A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA

Történelem Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest Tanár: Németh György Tanítási s egédanyag

A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA

Jelmagyarázat az atlaszok használatához: FA: Földrajzi atlasz, Cartographia Kft., Bp. [é. n.] (több kiadás) RTA: Középiskolai történelmi atlasz („régi”, a külső borítón az aténi Akropolisz makettje látható) Cartographia Kft., Bp. [é. n.] (több kiadás) TA: Középiskolai történelmi atlasz (új, a külső borítón kinagyított térképek láthatók) Cartographia Kft., Bp., 2004. (több kiadás)


A VÍZHÁLÓZAT FA: 4-5. RTA: 20. b, 24. a TA: 22. b Jobb parti mellékfolyók

Bal parti mellékfolyók DUNA

Lajta

Morva Vág Árva

Rába

Nyitra

Marcal

Zsitva Garam Sió

Ipoly Tisza


Sárvíz Kapos

Temes Dráva

Mura Száva Kulpa Una Drina Morava

Zsil Olt

Jobb part mellékfolyók

Bal parti mellékfolyók

TISZA Borsava (Borzsa) Bodrog Sajó

Visó Iza Szamos

Zagyva

Kraszna Körös Maros

Hernád

Aranyos Nagy-Küküllő Kis-Küküllő

Béga Zala Dunajec Fertő tó Balaton Velencei-tó

A KÁRPÁTOK HÁGÓI, SZOROSAI, ÁTJÁRÓI (válogatás) FA: 4-5. TA: 22. b

Külső hágók, szorosok Dévényi-kapu, Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros, Gyimesi-szoros, Vöröstorony-szoros, Kazán-szoros, Vaskapu (al-dunai Vaskapu-szoros)

Belső hágók, átjárók Király-hágó, Branyiszkói-hágó


TERMÉSZETI TÁJAK (válogatás) FA: 4-5. TA: 22. b

Alföld (Nagyalföld) A Dunától nyugatra: Mezőföld, Sárköz, Ormánság, Drávaszög Duna-Tisza köze: Kiskunság, Bácska, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget Tiszántúl: Felső-Tiszavidék, Tiszahát, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság, Bánság

Kisalföld Dunántúl Bakony, Vértes, Pilis, Velencei-hegység, Mecsek Őrség, Göcsej, Somogy, Zselic

Felvidék (Felföld, Felső-Magyarország) Szepesség, Eperjes-Tokaji-hegység, Hegyalja, Mátra, Bükk, Cserhát, Börzsöny

Kárpátalja Máramaros

Erdély (Transylvania, Ardel, Siebenbürgen) Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok Székelyföld, Királyföld (Szászok földje, Szász székek) Partium

PANNONIA PROVINCIA RTA: 18. a TA: 20. a, c, d Pelso, Danuvius, Dravus, Savus Pannonia Inferior, Pannonia Superior Vindobona [Bécs], Scarbantia [Sopron], Savaria [Szombathely], Brigetio [Szőny], Ulcisia Castra [Szentendre], Aquincum [Óbuda], Campona [Nagytétény], Intercisa [Dunaújváros], Valcum [Fenékpuszta], Gorsium [Tác], Sopianae [Pécs], Mursa [Eszék], Sirmium [Mitrovica]

KIRÁLYI SZÉKHELEYEK Esztergom, Fehérvár (Székesfehérvár), Veszprém, Buda, Visegrád


EGYHÁZI KÖZPONTOK Esztergom, Kalocsa, Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Csanád, Várad (Nagyvárad), Zágráb, Nagyszombat

VÁROSOK Óbuda, Pest, Buda, Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Sopron, Szombathely, Pécs, Pozsony, Nagyszombat, Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya, Zólyom, Zsolna, Eger, Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse, Igló, Munkács, Beregszász, Ungvár, Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Szolnok, Debrecen, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Gyulafehérvár, Marosvsárhely, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Eszék, Nándorfehérvár

NÉPRAJZI TÁJAK ÉS CSOPORTOK RTA: 55. TA: 75. Őrség, Hanság, Göcsej, Bakony, Somogy (Belső-Somogy, Külső-), Mezőföld, Szepesség, Kiskunság, Bácska, Szerémség, Szlavónia, Nagykunság, Jászság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Viharsarok, Szilágyság, Székelyföld, Királyföld palócok, jászok, kunok, matyók, székelyek, szászok, hétfalusi csángók, gyimesi csángók, moldvai csángók (Moldva, Csángóföld!)

