrt véleményt

déki színigazgatók

felállított

nívójá-

fogalmazvány

fő-

általunk

kívánnak,

és megszövegezése

az

lehetővé.

UMKL

XIX-I-l-i-78575-1947.

"Varga, K. Romhányi VIII. 6."

176.


A MŰVÉSZETI

ÜGYOSZTÁLY

VIDÉKI SZÍNHÁZAKNAK

JELENTÉSE

NYÚJTOTT

BÓKA LÁSZLÓ ÁLLAMTITKÁRNAK A

ÁLLAMI

TÁMOGATÁS

ELOSZTÁSÁRÓL.

515

A Pénzügyminisztérium

a vidéki színészet

Ft póthitelt nyújtott. A póthitelt három rendelkezésre, osztására

támogatására részletben

150 000

bocsátja

május, június, július hónapokban. A póthitel

az ügyosztály

Bóka államtitkár

úrnál értekezletet

tott. Az értekezleten részt vett a Színész Szakszervezet sége

vezető-

szükségesség sorrendjében

gatja a kormány és a szóban lévő póthitelből nész-nyugdíjasok

\ levonással bocsátotta

rendelkezésre

várható, hogy a következő hónapokban tés, az ügyosztály

Amennyi-

is megkapnók, a pótlást is fenaz értekezlet, hogy a színi-

címén eddig milyen segélyben

is, az alábbi

Eddig kapott

Póthitelből

javasolt összeg

78..577/V. 29.

3 000

3 000

78..578/V. 29.

5 000

50 000

78..579/V. 29.

10 000

12 000

66..225/V. 28.

4 000

Géza

16 000

78..580/V. 28.

8 000

Sándor

2 000

78.. 581/V . 29.

1 000

Gyula

9 000

78,.582/V. 29.

4 000

László István

Lőrinc

Földessy

Horváth

része-

2 000

Beleznay

Gyürki

és

javasolta:

Lajos

10

eleve 135 000 Ft felosztást javasol.

gázsihozzájárulás

Színigazgatók

Balogh

május hónapban

a segélyrésszletet,

sültek és figyelemmel a művészi érdemességre

Antal

összeget.

csökken-

ti célra fordítanánk. Megvizsgálta

osztást

szí-

is történik efféle

ben pedig a levont százalékokat

gazgatók

ab-

támo-

a nem állami

részére is juttatni kell bizonyos

Tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztérium

516

tar-

(Abonyi, Staud, dr. Benkő). Az értekezlet megállapodott

ban, hogy a vidéki társulatokat

Deák

fel-

fel-

Károly

Tóváry

Béla

Zelenai Buda

József

Dénes

24 000

78. 586/V. 29.

8 000

2 000

78. 584/V. 29.

3 000

2 000

CO r-

Szalay

1 000

2 000

88.,812/

1 000

585/V. 29.

Gerbár

József

2 000

88.,813/

1 000

Gönczy

Erzsébet

2 000

88.,814/

1 000

2 000

88.,815/

1 000

2 000

88.,816/

1 000

2 0000

88..817/

1 000

16 000

88..818/

4 000

4 000

88,.819/

3 000

Győri

József

Hámori Honti

Aladár Sándor

Kőszegi

Géza

Kőszegi

Gézáné

Nádasi

József

5 000

88..820/

4 000

Névery

László

3 000

88,.821/

3 000

Ormai

Miklós

1 000

Radó

László

5 000

88,.822/

4 000

Réti

László

2 000

88,.823/

1 000

2 000

88,.824/

1 000

2 000

88,.825/

1 000

4 000

88 .826/

3 000

2 000

78 .383/

1 000

6 000

88 .827/

4 000

2 000

88 .828/

3 000

2 000

88 .829/

Ez az összeg 90 000 Ft-ot

ki . Két

Réthy

Rudolf

Sikolya

István

Szabó Hangya ifj. Szalay Szikoly Tanai

Márton Gyula

Gyula

Sándor

Tóváry

Pál

az ügyosztály

utalványozni. A I

díjas színészek részére

3 1000 hónap alatt fog,

részletből a nem állami i

30 000 Ft-ot utalványozunk, a fennmara-

dó 15 000 Ft-ból rendezzük

a Ví gopera szakszervezeti

adóssága-

517

it, a maradványt pedig

a Vígoperának

nem állami nyugdíjasok

részére sikerül valamilyen hitelt

sítani, akkor a póthitelből visszatérítjük

a vidéki

a nyugdíjasoknak

színtársulatok

Fentiekre nézve az ügyosztály írásbeli

segélyként kiutaljuk. Ha a

kiutalt

bizto-

összeget

segélyezésére.

tisztelettel kéri Államtitkár

úr

jóváhagyását.

Varga

Tisztázat UMKL

"Fentieket

s. k.

XIX-I-l-i-80599-1947.

jóváhagyom

Bóka V. 31."


A MAGYAR

SZÍNÉSZEK

SZABAD

SZAKSZERVEZETE

BEADVÁNYA

SZETI ÜGYOSZTÁLYHOZ: A VIDÉKI ELŐADÁSOKKAL A SZÍNPADI SZERZŐK

EGYESÜLETÉNEK

A Magyar Színészek

Szabad Szakszervezete

kérjük, hogy a vidéki előadások illetve mindazokat

darabokkal kapcsolatban Egyesületének

JOGOKAT

tisztelettel jogdíjakat,

a vidéken színre

kerülS

fennállnak, a jövőben a Színpadi

Szerzők

szíveskedjék.

kellett m e g á l l a p í t a n u n k , hogy egyes

kiadók, visszaélve 518

részéről

utalni

MŰVÉ-

UTALJÁK.

után járó szerzői

kizárólagos hatáskörébe

Sajnálattal

KAPCSOLATOS

HATÁSKÖRÉBE

a jogokat, amelyek

A VKM

a rendezetlen helyzettel, olyan

színpadi

kötéseket

tesznek a vidéken színre kerülő darabokkal kapcsolatban, az igazgatók működését be vesznek

lehetetlenné

teszik. így például

amelyek albérlet-

jogokat, és azokat másodkézből adják tovább a színi-

gazgatóknak, lényegesen a megállapított bá árukapcsolást hajtanak

díjszabáson

felül,

végre olyan módon, hogy egy

továb-

értékesebb

darabot csak abban az eetben hajlandók kiadni, ha ugyanakkor igazgató három-négy

értéktelen darab megvásárlására

magát. Anyagdíj címén, teljesen ellenőrizhetetlen jövedelmet húznak, mert hiszen teljesen

is kötelezi

és

jogtalan

az egyes kiadók

re van bízva az, hogy egy másolati példányért mennyit Az előadottakból nyilvánvalóvá ilyetén való magatartása szi színvonala szerítik

válik, hogy egyes

következtében

tetszésé-

kérjenek. kiadóknak


művé-

nem emelhető, mert hiszen épp egyes kiadók

kény-

arra az igazgatókat, hogy selejtes műveket is kénytele-

nek legyenek

játszani.

Ezek alapján tisztelettel kérjük, hogy egy olyan

rendelet-

tervezetre javaslatot tenni méltóztassék, amely a vidéki di előadási táskörébe

az

jogokat kizárólag

a Színpadi

színpa-

Szerzők Egyesülete

ha-

utalja.

Teljes

tisztelettel

dr. Staud Géza s. k. főtitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-81748-1947.

A beadványt a VKM Művészeti Ügyosztálya megküldte

a Művészeti Tanácsnak

véleményközlés

és a Színpadi

Szerzők

céljából Egyesüle-

tének .

519

182. Budapest, 1947. július

7.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK

ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE AZ 1947-

1948. SZÍNHÁZI ÉVADRA BEÉRKEZETT

SZÍNIGAZGATÓI

PÁLYÁZATOK

EL-

BÍRÁLÁSÁRÓL.

Az 1947/48. színi évadra kiadandó színigazgatói összesen 56 pályázat nészek Szabad

érkezett be. A pályázatokat

Színészek

sebb területi m ó d o s í t á s o k h o z

javaslata

járuljunk

hozza, hogy az első felterjesztésük óta befutott

a

előtt kéri, hogy

hozzá. Indoklásul

teszik

jövő esztendőre.

indokolttá

Ezek a változások

Miskolc-Eger-Ózd-Sátoraijaújhely

színikerületből

ezeket tartják

Sátoraljaújszíni-

Abony-Csongrád-Kisujszállás-Karcag-

Nagykőrös-Rákospalota-Kiskunhalast Szentes-Orosháza-.Makó-Gyula

fel-

a következők:

helyt kivenni, és azt a Kecskemét-Szolnok-Cegléd-Újpest kerülethez csatolni. Továbbá

kivenni, és azt a Békéscsaba-

színikerülethez csatolni,

viszont

a békéscsabai kerületből Szentest kivenni, és azt az abonyi nikerülethez csatolni. Majd Pesterzsébetet

a Balassagyarmat-

Salgótarján-Vác-Gyöngyös-Hatvan-Jászberény

kerülethez

520

ki-

pályáza-

a változtatásokat, és csak az így létrejött kerületeket életképesnek

vizs-

színigazgatói

és a minisztériumi

jelentédek

Szí-

a minisztériumhoz.


engedélyekre vonatkozó részletes

ti hirdetmény

a Magyar

Szakszervezete és a Magyar Művészeti Tanács

gálta meg és javaslatával együtt eljuttatta A Magyar

engedélyekre

szí-

csatolni.

Az ügyosztály

a javaslatokat

indnkolásuk

alapján helyesnek tart-

ja és elfogadja. A Magyar Színészek Művészeti

Tanácsnak

Szabad Szakszervezetének

javaslatai

és a Magyar

egyes részekben eltérőek

ezért folyó évi július hó 3-án a minisztérium művészeti

voltak, ügyosz-

tályán egyeztető megbeszélésre

hívtuk össze az

Ezen a tárgyaláson

Tanács részéről Hont Ferenc

a Művészeti

Both Béla, a szakszervezet lint és Tarnay

részéről dr. Staud Géza, Benkő

űózsef, az ügyosztály

László, dr. Romhányi lésről jegyzőkönyv

részéről pedig dr.

közül a szakszervezet

Kardos

vezetőségének

és kérték, hogy pályázatukat

A debreceni színikerületre

tekintsék

Imre

tárgytalan-

kérelme.

ketten adtak be kérvényt,

nyi Kálmán és Kőszegi Géza. A szakszervezet

Peré-

Perényi Kálmán

relmét felszereletlensége,

forgótőke

megnyugtató biztosításának

hiánya miatt nem javasolja.

súlyos tartozásai

tárgya-

István és Halasi

nak. Ennek alapján tárgyalásra került 54 pályázó

relmét nem

Bá-

Gyula és Varga Géza volt jelen. A megbeszé-

lása előtt ketten, név szerint Beleznay

Gézának

és

készült.

A pályázók

visszaléptek

érdekelteket.

és színházi

ké-

felszerelés Kőszegi

vannak, s ezek miatt Kőszegi Géza

ké-

javasolta.

Általában elsőrendű kerületre Bálint jelenlegi nagyváradi

adták be pályázatukat

színigazgató és Kőrössi

színigazgató. Putnik Bálint ellen a szakszervezetnek nincsen, de tekintettel gyar színházat

Putnik

Zoltán

kifogása

arra, hogy Romániában, Nagyváradon

igazgat, indokolatlan

lenne, hogy

volt

jelen

ma-

állomás-

521

helyét e l h a g y j a , amikor külpolitikai tosabb, hogy Romániában képviselje alapján Putnik

vonatkozásban

sokkal

a magyar színészetet.

Ennek

Bálintot nem javasolja. Kőrössi Zoltánnak

mét múltbeli működése

és megnyugtató biztosítékok

fon-

kérel-

hiányában

nem

javasolja. Fentiek

alapján tehát a szakszervezet

re nem javasolt

a debreceni

kerület-

senkit.

A Művészeti Tanács Kőszegi Gézát mégis javaslatba mivel művészi

szempontból

Kőszegi személyiségéhez

van

hozza, legnagyobb

bizalma, mindenesetre kötelezni kell, hogy a szakszervezet

ál-

tal felsorolt

ki.

tartozásait

Az ügyosztály polgármesterének Kőszegi Gézának

záros határidőn belül egyenlítse

a maga

részéről meghallgatva

azon javaslatát, melynek értelmében átengedni

város

hajlandó

a színházat, egyúttal támogatni,

ezek alapján Kőszegi Gézát Egyeztető

Debrecen

tárgyaláson

mind-

javasolja. a szakszervezet

fenntartotta

eluta-

sító véleményét Kőszegi Gézával szemben, de miután az érdekeltek megegyeztek

abban, hogy csak azzal a kikötéssel kaphatja meg a

színigazgatói

engedélyt, ha társulatával

zásait november

l-ig és mindennemű

szemben

tartozásait

fennálló

január

tarto-

l-ig kie-

«s» gyenlíti, beleegyezett Fentiek

Kőszegi Géza

jelölésébe.

alapján tehát Kőszegi Géza

javasoltatott.

Miskolc Erre a kerületre a jelenlegi

igazgató Földessy Géza

nyúj-

totta be pályázatát. Földessyt a Szakszervezet, a Művészeti nács és az ügyosztály Az egyező

522

is

vélemények

Ta-

javasolja. alapján Földessy

Géza

javasoltatott.

A győri színikerületre Horváth Gyula jelenlegi

hárman nyújtották

igazgatója.

Erőss Pálnak és Néveri Lászlónak

nem javasolja, mert egyikük vánt felszereléssel

pályázatukat,

igazgató, Erőss Pál új pályázó és Néveri

László jelenleg egy harmadrendű kerület A szakszervezet

be

sem rendelkezik

kérelmét

a kerülethez

és forgótőkével. Horváth Gyula ellen az el-

múlt évadban semmiféle kifogás nem merült fel,

kötelezettségei-

nek eleget tett, ezek alapján kérelmét a Szakszervezet ja. A Művészeti

javasol-

Tanács Horváth Gyula személye ellen nem

állást. Felhívja

megkí-

a figyelmet

zel (?) írott műsortervében

foglal

arra, hogy a kérvényező saját rendkívül sok a helyesírási

és egyéb

hiba, amely méltán kelthet

aggodalmat az iránt, hogy

művészi nívó szempontjából

nem felel meg száz százalékig.

őrzése tehát rendező útján

fokozottan szükségesnek

ügyosztály

Horváth Gyulát

A Művészeti la személyében

kéz-

nevezett Ellen-

látszik.

Az

javasolta.

Tanács véleményét

a kiküldöttek

figyelembe

megegyeztek

hogy Horváth Gyula tartozik szakképzett így a győri kerületre Horváth Gyula

véve

Horváth

Gyu-

azzal a kikötéssel, főrendezőt

szerződtetni,

javasoltatott.

Pécs A pécsi színikerületre

két jelentkező nyújtotta

tát, Szalay Károly, a jelenlegi

be

igazgató és dr. Székely

rendező, a volt igazgató. A Színészek

Szakszervezete,

tel arra, hogy Szalay Károly ebben az esztendőben

pályázaGyörgy

tekintet-

Halasi

Iván

bukása után, rendkívül nehéz viszonyok között, a szakszervezet kérelmére vette át a pécsi színház igazgatóságát, magára va az előző igazgató

terheit; megfelelő elsőrendű

vállal-

felszereléssel

523

rendelkezik

é s a gázsibiztosítékot

alapján a szakszervezet Dr. Székely nő szakembernek

Szalay

is le tudja tenni.

Károlyt

György kérelmének

javasolja.

teljesítését, bár igen kitű-

ismerik, nem javasolja, mert sem

sem tőkéjét igazolva nem látja. A Művészeti rollyal szemben Székely György mint művészi szempontból igazgatójelöltet.

felszerelését,

Tanács Szalay

dr. személyét hozza

kétségkívül

Nevezettnek

Mindezek

Ká-

javaslatba,

legalkalmasabbnak

anyagiakban mutatkozó

látszó

hiányossága

fokozott állami és városi szubvenció esetén - amelyre eddigi tárgyalásai szerint remény Györgyöt javasolja

és Szalay

tette már, ha esetleg egy másodrendű

Károlyt - aki kérvényében

a pécsi kerületet

fenntartotta

az

Székely megemlí-

nem kaphatná meg, úgy

kerületet kér - más kerületnél

A szakszervezet dig kifejtett

van - megoldódik. Az ügyosztály

hozta

javaslatba.

egyeztető tárgyaláson

véleményét, a Művészeti Tanács és az

ed-

ügyosztály

viszont Székely György mellett döntött, de figyelembe véve a szakszervezet aggályait, azzal a kikötéssel ha komoly felkészültségű Fentiek értelmében György

gazdasági

jelölte Székely

szakembert

dr-t,

szerződtet.

tehát a pécsi színikerületre

dr.

Székely

javasoltatott.

Másodrendű

kerületek

Kecskemét A_ kecskeméti

színikerületre

Szokoly Gyula jelenlegi kerület jelenlegi felszereletlen

524

ketten

adták

be

Pest

környéki

igazgatója. Szokoly Gyulát és Nádasi

Józsefet

kérvényük

igazgató és Nádasi József

pályázatukat,

és tetemes tartozásuk

miatt a szakszer-

vezet nem javasolja. Homokai Pál eredetileg a kaposvári kerületre nyújtotta be pályázatát. Tekintettel

színi-

arra, hogy

kai Pál, mint régi igazgató a múltban is közmegelégedésre

Homoműkö-

dött és megfelelő felszereléssel rendelkezik, a szakszervezet a kecskeméti kerületre javasolja. A Művészeti Tanács a kecskeméti színikerületre

vagy Szalay Károlyt, vagy Deák Lőrincet

ja. Az ügyosztály Szalay Károlyt hozta javaslatba. Az tárgyaláson az érdekeltek

egybehangzó megállapodősa

javasolegyeztető

szerint

Ho-

mokai Pált és Deák Lőrincet más kerületre jelölve, a kecskeméti kerületre Szalay Károly személyében egyeztek

meg.

így a kecskeméti kerületre Szalay Károly

javasolta'tott.

Kaposvár öten nyujtoták be pályázatukat: Deák Lőrinc, Szávai

Lajos,

Monori Ferenc, Homokai Pál és Balog László. Nevezettek közül a szakszervezet Deák Lőrincet hozza javaslatba. A Művészeti Homokai Pált ajánlja

igazgatóul. Indokolásában

és az

Tanács

egyeztető

tárgyalásokon megemlítette, hogy nem lenne kívánatos Deák rincnek ebben a színi évadban

Lő-

is Kaposvárt adni, mert Deák

rinc ellen az újságokban komoly

támadások

jelentek meg,

ben a volt igazgató magatartását bírálták. Deák Lőrincet harmadrendű kerületre javasolja. Az ügyosztály

Homokait

Lő-

melyekegy hozza

javaslatba. Az egyeztető tárgyaláson a szakszervezet

is hozzájá-

rul Homokai jelöléséhez, és így egybehangzó

alapján a

kaposvári kerületre Homokai Pál

vélemény

javasoltatott.

Békéscsaba Hárman adták be pályázatukat: Radó László, Tanai Sándor és Hámori Aladár. A szakszervezet

Radó Lászlót hozza

javaslatba.

525

A Művészeti

Tanács és az ügyosztály

szintén Radó Lászlót

jelöl-

te. Ezek szerint a békéscsabai kerületre

Radó László

javasolta-

tott.

Harmadrendű

A továbbiakban

kerületek

tárgyalás alá kerülő kerületekben

ti Tanács a Szakszervezet

javaslatát, mivel a művészi

kat a jelenlegi körülmények között jobb megoldással nem tudja, elfogadja

szolgálni

az érdekeltek

egybehangzó

véleménye

Aladár,

Balassagyarmati

színikerületre

Hajdúböszörményi

kerületre Tóvári

Barcsi színikerületre Szentgotthárdi

László,

Károly, Pál,

Juhász János,

színikerületre Honti

kerületre Deák

Bajai kerületre Károlyi Elutasították

Balogh

kerületre Vértes

Törökszentmiklósi

Kapuvári

szemponto-

és helyesli.

Abony színikerületre alapján Hámori

a Művésze-

Beleznay

Sándor,

Lőrinc, János

javasoltatott.

Ervin, Gyürki Sándor, Antal

Lajos,

Bartha János, Néveri László, Tóvári Béla, Zelenai József, Mátrai Károly és Lippai Ferenc pályázók

Negyedrendű Az egyeztető Komárom megyére

526

kerületek

tárgyalás alapján Pest megyére Buda

Réti

Vas megyére Győri

vagy megyei

kérelmét.

László,

József,

Dénes,

Csongrád

megyére Gerbár

józsef,

3ász-Nagykún-Szolnok

megyére Szabó-Hangya

Hajdú megyére Gönczy

Erzsébet,

Heves megyére Ifj. Szalay Gyula Elutasították

Márton,

javasoltatott.

Álmosdy Gábor, Zsarnay Tekla, Réthy

Szakáll József, Zombori Kató, Pálfy Lajos, Sikolya dy Sándor, Róna L. Dezső, F. Nagy

Imre

Rudolf,

István, Ónó-

kérelmét.

Bodonyi Béla Országos Népszínház címen az egész ország

te-

rületére kiterjedő kamara-staggione

engedély kiadását kérte. A

szakszervezet erős megszorításokkal

javasolta

vészeti Tanács nem tartja kívánatosnak mert hiszen a kerületeket

a kérelmet, a Mű-

az engedély

megadását,

azért kellett átdolgozni és

bővíteni

(számaik csökkentésével), mert a kerületek életképtelenek tak. Az állandó igazgatóknak

nehezen elviselhető

vol-

konkurrenciát

jelentene ez a staggione. Az ügyosztály

a Művészeti Tanács indokolását helyesnek

totta, és az egyeztető tárgyaláson Bodonyi Béla kérelmét

kialakult

vélemény

tar-

alapján

elutasították.

Ezek alapján az ügyosztály

tisztelettel bemutatja

a kiad-

ványtervezetet.

Kiadmányozott "K.

fogalmazvány

UMKL XIX-I-l-i-91961-1947 .

Alexits".

A feljegyzésben a nevezettek

foglaltak

szerint a színigazgatói

engedélyeket

nevére kiállították, és átadásra a Színészek

Szakszervezetének a helységeknek

megküldték.Az engedélyek

a pontos felsorolását

tartalmazzák

Szabad azoknak

is, ahol az engedélyt

el-

527

nyert igazgatók

társulatukkal előadásokat tarthattak. Az enge-

délyekről a Művészeti Tanácsot, a Belügyminisztériumot, a MÁV Igazgatóságát és a Színészek Nyugdíjintézetét

is

tájékoztatták.

179. a.

Budapest, 1947. július 7.

A VKM MŰVÉSZETI

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

LEIRATA A MAGYAR SZÍNÉSZEK

BAD SZAKSZERVEZETÉHEZ A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓI ENGEDÉLYEK SÁVAL KAPCSOLATOS

SZA-

KIADÁ-

TENNIVALÚKRÚL.

Hivatkozással fenti számú előterjesztésére az 1947/48.

színi

évadra kiadott 22 színigazgatói

küldöm

engedélyokiratot

azzal

meg, hogy azokat a "Felhívással"* együtt a megnevezett

színigaz-

gatóknak szíveskedjék

kézbesíteni. A színigazgatói

kiadásával

az igazgatóknak kötelezettséget kell

egyidőben

engedélyek

lalniok arra nézve, hogy társulatukat nem konzorcionális szonrészesedési) alapon szervezik

meg, hanem tagjaikkal

éves szerződést kötnek. Tartozik minden színigazgató pen a társulat legalább 1 havi fizetésének

összegét

akár készpénzben, akár áruban vagy bankgaranciában zet pénztárában letétbe A színigazgatói gatónak

igazolnia

díjintézetével

Kiadmányozott

528

vál-

(harendes

óvadékkép(gage-stand)

a Szakszerve-

helyezni.

engedélyek kézbesítésekor

minden

színigaz-

kell, hogy az Országos Színészegyesület

szemben semmiféle tartozása

fogalmazvány

UMKL

nincs.

XIX-I-l-i-91^61-1947.

Nyug-

"L. Romhányi VII. 7., L. Bóka VII. 7., K. VIII. 10.

* Lásd a 179. b.

Alexits".

dokumentumot!

179. b.



KÖRLEVELE A VIDÉKI

SZÍNIGAZGA-

TÓKHOZ.

Az 1947/48. színi évadra kiadott vidéki színigazgatói lyekkel kapcsolatban

az alábbiakat hozom Igazgató úr

1. Az összes vidéki színigazgatók

engedétudomására:

számára folyó évi

tus hó 4-én kezdődő és 8-áig tartó ankétot rendezek

augusz-

a Magyar

Mű-

vészeti Tanács, a Színészek Szakszervezete és a Színháztudományi Intézet bevonásával. Az ankéton való részvétel kötelező, ankét helye a Színészek Szakszervezetének utca

székháza

(VI.

az

Bajza

18.) 2. Felkérem

szerződtetési

Igazgató urat, hogy a jövő színi évadra

és műsortervét

ott beható megtárgyalásra

fenti ankétra hozza magával, hogy

kerülhessen, annál is inkább, mert a

jövőben az egyes színházakat megtartása

csak előre ismert terv és annak

esetén lesz módomban bármi néven nevezendő

támogatásban

szóló

állami

részesíteni.

3. Az ankétig saját érdekében

tartózkodjék minden

megállapodás, szerződés stb. m e g k ö t é s é t ő l ,

amely

olyan

akadályozná

529

az

abban, hogy az ankéton történő megbeszéléseket hassa

szabadon

hajt-

végre. 4. Az ankéttal egyidőben a Színészek

Szakszervezete

ződtetési osztálya a szakszervezet épületében általános gatást fog

szermeghall

rendezni.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKl

XIX-I-l-i-91961-1947.

"L. Romhányi VII. 8., L. Bóka VII.8., K. VII. 8. Alexits".

179. c.


A VKM MINISZTER

KÖRLEVELE A KINEVEZETT

VIDÉKI IGAZGATÓKHOZ

KÖTE

LEZETTSÉGEIKRÖL.

*... Elvárom, hogy mind Cím, mind társulatának hetségét és tudását a művészet

szolgálatának

tom Címet, hogy műsorát és színlapjait

minden tagja szentelje.

te-

Utasí-

azok megjelenése után a-

zonnal, a "Havi műsor kimutatásokat" pedig minden hónap 8. napján a rovatok pontos és lelkiismeretes kitöltésével hozzám jessze fel. Az egyik állomáshelyről

a másikra

történő

az új helyre való megérkezése után azonnal köteles Cím társulatával délyokiratában

Utasítom C í m e t , hogy társulatának

jelenteni. enge-

tüntetve. pontos névjegyzékét a

szerepkörök és havi fizetés feltüntetésével 530

utazást

csak azokon a helyeken működhet, amelyek

név szerint fel vannak

ter-

folyó évi

október

hő 15-ig hozzám

terjessze

fel. Elvárom, hogy Cím mind a Magyar

Színészek Szabad Szakszervezetével, mind az Országos gyesület Nyugdíjintézetével

szemben fennálló

Színésze-

kötelezettségeinek

pontosan eleget tesz, továbbá, hogy a Magyar Színpadi

Szerzők

Egyesületével, valamint más, színdarabok közvetítésével adásával foglalkozó színpadi ügynökségekkel telezettségét

is pontosan

A gondozásomra

szemben vállalt

tárcám költségvetési keretében

érdekek védelme

céljából

tetemes összeget kívánok

sítani a vidéki színjátszás életének

fellendítésére.

ellenértékéül

hogy a vidéki színjátszás színvonalának

feltételként

tására, kellő számú és minőségű

bizto-

A kormányszabom

emelése érdekében

lehetőt kövessen el. Fordítson külön gondot műsorának

összeállí-

társulat szervezésére,

valamint

munkájukat. Mindent el kell követni a munka

alatt

zavarta-

lan menetének biztosítására, és különös gond fordítandó hogy az előadásokat a művészi színvonal megkívánta

meg, minden

arra, hogy a társulat tagjai szakképzett rendező vezetése végezhessék

kö-

teljesíti.

bízott művészeti

zat anyagi támogatásának

és el-

arra,

elegendő

pró-

ba előzze meg. Az előadások színvonalát a jövőben fokozottan lenőrizni kívánom, a mulasztások ezen a téren zonnali megvonásával

is az engedély a-

járhatnak.

A színház nem lehet kevesek szórakozóhelye. akkor tölti be helyesen, ha olyan kulturális kedik, amely a széles tömegekre mesebb értelemben

támaszkodva

Feladatát

intézménnyé szolgálja

vett műveltséget. A színház sohasem

het meg fontos nevelői hivatásáról, ehhez kell szabnia színvonalát

el-

csak

emel-

a legnefeledkezművészi

is.

531

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-91961-1947.

"L. Romhányi VII. 8., L. Bóka VII. 8., K. VII. 8. Alexits".

*A kihagyott

részben egyes igazgatókat értesítettek

engedélyük csak akkor érvényes, ha a fennálló 1948. január

arról, hogy

tartozásaikat

l-ig kiegyenlítik; továbbá a színikerületek

góriáinak megfelelően kötelezték

kate-

őket arra, hogy havonként

az

előadások 35, 30, 25, illetve 20 %-a irodalmi értékű prózai adás

elő-

legyen.

180. a.

Budapest, 1947. augusztus

5.

A MŰVÉSZETI TANÁCS TERVEZETE AZ 1947-48. ÉVI ÁLLAMI FELTÉTELEIRŐL

TÁMOGATÁSOK

ÉS MÓDJÁRÓL. \

A vidéki színházak

állami szubvenciót a jövő színi évadban

bizonyos feltételek

teljesítése esetén

Ezek a feltételek

2. Ha művészeti kerületek

kaphatnak.

a következők:

1. Ha pontos műsor- és szerződési amelynek megtartásáért

csak

felelősséget

tanácsadóként

tervet nyújtanak

be,

vállalnak. az első és másodrendű

egy-egy prominens fővárosi rendezővel

színi-

megállapodást

kötnek, és fenti műsor- és szerződési tervüket is már az ő bevonásával készítik

532

el.

3. Szakképzett prózai

rendezőt

4. Ha kötelezettséget

vállalnak

szerződtetnek. arra, hogy az

elsőrendű

színikerületek

a szezon kezdetén négy; a másodrendű

színikerüle-

tek pedig két hetet kizárólag a darab előkészítésére

(próbára)

fordítanak, és ez alatt az idő alatt előadást egyáltalán

nem

tartanak. Az állami szubvenciót csak bizonyos célokra szabad

felhasz-

nálni. E célok a következők: 1. A Magyar Művészeti Tanács minőségi darablistáján replő darabok díszleteinek készítése

és ruháinak beszerzése, illetve

(ha azok szakértő tervező intenciói

nek), a közpénzen beszerzett díszletek tetlen állami tulajdont 2. Az előkészületi 3. A művészeti

szerint

és ruhák

el-

készül-

elidegeníthe-

képeznek. időre eső gázsi

fedezése.

tanácsadó egész évi gázsijának

fedezése.

4. A Magyar Művészeti Tanács darablistáján szereplő magyar

sze-

élő

írók vagy fordítók darabjai után járó szerzői jogdíj ki-

egyenlítése.

(Hiteles elszámolás alapján ezt utólag

rium közvetlenül a Színpadi Szerzők Egyesületének

a miniszté-

utalja

5. Végül az igazgató, illetve a társulat tagjainak szerinti jutalmazása kivételes teljesítményeik

át.) személy

esetén.

A szubvencionálás módja: Általában első és másodrendű házaknál havonta előre; kisebb színházaknál pedig 1/4

szín-

évenként

előre történik, mindig az előző időszak teljesítményei

szerinti

mértékben, vagy közvetlenül a színházhoz vagy a város

polgármes-

teréhez vagy kultúrtanácsnokához

útján.

eljuttatott összegek

(Kivéve a 4. p o n t . )

533

Ellenőrzés Hogy a szubvenció összege esetről-esetre

megállapítható,

és a megállapított összeg folyósítható legyen, illetve 1/4 évről 1/4 évre tudnia kell a

hónapról-hónapra

Kultuszminisztériumnak,

vajon a színház az előbb felsorolt feltételeknek és előző h a v i , illetve 1/4 évi teljesítményei e a közpénzből származó szubvenció további megállapítására

eleget

alapján

jogosult-

igénylésére?

Ennek

az állam állandó, szigorú ellenőrzést kíván

korolni, amely részben kiszállások, repülőbizottságok, vizsgálatok,

tett-e,

a helyi szervektől bekért vélemények útján

nik; részben minden igazgató köteles havi munkájáról tott darabokról és a jövő havi részletterveiről

gya-

könyvtörté-

a bemuta-

a forgalom

fel-

tüntetésére is kiterjedő jelentést küldeni a Kultuszminisztérium művészeti

ügyosztályára.

Az év legjobb

teljesítményeit

új szezon v é g é n , augusztusban

Büntető

1. A szubvenció

Fogalmazvány

534

UMKL

be, s itteni

jutalmazza.

rendelkezések

időszakos

2. A szubvenció végleges 3. A koncessziók

tudó színházak

az

(a tervbevett vidék-hete alkalmá-

v a l ) a fővárosban mutatkozhatnak az állam külön bírálja el és

felmutatni

megvonása. megvonása.

bevonása.

XIX-I-l-i-3175-1947.

teljesítményeiket

A tervezetet a Művészeti Tanács képviseletében

Both Béla

tette el és terjesztette be a VKM-hez. Both Béla tervezetét a vidéki színigazgatásnak án megrendezett (lásd 179. b.

ankéton terjesztették

készí-

elgondolásait,

a VKM által augusztus 4-8elő és itt vitatták

meg.

dokumentumot!)

180. b.


4.

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A MAGYAR VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓK ÜLÉSÉRŐL. VÉLEMÉNYEZIK

A MŰVÉSZETI TANÁCS ÁLTAL

ÁLLAMI TÁMOGATÁSI RENDSZER

SZÖVETSÉGE

KIDOLGOZOTT

FELTÉTELEIT.

"Azzal a tervezettel kapcsolatban, melyet a vidéki 1947-48. évi állami szubvencionálásának szeti Tanács kidolgozott, a következőket

színházak

feltételeiről

a Művé-

állapítja meg és kéri

a Szövetség: 1. Minden igazgató készséggel vállalja, hogy ez év

szeptem-

ber l-ig pontos szerződési- és műsortervet nyújtson be, melynek megtartásáért

felelősséget

vállal.

2. Kéri a Szövetség, hogy

fogalmazzák meg pontosan a művé-

szeti tanácsadó munkakörét és módszereit. Szükségesnek jegyezni, hogy helytelen a szubvencióból

lenne a művészeti

tanácsadók

fedezni. Ez a tény ugyanis ellentétben

véli

meg-

gázsiját lenne

azzal az elvvel, mely szerint az állami támogatás személyi

kia-

dásokra nem fordítható. Azt javasolja a Szövetség, hogy a felkért művészeti tanácsadókat az egyes igazgatók külön-külön állapodások

keretein belül tiszteletdíjjal

meg-

honorálhassák.

535

3. Természetszerűleg vad tartamára

vállalja minden igazgató, hogy az é-

a szakszervezet

prózai rendezőt

által is minősített,

szakképzett

szerződtet.

4. Kéri a Szövetség, hogy a kötelező próbahetek ebben az évadban kerületenként figyelembevételével továbbá, hogy megtartani

állapítsák

meg az adott

(terembér, lejátszott műsorok

a próbaheteket

időpontját

ne feltétlenül

viszonyok

stb.).

egyhuzamban

Kéri kelljen

(főleg a kisebb társulatoknál), hanem - esetleg a

Nemzeti Vándorszínház műsorának közbeiktatásával

a szezon

folya-

mán 2-3 egyenlő részletben, hogy a társulatok a munkatorlódás veszélye

idején lélegzethez

5. Tekintettel

juthassanak.

arra, hogy a magasabb

menetileg elkerülhetetlen

színvonal eleinte, át-

anyagi visszaesést

fog jelenteni, o-

lyan értelmű elvi döntést kér a Szövetség, hogy az állami gatás szigorú elszámolási tés nélkül, szabadon

kötelezettséggel, célokra való

megkö-

legyen felhasználható, vagyis a társulat

létének biztosítására, személyi kiadások

fedezésére

is.

6. Kéri a Szövetség, hogy az induló évad első havi II. r. társulatoknál),

illetve első negyedévi

rezsijének megfelelő összeget kapjanak kiutalva. Az előkészületi az igazgatót nemcsak

támo-

(I.-

(III.-IV.) teljes

a társulatok

előzetesen

időben, illetve a próbahetekben

személyi, de dologi kiadások

ugyanis

is terhelik

(pl. terembér, villany, adók, OTI stb.). Azt kéri tehát a Szövetség, hogy ezekre a hetekre a teljes rezsinek megfelelő get előzetes bejelentésre 7. Köszönettel

előre utaljanak

ki a szubvencióból.

veszi a Szövetség az élő írók jogdíjára

natkozó segítséget. Sajnálattal kell azonban bejelentenie,

536

össze-

vohogy

amíg a kiadóktól kedvezőbb feltételeket addig aligha kötnek

igazgatók,

le csak egyetlen új darabot, vagy

Kéri a Szövetség

a miniszter

tását e kérdés kedvező

fordítást

és a Művészeti Tanács

támoga-

megoldására."

Radó László s. k.

Hámori Aladár s. k.

főtitkár

Tisztázat UMKL

nem kapnak az

elnök

h.

XIX-I-l-i-115169-1947.

A VKM Művészeti Ügyosztálya augusztus 7-i belső ügyviteli jegyzésben kérte a minisztert, hogy a színigazgatók vizsgálja ki, hogy ennek egyeztethessék

alapján Both Béla és Romhányi

az álláspontokat és összegezhessék

fel-

véleményét Gyula

a "kínálkozó

megoldást". A színigazgatói értekezleten kialakult

végső

javaslatot a vidéki színházak

szétosztásá-

ra a miniszter elnyerésének

jóváhagyta

feltételei

állami támogatásának

(lásd: 183. a. dok.!). "Az

a javaslat szerint két részre

a. fizetési kötelezettségek

közös

államsegély oszlanak:

teljesítésére, b. művészi nívóra

natkozók". A javaslatot

"minden egyes színigazgató magára

aláírásával kötelezőleg

ismerte el", (u. o.)

180. c.


19.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK A VIDÉKI SZÍNHÁZAK

TÁMOGATÁSI

FELTERJESZTÉSE

vo-

nézve

A MINISZTERHEZ

RENDSZERÉRŐL.

537

A vidéki színigazgatók

számára rendezett

állami szubvencionálásra

ankét első napján

vonatkozó tervünket közöltük

tókkal. Megjegyzéseiknek, hozzászólásaiknak-

az

az igazga-

meghallgatása

után

újabb, módosító tervet készítettünk, s azt az ankét utolsó napján ugyancsak

közöltük

velük. Az összes észrevételek

vételével végül is az alábbi javaslatot készítettük

végleges megoldási és

figyelembe-

lebonyolítási

el, amelynek jóváhagyását kérjük, s a fel-

hatalmazást a r r a , hogy ezt most már írásban is az igazgatók domására

hozhassuk.

1. KÖRLEVÉL AZ ÖSSZES VIDÉKI A Vallás-

SZÍNIGAZGATÓKHOZ

és Közoktatásügyi

Minisztérum

1947/48. évad

lyamán államsegélyt kíván nyújtani a vidéki színházaknak juk felemelésének igényt tarthat

elősegítése érdekében. Az állami

a. Saját színházi

írásban kötelezőleg

fizetett tartozásai fillér, OTI, szerzői b. Prózai

felsorolt

a felvett

leköti az évad folyamán ki nem

fedezésére.

(Gázsi, nyugdíj, tagdíj, pót-

jogdíj.)

rendezőt

c. Pontos, bármikor d. Az évad

nívó-

vállalja:

felszerelését biztosítékként

szubvenció összegének erejéig

fo-

szubvencióra

az a vidéki színigazgató, aki az alább

feltételek megtartását

készületi

tu-

szerződtet. felülvizsgálható könyvelést

folyamán - kizárólag próbákra

időt tart. (I. rendű

vezet.

fordítandó - elő-

társulat 4 hetet, II. rendű 3

hetet, III. r e n d ű 2 hetet, IV. rendű 1 h e t e t . ) e. A színikerület egyes városaitól kapott városi ket kizárólag beruházási házási tárgyak

538

célokra használhatja

segélye-

fel. Ezek a beru-

(szakértő terv szerint készített, s máskor

is

felhasználható díszletek, emelvények, lépcsők, stílusruhák,

vi-

lágítási felszerelések) elidegeníthetetlen

ké-

peznek, amelyeket a színikerület

állami tulajdont

városaiban használhat

az igaz-

gató, de onnan magával nem vihet el. Róluk pontos leltár

készí-

tendő . f. Az állami szubvenció gázsibiztosítékként

nem

használha-

tó fel. g. Az I. és II. rendű társulatok egy-egy rendező személyében

művészeti

fővárosi

tanácsadót kötelesek

(Akinek dotálásáról az állam külön

prominens

szerződtetni.

gondoskodik).

Fentiek vállalása esetén az állami szubvencionálás

általá-

ban előre, még pedig I. és II. rendű társulatoknál havonta, és IV. rendűeknél kéthavonta történik. Az első két hónapra szubvenció: pontosan meghatározott ház szeptember

összeg, amelyet minden

III. eső

szín-

1-én kap meg. A további havi, illetve kéthavi

utalások pontozás alapján történnek. A pontozást folyamán a minisztérium művészeti ügyosztálya szervek meghallgatásával színházlátogatásai

az egész évad

végzi,

és főképpen saját állandó,

különböző rendszeres

alapján. A pontozás két szempontra

tettel: egyrészt arra, hogyan

ki-

van

tekin-

teljesítette az igazgató az előző

hónap, illetve két hónap 15-ig különböző

fizetési

kötelezettsé-

geit; másrészt arra, milyen nívót ért el az előző időszakban. A két szempont szerint az alábbi pontozási eredményeket

lehet el-

érni : a. Fizetési kötelezettség

teljesítésére

Színész Szakszervezet

gázsi,

Kerületi város

tagdíj,

vonatkozólag:

nyugdíj pótfillér

539

Színpadi szerzők

OTI, jogdíj

0 - 3 pont

Ahol 0, az azt jelenti, hogy az illető igazgató fenti lokra semmit sem fizetett; 1: hogy fizetési legalább

30 H-ban

cé-

kötelezettségének

eleget tett; 2 pont: legalább 6o % - b a n ; 3 pont:

H-ban.

90

b. A művészi nívóra Művészeti

vonatkozóan:

Tanács

darabkiválasztás

Országos Felügyelőség

kiállítás

Kerületi város

szellem

Színiakadémia

játék, rendezés

0 - 6 pont

Ebben a pontozásban csak páros számok szerepelhetnek, s itt a 0: egészen rossz, a 2: gyenge, a A: közepes, a 6: jó eredményt

jelez. A két szempont

összesítése alapján minden színház 0-9 pont-

számot érhet e l , s az így elért pontszámnak megfelelően ki a minisztérium

a következő havi, illetve két havi

ót, az alábbi k u l c s

(esetleg koncesszió

a z első havi összeg 10

H-a

"

20

H-a

"

"

30 H-a

"

"

90

"

"

2

"

"

"

3

"

"

9

"

"

Kimagasló

szubvenci-

szerint:

0 pont esetén 0 szubvenció 1

utalja

teljesítményért

és így

visszavonás)

tovább

H-a.

külön prémium

fizethető, s az

ilyen eredményt

elérő színház

10 pontot kap, amely

arra, hogy évad

végén, 1948 nyarán, a megrendezendő Vidék

alkalmából a fővárosban bemutatkozhassék, vidéki színházak

540

versenyének

döntőjében.

feljogosítja Hete

s részt vehessen a

Fent írt módon kiutalásra

kerülő államsegélyen

nisztérium közvetlenül fedezi az I. és II. rendű szerződtetett művészeti tanácsadók (I. rendű társulatnál

egész évi

társulatokhoz

tiszteletdíját.

a tiszteletdíj havi 500 F t . )

Végül közvetlenül fedezi a minisztérium

(a Színpadi

zők Egyesületéhez történő befizetés útján) azoknak íróknak a jogdíját, akiknek nőségi darablistáján

kívül a mi-

az élő magyar

a MMT /Magyar Művészeti

szereplő darabját valamelyik

Tanács/

színház

adja. A befizetés a színház hiteles tantieme-elszámolás havonta

Szer-

mi-

elő-

alapján

történik.

2. SZUBVENCIÓ KERET, ILLETVE

KÖLTSÉGVETÉS

4 db I. re. társulat á 18 ezer, össz. havi 72 3

"II.

"

"

á 12

8

" III."

"

á

5

7

" IV. "

"

á

3

22 társulat

"

"

"

"

42

"

évi 504 000 "

"

"

40

"

évi 480 000 "

"

"

21

"

évi 252 000 "

összesen havi

A valóságban előreláthatólag 1947. IX. 1-én 22 társulatnak

két

havi 175 000 Ft, 1947. XI. 1-től havonta pontozás (6-os ponttal

ezer, évi 2 100 000 Ft kerül!

hónapra összesen

350 000 Ft

alapján

számítva) 1 050 000 Ft

tanácsadó, havi 3 900 Ft 12 hónap

Tantiemekre

175

kifizetésre

a havi 175 000 Ft 60 *-a 7 művészeti

ezer,évi 864 000 Ft

kb.

alatt

46 800 Ft 100 000 Ft

541

Külön prémiumokra kb.

200 000 Ft Összesen:

3. FEDEZET ÉS

1 746 000 Ft

TENNIVALÓ

Fentiekre a fedezetet az állami költségvetésben 1 150 000 Ft és a hároméves tervben fölvenni d' ki színházak

á t s z e r v e z é s e ) 1 000 000 Ft

Legfontosabb

szándékolt

hogy szept. 1 - i segélyt:

(vidé-

jelentené.

és az egész megoldás lehetőségét

tennivaló fenti két tételnek

szereplő

biztosító

véglegesítése, a biztosítása

350 000 Ft-ot a színházak

annak,

rendelkezé-

sére bocsátani .

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-125980-1947.

Az iratra Ortutay

Gyula miniszter

kézírással

rávezette:

"Hely-

ben hagyom. VIII. 22. 0. Gy."


A MAGYAR SZÍNÉSZEK

SZABAD SZAKSZERVEZETE

ZIK A BELÜGYMINISZTÉRIUM IGAZGATÓI ENGEDÉLYEK

A Magyar Színészek

1.

ÁLTAL

ILLETÉKTELENEKNEK

TILTAKO-

KIADOTT

SZÍN-

MIATT.

Szabad

Szakszervezetének

hogy a Magyar Belügyminisztérium

542

BEADVÁNYÁBAN

tudomására

színigazgatói

jutott,

engedélyeket

adott ki egyes színészeknek,

vidékre.

Sérelmezzük, 1. hogy a Belügyminisztrium

olyan jogokat gyakorol,

lyek a vallás- és közoktatásügyi

minisztert

2. hogy olyanok kaptak belügyminiszteri épp múltbeli magatartásuk kultuszminiszternél

színigazgatói

meg,

engedélyt,

miatt a szakszervezet

3. Ezek az engedélyesek

akiket

nem javasolt a

megbízatásra.

súlyosan zavarják

ter által kiadott engedéllyel rendelkező tok

illetik

ame-

a kultuszminisz-

igazgatók és társula-

működését. 4. Semmiféle olyan közterheket

legálisan működő színtársulatok ződés, közadók Kérjük Minisztérium

kötelezve

vannak

(kollektív

szer-

stb.).

tehát, hogy járjon el a Vallás- és a Belügyminisztérium

lyen engedélyek szió kiadása

nem vállalnak, amelyre a

illetékes osztályán, hogy

a jövőben ne adattassanak

a magyar törvényeknek

vallás- és közoktatásügyi

i-

ki, hanem a koncesz-

megfelelően, továbbra

miniszter hatáskörébe

Teljes

Közoktatásügyi

is a

tartozzék.

tisztelettel


Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-142814-1947.

Bóka László VKM államtitkár

1947. október 23-én levélben

koztatta

a szakszervezet bejelentéséről.

a belügyminisztert

te, hogy a "panasz tisztázására nak eredményéről

a VKM-et

vizsgálatot"

tájéKér-

indítsanak, és an-

értesítsék.

543


A VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓK

30.

SZÖVETSÉGÉNEK

HEZ AZ ÁLLAMSEGÉLY UTALVÁNYOZÁSI

A Magyar Vidéki Színigazgatók urat, hogy az igazgatók

BEADVÁNYA A VKM

RENDJÉNEK

szubvencióját

a jövőben ne az

igazgatók

vagy a Magyar

azért van szükség, hogy az

az esedékes szubvenciót előbb megkaphassák. ják a pénzt, a város visszaküldi

a csekket

a város számlájára. A csekk

a város kiértesíti be vesz. Kisebb

igazgatók

Ha a városhoz

a helyzet,

mert

állomáshelyeit, s így a pénz

heti

pontosan

kézbesítése

gyorsabb.

Kérésünket

megismételve maradunk

Bihari L á s z l ó s. k.

tisztelettel Földessy

üv. titkár

A Magyar Vidéki Színészek

544

igény-

ami szintén két-három

időveszteség. M i , vagy a Színész Szakszervezet, mindig tudjuk az igazgatók

át-

így megy vissza a városhoz,

az igazgatót, s ez két-három hetet is

állomáshelyeiket,

utal-

Budapestre, hogy

igazgatóknál még bonyolultabb

sűrűn változtatják

sokkal

Színé-

Szakszervezetéhez.

Erre az intézkedésre

ültessék

MÓDOSÍTÁSÁRA.

Szövetsége arra kéri a Miniszter

címére k ü l d e s s e , hanem a szövetségünkhöz, szek Szabad

MINISZTER-

Színigazgatók

Géza s. k.

elnök

Szövetsége kérelmét a Magyar


részéről

is támogatjuk és ja-

vasoljuk.

Abonyi Géza s. k.

Staud

elnök

Tisztázat

UMKL

főtitkár

XIX-I-l-i-160212-1947.

A VKM Művészeti velével

Géza s. k.

Főosztálya

a kérést az 1947. november 5-i le-

elutasította.

183.


19.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK SZÍNHÁZAK

TELJESÍTMÉNYEIRŐL

ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A VIDÉKI

ÉS AZ ÁLLAMI SEGÉLY

ELOSZTÁSÁRÓL.

Miniszter úr döntése alapján a vidéki színtársulatok gélyezése pontozás alapján Szeptember-október zott összeget

állami

történik.

hóra a vidéki társulatoknak

meghatáro-

adtunk azzal a szándékkal, hogy kezdeti

gi és művészeti helyzetükön nagyobb

összeggel

kiosztani. A beérkezett

szont az tűnik ki, hogy egyes színigazgatók

teljesítménye

jelentésekből

félreértették

tozásra vonatkozó rendelkezéseket, mert sem az anyagi tatásban, sem a műsorpolitikában dék, hogy a színigazgatók

gazdasá-

segítsünk. A no-

vember havi államsegélyt már az előző két hónap alapján szándékoztunk

se-

vi-

a pon-

beszolgál-

nem látszik eléggé az a szán-

a Dramaturgiai

Tanácsadó

közölte

545

jegyzék ajánlott darabjait kívánnák bemutatni. Egyes gatók még mindig ragaszkodnak

színigaz-

elmúlt műsorpolitikájukhoz,

lyel nemhogy a vidék kultúráját emelnék, hanem éppen leg, a legnagyobb művészi destrukciót

érik

által beküldött kimutatások

Ebből kitűnik,

hogy a színigazgatók

képest elsősorban

teljesítmény

tály megbízottjainak

zási rendszert

igyekeztek

pontozását

lehetőségükhöz a jog-

egyrészt a beküldött

a Művészeti

a helyszínre

ha-

Tanács és az ügyosz-

történő kiszállásai

alapján

nyert, hogy ha szigorúan az előírt

tartanok

be, akkor általában

vé-

ponto-

nívőszubvenciót

ki-

tudnánk.

Éppen e z é r t , nehogy

a színésztársulatok

kerüljenek, az ügyosztály

tisztelettel

az I. rendűeknek

javasolja,

csődbe

hogy

8 000

a III.

"

2 000

a IV.

"

1 000

és a pécsi társulat részére, tekintettel szeget a szakszervezet 99 000 forintot

Kiadmányozott

gazdasági

12 000

a II.

546

összesítette.

a Színészeti Felügyelet előzetes munkálataival

gezte. Megállapítást

adni nem

in-

kifizetni.

vi műsorkimutatások, másrészt

az ügyosztály

alapján

a többi

a színészeket, a nyugdíjpótfilléreket,

díjakat, a tagdíjakat stb. A művészi

ellenkező-

el.

A gazdasági pontozást a Színész Szakszervezet tézmények

mely-

arra, hogy ezt az ösz-

előlegezte, 15 000 forintot,

utaljunk ki szociális államsegély

fogalmazvány

UMKL

összesen

címén.

XIX-I-l-i-169895-1947.

"Varga, 1. Romhányi, XI. 21., K. Bóka, XI. 21."

183. b.


21.

VKM ÁLLAMTITKÁRI KÖRLEVÉL A VIDÉKI SZÍNHÁZAK SORPOLITIKÁJUKRÓL

ÉS AZ ÁLLAMSEGÉLY

A beérkezett jelentésekből vezetősége félreértette

IGAZGATÓIHOZ

MŰ-

FOLYÓSÍTÁSÁRÓL.

az tűnik ki, hogy egyes

társulatok

a Magyar Művészeti Tanács és a Magyar

Színészek Szabad Szakszervezetének Sem az anyagi beszolgáltatásban,

előadói által

közölteket.

sem a műsorpolitikában

nem é-

rezhető eléggé az a szándék, hogy a vezetőség a Dramaturgiai Tanácsadó közölte jegyzék

ajánlott darabjait kívánná

bemutatni.

Feltehető, hogy a hiányok

jóhiszemű félreértésből erednek,

egyelőre nem kívánok mélyebbre ható bírálatot gyakorolni

ezért

egyes

társulatok működésére vonatkozóan, hanem nagyobb részt a szociális szempontokat

szemmel tartva, az államsegéllyel

nehézségek között vergődő színtársulatok

a gazdasági

fenntartását

igyekszem

biztosítani.

Kiadmányozott

fogalmazvány UMKL

XIX-I-l-i-169895-1947.

"Varga, l. Romhányi XI. 21., L. Kardos, XI. 21., K. Bóka

XI.

21."

547

184. Budapest, 1947. december

9.

A MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS BEADVÁNYA SZÍNHÁZAK NÍVÓSZUBVENCIÓJÁNAK

Miniszter

A VKM MINISZTERHEZ A VIDÉKI

ŰJRATÁRGYALÁSÁRÓL.

úr!

A 10.210/1945. M. E. sz. rendelet 3. §. (2) bekezdése ben a vidéki színházak

nívószubvenciójának

tel javasoljuk, illetve jelentjük

tárgyában

értelmétisztelet-

a következőket:

Részben vidéki ellenőrző körutunk, részben a beérkezett jelentések

alapján meggyőződtünk

- sajnos nagyobb

arról, hogy a vidéki

része - a Vallás- és Közoktatásügyi

rium által előírt feltételeknek

színházak Miniszté-

nem tesz eleget. Vidéki

színhá-

zaink ma is, csak úgy mint a múltban, selejtes, művészi és morális tartalmukat tekintve kritikán be. Az a néhány

mutatnak

színház, amelyik az előírt feltételeknek

lelni igyekezett, a legsúlyosabb nács véleménye

aluli darabokat

anyagi helyzetbe került. A Ta-

szerint az ország mai rendkívül nehéz

viszonyai között közpénzből csak azokat a színházakat dokolt támogatni, amelyek

megfe-

gazdasági volna

a kívánt elemi, közművelődési

vonalat biztosították. Azok a színházak, amelyek

in-

szín-

a minisztérium

által előírt feltételeket és igényeket nem tartották be, nem érdemesek

arra, hogy közpénzből nívószubvenció

címén a legcse-

kélyebb támogatást is kaphassák. Fentiek

alapján

legsürgősebben, 548

tisztelettel javasoljuk, hogy

esetleg még e héten értekezletet

a lehető

összehívni

szíveskedjék, ahol az érdekeltek

a rendelkezésre

célszerű és igazságos elosztását

megbeszélhetik.

Miniszter úr mielőbbi va, vagyunk

álló

összeg

szíves intézkedését és válaszát

vár-

tisztelettel Szőnyi ügyvezető

Tisztázat UMKL

Kálmán titkár

XIX-I-l-i-180601-1947.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete és a Művészeti javaslatának megtárgyalására

Bóka László államtitkár

Tanács

1948.

ja-

nuár 9-re értekezletet hívott össze. Ezen Hont Ferenc, Major

Ta-

fjiás, Abonyi Géza, Staud Géza, Both Béla vett részt.

185. a.

Budapest, 1947. december

3.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLY

ÁTIRATA

A MAGYAR MŰVÉSZETI

AZ ERDÉLYI SZÍNHÁZAK MAGYAR

DARABOKKAL

Az erdélyi magyar színészet

fenntartása

ben előterjesztések "Szentgyörgyi"

VALÓ

TANÁCSHOZ:

TÁMOGATÁSÁRÓL.

és fellendítése

érkeztek hozzám. Főképpen

a Kolozsvári

Állami Magyar Színház igazgatója

buzgólkodik

nak érdekében, hogy megfelelő magyar darabok kerüljenek kukba. Ó a mellékletben

csatolt jegyzékben

an-

birto-

foglalt darabok

juttatását kérné. E kérdés megoldásában kettős probléma: műsor bemutatása ajánlatos a szóban

érdeké-

el-

milyen

lévő színházaknál, s ezzel

549

kapcsolatban

a megfelelő darabok eljuttatása;

pedig a bemutatott darabok tése. Ez utóbbira megoldás volna Felkérem javaslatot

anyag- és szerző díjának

vonatkozóan esetleg

valamilyen

probléma

kiegyenlí-

kompenzációs

keresendő. a Tanácsot, szíveskedjék

fenti ügyben

véleményes

tenni.

Kiadmányozott "K. Kondor

a másik

fogalmazvány

UMKL

XIX-i-l-i-175532-1947.

XII.2".

185. b.


12.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK GYAR SZÍNHÁZAK

AZ ERDÉLYI MA-

TÁMOGATÁSÁRA.

Sebestyén Mihály erdélyi magyar

BELSŐ FELJEGYZÉSE

megjelent

a főosztályon

színtársulatok

és előadta, hogy

részére magyar darabok

volna k í v á n a t o s , annál is inkább, mivel a nyár ótá sürgetik

az erdélyi magyar

színtársulatok

bok Erdélybe való el juttatását.Sebestyén Szentgyörgyi

az

megküldése

állandóan

bizonyos magyar

dara-

Mihályhoz a Kolozsvári

István Állami Magyar színház igazgatója,

Szentim-

rey, levelet intézett, amelyben közli azoknak a daraboknak a címét, amelyeket a szóban nének előadni:

lévő erdélyi magyar színházak

Török Sándor: Április; /Kesselring,

levendula; Euridike; Bíró Lajos: Felszállott

550

szeret-

J./ Arzén

a páva;

és

Priestley:

Ismeretlen

város; Werfel: Jakobovszky

és az ezredes; Déry

Tibor:

Tükör; Bíró-Horváth: Kis Kataion; Török Rezső: Vannak még

férfi-

ak ; Shaw: Szénásszekér; Steinbeck:

Egerek és emberek; Jegor

licsov és a többiek; /Shelley, E./ Könnyű préda; /Coward, Vidám kisértet, Házasság hármasban. A színház megkapta

Sebestyén Mihály

van Priestley: Váratlan

Noel/

az

O'Neill: Vágy a szilfák alatt c. darabot a pesti Nemzeti házból, továbbá birtokában

Bu-

Szín-

vendége.

a felsorolt darabokkal kapcsolatosan

azt

java-

solta, hogy anyagdíjat és tantiemet pausal összegben véve, az I. rendűnek minősített Kolozsvár

és Nagyvárad

számára

egy-egy

prózai darabot 1 000 Ft-ért, zenés darabot 1 750 Ft-ért, a II. rendűnek minősített Arad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti

részére

pedig a prózai darabot 700 Ft-ért, zenés darabot pedig 1 350 Ftért

kapnának. A főosztály

nagy előszeretettel

kívánja támogatni

az erdé-

lyi magyar színjátszás ügyét, és készségesen nyújt támogatást e célra. Mindenesetre a szóban lévő ügy lebonyolításához ges volna a Magyar Művészeti sületének

szüksé-

Tanács és a Színpadi Szerzők

véleménynyilvánítása.

Egye-

Ezen kívül be kellene vonni a

Külügyminisztérium kultúrális osztályát és a keb. tárca X. főosztályát. A főosztálynak bok helyes kiválasztása

az a véleménye, hogy e téren a dara-

és eljuttatása

az egyik

feladat, a má-

sik pedig a szerzői jogdíj és anyagdíj kiegyenlítésének

bizto-

sítása. Erre vonatkozóan bizonyos kompenzációs lehetőségek adódnak, mivel a romániai

magyar színészet megsegítésére

kozóan magyar részről is történtek gyar Művészeti Tanács színészeti

lépések. A főosztály

szakosztályától

is

vonata Ma-

kapott is egy

551

tervezetet a kérdés megoldására, és hivatkozással egyik novemberi

számában megjelent egyik cikkre, választ ad az

un. színészkölcsönzés javasolja

a Szabadság

legelőször

gyakorlati kivitelezésére. is a Magyar Művészeti

A főosztály

Tanács

véleményének

kikérését.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-175532-1947.

196.


A MAGYAR

SZÍNÉSZEK

SZETI FŐOSZTÁLYÁHOZ MEGSZÜNTETÉSE

5.


BEADVÁNYA A VKM

AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL MŰKÖDŐ

MŰVÉ-

DALTÁRSULATOK

ÉRDEKÉBEN.

A 165.615/1947. VII. ü.o. számú átiratukra

van szerencsém

ves tudomásukra h o z n i , hogy ez idő szerint az ország

szí-

területén

Szakáll József, Tanay Sándor, Réthy Rudolf, Gyürki Sándor, József, Győri Gyula, Tóváry Béla 5-10 tagú daltársulatai nek. Ezek közül azt az információt kaptuk, hogy Réthy részére a Belügyminisztériumból Szebenyi osztályfőnök tólag engedélyt. Ugyancsak pott állítólag

a Belügyminisztériumon

Minisztérium

engedélyével

dolgozó társulatok

adott

állí

keresztül ka is.

Közoktatásügyi

a legsúlyosabb

nyagi helyzettel k ü z d e n e k , és óriási közterheket

a-

fizetnek, u-

gyanakkor az illegálisan működő társulatok megkárosítják

552

működ

Rudolf

engedélyt Tanay Sándor volt színigazgató

Leszögezni k í v á n j u k , hogy míg a Vallás- és

Győ

az

államot, a Szakszervezetet, a Színpadi Színészek Nyugdíjintézetét

Szerzők Egyesületét, a

stb., mert sehová egy fillért

fizetnek. Nem is beszélve arról a felelőtlen erkölcsi

nem

és gazda-

sági magatartásról, mellyel aláássák a magyar színészet

tekinté-

lyét. Kérjük a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

Művészeti

Ügyosztályát, hogy a magyar színészet megvédése érdekében a Belügyminisztérium

illetékes ügyosztályánál

hogy ezek a felelőtlen daltársulatok

tegyen meg

mindent,

megszűnjenek.

Tisztelettel Dr. Staud Géza s. k. főtitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-179160-1947.

187. Budapest, 1947. december

6.

KODÁLY ZOLTÁNNAK, A MŰVÉSZETI TANÁCS ELNÖKÉNEK ÁTIRATA SZERVEZETEK

ORSZÁGOS TANÁCSÁHOZ A SZÍNÉSZEK SZABAD

ZETÉNEK VELÜK SZEMBEN TANÚSÍTOTT

Mint a szakszervezetek a következőket hozza

A SZAK-

SZAKSZERVE-

MAGATARTÁSÁRÓL.

felettes hatóságának, a Művészeti

Tanács

tudomására:

A Debreceni Színház koncessziójával kapcsolatban

a Színé-

553

szek Szabad

Szakszervezete

ellen amiatt,.hogy

több

a Művészeti

zet határozott tiltakozása

ízben intézett támadást a Tanács Tanács javaslatára

ellenére"

"a

szakszerve-

a vallás- és közoktatásü-

gyi miniszter a színjátszási engedélyt Kőszegi Gézának adta akinek nagyösszegű

tartozásai

ki,

vannak. A Tanács ezekre a támadá-

sokra mind ez ideig nem válaszolt, most azonban a Színészek

Sza-

bad Szakszervezetének

igaz-

közgyűlésén

az ügyben ismét sértő és

ságtalan hangú bírálatok hangzottak hogy ezekkel kapcsolatban zeti Tanács

el. Szükségesnek

a következőket

hozzuk a t. Szakszerve-

tudomására:

A Művészeti

Tanács köztudomásúan

minden esetben a művészi rátermettség teles megadni. A koncessziók kiadása közoktatásügyi miniszter

minősítő szerv.

alkalmából

a vallás-

adja ki. Annak

színikerületre

vészeti Tanács viszont minőségi

Staud Géza főtitkár

be-

idején a szak-

nem tett javaslatot, a Mű-

alapon Kőszegi Gézát

ajánlotta. Minisz-

volt, melyen a szakszervezet részéről jelent meg, és mint ilyen, az

felvett jegyzőkönyvet

illetékesei

miniszter

semmi

nyoma

megbízásából

színjátszási

en-

gedélyek kiadása ellen, nevezetesen Kőszegi koncessziójának

ki-

adása ellen tiltakozott

volna. M e g j e g y e z z ü k , hogy a vidéki

játszók helyzete általában

554

által előterjesztett

dr.

értekezletről

alá is írta. A jegyzőkönyvben

annak, hogy a vallás- és közoktatásügyi az ügyosztály

és

legjobb

A koncesszió kiadása előtt a Vallás- és Közoktatásügyi tériumban értekezlet

kö-

a szakszervezet gazdasági, és a Művé-

szerint saját hatáskörében

szervezet a debreceni

Véleményét

és hozzáértés alapján

szeti Tanács minősítő véleménye után a koncessziót látása

tartjuk,

nehéz. Ahol az anyagi bajok

szín-

esetleg

kisebb méretűek, ez annak a következménye, hogy a színigazgatók a szellemi színvonalból engednek, és úgyszólván zönség

teljesen

a kö-

Ízlését károsán befolyásoló, értéktelen darabokat

játsza-

nak. Az összes vidéki színházak közül - ma már megállapítható éppen Kőszegi Géza az, aki minőségi szempontból

a várakozásnak

megfelel. A színvonalra

Közoktatásügyi

Minisztérium

vonatkozó, a Vallás- és

és a Művészeti

Tanács által előírt

feltételeinek

eleget tesz. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Művészeti Tanács az általa

figyelembe veendő szempontok

szerint helyesen

járt

el,

amikor minőségi alapon Kőszegi részére javasolta a koncesszió kiadását, viszont a szakszervezet kell, hogy noha megbízottja zőkönyvet aláírta és ott kozott

részéről

és főtitkára

helytelenítenünk

az értekezleten

a koncesszió kiadása ellen nem

a szakszervezet, most a közvéleményt

ellen igyekszik

tilta-

a Művészeti

Tanács

hangolni.

A Művészeti

Tanács éppen a Színészek Szabad

Szakszerveze-

tével nem kíván a művészet egységét és - a való helyzet sával - a Szakszervezet sajtóvitába

a jegy-

szavahihetőségét

károsan

feltárá-

befolyásoló

bocsátkozni, kéri azonban a t. Szakszervezeti

Taná-

csot, hasson oda, hogy a Színészek Szabad Szakszervezete

az

amúgyis súlyos válságban

és fel-

emelése érdekében

lévő magyar művészek megmentése

igyekezzék

hasonló feladatkörű

szervekkel

kében együtt dolgozni, és az igazságnak meg nem felelő, bizonyos

körülmények

elhallgatásával

pet mutató nyilatkozataival

vagy

a való helyzetről más ké-

a Tanács jóhírét és tekintélyét a

jövőben ne csorbítsa. Ha előfordulna nyünk feladatköreinknél

bé-

is a jövőben, hogy

vélemé-

fogva kénytelen különfélesége miatt

el-

555

tér, vélt igazságát a nyilvánosság kizárásával, és a Tanáccsal szemben való ellenséges hangulatkeltés nélkül kísérelje meg

ke-

resztülvinni . A t. Szakszervezeti Tanács szives intézkedését

várjuk.

Tisztelettel Kodály

Zoltán

elnök

Másolat UMKL

XIX-I-l-i-180603-1947.

188. a. Budapest, 1947. december

27.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLY ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A VIDÉKI HÁZAK NOVEMBERI TELJESÍTMÉNYÉRŐL

ÉS A DECEMBERI

SZÍN-

ÁLLAMSEGÉLYEK

ELOSZTÁSÁRÓL.

A vidéki színtársulatok

november havi művészi

- a december havi államsegély havi műsorkimutatások tettel arra, hogy sági pontozás

teljesítményét

szétosztása céljából

és színlapok

- a beküldött

alapján bíráltuk el.

a Színész Szakszervezet által megígért

a pontozás napján, december

zett meg, de az államsegélyeket

lo-én még nem

sürgősen szétosztani

tunk, gazdasági pontozás eredménye nélkül pontozásunk lai pontozási

556

értéket vette

alapul.

Tekingazdaérke-

szándékozaz isko-

A társulatok november havi művészi teljesítménye meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket

nem

felel

a kezdeti nagyobb

nívó-

szubvenció kiutalása kapcsán remélni lehetett volna. A színigazgatók előző felszólításaink

ellenére sem mutatják azt a hajlandó-

ságot, hogy művészi értékű darabokat mutassanak

be. Ezt

látva,

Both Béla főrendező úr javasolta, hogy december hónapban a vidéki társulatokat már ne szociális szempontok

alapján

zük, hanem szorosan vegyük

teljesítményüket.

figyelembe művészi

segélyez-

\ Lehetetlennek

tartja, hogy a dolgozók

segélyt olyan társulatoknak

filléreiből adódó

adják, amelyek

sége emelése helyett éppen az ellenkezőjét hogy a

kultűrcentrumokban

- művészi teljesítményeik

a közönség érik el.

lévő színtársulatokat

művelt-

Javasolta,

erőteljesebben

alapján - támogassuk, ezért a pécsi

és debreceni társulat részére szociális államsegély

címén

12 000-12 000 Ft-ot, nívószubvenció címén 10 000-10 000 a miskolci és a győri másodrendű

színházak

állam-

társulat részére közül a kaposvári

Ft-ot,

12 000-12 000 Ft-ot, a és békéscsabai

színtár-

sulatok részére 8 000-8 000 Ft szociális segélyt, továbbá 3 000 és 5 000 Ft nívószubvenciót, a kecskeméti

társulat részére

dig 8 000 Ft-ot utaljunk ki. A harmad- és negyedrendű tok közül a három legjobbat

segélyezzük

pe-

társula-

nívószubvencióval,

ezek közül Hámori Aladár 2 000, Juhász János 3 000, és ifj. Szalay Gyula 2 000 Ft-ot kapjanak. A pécsi társulat részére külön 3 000 Ft államsegélyt

tájszínháza

adjunk. A segélyezések

vég -

összege 110 000 Ft. Both Béla

főrendező úr javaslatához államtitkár

járult és a fenti részletezés alapján a december havi

úr

hozzá-

államse-

557

gélyeket szét is küldöttük.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-184875-1947.

"Varga, L. Romhányi XII. 29., L. Kardos XII. 30., K. Bóka XII.

31".

188. b.


10.

FELJEGYZÉS A VIDÉKI SZÍNTÁRSULATOK MÉNYÉNEK

ELBÍRÁLÁSÁRÓL.

A pontozás az iskolai pontozást

Antal

Lajos

Balogh

László

Földessy

1947. NOVEMBER

Géza

Gerbár

vette

alapul.

IV.

3/4

III.

3

I.

2/3

IV.

4 3

Gönczi

Erzsébet

IV.

Hámori

Aladár

III.

2/3

III.

3

Homonnay

István

II.

2/3

III.

3

Horváth Gyula"

I.

2

Juhász

József

III.

2

János

III.

3

Homokay Honti

Sándor

Károlyi

558

Pál

HAVI

TELJESÍT-

Krémer

Ferenc

IV.

3

Néveri

László

IV.

3

Radó László

II.

2

Réti László

IV.

4

Szabó

IV.

3/4

Ifj. Szalai

IV.

2/3

Szalai

II.

3

Hangya

Károly

Székely

György

I.

1/2

Tóvári

Pál

III.

3/4

Vértes

Károly

III.

3/4

I.

2/3

Kőszegi

Géza

Both Béla főrendező Pécs

12+10

Debrecen

12+10

Miskolc

12

Győr

12

javaslata:

48 20= 68 Kecskemét

8+-

Kaposvár

8+3

Békéscsaba

8+5 24

8= 52

Hámory

2

Juhász

3

ifj. Szalai

2 7 = 7

Tájszínház

3

559

Fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-184875-1947.

189. a.

Budapest, 1948. március 8.

DR. RÉTI GYULA

ÍRŰ BEADVÁNYA

DR. KARDOS LÁSZLÓ VKM

TANÁCSOSHOZ A VIDÉKI SZÍNTÁRSULATOK

SANYARÚ

Több ízben óhajtottam már felkeresni halogattam, ám az újabb események tákat megelőzve, mégis kérjem

MINISZTERI

SORSÁRÓL.

a t. Tanácsos urat, de még

impulzust

adtak, hogy a lapvi-

igen tisztelt Tanácsos úr

vélemé-

nyét. Vidékről

panaszos sorok érkeznek hozzám, s egyben

is, hogy pertraktáljam

ismét valamelyik

kérelem

napilapban, ahol

nexusom

van, míg nem k é s ő , s míg tehetek újból valamit, valami akciót a vidéki színészek melléjük

érdekében, amint azt a múltban tettem, s álljak

a vidéki színészek mellé, akikre senki sem

Azaz, hogy igenis gondol. A színészek nek tanácsára

tavaly

gondol.

szakszervezete,

amely-

júniusban elvették a 32 színigazgatóból

nek a k e n y e r é t , mert egyrészt nem volt pénzük a horribilis ció lefizetésére, másrészt elegendőnek dolván arra, hogy ma demokrácia 8-10 színigazgató

van, és megélhetés nélkül

és vagy háromszáz színész

együtt), holott éppen a szakszervezet kell adni minden éhes társulatoknak

560

találtak 22-t, nem

10-

kaugonmarad

(családtagokkal

hivatása, hogy

kenyeret

szájnak, amely munka után kiabál. A nagy

a z lett volna a kötelességük, hogy a kinn

rekedte-

ket felszívják

és mégis mi történt: a nagy direktorok

közül már

kettő megbukott, részben túlméretezés, részben pártolás

hiánya

miatt, s így újabb 25-30 % színész vált kenyér nélkülivé. S akik a gázsit nem kapták meg, annak azt tanácsolta zet, a kaució dacára, hogy ha tetszik, perelhetik Nemcsak ez fáj nekem, aki éveken át különböző foglalkoztam

a szakszerveaz

lapok

a nyomorgó vidéki színészek megmentése

igazgatót. hasábjain érdekében,

hanem az is, hogy a szakszervezet, amelynek kötelessége a koncesszió nélkül maradt

igazgatókon és színészek

lenne

százain

gyorsan segíteni, most a vidéki rendőrség közbejöttével

letil-

tatta az isten háta megett lévő falvakban és községekben rát szolgáló és kenyér után lihegő saját szakszervezeti és egymás után zavartatja széjjel a demokratikus kulturális pillérein dolgozó

tagjait,

Magyarország

munkásait!

Úgy hiszem, ez nem a kultuszkormány

intenciója volt!

kat a színészeket, akik a régi koncesszió nélküli mellé, 15-25-ös csoportokba

Azo-

direktoraik

húzódtak, de az új direktorokat

akiknek jóságos segíteni akarásuk nyilvánvaló,

is,

fegyelmi- és

bűnvádi útra tereli, mint azt a Világ vasárnapi számában vashattuk

kultú-

is ol-

már.

Erről nem igen lehet tudomása ezeknek a szegény ban és községekben

a Magas Kormánynak.

"direktoroknak" megengedni, hogy olyan játszhassanak, ahol soha nem volt

nált igazgató, vagy ha volt és már a szezonját húzódhassák

Tessék falvak-

koncesszio-

letöltötte,

meg-

a 15-25 tagú színész kolónia, melynek a szakszerve-

zet nem tudott kenyeret adni. A saját gyermekeit mostohán, ahelyett, hogy leültetnék

kezeli

őket egy tál lencse

ily mellé,

561

s úgy bánik velük, mintha mostoha ezeknek

legális pótkoncessziót

gyermekei volnának;

tessék

adni, kaució nélkül, mert a kau-

ció egy maszlag, abból még sohasem elégítették ki a gázsit kapott színészeket.

Természetesen

volna ezen kis színtársulatoknak kat pontosan

evvel szemben

nem

kötelességük

a tagdíjakat és szerzői

díja-

megfizetni.

Az ekhós szekér hősi korát varázsolja elébünk, a Dérynék korát, amikor

még rendőrség

sem lett rájuk uszítva, és ezek a

szerencsételenek, akik között nem egy, még a mai fővárosi

nívót

is felülmúló színész van és lehet, - fagyban, hóban, sárban esőben járják

a kultúra

országútját, hétről-hétre,

és

faluről-fa-

lura! Ezek után minden szubvenciót megérdemelnének!

Talán az a

vád, hogy nem

színházi

kritika

nívósak? Hát a pesti színházak, a mai

tükrében mind nívósak, ahol egy Nádai és Szávai,

Újházi,

Császár, Gál G y u l a , Pethes, Údry, Ivánffy vagy Hegedűs

Gyula,

Fanai, Szerémi , Vendrei, Csortos és Varsányi

jelezték

a legmagasabb biztost

nívót? Nem jő lenne a vidéki színházakhoz

kinevezni! Teljes

tisztelettel

Dr. Réti Gyula s. k.

Tisztázat UMKL

562

Irén stb.

XIX-I-l-i-213994-1948.

kormány-

189. b.

Budapest, 1948. április 1.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYA GYULA ÍRÓ

FELJEGYZÉSÉBEN

ELUTASÍTJA

DR. RÉTI

VÁDJAIT.

Dr. Réti Gyula beadványában kifogásolja,

hogy:

1. a jelen színi évadban a szakszervezet

javaslata

tíz színigazgatói kerülettel kevesebbet engedélyezett kormány

a kultusz-

az elmúlt 32 kerülettel szemben, és ezáltal 8-10 színi-

gazgató és háromszáz színész (családtagokkal nélkül

alapján

együtt) megélhetés

maradt;

2. amikor valamelyik és debreceni

társulat - és újabb 25-30 \ színész kenyér

marad, a szakszervezet re - pereljék

társulat megbukik, - mint pl. a pécsi

azt tanácsolja, hogy - a kaució

az igazgatót. A szakszervezetnek

sége lenne az engedély százain gyorsan

nélkül maradt

igazgatók

viszont és

nélkül ellenéköteles-

színészek

segíteni;

3. ezzel szemben letiltja a rendőrséggel gáló és kenyér után lihegő

a kultúrát

szol-

tagjait.

