A Kárpát-medencei Családlánc megerősödése a Felvidéken A tallósi Esterházy kastélyban 250 évvel ezelőtt nyílt meg az első magyar állami árvaház. Ebből az alkalomból több szlovákiai magyar szervezet bevonásával egy találkozót szerveztek 2013. július 18-án, ahol elsősorban a felvidéki árvákra, gondozásra szoruló gyermekekre kívánták felhívni a közvélemény figyelmét. Az emléknap szervezésével a legfőbb szándék az volt – ahogyan azt Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója a rendezvényen hangsúlyozta –, hogy a tapasztalatok összegzése után a gyermekek érdekében összehangolt, karitatív tevékenység induljon be a Felvidéken. A szervezésbe bevont szervezetek nagy száma azt szolgálta, hogy a kezdeményezők az egész felvidéki magyar közösséget szerették volna, s szeretnék továbbra is felrázni annak okán, hogy az árvaságra jutott, otthon nélkül felnövő, gondozásra szoruló gyermekek ügyével nem foglalkoznak eleget. A rendezvény főszervezője a Jóindulat – Dobroprajnosť polgári társulás, elnöke Puss Sándor jezsuita szerzetes, társszervezőként működött együtt a Keresztény Ifjúsági Közösség, elnöke Nagy Attila, valamint a Szövetség a Közös Célokért, igazgatója Pogány Erzsébet. A rendezvény támogatói voltak: Tallós önkormányzata (Horváth Zoltán polgármester), Egyesület Iskolakultúráért – Esélyteremtésért (Szakácsné Foki Katalin elnök, Győr), Vita Humana egyesület (Somorja, Bándy Katalin és férje Bándy György). Carissimi nonprofit szervezet (Pozsony, Tóth Erika elnök), Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete (MANCSE, Pered, Pásztor Csaba elnök), FEMIT egyesület (Dunaszerdahely, Győri Margit elnök), és az ERGO Európai Regionális Szervezet (Budapest, Ékes Ilona elnök). A találkozón jelen volt Szili Katalin, magyar országgyűlési képviselő, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyi államtitkára és Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke is. A tallósi találkozó szellemiségét folytatva a Szövetség a Közös Célokért kezdeményezésére első alkalommal Somorján, 2013. szeptember 12-én találkoztak a gyermekekkel és családokkal foglalkozó felvidéki magyar szervezetek képviselői, a házigazda Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója volt. A szervezetek képviselői röviden bemutatkoztak és ismertették tevékenységüket. A 11 szervezet bemutatkozása által átfogó, széleskörű képet kaptak a családpolitikáról: szó esett az élet védelméről, a sérült gyerekekről, szenvedélybetegségekről, hátrányos helyzetű családok megsegítéséről, közösségépítésről, családpasztorációról, jellemépítésről, fiatalok neveléséről, családi problémák megoldásáról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az alapvető feladatuk a család intézményének, mint a társadalom alapjának megerősítése. Az egyes szervezetek éppen a közös rendezvények által tudják alakítani a komplex családpolitikát. A tallósi konferencia jelentősége abban mutatkozott meg, hogy hatására elindult egy folyamat, amely eredményeként a Tallóson vendégként jelenlévő Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyi államtitkára és a munkatársai 1
megszólították a szervezőket, Puss Sándor atyát és Pogány Erzsébetet, hogy a felvidéki családpolitikával foglalkozzanak. Budapestről indult a kezdeményezés, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ), amely 2001-ben alakult, 2012-ben összefogva az Emberi Erőforrások Minisztériumával együtt indították útjára a Kárpát-medencei Családláncot, melynek célja, hogy felkutassa és még inkább: összefogja a határon túli magyarlakta területeken a családdal foglalkozó civil szervezeteket. Kiderült, hogy a Felvidéken nagyon gyenge még a láncszem. Akkor összesen három szervezet volt ebben a Családláncban: a Fecske Nagycsaládosok Társulása (elnöke Dr. Tóth Attila), Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete (elnöke Pásztor Csaba), Nagycsaládosok Kistárkányi Egyesület (elnöke Buzogány Katalin). A Családlánc építése nagy kihívás volt és rövid idő állt rendelkezésre a rozsnyói konferencia előkészítő munkálatai közben, arra hogy a felvidéki családpolitikát megalapozva megszólítsák azokat a civil szervezeteket, amelyek családokkal, gyermekekkel foglalkoznak, és csatlakozási szándékuk lenne ehhez a budapesti lánchoz. A család a nemzet alappillére címmel 2013. november 8.