KRONOLÓGIA Kr. e. 9: A rómaiak megkezdik Pannónia provincia megszervezését. 434 és 453 között Pannónia területének nagy része a hunok uralma alá kerül. 567-től 796-ig az Avar Birodalom (Avaria) fennállása. 862: Etelközből megjelenik az első magyar kalandozó csapat a Kárpátmedencében. 895-1301: ÁRPÁD-KOR 895 tavasza: A magyar honfoglalás kezdete. A magyarság átkel a Kárpátok hágóin [Vereckei-hágó], és bevonul az Alföldre. 900: Pannónia birtokba vétele. 996: A pannonhalmi (Szent Márton hegyi) bencés apátság alapítása. 1000. december 25-e (vagy 1001. január elseje): Esztergomban királlyá koronázzák I. Istvánt (haláláig, 1038. augusztus 15-ig uralkodik). Az esztergomi érsekség alapítása. 1044: III. Henrik német-római császár serege a ménfői csatában legyőzi Aba Sámuelt (1041-1044). A király Hevesbe menekül, ahol gyilkosság áldozatává válik.


1046: Gellért csanádi püspök vértanúsága a Kelen-hegyen. 1055: I. András (1046-1060) Tihanyban megalapítja a bencés monostort. A latin nyelven írott alapítólevél tartalmazza az első magyar szórványemlékeket [„feheru uaru rea meneh hodu utu rea”]. 1068: Besenyők („kunok”) és úzok támadása Erdélyben: Salamon király (10631074), Géza és László hercegek a kerlési ütközetben legyőzik a támadó sereget. 1241. április 11.: A tatár (mongol) fősereg Batu kán vezetésével a muhi csatában legyőzi IV. Béla (1235-1270) hadait [Muhi]. 1308-1386: AZ ANJOU-KOR 1301-1308: Az 1. interregnum 1312: Károly Róbert (1308-1342) a rozgonyi csatában legyőzi az Abákat. 1335: A visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert [I. Károly] magyar, III. (Nagy) Kázmér lengyel és János cseh király szövetséget kötnek egymással. 1367: A pécsi egyetem alapítása (1390-ig működött). 1382-1387: A 2. interregnum 1387-1437: LUXEMBURGI ZSIMOND URALKODÁSA 1397-ben a temesvári [Temesvár] országgyűlés elfogadja a telekkatonaság intézményének megszervezését [előzménye az előző évben történt nikápolyi vereség] [Nikápoly]. 1437: Az erdélyi [Erdély] parasztfelkelés. A Budai Nagy Antal vezette parasztsereg Alparét mellett, a Bábolna hegyen szekértábort állít föl. Dés közelében győzelmet aratnak Csáky László erélyi vajda által vezetett seregen. Kolozsmonostoron a nemesség és a parasztok képviselői egyezményt kötnek. Az erdélyi három rendi „nemzet” (a magyar birtokos nemesség, a székely lófők és a szász patríciusok) küldöttei Kápolnán unióra lépnek a felkelő parasztok ellen. 1440-1490: JAGELLO-KOR ÉS A HUNYADIAK KORA 1456. [július 4 – július 22.]: A nándorfehérvári diadal [Nándorfehérvár = Belgrád]. 1479: A kenyérmezei csatában Kinizsi Pál legyőzi a török sereget. 1514: Parasztfelkelés Székely Dózsa György vezetésével. 1514 márciusában Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek kihirdeti a törökök elleni keresztes hadjáratot kezdeményező pápai bullát, majd áprilisban kinevezi a keresztes had vezérét, Székely Dózsa Györgyöt. Április végén, május elején gyülekeznek a keresztesek. Bakócz Tamás betiltja a további toborzást. Május közepén Székely Dózsa György megkapja a határozatot, s nem engedelmeskedik, szakít a központi irányítással. II. Ulászló (1490-1516) és Bakócz Tamás betiltja a keresztes hadjárat folytatását. 1514. június elején Székely Dózsa György beveszi Lippát, majd Temesvár felé vonul. Június közepén megkezdik a vár ostromát. Július 15-én a fősereg leteszi a fegyvert a Szapolyai János erdélyi vajda vezette nemesi hadak előtt, majd a vajda kivégezteti Dózsa Györgyöt és néhány vezetőtársát. 1521: A törökök elfoglalják Nándorfehérvárat. 1526. augusztus 29.: A mohácsi csata.