Javasolja: a. ezeknek a kis társulatoknak junk, de kaució letétele

legális pótkoncessziót

ad-

nélkül,

b. a vidéki színházakhoz kormánybiztost ad 1. Éppen a megélhetés elősegítése céljából

kinevezni. csökkentettük

a kerületeket. Mert az így fennmaradt üres

városokkal

563

életképesebekké

tettük

a kerületeket. A szakszervezet

szont felemelte a kőtelező

vi-

taglétszámot,

ad 2. Csak a választott bíróság döntése után lehet a letétbe helyezett összeget a színészek

elmaradt fizetésére

fordí-

tani . ad 3. Előfordult, hogy az igazgatók sulatoknak

engedélyüket

albérletbe adták. Ezzel minden

alól kibújtak. Sőt néha olyanok tósági

ilyen

kötelezettség

is kaptak, akik

szempontból kifogás alá estek. Egyik

például

szakszervezeti

levélpapíron

rendőrha-

színigazgató

formális engedélyt

dott. Ezért tettek ellene bűnvádi feljelentést, misítás

daltár-

a-

okiratha-

címén.

ad a. E z e k

a kis "társulatok"

iparszerúen űzik a színház

"mesterségét". Művészetről náluk b e s z é l n i . Ezt a színházi

távolról sem

"kalózkodást"

lehet

akarja a szak-

szervezet a jövőre megoldani azáltal, hogy öt V. rendű társulat részére színigazgatói javasolja. ben lehet

Ipar marad

továbbra

engedély

kiadását

is, de talán

könnyeb-

ellenőrizni,

ad b. Vidéki színházak kormánybiztosa ki színészeti

helyett van a vidé-

felügyelő. A kis társulatok

kérdését

mással megoldani nem lehet, csak pénzzel.

Művésze-

tük igen csekély, a kultúrát pedig - a szabadművelődési felügyelők nem

jelentése szerint is - éppenséggel

terjesztik.

A beadvány általában

nem tárgyilagos, mert nevezett

kapott a jelen színi évadban koncessziót múltbeli

564

fia sem

adósságai

miatt. így a fia is ilyen daltársulattal

Kiadmányozott

fogalmazvány

Az iratra rávezetve:

UMKL XIX-

járhatja

a falvakat.

I-l-i-213994-1948.

"Kardos tanácsos úr magánlevélben

tatta Réti Gyula írét a beadványban

foglalt

tájékoz-

kérdésekről.

L. Sebes, K. Kardos".

190.


23.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK

BELSŐ ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE

1948/49. ÉVI SZÍNHÁZIGAZGATÓI

PÁLYÁZATOK

KIÍRÁSÁNAK

AZ

ELŐKÉSZÜ-

LETEIRŐL.

A Magyar Színészek latt felterjeszti beosztások

Szabad

Szakszervezete

az 1948-49. színi évadra szóló

javaslatát. A színikerületi

zatban készítették

2.053/1948/3.

színikerületi

beosztásokat két

válto-

el:

1. Arra az esetre, ha Pécs és Debrecen színházait sítják

sz. a-

államo-

és

2. ha Pécs és Debrecen továbbra

is magánvállalkozás

A múlt esztendei színikerületi beosztásoktól ez évi tapasztalatok toztatásokat

alapján a szakszervezet

marad.

eltérően

a következő

az

vál-

javasolja:

A. A vidéki színházak

3 csoportba

tagozódjanak:

565

a. állami

színházak,

b. államilag III. rendű

támogatott

színházak

(az I., II. és

kerületek),

c. államilag nem támogatott (vagyis a IV. és V. rendű

magánvállalkozások színtársulatok).

B. Javasolják, hogy a IV. rendű kerületek számát kilencre kellene emelni, mert a tapasztalatok hogy melyik nagyközségben ni, és melyik társulatok túlméretezés

alapján

kiderült,

a IV. rendű társulatok

voltak túlméretezve. Állítása

játszaszerint

volt az oka annak is, hogy egyes színigazgatók

beosztott községek letbe

tudnak

nyolcról

egy részét daltársulati

vállalkozóknak

a

albér-

adták. C. Továbbá

javasolják öt V. rendű megyei színtársulat

állítását, amelyek

mindazokban a kis- és nagyközségekben

fel-

működ-

nének, amelyek semmiféle kerületbe nincsenek beosztva. Ezzel li megakadályozni színigazgatói

az illegális daltársulatok

engedély

működését, mert a

folytán felügyelet alá tartoznak,

heket viselnek, és működésük

hivatalosan

is

1. A Művészeti

ként

két megoldása

és Pécs államosított

közül

színház-

szerepel. 2. Az I., II. és III. rendű kerületek

tal egyidejűleg műsorszerződtetésijanak be. A tervek

566

javaslatára

közli véleményét. E szerint:

Tanács a Szakszervezet

azt javasolja, amelyben Debrecen

közter-

ellenőrizhető.

A Magyar Művészeti Tanács a szakszervezet 7518/1948. sz. felterjesztésében

vé-

jóváhagyása

pályázói a pályázat-

és költségvetési

esetén - amennyiben

tervet

ad-

azt a szín-

igazgatók megtartják

- teljesítményeik

jutalomra

igényt.

tarthatnak

arányában havonta

3. A IV. és V. rendű színtársulatok

kötelesek

a Tanács ál-

tal összeállított darablistából egy magyar és külföldi kus művet előadni. Ha ezt a feltételt a társulatok

nívó-

klasszi-

megtartják,

és a 1/2 éves munkaversenyben kielégítő eredményt érnek el, öszszesen 6 db jutalomra

pályázhatnak.

4. A pályázatok

beadásának

határideje május 1. legyen.

A szakszervezet

a pályázat kiírásával kapcsolatban

solja, hogy az alábbi feltételeket 1. A pályázónak

írjuk

ki:

a kérelméhez műsortervezetet

kell

csatolni.

2. Igazolni kell, hogy a színház vezetéséhez megfelelő lemmel

java-

szakérte-

rendelkezik.

3. Igazolnia kell, hogy megfelelő tőkével és

felszereléssel

rendelkezik. 4. Igazolnia kell, hogy a pályázat beadásakor által előírt egyhavi munkabér biztosítékot be

a szakszervezet a szakszervezet-

letette.

5. Ha a pályázó már volt színigazgató, akkor a fentieken

túlme-

nően igazolnia kell, hogy - színtársulatának - színigazgatói

volt tagjaival szemben tartozása

működéséből kifolyólag

köztartozása

nincs, (közadó,

OTI, MABI stb.) nincs, - a nyugdíjpótfillért

pontosan

- szerzői jogdíjjal nem - a Magyar Színészek féle tartozása

megfizette,

tartozik,

Szabad Szakszervezetével

szemben

semmi-

nincsen.

567

F. évi március 26-án d. e. 11 órakor a pályázati lekre vonatkozólag

dr. Kardos László tanácsos úr elnökletével a

főosztályon értekezletet

tartottunk

lőbb jelenjék

főtitkára,

dr.

min. o. tanácsos és Nyáry László min. titkár

vonásával. Az értekezlet

Both

Hont Ferenc főigazgató,

Béla főrendező, Dr. Staud Géza a szakszervezet Gaibel Sándor

feltéte-

be-

javasolta, hogy a pályázat minél e-

meg a hivatalos lapban; a pályázati kérelmek

dásának határideje május 1. legyen. A kérelmek jún. 1-én történnék

a színigazgatók

elbírálása

beaután

kijelölése.

Jún. hónapban a jelölt elkészítené műsor költségvetési szerződtetési

tervét, továbbá megbeszélést

folytatna a kerület-

be beosztott városok és községek elöljáróival, valamint művelődési

felügyelőivel. A kijelölt igazgatók

szabad-

július 1-én ad-

nák be ezen részletes tervezetüket, melyeknek elbírálása történnék a színigazgatók

engedélyeinek

az

után

kiadása.

A pályázati feltételek összeállításában sításokat javasolta

és

a következő

módo-

értekezlet:

- A pályázat beadásakor

a pályázónak

legalább

1 havi

gá-

zsinak megfelelő forgótőkével kell rendelkeznie, továbbá

eset-

leges tartozására

és

költségvetési

kimutatást, valamint általános művészi

tervet köteles

benyújtani.

Hont Ferenc javasolta, ne csak magánszemélyek nak, hanem pályázhasson kezet

is, ha olyan

közület, egyesület és művelődési

felelős igazgatót állít színtársulata

aki mindazon feltételeknek tókra is kötelezőek.

megfelel, amelyek az önálló

Ilyen esetekben elsősorban az

személyében és anyagilag

568

pályázhassaszövetélére,

igazga-

igazgató

felelős a vállalkozásért, de magára

a közületre

is fokozatos felelősség

áll fenn. Az ötödrendű

ke-

rület felállítását csak úgy javasolja, ha annak anyagi és felülvizsgálati kérdéseit a szabadművelődési rébe tesszük

ügyosztály

hatáskö-

át.

Az értekezlet az ötödrendű társulatoknak si ü. o. körébe utalását nem

a szabadművelődé-

javasolta.

Az értekezlet elfogadta a szakszervezetnek hogy Sátoraljaújhelyét

azon

javaslatát,

a miskolci kerülethez, Kispestet a győri

kerülethez és Nyíregyházát

a kecskeméti kerülethez

csatoljuk.

Az értekezlet javasolta, hogy a színi évad folyamán a debreceni színtársulat

Nyíregyházán, a szegedi társulat

Hódmező-

vásárhelyen és a pécsi társulat Nagykanizsán

30-30

előadást

tartson, az államosított

által

meghatáro-

zott

színházak

igazgatói

időben.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-214226-1948.

"Varga, Gaibel IV. 1., L. Kardos IV. 1., L. Bóka IV. 2. K. 0. Gy. IV. 3".

Az ügyirat tartalmazza még a pályázati megfelelő szövegét 27 színházi körzet figyelembevételével. megküldték

hirdetmény

A pályázati hirdetményt

a közzététel

a Magyar Közlöny Kiadóvállalatának,

szerkesztőségének

fentieknek

("Színikerület") pontos

és a vidéki kiadókhoz

miatt

a Köznevelés

is.

569


A MAGYAR VIDÉKI SZÍNIGAZGATÓK TERELNÖKSÉGHEZ KÜLÖNBÖZŐ

A Magyar Vidéki Színigazgatók

tését tisztelettel

BEADVÁNYA

ADÓK ÉS ILLETMÉNYEK

Miniszterelnök-helyettes


SZÖVETSÉGÉNEK

ELENGEDÉSÉRŐL.

úr ! Szövetsége gyűlési

határozatát

úr elé terjesztjük, melynek

teljesí-

kérjük.

1. A budapesti színházak a MABI-nál színészek gyakorlatos színész után 40 kapnak

A MINISZ-

után

50

statiszta után 30 \ kedvezményt

ruha, festék megtérítés címén. Ezzel szemben az OTI

vi-

déken minden tag fizetése után 18 % - o s díjat követel, pedig a vidéki színészek üzemi költsége több, mint a pestieké. A kollektív

szerződés szerint a munkaadó köteles betegség

munkavállaló

táppénzét 100 %-ra kiegészíteni,

a munkavállalót

veszteség

nem

színigazgatóknak

juk alapján játszani lyiségek

ilyenként

a kultuszminiszter

azonban ahhoz, hogy

úr

kiadta

koncesszió-

tudjanak, helyiségre van szükségük. A he-

ügyében végleges rendet kell teremteni, mivel a szín-

igazgatótól a lehető legnagyobb helyiséget kapni, minthogy

erőfeszítésekkel

kimondottan

tudnak

színházjátszásra

helyiségekben mozik működnek, amelyek nem hajlandók ket a koncesszionált

570

tehát

éri.

2. A vidéki színigazgatóknak a koncessziót,

esetén a

igazgatóknak

csak épült

helyiségü-

átengedni. Ha pedig azt

át-

engedik, meg kell fizetni a filmet, a mozi személyzetét,

adóját,

sőt van olyan mozivállalat, mely kiadta moziját bérbe, s akkor meg kell fizetni a színháznak

a bér összegét, mely

minimálisan

ezerötszáz forint. De meg kell fizetni ezen kívül a házbért Ezek súlyos terhek, hogy a beosztott letébe

igazgató a kijelölt

- amely a legjobb hely lenne - bemenni és

tartani nem

kerü-

előadásokat

tud.

3. Tisztelettel

kérjük

a. a rendőri- és tűzoltó ügyeleti

díjaknak

b. a rendőrségi magas bélyegilleték c. a vigalmi

is.

adó

d. a forgalmi adó

mérséklését,

elengedését,

elengedését, elengedését,

e. a kereseti- és illetményadók f. a közmunkaváltság

elengedését,

elengedését.

Ezen díjak elengedését egy régebbi rendeletre kérjük, mely szerint

"Az olyan

hivatkozva

intézmény, mely szubvenciót

vez, az adózás alá nem esik". Ezen rendelkezés azon elven szik, hogy amit a kormány zével ne vegye

alap-

az egyik kezével ad, azt a másik

ke-

vissza.

4. A Hivatásos Zenészek Szakszervezete minden tagja aki színháznál

él-

van szerződtetve, a szerződtetett

tag

fizetése

után 10 %-ot követel a Zenész Szakszervezet jóléti alapja ra. Ennek eltörlését kérjük, mivel a Szakszervezeti tározatban mondotta ki, hogy a munkaközvetítés nevezendő díjat szedni nem

után,

javá-

Tanács ha-

után semmi

néven

szabad.

5. A villanyszolgáltatásnál

ipari áram illetéke

számoltas-

sák el a színházaknakk.

571

6. Fűtőanyagot

a színházak

üzemi áron

kapjanak.

7. Tisztelettel kérjük, hogy Hódmezővásárhely, és Nyíregyháza

városokban a vidéki állami színházak

Nagykanizsa csakis oly

opera és klasszikus darabok játszására kapjanak engedélyt, melyek ezen kerületekben koncesszionált

színigazgatóknak

műsorába

fölvéve nincsenek, és ezen vidéki állami színházak előadása a koncesszionált

színigazgató előadását legalább hat héttel

ze meg. Ezen kérésünket

előz-

azzal indokoljuk meg, hogy a beosztott

kerületi színigazgató elveszti a legjobb városában a közönséget és ez által ezen

fentebb felsorolt három városban

előadásokat

tartani nem tud. A magyar vidéki megtette és meg

színészet úgy a múltban, mint a jelenben

fogja tenni kötelességét még akkor is, ha az

bármilyen nehézségekbe

ütközik. A magyar vidéki

kérése az volna, hogy a Miniszterelnök-helyettes pártfogásába

és felügyeleti hatáskörében

Tiszteletteljes

kérésünk

úr a minisztérium ki színigazgatók hatáskörben

rendelkező

őket kívávi-

megérdemel. az volna, ha


keretén belül szervet létesítene, mely a vidéérdekeit képviselné, és sérelmüket

miniszteri

orvosolná.

Kérésünket

megismételve vagyunk gatók nevében

Radó László s. k. főtitkár

572

úr vegye

adjon meg minden

natos támogatást, amelyet a régi hagyományokkal déki színészet m ű k ö d é s e

színigazgatók

a Magyar Vidéki

Színigaz-

tisztelettel Földessy

Géza s. k.

elnök

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-215351-1948.

A levelet intézkedés céljából a VKM-hez küldték. A Művészeti Főosztály

a Magyar Vidéki Színigazgatók

válaszában közölte: "a vidéki vonatkozó átszervezését

Szövetségéhez

színészhelyzet

tervbe

küldött

jövő színi

évadra

vették".

192.

Budapest, 1948. június 1.

A MAGYAR

SZÍNÉSZEK

SZABAD

A VKM MINISZTERHEZ.

FŐTITKÁRÁNAK

BEADVÁNYA

A VIDÉKI TÁRSULATOK MUNKAVERSENYÉNEK

ŐRZÉSÉRE BIZTOSÍTSON

Miniszter

SZAKSZERVEZETE

PÉNZÜGYI

FEDEZETET.

úr!

A vidéki színházak munka versenye egyre nagyobb arányokat és az egyre fokozódó társulati és egyéni versenykedv a legkisebb állomáshelyre mást érik a kihívások

versenyek

ellenőrzését

biztosítani. Az Országos Versenybizottság részesíti

anyagi

Egy-

megálla-

a népi

előbbre vinni a színházi

gi eszközök hiánya miatt a szakszervezet

ipari vállalatokat

eljutott

Örömmel

és műszaki dolgozóink

igyekszenek

fejlődését. A vidéki

ölt,

is, ahol színészeink dolgoznak.

és versenyszerződések.

pítható, hogy színészeink cia szellemében

ELLEN-

demokrá-

kultúra

és pontozását

részéről nem kizárólag

anya-

tudjuk

csak

az

támogtásban, de erre a cél-

ra is kevés összeg áll rendelkezésre.

így tehát kulturális

cél-

i

573

ra támogatást

nem

A verseny

nyújt.

levezetése és ellenőrzése

érdek. A szakszervezet célkitűzéseinek György

részéről kérjük Miniszter

elérése érdekében engedélyezze

és Faragó Ödön kartársainknak,

oktatásügyi Minisztérium művészeti házak ellenőrzésével kájuk egyidejű ben is

elsőrendű

urat, hogy

dr. Székely

akiket a Vallás- és Köz-

felügyelősége

és szeminárium

kulturális

a vidéki

tartásával megbízott,

elvégzése mellett a munkaversenyek

színmun-

ellenőrzésé-

eljárjanak.

Ehhez a m u n k á h o z kérjük

fenti kartársaink

vállalását és támogatását, hogy zést sürgősen

költségeinek

a munkaversennyel

járó

ellenőr-

megkezdhessük.

Miniszter

úr szíves támogatását kérve,

tisztelettel

Jákó Pál s. k. főtitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-217085-1948.

193. Budapest, 1948. augusztus 4.

A VKM MŰVÉSZETI

FŐOSZTÁLYÁNAK

VIDÉKI SZÍNHÁZI

ÉVAD SZERVEZÉSI

Munkatervünk

574

BELSŐ FELJEGYZÉSE

AZ

1948/49.

ELŐKÉSZÜLETEIRŐL.

szerint a vidéki színigazgatói

engedélyeket

folyó

évi

július 1-én kellett volna kiadnunk. A 215886/1948. VII.

ügyirattal azonban, mellyel a színigazgatókat tekre csak jelöltük, felhívtuk kerületekbe

tartozó helységek

felügyelőivel

us hó 10-ig terjesszék nem teljesítették

és munkaterveket

A Művészeti

eltérően

benyújtá-

szakszervezeti

a Magyar Színészek

Szabad

változtatásokat

ki.

Szakszerjava-

VII.). Nándorné a részükre

lemondtak,

a szentgotthárdi

kerületre Balogh

a balmazújvárosi

kerületre pedig Gerbár Józsefet

Balogh László és Gerbár

Lászlót,

József üresen maradt

kerületre Solymosy

javasolja.

kerületére

Zoltánt,

a jászapáti kerületre Lányi Láng Alfrédet

szakszervezet

Pál,

augusztus 4-én érkezett.

1. Miután Szalay Károly és Horváth

2. Homonnay

Jákó

Tanács javaslatát kértük

vezete a következő személyi és kerületi

a balatonföldvári

júli-

a színigazgatók

tervezetnek

Tanács javaslata hozzánk

kijelölt kerületekről

f. évi

július hó 26-ig a tervezet

után a Magyar Művészeti

(217.268/1948.

részletes

eme kötelezettségüket,

adott. A beérkezett

A jelölésektől

solja

szabadművelődési

legkésőbb

fel hozzánk. Minthogy

a szakszervezet főtitkára

elbírálása

elöljáróival és

hiánytalanul

kerüle-

az érdekelteket, hogy a kijelölt

tartott megbeszélés után elkészített

gazdasági szerződtetési

sára haladékot

az egyes

sz.

javasolja.

István helyett, akinek gazdasági

nem találta

tervezetét a

megfelelőnek,

az endrődi kerületre Pálffy Lajost 3. A soproni kerületbe

javasolja.

székesfehérvár

helyett

Szombathely

beosztását;

575

4. Békéscsabai kerületbe Székesfehérvár 5. A győri kerületbe Szombathely erzsébet

és Veszprém helyett

Pest-

beosztását;

6. A balassagyarmati rém

beosztását;

kerületbe Pesterzsébet helyett

Veszp-

beosztását; 7. Az új komáromi kerületbe Csorna és Kapuvár helyett

rog és Tokod

beosztását;

8. A balatonfüredi és Kapuvár

kerületbe Dorog és Tokod helyett

Csorna

beosztását.

A Magyar Művészeti zés céljából megküldött tervek

Do-

átvizsgálása

Tanács a szakszervezet által szerződtetési, műsor és

után a következőket

véleménye-

költségvetési

közli:

Földessy Géza, Balogh László, Néveri László, Tóvári Pál, Gönczi Erzsébet és Honti

Sándor terveit

a Tanács rendben

lévőnek

talál-

ta. Putnik Bálint

tervénél kifogásolja, hogy

bok teljesen hiányoznak. Ezen feltétlen

az értékes

változtatni

kell.

váth Gyula és Juhász János tervei rendben lévők, de nem nű, hogy a színpadjukon kis társulattal, megfelelő elő is tudja adni a tervbe vett

tott 25 000 Ft-os deficitjét honnan

lura nem alkalmas.

színvonalon

fogja fedezni. Szentes

Lász-

kívánatos.

rendben.

feltüntetett

Sötétség

hatalma c. darab

Coriolanust és Teli Vilmost kis

nem tudja eljátszani. Figyelemre méltó a deficit.

576

valószí-

átnézendő, hogy a kimuta-

ló műsorába több prózai darab beállítása

Réti László tervében

Hor-

színdarabokat.

Radó László tervében tüzetesebben

Vértes Károly műsorterve

dara-

fa-

társulatával

Ifj. Szalay Géza Gerbár József Homonnay

rendben.

szerződtetése

és műsorterve

István tervezetét nem küldte

A fentiekkel kapcsolatban

hiányzott.

be.

a Tanácsnak

az a véleménye,

a jelenlegi rendszerrel majdnem megoldhatatlan társulatok

előzetes felelősségteljes

a vidéki

ellenőrzése. Ezért

hogy

színjavasol-

ja, hogy a következő évben egységes nyomtatványt készítsünk, az igazgatók ezek kitöltésével A főosztály

számoljanak

a fenti módosításokat

be

elképzeléseikről.

és javaslatokat

elfogad-

ta.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-217779-1948.

"Varga, 1. Kardos VIII. 13., 1. Antalné VIII. 16., 1. Bóka VIII. 17., K. VIII. 17.

Kovács".

194.

Budapest, 1948. augusztus 4.

Az 1948/49. ÉVADRA KIADOTT SZÍNIGAZGATÓI

Érvényes 1948. évi szeptember

ENGEDÉLYEK.

hó 1-től 1949. évi augusztus hő

31-ig.1 Földessy Géza színigazgatónak törvényhatósági

megengedem, hogy

jogú városban és Miskolc környékén

teres körzetben, valamint Eger megyei győr és Ózd nagyközségekben

Miskolc 20 kilomé-

városban, továbbá

magyar nyelvű

és

Diós-

színielőadásokat

577

tartson. Az előadásokhoz szükséges helyi hatósági engedélyt zik mindenkor

előzetesen megszerezni. Köteles a Magyar

Szabad Szakszervezete valamint a Színészek

tartoSzínészek

által előírt összes illetéket és díjakat, Országos Nyugdíjintézetét

lékokat és pótfilléreket

pontosan beszedni és

megillető

járu-

beszolgáltatni,

úgyszintén r e n d e l e t e i m e t , valamint a Magyar Színészek

Szabad

Szakszervezete

foganato-

hivatalos

intézkedéseit

sítani. Köteles az OTI-járulékok Előadásainak

befizetéséről

művészi színvonala

Színészek Szabad Szakszervezete társulatot tartani.

által megállapított

Társulatában

Szabad

körben, továbbá

csak képesített

meghatározott

Szakszervezete

tagjai

állomáshelyeken

lehetnek olyan személyek

tőlem

nyertek. felsorolt

szórakozóhelye.

tölti be helyesen, ha olyan kulturális a széles tömegekre

értelemben

vezésére, továbbá

támaszkodva

intézmény-

szolgálja

vett műveltséget. Éppen ezért

az ifjúsági és munkáselőadások

azok műsorainak

Felada-

fokozot-

megszer-

magas színvonalára.. A színház

feledkezhet meg fontos nevelő hivatásáról, ehhez kell

szabnia művészi

színvonalát

is.

Elvárom, hogy mind Cím, mind társulatának

578

munka-

működhetik.

tabb gondot fordítson

sohasem

a Ma-

is, akik

csak a jelen engedélyokiratban

nyé emelkedik, amely a legnemesebb

színészeket,

stb. alkalmazhat

A színház nem lehet a kiváltságosak tát csak akkor

létszámú

által feltüntetett

időre működési engedélyt

A színtársulat

gondoskodni.

érdekében köteles a Magyar

énekeseket, r e n d e z ő k e t , tisztviselőket gyar Színészek

maradéktalanul

minden

tagja

tehetségét és tudását a művészet szolgálatának

szentelje.

Utasítom Címet, hogy műsorát és színlapját se után azonnal, a "havi műsorkimutatásokat"

azok

megjelené-

pedig minden

8. napján a rovatok pontos és lelkiismeretes kitöltésével Országos Magyar Színművészeti

Főiskola Színháztudományi

téhez (Budapest, VIII. Rákóczi út 21.) és a Magyar Szabad

Szakszervezetéhez

a másikra

terjessze

fel. Az egyik

hónap az

Intéze-

Színészek

állomáshelyről

történő utazást az új helyre való megérkezés után a-

zonnal köteles

jelenteni.

Utasítom Címet, hogy társulatának szerepkörök

és a havi

pontos névjegyzékét, a

fizetés feltüntetésével

f. évi

október

hó 15-ig hozzám terjessze fel. Elvárom, hogy Cím mind Színészek szabad S z a k s z e r v e z e t é v e l , mind a Színészek Nyugdíjintézetével

szemben

Országos

fennálló kötelezettségeinek

eleget tesz, továbbá, hogy a Magyar Színpadi Szerzők tével, valamint a színdarabok

közvetítésével

lalkozó színpadi ügynökségekkel is pontosan

a Magyar

pontosan

Egyesüle-

és előadásával

szemben vállalt

fog-

kötelezettségét

teljesíti.

A gondozásomra tárcám költségvetési

bízott művészeti keretében

érdekek

ellenértékéül

feltételként

déki színjátszás színvonalának

hogy társulata

A kormányzat

emelése érdekében minden

számú próbával készüljenek

anyagi a vi-

lehetőt

összeállítására,


tagjai szakképzett

bizto-

szabom meg, hogy

elkövet. Fordítson különös gondot műsorának kellő számú és minőségű

céljából

tetemes összeget kívánok

sítani a vidéki színjátszás fellendítésére. támogatásának

védelme

valamint

rendező vezetése alatt

arra, kellő

a színdarab előadására, továbbá a

579

szakmai és művészi

továbbképzés érdekében magas

álló művész-szemináriumok

színvonalon

tartására. E munka zavartalan

minden módon biztosítani

menetét

kell.

Az előadás színvonalát

a jövőben

fokozottabban

fogom

ellen-

őrizni. A múlt esztendőben az előre benyújtott m ű s o r t e r v e k

és

a valóban játszott darabok között általában jelentős

eltérés

mutatkozott. Elvárom, hogy

Igazgató úr a lehetőségek

szerint a

leggondosabban

fog a műsorterve

ragaszkodni

Abban az esetben, ha a fentebb tenne eleget, színigazgatói

megvalósításához.

felsorolt

engedélyét

feltételeknek

azonnali hatállyal

nem

visz-

szavonom.

Kiadmányozott

fogalmazvány

Az ügyiratban

még további

azonos engedélyezési

UMKL

XIX-I-l-i-217779-1948.

21 színigazgatói

engedély

található

feltételekkel, a működési terület

pontos

megjelölésével.

A Művészeti Főosztály

a 22 színigazgatói

küldte át a Színészek

Szabad Szakszervezetéhez, hogy

besítsék ki az érintetteknek.

engedélyokiratot

"A színigazggatói

dásával egyidőben az igazgatóknak

engedélyek

kötelezettséget

kell

niuk arra nézve, hogy társulatukat nem konzorcionális részesedési) alapon szervezik

azzal

azokat kézkia-

vállal(haszon-

meg, hanem tagjaikkal rendes

éves

szerződést kötnek. Tartozik minden színigazgató óvadékképpen a társulat

legalább egy havi fizetésének

akár készpénzben, akár zet pénztárában

580

letétbe

összegét

(gage-stand)

áruban vagy bankgaranciában helyezni.".

a szakszerve-

191. Budapest, /1948.

augusztus/


KIMUTATÁSA

TOK 1948/49. ÉVI BESOROLÁSÁRÓL

ÉS TERÜLETI

Elsőrendű: Szegedi Nemzeti Színház, Debreceni

A VIDÉKI

SZÍNTÁRSULA-

ELOSZTÁSÁRÓL.

Szeged

Színház, Debrecen,

Nyíregyháza

Pécsi Nemzeti Színház, Pécs,

Nagykanizsa

Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc, Ózd, Miskolc Putnik Bálint: Pestszenterzsébet, Győr,

Kaposvár,

Pestszenterzsébet Horváth Gyula: Kaposvár, Sopron, Pápa,

Kispest

Másodrendű: Radó László: Szolnok, Kecskemét, Szolnok, jaújhely, Homokay

Sátoral-

Cegléd

Pál: Gyula, Szentes, Békéscsaba,

Szentes,

Gyula

Harmadrendű: Szentes László: Abony, Nagykőrös, Orosháza, rád, Karcag,

Csöng

Rákospalota

Honti Sándor: Vác, Gyöngyös, Balassagyarmat, gótarján, Veszprém,

Sal-

Újpest

Vértes Károly: Békés, Mezőberény, Mezőtúr,

Török-

szentmiklós, Újkécske, Sarkad, Bat tonya, Tótkomlós,

Kisújszállás

Néveri László: Sárospatak, Hajdúböszörmény,

Máté-

szalka, Hajdúnánás, Nagykálló, Kis várda, Hajdúszoboszló, falu, Hajdúszoboszló,

BerettyóújPestszentlő-

rinc Juhász János: Mohács, Barcs, Nagyatád,

Barcs,

Szekszárd, Székesfehérvár, Balogh László: Pestújhely, Kelenvölgy,

Mohács

Keszthely,

Zalaszentgrót, Zalaegerszeg,

Kősze

581

Körmend, Szentgotthárd, Csepreg, Sárvár, Celldömölk,

Óbuda

Tóvári Pál: Esztergom, Tatatóváros, Komárom, Mosonmagyaróvár, Vác, Kiskunhalas,

Buda-

fok Radó Vilmos: Kalocsa, Jánoshalma, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza,

Makó,

Baja

Negyedrendű: Gönczi Erzsébet: Sárbogárd, Simontornya,

Tolnata-

mási, Iregszemcse, Tab, Karád, Marcali, Balatonboglár, Tapolca, Dunaföldvár, Solymossy

Enying,

Paks

Zoltán: Kisbér, Bodajk, Mór, Sümeg, Csorna, Kapuvár, Pétfürdő, Várpalota, latonfüred,

Ba-

Adony

Réti László: Mátyásföld, Gödöllő,

Kiskunlacháza,

Dömsöd, Szigetszentmiklós,

Rákoscsa-

ba, Bicske, P i l i s s z e n t i v á n ,

Pilisvö-

rösvár, Érd, M a g y a r k e r e s z t u r , Beled, Répcelak,

Mihályi,

Ercsi

Krémer Ferenc: Gyömrő, Kunszentmiklós,

Izsák, Ke-

rekegyháza, Szabadszállás, ta, Kunszentmiklós,

Solt, Har-

Monor

Ifj. Szalai Gyula: Hatvan, Mezőcsát, Tokaj, rencs, Tarcal, Abaujszántó, Rudabánya, Ormospuszta, ter, Somsály-Bányatelep, Bányatelep, Füzesabony, Antal Lajos: Nyirbátor, Fehérgyarmat, Rakamaz, Büdszentmihály,

Sze-

Putnok,

SajószentpéEgercsehiTiszafüred Nyírmada, Polgárd,

Ujfehértó, Nyirbátor, Dombóvár,

Máté-

szalka Gerbár József: Budatétény, Nádudvari,

Berettyóúj-

falu, Derecske, Balmazújváros, Püspökladány, Kaba, Füzesgyarmat

582

Egyek,

Biharnagybajom,

Dékány Sándor: Dévaványa, Kunszentmárton, páti, Jászladány,

Jásza-

Jászárokszállás,

Jászjákóhalma Farkas József: Gyoma, Endrőd, Vésztő,

Kistelek,

Csorvás, Medgyesegyháza, vácsháza, Mezőhegyes,

Fogalmazvány

UMKL

Mezőko-

Szeghalom

XIX-I-l-i-217779-1948.

196. Budapest, 1949. március 6. A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK SZÍNHÁZAK MUNKATERVEINEK

ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A VIDÉKI

ÉRTÉKELÉSÉRŐL.

A vidéki színészet problémáit, a vezetők

hibáit, a nehézsége-

ket ismerjük. Egyes beküldött munkatervekből mokat is levonhatunk.

Igaz, hogy a színigazgatók

értette meg szándékunkat, és munkaterve ja, milyen darabokat készülnek házzal, hány szemináriumot Miskolc

azonban

egy része

abból áll, hogy

felsorol-

látogatnak. A nagy társulatok

között

felterjesztés. Kilenc

gató nem küldött be munkatervet. A beküldőitekről

igaz-

általában

az

el:

1. Ha sok silány operett is megy, a prózai általában

nem

játszani, hova mennek a tájszín-

(Földessy) a legslendriánabb

alábbiakat mondhatjuk

pozitívu-

darabok

nívója

emelkedett.

2. A színházak rendszeresek

és a Párt között

szorosabb

a szemináriumok, a színészek

lett a kapcsolat,

fellépnek a pártnapo-

583

kon, üzemekbe

járnak.

3. Ott, ahol nincs is hivatalosan kijárnak a kis

tájszínház, a társulatok

falvakba, és haladó tárgyú darabokkal

ismertetik

meg a parasztokat. 4. A leglazább viszony a társulat és a tömegszervezetek között

van.

A nívószubvencióknál

a benyújtott munkaterveket

kell vennünk. Továbbá, ha jövőre megtörténik átszervezése,

összeállításánál

tott munkaterveket és pontjainak számba kell

a vidéki

a személyek kiválasztásánál, az újabb

zak létesítésénél, társulatok

figyelembe

megvalósítását

színészet

tájszínhá-:

stb. a benyújfeltétlenül

venni.

Nagy István s. k.

Fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-235560-1949.

197.

Budapest, 1949.

július 20.

ORTUTAY GYULA VKM MINISZTER

JAVASLATA

A VIDÉKI SZÍNÉSZET

ÁT-

SZERVEZÉSÉRE.

A múlt

kiértékelése

A felszabadulás lakulással

584

óta végbement nagy politikai

szemben színházaink

és gazdasági

erősen hátramaradtak.

áta-

Fővárosi

színészetünkről

még csak elmondhatjuk, hogy a kívánt úton

nyos mértékig előre jutott, vidéki színészetünkről legjobb akarat mellett sem állíthatjuk sürgősen

változtatnunk

magánszínházak

azonban a

ezt. Ezen a helyzeten

kell, és különösen most, amikor

fővárosi

állami kezelésbe vételével egy újabb nagy

tettünk előre. Át kell szervezni

bizo-

vidéki színjátszásunkat

hogy a főváros és a vidék közti kulturális különbség még

lépést is, nejobban

megnagyobbodjék. a. Politikai politikáját

szempontok:

a magánvállalkozó

ta. Ezért műsoraikban

a vidéki

társulatok

eddigi

igazgatók nyereségvágya

túlnyomórészt

kölcsileg - meg nem felelő darabok operettek). Az 1948/49. évadban

politikailag szerepeltek

irányítot-

sokszor

(elsősorban

vi-

3 208 volt operett. A fenn-

maradó 1 065 prózai darabból összesen be szovjet színművet. Példaképpen

ergiccs-

(ez év V. 31-ig) az összes

déki színtársulat 4 273 előadásából

kat, amelyek minden társulatnál

-

műsor-

198 előadásban

felhozzuk

mutattak

a következő

úgyszólván állandóan

darabo-

műsoron

voltak: Nóti Károly és Farkas Imre: Nyitott Andai Ernő-Eisemann Mihály:

Vadvirág

Erdélyi Mihály: Mit susog a fehér Somogyi Gyula-Eisemann

ablak

akác?

Mihály: Fekete

Hogy ez a műsorpolitika

Péter.

a munkásságnak

és a dolgozó

ságnak mennyire nem felelt meg, azt igazolja az előadások ségről készült statisztikája, mely szerint

a fenti

parasztközön-

időpontig

1 800 000 nézőből 2o % volt a munkás, 15 h kisparaszt, míg a fennmaradó 65 \ ezt a műsort kedvelő polgári

réteg.

585

b. Gazdasági

szempontok: dolgozó népünk nem tekinti, mert

nem is tekintheti magáénak

ezeket a színházakat és nem is támo-

gatja őket olymértékben, hogy üzletmenetük Ezért, valamint

a tőkés igazgatók

rentábilis

lehessen.

gazdasági manipulációi

tán ez év május 31-én a vidéki színigazgatók

foly-

köztartozása

576 956 Ft volt. c. Személyi

szempontoké

vidéki

színtársulataink

összetétele sem művészi, sem politikai tő. Sok a tehetségtelen magánéletükkel

szempontból

színész, ideológiailag

személyi

nem

kielégí-

képzetlenek,

sem képviselik mindig kultúrpolitikai

és

célkitűzé-

seinket .

Átszervezési

javaslat

Mindebből következik, hogy

vidéki

színészetünk

jában nem alkalmas többé a rá váró feladatok Vidéki

városaink

mostani

megoldására.

egyelőre még nem képesek

egy állandó

gyobb társulatot egész éven át egyedül foglalkoztatni tani. Nagyobb területet kell összefognunk, az egyes számára több városban kell játszási így nem lesznek bemutatót

kénytelenek

lehetőséget

2-3 naponként

val, jó előadásban

társulatok

biztosítanunk,

próba nélkül új és új

a lehetőségét

is, művészileg

volna továbbra

jó darabot, sok

bemupróbá-

adnak.

Ha így megadjuk gazdaságilag

na-

és eltar-

tartani, és sok rossz darabot rossz előadásban

tatni. Kevés, de jó társulat kell, melyek

annak, hogy a társulatok

is jobban működhessenek,

is magánvállalkozók

a fővárosban, vidéken

586

formá-

helytelen

kezén hagyni őket. ügy, mint

is át kell térnünk

az állami

színházak

rendszerére. A fenti szempontok értelmében lat helyett

(beleértve a Szegedi Nemzeti

leti színtársulatot, javasolunk

a mostani

Színházat i s ) 6 kerü-

1 bányász-staggionét

és 1 operastaggionét

felállítani.

Ezek területi beosztását

az I. sz. melléklet

A társulatok

gazdasági

Egy-egy

25 társu-

működésének

ilyen vidéki

alapjai

társulat szervezeti

melléklet, költségvetését

mutatja.

felépítését

pedig a III. sz. melléklet

za. Az összeállítás szerint egy havi összkiadásuk tot tesz ki, a 8 társulatnak 10 090 56 Ft. A színházak

egy évi összkiadása

bevételi

lehetőségei

a II. sz. tartalmaz-

105 110 forintehát

a következők:

Minden társulat prózai és operett részből áll. Amíg az egyik egy városban játszik, a másik

játszhat egy másik

Egy társulatra tehát nem 300, hanem 400 előadást egy

helyen.

számíthatunk

évben.

A vidéki színházaink gatottságot

általában

500 férőhelyesek. 50 V o s

láto-

véve alapul, a 8 színház összesen 8x400x250,

tehát

800 000 jegyet adna el, az opera-staggione

azonban nem

400 előadást, így csupán 750 000 jegy eladásával A jegyek árát 2-4-6 forinttal

eddig a Szegedi

zeti Színház 3 000 000 Ft

számolhatunk.

véve

750 000 jegy 4 forintos átlagárban A költségvetésben

tarthat

3 000 000 Ft Nem-

összkiadás-

sal szerepelt. Nem méltányos

tovább

is fenntartani Szegednek ezt a kiemelt helyzetét a többi várossal

szem-

587

ben. Társulatát staggioneba

részint az

olvasztanánk

be, így

felszabadul költségvetési Ugyancsak sünkben

ide tartozik

opera-

vonalon

3 000 000 Ft

költségveté-

a vidéki színtársulatok

tá-

mogatására előirányzott évi Városaink

a múlt évadban

beni juttatásokon kívül rem, fűtés, v i l á g í t á s )

1 000 000 Ft

természet(színházte-

költségveté-

sük vonalán is folyósítottak ző összegeket

a társulatok

különbö-

támogatá-

sára . A Belügyminisztériummal

tartott

beszélés alapján célszerűnek nék ezeket

az összegeket

a kultuszminisztériumi

meg-

látsza-

koordinálni

juttatásokkal.

Ezek végösszege körülbelül

1 250 000 Ft

A színház bevételei és az állami városi vonalról a vidéki támogatására tesen

és

színészet

fordított összegek

együt8 250 000 Ft-ot

tehát

tesznek

10 090 560 Ft

ki. Ezt levonva a kiadások

összegéből,

marad

hiány

Itt jegyezzük meg, hogy a bevételi

1 840 560 Ft. lehetőségek

közül

kihagytuk

a büfét és ruhatárat, ezzel szemben a másik oldalon nem tottuk

az utazgatással

csökkentésére

588

járó költségeket.

Az utazási

számí-

költségek

és a társulatok tájszínházi működésének

elősegí-

tésére kívánatos volna még, ha a városok autóbusszal és tehergépkocsival esetenként a társulatok

A deficit

rendelkezésére

állnának.

kérdése.

A színházak

költségvetését

tovább csökkenteni nem tudjuk, mert

ez már az általuk nyújtandó teljesítményt

előre is rontaná.

A színházak számának csökkentése viszont veszélyesnek szik abból a szempontból, hogy túl nagy terület jutna színházra, vagyis túl kevés előadás egy-egy Mindkét eljárással eleve lehetetlenné tok a kívánt célt Kérésünk

lát-

egy-egy

helységre.

tennénk, hogy a társula-

elérjék.

tehát az, hogy a hiányzó összeg ebben az

még költségvetésilag

esztendőben

pótoltassák.

Lehetséges és remélhető, hogy a deficit sebb lesz. Meg kívánjuk

a fenti összegnél

keve-

ugyanis valósítani, hogy vidéken a fő-

városhoz hasonlóan megindítjuk a színházlátogatás sét a tömegszervezeteinken

megszervezé-

keresztül. Ma nehéz volna arra

nézve

nyilatkozni, hogy ez a szervezés az első esztendőben milyen eredménnyel jár. Ha sikerülne a színházak

látogatottságát

ra felemelni, úgy ez a teljes deficit eltűnését

Díszlet?,és

jelentheti.

jelmeztár.

Az előadások művészi nívójának biztosítására let- és jelmeztárát központilag rendelkezésre színházak

80 %-

dísz-

kell elosztani. Erre a célra

áll a most állami kezelésbe

díszleteinek

a társulatok

és jelmezeinek

vett fővárosi

magán-

egy része, valamint

gedi Állami Nemzeti Színház és más vidéki színházak

a Sze-

díszlet-

és

jelmeztára.

589

A társulatok

műsora.

A társulatok

műsortervét a minisztérium

Szabad

Szakszervezete

összeállításánál zai darabokkal

Színészek

fogja együttesen kidolgozni. A műsorterv

irányadó szempont, hogy a haladó szellemű

lehetőleg egyenlő arányban kerüljenek

játékok és k l a s s z i k u s operettek

A társulatok

és a Magyar

is

pró-

zenés víg-

előadásra.

munkarendje.

Központilag kívánjuk és erre példaképpen

szabályozni

a társulatok

egy heti munkarendet

üzemi

munkáját,

dolgoztunk ki. (4. sz.

melléklet.) A társulatok

tagjainak

Ez a kérdés még vezeti, valamint

ideológiai

alapos kitárgyalásra

művészi

Hasonlóképpen

Hogy a

az évadnyitás

fognak

ellenőrzése.

feladatkörébe

előtt tanfolyamon

színházaknál,

tartozna. vezetők

részére.

vegyenek

folyjon,

részt. Ezen a tanfolya-

célkitűzéseinkkel, politikai, művészi

vonalon. A tanfolyam

be.

állami

szolgálni.

az átszervezés után a helyes irányban

pest. Költségvetését

590

és gazdasági

főosztály

mon megismerkednének

nyújtja

tanfolyamok

a leendő művészeti és gazdasági munka

gazdasági

szorul a párt és szakszer-

történne, mint a fővárosi állami

vagyis a művészeti Tanfolyam

továbbképzése.

főiskolai vonalon. Mintául a fővárosi

színházaknál megszervezendő A társulatok

és szakmai

időtartama

a tanfolyamot

10 nap, helye

szervező

és

Buda-

szakszervezet

külön

Távolabbi

célok.

Úgy gondoljuk, hogy ezzel az átszervezéssel színészet továbbfejlődésének rosi színházaink mindinkább

önellátóvá

hajlandó a vidék rendelkezésére

válnak, deficitjük

vészileg

és gazdaságilag

né, hogy minden megyének

összegeket

csök-

kormányzatunk

komolyan megalapozva. Ez azt saját színtársulata

zólag a Bizottság hozza a következő 1. Az idei évad megszűntével

ú-

- esetleg az 5 éves terv

ismét 25 vidéki társulatunk

Javasoljuk, hogy a vidéki színészet

cessziót magánvállalkozó

fővá-

bocsátani, akkor évről-évre

felállításával

végén - eljutnánk oda, hogy

a vidéki

alapjait. Azt reméljük, hogy

ken, és amennyiben az így felszabaduló

jabb és újabb társulatok

lerakjuk

van mű-

jelente-

volna.

átszervezésére

vonatko-

határozatot.

(1949. aug. 31.) színházi

részére Magyarországon

nem lehet

ni, ettől az időponttól kezdve csak állami színházak

kon-

kiad-

működhet-

nek . 2. A vidék részére 8 állami színtársulat állítandó ezek közül a javaslatban megjelölt

székhellyel

ra- és bányász-staggione

székhellyel.

budapesti

3. Miután a fenti színtársulatok

fel,

(vidéki) az ope-

várható bevételei

(50

kai számítva) és az állami költségvetési

vonalon már eddig

rendelkezésre

előrelátható

álló összegek

a társulatok

kiadását nem fedezik, egyetért azzal, hogy a hiányként kozó évi 1 840 550 Ft állami költségvetésből

is

összes mutat-

biztosíttassák.

591

I. sz. melléklet Vidéki

színtársulatok

1. kerület:

Győr

2. kerület:

Pécs

3. kerület:

Szeged

4. kerület:

Szolnok-Kecskemét

5. kerület:

Debrecen

6. kerület:

Miskolc.

1. kerületben:

kerületi

Sopron, Győr, Szombathely, Soproni tartózkodása

beosztása.

Veszprém.

alatt: tájszínházi

felada-

tokkal látogatja Csepreg, Kapuvár, Eszterháza 25 km-es körzetben községeket és Győri tartózkodása

gépállomásokat.

alatt: Mosonmagyaróvár,

na, Pápa, Komárom és 25 km-es körzetben ket és

Csor-

községe-

gépállomásokat.

Szombathelyi tartózkodása

alatt: Kőszeg, Sárvár,

Celldömölk, Körmend, Szentgotthárd, Vasvár 25 km-es körzetben községeket és Veszprémi

tartózkodása

polca, Sümeg, Keszthely

Pécs, Kaposvár,

és

gépállomásokat.

alatt: Zalaegerszeg, és 25 km-es

községeket és gépállomásokat. 2. kerületben:

és

Ta-

körzetben

Székesfehérvár.

Nagykanizsa.

Pécsi tartózkodása

alatt: Mohács,

Szekszárd,

'Bonyhád, Paks, Bátaszék, Baja és 25 km-es körzetben községeket és Kaposvári

592

gépállomásokat.

tartózkodása

alatt: Dombovár,

Tamási,

Tab és 25 km-es körzetben községeket

és gépállo-

másokat . Nagykanizsai

tartózkodása

alatt: Marcali,

és 25 km-es körzetben községeket és

Csurgó,

gépállomáso-

kat. 3. kerületben: Szeged,

Békéscsaba.

Szegedi tartózkodása

alatt: Makó,

Hódmezővásár-

hely, Kiskundorozsma, Kistelek, T ó t k o m l ó s , tes, Kiskunmajsa, Kiskunhalas és 25 km-es ben községeket és Békéscsabai

körzet-

gépállomásokat.

tartózkodása alatt: Gyula,

Békés, Sarkad, Mezőberény, Kétegyháza es körzetben községeket és 4. kerületben: Szolnok,

Szen-

Orosháza, és 25 km-

gépállomásokat.

Kecskemét.

Szolnoki tartózkodása

alatt: Cegléd,

Törökszent-

miklós, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Jászberény

Abony,

és 25 km-es körzetben községeket

és

gépállomásokat. Kecskeméti

tartózkodása alatt: Nagykőrös,

Kiskun-

félegyháza, Csongrád, Kunszentmiklós és 25 km-es körzetben községeket

és

5. kerületben: Debrecen,

Nyiregyháza.

Debreceni

tartózkodása

gépállomásokat.

alatt: Püspökladány, Haj -

dúszoboszló, Derecske, Vámospócs,

Hajdúböszörmény

és 25 km-es körzetben községeket és

gépállomáso-

kat. Nyiregyházi

tartózkodása

alatt: Nyirbátor,

Máté-

593

szalka, Kisvárda, Polgárdi községeket és

körzetben

gépállomásokat.

6. kerületben; Miskolc, Eger, MiskoLci

és 25 km-es

Sátoraljaújhely.

tartózkodása

alatt: Diósgyőr,

Szerencs, Sajószentpéter, Űzd, Putnok,

Szikszó, Borsodná-

dasd és 25 km-es körzetben községeket és gépállomásokat . Egri tartózkodása

alatt: Füzesabony,

Mezőkövesd,

Gyöngyös, Hatvan és 25 km-es körzetben ket és Bányakerületi

községe-

gépállomásokat.

Budapest székhely. Látogatja: Salgótarján,

Balas-

sagyarmat, Vác, Esztergom, Dorog, Tokod, Nyergesújfalu, Bicske, Felsőgalla, Tata, Bánhida,

Tata-

bánya, Várpalota, Herend és Ajka. Opera-staggione:

Győr, Sopron, Szombathely, Pápa, Veszprém, Szé-

kesfehérvár, Nagykanizsa, Kaposvár,

Dombovár,

Szekszárd, Pécs, Mohács, Baja, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Orosháza, csaba, Szentes, Kecskemét, Nagykőrös,

Cegléd,

Szolnok, Gyöngyös, Hatvan, Balassagyarmat, tarján, Miskolc, Debrecen, Eger,

Salgó-

Püspökladány,

Nyiregyháza, Mátészalka, Sátoraljaújhely, rencs, teljesen

Békés-

staggione-vezetőjére

Sze-

bízva a be-

osztást, évi 100 előadásban, ebből 80-at a MÁV, 20-at a BESZKRT

594

zenekarral, MÁV

vonaton.

II. sz. melléklet

Tervezet egy vidéki társulat

Művészeti

szervezeti

felépítéséhez

vezetés

1

igazgató

1

rendező

1 000.-

1

scenikus

1

Ft

1 karmester

(korrepetitor)

1

500.-

200.-

1 200.-

2 ügyelő

1 600.-

2 súgó

1 400.-

Művészek

44 színész (900.-

Ft)

Ft 39 600.-

"

39 600.-

Titkárság 2 szervező

Gazdasági

titkár

1 400,

1 400.-

szak

1

könyvelő

2

jegypénztáros

1

gépírónő

800.1 400.500.- "

2 700.-

Zenekar 9 zenész (700.- Ft)

Műszaki 3

6 300.- "

6

300.-

alkalmazottak

világosító

595

4

díszítő

2 kellékes 1 bútoros 3 öltöztető 2

(egyik

szabó)

fodrász

2 festő á 600.-

10 600.-

III. sz. Egy

Nem rendszeres Jegyszedők Műszaki

Dologi

vidéki társulat

10 600.-

Ft

68 500.-

melléklet költségvetése

illetmények

díjazása

alk. túlóra

(lo fő á 50.- Ft)

Ft

1 500.200.- Ft

illetm.

kiadások

Beszerzési

költségek

Díszletkiállítási Darabmásolás, Nyomdai

Ft

költségek

Távbeszélő

100.

szerepezés 1

költségek

Hirdetési

6 000.

000. 400.

költségek

80.

díjak

Színlapragasztási

költség

100.

Bérlettel kapcs.

"

100.

Világitással•kapcs.

"

150.

Tisztítószerek Postai

596

költség

100,

80

1 700.

Irodafelszerelés

Ft

költségei

150.

Javítások Egyéb

150.

beszerzés

Elhelyezési

50.

Ft.

8 460.-

költségek

Esetleges helyiség,

raktár,

vilá-

gítási költségek, víz- és csatornázási díjak, fűtési

Egyéb dologi

kiadások

Rendőrségi engedély Tűzoltó

költségek

díjak

Ft

díjak

800. 500.

Bútor, jelmez, kellék

kölcsön 150.

díjak

Ft

1 450.-

Adók Alkalmazottak kereseti forgalmiadó,

adója,

nyugdíjintézeti

járulék, 0TI járulék

20

" 20 000.

Jegybevétel után százalékszerú

000.-

kiadások

Szerzői jogdíjak és nyugdíj, pótfillér

5 000.Ft

I. Rendszeres állandó

36

610.-

illetményekre

(művészi

vezetés, művészek,

műszaki

személyzet

zenekar,

illetményei

(II. sz.

597

melléklet s z e r i n t ) II. Dologi kiadásokra

Ft (beszerzési

ségek, nem rendszeres

68 500.-

költ-

illetmények,

adó és egyéb dologi kiadások,

III.

sz. melléklet s z e r i n t ) Kiadások

36 610.-

összesen

(havonta)

IV. sz. Egy vidéki színtársulat

Hétfő 9-10h-ig előző esti előadások átbeszélése, művészeti problémák

kedd

szerda

próba

munkaterve

péntek

ebéd pihenés

Sztaniszlavszkij kör

9-14h-ig

próba

próba

14-18h-ig ebéd pihenés

vasárnap

10-14h-ig

próba 14-16h-ig

szombat

előző esti két előadás átbeszélése

próba

10-14h-ig

16-18h-ig

598

egy heti

csütörtök

előző esti két előadás átbeszélése

próba

ebéd pihenés

melléklet

9-10h-ig 9-10h-ig 9-10h-ig 9-10h-ig

10-14 h -ig

14-16 h -ig

Ft 105 110.-

14-16h-ig ebéd pihenés

16-18 h -ig

politikai szeminárium

14-18h-ig

ebéd pihenés

14-18 h -ig

ebéd pihenés 16-18 h -ig kéthetenként társulati ülés felmerült problémák megvitatása

16 h

előadás

16 h-tói felkészülés előadás

18 h-tól

18 h-tól

18 h-tól

felkészülés előadás

18 h-tól 18 h-tól

18 h

felkészü - felkészü - felkészü- felkélés lés lés szülés előelőadás előadás előaadás előadás dás

Ezen munkaterv

irányul

melyen belül az adott

szolgál, körülmé-

nyek szerint változtatások

le-

hetségesek . Társadalmi munka heti 2 órában tetszés szerinti

Fogalmazvány

UMKL

időpontban.

XIX-10-101-1949.

198. Budapest, 1949. augusztus 9.

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A VIDÉKI SZÍNHÁZAK

ELŐTERJESZTÉSE

ÁLLAMI KEZELÉSBE

Határozati

A Népgazdasági le kérdésében

A NÉPGAZDASÁGI VÉTELÉRŐL.

javaslat

Tanács a vidéki színházak az alábbiak

szerint

I. Az egységes művészpolitika járul a vidéki színházak

TANÁCSHOZ

állami kezelésbe

véte-

határoz. biztosítása

állami kezelésbe

érdekében

vételéhez,

hozzá-

valamint

599

ezzel kapcsolatban

6 kerületi színtársulat, 1 opera-staggione

és 1 bányász-staggione

megszervezéséhez.

II. Az egyes színtársulatok színházaknál

(a szegedi színházat

lehet. A színházak

kiadásának

főösszege az

is beleértve) 10 090

bevétele az átlagos 50 % - o s

összes

forint

látogatottságot

figyelembe véve évi 3 000 000 forintot kell hogy elérjen; a kiadások és bevételek

közötti különbözet

az 1949/50. színi

ra tehát 7 090 560 forint, mely összegből az 1949. évre tember-december hiányainak

h ó r a ) az állami kezelésbe vett vidéki

fedezésére

a Vallás- és Közoktatásügyi

fejezet 62 Művészeti célok támogatása lok támogatása bocsátását

évad(szep-

színházak

Minisztérium

alcím, 199 művészeti

alrovaton 2 363 520 Ft póthitel

cé-

rendelkezésre

véleményezi.

Az egyes színházak részletes költségvetésének kénti megoszlására

a pénzügyminiszter

alrovaton-

által letárgyalt

vetés az irányadó. A hiányként megállapított

7 090 560

költségforintot

az 1950. évre teljes összegben kell előirányozni, a Vallás- és Közoktatásügyi

tárca Művészeti célok

szeti célok támogatására

elnevezésű

III. A vidéki állami színházak kezésre bocsátásával egyidejűleg tárca, Művészeti célok

támogatása

ki színészet támogatásaként zárolni kell. Ugyancsak

támogatása alcím 199 Művéalrovaton. folyó évi hiányának

a Vallás- és

zott

600

összegeket.

Közoktatásügyi

alcím 199. alrovatán a vidé-

1949. évre előirányzott

zárolni kell a 7454 Szegedi

Színház alcímen előirányzott összeget. rosok költségvetésében,

rendel-

a színházak

összeget Nemzeti

Zárolni kell végül a vá-

pénztámogatásaként

előirány-

IV. A 8 színházi Szükségesnek a következő

egység állami színháznak

tekintendő.

tartja a Népgazasági Tanács, hogy ezek a színházak színházi évadban csak a bevételek

és kiadások

kö-

zötti különbözetet kapják meg, hogy ezáltal is rá legyenek rítva a bevételek

fokozására.

V. Az egyes városok - mint a múltban juttatásban

is - természetbeni

(színházterem, fűtés, világítás) tartoznak

teni a színtársulatot.

Pénztámogatást

utalhatnak ki. Biztosítani községeknek

szo-

a városok

részesí-

a jövőben

kell az egyes városoknak,

nem

illetve

a társulat tájszínházi működését, valamint - a le-

hetőségekhez képest - az egyik városból a másikba való a város rendelkezésére

álló autóbusszal és

VI. A bányász-staggione nak megfelelő támogatást

utazását

tehergépkocsival.

részére az érdekelt bányák

tartoz-

nyújtani.

Indokolás

A felszabadulás óta végbement politikai és gazdasági

átalakulás-

sal szemben színházaink erősen hátramaradtak. Míg fővárosi nészetünk

a kívánt úton bizonyos mértékig

vidéki színészet

előrejutott, addig a

terén előrehaladás nincsen. E helyzeten

változtatni a vidéki

szí-

kell

színjátszás átszervezésével, hogy a fővá-

ros és a vidék között kulturális különbség még jobban ne nagyobbodjék. Ezt az átszervezést politikai, gazdasági és személyi pontok egyaránt szükségessé teszik. A vidéki társulatok műsorpolitikáját

a magánvállalkozó

szem-

eddigi

igazgatók nyereségvágya

rányította, ezért műsoraikban túlnyomórészt

i-

politikailag -

601

sokszor erkölcsileg

- meg nem felelő darabok szerepeltek

sorban giccs-operettek). Az 1948-49. évadban 31-ig) az összes vidéki színtársulat

(első-

(ez év május hó

4 273 előadásából

3 208

volt operett. A fennmaradó 1 065 prózai darabból összesen előadásban mutattak be szovjet Hogy ez a műsorpolitika rasztságnak

színművet.

a munkásságnak

és a dolgozó

mennyire nem felelt meg, azt igazolja

közönségéről

198

az

pa-

előadások

készült statisztika, mely szerint a fenti

időpon-

tig 1 800 000 nézőből 20 % volt munkás, 15 % kisparaszt, míg a fennmaradó

65 \ ezt a műsort kedvelő polgári

Dolgozó

réteg.

népünk nem tekinti - mert nem is tekintheti

gáénak ezeket a színházakat, és nem is támogathatja mértékben, hogy mint a tőkés

üzletmenetük

igazgatók

jus 31-én a vidéki

- ma- -

őket

olyan

rentábilis lehessen. Ezért,

vala-

helytelen gazdálkodása

színigazgatók

folytán ez év má-

összes tartozása

576 956 Ft

volt. Vidéki színtársulataink

személyi összetétele

sem politikai

szempontból nem kielégítő. Sok a

színész, akik

ideológiailag képzetlenek

képviselik

megfelelően

sem

tehetségtelen

és magánéletükben

a komoly színművészet

formájában nem alkalmas a reá váró feladatok

mostani

megoldására.

egyelőre még nem képesek egy állandó

sulatot egész éven át egyedül foglalkoztatni

és eltartani.

gyobb területet kell összefognunk, az egyes társulatok több városban

kell játszási területet biztosítani.

lesznek kénytelenek

602

sem

célkitűzéseit.

Mindebből következik, hogy vidéki színészetünk

Vidéki városaink

művészi,

tár* Na-

számára

így nem

két-három naponként próba nélkül új és új

bemutatót tartani, és sok rossz darabot rossz előadásban tatni. Kevés, de jó társulat kell, melyek bával, jó előadásban

adnak

bemu-

jó darabot, sok

pró-

elő.

Mind a fővárosban, mind a vidéken át kell térnünk mi színházak rendszerére. A fenti szempontok

az álla-

értelmében

tani 25 társulat helyett (beleértve a Szegedi Nemzeti

a mosSzínhá-

zat is, melynek deficitje évi 3 millió forintot tett ki, és így Szeged különleges helyzetben volt a többi várossal szemben, ez a kiemelt helyzete nem méltányos) 6 kerületi opera-staggionet

és 1 bányász-staggionet

A kerületi társulatok

színtársulatot, 1

kell

szervezni.

székhelye a következő

volna:

1. Miskolc, 2. Pécs, 3. Győr, 4. Szeged, 5. Debrecen, 6. Szolnok-Kecskemét.

Az egyes kerületekhez természetesen

hozzátarto-

zik a 33 környező város és a 25 kilométeres körzetben ségek és gépállomások.

Az opera-staggione

ne budapesti székhelyen

lévő köz-

és a bányász-staggio-

működnék. II.

A felsorolt színtársulatok

kiadásainak

főösszegét

átlagban

1 261 320 forintos átlaggal számítva kívánom megállapítani hogy az összes színházak kiadása, a szegedi színházat értve, legfeljebb

10 090 560 forintot

tehet ki.

megfelelően az egyes társulatok

vetésének

változhat, de az összes társulat

főösszege az említett 10 090 56 Ft-ot nem haladhatja színházak

bevétele pedig az átlagos 50 százalékos

figyelembevételével

is bele-

Természetesen

a helyi viszonyoknak végösszege

úgy,

költségkiadási meg. A

látogatottság

évi 3 000 000 Ft-ot kell hogy elérjen. A

kiadások és bevételek

közötti különbözetnek

7 090 560

Ft-nak

603

póthitelként

engedélyezését

javasolom.

Meg kell jegyeznem, hogy a kiadások

végösszege a vidéki

színhá-

zakra fordított előző évi keretnél - 8 250 000 Ft-nál 1 840 560 Ft-tal

magasabb.

Az előző évben ugyanis a következő összegeket kellett a vidéki színházak

támogatására:

1. A Szegedi Nemzeti Színház deficitje 2. A Vallás- és Közoktatásügyi Művészeti

célok támogatása

199 rovata vidéki színházak tására előirányzott

tárca alcím támoga1 000 000 Ft

illetve a vá-

rosok által az egyes nyújtott pénzügyi

3 000 000 Ft

összeg

3. A Belügyminisztérium

A vidéki

fordítani

színházaknak

támogatás összege

színházak

részére

1 250 000 Ft

nyújtott

pénztámogatás összesen:

5 250 000 Ft

Ehhez jön a színházak várható bevétele

3 000 000 Ft

Összesen: A színházak A különbözet

kiadási

főösszege a jövő idényben 10 090 560 Ft.

az előző évivel szemben 1 840 560 Ft, mely

nek a rendelkezésre bocsátása, figyelembe lőadottakat,

8 250 000 Ft.

indokoltnak

Az egyes színházak sát a színházak

véve a fentiekben

e-

látszana. között a kért hitel részletes

végleges megszervezése

tatásügyi miniszterrel

összeg-

egyetértésben

A deficitként kért összegeket

felosztá-

után a vallás- és közok-

kívánom

megállapítani.

(5 250 000 Ft, előző évi

összeg

+ 1 840 560 új hitel, összesen) 7 090 560 forintot az 1950. évi

604

költségvetésbe


tárca Művészeti

lok támogatása

alcím 199 alrovatán javasolom

cé-

előirányozni.

III. Az egyes színházak

folyó évi szükségleteinek

1949. évi költségvetésben 199 alrovatán összeg

a Művészeti célok

a vidéki színészet

fedezésére támogatása

támogatására

összeget, valamint a

illetve a városok költségvetésében pénztámogatására

előirányzott

A nyolc színházi egység állami

Színház

Belügyminisztérium,

az egyes vidéki

összegeket

alcím

előirányzott

zárolandó. Zárolni kell a 7454 Szegedi Nemzeti

alcímen előirányzott

az

színházak

is.

színháznak

tekintendő.

állami kezelésbe vett vidéki színházak költségvetésének állításával kapcsolatban rel egyetértésben

a vallás- és közoktatásügyi

össze-

miniszter-

javaslom, hogy ezek a színházak a következő

színi évadban, csak a bevételek

és kiadások közötti

tet kapják meg, hogy ezáltal is rá legyenek lek

Az

szorítva

különbözea bevéte-

fokozására. Szükségesnek

látszik, hogy az egyes városok, mint a múlt-

ban is, természetbeni gítás) részesítsék

juttatásokban

(színházterem, fűtés,

vilá-

az egyes színtársulatokat, mivel a tervezett

keretből e célra megfelelő összeg nem biztosítható. A múlthoz hasonlóan pénztámogatást hatnak ki. Biztosítani geknek

a társulat

kell az egyes városoknak, illetve

utalközsé-

tájszínházi működését, valamint - a lehetőség-

hez képest - az egyik rendelkezésére

azonban a városok a jövőben nem

városból a másikba

álló autóbuszán és

való utazását a város

tehergépkocsiján.

605

VI. Indokoltnak

látszik, hogy az érdekelt bányák

részére megfelelő segítséget nyújtsanak

A miniszter

bányász-staggione

(elhelyezés).

helyett

Dr. Antos István s. k. államtitkár

Sokszorosított

UMKL

XIX-A-10-010132-1949.

A Népgazdasági

Tanács 101/1949. sz. határozatát - amely

"Indokolás"-ig

terjedő részt tartalmazza

kár a Népgazdasági gi Tanács titkára

606

- Gerő Ernő

az

államtit-

Tanács elnöke és Szita János, a Népgazdasá1949. augusztus 11-én írta

alá.

DEBRECENI CSOKONAI

SZÍNHÁZ

199. a.

Budapest, 1946. január

1.

KÉRY LÁSZLÓ, MINISZTERI REFERENS JELENTÉSE A VKM A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN

Miniszter

VÉGZETT ELLENŐRZÉSE

MINISZTERNEK

TAPASZTALATAIRÓL.

úr!

86206/1945. VII. sz. rendelettel a debreceni Csokonai ügyeinek

felülvizsgálatára

tel az alábbiakban

teszem

kiküldetvén, jelentésemet

1945. december hó 16-án

Szabad Szakszervezetének, hogy

lat tagjai anyagi okokból felbontották színigazgatóval. helybeli

tisztelet-

meg.

A színház Üzemi Bizottsága tette a Magyar Színészek

Színház

(86.228/1945.

VII.)

szerződésüket

jelena társu-

Beleznay

Ezzel egyidejűleg

az egyik

lap munkatársa, aki a színház ügyeit figyelemmel

te, beszámolt Simon államtitkár

úrnak a színháznál

történtekről.

Referens az igazgatóval és a társulat tagjaival cember 23-tól folytatott beszélgetések, valamint az 1945. december rendelkezésre

30-án tett szóbeli bocsátott

kísér-

1945.

de-

igazgató

jelentése és az ugyanekkor

írásos adatok alapján megállapította a

következőket: 1945. évi december

13-án a társulat egyik tagja,

anélkül,

607

hogy ezt bárkinek Kollégáinak

is bejelentette volna, eltávozott

vallomása

szerint

fizetéséből nem tudott

annak ellenére, hogy mint a társulat legmagasabbak

Debrecenből.

egyike volt. Beleznay

szubrettjének

megélni,

gázsija a

színigazgató közvetlenül

eset után magához kérette a társulat megbízottait,

kifogásolta

a meglazult m u n k a f e g y e l m e t , és kijelentette, hogy aki nem landó "becsületesen

éheznek, és kérték

haj-

dolgozni", annak kész felbontani a szerző-

dését. A társulat képviselői legszükségesebbekre

az

leszögezték, hogy gázsijukból a

sem futja, a kisebb

fizetésüek

az igazgatót, hogy az addigi

szó

szerint

illetményeket

100 %-kal emelje föl. Beleznay rámutatott arra, hogy ő a kollektív szerződés előírásainak

eleget tesz, az abban

minimális gázsinál kevesebbet

senkinek sem fizet. A társulat,

amelyben hosszabb

megszabott

idő óta elkeseredett hangulat uralkodott

igazgatóval szemben, úgy határozott, hogy valamennyi felbontják. Ennek

az

szerződést

szóbeli bejelentése dec. 13-án meg is történt.

A további

tárgyalások

folyamán a színigazgató

szervezet

által előírt rendkívüli

os segélyt. A társulat továbbra emeléshez, hivatkozással

felajánlott a szak-

segélyeken kívül külön 50 h-

is ragaszkodott a 100 %-os gázsi-

arra, hogy két ízben

áremelés, anélkül, hogy az alapfizetések

is történt

emelkedtek

hely-

volná. A

színigazgató k i j e l e n t e t t e , hogy ilyen méretű emelést a színház üzletmenete nem bír el. Megkísérelték bekapcsolásával

a nehézségeket új tőkés

kiküszöbölni, a közbejött pénzlebélyegzés

ban a vállalkozót

azon-

visszariasztotta.

A társulat, a zenekar és a műszaki személyzet ily módon szüntette a munkát. Ugyanekkor

608

az áramszolgáltatás

be-

is szünetelt

a városban, előadásokat December

tehát úgysem

13-án a legalacsonyabb

lehetett volna

tartani.

gázsi karszemélyzet

részé-

re 69 300 P volt, a színészeknél pedig 74 300 P. A legmagasabb színészgázsi

192 000

P-t tett ki. Ehhez az alapgázsihoz

ber hóban a következő segélyek 50 %-os karácsonyi

decem-

járultak: 50 %-os beszerzési

segély; ha a szerződéses viszony

és

továbbra

is

fennmaradt volna az igazgató és a társulat között, az igazgatónak a Magyar Színészek Szabad

Szakszervezete

intézkedése

értel-

mében újabb 50 %-ot kellett volna még kifizetnie, s ehhez

já-

rult volna az igazgató által felajánlott külön 50 %-os segély. A legalacsonyabb legmagasabb

gázsi ily módon december hóban 207 900 P - t , a

pedig 576 000 P-t tett volna

A színházban

a legmagasabb

helyár december hó 13-án

nélkül 2 600 P volt, a legalacsonyabb maximális bevétele előadásonként 6 000 000 P. Havonként

ki.

pedig 500 P. A színház

1 250 000 P. A havi

42 500 000 P, ennek 60 % - á t , mint tényleges bevételt

felét emésztik

gázsistand

34 előadást számolva maximális

25 000 000 P. Ez összegnek

bevétel számítva

a személyi és dologi kiadások

föl, de ebből kell viselni

terheket és a rendkívüli

segélyek

adók

az igazgatónak

költségeit

is. Az

kb. a köz-

igazgató

dec. 13-án 3 600 000 P többletet mutatott ki, az esedékes terhek

levonásával ez a többlet - szerinte - deficitbe

Másrészről meg kellett

igazgatónak

egyáltalán

át.

fel-

valóban nyomorúságos a-

nyagi helyzetbe jutottak. A színház a fizetésen kívül beni juttatást

csap

állapítani, hogy a szerződés

bontását megelőző hetekben a színészek

köz-

nem tudott biztosítani

természet-

számukra.

Az

csupán annyit sikerült elérnie, hogy a társulat

609

tagjai

részt vehetnek

a városi alkalmazottak

déli

étkezésein.

A kisebb fizetésüek még ily módon sem tudtak élelmezésükről elégítően gondoskodni. A ruhamosatás, vasaltatás, stb. pedig olyan terheket róttak a nagyobb hogy ezek szintén éhesen végezték

átalakítás

fizetésűekre

rótt.

19-én végre megállapodás jött létre az

és a társulat tagjai között, 1946. január hó 15-ig lenes érvénnyel. igazgatónak

zött, korábbi

tartó

ideigés az

járó 7 % levonása

után

felosztásra kerül a tagok és alkalmazottak

fizetésüknek

sor összeállításába E megállapodás

megfelelő

kö-

arányban. A társulat a mű-

is beleszól. ellentétben

van a színigazgatói

ama határozott kikötésével, hogy az igazgató részesedési

igazgató

E szerint a közterhek, dologi kiadások

a felszerelés használatáért

fennmaradó összeg

is,

azt a megerőltető munkát, ame-

lyet a színház felfokozott üteme rájuk December

ki-

engedély

társulatát

haszon-

alapon nem szervezheti. Anyagilag ez a megoldás, a

látszólagos előnyök ellenére, bizonytalanságot né válik a tartalékolás a gyengébb üzletmenet

okoz:

lehetetlen-

idejére, és arra

az egy hónapra, amely alatt a színház nem működik. A megállapodás művészileg

káros volta máris mutatkozik:

a társulat a jöve-

delmezőbb operett előadását szorgalmazza, az igazgató

viszont

áthárítja a felelősséget

a társu-

a helytelen műsorpolitikáért

latra . A műsor és az egész színházvezetés ellen művészi szempont ból egyébként

is súlyos kifogások emelhetők. A társulat

lott légköre e g y r é s z t , az igazgató elkedvetlenedése ról, szomorú eredményhez vezetett. A társulat

610

megrom-

más oldal-

létszáma

a szezon-

kezdet óta erősen megcsappant. Az igazgató nem adta föl azt az egyébként rendkívüli méltánylást érdemlő vállalkozását, lyel a Csokonai Színház mellett állandó irodalmi

amely-

kamaraszínhá-

zat tart fenn. A színészek azonban hallatlan mértékben

igénybe

vannak

4 - 5 próba

véve. A két színházban a darabok előkészítésére

áll rendelkezésükre.

E ponton feltétlenül súlyos felelősség

heli az igazgatót, aki nem gondoskodott

ter-

a társulat megfelelő

egészítéséről, s ezáltal maga segítette elő olyan légkör

ki-

kiala-

kulását, amelyben komoly művészi munkáról nem lehet szó. Ezen a helyzeten

azonban csak rontani fog a konzorcionális

megállapodás, amely a felelősség megosztásával

további

talanságot, zűrzavart, esetleg teljes felbomlást Tisztelettel

jellegű bizony-

okozhat.

javasolom, hogy a Magyar Színészek Szabad

szervezete határozottan

és ismételten

nak, valamint a színigazgatói

álláspontjá-

engedély rendelkezésének

lően ez a megállapodás ne hagyassák Referens a Miniszter

leszögezett

megfele-

jóvá.

úr döntésének megtörténtéig

is mindent

elkövet, hogy az igazgató és a társulat közt a normális helyreállítsa. Megtette az előkészítő lépéseket oly létrehozására, mely a színészeknek magasabb

fix jövedelmet, vagy

a színház igazgatóját arra, hogy

ki kell egészíteni,s különösen kell gondot

a prózai

viszonyt

megállapodás

pedig a minimális fix gázsin felül osztalékot jelentene. rens figyelmeztette

Szak-

tagozat

Refe-

társulatát

felerősítésére

fordítani.

Az igazgató a színházat általában rentábilisnak de rámutatott szolgáltatások

arra a rendkívüli nehézségre, amelyet hosszabb

ideig való elmaradása(pl.

jellemezte, a közüzemi

legutóbb

tíz

611

napos áramszünet), s a város részéről az ígért (pl. fűtőanyag A társulat szolgáltatás

2/3-a) elmaradása

hozzájárulás

jelentenek.

az ideiglenes megállapodás

értelmében

az áram-

megindulásával, dec. 23-án megkezdte a munkát. A 100 h-kal

helyárakat ugyanakkor

felemelték.

Kéry László s. k. tanügyi

Tisztázat UMKL

fogalmazó

XIX-I-l-i-181734-1945.

Hajdú Ferenc, a Debreceni Néplap munkatársa

1945. december

levelében értesítette Simon László VKM államtitkárt Csokonai Színház nehéz

16-i

a Debreceni

helyzetéről.

199. b.


A VKM MŰVÉSZETI

ÜGYOSZTÁLY

KIALAKULT HELYZETRŐL

ÁLLÁSFOGLALÁSA

ÉS KÉRY LÁSZLÚ REFERENS

Dr. Kéry László, aki a debreceni Csokonai lülvizsgálatára

A CSOKONAI

JELENTÉSÉRŐL.

Színház ügyeinek

fe-

küldetett ki, részletes jelentésben számol be

tapasztalatairól. Megállapította, hogy december természetű különbség

hóban

anyagi

támadt az igazgató és a társulat

tagjai

zött, minek következtében

az egész társulat felbontotta

dését az igazgatóval és a színházat konzorcionális

612

SZÍNHÁZBAN

kö-

szerző-

(haszonrésze-

sedési) alapon szervezte meg. A kiküldött referens mid a társulatnak, mind pedig az igazgatónak hogy

a társulat

felhívta a figyelmét

arra,

ilyetén szervezkedése ellentétben áll a színi-

gazgatói engedély

határozott kikötésével, továbbá, hogy

sa szerint a színtársulat tagjait a szakszervezet szabálytalan működésükben.

tudomá-

sem támogatja

Felhívta őket, hogy állítsák

vissza

a normális szerződéses viszonyt, ami 1946. jan. 15-én meg is történt. Az új kollektív terjesztésével

szerződéseknek

a színházakra

pedig a sérelmes gázsikérdés is

való ki-

orvosoltatott.

A kiküldött referens rámutatott azokra a nehézségekre amelyek

az üzemi szolgáltatások

kiesése folytán mutatkoztak

(elsősorban

villany) huzamos

a színháznál.

De nem hallgathatta el, hogy a színház művészi nyének elégtelensége

is,

teljesítmé-

az említett nehézségeken kívül a színigaz-

gató bizonyos mulasztásaira

vezethető

vissza. Ezért felhívta

igazgatót, hogy a társulatát, elsősorban

annak prózai

az

részét,

egészítse ki, mert a színészek, akik a szezon nagy részében két színházban vannak elfoglalva, 4-5 próba után fáradtan nem sek művészit

képe-

nyújtani.

Másrészről meg kellett mutatkozó nehézségek

állapi tani,hogy

a színigazgató a

ellenére is fenntartotta

a Csokonai

ház mellett az un. irodalmi kamaraszínházat, ahol mindig nyesebb prózai darabok kerültek

Színigé-

bemutatásra.

Mind a színvonal emelése, mind pedig a társulat belső galmának

biztosítása

szempontjából kívánatos volna egy

télyes prózai rendező jelenléte a társulatnál. Az itt

nyu-

tekinmutatko-

zó hiányért természetesen már nem pusztán az igazgató a felelős

613

Az ü. o. tisztelettel Miután a debreceni közbelépése,

javasolja a jelentés

elfogadását.

színház ügye, részben a kiküldött

részben az új kollektív

referens

szerződés életbelépte

tán a korábbi

megromlott helyzethez képest, amelyben komoly

házi munkáról

szó sem lehetett, nyugalmi állapotba


szín-

jutott, az

ügy további intézkedést nem igényel. A felvetett művészi pontok az új színigazgatói

foly-

szem-

érvényesíten-

dők. Az ügyirat helyeztessék

Kiadmányozott

irattárba.

fogalmazvány

"1. Romhányi, K. Pátzay

UMKL

XIX-I-l-i-38603-1946.