-án Rozsnyón konferenciát szervezett a Szövetség a Közös Célokért társulás (SZAKC) és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ). Pogány Erzsébet a SZAKC igazgatója kihangsúlyozta, hogy a tallósi Esterházy kastélyban 250 évvel ezelőtt nyílt meg az első magyar állami árvaház és ennek az évfordulónak a kapcsán a legfontosabb feladatunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet arra, hogy a Felvidéken is vannak árva, gondozásra szoruló gyermekek, bajban lévő családok. Az emléknapon elhangzott előadásokat egy konferenciakötetbe gyűjtötték össze és ezen a konferencián mutatták be, melynek címe: Összefogás a gondozásra szoruló felvidéki gyermekekért. A rozsnyói konferencia helyszíne szándékos volt. Egy olyan térségbe akartak „ellátogatni", ahol a rossz gazdasági és társadalmi körülmények miatt nagy szükség van az összefogásra és segítségnyújtásra. Neves szakelőadókat hívtak meg a rendezvényre, a hallgatóság soraiban egyházi személyek, szociális-, ellátó intézmények, gyermekotthonok munkatársai foglaltak helyet, több mint hetvenen. A konferencia egyik programpontja volt, hogy a Családlánchoz ünnepélyesen csatlakoztak az új felvidéki szervezetek. Tallóson indultunk, és itt Rozsnyón alkalmunk lesz arra, hogy ezt a láncot megerősítsük" – mondta megnyitójában Pogány Erzsébet. A csatlakozó civil szervezetek az alábbi nyilatkozatot írták alá: Mi, aláírók családjaink és gyermekeink jövőjéért felelősséget érezve, osztozva anyanyelvünk és kultúránk megtartásának és ápolásának kötelezettségében, a mai napon az alábbiak szerint döntöttünk: okiratba kívánjuk foglalni annak szükségét, hogy az aláíró szervezetek a jövőben Családláncot alkossanak. A Családlánc azokat a magyar családszervezeteket foglalja magába, amelyek elfogadják a következőkben összefoglalt és vállalt feladatokat: civil szervezetek felkutatása és megszólítása, amelyeknek célja a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelem, valamint a házasság tisztelete és a gyermekvállalás elősegítése, megszervezi és kiépíti a térség államai felé az e célt szolgáló kommunikációs kapcsolatokat, fontos a régiók tapasztalatcseréje, a nemzeti tudat erősítése és az 2
összetartozás érzésének növelése. A Családlánc feladatának tekinti a magyar anyanyelv és kultúra ápolását, honlap készítése és üzemeltetése a csatlakozó szervezet számára, Családláncban részt vevő szervezetek egymással való kapcsolatának a kiépítése, és együttműködése helyi szinten is. A nyilatkozatot Rozsnyón 11 felvidéki szervezet képviselője írta alá. A csatlakozó szervezetek feladatul tűzték ki a gyermekekkel való foglalkozást, a család intézményének erősítését, ezáltal a felvidéki magyar közösség építését. A megkezdett munkát folytatva Családlánc Mozgalom határon túli és anyaországi tagszervezeteinek vezetői találkoztak a Pozsonyi Magyar Intézetben 2014. október 6-án. A régi kapcsolatok ápolása mellett a találkozó lehetőséget kínált az ismerkedésre, a közös feladatok megbeszélésére és a tapasztalatcserére. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója a Pozsonyi Magyar Intézet nagytermében rendezett találkozón a Családlánc mozgalom felvidéki tevékenységét mutatta be. Elmondta: a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége részben a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete megalakulásának 15. évfordulója alkalmából tartott tallósi ünnepségen kérte fel a SZAKC-ot, legyen a Családlánc mozgalom felvidéki koordinátora. Ezt a felkérést elfogadva a csatlakozó felvidéki szervezetekkel együtt feladatul tűzték ki a gyermekekkel való foglalkozást, a család intézményének erősítését s ez által a felvidéki magyar közösség építését. Hangsúlyozta, hogy a Családlánc továbbra is nyitott minden, gyermekekkel és családokkal foglalkozó felvidéki magyar szervezet előtt. A konferencián Dr. Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elmondta: „A Családlánc egy olyan ernyőszervezet, amely inkább mozgalomként jellemezhető, mint jogi entitásként, hiszen ez egy jóval bővebb kör, mint egy nagycsaládos szerveződés, de mégis a család, a nemzet megtartása, a gyermekvállalás irányába kötelezte el magát". Dr. Kecskés Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Népesedéspolitikai Főosztályának vezetője a magyar kormány családpolitikai intézkedéseiről szólt. Dr. Zsoldos Ferenc, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács civil ügyekért felelős alelnöke a találkozón arról beszélt, hogy a Délvidéken a gazdasági nehézségek hatására, amely a családokat sújtja, nagy méreteket ölt az elvándorlás. Puss Sándor jezsuita szerzetes a Jóindulat Polgári Társulás és a Gondviselés Polgári Társulás közös munkájáról számolt be. A két szervezet Alistál, Lakszakállas, Komárom és Galánta után Ekecsen is megnyitotta adományboltját. Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni szervezetét Dittel Beáta mutatta be. Rendszeresen szerveznek kulturális eseményeket – akár cseh nyelven is, hogy minél többeket meg tudjanak szólítani. Önkéntesek segítségével tartanak gyermekfoglalkozásokat is olyan gyermekeknek, akiknek nagy része vegyes házasságban nevelkedik. Dr. Bodó Barna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense és a Temesvári Szórvány Alapítvány elnöke felszólalásában a számos civil szervezeti vezető által létrehozott Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének működéséről szólt, amelynek elnöki tisztségét is betölti. Kiemelte: az ernyőszervezet feladatai közé tartozik a társult szervezetek érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységének az összehangolása és a civil érdekérvényesítés a politikakülönböző szintjein. Az erdélyi szórvány magyarságban szerzett tapasztalatait összegezve elmondta, azok a szervezetek, melyek a szórványban élők megsegítésért dolgoznak, komoly tudással 3
rendelkeznek, és számos hasznos tapasztalatra tettek szert az „identitástartalmak előteremtésében”, ám nem kapják meg azokat az anyagi feltételeket, amikre alapvető szükségük lenne. A család nemzetmegtartó erejéről szólva kiemelte: a magyar családban cseperedő gyermek magáénak érzi a magyar nyelvet, így magyar identitásával is könnyebb azonosulnia, míg azok, akiknek ez nem adatik meg, nagyon könnyen asszimilálódnak. A konferencia megerősítette a civil szervezetek vezetőit abban, hogy szükség van az összefogásra, az összetartozás érzésének megtapasztalására ahhoz, hogy a magyar családok megmaradjanak szülőföldjükön. Jelenleg az elszakított területeken több mint ötven magyar családszervezet működik, számos helyi magyar jellegű kulturális és egyéb jellegű rendezvénnyel segíti elő a magyar családok identitásának megőrzését. A Családlánc mozgalom felvidéki koordinátoraként a Szövetség a Közös Célokért társulás további célja a családszervezetek összefogása mellett a kommunikációs csatorna kiépítése, pályázatokról szóló információk ismertetése, képzéseken való részvétel, az egyes szervezetek munkájának támogatása. Hideghéthy Andrea a SZAKC munkatársa
Rozsnyói Konferencia
4
Pozsonyi Konferencia
5