1532: Kőszeg ostroma. 1541-1699: A TÖRÖK KOR 1571-1690: AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG KORA 1541. augusztus 29.: Buda csellel történő elfoglalása. Kialakul a budai vilájet. 1552: A várháborúk éve: a törökök elfoglalják Temesvárt, Lippát, Szolnokot, Veszprémet és Drégely várát (Szondi György). Eger vára (Dobó István vezetésével) visszaveri a török támadást. Létrejön a temesvári vilájet. 1566: Szigetvár ostroma. I. Szulejmán (1520-1566) halála. Zrínyi Miklós halála. 1590: Vizsolyban megjelenik Károli (Károlyi) Gáspár Biblia-fordítása. 1596: A törökök beveszik Eger várát. Az egri vilájet megszervezése. 1600: A törökök elfoglalják Kanizsát, majd megszervezik a kanizsai vilájetet. 1635: Pázmány Péter esztergomi érsek megalakítja a nagyszombati egyetemet (jogutódja az Eötvös Loránd Tudományegyetem [ELTE]). 1660: A törökök elfoglalják Váradot (Nagyváradot), a váradi vilájet kialakítása. 1664: Török vereség a szentgotthárdi csatában. A vasvári béke értelmében megtarthatják addigi hódításaikat. 1681: A soproni rendi országgyűlés helyreállítja a rendi intézményeket és a vallás szabad gyakorlását. 1687: A zentai ütközetben a Savoyai Jenő herceg vezette csapatok győzelmet aratnak a törökök felett. 1699: A karlócai béke: Magyarország nagy része felszabadul. 1703-1711: A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 1705: A szécsényi országgyűlésen II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választják. 1707: Az ónodi országgyűlés: kimondják a Habsburg-ház trónfosztását (detronizációját). 1708: A sárospataki országgyűlés. 1708: A trencséni csata: fordulat a Rákóczi-szabadságharc történetében. 1711: A szatmári béke MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 1718: A pozsareváci béke értelmében Magyarország teljes területe felszabadul a török uralom alól. 1741: A pozsonyi rendi országgyűlésen a magyar rendek felajánlják segítségüket („Vitam et sanguinem!”) Mária Teréziának (1740-1780). [Pozsony] 1764: A madéfalvi veszedelem. 1809: Az utolsó nemesi felkelés (insurrectio) I. Napóleon (1804-1814/1815) hadainak támadásakor. A győri ütközetben a magyar sereget megfutamítják. [Győr]