III.9."

200. a.

Budapest, 1946. május

19.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK ÉPÜLETÉNEK

HELYREÁLLÍTÁSÁRA

FELJEGYZÉSE

KÉRT

A CSOKONAI

PÓTHITELRŐL.

Debrecen város polgármestere azzal a kéréssel ter úrhoz, hogy a kultuszkormány miatt erősen megrongálódott

SZÍNHÁZ

fordul a Minisz-

nyújtson támogatást a háború

debreceni Csokonai Színház

téséhez, továbbá, hogy állandó segély rendelkezésére val tegye lehetővé a színház prózai törzstársulatának

újjáépí-

bocsátásáfenntar-

tását. A színházépület

614

újjáépítési

tervének költségvetése

szerint

a munkálatokhoz 713 076 923 P szükséges. A város azt kéri, hogy erről a kultuszkormány

2/3 részben

vállaljon

Az ü. o. az 1946. évi költségvetési összeget állított be a vidéki

részesedést.

tervezetben

nagyobb

színészet támogatására,

ban öt vidéki nagyváros kulturális centrummá való

fejlesztése

érdekében. Ezek a városok: Debrecen, Szeged, Pécs, vár és Miskolc.

elsősor-

Székesfehér-

*

Az ü. o. véleménye szerint a vidéki nagyvárosok

színházait

minden eszközzel támogatni kell. Más kérdés, hogy ez a támogatás milyen formában történjék. Általánosságban az állami támogatás a személyi kiadások

helyesebb, ha

részbeni fedezése

májában

történik, s ezzel közvetlenül a magasabb művészi

dukciót

(színvonalas és minél nagyobb számú prózai

forpro-

előadásokat)

támogatja. Későbbi megfontolás tárgyává teendő tehát, hogy a kultuszkormány

egyáltalán segítséget nyújtson-e a színház

letének helyreállításánál, amely a város tulajdonát A legsürgősebb helyreállítási mészetűek, hogy azoknak kényszerű színház munkájának

munkálatok halogatása

teljes megbénulásával

szükséges a forgószínpad

kijavítása

képezi.

azonban olyan

ter-

életveszéllyel, a

járhat.

Feltétlenül

és a zsinórpadlás és kötél-

zetének kijavítása, ill. pótlása. E munkálatok mintegy

épü-

elvégeztetése

72 millió pengőt igényel. Ebből a város magára

42 milliót, 30 milliót pedig sürgős állami támogatás

vállal

formájában

kér. Az ü. o. tisztelettel jük póthitel Kiadmányozott

formájában

javasolja, hogy ezt az összeget

kér-

a pénzügyminisztertől.

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-54553-1946.

615

200. b.

Budapest, 1946. m á j u s

A VKM ÁTIRATA

A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ:

HÁZAT RÉSZESÍTSÉK

A gondozásomra között vidéki

29.

A DEBRECENI CSOKONAI

SZÍN-

SEGÉLYBEN.

bízott művészeti színészetünk

ni, hogy a fővárosi

érdekek védelme céljából

ügyét kívánom oly képpen

színházakon

többek

elősegíte-

kívül az ország nagyobb

városa-

iban is méltó keretek közé kerüljön a színjátszás. E célra cám költségvetésében biztosítani

egyelőre öt nagyobb városban

szándékozom

a színjátszás fellendülését. A kiválasztott

közül Szeged, Pécs és Miskolc város színházépülete tudja a játszóképességet, Székesfehérvárott épület újjáépítéséig

átmeneti megoldásra

gül Debrecen város színházépülete oly mértékben, hogy A színház jelenleg

városok

biztosítani

a teljesen

kiégett

nyílik lehetőség,

az ostrom

játszóképességét

tár-

alatt nem

vé-

szenvedett

teljesen elvesztette

is üzemel, csupán belsőépítkezésében

volna.

álltak

elő oly rongálódások, amelyek miatt további működése a játszó együttesre komoly

életveszéllyel

járhat. A színház

sának kötélzete ugyanis annyira elvásott, hogy rint minden pillanatban

komoly szerencsétlenség

Debrecen város polgármestere javítására

államsegélyért

616

a jelentések

sze-

következhet

be.

a színházépület megfelelő

ki-

folyamodott hozzám, kifejezve azt a

kívánságot, hogy mindenekelőtt kálatok elvégeztetését

zsinórpadlá-

az életveszélyt megszüntető

támogassam. A benyújtott

mun-

költségvetés

szerint a zsinórpadlás tatarozása mintegy

72 millió

adópengőt

igényel. Ebből az összegből a város 42 millió adópengő készségesen

vállal, csupán a szükséges anyagok

szolgáló 30 millió adópengőnek utalását

államsegély

terhet

beszerzésére

formájában való ki-

kéri.

Tisztelettel kérem Miniszter színészet kellő biztosítását

urat, hogy a magyar

vidéki

velem együtt előmozdítandó

- a

debreceni Csokonai Színház belső építésére 30 millió

adópengőt

engedélyezni, és az összeget

3. Cím.

tárcám költségvetésének

Művészeti célok támogatása. Rendkívüli a 127.708 sz. csekkszámlán

kiadások. 7. rovatán,

rendelkezésemre

bocsátani

szívesked-

jék.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-54553-1947.

"Romhányi, K. Simon, VI. 1."

201. a.


A SZÍNÉSZEK

1.


ÁTIRATA A VKM-HEZ.

MEZI A CSOKONAI SZÍNHÁZ BÉRLETÉRE VONATKOZÓ VÁROSI

A debreceni Csokonai Színház bérletére vonatkozó zatra a Magyar Színészek kező megjegyzéseket

Szabad

SÉREL-

HATÁROZATOT.

városi

határo-

Szakszervezete részéről a követ-

tesszük:

617

1. Sérelmes a szerződésnek színigazgató

bármely, művészi

az a pontja, hogy amennyiben a

szempontból

lényeges

nek nem tenne eleget, úgy a város a szerződést lyal megszüntetheti. a minisztérium

Ez a pont ütközik

azonnali

hatály-

a minisztériummal,

feladata felülbírálni, hogy művészi

eleget tesz-e az előírt követelményeknek

mert

szempontból

az igazgató.

ben nem tesz e l e g e t , a koncesszió megvonásának város ettől függetlenül megszünteti

teljesítmény-

Amennyi-

van helye. Ha a

a szerződést, akkor a szín-

igazgató koncessziójával nem tud élni. Egyébként ez a kikötés olyan tágan értelmezhető, hogy bárki bármikor 2. Sérelmes a határozatnak

az a kikötése, hogy a kamara-

színház ügyét a Csokonai Színháztól rendezni, és felhatalmazást kamaraszínház

beleköthet.

elkülönítve kívánja a város

ad a városi tanácsnak, hogy

létesítésével, annak vállalatba

való

adásával

kapcsolatos összes intézkedéseket, utólagos bejelentési zettség mellett, saját hatáskörében A szakszervezet

vezetősége már egy ízben átiratot

Minisztériumhoz,

szélyre, amelyet

egy önálló kamaraszínház

színigazgatótól

amelyben

függetlenül

jelentene, ha azt a létesítenék.

kor támogassa

a Csokonai

a közönségét. Ha a városnak

hogy egy önálló kamaraszínház létesítését inkább hathatósabban

intézett

rámutat arra a ve-

Egy ilyen színház versenyt támaszthatna háznak, és elvonná

kötele-

megtegye.

a Közoktatásügyi

koncesszionált

önálló

Szín-

annyi pénze

tudja támogatni,

van, ak-

a Csokonai Színházat, és te-

gye lehetővé, hogy a Csokonai Színház nyisson egy kamaraszínházat, amelyben nagyszámú

618

társulatának

nem működő tagjait

foglal-

koztathatná, és egy komolyabb

prózai műsort építhetne

Teljes

ki.

tisztelettel

Dr. Staud

Géza

főtitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-112797-1946.

201. b. Budapest, 1946. október

7.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLY

FOGALMAZVÁNYA

A

BELÜGYMINISZTÉRIUM-

HOZ. A CSOKONAI SZÍNHÁZ BÉRLETÉRE VONATKOZÓ HELYI SÁGI DÖNTÉST

ELUTASÍTJA.

Hivatkozással hatóságának

TÖRVÉNYHATÓ-

Cím fenti számú átiratára, Debrecen

a Csokonai Színház bérletére vonatkozó

mellékleteivel együtt tisztelettel

város

határozatát,

megküldöm.

Meg kívánom jegyezni, hogy sérelmes a határozat pontja: "ha a színigazgató a kívánt művészi társulatának

összetételével,

bármely művészi

szempontból

következő

feltételeknek,

akár

akár a műsor összeállításával, vagy lényeges teljesítménnyel

eleget, úgy a Városi Tanács a pályázati értelmében a szerződést

törvény-

azonnali

feltételek

hatállyal

nem

25.

tenne

pontja

megszüntetheti."

A színigazgató működése csak az általam kiadott

színigaz-

619

gatói engedély megvonásával szüntethető meg. A színház ti felügyeletét

szintén közvetlenül óhajtom

Meg kívánom szempontjából

gyakorolni.

jegyezni továbbá, hogy a színigazgatói

a debreceni Csokonai

Színház ügye nem

lyek nem színházakra, hanem városokra, községekre stb.

ben sem - kívánok

Kiadmányozott

közt egyik vidéki

városban - így

több színigazgatói engedélyt

fogalmazvány

UMKL

engedély

különíthe-

tő el un. kamaraszínház ügyétől: a vidéki színigazgatói

A jelen körülmények

művésze-

engedészólnak.

Debrecen-

adni.

XIX-I-l-i-112797-1946.

"Kéry, 1. Gaibel X. 11., K. Pátzay X. 11."

202.

Debrecen, 1947. m á j u s

19.

DEBRECEN VÁROS TANÁCSÁNAK NAI SZÍNHÁZ TÁMOGATÁSA

A debreceni Csokonai

BEADVÁNYA

A VKM MINISZTERHEZ A CSOKO-

ÜGYÉBEN.

Színház 1946. évi október

1-től 1947. évi

március hó l-ig az államtól havi 4 000 Ft, a várostól pedig vi 2 000 Ft összegű

támogatásban

ha-

részesült.

A Csokonai S z í n h á z és általában


rendkí-

vül súlyos anyagi helyzetére tekintettel e támogatás 1947. évi március hő I. napjától kezdődőleg

a színi évad hátralévő 3 hó-

napjára, vagyis folyó évi május hó 31-ig terjedő

620

időre a város

részéről havi 5 000 Ft, az állam részéről pedig havi összegre emeltetett

10 000 Ft

fel.

A Városi Tanács ezeket - az elsősorban gázsi

fizetésére

szolgáló összegeket - 1947. évi május hó 31. napjáig a Csokonai Színház rendelkezésére

bocsátotta.

Beleznay Unger István színigazgató, valamint a színház Üzemi Bizottsága azzal a kérelemmel

fordult a város

polgármesteré-

hez, hogy a Csokonai Színház részére az eddig nyújtott támogatás f. évi június havára

is utaltassák ki. Ugyanis

évi július havában nyílik a lehetőség Színház társulata Nyíregyházára, mint nyári állomásra

városi folyó

arra, hogy a Csokonai

illetve

Hódmezővásárhelyre,

átutazhasson.

A Városi Tanács a kérelem

folytán, valamint a Csokonai

Színház rendkívül súlyos helyzetére tekintettel, kilátásba lyezi, hogy a Csokonai Színház támogatására

az eddig

havi 5 000 Ft összeget f. évi június havára

is

miniszter

nyújtott

rendelkezésre

bocsátja, attól feltételezetten, ha és amennyiben közoktatásügyi

he-

a vallás- és

úr is kiutalja a Csokonai Színház ré-

szére a f. évi június havára az eddigi hónapokra

folyósított

10 000 Ft összeget. A fentiekre figyelemmel tisztelettel kéri a Városi hogy Miniszter úr ide vonatkozólag lőbb megtenni, és elhatározásáról

Tanács,

a szükséges intézkedést

mie-

a Városi Tanácsot

értesíteni

szíveskedjék, hogy annak alapján a Csokonai Színház

megsegíté-

sére f. évi június hó 1. napján együttesen hető

15 000 Ft kifizet-

legyen.

621

Szabó Kálmán s. k. polgármester

Dr. Nagy Zsolt s. k. jegyző

Tisztázat UMKL XIX-I-l-i-77074-1947 .

Az iratra kézírással rávezetve: hogy 10 000 Ft-ot

"Államtitkár úr

hozzájárult,

kapjon."

203.

Budapest, 1947. július

10.

OR . ALEXITS GYŰRGY VKM ÁLLAMTITKÁR GATÓJÁT

ÉRTESÍTI

IGAZGATÓI

A CSOKONAI SZÍNHÁZ ÚJ

ENGEDÉLYE KIADÁSÁRÓL

IGAZ-

ÉS A TENNIVA-

bÓKRÓL.

A Magyar Művészeti

Tanács javaslatára

1947/48. színi évadra

színigazgatói

folyó évi november hó l-ig társulati ár hó l-ig az eddig

Színigazgató úrnak

engedélyt adtam azzal, hogy tartozásait és 1948.

fennálló összes tartozásait

értékű prózai előadás

622

előadásoknak

legyen.

janu-

kiegyenlíti.

Színigazgató úr tartozik műsorát úgy összeállítani, a havonként teljesített

az

legalább 35 h-a

hogy

irodalmi

Elvárom, hogy mind Színigazgató úr, mind társulatának den tagja tehetségét és tudását a művészet szolgálatának

min-

szen-

telje. Utasítom Színigazgató urat, hogy műsorát és színlapjait azok megjelenése után azonnal, a "Havi műsor kimutatásokat" dig minden hónap 8. napján a rovatok pontos és kitöltésével hozzám

lelkiismeretes

terjessze fel. Az egyik állomáshelyről

sikra történő utazást

pe-

az új helyre való megérkezés után

a má-

azonnal

köteles jelenteni. Színigazgató úr társulatával csak azokon a helyeken működhetik, van

amely

engedély okiratában név szerint

fel

tüntetve. Utasítom

Színigazgató urat, hogy társulatának pontos név-

jegyzékét, a szerepkörök

és havi fizetés feltüntetésével

folyó

évi október hó 15-ig hozzám terjessze fel. Elvárom, hogy

Szín-

igazgató úr mind a Magyar Színészek Szabad mind az Országos Színészegyesület fennálló kötelezettségeinek

Szakszervezetével,

Nyugdíjintézetével

szemben

pontosan eleget tesz, továbbá, hogy

a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületével, valamint más, bok közvetítésével

és eladásával

foglalkozó színpadi

gekkel szemben vállalt kötelezettségeit A gondozásomra

is pontosan

bízott művészeti érdekek

színdara-

ügynöksételjesíti.

védelme

céljából

tárcám költségvetési keretében tetemes összeget kívánok tani a vidéki színjátszás életének

fellendítésére.

anyagi támogatásának

feltételként

ellenértékéül

a vidéki színjátszás színvonalának

A kormányzat

szabom meg, hogy

emelése érdekében minden

hetőt kövessen el. Fordítson különös gondot műsorának lítására, kellő számú és minőségű

biztosí-

összeál-


mint arra, hogy a társulat tagjai szakképzett

rendező

le-

vala-

vezetése

623

alatt végezhessék munkájukat. Mindent el kell követni a munka zavartalan menetének biztosítására, és különös gond arra, hogy az előadásokat a művészi

színvonal megkívánta,

gendő próba előzze meg. Az előadások

azonnali megvonásával

ezen a téren is az

szórakozóhelye.

csak akkor tölti be helyesen, ha olyan kulturális emelkedik, amely a széles tömegekre

támaszkodva

Feladatát intézménnyé

szolgálja a leg-

vett műveltséget. A színház sohasem

kezhet meg fontos nevelői hivatásáról, ehhez kell szabni szi színvonalát

fo-

járhatnak.

A színház nem lehet a kevesek

nemesebb értelemben

ele-

színvonalát a jövőben

kozottan ellenőrizni kívánom, a mulasztások engedély

fordítandó

feledművé-

is.

A miniszter

helyett

Dr. Alexits György

s. k.

államtitkár


204. Debrecen, 1947. július

19.

VIRÁGHÁTI LAJOS NYUGDÍJAS SZÍNÉSZ BEADVÁNYA TITKÁRHOZ A VIDÉKI NYUGDÍJAS SZÍNÉSZEK

Igen tisztelt Államtitkár

624

úr!

BÓKA LÁSZLÓ

SEGÉLYEZÉSÉRŐL.

ÁLLAM-

Alulírott Virágháti Lajos nyug. színész, mint az Országos nészegyesület Nyugdíjintézetének

Szí-

50 éves tagja, Debrecenben

élő 10 nyugdíjas színész és színésznő nevében esedezünk, günk - Bóka László kultuszminiszteri

államtitkár

még

könyör-

úr kegyes jó

szívéhez, mentsenek meg minket az éhhaláltól. Ez év március hóban kaptunk egy kis államsegélyt, azóta egy árva fillért pedig ma már július hó vége felé járunk, és már eladni semmi kis holmink, ami csekélység

fenn nagy

servesen magunkat, de már ez is kimerült, és az éhhalál get bennünket. Mi, akik még itt élünk Debrecenben,

töltöttem

sincs

a bombázásból megmaradt. A

szó legszorosabb értelmében koldulásból tartottuk

74-78 évesek vagyunk

sem,

ke-

fenye-

többnyire

- magam is mint I. rendű színész, 45 évet

a magyar színészet szolgálatában

szót tót-román-és szerb ajkú vidékeken

- hirdetve a magyar

- mint a nemzet

napszá-

mosa. Esedezünk valami kis segélyért addig is, míg valami

for-

dulat jön szerencsétlen

sorsunkon. Alázatos kérésünk

tába ajánlva - maradtam

teljes tisztelettel Debrecenben élő 10

nyugdíjas színész és színésznő

nevében

Virágháti ny.

Lajos s. k.

színész

U. i. Budapesten élő nyug. színészek és színésznők is ruhanemű-élelmiszer

segélyben részesültek, mi

elhagyott vidékiek semmit sem

jóindula-

a múlt

évben

szerencsétlen

kaptunk!


625

A levél hátlapján olvasható feljegyzés: "A debreceni

nyugdíjas

színészek ügye összefüggésben

nyugdíjas

színészek

segélyezésének

folyamatban.

van a többi nem állami

kérdésével.Végleges rendezés most

A kérdés megoldása egyúttal kedvezően

dani a debreceni nyugdíjas színészek nehéz

fogja

van

megol-

helyzetét."

205. a.


A VKM ÁLTAL

11.

FÖLKÉRT SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

ISTVÁN DÍSZLET- ÉS

JELENTÉSE

JELMEZTÁRÁRÓL.

Beleznay István színigazgató Hódmezővásárhelyen let- és jelmeztárának

felülvizsgálatáról;

Fülöp Zoltán, az Operaház scenikai az Operaház jelmeztervezője

rosi Operettszínház műszaki

tagjai:

főfelügyelője, Márk

Tivadar,

vezetőségi tagja és a Fővá-

gazdasági

osztályvezetője

1947. augusztus hó 8-án a hód-

Nyári Színkörben, ahol megtekintették

Beleznay

István színigazgató tulajdonát képező, és az ott elfekvő házi felszerelést

és berendezésiek hányada még

recenben, illetve Nyíregyházán van

626

szín-

leltár szerint, és megállapították, hogy a

leltár szerinti felszerelések

helyen látott

és

előadó.

Fent nevezettek megjelentek mezővásárhelyi

Bizottság

dísz-

felügyelője, Fenyő Aladár, a Szí-

Szakszervezetének

Varga Géza miniszteri

található

és főjelmeztárosa, Bánk Ernő, a

Színészek Szabad Szakszervezetének

nészek Szabad

BELEZNAY

díszletekről

Deb-

tárolva. A Hódmezővásár-

és jelmezekről

az alanti

jelentésün-

ket tesszük

meg.

Fülöp Zoltán: Díszlet. A megtekintett díszletanyag dokolttá

teszi, hogy a minisztériumhoz juttatott

állapota

in-

leltárjegyzé-

ken feltüntetett összeget 20-25 %-kal csökkentsük. E csökkentést indokolttá teszi az, hogy a leltárban szereplő fa- és nyag

vászona-

igen sokszor alakíttatott és átfestetett, és így a további

alakítás természetszerűleg

kevésbé

lehetséges.

Művészi szempontból a rendelkezésre álló anyag,miután

a jö-

vőben már mint állami tulajdon kerül használatba, kívánatos ne, hogy legnagyobb részben átalakíttassák színpadművészet követelményeinek átalakításnak

és átfestessék

len-

a mai

megfelelően. Ez átfestésnek

és

oly módozatát találom megfelelőnek, aki e raktár-

ból igénybe vesz díszletdarabokat, egy megfelelő felügyelet

mel-

lett készült tervek szerint, kölcsöndíj fejében alakíttassa, letve festesse át. Ily módon remélhető, hogy egy bizonyos múlva a rendelkezésre álló díszletanyag megfelelő

il-

idő

színvonalat

fog képviselni. Márk Tivadar: Jelmez. Beleznay szerint a hódmezővásárhelyi

igazgató által beadott

raktárt megtekintettem.

leim a következők: a jelmezek

leltár

Észrevéte-

tiszták, -rendesek, a vidéki

házban jól használhatók. Szériaruháik

vannak. A

szín-

feltüntetett

leltári értékből 5-8 % levonását javasolom, miután a jelmezeket kizárólag mint anyagot néztem. Művészi ellenőrzés mellett kély átigazításon a mai színházi

igényeknek megfelelően

cse-

könnyen

átalakíthatók. Feltételezem, hogy a nyíregyházi és a debreceni raktárban

lévő jelmezek ugyanilyen

együtt-tartva képeznek

állapotban lévők. A jelmezek

komoly értéket, amennyiben

szétforgácso-

627

lódnának, értékük nálás céljára

lényegesen csökkenne, mert színházi

értéktelenné

felhasz-

válnék.

Bán Ernő: Díszlet. Miután a szakszervezet részéről az ország összes színigazgatóinak rem, Beleznay

felszerelését és berendezését kb. isme-

István felszerelése

átlag a többi

igazgatók

szerelését úgy mennyiségben, mint használhatóságban

is felül-

múlja. Bár ez a felszerelés sem új, úgyhogy kb. érték jából, ha ebből a raktárból teljesen új díszleteket elkészíteni,

szempont-

akarnánk

akkor ennek az állagnak csak 50 %-át tudnánk

használni. Miután a magyar színészetnek ilyen nagy mennyiségű let-mennyiség

elsőrendű érdeke, hogy

együtt maradjon, és ne kerüljön több város

részéről

között szinte

lehetetlen

így a magam

megvásárlását,

azzal a megjegyzéssel, hogy a feltüntetett

feltétlen javasolom ennek a

ri értékből, illetve annak összegéből 20-25 %-ot

felügyelet mellett, használatba fejében

annak jóváhagyása

után átfestessék, illetve

nyira meglepett, hogy színigazgatónál tisztaságot,'ami

okvetlen

a mai megfe-

vétel előtt

ennek

feltétlenül előzetes tervek bemutatása

Jelmez. A Hódmezővásárhelyen

és

átalakíttassák.

látott jelmezek

az egész ország területén

sem tapasztaltam

átnézése

any-

egyetlen egy

ilyen példás karbantartást

és

magával hozza azt, hogy ezen anyagok még min-

dig olyan állapotban kornak megfelelően

628

megfelelően

leltá-

csökkentsünk.

Meg kell jegyeznem azt, hogy ennek a díszletmennyiségnek színházi művészet követelményeinek

díszavatat-

újat csinálni,

kölcsönvétele

fel-

és aránylag egész jó és használható

lan kezébe, továbbá a mai körülmények

lelő művészi

fel-

vannak, hogy kisebb átalakítással

a mai

feltétlenül teljesen használhatók. Ezen

jel-

mezek szerintem értékben csak legfeljebb lisan vannak

5-8 \ levonásával

felértékelve, mert anyagárban van számolva.

nek a jelmezeknek kölcsönzését

ajánlom, hogy együtt

reá-

Ezek-

történjék,

illetve egy raktárból, nehogy előforduljon az, hogy a sorozatruhák egy része tönkremegy

és másik részével nem lehet semmit

kezdeni. Fenyő Aladár: Fenti szakvéleményekhez hozzáfűzöm

azt, hogy a

leltárban feltüntetett és nem a helyszínen elfekvő darabok, amik részint Debrecenben, részint Nyíregyházán vannak, olyan állapotban találhatók, ami azonos a hódmezővásárhelyi Beleznay

raktárral.

igazgatóval történt megbeszélés alapján minden

hető díszlet, ruhatári és egyéb színházi stb.) az általunk

képvisel.

Fülöp Zoltán s. k.

Fenyő Aladár s. k.

Tisztázat UMKL

(reflektor

javasolt árban bennfoglaltatik, tehát az kü-

lön leltári értéket nem

Márk Tivadar s. k.

felszerelés

fellel-

Bán Ernő s. k.

Varga Géza s. k.

XIX-I-l-i-125996-1947.

205. b. Budapest, 1947. szeptember

19.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK BELEZNAY

ÁTIRATA A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ

ISTVÁN SZÍNIGAZGATÓ SZÍNHÁZI FELSZERELÉSÉNEK

MEGVÁ-

629

SÁRLÁSA

ÜGYÉBEN.

Beleznay linger István debreceni

színigazgató megvételre

fela-

jánlotta teljes színházi felszerelését. A felszerelés árát

fo-

lyó évi július havában 180 380 Ft-ban jelölte meg. Ennek az öszszegnek kb. 1/3-ad részét készpénzben kellene folyósítani, a vételár 2/3 része azonban Beleznay köztartozásainak

fedezésére

szolgálna. A szóban

lévő színházi felszerelés megvásárlása

gi, mind művészetpolitikai Négytagú

szempontból

hasznos és

szakértői bizottságot küldtem ki a

mind

anya-

indokolt. felszerelés

megbecsülésére, és a benyújtott szakértői vélemény alapján

meg-

állapítható, hogy a vásárlás igen hasznos jogügylet lenne, mert a felszerelést

a szakértői bizottság mintegy

300 000 Ft-ra

be-

csüli . Művészpolitikai

szempontból

annál is inkább kívánatos a vá-

sárlás, mivel tárcám decentralizációs

törekvéseit nagyban

segítené, ha a debreceni színház t o v á b b r a

is megtartaná

ban forgó felszerelést, amely a szakvélemények álló a vidéki

színészet

ter urat, hogy

ítélem, ismételten

értelmében a szóban lévő adás-vételi

Minisz-

foglaltak

jogügylet megkötéséhez

rendelkezésre

bocsátani

és

hasznos-

tisztelettel kérem

és a fenti összeget póthitelként

számú ptpk. csekkszámlán

630

indokok alapján

a 10.480/1946. M. E. számú rendeletben

zetesen hozzájárulni

egyedül-

felszerelés megvásárlását

vételét az előadott

nak és szükségesnek

a szó-

terén.

Mivel a szóban lévő színházi állami tulajdonba

alapján

elő-

elő-

a 127.661

szíveskedjék.

Tisztelettel

jegyzem meg, hogy a póthitel

ügyében a Gazdasági

Kiadmányozott

engedélyezése

Főtanács titkárságához egyidejűleg

fogalmazvány

UMKL

átírtam.

XIX-1-l-i-135826-1947-

Azonos szövegű indoklással előterjesztés készült a Gazdasági tanácshoz is a póthitel engedélyezése

Fő-

ügyében.

205. c.


27.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK ISTVÁNTÓL

Beleznay

ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE

VÁSÁROLT JELMEZ- ÉS DÍSZLETTÁR

István volt debreceni

ELOSZTÁSÁRÓL.

színigazgató

tárát 160 000 forintért megvásárolta

jelmez-és

díszlet-

a kultusztárca. Az állami

tulajdonba került jelmez- és díszlettárral

segélyezni

- az államsegélyen kívül - a nehéz helyzetben házakat, főképpen a két kulturcentrumban csi

A BELEZNAY

kívánjuk

lévő vidéki

szín-

lévő debreceni és pé-

színtársulatot. A főosztály éppen ezért - dr. Bóka László államtitkár

döntésétől jelmeztárat

függően - tisztelettel

javasolja, hogy a megvásárolt

teljesen, és a díszlettárnak

cenben lévő részét a debreceni Csokonai mezővásárhelyen

Nyíregyházán

és Debre-

Színház részére, a Hód-

lévő részét pedig - letétképpen

zeti Színház rendelkezésére

úr

- a Pécsi

Nem-

bocsássuk.

631

Felhívandók

az illetékes polgármesterek, hogy a pontos

tárba vétel céljából megbizottaikat solatot terjesszék

fel

má-

hozzánk.

Értesítendő Beleznay érdekében sürgősen

küldjék ki, és a leltár

lel-

István, hogy az átadás

lépjen

lebonyolítása

érintkezésbe Debrecen és Pécs város

polgármesterével.

Kiadmányozott

fogalmazvány UMKL

"Varga, 1. Romhányi

XI. 28., K. Kardos XI. 28, K. Bóka XI. 28."

Bóka László jóváhagyása ben értesítették

XIX-I-1-1-173882-1947.

után november 27-én az elosztásról

levél-

Debrecen és Pécs város polgármesterét, (u. o.)

206. Debrecen, 1947. november

15.

KŐSZEGI GÉZA SZÍNIGAZGATÓ LAPBAN MEGJELENT

JELENTÉSE A VKM-HEZ A DEBRECENI

BÍRÁLATRÓL.

F. hó 7-én kelt 156.755/1947. VII. számú felhívására tel közlöm az alábbiakat körül" cikkeivel

a debreceni Néplap

tisztelet-

"Bonyodalmak

a Tosca

kapcsolatban.

Az Európa Hangverseny több ízben felkerestek

Iroda képviselői

még szeptember

s hosszas rábeszélésre egy

kötöttem velük, melyben ők köteleztéK

632

NÉP-

hóban

megállapodást

magukat, hogy

minden hónap-

ban az állami opera elsőrendű művészeiből egy kiváló

operaegyüt-

test küldenek

viszonyo-

kat, hallgatva

le Debrecenbe. Nem ismerve a debreceni a Hangverseny

Iroda vezetőire, akik erősen

állí-

tották, hogy Debrecenben egy opera két egymás utáni nap is zsúfolt házakat csinál, elfogadtam

az ajánlatukat egy

kikötéssel:

ha valami kifogás lenne a szereplésükkel kapcsolatban, hatom a megállapodást. A Hangverseny

felbont-

Iroda a két előadás

dezéséért 8 000 Ft-ot kért. Én ezt soknak

találtam, ök

felaján-

lották a két esti előadást megelőző napon egy nyilvános bát, amelyet én az ifjúság és a munkásság

részére

olcsó helyárakkal nyújthatok. Ilyenformán

az ajánlatukat

gadhatónak

14 000 Ft bevételi

ség mellett vállaltam

kiadást.

A két esti előadás szerda-csütörtök, hirdetve. Előző nap kedden délután

elfoegészé-

ifjúsági-munkás

előadás pedig 2 000 forintot, úgyhogy a 8 000 forint

főpró-

kedvezményes

találtam. A két esti előadás bevétele teljes

ben kitett volna 12 000 forintot, az előző napi

megren-

lehető-

október 22-23-ra

lett volna az ifjúsági

volt elő-

adás. Erre az előadásra a jegyeket miután olcsó is volt, elkapkodták. Hétfőn, október 20-án érkezett

le Budapestről

Lukács

Miklós, az Operaház karnagya, aki az első zenekari próba

alkal-

mával látta, hogy a zenekar nincs kellően előkészítve, és nem állhatott ki a másnapi, kedd délutáni nyilvános főpróbára. Az ő megállapítása szerint hétfőn s kedden délelőtt és este

erősen

dolgozva és próbálva

vállalta a szerda és csütörtök esti

előa-

dást. Hogy a zenekar miért volt készületlen? Azért, mert

októ-

ber 21-én kedden este a honvéd zenekarnak egy önálló nye volt az Arany Bika nagytermében, s erre próbáltak

hangverseés készül-

633

tek, az előre kiadott Tosca zenestimmekbe tek, dacára,

jóformán bele sem néz-

hogy a honvéd karnagy megígérte, hogy több

zeneka-

ri próbát tart és átveszi a zenekarral a Tosca anyagát,

úgyhogy

az Operaház karnagya már egy kissé bedolgozott zenekart

kapjon.

Itt volt a hiba kiinduló pontja. Hogy folytassam: a kedd tánra hirdetett

előadás ilyenformán elmaradt. A jegyek el vol-

tak már adva, s így kénytelenek csütörtök délutánra címszereplője

voltunk az ifjúsági

előadást

áttenni. Csütörtök délután és este a Tosca

Szilvássy Margit és Cavaradossi, Garay Ernő nem

voltak hajlandók

egy napon kétszer énekelni nehéz

amit én el is ismerek. A három budapesti dül Losonczy

délu-

György

szerepüket,

főszereplő közül

vállalta csak a délutáni előadáson

közreműködést. Délután a Tosca szerepét Vera Péter akinek egyébként

ez betanult

egye-

való

énekelte,

szerepe.

Az előadás minden baj és zökkenő nélkül ment le, sőt nagy sikerrel. A közönségnek vidítve, hogy

csak egy kis része érezte magát

a várt Szilvássy Margit és a hirdetett

helyett mást kapott. Sajnos más megoldást választani de éppen aznap, amikor ez Debrecenben lami Operánál

megrö-

tenorista nem

tudtam,

történt, a budapesti

a Sába királynője előadásánál hét szereplő

Ál-

közül

négy mondott le, s így négy szereplőváltozás volt. A délutáni előadás és Lukács Miklós karnagy kísérettel Losonczy közönség

vezénylésével

30 tagú

zenekari

György Scarpia szereplésével hiszem, hogy a

1-2 és 3 forintos helyárak mellett nem érezhette

magát

becsapva. Az esti előadások nagy úr kijelentései

634

pedig az itt szereplő

művészek

és a kar-

alapján olyan tökéletes volt, hogy az Ál-

lami Operaházban

is megállta

volna helyét. Tudjuk, az embernek

mindenütt vannak barátai és ellenségei. Ez utóbbiak

megragadva

a legkisebb alkalmat, a kis dolgokból nagyot tudnak

csinálni,

különösen akkor, ha sajtó is rendelkezésükre

áll. Ha már

itt

tartunk, bátorkodom megemlíteni, hogy október 1-én kezdtem a debreceni

idényt, s október havában 10 Az ember tragédiája

adást és 10 Háry János előadást tartva, amihez még jük a két Tosca előadást

is,

hozzátehet-

mert a színpadon - ismétlem - hi-

ba ebben nem volt, hiszem, hogy Debrecenben kultúrfeladatomnak

vállalt

igazgatói

eleget tettem. Teszem ezt a jövőben

is, ami-

kor a most következő Ady-héten a kultúrnapokon hétfőn, 17-én Csokonai emlékünnepén szerdán a Vígopeca a Csokonai

elő-

a Karnyónét, kedden A nők

közreműködésével

október iskoláját,

a Don Pasqualet mutatja

be

Színház.

A "Színházi Újság" nem volt a színház kiadványa.

Színházon

kívül álló újságírók szerkesztették, akikhez a színigazgatónak semmi kapcsolata nem volt, a "Színházi Újság"-tól jövedelem

be-

vétel szintén nem volt. S a lap második számának megjelenése tán megszűnt. A két megjelent példányt csatoltan

u-

megküldöm.

Kőszegi Géza s. k.


Az iraton olvasható ügyviteli sét a főosztály nyek

feljegyzések:

tudomásul veszi. Debrecenben

"1) Kőszegi

lejátszódott

ismételten bizonyították, hogy nem szabad

sokra és kezdeményezésekre

bízni a vidéki

jelentéesemé-

magánvállalkozá-

operaelőadásokat.

635

Jelenleg

is tárgyalás alatt áll az állami opera-staggione

indítása. A tárgyalások

biztatóak, és a közeljövőben

sonló visszás helyzet elkerülhető lesz. 2) "Kőszegi Géza a főosztály debreceni

kel kapcsolatban.

amely a sajtó-cikk

terhelte. A főosztály lyának továbbította.

foglaltak

alapján első

a jelentés kivonatát

formában

operai előadásainak

rokkal szoktak

jelentést tett a a Tosca körül"

a tárca

Ettől eltekintve a főosztály

javasolja, hogy valamilyen színházak

"Bonyodalmak

Az igazgató jelentésében

azt a felelősséget,

a fenti ha-

Varga"

felszólítására

Néplapban megjelent

meg-

cik-

enyhítik pillanatra

sajtóosztátisztelettel

a tárca rendezze a vidéki

kérdését. Általában anyagi

zava-

járni a vidéki vendégszereplések, erre éppen Deb-

recen városában

is volt korábban

Minden nem kívánatos

példa.

félreértés és művészeti

céljából megfontolandó

botrány

elkerülése

volna, nem kellene-e rendeletileg

lyozni az operaelőadások

vidéki

szágban működő 3 operatársulat

szabá-

formáját olyképpen, hogy az or(Magyar Állami Operaház,

Szegedi

Nemzeti Színház operatagozata, és a Vígopera) látná el az e téren szükséges A főosztály

feladatokat.

tisztelettel kéri Államtitkár úr döntését.

Romhányi"

"Helyeslem Bóka XII. 6." (u. o . )

207.

Debrecen,1947.

december

4.

DEBRECEN VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI SÁG ELNÖKÉNEK NAI SZÍNHÁZ JÓ

636

BEADVÁNYA

OSZTÁLYÁNAK

ÉS AZ ADY ENDRE

TÁRSA-

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁHOZ A CSOKO-

MUNKÁJÁRÓL.

A debreceni

Csokonai Színháznak

munkáját, műsorpolitikáját

1947 október és november

és művészeti

színvonalát

meg kellett állapítanom, hogy a város közönségének gedésére szolgált. A műsor összeállításánál vitelezésénél

eddig a város igényeinek

tikai múltjának

és jelenének

havi

figyelve, nagy

megelé-

és annak művészi

demokratikus

ki-

kultúrpoli-

megértését tapasztaltam,

sokkal

inkább, mint az elmúlt év folyamán. Ezt még inkább igazolva láttam a novemberben megtartott

és a debreceni Ady Társaságnak a

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal

együtt rendezett

túrhete alkalmával, amikor a színház a legteljesebb a lehetőségekhez képest a legbecsületesebb

kul-

mértékben,

művészi munkával

ki-

vette a részét. Ez a tény kényszerít arra, hogy mindezt - Debrecen Tanácsa és közönsége nevében térium VII. ügyosztályának


a szíves tudomására

Juhász Géza s. k.

Minisz-

hozzam.

dr. Asztalos Sándor s. k.

az Ady Társaság elnöke

Tisztázat UMKL

város

kultúrtanácsnok,

ügyosztályvez.

XIX-I-l-i-180156-1947.

208. Debrecen, 1947. december

7.

KŐSZEGI GÉZA SZÍNIGAZGATÓ BEADVÁNYA NAI SZÍNHÁZ SZÁMÁRA MEGÁLLAPÍTOTT

A VKM MINISZTERHEZ A CSOKO-

ÁLLAMI SZUBVENCIÓ

FELEMELÉSE

637

ÉRDEKÉBEN.

Miniszter

úr!

Alulírott Kőszegi

Géza, a debreceni Csokonai Színház

igazgató-

ja az alábbi következő tiszteletteljes előterjesztéssel relemmel fordulok Amikor

Miniszter

úrhoz.

1947 nyarán elnyertem a debreceni Csokonai

igazgatói székét, a Vallás- és Közoktatásügyi szemre 200 000 Ft, azaz kettőszázezer pított meg, amely

és ké-

Színház

Minisztérium

forint szubvenciót

11 hónap alatt folyósíttatnék

ré-

álla-

részemre

akként,

hogy 10 hónapon át havi 18 000, egy hónapban pedig 20 000 Ft lesz, illetve lenne a havi szubvenció összege. Ugyanakkor

Deb-

recen városa oly határozatot hozott, hogy ő az állam által a színházam részére

juttatandó szubvenció összegének

ja városi szubvencióként megszervezését

felét

juttat-

a színház részére. Magam a társulatom

és általában mindennemű kalkulációmat

színi szezon megkezdése előtt e szubvenció-összegek vételével eszközöltem, ami természetesen

a jelen figyelembe-

azt jelenti, hogy

fi-

gyelembe jöhető kötelezettségeim

az egész színi szezonra

píttattak meg. E kötelezettségek

oly természetűek, - figyelem-

mel a kollektív

szerződésben és egyéb engem

tokra - hogy ezek

is kötelező

álla-

korlá-

semmi módon nem mérsékelhetők. Hogy ez meny-

nyire így áll, tisztelettel hivatkozom

amaz értekezlet

amely értekezlet Debrecen város polgármesterénél

anyagára,

tartatott, ez

év november havának második felében, s amely értekezleten volt Bóka kultusz-államtitkár

úr és Kardos László

tanácsos úr is, s amely értekezleten

638

alaposan

jelen

miniszteri

átvizsgáltatott

a színház minden

anyagi

az a k ö r ü l m é n y , hogy

vonatkozása

a kiadási

is, és m e g á l l a p í t á s t

tételek

egyszerűen

nem

nyert

redukál-

hatok. Ebben a h e l y z e t b e n megdöbbenéssel

leiratát,

értekezleten

Bóka

tot

gyors s e g é l y k é n t

- ami még

a november összegét

amely

államtitkár

is b e s z á m í t o t t a

felől

egyfelől

is b e l e é r t v e

egyszeri

személyesen

összesen

juttatandó

éspedig

ki vagyok

szubvenció

összege

ros arra az á l l á s p o n t r a

helyezkednék,

tott s z u b v e n c i ó n a k

a felét

tani. Az állam csökkentése is egy

által n y ú j t o t t

tehát

nyílván

ilyen m é r v ű ,

la j u t t a t a n d ó vagyok,

csak

szubvenció

módom. Legyen

redukálására szabad

novemberi

összegén.

eredményezni,

által

eme hogy

abban

1/2 %-ig

tisztelettel

33

nyúj-

Vos

a város az

álta-

a helyzetben

kiadásaim

egy

által nyúj-

részemre

fog ejteni

Én v i s z o n t

mély

a szezon

alá e s h e t , ha a vá-

szubvenció

és m é r s é k l é s é r e

rámutatnom

a város

mindenkor

maradjak, miképp

én a

összegre,

ő az állam

33 °-Í-OS é r v á g á s t

illetve k e l l , hogy

lezettségeim

tartozik

azt fogja

tehát

hogy

Ebből

a szezon e-

bármilyen

is r e d u k c i ó

állapítja

bármikor

is, hogy

-

gyorssegély

és k ö v e t k e z t e t n i :

téve annak

más-

méltánytalanabb

18 000 F t - t a l .

redukálható

forin-

összegébe,

a 4 000 Ft-os

200 000 Ft-os s z u b v e n c i ó

redukálható,

4 000

12 000 ( ! ! ) forintban

tudom m e g á l l a p í t a n i

megszavazott

és t e t e m e s e n

szubvenciót,

következőket

de t o v á b b m e n ő l e g

átnyújtott

havi s z u b v e n c i ó

az e h ó n a p r a

lején m e g á l l a p í t o t t

Miniszter

úr által k i f e j e z e t t e n

fontosabb

havi ö s s z e s

olvastam

említett

a november

sokkal

a legmélyebb

a fenti most

meg, szemben

folyamán

meglepetéssel,

és v a l ó s á g o s m e g r ö k ö n y ö d é s s e l

úr legutóbbi

alkalomra

a legnagyobb

és

köte-

sincs

arra, hogy a

639

most kifejtettek

alapján Miniszter

úrnak a legújabb

határozata

egyszerűen egyenlő az én anyagi kivégzésemmel, aki pedig úgy a Miniszter úr szakközegeinek, mint a Művészeti Tanács teinek leghatározottabb

megállapítása

gyar vidéki színészetet

színvonalban

színjátszást

produkáltam

sebb mértékben

szerint is az egész majóval meghaladó

számára már ne lenne szempont! Márpedig a

hogy a színvonal szükségszerűen

ezt kell, hogy

anyagilag megúszni

hogy a színház

jelentse,

és tetemesen csökkenni

abban a kizárt esetben is, ha e csökkentéseket

a következtetésre

legtelje-

tartom azt, hogy ez a szempont a

szubvenciók csökkentése mindenképpen

csuda folytán

nívójú

és produkálok Debrecenben. A

lehetetlennek

kultuszkormányzat

kiküldöt-

valaminő

fog, még isteni

tudnám. Ha pedig bárki is arra

jutna, vagy arra az álláspontra

igazgatója nélkül is tovább

helyezkedne,

folytatandó

konzor-

cionális, vagy egyéb más formában, legyen szabad rámutatnom a magyar vagy éppen a debreceni konzorcionális megoldások bad rámutatnom hasonló ködös

ve, amely elképzelések kálkodó formájukban

létezett

igenis vannak már ilyen, vagy

a színházam körül a színházamra

azonban még e ködös, és mondhatnám

is már azzal kezdődnek, hogy 10-15

embert elbocsátanának egyént, talán

történetében

szomorú kimenetelére, de legyen

arra is, hogy elképzelések

színészet

a szezon közepén állásukból, azaz

családot tennének

a küszöbön

temig képtelen

lennék, de ami a jelenlegi

állami és

ehhez nézplety-

színész10-15

álló tél előtt

és hajlék nélkülivé, amire én, a magam részéről utolsó

sza-

kenyér

lehele-

társadalmi

vonalvezetés mellett enyhén szólva kirívó ellentét lenne, ha nem országos méretű

640

botrány.

Mindezekre tekintettel a legmélyebb tisztelettel kérem Mi niszter uramat, hogy a kérdéses leiratban

foglalt ama

tát, hogy az 1947. évi november hóra eső szubvenció

határoza

összegét

12 000 Ft-ban méltóztatott megállapítani, a legsürgősebben tóztassék

visszavonni, és méltóztassék

sürgős intézkedést

lyamatba tétetni az irányban, hogy a különbözeti

fo-

6 000 Ft-ot a

lehető legsürgősebben kézhez kaphassam, és méltóztassék rányban is kegyesen intézkedni, hogy a szervezkedésem szemre megállapított

mél

az i-

idején r

szubvenció összeget a jövőben is teljes

összegében és pontosan

megkaphassam.

Mély

tisztelettel

Kőszegi Géza s. k. a debreceni Csokonai

Tisztázat UMKL

Színház

igazgatója

XIX-lI-l-i-180603-1947.

209.

Debrecen, 1947. december

11.

A CSOKONAI SZÍNHÁZ ÜZEMI BIZOTTSÁGA HOGY S0MLAY ARTÚR

BEADVÁNYÁBAN

FÖLAJÁNLOTT FIZETÉSÉT UTALJÁK

KÖVETELI, ÁT

ÁLLAMSEGÉLY

CÍMÉN.

A debreceni

Csokonai Színház Üzemi Bizottsága

haladéktalanul

segítséget kér a színház 100 dolgozója részére, akik

rettenete

641

anyagi romlás előtt állanak A könyvvizsgálatok lehetőségei

a fizetések

nem folyósítása

eredménye szerint a színház

- dacára a színház látogatottságának

a kiadásokat. Ennek egyrészt

bevételi

- nem

a rosszul túlméretezett

miatt.

fedezik

társulat,

másrészt a gazdasági szervezés az oka. Tudomásunk Színházi évi

szerint Somlay Artúr felajánlotta

fizetését a Színészek

teendő biztosítékként


Kőszegi Géza helyett, követeljük

hogy Somlay Artúr tegyen eleget ezen Kőszegi

Gézának koncessziót

kozása ellenére

az utolsó órában még egyszer hogy elhárítsuk magunkról

ben

tehát,

a Színész Szakszervezet

felemeljük

adták ki,

szavunkat

a felelősséget, amely

városban kultúrbotrány

tiltatehát

segítségért, ebben az ősi,

képében minden

percé

bekövetkezhet.

Teljes

tisztelettel

Bánki Judit s. k. Üzemi Bizottság

Tisztázat UMKL

642

le-

ígéretének.

a Művészeti Tanács javaslatára

nagymúltú egyetemi

a Nemzeti

tagja

XIX-I-l-i-187334-1947.

Kertész Sándor Üzemi Bizottság

s. k.

elnöke

210. a.

Debrecen, 1947. december

16.

A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ ÜZEMI BIZOTTSÁGÁNAK A KIOSZTÁSRA

FELVETT ÖSSZEGEK

ELOSZTÁSÁRÓL.

Alulírott Kertész Sándor, a debreceni Csokonai Bizottságának

ELISMERVÉNYE

Színház

Üzemi

elnöke, a mai napon a VKM által kiutalt 22 000 Ft-

ból, továbbá Debrecen városa által kiutalt 6 500 Ft-ból,

dr.

Staud Géza M. Szín. Szakszervezet

ösz-

főtitkárától

az alábbi

szegeket vettem át azzal a kötelezettséggel, hogy távol lévő tagok részére borítékozott nevezettek

részére

Domrády Halász

Oláh

Nagy

Jánosné

János

Ujvárossy

meg-

402..50 206..86

Béla

György

Pagonyi

összegeket, az alább

kifizetem.

Ernő

Ö. Horváth

a jelenleg

Kató

Erzsi

342..50 411,.68 577 , .43 527..50 502 . .90

Fontos Magda

.41 105 ,

Haller

116,.80

Éva

Józsikovács F.

49 . .75

Bogdán

Lajos

240..60

Radócs

Ferenc

225..60

Havady N. Ilona

634 , .50

643

Debrecen

városának vissza

Maradék összeg

44.22 48

Összesen: 4 436.25

Fenti 4 436.25

Ft-ot azzal az utasítással

vettem át, hogy

ameny-

nyiben a Nyíregyházán működő színészek, az ottani

működésből

kifolyólag előlegeket kaptak 1947. december 14-ig

bezárólag,

abban az esetben ezeket az előlegeket a fenti összegből hatom, és az így fennmaradó összegeket működő alkalmazottak feltüntetett

az alábbi, a színháznál

részére fizethetem ki, az ugyancsak

összegek erejéig, miután az alábbiak

titkár a miniszteri

levon-

alább

részére a fő-

segélyből már nem tudott pénzt

folyósítani.

Ezek a következők: Reményi

Imre

293.-

Sándor L a j o s

705.30

Somlay

173.53 (karácsonyi

Júlia

Gulyás Erzsébet

62.50

Grimm Béla

62.50

Megyesi Kálmán

62.50

Megvigy Ferenc

142.50

Szováti Mária

segély

nem jár)

62.50

Korom Margit

159.20 Összesen: 1 723.53

Ugyancsak

elismerem, hogy a mai napon átvettem

dr. Staud

Géza főtitkártól 5 000, azaz Ötezer forintot, amelyet vagyok a debreceni Bőrgyárnak

644

köteles

visszafizetni, mivel a Bőrgyár

a fenti összeget az Üzemi Bizottság munkabérekre kölcsönadta Ugyancsak

szelvényeit, amelyet a városi

Iroda

szubvenció-

le, s amely összegeket köteles vagyok a részükre

ténő kifizetések a színház

októberében.

átvettem az Árúhitel Közvetítő Központi

következő törlesztési ból vontak

1947

felelősségére a színházi

alkalmával az illető tagoktól levonásba

tör-

hozni,

javára.

Ezek a következők: Reményi

Imre

130.98

Gömöry László

302.14

Kőszegi Géza

262.55

Barna Tibor

127.51

Király József

127.30

Dr. Staud Géza

Kertész Sándor s. k.

főtitkár

Tisztázat UMKL

Ü. B. elnök

XIX-I-l-i-187334-1947.

210. b.


STAUD GÉZA FŐTITKÁR

23.

JELENTÉSE

A MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYNAK

SZÍNHÁZ SZUBVENCIÓ-SZÉTOSZTÁSRÓL

ÉS GAZDASÁGI

A CSOKONAI

ÁLLAPOTOKRÓL.

645

Hivatkozással

a 181.734/1947. VII. VKM számú

amelynek értelmében

a VKM által a debreceni

cemberben folyósított irányítanom

megbízólevelemre, színház részére

22 000 Ft szubvenció szétosztását

és ellenőriznem, tisztelettel

jelentem

de-

kellett

a következő-

ket. 1947. december

14-én indultam Debrecenbe, és 15-re

tervez-

tem a 22 000 Ft szétosztását. A pénz azonban nem érkezett idejében, s ezért kénytelen voltam tartózkodásomat

egy

meg

nappal

meghosszabbítani. Debrecen

város pénztárától kézhez vettem a VKM által

nyileg átutalt 22 000 forintot. Ugyanakkor

sürgö-

Debrecen város is

kiutalt 6 500 Ft városi támogatást a színtársulat

részére. A

városi támogatás összege körül vita fejlődött ki, mert a polgármester kijelentette, hogy a város költségvetését kentették, tehát a színháznak

sem tudják

20 %-kal csök-

folyósítani

a havi

10 000 forintot, hanem csak 8 000 forintot. Mivel azonban ez a csökkentés visszamenő érvényű, s a színház már 30 000 kapott a várostól

(szept., okt., nov. hóra

10 000-10 000

tot), így decemberre már csak 2 000 forintot kaphat. a polgármester

hozzájárult

ahhoz, hogy a különbözetet

napra osszák e l , s ennek következtében

utalták ki

a 6 500 forintot azzal, hogy januártól márciusig forint helyett

646

forin-

Kérésemre négy

hó-

decemberre a havi 8 000

csak havi 6 500 forintot kaphat a színház.

Ezek alapján tételekből állt

forintot

tehát a kiosztásra kerülő összeg a következő

össze:

Állami szubvenció

22 000 Ft

Városi szubvenció

6 500 Ft

Összesen:

28 500 Ft

A városi támogatás összegét azonban nem kaptam kézhez, mert a város garanciát vállalt a színészekért zetnél, ahol a színészek hitelben

annál a hitelszövetke-

vásároltak. A 6 500 forint

helyett 6 544.22 Ft törlési nyugtát kaptam, mivel a város a szubvenciót

a hitelszövetkezetnek

fizette ki a színészek

tarto-

zására. Sőt ez a kifizetett összeg 44.22 fillérrel meghaladta a városi támogatás összegét, s ezt a különbözetet

az állami

gatás összegéből kellett pótolni, illetve a városnak

támo-

visszafi-

zetni. Az Üzemi Bizottság bejelentette, hogy a debreceni 1947 októberében

a Bőrgyár Üzemi Bizottságának

5 000 Ft kölcsönt folyósított

a színház

ezt az összeget tehát a Bőrgyárnak Az Üzemi Bizottság kívánságának kiosztásra kerülő összegből

Bőrgyár

felelősségére

munkabértartozásaira,

azonnal vissza kell

fizetni.

megfelelően ezt az összeget a

le is vontuk, s a pénzt Kertész Sán-

dor Ü. B. elnök vette át azzal a kötelezettséggel, hogy a pénzt a Bőrgyárnak

fizeti

vissza.

Az előzetes számítások delkezésre

álló összegből

kat készpénzként tisztviselők

dezni, nekik

(a hitelszövetkezeti

véve) rendezni

gázsihátralékát

valamint mindenkinek A műszakiak

alapján megállapítottuk, hogy a ren-

munkabérhátralékát

nyugtá-

tudjuk a színészek és színházi

1947. november

ki tudjuk

törlési

fizetni

15-ig

bezárólag,

a karácsonyi

1947. december

segélyt.

l-ig tudjuk

is ki tudjuk fizetni a karácsonyi segélyt,

ren-

továbbá

647

december 14-ig bezárólag sen 436.3o fillér

túlóradíj hátraléka, össze-

is kifizethető. Az előzetes számítások

ján kerültek kifizetésre az eredeti mellékletben val

a műszakiak

az összegek, amelyeknek csatolt

alap-

részletezése

íven látható, a tagok

aláírásá-

együtt. Az íven szereplő alkalmazottak

tam semmit, az alábbi indokok 1. Gömöri

egy részének

nem

folyósítot-

alapján:

László titkár az általam megállapított

adatok

szerint különféle címeken több mint 16 000 forintot vett föl a színháztól, s így az ő hátralékainak

rendezése nem vált

égetően

szükségessé. 2. Király

József felbontotta

szerződését a színházzal,

len nem volt, s így vitás követeléseinek bíróságra tartozik. Részére kifizetést

tisztázása

nem

választott

engedélyeztem.

3. Korom Margit nem tagja a szakszervezetnek, működése legális jellegű, beleütközik niszteri engedélyokirat

a kollektív

feltételeibe.

je-

szerződésbe

il-

és a mi-

Részére kifizetést

nem

engedélyeztem. 4. Reményi

Imre nem tagja a szakszervezetnek,

működik, részére kifizetést nem 5. Sándor

6. Somlay

engedélyeztem.

Lajos nem tagja a szakszervezetnek,

működik, részére kifizetést nem Júlia fellépések

számára szerződött, nem

éves

kifizetést

engedélyeztem. 7. Vajda

délyeztem .

648

illegálisan

engedélyeztem.

tag. A társulatnál nem tartózkodik, s így részére nem

illegálisan

János szerződése megszűnt, kiifizetést nem

enge-

8. Erdős Sándor szerződése megszűnt, kifizetést nem

enge-

délyeztem . 9. Gulyás Erzsébet, 10. Grimm Béla, 11. Medgyesy 12. Medvigy

Ferenc, 13. Szováti Mária, 14. Bányai Katalin

buktak a szakszervezet kardalosi működtek

Kálmán, meg-

vizsgáján, de illegálisan

a színházban. A kifizetésnél nem voltak

mégis

figyelembe

ve-

hetők . 15. Borsos Erzsébetnek

november 15-ig már nem volt

járandó-

sága . 16. Barna Tibornak november 15-ig már nem volt így tehát a kifizetés után az igazgatónak kabértartozásai

maradtak

1. Színészi gázsik 2. Műszaki gázsik

a következő

mun-

fönn: 1947. november

1947. december

15-től 1-től

3. Egy Tosca-előadás színészi és műszaki 4. A műszakiak

járandósága.

vasárnap délutáni

akcidenciái

óradíjai az évad

elejétől

kezdve. Tekintettel arra, hogy a társulat egy részlege zán működött

debreceni

tartózkodásom

állapítani, hogy a nyíregyházi vettek

alatt, s nem lehetett

jövedelmekből mennyi

fel az ott működő tagok, úgy tekintettük

Nyíregyházán

semmit sem kerestek

listák alapján külön borítékoztuk

Nyíregyhámeg-

előleget

őket, mintha

volna, s az irodában részükre november

elfekvő

15-ig a

hátralékos összegeket és a karácsonyi segélyt. A borítékokat külön nyugtán Kertész Sándor Ü. B. elnök vette át azzal a kötelezettséggel, hogy mihelyt megérkeznek, elszámol velük, s amennyiben a nyíregyházi jövedelemből ők előlegeket

vettek

649

föl fizetési

hátralékukra, ezeket az előlegeket a borítékolt

pénzekből levonja, és az így fennmaradó összeget azoknak ja, akik a fizetési listából kimaradtak vezeti tagok. így kellett rendelkezni

azért, mert nem

szakszer-

az illegálisan működő

gokra vonatkozóan azért, mert illegális működésből jogvédelemre

juttat-

ta-

kifolyólag

igényt tartani és követeléssel fellépni ugyan nem

lehet, de mivel valamennyien

szegénysorsú

emberek és

sen munkát teljesítettek, szociális szempontból amennyiben marad részükre pénz, azt köztük A mellékelt

ténylege-

indokolt,

felosszák.

fizetési kimutatás, valamint Kertész

Ü. B. elnök átvételi elismervénye felvilágosítással

a függő tételekről

Sándor részletes

szolgál a városi és állami szubvenció

gének részletes kifizetési

tételeit

hogy

össze-

illetően.

x x x Egyébként megvizsgáltam

a debreceni Csokonai Színház

veit is, és vizsgálatom eredményét a következőkben

köny-

foglalhatom

össze. 1. A színház túl van szervezve: 68 színész (és lő) és 44 műszaki

tagja van. Ennek ellenére egyes

nincs színész. Nincs a színháznak rettje stb. Ezekre a szerepekre

tisztvise-

szerepkörökre

bonvivánja, primadonnája,

állandóan drága vendégeket

hozni, mert különben a színház operettet

egyáltalán nem

szubkell

tudna

játszani. 2. A súlyos gázsitartozásokon lyos tartozásai

kívül a színháznak

is vannak. A szakszervezeti

egyéb sú-

tagdíj csak

szeptemberre van kifizetve. OTI-t, nyugdíjpótfillért

1947.

és szerzői

jogdíjat az igazgató év eleje óta egyáltalán nem fizetett.

650

II-

letményadót ugyancsak december

nem fizetett. Az OTI tartozás miatt

16-án megjelent az OTI végrehajtója

a színházban és le

akarta foglalni Kőszegi Gézánál a 22 000 forint állami ciót. Tekintettel

1947.

szubven-

azonban arra, hogy a pénzt én vettem föl, és

kézből ki nem adtam Asztalos Sándor kultúrtanácsnokkal velünk szemben a végrehajtást nem tudták

együtt,

foganatosítani.

3. A színház jól megy. Ennek ellenére, ha minden nap

telt

ház lenne is, a havi ráfizetés a 20 000 forintot túlhaladná, a jelenleg

folyósított állami és városi szubvenciók mellett

Ennek nemcsak a túlméretezett hanem az a körülmény

és szakszerűtlen

szervezés az oka,

is, hogy a színházat az évad elején

ván fillérekért elkótyavetyélték.

is.

A reklámfüggönyt

úgyszól-

3 000 Ft-ért,

a büfét 2 400 Ft-ért, a ruhatárat 2 000 Ft-ért (tavaly 3 000 volt) adták bérbe. A bérletek

oly olcsók, hogy naponta 35

fillér

marad egy szék után a színháznak. 4. A lelkiismeretlen bérletárak mögött egyéni érdekek nak meg. Gömöri László, a színház főtitkára minden (ruhatár, büfé, vasfüggöny a színházi bérletek

1 200 Ft havi fizetése A hirtelenében

reklámösszeg

stb.) után 50 'Ó-OS jutalékot

után pedig 10 \ illeti meg őt,

azonkívül

kikapott adatok vette

alapján Gömöri eddig a színföl:

Múlt évi hátralékára

1 500 Ft

XI. 1-től X. 16-ig

1 500 "

X. 16-tól XII. 14-ig a conto 10

Bérletből

10

kapott,

van.

háztól a következő összegeket

Bérletből

húzód-

634 " 5 083.22 717 .80 II

651

Reklám jutalék

50

200 Ft

Reklám jutalék

50

300 "

Nyiregyházi

bérletből

1 400 "

Ifjúsági- és munkáselőadásokból

10

1

Összesen.

885.80

ii

13 220.82 Ft

S egyéb kisebb tételekből még kb. 3 000 Ft-ot. Meg kell

jegyez-

ni, hogy útiköltségét és ellátását minden alkalommal külön borsosán

fölszámította.

5. Megállapítottam, hogy súlyosan

terheli a színházat

lay Júlia szerződése, aki havi 1 250 Ft-ért van

Egyébként Pesten tartózkodik. Szerződése kötve, de havi összegű

rokona is le van szerződtetve

társulatnak

Artúrnak

hónapban.

számára egy

másik

Ruttkay Mária soha

éle-

nem volt tagja. Somlay Artúr, mint

a színház művészeti tanácsadója, egyetlen egyszer sem volt az évadban

van

a színházhoz, Ruttkay Mária, havi

800 forintért. Meg kell jegyezni, hogy tében elsőrendű

fellépések

fizetéssel. Somlay

Som-

leszerződtetve,

de mindössze egy darab 3 előadásán vett részt október

ebben

Debrecenben.

Az előadottakból nyilvánvaló, hogy

a színház mai

szerve-

zettségében semmiképpen nem rentábilis az állami és a városi venció mai összege mellett sem. 1948 januárjában len a teljes

összeomlás. Dr. Staud Géza s. k főtitkár

Tisztázat UMKL

652

igen

XIX-I-l-i-187334-1947.

szub-

elkerülhetet-

A jelentésben említett elszámolások

és az átvételi

nyek megtalálhatók. Terjedelmi ok miatt nem

elismervé-

közöljük.

210. c.


26.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLY JELENTÉSE BÚKA LÁSZLÓ A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ

Tisztelettel

CSŐDHELYZETÉNEK

ÁLLAMTITKÁRHOZ

FELSZÁMOLÁSÁRÓL.

jelentem Államtitkár úrnak a következőket:

A debreceni színház igazgatója, Kőszegi Géza

túlszervezte

társulatát: 40 színész helyett 63-at alkalmazott. Ez azzal

az

anyagi következménnyel

mel-

jár, hogy még állandó zsúfolt házak

lett is, közel 20 000 Ft havi deficitje van. A színház másik alapvető hibája, hogy a színi évad elején az igazgató anyagi helyzetében elkótyavetyélte féle köztartozását ban van, és műsorát

szorult

a bérleteket. Kőszegi

nem fizeti, állandóan 3-5 heti

gázsihátralék-

70-80 %-ban operettekből állítja össze.

sulata vidékies, közepes nívójú. Ezzel szemben meg kell pítanom, hogy

a debreceni közönség

házakat találtunk. Könnyebbségére

jelmeztár

alkalmával

az is,

Istvántól 160 000 Ft-ért megvásárolt díszlet-

és így Kőszegi dologi terhei

a

is zsúfolt

szolgál a színháznak

jelentős részét a színház rendelkezésére

Tár-

álla-

lassanként visszaszokott

színházba',, és két ellenőrző látogatásunk

hogy Beleznay

semmi-

és

bocsátottuk,

csökkentek.

653

A színház ügyében

több értekezletet

tartottunk. Ezeken

féle felfogás alakult ki. Az egyik szerint Kőszegitől meg kellene vonnunk megvan, mert

s Kőszegi ennek

telnek egyáltalán nem tett eleget. Ha a koncessziót tartozásaiból

a köztartozások

lik az utódot, de a gázsitartozások A koncesszió-megvonás facto kiesik

pillanatában

azonnal

továbbra

meg-

is terhemaradnak.

a 63 debreceni színész de

szerződéséből, s ekkor az általunk kijelölendő

társulathoz.

bi-

a felté-

Kőszegi magánterhei

igazgató a 63 közül 40-et szerződtetne

az újonnan

új

szervezendő

A többi 23 persze perelhetné Kőszegit az elmaradt

gázsiért. Ezt ha találunk

jogunk

bevezettük, hogy tartozásait

zonyos dátumokig ki kell egyenlítenie,

vonjuk, Kőszegi

azonnal

a koncessziót, amire minden formális

engedélyokiratába

két-

a radikális megoldást csak akkor hajthatjuk

egy megfelelő színész-igazgató

új szervezést

lebonyolítja, és a debreceni

ra állítja. Először Nagy Adorjánra ebben a félévben

a Színművészeti

egyéniséget, aki az színházat új vágány-

gondoltunk, ő azonban

Főiskolán

végre,

éppen

az új tantervet

ké-

szíti elő. Felmerült még Táray Ferenc és Abonyi Géza neve. Amenynyiben ezt a megoldást nyélbeütjük, az új igazgató a kollektív szerződés minimumával

szerződtethetné

a színészeket, és ezt a

minimumot az állam garantálná. A minimumot nőségi kulcs szerint megállapított A másik megoldás, amely túrtanácsnoka

is hajlani

hagyjuk a koncesszióban

osztalék

felé Debrecen

kiegészítené

a bevételből. polgármestere

látszik, az volna, hogy Kőszegit a színi évad

végéig, s rábízzuk,

úgy segítsen magán, ahogy tud. Ez a megoldás számunkra nek látszik, de egyfelől Kőszegi

654

egy mi-

és kulbent hogy

kényelmes-

teljes eladósodásához és a szín-

társulat egyre fokozódó nyomorához vezet, másfelől nül biztosítja a silány ceni

operett egyeduralmát

kétségtele-

a nagymúltú

debre-

színpadon. A magam részéről a radikálisabb

Főként pedig elkerülhetetlennek

eljárás mellett

vagyok.

tartom a debreceni színház

ál-

lamosítását, az őszi évaddal kezdődően. Ha a mostani 200 000 Ft szubvenció helyett 700 000 Ft-ot szánunk a debreceni s ehhez az összeghez csatoljuk

a továbbra is

színházra,

rendelkezésünkre

álló 100 000 Ft városi szubvenciót, akkor egy zavartalan

bizton-

sággal működő, kitűnő vidéki színházat teremtettünk,

amelynek

prózai és operett-tagozatához

időtartam-

ban vendégszereplő

a kéthavonként egyheti

szegedi színház adná meg az operai

kiegészí-

tést . Elkerülhetetlennek államosítását

látom a pécsi színház hasonló

méretű

is, de ha mind a két színház államosítása

ne egyszerre lehetséges, a debrecenit

tartom

nem

len-

fontosabbnak.

Kardos s. k.

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-213545-1948.

A feljegyzést

Bóka László az alábbi megjegyzéssel küldte meg a

miniszternek.

"A VII. főosztály

jelentését tisztelettel

jesztem. Nézetem szerint a koncessziót meg kell vonni től, utódját a Művészeti

Tanács, a Színész Szakszervezet

lata alapján, egy szűkebb körű szakértői

bizottság

felter-

Kőszegijavas-

meghallgatása

után (Hont, Major, Both, Tóth Aladár) a Miniszter úr jelölné ki." Ortutay Gyula miniszter kézírásos megjegyzése:

"Jóváhagyom,

1/27. 0. Gy."

655

211. Budapest, 1948. február

9.

A SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK

ÁTIRATA A VKM

MŰVÉSZETI

FŐOSZTÁLYÁRA

A DEBRECENI ÉS A PÉCSI SZÍNHÁZ IGAZGATÓ

KAPCSOLATBAN

KÖTENDÓ ÚJ TÁRSULATI

A Magyar

SZERZŐDÉSEKRŐL.

Színészek Szabad Szakszervezete

javasolta Kőszegi Géza, a debreceni lyének

VÁLTÁSÁVAL

1947. december

színház igazgatója

11-én engedé-

visszavonását.

Új vállalkozó

igazgató személyére vonatkozólag

a szakszer-

vezet javaslatot nem tehetett, mert ilyen jelentkező nem Bármilyen megoldást talál is a minisztérium

a debreceni

ügyeinek

elintézésére, a Magyar Színészek Szabad

részéről

azt a kérelmet

terjesztjük

vagy megbízottat szíveskedjék sulatot

volt. színház

Szakszervezete

elő, hogy az új

igazgatót,

arra kötelezni, hogy a törzstár-

(40 személy) a jelenlegi

tagokból válassza ki és alkal-

mazza. Ugyanezen

a javaslatunk

megoldásával kapcsolatban

a Pécsi Színház

is.

Teljes

tisztelettel


Tisztázat UMKL

656

XIX-I-l-i-213188-1948.

igazgató-válságának

Az iratra rávezetett belső feljegyzés: Színház átszervezése

"A debreceni

febr. 14-én megtörtént. Az

Csokonai

átszervezést

Both Béla miniszteri biztos és az újonnan megbízott

Sereghy

Andor igazgató végezte, s az átszervezésnél dr. Staud Géza, a Magyar Színészek


főtitkára

is jelen

volt. A társulat kötelező létszámát az előtársulatból ták

állítot-

össze".

212. Budapest, 1948. február

17.

A SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETE MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK

A CSOKONAI SZÍNHÁZ

A debreceni színház ügyeinek

JELENTÉSE A VKM

ÁTSZERVEZÉSÉRŐL.

rendezésével kapcsolatban

biakban teszem meg tisztelettel 1948. február

FŐTITKÁRÁNAK

az aláb-

jelentésemet.

14-én déli 12 óra 20 perckor érkeztünk

Debrecenbe, Both Béla miniszteri biztos úrral és Sereghy igazgató úrral együtt. 12 óra 51 perckor lezártuk pénztárát, jegyzőkönyvbe

vettük a pénztári

tást adtunk a pénztárosnőnek, hogy további utalás, sem kifizetés nem

a színház

állományt, és utasíintézkedésig

sem

polgármesterhez mentünk,

nek Both Béla miniszteri biztos úr bemutatta

a három

jegy-

aki-

miniszteri

úr örömmel vette tudomásul a változást.

Az új helyzetre való tekintettel kértük Debrecen nyújtson hathatósabb

Andor

történhet.

Innen Szabó Kálmán debreceni

okiratot. A polgármester

meg

városát, hogy

segítséget a színháznak.

657

1. Kértük, folyósítson eljövendő vendégjátékai évad végéig 30 000

a Nemzeti Színház és az Operaház

alkalmával a színészek

ellátására

az

forintot.

2. Kértünk a színház fűtésére egy vagon

szenet.

3. Kértünk 1 000 forint rendkívüli segélyt a színháztól távozó tagok pillanatnyi 4. Kértünk erkölcsi

megsegítésére. támogatást

az 0TI, illeték és közadók

moratóriumára. A polgármester kijelentette, hogy ezekben az ügyekben ruár 16-án, hétfőn reggel 8 órára tanácsülést hív Délután 4 órára társulati

össze.

ülés volt összehíva a színház-

ban. Ezen megjelent a társulat teljes számban. A társulati előtt közvetlenül az igazgatói

feb-

irodában két tag

ülés

jelenlétében

Both Béla közölte Kőszegi Gézával a visszavonásról szóló miniszteri rendeletet, és átadta neki a miniszter A társulati

ülésen Both Béla ismertette a három

okiratot, és röviden vázolta

miniszteri

a változás lényegét. Utána

Andor szólt a társulathoz és programját vők

levelét.

Sereghy

fejtette ki a jelenlé-

előtt. Utána Staud Géza

a szakszervezet

főtitkára

ismertette a

visszavonás előzményeit, és hangsúlyozta, hogy a szakszervezet jelenleg mint megfigyelő

vesz részt a tárgyaláson, és

tesen nincs módjában befolyni a miniszteri gató

természe-

biztos és az új igaz-

hatáskörébe. Ezzel a társulati

műszaki

ülés véget ért. Az ülés után az egyik

alkalmazott azzal a követeléssel

lépett a miniszteri

biztos elé, hogy csak abban az esetben hajlandó az aznapi

658

elő-

adáson részt venni, ha az új igazgató visszamenőleg neki Kőszegi

Gézával szemben

Staud Géza, a szakszervezet

fennálló, elmaradt

kifizeti

munkabérét.

főtitkára rámutatott

ennek a köve-

telésnek a jogtalanságára, mire a műszaki személyzet nem sította magát egyik szaktársuk

álláspontjával.

Délután 5 órakor újságírói értekezlet Both Béla részletesen

volt a Bikában,

ismertette az összes lapok

a színház átállításának

azono-

ahol

kiküldötteivel

jelentőségét. Az összes újságok és pár-

tok képviselői egyhangúan helyeselték

a minisztérium

beavatkozá-

sát a debreceni színház ügyébe. Szombaton este Az utolsó Verebélyi tük meg, mivel Sereghy

lány című operettet

Andor néhány színészt közelebbről

néz-

akart

megismerni . Vasárnap délelőtt kezdődtek el a személyes tárgyalások a színészekkel. Általában a színészek elfogadták a felajánlott új gázsikat, amelyek két részből állnak: az állami alapján biztosított

szubvenció

létminimumból, továbbá egy felső

határból,

ameddig osztalékos alapon a színház tiszta jövedelméből sül a színész. Néhányan, Solti Bertalan, Inke László nem hajlandók

új megállapodást kötni, és ragaszkodtak

részevoltak

a Kőszegi-fé-

le szerződésben megállapított gázsikhoz. Ezek alapján

Sereghy

Andor nem tudta őket alkalmazni. Turcsy Gitta még a tárgyalástól is elzárkózott, azon az alapon, hogy Kőszegi sítja

Gézával

azono-

magát. Vasárnap délután az előadás előtt fél órával kis zavar

madt, mert a társulatnál új alkalmazást nem nyerő tagok azzal a kívánsággal léptek az igazgató elé, hogy

tá-

közül

csak abban

659

az

esetben hajlandók

a délutáni és esti előadáson

fellépni, ha

Sereghy Andor Kőszegi Gézánál fizetett napidíjuk fizeti ki. Staud Géza megmagyarázta

kétszeresét

nekik ennek a kérésnek a

jogtalanságát, mire követelésüktől elálltak, Molnár Iván kivételével, aki ragaszkodott

ahhoz, hogy 40 forint helyett 80 fo-

rintot kapjon. Mellékelten kalmazott tagok

csatolom

az újonnan szerződtetett, illetve al-

névsorát a fizetések

összegének

feltüntetésével.

Hétfőn délelőtt a Városi Tanács letárgyalta

a színház ké-

relmeit, és a következőket hozta a színház igazgatójának

tudo-

mására. 1. Megadja

az 1 000 forintos segélyt a

az állás nélkül maradt tagok 2. Megadja

szakszervezetnek,

segélyezésére.

a színház által kért egy vagon

3. A Nemzeti sít a szubvención

szenet.

Színház és az Operaház vendégjátékaira felül 20 000 forintot az évad

bizto-

végéig.

4. Támogatást nyújt a közadósságok moratóriumának

megszer-

zésére . Ezután d r . Staud Géza, a szakszervezet dés nélkül maradt tagok részére segélyeket segélyeknek

főtitkára

folyósított.

pontos elszámolását külön terjesztjük

és Közoktatásügyi

Minisztériumhoz.

A kiosztott

az alábbi részletezés szerint 5 000 forintra VKM januári segélye

1 500 Ft

VKM februári

1 500 Ft

Szakszervezet

segélye segélye

Debrecen város segélye

660

1 000 Ft 1 000 Ft

a szerzőEzen

fel a Vallás-

segélyek

rúgott.

összege

Mint a fentiekből kitűnik, a Vallás- és Közoktatásügyi nisztérium

által a szakszervezet

részére folyósított havi

gélyt osztottuk szét, ebben az esetben a debreceni

se-

színház

kanélküliéi között. Meg kell állapítani, hogy az egész

a jövőben biztosítottnak

költ-

látszik.

Az összes kiadások, személyi és dologi együttvéve forintra

mun-

átállí-

tás nagyobb zavaró momentum nékül zajlott le, és a színház ségvetése

Mi-

rúgnak, az összes bevétel pedig

(jegybevétel,

79 000 bérlet,

állami és városi támogatás) 85 000 forintot tesz ki.

Teljes

tisztelettel


Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-214092-1948.

213.

Debrecen, 1948. március

DEBRECEN

13.

VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI

VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁHOZ NALÁNAK

OSZTÁLYA VEZETŐJÉNEK

BEADVÁNYA A

A CSOKONAI SZÍNHÁZ MŰVÉSZI

SZÍNVO-

JAVULÁSÁRÓL.

A debreceni Csokonai Színház műsorával kapcsolatban be kell

je-

lentenem, hogy a színháznak

Andor

ka-

pott színigazgatói megbízatást, azóta határozott emelkedést

mu-

színvonala, mióta Sereghy

661

tat. Az érdeklődés a színház iránt egyre fokozódik, s a Nemzeti Színház, valamint

az Operaház vendégjátékai

ben bebizonyították

peJig teljes

mérték-

azt, hogy Debrecen város közönségének

szín-

házlátogató igénye nemcsak hogy elvárja, hanem megköveteli nőségi

a mi-

produkciót.

A színházzal

szemben megnyilvánuló és a közönség

felújult bizalom elsősorban mindazok

természetesen

a problémák, amelyek

azzal, hogy a Kultuszminisztérium te át a színház irányítását, Tekintettel

megköszönjük

a színházban

a közönség közérzetét, és

által megbízott

igazgató

vet-

megoldódtak.

a vendégjátékok

lentőségére, Debrecen

annak köszönhető, hogy

akarva-akaratlanul

felmerültek, eddig esetleg rontották

részéről

nivóemelő, közönségnevelő

thj. város közönsége

a Kultuszminisztérium

és Tanácsa

je-

nevében

eddigi áldozatait, s a továb-

biakban a legmesszebbmenő

támogatást kérjük

azzal, hogy azt mi

is igyekszünk

a város jelenlegi

anyagi helyzete

- amennyire

engedi - az ügy

fontosságára

tekintettel kilátásba

Dr. Asztalos

Sándor

kultúrtanácsnok polgármester

Tisztázat UMKL

662

XIX-I-l-i-214091-1948.

mb.

meg-

helyezni.

214. Budapest, 1948. március 3.

A VKM ÁLLAMTITKÁRÁNAK

ÁTIRATA

A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ.

DEBRECENI ÉS PÉCSI SZÍNHÁZ KÖZTARTOZÁSAINAK

KÉRI A

MORATÓRIUMÁT.

A debreceni Csokonai Színház és a Pécsi Nemzeti Színház tójának színjátszási engedélyét, mivel a színigazgatói ben foglalt feltételeknek

Az említett

engedély-

nem tettek

ele-

színházak átszervezésére és a folyó színi

évad

get, a közelmúltban

és kötelezettségeknek

igazga-

visszavontam.

végéig történő vezetésére - Both Béla min. biztos irányítása felügyelete mellett - a debreceni

Csokonai

Andort, a Pécsi Nemzeti Színháznál Lendvay

Színháznál

államosítani

Sereghy

Ferencet bíztam

Az említett két színházat a jövő színi évadtól kívánom. Az eddig felgyülemlett

és

meg.

kezdődőleg

köztartozások

azon-

ban olyan tetemes összeget tesznek ki, hogy pillanatnyilag

komo-

lyan veszélyeztetik A két színháznak

a két színház további működését és jövőjét.

a város részéről adott anyagi támogatást

rosi adóhivatal köztartozásai

fedezésére

lefoglalta.

A magyar vidéki színjátszás súlyos válsága közismert. a gondozásomra

bízott érdekek hathatós védelme céljából

lettel felkérem miniszter urat, hogy

a Pécsi Nemzeti

1947. szeptember

25-ig

1-től 1948. február

ni évad kezdetétől a most eszközölt

a vá-

tiszte-

Színház

- tehát a folyó

átszervezésig

Ezért

szí-

- felgyülem-

lett, be nem fizetett forgalmi és illetményadó, OTI

tartozására

663

1948. augusztus 31-ig moratóriumot

adni szíveskedjék

az átszervezéstől kezdődően az adókat az esedékesség mindkét színház köteles

napján

befizetni.

Egyben felkérem, hogy a moratórium

megadásával egy

mind<ét városnak az adóhivatal

által

sát a foglalás

szíveskedjék.

Kiadmányozott

azzal, hogy

alól feloldani

fogalmazvány

UMKL

lefoglalt anyagi

időben

támogatá-

XIX-I-l-i-213663-1948.

"Varga, 1. Gaibel II. 5., L. Kardos II. 11., K. Bóka II. 11."

Azonos tartalmú

átiratot küldtek

fenti színházak

OTI tartozásainak

a Népjóléti Minisztériumba moratóriuma

a

ügyében.

215.

Budapest,

1948. március

22.

BOTH BÉLA, VKM MINISZTERI BIZTOS JELENLÉTÉSE ORTUTAY NISZTERHEZ A DEBRECENI

ÉS A PÉCSI SZÍNHÁZAKNÁL

GYULA

VÉGZETT

MI-

ELLENŐR-

ZŐ MUNKÁJÁRÓL.

Miniszter F. évi február

úr! 13-án kelt 212.204/1948.

VII. sz. megbízása

alap-

ján, a debreceni és a pécsi színházzal kapcsolatban, az alábbiakban teszem-meg összefoglaló Február

664

jelentésemet.

14-én Debrecenben, február

25-én Pécsett

megtörtént

Kőszegi Géza, illetve dr. Székely György koncessziójának vonása. Ugyanezeken Ferenc megbízott

a napokon Sereghy

igazgatók

átvették

Andor, illetve

a színházak

a debreceni, sem a pécsi színház előadásainak nem állott be. Az igazgatóváltozásról terével személyesen

tént megállapodások

már az általam

keretei között jöttek

Lendvay

vezetését.

menetében

mindkét város

tárgyaltam, az új költségvetési

az új igazgatókkal megállapítottam,

vissza-

szünet

polgármeskereteket

a megmaradt tagokkal jóváhagyott

létre. Ugyanekkor

Sem

tör-

költségvetések

tisztáztam a további

műsor kereteit, s megbíztam az igazgatókat, hogy színházaik netéről hetenként

tegyenek nekem jelentést. A tovább

tatást nem nyerő tagok között az ugyancsak Géza, a Színész Szakszervezet

alkalmaz-

jelen lévő d r T

Staud

főtitkára, mindkét városban

szét-

osztotta a minisztérium, a szakszervezet, valamint az város által rendelkezésre bocsátott Február

me-

illető

segélyösszegeket.

19-én Debrecenbe, 13-án Pécsre, március 20-án

mét Debrecenbe utaztam a színházak

is-

ellenőrzése céljából. A kért

heti jelentéseket mindkét helyről megkaptam, a minisztérium ján a két színház közteher-tartozásainak

moratóriuma

péseket tettem, a Nemzeti Színház és az Operaház vendégjátékok

műk.ö'dését

igyekeztem a két színház további

kölcsönzézavartalan

elősegíteni.

Debrecenben

a jelenlegi helyzet: az átvétel napjától

ve a színház minden tagját pontosan és hiánytalanul lamennyi

lé-

igazgatóságával

céljából tárgyaltam: darabok, jelmezek

se útján ismételten

iránt

út-

folyó fizetési kötelezettségének

kezd-

fizeti,

va-

eleget tett mind a

mai napig. Az előadások nívója igyekvésre mutat, bár a társulat

665

művészi erők szempontjából gyöngének Traviata

mondható. Az Operaház a

egy előadásával vendégszerepelt

az átvétel óta; f. hó

31-én a Szerelmi házassággal rándul le ismét. Tisztázatlan a társulatban kérdése.

tovább nem alkalmazottak

elmaradt

gázsihátralékának

(Kaució nem volt letéve.) Ez ügyben egy gyors

megindítását kezdtem

el. Tisztázatlan

akció

az esetleges további

lomások kérdése is. A sajtó általában baráti magatartást sít, egyetlen

cikk ki vételével, amely

színház látogatottsága tót 21 bérleti

tanú-

jobb műsort kívánt. A

kielégítő, de terheli a jelenlegi

előadás, melyeknek

ál-

igazga-

bérleti díját a leváltott

i-

gazgató elköltötte. Itt említem meg, hogy Sereghy Andor

horri-

bilis magasnak

Belez-

tartja azt az összeget, amelyet az állam

nay volt igazgató díszleteinek azokért

és jelmezeinek

kifizetett.

Pécsett az átvétel óta hasonlóképpen minden

megvásárlásakor

futó fizetési kötelezettségének.

hiánytalanul

eleget tett a színház

A gázsit pontosan

és

fizeti. A társulat jobb, mint a debreceni. Az elő-

adások nívója kielégítő. A tájszínház változatlanul működik

to-

vább. Itt a Nemzeti Színház két előadásban hozta színre a Dandin Györgyöt és a Kényeskedóket;

legközelebb

április 5-én rán-

dul le a Szerelmi házassággal. A sajtó is elismeréssel ságosan foglalkozik

a színházzal.

tak elmaradt gázsihátralékának

és barát-

Pécsett a társulatból

kérdése nem jelent komoly

kiválprob-

lémát, mivel ott a város 20 ezer forintos garancialevele

bizto-

sítékot

Ezek-

jelent. Mellékállomásai:

kel a városokkal a tárgyalásokat igazgatóság.

666

Nagykanizsa

és Kispest.

a közeljövőben

kezdi meg az

Fentiek

alapján tisztelettel kérem miniszter urat,

kedjék hozzájárulni

ahhoz, hogy a minisztérium

részéről 2 000

Ft összeget - segély címén - a debreceni színháznál nélkül maradt tagok gázsihátralékának

javára

szíves-

szerződés

fordíthassa

sorban azoknál, akik azóta elhelyezkedést nem nyertek). kérést intézek a Magyar Művészeti Szakszervezethez pécsi színházak

1 000 Ft segély

Hasonló

Tanácshoz 1 000 Ft, a Színész iránt, valamint a debreceni

igazgatóihoz, máris mutatkozó

terhére 1 000, illetve 2 000 forint

tapasztalataim

erejéig.

elősegíteni és támogatni

alapján

szíveskedjék,

nap alatt bebizonyult, hogy reális költségvetés és

mivel

is meg tudnak

felelni

hárult

feladatuk-

vonatkozó részletes javaslatomat

lyével - később, írásban fogom

hó-

tervszerű

művészi és anyagi gazdálkodás mellett, a múltból rájuk

nak. Az államosításra

végle-

- már az eltelt egy, illetve másfél

rendkívüli nehézségek ellenére

és

megtakarításuk

Kérem továbbá, hogy a pécsi és a debreceni színház ges államosítását

(első-

- engedé-

beterjeszteni.

Jelentésem szíves tudomásulvételét kérve vagyok

teljes

tisztelettel Both Béla s. k. miniszteri

biztos

a Nemzeti Színház

Tisztázat UMKL

főrendezője

XIX-I-l-i-121713-1948.

Az iraton az alábbi belső feljegyzés olvasható:

"A pécsi és deb-

receni színház ügyében a miniszter úr döntése folytán az 1949. évre magasabb összegű államsegélyt

irányoztunk

elő.

667

A két színház az új idényben tehát továbbra ház működik, azonban 1948. december

fokozottabb

hő l-ig határidőre

is mint

magánszín-

államsegéllyel. Az ügyirat teendő. Nyáry, Kardos."

216.

Budapest,

1948. április 5.

NYÁRY LÁSZLÓ, VKM MINISZTERI TITKÁR

JELENTÉSE A MINISZTERNEK

A PÉCSI ÉS A DEBRECENI SZÍNHÁZ MINISZTERI TÁSI

BIZTOSÁNAK

ÁLLAMOSÍ-

JAVASLATÁRÓL.

Miniszter Az 1.649/1948. biakat

úr! min. lev. számú átiratra tisztelettel

az aláb-

jelentem:

Both Béla teri biztosa

főrendező - a debreceni

- beadványában

kapcsolatban

mint a Gazdasági Főtanácsnál pen a debreceni ságcikkre

minisz-

a két színház államosításának

segítését kéri. Az állami színházak helyreállításával

és pécsi színház

gazdasági

egyensúlyának

a Pénzügyminisztériumban,

folytatott tárgyalások

és pécsi színház államosításáról

utalva - Vas miniszter

úr egy

ízben az

ellen nyilatkozott. A Pénzügyminisztérium úgy vélték, hogy a szóban lévő színházak

668

vala-

során - ép-

megjelent

új-

államosítás

illetékes előadói államosítását

is

az ál-

lamháztartás mai nehéz gazdasági helyzetében nehéz volna oldani. Gondot okozna

elő-

meg-

a két színháznál működő és Both Béla

je-

lentése szerint ható" társulat

"a művészeti erők szempontjából

mond-

átvétele.

Mindezzel szemben eredeti tervünket (A gyenge társulattal

fenn kellene

szemben hangoztatott aggály

hiszen az új évad új - a mostani társulattól vezkedéssel kezdődik.) A költségvetési során a pécsi és debreceni államsegélyt

gyengének

irányoztunk

tartanunk.

indokolatlan,

független - szer-

kívánalmak

összeállítása

színház részére 800-800 000

forint

elő. (Ez felelne meg a fokozatos

álla-

mosítás m ó d s z e r é n e k . ) Ezzel az összeggel jó szervezés és gazdálkodás mellett biztosíthatók

volnának

- az egy év múlva

kező - végleges államosítás előfeltételei.

bekövet-

Ilyenformán

színház 600 000 Ft-tal kerülne

többe, mint az idén,

200-200 000 forint szubvenciót

folyósítunk.

egy-egy

amikor

Nyáry László s. k. miniszteri

Tisztázat UMKL

titkár

XIX-I-l-i-215436-1948.

Az iraton olvasható Ortutay Gyula miniszter kéziratos

feljegy-

zése: "A GF felé ezt képviseljük. Ez is maximális már."

217.

Debrecen, 1948. május 7.

DEBRECEN

VÁROS POLGÁRMESTERE

A VKM MINISZTERHEZ

ÍRT

BEADVÁNYÁ-

669

BAN A CSOKONAI SZÍNHÁZ ÁLLAMOSÍTÁSÁT

Miniszter

KÉRI.

úr!

Debrecen város tanácsa a város közönsége kultúrális elégítése érdekében

kéri Miniszter

urat, hogy a debreceni

konai Színházat folyó évi szeptember államosítani

igénye

1-től kezdődő

kiCso-

hatállyal

szíveskedjék.

Magánvállalkozó biztosítottnak

vezetése mellett a Városi

Tanács nem

látja

a színház kulturális nívóját, amit pedig a több

mint 140 000 lélekszámmal bíró város közönsége méltán elvár. A színházi kultúra

fejlesztése egyedül az államosítással

lenne

el-

érhető . Ennek a célnak

megvalósítása

kívül súlyos pénzügyi helyzetben hozni. A színház államosítása ság határozatától ten legfeljebb re vállalja

érdekében

is hajlandó anyagi

esetében

és kormányhatósági

180 000 Ft költség keretében

és a férőhelyek

nélkül a kultuszkormány

it 20 000 kwh.

urat, hogy a Csokonai

670

bocsátja

a színház

víz díját 1 200 nem

épüle-

költsége-

és 3 500 köbméter gáz erejéig.

szemben készpénzszubvenciót

Városi Tanácsunk

terhé-

Bértérítés

a színház világítási

kívül viseli a színháznál elfogyasztott erejéig. Ezzel

feltételezet-

átalakítását, a színház

rendelkezésére

villanyáram

bizott-

a házipénztár

növelése érdekében.

tét és belső berendezését. Viseli

rend-

áldozatot

a törvényhatósági

jóváhagyástól

a színház legszükségesebb

korszerűsítése

a város a mai

Ezen

köbméter

ad.

kéri a vallás- és közoktatásügyi Színház államosítása kérdésében

miniszter mielőbb

dönteni és döntéséről értesíteni

szíveskedjék.

Szendrey Sándor s. k. h.

Az ügyiraton

Zsolt s. k.

jegyző

polgármester

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-215459-1948.

olvasható ügyviteli

VII. számú ügyiraton debreceni

Dr. Nagy

feljegyzés:

"A

217.713/1948.

történt intézkedés alapján a pécsi és a

színház ügyében - miniszter úr döntése

1949 évre magasabb

összegű

színház az új színi évadban

államsegélyt

irányoztunk

tehát továbbra

ház működik, azonban fokozottabb

folytán - az elő. A két

is, mint

magánszín-

államsegéllyel."

218. Debrecen, 1948. május

20.

SEREGHY ANDOR MB. IGAZGATÓ LYÁHOZ A DEBRECENI

JELENTÉSE A VKM MŰVÉSZETI

CSOKONAI SZÍNHÁZNÁL

FŐOSZTÁ-

ELÉRT EREDMÉNYEIRŐL

ÉS

TERVEIRŐL.

Amikor

1948.

február hó 14-én a Kultuszminisztérium

VI. szám alatt kiadott végzése alapján a Csokonai mint megbízott értelmében

Színházat

igazgató Both Béla miniszteri biztos

átvettem, a Városi Tanács a megbukott

tott Csokonai Színház talpraállítása

212204/48.

utasítása

és csődbe

érdekében úgy

ju-

határozott,

671

hogy a megállapított évi szubvención, 80 000 forinton 20 000 forint nívósegélyt

juttat a színháznak

előadások és műsor színvonalának

azért, hogy

az

emelését, a vendégjátékok

bizonyos díszlet- és ruhatár beszerzését elősegítse. megszavazott

kívül,

a város egy vagon szenet

fűtés

Ebben a tudatban léptem érintkezésbe

és

Ugyancsak

céljaira.

a Magyar Állami

házzal és Nemzeti Színházzal, akik segítségemre

Opera-

siettek, és feb-

ruár 18, 19. és 20-án a Nemzeti Színház Moliere-estet

rendezett,

március hő 11-én az Állami Operaház és a MÁV Szimfőnikusok a Traviatát mutatták csak a Nemzeti

be. Március 31-én és április hó 1-én ugyan-

Színház vendégszerepelt

című színdarabjával.

A hátralévő

A színház

adták

házasság

szezonban május 20-án az Álla-

mi Operaház és a MÁV Szimfonikusok Puccini operát

Shaw: Szerelmi

a Pillangó kisasszony

című

elő.

együttese az előadások

nívójának

emelése

érdeké-

ben a három hónapos új vezetés alatt bemutatta Heltai: Néma

le-

vente c. vígjátékát, színre hozta a nagyhét alatt Jézus élete című passió játékot. Shakespeare: Othello című drámáját, a Mélyek a gyökerek című színjátékot. A Magyar-Szovjet Művelődési ság rendezésében Skvarkin:

Idegen gyermek

Társa-

című vígjátékát és a

hátralévő szezonban az ünnepi héten színre került a Méla

Tempe-

fói, Csokonai Vitéz Mihály vígjátéka és Madách: Az ember

tragé-

diája. Zenés darabokat

is úgy választotta

rülte az olcsó hatásvadászatra gyekezett

672

ke-

készült selejtes munkákat, és i-

a zenés m ű f a j nívóját emelni

Huszka romantikus operettjét

meg a színház, hogy

azzal, hogy

a Gül Babát, Lehár

/

bemutatta

örökbecsű

ope-

rettjét: A pacsirtát, valamint Goldfaden világhírű

keleti

tékát: Sulamithot. Színre került Strauss Cigánybáró c. je és az ünnepi hét keretében című

daljá-

operett-

színre kerül Kacsóh: János

vitéz

daljátéka. Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a fentebb

felsorolt

színdarabok úgy kiállítás, ruha, mint gondos betanulás jából megállták

a helyüket, sőt közöttük

zönség megállapítása

fel, hogy

jak a három hónapos munkánk eredményéről csak

több a kritika

és a kö-

szerint komoly nívót é r t el.

Mindezeket azért soroltam

a teljesítmény

szempont-

összefoglaló képet

és teljesítményéről.

a legnagyobb munkafegyelem

és maximumig

zott munkatempó mellett volt elérhető. Egy demoralizált, ságilag mélyponton jászerveződött,

ad-

foko-

gazda-

álló színházi együttes a 3 hónap folyamán

fegyelmezett

új-

az erején

felüli

munkát is abban a reményben, hogy a télen fizetés nélkül

fűtet-

len színházban, lezüllött

lett, és vállalta

Ez

nívóval megkűzdve, kiemelkedjen

a mélységből, ahova önhibáján kívül Annyit mindenesetre

abból

került.

elértünk, hogy az új vezetés alatt a

színház minden dolgozója, a mai napig, pontosan megkapta a fizetését, szociális és közterheket nács megértő támogatásában

pontosan

fizettük

és a Városi

bízva bizonyos beruházásokat

eszközöl-

tünk a darabok kiállítására. Hogy a színházat, a hideg miatt jesen kiszoktatott

közönség

látogatásának

Ta-

ismét megnyerjük,

telfeb-

ruár hó 22-től április 15-ig, a fűtési szezon alatt a színház saját számlájára

10 650 forintot költött el tüzelőanyagra,

lalta a színház, hogy a Kőszegi rezsim lakbérletezett összeget felvett előadásokat

ingyen

vál-

és bérlet-

(mert hiszen ez a mi kassza-

673

szempontunkból

ingyen közönség

legnagyobb rendben

likvidálta.

volt) a közönség Igyekeztünk

sérelme

nélkül

a szervezett

munkás-

ság felé a dolgozó bérleteken kívül minden héten, tehát 12 előadásban

nagyon mérsékelt áron bemutatni azokat a darabokat,

amelyeknek nevelő hatása kézenfekvő. Az MKP és a város gének felkérésére A^idegen

zárt, illetőleg

ingyenes előadást

gyermek, Mélyek a gyökerek, a március 15-i

és a május 1-i ünnepség

sége kongresszusa

számára, ifjúsági

csu-

pártgyű-

szavalóversenyekre

Szövetstb.), ellen-

nélkül.

ifjúság

rítés ellenében

a honvéd

őrszázad, közületek,

ingyen

hogy előterjesztést talan befejezése - ha csak nagy

látogatta.

tehessek

idény megtartásával

idényre

a szezon hátralévő

feltárni,

idejének

zavar-

kifejthessem

is - az államosítás előtt álló

színház

hozzájárulását.

A szezon hátralévő

befogadóképességű

azért vagyok bátor

érdekében, és kérhessem, illetve

vonalakban

ügyeire vonatkozó

pártisko-

a nevelő hatású darabokat csupán az adóté-

A rövid áttekintő helyzetképet

674

(MKP

fejlődést szolgálta, minden anyagi

A rendőrtanosztály,

hónapi

díszelőadás

szeminárium, Magyar Nők Demokratikus

amely a demokratikus

la, egyetemi

rendeztünk

összegét kértük. Átengedtük a

színház épületét minden olyan megmozdulás számára lés és Parasztpárt

vezetősé-

keretében. Ezekért az előadásokért

pán effektív dologi kiadásaink

szolgáltatás

összesen

részét a nyíregyházi

szeretném

nyíregyházi

két hónapos

színi

biztosítani olyanképpen, hogy a kis színház

(450) megsegítésére

25 000 forint városi segélyt kértem, amely

a két az

állam által adott 18 000, illetőleg a színház zavartalan Nyíregyháza a színházépület

fenntartását

2 hónapra járó 36 000 Ft

biztosítaná.

ezt a 25 000 forint segítséget megtagadta, sőt legminimálisabb karbantartását

való ellátását, valamint a raktárépület sem vállalja, ki vagyok nát képező díszletek

villanyárammal

tetőzetének

javítását

tehát téve annak, hogy az állam

tulajdo-

a rossz tetőzetű raktárhelyiségben

beáznak.

Nagyon kérem a Művészeti hogy Nyíregyháza

és

ügyosztályt, találja meg a módot,

városa kéréseimet, illetőleg

a minisztérium

ál-

tal fenntartott Csokonai Színházat úgy fogadja,

hogy az a műso-

rában előre is bejelentett művészi programjával,

amely

rácia nevelő célzatát szolgálja, legteljesebb

a demok-

támogatásban

ré-

szesüljön . Az egy hónapos hátralévő idő a kollektív ben fizetett nyári szabadság. Erre fedezet

szerződés

értelmé-

összesen 18 000 fo-

rint, augusztus havi szubvenció. A hiányzó, kb. ugyanennyi forint, amelyre fedezet nincs, úgy vélem, csak a Debrecen nak nívószubvenciójából

volna fedezhető, kiegészítve

házán esetleg megmaradó bevételi

lebonyolítása

jának megvalósítása

érdekében Debrecen városával való

sok eredményeképpen

Debrecen

síti a színpadot színházépületet

városá-

a Nyíregy-

felesleggel.

A következő színi évad zavartalan

letet a követelményeknek

18 000

és programtárgyalá-

városa vállalta, hogy a színházépü-

megfelelően

rendbehozatja, és

korszerű-

180 000 forint költséggel, adja ezen kívül a ingyen, világítást, gázt és vizet, készpénz

venciót, vagy segélyt ellenben

szub-

nem.

675

Both Béla miniszteri biztos úrral egyetértésben költségvetését

a Debreceni Állami Színháznak megvitattuk,

összeállítottuk,

amelyet mellékelten

kb. havi 150 000

forintot tesz ki.

Ennek a költségvetésnek tudok

a jövő

vállalni, mégpedig

viszont

kötelezettséget

teljes erkölcsi és büntetőjogit

nézve, hogy a legnívósabb, a demokrácia

érdekében már

lépéseket

arra

érdekét és céljait

%-osan szolgáló színházat tudok csinálni, melynek kultúrális igényeit

és

csatolok. Ez a költségvetés

a keretében

ja a dolgozók

évi

100

műsorpolitiká-

és nevelését célozza.

is tettünk, és tárgyalásokat

Ennek

folytattunk

a dolgozók kulturális szerveivel, és ennek eredménye az, hogy ki tudunk dolgozni egy olyan bérletrendszert, fogva hozzáférhetővé teszi a színházat demokrácia Magyarországa

amely

olcsó

árainál

azoknak, akikért a népi

újjáépül. Ennek az újjáépítésnek

kultu-

rális vonalon ránk eső részét úgy

akarom szolgálni, hogy a leg-

teljesebb megelégedés és összhang

jöjjön létre a színház

tősége, Debrecen a Minisztérium

város dolgozói

Művészeti

A műsortervezetre

és a felügyeleti

Ügyosztálya

vonatkozólag

nagy vonalakban óhajtom

és ízlésrontó darabok színrehozatalát

lon egy

darabokat

irodalmi ciklus keretében

fogok

most

a selejtes,

csak silány

tűznék ki műsorra. Drámai bemutatnám

erre vonatkozólag

a görög

foglalkozó

részletes

ha-

vona-

tragédiától

kiváló

munká-

előterjesztést

tenni. A zenés műfajra

676

tehát

és ezek helyett nevelő

kezdve a legmodernebb mai problémákkal kat, természetesen

hatóság,

között.

annyit, hogy kerülni és kiküszöbölni

tású és gyönyörködtető

veze-

vonatkozó célkitűzésem:

korszerűsíteni

azo-

kat a régi szép zenéjű nagyoperetteket

(Gésák, Santoy, Angot

asszony lánya, Mikádó stb.), amelyeknek sen átdolgozásra

szövegkönyve

szorul. Szeretném beiktatni

műsorba az Állami

Operaház legalább havi egy előadását, aminek mi Operaház állítaná össze. Természetesen

programját

új darabokból

amelyek nevelő szándéka és haladó szelleme ezt

hónap folyamán

az Álla-

felvenném műsoromba

időközben sikeresen színre került budapesti

A nyugodt előkészületi

természete-

azokat,

megérdemli.

és szervezési munkálatokhoz

június

feltétlenül hozzá kell kezdeni. Ezért az volna az

előterjesztésem,

hogy a szegedi, a pécsi, a debreceni és budapes-

ti állami színházak vészeti osztály

vezetői

ankétra hívhatnának

össze és a mű-

elnökletével közösen átbeszélnénk

tos ügyeket, amelyek nák. Megállapítaná

az állami színházak

a művészi

azokat a fon-

egymás segítését

szervezés és a műsor

irányvonalát. Már itt jelzem, hogy elképzelésem

céloz-

összeállítás

szerint a Nem-

zeti Színház és az Operaház ösztöndíjas tagjait gyakorlatra évre leküldenék

a vidéki

állami színházakhoz, hogy itt

tér nyílva nekik, megszerezzék tézeteik

így fokozottabb

fejlődésüket.

nagyobb

A fiatalokkal

va-

tempóban megkezdődhetne, és pár év

múlva új átnevelt és képzett színészgeneráció túra

egy

a színpadi gyakorlatot, és anyain-

figyelemmel kísérhetnék

ló utánpótlás

az

állna a magyar

kul-

szolgálatába. Ezek volnának

főbb vonalakban azok az előterjesztések

kérések, amelyekhez kérem a Kultuszminisztérium és támogatását. a miniszteri

segítő

és

készségét

Ezeket a fent vázolt terveket én a magam

részéről

biztossal, Both Bélával többször átbeszéltem, és az

677

ő elgondolása

úgy hiszem

fedi az itt

előadottakat.

Tisztelettel Sereghy mb.

Tisztázat UMKL

Andor s. k

igazgató

XIX-I-l-i-132-Cs-1948.

219.

Debrecen , 1948 . december

22.

A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ VEZETŐSÉGÉNEK

BESZÁMOLÓJA

MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁHOZ A SZÍNHÁZ PÉNZÜGYI

HELYZETÉRŐL.

A debreceni Csokonai Színház alulírott

vezetősége

A VKM

megállapította

és egyrészt Olty Magda miniszteri kiküldöttnek, másrészt Béla miniszteri biztosnak kimutatta

és rendelkezésére

azt a kimutatást, amelyet a Művészeti Ügyosztályhoz jesztés mellett élő szóval is referálni Most ismét felterjesztem részletesen beszámolok Szeptember

18-tól december hó 19-ig az

VKM-tői államsegély

678

bocsátotta

való

felter-

ígértek.

a Csokonai Színház kimutatását

a színház anyagi

bevétel pénztáron keresztül

Both

és

ügyeiről. összes

(93 játszási nappal)

199 993,40 Ft 66 000

Debrecen várostól

37 000 Ft

Külön segély

10 000 "

a VKM-től Összesen.

A színház napi kiadása

a beterjesztett

312 993.40 Ft

költségvetés

szerint

napi 3 300 Ft 93 napra 306 900 ft. Marad tartalék Megállapítható

6 093.40 Ft.

a nyers kimutatásból az, hogy

bevétel és kiadás rovata egyensúlyban

van.

Hogy a Csokonai Színháznak mégis a mellékelt szerint 72 778.57 Ft tartozása tehertételekből

van, az az alább

díszletek

és

díszle-

karbahelyezé-

se augusztus hónapban a színház

számláját

terhelte

5 264.40 Ft

2. Szervezési

és utazási kiadások

3. Szeptember

1-től 18-ig a próbanapokra

fizetett személyzeti 4. Új díszletek

aug. hóban

és ruhák, darabok

"

15 680.-

"

beszerzése, 12 648.58

készítése

félárú munkásbérletek, melyeket

"

(Ezek

10 hónapos

színi évad alatt heti 2 forintos

részletek-

ben fizetnek.) A bevétel kimutatásban a be nem folyt bérletpénzek, mint szerepelnek

920.-

ki-

fizetések

5. Be nem folyt, de lejátszott bérletek.

összegek

részletezett

elvitele után a

állami tulajdont képező

tek kijavítása, lemosása

illetve

kimutatás

állt elő:

1. A Kőszegi-féle megmaradt

a színház

ezek

bevételi 32 505.-

"

679

6. Múlt szezonból tartozás: OTI, ker.

Nyíregyháza 8 051.33 Ft

pénztárának Összesen:

A Csokonai

Színház vezetősége

sánál biztosan számított

75 069.31

a költségvetés

Ft.

összeállítá-

a VKM által kilátásba

helyezett 50 000

forint indulási segélyre, amelyet ha megkapott

volna, a színház

jelenlegi anyagi

helyzete egyensúlyban

lenne. E kiesett

si segély eredményezte a mellékelt kimutatásban tartozásokat,

amely tartozások

közterheknél magas kamatokat Ha ezeket a köztartozásokat növekszik a hátralékunk

növekedtek

feltüntetett

azáltal is, hogy a

számítanak az eredeti

összeghez.

nem rendezhetjük, fokozott

és annak

indulá-

mértékben

kamatai.

Megbízó levelemben VKM VII. Ügyosztálya 1949. január 1-től írásban

is kilátásba helyezte a 18 000 forint havi

szubvenciót

az új költségvetés terhére felemeli. Ha ez nem történik úgy a színház

anyagi helyzete teljesen megrendül két oknál

va. Az egyik ok, hogy

a színház bevételei

ve feltétlenül csökkenni

1949 áprilisától

fognak, és a nyári

házán 365 személy befogadására bevenni

állomáson,

szolgáló színházban nem

a napi rezsinket. A másik ok, hogy a kollektív

dés előírása

meg,

szerint egyhónapos

fizetett szabadság

nem is tudunk

tudjuk szerző-

jár- a társufede-

tartalékolni.

A színház vezetősége, a társulat minden tagja teljes cióval, lelkiismeretesen

és odaadással dolgozik, és dacára

anyagi nehézségeknek, úgy kiállításban, mint a darabok

680

kezd-

Nyíregy-

lat minden dolgozó tagjának, amelyre e pillanatban nincs zet, s előreláthatólag

fog-

ambíaz

betanulá-

sában feltétlenül nívóemelkedést mutat, dacára annak a súlyosbító körülménynek, hogy kis létszámú együttes 14 bemutató

előa-

dást tartott rövid 3 hónapon belül. Köztük 2 operát, 6 prózát és 6 operettet. A prózai darabok mindegyike

a VKM és a helyi

MDP pártszervezet

irodalmi

célkitűzéseinek

megfelelő

kai szempontból egyaránt megfelelőek a Dicsőség

és politi-

voltak. A Vitézek

és hősök,

vására, A különös házasság és a Barbara őrnagy

bokból a középiskolák,

az egyetemi

munkások részére, nagy

visszhangot keltettek. Az illető

dara-

ifjúság és zárt előadások a

zetek az előadás után vitát rendeztek

szerve-

a darab kiértékelése

jából, amelyen úgy a színtársulat, mint a közönség sokat

cél-

tanult,

kialakult egy szorosabb összefogás a közönség és a színtársulat között. Az MDP pártszervezettel közösen elhatároztuk, hogy cember 19. és január kivisszük

15. között A különös házasság című

6 környező községbe és városba

(Püspökladány,

de-

darabot Hajdú-

szoboszló, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény). E kirándulás célja a most felszínen

lévő Mindszenthy-ellenes

akciót tá-

mogatni. A színház vezetőségének nuár 1-től a színház állami

az volna a kérése, hogy 1949. jatámogatása

emeltessék

36 000 forintra. Ha ez megtörténik, emberi

fel havi

számítás szerint a

színház nívóban tovább fog emelkedni, teljesíteni

tudja

politikai céljait, és a szezon végéig meg tudja tartani

kitűzött anyagi

egyensúlyát. Kívánatos volna, hogy 3-4 napra az ügyosztály könyvszakértőt küldene ki, aki átvizsgálva

a színház

számadásait,

jelentést tenne arról, hogy fentebb vázolt költségvetési nyagi tételek a valóságnak

megfelelnek, és a színház

és a-

vezetősége

681

részéről a leggondosabban zarlás sehol sem

lett mérlegelve minden kiadás, és pa-

történhetett.

Úgy hisszük, hogy a VKM VII. ügyosztályának

Debrecen

város

színháza és annak működése e fontos ponton érdeklődésének terében áll. Tudjuk, hogy az államháztartás

gazdasági

elő-

lehetősé-

gei végesek, mégis kérem segítségüket, s teszem ezt abban a reményben, hogy kedést

kérésünk meghallgatásra

talál, és azonnali

intéz-

eredményez.

E kérésünket az MDP városi végrehajtó bizottsága

támogat-

ja. A párt a maga részéről itt helyben mindent elkövet, hogy a dolgozók a színházat támogassák. Debrecenben

E támogatás eredménye

az a

teljesen szokatlan körülmény, hogy a darabok

nem

egy-két előadásban, hanem hat különböző bérleti előadásban egy-három szervezett előadásban kerülnek gyeznem

itt még azt is, hogy a közönség egy

magát a színházlátogatástól. litikai

színre. Meg kell

(kulákréteg

dasági természetű

E távolmaradás

része

távoltartja

oka elsősorban

vonalon főképp

a kereskedők

rosok egy része nem szervezhető be). A színház bérlőinek 1 600 körül

pogaz-

és ipaszáma

mozog.

Solty Bertalan

s. k.

Kertész Sándor s. k.

Ü. B. elnök

párttitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-221960-1948.

682

je-

egyáltalán nem jár színházba), részint

(gazdasági

és

Sereghy

Andor s. k.

igazgató

220. Nyíregyháza, 1949. május

26.

SOLTY BERTALAN, A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ SZEREPLÉSI ENGEDÉLYT KÉR A VKM MŰVÉSZETI

A debreceni Csokonai hogy számára

tisztelettel

július 1-től augusztus l-ig bezárólag

kerületbe pótlólag beosztani

VIDÉKI

FŐOSZTÁLYÁTÓL.

Színház igazgatósága

Kisvárda, Nagykálló és Hajdúböszörmény

kéri,

Mátészalka,

városokat a debreceni

szíveskedjék.

A kérés indokolása: Fentemlített gazgatói

IGAZGATÓJA

városok beosztott

színi-

a szezon folyamán a helységeket már meglátogatták, /

miután a Csokonai Színháznak

július í - t ő r nyári

és

állomáshelye

nincs, létkérdés, hogy fenti kérésünket a Művészeti

Főosztály

teljesítse. A fentemlített

vendégsze-

repelne a Csokonai Kérésünk gyunk teljes

városokban egy-egy hetet

Színház.

mielőbbi mérlegelését

és teljesítését

kérve va-

tisztelettel Solty Bertalan s. k. igazgató

A Színész Szakszervezet "A Színész Szakszervezet

a kérvényt az alábbiakban részéről a színház anyagi

való tekintettel, továbbá kultúrpolitikai

véleményezte: helyzetére

szempontból

is helyes-

nek tartanánk, ha a Csokonai Színház a fenti városokban szerepelne, ezért javasoljuk

a kérelem

1949. május 26. Tisztelettel

Jákó Pál

Tisztázat UMKL

teljesítését.

vendég-

Budapest,

főtitkár"

XIX-I-l-i-239276-1949.

683

SZEGEDI NEMZETI

SZÍNHÁZ

221.

S z e g e d , 1946.

január

A SZEGEDI NEMZETI TERHEZ

A SZÍNHÁZ

Miniszter

SZÍNHÁZ

IGAZGATÓJÁNAK

FŰTŐANYAG

ÉS Á R A M E L L Á T Á S I

megállapítható

ellenére

sem tudott

Szeged

A közben

rok

világítás egyelőre

folytán n a p k ö z i órák

áramszolgáltatása

anyaghiány

és

felmerült

MINISZ-

hiány

nagyobb

a színház

egyáltalán

fok-

legnagyobb rendel

áramszolgáltatási

is k o r l á t o z o t t .

áramszolgáltatás

még

városa

fűtőanyagot

kezésére bocsátani.

esti

A VKM

ZAVARAIRÓL.

és Szegeden

szénkrízis következtében

erőfeszítései

JELENTÉSE

úr!

Az e g é s z o r s z á g b a n ban érezhető

30.

zava-

nincs,s

E k e t t ő s ok,

arra k é n y s z e r í t e t t ,

az fűtőhogy

előadásainkat

f. hó 15-től s z ü n e t e l t e t n i

voltam k é n y t e l e n .

Több

ízben nyertem

biztatást

Szeged

hogy

a beérkező fogják.

szénvonatokból

több

m ó d o n , hogy

ismeretlen

ízben

irányították

don állt elő fenti polgármesterével

684

vonatkozóan

a színház

Sajnos, a Dunántúlról

szénvonatok

másfelé

arra

Szeged

az ú t v o n a l o n tettesek

a Szegednek

város

nyomtalanul

szánt

elindított

elkallódtak

lefoglalták

szerelvényeket.

de a mai

tárgyalásom

biztosítani

számára

önhatalmúlag

kényszerhelyzet,

folytatott

szükségletét

városától,

vagy

Ily

napon Szeged

alapján kilátásba

oly

móváros he-

lyezték, hogy az első beérkező jelentősebb a színház fűtését

fedezni óhajtják. Egyben ígéretet kaptam

ged városától arra vonatkozóan január hónapokra

szénszállítmányból

is, hogy a november,

esedékes városi hozzájárulást

teljesítik, illetve a színház pénztárába

Sze-

december,

rövid időn

belül

befizetik.

Tisztelettel Lehotay Árpád s. k. igazgató Tisztázat UMKL

A VKM Művészeti

XIX-I-l-i-20381-1946.

Ügyosztályának

ügyviteli

feljegyzése:

"Az ed-

digi tervek szerint f. hó 23-án utazik Szegedre a Művészeti osztály és az elnöki jogi osztály képviselője a várossal kötendő szerződés

Amíg a szerződés nincs megkötve, nem tehetünk K.

meg-

ügyében. semmit.

Romhányi."

222. Szeged,

1946. február

12.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ZENEMŰVÉSZETI

IGAZGATÓJA

A KOLOZSVÁRI

ÁLLAMI SZÍNHÁZ LELTÁRÁHOZ TARTOZÓ ÉS BUDAPESTEN LÉVŐ MEZEK ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

KÖLCSÖNZÉSÉNEK

OPERAJEL-

ENGEDÉLYEZÉSÉT

KÉRI

A VKM-TŐL .

685

A Szegedi Nemzeti Színházban rövidesen megindulnak operaelőadások csolódik

és ezzel az operai

a rendszeres

társulat is szervesen

a színház munkájába. Az eddigi

tervek szerint

ár 26-án vagy március 1-én lenne Bizet Carmenjének

bekapfebru-

bemutatója,

melyet Strauss Denevérje és Puccini Pillangó kisasszonya a műsorban. Ezzel a színház keddi és pénteki napokon sen operaelőadásokat

követ

rendszere-

rendez.

Tekintettel a rendkívül

fontos kulturális érdekre,

mely

az operai tagozat működésének megindulásához és zavartalan folytatásához ron kívüli

fűződik, az alábbiakban

összefoglalt kérelmek

és jóindulatúan megértő elintézését

várom

so-

Miniszter

úrtól. 1. Miniszter úr közbenjárására gármestere engedélyt

Budapest székesfőváros

adott a főváros tulajdonát képező és a Vá-

rosi Színház ruhatárában meglévő Carmen ruhaanyagok való kikölcsönzésére. sürgős leszállítása zésre bocsátását

pol-

Kérem Miniszter

Szegedre

urat, hogy ezen

érdekében a MÁV útján tehervagon

lehetővé tenni

anyagok rendelke-

szíveskedjék.

2. Tisztelettel kérem, hogy a Kolozsvári Nemzeti

Színház

Budapestre menekített anyagából, abból a részlegből, amely szolgáltattatott alábbi anyagok

ki a kolozsvári megbízottaknak, sürgősen

soron kívüli kiadatását engedélyezni

nem az

méltóztas-

sék: A kolozsvári Carmen-ruhákat Budapest székesfővárosi szültek

686

(melyek már annak

idején a

Carmen-anyaghoz kiegészítésképpen

és csak vele együtt képeznek

használható

egészet);

ké-

a kolozsvári Carmen-ruhákhoz

tartozó összes lábbelik,

szes ingek és fehérneműk, valamint

trikókat;

a Pillangó kisasszony, Rigolettó, Parasztbecsület legalább egy zongorát és a Sailer pianinót a Szegedi Nemzeti Színház

gedhetetlenül

(katasztrofális

villanyvasalót;

felszerelésből

a Carmen bemutatójához

elen-

szükséges

5 db horizont

lámpát,

2 db fejgépet

ellenállással,

2 db felhőgépet 20 db

ruháit;

zongorahiánya);

1 db varrógépet, 1 db a világítási

ösz-

motorral,

kapcsolótáblát,

20 db kábelt, színtartó rámát, színtartó 6 db lencsés gépet

üveget,

állvánnyal.

Amikor a fentebbi anyagok kiadásának engedélyezését telettel kérem miniszter amennyiben a fentiek

úrtól, szabadjon kijelentenem,

leszállítása

lehetővé, úgy az operai

válik, pedig ezt már Szeged

zönsége a legtürelmetlenebbül

hogy

még e hét folyamán nem

tagozat működésének megkezdési

ja teljesen bizonytalanná

tisz-

válik

időpontváros kö-

várja, és ezért politikai

okokból

is úgy érzem, hogy rendkívül kívánatos és fontos. Tisztelettel jelentem Miniszter úrnak, hogy nyommal

jelen

egyidőben Sashegyi Gyula, a Szegedi Nemzeti

titkára jelentkezik


beadvá-

Színház

Minisztérium

Művészeti Osztályán, akit megbíztam, hogy kérésem kedvező

elin-

687

tézése esetén a kérdéses anyagokat átvegye, és azok juttatásáról

a legsürgősebben

Szegedre

gondoskodjék.

Bízva abban, hogy kérésem kedvező elintézést nyer, maradtam Miniszter úrnak teljes

tisztelettel

Vaszy Viktor s. k. zeneművészeti

Tisztázat UMKL

igazgató

XIX-I-l-i-257680-1956.

A VKM Művészeti

Ügyosztálya hozzájárult a kérés

engedélyezésé-

hez. (1946. II. 27. u. o . )

223.

Budapest, 1946. február

20.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ÜZEMI BIZOTTSÁGÁNAK MINISZTERHEZ.

RENDEZZÉK

A MŰVÉSZEK

KÉRELME A VKM

ÉS AZ ALKALMAZOTTAK

ILLET-

MÉNYÉT.

A folyó hónap eseményei

arra késztették

ház Üzemi Bizottságát, hogy kerestessék vallás- és közoktatásügyi miniszter segítsen kétségbeejtő l x 2 0 0 000 pengő összeg

a Szegedi

meg küldöttség

Szín-

által a

úr, és kérjük meg arra, hogy

helyzetünkön. A f. hóban 12-én cca volt az, amelyet a legmagasabb

jú színész kézhez vett e havi összjárandóság

688

Nemzeti

dotáció-

címén. Az árak

nőt-

tek. Én pl. 573 000

pengő összegű villanyszámlát

hóban. Legutóbb egy frakking tisztítása

fizettem e

80 000 pengőbe

került.

Tudjuk jól az ország nehéz helyzetét, de olyan gazdasági

lehe-

tetlenülés előtt állunk, hogy tagjainkat az éhenpusztulás

ve-

szedelme fenyegeti, és a színház munkaképessége

forog majd ve-

szélyben előbb-utóbb. Művész és zenész tagjaink

azt

hogy a magánszínházak

látják,

tagjai a kollektív szerződés által

nyösebb helyzetben vannak, műszaki személyzetünk

és

lői karunk azt látja, hogy az iparban, vagy bárhol

tisztviseelhelyezke-

dett munkás és tisztviselő a kalória megváltással, nála háromszor előnyösebb helyzetben

elő-

legalább

van.

Tudjuk, hogy most már elintézés alatt áll ügyünk, de tekintettel a Szegedi Nemzeti Színház speciális helyzetére, lettel kérjük

tiszte-

az alábbiakat:

1. A most megállapítandó havi fizetés, fellépési jelenléti díjak, túlfellépési

díjak stb., vagyis a havi

összegben előre esedékes járandóság a mindenkori kedése alapján számíttassák

díjak, egy-

adópengő

emel-

ki.

2. Mivel a színészek és kardalosok

szerződésében

valamik

jelentős összeget tett ki az un. ruhapénz, tehát az e tekintetben kalkulációba

vett összeg a mai textilárak

vei állapíttassák

figyelembevéte léi-

meg, vagy pedig azon esetekben, mikor

saját

ruhájában szerepel az énekes, kardalos és színész, akkor olyan, összegű ruha használati díjat kapjon, mely valóban megfelel a mai

textiláraknak. 3. Az un. élelmezési hozzájárulás egy-egy hétre eső összej-

ge hetenként

fizettessék ki a Gazdasági Főtanács e heti

kaló-

689

riakulcs megállapítása

alapján kiszámítva, mert a jelen

mények között egy hónapi élelmet előre, egyszerre bevásárolni,

lehetetlen

és így a négy és fél hétre esedékes, de

ben kézhez vett összeg, beosztva hetéig, alaposan

körül-

egyösszeg-

és kézben tartva a hó utolsó

leértékelődhet.

4. Tekintettel arra, hogy a Szegedi Nemzeti fekszik Budapesttől,

Színház

távol

történjék gondoskodás arról, hogy a he-

tenként esedékes élelmiszerváltság

összege pontos időben

tessék ki. Ugyanezen szempont érvényesüljön

az összes

fizet-

kifizeté-

seknél . 5. Késedelmes fizetés esetén, az esdékesség

napjától a ki-

fizetés napjáig beállott adópengő pontemelkedési

differenciájá-

nak összege segély

címén fizettessék

ki.

6. Az az értesülésünk, hogy a köztisztviselők kelése alacsonyabb

lesz a magántisztviselőkénél,

kolással, hogy a köztisztviselő

egzisztenciája

kon nyugszik, mint a magántisztviselőké.

kalóriaértéazzal az indo-

biztosabb

Ez a tézis azonban a

színház művészi és műszaki személyzetére csak az esetben fenn, ha egy most megállapítandó ház minden alkalmazottja elég próbaidő

7. Addig

státusba

is kerül. Az elmúlt

e tekin-

Nemzeti Színház minden

ma zottaja a másik két Állami Színház státusban teljesen azonos gondoskodásban

lévő

alkal-

tagjaival

részesüljön.

a színház tagjainak pillanatnyi

fális helyzetére, részükre azonnal nagyobb összeget,

690

félév

tehessen.

is azonban a Szegedi

8. Tekintettel

állhat

záros határidőn belül a szín-

lehet ahhoz, hogy a színház Igazgatósága

tetben javaslatokat

alapo-

katasztrosegélyt

kérünk kiutalni, mert else jéig - képtelenek összegből

a f. hó 12-én kiutalrt

megélni.

Külön mellékelve és átnyújtva a Szegedi Nemzeti Énekkarának

Színház

kérvénye.

Fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-26166-1946.

Az iratra írt feljegyzés szerint a kérelmet az Ü. B. küldöttsége (Benkő Miklós és Pintér Béla) szóban terjesztették VKM művészeti

elő a

ügyosztályán.

A VKM 1946. február 28-án a Szegedi Nemzeti Színház előterjesztésében

foglaltak kivizsgálására

színházak gazdasági

Ü.B.-je

utasította

az állama

főnökét, (u. o.)

224.

Szeged,

1946. április

15.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGÁNAK

FELTERJESZTÉSE

MINISZTERHEZ A KÖZELI ÚJJÁSZERVEZÉS UTÁNI TERVEKRŐL

A VKM

ÉS GONDOK-

RÓL.

A Szegedi Állami Nemzeti Színház igazgatósága

tisztelettel

elő-

terjeszti az 1946-47. színi évadra vonatkozó személyzeti

és mű-

sor javaslatait . Tekintettel

prózai

és operett társulatának

arra, hogy a szegedi

színház

1945 nyarán történt megszervezésekor a

színház magánszínház volt, nem lehetett tekintettel anyagi és személyi

lehetőségekre, melyek a színház

lenni

azon

államosítása

691

folytán adódtak, ezért a prózai és operett tagozatnak színház követelményeihez vé és

állami

való újjászervezése most válik

lehető-

esedékessé... A színház zenekara, énekkara, balettkara, valamint

ki személyzet

létszámával kapcsolatban

alapján szükséges novemberi

az évad

a műsza-

tapasztalatai

létszámapasztással

szemben egy

bizo-

nyos helyesbítés. Ezt indokolja először az, hogy a háromtagozatú színház zenekara, énekkara és balettkara

oly

nagymértékben

van igénybe véve művészileg és sajnos az állandóan bizonyos

szá-

zalékot kitevő betegek miatt is, hogy szolgálatát csak a teljesítmény rovására

tudja ellátni. Egy operai együttes működése és

színvonala elsősorban

zenekarának

és énekkarának

ségétől függ. Az együttes munkája vonal

az, amivel a legmagasabb

szín-

biztosítható. A zenekar

tek, valamint

feladata az opera, operett előadások, a koncera prózai előadások kísérőzenéjének

kívül ha a színház operai pel, Szegeden

tagozata más városokban

zenei szükséglete ellátható

nál a kisegítők alkalmazása

azon-

vendégszere-

túrális szempontból

legyen. A zenekar-

De művészi és kul-

is, sőt szociális szempontból

zonyos határ, mely alá a zenekar ezért az ősszel kizárólag

létszáma nem

elméleti

tó zenekari létszámapasztás

az

csupán anyagi terhet jelent, ami a

hely állandó betöltésével magától megszűnik.

is van egy bi-

csökkenthető:

szempontokat

szem előtt

helyett, valamint a jövő

teit szem előtt tartva kérjük az eredeti létszám 8 fő)

ellátása,

egy bizonyos részlegét hátra kell hagyni, hogy

operett és próza

692

teljesítőképes-

visszaállítását.

létszám

tar-

szükségle-

(jelenlegi

Az énekkar elfoglaltsága

egy háromtagozatú

színházban szin-

tén igen sokrétű. Éneklik az operákat, az operetteket, prózai szerepeket darabokban

kisebb

játszanak az operettben, sőt a nagyobb

is foglalkoztatást

prózai

nyernek, tekintve, hogy a prózai

és operett tagozat művészi létszáma rendkívül alacsony. Ez a sokirányú elfoglaltság széttépettséget

a kórus tagjai részére

túlterhelést,

és hajszoltságot jelent, ami különösen

tásuaknál, tehát az operák éneklésénél

igen károsan

főhiva-

érezteti

hatását. Ezek alapján a munka arányosabb elosztását is szem előtt tartva, kérjük az eredeti novemberi

létszám

(jelenlegi

létszám + 8 fő) visszaállítását. A balettkar működésénél nehézségekkel

a háromtagozatúság

ugyanazokkal a.

jelentkezik, mint az énekkarnál, azzal a súlyosbí-

tással, hogy a balettkar tagjai, még statisztálni

is kötelesek).

Kérjük a terhek könnyítését, és hogy a balettkar önálló

balettek-

kel is reprezentatív

leszállí-

módon szerepelhessen, a novemberi

tással elvett három helyet

visszaállítani.

A műszaki személyzet foglalkoztatásánál

a személyzet

lét-

számának elégtelensége kínosan érezteti hatását. A díszítők számának mai állapota

folytán az igen nagy építkezést

operai díszletek átdíszítése csak igen hosszú idő

igénylő

igénybevéte-

lével oldható meg. Nem lehet félórás felvonások után gyedórás díszítési

háromne-

szünetet tartani. Ezen kívül túlórákban,

badnap megváltásokban

legalábbis ugyanolyan

összeg kerül

zetésre, mintha a létszámot az alább előterjesztendők emelnők: ezért fenti szempontok

tekintetbe

lét-

sza-

kifi-

szerint

vételével 2 díszítő*

693

munkás, 1 világosító, az asztalosműhely valamint 1 kellékesi nak jelenleg

állás visszaállítását

1 asztalos,

kérjük. A színház-

egy kellékese van, és képtelen

próbáit és előadásait annyi, ahány

részére

a három

tagozat

egyedül ellátni. Világosítónk

nincsen

munkahelyről a világítást ellátjuk. Az asztalos-

műhelynek a színház díszlet szükségletének

megerőltető

mellett az irodák, próbahelyiségek, zenekari hangolók torral való fölszerelését

munkája stb. bú-

is el kell látnia. Az altiszti

lét-

számban egy portás állása szervezendő. Színházi vagyon-,

köz-

és tűzbiztonsági

okokból ezen állás megszervezését és

zését elengedhetetlenül A jövő évad

szükségesnek

engedélye-

tartjuk.

prózai műsorában a magyar szerzők közül

Lajos: Zenebohócok, Bródy Sándor: A tanítónő, Molnár

Zilahy

Ferenc:

Császár, s egy Móricz Zsigmond repríz mellett Shakespeare: rancos hölgy és a Szentivánéji duló, Cronin:

álom, Priestley: Veszélyes

Makfor-

A nagy út, Gergely: Revizor, Maugham: Az eső,

Bisson: A megboldogult

c. darabjai mellett az idei és követke-

ző évad azon újdonságai

vannak tervbe véve, melyek

a Nemzeti Színház által támasztott Jövő évi prózai műsorunk

gerincében

irodalmi

megfelelnek

követelményeknek.

akarnónk

bemutatni

Az ember tragédiáját, valamint egy reprezentáns

Madách:

Moliere-darabot,

s a műsorban tovább nem nélkülözhető Bánk bánt, amihez már alkalommal is ruhatári

vonalon erőteljesebb

hogy a Szegedi

Színház hivatását maradéktalanul

Nemzeti

támogatást

ez

kérünk, telje-

síthesse. A zenei tagozat 1946-47-es munkaterve

694

az idei évadban

be-

mutatott műveken felül a következők bemutatását

tervezi:

Othello, Offenbach: Hoffmann meséi, Puccini: Bohémélet,

Verdi: Wagner:

Bolygó hollandi, Mozart: Szöktetés a szerályból, Nicolai: sori víg nők, Rossini: Sevillai borbély, Leoncavallo:

Wind-

Bajazzók

(fél este), Donizetti: Szerelmi bájital (fél este), Kodály: Hájry János és Erkel: Bánk bán operája eredeti ősalakjában,

tenor

főszereplővel. A balett Delibes: Coppelia, Bartók: Fából

fara-

gott királyfi, és Stravinskij: Petruska c. balettjeit

(a három

együtt egy este) kívánja bemutatni. Klasszikus operett a Cornevillei

harangok, Stambul rózsája, Rose Mary, Mosoly

szága , Víg özvegy kerülne bemutatásra. Tekintettel a

vonalon

arra,

színház zenekari tagozata csak abban az esetben tud

úgy, hogy anyagilag

a legnagyobb bevételi

lehetőséget

annyit fogunk bemutatni

elérje, ha balett

darabokból a lehetőségekhez

mérten

a szezon folyamán, amennyit a feltétlen

művészi szempontok mellett a fenti gazdasági szempontok követelnek. A klasszikus operettek ízlését a selejtes, művészietlen

is meg-

hivatása az, hogy a közönség

s jelentéktelen

től elfordítsa. Ezek bemutatásával kívánjuk

hogy

működni

legalább havonta egy bemutatót rendez, ezért az opera, és operettre előterjesztett

or-

operett

termé$-

tehát főleg ezt a szempontot

kidomborítani.

A jövő évad zavartalan

lebonyolítása

szempontjából

lyozni kívánjuk szegényes díszlet és ruhatárunk feltétlen szükségességét. Szükségletünk

10 000 m

hangsú^

kiegészítésének díszletvászon,

ruhatárra pedig olyan költségvetési keret megnyitása,

mellyel

a jövőnSvadB^"műsorra^tCTZÖtrt Klasszikus és történelmi darabok -

695

ruhatári

szükségleteit ki tudjuk elégíteni. A színháznak

li készlete egyáltalán nincs. Nemcsak nagyobb igényű vagy történelmi lehetetlenné,

színművek vagy operák előadása

de még a legszerényebb

tudjuk ezen súlyos hiány lomány szükségletünk

klasszikub

válik ily

sem

vinni. A lábbeli

a műsor összeállításánál már tekintettel

jegyezvoltunk

a nyomasztó anyaghiányra, és lehetőleg több olyan darabot lasztottunk k i , mely ugyanabban leg a Szegedi

Nemzeti Színháznak

ál-

céljából feltétlenül meg kelj.

tenni a hiányok pótlására anyagilag minden lehetőt. Itt zük meg, hogy

módon

igényű népi darabot

folytán színpadra

megalapozása

lábbe-

a jelmezben mondható el. semminemű

színpadi

bútor felszerelése nincs, a kelléktár a kellékes na, ezek kiegészítése

elkerülhetetlenül

vő évad előkészületei

folyamán.

váJelen-

és irodai

magántulajdo-

szükségessé válik a jö-

A nyár folyamán a színház épületén, valamint a színpadán elengedhetetlenül

szükségesek

bizonyos átalakítások,

már az 1945-46-os költségvetés összeállításánál Ezek egy része olyan természetű

amelyeket

jelentettünk.

(helyiség átépítése), ami

ged városát terheli, az állammal kötött megállapodás

Sze-

értelmébeh

viszont az elektromos fölszerelés átalakítása - tekintettel

ar-

ra, hogy az elmozdítható

föl-

- az államot illeti. Az elektromos

szerelés, a két torony és híd nyáron történő átalakítására tén kérünk költségvetési

szin-

fedezetet.

A portál elnyűtt, piszkos, agyonfoltozott, elfakult, a legszebb színpadképet

is tönkreteszi, ennek pótlására fekete

táitakaró anyag beszerzése feltétlenül

696

szükséges.

por-

A színház igazgatósága hogy a fenti szükségletek

tisztelettel kéri a Miniszter

és munkálatok költségvetésének

állítása tárgyában a mai pénzromlás mellett szem előtt tó irányelvek közlése mellett rendelkezni

össze-

tartha-

méltóztassék.

Kérjük Miniszter urat, hogy előterjesztésünket

elfogadni

és részünkre a jövő évad előkészítésére, megszervezésére, mint a szükséges munkálatok elvégeztetésére megadni

urat,

vala-

a felhatalmazást

méltóztassék.

Vaszy Viktor s. k. zeneművészeti

Tisztázat UMKL

igazgató

Lehotay Árpád s. k. igazgató

XIX-I-l-i-50502-1946.

A kimaradt rész a létszámcsökkentés

során elbocsátott

és egyéb dolgozók neveit sorolja fel. Terjedelmi

színészek

ok miatt nem

közöljük.

225.

Szeged,

1946. június

21.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ZENEI IGAZGATÓJÁNAK, VASZY JELENTÉSE A VKM-HEZ. A SZÍNHÁZ OPERATAGOZATA NYÁT SZERETNÉ

SZEMÉLYI

VIKTORNAK ÁLLOMÁ-

BŐVÍTENI.

A Szegedi Nemzeti

Színház operai tagozata Szeged

székhellyel

697

működnék Országos Állami Opera néven. Ez kifejezi a kormány kultúrprogramját, mert szeged operai szükségletét

állandó operája

városok

is ellátja.

Az operai tagozat kiegészítésénél emelni a létszámot

a vidéki

legalább 10 fővel

kell

(zenekar - énekkar bővítése). Amikor az ope-

ra Szegedtől távol van, operetteket és kisebb zenés tudni kell játszani Szegeden

is. A háború folyamán

darabokat a zenekar

alkalmi kibővítését biztosító lehetőségek megszűntek, saját jéből kell hangversenyképes országon

létszámmal rendelkeznie. A Magyar-

szereplő külföldi művészek Budapest mellett

is találnak

ere-

teljes együttest úgy operai, mint

Szegeden

hangversenypódium

szempontjából. Az Országos Állami Opera költségvetése

szempontjából

meg-

takarítást jelent az, hogy az operaegyüttes vendégjátékára gényt formáló

a fenntartási költségekhez bizonyos

szá-

zalékban hozzájárulnak, ami a kultusztárca költségvetésén

meg-

takarítást

városok

i-

jelent.

Utazásoknál körfüggönyben játszanának. Ehhez szükségünk Az operai tagozat 57 tagú

jelenlegi

és kevés állítható volna két

díszletben

körfüggönyre.

létszáma

zenekar

58 tagú énekkar

... , . Utazaskor

18 tagú tánckar a

, ,„ ,, . , .. . , , es elomunkasoknak is ott kell

20 magánénekes

, . , . . c .. , lenni, ezert a műszak 5 fővel

2 karmester '

, , ,„ , . ... való bovitese is szukseges.

2 rendező 1

karigazgató

698

, .. . a műszaki vezetőknek

4

korrepetitor

1 ügyelő 1 súgó Összesen: 154 fő, ehhez jön hozzá a 10 fő bővítés.

Vaszy Viktor s. k.

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-72125-1946.

A VKM Művészeti Ügyosztálya zése szerint:

előadójának

az iratra írt

"a javaslatot nem lehet elfogadni. Ezt

tudomására hozzuk a színház

feljegyalkalommal

igazgatójának."

226. Szeged,

1946. szeptember

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ TÉSE A VKM MINISZTERHEZ AZ

3.

IGAZGATÓJA, LEHOTAY ÁRPÁD

ELÖTERJESZ-

IRÁNYÍTÁSI FELADATOK ARÁNYOS

ELOSZ-

TÁSÁRÓL.

Miniszter

úr!

A Szegedi Nemzeti se folyamán

Színház 1946/47. színi évadának

az elmúlt évad tanúságai

ti és munkabeosztási

átalakítást

előkészíté-

alapján bizonyos

látok

szükségesnek.

Az elmúlt színi évadban a színház adminisztrációs si munkája mellett el kellett

szerveze-

látnom a prózai rendezés

vezetémunká-

699

ját, hét prózai darabban rettelőadások

játszanom kellett, és emellett az ope-

felügyelete és rendezésének

ben engem terhelt. Ez olyan szellemi mely a feladatok mindegyikében

ellenőrzése is rész-

és fizikai megterhelés, a-*

az eredményes és művészi

munkát

veszélyezteti. A feladatok sebbé

és a munka arányosabb elosztása és eredménye-

tétele érdekében tehát Vaszy Viktor

zeneművészeti

igaz-

gató úrral történt megbeszélés alapján és kezdeményezésemre zal a kéréssel beosztási

fordulok Miniszter úrhoz, hogy alant

elgondoláshoz hozzájárulni

1. Vállalom a prózai műsor

továbbra

teljes irányítását,

rendezését,

eljátszandó

szerepeket. Az operettműsor

is közös feladat

következő

méltóztassék.

rendezések e l l e n ő r z é s é t , valamint az általam szikus és reprezentáns

irányítása

vezetésével pedig

tisztelet-

tel kérem Vaszy Viktor

zeneművészeti

ezt kérésemre vállalta

is, mert ily módon a munkakörök

oldásra váró feladatok

arányos elosztásával

munkamennyiség

tudom

Kérve Miniszter lását, maradok

kiváló

igazgató urat megbízni, ki

a prózai műsor

háruló

színvonalának

urnák a fentiekhez való mielőbbi tisztelettel

igazgató

700

a rám

biztosítani.

Lehotay Árpád s. k.

Tisztázat UMKL

és meg-

a színházvezetés

tudjuk tenni. Ugyanekkor

megkönnyítésével

hathatós emelését

klasz-

maradna.

2. A színház adminisztrációs

munkáját eredményesebbé

az-

XIX-I-l-i-102758-1946.

hozzájáru-

Az iratra rávezetett feljegyzés szerint a miniszter ahhoz, hogy a színház adminisztrációs

hozzájárult

vezetői teendőit

Viktor lássa el. Erről írásban is értesítették

Vaszy

a színház

igaz-

gatóját .

227. a.

Szeged,

1946. november

8.

A ZENÉSZEK SZAKSZERVEZETE

SZEGEDI CSOPORTJÁNAK

BEADVÁNYA A

GAZDASÁGI FŐTANÁCSHOZ A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ÉRT SÉRELMES

MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRŐL.

Hivatkozva dr. Keresztury osztálytanácsos tükre, mikor

TÁRSULATÁT

Dezső kultuszminiszter

a Szegedi Kultúrnapok

ismét végighallgatták

alkalmával

és Pátzay

való itt lé-

a szegedi opera és prózai

együttes előadásait, melyekről a legnagyobb elismerés nyilatkoztak.

Ezen alkalmat

hangján

ragadta meg a Szegedi Áll.

Nemzeti

Színház Üzemi Bizottsága, mint a társulat képviselője, hogy össz-személyzet

Pá]

nevében memorandumot

nyújtson át a szegedi

az tár-

sulatot ért sérelmes elbánás tárgyában. Ugyanis a Budapesti Nemzeti Színház és Operaház tagjai

színházi pótlék címén

ot kapnak, míg Szegeden maradt az 50 % - o s pótlék. Bátran hatjuk, hogy a szegedi színház tagjai ugyanolyan komoly munkát

fejtenek ki, s ez az együttes is megérdemli

A megélhetési

viszonyok

sőt az iparcikkek

semmivel sem jobbak, mint

60 állítművészi

a 60 %-ot. Budapesten,

árai 20-30 %-kal drágábbak a fővárosi

áraknál.

701

Előadjuk

még azt is, hogy

den tag a budapesti gi feltételek

az itteni szerződtetéseknél

állami színházakban

min-

kifizetésre kerülő

mellett szerződött Szegedre.

Tehát mindenki

anyatermé-

szetesnek tartja azt, hogy a három állami színház mindenkor egyenlő elbánásban társulatnak

fog részesülni. Ha ezt a megkülönböztetést a

el kell fogadni, ez olyan precedenst

jövőre vonatkozólag, mely károsan befolyásolná ház kulturális és művészi programját

szi szempontból

anyagi károsodást

is másodrendűvé

a szegedi

azáltal, hogy több

rendű művész, mint a múltban is, Budapestre különböztetés nemcsak

teremtene a színelső-

igyekezne. Ez a meg-

jelentene, hanem

degradálná

a szegedi

művé-

színház

tagjait. így a vidéki országos kulturális decentralizációt a teljes sikertelenség

fenyegetné.

Itt emelem ki a színházi zenekar működését, akik nemcsak a színházi munkát, hanem a filharmonikus, egyházzenei kalmi hangversenyeken munkatöbbletet garnitúrából

is közreműködnek, mely utóbbiak

jelentenek. Azonkívül

áll, így felváltva

kar egy garnitúrája

mi

az Operaház zenekara

lát el minden zenei

elbánásban

tényleges

dolgoznak, míg a szegedi

A szegedi színház társulatának kusan ugyanolyan

és más al-

zene-

feladatot.

az a kérése, hogy

automati-

részesüljön, mint a másik két

álla-

színház. Megemlítjük, hogy az elmúlt antidemokratikus

tett különbséget

a budapesti

állami

rezsim

sem

színházak és a Kolozsvári

Állami Nemzeti Színház között. így tehát elképzelhetetlen munkra a mai demokratikus Magyarországban

702

két

szá-

ez a méltánytalan

megkülönböztetés. Fenti kérésünk

igazságos elbírálását kérve vagyunk

kész

tisztelettel: olvashatatlan a Magyar

aláírás s. k.

Hivatásos Zenészek

Szakszervezetének

A zenekar

Szabad

elnöke

részéről.

Szabó Marcell üb. tag s. k. Fejér Imre s. k. Salamon

Ferenc s. k.

Szombati Gyula s. k.

Másolat UMKL

XIX-I-l-i-135947-1946.

A beadványt a Gazdasági küldte

Főtanács véleményezésre

a VKM-nek

meg.

227. b.


17.

SIMON LÁSZLÓ VKM ÁLLAMTITKÁR

ÁTIRATA A GAZDASÁGI

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ TAGJAI SZÍNI PÓTLÉKÁNAK

Fenti számú átiratára hivatkozással dasági Főtanáccsal

FŐTANÁCSHOZ ÜGYÉBEN.

tisztelettel közlöm a Gaz-

a Szegedi Nemzeti Színház tagjai

színházi

703

pótlékának 60 %-ban való megállapítása ügyében a pénzügyminiszter úrhoz múlt évi december állásfoglalásomat

31-én

intézett, s e tárgyban

képviselő átiratom

való

másolatát.

A Szegedi Nemzeti Színház üzemi Bizottsága

azt kéri, hogy

az eddigi 50 H-os színházi pótlék a színház tagjaira nézve

is

60 %-ban állapíttassák meg úgy, mint az a másik két állami

szín-

háznál, a Magyar Állami Operaháznál és a Nemzeti Színháznál történt. A beadványt legebb pártolással

- amelyet a színház igazgatósága a legme-

terjesztett

gett Miniszter úrnak

fel - szíves állásfoglalás

csatoltan megküldöm

nak tartom a II. lakbérosztályba


azzal:

vé-

meggondolandó-

tartozó városban működő állal-

mi színházi tagok részére budapesti

László s. k.

is

illetmény

folyósítását.

31. A miniszter helyett: Dr. Simon

államtitkár.

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-135947-1946.

228. a. Szeged, 1946. november

23.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁNAK TERHEZ AZ OROSZ KATONAI PARANCSNOKSÁG LYOK KÖLTSÉGEINEK

Miniszter

704

úr!

MEGTÉRÍTÉSÉRŐL.

BEADVÁNYA

ÁLTAL

A VKM

IGÉNYBE VETT

MINISZPÁHO-

A Szegeden állomásozott

orosz katonai parancsnokságok

46. színi évadban előadásonként vettek

az 1945/

összesen 3 földszinti

páholyt

igénybe.

A 3 páholy a színi évadban megtartott

170 előadáson, mint

el nem adható hely az említett parancsnokságok tartott, s ezáltal előadásonként állott a színház

részére

180 Ft-tal kevesebb

bevétel

rendelkezésére.

Tisztelettel kérem ennél fogva Miniszter urat,

méltóztas-

sék intézkedni, hogy a 170 előadás után előadásonként vagyis összesen 30 600 Ft a külügyminisztérium Áll ami Nemzeti Színház részére mielőbb Tisztelettel

fenn-

180 Ft,

útján a Szegedi

megtéríttessék.

jelentem még, hogy ez idő szerint a még

lévő orosz katonai parancsnokságok

2 páholyt foglaltak

ezek után térítendő összeg ügyében később teszek

itt

le. Az

előterjesz-

tést. Vaszy Viktor s. k. a Szegedi

Állami Nemzeti

Színház

igazgatója


228. b. Szeged, 1946. november

29.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁNAK MINISZTERHEZ

ÚJABB BEADVÁNYA A VKM

AZ OROSZ KATONAI PARANCSNOKSÁG

ÁLTAL

IGÉNYBE

VETT

705

PÁHOLYOK UTÁN TÉRÍTENDŐ

ÖSSZEGEKRŐL.

Az ez idő szerint Szegeden lévő orosz katonai

parancsnokságok

az 1946/47. színi évadban összesen két földszinti páholyt laltak

le.

E két páholy az 1946. évi december hó végéig - összesen 76 előadáson tonai parancsnokságok

megtartott

- mint el nem adható hely, az orosz ka-

részére tartatott fenn s ezáltal

sonként 100 forinttal kevesebb bevételi ház

fog-

lehetőség

előadá-

állott a szín-

rendelkezésére. Tisztelettel kérem ennél fogva Miniszter

urat,

sék intézkedni, hogy

a megtartott

100 forint, összesen

tehát 7 600 Ft, azaz Hétezerhatszáz

a Magyar Külügyminisztérium ház részére mielőbb

76 előadás után

méltóztas-

előadásonként forint

útján a Szegedi Állami Nemzeti Szín-

megtéríttessék.

Egyben tisztelettel kérem Miniszter urat, hogy a most kimutatott összeggel

egyidejűleg

az 1946. évi 1.071 számú felter -

jesztésemben említett, s az 1945/46. színi évadra járó 30 600 Ft sürgős megtérítése

iránt is méltóztassék

intézkedni, mert a

színház nyomasztó anyagi helyzetére tekintettel ezekre az öszszegekre nagy szükség

van. Vaszy Viktor s. k. igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-28928-1947.

Az ügyiraton az alábbi

706

feljegyzés olvasható:

"A

minisztérium

kérte a Külügyminisztériumot, hogy a korábbi és jelen is

levélre

válaszoljanak."

229.

Szeged, 1947. február

13.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA HARC CENTENÁRIUMÁRA TÁST KÉR A VKM

1948-49-ben

AZ 1848-49-ES

SZABADSÁG-

KIÍRANDÓ OPERAPÁLYÁZATHOZ PÉNZÜGYI

TÁMOGA-

MINISZTERTŐL.

lesz évszázados

fordulója a magyarság

szabadsághar-

cának. Ebből az alkalomból a Szegedi Állami Nemzeti Színház országos operapályázatot

óhajt kiírni, amely részben a zeneművé-

szet istápolását, részben pedig a Szegedi Nemzeti Színház tagozatának

publicitását kívánná

emelni.

E pályázat két részre tagozódnék. Első rész: egész betöltő operaszöveg

estét

pályázat a szabadságharccal kapcsolatos

mely témára, esetleg a szabadságharc nak életével kapcsolatban.

Ennek

május 31-e lenne. A második 1948. évi szeptember

operai

valamely kiemelkedő

alakjá-

a pályázatnak határideje

rész: a pályanyertes művet

1-i hatállyal

lejáró dalműpályázaton

Szövegpályázat:

az alábbi összegekre kellene I. díj II. díj

1947.

pedig

ne megzenésíteni. Az egész estét betöltő szöveg, illetőleg mű jutalmazására

bár-

kelledal-

fedezet:

2 000 Ft 1 500

"

707

Egész estét

III, dí.i

1 000 Ft

Összesen:

4 500 Ft

betöltő

dalműpályázat

I. díj II. díj

5 000

ii

III. díj

3 000

ii

Összesen: Kérem Miniszter

10 000 Ft

18 000 Ft

urat, hogy a pályázat kiírására

az enger

délyt a legsürgősebben megadni, illetőleg saját

hatáskörében

intézkedni méltóztassék. Egyben kérem Miniszter

urat, hogy a

pályaművek

jutalmazásához szükséges hitel fedezetét a pályázat-

hoz rendelkezésre bocsátani

méltóztassék.

Vaszy Viktor s. k. igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-35011-1947.

A Művészeti Főosztály

december

27-én kelt válaszlevele

a hitelt fedezet hiányában nem bocsátották

a színház

szerint

rendelke-

zésére.

230.

Szeged, 1947. május

14.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁNAK

708

FELTERJESZTÉSE

A VKM

MINISZTERHEZ A KŐVETKEZŐ ÉVAD SZERVEZÉSI

Miniszter


úr!

A Szegedi Állami Nemzeti Színház tagjainak szem előtt tartva, valamint készített megszervezése

szociális

érdekeit

a jövő évad alapos és gondosan

érdekében kérem, hogy a jövő évadra

natkozó szervezési munkálatok

folyamatba

tétele irányában

tézkedni méltóztassék, és nekem a szervezési munkálatok dítását haladéktalanul

engedélyezni

hogy a bécsi opera igazgatója

- mint arról írásbeli

kaptam - e hó vége felé Magyarországra tanulmányozása

kíván Szegeden

vo-

in-

megin-

szíveskedjék.

A fent említett indokokon felül kérésemet az is

énekesanyag

elő-

látogat,

indokolja, értesítést

magyarországi

végett, és ez alkalommal

több

napot

is tölteni. Sem a színháznak, sem az országnak

nem érdeke, hogy azokat az énekeseket, akiket gonddal és fáradsággal kinevelünk, külföldre vigyék. De a késői szervezés is hátrányos, mert a színház prózai és operett-színészei leg valamely magánszínházhoz szerződnek a budapesti, mind a vidéki

harmadrendű erőkkel

eset-

- ettől eltekintve

színházak szervezkedésben

nek bennünket, és a jó színész- és énekesanyag logatás lehetőségétől

azért

elesvén, kénytelenek

mind

megelőz-

felett való vá-

lennénk másod-

vagy

megelégedni.

Kérésem mihamarabbi

elintézését

kérve maradtam

Vaszy Viktor

tisztelettel

s. k.

igazgató


709

A VKM Művészeti Főosztálya értesítette május 27-én kelt

levelé-

ben az igazgatót, hogy "nem fog észrevételt

tenni az ellen, hogy

Igazgató úr a jövő színi évad szervezkedési

munkálatait

megkezd-

je."

231.

Szeged, 1947. július

1.

PERÉNYI KÁLMÁNNAK, A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ RENDEZŐJÉNEK PONTJA A KATASZTROFÁLIS VIDÉKI SZÍNJÁTSZÁS

ÁLLÁS-

OKAIRÓL.

A budapesti Állami Operában 1947. június 23-án a Magyar

Kommu-

nista Párt rendezésében megtartott Színészparlamentben, a budapesti színházak

válságának

tárgyalása mellett szóba került a

vidéki színészet kétségbeesett helyzete A hivatalos felszólalalók

jogos kritikát gyakoroltak

lenlegi vidéki színészet működése a vidéki

is.

felett, megállapítván,

színházak műsora teljesen nívótlan, minden

művészetet nélkülöző silány műsor, az előadások

úgy

a jehogy

kultúrát, művészileg,

mint technikailag készületlenek, olyannyira, hogy még a legjobb indulatú kritikát sem bírják el. Meg kell állapítani, hogy

az

elhangzott bírálatok

vol-

jogosak, tárgyilagosak

és igazságosak

tak, azt is meg kell állapítani, hogy a jelenlegi lapotoknak nem a színészek hanem a vidéki vészileg

710

színészek

és anyagilag

az okai. Nemcsak

sajnálatos

a vidéki

is kétségbeejtő helyzetben

egyaránt! A próbahiány

ál-

színészet, vannak!