1825 (1830)-1848: A REFORMKOR 1825-1827, 1830, 1832-1836, 1839-1840, 1843-1844, 1847-1848: A pozsonyi rendi országgyűlések a reformkorban. 1846: Az első vasútvonal megnyitása Pest és Vác között. AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848. március 15.: A pesti forradalom. A pesti radikális fiatalok a kora reggeli órákban a Pilvax kávéházban gyülekeznek. A pesti egyetem orvosi karára mennek, ahol elhangzik a 12 pont és Petőfi Nemzeti dala, a medikusok közül sokan csatlakoznak hozzájuk. Az egyetem mérnöki karára vonulnak, ahol szintén sok hívet szereznek. Elhatározzák, hogy kinyomtatják a 12 pontot és Petőfi versét. A Szép utca és a Hatvani (a jelenlegi Kossuth Lajos) utca sarkán található Landerer-Heckenast nyomdába mennek, ahol a cenzor engedélye nélkül kinyomtatják a két szöveget. Fél 12 tájban születnek meg „a szabad sajtó legelső nyomtatványai”. Délután 3-kor a Nemzeti Múzeum előtt népgyűlést tartanak (Petőfi ezen a helyszínen nem szavalja el a Nemzeti dalt). A pesti Városházban ülésező városi tanács elfogadja a 12 pontban található követeléseket, majd Rottenbiller Lipót köszönti a fiatalokat. A tömeg a Hajóhídon és az épülő Lánchídon Budára, a Várba vonul. A Helytartótanács fogadja a fiatalok küldöttségét, majd mindenbe beleegyezik. Alkonyatkor a budai várbörtönből kiszabadítják Táncsics Mihályt. Este nyolc órakor a Nemzeti Színházban megkezdődik a Bánk bán díszelőadása. 1848. április 11.: V. Ferdinánd szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által alkotott törvényeket (Pozsony). 1848. szeptember 29.: A pákozdi csata [Pákozd] . 1848. október 7.: Az ozorai diadal [Ozora]. 1848. október 30.: A schwechati csata [Schwechat]. 1849. február 5.: A branyiszkói áttörés [Branyiszkó]. 1849. február 9.: A piski csata [Piski]. 1849. április 2.: A hatvani csata [Hatvan]. 1849. április 4.: A tápióbicskei ütközet [Tápióbicske]. 1849. április 6.: Az isaszegi csata [Isaszeg]. 1849. április 10-én Damjanich János hadteste elfoglalja Vácot. 1849. április 14., Debrecen: A Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztása (detronizációja), Kossuth Lajos kormányzó-elnökké választása. 1949. április 19-én a Nagysalló melletti csatában nyugat felé szorítják az ellenséget. 1949. április 22-én felszabadul Komárom. 1849. május 21.: Buda visszafoglalása. 1849. július 31.: A segesvári ütközet, Petőfi Sándor halála [Segesvár]. 1849. augusztus 13.: A világosi fegyverletétel [Világos]. 1849. október 2-án Klapka György tábornok szabad elvonulás fejében átadja Komárom várát.


1849-1867: A NEOABSZOLUTIZMUS KORA 1849-1850: A megtorlás. Haynau rémuralma 1851-1859: A Bach-korszak Az 1861-es országgyűlés 1861-1865: A Provizórium

1849. október 6.: Pesten kivégzik Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium elnökét (miniszterelnököt), Aradon 13 honvéd főtisztet és tábornokot. 1867: Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-1918: A DUALIZMUS KORA, AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA 1867. június 8-án Pesten és Budán magyar királlyá koronázzák I. Ferenc Józsefet (haláláig, 1916-ig uralkodik). 1873: Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Magyarország fővárosa, Budapest (az új főváros „születésnapja”: 1873. november 16.). 1879: A tiszai árvíz elpusztítja Szeged nagy részét. 1914-1918: AZ I. VILÁGHÁBORÚ 1914. június 28.: A szarajevói merénylet [Bosznia-Hercegovina, Szarajevó]. 1914. július 23.: A 48 órás ultimátum. 1914. július 28.: Az O-MM hadüzenete Szerbiának. 1918. október 31.: Budapesten győz a polgári demokratikus („őszirózsás”) forradalom. 1919. március 21–augusztus 1.: A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

1920-1944: A HORTHY-KORSZAK 1920. március 1.: Horthy Miklós kormányzóvá választása (1944. október 16-áig, lemondásáig tölti be az államfői tisztséget). 1920. június 4.: A trianoni békeszerződés aláírása (Versailles, Nagy-Trianon kastély) 1938. november 2.: Az első bécsi döntés; a Felvidék déli részét visszacsatolják Magyarországhoz. 1939: Kárpátalja megszállása. 1939. szeptember 1 – 1945. szeptember 2.: A II. VILÁGHÁBORÚ 1940. augusztus 30.: A második bécsi döntés; Észak-Erdély és Székelyföld visszakerül Magyarországhoz.