Mű-

miatt a színészek

nem tudják

a szerepeiket, de nem is tudhatják, mert a műsortor-

lódás miatt 2-3 próbákra lehetetlenséggel

játszanak egy-egy

darabot, és így a

határos, hogy szerepeiket megtanulják,

sem természetesebb, mint az, hogy az előadások ségbeejtő! A színészek kapják, akkor

így mi

színvonala

két-

nem kapják meg a fizetésüket, de ha meg-

is a legnagyobb

gondokkal küzdenek, mert pl. a

nőknek maguknak kell gondoskodni

az összes színpadi

ruhájukról,

cipőjükről, mert sajnos a vidéki színházak nincsenek abban a helyzetben, hogy tagjaikat ruhákkal A vidéki színészet

elláthassák!

végóráit éli, és ha azonnali

segítség,

anyagi és erkölcsi

segély nem érkezik, a kormány

közös elhatározása

alapján, akkor a valamikor dicsőséges

vidéki színészet, melynek

a magyar nép kulturális

és a pártok

fejlődésében

hervadhatatlan érdemei vannak - a kilátásba helyezett városi és községi támogatások

magyar

állami,

ellenére is - menthetetlenül

el-

pusztul és megsemmisül! Mint vidéki színésznek, kötelességem színészet katasztrófájának

feltárni a vidéki

indító okait és ezzel

kapcsolatosan

arra kérem az illetékeseket, hogy ha őszintén segíteni és nemcsak

szavakkal, hanem tettekkel

kívánnak

is meg akarják menteni a

vidéki színészetet a biztos pusztulástól, akkor szüntessék meg a vidéki színészet katasztrófájának it - melyek a nehéz gazdasági felé sodorják

a vidéki

magyar vidéki színészet

alant felsorolt

indító

oka-

helyzeten kívül a megsemmisülés

színészetet

- és akkor megláthatják, a

terebélyes fája olyan virágzásba

amit ma még remélni sem mer senki

borul,

sem!

711

A vidéki színigazgatók

színészet katasztrófájának

indító okai: a vidéki

nem megfelelő személye, a játszóhelyiségek

nálatba nem vehetősége, műkedvelők

sajnálatos és helytelen

te-

a kivételnek, a vidéki színigazgatói kar

na-

vékenysége, a darabok 1. Tisztelet

hasz-

hiánya.

gyobb része képtelen ellátni művészi hivatásának Miután most az állam, a városok

és községek

kötelességeit! tekintélyes

anyagi segítséget helyeztek kilátásba, és más módon is segíteni kívánják a színtársulatokat, olyan vidéki színészeket sanak a vidéki színházak és megbízhatóság minden

élére, akik művészileg,

szempontjából teljes mértékben

állít-

politikailag megfelelnek

követelménynek.

A színigazgatói


a színigazgató-jelölt

letétbe tudja-e helyezni

mert ez a tény még nem megfelelő biztosíték anyagi, sem megbízhatóság (Az igazgatók

ne azt nézzék, hogy az óvadékot,

sem művészi, sem

szempontjából!

legtöbb esetben sok helyről szedik össze ka-

mat fejében a szükséges biztosítékot, és ez már tartozást súlyos megterhelést

és

jelent.)

Az új igazgatóknak

a színészetnél eltöltött múltja, művé-

szi és erkölcsi megbízhatósága

legyen és lehet csak

megfelelő

biztosíték! Miután az állam tekintélyes anyagi támogatást kíván tani, az erkölcsileg jelöltek

és művészileg

színész-igazgató-

helyett az állam tegye le az óvadék összegét, és azt

vonja le az adandó támogatás

712

megbízható

nyúj-

összegéből.

Az új igazgatók büntetőjogi gyenek kötelesek

felelősség

vezetni a színházaikat művészileg,

leg, anyagilag és politikailag

igazgató, nem vonták

le-

erkölcsi-

is.

Mert eddig bármilyen gazságokat

is követett el egy-egy

felelősségre, minden büntetése

csupán, hogy nem kapott színigazgatói volt színigazgató, majd mikor bűnei színigazgató

terhe mellett

az volt

engedélyt. Pár évig

feledésbe kerültek,

nem

újból

lehetett, és sajnos lett is!

Kötelezzék

az új igazgatókat hiteles könyvek

vezetésére!

Az államtól, a városoktól és községektől kapott anyagi

támoga-

tás minden filléréről - mely a dolgozó magyar nép véres tékével szerzett

filléreiből

tevődik

össze - hitelt

érdemlően

és minden tételt igazolva kelljen az új igazgatóknak nia, hogy azokat a színház céljaira anyagi jólétének

verej-

elszámol-

fordította, nem pedig

feljavítására, vagy

saját

fennálló adósságainak

tör-

lesztésére. 2. A vidéki színtársulatokat ne csak készpénz kal segélyezzék, hanem azzal is, hogy színháztermekben

azok bérletének

azokban a színházakban,

és színházi előadások céljaira

lyiségekben, ahol most a pártok bérlői

legmegfelelőbb

színigazgatók

színielőadásokat

lévő mozik játszanak

időpontban - a beosztott tarthassanak

fent megnevezett helyiségekért használati lene

megfelelő

he-

tulajdonát képező mozik, vagy

bérletében

házi idénynek

juttatások-

- a színkerületi

anélkül, hogy a

díjat, vagy

bért kel-

fizetniük! A legmegfelelőbb

színházi

idény

időpontját

a Kultuszminisz-

713

térium

állapítsa meg a városok, községek és a Színészek

szervezete vezetőségének

előterjesztése

Szak-

alapján.

(A mozik csak olyan időpontban engedik át néha a nevezett helyiségeket

színielőadás céljaira, amikor

a mozik

azért

tarta-

nak szünetet, mert a közönség dologidőre való tekintettel látogatja

nem

a mozikat, és akkor is csak igen magas bérösszeg

e-

lőzetes lefizetése ellenében!) 3. A kormány kedvelők túlzott A vidéki Új közönség

és a pártok közösen szabályozzák

a vidéki

tevékenységét!

színházlátogató közönség

úgyszólván

megsemmisült!

van kialakulóban, azonban ezt a közönséget a műked-

velők, akik vidéken hihetetlen arányban elszaporodtak,

hódítot-

ták meg maguknak, ami érthető, mert az állandó és alkalmi kedvelők gárdája az új közönség tesen a rokonok és ismerősök nem pedig az ismeretlen zi előadásokkal

soraiból került ki.

sokasága

színtársulatot.

egyidőben

A műkedvelők

pártolja, a színhá-

tartják meg előadásaikat minden

újdonságokat

teljes értékű színdarabokat

lévő közönség

inkább a műkedvelő előadásokat István debreceni

az egyik szombat-vasárnapi rendszeresen) Debrecenben velő előadást

714

díj

(sok esetben

az

előbb bemutatják, mint a színtársulatok), és így

a most kialakulóban

Beleznay

vá-

meg sem közelítik a

színházak k i a d á s a i t , olcsóbb helyárakkal, vagy ruhatári játszanak

mű-

Természe-

a műkedvelőket

rosban és k ö z s é g b e n , s miután kiadásaik

mellett

mű-

érzelmi és gazdasági

okokból

látogatja. színigazgató

előadásaival 28 helyen

jelentése

egyidőben

tartottak

szerint

(de majdnem

egyszerre

és műsoros táncestélyt, ahol szintén

műked-

műkedvelők

léptek fel. A műkedvelő előadások nézőterei ugyanakkor

zsúfoltak

voltak,

a színház nézőtere minden előadáson kongott az üres-

ségtől! Debrecenben

történt az is, hogy egyik műkedvelő

szereplői keveselték

a bevételből nekik

juttatott

80 Ft felléptidíjat, azt hangoztatván, hogy hogy éhbérért játsszanak!

fejenkénti

ők nem

színészek,

(Kertész Sándor debreceni

a műkedvelő előadás rendezőjének

előadás

színész,

jelentése.)

De nemcsak Debrecenben van ez így, hanem sajnos az egész ország

területén!

A műkedvelők mindegyike állásban van. A műkedvelőség kedvelőknek

csak szórakozást

és elég jól jövedelmező

resetet jelent, nekünk vidéki színészeknek a levegő, a kenyér és a Igazságot

a színház az élet,

kérünk! a műkedvelők működését, de azt köve-

teljük, hogy úgy működjenek, hogy működésükkel ne legyenek

a vidéki

ártalmára,

színészetnek!

Ezért bátor vagyok azt javasolni, hogy a kormány tok vezetői hassanak hatóságok

oda, hogy

felügyelete és

ge alatt, minden városban és községben Vidéki Színház Barátainak

alakítsa meg a Magyar

állandó és alkalmi

kötelezőleg

havi tagdíjjal

az Egyesületet, mely az így

színtársulatot

tagja

mind

vezetősége,

fellépője, közreműködője

a kerületi

a

védnöksé-

Egyesületét, mely egyesületnek

a vidéki műkedvelő egyesület

támogassa

és a pár-

az egész ország területén,

és a vidéki pártszervezetek

tagdíjakból

mellékke-

létfenntartás!

Mi nem kifogásoljuk

hanem hasznára

a mű-

legyen, és 1-2 Ft

segélyezze

beszedett

a színielőadá-

715

sok színvonalának

emelése

érdekében.

Minden műkedvelő előadás, kabaré, hangverseny mulatság, mely men beszedett

akár belépődíjjal, vagy ruhatár

vagy

vagy bármely

díjjal van megtartva, bruttó bevételének

fizesse be a Magyar Vidéki Színház Barátainak zen beszedett

tánccí-

20 %-át

Egyesületébe.

E-

összegeket a fent nevezett egyesület a kerületi

színtársulatok

művészi

színvonalának

emelésére

tartozik

fordí-

tani . A vidéki

színigazgatók

lett kötelesek

elszámolni

büntetőjogi

felelőssége

az így kapott összegek

sáról a fent nevezett Egyesület és a Színészek

terhe mel-

hovafordítá-

Szakszervezete

elnökségének! 4. A Kultuszminisztérium védnöksége és felügyelete

pályázatot

és egy operettre, melyeknek

megfelelően, demokratikus

pártszempontok

Szakszervezetének

alatt írjanak ki irodalmi

egy drámára, egy vígjátékra korszellemnek

és a Színészek

irányúaknak

kell

a vidéki színigazgatók

összessége

ajánlja

fel, megfelelő kulcs szerint. Sorszámozás útján döntsék hogy melyik pályadíjnyertes daraboknak darabnak) vidéki I.,vagy

darabokat minden

vidéki

nek minden városában

(I-II-III-ik

II. rendű színházban

az ősbemutatója. A pályadíjat nyert

vehet!

legyen

(I-II-III-ik

és községében

megfelelő művészi

el,

díjat nyert megtartva

díjat

színigazgató köteles legyen

között bemutatni. A színdarab-pályázaton

716

lenni,

kizárásával!

A pályadíjakat

polgár részt

a mai

nyert)

kerületékeretek

minden magyar

állam-

Arra kérjük a fővárosi színházak tandó darabjaik ősbemutatóját

igazgatóit, hogy

valamelyik

vidéki nagy

ban tartsák meg. Zilahy Lajos Szűz és gödölye című

bemuta-

színház-

darabjának

Miskolcon volt az ősbemutatója, és ezután került színre pesten, és országos siker lett belőle.

(Ezáltal önmaguknak

használtak, de a vidék kulturális fejlődését és a vidéki színészetnek Kérjük

is nagy segítséget

is

vidéki nagyszínházban

kívánják

is

előmozdították,

nyújtottak!)

a magyar írókat, hogy a pesti színházakkal

szerződéseikben kössék ki, hogy darabjaiknak lamelyik

Buda-

kötendő

ősbemutatóját

va-

megtartani.

Kérem az illetékeseket, ha valóban segíteni kívánnak, gyék a tanácskozás rik állításaim

tárgyává szerény

igazságát és tudnak

ajánlataimat,

és ha

te-

elisme-

és akarnak segíteni, úgy a-

zonnal cselekdjenek, mielőtt még az összes vidéki

színházak -

a kilátásba helyezett

is - le nem

bocsátják

anyagi támogatások

függönyeiket,

ellenére

örökre! Tisztelettel Perényi a Szegedi

Kálmán s. k.

Állami Nemzeti

Színház

rendezője

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-100797-1947.

Perényi Kálmán - a dokumentum ment egyik résztvevőjeként

elején említett - Színészparla-

készítette el az itt közölt

felszó-

lalást, amelyet az idő rövidsége miatt nem mondhatott el. Felszólalásának

szövegét

1947. július 4-én elküldte

a VKM-nek.

717

232. a.

Szeged, 1947.

július 8.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ VEZETŐINEK VIKTOR

- ELŐTERJESZTÉSE

VEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS

Miniszter

A VKM MINISZTERHEZ A SZÍNHÁZ

TEENDŐKRŐL.

eleget

téve, a Szegedi Állami Nemzeti

egyetértésben

előterjesztjük

a Szegedi

Színház 1947/48. évadját megszervezni

Sajnálattal kell elöljáróban

Színház

azokat az észrevé-

teleket és megállapításokat, melyeknek szellemében Állami Nemzeti

ÁTSZER-

úr!

Megbízatásomnak igazgatójával

- ABONYI GÉZA ÉS VASZY

leszögeznünk, hogy

akarjuk. a Lehotay

Árpád volt igazgató által szervezett és "részben vezetett"

tár-

sulat és ennek működése súlyos eredendő hibákban

szenvedett.

Ebből olyan helyzet adódott, hogy ezért és ennek

következmé-

nyeiért a felelősséget dokolttá latának

egyikünk

sem vállalhatja. Ez teszi

továbbá azt, hogy bizonyos vonalakon a színház a legridegebb művészi szempontok

való tökéletes

átszervezését

in-

társu-

figyelembevételével

javasoljuk.

1. A Vallás- és Közoktatásügyi

Minisztériumban

ez év ta-

vaszán megtartott értekezleten a színház prózai és operett gozatának együttes

létszámát 21 főben állapították meg. Ez o-

lyan létszám, amellyel es kultúrövezétet

nemhogy Hódmezővásárhelyét

- amit Miniszter

gen jelentős horderejű

718

ta-

és a 20 km-

úr tervbe vett, és amit i-

kultúrfeladatnak

tartunk

-, hanem

magát

Szegedet sem tudjuk ellátni. A Magyar Színészek Szabad

Szak-

szervezete egy első osztályú

prózai

vidéki magán színtársulat

és operett tagozatának magánszereplői pította meg. Tekintettel

létszámát 35 főben

arra, hogy Szegeden operai

álla-

tagozat

is

működik, ezért ez a létszám bizonyos fokig mérsékelhető,

azon-

ban ezt a létszámot a legminimálisabban

és

26 szerződtetett

3 ösztöndíjas tagban kérjük megállapítani.

Az állami

hivatása nemcsak az ország színházi kultúrájának hanem színésznevelést

és utánpótlást

fejlesztése,

is jelent. A Szegedi

mi Nemzeti Színház ezen utóbbi hivatásának zett minimális taglétszám

színház

sem tudna a terve-

mellett megfelelni. A színházi

ság következtében Magyarországon

Álla-

a színésztársadalom

vál-

túlnyomó

része nyomorog és állás nélkül van, és tekintettel arra, hogy a múlt évben a szakszervezet

által kiadott

32 koncesszió

az idei évadban csak 22 társulat működik, ez kérésünk elbírálását még indokoltabbá tagozatra, amelynek

helyett

kedvező

teszi. Ugyanez áll fenn az operai

taglétszáma

körülbelül megfelelő,

azonban

olyan minimális mégis, hogy az utánpótlás és az új művésznemzedék nevelése a korlátolt lehetőségek miatt háttérbe Ezen helyek engedélyezése összegszerű

a színház költségvetésének

változását nem vonná maga után, minthogy

ten a költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások gi helyzet szerint rendelkezésre

semmilyen Budapes-

alapján az eddi-

állanak azok az összegek,

lyek a színház prózai, operett és opera tagozatának szellemben való kiépítését lehetővé

ame-

ebben a

teszik.

2. A színház műszaki személyzetének jövő évadtól a hódmezővásárhelyi

szorul.

létszáma, amelyhez a

állandó vendégszereplés

is

719

\

hozzájárul, de hozzájárulnak dégjátékai

az operai tagozat tervbe vett

is - olyan minimális, hogy így a színház

ven-

zavartalan

üzemmenetét nem látjuk biztosítottnak. Ennél a kérdésnél meg kell említeni, hogy

a Budapesti Nemzeti Színház szegedi

játéka során ezen intézet műszaki letékes szakszervezet

vezetőségi

állapították meg, hogy

vezetői, akik egyben az iltagjai, nagy

a Szegedi Állami

felháborodással

Nemzeti Színház

ki személyzete a mai létszámával képtelen a reá bízott tot

vendég-

műszafelada-

elvégezni. Indokolttá

teszi műszaki személyzetünk

sét elsősorban

az, hogy

leg csökkenne.

Utalunk

létszámának

emelé-

ezzel a ténnyel a munkanélküliség itt arra a kormányintézkedésre,

amely

megszabja a túlóráztatás maximális lehetőségét, és ennek lépését büntetni rendeli. A megállapított túlórák sége olyan magas, hogy

műszaki

mény rovására megy. Ezért megállapítást

1 kellékes, továbbá

munkateljesítmé-

10 díszítőmunkás, 1 világosító, 1 bútoros, a szabó tárban 4 öltöztető, a varrodába 2

szabó, valamint 1 asztalos és 1 díszletfestő zása

a teljesít-

nyert, hogy a Szegedi

Színház színpadi méreteihez és

nyéhez még további

felvé-

jelent. A túlóráztatott

személyzet szellemi és fizikai teherbírása

Állami Nemzeti

túl-

összegszerű-

azoknak terhére új alkalmazottak

tele a színház számára megtakarítást

némi-

azonnali

alkalma-

elengedhetetlen. A kifejtettek

alapján

le kell szögeznünk, hogy sem

szociá-

lis, sem erkölcsi szempontokból a mai létszámmal a megvalósítandó munkateljesítményt

720

elvégezhetőnek

nem tartjuk, és ezirá-

nyű javaslatunk elutasítása

esetén ezért a felelősséget

nem

vállaljuk. A munkáslétszám hogy szünnapot

emelésével általában elkerülhető

lesz,

tartsunk.

3. A költségvetésben

beruházásra

nyári szünet alatt való folyósítása

kért 330 000 Ft-nak a

feltétlenül szükséges

nem halasztható. Építkezési munkát csak a nyári szünet

és

alatt

végezhetünk, valamint a jövő évre szükséges díszletvászon, anyag, tüzelő, elektromos-

és munkagépek

fa-

beszerzése és világí-

tási berendezés megjavítása csak a nyári szünet alatt

valósít-

ható meg. 4. A díszletkiállítást

eddig bérelt, lőfogatú

teherfuvar-

ral végeztettük. Volt olyan nap, hogy hat fuvart is kellett igénybe vennünk. A lófuvarozás nemcsak

lassú és drága,

hanem

megbízhatatlan és nehézkes is. A lőfogatú kocsival való lítás az állandó rázkódás folytán a díszletet súlyos nak teszi ki. Indokolt tehát, hogy a díszletek egy tehergépkocsit feladata

szerezzen a színház, amely

lesz ezen felül Budapestről

vendégjátékai

relés oda- és visszaszállítása. si költségvetési

tételbe

lesz

5. Hódmezővásárhelynek

rongálás-

szállítására tehergépkocsi

történő elég gyakori

lítások lebonyolítása, valamint a színháznak és más környékbeli

szál-

szál-

Hódmezővásárhely

alkalmával a szükséges A vétel r 330 000 Ft

felsze-

beruházá-

beszámítható.

a szegedi színház működéséhez

való

csatolása kérdésében az alábbi javaslatot tesszük. A Szegedi Állami Nemzeti Színház társulata megkötendő külön szerződésben

a Hódmezővásárhely

biztosítandó keretek

várossal között

vál-

721

laljuk a színházi ellátása

idény lebonyolítását. Hódmezővásárhely

tekintetében

a színház anyagi

be véve és a város kultúrigényeit

szempontjait

figyelem-

szem előtt tartva azt tart-

juk egészségesnek, ha egész év folyamán tartunk ott napokon

műsor-

bizonyos

előadásokat.

6. Igen aggályosnak úr figyelmét

látjuk és külön felhívjuk

azokra a veszélyekre, amelyek

Miniszter

a Szeged

város és

a Minisztérium között kötendő szerződés elhúzódásából

származ-

nak. Leszögezni kívánjuk, hogy a Szegedi Állami Nemzeti

Szín-

ház most már a harmadik évadját fogja megkezdeni

a város

donát képező színházban

kötelezettsé-

gek szerződésszerűen

anélkül, hogy a jogok és

szabályozást

nyertek

tulaj-

volna. A tárgyalások

anyaga, amely

a jogviszonyban

igen konkrét kérdések

kapcsán

jelentkezett,

állandó viták és nézeteltérések kútfőjévé

A szerződés végleges formába öntése és aláírása

vált.

az új évad

megkezdése előtt annál is inkább mellőzhetetlen, mert a rendezetlen kérdések a tervbe vett építkezésekkel, elsősorban a világítási és fűtési beruházások

rendbehozatalával

állanak

függésben és a szerződés határozott rendelkezése nem

nélkül meg

valósíthatók. 7. Külön ki kell emelnünk és fel kell hívnunk

úr figyelmét arra, hogy

a Szegedi

olyan rossz állapotban

mai helyzetben

még akkor

fűté-

van, hogy a színház a

sem fűthető folyamatosan

letnek megfelelően, ha fűtőanyag

Miniszter

Állami Nemzeti Színház

si berendezése

rendelkezésre

Ide vonatkozóan külön kell kérnünk Miniszter úr

722

össze-

és a szükség-

is fog

állani.

intézkedését,

hogy azt kellő időben megkapjuk és a szükséges munkálatokat a még rendelkezésre

álló idő alatt

elvégezhessük.

8. A színház bevételi előirányzatának lőtt tartva az 1946/47. éves tapasztalatok

betartását szem ealapján olyan

letsorozatot állíthatunk be, amelyek a fenti szemponton a prózai előadások

látogatottságát, valamint ezen

felhívjuk

arra a bérletre, amely az országban e-

lőször Szegeden kerül megvalósításra, a Szeged-környék re, amely magában

felül

előadások

iránti fokozottabb érdeklődést is biztosítják. Külön Miniszter úr figyelmét

bér-

foglalja Szeged kultúrövezetét,

bérlet-

Hódmezővásár-

hellyel együtt. Ezen bérletbe kívánjuk a Kisgazda- és Parasztpárt tömegeit a Miniszter úrral folytatott megbeszélések lemében

szel-

bekapcsolni.

9. A prózai és operett tagozat vezetésének vaslatunk

kérdésében

ja-

a következő. Feltétlenül indokolt, hogy a prózai

ta-

gozat felelős vezetéséről intézkedés történjék. A színház gatója az adminisztráción

felül az operai tagozatot

valamint a színház első karmesteri

teendőit

kolt, hogy a prózai és operettelőadások jesebb felelősséget

vezeti,

is ellátja,

színvonaláért

vele szemben megfelelő

igaz-

szakemberek

indo-

a legtelvállal-

ják. Kérjük Miniszter urat, hogy a fenti előterjesztésben laltak alapján a Szegedi Állami Nemzeti Színház függő ben a legsürgősebben

dönteni

kérdései-

szíveskedjék.

Vaszy -Viktor s. k. a Szegedi Állami Nemzeti

fog-

Színház

Abonyi

Géza s. k.

miniszteri

megbízott

igazgatója

723

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-106931-1947.

Abonyi Gézát, a Nemzeti Színház örökös tagját, A Magyar szek Szabad Szakszervezetének ügyi Minisztérium

elnökét

a Vallás-és

kérte fel a Szegedi Nemzeti Színház

zésével kapcsolatos kérdések

tanulmányozására

és

Színé-

Közoktatásátszerv-

javaslattétel-

re. (u. o.)

232. b.


17.

A VKM MINISZTER LEIRATA

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

HOZ . ENGEDÉLYEZI A KÉRT

ÁTSZERVEZÉST.

A Szegedi Nemzeti

IGAZGATÓJÁ-

Színház jövő évadi átszervezésére

lag Abonyi Géza miniszteri kiküldöttel alatt tett felterjesztésére

egyetértésben

az alábbiakról értesítem

vonatkozófenti

szám

Igazgató

urat. 1. A felhozott színház prózai

indokok alapján hozzájárulok

és operett tagozatának

ahhoz, hogy a

létszáma véglegesen

26

szerződtetett és 3 ösztöndíjas tagban nyerjen megállapítást. a létszám tovább semmiképpen 2. Az operett tartom

sem

emelhető.

tagozat létszámának

emelését egyelőre

nem

indokoltnak.

3. Ugyancsak

a felhozott

indokok alapján hozzájárulok

hoz, hogy a színház műszaki személyzetének

724

Ez

létszáma

ah-

10 díszítő

munkással, 1 világosítóval, 1 bútorossal, 1 kellékessel, mint

1 asztalossal,

személlyel

és 1 díszlettestóvel, összesen

tehát 21

emeltessék.

4. Az 1947/48. évi költségvetésben rányzott összegeknek kiutalása

5. A színháznak sével kapcsolatosan részleteiről

Hódmezővásárhely

előiletár-

intézkedni.

Hódmezővásárhelyen

való állandó

szereplé-

várossal kötendő

is tegyen ide Igazgató úr

6. A Szeged-környéki

a beruházásokra

iránt csak a költségvetés

gyalása után lesz módomban sürgősen

sát

vala-

szerződés

javaslatot.

bérletrendszerre

vonatkozó

elgondolá-

jóváhagyom. 7. Végül felhívom

Igazgató urat, hogy a színház prózai

zetésére vonatkozó elgondolásait

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

sürgősen

ve-

közölje.

XIX-I-l-i-106931-1947.

"L. Romhányi VIII. 11., K. 0. Gy. VIII.

12."

233. a.

Szeged, 1947. július

SZERZŐDÉSTERVEZET ÁLLAMI

12.

A VKM ÉS SZEGED VÁROS KÖZÖTT A SZÍNHÁZÉPÜLET

ÁTENGEDÉSÉRŐL.

Egyrészről a kincstár képviseletében

a vallás- és

gyi miniszter, Szeged thj. város képviseletében

közoktatásü-

pedig a város

725

polgármestere

a szegedi színházi épületnek

állami színház

jára való átengedése tárgyában az alábbi megállapodást

cél-

létesí-

tették : 1. Szeged

város "közönsége a Szegedi Nemzeti Színház

lan használatára

díjta-

átadja:

a. a Szeged

város közönségének

tulajdonában

levő és a Sze-

ged beit. 5095. st. tkvi. betétben 23. sorsz. 323. hrsz. felvett 614 négyszögöl területű

alatt

telken épült városi színház é-

pületét; b. a színházépület berendezési

és felszerelési

tárgyait,

amelyekről a Szegedi Nemzeti Színház és Szeged város képviselőinek

jelenlétében

c. a színházi lajdonában

leltárt vesznek

közönsége

fel;

üzemhez tartozó és a város közönségének

lévő díszleteket, ruhákat, színházi kellékeket, könyv-

és hangjegytárat, bútorokat és világító szerelvényeket, csak a fentiek

alapján összeállított bizottság által

leltár szerint. A vitás tulajdonjogú leltár veendő

készített

leltári tárgyakról

tulajdonát tevő un.

(léceket, vászonanyagot, ruhatári és egyéb

relési, vagy

szerelési

anyagot) a fentiek értelmében

szerint. A Szabadtéri

Játékoknak

a leltárba

tárgyai külön leltárba tári tárgyakkal

felvett

felvenni.

átengedett

in-

leltári

veendők fel, a már korábban átvett

együtt. Az időközben a színháznak

képpen használatra

felsze-

készített

góságai Szegedről nem vihetők el. A Szabadtéri Játékok

726

külön

Szabadtéri

játékanyagot

ba kell

ugyan-

fel;

d. a város közönségének

leltár

tu-

lel-

előlegezés-

anyagokat is ebbe a külön

leltár-

2. A használatra használatra

átvett épületre, a felszerelésre

vonatkozóan

az alábbiak az

irányadók:

a. A város tartozik a színházi épület külső ról, illetve amint arra lehetőség ső helyreállításáról

tatarozásá-

nyílik, az épület teljes kül-

gondoskodni. A város köteles

a hiányzó ablakok pótlásáról gítási berendezéseknek

és anyag-

gondoskodni

is. A vízvezetéki és

karbantartása

a színház

villanyvilá-

költségvetését

terheli. b. A város gondoskodik tatarozásáról

az épület szükség szerinti

külső

is. Az épület belső részeinek karbantartása a

színházi költségvetést

terheli. A színház köteles

a színházi épület és az esetleges más épületben helyeknek, vagy

irodáknak

gondoskodni

elhelyezett

fűtéséről és világításáról

c. A színház használatára

átengedett

mű-

is.

felszerelési

tárgya-

kat megfelelő gondossággal köteles használni. A

díszlettárat,

ruhatárat és villanyberendezést

megfelelően

a szükségletnek

alakíthatja. Az ilyen átalakítás a rendes használat

át-

keretébe

tartozik. 3. Abban az esetben, ha az állam Szegeden

az állami

szín-

házat nem kívánja tovább fenntartani, a város tulajdonába nek át mindazok

a beépített

lyeket az épület állagának

felszerelési

és egyéb tárgyak,

sérelme nélkül nem lehet

Az állam tulajdonában maradnak és elvihetők és egyéb tárgyak, amelyeket az állam költségén

a színház fennállása

ame-

elvinni.

azok a felszerelési

az állami színházzal

vásároltak és szereltek

men-

kapcsolatban

fel, vagy

alatt a színházi költségvetés

amelyeket

terhére

sze-

727

reztek be. A színház megszűnése után a leltár szerint felszerelési

átvett

tárgyakat és különböző színházi tárgyakat

csak leltár szerint kell az akkori állapotban 4. A város a szegedi állami

ugyan-

átadni.

színház fenntartásának

idejére

a szükséges színházi műhelyek és raktárak céljára saját

költsé-

gén megfelelő helyiségeket bocsát a színház rendelkezésére. idő szerint elsősorban

az asztalosműhely, a

a jelmezszabóműhely, a cipészműhely

díszletfestőműhely,

és a díszletraktárak

lyezése szükséges ezen a módon. Ezeknek szerinti megjelölését és felsorolását

Ez

a helyiségeknek

elhemérték

az I. számú melléklet

tar-

talmazza. 5. A színház fenntartásáról

az állam gondoskodik. A város

a színház kiadásaihoz hozzájárulást az egyenesadókból

fizet. Ez a hozzájárulás

a várost megillető részesedésnek, a fogyasz-

tási adóból a várost illető bevételnek, esetleg esetleges adóból, vagy

bármi más, a jövőben megállapítandó

ból vagy fogyasztási

adóból a várost

egyenes

pótadó-

illető résznek 4 %-a. Ezt

a hozzájárulást a városi költségvetés szem előtt tartásával a város egyenlő havi részletekben minden hó 15. napjáig a színház pénztárába A zárszámadásból előirányzott

nélkül.

kitűnő tényleges bevétel és a költségvetésben

bevételek közötti különbség 4 %-át pedig a város

a költségvetési pénztárához

átutalni, minden külön felhívás

köteles

év utolsó hónapjának

vévéig köteles a színház

átutalni.

6. A hirdetés, a ruhatár és büfé bevételei színházi telnek tekintendők. A ruhatár és büfé tekintetében már

728

bevé-

megkö-

tött bérleti szerződések megállapításába

érintetlen hagyása mellett a bérösszeg

a színház igazgatóját

is be kell vonni. A szín-

ház Szeged város hatóságának két páholyt díjmentesen ra átenged, melyből az egyik páholy kezésére

a mindenkori

használat-

főispán

rendel-

áll.

7. A belső karbantartást a színházi költségvetésben

kell

biztosítani. Ez a karbantartás azonban nem terjed ki az épület átalakítására, és a mindenkori normális használat által kezett kopások, piszkolódások

és rongálódások

helyreállításán

túl terjedő munkálatokra. Ez utóbbiakat a város a saját gén köteles

kelet-

költsé-

teljesíteni.

8. A város a színház javára lemond a vigalmi adóból őt illető jövedelméről. kapcsolatban

A kincstár az állami színház

teljesíti

amit a budapesti

a város pénztárába

Nemzeti Színháznál

ért) Budapest Székesfővárosnak

azt a szolgáltatást,

a szegedi

ségnek megfelelő tűzoltói közreműködésért

tűzőrségével

tűzoltói

(tűzőrségi

tevékeny-

szolgálat-

fizet.

9. A jelen szerződés hatálya

1947. évi augusztus hó 1.

napjával kezdődik, azonban a városra nézve a belügyminiszteri jóváhagyástól, a kincstárra nézve pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter elfogadadásától

függően. A jóváhagyásig

ban a város a maga részéről vállalt kötelezettségnek gyástól feltételezetten

azon-

a jóváha-

eleget tesz. Ugyanez áll a kincstár

tal vállalt kötelezettségre

ál-

is.

Előttünk mint tanuk előtt:

Dénes Leó s. k. polgármester

729

Másolat UMKL XIX-I-l-i-135847-1947 .

A szerződéstervezetet

az ügyiratban

talált, 1947. július

keltezésű feljegyzés szerint Nagydiósi Géza miniszteri készítette a VKM Művészeti Osztályának

megbízásából,

21-i

tanácsos

(u. o . )

233. b.

Budapest, 1947. szeptember

A VKM MINISZTER

LEIRATA

20.

A VÁROS POLGÁRMESTERÉHEZ, MELYBEN

HEZMÉNYEZI A NEMZETI SZÍNHÁZZAL

A Szegedi Nemzeti

KÖTENDŐ SZERZŐDÉS

Színház fenntartása

kötendő megállapodást megbízottam

NE-

HALOGATÁSÁT.

ügyében Szeged

városával

a város megbízottjával

együtt

megszövegezte. Megbízottam egyben jelentette, ged város közgyűlése

fogja

Sze-

szerint - a mai napig nem

tar-

elfogadni.

Ez a közgyűlés - tudomásom tatott

hogy a megállapodást

meg.

Kénytelen

vagyok leszögezni, hogy míg részemről

forgó megállapodás ügyében a város közönségével nagyobb mérvű előzékenység

a szóban

szemben a leg-

nyilvánult meg, a város

magatartása

ebben az igen régóta húzódó ügyben a halogatás látszatát annak ellenére, hogy gyelmét

730

felhívtam.

az ügy sürgős megtárgyalására a város

kelti, fi-

A gondozásomra bízott érdekek szem előtt tartásával, ez úton a legnyomatékosabban kedjék a legsürgősebben

kérem fel Polgármester

urat,

szíves-

oda hatni, hogy a szóban forgó

közgyű-

lés haladéktalanul megtartassák, és azon a megállapodás

ügye

tárgyalás alá vétessék, míg ha ez záros határidőn belül nem ténik meg, ebben az ügyben elfoglalt álláspontomat nélkül revízió alá fogom

késedelem

venni.

Felkérem azért Polgármester válaszát sürgősen megadni

Kiadmányozott

tör-

fogalmazvány

urat, hogy erre az

iratomra

szíveskedjék.

UMKL XIX-I-l-i-135847-1947 .

"L. Kardos IX. 20., K. 0. Gy. IX.

A levelet tájékoztatásul a szegedi

21."

főispánnak

is megküldték.

233. c. Szeged, 1947. október

6.

SZEGED VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK

JELENTÉSE A VKM MINISZTERNEK A

NEMZETI SZÍNHÁZ ÜGYÉBEN KÖTENDÖ SZERZŐDÉS

AKADÁLYAIRÓL.

Hivatkozással miniszter úrnak 135.847/VII. sz. leiratára a Szegedi Állami Nemzeti Színház fenntartásával kapcsolatos ges szerződés ügyében tisztelettel

a következőket

végle-

jelentem:

731

A színházi szerződés végleges szövegét a Kultuszminisztérium kiküldöttjével

egyetértőleg

folyó évi július hó 12-én

tettük. A város a maga részéről a még alá nem írt annyiban máris végleges megállapodásnak abból reá háramló kötelezettségeket sítette is. így

elkészí-

szerződést

tekintette, hogy

a színházzal szemben

az telje-

a költségvetésben már elő is irányozta és havi

részletekben folyósítja

is azokat az összegeket, amelyeket a

megállapodás előír, továbbá máris átadta a Szabadtéri

játékok

igen nagymértékű

felsze-

teljes színpadi kelléktár és ruhatár

relését. Mindezekkel

tehát a város azt kívánta

hogy a megállapodást

teljes egészében magáévá teszi még a köz-

gyűlés jóváhagyása

előtt

is.

A Kultuszminisztériummal gének elfogadása vényhatósági

tekintetében

bizottság

A törvényhatósági

kötendő szerződés végleges

közgyűlése hivatott végső fokon bizottsági közgyűlést

dönteni.

Szeged városa a-

előkészületei

hóban - a politikai helyzet

sága miatt - nem tudta összehívni. tóberben megtartandó

szöve-

a város hatósága részéről a tör-

zonban nem augusztus hóban - a választások sem pedig szeptember

bizonyítani,

miatt,

tisztázatlan-

így a szerződés ügye az ok-

rendes közgyűlés elé fog

kerülni.

Azt a gondolatot, hogy rendkívüli közgyűlés döntsön a színházi szerződés ügyében

el kellett vetnünk, éppen a szerződés-

ben foglalt kötelezettségeink tuk megfelelőnek, hogy mikor a város egyébként és az ellátatlanok séges helyzetük

732

biztosítása

érdekében. Nem

a jelen feszült politikai is igen súlyos anyagi

tízezrei sürgetik

tartot-

légkörben, a-

válsággal

küzd,

egyre türelmetlenebbül

Ín-

orvoslását, továbbá amikor a gazdatársadalom a

katasztrófális elkeseredett gyaltatni

viharkárok

hangulatban

és rossz termés miatt egyébként van, külön rendkívüli közgyűlésen

a városnak a megállapodásban

Ezek a megfontolások

is

késztettek

vállalt súlyos

bennünket arra, hogy

tár-

terheit. rendes

közgyűlés elé vigyük az ügyet. Mindezekre

tekintettel

hogy jelentésemet

tisztelettel kérem Miniszter

ez ügyben tudomásul venni

urat,

szíveskedjék.

Dénes Leó s. k. polgármester


234. a.

Budapest, 1947. szeptember

27.

A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGÁNAK

JELENTÉSE A SZEGEOI

SZÍNHÁZ 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI

ELŐIRÁNYZATÁRÓL.

A Vallás- és Közoktatásügyi

Minisztérium

vetésében az állami színházak Ft volt előirányozva.

1946/47. évi

támogatására

költség-

összesen 13 737 100

Ebből a Szegedi Nemzeti Színház

és dologi hozzájárulására

NEMZETI

személyi

3 524 600 Ft esett.

Az 1947/48. évi költségvetésben

a színházak kiadásai a

bruttó rendszernek megfelelően vannak előirányozva. A Szegedi

733

Nemzeti Színház személyi és dologi kiadásainak

előirányzata 3 847 500 Ft

A bevételek előirányzata

535 000 Ft

A nettó hozzájárulás tehát

3 312 500 Ft

Ez az összeg 212 100 Ft-tal kevesebb, mint az 1946/47. évi tó összegben előirányzott hozzájárulás, tehát a Szegedi ti Színház támogatásának nem még alacsonyabb

net-

Nemze-

összege nem hogy emelkedett volna, ha-

is az elmúlt évi

előirányzatnál.

Dr. Schmidt Ádám s. k. min. o.

Tisztázat UMKL

tanácsos

XIX-A-10-8057-1947.

Az iratra kézírással rávezetve:

"Tarthatatlan!

Bevételt

emel-

ni kell. Kiadást csökkenteni. Vas Zoltán IX. 27."

234. b.


3.

A GAZDASÁGI FŐTANÁCS FŐTITKÁRÁNAK, VAS ZOLTÁNNAK MINISZTERHEZ.

EGYETÉRT A NEMZETI SZÍNHÁZ KIADÁSAINAK

SÉVEL ÉS BEVÉTELEINEK

A Gazdasági

734

ÁTIRATA A VKM CSÖKKENTÉ-

NÖVELÉSÉVEL.

Főtanács Miniszter úr előterjesztésére

hozott

7478/1947. sz. határozatával gább jegyeinek

a budapesti

felemelését, az operaházi helyáraknak

30 százalékos és az operaházi

bérletek

építési hozzájárulás bevezetését badjegyek kiadásának

iránt a Gazdasági

A Miniszter megállapíthatóan ségvetésében

feltételeinek

Főtanács nem kívánt

intézkedést. adatokból

a Szegedi Nemzeti Színház 1947/48. évi

előirányzata

535 000 Ft. Az

a Gazdasági

kársága

Nemzeti Színház

a bevételeit

látja a Szegedi

A Gazdasági

államház-

Főtanács

A színház kiadásait tehát feltétlenül pedig növelni

tit-

hiányának mérsékelni,

kellene.

Főtanács a hiány csökkentése érdekében

ter úrtól sürgős intézkedést koztatást kér. A kiadásokat

költ-

előirányzata

tartás súlyos helyzetére tekintettel szükségesnek

kor-

Nemzeti Színháznál a jegyárak


csökkentését.

általában

határozta el. Emellett a sza-

úr által rendelkezésre bocsátott

3 847 500 Ft, a bevételek

drá-

árához 20-75 %-os újjá-

és az akciós előadások

látozását rendelte el. A Szegedi emelése

állami színházak

és az intézkedésekről

Minisz-

szíves

tájé-

addig is 10 h-kai csökkenteni

kell.

Vas Zoltán s. k. főtitkár

Tisztázat ÜMKL

XIX-I-A-10-8056-1947.

735

234. c.


A VKM ÁTIRATA

30.

A GAZDASÁGI FŐTANÁCSHOZ A SZEGEDI NEMZETI

HÁZNÁL FOGANATOSÍTOTT

TAKARÉKOSSÁGI

A Gazdasági Főtanács titkársága zölte velem, hogy

SZÍN-

INTÉZKEDÉSEKRŐL.

fenti számú

átiratában

véleménye szerint a Szegedi Nemzeti

azt köSzínház

kiadásait feltétlenül mérsékelni, bevételeit pedig növelni lene. Ezzel kapcsolatban sürgős intézkedésemet ről tájékoztatást

s intézkedésem-

kért azzal, hogy a színház kiadásait

is 10 %-kal csökkenteni

addig

kell.

Fent említett átirat vétele után azonnal érintkezésbe tem a Szegedi Nemzeti házak egyesített

Színház igazgatóságával és az állami

gazdasági hivatalának

említett szempontok

nali hatállyal rendeltem

folytatott

vessem

szín-

a fent

a színház

költ-

alá.

tárgyalások

eredményeként

a következő konkrét takarékossági

azon-

intézkedéseket

el:

1. Töröltem nek díjazására

a színház költségvetéséből

előirányzott

2. elrendeltem

24 000 Ft

hat műszaki

3. intézkedtem

a lapok

kommünikéi-

kiadást;

alkalmazott

nek díjazása évi 27 450 Ft-ot tett volna

736

lép-

tételeit - a leggondosabban

és mérlegelésnek

Az ügyben eddig

vezetőivel, hogy

szigorú figyelembevételével

ségvetését - kiadási és bevételi tanulmányozásnak

kel-

elbocsátását,

akik-

ki;

az iránt, hogy a színre kerülő darabok

ki-

állításában

a legfokozottabb

don, hogy - a művészeti

takarékosság

szempontok

sával - olyan darabok kerüljenek nem kíván nagy

lehető érintetlenül

színre, amelyeknek

oly móhagyá-

kiállítása

költséget;

4. a vendégszerepléseket legindokoltabb

érvényesüljön

és a hivatalos kiküldetéseket a

esetekre korlátozva

a minimumra

csökkentettem;

5. intézkedtem az iránt, hogy a színház nézőtéri,

valamint

szolgálati részének világítása, a telefon használata, a táviratok küldése stb. a legszükségesebb

mértékre

6. a színház igazgatóját általában a figyelmeztettem legszigorúbb

arra, hogy

takarékosság

a színházi

elvét érvényesítse, és minden

menetének biztosításához nem feltétlenül

intézkedéseken

legnyomatékosabban

üzem minden vonalán a

kiadást töröljön, ill. kerüljön el, amely

Rá kell mutatnom

csökkentessék;

a színház

olyan

zavartalan

szükséges.

arra, hogy a fent közölt

takarékossági

túlmenően - a Gazdasági Főtanács titkársága

tal óhajtott mértékű - csökkentés a színház kiadási "a színház művészi színvonalának

ál-

tételeinek

jelentős veszélyeztetése

kül" az adott helyzetben nincs módomban, az alábbi okoknál

nélfog-

va : 1. A Gazdasági vészi személyzetének

Főtanács átiratának szerződéseit

a színház mű-

már jóváhagytam, a csoportos

személyzetnél pedig az alkalmazások értelmében

vételekor

a fennálló

rendelkezések

a színi évad végéig nem szüntethetők meg. így - meg-

ítélésem szerint - személyi

vonalon a költségvetésnek

szét csak úgy lehetett volna csökkenteni, ha számolunk

ezt a réa fel-

737

mondásokból

eredő perekkel; per esetén pedig

a színházaknak

az

illetményeket

a színi évad végéig ki kellene fizetnie,

ahogy az a múltban hasonló esetben már 2. Ami a dologi

mint

megtörtént.

javadalmazás terhére történő

illeti, le kell szögeznem, hogy novemberben

csökkentést

vagyunk, mélyen

bent a színházi évadban. A színház gazdálkodási

tervének

megál-

lapításakor, folyó év nyarán a dologi kiadásokat

az 1947/48.

évadra engedélyezett

összeg

ban és ismeretében

teljes dologi költségvetési

állapítottuk

meg. Ezen való minden

tatás a színház dologi költségvetésének

felborulását

3. A Szegedi Nemzeti Színház ma felszerelésben színvonal

tekintetéen

az ország

zik, holott - ellentétben

legelső színházai

a két budapesti

változjelentené.

és művészi

sorába

sem ruhatári, sem díszlettári, sem

tári vonalon nem rendelkezett oly kívánt szintet biztosítani

tárgyak ma kb. másfélmillió

jelenlegi

további

elektromos-

felszereléssel, amely a meg-

folytán az említett

felszerelési

a felszereléseknek

csökkentésével

veszélyeztessük

birtokáa színház

a Gazdasági

Főtanács szíves

tudomására

hozom, ismételten hangsúlyozom, hogy a Szegedi Nemzeti bevételeinek

emelése és kiadásainak

is, a jövőben is a legnagyobb

738

Semmi-

színvonalát.

Amidőn a fentieket

előtt.

színház

forintos értéket képviselnek.

képpen sem kívánatos, hogy ezeknek ban a kiadások

amely

tudta volna. A háromtagozatú

e téren eszközölt beruházásai

tarto-

állami színházzal -

mindössze két éves múltra visszatekintő, új alakulat, megindulásakor

tudatá-

csökkentése

takarékosság

Színház

érdekében

elvét tartom

most

szem

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL XIX-I-l-i-159330-1947 .

"L. Kardos XI. 11., L. Bóka XI. 11., K. 0. Gy. XI.

14."

235.

Szeged, 1947. szeptember

30.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA VERSENYKÖRÚT

ENGEDÉLYEZÉSÉT

Miniszter

BEADVÁNYÁBAN

KÉRI A VKM

úr!

prefektusa meghívására

valamint Szeged

egy nagyobb küldöttséggel, melynek

város polgármestere

voltam

Ezen tartózkodásom tés ért, hogy

ma-

főispánok,

is tagja volt, a román-ma-

elmélyítése céljából Temesváron, Buziásfürdőn

Nagyszentmiklóson

személyemet

Temes-Torontál

személyeken kívül a szegedi és makói

gyar barátság

HANG

MINISZTERTŐL.

Tisztelettel jelentem, hogy dr. Titus Ionescu

gas katonai

ERDÉLYI

Romániában. alatt román részről az a megtisztelte-

a Szegedi Állami Nemzeti Színház zenekarát

hangverseny

körútra meghívták, amely

vásárhely, Brassó, Nagyszeben

és

hangverseny

körút állomásai: Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár,

Tekintettel

és

Maros-

lennének.

arra, hogy a román-magyar

főként

azt

célozza a két nép közeledésével, hogy a romániai

magyarság

sor

sa megjavuljon, aminek

már komoly

a demokratikus

zonyságát tapasztaltuk, Dél-Erdély

barátság

Romániában

bi

művészi körökkel felvett mű

739

vészi kapcsolatokon keresztül nagyban megvan a lehetősége nak, hogy művészi vonalon a két nép megbékélését sát elősegítsük. Kérem ezért Miniszter jelentőségére

való tekintettel

és barátkozá-

urat, hogy

ezen hangverseny

an-

az ügy

körút

nagy

tartásá-

hoz, amely valószínűleg november első felében lenne, az engedélyt megadni

szíveskedjék.

Megjegyzem

még, hogy a színház üzemmenetét

zavarni nem fogja, hiszen ha mind ban hangversenyezünk, vesz

ezen túra

a hét fentebb említett

a körút akkor

is legfeljebb

hét

megváros-

napot

igénybe.

Tisztelettel Vaszy

Viktor s. k.

igazgató

Tisztázat UMKL

Bóka László VKM

XIX-I-l-i-143367-1947-

államtitkár

1947. október 7-én értesítette

Vaszy Viktort, hogy az erdélyi hangverseny zik. (u. o.)

740

körútat

engedélye-

PÉCSI NEMZETI

236.

SZÍNHÁZ

a.

P é c s , 1946. október

24.

PÉCS VÁROS P O L G Á R M E S T E R É N E K ROS S Z Í N T Á R S U L A T Á N A K

Miniszter Pécs városa tására

pécsi

TÁMOGATÁSA

tőle

telhetően

színikultúra

eddig

művelésére.

vészeti

anyagi

A vezetésemre teni,

hogy

és december

bízott

hónapokra

A nyújtandó a pécsi

segítséget

a színtársulat

törvényhatósági

hogy

Sajnos, rövid

állami

színtársulat

Iván

színi-

alkalmas a helyzet

időn b e l ü l k é n y t e l e n

biztosítása

kérem M i n i s z t e r nyújtani

részére

oly lesz

elsőrendű

urat,

a színtársulat

városi

jóváhagyásától segély

a jelenlegi

részére.

elé kívánom

segélyt

mű-

szívesked-

folyó évi o k t ó b e r ,

forint

és városi

hogy

a gazdasági

város közgyűlése

2 - 2 000

bizottság

Halasi

fenntar-

visszaadni.

működésének

érdekünk, tisztelettel

jék a lehető

színházának

biztosítására.

a szakszervezetnek

Mivel a színtársulat

megtesz

is b e b i z o n y í t o t t a ,

elé á l l í t o t t a , hogy

koncesszióját

A VÁ-

ÉRDEKÉBEN.

mindent

színvonal

társulatával

nehézségek

A VKM M I N I S Z T E R H E Z

úr!

és a m ű v é s z i

gazgató

BEADVÁNYA

terjesznovember

adhassak

a

feltételezetten. elegendő

nehézségeken

volna

arra,

átvergődve

741

a hozzá fűzött reményeket az évad

folyamán

beválthassa.

Takács József s. k. Pécs város

Tisztázat UMKL

polgármestere

XIX-i-l-i-122207-1946.

236. b. Budapest, 1946. október

A VKM MŰVÉSZETI

24.

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

RÉNEK A SZÍNHÁZ TÁMOGATÁSÁRA

LEIRATA PÉCS VÁROS

POLGÁRMESTE-

BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉSI

TÁMOGA-

TÁSRÓL.

Hivtkozással

f. hő 24-én hozzám benyújtott előterjesztésére

a minisztérium

művészeti osztályán

tesítem Címet, hogy

három hónapon Ez

folytatott megbeszélésre,

a pécsi színház támogatására

12 000 forintot bocsátok

keresztül egyenlő részletekben kerül azonban

A fenti összeg közvetlenül fizetésére

amely

ér-

évre összeg

kiutalásra.

feltétele, hogy Pécs

ugyanerre az időre 6 000 forint segélyt nyújtson

szeinek

az 1946.

Pécs város rendelkezésére,

összeg utalványozásának

és

város

a színháznak.

a színház vezető prózai

fordítható és másra nem használható

színéfel. A

színigazgató viszont köteles eleget tenni az engedélyében

meg-

szabott feltételnek, hogy havonként

35

ban színvonalas prózai előadások

742

teljesített előadásai

legyenek.

E támogatás a vidéki színjátszás színvonalának

emelését,

valamint azt célozza, hogy a színházat az új közönség zéséig a kezdeti nehézségein város közönségének elsősorban

átsegítse. Ez úton is felhívom

figyelmét arra, hogy

társadalmi

megszerve-

a színház

feladat. Kérem Polgármester

Pécs

támogatása urat, hogy a

színházlátogató közönség megszervezését és a színház kultúrális munkájának biztosítását szövetség, színpártoló

Kiadmányozott

szolgáló egyesüléseket

egyesült stb.) támogassa.

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-122207-1946.

A leiratban említett államsegélyről levélben

(Munkáskultúr-

a színház igazgatóját

külön

értesítették.

Pécs, 1947. január

14.

PÉCS VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

Miniszter

BEADVÁNYA

A VKM MINISZTERHEZ A

KÖZTARTOZÁSAIRÓL.

úr!

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a legsúlyosabb gal küzd. Köztartozásait

anyagi

nem fizeti. A színtársulat

tagjainak

fizetése és bére címén kb. 5 000 Ft-tal tartozik és egyéb jogi tartozásai

válság-

magán-

is vannak.

743

Köztartozásairól kimutatást készítettünk, és azt

mellékel-

ten felterjesztjük. A kimutatásból kitetszően a színigazgató köztartozása

a múlt év november, illetve december havának

ig 25 897 Ft-ra

rúg.

Legsúlyosabb 24-ig számítva

az OTI-járulék

tartozása, amely november

folyton növekszik

kívül nagy összeget

és a színi évad végére

fog kitenni. Az OTI-járulék

is felelős, és így nyilvánvalóan

mert nem lesz, aki a mostani

abba a helyzetbe nem fog

igazgató OTI-járulék

az fog

kapni,

tartozásának

vállalkoznék.

Erre való tekintettel jelentésünket meg kell tennünk, is inkább, m e r t a helyzet gató köztartozásai Miniszter

rend-

tartozásért

a város közönsége kerülni, hogy új színigazgatót

a kifizetésére

hó

11 381 Ft-ot tesz ki.

Ez az összeg

üzemutód

végé-

annál

időről-időre súlyosbodik. A színigaz-

és egyéb adósságai mindig nagyobbbak

lesznek.

úr a 122.207/1946. VII. és a 129.542/1946.

számú rendeletével a pécsi színház színészeinek 12 000 Ft állami támogatást

VII.

a fizetésére

állapított meg és folyósított. A

varos kozons égé pedig 6 000 Ft városi segélyt adott. A 18 000 Ft állami és városi támogatást Most legalább szeinek

a színigazgató már

felhasználta.

5 000 Ft-ra lenne sürgősen szüksége, hogy

az illetményét

színé-

kifizethesse.

A város közönsége sajnos sem fedezettel, sem pénzzel rendelkezik. Ezért Miniszter úr szíves segítségét Megjegyezzük

még, hogy az 0TI pécsi kerületi

kérjük. pénztárának

vezetője kérte tőlünk, hogy a színház 11 381 Ft-nyi 0TI

744

nem

tarto-

zásának a biztosítására

a színház pénztárát foglaljuk

városi adóhivatal egy tisztviselőjét

állandóan rendeljük ki

addig, amíg a követelés kiegyenlítést A közadók kezelésére szeállításának

le, oda a

nem

nyer.

vonatkozó jogszabályok

hivatalos

51. §-a szerint az adósnak elsősorban

a felelősséget

azért, hogy

legalább egyelőre biz-

adtunk adóhivatalunknak, hogy a

pénztár lefoglalását mellőzze, és a színigazgató egyéb gait foglalja

le, illetőleg köztartozásainak

egyéb ingóságaiból Az adóhivatal

egyébként

ben ez a városi pénztár

Miniszter

ingósá-

a kielégítését

az

biztosítsa. letiltotta

az államtól és várostól esetleg

tó köztartozásainak

kellene.

jogszabályellenesen

járunk el és ezzel a színház fennmaradását tosíthatjuk, olyan utasítást

ösz-

készpénzét

kell lefoglalni. E szerint az OTI kérését teljesítenünk Mégis vállalva

mind-

nálunk a színigazgatónak

járó segélyt, így tehát

amennyi-

útján kerül folyósításra, a színigazga-

a törlesztésére

lesz

fordítva.

úr sürgős döntését, illetve hathatós

kérjük a színház fennmaradásának

biztosítása

támogatását

érdekében.

Tolnay József s. k. polgármester

Tisztázat UMKL

Az ügyiraton olvasható:

XIX-I-l-i-21489-1947.

a művészeti

"Halasi

ügyosztály

alábbi belső

színigazgató engedélyét

feljegyzése

36.201/1947.

alatt visszavontuk. Az új igazgatónak, Szalay Károlynak 47. sz. alatt 12 000 Ft segélyt utaltunk ki egy Kéri, K.

VII. sz. 36.2o7/

összegben.

Romhányi."

745

238. a.

Pécs, 1947. február

15.

PÉCS VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK

ÚJABB BEADVÁNYA

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ KATASZTROFÁLIS

A VKM

MINISZTERHEZ.

ANYAGI HELYZETÉRŐL

TÁJÉ-

KOZTAT.

A Pécsi Nemzeti Színház súlyos anyagi gondjai ták városunknak

a csődbe

ezt a több mint ötven éves múltú

juttat-

intézményét.

Ez a tarthatatlan helyzet, amely minden eddigi segítési tünk ellenére

is fennáll, kötelességemmé

úrhoz, mint a magyar kultúra

dését,

vezetősége

den lehetőt elkövetett

inkább kötelességem

volt az, amely

anyagi és erkölcsi annak

igazgatói

színigazgatóval, Szalai Károllyal

koncesszióját javaslata

erre

alapján

ugyan a régi

szerződött, de ezt a tényt

mindegyik felső fórum figyelmen kívül

hagyta.

Iván sem megfelelő

tőkével, sem

sal nem rendelkezett, sem pedig színházunk

eddigi

szaktudás-

előállomását,

nem kapta, a vezetése alatt álló színház

helyzete már az első hetekben

küszkö-

érdekében.

Halasi Iván kapta meg. Városunk törvényhatósága

Kaposvárt meg

ez, mert

látva a színház

az évadra, az Országos Színész Szakszervezet

Halasi

szín-

támogatásával melléje állt és min-

Tudvalévő, hogy színházunk

Minthogy

Miniszter

legfőbb őréhez forduljak, és

házunk megsegítését kérjem. Annál eddig városunk

tette, hogy

kísérle-

válságosra

fordult.

anyagi

Kötelességsze-

rűen figyelmeztető leveleket küldtem mind a minisztériumba,

746

mind

az Országos Színész Szakszervezet bizottságunk mindezek

vezetőségéhez, színügyi

pedig több ülésen bírálta az igazgató

szak-

működését,

ellenére azonban a dolgok rohamosan haladtak

a mai

fej-

leményekig. A rossz vezetés, a túlméretezett

és másodrangú

társulat,

a helytelen műsorpolitika, a próba nélkül tartott előadások, de nem utolsó sorban a kezdeti forinthiány érdektelenné tették a színházzal

a közönséget

szemben. Ennek

végképpen

következménye

volt, hogy a 2 000 Ft-ra méretezett napi rezsiköltséggel a bevétel sohasem haladta

túl a napi 2-300 Ft átlagot. Az

gató köz- és magántartozásai 31-ig köztartozásai 25 000 Ft-ra

egyre szaporodtak, úgyhogy

31 000 Ft-ra rúgtak, gázsitartozása

január pedig

több ízben sietett az igazgató segítségére,

ismételt kéréseimre

felül, a pótköltségvetés

lési tárgyalása során pedig újabb 10 000 Ft segély szavazta meg. Ez utóbbit a jogszabályok

azonban már kifizetni

közgyű-

nyújtását

nem tudta,

szerint ez az összeg csak a köztartozások

lítése után jelenthet a színháznak a segélyek

tényleges

mert kiegyen-

segítséget.

azonban csak apró réseket tömtek

teljes széthullást nem akadályozhatták

ízben

tárgyalást a város vezetőivel, eredmény nélkül. Halasi

Iván koncesszióját

lani, aki hajlandó volt nagyobb köztartozások

miatt, amelyek

be, a

meg.

Az Országos Színész Szakszervezet kiküldöttei több

megpróbálták

és

8 000 Ft támogatást adott, a természetben

nyújtott 80 000 Ft támogatáson

folytattak

igaz-

szaporodott.

Városunk

Mindezek

szemben

Szalai Károlynak

anyagi áldozatra

Végül

felaján-

is, de a súlyos

őt mint jogutódot terhelnék,

visz-

747

szalépett. A város vezetősége tehát mindent elkövetett, hogy ősi túrájának hajlékát fenntarthassa bernek, de több áldozatra

és biztosítsa

a jelen körülmények között

Ha segítség nem érkezik, kénytelen csukni, a színészeket

a kenyerét

személyzetet, akik már

óta a szó valódi értelmében éheznek, szélnek ereszteni. ra vehetjük

azt is, hogy a köztartozások

megnyitását

is kétségessé

lehetővé teszi

vezet által véleményezett személye szerintünk nyújt arra, hogy méltóztassék

további

terjesztünk

új színigazgatónak, Szalai

is teljes anyagi és művészi

amely

Károlynak

biztosítékot ismétlődjék;

az illetékes szerveknél, OTI-nál, a pénz-

hathatósan

lyos közterheitől

nemzeti színházunk

elkerülhessük

jövő

zavartalan menetét. A szakszer-

ügyigazgatóságnál

Mindezek

úr elé

hasonló helyzet a maihoz meg ne

továbbá

hetek

teszi.

nagyobb összegű segélyt kieszközölni,

színházunk

be-

Biztos-

terhe színházunk

Kérésünk, amelyet tisztelettel Miniszter kettős: méltóztassék

80 em-

képtelen.

lesz színházának kapuit

és a színházi

kul-

a segítségek

eljárni olyan

szükségesek

sorsot, ami

intézményt csak sújthat. Nemcsak

sú-

megszabaduljon.

feltétlenül

a legszomorúbb

irányban, hogy

egy ilyen

ahhoz, hogy nagymúltú

Pécs városának, de az egész or-

szágnak szüksége van erre a színházra, amely

50 éven át nem egy

nagyságot adott az ország színpadainak, és őrizője volt a magyar szónak épp ú g y , mint a sajátos dunántúli kultúrának, a dunántúli léleknek

is. Nem lehet közömbös előttünk, hogy ezt a szerepet a

mai időkben is

vállalja. Tolnai

József s. k.

polgármester

748

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-36207-1947.

238. b.


28.


ÁTIRATA

A

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMHOZ

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ FORGALMI- ÉS ILLETMÉNYADÖ RÁNTI

ELENGEDÉSE I-

KÉRELMÉRŐL.

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának

a miniszter

kérvényét, melyben nevezett intézményt

úrhoz

intézett

f. évi március hó l-ig

terhelő 5 180 Ft forgalmi adó, továbbá 6 787 Ft illetményadó engedését kéri, tisztelettel

megküldöm.

A Pécsi Nemzeti Színház valóban válságos helyzetbe a koncessziós színigazgató ügyetlen gazdálkodása a színház fenntartása

el-

került,

következtében

lehetetlenné vált. Az állam és a város e-

gyüttes anyagi áldozata

megmenteni e jeles intézményt

kultúrélet számára, amit a gondozásomra védelme szempontjából elsőrendű

a pécsi

bízott művészeti

fontosságúnak

Miniszter úr illetékes ügyosztályaival

érdekek

ítélek.

folytatott

tárgyalás alapján tisztelettel kérem Miniszter urat, sék Pécs város közönsége, továbbá a vidéki magyar

előzetes

méltóztas-

színjátszás

ügyének érdekében az előterjesztett kérést teljesíteni. Az állam és a város együttes anyagi támogatása

is csupán arra

elegendő,

hogy a színjátszás zökkenő nélkül folytatódjék, de a fennálló

749

adótartozások

egyidejű kiegyenlítése

vagy azonnali

tése is kedvezőtlen helyzetet teremtene

részletfize-

az in+ézmény

üzleti

me-

netében . A pécsi

színház különösen

nehéz helyzete indokolttá

a fent említett adók teljes elengedését, amennyiben

tenné

azonban e

kérés teljesítése teljesen lehetetlen volna, tisztelettel Miniszter u r a t , hogy a folyamodó részére kezdődő hatállyal

12 havi részletfizetési

kérem

folyó évi június 1-től kedvezményt

adni mél-

tóztassék .

Kiadmányozott

fogalmazvány

"K. Kardos, III.

ÜMKL

XIX-I-l-i-40361-1947.

5."

238. c.


A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYA A SZÍNHÁZ TÁMOGATÁSÁRA

KIUTALT

Fenti számú előterjesztésére ház támogatására zésére. Ez összeg

ÉRTESÍTI PÉCS VÁROS

POLGÁRMESTERÉT

ÁLLAMSEGÉLYRŐL.

értesítem Címet, hogy a pécsi

egy összegben

12 000 Ft-ot bocsátok

utalványozásának

rendelke-

feltétele, hogy Pécs

város

ugyancsak 6 0 0 0 Ft segélyt nyújtson a színháznak. A további gélyezés mértékét jesztése után

750

Pécs város e tárgyban hozzám

kívánom

megállapítani.

szín-

intézendő

se-

felter-

A fenti összeg közvetlenül szeinek


fizetésére fordítandó és másra nem használható

színigazgató köteles eleget tenni az engedélyében feltételeknek, hogy havonként színvonalas előadások Felkérem

ja fel a köztartozások

megszabott

teljesített előadásai

35 's-ban

urat, hogy a színház igazgatóját

és más anyagi kötelezettségek

Iván igazgatósága

mény- és adó elengedése támogatással

fel. A

legyenek.

Polgármester

jesítésére. A Halasi

színé-

a Pénzügyminisztérium

pontos

idejéből fennmaradt

iránt benyújtott kérvényeket

hívtelillet-

hathatós

illetékes osztályaihoz

továb-

bítottam. A felterjesztett kérvények közül az OTI-tartozások gyében benyújtott kérelmet meg. Az QTI-tartozásra

a népjóléti miniszter

úrhoz

ló minisztérium

küldtem

ismételten meg kell jegyeznem, hogy

kiegyenlítését Szalai Károly színigazgató a vezetésem Művészeti

Osztályán

során elvállalta. Ennek megfelelően

alatt

folytatott szóbeli a jövőben nyújtandó

után, csupán az illetmény- és forgalmiadó

gére kívánok tekintettel

Kiadmányozott

annak ál-

tárgyalás államse-

gély összegének esetleges felemelésekor, a pénzügyminiszter állásfoglalása

ü-

úr

össze-

lenni.

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-36207-1947.

"Kéry, K. Kardos III. 4."

751

239. c.

Pécs, 1947. m á j u s

27.

PÉCS VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK

BEADVÁNYA A MAGYAR MŰVÉSZETI

HOZ A VÁROSI SZÍNHÁZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSA

TANÁCS-

ÜGYÉBEN.

Az 1946-47. évi színi évadban a pécsi Nemzeti Színház olyan anyagi válságba

került, hogy 1947. február közepén, az évad

fejezése előtt

kénytelen volt kapuit becsukni. 1947. március 5-

én hathatós kormányhatósági

és városi segítséggel

Színész Szakszervezet közreműködésével mét megnyitni

sikerült

be-

az Országos

a színházat

is-

és 1947. április 30-ig üzemben tartani. A város

tanácsának nézete szerint az elkövetkező színi évadban sem komoly színházra

számítani, a múlthoz hasonló megoldás

Ortutay Gyula miniszter több képviselője

úr és a kultuszkormányzat

mellett.

Pécsett

is Pécs város kultúrájához és szellemi

méltó színház létesítését

lehet

tartja szükségesnek, és ezért

járt

életéhez hathatós

állami támogatást helyezett kilátásba. A város közönsége a maga részéről

is készséggel

ve a Művészeti ,A fentiek

vállalna

terheket, ha az államtól,

Tanácstól megfelelő anyagi támogatást előrebocsátása

után felkérem

jék velünk sürgősen közölni, hogy ben milyen elgondolások kat a maga részéről Bátorkodom

is

szívesked-

Színház

vannak, és a város mennyiben

tudná

ügyéazo-

támogatni.

végre rámutatni

arra, hogy

Pécs városa egyike a

legnagyobb vidéki kultúrális központoknak, és ennek

752

kapna.

t. Címet,

a Pécsi Nemzeti

illet-

ellenére

komoly

színházi kultúrával nem rendelkezik, mint pl. Szeged

vá-

rosa. Pécs városban és környékén hatalmas bányász- és munkástömegek vannak, akik eddig soha nem tapasztalt mértékben minden kultúrális megnyilvánulás, rendszer ezeknek a kívánságoknak

fordulnak

így a színház felé is. A régi soha eleget nem tett,

viszont

ma úgy érezzük, hogy a kultúra és annak gyümölcsei elsősorban a dolgozóké. Tolnai s. k. polgármester

Másolat UMKL XIX-I-l-i-86265-1947 .

Az iratot intézkedésre megküldték nak

a VKM Művészeti

Ügyosztályá-

is.

239. b.

Budapest, 1947. július

30.

A VKM MŰVÉSZETI ÜGYOSZTÁLYÁNAK SZÍNHÁZ ÁLLAMI

BELSŐ FELJEGYZÉSE

A PÉCSI

NEMZETI

TÁMOGATÁSÁRÓL.

Pécs város kultúrcentrummá

való kiépítése a benti

tervezetnek

megfelelően csakis a hároméves terv folyamán, tervszerű és előzetes feltételek megteremtésével

lehetséges.

évadban a benti tervet megvalósítani

Az 1947/48-as

anyagilag teljesen

színi

lehetet-

753

len. A Magyar

Rádió Rt. a maga részéről a tárgyalások

vállalt kötelezettségeinek tenni. Dr. Székely

alapján

ebben az évadban még nem tud

György, a jelenlegi

igazgató, Pécs

olyan szerződést kötött, amely megteremti

a bentiek

eleget

városával

javaslata

alapján a k u l t ú r á l i s gócpontnak kiépítését a további évek

folya-

mán . Ami Pécs

város színházának

jelenti, annak

összegszerűségét

államsegéllyel

való

támogatását

határozottan megállapítani

is a költségvetés végleges elfogadása és megszavazása séges. A Művészeti előzőleg

Tanács által javasolt összeget

az ügyosztály

Kiadmányozott

felvette a költségvetési

fogalmazvány

"Varga, K. Romhányi, VIII.

csak-

után

azonban

lehetmár

keretbe.

UMKL XIX-I-l-i-86265-1947 . 6."

240. a.

Pécs, 1947. október

A PÉCSI NEMZETI TÓL A TÁRSULAT

lo.

SZÍNHÁZ

IGAZGATÓJA

LÉTSZÁMÁNAK

Alulírott dr. Székely

A VKM MŰVÉSZETI

NÖELÉSÉRE ÁLLAMSEGÉLYT

György, a művészeti

8. és 9-én folytatott megbeszéléseim

FŐOSZTÁLYÁKÉR.

ügyosztállyal

e hó

alapján a következőket

je-

lentem. Ez év augusztusában, amikor nyilvánosságra

754

került, hogy a

pécsi színikerület koncesszióját főtitkárságától

én kaptam meg, a szal<szervezet

oly értelmű utasítást kaptam, hogy

városhoz még a 20 km-es körzet is kerületként gendő az elsőrendű

én eleget

20 tagú társulatot

Pécs

tartozik) nem

társulatoknak megfelelően csak 40

zeti tagok szerződtetnem, hanem még egy számának megfelelő

(mivel

szakszerve-

IV. rendű társulat

is. Ennek a

ele-

lét-

felszólításnak

is tettem, abban a hiszemben, hogy erről a tényről

den illetékes hely, tehát a minisztérium

művészeti

min-

ügyosztálya

is értesülve van. Az elmúlt napokban történt megbeszélések

alkal-

mával azonban kiderült, hogy bár erről a tényről a Művészeti nácsnak és a Színész Szakszervezetnek

közösen

felvett

ve szól, azt nem hozták az illetékes ügyosztály Ezért most én bejelentem, hogy a kollektív

tési feltételek mellett 63 szakszervezeti Gábor, Ábrahám

József, Bakony

jegyzőköny-

tudomására.

a Pécsi Nemzeti

szerződés elsőrendű kategóriájába

Színháznál

tartozó

szerződte-

tagunk van: Ábrahám

Ödön, Bakos László, Bakos

Tamás,

Bázsa Iván, Bázsa Károlyné, Benkő Béla, Bessenyei Ferenc, Rózsi, Erdélyi Fesztoráczky Edit, Győrffy Károlyi

László, Erdélyi Lászlóné, özv. Erdélyi

Kató, Gárdonyi László, Gárdonyi Lászlóné,

vay Ferenc, Malonyai

Deák

Rezsőné, Gyenes

György, Gyulai Lenke, Horváth Jenő, Horváth

Irén, Kmetty Mária, Kősasváry

Ta-

Mici,

Ottilia, Lantos Edit, Lend-

Dezső, Majthényi Gabi, Mándoky

Kálmán,

Mi-

hályi Lici, Móricz Lili, Nagy Béla, Nagy Sándor, Náday Pál, Névery

Irén, Parragi N. Aloyzia, Papp Éva, Papp Ibolya, Papp

ván, Pécskai Márton, Rády Mira, Róna Dezső, Rökk Edit, Gusztáv, Sándor Böske, Sebők Margit, Solymosi

Ist-

Sasadi

Imre, Somorjai

Éva,

755

Szabó Éva, Szederkényi

Ada, Szendrey

Ilona, Szentpál

Mónika,

Szemethy E n d r e , Szirmay Ottilia, Tamás Benő, Tüvisházi Turgonyi Pál, Ütő Endre, Varga Gyula, Velenczey Ferenc, Zilahi

Ibolya,

Eisler

László,

István,

Zenthe

Sylvia.

Tekintettel arra, hogy ennek a + 20 tagú társulatnak a szerződtetése

a szakszervezet

szigorú és jogszerű utasítása

mi

att történt, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a művészeti ügyosztályhoz, hogy a Pécsi Nemzeti Színház számára, különleges helyzete és feladatai miatt amúgyis rendkívüli gazdasági helyzetben van, a IV. rendű társulatoknak negyedévi színvonal-szubvenciót Külön fel kell hívnom zet a koncessziómat

sürgősen utalja

a figyelmet

járó

ame nehé

első

ki.

arra, hogy a szakszerve

sem akarja kiadni mindaddig, amíg én a IV.

rendű kerület után járó + 8 000 Ft-os biztosítékot

is le nem

tettem. A helyzet ügyosztály

égetően sürgős voltára való tekintettel kérem a

jóindulatú gyors

intézkedését. dr. Székely

György

a Pécsi Nemzeti

Színház

igazgatója

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-148756-1947.

240. b. Budapest, 1947.

756

október

26.

ROMHÁNYI GYULA VKM MINISZTERI TANÁCSOS JELENTÉSE ORTUTAY MINISZTERNEK

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

GYULA

HELYZETÉRŐL.

1947. évi október hó 25-én és 26-án Both Bélával, a művészeti ügyosztályra berendelt nemzeti színházi

főrendezővel együtt

szálltam Pécsre, hogy a pécsi színház művészeti és anyagi mészetű ügyeit behatóan megvizsgáljuk. lettel jelentem

Erre vonatkozóan

dr. igazgató szeptember

a plakátot, amelyen 40 tagú színtársulatának ja. Időközben Székely György

20 tagú társulatot, mintegy

névsorát

a szakszervezettől

uta-

szerződtetett

IV. rendű együttest kell

szerződtet-

szokásos

8 000 Ft-nyi garanciát kell a szakszervezet pénztárába György

azt

bemutat-

oly értelmű

nie, és ennek kauciójára a IV. rendű társulatoknál

befizet-

jelentette, hogy ebben az ügyben a szakszer-

vezet és a Művészeti Tanács között jegyzékváltás ennek eredményeképpen

ő összesen

részleg megfelelő

is történt, és

63 tagból álló társulatot

vezett, amelynek teljesítőképessége

jármű hiányában nem tudja ig

IV. rendű társulatok részére eddig

szer-

korlátozott, hiszen az un.

síteni a számára kijelölt munkát. Kéri

okat a főosztály

tiszte-

elején megküldte

sítást kapott, hogy az un. tájszínház ellátására

tájszínházi

ter-

a következőket:

Székely György

nie. Székely

ki-

teljé-

az ügyosztályt, hogy a

folyósított havi 3 000 Ft-

a húsz tagú, mintegy

IV. rendű társulatának

fo-

lyósítsa. Az ügyosztály

a szóban lévő 3 000 Ft-okat készségesen

delkezésére bocsátaná Székely ezzel a szubvencióval

dr-nak, de nem valószínű,

ren-

hogy

akár az egész pécsi együttes, akár a IV.

757

rendűnek minősített 2o tagú csoport problémái mítások

megoldhatók.

szerint 15-16 000 Ft az a deficit, amely

Szá-

a tájszínházi

együttes fenntartását előnytelenül befolyásolja. Ezt a nagyméretű hiányt tulajdonképpen lényegtelenül

a művészeti

főosztály

havi 3 000 Ft-ja

enyhíti. Ehhez még szükséges volna nagymértékű

nyagi támogatást biztosíttatni - hiszen a Tanácstól indult


Tanáccsal

ais,

el a tájszínházi gondolat - továbbá

anyagi forrásokat kellene a tájszínház érdekében biztosítani a tárca szabadművelődési

főosztályának

gyének. Ha 10 000 Ft-ot eredményezne

és magának Baranya

az un. IV. r. társulat

tartására a fent említett pénzforrások ges 5 000 Ft-ot jövedelme

a tájszínházi

várme-

összessége, a még

kerületben

megtartott

szüksé-

előadások

fedezné.

A főosztály

elfogadja

a Művészeti

a tájszínházat

létrehozta, megérti

is, amikor egy

IV. rendű társulatnak

Tanács gondolatát,

a szakszervezet

a saját művészeti

nia, amikor

az eddigi koncessziókon

szempontjait

azt vallja, hogy Pécsett egy

a városi

csináljon, amely

arányban

támogatással

együtt

művészpolitikát

áll az anyagi segítséggel. Tehát a fő-

társulatra, hiszen az igazgató eleve

szerződtette ezt a túlméretezett

758

tő-

támogatni. A főosz-

osztály nem választhatja külön a 63 tagból álló társulatot I. és IV. rendű

tarta-

I. rendű társulatot

300 000 Ft-ot bevételező pécsi színház olyan

kí-

legel-

kell tiszteletben

le telhetően évi 200 000 Ft-tal szándékozik tály célja elsősorban az, hogy

amely

álláspontját

vül és felül még munkahelyet biztosít, de a főosztálynak sősorban

fenn-

társulatot.

egy

egységben

De a főosztálynak

nem is az a célja, hogy pécsi székhellyel egy IV. rendű tot tartson, amely a megnyirbált egy magában véve életképtelen

társula-

Baranya megyei társulat

20 km-es körzetben mun

mellett

kálkodjék,

hanem az a célja, hogy maga az I. rendű társulat járja be

lehe-

tőség szerint a pécs mellé megjelölt 20 km-es sávot, és az elérhető legmagasabb

fokon terjessze a színművészeti

kultúrát.

Akár a IV. rendű társulat maradjon meg Pécsett, akár a valóban túlszervezettnek vább, elkerülhetetlenül

pedig

mondható I. rendű társulat éljen

veszélyes helyzetbe

jut a pécsi

to-

színját-

szás, mert a 63 tagból álló I. rendű társulat ereje nem lesz gazdaságosan kihasználható, viszont a vidéki kiszállások

is akadá-

lyokba ütköznek majd, mivel az üzemanyag-korlátozások

következ-

tében a tervezett autós kiszállásokra

aligha

lehet tervet

készí-

teni . A főosztály

véleménye szerint az igazgató jóhiszeműen

bázott, amikor szakszervezeti a jogérvényes szerződések

nyomásra

fenntartása

fogja a színház életképességét, részlegnek

kellene játszási

túlszervezkedett. anyagilag

Viszont

veszélyeztetni

tehát vagy az un.

tájszínházi

lehetőséget biztosítani, hogy

delméből legalább önmagát fenntarthassa, vagy a Művészeti és Szakszervezet

bevonásával olyan megoldást kellene

hogy a tájszínház játszási és anyagi rizikóját direktor kényszerüljön

szervezetének

térül átlagosan, bevételenként szubvenciókból

jöveTanács

találni,

ne csupán a pécsi

elviselni.

Az igazgató véleménye szerint mintegy tő a színház jelenlegi

hi-

80-90 000 Ft-ra

fenntartása, ebből

30-35 000 Ft, állami

tehe-

vissza-

és városi

újabb 30 000 Ft, tehát pesszimisztikusan

mintegy

759

25 000 Ft, optimisztikusabban

azonban a tájszínháznál már

tett 15-16 000 Ft az a hiány, amelynek eltüntetése Székely dr., a város és az állam jelenlegi anyagi Az állam eddig összesen színház részére

emlí-

meghaladja

helyzetét.

59 000 Ft-ot utalványozott

(36 000 Ft + 5 000 Ft + november havi

a pécsi

előlegként

újabb 18 000 Ft). A város, az igazgató jelentése alapján 5 000 Ft híján a magára

vállalt - de belügyminiszteri

külözve - kötelezettségét ből a hozzájárulásból színház

jóváhagyást

saját felelősségére teljesítette,

részére. is, a főosztály

viselői megígérték, hogy a fővárosi nem állami színházak jára a pécsi és a debreceni

színház ügyét a

minden felhasználható eszközzel

pénzügyminiszternél

elősegítik.

előlegezett 5 0 0 0 Ft-ot a Tanáccsal segélyként próbálja tetni, tehát a főosztály sítené Székely

vábbi részleteit A főosztály ségi részleg

a vállalt részlettörlesztést

szubvenciójának hiánytalanul

nem

telje-

rovására, hanem a szubvenció rendelkezésre

fogja

to-

bocsátani.

képviselői közölték Székellyel, hogy a tájegy-

a tárca, de a hozzájárulás utalványozása

feltétlenül jelentést kívánnak

tenni államtitkár

leg a hazatérő miniszter úrnak, nehogy félreértések

által

elkönyvel-

számára kért 3 000 Ft havi segély kiutalását

bálja elvállalni

kép-

mintá-

Szó esett arról is, hogy Both Béla a Művészeti Tanács

760

eb-

24-26 000 Ft-ot érő díszlet készült el a

Az igazgató kérte az adózás enyhítését

ból.

nél-

származzanak

megpróelőtt

úrnak, és eset-

a jövőben nem

kívánatos

a felsőbbség hozzájárulásának

hiányá-

Az ügyosztály

képviselői

felhívták

Székely

dr.

figyelmét

arra, hogy minden, a színházzal kapcsolatos kérdésben tegyen előterjesztést

a művészeti főosztályhoz, mert sem a Művészeti

nács, sem a Szakszervezet magában - a legjobb szándék

Ta-

mellett

sem - nem tudja biztosítani Pécs város színjátszását, hanem

i-

genis a Szakszervezet és a Művészeti Tanács bevonásával a kultuszminiszter

úr feladata, hogy a nehéz sorsban lévő vidéki

nészetet támogassa

és megvédje az esetleges

szí-

katasztrófától.

Romhányi s. k.

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-148756-1947.

Az ügyiratban különböző kéziratos feljegyzések "Ez a 20 tagú plusz-társulat megölheti zat. A 3 000 forintot feneketlen

olvashatók:

az egész pécsi

tóba küldjük.

"A 171.414/947. sz. ügyiraton 6 000 Ft államsegélyt főosztály.

színhá-

Kardos" utalt ki a

Romhányi."

241.


7.

A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁNAK NEMZETI SZÍNHÁZ TÁRSULATÁNAK

Megjelent

az ügyosztályon

ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A PÉCSI NYÚJTANDÓ

SÜRGŐS

ÁLLAMSEGÉLYRŐL.

a pécsi színház üzemi

bizottságának

761

küldöttsége és előadta, hogy a színház szerződtetésével lami és városi szükségletet,

előállott

IV. rendű

társulatának

decifit oly nagy összegű, hogy

szubvenció együttesen amely a színtársulat

sem tudják fedezni azt a

fenntartását

biztosítaná.

Both Béla és alulírott a helyszínen megvizsgálták ház nehéz helyzetének színházi

az ál-

a pécsi

szín-

okait és megállapították, hogy az un.

együttes fenntartása

valóban válságos helyzetbe

ja az egész társulat életét. Ezért külön ügyiratokon

táj-

hozhat-

az ügyosz-

tály intézkedni kíván arról, hogy a tájszínház részére

szüksé-

ges k ö l t s é g v e t é s b e n 3 000 forintokat az ügyosztály

folyósítsa a

pécsi színháznak, továbbá a tárca szabadművelődési

osztályának

segítségeként

szintén 3 000 Ft-ot, továbbá

Tanács részéről

Művészeti

és Baranya vármegye alispánjától is

kérünk a tájszínház részére. Addig ja tárgyalni

a Magyar

is, míg az ügyosztály

ezeket az ügyeket, csak olyképpen

pécsi színház ügyén, hogy

az eddig

támogatást le tud-

tud segíteni a

folyósított államsegély

mér-

tékéhez igazodva, 18 000 Ft-ot előlegez a főosztály, s ezzel előlegezi

a pécsi színház december hóra esedékes

Mivel azonban az ügyosztály delkezésünkre

szubvencióját.

november havi hitele még nincsen

bocsátva, csak olyképpen

ügyeit támogatni, ha valamilyen

lehet a pécsi

Szakszervezete

zet pénztárába

visszafizeti.

762

előlegezni,

az összeget a szakszerve-

A főosztály

lehetőségeit mérlegelve javasolja, hogy tát fogadja el a tárca.

ösz-

bejelentette,

hogy hajlandó a pécsi színház részére 15 000 Ft-ot azzal a kéréssel, hogy a minisztérium

ren-

színészet

testület előlegezi a fenti

szeget. A Magyar Színészek Szabad

ki-

költségvetési

keretének

a szakszervezet

ajánla-

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

XIX-I-l-i-161550-1947.

"K. Romhányi, XI. 7."

Az ügyiratban megtalálható a Magyar Színészek Szabad zetének

delmi ok miatt nem

nészek Szabad

terje-

közöljük.

A VKM Művészeti Ügyosztálya ugyanezen

"szóban

Szakszerve-

beadványa a szükséges összeg kölcsönzéséről. Ezt

a napon értesítette

Szakszervezetét, hogy a javaslattal

lévő összeget

szervezet pénztárának

(15 000 Ft) november hó folyamán a VKM Művészeti

a Szí-

egyetért, s a a szak-

Főosztálya megtéri ti."

(u.o.)

242.


13.


BELSŐ ÜGYVITELI FELJEGYZÉSE A

DEBRECENI ÉS A PÉCSI SZÍNHÁZ MŰVÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ÉS A HELYSZÍNI VIZSGÁLAT


A debreceni és a pécsi színház művészeti követelik a helyszíni

a Szakszervezet

dr. Staud Géza főtitkárt, a Művészeti Ferencet és a két meghívottal

két színház

és gazdasági ügyei

vizsgálat tartását. Államtitkár

járulásával a főosztály meghívta

lót, Romhányi

ÜGYEIRŐL,

úr

hozzá-

képviseletében

Tanács képviseletében

a főosztály

részéről Kardos

Gyulát és Both Bélát, együttesen

meg-

Hont

Lász-

tárgyalják meg a

problémáit.

Az a vélemény

alakult ki, hogy a debreceni

színház

ügyeiben

763

csak akkor lehet egészséges változást biztosítani, ha a jelenlegi igazgató koncesszióját megindítása

előtt célszerű

hogy mondjon nácsadói

az állam visszavonja. Az eljárás volna arra rábírni Somlay

le a debreceni

színháznál

Artúrt,

gyakorolt művészeti

ta-

tisztéről. Amíg pedig a Szakszervezet és a Művészeti

Tanács javaslatára

megfelelő új koncessziós nem adódik, szük-

séges volna mintegy miniszteri biztosi hatáskörrel un. művészeti biztos kiküldése Debrecenbe. A szakszervezeti

megbizottak,

Hont Ferenc és Both Béla, egyöntetűen

Nagy Adorján

miai tanárban látnák az erre alkalmas

személyt.

A decemberi

színiakadé-

szubvenció összege Debrecen részére 22 000 Ft,

Pécs részére 25 000 Ft. Az a vélemény

alakult ki, hogy a decem-

berre esedékes

szociális és nívószubvenciót

mában juttassa

el a színházakhoz olyképpen, hogy mindkét

ban a kultuszkormányzat

egy-egy

kiküldötte

a kormányzat új for-

jelenjék meg, és a

helyszínen ellenőrizze, hogy a juttatott államsegély kijelölt célra

fordíttatik-e.

valóban a

Tehát Debrecenbe dr. Staud

Pécsre pedig Hont Ferenc kapna kiküldetést.

város-

Géza,

Ök készségesen

vál-

lalják e fealdatot, azzal a kéréssel, hogy a kiküldetési

ren-

delvényükben

ügyei-

nek beható

teljes felhatalmazást

is kapjanak a színház

vizsgálatára.

A főosztály lamsegélyeket

tisztelettel

javasolja, hogy a szóban lévő

a tárca táviratilag küldje Debrecenbe,

Pécs város pénztárához, azzal a meghagyással, hogy az ket a minisztérium

fentnevezett kiküldöttei

város polgármesterével

vagy megbízottjával

ják ki a színház személyi

764

ál-

illetőleg összege-

vehetik fel, és a együttesen

természetű kiadásainak

oszthat-

fedezésére.

A főosztály

a szóban forgó városokat távbeszélőn

tené fentiekről, hogy semmi fennakadás ne

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

értesí-

történhessék.

XIX-I-l-i-181734-1947.

"Romhányi, K. Kardos XII. 12."

243.


A SZÍNÉSZEK

15.


HEZ A PÉCSI ÉS A DEBRECENI SZÍNHÁZ

A Magyar

BEADVÁNYA A VKM

ÁLLAMOSÍTÁSÁRÓL.

Színészek Szabad Szakszervezete

terjesztünk

elő két vidéki színháznak

kezdődő államosítására

MINISZTER-

részéről

javaslatot

1948. szeptember

1-től

Pécs és Kaposvár

egyesí-

vonatkozólag:

1. Javasoljuk, hogy államosítsák tett színházakat oly módon, hogy

az őszi és a tavaszi

idényben

Kaposvárott, a téli

idényben

a Pécsi Nemzeti Színház társulata

pedig Pécsett játsszék. A két város önmagában sem bír el

állan-

dó színházat, ellenben a két közel

szín-

házai és színpadai

fekvő város, amelynek

is azonos méretűek, kitűnően

egymást és együtt 10 hónapos színházi 2. Javasoljuk

Debrecen

recen elég nagy ahhoz, hogy

kiegészítik

idényre is alkalmasak.

színházának

államosítását

is.

Deb-

államosítás esetén egyedül is el

765

tudjon látni telennek

színházat, s így mellékállomás kijelölése

szükség-

látszik.

Mindkét

színház, a pécsi és a debreceni

állami díszletekkel rendelkezik, a debreceni

színház is ma már színház állami

határ birtokába

is kerül, s így már csak a felszerelés

szítésére volna

szükség.

Javaslatunk

az, hogy a két színházban

kiegé-

csak prózai és ope-

rett tagozat

létesíttessék, és a szakszervezet két évvel

ti javaslata

alapján továbbra

a szegedi színház

ra tagozata lássa el, annál is inkább, mert a szegedi operai tagozata

ezelőt-

is az az elgondolásunk, hogy

új két állami színház operaszükségletét

a mai viszonyok között

kellőképpen kiaknázva minden lehetősége

ru-

az ope-

színház

túlméretezett és nincs a szegedi keretek

kö-

zött. Prózai és operett tagozat létesítése ház 800 000 forinttal államosítható tagozat költségeinek

lenne, és a szegedi

egy része is amortizálódnék

posvárott és Debrecenben Fontos volna

esetén egy-egy

való

színopera

Pécsett, Ka-

foglalkoztatással.

az is, hogy a két új állami színház kis

vevőséggel dolgozzék, s az adminisztráció

szám-

ne terhelje erősen a

költségvetést. A két színházra kor szívesen

vonatkozó részletes költségvetéssel

bármi-

szolgálunk.

Kérjük Miniszter urat, hogy a szakszervezetet

az államosítás

sürgősen tájékoztatni

lehetőségeiről

szíveskedjék,

mert

\ 1948 januárjában

766

a szakszervezetnek

el kell már készítenie a

jövő évi színikerületi

beosztások

kul a tervezet, ha számba vesszük

tervezetét, mert másként a fenti két színház

tását, s ugyancsak másként, ha az államosítással

nem

ala-

államosíszámolha-

tunk . Várva Miniszter úr szíves válaszát, maradtunk

teljes

tisztelettel Dr. Staud Géza s. k. főtitkár \ Tisztázat UMKL

A beadványt

XIX-I-l-i-187079-1947


Tanács is véleményezte:

11

. . . a terv megvalósítását, ha az anyagi fedezet

javasoljuk kár". (u.

és támogatjuk. Szőnyi

előteremthető,

Kálmán s. k. ügyvezető

tit-

o.)

244.


A SZÍNÉSZEK

5.


FŐTITKÁRA

ÉRTESÍTI A VKM

MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYÁT A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN IGAZGATÓVÁLTÁSRÓL

ÉS AZ ELBOCSÁJTOTT

A Pécsi Színház ügyével kapcsolatban ban teszem meg

TAGOK

LEZAJLOTT

SEGÉLYEZÉSÉRŐL.

tisztelettel

az

alábbiak-

jelentésemet.

767

Both Béla miniszteri biztos úrral 1948. február 24-én ben érkeztünk

Pécsre. A szakszervezet

gyelő vettem részt

a színház átvételi

részéről csak mint

megfi-

aktusán. Miután Both

miniszteri biztos úr átadta a színház-engedély szóló miniszteri rendeletet Székely

dél-

György

az új megbízásról

szóló rendeletet Lendvay

részéről vázoltam

a társulati

Béla

visszavonásáról

igazgatónak,

valamint

Ferencnek, a magam

ülés előtt a koncesszió

kiadásá-

nak előzményeit, hangsúlyozva, hogy a koncesszió kiadását a szakszervezet nem nem rendelkező

javasolta, és előre jelezte, hogy a tőkével

vállalkozó előbb-utóbb

24-én délután A szervezkedés

csődbe

az új igazgató megkezdte

fog új

jutni.

szervezkedését.

folyamán a régi tagok közül 15 nem kapott

alkal-

mazást, ezek részére segélyeket utaltam ki. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

részéről előlegeztünk

szakszervezet segélyezésre kiutalt ros polgármestere összesen

1 500 forintot, a

1 300 forintot, és Pécs vá- .

azonnal kifizettetett kezeimhez 2 000

forintot,

tehát 4 800 forint segélyt pécs várossal számoltam

A szakszervezet

által kiutalt

zettel számoltam

1 500 forint segélyt a szakszerve-

el, és a Vallás- és Közoktatásügyi

um által kiutalt 1 500 forint elszámolását rencsém megküldeni, csatolva egyúttal lított eredeti

el.

Minisztéri-

mellékelten

van

hozzá a tagok által

szekiál-

nyugtákat.

Egyébként az átvétel simán és minden zavaró mozzanattól mentesen zajlott

le. Teljes

tisztelettel

dr. Staud

Géza

főtitkár

768

~


Az átiratra kézírással rávezetve: Törölve az

"Benti elszámolás

elfogadható.

előlegnyilvántartásból."

245.


BOTH BÉLA MINISZTERI BIZTOS JELENTÉSE A VKM MINISZTERHEZ A PÉCSI ÉS A DEBRECENI SZÍNHÁZAK MUNKÁJÁNAK

Miniszter

úr!

F. évi március hó 22-én tett jelentésem ről 11 ízben kaptam

a megbízott

recenbe

óta Debrecenből 8, Pécs-

igazgatóktól heti- és egyéb

lentéseket, amelyekben beszámoltak zak gazdasági

JAVULÁSÁRÓL.

az általuk

vezetett

és művészi helyzetéről. Ugyanezen

tézkedéseimet

tartalmazó

mindkét igazgatóval

levelet küldtem, s egy-egy

személyes tárgyalást

színhá-

idő alatt

4, Pécsre 4 - az esetenként szükségesnek

je-

Deb-

látott - inalkalommal

is folytattam

Budapes-

ten . Az igazgatók

jelentéseiből

kitűnik, hogy mindkét

eleget tett úgy az alkalmazottakkal közterhekkel

színház

szemben, mint a különböző

és egyéb dologi kiadásokkal kapcsolatos

fizetési

kötelezettségeinek. Művészi

szempontból

- a hozzám eljuttatott

kritikák és ér-

769

tesítések alapján nál határozott

- meg kell állapítanom, hogy mindkét

javulás volt

tapasztalható

va, bár ez a javulás még korántsem pécsi színház nívója

a múlthoz

színház-

viszonyít-

nevezhető kielégítőnek. A

- úgy a darabok kiválasztása, mint

előadá-

sa tekintetében - magasabb mint a debrecenié, amiben nagy sze van a jobban összeállított

társulatnak.

háznál néhány előadás után letiltottam berek a jégtáblán Magyar Művészeti

A debreceni

ré-

szín-

Werner cseh írónak

Em-

c. darabját, mivel a Külügyminisztériumtól Tanács felszólítást kapott - e szerző

miatt - az információkérés gondosabb

a

személye

megszervezésére.

A debreceni színház június 1-től Nyíregyházán, a Pécsi május 15-től Nagykanizsán

szándékszik

lefolytatni

színi

évad-

ját. Mivel azt a moratóriumot, amelyet a Kultuszminisztérium útján a régi igazgatók

idejében keletkezett közteher

ra kértünk, csak részben, bizonyos feltételek végéig sikerült megkapnunk, szükséges, hogy

mellett s az évad

az évad

ig a póthitelben kért 60 000 forinttal e közteher véglegesen meg tudjuk

zéssel, hogy nézetem

befejezté-

tartozásokat

szüntetni.

Egyébként csatoltan jának költségvetési

tartozások-

beterjesztem

mindkét

színház

igazgató-

tervezetét a jövő évadra, azzal a megjegyszerint úgy a debreceni, mint a pécsi szín-

házat nettó költségvetéssel

állami, vagy félállami

színházzá

kell átminősíteni, s személyi és dologi költségvetéseik sére a debreceni

színháznál

fedezé-

összesen évi 800 000, a pécsinél

hasonló ugyancsak évi 800 000 forintot kell a jövő évi

költség-

vetésbe beállítani, s a következő

részle-

770

évad kezdetétől

havi

tekben - részletes elszámolás kötelezettsége mellett - a fenti két színház rendelkezésére rendelkeznének

bocsátani. Ezen felül a színházak

saját bevételeikkel

(eltérően a három

állami

színház rendszerétől), a két város részéről

viszont az

fűtés és világítás díjtalan

felül

és felajánlott összeget

szolgáltatásán

beruházásra, a berendezés

sére és gyarapítására

legyen szabad

intézkedések

megszabott

(lehetőleg mindkét helyen 200 000-

200 000 F t ) kizárólag

Kérve jelentésem

épület,

tökéletesíté-

fordítaniok.

szíves tudomásulvételét, s a szükséges

megtételét, vagyok mély

tisztelettel

Both Béla s. k. miniszteri

Tisztázat UMKL

biztos

XIX-I-l-i-215436-1948.

246.

Pécs, 1948. december

A BATSÁNYI

3.

JÁNOS IRODALMI TÁRSASÁG

BEADVÁNYA

A VKM

MINISZTER-

HEZ A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ MUNKÁJÁRÓL, VALAMINT A MEGHIRDETETT DRÁMAPÁLYÁZAT

A Batsányi

KÖRÜLI

SZABÁLYTALANSÁGOKRÓL.

János Irodalmi Társaság

tott zárt ülésén foglalkozott

f. évi december

2-án tar-

a Pécsi Nemzeti Színházzal

kap-

771

csolatos problémákkal, kiváltképpen kulturális A zárt ülés megállapította

az

alábbiakat:

1. A színház műsorpolitikája

az idei évad két és fél

ja alatt igen komolyan kifogásolható, a. mindenekelőtt

vonatkozásban.

hónap-

mégpedig:

azért, mert a műsor összeállításában

fejeződött ki az új realista

irányzat, és művészi

az épülő szocializmus dolgozói a színházaktól

nem

nívó, melyet

joggal

elvárhat-

nak , b. az idei műsorban polgári zenés vígjáték került

szemléletű operettek,

selejtes

s csupán néhány, a mai szellemnek megfelelő

mű

színre, c. klasszikusokat, eredeti bemutatókat d. a Tájszínház több ízben előadta

vakban Molnár

Ferenc: Doktor

a műsor nem

a bányavidéken

úr című kapitalista

hozott, és

szellemű

falzenés

vígjátékát. 2. A s z í n h á z december 1-i határidővel egész estét betöltő darabra. A pályázati tudomásunk, szerint

huszonöt pályamű

tősége indokolatlanul ző műveket már ták olvasásra

határidőt - jóllehet

beérkezett - a színház

egy hónappal meghosszabbította.

veze-

A beérkeés kiad -

a színház tagjainak, aminek következtében

felme-

lehetősége.

elbíráló bizottságba

rült írók közül senkit sem kértek zet, hogy az írók

műveit nem

ami a pályázó írók önérzetét

772

írt ki

a pályázati határidő előtt felbontották

rülhetett a p l a g i z á l á s A műveket

pályázatot

a Batsányi

Társaságba

föl, s így előállott

írók és kritikusok mélyen

sérti.

tömö-

az a hely-

bírálták

felül,

3. A fentiek alapján a Batsányi János Irodalmi zárt ülése elhatározta, hogy

az említett kifogásait

Társaság a színház

felügyelő hatóságnak, a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi tériumnak

és a város polgármesterének

őket, hogy a saját hatáskörükben szó

tudomására

Minisz-

hozza, s kéri

tegyék meg a szükségesnek

lát-

lépéseket. Kő Kálmán s. k. főtitkár

Tisztázat

ÜMKL XIX-I-l-i-221376-1948 .

A Művészeti

Főosztály

solatban megküldte

vezetője a Batsányi Társaság

levelét

a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának

"hogy a benne felsorolt

pontokra

vonatkozó és az üzemi

ság elnökével közösen szerkesztett

jelentését sürgősen

má-

azzal,

bizottterjessze

fel."

247.


29.

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

IGAZGATÓJÁNAK

ÉS U. B. ELNÖKÉNEK

TÉSE A VKM-HEZ A BATSÁNYI JÁNOS IRODALMI TÁRSASÁG

BÍRÁLATÁRÓL.

221.376/1948. VII. ü. o. sz. leiratára, meg a Batsányi Irodalmi Társaság beadványára

a következő közösen

JELEN-

János

szerkesztett

773

jelentést

küldjük.

Először megvilágítjuk János Irodalmi minden pontjára

az előzményeket,

Társaság beadványát

amelyek a Batsányi

szülték, majd a beadvány

(hivtkozással a sorszámra) külön-külön

fele-

lünk . Az évad elején 1948. évi december hó 1-i lejárattal

pályá-

zatot írtunk ki egész estét betöltő színdarabra. A beérkezett pályázatok között

szerepelt Kő Kálmán Iránytű című darabja

Sem az övé, sem a többi pályamű

nem érte el az előadásra

mas darab színvonalát, ezért a határidőt A meghosszabbítás

is.

alkal-

meghosszabbítottuk.

után adta be Vasvári László pécsi író a da-

rabját, amelyet

megfelelőnek

ságból, sértett

önérzetből és kellő önkritika hiánya miatt, mi-

vel nem az ő darabját

szerkesztése

előtt pár

nappal Pécsett

kiküldötteként,

volt Nagy

akinek

hibáit és a jövő tennivalóit megbeszéljék.

Ador-

indítványára

a pécsi írók és a színház vezetősége összeültek, hogy

a múlt

Ezen a megbeszélésen

kifogás sem hangzott el a színház működése

len. Akkor még Vasvári László színdarabját Most pedig

ösz-

lett a beadvány. Megemlítjük, hogy a

ján, a Kultuszminisztérium

egyetlen komoly

hiú-

fogadtuk el, rendkívüli ülést hívott

sze, amelynek eredménye beadvány

találtunk. Kő Kálmán egyéni

visszatérünk

nem tűztük

el-

műsorra.

a Batsányi János Irodalmi

Társaság

beadványára. l/a. "mindenekelőtt, mert a műsor összeállításában jeződött ki az az új realista az épülő szocializmus

dolgozói a színházaktól

A műsor összeállításában

774

irányzat és művészi nívó,

nem fe amelyet

elvárhatnak".

nem fejeződhetett

ki a realista

irányzat, mert az a játékstílusban színdarabot

lehet realista, vagy

darab értékétől

fejeződhet ki.

nem realista

tes zenés vígjáték

szemléletű operettek,

s csupán néhány, a mai szellemnek

selej-

megfelelő

színre".

A jelen pillanatig csak polgári, vagy operettek

módon játszani a

függetlenül.

1/b. "Az idei műsorban polgári

mű került

Bármilyen

vannak, mert a felszabadulás

feudalista

óta új operettet nem

tak - s mivel színházunk kénytelen operettet

is játszani

a régi anyagból válogathatunk. Ám az előadásainkban nem a konvencionális módon játszani Műsorunk

ezeket az

felét operettek, második

adják. Ez a % arány a tájszínházi Akkor játszunk a táj községeiben

szellemű ír-

- csak

igyekeztünk

operetteket.

felét prózai

előadások miatt

színdarabok

szükséges.

és bányatelepein, amikor

Pé-

csett operett megy. Ezen túl pedig a költségvetés betartása

is

kötelez erre az arányra. Műsorunk

az elmúlt 4 hónapban:

Próza Gow: Mélyek Móricz: Sári

Operettt

a gyökerek

cimborája

Gergely: Vitézek Mikszáth: Különös

Csárdáskirálynő

Huszka: Gül Baba

bíró

Shaw: Az ördög

Kálmán:

és hősök házasság

Vasvári: Viola u. 18.

Zerkovitz: Doktor Zerkovitz: Hulló Szolovjov:

falevél

Csendháborító

Fali: Elvált

Hisszük, hogy prózai műsorunk

úr

asszony

nyilvánvalóan

haladó.

Az operett műsorban megnyitás óta tervszerűen

kísérlete-

775

ziink, hogy megtaláljuk

azt a módot, amivel

ban - a régieket mostani közönségünknek

- új operett

alkalmassá

hiányá-

tegyük.

Csárdáskirálynő Rácz György

átírásában

lenbonviván"-t

játszottuk. Rácz György

új figurát,

írt a darabba. Ez a megoldás már azért sem

légítő - tapasztalataink

alapján

-, mert a zene a régi

vánt támogatja, kiemeli és az "ellenbonviván" szi szimpatikussá, példaképpé a néző

dacára

"elkie-

bonvi-

is őt te-

szívében.

Gül Baba Csak mesejáték pozitív Doktor

lévén nem ártott és nem használt, tehát nem

adott

eredményt. úr

Polgári és kapitalista

tendenciájú

sa, rendezése,

a szereplők

ta, kigúnyolta

a századeleji

pl. a karrierista

operett. De a darab

játékstílusa

polgári világ

ügyvédet, kicsapongó

tet. Tárgyilagosan

következtében

előadákifiguráz-

jellegzetességeit,

feleségét, a tangóőrüle-

megállapíthatjuk, ezzel az előadással

részleges eredményt értünk el, mert közönségünk gúnyolás és kifigurázáson

is csak

nagy része a ki-

átnézett, s "a régi szép időket"

látta.

Hulló falevél Minden prózai szöveg nélkül, helyesebben nagyon kevés szöveggel csak

revüt játszani, ezt próbáltuk

rettel. Ez a próbálkozás sikerült

szerintünk

meg ezzel az opea legkevésbé,

a szöveg nélküli képek giccses, konvencionális zolta a polgári

világszemléletet,

veggel nevetségessé

776

tettük

volna.

prózai

volta hűen

mert ábrá-

anélkül, hogy esetleg új szö-

Csendháborító Szolovjov

mesejátékát, amely bő alkalmat ad zenei

operetté dolgoztattuk

aláfestésre,

át. Zenéjét a színház karmestere

szerez-

te, a szükséges vers szövegeket pedig egyik pécsi költő, a Batsányi Elvált

Társaság

tagja: Koppányi György

írta.

asszony

Az operettet Koppányi

Györggyel dolgoztattuk

át,

olyképpen,

hogy egy új szereplő, a "Néző" a darab folyamán beleszól lőadásba, elmondja kifogásait kérve, hogy változtassuk tünkkel játsszák

a szöveg és játékstílus

meg a szereplőket

és a mai

az e-

ellen,

szemléle-

tovább a szerepüket.

így alakult át a színdarab

az előadás folyamán s ami eredetileg

követendő példa volt, az most nevetségessé Eddigi kísérleteink

kiértékelése

vált.

a következő:

Két járható utat véltünk megtalálni. Egyik:

megzenésítésre

alkalmas prózai művek operett átdolgozása, mind pl. tó. (Következő átdolgozás: Goldoni: Furfangos A másik: a régi operettek oly azt az Elvált asszony

példája

1/c. "Klasszikusokat,

Csendháborí-

özvegy.)

formában való

játszása, mint

mutatja.

eredeti bemutatókat a műsor nem

ho-

zott" . Nem játszottunk

eddig klasszikusokat, mert

szerint a főszezonban tatásra

(január

január-február-márciusban

9. Moliere: Tudós

műsortervünk kerülnek

nők).

Eredeti bemutatót csak akkor játszhatunk, ha van. tot írtunk ki, hogy

bemu-

legyen. S ahogy

lett: el is

Pályáza-

játszottuk.

777

(Megjegyezzük, hogy a beadvány

szerkesztői

jól tudták, hogy e-

redeti bemutatóra készülünk, hiszen Kő Kálmán darabjával lyen értelemben

foglalkoztunk.)

1/d. "...Tájszínház több ízben előadta falvakban Molnár zenés

is i-

Ferenc: Doktor

bányavidéken

úr című kapitalista

és

szellemű

vígjátékát". A Tájszínház játszotta

feltétlen szükség lesítése,

a Doktor

úrat, de csak ott,

volt operett bemutatására, a közönség

megtartása miatt. Mindössze három helyen

ahol kiszé-

mutattuk

be. 2. "A színház december

1-i határidővel

pályázatot

írt ki

egész estét betöltő darabra. A pályázati határidőt - jóllehet tudomásunk

szerint 25 pályamű érkezett be - a színház

sége indokolatlanul műveket

egy hónappal meghosszabbította.

már a pályázati határidő lejárta előtt

és kiadták olvasásra felmerülhetett

elbíráló

bi-

írók közül senkit

sem

kértek föl, s így előállt a helyzet, hogy és kritikusok lyen

következtében

a plagizálás lehetősége. A műveket tömörült

bírálták

írók műveit nem

felül, ami a pályázó

írók

írók önérzetét

mé-

sérti". Hogy a pályázatot miért hosszabbítottuk

megindokoltuk.

A pályaműveket

felbontottuk

meg,

lálni, amely bemutatásra a Batsányi

Irodalmi

számítottunk

bevezetőnkben

bátran, mert nem volt

titkos a pályázat, s minél előbb olyan színdarabot

778

A beérkező

felbontották

a színház tagjainak, aminek

zottságban a Batsányi Társaságba

vezető-

akartunk

alkalmas. A bíráló bizottság

nem

Társaság képviselőiből, mert hiszen

legelőször

is, mint pályázókra. Egyébként

ta-

állhat

rájuk bíráló-

bizottság még nincs is, mert a pályázat lejárta után színdarabok

számától, műfajától

ló bizottság

beküldött

(operett, próza) függ a bírá-

összeállítása.

Végezetül j e l e n t j ü k , hogy Pécs thj. város színügyi sága foglalkozván a Batsányi val, hivatalosan

János Irodalmi Társaság

is elmarasztalta

destruktív, nem építő

a Társaságot,

Tisztázat UMKL

beadványá-

felelőtlen,

kritikájáért.

Horváth Jenő s. k. U.

bizott-

Lendvay

Ferenc s. k.

igazgató

B. elnök

XIX-I-l-i-235290-1949.

Az iratra kézírással

feljegyezve:

"Tudomásul

szolgál.

Irattárba

helyezhető, Bp. 1949. jan. 17. Varga."

248.

Pécs, 1949. január

LENDVAY FERENC

23.

IGAZGATÓ

SZÍNHÁZ MŰSORTERVÉRŐL

JELENTÉSE

A VKM-HEZ A PÉCSI

NEMZETI

ÉS A TÁRSULAT MUNKACSOPORTJAINAK

TEVÉ-

KENYSÉGÉRŐL.

MŰSORTERV Január

31-én

Február 5-én

J. Petrov:

A béke

szigete

Goldoni:

Furfangos özvegy (Maros Rudolf zenéje)

779

Február

22-én

Kanin:

Ócskavas nagyban

Kornejcsuk:

Platón

Krecset

Február

26-án

Shontan:

Szabin nők

Március

12-én

Strauss:

Denevér

március

16-án

Kornejcsuk:

Platón Krecset Ócskavas

Március

20-án

Április-május

Tavaszi

Shakespeare

Hamlet

Gorkij:

Ellenségek

Huszka:

Szibill

január-február-március

elrablása

(vagy)

nagyban

Strauss:

TÁJSZÍNHÁZI

(vagy)

hangok

MŰSORTERV

hónapokban még előre meg nem

határozott

időpontokban: Moliére:

Tudós

nők

Gow:

Mélyek a gyökerek

Kanin:

Ócskavas

nagyban

A Tájszínház 10-15 előadást tart havonta különböző ken. A három hónap

alatt 40-45 előadás 30-35 különböző

helyehelyen.

A Pécsi Nemzeti Színház a fenti három hónapban nem

mozdul

állomáshelyéről. A színházi és ünnepségeken

előadásokon kívül részt vesz minden szavalatokkal.

A Pécsi Nemzeti Színház munkacsoportjainak munkaterve.

780

pártnapon

három

hónapos

A tájszínházi munkacsoport

hat különböző pécsi

létrehívja a munkás színjátszó csoportokat, új senyt ír ki részükre, és az egyes csoportokat rendezővel látja

színjátszóverszíndarabbal

munkacsoport

a színház műsorújságának

foko-

terjesztésére helyi költők műveiből minden egyes

dányban verseket és novellákat helyez el. és így az eddiginél nagyobb

pél-

lehetővé

válik

kereslet.

A Szociális munkacsoport a szociális pénztár további lesztésére február hó 19-én bált rendez, amelynek teljes tele a szociális Továbbra lő

és

el.

Tájékoztatási zatosabb

üzemben

fejbevé-

pénztáré.

is fenntartjuk

a minden hó 6-án kiosztásra

kerü-

ösztöndíjakat. A Művelődési munkacsoport január hő 25-től kezdődően

előkészítő tanfolyamot

indít a szakszervezeti

vizsgákra.

első: alapfokú, az összes felvételre kerülő csak

két Az

ideiglenes

tagsággal bírók részére, a második: középfokú azok részére, akik gyakorlatos tagokból rendes tagokká szeretnék magukat

átmi-

nősíteni . Továbbra

is folytatjuk

a heti egyszeri

"beszélgetések

a

színházról" előadássorozatot, avval a változattal, hogy

azon

mindenki köteles részt venni, tehát próbaidőn belül nem

tartjuk

meg. A Pécsi Nemzeti Színház elhatározta, hogy saját vetési keretén belül forgószínpadot épít a pécsi A tervek szerint a színpad

költség-

színházban.

február hó 5-én Goldoni:

fangos özvegy című darabjának bemutatójára

elkészül.

Fur-

Költség-

781

vetési előirányzata:

10 000 Ft.

Március hónapban

a Tájszínház körfüggönyeit cseréljük

ki,

még pedig oly módon, hogy több fajta színű függöny

össszeállí-

tásából - akár

színpadképe-

ket lehessen

felvonásonként

is - különböző színű

létrehozni.

Két új színdarab pályázatot

írtunk ki. Első: egész

betöltő, népi elemekből összeállított

estét

zenés darabra, 1 000 Ft-

os első díjjal, második: egész estét betöltő prózai műre, 2 000 Ft-os első

díjjal.

Továbbá a Pécsi Nemzeti Színház testvérszínházává a kaposvári

színházat. Ez azt jelenti, hogy anyaggal,

vel segíti a kaposvári ját két hetes időszakra

színházat, és havonta vendégül

A színház pártszervezete

fogadta rendező-

annak egy-egy

tag-

látja tanulmány útként.

alapfokú

szemináriumot

Lendvay

Ferenc s. k.

folytat.

igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-235673-1949.

249.


VKM MINISZTERI BAN A VKM ÁLTAL

782

31.

SEGÉDTITKÁR ELRENDELT

JELENTÉSE A PÉCSI NEMZETI VIZSGÁLATOKRÓL

SZÍNHÁZ-

ÉS A VÁROS EGYÉB

KUL-

TURÁLIS

ÜGYEIRŐL.

Lendvay Ferenc elsőrendű I. A színház

színtársulata

(Pécs)

helyisége

A színház helyisége a Pécsi Nemzeti Színház. 700. A színpad eléggé elavult, öltözők ség, mint egyéb helyiségei város tulajdonát II.

Befogadóképessége

jók, úgy a színházhelyi-

fűthetők. A világítási berendezés a

képezi.

Társulat

Az igazgató - az üzemi bizottság

és a tagok véleménye szerint -

a társulat vezetésére alkalmas. A darabok rendezésénél,

valamint

a színház egyéb szervezeti kérdéseinél vesz részt, általában ház irányításába mindenféle területen bekapcsolódik. nem tartozik. Saját tapasztalataim

a szín-

Gázsival

alapján, valamint a párttal

folytatott megbeszélés, a városi kultúrtanácsnokkal és a polgármesterrel vélemény

folytatott megbeszéléseim

alakult ki, hogy úgy a társulat, mint pedig az

tó saját személyében dolgozók

alapján az az általános igazga-

alapjaiban hibás a színház vezetéséért. A

a színtársulatot

nem szeretik. Ez a megállapítás

ered, hogy a színház egyes nőtagjai

erkölcstelen

onnan

magaviseletet

tanúsítanak, a férfi tagjai pedig általában külön elefántcsonttoronyban laknak, és a politikai sen elzárkóznak

a tömegekkel

tudatlanságuknál

való kapcsolatuktól.

pést abba az irányba nem tettek eddig, hogy molyabb mértékben közeledtek magát a dolgozókkal

fogva

Semmilyen

a dolgozók

volna, illetve, hogy

teljelé-

felé

ko-

a társulat

megszerettesse.

783

Lendvay Ferenc előzetes kalkulációs költségei helytállóak, mert abban arra az álláspontra teljes mértékben állami

sem

voltak

helyezkedett, hogy

és városi szubvenció formájában

bizto-

sítsa a színház egyébként nagy rezsijét. A színház 64 %-os rezsivel dolgozik. Sem az tettek\a

tömegszervezés

igazgató, sem a szervezőtitkár

irányában komolyabb lépést, inkább

nyelmi álláspontra helyezkedve akarták letve kiadásait

nem ké-

a színház bevételét,

il-

fedezni. Pécs városában, ahol kb. 20 000 üzemi

dolgozó van, kellő és jó szervezés mellett legalább 10 000 bérletest lehetett

volna biztosítani

a dolgozók közül, ezzel

ben a színház csupán 2 200 bérletezést tesen az egyéb

alkalmi

ért el, amely

színházlátogató közönséget

fedezte

összesen

Az átlagbevétele 70 000 forint, ezzel szemben az

természe-

sem tudta oly

mértékben felnövelni, hogy az a színház kiadásait A színház átlag látogató közönsége havonta

átlagkiadása

művész, 17 műszaki, 4 adminisztrátor, 20 színtermi főből áll. A színház jelenlegi

közadók, valamint 10 000 forint kölcsönből 28 000 forint, közadótartozás össztartozás

a továbbiak

tartozása 0TI és

áll.

OTI-tartozás

37 500 forint, ennél

és ilyen színházlátogatottság

folyamán mindinkább növekedni

40

személyzet

fogva

74 500 forintot tesz ki. Természetszerűleg

vezetés mellett

volna.

6-7 000 fő.

85 000 forint. A színház létszáma összesen 101 fő, amely

és 20 zenekari

szem-

az ilyen

mellett e tartozás

fog. Az

igazgatónak

konkrét elképzelése nem volt, a színház további létezését, esetleges más állomáshelyre de semmi esetre

784

való átköltözéssel akarta

vagy

megoldani,

sem gondolt arra, hogy a hibát úgy saját

magá-

ban, mint pedig a színészek

viselkedésében

keresse, és arra

törekedne, hogy valamilyen formában az egyébként talmas közönségtábort

a színház részére

adva lévő

megszervezze.

A társulat tagjai dacára annak, hogy megállapításom rint az évad megkezdése szemináriumokat

óta úgy politikai, mint egyéb

tartottak, politikailag

Helytelen megállapításaik

vannak

érzékük

kal jobb, mint az operett társulaté, amely

beszélgetéseken

házkodásuk

felfogása

sok-

viszont teljes mér-

a társulat tagjait az egyéni

figyelmeztettük, mely alkalommal belátták, hogy

a szellem megváltoztatására

kiküszöbölésé-

ígéretet tettek.

és ellátásuk kielégítő. A társulatnak

van, melyet a társulat által megalakított zet, és itt a társulat tagjai naponta értékben háromszori III.

máso-

a kezdetlegesség

valóban ők követtek el nagy hibákat és a hibák re, valamint

szakmai

egyenlőek a nullával.

fokán áll. A prózai társulat nívója és politikai

tékben rossz. Ezekre a hibájukra

sze-

és a hibákat igyekeznek

kon keresni és meglátni. Önkritikái

ha-

étkezést

Ru-

közös menzája

szociális brigád

6 forint 50 fillér

ve-

ellen-

kapnak.

Műsorpolitika

Műsorpolitikájuk

aránylag kielégítő. Különösen a prózai

dások nívó tekintetében a megkívánt körülmények nak. Egy-egy így azok nívó mutatott

között

előamozog-

prózai darabot 30 próba után hoznak előadásra, tekintetében

teljes mértékben megfelelőek. A be-

operett darabok viszont nem a legjobbak, hiszen

bek között bemutatták

és

az Elvált asszony

igyekeztek az operettet átdolgozni.

című operettet

töb-

is, bár

Természetesen, mivel az át-

785

dolgozás nem megfelelő volt, a közönségnél ellenkező

hatást

váltott ki, és mondhatnám azt, hogy veszélyessé vált az operett bemutatása.

Általában a bemutatott operettek mindegyikét

keznek megváltoztatni,

természetesen

letve megváltoztatások

az ő beismerésük

sem voltak

IV.

igye-

ezek az átdolgozások, szerint is, egy

il-

ízben

megfelelőek.

Előadások

Kiküldetésem

alkalmával

a Szabin nők elrablása című zenés bo-

hózatot, valamint Gorkij: Kispolgárok

című színművét

láttam.

Az előadás mind a két esetben kielégítő volt. A Szabin nők rablása d. u.-i előadása diákoknak 100 %-ig megtöltötték végigélvezték

el-

lett bemutatva, a diákok

a házat, és az előadás végéig

az egyébként csak csupán teljesen

előadást. A bemutatott Gorkij: Kispolgárok

önfeledten

szórakoztató

színműve

előadásban,

jelmezben, díszletben teljes mértékben kielégítő volt, és a várt eredménynek megfelelt. Annál szomorúbb képet mutatott a darab közönség-látogatottsága,

ugyanis az előadás a dolgozók

bérletében m e n t , mely alkalommal erre a napra 600 bérlőnek

kel-

lett volna részt venni az előadáson, és ezzel szemben a bemutatott kasszaraport

tanúsága

szerint

a szabadhelyekből

értékű jegyet adtak el, amely 20 embernek

130

forint

felel meg és a bérlők

közül kb. 200 fő vett részt az előadáson, vagyis még azok

sem

jöttek el az előadást megnézni, akik tulajdonképpen bérlet májában

a ház 80 %-át kitették. A darabot Horváth

te, és így a darab sikere nemcsak

Jenő

786

rendez-

a rendező jó munkáját,

a rendező által helyesen betanult szereplők munkáját

for-

hanem

is dicséri.

V.

Közönségszervezés

Pécs 85 000 lakosú város. Kb. 20 000 főt kitevő ipari sága van, a lakosság többi része közalkalmazottak, iparosok, parasztság összetételéből

alkalmával

kifogásai

is

vannak. Az ipari munkásság

a színházat, és valami

teljesen

idegenszerű

gulat ütötte fel a fejét abban az irányban, hogy munkásság bemenjen. Aczél elvtárs véleménye sorpolitika

közöltem,

ellen a város lakosságának, leginkább

az ipari munkásságnak érzi magáénak

kereskedők,

áll. Aczél elvtárssal, a

megyei titkárral folytatott megbeszélésünk hogy a színtársulat

munkás-

nem han-

a színházba a

szerint nem a mű-

ellen van kifogás, bár az sem teljes mértékben

elégítő, inkább alapvető hibái vannak

a társulat

erkölcstelen magaviselete és az általános emberi

tagjainak

a tár-

tekintse.

elvtárs kritikát gyakorolva megállapította, hogy

az

viselkedésük

nem üti meg azt a mértéket, amely maga után vonná, hogy sulatot a munkásság meg is szeresse és magáénak

ki-

a párt

Aczél

maga

sem folytatott megfelelő munkát abban az irányban, hogy a közönség kellően meg legyen szervezve. Ezzel kapcsolatosan hozta fel indokul, hogy egyéb és fontosabb

elfoglaltságuk

att ezt a területet eddig valóban elhanyagolták. konkrét

tudná támogatni

mi-

Határozott

ígéretet nem tudott tenni arra vonatkozólag, hogy

a szezonban komolyabb mértékben

azt

a színház

és

ebben he-

lyes irányítását. Aczél elvtárs felemlítette még azt is, hogy véleménye szerint nem helyes az a körülmény, hogy a szegedi színház nagyobb mértékű anyagi támogatást élvez, mint a pécsi, holott Pécs sokkal nagyobb ipari centrum, mint

Szeged.

787

VI.

Javaslat

Figyelembe véve az eddigi rossz szervezési murvát, és azt a körülményt, hogy a színház szervező

titkára továbbiak

folyamán

sem tud kellően megfelelő szervezést kifejteni, javaslom, a társulatnál

feltétlenül alkalmazni kellene egy fizikai

kást, mint szervező titkárt, aki egyúttal mint színházi párttitkár

is működne. Természetesen

erre egy helyileg

mert és a munkásság körében közszeretetnek van szükség. Aczél elvtárs véleménye

hogy mun-

üzemi közis-

örvendő

személyre

szerint ilyen

elvtársat

vagy a bányászoktól, vagy egyéb ipari üzemtől lehetne is kérni. Javasolom továbbá, hogy a társulat részére a fennálló leginkább

is a kölcsön azonnali visszafizetésére

rendkívüli államsegélyt

tartozás,

10 000

forint

utaljunk ki, a továbbiak folyamán

a havi 22 000 forintos államsegélyt folyósítsuk. Remélhetőleg

25 000 forintra

a kiszállás alkalmával

megbeszélések,

valamint

intézkedések

színház helyes

irányban való működését

pedig

felemelve

folytatott

maguk után fogják vonni a és az eredményesebb

kö-

zönségszervezést.

VII. Egyéb A megejtett gazdasági kivizsgálásról számvizsgálók

a jelentést a kiküldött

külön fogják felterjeszteni.

mával megbeszélést

Kiküldetésem

alkal-

tartottunk még a város polgármesterével, a

kultúrtanácsnokával, Both Bélával. A város

polgármesterével

folytatott megbeszélés alkalmával mepállapítottam,

- melyet a

polgármester

illetve a

788

is állított - hogy a kultúrtanácsnok,

közbeeső szervek sok tekintetben

a polgármestert

helytelen

lentésükkel félrevezették. Többek között: a város sében 57 000 forintot

fedezésére, a villanyáram kw

pedig 15 000 kw-ban állapította meg, amely lett havonta 1 250 kw-ot tesz ki, mely mértékű

költségveté-

irányzott elő a színház fűtési,

világítási költségeinek

2.20 forintra

mel-

a teljes

1949.

a villanyáramot a régi 1.44

január

forintról

emelte fel, amely kb. 48 % - o s emelést

ga után, hogy nemcsak

határát

így a színház a

15 000 kw-ot március végéig teljesen kimerítette. 1-én kormányrendelettel

valamint

állandó színház

természetesen

színpadi világítás mellett kevés.

je-

is vont

ma-

áramban, de költségben is kimerült a vá-

ros ez irányú költségvetése.

Természetesen

a polgármester

tán érdeklődve, hogy miért ilyen sok a villanyáram az illetékes szakreferensétől

azu-

költsége,

oly felvilágosítást kapott,

hogy

ezért a színház a felelős, mert a villanyáramot csupán 8 %-kal emelték

fel. Ilyen és ehhez hasonló félrevezetéssel

a polgármester

véleményét a színház támogatása ellen

A beszélgetések tanácsnokának

halvány

Kiküldetésünk

sejtelme sincs arról, hogy

alkalmával felkerestük

tulajdonképpen

életét.

még a Városi

kolát, ahol megállapítottuk, hogy a kultúrtanácsnok nincs tisztában

hangolni.

folyamán megállapítottam, hogy a város kultúr-

hogyan kellene irányítani a város kultúrális

azzal, hogy a Zeneiskolában

Zeneis-

abszolút

tulajdonképpen

lyen munkaerők dolgoznak, milyen növendéklétszámmal és mily tagozatokat tanítanak. A Zeneiskolában zenenövendék

igyekeztek

dolgoznak

jelenleg

tanul. Szociális összetétele 84 %-ban

mi-

374

polgári.

789

1945 óta a szociális összetétele a következőképpen

alakult.

1945 és 1946-os évadban 27,5 % ipari munkásság, a többi % polgárság gyermekeiből adódott. Ezzel szemben 1948/49-es a munkásság

százalékaránya

ben az évadban

11 %-os lemorzsolódást

jelentkezik mintegy

mutat és eb-

1/2 %-ot kitevő

gi munkásság. Kérdésünkre, hogy foglalkoznak-e

évadban

mezőgazdasá-

a zeneiskolában

a tanárok politikával, a választ adó tanár majdcsaknem kozva mondta, hogy már pedig zeneiskolában nem politizálnak.

csak zenélnek

A Zeneiskola hangversenyt

re üzemekben még nem adott. A Zeneiskola ményük, hogy a magasabb

színvonalú

kedvelik. A zenei munkaközösség

és

a munkásság

tanárainak

részé-

az a véle-

zenét nem értik és nem

kialakítására, valamint

nei téren a művészet és a munkásság közötti sára ez idáig a Zeneiskola

tilta-

vezetősége

viszony

lépéseket

is

a ze-

kialakítá-

egyáltalán

nem

tett. Irodalmi

téren a Pécsett lévő Batsányi

ban van, a vezetőség tagjai egymás ellen az irodalmi

Társaság

intrikát

folytatnak,

élettel vajmi keveset törődnek. Ugyanez

az egyéb művészeti vonalra

is. A városnak

az

ezek után komolyabb mértékben kultúréletének

tették

fognak

egyáltalán

azt az ígéretet, hogy

foglalkozni Pécs

irányításával.

Gábor Balázs s. k. miniszteri

Tisztázat UMKL

790

XIX-I-l-i-238288-1949.

vonatkozik

elkövetkezendő

5 éves tervre vonatkozólag kultúrális elképzelése nincs, és csupán csak kérdésünkre

haldokló-

segédtitkár

általános

250. Pécs, 1949. április 8.

A VKM REVIZOR

JELENTÉSE A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ 1948-49.

ÉVI

GAZDÁLKODÁSÁRÓL.

A minisztérium

számvevőségének

lapján megbízást kaptam kodásának

igazgatósága

telefonközlése

a pécsi városi Nemzeti Színház

a-

gazdál-

megvizsgálására.

Jelentem, hogy a megbizatásnak eredményéről

bevételi-kiadási

eleget tettem. A vizsgálat

összehasonlító kimutatást

készí-

tettem, melyből kitűnik, hogy a színház folyó színi évadi dálkodása nem rentábilis. A vizsgálat

során

gaz-

megállapítottam,

hogy bár a színház az államsegély-előirányzatnál

eddig 32 000

Ft-tal magasabb összegű államsegélyben

(VKM

gély), mégis ezen magasabb

részesült

dotáció mellett

lenleg 74 213.68 Ft adóssága

államse-

is a színháznak

je-

van. Az adósságok kizárólag

köza-

dótartozások. Megállapítottam, hogy a színház igazgatója

nem a

színház költségvetése

alapján gazdálkodott, mert a bevételi

lőirányzat megvizsgálásakor irányzat a helyi viszonyok a közadótartozások

a bevételi

alapján helyes. Kétségtelen,

oka az, hogy a közadótartozásokra

zott havi hitelösszegeket zett kiadásokra

az is kitűnt, hogy

a színház igazgatója más,

fordította. Kérem miniszter urat,

a színház személyi

létszámának

szükségességét

Rá kell mutatnom továbbá arra, hogy

eelő-

hogy

előiránytúlmérete-

szíveskedjék

felülvizsgáltatni,

a színházi

nézőtér

791

bevételei

a teltház bevételi összegéhez viszonyítva

lagosan, egyéb bevételekkel

32.90 % át-

(büfé, r u h a t á r ) 35. 'il % - o s . A szín-

háházi nézőtér kedvezőtlen kihasználásának

oka,

a színház rossz propagandájának

Hallomásból

hogy a színházi

látogatásokra

eredménye.

nincsenek

zemi dolgozók, pedig a kollektív kiaknázására

Jelentésem

kivitelezésére

és állandó

színházlátogatás követ-

nagyon szerencsés helyzetben

van.

alapján kérem Miniszter urat, szíveskedjék

fel-

hívni a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját, hogy a fokozott takarékosság kizárólag

hitelek erejéig

tudom,

szélesen bevonva az ü-

Pécs város földrajzi és gazdasági helyzete

keztében ennek

gazdálkodása

kétségtelenül

gazdálkodásánál

elve érvényesüljön, valamint arra, hogy a színház költségvetésében

megállapított

történjék. Kobold Ferenc s. k. min.

Tisztázat UMKL

számellenőr

XIX-I-l-i-238288-1949.

251.

Pécs, 1949. november

A PÉCSI NEMZETI MINISZTÉRIUM ANYAGI

792

11.

SZÍNHÁZ

IGAZGATÓJÁNAK

SZÍNHÁZI FŐOSZTÁLYA

HELYZETÉRŐL.

BEADVÁNYA A NÉPMŰVELÉSI

VEZETŐJÉHEZ A SZÍNHÁZ

NEHÉZ

Értesítem

a Minisztériumot, hogy a Pécsi Nemzeti Színház

bérle-

ti beszervezése az alatt az idő alatt, amíg Kaposvárott

igen

nehéz körülmények között megindult, az anyavárosban sem

sike-

rült. Pécsett mindössze 2 000 bérlő fogadta a színházat. esetenkénti

jegyvásárló közönség

a színház anyagilag

is rendkívül fogyatékos.

ákontók kiutalására

csupán

szorítkozhat, és az előkészü-

letben lévő darabok díszleteit és jelmezeit előre

Ezért

fgen nehéz helyzetbe került. A társulat

tagjainak gázsiját nem tudja folyósítani, azok számára jelentéktelen

Az

sem tudja

kellően

fedezni. Ez a kritikus helyzet csak most néhány

va. A helyi pártszervezet, a Szakmaközi önkritikájában

nap óta van

Bizottság

és a sajtó

belátta, hogy nem állt ki teljes súlyával

ház ügye mellé és most ennek pótlásául, teljes erővel neki a javítás kérdésének. Az új bérletkampány bizakodásra

felold-

adnak okot, számszerűen

első

e pillanatban

a szín-

látott

eredményei

az 5 000-en

túli számot is el fogjuk tudni érni. Ezen kívül a pártszervezet gondoskodni ről

fog egyes bérleten kívüli esték

beszervezésé.-

is. Mindaddig, amíg ezek az eredmények

anyagilag

nem

éreztetik

hatásukat, a Pécsi Nemzeti Színház azzal a kéréssel fordul a minisztériumhoz, hogy részére a december havi szubvenciót re folyósítani

elő-

szíveskedjék.

Ilyenformán

a munkarend

zavartalan biztosítása

elérhető

volna. Mindezeken kívül szíves tudomására hozom a minisztérium főosztályának, hogy a Tájszínház

terén

is állandó

nehézségek

793

gördülnek

utunkba. Csak a teljes bérlői

áron juthatunk

nagy

nehezen autóbuszhoz, és még az esetleges büntetéspénzek zetésére

is írásban kötelezni kellett

Sajnálattal

megfi-

magunkat.

kell tapasztalnom, hogy a város nem mutat még

csak akkora érdeklődést

sem, mint a tavalyi

színházzal

szemben

mutatott. Kérjük sürgős intézkedésüket

mindkét

ügyben.

k. igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-065544-1949.

Az iraton található feljegyzés szerint a minisztérium színház költségeit gi ügyekben pedig

visszamenőleg

a Táj-

is megtérítette. Az egyéb

az illetékesekkel

"tárgyalásokat"

fognak

anya^/ foly-

tatni.

252.


A PÉCSI NEMZETI MINISZTÉRIUM ZATALA KÖRÜLI

Értesítem

794

8.

SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁNAK

BEADVÁNYA

A NÉPMŰVELÉSI

SZÍNHÁZI FŐOSZTÁLYÁHOZ A SZÍNHÁZÉPÜLET

RENDBEHO-

PROBLÉMÁKRÓL.

a Minisztériumot, hogy

folyó hó 6 - á n d. e. a Pécsi

Nemzeti Színház Üzemi Bizottságának

nevében Gyöngyösi

János

Ü. B. titkár, Bakos László Ü. B. elnök, valamint Mándoky gazd. titkár és Ütő Endre műszaki Jenő városi főjegyzőt, hogy

vezető felkeresték

nála érdeklődjenek

kilátásba helyezett munkálatok

elvégzését

A főjegyző kijelentette, hogy minisztériumhoz

Kálmán

Csolosz

a színházban

illetően.

több ízben fordult

a Belügy-

(első ízben folyó évi november hó 9 - é n , 32.340/

1949/4-1949. V. számú átiratban, erre választ kapott a Belügyminisztériumtól

1.750/12-1949.

megkérdezték, hogy

III./3-B. M. szám alatt,

időszerű-e?). Másodízben

Belügyminisztériumhoz

A második számú beadványra

válasz nem

A színház képviseletében

32.340/6-1949.

"Sürgős"

jelzéssel.

érkezett.

megjelentek

lelték a város legmesszebbmenő ugyanakkor

a város felírt a

folyó évi november hó 21-én

V. P. M. szám alatt, időszerű megokolással,

melyben

kétségen kívül

jóindulatát a színház

azonban tudomásul kell vennünk, hogy

ész-

irányában,

a folytonos

ak-

tázás közepette elvész a gyermek. Arra való tekintettel, hogy Dabronaki elvtárs Pécsett takor felvilágosított

bennünket

arról, hogy

teltével a részünkre előirányozható abban az esztendőben ségvetési

jár-

a december hó el-

40 000 Ft elvész, mint

kiutalható és a színházra

fordítható

az költ-

részösszeg.

Bátorkodom megkérni a Népművelési Minisztérium Főosztályának és sürgősen

Színházi

illetékes szerveit, hogy ebben az ügyben intézkedni

Legüdvösebb

szívesek

behatóan

legyenek.

volna, ha a színház kezéhez kaphatná

a neki

795

szánt összeget, amelynek sokat és renoválásokat

felhasználásával

elintézhetné,

minden egyes forintról számlával

tok halaszthatatlanul

amelyeknek

javítá-

befejeztével

elszámolna.

A Pécsi Nemzeti Színház művészi tétlenül hozzátartozik

a szükséges

nívójának emeléséhez

az is, hogy a legszükségesebb

fel-

munkála-

meginduljanak. Szendrő József

s. k.

igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-09973

Az iratra kézírással rávezetve: rium illetékes osztály adókkal a benti

"F. hó 12-én a Belügyminiszté-

Kovács és Igaz főoszt. vez. h. és elő-

ügyben tárgyaltam, amiről feljegyzést

is nyúj-

tottam be. Közölték velem, hogy 13-án a vidéki városok tanácsosai

tárgyalni. A dologi kiadásokra benti munkálatokat

el fogják

f. hó 13-án személyesen

velük

rendelkezésre álló összegből a

végeztetni, mondotta

főoszt. vez. h. A tárgyalás eredményéről Szendrő

796

kultúr-

be vannak rendelve és ezt az ügyet meg fogják

tájékoztattam."

Igaz Sándor igazgatót

GYŐRI VÁROSI

SZÍNHÁZ

253.

G y ő r , 1947.

június

6.

JEGYZŐKÖNYV

GYŐR, SOPRON

ÉS S Z O M B A T H E L Y

TEKEZLETÉRŐL.

TÉMA

Jelen

dr. P e k o v i t s

vannak:

AZ ÚJ S Z Í N I K E R Ü L E T

thj. v á r o s , Németh

István

thj. város és U d v a r o s város kultúrális Udvaros határozza,

Artúr

ÉR-

(RÉSZLET)

vezetésével

vezetésével

polgármester

Sopron

Szombathely

vezetésével

Győr

thj.

vezetői.

István polgármester

hogy

SZERVEZÉS.

főjegyző

polgármester

István

POLGÁRMESTEREINEK

a tárgyalásra

indítványára

az é r t e k e z l e t

került kérdéseket

a

el-

Szombathelyen

£

felvett

jegyzőkönyv

I. A s z í n h á z kulturális

szi

tudomásul

személyi

kérdésében

miniszter

várost közös

sorrendjében

úrnak

kiadások

az é r t e k e z l e t

egyesíti.

úrnak

fedezésére

örömmel

rendelkezésére.

- a szombathelyi

megállapodás

50 000 f o r i n t t a l

járul

hozzá

fogadja

hogy

Hasonlóképpen

forintot

A három

értelmében

továbbá

a, három

bocsát

hogy

vea

a kerüle-

v á r o s ennek megfelelően - egyenként

a s z í n h á z dologi

színházpolitika,

a

örömmel

azt az e l h a t á r o z á s á t ,

150 000

ti s z í n i g a z g a t ó k

Az e g y s é g e s

meg.

azt az e l h a t á r o z á s á t ,

színikerületbe a miniszter

tárgyalja

50

000-

kiadásaihoz.

a városok

részéről

797

fizetett hozzájárulás egyező szempontok céljából a három

szerinti

város vezetősége megállapodik

1. A színi idény

szeptember

városokban a következő sorrendben

felhasználása

a következőkben:

hó 15-én kezdődik

és az egyes

alakul

szeptember hó 15-től október hó 31-ig

Szombathely,

november

Győr,

hó 1-től január hó 31-ig

február hő 1-től április hó 30-ig

Sopron,

május hó 1 - t ő l június hó 30-ig

Szombathely.

Június hónapra

a választást

a színigazgatókra

bízza

az érte-

kezlet . 2. A színigazgató az idényben staggione les tartani

előadásokat

köte-

azokban a városokban, ahol a társulat éppen nem sze-

repel. Köteles prózai

és operett rendezőt

tartani.

3. A három város vezetősége megállapodik színház céljára a költségvetésben

abban, hogy a

felvett dologi

hozzájárulás

összegéből kulisszákat, jelmezeket és díszleteket

vásárol. E-

zek az illető városnak a tulajdonát képezik, de a tulajdonos város díjtalanul kölcsönadja

a másik két városnak. A rendelke-

zésre álló kulisszákról, díszletekről és jelmezekről kell készíteni

és azt a testvérvárosoknak

leltárt

meg kell küldeni. A

kulisszák méreteit Sopron város fogja a másik két város ről megadni. A jelmezeket, díszleteket

és kulisszákat

sok nem a színigazgatónak, hanem egymásnak mezek, kulisszák lás terhére

és díszlet költségeit

a váro-

adják kölcsön. A jel-

a városok

a hozzájáru-

vállalják.

4. Kötelezi

az értekezlet

a színigazgatót, hogy

dásokat rendezzen, legalább ,50 %-os

798

részé-

kedvezménnyel.

diákelőa-

5. A műsor, a társulat összetétele, továbbá annak lapítása

alkalmával a színigazgató

it köteles

az érdekelt

városok

megálvezető-

meghallgatni.

6. A teremhasználatot, ingyenesen bocsátja

az összes jogokkal mindegyik

a színigazgató rendelkezésére

a terem 10 alkalommal díjtalanul takarítónőt

igénybe vehető.

város

azzal, hogy Jegyszedőt,

az érdekelt város adja, de ezeket a színigazgató

köteles fizetni. A város vezetősége és színügyi bizottsága szére

Győrben és Sopronban

lyokat, Szombathelyen

a szokásos helyeken

pedig 4-4 elsőosztályú

felül a páho-

ülőhelyet.

7. A színház fűtéséhez az érdekelt városok

legfeljebb

%-kal járulnak

hozzá. Villanydíjra

hére havonként

1 000 forintot számolnak el a színház

8. A vigalmi

10

a hozzájárulás

adó összegét a három város közösen

rintban állapítja meg, a hirdetési lető %-os

ugyancsak

ré-

díjakból pedig

ter-

javára. 1 000

fo-

a várost

il-

részesedés felét engedi e l a színigazgatónak.

9. A színészet

védelmében elhatározza

a társvárosok

szigorúan

őrködnek

ban műkedvelő

előadások

ne

az értekezlet,

a felett, hogy a színi

alapján - Horváth

ja igazgatónak. Amennyiben

évad-

legyenek.

10. A három város a kerület színigazgatójául teljesítménye

hogy

- eddigi

Gyula győri színigazgatót

a vallás- és közoktatásügyi

ter úr a kerületet más igazgatónak

óhajtaná

adni, a három

szép ajánl-

miniszváros ww

vezetősége a döntés előtt feltétlenül kéri

meghallgatását.

Udvaros István s. k. polgármester

799

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-89690-1947.

* Az itt említett

értekezletnek

nem találtuk meg az

iratanya-

gát. ** A kihagyott részek sportrendezvények szervezésének

kérdéseivel

és múzeumi

tárlatok

foglalkozott.

254.

Sopron, 1947. június

17.

SOPRON POLGÁRMESTERÉNEK RON-SZOMBATHELY

TÉRSÉGÉBEN

ÉS A KÖLTSÉGVETÉSBEN

Miniszter

BEADVÁNYA

A VKM MINISZTERHEZ

KIALAKÍTANDÓ

VÁLLALT

KÖZÖS

GYÖR-SOP-

SZÍNIKERÜLETRÖL

TÁMOGATÁSÁRÓL.

úr!

Jeleztem, hogy a város költségvetése az 1947/48. évre ez idő szerint összeállítás alatt áll. Az északnyugati

tájegységbe

mörült városok Győrött, 1947. június hó 6 - á n kultúrális kezletet tartottak*, amellyel elhatározták, hogy be mindegyik

város beállítja

niszter úr ajánlotta

a szombathelyi

tö-

érte-

a költségvetés-

kultúrnapokon

50 000 forintos költségkeretet

Mi-

a magyar

színjátszásra. A jövő évi színigazgatói írt értekezleten

engedélyek

kiadása

ügyében

úgy Szombathely, mint Sopron város

megbízták Győr város polgármesterét, hogy Miniszter

800

a fent

kiküldöttei úrnál

el-

járva győződjék meg a pályázókról

és a legmegfelelőbb

gató kijelölését kérje az északnyugati városok

színikerületbe

színigaztömörült

részére.

A győri polgármester az ügyben Miniszter

úr e megbízatást

úrnál jelentkezni

gazgatói kérdés eldönthetővé

vállalta, és ebben

fog, amikor

is a színi-

válik.**

A polgármester

nevében

Dr. Pekovits Artúr s. k. városi

Tisztázat UMKL

főjegyző

XIX-I-l-i-89690-1947.

* Lásd a 253. számú

dokumentumot!

** Lásd a 253. számú dokumentum

jegyzékét!

255.

Győr, 1947. június

lo.

GYÖR POLGÁRMESTERÉNEK

JELENTÉSE A VKM

RÜLET ÉS A SZÍNTÁRSULAT

Miniszter Hivatkozott

SZERVEZÉSÉRŐL

MINISZTERHEZ

A SZÍNIKE-

ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL.

úr!

számú

leiratára

jelentem, hogy Horváth Gyula

igazgató győri társulatával olyan együttest kapott amely úgy a város vezetőségének, mint színpártoló

szín-

városunk, közönségének

801

teljes elismerését

érdemelte ki. Az igazgató

őszinte elismerést érdemel, mert a könnyebb és zenés darabokon kívül, a világirodalom alkotásait, valamint vendégszereplők nagyoperett

klasszikus értékeit

műsorpolitikája fajsúlyú

kimagasló

bevonásával

szólaltatta

prózaiszínpadi

az opera

meg

színpadunkon.

Horváth Gyula minden törekvése arra irányult, hogy gondos dezésben

hozza

ren-

színre a kitűzött műveket, úgy a betanulás,

mint a kiállítás szempontjából. Valóban fáradságot nem ve törekedett

és

arra, hogy sokszor

kímél-

anyagi erején túl is

tökéletes

színházat nyújtson a közönségnek. Munkás- és ifjúsági

előadások

rendezésével pedig

igen komoly nevelőmunkát

is végzett.

Tette mindezeket Horváth Gyula akkor, amikor tottsága különféle körülmények nyagilag megnyugtató. válsága, éppen

a színház

látoga-

miatt nem volt kielégítő és a-

Ismeretes a vidéki színjátszás

súlyos

ezért különös elismerést érdemel Horváth

színigazgató, hogy úgy művészi, mint erkölcsi és anyagi zettségeinek mindenkor

iparkodott

Az említett körülmények

indítják

arra Győr város engedélyek

mával arra kérje a vallás- és közoktatásügyi

lára

vezető-

kiadása

miniszter

igazgtását szíveskedjék

alkalurat,

Horváth

Gyu-

bízni. Ismeretes Miniszter

úr előtt Sopron, Szombathely

thj. városok azon óhaja, hogy közös színikerületet nak. A színházi mesterei Győrött

802

kötele-

megfelelni.

ségét, hogy a jövő évi színigazgatói

hogy a győri színikerület

Gyula

kérdések megbeszélésére értekezletet

a három

tartottak*.

Ennek

és Győr

alkothassa-

város

polgár-

jegyzőkönyvét >

melyben a három városnak

a színjátszásra

sai kiviláglanak, tisztelettel a vallás- és közoktatásügyi szükségesnek

tartaná

lását, szíveskedjék polgármesterei

vonatkozó

elgondolá-

felterjesztem, s egyben

miniszter urat, hogy

a további kérdések

személyes

amennyiben megtárgya-

módot adni arra, hogy az említett

személyesen

is kifejthessék

kérem

városok

ebben a kérdésben

álláspontjukat. Polgármester Dr. Szauter

nevében Imre s. k.

főjegyző

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-89690-1947.

* Lásd a 253. számú

dokumentumot!

256.


22.

REVIZORI JELENTÉS A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYA VÁROSI SZÍNHÁZ GAZDASÁGI

RÉSZÉRE A GYŐRI

HELYZETÉRŐL.

A 213/1949. Ein. és a 237.421/1949. VII. számú

rendelettel

1949. március 18-án a győri Városi Színház gazdasági nek felülvizsgálatával talt észrevételeinket

ügyvitel-

bízattunk meg. A vizsgálat során az alábbiakban

tisztelettel

tapasz-

előadjuk.

803

A győri Városi Színház Putnek Bálint vezetésével magánszínház, kultúrteremnek

színházépület

működő

Győrött nincsen, így a színház egy

épült helyiségben működik. Ennek megfelelően

helyezése, illetőleg beosztása, értjük ezt különösen

el-

a színpad-

ra, öltözőre és a nézőtérre, meglehetősen kicsi. A társulat 1948. szeptember

14-től fogva működik

en Pesterzsébeten fizette,

székelt.

Mivel

a színház gazdálkodását

a jegyzőkönyvben

zárgondnokot

szeptemberig

is

teljes egészében maga

előadta, a színház

sem emelkedett, vagyis az adósságok

mértékben állanak A színház

nevezett

visszamenőleg

helyzete ettől kezdve sem javult és a köztartozások mértéke azóta

fenn, mint a zárgondnoki

a várostól a jegyzőkönyvben

ugyanolyan

említett

(Ezen utóbbiról a színház máig sem számolt e l . ) Az

A felülvizsgálat a színház gazdálkodási

előtt.

10 000 fo-

szerint ez az összes bevételi lehetőségek a kiadásokkal

való összehasonlításból

lapítottuk, hogy a színházban letezés és helyár

804

kapott.

igazgatót

felhívtuk.

első részében azt vizsgáltuk, milyen terve. Színházaknál

szerint.

követett

volt

gyakorlat

megállapításából

áll. Ezek szerint

569 férőhely

el-

levonásának

kirendelés

teljesítésére nyomatékosan

meg-

anyagi

rint, a minisztériumtól pedig 20 000 forint szubvenciót

ennek haladéktalan

nem

befizetése céljából. A zár-

vizsgálta, februártól pedig mindmáig lenőrzi. Mint

megelőző-

a színház köztartozásait

a helybeli pénzügy igazgatóság

ki a színházhoz, a köztartozások gondnok

a városban. Ezt

és

megál-

van, az alábbi

rész-

Rendes

helyárak:

165 zenekari

á 10 Ft

ülés

Összesen

1 650 Ft

80 zsöllye

á

8

640 "

80

á

6

480 "

68 zártszék

á

3

204 "

72 erkély

á

8

576 "

"

á

6

432 "

III. "

á

3

96 "

támlásszék

I. hely

72

" I I .

32

"

4 078 Ft

Félárú

helyárak:

165 zenekari

5 Ft

ülés

Összesen

825 Ft

80 zsöllye

4

320 "

80

támlásszék

3

240 "

68

zártszék

2

136 "

72 erkély

I. hely

4

288 "

72

"

II.

"

3

216 "

32

"

III. "

2

64 " 2 089 Ft

A színház egy hónapban átlag 34 előadást tartott, 22 rendes, 12 félhelyárakkal. bevételi

lehetősége egy

Táblás házat számolva, a színház

hónapban:

rendes helyár

89 716 Ft

félárú

25 008 Ft

Összesen :

"

ebből

114 724 Ft.

805

I. rendű vidéki színházaknál reális az 50 % rezsivel való kulálás, mely

jelen esetben 57 362

A színház kiadásainak

forint.

átlagos havi összege 72 000

mely összegben a színház által nem fizetett havi forint köztartozás is benne Ezen kiadások

kal-

átlag

forint, 12 000

van.

a bevételi

lehetőségekhez képest 63 's-os

rezsivel való számolást jelentenek. Vagyis a 34 előadásból mint a felének dások

táblás házzal kellene mennie, hogy a fenti

fedezhetők

a színház

pénztárkönyvét,

hogy egy átlag jól jövedelmező hónapban,

cemberben, a napi bevételek

mértékben maradtak

esetben

az 1 000 forinton

nap, mikor 111 forint volt a napi

alul.

pedig Volt

bevétel.

A színház, hogy bevételeit növelje, illetőleg hogy sági egyensúlyát egy a Dolgozók

helyrehozza, megpróbálkozott más

Kamara Színháza

17-én nyitották meg, azonban végével kénytelenek

felállításával.

látogatottság

december

hiányában

voltak beszüntetni. Mint a

gazda-

helységben

Ezt

február

jegyzőkönyvből

is látható, ez a színház nem jelentett semminemű színház gazdasági

de-

négy esetben lépték túl az 1 000

forintot, öt esetben a 2 000 forintot, a többi jelentékeny

kia-

legyenek.

Ezzel szemben végig vizsgálva megállapítottuk,

több

javulást a

helyzetében, mivel 7 649 forint bevételével szem-

ben 6 256 forint volt a kiadása. A színház átlagos havi kiadásainak megállapítását mélyzeti

létszám

vizsgálatával kezdtük. Ennek során

tottuk, hogy a színház lészáma fennállása

806

a sze-

megállapí-

óta változott,

és

átlagban 75 személyt

foglalkoztatott.

A színház jelenlegi

lét-

száma : Művész Művészi

37 ügykezelés

2

Adminisztráció Műszaki

1

személyzet

Takarító,

jegyszedő

10 18

Zenekar

9

Összesen:

77 személy.

A színház által foglalkoztatott

személyek

szehasonlítottuk

a Színész Szakszervezet

vidéki színházak

bértáblázatával.

esetét kivéve, sehol sem láttuk sét, sőt az igazgató majdnem

fizetéseit

által

megállapított

A primadonna

és a bonviván

a megállapított

bérek

mindenütt ragaszkodott

túllépé-

a megálla-

pított minimumhoz. A színház gázsi és egyéb illetmények gek fellépési

ösz-

díja, statiszták, zenekar, jegyszedők,

(vendé-

túllépti-

díj stb.) címen havonta átlag 46 000 forintot fizet ki. A színház működésének

fenntartásához

dőri engedélydíjak,

(színlapok, nyomtatványok,

tüzoltódíjak) mintegy

szükség. A közterhek

egy hónapban

ki, tehát a színház összes kiadása

14 000 forintra

átlag 12 000 forintot 72 000

renvan

tesznek

forint.

Ezzel szemben a havi átlagos kifizetés 63 550 forint. Ebben a kifizetésben lyet, melynek


foglalnak

he-

összege kb. 60 000 forintot tesz ki. A fennmara-

dó részleg az adósságok havi átlagos törlesztése és az igazgató havi járandósága

1 600

címen felvett kb. 1 800

forint forint.

807

A bevételek

vizsgálatánál megállapítottuk, hogy

a színhá-

zi havi átlagos bevétel 64 649 forint. Ebből a jegybevétel vi átlaga 40 000 forint, a várostól és az államtól eddig szubvenció átlaga

10 000 forint, a bérletjövedelem

havi

6 000 forint. Ez összesen 56 000 forint. A fennmaradó zet kölcsönökből

eredményt

64 649 Ft

Kiadás

63 555 Ft (köztartozás

csak a fenti

átlaga

különbö-

egybevetése

kapjuk:

Bevétel

vagyis a havi

kapott

ered.

A bevétel és a kiadás havi átlag összegeinek után a következő

nélkül),

12 000 forint köztartozás és egyéb adósság feltüntetett

töredék módon volt

Ez onnan ered, hogy a férőhelyek ház bevételei

ha-

is

törleszthető.

kis száma

folytán a szín-

nem állnak arányban a társulat kiadásaival.

To-

vábbá a rossz üzletmenet miatt a társulat gyakran kénytelen lőadásait változtatni, mely jelentős költségtöbbletet Kérjük miniszter

úrtól jelentésünk

a szükséges intézkedések

Terjedelmi

808

megtételét.

Simon György

min.

min.

A jelentésben

jelent.

tudomásul vételét, és

Dr. Koch Antal s. k

Tisztázat UMKL

e-

számellenőr

s. k.

számellenőr

XIX-I-l-i-237575-1949.

említett jegyzőkönyv

ok miatt nem

közöljük.

az ügyiratban

megtalálható.

257. Veszprém, 1949. október

A DUNÁNTÚLI NÉPSZÍNHÁZ

7.

IGAZGATÓJÁNAK

MINISZTERHEZ A SZÍNHÁZ ELNEVEZÉSÉNEK

Miniszter

BEADVÁNYA

A NÉPMŰVELÉSI

MÓDOSÍTÁSÁRÓL.

úr!

Folyó hó 25-én azzal a tiszteletteljes kéréssel

fordultunk

niszter úrhoz, hogy részünkre a "Dunántúli Nemzeti elnevezést engedélyezze. korábban engedélyezett

Indokolásunkban

"Dunántúli

Színház"

előadtuk, hogy a már

Népszínház" elnevezésről

derült, hogy azt a környéken több évig sok, igen alacsony szi nívón álló magántársulat használta. E kérvényünket lyesen Varga Géza gazdasági főosztályon

Mi-

titkárunk útján küldtük

azt a szóbeli választ kaptuk, hogy

kiművé-

szemé-

fel. A VI.

a minisztérium

nem járult hozzá kérésünkhöz, és arra utasítottak, hogy a színház vegye fel valamelyik

nagy költőnk, vagy

színészünk

nevét.