1941: MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A II. VILÁGHÁBORÚBA 1944. március 19.: Magyarország német megszállása. 1944. október 15. (az „októberi vasárnap”): Horthy Miklós kiugrási kísérlete. 1944 decemberétől 1945. február 13-ig: Budapest ostroma. 1944/1945-1948: A KOALÍCIÓS KORSZAK 1945. november 4-én tartották az első szabad nemzetgyűlési választásokat. 1946. február 1.: A II. köztársaság kikiáltása. 1946. augusztus 1.: A Forint bevezetése. 1947. augusztus 30.: A „kékcédulás” választások. 1948. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Magyar Kommunista Párt (MKP) egyesülési kongresszusa: megalakul a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). 1948-1989: AZ ÁLLAMSZOCIALIZMUS KORA 1948-1956: A RÁKOSI-KORSZAK 1953-1955: Nagy Imre első miniszterelnöksége 1956. október 23 – november 4.: FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23.: 15 órakor a Petőfi-szobortól elindul a tüntető tömeg a Bem térre. A kezdetben mérsékelt jelmondatokat skandáló tömeg radikalizálódik (a szovjet csapatok kivonása), amit a Petőfi Kör hangszóróval fölszerelt gépkocsijából sikertelenül próbáltak befolyásolni. 15 órakor a Műszaki Egyetem elől elindul a mintegy tízezres tömeg a Bem térre. A menet élén a Bem-szobor megkoszorúzására szánt koszorúkat viszik. Tízesével, kart karba öltve, zárt sorokban és csendben vonulnak. Közben csatlakozik a Petőfi Katonai Akadémia küldöttsége is. 16 órakor tüntetés a Bem-szobornál. Veres Péter, a Magyar Írók Szövetsége elnöke felolvassa a magyar írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc színész elmondja Vörösmarty Mihály Szózat című versét. Zbigniew Herbert lengyel író köszönti a tüntetőket. A téren megjelennek a rákosista címerüktől megfosztott lyukas zászlók. A tüntető tömeg a Margit-hídon keresztül a Kossuth térre vonul. 20 órakor Gerő Ernő, az MDP KV első titkára rádióbeszédet mond, amelyet a pártközpontban található irodájából közvetítenek. 21 órakor Nagy Imre rövid beszéde a Parlament erkélyén. Az 1953-as júniusi politikához való visszatérést ígéri. Kéri, hogy az emberek békésen távozzanak a térről. Indítványára a tömeg elénekli a Himnuszt. Az egyetemisták egy része visszatér az egyetemi épületekbe és a kollégiumokba. 21 óra körül fegyveres harc alakul ki a Magyar Rádió épületénél. A felkelők hajnalban foglalják el az intézményt 21 óra 37 perckor ledöntik a Sztálin-szobrot. 1956. október 25.: A Kossuth téri sortűz.