Sajnálattal közöljük, hogy a kívánt célt - a színháznak elnevezésében

is éles megkülönböztetését

tól - ebben az esetben sem gánszínházaink Ezúttal

ezeket a neveket

azzal

ter úrhoz, hogy zeti Színház"

érnénk

a múlt

magánszínházai-

el, a felszabadulás

óta ma-

is használták.

a tiszteletteljes kéréssel

fordulunk

Minisz-

a felsorolt indokok alapján a "Dunántúli

elnevezést

kérjük a Dunántúli

engedélyezze.

Amennyiben ez

Népszínház elnevezés mellé a címer

Nem-

lehetetlen, használat

809

engedélyezését. Miután a vidéki színházak majdnem mindegyike ged, Miskolc, Szolnok

- a "Nemzeti Színház" elnevezést

reméljük, nálunk sem lesz ennek Kérésünk

- Pécs, Szekapta,

akadálya.

teljesítését várva, vagyunk

tisztelettel

Gál István s. k. igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-2105-1949.

Az iraton olvasható előadói feljegyzés: nyert. További intézkedést nem

"Szóbeli

elintézést

igényel."

258.

Győr, 1949. december

28.

A DUNÁNTÚLI NÉPSZÍNHÁZ KÉRELME A NÉPMŰVELÉSI MINISZTERHEZ A DIÁK- ÉS HONVÉDSÉGI

Miniszter

ELŐADÁSOK HELYÁRAINAK

MÉRSÉKLÉSÉRE.

úr!

A Dunántúli Népszínház eddigi működése alatt tapasztaltuk, az előírásos

66 % kedvezmény

még mindig nem teszi

a diák- és honvédségi

elég olcsóvá

A Honvédelmi Minisztérium

810

hogy

előadásokra

a jegyeket.

által a honvédség részére

rendel-

kezésre bocsátott

ilyen irányú

összegek

hogy a honvédek kellő mértékben

nem elégségesek

látogathassák

ahhoz,

a színházat, a

diákság vagyoni helyzete pedig s z i n t é n , nem elég jó ahhoz, hogy teljes számmal lói

munkások

látogathassák és parasztok

szabb, mint a polgárok érjük el, hogy

a színházat. A középiskolák

tanu-

fiai, akiknek anyagi helyzete

rosz-

gyerekeié volt. A magas helyárakkal

éppen a munkások

és parasztság

ifjúsági előadásainkból. Amennyiben nagyobb kedvezménnyel

tudnánk

fiait zárjuk

tehát Miniszter

adások jegyeit

átlagosan

ki

a jegyeket az eddigieknél

árusítani, több diákelőadást

nánk tartani, és így az üzemet anyagi károsodás nem Kérjük

azt

tud-

érné.

ur felhatalmazását, hogy a diákelő-

2 forintért

árulhassuk,és hogy a hon-

védségi előadásoknál 70 % kedvezményt

nyújthassunk.

Gál István s. k.

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-12750-1949.

A minisztérium

a beadványban

javasoltakhoz nem járult

hozzá.

259.

Győr, 1949. december

28.


IGAZGATÓJA

KÜLDÖTT FELTERJESZTÉSÉBEN ELŐADÁSÁNAK

FELEMELT

A NÉPMŰVELÉSI

MINISZTERHEZ

SÉRELMEZI AZ ÁLLAMI OPERAHÁZ

GYŐRI

HELYÁRAIT.

811

Miniszter

úr!

A Magyar Állami Opera un. Guruló Színháza

legutóbbi győri

adásával kapcsolatban kénytelenek

jelentést

vagyunk

elő-

tenni.

Az Opera előadásait felemelt helyárakkal tartotta és ennek következtében

a színház állandó munkásközönsége

az előadásról. A színházat azok a polgári elemek

kiszorult

szállották

akik sem azelőtt, sem azóta a színházba lábukat be nem

meg,

tették.

A munkásság egy része ez ellen jogosan tiltakozott a színház igazgatóságánál. akció kihasználta

Ez komoly politikai kérdéssé vált, mert a rea lehetőséget, és az állami színház

propagandát csinál azzal a jelszóval, hogy

ellen

"az igazán jó

dolgo-

kat a munkásság nem nézheti meg a színházban". Mi nem vagyunk tisztában az Opera költségvetésével, azonban

az, hogy

tény

a felemelt helyárak mellett az üzemek nem

tud-

tak vásárolni

a jegyekből, ez súlyos politikai

hiba és nagymér-

tékben rontja

a Dunántúli Népszínház viszonyát

a munkássággal.

Kérjük Miniszter úr ez irányú intézkedését és vagyunk tisztelettel Gál István s. k. igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-12749-1949.

Az iraton t a l á l h a t ó előadói feljegyzés közli: "az Állami ház Guruló Színházának

és az Operaház főtitkárának

szerint , a felmerülő költségeket minimálisabban

812

1,50-16 Ft-ig

Opera-

véleménye

figyelembe véve, az árak

vannak

megállapítva."

leg-

257. Győr, 1949. december

28.


IGAZGATÓJÁNAK

BEADVÁNYA

A MINISZTERHEZ:

A SOPRONI VÁROSI SZÍNHÁZ RÉGI DÍSZLETEI KÖLCSÖNZÉSÉNEK LYEZÉSÉT

KÉRI.

Miniszter

úr!

A győri Állami Színház megindulásakor kül állott. Ebben az ügyben többször

teljesen

felszerelés

megnyitására

csak úgy voltunk képesek, hogy a hiányzó felszerelést terhére vásároltuk

nél-

fordultunk kéréssel a Mi-

niszter úrhoz, de választ nem kaptunk. A színház

vetésünk

ENGEDÉ-

költség-

meg.

A felszerelés mellett, ami csak a legszükségesebbeket talmazza, a többi színházhoz képest kiadnunk

az egyes darabok kiállítására

sem díszlet-,sem

jelmeztárral

- a legszerényebb

is viszonylag nagy

ezen a területen, mert mindent újonnan kell

nunk. Díszlet-költségeink

kell

- tekintettel arra, hogy

nem rendelkezünk

és a legolcsóbb kiállítás mellett költünk

igen nagy összegeket

tar-

összegeket megvásárol-

csökkentése céljából kérjük

a követ-

kezőket . Sopron város színházában nagy mennyiségű

régi díszlet

felhalmozva, ami a város tulajdonát képezi. Kérésünk

Miniszter

úrhoz az, hasson oda, hogy ezt az anyagot kölcsön kapjuk, hozzá bontási

joggal, és az ebből készült díszleteket

áll

csak

mégaz

évad bezárása után kelljen visszaadni. A magunk részéről az ez

813

irányú tárgyalásokat letkiállítási

a napokban megkezdjük. Ezen a módon

költségeinket

komoly mértékben tudnánk

teni, amire feltétlenül szükségünk

dísz-

csökken-

van, miután a felszerelésre

elköltött összeg kiadási előirányzatunkban

deficitként

mutatko-

zik. Kérésünket megismételve, vagyunk

tisztelettel

Gál István s. k. igazgató

Tisztázat UMKL

Az ügyiratban

XIX-I-1-1-12615-1949.

található belső feljegyzés szerint

tet Sopron város a társulat rendelkezésére

814

a kért

bocsátotta.

díszle-

SOPRONI VÁROSI

261.

SZÍNHÁZ

a.

Sopron,

1946. november

A SOPRONI ZETRE

SZÍNHÁZ

TEKINTETTEL

Miniszter Alulírott

IGAZGATÓJA

állapotokra

A VKM M I N I S Z T E R T Ő L

GYORSSEGÉLY

KIUTALÁSÁT

A NEHÉZ

HELY-

KÉRI.

úr!

a soproni

jes k é r é s s e l

19.

színház

fordulok

igazgatója*

Miniszter

való h i v a t k o z á s s a l

azzal a

ú r h o z , hogy egy

tisztelettel-

számomra

gyorssegélyt

az

itteni

kiutalni

mél-

tóztassék . Kérésem

alátámasztására

r o n b a n , mint elsőrendű társulatommal. a t t ó l , hogy magyar

igazgatót

Eltekintve

S o p r o n , mint

színészetnek

az ország

mindig

kívül még olyan

a maroknyi

színházat

bár az e l ő a d á s o k a t Mindezeket mellékelünk

-

igen n e h é z

színházi

városa

közbiztonsági

miatt

már d é l u t á n

a s ú l y o s okokat

hogy

osztottak

be 65

volt. M o s t

és

azonban

került,

is, az e l ő f o r d u l ó

5 órakor

tagú

végvára, a

helyzetbe

nem meri

Sop-

válságtól,

utolsó nyugati

szerető közönség

és támadások

megemlíteni,

7 hónapra

az á l t a l á n o s

mindezeken

vetkőztetések

bátorkodom

látogatni

a

hogy

gyakori

színházat,

kezdjük.

a város b e a d v á n y á b a n

-

amit

igazolja.

815

Tisztázat UMKL

* Kőszegi

XIX-I-l-i-125447-1946.

Gyula

261. b.

Sopron, 1946. november

19.

SOPRON POLGÁRMESTERÉNEK SZÍNHÁZ SEGÉLYEZÉSE

Miniszter

BEADVÁNYA

A VKM MINISZTERHEZ

A VÁROSI

ÜGYÉBEN.

úr!

A soproni városi színházban gyar színtársulat

Kőszegi Géza színigazgató

pénzügyi nehézségek rint a válságnak

1946. október 18. óta működő majelentése

szerint

folytán válságba került. A bejelentés

az az oka, hogy a megromlott

sze-

közbiztonsági

állapotok miatt a város közönsége

18 óra után nem mer az utcá-

ra kimenni, és így a színigazgató

a napi bevételből nem

színtársulatának

kiadásait

fedezni, annak dacára, hogy a bér-

leti bevétekből fizetési kötelezettségeit ta. A színtársulat

további működése

kötve, és az előadási beszerzése jelenleg telek elmaradtak

eddig rendezni

új darabok

re megfelelő készpénzsegélyt

van

kellékek

anyagi erejét meghaladja, mert a napi

a fent leírt okok

tud-

előadásához

jog, valamint a ruházat és egyéb

bevé-

miatt.

Ezért kérte Kőszegi Géza színigazgató, hogy

816

képes

bocsásson

a város részé-

rendelkezésére.

A városi tanács a kérelemmel

1946.november

kívüli ülésen foglalkozott, azonban a kérelmet

hó 18-án

rend-

költségvetési

fedezet hiányában, de hatáskör hiányában is kénytelen volt utasítani, mert a vonatkozó miniszteri a háborús események

rendeletnek

megfelelően

folytán megrongált városi színház

sára és a színészet támogatására

a törvényhatósági

közgyűlése az 1938. évi előirányzat 1946/47. évi szükségletét

tatarozá-

bizottság

alapján a városi

színház

27 000 forintban állapította

ben az összegben benne foglaltatik

meg. Eb-

a színház tatarozási

gein kívül a színházi gondnok díjazása, tűzbiztosítás, seprés, vízfogyasztás, csengők és világítóberendezés tása, tűzőrség díjazása, berendezés és felszerelés

el-

költsékémény-

fenntar-

kiegészíté-

se, javítása, tisztogatás, távbeszélő költsége, valamint a fűtésre, világításra

és vigalmi adóátalányra

eső kiadás három

napi színi idényt véve alapul, m e r t - a város közönségének ítélése szerint - ez a súlyos megpróbáltatások

folytán

hó-

meg-

anyagi-

lag erősen sújtott város hosszabb színi idényt elviselni

nem

képes. Minthogy

a színigazgató

hónapra, hanem hét hónapra a költségvetést

a színi évadot Sopronban nem

tervezi, a fent leírt

felülvizsgáló

tárcaközi bizottság

ra emelte fel azzal, hogy a 30 000 forint többlet ből nyer

három

hitelkeretet 57 000

forint-

államsegély-

fedezetet.

A város pénztára

1946. november hó 17-én 9 342 forint

ösz-

szegben az őt terhelő kiadásokat kifizette annak dacára, hogy a beígért államsegély

eddig nem érkezett be.

817

A segélykérelem

folytán a városi számvevőség

szállt, hogy a színigazgató első havi pénztári

nyomban

forgalmát

kimeg-

vizsgálja. A vizsgálat eredménye a következő: Bevétel: Bérletekből befolyt Napi jegyeladásból

23 486 Ft befolyt

6 882

Összes bevétel:

"

30 368 Ft

Kiadás a. Személyi

kiadások:

1. színészek

fizetése

(36 személy)

2. technikai

személyzet

(32 személy)

20 630 Ft 4 135

"

24 765 Ft b. Dologi

kiadások:

1. regie városi

szolgáltatások

nélkül

12 113 Ft 36 878 Ft

Hiány: 6 510 Ft. Sopron városa eddig és szociális intézmény

is más, sokkal fontosabb

kultúrális

rovására anyagi erejét felülmúló

áldozatot hozott a Sopronban működő magyar színtársulat

anyagi támoga-

tására. További áldozatot azonban annál kevésbé hozhat, mert a mai napig egy

fillér

támogatást nem tudott adni az elemi

lák fenntartására, a közép- és főiskolák dákra, a különféle közművelődési sokra, hitfelekezetek

818

támogatására, az óvo-

intézményekre, kegyúri

támogatására, gyermekvédelemre,

légiumra, sőt a kifosztott

isko-

és lebombázott közkórházra

kiadá-

népi kolis alig

tudott valamit

fordítani.

Tény és való, hogy

a vidéki színészet helyzete

válságos,

és ez a válság Sopron városában még súlyosabb a közbiztonsági viszonyok ha a

lazasága folytán. Ez azonban országos jelenség, és

város nem képes a magyar színészetet támogatni a fentiek

figyelembevételével,

a színészet válságán csak a kormányzat

se-

gíthet . A fent előadottakra való figyelemmel arra kérem

Kultusz-

miniszter urat, hogy Kőszegi Géza színigazgatót kérelméhez pest megfelelő segélyben részesíteni színtársulat ni legyen

ké-

szíveskedjék, nehogy a

anyagi romlásba kerülve, télvíz idején

szétszéled-

kénytelen. A polgármester

nevében

Molnár József s. k. polgármesterhelyettes

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-125447-1946.

262. Sopron, 1949. január

29.

A SOPRONI VÁROSI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁNAK ELNÖKÉNEK

ÉS AZ ÜZEMI

JELENTÉSE A SZÍNHÁZ MŰVÉSZI MUNKÁJÁRÓL

BIZOTTSÁG

ÉS TERVEIKRŐL.

E hó 18-án kelt leiratukra tisztelettel beterjesztem

a műsor-

819

kimutatást a lejátszott, valamint a betanulás alatt álló darabokról.

Időrendi műsortervezetet

a közeljövőben

játszandó

rabokról nem k ü l d h e t ü n k , miután az előadáshoz szükséges nyok, zenekari

a hosszabb

Ezen felül a nagysikerű függ, hogy hányszor Lejátszott Prózai Mélyek

példá-

anyag, jelmez, díszlet stb. megszerzésének

hézsége lehetetleníti

időre való pontos

darabok, premier közönség

kerülnek

da-

ne-

tervezést. hangulatától

megismétlésre.

darabok:

művek

a gyökerek, Édes fiam, Idegen gyermek.

Művelődési Társasággal

együttesen

(Magyar-Szovjet

rendezve.) Vitézek

és hősök,

Kis rókák, Kis unokám, Két tűz között, (ősbemutató a Demokratikus Honvédség

zászlóavató

ünnepségére).

Viharos

alkonyat,

Tökmag, Csongor és Tünde, Bánk bán, Az ember tragédiája, járó lélek, Pygmalion, Warrenné mestersége, Két lány

Haza-

az utcán.

Zenés művek Diadalmas asszony, Kék Duna, Három a kislány,

Mosolyországa,

Cirkuszhercegnó, Cigánybáró, Leányvásár, Ida regénye, Gül Sybill, Csókos

asszony, Legénybúcsú, Bál a Savoyban,

grófja, Víg özvegy, Mágnás

További

Baba,

Luxemburg

Miska.

műsorterv

Tanulás alatt álló és megrendelt darabok. Béke szigete,

Különös

házasság, ítélet éjszakája, Cyrano de Bergerac, Tudós nők, Űri muri, Két úr szolgája, Szentivánéji

820

álom.

Zenés

darabok

Furfangos özvegy, Gésák, Ripp van Winkle, Hajdúk Szabin nők elrablása, Doktor Pillangókisassony

(az

hadnagya,

úr, Parasztbecsület,

öregek,

egyfelvonásos).

Ez év március 20-án kezdődik

az általunk

rendezett, "A

15o éves soproni színház ünnepe" kultúrhét. Ennek Az ember tragédiája, Úri muri, Különös házasság, let , Édes öregek, Pillangókisasszony. Makrancos hölgy, Éjjeli Tájszínszerű

Édes

műsora: Parasztbecsü-

(A három utóbbi egy

este.)

menedékhely.

előadásokat tartottunk: Kaposvár:

Ördög

borája . 8-tól 8-ig. Különös házasság, Édes fiaim, 2 000 férfi. (Utóbbi kettő Bulla Elma

cim-

pengős

felléptével.).

Szombathely. Édes fiaim, 2 000 pengős férfi

(mindkettő

Bulla Elmával). Mosolyországa, Tökmag, Idegen gyermek, Kis unokám , Kis rókák, Warrenné mestersége, Fertőrákos: Bánfalva:

Mososolyországa.

Tökmag.

Brennbergbányai miután a kultúrházat

vendégszereplésünket a határrendőrség

Ezen kívül a gyárakban ral

Pygmalion.

a pártnapok

vagy

nem tartottuk

részére vették

állandóan szerepelünk

taggyűlések

át.

kultúrműsor-

keretében, belépődíj

néha teljes 2 órás előadással, filléres beléptidíjakkal. MDP körzetek

összevont pártnapjaira

kat stb. küldünk

meg,

és taggyűléseire

nélkül, Az

szavaló-

ki.

Színész szeminárium jet Művelődési Társaság

folyamatban. Egy ízben

a Magyar-Szov-

tartott részünkre a Moszkvai

Kisszínház

821

és annak

rendezőiről előadást. A nexust a Magyar-Szovjet

lődési Társasággal

természetesen

jövőben szorosabbá

fűzni. Pártnapok, taggyűlések,

minárium

igyekszünk

állandóan tartatik, természetesen

kút is fogunk rendezni. Előadókat mindenkor

Műve-

fenntartani, sőt a alapfokú

sze-

a jövőben felső foaz illetékes

váro-

si pártszervezettől kérünk és kapunk. Tájszínházi

előadásainkat

körben fogjuk kiterjeszteni: rossz fűtési lehetőségei

a tavasz beálltával

eddig az egyes községek

miatt csak kevés helyre

Tájszínházi Kis unokám, Mélyek

termeinek

mehettünk.

műsortervünk

a gyökerek, Vitézek és hősök, Egerek

berek , Mosolyországa, Tökmag, Warrenné mestersége, Doktor

szélesebb

és em-

Pygmalion,

úr.

Ifjúsági előadásainkat

mindenkor

szervezettel karöltve szervezzük.

a helyi pedagógus

szak-

Eddig a Mélyek a gyökerek

a Kis unokám került előadásra. A közeljövőre

és

lekötött és szer-

vezés alatt levő ifjúsági előadások műsora: Az ember

tragédiá-

ja , Különös házasság, Csongor és Tünde, Szentivánéji

álom,

solyországa , Béke szigete, Két tűz között, Mágnás Miska,

Mo-

János

vitéz. Minden ünnepségen

részt vettünk

mi évforduló, Lenin halálának

forradal-

évfordulója, köztársasági

duló, Szabad Nép és Sopron megye című ingyenelőadásokkal

(zászlószentelés,

lapok agitációja

és természetes, hogy ezt a jövőben

évforstb.)

is tenni

fogjuk. A legújabb Dolgozók

822

bérlete kitűnően bevált.

Egy

teljesen

új szisztémát dolgozott ki titkárunk erre a célra. Ha kért is, de sikerült a gyárak és üzemek dolgozóit

fillére

beszoktatni

a színházba. Büszke örömmel jelentjük, hogy már a haladó lemű irány- és orosz darabokra a dolgozók

is van közönség.

további beszervezését

dű kötelességünknek

Koltai

és munkánknak

legfontosabb

Természetesen legelsóbbren

tartjuk.

István s. k.

Horváth Gyula s. k.

Ü. B. elnök

Tisztázat UMKL

és

szel

igazgató

XIX-I-l-i-236108-1949.

263. a.

Sopron, 1949. március

10.

SOPRON VÁROS POLGÁRMESTERE

SEGÉLYT KÉR A VKM MINISZTERTŐL, A

SZÍNHÁZ 150 ÉVES JUBILEUMÁNAK MÉLTÓ

MEGÜNNEPLÉSÉRE.

Színtársulatunk

jubileumát méltóképpen

a város színházának

retné megünnepelni, és ezzel kapcsolatosan nevezését megváltoztatva, vezést

a színháznak

sz

a színház eddigi e

a Petőfi Színház

elne-

adni.

A színtársulat

a jubileum

és a névadás fényét ünnepi

sorral kívánja emelni, amely klasszikus és haladó szellemű vekbők áll, ugyanekkor megjutalmazza

a színház három

régi

műmű mun

kását, (akik ötven, harminc, illetve huszonöt éve dolgoznak a

823

színháznál). A színtársulat

munkaközössége

önzetlen

munkáját

ajánlotta fel ez irányban, hogy a színház új függönyét, lyet eddig a város

fedezet hiányában nem tudott

ni, az ünnepi

felszereli.

_

hétre

felszereltet-

Mindez a színtársulatnak az odaadó munkán kívül

túlkiadást is jelent, amelynek

tetemes

fedezését a város sem tudja

lalni, mert a költségvetés erre nem ad Ezek alapján

vál-

módot.

kérem Miniszter urat, hogy a színház

leumával kapcsolatos kiadásokra

ame-

segélyt kiutalni

jubi-

szíveskedjék.

Bognár Dezső s. k. polgármester

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-237425-1949.

263. b.


10.

A SOPRONI SZÍNHÁZ U. B. ELNÖKÉNEK

ELŐTERJESZTÉSE

TI FŐOSZTÁLYÁHOZ A 150 ÉVES JUBILEUMI PROGRAMRÓL SÉGEIHEZ TÁMOGATÁST

A VKM

ÉS ANNAK

zottság által

824

KÖLT-

KÉR.

Mint már jelentettük, e hó 19-én szombaton kezdődik Színház 150 éves"

MŰVÉSZE-

jubileumi

a "Soproni

hete. A kialakult és a rendező

elfogadott műsor a következő;

bi-

1. Az ünnepség megnyitó

díszelőadásai:

a. Himnusz b. Megnyitó beszédet tartja Bognár Dezső munkás c. A három jubiláns színházi munkás nyíltszíni

polgármester ünneplése

d. Básthy Lajos a budapesti Nemzeti Színház tagjának Lelkes Ágnes a Pécsi Nemzeti Színház tagjának Az ember tragédiája 2. 1949. március 20-án 1949. március 21-én

1949. március 23-án

(a teljes m ű )

hétfőn (a premier

szereposztásban)

kedden szerdán

Tompa Sándor a budapesti Nemzeti Színház tagjának Úri muri 4. 1949. március 24-én Három

felléptével.

vasárnap

Az ember tragédiája 3. 1949. március 22-én

és

(a pesti felújítás

felléptével

nyomán)

csütörtökön a kislány

5. 1949. március 25-én pénteken Madarász László

felléptével

Denevér 6. 1949. március 26-án

szombaton

1949. március 27-én

vasárnap


hétfőn

Orosz Júlia, Ladányi jainak

Ilona, Csóka Béla az Áll. Operaház

tag-

felléptével Hoffmann

7. 1949. március 29-én

meséi

kedden

825


szerdán Különös

Minden irodalmi

értékű műből ifjúsági előadást is tartunk.

Egyben a következő dolgozók tében

házasság.

ünneplése

fog a bemutató

kere-

lezajlani: özv. Wolfbeisz Károlyné, 66 éves munkásnő, 50 éve

kítás nélkül takarítja

megsza-

a színházat.

özv. Mékli Lajosné, 58 éves munkásnő, 30 éve

megszakítás

nélkül jegyszedőnő a színháznál. Piltz József, 43 éves tetőfedő, 25 éve dolgozik

a színház-

nál mint munkás, majd a színház gondnoka, bokros érdemei

vannak

abban, hogy a német és nyilas vandalizmus dühöngése dacára a színház vagyonát és felszerelési

tárgyait átmentette a demok-

ráciának . Ezek kitüntetéseit és jutalmazását

javasoljuk,

illetve

kérjük. Az ünnepi

hét megnyitójára

kerül felavatásra

a színház

előfüggönye, melyet a színház dolgozói önként vállalt munkával szerelnek

fel. Ezen kívül a színpad új

új

brigád-

linóleumszőnye-

get kap. A jubileum

iránt vármegyeszerte nagy érdeklődés

mutatko-

zik. Annak rendezésében a pártok, sajtó, szabadművelődés, rosvezetőség és színtársulat, egyesült erővel A színház az ünnepség keretében szi fel, tekintettel

arra, hogy

"Petőfi

részt.

Színház" nevet

Petőfi Sándor mint katona, a

színház téren - mai Petőfi téren - őrséget

826

vesznek

vá-

állt.

ve-

A rendezés kalkulációs

többletkiadásai:

Új függöny+ bélés, heveder, zsinórzat, karikák, drót, állványzat építése, lángmentesítés,

napszámosok,

szállítás stb

5 450 Ft

városi hozzájárulás

3 000 Ft

2 450 Ft

Új díszletek készítése, anyag, festék, munkálatok

festés,

stb.

6 840

"

9 420

"

2 150

"

kiadások

1 500

"

Jelmezek

1 800

"

Vendégszereplők

fellépti díjai,

útiköltség,

elszállásolás, étkezés stb. A színház külső és belső díszítése, ahhoz

anyag,

és munkadíj Meghívók, színlapok

és előre nem

látott

24 160 Ft. Fenti költségvetés az elkerülhetetlenül kiadásokat

tartalmazza. Kérjük

sát. Indokolt kérésünk mondunk,

szükséges

ehhez t. Cím anyagi

teljesítéséért

többlet-

hozzájárulá-

előre is hálás

köszönetet

tisztelettel Koltai

István s. k.

Ü. B. elnök

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-237424-1949.

Az iraton a Magyar Színészek feljegyzése olvasható: jelentések


"A Soproni Színház az eddig

szerint mind műsorpolitikájában,

alábbi

befutott

mind pedig az elő-

adások nívójában olyan jó munkát végzett idáig, a körülmények-

827

hez képest, hogy

a fenti kérelmet

a szakszervezet

a legmelegeb-

ben javasolja. Kiváló tisztelettel: Jákó Pál főtitkár. Bp. március

1949.

16."

A VKM belső feljegyzése: társulatának

"A Sopronban működő Horváth Gyula szín-

kérelmét nem támogatjuk

azon indoklással,

mivel

nevezett kérelmében olyan beszerzésekre kér támogatást, beszerzések költségének

fedezése Sopron városnak

Nevezett társulatot a kérelem nem támogatásáról

amely

kötelessége. telefonon

ér-

tesítettem. Bp. 1949. március 21. Gábor s. k. K. Kardos"

264.


A SOPRONI SZÍNHÁZ

lo.

IGAZGATÓJÁNAK, MDP ÉS U. B. TITKÁRÁNAK

TES JELENTÉSE A VKM MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLYHOZ A SZOVJET HÓNAPJA

EGYÜT-

KULTÚRA

RENDEZVÉNYEIRŐL.

Jelentjük, hogy zunkban is

a "Szovjet Kultúra Hónapja" ünnepségek

színhá-

folynak.

Az ünnepi hónapra külön A és B bérletet bocsátottunk 3-3 előadásra

ki,

"Vígjáték ciklus" címen. Az A bérletre 428 sze-

mélyt, a B bérletre

396 személyt szerveztünk

be, főleg a gyárak

és üzemek dolgozóiból, kis számban a haladó értelmiségből. A bérlet kb. 50 % - o s kedvezményt nyújt a dolgozóknak, egy-egy lőadásra 2, 3, vagy 9, 10,50 vagy

3,40-4,50 forint jut, egy bérlet tehát

6,

13,50 Ft.

Az első A - b é r l e t e s előadás február hó 26-án szombaton lott le. Színre került J. Petrov: Béke szigete c.

828

e-

zaj-

vígjátéka.

Az előadást 593-an nézték meg

(kb. 85 %-os ház). A bruttó

be-

vétel az aznapra eső bérlettel együtt 1 128 Ft volt. Az előadásnak

sikere volt, több nyíltszíni taps hangzott el, a felvo-

nások végén 5-6-szor kellett a tetszésnyilvánításokat

megkö-

szönni . Második

előadásunkat a Magyar-Szovjet

Társasággal

ve rendeztük, e hó 27-én vasárnap de. 1/2 11 órakor nap" címen. Felléptek vendékei

"Ifjúsági

a társulat művészein kívül az iskolák

is. Beléptidíjat nem szedtünk, csupán

volt, melyet teljes egészében ségeinek

a társsaságnak

Ezt a műsort /ez a harmadik

engedtünk

megismételtük, hasonló

át költvégig.

előadás, a szerk./ február

hétfőn du. 3 órakor ugyanilyen

feltételekkel

nö-

műsormegváltás

fedezésére. Az előadást zsúfolt ház tapsolta

Negyedik

karölt-

28-án

az iskolák

részére

sikerrel.

előadásunk

március hó 2-án B-bérletben,

csak a Béke szigete, a javítópróba

tanulságainak

ugyan-

felhasználásá-

val 504 néző (kb. 80 %-os ház) a premiernél nagyobb siker, bruttóbevétel

a bérlettel

Ötödik előadásban

együtt 1 012 Ft.

előadásunk

március hó 3-án du. 3 órakor

a Béke szigete 407 diák

(kb. 7o V o s

bevétel 621 Ft. Az előadást hosszabb

az újszerű demokratikus

Hatodik előadásunk

közönség

A diákok

szívesen

produkciót. víg-

volt. 516 néző (kb. 80 %-os ház), a

1 032 Ft. A darabnak

végigkacagta

bruttó-

március 4-én A-bérletben Skvarkin

játéka, az Idegen gyermek bruttóbevétel

ház),

ismertető vezette be az

író személyéről és a darab tendenciájáról. fogadták

ifjúsági

és tapsolta

szokatlan sikere volt. A az előadást. Felvonások

után

829

többször a függöny

elé tapsolták

a színészeket.

Hetedik előadásunk március hó 4-én B-bérletben az gyermek. 542 néző Komoly, nagy

(kb. 82 % - o s ház), bruttóbevétel

Idegen

1 121 Ft.

siker.

Nyolcadik és kilencedik előadásunk

tájszínházi

előadás

volt.

Március 5-én Lövő község kultúrházában, március 6-án Eszterháaa traktorállomás, mindenkor

az Idegen gyermek. A termek

sig megteltek. Lövőn 224 néző (100 %), 520 Ft

bruttó,

házán 156 néző (100 % ) 416 Ft bruttó. Mindkét község tással nyilatkozott az előadásról, és kérték, hogy látogassunk

el

zsúfoláEszter-

elragadta-

gyakrabban

hozzájuk.

Minden lejátszott darab előtt ismertetőt, befejezés ankétot tartottunk, melyekbe geit bevonni. Komoly

sikerült a közönség

és értékes hozzászólások

melyeket a javítópróbákon

igyekszünk

után

széles

réte-

hangzottak

el,

felhasználni.

Előkészületben Gogol: A revizor c. vígjátéka. A és B bérletben és ifúsági

előadásban. Bánfalva, Nagycenk

és Petőháza cukorgyárában

az Idegen gyermek

dásai. Ezekről legközelebb küldünk

községekben

tájszínházi

előa-

jelentést.

Tisztelettel Horváth Gyula s. k igazgató Ormai Miklós s. k.

Koltai István s. k

MDP alapszervezeti

Ü. B. elnök Bencsik János s. k

Magyar-Szovjet

830

titkár

Szántó János s. k Társaság

titkára

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-237345-1949.

265.

Sopron, 1949. május

10.

SOPRON VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK

TILTAKOZÓ

BEADVÁNYA

A VKM

TERHEZ, MERT A VÁROST ÚJ SZÍNIKERÜLETBE

OSZTOTTÁK

BE.

Miniszter

MINISZ-

úr!

Sajnálattal hallottuk azt a tervet, amely Sopron városát a győri színikerületből, s egy másodrendű

színtársulat

kiveszi kerüle-

téhez csatolják. E terv ellen Sopron thj. város közönsége

ne-

vében tiltakozó szavunkat felemeljük, s egyben arra kérjük niszter urat, szíveskedjék a győri színikerületben A kultuszkormány

Mi-

intézkedni, hogy Sopron továbbra

is

maradhasson.

helyes kultúrpolitikája

van egy tájegység kultúrális kapcsolatainak pítésére. Ez alapon fűztük szorosabbra ron kultúrális kapcsolatait.

szerint

szükség

minél nagyobb

Győr, Szombathely

A tájegység ez esetben

kiéés Sop-

kultúrális

egységet is jelent, mert hiszen a három város kultúrális

igé-

nye egyforma, teherbírás szempontjából

egy-

pedig kiegészítik

mást. Szinte természetes, hogy a három város egy

színikerület-

be kapcsolódjék, s ez az oka annak, hogy Sopron évtizedek

óta

törekedett

Ezt

arra, hogy a győri kerülethez csatlakozhassák.

a törekvést az idei szezonban

el is érte, azonban az új terve-

831

zet szerint ez a kapcsolat

ismét megtörik, s ezzel együtt a

tájegység s a kulturális egység elve Rámutatunk letbe

is.

a r r a , hogy az új tervezet szerint a győri

(Győr mellé olyan városok kerültek, mint

Kispest, Nagykanizsa), amelyek mindannyian köztük Nagykanizsára het. E kerületben

kerü-

Szombathely,

nyári

állomáshelyek,

a győri társulaton kívül a pécsi is beme-

Győrön kívül még egy téli állomáshelyre

na szükség, s erre Sopron volna legalkalmasabb, nemcsak rális igényénél fogva, de azért városok közt Sopronban

vol-

kultu-

is, mivel a kerülethez

tartozó

van a legnagyobb és a legjobban

felsze-

relt, fűthető színházépület. Ez esetben a téli szezont meg hetne osztani Győr és Sopron között, s amellett városban párhuzamos előadásokat

időnként a két

is lehetne rendezni. Ez esetben

•egy erős kerület állna egy elsőrendű s egyben az év minden

le-

társulat

rendelkezésére,

időszaka megfelelő módon volna

kihasznál-

ható. Sopron régi kultúrával bíró város, amelynek házi kultúrája

van. Közönsége művelt, magas kultúrájú.

a városban csak elsőrendű másodrendű kerületbe

színtársulatok

való beosztása

leti beosztás meghatározásával ni, hogy

százados szín-

a közönség

lönféle gazdasági

boldogulhatnak, s így

teljesen

helytelen

Ebben

céltalan. A kerü-

volna arra

hivatkoz-

érdeklődése nem mindig kielégítő. Ennek

és szociális okai vannak, amelyek minden

déki városban, sőt Budapesten és városi segítségre

is jelentkeznek. Tetemes

küvi-

állami

van szükség, amely azonban csak akkor

éri

el a célt, ha olyan elsőrendű társulat működését honorálja, a-

832

mely megfelelő művészi

színvonalat képvisel. Másodrendű

latok Sopronban nem boldogulhatnak,s mogatásuk

társu-

így állami vagy városi

tá-

is céltalan.

Ezek az okok késztették tül harcoljon

Sopront arra, hogy éveken

azért, hogy a győri

így méltánytalan, hogy

amikor

színikerületbe

juthasson, s

a harc eredménnyel

végződött, s

amikor Sopron - bár rossz időbeosztással be jutott, ismét hanyatlásra

keresz-

is - a győri

kerület-

ítéltessék.

Itt hangsúlyozzuk, hogy jelenlegi

színigazgatónk,

Horváth

Gyula a város teljes bizalmát bírja, s így személyéhez is ragaszkodunk. Társulata mind zenés előadásai

és műsora egyaránt értékes, mind művészi

színvonalon

prózai,

állanak, megvan

az áldozatkészség, s az a törekvés, hogy a közönség

benne

igényéhez

alkalmazkodjék, s így az ő személye biztosít bennünket

arról,

hogy

is ka-

a jövőben, amikor majd az idei szezon tanulságait

matoztatni

tudja, Sopron színházi

kultúráját fenn tudja

tarta-

ni . Mindezek

alapján kérjük Miniszter urat, szíveskedjék

ron városát továbbra

Tisztázat UMKL

is a győri színikerületben

Sop-

meghagyni.

XIX-I-1-1-215570-1949.

833

SZOLNOKI

SZÍNHÁZ

266. a.

Budapest,

1947.

A SZÍNÉSZEK

SZABAD

ÜGYOSZTÁLYÁHOZ TESÍTÉSE

február

3.

SZAKSZERVEZETE

A SZOLNOKI

BEADVÁNYA

KÖZPONTTAL

MŰKÖDŰ

A VKM

MŰVÉSZETI

SZÍNIKERÜLET

LÉ-

ÜGYÉBEN.

A Szolnokon

működő

tól hat hétre

Balogh

kapta

meg

László-féle

a színházat

színtársulat

a Mafirttól,

január

amely

30-

a mozi

bérlője. A szakszervezet gyaltak nyílik

kiküldöttei

a város polgármesterével. a r r a , hogy

re h o s s z a b b í t s á k ja, hogy

a színtársulat

a városi

a Mafirtnak

nem

színtársulat

ség nyílik

arra

5 hónapra kapja kul, amelynek

A tárgyalás alapján hat

hetes

volt joga

részére

tartott

központja

séges v o l n a , hogy

három

ha egy

kötni,

hónapot

a színház

12 hét-

álláspont-

fenn. U g y a n c s a k

jövő e s z t e n d ő r e

meg a s z í n h á z a t ,

az az

tár-

lehetőség

tartózkodását

ilyen m e g á l l a p o d á s t

fölött r e n d e l k e z i k ,

is, hogy

A polgármesterrel

jön le S z o l n o k

2-án személyesen

m e g , mi u t á n a p o l g á r m e s t e r n e k

mert csak k i l e n c h ó n a p

834

február

pedig

lehető-

3 - 4 , esetleg

olyan színikerület

ala-

Szolnok. való m e g b e s z é l é s

a minisztérium

egy

értelmében

olyan

város p o l g á r m e s t e r é n e k ,

értelmű

amelyben

tehát

szük-

iratot

kijelenti,

küldhogy

a jövő esztendőre Szolnok központtal egy önálló

színikerületet

kíván létesíteni, és kéri a város támogatását ahhoz, hogy a létesítéséhez a szolnoki

színháznak

legalább négy téli

ennek hónap-

ra (december, január, február, m á r c i u s ) való átengedésével a terv valóra váltását tegye

lehetővé.

Ennek az iratnak kihatása lehet az idei évad tására

is, és ezért tisztelettel

kérjük, hogy ilyen értelmű

velet Szolnok polgármesteréhez eljuttatni

beosztásával

javaslatot, de már most is jelezni

hogy a szolnoki kerület a következőkből

le-

szíveskedjék. A szol-

noki kerületre az ország összes kerületeinek csolatban teszünk

meghosszabbí-

fog állni

kap-

kívánjuk,

javaslataink

szerint: Szolnok-Kiskunhalas, Szarvas-Baja-Kispest. Teljes

tisztelettel

Dr . Staud Géza s . k . főtitkár

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-32101-1947.

266. b.


12.

A SZÍNÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETE A SZOLNOKI SZÍNIKERÜLET

SÜRGETI A VKM

ÁLLÁSFOGLALÁSÁT

ÜGYÉBEN.

835

Tisztelettel kérjük, hogy a szolnoki polgármesterhez egy

leve-

let intézni méltóztassék, azzal a tartalommal, hogy a Vallásés Közoktatásügyi

Minisztérium

a jövő esztendőre Szolnok

ponttal kíván egy színikerületet Erre vonatkozó, február fejtettük

felállítani.

6-án kelt beadványunkban

ennek célját, és kértük sürgős intézkedését.

még azonban a mai napig sem ment el, pedig tandó Városi

köz-

már kiA levél

február 22-én

Tanács ülésén ennek a levélnek

az alapján

tar-

fogják

eldönteni, hogy a jövő esztendőre hány hónapra adja oda a város a színházat a színtársulat

részére, valamint

az esztendőben meghosszabbítja-e hathetes

azt is, hogy

Balogh László

ebben

színigazgató

szezonját.

Újból tisztelettel

kérjük

az ügy legsürgősebb

Teljes

elintézését.

tisztelettel


Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-32101-1947.

Az iratra írt belső feljegyzés: lalt kívánalmaknak gármesterének ."

836

"A Művészeti

0. a levélben

fog-

megfelelő levelet küldött

Szolnok város

pol-

257. Szolnok, 1947. június 6.

SZOLNOK VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK SZÍNHÁZ HELYREÁLLÍTÁSÁRA

Hivatkozással

FORDÍTOTT

ÖSSZEGEKRŐL.

77.063/1947. VII. sz. alatt kelt rendeletére,

lentésemet tisztelettel Szolnok

JELENTÉSE A VKM MINISZTERHEZ A

a következőkben

terjesztem

város színháza a háborús események

elő:

következtében

erősen megrongálódott, de komolyabb kár érte belső is. Ezen épület és belső károk rendbehozatala okoz a város vezetőségének

berendezését

komoly

és a város költségvetését

érinti, mivel 50 000 forinton

je-

gondot is erősen

jóval felüli összeg az, amely e-

légséges lesz ahhoz, hogy a rongálódásokat

a város

helyreállít-

hassa. Minthogy

ezek szerint a város elsősorban

a színház

állítását tartja legfontosabbnak, költségvetésében szerény

összeget tud>mindössze

csak

helyreegészen

10 000 forintot felvenni a szín-

művészet támogatására, de úgy vélem, maga a színházépület

hely-

reállítása, és így a színjátszás lehetővé tételével a város a következő költségvetési erején felül fogja

évben a színészet

támogatását

csaknem

elvégezni.

Zsemlye Ferenc s. k. polgármester

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-89690-1947.

837

257. Szolnok, 1949. szeptember

A SZOLNOKI SZÍNHÁZ

17.

IGAZGATÓJÁNAK

JELENTÉSE A NÉPMŰVELÉSI

NISZTERHEZ A SZÍNI ÉVAD MEGKEZDÉSÉRŐL CSOLATOS

ÉS A MŰKÖDÉSŰKKEL

MIKAP-

PROBLÉMÁKRÓL.

Miniszter

úr!

Jelentem, hogy a vezetésem alatt álló társulat

folyó színi é-

vadját első állomáshelyén, Szentesen megkezdte.

Munkatervünk

az alábbi: Szept. 16-tól okt. l-ig szervezési munkálatok szigorúan ragaszkodva

az előírt költségvetési

Két bemutatandó darab előkészítési

előirányzatokhoz.

munkálatai.

Okt. 1 - é n bemutató előadás: János

vitéz

Okt. 8 - á n

"

"

A csendháborító

Okt. 15-én

"

"

Filmcsillag

Okt. 22-én

"

"

Kárhozó

Fenti négy darab képezi

(bérlet),

a szentesi

állomáshelyünkön

műso-

runkat. Ennek

tervszerű véghezviteléhez

1 000 szervezett

dol-

gozó bérletet

kell szerveznünk. Heti 5 bérleti

szabad előadást Jelentem

fogunk

előadást és 2

tartani.

továbbá, hogy f. hó 17-én a társulat 1-16-ig ese-

dékes illetményét

kifizettem.

A színház további működéséhez az alábbi kéréseket tem Miniszter

838

úr elé jóváhagyás

végett:

terjesz-

1. Kérem, hogy a színház "Szolnoki Nemzeti Színház"

néven

működhessen, valamint, hogy nevéhez a Magyar Népköztársaság címerét

új

használhassa.

2. Tekintettel

arra, hogy a színház semmi néven

üzemi és adminisztratív

felszereléssel

nem rendelkezik,

Miniszter urat, a szegedi színház igazgatóságának tesítése mellett, szíveskedjék gedi színháznak

a többi

hozzájárulni

egyidejű ér-

ahhoz, hogy a szerend-

rendelkező raktáraiból, az ott

tétlenül nélkülözhető és a mi munkánk lenül szükséges díszlet, fodrászati

zavartalanságához

a szegedi színház igazgatójával

felokvet-

stb. felszereléseket

ház átvehesse. A fentiekre vonatkozó részletes

a szín-

megbeszéléseket

lefolytattam.

továbbá, - mivel Szentes város polgármestere

új állami színházak működésének nem kapott - hogy őt, továbbá

megindulásáról

a Magyar-Szovjet

szakszervezetet és a többi tömegszervezeteket kedjék, a működésünkhöz bá tétele

kérem

vidéki színházakhoz viszonyított

kívül nagy felszereléssel

3. Kérem

nevezendő

eddig

értesítést

Társaságot

értesíteni

szükséges városi támogatás

az

és a

szíves-

hathatósab-

végett. Márki Géza s. k. igazgató

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-00128-1949.

839

257. Szentes, 1949.

október

14.

A SZOLNOKI SZÍNHÁZI KÖZPONT GAZDASÁGI

IGAZGATÓJÁNAK

BEADVÁNYA

A NÉPMŰVELÉSI MINISZTERHEZ A VIDÉKI ÁLLAMI SZÍNHÁZAK LI PROBLÉMÁINAK

Miniszter

MEGOLDÁSÁRÓL.

úr!

A Népművelési Minisztérium

Pénzügyi O s z t á l y á n , valamint

házi Főosztályán az összes vidéki állami színházak nek jelenlétében megállapodás a színházak üzemmenetére

történt

működő állami fizettek

egysé-

beadásához dr.

József előadó

Nyá-

elvtársak

és jogdíj. Jogdíjak címén a múltban az akkor színházak különböző

magánszínházak

százalékos kulcsok átlagosan

szágos Egyesületének.

Javaslatunk: Kérjük

hogy a Színpadi Szerzők

Egyesületénél

színházaknak

alapján

8 - 1 0 \ körül

moz-

viszont már a múlt szezonban

a címen egységesen 6 \ jogdíjat fizettek

vidéki állami

között, hogy

(szóbelileg).

járulékot. Ezen százalék

gott. A vidéki

Szín-

képviselői-

javaslatokat

Ezen javaslatok

ry László titkár, úgyszintén Molnár

1. Anyag-

nevezettek

vonatkozó alábbi

gesen fogom felterjeszteni.

hozzájárultak

ÜZEMVITE-

egységesen

a Színpadi Szerzők

ezen Or-

a Minisztériumot,

járjon el, hogy az új 6 % - b a n legyen

megállapít-

va a jogdíjjáruléka. Indokolás: A Színpadi

Szerzők

Egyesülete

magánegyesülés,

_és így semmivel sem magyarázható, hogy az állami

840

színházak

töb-

bet fizessenek

ezen egyesületnek, mint a volt

2. Rendőrségi- és tűzoltósági színházak

(vidéki), mint a^Szegedi

múltban tűzoltóügyeleti

magánszínházak.

ügyeleti díjak. Úgy a magánÁllami Nemzeti Színház a

díj címén előadásonként

tek. Ezen kiadás alól egyes magánszínházak

25 Ft-ot

fizet-

egyéni elbírálás a-

lapján a múltban mentesültek. Rendőrségi ügyeleti

díjat

állami

színházak vidéken általában nem fizettek. A magánszínházak gyanúgy, mint a tűzoltóügyeleti

díjnál, egyes esetekben

u-

szintén

mentesültek. Javaslat: Kérem a Minisztériumot, hogy a rendőrségi tűzoltóügyeleti

díjak címén fizetendő összegek

és

alól az új vidé-

ki állami színházakat mentesíttesse, és ilyen irányú

elintézés

céljából az illetékes hatóságoknál egységesen

közre.

járjon

Indokolás -. Fenti ügyeleti díjak címén az új színházak ségvetése rendkívül komoly

költ-

összeggel terheltetnék. Mivel az új

színházak majdnem kivétel nélkül üres helyiségekben, minden

fel-

szerelés hiányában kezdik meg nehéz feladatukat, feltétlenül

in-

dokoltnak

látszik, hogy az említett címen kifizetendő

összegek

sokkal fontosabb, a színház létét és menetét biztosító

célokra

fordíttassanak. 3. A vidéki színházak A színházak

üzemmenetében

zek előállítása ségnek

egyik

legnagyobb

műhelye:

tehertételt

a jelme-

jelenti. Úgy a színház feladata, mint a közön-

az állami színházak

lehetetlenné

közös jelmeztára, illetve

nívójával

szemben támasztott

teszi, hogy az új színházak

a darabok

kiállításá-

nak jelmez vonalán szegényes, avagy félmegoldásokhoz nak. Ezzel szemben áll azon tény, hogy

a vidéki

igénye

fordulja-

színházaknak

841

színi évadjuk

folyamán 14-16 darabot kell bemutatni,

tesen fővárosi

nívójú kiállításban.

új állami színháznak

Erre anyagi

sem lehet. Ennek

be, hogy már a szezonnyitáskor

a körülménynek

majdnem

lehetetlen. Ezzel szemben

nehézségekbe

ütközik,

igénylő darabjaikat

a folyó színi évadra majdnem

formán választották

meg. Ebből a tényből önként

légkörének

teljesen

jelentene,

is kielégítő és az

hívja életre ezen központi

jelmezműhelyt és raktárt,

fenntartásához természetesen

a bemutatandó

nyosán, de az egyenlőség elve alapján

járulnának

legfeljebb 3-4 ízben egy-egy

használ és nincs kihasználva.

javaslat gyakorlatban

842

hozzá

a vidéki állami színházak. Kérésünket

való kivitelezéséhez

műhely.

illetve

melynek

darabokkal

ni látszik továbbá az, hogy egy színház ugyanazon

mum 10 napig

álla-

megfelelő értékes jelmezekkel való mű-

Javaslat: Kérem a Minisztériumot, járuljon hozzá,

lyó évad folyamán

egy-

következik,

ködést tenné lehetővé egy úgynevezett közös jelmeztár és

geik terhére

az

jelmezeket

egyik oldalon megtakarítást izlést

hiá-

sőt

áll azon körülmény, hogy

a drága és nehezen beszerezhető

mi színházak

szük-

és felszerelés

új vidéki színházak

a másik oldalon a legkényesebb

megemlí-

beszerzése a jelmezekhez

a legnagyobb

hogy amidőn az államnak

meglévő

Itt kell

azoknak, műhelyszemélyzet

nyában az elkészítése

egy

tudható

Állami Színház

jelmeztári anyagával kezdte meg előadásait.

séges is, anyagilag

fedezete

majdnem mindegyik új színház

részben a fővárosi, részben a Szegedi

tenem, hogy még ha a nyersanyag

természe-

részaráköltsé-

alátámasztajelmezt a fo-

hétig, de maxi-

Természetesen

fenti

szükséges, hogy a

központi

jelmezraktár

irányítószerv

és műhely, mint központi

is működjék

adminisztrációs

abból a szempontból, hogy

színházak műsorra tűzött darabjaikat

a testvér-

időrendben hogyan

osztják

be. Természetesen

kisebb jelmezkiállítású

daraboknak

zeit ebben az esetben

is egyénileg készíttetnék

színházak. A központi

műhely

e jelme-

el az egyes

területileg, a földrajzi

adottsá-

gok miatt csak egy helyen képzelhető el: Budapesten, ahol lamelyik

közelmúltban

alkalmas helyiségeit Kérem, hogy

lehetne

fenti

szervei érdemben kapcsolatosan

államosított

magánszínház erre a célra

felhasználni.

javaslataimat

a Minisztérium

és minél előbb tárgyalják

illetékes

le, mert

azokkal

várható kedvező döntés az új színházakat

feladatuk elvégzésében

va-

rendkívüli

módon

nehéz

segíti.

Tisztelettel Csengery gazd.

Tisztázat

UMKL

A beadvány

vezető

XIX-I-3-a-1621-1949.

fejléce alapján megállapítható, hogy

igazgatóság Az iraton

G. István s. k.

Szentesen

a gazdasági

működött.

az alábbi előadói

feljegyzés olvasható:

"Az anyag-

és jogdíj ügy elintézés alatt áll. (Dabronaki) A rendőrségi tűzoltósági ügyeleti

díjak kérdése elintézve. A központi

meztár, illetve műhely ügy szintén

folyamatban

és

jel-

van."

843

KECSKEMÉTI KATONA

270.

JÚZSEF

SZÍNHÁZ

a.

Kecskemét,

KECSKEMÉT

1947. február

VÁROS POLGÁRMESTERE

MINISZTERTŐL

KÉSZPÉNZ

A kecskeméti

Katona

színigazgató

vezetése

műsorát

14.

TÁMOGATÁST

József

színvonalas

teljes m e g e l é g e d é s é r e

színháznak,

belül

is annak

9 000 Ft k é s z p é n z s e g í t s é g e t ra. A s z í n i g a z g a t ó mely

összeg

gítséget Kiutalt

a z idény

továbbá

az idény

anyagi

eddigi

áll, és

Gyula

tartalmas

tolmácsolja.

A város

közönségének

meg

vigalmiadó

költségvetése

támogatást

7 500 Ft,

szavazott

tartama

és

jelenlegi

anyagi

fűtésére

a v á r o s Szokoly részbeni

folyamán

támogatásban

A nehéz

nyújt a

világításra

a színi

évad

elengedését

a l a t t mintegy

színigazgatónak

fedezésére

tehát

tartamá-

élvezi,

20 000 Ft

ase-

a Tosca

1 500 F t - o t .

38 0 0 0 Ft k ö z v e t e t t

és

A

operaeszíntár-

közvetlen

részesült.

gazdasági

viszonyok

ságos h e l y z e t e k ö z e p e t t e

844

A VKM

jelent.

lőadás k ö l t s é g e i n e k sulat

erőkből

tetemes

ezen kívül

SZÍNHÁZNAK

társulata Szokoly

város vezetőségének

működik.

határán

amikor

Színház

előadásokon

JÓZSEF

KÉR.

alatt k i t ű n ő

A társulat Kecskemét

lehetőségeinek

A KATONA

azonban

és a színházak további

jelenlegi

készpénz

vál-

támogatásra

lenne szükség a Katona József Színház érdemes társulata

részé-

re. Azonban a város anyagi körülményei egyelőre nem engedik A város vezetősége a Kultuszminiszter latok esetében

tehát azzal a pártoló kéréssel

úrhoz, hogy amint azt megtette más

is, szíveskedjék

társulatát érdemes munkájuk lembevételével

Szokoly

fordul

színtársu-

Gyula színigazgatót

és súlyos anyagi helyzetük

készpénz támogatásban

meg

és

figye-

részesíteni.

Tóth László s. k. polgármester

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-36206-1947.

270. b.

Kecskemét, 1947. február

A KECSKEMÉTI KATONA

19.

JÓZSEF SZÍNHÁZ TAGJAINAK

MINISZTERHEZ GYORSSEGÉLY KIUTALÁSA

Kultuszminiszter Mi, a kecskeméti kéréssel

BEADVÁNYA

ÉRDEKÉBEN.

úr!

Katona József Színház tagjai,

fordulunk

a Kultuszminiszter

tiszteletteljes

úrhoz.

Mielőtt azonban kérelmünket előadnánk, röviden eddigi munkánkat és annak anyagi Társulatunk

A VKM

ismertetjük

eredményét.

53 tagból áll és elsőrendű minősítésű. Az ed-

845

digi műsorunkon Prózai Bánk

a következő darabok

szerepelnek: Zenés

művek

Víg

bán

Cyrano de Kaméliás

daiabok

özvegy

Cigánybáró

Bergerac

Cirkuszhercegnő

hölgy

Süt a nap

Cigányszerelem

Fatornyok

Denevér

Francia

Obsitos

szobalány

Noszty fiú esete Tóth

Marival

Varázskeringő

Kék róka

Luxemburg

Janika

Leányvásár

Felszállott Veszélyes Néma

grófja

Sybill

a páva

forduló

Mosolyországa

levente

Csárdáskirálynő Ezüst

sirály

Alexandra Maya Gül

Baba

Három Elvált

a kislány asszony

Tosca Kék mazur A prózai előadások ki az általunk

stb.

az előírt 33 % helyett 56 %-át

lejátszott

zenés darabok

Zenés műfajú előadásainkban

számának.

úgyszólván kizárólag

Lehár, K á l m á n , Strauss, Jakobi, Fali, Schubert, Huszka szerepelnek.

846

teszik

Puccini, művei

Társulatunk

a legnagyobb erkölcsi

siker jegyében

előadásait, azonban a nehéz viszonyok, az egész tél csak minimális mennyiségben

folyamán

kiutalt szén miatt hideg

továbbá az utóbbi hónapokban megtartott böző társadalmi események és előadások

tartja

nézőtér,

számtalan bál, teljesen

külön-

elnéptelenítik

a színház nézőterét. Egyes bálok, vagy hasonló események igen gyakran kénytelenek

vagyunk

a teljes részvétlenség

napján miatt

előadásainkat elhagyni. Több előadás szénhiány miatt maradt Igen gyakoriak

el.

az 50-100 forintos bevételek, holott 1 400 Ft

napi rezsivel működik a társulat. Az együttes a vidék legkitűnőbb

erőiből áll, és a havi

gagek összege 25 000 Ft. A dologi kiadások

havonta 17 000

tesznek ki, tehát az összkiadás havonta 42 000 Ft. Ezzel ben szeptemberi bruttó bevétel "

"

25 049

"

novemberi

"

"

24 442

"

decemberi

"

"

41 094

"

januári

"

"

20 189

"

Az öt és fél hónapon keresztül csak három hónapon fedezete

dologi kiadások nem csökkentették a gagekifizetések

át volt

volna, ha ugyanakkor a

volna 8-10 000 Ft-tal

havonta

lehetőségét.

Annak ellenére, hogy terhek kifizetésének

igazgatónk

nagyrészbeni

a dologi kiadások

mellőzésével minden

a gagekra fordított, fenti bevételek Ft-ra szaporodtak

szem-

17 500 Ft

októberi

annyi bevétel, amely a gagek

Ft-ot

és közösszeget

mellett novemberig

a gagehátralékok, a januári és

16 000

februári

mélypont további 10 000 Ft-tal emelte a gagehátralék

összegét.

847

Kultuszminiszter kal szolgáljuk

úr! Mi becsülettel

és legjobb

tudásunk-

a kátyúba jutott magyar színészet ügyét,

legi nyomorúságos helyzetünkben jövő reményében. megfogyatkozott

jelen-

is. Áldozatot hozunk egy

Ahelyett, hogy végre felfrissíthetnénk

jobb erősen

színpadi ruhatárunkat, és emberhez méltó

életet

élhetnénk, el kell adni magunkról utolsó ruhadarabjainkat hogy a mindennapi ható gageink

legminimálisabb

kenyérre valót - meg nem

kap-

helyett - előteremtsük.

Tudomásunk

szerint 2-3 másik

nél kisebb gagebajok

társulat, ahol pedig a miénk-

voltak - már kapott állami

segítséget.

Az emberiesség, az egyenlő elbánás és a demokrácia kérjük Kultuszminiszter helyzetünkben

urat, segítsen rajtunk

gagehátralékunkhoz,

gével módot nyernénk helyzetünk

nevében

kilátástalan

és tegye lehetővé számunkra, hogy állami

géllyel hozzájuthassunk

vulásának

is,

amelynek

pénzse-

segítsé-

és a színházlátogatottság

ja-

kivárására.

Kétszer

ad az, aki gyorsan

Kultuszminiszter hozzánk juttatva Kérjük

ad!

úr! remélt anyagi segítsége rövid

is a 24-ik órában fog

tehát a Kultuszminiszter

ket, a magyar kultúra

úton

érkezni.

urat, segítsen meg

szenvedő harcosait, és ne hagyja

bennünlelkes,

szépre és jóra törekvő társulatunkat az anyagi romlás és szétzüllés lejtőjére

kerülni.

Bízva kérelmünk mielőbbi tuszminiszter Szokoly

úr tiszteletteljes Gyula s. k.

színigazgató

848

teljesítésében, vagyunk és hálás

a Kul-

híve: Földes Mihály s. k. az Ü. B. tagja

A kérvényt a társulat minden tagja aláírta. Terjedelmi att nem

ok mi-

közöljük.

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-362061-1947.

A VKM Művészeti Ügyosztálya Szokoly Gyula színigazgatót, engedélyeztem. Az összeget

1947. február 26-án

értesítette

"hogy kérelmére 3 000 Ft segélyt Kecskemét városa fizeti ki a város

1 500 Ft-ot kitevő támogatásával

együtt."

(u. o.)

271.

Kecskemét, 1947. június

14.

KECSKEMÉT VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK A KATONA

JÚZSEF

JELENTÉSE A VKM

SZÍNHÁZ ANYAGI HELYZETÉRŐL

MINISZTERNEK

ÉS SZEMÉLYI

KÉRDÉS-

RŐL .

Miniszter

úr!

Miniszter úr felhívására Gyula színigazgató sel

tisztelettel

jelentem, hogy

a felszabadulás után dicséretes

Szokoly

erőfeszítés-

és gyorsasággal szervezte meg társulatát az 1944-ben

kult Alföldi Színikerület vezető helyén, a Katona jórészt

(Cegléd, Kecskemét, Makó,

József Színházban. Az első

ala-

Szentes) hónapokban

a hadsereg adta a közönséget, s ezen idő alatt a zenés

előadásokra helyezett súlyt. Később kapcsolódott

be a közönség,

849

és a megváltozott

érdeklődésre

az igazgató magasabb

emelte a műsort, és a prózai együttest

is sikerrel

színvonalra foglalkoz-

tatta. Működése ellen művészi szempontból komoly kifogást

nem

emelhetünk. Az 1946-47. színi évadra Miniszter kemét-Cegléd

és Újpest alakítanak

Kecskemét csak Működése

november

közös

a téli hónapokban

a lakosságnak

be veszik. Szokoly

Gyula tanácsunk

nyújtotta hosszabbra

színikerületet.

tud társulatot

eltartani.

legutóbbi

következtében

majdnem minden rétegét

igény-

ellenére kezdte korábban

szezonját, ennek és a fűtési

jutott anyagi

válságba. További

ség hiánya miatt kellett korábban

szezonját

befejezni,

pedig hasonló ok miatt csak később kezdhetett. Jó nem vonjuk,

zetében a Katona

Színház vezetésére

za-

helyiÚjpesten

szándékait

érdemeit elismerjük, de jelen anyagi

József

és

gondot

okozott számára az a körülmény, hogy Cegléden megfelelő

kétségbe

Kecs-

dereka előtt nem tud érdeklődést kelteni, mert

a szőlő munkálatai

varoknak

úr rendelkezésére

elég erősnek

hely-

nem

tartjuk. Más igazgatók

kijelölése

is csak

akkor

járhat

sikerrel,

ha Kecskemét a maga kerületéhez olyan városokat kap, amelyek a színtársulat

helyzetét nem rontják, s ha ezen felül az állam

a kerület részére megfelelő segélyt ad. Kecskemét egyensúlyát csak államsegéllyel miniszteri

tárgyalás

fűtési és világítási dót visszatérítjük. dó hatékony 850

tudja fenntartani, és a belügy-

során a jelenleg segély aligha Miniszter

úrnak

segítségével kérjük

háztartási

előirányzott

18 000 Ft

lesz emelhető. A vigalmi a kerület részére

szíves intézkedését

a-

nyújtan-

arra

nézve

is, hogy akár szezonunk

előtt, akár utána méltányos

mellett vendégszerepelhessen operaegyüttese. lyan komoly

Tudatában

nálunk

feltételek

a Szegedi Nemzeti

Színház

vagyunk annak, hogy a kormányzat o-

támogatást, mint Szegednek, más városnak

nem tud, minthogy más városok

sem járulhatnak

nyújtani

a színház

tartásához olyan összeggel, mint Szeged, viszont tartjuk, hogy az állam kivételes támogatásával

fenn-

indokoltnak

megszervezett

szegedi operaegyüttes az itteni kultúrális, illetve zenei kielégítésére

is vállaljon némi

szerepet.

A Színészek Szabad Szakszervezeténél felől tájékozódtam. Értesülésem

az igzgatói

esztendőkön keresztül. Komoly

ismerjük, ha kellő anyagi zik, megbízását

szívesen

kérdés

szerint a szakszervezetnél

moly esélyei vannak Homokay Pálnak, aki mint színész Kecskeméten

igény

s törekvő

alappal és felszereléssel

ko-

működött színésznek rendelke-

yésszük. Kiváló

tisztelettel

Tóth László s. k. polgármester

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-89690-1947.

272.

Kecskemét, 1949. december

A KECSKEMÉTI KATONA

JÓZSEF

20.

SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁNAK

LEVELE A NÉP-

851

MŰVELÉSI MINISZTÉRIUM HÁZ

SZÍNHÁZI FŐOSZTÁLYA VEZETŐJÉHEZ A SZÍN-

MŰKÖDÉSÉRŐL.

A társulat legnagyobb

része egyénileg

és kollektív

igyekezett eleget tenni a versenyfeladatoknak. műsorpolitikája

az általatok

és mutat összefüggést keméten hathetes

alapon

Az elmúlt

is ismert színlapokból

volt, hogy a közönség, amely

egyik alapfeltétele

szociális összetételében

jól néz ki (70 %-ban a dolgozók

hónap

tűnik

a színház gazdasági eredményeivel.

színházi működésünk

is

ki Kecsaz

egészen

teszik ki), beszokjék a szín-

házba, megszeresse az ú j állami színházat és ezt, tekintetbe ve az elmaradott

alföldi közönséget, főleg ezzel a műsorral

tudtuk erősíteni. Ma, amikor érezzük, hogy valamelyes hatást produkáltunk, hozzányúlunk

nevű bolgár kommunista

elolvasunk

és amely

fiai Nemzeti

nevelő-

komoly nevelő darabokhoz

is,

és a most megszerzett A cár kegyelme c. Kamen

lásd: Kispolgárok Zsidarov

vé-

- szerzett

író színdarabjához, melyet információink

Színházban és az összes bolgár

most

szerint - a Szóvidéki

színházakban

nagy sikerrel ment, valamint a Prágai Nemzeti Színház is idei szezonban műsorára

tűzte. Ha a darabot elolvasás után

lőnek tartjuk, ez lesz a kecskeméti

szezon eredeti

megfele-

bemutatója.

Általában munkánkat ma már azzal az éberséggel végezzük, a minisztérium

azt tőlünk elvárja

és mintha

állandóan

ahogy

jelen

lenne. A megmutatkozó hibákat kozólag

éppen a tájszínházi

lót adni, miután

852

igyekszünk

felszámolni, erre

működésről kívánok

pontos

sikerült egy-két olyan jelenséget

vonat-

beszámo-

tisztázni,

amelyek a tájszínház szervezési, művészi, de nem utolsó

sorban

erkölcsi munkáját és eredményeit károsan befolyásolják. Ma már tisztán áll előttünk, hogy pl. az ágasegyházai adáson, ahova az előadás szereplőit

tájszínházi

a város által utolsó

lanatban lefújt autóbusz meg nem érkezése miatt vonaton kénytelenek kiszállítani, és az állomástól mintegy

elő-

pilvoltunk

4 km-es utat

kellett volna gyalog megtenni, ha nincs véletlenül egy

teher-

autó, nem tehetjük ki ilyen előre nem látott strapának

akkor,

amikor a visszaérkezésünk a kecskeméti

autóbuszok

is bizonytalanná

vált, mert

- ma már bebizonyosodva

hiszen

áll előttünk -

szemétre való roncsok. 10 órára kiment egy autóbusz, amely lósággal beragadt a homokba, szemben vele az úton egy teherautó jutott ugyanerre

idegen

a sorsra, és majd órák múlva

restek egy traktort, amelynek a begyújtásához hevítő

előke-

lámpával

majd egy órára volt szükség, de ez sem tudta kihúzni, a végén egy hernyótalpas traktor

va-

úgyhogy

jött segítségre, amelynek

be-

gyújtásához ugyancsak hosszú időre volt szükség. Végül 4 óra körül hajnalban el tudtak indulni vissza. A falu dolgozói dekorálva, ünnepelve

az előadást jelentek meg, előadás

bőségesen vendégül látták szálltak

után

a társulatot, akik vacsora után be-

az autóbuszba, az úton összerángatták

5 órakor érkeztek be Kecskemétre, Reggel 9 órakor próbájuk

fel-

őket, s reggel

igen siralmas

állapotban.

volt, pontosan megjelentek,

a munkájuk nem sokat ért. Ez történt

Ágasegyházán.

Vasárnap délután 3/4 6-kor akartunk ahol kitűnően beszervezett

viszont

indulni

Nagykőrösre,

telt ház várt bennünket, és

indulá-

853

sunk után 20 perccel, valami betegszállító autóhoz hasonló özönvíz előtti gyesen

autóbuszunk, melyet a város km-ként 5 Ft-ért

rendelkezésre bocsájtott, készre ment. Ott álltunk

országúton, a sofőr bemondása szerint az egész blokk ment a m o t o r b a n , szántóföldeken hoz, hogy segítséget

át gyalogoltunk

kérjünk Kecskemétről,

tudtak segíteni rajtunk. Ekkor felhívtuk onnan betelefonáltak

szállításra

a vasútállomás-

innen azonban

a körösi

nem

MÁV-állomást,

a v á r o s b a ^ és végül kijött egy

alkalmatlannak

teherautó utas-

bizonyult. A sofőrrel, aki az autó-

buszt vezette, közelharcot kellett vívni, hogy megengedje autóbusz bevontatását Kőrösre. így aztán a mintegy ból kb. két óra lett, minek következtében val későbben kezdhettük

meg. Különösebb

az előadást

házi előadásaink közlekedési

a téli éjszakában. Mi becsülettel

csak egy hónapig kell

érkezett a kö-

informá-

derűsen látom a tájszín-

lehetőségeit, nem rajtunk

ha zavarok támadnak, és egy nagyobb

szárma-

mindenért

zönséget. Mindezt csak azért írom meg, hogy a hiteles ciót tőlünk k a p j á t o k , és én bármennyire

út-

3/4 órá-

zavar ebből nem

a színházba, é s az előadás hangulata kárpótolta

az

félórás

zott, mert a közönség egy része jó negyedórával később

sikeres elvégzéséhez

az

széjjel-

értünk, amelyen se ponyva, se ülés, semmi nem volt, így

útnál esetleg

csináljuk

múlik,

kinnrekedünk

tovább és munkánk

bíztat az a tény, hogy Kecskeméten

már

játszanunk.

A színházon belüli apróbb vitás kérdések molás alatt vannak, a tömegszeminárium-vezető ve a tagság szorgalmával.

854

ke-

A zenekar

és hibák meg van

körüli problémák

felszáeléged-

elintézé-

sét a Zenész Szakszervezetnél

folyamatba

tettük, a szolnoki

szezon szervezését már most megindítjuk, és igyekszünk zunk profilját még élesebbre

venni, amit biztosítani

tény, hogy most már Szolnokon hosszú időre nyugalmi jut a színház, szemben a szentesi

és kecskeméti

színhá-

fog az a helyzetbe

rövid

tartózko-

dással . Bejelentem hivatalosan, hogy a következő a Dohányon

vett kapitány után januárban

operettbemutatd

lesz. Kénytelenek

gyunk a Bécsi diákokat választani, amit azonban a darab

varende-

zőjével: Székely dr-ral hárman át fogunk dramatizálni. A január hónapban bemutatásra

kerülő prózai darab kiválasztása

még

nem végleges, miután a fentemlített Kamen Zidarov-darabot olvastuk végig, de elküldjük ha megfelelőnek

találjátok,

Most dolgozom

Nektek

is elbírálás végett,

nem hogy

előadjuk.

a szolnoki 5 és félhónapos munkaterven

ezt január első napjaiban elküldöm

a minisztériumba

a Nevedre.

Még csak annyit akarok megemlíteni, hogy Szegedről hónappal ezelőtt elkértük

a Dohányon

vett kapitány

mennyiben azt a Bányaszínház visszaküldi.

és

másfél

ruháit, a-

A ruhák Szegedre

ér-

keztek, mi érte küldtünk, Benkő elvtárs azonban azt mondta, hogy csak a minisztérium Csengery

írásbeli

utasítása

alapján kaphatjuk

meg.

Laci ezzel szemben azt állítja, hogy Berczeller

elv-

társ a legutóbbi igazgatói értekezleten, ahol Benkő elvtárs

is

jelen volt, kérte, hogy ilyen bagatell ügyekkel a testvérszínházak ne zavarják igyekezzenek

a minisztérium

amúgyis sok munkáját,

hanem

egymás közt elintézni. Én ebben az értelemben

ír-

855

tam Benkőnek,

de ismerve öt, megkérlek, írjál néhány

sort

hogy adja ki azokat a ruhákat, amelyeket mi kitisztítva visszaküldeni.

Ugyanezek

a problémák

felmerülnek

fogunk

a szegedi

helynél is, ahol viszont a díszletek elkészítése ütközik dó akadályokba, mert biztos, hogy két helyre egyszerre egy műhelynek

nagyon nehéz. Erre vonatkozólag

neki,

minden

mű-

állan-

dolgozni törekvé-

sünk oda fog irányulni Szolnokon, hogy megfelelő helyiséget jon a város, ami viszont tekintetbe

véve a szolnoki nagy

letrongálásokat, nem lesz a legkönnyebb godtak, ezt a problémát Arra k é r n é l e k , hogy

légy szíves majd

nuári igazgatói értekezlet napirenden

oldani. időben megírni

jövő munkáját

kat feldolgozzuk, és jól előkészített

sebbé

a ja-

illető

problémá-

kész anyaggal

mehessünk

az értekezlet munkáját gyorsabbá és

eredménye-

tesszük.

Tisztázat UMKL

XIX-I-3-a-11726-1949.

A minisztérium

színházi

főosztálya

levélben kereste meg a

szegedi színház igazgatóját, s kérte, hogy a Dohányon kapitány

c. darabhoz a szükséges jelmezeket

ház részére adják

856

nyu-

időpontját, hogy addigra az összes

lévő és a színházak

fel, ami által

épü-

feladat. Legyetek

is meg fogjuk majd

ad-

át.

vett

a kecskeméti

szín-

MISKOLCI

NEMZETI

SZÍNHÁZ

273.

Budapest,

1946. november

A VKM M Ű V É S Z E T I A SOPRONI

A miskolci sok

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

SZÍNTÁRSULATOK

és a pécsi

a miskolci

az ü. o. t i s z t e l e t t e l színházak

és a soproni

a jelesebb

színészek

prózai

A támogatás

egyelőre

előadások gázsijára

három

Kiadmányozott

ÉS

folytatott

mintájára

tárgyalá-

hogy

a deb-

támogassuk

is o l y k é p p e n ,

hogy

színvonalának

emelésére,

a

támo-

fordíttassák.

hónapra

s erre az időre u g y a n i l y e n

a színházaik

A MISKOLCI

javasolja,

támogatásának

társulatokat

a prózai

városok

FELJEGYZÉSE

SEGÉLYÉRŐL.

gatás közvetlenül

összegben,

BELSŐ

és a soproni p o l g á r m e s t e r e k k e l

eredményeképp

receni

8.

szólna

összeget

12 000

forintos

biztosítanának

részére.

fogalmazvány

UMKL

"Kéry, 1. R o m h á n y i , K. XI. 30

XIX-I-l-i-125447-1946.

Simon."

857

a

274. a.

Miskolc, 1946. november

21.

MISKOLC VÁROS POLGÁRMESTERE KÉR A NEMZETI SZÍNHÁZ

Miniszter Tisztelettel

TÁMOGATÁSÁRA.

azon kérelmemet

lábbiakat adom

terjesztem

elő, hogy a Miskolci

működő Földessy Géza színtársulatát

részesíteni

Földessy

ÁLLAMSEGÉLYT

úr!

Nemzeti Színházban segélyben

A VKM MINISZTERTŐL

méltóztassék.

Kérelmem

indokaként

Géza

színigazgatóval Miskolc

bizottsága

közgyűlésén hagyott kimondotta, hogy

thj. városa

jóvá. A színigazgatóval kötött

a város Földessy

Gézának

a vigalmi

anyagi

1945.

törvény-

1945. évi július hó 25-én tartott

nem ad és a színigazgatót nem

az a-

elő.

év közepén 2 éves szerződést kötött, amelyet a város hatósági

állam-

rendes

szerződés

támogatást

adó kötelezettsége

alól

mentesíti. A felszabadulás

gi bizottsága

egyik

után azonban Miskolc város legfőbb

feladataként

törvényhatósá-

tűzte ki a kultúrális

élet emelését és ebben a színházi kultúrának, mint a magyar szó, dal és zene leghatékonyabb mogatását. Elsősorban azonban

a fokozatos tá-

tehát ebből a körülményből

az akkor egyre nehezebb megélhetési

tekintettel

bizottsága

1945. december

kifolyólag,

viszonyokra

is, a színigazgató kérelmére Miskolc

törvényhatósági

858

terjesztőjének

thj.

való

város

13-án tartott

rendes

közgyűlésén kimondotta, hogy

a szerződés feltételein

1945/46. színi évadra vállalja tését, viseli a

a Miskolci Nemzeti Színház

színház világításával

elengedi az igazgatónak

felmerült

a vigalmi adót, a város költségére való

hirde-

támogatást szavaz meg Földessy

Mindezen kötelezettségek

jelentős terhet

latnak

nagy kötelességgel t e l j e s í t ő

súlyos

lehetővé.

A város 1946/47. évi költségvetési

előirányzatában,

lyet az általános elvek szerint a legnagyobb

támogatására.

így a színház fűtésére és

sára 41 000 forintot, a dologi kiadásokra

ame-

takarékosság

gyében kellett összeállítani, nagyobb összeget állított színtársulat

mi-

színtársu-

legalább a mindennapi kenyeret tette az akkori

inflációs időkben

je-

be a

világítá-

19 000 forintot,

gélyként pedig 5 000 forintot, összesen 65 000 forintot.

se-

Ezzel

a város kimerítette a színház iránti teljesítőképességének magasabb

Géokoz-

tak a város számára, amelyet azonban örömmel teljesített, után ezzel a hivatását

egy

bevételt átengedi a színigazgatónak, a-

zon felül bizonyos pénzbeli za személyének.

fű-

költségeket,

fűtőt alkalmaz, a színház vászon- és vasfüggönyén tési jogot, a ruhatári

túl az

leg-

fokát.

Az elmúlt színházi évad szomorú

tapasztalatai

azonban

azt

mutatták, hogy a színtársulat minden jobb törekvése ellenére a látogatottsága

- a közönség

nagy részének

anyagi

elszegényedé-

se folytán - nem olyan mértékű, amely lehetővé tenné azt, hogy a társulat állandóan nívós, komoly és a mai idők megfelelő, népnevelő előadásokat

szellemének

tarthasson. Az 1945/46.

évi

859

szezonban

is csak a legnagyobb

tagjainak

leírhatatlan

nehézségek

és a színtársulat

nélkülözései közepette

+

udta

Földessy

Géza színigazgató hivatását méltóan teljesíteni. Hasonlóan

ne-

héz körülmények között kezdhette meg a színtársulat

sze-

zonját is. A teljesen bizonyítják, hogy

átszervezett

ez évi

társulat első előadásai

a színigazgató a város színügyi

azt

bizottsága

által átvizsgált

nívós és értékes műsorát megvalósítani

igyek-

szik. A társulat

fiatal és tehetséges erőkből áll, akik

között

a jelek szerint számos nagy zik, s akiknek

jövőre hivatott

tehetség

is rejtő-

itteni működése a komoly és a demokratikus

elvekhez idomuló műsor révén alkalmas arra, hogy Miskolc kulturális megerősödésének színtársulat

e z évi

egyik alapvető tényezőjévé

ellenére

mértékben, amely

az alacsonyan

váljék a

megállapított

is ebben az évben még nem indult meg abban a lehetővé tenné a társulat nyugodt és céltuda-

tos működését. Földessy Géza színigazgató most újabb relemmel fordult

város

működése.