Október 28.: Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti, hogy Budapestről kivonják a szovjet csapatokat, és tárgyalások kezdődnek Magyarországról való kivonulásukról is; megszüntetik az Államvédelmi Hatóságot (az ÁVH-t); ígéretet tesz arra, hogy fölemelik az alacsony béreket és nyugdíjakat. 1956. október 30.: A budapesti Köztársaság téren a felkelők megostromolják a Budapesti Pártbizottság épületét. Az ostromlók a pátházat a feloszlatott Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és a forradalomellenes csoportok központjának tartják. A pártház őrsége több felkelőt elfog. A pártház védői rálőnek a vörös keresztes jellel ellátott mentőkre. A pártház védőinek megsegítésére rendelt esztergomi harckocsik a pártházat lövik, ez eldönti az ostrom kimenetelét. A védők beszüntetik a harcot, az épületet elhagyó három parlamentert (Asztalos János és Papp József ezredest, továbbá Mező Imrét, a pártbizottság titkárát) az ostromlók lelövik. A feldühödött tömeg több védőt meglincsel. A pártház védői közül 23 áldozata van az ostromnak és a lincselésnek. 1956. november 4-én 4 óra 15 perckor a szovjet csapatok a „Forgószél” hadművelet életbe lépésével általános támadást indítanak a főváros és a vidéki központok ellen. 5 óra 5 perckor az ungvári rádió sugározza a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról szóló közleményt, valamint a kormány – a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Elnöksége előző esti ülésén megfogalmazott – fölhívását. 5 óra 20 perckor Nagy Imre miniszterelnök drámai hangú beszédben jelenti be a szovjet támadás tényét. 1956. november 4 és 11 között: Harcok a magyar felkelő csoportok és a szovjet hadsereg egységei között. 1956. november 7.: Budapestre érkezik a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt leteszi az esküt. 1956. november 14.: Megalakul a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (KMT), Rácz Sándor és Bali Sándor vezetésével. A munkástanács általános sztrájkot hirdet, követeli az amnesztia kihirdetését, a Nagy Imre-kormány visszaállítását és a szovjet csapatok kivonását. 1956. november 22.: A jugoszláv nagykövetség épületéből Nagy Imre és társai jugoszláv diplomaták kíséretében elindulnak, hogy otthonukba távozzanak. Útközben szovjet tisztek erőszakkal egy mátyásföldi laktanyába hurcolják őket. Münnich Ferenc a letartóztatott csoport tagjainak fölajánlja az átállás lehetőségét; ezt valamennyien visszautasítják. 1956. november 23.: Nagy Imrét és társait repülőgépen Romániába szállítják. Nagy Imrét, Losonczy Gézát és Donáth Ferencet a snagovi üdülő területén egymástól elkülönítve háziőrizetbe helyezik, a csoport többi tagját egy közeli kormányüdülőben tartják fogva [Snagov]. Délután 2 és 3 óra között Budapesten az élet megáll, az utcák kiürülnek, megszűnik a közlekedés; a főváros lakossága így emlékezik a forradalom egy hónappal korábbi kezdetére.


1956-1989: A KÁDÁR-KORSZAK 1956. december 2-5.: A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Központi Bizottságának ülése. Határozatot hoz az októberi események ellenforradalmi jellegéről. 1956. december 6.: A „vörös zászlós tüntetés” Budapesten a kormányzat és az MSZMP szervezésében. Budapest több pontján összecsapnak az ellentüntetők és a karhatalmisták. 1956. december 8.: A salgótarjáni sortűz, amelynek mintegy 130 halálos áldozata volt [Salgótarján]. 1958. június 16., Budapest (Gyűjtőfogház [Országos Börtön]): Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése. 1968. január 1.: A gazdasági reformok („új gazdasági mechanizmus”) kezdete. 1989-1990: A RENDSZERVÁLT(OZ)ÁS 1989. június 16., Budapest: Hősök tere; Új köztemető: 301-es parcella: Nagy Imre és társainak újratemetése 1989. július 6.: Kádár János halála Budapesten. 1989. október 23.: A (harmadik) köztársaság kikiáltása, Budapest, Kossuth Lajos tér. 1990 márciusában és áprilisában megtartják (az 1947 óta első szabad) országgyűlési választásokat.


A kronológiában szereplő települések (területek) jegyzéke: Alparét (Bábolna hegye) Arad Bácska Branyiszkó Buda Budapest Debrecen Dés Drégely Eger Erdély Felvidék Győr Hajdúság Hatvan Isaszeg Ják Kanizsa (Nagykanizsa) Kápolna (Erdély, 1437!) Kápolna (1849!) Karlóca Kárpátalja Kerlés (Cserhalom) Kenyérmező Kiskunság Kolozsmonostor Komárom Lébényszentmiklós Lippa Madéfalva Ménfő Mohács Muhi Nagykunság Nagysalló Nagyszombat Nagyvárad (Várad) Nándorfehérvár [Belgrád] Ónod Óbuda Pákozd Pannonhalma Pécs Pest Piski Pozsarevác Pozsony Rozgony Salgótarján Sárospatak Segesvár Sopron

Történelem Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest Tanár: Németh György Tanítási s egédanyag Szatmár Szécsény Szeged Székelyföld Szentgotthárd Szigetvár Tápióbicske Temesvár Tihany Trencsén Vajdaság Várad (Nagyvárad) Vasvár Velem Vereckei-hágó Világos Visegrád Vizsoly Zenta

A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA

Recommend Documents