Sajnos, a közönség pártfogása helyárak

irány-

a városhoz, mintegy

50 000 forint

segély-ké-

erejéig.

Miskolc thj. városa azonban most már képtelen arra, hogy a színigazgatót

a fent említett összegeken

ga részéről azonban méltányolja indokokat, amelyek

Ez a körülmény

a színigazgató által

szerint a segítség

létalapját fenyegeti

és esetleg

felül támogassa. A ma-

elmaradása

a társulat

anyagi csőd elé is

viszont súlyos csapást jelentene

kerékvágásba "lendült és a fejlődés fokára

állíthatja.

a már

Miniszter

zal a kéréssel, hogy

Géza

860

Földessy

rendes

lépett miskolci

túrális élet számára. Éppen ezért fordulok szíveskedjék

felhozott

kul-

úrhoz az-

színigazgatót

megfelelő államsegélyben részesíteni, hogy ezáltal vállalt kötelezettségének

komolyan

eleget téve, részese lehessen

a munkának, amelyet Miskolc

annak

thj. város közönsége a kultúra

ér-

dekében végzett és tenni óhajt. Hangsúlyozni kívánom, hogy a színtársulat

állami megsegítése nem csupán helyi érdeket

hanem jelenti az általános nemzeti érdeket mai időkben nagy szükség van arra, hogy olyan hangok elmossák

jussanak

a közönség

is, mert hiszen a

a színpadi

pódiumról

lelkébe és szívébe,

amelyek

a múlt idők sok rossz emlékét és a közvéleményt

tultabb és a demokratikus eszméket megértő el. Hogy pedig a színtársulat teljesíthesse

lelkiséggel

e tekintetben

feladata

és tehetségének

sével tudja majd feladatát

arról,

szíves

teljes értékű

nyu-

kifejté-

teljesíteni.

Mindezekre való tekintettel felterjesztésemnek

töltik

olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben

godtan, hivatástudatának

tisz-

magaslatán

nemzetnevelő működését, gondoskodni kell

hogy életkörülményei

jelent,

ismételten

tisztelettel

kérem

elfogadását. Dr. Gálffy

Imre s. k.

polgármester


274. b. Budapest, 1946. november

28.

861

A VKM MŰVÉSZETI HEZ. A SZÍNHÁZ

Hivatkozással megbeszélésre,

ÜGYOSZTÁLYÁNAK

LEIRATA

ANYAGI TÁMOGATÁST

a Minisztérium

POLGÁRMESTERÉ-

KAP.

Művészeti Ügyosztályán

értesítem Címet, hogy

tására három hónapon keresztül január) havonként

MISKOLC

a miskolci

folytatott

színház

(1946. november, december,

4 000 forintot, tehát összesen 12 000

tot bocsátok Miskolc

város

támoga1947.

forin-

rendelkezésére.

Ez az összeg

utalványozásának

azonban feltétele

az, hogy

Miskolc ugyanarra

az időre szintén

12 000 Ft segítséget

nyújt-


színé-

son a színháznak. A fenti összeg közvetlenül szeinek

fizetésére fordítandó, és másra nem használható

A színigazgató

viszont köteles eleget tenni az

megszabott feltételeknek, hogy havonként 35 %-ban színvonalas prózai előadások E támogatás a vidéki színjátszás valamint azt célozza, hogy a színházat vezéséig Miskolc

a kezdeti nehézségein város közönségének

mogatása elsősorban

káskultúrszövetség,

színvonalának

Kiadmányozott

fogalmazvány

UMKL

megszer-

felhívom

a színház

tá-

feladat. Kérem Polgármester

egyesület s t b . )

urat,

és a színház

szolgáló egyesüléseket támogassa.

XIX-I-l-i-125447-1946.

"Kéry, L. Romhányi, K. XI. 30 Simon."

862

emelését,

az új közönség

átsegítse. Ezúton is

biztosítását

színpártoló

előadásai

legyenek.

hogy a színházlátogató közönség megszervezését kultúrális munkájának

engedélyében

teljesített

figyelmét arra, hogy

társadalmi

föl.

(Mun-

257. Miskolc, 1947. június

16.

MISKOLC VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK SZÍNHÁZ MŰKÖDÉSÉRŐL

Miniszter

JELENTÉSE A VKM MINISZTERNEK A

ÉS IGAZGATÓI PÁLYÁZAT

úr!

Folyó évi május hó 31-én kelt leiratára az alábbiakat

KIÍRÁSÁRÓL.

válaszolva

tisztelettel

jelentem:

A Miskolci

Nemzeti Színházban

az elmúlt színi

évadban:

1946. évi október hó 1-től 1947. évi május hó 31-ig Földessy Géza színigazgató szi teljesítménye lakuló városi

társulata működött. A társulat

felett a demokratikus

színügyi bizottság

a bírálatot. A bizottság

bezárólag művé-

pártok küldötteiből

gyakorolta

az ellenőrzést

elnöke a város polgármestere,

aés

előadó-

ja pedig a városi főjegyző, mint a kultúrális ügyosztály

veze-

tője volt. A bizottság mindenkor

a tár-

előzetesen megvizsgálta

sulat műsorát, tagjai részt vettek havonta megtartott an megbírálták Földessy

bizottsági

az egyes előadásokon

üléseken részletesen

és

és a

szigorú-

az előadottakat. Gézának

vezett színtársulata

az

évad elején teljesen újonnan

javarészt

tehetséges,

fiatal

átszer-

színészekből

állott. Egyes helyeken ugyan nem a megfelelő erőkkel, amit a színigazgató

egyrészt állandó vendégszereplővel, másrészt

neves budapesti művészek Általában

szerepeltetésével

az együttes teljesítménye

igyekezett

pedig

pótolni.

elérte azt a művészi

szín-

863

tet, amit ma vidéki viszonylatban követelni

lehet. Az egyes

színészek működése ellen panasz nem adódott, ezzel szemben fogásolni

ki-

való a r e n d e z é s körül volt, miután az évad elején

egyik rendező-színész

fegyelmi vétség miatt eltávozni

rült, így a többi rendezőre súlyosabb A színház műsorpolitikája

csupán

feladatok

kénysze-

hárultak.

az évad második

felében

elégítette ki úgy a színügyi bizottság, mint a közvélemény vetelményeit.

A szezon elején visszahatást keltettek

fajsúlyú darabok

sorozatos előadásai, amelyeket

az

kö-

a könnyű

a színügyi

bi-

zottság csupán egy-két alkalomra engedélyezett, és engedélye nélkül csúszott be a műsorba

a pankrációs attrakció is. A szín-

ügyi bizottság e r é l y e s fellépésére Földessy

Géza a továbbiak

során régi, k l a s s z i k u s darabok beiktatásával, színművészek

és az operatársulat

igen nívós hangversenyekkel

ismert

szerepeltetésével,

igyekezett a közvélemény

budapesti valamint kívánságai-

nak megfelelni. Általában azonban panasz tárgyát képezte, az igazgatóság előadásokkal

az ifjúság,

valamint

a munkás-

és

tisztviselő

nem a megfelelő célt szolgálta. Főleg az ez alka-

lomra előadott darabok nevelő hatását kifogásolták. közepén e tekintetben

Az évad

is javulás állott be, amennyiben az

gatóság most már hetenként több ízben tartott mérsékelt munkás- és tisztviselői adásokon mindazok

előadásokat.

a darabok kerültek

csupán a rendes előadások előadásokra színészek

864

hogy

kimondottan

igaz-

árú

Tény, hogy ezeken az elősorra, melyet a társulat

során tanult be. A diák- és munkás-

új darabokat nem tűztek ki. A vidéki

ismert, n e h é z sorsá az, hogy sokszor

1-2 próba

után

kénytelen

a színpadra

nem illő darabokban

kiállni, és legtöbbször

is szerepelni

ben). Ebből következik

egyéniségéhez

(pl. drámai hős az operettek-

a kirívó szerep nemtudása

társulat több, a mostani

is. Bár a szín-

idők szelleméhez igazodó új darabot

is bemutatott, amelyek közül az Isten Thébában aratott nagy kert, mégis a műsor javarésze a régi kalaszikus operettek

si-

fel-

elevenítésén kívül a fővárosi színpadokat még most is uraló régebbi darabokból adódott. Az évad folyamán egy

ősbemutatót

is tartott a színtársulat, előadván egy helyi szerző

vígjáté-

kát. A színi évad folyamán előadott darabokról szóló kimutatást csatoltan

mellékelem.

Teljesen kifogástalan amely Vincze Ottó karnagy val megerősített érdemelnek

részletes

volt a színházi zenekar

és a miskolci Vasutas Zenekar

zenei együttes dicséretét

a bőséges és felfrissített

lettárral valószínűleg

működése,

illeti.

tagjai-

Elismerést

díszletek, hasonló

egyetlen egy vidéki színtársulat

díszsem

rendelkezik. Mindezeket tekintetbe véve a város színügyi május havi ülésében egyhangúlag Géza színigazgatót

bizottsága

úgy határozott, hogy

pályázat mellőzésével meghívja

kezendő három színi évadra sére. Erre a határozatra

a Miskolci Nemzeti Színház

re talált. A bizottság

elkövetvezeté-

a helyi viszonyok mérlegelése után

országos helyzet áttekintése nak vezetői képessége

az

Földessy

is vezette, miután

a felsőbb hatóságok javaslata

előtt

alapján a város

Földessy

az

Gézá-

is elismeréspolgármestere

865

a városi tanács és a törvényhatósági terjesztést tett a törvényhatósági gyűlése elé, hogy Földessy

kisgyűlés oly

bizottság

élesen állást foglalt Földessy

a Szociáldemokrata

Géza színigazgató ellen,

a th. bizottság

színház vezetésére egy évi időtartamra Az elmúlt esztendőben

főleg

a színtársulat

pályázatot

színészei

teljesítőképességét mindenkor nagyobb rendezett

a helyárak

túlhaladták.

arra,

közoktatás-

államsegélyt

a szín-

gázsipótlásként. A

kívánom, hogy bár

a színtársulat a lehető legalacsonyabban forintig), mégis ezek

azokat

állapította meg

a színházjáró közönség

anyagi

helyárakkal

előadásokat. Minisztérium

művészeti

lya vezetőjének:

Romhányi Gyula min. tanácsosnak

napban Miskolcon

tartott megbeszélésén értékes javaslatok

el a miskolci

színikultúra

felfrissítésére

Meggyőződésem, hogy ezek megvalósítása

866

(4-8

Éppen ezért a látogatottság

volt, amidőn a színház mérsékelt

A Vallás- és Közoktatásügyi

zottak

thj.

megélhetését

a vallás- és

számára

felemlíteni

azonban

teljes anyagi

ízben juttatott

helyárakkal kapcsolatban

ír ki.

a tél folyamán nem érte el

volna, előterjesztésemre

társulat vezető prózai

kifo-

a színház támogatásához Miskolc

hogy a színház látogatottsága

ügyi miniszter úr három

Párt

úgy határozott, hogy a

városa kb. 80 000 Ft-tal járult. Tekintettel

azt a mértéket, amely

köz-

akinek

érdekeit nem szolgáló műsorpolitikáját

gásolták. Javaslatukra

kielégíthette

június havi

elő-

Géza színigazgatót hívja meg a szín-

ház vezetésére. Ez alkalommal azonban

főleg a munkásság

irányú

osztá-

az elmúlt

és

hó-

hang,,

emelésére.

révén és Miskolc

thj.

város törvényhatóságának folytán sikerülni

a színház vezetésére vonatkozó

fog a miskolci

zásokat előidézni, amelyek megfelelő színvonalra

színház életében

a színikultúrát

a mai

olyan

döntése válto-

viszonyoknak

emelik.

Tisztelettel kérem Miniszter

urat fenti jelentésemet

másul venni, s a színi koncesszióra felelően mielőbb megtenni

való döntését

ezeknek

tudomeg-

szíveskedjék.

Dr. Gálffy

Imre s. k.

polgármester

Tisztázat UMKL

XIX-I-l-i-89690-1947.

276. a.

Miskolc, 1948. november

n. n.

A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ 1948. OKTÓBERI

Esti

MŰSORKIMUTATÁSA.

előadások

1948. október

1-én Denevér

2 521.50

2-án

1

3-án

2 904.50

154.50

4-én

359 .-

5-én

504.50

867

1948. október

6-án Fösvény

394.-

7-éh

35o.50

"

8-án Nyitott

ablak

2 751.70

9-én

"

5 594.70

10-én

"

5 209.60

ii-én

"

^ 633.40

-

12-én

"

3 611.30

"

13-án Fösvény

570.-

»

14-én

393.-

"

15-én Pompadour

237.-

»

16-án

"

856.10

»

17-én

"

"

18-án Tosca

"

"

19-én Pompadour

275.50

"

"

20-án Warrenné mestersége

870.-

»

21-én

688.-

"

22-én Zsákba macska

»

23-án

"

1 226.-

"

24-én

"

2 723.-

"

25-én

"

484.10

"

26-án

"

406.30

"

27-én Warrenné mestersége

433.-

-

28-án

700.50

"

29-én Rip van Winkle

379.-

»

30-án

"

723.90

"

3i-én

"

2 669.50

-

"

"

"

"

"

868

"

"

"

2 439.4 706.50

463.20

Gu.

előadások

1948. október "

"

2-án

1 649.-

3-án Denevér 10-én Nyitott

969.30

16-án

Fösvény

17-én

Pompadour

31-én Rip van

3 244.10

ablak

24-én Warrenné

Ifj.

444.20

Mosolyországa

1 642.-

1 116.10

mestersége

1 254.10

Winkle

előadások 2 255.-

1948. október 6-án Fösvény

638.50

13-án 11

"

20-án

"

"

27-én Sári

1 409.50

Mosolyországa

2 222.50

bíró

Paralellelőadások 1948. október

18-án

Fösvény

(Vasgyár)

401 70 498.-


276. b.


13.

869

A VKM MŰVÉSZETI SZÍNIGAZGATÓ

FŐOSZTÁLYA

tűnik ki, hogy

GÉZA

Színház október havi műsorkimutatásából

Igazgató úr nem eléggé határozott

folytat. Negyvennégy előadás, és műsorának ték. Határozottan üzemi előadást Felhívom

előadás közül csak tizennégy majdnem

Kiadmányozott

az

műsorpolitikát volt

prózai

felét kétes értékű operettek

kifogásolom, hogy egy hónap alatt

tet-

egyetlen

tartott. IgEzgató urat, hogy a jövőben műsorának

fokozottabb gondot

"Kardos XI.

BÍRÁLJA FÖLDESSY

MŰSORPOLITIKÁJÁT.

A Miskolci Nemzeti

lítására

LEIRATÁBAN

fogalmazvány

összeál-

fordítson.

UMKL

XIX-I-1-1-220530-1948.

13."

277.

Miskolc, 1949. augusztus

18.

A MISKOLCI SZABADMŰVELŐDÉSI FŐOSZTÁLYÁHOZ

FELÜGYELŐ

JELENTÉSE A VKM

A SZÍNHÁZI KÖZÖNSÉGSZERVEZÉS

MŰVÉSZETI

SEGÍTÉSÉRŐL.

A Miskolci Szabadművelődési

Felügyelőség

dája 2 hónapos munkálkodása

folyamán nagy részben kiépített -

MDP és társadalmi

870

szervek

bevonásával

közönségszervező

- egy

iro-

közönségszervező

hálózatot. Ez a (rendezvény) hálózat a nyári rendezvényekhez tudott munkás közönséget biztosítani. Az ősszel meginduló kolci Nemzeti Színházhoz kb. 10 000 bérletet szeretnénk gozókhoz eljuttatni. A hivatal egymagában nem tudja tani a pénzügyi, technikai

hony a közönségszervezés

Mis-

a dol-

lebonyolí-

stb. feladatokat és éppen ezért

IBUSZ helyi kirendeltségével

tárgyalásokat

folytatok

adminisztratív, pénzügyi

ez

az

ügyben,

lebonyolítá-

sát ők végezzék el. Ez ügyben az Országos Közönségszervező pontnak

is írtam

a közönségszervező

A közönségszervező

hálózatot

Miskolcon első kísérletezés, hogy mozgassunk

el kell kezdenünk

megbízottjával

tudjunk

kiképez-

biztosítani.

ilyen nagy számú munkás

közön-

a színház előadásaira, és éppen ezért már a munkások

beszervezését. A legutóbbi

a város helyettes polgármesterével már beszéltem

a Főosztályvezető

közönségszervezésről, de a miskolci színháztól sem kapott értesítést. F. hó 23-ára összehívtam vező aktívákat, és velük

(mivel hivatásos színészek kítok, akik az üzemekben

pesti

elvtársnővel a idáig

egyikünk

a közönségszerindítani.

színjátszókból

még nincsenek) kultúrbrigádokat

a bérletezők

most

és a párt

az őszi bérletezést be akarom

Azon kívül a pesti módszerhez hasonlóan szabad

vezési

kiszélesítjük.

aktívákat egyhetes esti tanfolyamon

zük, hogy a színházhoz megfelelő közönséget

utam alkalmával

Köz-

levelet.

Ősztől kezdve

séget

már

segítségére

lesznek

alaszer-

munkájukban.

Főosztályvezető

elvtársnőtől

ra olyan irányú tájékoztatást

azt szeretném kérni, hogy

adna, ami a bérletezést

23-

konkrét

871

formában meg tudná

indítani.

Kóczán László s. k. szabadművelődési felügyelő

Tisztázat

UMKL

XIX-I-l-i-241170-1949.

A Művészeti Főosztály történt kezdeményező

válasza:

"Helyesnek

lépéseket. Rövid

a bérletezés módozatait.

fog részt venni. Egyidejűleg

(u. o.)

872

központját

a bérletezésre

időn belül közölni

Az IBUSZ helyi szervével

kapcsolatot, mert a lebonyolításban

ségszervezési

tartom

fogom

vegye fel a

az mint adminisztratív

felkértem

az IBUSZ Országos

a Címmel való kapcsolat

szerv

Közön-

felvételére."

DOKUMENTUMOK

I. B u d a p e s t i

ÁLTALÁNOS

JEGYZÉKE

színházak

KÉRDÉSEKKEL

FOGLALKOZÚ

DOKUMENTUMOK

1.

Kodály Z o l t á n , a M a g y a r M ű v é s z e t i T a n á c s e l n ö k e b e a d v á nyában kéri a VKM m i n i s z t e r t , f ü g g e s s z e föl a s z í n h á z a k adóit és k ö z t e r h e i t . B u d a p e s t , 1946. január 14.

2.

A Magyar S z í n é s z e k S z a b a d S z a k s z e r v e z e t e f ő t i t k á r á n a k beadványa a VKM m i n i s z t e r h e z . A k o l l e k t í v s z e r z ő d é s feltételeit az állami s z í n h á z a k b a n is a l k a l m a z z á k . B u d a p e s t , 1946. február 5.

3.

A VKM m i n i s z t e r , K e r e s z t u r y Dezső e l r e n d e l i az állami színházak (Állami O p e r a h á z , Nemzeti S z í n h á z és S z e g e d i Nemzeti S z í n h á z ) d í s z l e t - , k e l l é k - és jelmez kölcsönzésének t i l a l m á t . B u d a p e s t , 1946. m á r c i u s 8.

4.

Az állami s z í n h á z a k m ű s z a k i főnökének j e l e n t é s e a V K M - h e z a színházak helyreállításával kapcsolatos munkálatokról. B u d a p e s t , 1946. m á r c i u s 12.

5.

A VKM M ű v é s z e t i Ü g y o s z t á l y á n a k belső ü g y v i t e l i f e l j e g y z é se az állami s z í n h á z a k a l k a l m a z o t t a i n a k f i z e t é s r e n d e z é s é ről. B u d a p e s t , 1946. m á r c i u s 14.

6.

Simon L á s z l ó , VKM á l l a m t i t k á r á t i r a t a S z a k a s i t s Árpád min i s z t e r e l n ö k - h e l y e t t e s h e z az állami s z í n h á z a k b é r e z é s i g o n d j a i r ó l . B u d a p e s t , 1946. á p r i l i s 30.

7. a. A Magyar M ű v é s z e t i T a n á c s á t i r a t a a V K M - h e z a s z í n h á z i k o n c e s s z i ó k p á l y á z a t i f e l t é t e l e i r ő l . B u d a p e s t , 1946. május 11. 7. b. A VKM M ű v é s z e t i Ü g y o s z t á l y á n a k f e l j e g y z é s e a s z í n i g a z g a t ó i e n g e d é l y e k p á l y á z a t i f e l t é t e l e i r ő l . B u d a p e s t , 1946. május 16 . 7. c. A VKM m i n i s z t e r - az 1 9 4 6 / 4 7 . évad s z í n i g z g a t ó i engedélyek m e g s z e r z é s é r e - p á l y á z a t o t h i r d e t . B u d a p e s t , 1946. m á j u s 16.

873

8.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM miniszterhez a színészek ruhanemű és lábbeli igénylésének támogatása érdekében. Budapest, 1946. május 21.

9. a. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének tervezete a Színművészeti Akadémiát nem végző növendékek képesítéséről. Budapest, 1946. június 16. 9. b. A Magyar Művészeti Tanács állásfoglalása a színészek magánoktatására vonatkozó szakszervezeti javaslatról. Budapest, 1946. június 15. 10.

A Gazdasági Főtanács belső ügyviteli feljegyzése az állami színházak részére igényelt rendkívüli hitelről. Budapest, 1946. június 26.

11.

A budapesti magánszínházak beadványukban a Gazdasági Főtanácstól kölcsön folyósítását kérik. Budapest, 1946. június 27.

12.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete beadványában a színészek vasúti kedvezményének visszaállítását kéri. Budapest, 1946. július 29.

13. a. A VKM Művészeti Ügyosztályának ügyviteli feljegyzése az 1946/47. évi színigazgatói pályázatokról. Budapest, 1946. augusztus 13. 13. b. A VKM Művészeti Ügyosztálya értesíti az igazgatókat a működési engedélyek kiadásáról. Budapest, 1946. augusztus 13. 14.

Dr. Mátéka Béla - a Liszt Ferenc Társaság igazgatósági tagja - beadványa a VKM-hoz Stanford Robinson angol karnagy budapesti vendégszereplése ügyében. Budapest, 1946. szeptember 7.

15.

Dr. Székelyhidy Ferenc - az Állami Színházak Örökös Tagjai Testülete elnökének - beadványa a VKM miniszterhez az örökös tagok nehéz helyzetének javítása érdekében. Budapest, 1946. október 29.

16.

Az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézetének beadványa a VKM miniszterhez a nyugdíjak fedezetéül szolgáló bevételek rendezéséről, Budapest, 1946. október 8.

17.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM Művészeti Ügyosztályához a köztartozások és a gázsibiztosíték befizetését elmulasztó színigazgatók ügyében. Budapest, 1946. november 22.

18.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM Művészeti Ügyosztályához a budapesti magánszínházak támogatása érdekében. Budapest, 1946. december 18.

874

19

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM Művészeti Ügyosztályához. A Színésznyugdíj I n t é z e t e k egyesítését javasolja. Budapest, 1946. december 28.

20

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének tervezete országos színpártoló egyesület létrehozásáról. Budapest, 1946. december 28.

21

A VKM miniszter előterjesztése a Minisztertanácshoz. A budapesti magánszínházak támogatására hiteltúllépés engedélyezését kéri. Budapest, 1947. február 5.

22

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a műkedvelők és a hivatásos társulatok viszonyáról a Belügyminisztériumban tartott értekezletről. Budapest, 1947. február 7.

23

A Budapesti Színigazgatók Testülete beadványában állami támogatást kér a VKM minisztertől a színházak gazdasági nehézségeinek áthidalására. Budapest, 1947. február 17.

24

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete beadványában a VKM Művészeti Ügyosztályától sürgős színházi ügyek elintézését kéri. Budapest, 1947. április 8.

24

A VKM Művészeti Ügyosztályának feljegyzése a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete sürgető átiratára. Budapest, 1947. május 5.

25

A Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM Művészeti Ügyosztályához Gróza Péter román miniszterelnök tiszteletére adandó fogadásról. Budapest, 1947. április 21.

26

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete főtitkárának átirata a Magyar Művészeti Tanácshoz ügykezelésük meggyorsításáról. Budapest, 1947. május 20.

27

A Művészeti Tanács ügyvezető titkárának felterjesztése a VKM miniszterhez. Kéri, a magánszínházakat művészi teljesítményük alapján támogassák. Budapest, 1947. május 29.

28

Kodály Zoltánnak, a Magyar Művészeti Tanács elnökének átirata a VKM miniszterhez. Sürgeti a magánszínházaknál alkalmazott színészek nyugdíjügyének rendezését. Budapest, 1947. június 17.

28

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a nem állami színészek nyugdíjügyében tett intézkedésekről. Budapest, 1947. június 24.

29

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső ügyviteli feljegyzése a nyugdíjas színészek rendkívüli segélyezéséről. Bu-

875

dapest, 1947. június

18.

30. a. A Magyar Művészeti Tanács előterjesztése a VKM miniszterhez. A z Országos Magyar Színművészeti Akadémia Színháztudományi Intézete munkájáról, melyet az UNESCO-nak is megküldenek. Budapest, 1947. július 3. 30. b. Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia Színháztudományi Intézetének javaslata nemzetközi színházi intézet létesítésére. Budapest, 1947. július 21. 30. c. A VKM Művészeti Főosztályának belső feljegyzése a magyar színművészet képviseletéről az UNESCO párizsi színházi kongresszusán. Budapest, 1947. július 24. 30. d. Ismertető az UNESCO-nak a színházi tevékenység és kapcsolatok támogatását célzó terveiről. Budapest, 1947. július n. n. 31. a. A Magyar Művészeti Tanács megküldi a VKM-nek a javasolt irodalmi színvonalú művek jegyzékét. Budapest, 1947. július 7 . 31. b. A Magyar Művészeti Tanács által javasolt színművek zéke. Budapest, 1947. július 7.

jegy-

32. a. A Magyar Művészeti Tanács elnökének javaslata a VKM miniszterhez a színészi és rendezői képesítő vizsga rendeleti szabályozására. Budapest, 1947. július 7. 32. b. A Magyar Művészeti Tanács által elfogadott színészi és rendezői képesítő vizsgabizottság rendelettervezete. Budapest, 1947. /július/ 32. c. A VKM Művészeti Ügyosztályának belső ügyviteli feljegyzése a magánképzésben tanuló színészek és táncművészek vizsgáztatására alakítandó bizottságról. Budapest, 1947. szeptember 15. 32. d. Az Országos Színház-, Film- és Táncművészeti Vizsgabizottság felállításának rendelettervezete. Budapest, 1947. szeptember 17. 33.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete és a Magyar Központi Híradó Rt. kollektív szerződése a színészek rádióbeli szereplésének és a színházi előadások rádióközvetítésének díjazásáról. Budapest, 1947. augusztus 26.

34.

A VKM miniszter átirata a pénzügyminiszterhez. A budapesti magánszínházak támogatására póthitelt kér. Budapest, 1947. szeptember 5.

35. a. A VKM miniszter előterjesztése

876

a Gazdasági

Főtanácshoz

és a Minisztertanácshoz az állami színházak bevételeinek növeléséről. Budapest, 1947. szeptember 16. 35. b. A Gazdasági Főtanács határozata az állami színházak bevételeinek növeléséről. Budapest, 1947. szeptember 19. 36. a. A nem állami nyugdíjintézetek egyesítése ügyében a VKMben tartott megbeszélés jegyzőkönyve. Budapest, 1947. szeptember 22. 36. b. A VKM miniszter átirata a pénzügyminiszterhez a nem állami színházi nyugdíjintézetek egyesítéséről. Budapest, 1947. szeptember 24. 36. c. A Pénzügyminisztérium államtitkárának válasza a VKM miniszternek: a nem állami színésznyugdíj intézetek egyesítése a szerzett jogokat nem csorbíthatja. Budapest, 1947. október 14. 37.

A VKM Művészeti Főosztályának ügyviteli feljegyzése a Dramaturgiai Tanácsadó Iroda létesítéséről tartott értekezletről; Budapest, 1947. október 24.

38.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM űvészeti Főosztályához a budapesti magánszínházak nívószubvenciója ügyében. Budapest, 1947. november 13.

39.

A VKM Művészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése a színházi kiadóvállalatok képviselőivel az Országos Dramaturgiai Iroda létesítése ügyében tartott értekezletről. Budapest, 1947. november 27.

40.

Az állami színházak elmaradt befizetései miatt a Pénzügyminisztérium vizsgálat elrendelését kéri a VKM minisztertől. Budapest, 1947. december 20.

41.

A VKM Művészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése a romániai magyar színészet megítélésére. Budapest, 1947. december 2.

42. a. A Magyar Művészeti Tanács beadványa a VKM miniszterhez állami kiadóvállalat létesítéséről. Budapest,"- 1948; február 17. 42. b. Kodály Zoltán, a Magyar Művészeti Tanács elnöke - zenés színművekre - pályázat kiírását javasolja a VKM miniszternek. Budapest, 1948. február 18. 42. c. A VKM Művészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése a zenés színdarabok és a szerzői jogdíjak ügyében tartott értekezletről. Budapest, 1948. április 6.

877

43. a. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete tiltakozó beadványa Bóka László VKM államtitkárhoz a színészek számára kiterjesztett rendőrhatósági működési engedélyek ügyében. Budapest, 1948. április 1. 43. b. A VKM Művészeti Főosztálya belső ügyviteli feljegyzése a rendőrhatósági működési engedélyekről. Budapest, 1948. április 5. 43. c. A Belügyminisztérium válaszában elutasítja az engedélyekre vonatkozó rendelet módosítását. Budapest, 1948. április 24. 44. a. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete főtitkárának beadványa a Művészeti Főosztályhoz a rendező szakos főiskolások ösztöndíjáról. Budapest, 1948. május 29. 44. b. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM Művészeti Főosztályához a rendező szakos növendékek ösztöndíjának kiutalásáról. Budapest, 1948. július 8. 45.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete az Ódry Árpád Színészotthon felépítését segítő majális megrendezéséhez a VKM Művészeti Főosztálya támogatását kéri. Budapest r június 24.

46.

A VKM Művészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése az állami és államosításra tervbe vett színházak vezetőinek megbízatásáról. Budapest, 1949. július 5.

47.

Kossá István pénzügyminiszter, a Népgazdasági Tanács tagjának előterjesztése a fővárosi színházak államosításával kapcsolatos intézkedésekről. Budapest, 1949. július 19.

48.

Az állami színházak műszaki főnökének feljegyzése a VKM Művészeti Főosztálya számára az államosított színházak tatarozásnak várható költségeiről. Budapest, 1947. augusztus 4.

49.

A Nemzeti Színház főtitkárának jelentése a Népművelési Minisztériumhoz a Moszkvai Kis Színház 125 éves jubileumával kapcsolatos ünnepség előkészületeiről. Budapest, 1949. október 21.

50.

Az Áruminta vásári és Kiállítási Rt. az 1950. évi mezőgazdasági kiállításra látogató vidéki dolgozók részére kedvezményes színházlátogatást kér. Budapest, 1949. december 22.

ÁLLAMI

OPERAHÁZ

51.

Az Állami Operaház igazgatója a VKM minisztert kéri, hogy a Gyermekbarátok Országos Egyesülete Napközi Otthona javára a február 2-i előadás jövedelmét átutalhassák. Budapest, 1946. január 10.

878

52.

Az Állami Operaház igazgatója kéri a VKM minisztert, hogy a január 24-i Denevér című előadás felemelt helyáraiból származó többletbevételt a Kossuth híd munkásainak átutalhassák. Budapest, 1946. január 16.

53. a. Az Állami Operaház zene- és énekkarának megbízottai ványukban a VKM minisztertől fizetésemelést kérnek. pest, 1946. január 29.

beadBuda-

53. b. A Hivatásos Zenészek Szabad Szakszervezetének kimutatása az Operaház zenekarának javadalmazásáról. Budapest, 1946. január 30. 53. c. A VKM miniszter átirata a pénzügyminiszterhez az állami színházak alkalmazottainak fizetésrendezéséről. Budapest, 1946. február 12. 54.

Az Állami Operaház igazgatója kéri a VKM minisztert, hogy egy heti bevételük 2 százalékát a "Magyar Gyermekekért" mozgalom javára átutalhassák. Budapest, 1946. február 20.

55. a. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete főtitkára közli az Operaház Üzemi Bizottságával, hogy a kollektív szerződésre áttérhetnek. Budapest, 1946. március 9. 55. b. Garai György hegedűművész az Operaház Ü. B. képviseletében tiltakozik a VKM miniszternél a kollektív szerződés ellen. Budapest, 1946. március 11. 56.

Az Állami Operaház igazgatója a VKM minisztertől az épület helyreállításához hitelt kér. Budapest, 1946. március 28.

57. a. Az Állami Operaház Vizsgáló Bizottságának előterjesztése a VKM-hez az 1946/47. évi költségvetésről. Budapest, 1946. április 17. 57. b. Az Operaház 1946/47. évre javasolt költségvetési előirányzatának összesítése. Budapest, 1946. március 26. 57. c. Az Operaház saját bevételi előirányzatának Budapest, 1946. március 26.

részletezése.

58. a. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete a VKM Művészeti Ügyosztályától kéri a Béke Színház Cigánybáró előadásainak engedélyezését. Budapest, 1946. április 24. 58. b. Az Állami Operaház igazgatója jelentésében elutasítja a Béke Színház előadásával kapcsolatos vádakat. Budapest, 1946. május 11. 59.

A VKM Művészeti Ügyosztályának átirata a Pénzügyminisztériumhoz. A Román Királyi Operaház művészeinek vendégsze-

879

repléséhez póthitelt kérnek. Budapest, 1946. május 4. 60. a. Az Operaház Üzemi Bizottságának beadványa a VKM miniszterhez az Operaház államosításával járó bérezési követelésekről. Budapest, 1946 . [má jusj 60. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának előterjesztése a pénzügyminiszterhez az állami színházak alkalmazottainak állami státusba vételéről és fizetésük rendezéséről. Budapest, 1946. május 6. 61.

A VKM Művészeti Ügyosztálya belső ügyviteli feljegyzése az O p e r a h á z és a Nemzeti Színház moszkvai vendégszereplésének lehetőségeiről. Budapest, 1946. május 16.

62.

Az Állami Operaház igazgatója és Üzemi Bizottságának elnöke beadványukban a VKM miniszter állásfoglalását kérik az államosítások ügyében. Budapest, 1946. május 24.

63.

Az Állami Operaház igazgtatója kéri a VKM minisztert az árva, zsidó gyermekeknek tartandó előadást engedélyezze. Budapest, 1946. június 12.

64.

Simon László VKM államtitkár jelentése a Gazdasági Főtanácshoz a BBC főzeneigazgatójának tiszteletére az Operaházban rendezett fogadásról. Budapest, 1946. június 18.

65.

Az O p e r a h á z igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez. Kéri a jelmeztár helyreállításához szükséges fedezet biztosítását. Budapest, 1946. június 16.

66.

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése az Állami O p e r a h á z területén közmunka keretében végzett romeltakarítási költségek elengedéséről. Budapest, 1946. június 27.

67.

A VKM minisztertanácsi könyvek kölcsönzésének 1946. július 12.

68.

Miniszterelnökségi leirat a VKM miniszterhez az Állami Operaház Bukarestben szerepelt művésztagjainak kitüntetéséről. Budapest, 1946. augusztus 7.

előterjesztésében szövegszámlaengedélyezését kéri. Budapest,

69. a. Az Állami Operaház igazgatójának terhez az operaházi szabadjegyek Budapest, 1946. augusztus 26.

beadványa a VKM miniszszámának csökkentéséről.

69. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának belső ügyviteli feljegyzése az operaházi szabadjegyek elosztásáról. Budapest, 1946. október 6.

880

70.

A VKM miniszter előterjesztése a Minisztertanácshoz a tehetséges művészek itthon tartását biztosító szerződések tárgyában. Budapest, 1946. augusztus 26.

71.

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa alkalmából az Operaházban tartandó ünnepi estről. Budapest, 1946. október

11. 72.

Miniszterelnökség átirata a VKM miniszterhez a március 15-i díszelőadás operaházi megrendezéséről. Budapest, 1947. február 28.

73.

Az Operaház és a Nemzeti Színház művészeinek beadványa a VKM miniszterhez. Kérik az örökös tagság díjazásának rendezését. Budapest, 1947. június 17.

74.

Az Állami Operaház igazgatójának beadványa a VKM terhez az operaházi tagok külföldi ösztöndíjának Budapest, 1947. június 17.

75.

Az Állami Operaház igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez az 1947/48. évi költségvetési évre előirányzott bevételek biztosítására hozott intézkedésekről. Budapest, 1947. július 14.

76.

Az Operaház zenekari szólamvezetőjének beadványa a VKM Művészeti Főosztálya vezetőjéhez a zenekari pótlék és nyugdíj rendezéséről. Budapest, 1947. július 19.

miniszügyében.

77. a. A Római Magyar Intézet feljegyzése a VKM Művészeti Főosztály részére a budapesti és a római opera kölcsönös vendégjátékának lebonyolításáról. Budapest, 1947. [szeptember 5.] 77. b. A Művészeti Főosztály állásfoglalása a budapesti és a római opera vendégjátékáról. Budapest, 1947. szeptember 18. 78.

Kádár János, a Vas- és Fémmunkások Sport Klub elnöke beadványában kéri a VKM minisztert, hogy a sporttelep felépítése javára operaházi díszelőadást engedélyezzen. Budapest, 1947. október 11.

79.

A Munkás Kultúrszövetség beadványa a VKM miniszterhez az Állami Operaházban és a Nemzeti Színházban tervbe vett helyáremelésekről. Budapest, 1947. november 19.

80.

A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége beadványában kéri a VKM minisztert, hogy kongresszusuk kulturális programját támogassák. Budapest, 1948. január 29.

81.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM Művészeti Főosztályához az Operaház vidéki vendégsze-

881

repléséről. Budapest, 1948. február

8.

82.

A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kéri a VKM minisztert, hogy engedélyezze kongresszusuk megnyitóját az Operaházban. Budapest, 1948. február 27.

83.

Az Állami Operaház gazdasági főnökének beadványa a VKM miniszterhez. Az MKP és az SzDP egyesítő kongresszusa ünnepi megnyitóját az Operaházban kívánják megtartani. Budapest, 1948. május 29.

84.

Kimutatás az Állami Operaház május havi működéséről. dapest, 1948. június 4.

Bu-

85. a. A Külügyminisztérium Kultúrális Osztályának javaslata a VKM miniszterhez. A szomszédos országok dalműveit is vegyék föl az Operaház műsortervébe. Budapest, 1948. június 12. 85. b. Az Operaház az 1948/49.

igazgatójának jelentése a VKM miniszterhez évi műsortervről. Budapeest, 1948. június 19.

86. a. Az Állami Operaház igazgatójának beadványa a VKM-hez az operaénekesek kötelező fellépésének számáról és azok díjazásáról. Budapest, 1948. július 13. 86. b. A VKM Művészeti Főosztályának előterjesztése a Gazdasági Főtanácshoz az Állami Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház személyi pótlékairól. Budapest, 1948. július 21. 87.

Az Állami Operaház igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez a nézőtéri férőhelyek gyarapításáról. Budapest, 1948. október 9.

88.

A VKM intézkedése az operaházi előadások rádióközvetítési díjának kifizetése ügyében. Budapest, 1949. július 22.

89.

Az Állami Operaház igazggatójának előterjesztése a VKM miniszterhez a munkaerő racionalizálásával kapcsolatos átszervezésekről. Budapest, 1949. július 30.

90.

Az Állami Operaház feljegyzése a Népművelési Minisztériumhoz a Szegedi Állami Színház megszűnt operaegyüttese operai zenei anyagának tárgyában. Budapest, 1949. szeptember 3.

91.

Az Állami Operaház előterjesztése a Népművelési Minisztériumhoz a szegedi vendégszereplések helyárainak felemelésére. Budapest, 1949. szeptember 27.

NEMZETI 92.

882

SZÍNHÁZ A Nemzeti Színház igazgatójának

javaslata

a VKM

minisz-

terhez. A helyáremelésekből származó jövedelmet jótékony célokra kívánja fordítani. Budapest, 1946. január 22. 93. a. A Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes bemutató előadásáról. Budapest, 1946. február 1. 93. b. A VKM Művészeti Ügyosztály belső ügyviteli feljegyzése a Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes nemzeti színházi bemutató előadásának engedélyezéséről. Budapest, 1946. február 15. 94.

A Nemzeti Színház igazgatója beadványában a Gazdasági Főtanácstól az állami színházaknak rendkívüli segély kiutalását kéri. Budapest, 1946. február 23.

95.

A Nemzeti ja vissza Színházban Budapest,

97.

Major Tamás előterjesztése a VKM miniszterhez a világirodalom klasszikus, drámai műveinek kiadása érdekében. Budapest, 1946. április 14.

98.

A Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a társulat romániai vendégszerepléséről. Budapest, 1946. április 18.

99.

A Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a színház külön bevételeinek felhasználásáról. Budapest, 1946. augusztus 2.

Színház igazgatója kéri a VKM minisztert, vona Színészegyesület Szí ni iskolájának a Nemzeti tartandó vizsgaelőadásáról szóló engedélyét. 1946. március 30.

100. a. A Nemzeti Színház igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez. Kéri az 1946/47. színi évadra kötött szerződések jóváhagyását. Budapest, 1946. szeptember 30. 100. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának feljegyzése a Nemzeti Színház 1946/47. évi szerződéseinek ügyében. Budapest, 1946. április 29. 100. c. A VKM államtitkárának leirata a Nemzeti Színház igazgatójához az 1946/47. évi szerződések ügyében. Budapest, 1946. május 7. 101.

A Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a szerzői díjakra vonatkozó kollektív szerződésről. Budapest, 1946. október 2.

102. a. Major Tamás beadványa a VKM miniszterhez. Sürgeti az Állami Színházak Örökös Tagjai Testület megújítását. Budapest, 1946. október 29.

883

102

A VKM Művészeti Ügyosztályának feljegyzése Major beadványáról, melyet a VKM miniszterhez küldött. 1946. november 8.

103

A Nemzeti S z í n h á z társulati ülésén megvitatja a Nemzeti Vándor Színház létrehozására tett javaslatot. (Jegyzőkönyv r é s z l e t . ) Budapest, 1946. december 2.

104

Major Tamás beadványa a pénzügyminiszterhez. A Nemzeti Színház tüzelőanyag ellátásának biztosítását kéri. Budapest, 1946 /nyara/

105

A Nemzeti S z í n h á z Baráti Köre titkárának félévi jelentése az MKP vezetőségéhez szervezési eredményeikről és terveikről. Budapest, 1947. február 18.

106

A Nemzeti Színház igazgatója beadványában kéri a VKM minisztert színműpályázat kiírására 1848 centenáriuma alkalmából. Budapest, 1947. március 7.

107

A Nemzeti Színház igazgatója a VKM miniszterhez küldött felterjesztésében haladékot kér az 1947/48. évi költségvetés elkészítésére. Budapest, 1947. március 31.

108

A Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a Magyar Színház anyagi támogatásáról. Budapest, 1947. április 21.

108

A Nemzeti Színház igazgatójának újabb felterjesztése a VKM miniszterhez a Magyar Színház támogatásáról. Budapest, 1947. április 24.

108

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső ügyviteli feljegyzése a Magyar Színház Nemzeti Színház általi támogatásáról. Budapest, 1947. május 3.

109

A Nemzeti Színház igazgatója felterjesztésében a VKM minisztertől kéri a május l-jén tartandó ingyenes előadás engedélyezését. Budapest, 1947. április 21.

110

A Nemzeti Színház igazgatója a VKM miniszternek felterjeszti az 1947/48. színi évad műsortervét. Budapest, 1947. október 14.

111

Jegyzőkönyv a Nemzeti Színház társulati pest, 1948. agugusztus 23.

112

Major Tamás beadványában a VKM minisztertől az új Magyar Színházban kedvezményes és szabadjegyek engedélyezését kéri. Budapest, 1948. október 19.

113

Major Tamás jelentése a népművelési miniszternek a tervbe vett bemutatókról és az aktuális szervezési kérdésekről. Budapest, 1949. október 1.

88

üléséről.

Tamás Budapest,

Buda-

MADÁCH

SZÍNHÁZ

114.

A Madách Színház igazgatójának beadványa a Gazdasági Főtanácshoz gyorssegély kiutalása ügyében. Budapest, 1946. március 8.

115.

Gobbi Hilda színművésznő előterjesztése a Magyar Művészeti Tanácshoz a vidéki színtársulatoknak a Madách Színházban tartandó előadásairól. Budapest, 1946. július 8.

116.

A Színművészeti Akadémia igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez a Madách Színház jogviszonyának rendezéséről. Budapest, 1946. szeptember 11.

117.

A Színművészeti Akadémia igazgatójának beadványa a Pénzügyminisztériumhoz a Madách Színház adófizetési kötelezettségének elhalasztásáról. Budapest, 1947. /június/

118.

A VKM miniszter leirata Hont Ferenchez - a Színművészeti Akadémia igazgatójához - a Színművészeti Akadémia és a Madách Színház kapcsolatának rendezéséről. Budapest, 1947. november 17.

119.

A Színművészeti Akadémia igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez a Madách Színház adótartozásának elengedéséről és a további adókötelezettségének megszüntetéséről. Budapest, 1947. december 9.

120.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete a Madách Színház jogviszonyáról a VKM-től tájékoztatást kér. Budapest, 1947. december 11.

121.

A VKM Művészeti Főosztályának belső feljegyzése a Madách Színház államosításával kapcsolatos tennivalókról. Budapest, 1948. július 7.

122. a.

A VKM Művészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése a Színművészeti Főiskola és az Állami Madách Színház jogviszonyának szabályozásáról. Budapest, 1948. szeptember 27.

122. b.

A VKM határozata a Madách Színház és a Színművészeti Főiskola jogviszonyának szabályozásáról. Budapest, 1948. szeptember 27.

123.

Átirat - a Gazdasági Főtanács főtitkárától a VKM miniszterhez - a Madách Színház államosításának időpontjáról. Budapest, 1949. január 10.

124.

Beadvány

a Madách Színház igazgatójától

a VKM

minisz-

885

terhez - a Színház éves munkatervéről. Budapest, április 21.

1949.

125.

A Madách Színház gazdasági igazgatója vidéki vendégjátékra engedélyt kér a VKM minisztertől. Budapest, 1949. április 21.

126.

A Madách Színház igazgatója beadványában az IBUSZ-közönségszervezés problémáiról tájékoztatja a minisztert. Budapest, 1949. szeptember 6.

"NEMZETI

BÁBSZÍNJÁTÉK"

127.

A "Nemzeti Bábszínjáték" igazgatójának felterjesztése a VKM m i n i s z t e r h e z a színház államosításáról. Budapest, 1947. március 11.

128.

A "Nemzeti Bábszínjáték" igazgatójának előterjesztése a VKM-hoz az államosítandó bábszínház feladatairól és az 1947/48. évi költségvetésről. Budapest, 1947. április 5.

129.

A Művészeti Főosztály belső ügyviteli feljegyzése a "Mesebarlang" Bábszínház államosításának előzményeiről. Budapest, 1948. október 22.

130.

Ortutay Gyula VKM miniszter előterjesztése a Minisztertanácshoz a "Mesebarlang" Bábszínház államosításáról és Nemzeti Vállalattá szervezéséről. Budapest, 1948. október 22.

131.

A Művészeti Főosztály vezetőjének feljegyzése a miniszternek a "Mesebarlang" Bábszínház államosítására vonatkozó minisztertanácsi határozatról. Budapest, 1949. január 13.

VÍGSZÍNHÁZ 132.

A Vígszínház igazgatója beadványában a Gazdasági Főtanácstól újjáépítési kölcsönt kér. Budapest, 1946. /május/

133.

A VKM Művészeti Ügyosztályának előterjesztése Nagy Ferenc miniszerelnökhöz a Vígszínház segélyezése érdekében. Budapest, 1946. május 6.

134.

A Vígszínház és a Pesti Színház igazgatója levelében a Színház megmentéséhez a VKM minisztertől anyagi támogatást kér. Budapest. 1947. szeptember 25.

135.

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a Vígszínház, a Pesti Színház, a Művész Színház és a Vígopera államsegélyéről. Budapest, 1947. szeptember 26.

886

136.

A Vígszínház és a Pesti Színház igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez pénzügyi támogatás érdekében. Budapest, 1947. november 4.

137.

A Független Kisgazda- és Földmunkás Párt elnökének beadványa Ortutay Gyula VKM miniszterhez. A Vígszínház kiköltöztetését kéri a Rádius mozi helyiségéből. Budapest, 1947. december 15.

138.

A Vígszínház igazgatója és Szakszervezeti Bizottsága kéri a VKM minisztert, engedélyezze Samuil Marsak: Tizenkét hónap című mesejátékához az operai díszletek és jelmezek kölcsönzését. Budapest, 1949. február 16.

VIDÁM

SZÍNHÁZ

139.

A Vidám Színház igazgatójának átirata a Nemzeti Színház igazgatóságához Mányai Lajos vendégszereplésének akadályairól. Budapest, 1949. augusztus 30.

140.

A Vidám Színház igazgatójának jelentése a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályának, az államosított színházak társulati tagjainak a rendszeresen és díjmentesen vetített szovjet filmek előadásáról. Budapest, 1949. október 10.

141.

Szilágyi Albert dramaturg jelentése a Vidám Színház igazgatójának Moliére: Gömböc úr című vígjátékáról. Budapest, 1949. október 1.

142.

A Vidám Színház igazgatójának beadványa a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályához. Moliére: Gömböc úr című darab bemutatójára az engedély kérésével kapcsolatos problémákról tájékoztat. Budapest, 1949. október 12.

143.

A Vidám Színház igazgatójának beadványa a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályához Kiss Manyi betegsége okozta problémákról. Budapest, 1949. november 2.

144.

A Vidám Színház igazgatójának jelentése a Népművelési Minisztériumhoz a színház aktuális műsorterveiről. Budapest, 1949. október n. n.

145.

A Vidám Színház igazgatójának beadványa a Népművelési nisztérium Színházi Főosztálya vezetőjéhez a készülő esztrád műsorról. Budapest, 1949. november 29.

146.

A Vidám Színház igazgatója a miniszternek beszámol az új esztrád műsorukról és egyéb üzemeltetési gondjaikról. Budapest, 1949. december 21.

Mi-

887

MŰVÉSZ

SZÍNHÁZ

147.

A Művész Színház igazgatója a Művészeti Tanácstól szubvenció előleget kér. Budapest, 1947. november

148.

A Művész Színház igazgatója a VKM minisztertől támogatást kér. Budapest, 1947. december 16.

149.

Várkonyi Zoltán a VKM minisztertől észt-orosz darab bemutatójához nívószubvenciót kér. Budapest, 1949. /január/

150.

A Művész Színház igazgatója a VKM minisztertől újabb lamsely kiutalását kéri. Budapest, 1949. május 9.

BELVÁROSI

nívó3.

anyagi

ál-

SZÍNHÁZ

151.

A Belvárosi Színház társulati ülésének jegyzőkönyve. dapest, 1949. augusztus 8.

152.

A Gazdasági Főtanács belső feljegyzése a Belvárosi ház segélykérelméről. Budapest, 1947. július 16.

153.

A Belvárosi Színház igazgatójának levele a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályához a Moszkvai jellem című színdarab műsoron tartásáról. Budapest, 1949. szeptember 29.

154.

A Belvárosi Színház üzemigazgatójának jelentése a Népművelési Minisztériumhoz a tervezett bemutatókról és aktuális munkaszervezési kérdésekről. Budapest, 1949. október 3.

155.

A Belvárosi Színház igazgatójának jelentése a Népművelési Minisztériumhoz az Újító Kongresszus külföldi vendégeinek rendezett díszelőadásról. Budapest, 1949. november 1.

MODERN

SZÍNHÁZ

156.

Greguss Zoltán, a Modern Színház igazgatója igazolást kér a VKM minisztertől, hogy az előző tulajdonosok tartozásaiért ő nem felelős. Budapest, 1948. december 16.

157.

A VKM Művészeti Főosztálya leiratban tájékoztatja Greguss Zoltánt a tartozásokkal kapcsolatos jogszabályokról. Budapest, 1948. december 21.

158.

A VKM Művészeti Főosztálya belső ügyviteli a Modern Színháznak adandó gyorssegélyről. 1949. június 18.

888

Bu-

Szín-

feljegyzése Budapest,

159.

Greguss Zoltán újabb segélykérelme Budapest, 1949. július 21.

a VKM

miniszterhez.

160.

A VKM Művészeti Főosztálya feljegyzése a Modern Színháznak folyósított segélyekről. Budapest, 1949. július 27.

VÍGOPERA 161.

A Vígopera igazgatójának felterjesztése a VKM Művészeti Főosztályához a tásulat felszámolásával kapcsolatos anyagi problémákról. Budapest, 1948. október 22.

162.

A Vígopera volt alkalmazottainak felterjesztése a VKM miniszterhez sérelmes helyzetükről. Budapest, 1948. október 25.

IFJÚSÁG

SZÍNHÁZA

163.

Rácz György, az Ifjúság Színháza megbízott vezetője tájékoztatja a VKM minisztert a társulat szervezési ügyeiről. Budapest, 1947. december 16.

164.

A VKM Művészeti Ügyosztályának feljegyzése a miniszterhez az Ifjúság Színházára vonatkozó észrevételekről. (Részlet) Budapest, 1947. december 21.

165.

A VKM Művészeti Ügyosztályának leirata a Nemzeti Színház igazgatójához az Ifjúság színházának szükségességéről. Budapest, 1948. január 9.

166.

A VKM Művészeti Ügyosztályának emlékeztetője az Ifjúság Színháza ügyében tartott értekezletről. Budapest, 1948. február 17.

II. Vidéki

színházak

ÁLTALÁNOS ÜGYEKKEL

KAPCSOLATOS

DOKUMENTUMOK

167. a. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM miniszterhez vidéki mozihelyiségek igénybevételéről színjátszás céljára. Budapest, 1946. október lo. 167. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának válasza a vidéki mozihelyiségek színjátszás céljára történő igénybevétele ügyében. Budapest, 1946. október 17. 168.

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a magyar színházi élet válságos helyzetéről és a feladatokról. Budapest, 1946. október 30.

889

169

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének emlékeztetője a VKM Művészeti Ügyosztályának a vidéki színészet nehéz helyzetéről. Budapest, 1946. november 5.

170

A Vidéki Színigazgatók Egyesületének beadványa a VKM miniszterhez a közterhek mérséklése érdekében'. Budapest, 1946. november 15.

171

Simon László VKM államtitkár előterjesztése a pénzügyminiszterhez a magánszínházak közterheinek mérséklése ügyében. Budapest, 1946. november 29.

172

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a Művészeti Tanács által a vidéki színigazgatóknak ajánlott színművekről. Budapest, 1947. március 20.

172

A Művészeti Tanács által ajánlott irodalmi jegyzéke. Budapest, 1947. március 20.

színdarabok

173

A VKM Művészeti Ügyosztálya ügyviteli feljegyzése a helyhatósági kívánságok figyelembevételéről a vidéki színigazgatói koncessziók ügyében. Budapest, 1947. május 21.

174

A VKM körlevele a magánszínházakat működtető városok polgármestereihez a színigazgatói engedélyek kiadása ügyében. Budapest, 1947. május 21.

175

A Magyar Művészeti Tanács javaslatai a VKM miniszternek a vidéki színjátszás színvonalának növelésére. Budapest, 1947. május 23.

175

A VKM Művészeti Főosztályának belső feljegyzése a Művészeti Tanács előterjesztéséről. Budapest, 1947. augusztus 4.

176

A Művészeti Ügyosztály jelentése Bóka László államtitkárnak a vidéki színházaknak nyújtott állami támogatás elosztásáról. Budapest, 1947. május 31.

177

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete beadványa a VKM Művészeti Ügyosztályához: a vidéki előadásokkal kapcsolatos jogokat a Színpadi Szerzők Egyesületének hatáskörébe utalják. Budapest, 1947. május 31.

178

A VKM Művészeti Ügyosztályának ügyviteli feljegyzése az 1947-1948. színházi évadra beérkezett színigazgatói pályázatok elbírálásáról. Budapest, 1947. július 7.

179

A VKM Művészeti Ügyosztályának leirata a Magyar Színészek Szabad Szakszervezetéhez a vidéki színigazgatói engedélyek kiadásával kapcsolatos tennivalókról. Budapest, 1947. július 7.

890

179. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának körlevele a vidéki igazgatókhoz. Budapest, 1947. július 7.

szín-

179. c. A VKM miniszter körlevele a kinevezett vidéki igazgatókhoz kötelezettségeikről. Budapest, 1947. július 7. 180. a. A Művészeti Tanács tervezete az 1947-48. évi állami támogatások feltételeiről és módjáról. Budapest, 1947. augusztus 5. 180. b. Jegyzőkönyvi kivonat a Magyar Vidéki Színigazgatók Szövetsége üléséről. Véleményezik a Művészeti Tanács által kidolgozott állami támogatási rendszer feltételeit. Budapest, 1947. augusztus 4. 180. c. A VKM Művészeti Ügyosztályának felterjesztése a miniszterhez a vidéki színházak támogatási rendszeréről. Budapest, 1947. augusztus 19. 181.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete beadványában tiltakozik a Belügyminisztérium által illetékteleneknek kiadott színigazgatói engedélyek miatt. Budapest, 1947. október 1.

182.

A Vidéki Színigazgatók Szövetségének beadványa a VKM miniszterhez az államsegély utalványozási rendjének módosítására. Budapest, 1947. október 30.

183. a. A VKM Művészeti Ügyosztályának ügyviteli feljegyzése a vidéki színházak teljesítményeiről és az állami segély elosztásáról. Budapest, 1947. november 19. 183. b. VKM államtitkári körlevél a vidéki színházak igazgatóihoz műsorpolitikájukról és az államsegélyek folyósításáról. Budapest, 1947. november 21. 184.

A Magyar Művészeti Tanács beadványa a VKM miniszterhez a vidéki színházak nívószubvenciójának újratárgyalásáról. Budapest, 1947. december 9.

185. a. A VKM Művészeti Főosztály átirata a Magyar Művészeti Tanácshoz az erdélyi színházak magyar darabokkal való támogatásáról. Budapest, 1947. december 3. 185. b. A VKM Művészeti Főosztályának belső feljegyzése az erdélyi magyar színházak támogatásáról. Budapest, 1947. december 12. 186.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete beadványa a VKM Művészeti Főosztályához az engedély nélkül működő daltársulatok megszűnése érdekében. Budapest, 1947. december 5.

891

187.

Kodály Zoltánnak, a Művészeti Tanács elnökének átirata a Szakszervezetek Országos Tanácsához a Színészek Szabad Szakszervezetének velük szemben tanúsított magatartásáról. Budapest, 1947. december 6.

188. a. A VKM Művészeti Főosztály ügyviteli feljegyzése a vidéki színházak novemberi teljesítményéről és a decemberi államsegélyek elosztásáról. Budapest, 1947. december 27. 188. b. Feljegyzés a vidéki színtársulatok 1947. november havi teljesítményének elbírálásáról. Budapest, 1947. december 10. 189. a. Dr. Réti Gyula író beadványa Dr. Kardos László VKM miniszteri tanácsoshoz a vidéki színtársulatok sanyarú sorsáról. Budapest, 1948. március 8. 189. b. A VKM Művészeti Főosztálya feljegyzésében elutasítja Dr. Réti Gyula író vádjait. Budapest, 1948. április 1, 190.

A VKM Művészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése az 1948-49. évi színházigazgatói pályázatok kiírásának előkészületeiről. Budapest, 1948. március 23.

191.

A Magyar Vidéki Színigazgatók Szövetségének beadványa a Miniszterelnökséghez különböző adók és illetmények elengedéséről. Budapest, 1948. május 4.

192.

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete főtitkárának beadványa a VKM miniszterhez. A vidéki társulatok munkaversenyének ellenőrzésére biztosítson pénzügyi fedezetet. Budapest, 1948. június 1.

193.

A VKM Művészeti Főosztályának belső feljegyzése az 1948/ 49. vidéki színházi évad szervezési előkészületeiről. Budapest, 1948. augusztus 4.

194.

Az 1948/49. évadra kiadott színigazgatói Budapest, 1948. augusztus 4.

195.

A VKM Művészeti Főosztályának kimutatása a vidéki társulatok 1948/49. évi besorolásáról és területi tásáról. Budapest, 1948 /augusztus/

196.

A VKM Művészeti Főosztályának ügyviteli feljegyzése a vidéki színházak munkaterveinek értékeléséről. Budapest, 1949. március 6.

197.

Ortutay Gyula VKM miniszter javaslata a vidéki átszervezésére. Budapest, 1949. július 20.

198.

A pénzügyminiszter előterjesztése a Népgazdasági Tanácshoz a vidéki színházak állami"kzeelésbe vételéről. Budapest, 1949. augusztus 9.

892

engedélyek.

színelosz-

színészet

198.

A pénzügyminiszter előterjesztése a Népgazdasági Tanácshoz a vidéki színházak állami kezelésbe vételéről. Budapest, 1949. augusztus 9.

DEBRECENI

CSOKONAI

SZÍNHÁZ

199. a. Kéry László, miniszteri referens jelentése a VKM ternek a Csokonai Színházban végzett ellenőrzése talatairól. Debrecen, 1946. január 1.

minisztapasz-

199. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának állásfoglalása a Csokonai Színházban kialakult helyzetről és Kéry László referens jelentéséről. Budapest, 1946. március 6. 200. a. A VKM Művészeti Ügyosztályának feljegyzése a Csokonai Színház épületének helyreállítására kért póthitelről. Budapest, 1946. május 19. 200. b. A VKM átirata a pénzügyminiszterhez: a Debreceni Csokonai Színházat részesítsék államsegélyben. Budapest, 1946. május 28. 201. a. A Színészek Szabad Szakszervezetének átirata a VKM-hez. Sérelmezi a Csokonai Színház bérletére vonatkozó városi határozatot. Budapest, 1946. október 1. 201. b. A VKM Művészeti Ügyosztály fogalmazványa a Belügyminisztériumhoz. A Csokonai Színház bérletére vonatkozó helyi törvényhatósági döntést elutasítja. Budapest, 1946. október 7. 202.

Debrecen város Tanácsának beadványa a VKM miniszterhez a Csokonai Színház támogatása ügyében. Debrecen, 1947. május 19.

203.

Dr. Alexits György VKM államtitkár a Csokonai Színház új igazgatóját értesíti igazgatói engedélye kiadásáról és a tennivalókról. Budapest, 1947. július 10.

204.

Virágháti Lajos nyugdíjas színész beadványa Bóka László államtitkárhoz a vidéki nyugdíjas színészek segélyezéséről. Debrecen, 1947. július 19.

205. a. A VKM által fölkért szakértői bizottság jelentése Beleznay István díszlet- és jelmeztáráról. Budapest, 1947. augusztus 11. 205. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának átirata a pénzügyminiszterhez Beleznay István színigazgató színházi felszerelésének megvásárlása ügyében. Budapest, 1947. szeptember 19.

893

205

A VKM Művészeti Főosztályának ügyviteli feljegyzése a Beleznay Istvántól vásárolt jelmez- és díszlettár elosztásáról. Budapest, 1947. november 27.

206

Kőszegi Géza színigazgató jelentése a VKM-hez a debreceni Néplapban megjelent bírálatról. Debrecen, 1947. november 15.

207

Debrecen város Közművelődési Osztályának és az Ady Endre Társaság elnökének beadványa a VKM Művészeti Főosztályához a Csokonai Színház jó munkájáról. Debrecen, 1947. december 4.

208

Kőszegi Géza színigazgató beadványa a VKM miniszterhez a Csokonai Színház számára megállapított állami szubvenció felemelése érdekében. Debrecen, 1947. december 7.

209

A Csokonai Színház Üzemi Bizottsága beadványában követeli, hogy Somlay Artúr fölajánlott fizetését utalják át államsegély címén. Debrecen, 1947. december 11.

210

A debreceni Csokonai Színház Üzemi Bizottságának elismervénye a kiosztásra felvett összegek elosztásáról. Debrecen, 1947. december 16.

210

Staud Géza főtitkár jelentése a Művészeti Főosztálynak a Csokonai Színház szubvenció-szétosztásáról és a gazdasági állapotokról. Budapest, 1947. december 23.

210

A VKM Művészeti Főosztály jelentése Bóka László államtitkárhoz a Csokonai Színház csődhelyzetének felszámolásáról. Budapest, 1948. január 26.

211

A Színészek Szabad Szakszervezetének átirata a VKM Művészeti Főosztályára a debreceni és a pécsi színházak igazgatóváltásával kapcsolatban kötendő új társulati szerződésekről. Budapest, 1948. február 9.

212

A Színészek Szabad Szakszervezete főtitkárának jelentése a VKM Művészeti Főosztályának a Csokonai Színház átszervezéséről. Budapest, 1948. február 17.

213

Debrecen város Közművelődési Osztálya vezetőjének beadványa a VKM Művészeti Főosztályához a Csokonai Színház művészi színvonalának javulásáról. Debrecen, 1948. március 13.

214

A VKM államtitkárának átirata a pénzügyminiszterhez. Kéri a debreceni és pécsi színház köztartozásainak moratóriumát. Budapest, 1948. március 3.

215

Both Béla, VKM miniszteri biztos jelentése Ortutay Gyula m i n i s z t e r h e z a debreceni és a pécsi színházaknál vég-

894

zett ellenőrző munkájáról. Budapest, 1948. március

22.

216.

Nyáry László, VKM miniszteri titkár jelentése a miniszternek a pécsi és a debreceni színház miniszteri biztosának államosítási javaslatáról. Budapest, 1948. április 5.

217.

Debrecen város polgármestere a VKM miniszterhez írt beadványában a Csokonai Színház államosítását kéri. Debrecen 1948. május 7.

218.

Sereghy Andor mb. igazgató jelentése a VKM Művészeti Főosztályához a debreceni Csokonai Színháznál elért eredményeiről és terveiről. Debrecen, 1948. május 20.

219.

A debreceni Csokonai Színház vezetőségének beszámolója a VKM Művészeti Főosztályához a színház pénzügyi helyzetéről. Debrecen, 1948. december 22.

220.

Solty Bertalan, a debreceni Csokonai Színház igazgatója vidéki szereplési engedélyt kér a VKM Művészeti Főosztályától. Nyíregyháza, 1949. május 26.

SZEGEDI NEMZETI

SZÍNHÁZ

221.

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának jelentése a VKM miniszterhez a színház fűtőanyag és áramellátási zavarairól. Szeged, 1946. január 30.

222.

A szegedi Nemzeti Színház zeneművészeti igazgatója a Kolozsvári Állami Színház leltárába tartozó és Budapesten lévő opera jelmezek és egyéb felszerelések kölcsönzésének engedélyezését kéri a VKM-től. Szeged, 1946. február 12.

223.

A Szegedi Nemzeti Színház Üzemi Bizottságának kérelme a VKM miniszterhez. Rendezzék a művészek és az alkalmazottak illetményét. Budapest, 1946. február 20.

224.

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a közeli újjászervezés utáni tervekről és gondokról. Szeged, 1946. április 15.

225.

A Szegedi Nemzeti Színház zenei igazgatójának, Vaszy Viktornak jelentése a VKM-hez. A színház operatagozata, személyi állományát szeretné bővíteni. Szeged, 1946. június 21.

226.

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Lehotay Árpád előterjesztése a VKM miniszterhez az irányítási feladatok arányos elosztásáról. Szeged, 1946. szeptember 5.

895

227

A Zenészek Szakszervezete Szegedi Csoportjának beadványa a Gazdasági Főtanácshoz a Szegedi Nemzeti Színház társulatát ért sérelmes megkülönböztetésről. Szeged, 1946. november 8.

227

Simon László VKM államtitkár átirata a Gazdasági Főtanácshoz a Szegedi Nemzeti Színház tagjai színi pótlékának ügyében. Budapest, 1947. január 17.

228

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának beadványa a VKM miniszterhez az orosz katonai parancsnokság által igénybe vett páholyok költségeinek megtérítéséről. Szeged, 1946. november 23.

228

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának újabb beadványa a VKM miniszterhez az orosz katonai parancsnokság által igénybevett páholyok után térítendő összegekről. Szeged, 1946. november 29.

229

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója az 1848-49-es Szabadságharc centenáriumára kiírandó operapályázathoz pénzügyi támogatást kér a VKM minisztertől. Szeged, 1947. február 13.

230

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának felterjesztése a VKM miniszterhez a következő évad szervezési előkészületeiről. Szeged, 1947. május 14.

231

Perényi Kálmánnak, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjének álláspontja a katasztrofális vidéki színjátszás okairól. Szeged, 1947. július 1.

232

A Szegedi Nemzeti Színház vezetőinek - Abonyi Géza és Vaszy Viktor - előterjesztése a VKM miniszterhez a színház átszervezésével kapcsolatos teendőkről. Szeged, 1947. július 8.

232

A VKM miniszter leirata a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójához. Engedélyezi a kért átszervezéseket. Budapest, 1947. augusztus 17.

233

Szerződéstervezet a VKM és Szeged város között a színházépület állami átengedéséről. Szeged, 1947. július 12.

233

A VKM miniszter leirata a város polgármesteréhez, melyben nehezményezi a Nemzeti Színházzal kötendő szerződés halogatását. Budapest, 1947. szeptember 20.

233

Szeged város polgármesterének jelentése a VKM miniszternek a Nemzeti Színház ügyében kötendő szerződés akadályairól. Szeged, 1947. október 6.

234

A Gazdasági Főtanács Titkárságának jelentése a Szegedi Nemzeti Színház 1947/48. évi költségvetési előirányza-

896

tárói. Budapest, 1947. szeptember

27.

234. b. A Gazdasági Főtanács főtitkárának, Vas Zoltánnak átirata a VKM miniszterhez. Egyetért a Szegedi Nemzeti Színház kiadásainak csökkentésével és bevételeinek növelésével. Budapest, 1947. október 3. 234. c. A VKM miniszter átirata a Gazdasági Főtanácshoz a Szegedi Nemzeti Színháznál foganatosított takrékossági intézkedésekről. Budapest, 1947. október 30. 235.

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója beadványában erdélyi hangversenykörút engedélyezését kéri a VKM minisztertől. Szeged, 1947. szeptember 30.

PÉCSI NEMZETI

SZÍNHÁZ

236. a. Pécs város polgármesterének beadványa a VKM miniszterhez a város színtársulatának támogatása érdekében. Pécs, 1946. október 24. 236. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának leirata Pécs város polgármesteréhez a színház támogatására biztosított költségvetési támogatásról. Budapest, 1946. október 24. 237.

Pécs város polgármesterének beadványa a VKM minmiszterhez a Pécsi Nemzeti Színház köztartozásairól. Pécs, 1947. január 14.

238. a. Pécs város polgármesterének újabb beadványa a VKM miniszterhez. A Pécsi Nemzeti Színház katasztrofális anyagi helyzetéről tájékoztat. Pécs, 1947. február 15. 238. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának átirata a Pénzügyminisztériumhoz a Pécsi Nemzeti Színház forgalmi- és illetményadó elengedése iránti kérelméről. Budapest, 1947. február 28. 238. c. A VKM Művészeti Ügyosztálya értesíti Pécs város polgármesterét a színház támogatására kiutalt államsegélyről. Budapest, 1947. március 7. 239. a. Pécs város polgármesterének beadványa a Magyar Művészeti Tanácshoz a városi színház állami támogatása ügyében. Pécsm 1947. május 27. 239. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a Pécsi Nemzeti Színház állami támogatásáról. Budapest, 1947. július 30.

897

240. a. A Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a VKM Művészeti Ügyosztályától a társulat létszámának növelésére államsegélyt kér. Pécs, 1947. október 10. 240. b. Romhányi Gyula VKM miniszteri tanácsos jelentése Ortutay Gyula miniszternek a Pécsi Nemzeti Színház helyzetéről. Budapest, 1947. október 26. 241.

A VKM Művészeti Főosztályának ügyviteli feljegyzése a Pécsi Nemzeti Színház társulatának nyújtandó sürgős államsegélyről. Budapest, 1947. november 7.

242.

A VKM MÖvészeti Főosztályának belső ügyviteli feljegyzése a debreceni és a pécsi színház művészeti és gazdasági ügyiéről, és a helyszíni vizsgálat előkészületeiről. Budapest, 1947. december 13.

243.

A Színészek Szabad Szakszervezetének beadványa a VKM miniszterhez a pécsi és a debreceni színház államosításáról. Budapest, 1947. december 15.

244.

A Színészek Szabad Szakszervezete főtitkára értesíti a VKM Művészeti Főosztályát a Pécsi Nemzeti Színházban lezajlott igazgató-váltásról és az elbocsájtott tagok segélyezéséről. Budapest, 1948. március 5.

245.

Both Béla miniszteri biztos jelentése a VKM miniszterhez a pécsi és a debreceni színházak munkájának javulásáról. Budapest, 1948. május 3.

246.

A Batsányi János Irodalmi Társaság beadványa a VKM miniszterhez a Pécsi Nemzeti Színház munkájáról, valamint a meghirdetett drámapályázat körüli szabálytalanságokról. Pécs, 1948. december 3.

247.

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának és Ü. B. elnökének jelentése a VKM-hez a Batsányi János Irodalmi Társaság bírálatáról. Pécs, 1948. december 29.

248.

Lendvay Ferenc igazgató jelentése a VKM-hez a Pécsi Nemzeti Színház műsortervéről és a társulat munkacsoportjainak tevékenységéről. Pécs, 1949. január 23.

249.

A VKM miniszteri segédtitkár jelentése a Pécsi Nemzeti Színházban - a VKM által elrendelt - vizsgálatról és a város egyéb kultúrális ügyeiről. Budapest, 1949. március 31.

250.

A VKM revizor jelentése a Pécsi Nemzeti Színház évi gazdálkodásáról. Pécs, 1949. április 8.

898

1948-49.

251.

A Pécsi nemzeti Színház igazgatójának beadványa a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztálya vezetőjéhez a színház nehéz anyagi helyzetéről. Pécs, 1949. november

11. 252.

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának beadványa a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályához a színházépület rendbehozatala körüli problémákról. Pécs, 1949. december 8.

GYŐRI VÁROSI

SZÍNHÁZ

253.

Jegyzőkönyv Győr, Sopron és Szombathely polgármestereinek értekezletéről. Téma: az új színikerület szervezése. (Részlet) Győr, 1947. június 6.

254.

Sopron polgármesterének beadványa a VKM miniszterhez Győr-Sopron-Szombathely térségében kialakítandó közös színikerületről és a költségvetésben vállalt támogatásáról. Sopron, 1947. június 17.

255.

Győr polgármesterének jelentése a VKM miniszterhez a színikerület és a színtársulat szervezéséről és működéséről. Győr, 1947. június 10.

256.

Revizori jelentés a VKM Művészeti Főosztálya részére a győri Városi Színház gazdasági helyzetéről. Budapest, 1949. március 22.

257.

A Dunántúli Népszínház igazgatójának beadványa a népművelési miniszterhez a színház elnevezésének módosításáról. Veszprém, 1949. október 7.

258.

A Dunántúli Népszínház kérelme a népművelési miniszterhez a diák- és honvédségi előadások helyárainak mérséklésére. Győr, 1949. december 28.

259.

A Dunántúli Népszínház igazgatója a népművelési miniszterhez küldött felterjesztésében sérelmezi az Állami Operaház győri előadásának felemelt helyárait. Győr, 1949. december 28,

260.

A Dunántúli Népszínház igazgatójának beadványa a miniszterhez: a soproni Városi Színház régi díszleteinek kölcsönzésének engedélyezését kéri. Győr, 1949. december

28. SOPRONI VÁROSI

SZÍNHÁZ

261. a. A soproni színház igazgatója a VKM minisztertől a nehéz helyzetre tekintettel gyorssegély kiutalását kéri.

899

261. b. Sopron polgármesterének beadványa a VKM miniszterhez a Városi Színház segélyezése ügyében. Sopron, 1946. november 19. 262.

A soproni Városi Színház igazgatójának és az Üzemi Bizottság elnökének jelentése a színház művészi munkájáról é s terveikről. Sopron, 1949. január 29.

263. a. Sopron város polgármestere segélyt kér a VKM minisztertől a színház 150 éves jubileumának megünneplésére. Sopron, 1949. március 10. 263. b. A soproni színház Ü. B. elnökének előterjesztése a VKM Művészeti Főosztályához a 150 éves jubileumi programról és annak költségeihez támogatást kér. Sopron. 1949. március 10. 264.

A soproni színház igazgatójának, MDP és Ü. B. titkárának e g y ü t t e s jelentése a VKM Művészeti Főosztályának a Szovjet Kultúra Hónapja rendezvényeiről. Sopron, 1949. március lo.

265.

Sopron város polgármesterének tiltakozó beadványa a VKM miniszterhez, mivel a várost új színikerületbe osztották be. Sopron, 1949. május 10.

SZOLNOKI

SZÍNHÁZ

266. a. A Színészek Szabad Szakszervezete beadványa a VKM Művészeti Ügyosztályához a szolnoki központtal működő színikerület létesítése ügyében. Budapest, 1947. február 3. 266. b. A Színészek Szabad Szakszervezete sürgeti a VKM állásfoglalását a szolnoki színikerület ügyében. Budapest, 1947. február 12. 267.

Szolnok város polgármesterének jelentése a VKM miniszterhez a színház helyreállítására fordított összegekről. Szolnok, 1947. június 6.

268.

A szolnoki színház igazgatójának jelentése a népművelési miniszternek a színi évad megkezdéséről és a működésükkel kapcsolatos problémákról. Szolnok, 1949. szeptember 17.

269.

A Szolnoki Színházi Központ gazdasági igazgatójának beadványa a népművelési miniszterhez a vidéki állami színházak üzemviteli problémáinak megoldásáról. Szentes, 1949. október 14.

900

KECSKEMÉTI KATONA

JÓZSEF

SZÍNHÁZ

270. a. Kecskemét város polgármestere a Katona József Színháznak a VKM minisztertől készpénz támogatást kér. Kecskemét, 1947. február 14. 270. b. A Kecskeméti Katona József Színház tagjainak beadványa a VKM miniszterhez gyorssegély kiutalása érdekében. Kecskemét, 1947. február 19. 271.

Kecskemét város polgármesterének jelentése a VKM miniszternek a Katona József Színház anyagi helyzetéről és személyi kérdésről. Kecskemét, 1947. június 14.

272.

A Kecskeméti Katona József Színház igazgatójának levele a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztálya vezetőjéhez a színház működéséről. Kecskemét, 1949. december 20.

MISKOLCI NEMZETI 273.

SZÍNHÁZ

A VKM Művészeti Ügyosztályának belső feljegyzése a miskolci és a soproni színtársulatok segélyéről. Budapest, 1946. november 5.

274. a. Miskolc város polgármestere a VKM minisztertől államsegélyt kér a Nemzeti Színház támogatására. Miskolc, 1946, november 21. 274. b. A VKM Művészeti Ügyosztályának leirata Miskolc polgármesteréhez. A színház anyagi támogatást kap. Budapest, 1946. november 28. 275.

Miskolc város polgármesterének jelentése a VKM miniszternek a színház működéséről és az igazgatói pályázat kiírásáról. Miskolc, 1947. június 16.

276. a. A Miskolci Nemzeti Színház 1948. októberi tása. Miskolc, 1948. november n. n.

műsorkimuta-

276. b. A VKM Művészeti Főosztály leiratában bírálja Földessy Géza színigazgató műsorpolitikáját. Budapest, 1948. november 13. 277.

A miskolci szabadművelődési felügyelő jelentése a VKM Művészeti Főosztályához a színházi közönségszervezés segítéséről. Miskolc, 1949. augusztus 18.

901

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM ZINHAZ IRATAI

Recommend Documents