Fazekas Rózsa A Károlyi család a nyíregyházi örökváltságok idején A 19. s z á z a d elején N y í r e g y h á z a m e z ő v á r o s fele-fele r é s z b e n a Dessewffy és a Károlyi csa lád osztatlan birtoka volt. A K á r o l y i a k a 18. század k ö z e p é n szerezték meg. A szatmári b é k e után a kincstár kezelésébe került az ecsedi uradalommal együtt a R á k ó c z i - b i r t o k o k részeként, majd Bánffy G y ö r g y kapta zálogba. A viharos é v e k b e n elnéptelenedett N y í r e g y h á z a azonban k e v é s hasznot hozott, ezért Bánffy m á r K á r o l y i S á n d o r n a k felajánlotta m e g v é t e l r e . Erre azon ban csak 1748-ban került sor. Károlyi S á n d o r fia, Ferenc vette meg, aki 1753-ban hozzálátott betelepítéséhez miután megszerezte a Dessewffyek és a megye j ó v á h a g y á s á t . 1
A t e l e p ü l é s a földesurak nyújtotta k e d v e z ő feltételeket k i h a s z n á l v a gyors fejlődésnek indult, és a 19. század elejére beteljesült Károlyi Ferenc sógorának, R á c z Demeternek a jóslata, m i szerint „ igen jó hely támadhat Isten kegyelméből belőle. " 2
N y í r e g y h á z a szorgalmas, t ö r e k v ő , g a z d a g o d ó lakói ú g y érezték, hogy a földesúri hatalom, ha m é g o l y j ó i n d u l a t ú is, a k a d á l y a további g y a r a p o d á s u k n a k , ezért 1802-ben k é r v é n n y e l for dultak m i n d k é t földesúri családhoz, amelyben k e z d e m é n y e z t é k mindenféle földesúri teher ö r ö k időkre történő megváltását. A Dessewffy családdal sikerült a m e z ő v á r o s k ö z ö s s é g é n e k 1803-ban megegyeznie, a K á r o l y i a k k a l viszont nem. A család akkori feje Károlyi J ó z s e f volt, aki Károlyi A n t a l és Harruckern Jozefa egyetlen fiaként 1791-ben, apja halálakor örökölte a Harruckern-birtokokkal (kb. 120 ezer kat. h o l d ) kibővült és m á r t ö b b generáción át nem osztódott, t ö b b , főleg kelet m a g y a r o r s z á g i m e g y é b e n elterülő birtokkomplexumot. 3
K á r o l y i J ó z s e f azonban nemcsak hatalmas vagyont örökölt őseitől, hanem a család rangjá hoz illő, apáról fiúra szálló pozíciókat is. M á r 1791-ben, apja halála után megkapta a főispá n i k i n e v e z é s t , de az u r a l k o d ó b á r ó V é c s e y M i k l ó s s z e m é l y é b e n adminisztrátort állított mellé, hogy segítse a k o r m á n y z á s b a n , vagyis a t é n y l e g e s hatalmat ö gyakorolta. Csak 1794-ben fog lalta el a főispáni széket S z a t m á r megye rendjeinek kérésére, amelyet akkor m á r t ö b b mint 150 é v e a Károlyi család töltött be a m e g y é b e n . A z 1794. j ú l i u s 7-én tartott fényes és nagy s z a b á s ú installáció híven tükrözte Károlyi J ó z s e f vagyoni helyzetét. A főispáni beiktatás rész leteit Henyei László piarista tanárnak, K á r o l y i József egykori nevelőjének, k é s ő b b pedig ta n á c s a d ó j á n a k leveléből ismerhetjük meg, amit Károlyi A n t a l n é n a k írt. A beiktatási ü n n e p s é gen részt vett Szatmár megye magisztrátusa, 13 megye és Erdély n a g y s z á m ú k ü l d ö t t s é g e , va lamint a megyei n e m e s s é g színe-java. A beiktatást követő e b é d árulkodik l e g i n k á b b Károlyi J ó z s e f g a z d a g s á g á r ó l , a terítékek anyaga pedig a m e g h í v o t t a k n a k a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyéről. A lovaglóiskola „közepén 300 személyre vala három asztal terítve ezüstre^ igen nagy ékességgel; a két végén lévő galérián pedig 40-40 személyre hasonló ékességgel, porczellán készülettel. A Reitschul udvarán pedig leveles szín állíttatott 250 személyre, ahol czintányérokról ebédeltek. Elszéledtek azonkívül, a kik magok alkalmatosságukkal kívántak élni, vagy más okbul ezen asztalokhoz nem jöttek és a méltóságos uraság tiszteinél hol húszan,
1
2
3
4
CSERVENYÁK, 1969. 9. Uo. 10. ÉBLE - PETTKÓ, 1911. X X . Bevezetés A Károlyi család az osztálykor, 1827-ben összesen 24 q ezüstnemüvel rendelkezett, amelynek becsértéke 40 ezer rénes forint volt.
hol harminczan s többen ebédeltek. " Nemcsak az ebéd volt reprezentatív, hanem a v e n d é g e k szórakoztatása is. „Angliabéli mesterséges lovaglók" m u l a t t a t t á k a v e n d é g s e r e g e t , majd a 350 g y e r t y á v a l kivilágított teremben este 10-től reggel 4-ig tartott a tánc. De nemcsak a vár és a kert úszott fényárban, hanem egész N a g y k á r o l y is. A v e n d é g s é g m á s n a p , a m e g y e g y ü l é s u t á n t o v á b b folytatódott: az e b é d e n 256 fő volt jelen, este pedig ismét t á n c m u l a t s á g o t rendeztek. 5
6
A Károlyiak mint főispánok a helyi k ö z i g a z g a t á s kulcspozícióját töltötték be. A király által kinevezett főispán bizalmi állást foglalt el, hiszen neki kellett a király álláspontját, kívánsága it a megye rendjeivel elfogadtatnia. A főispánok hivataluknál fogva a felsőtábla tagjai is v o l tak, és így fontos szerepet j á t s z o t t a k az o r s z á g politikai é l e t é b e n is. Károlyi J ó z s e f főispáni be iktatásakor gróf Z i c h y K á r o l y o r s z á g b í r ó , királyi biztos és a megye n e v é b e n m e g s z ó l a l ó fő j e g y z ő méltatták a Károlyi család, illetve a fiatal Károlyi J ó z s e f érdemeit, és kifejezték r e m é n y ü k e t , hogy elődeihez h a s o n l ó a n minden eszközzel a haza és S z a t m á r megye érdekében fog m u n k á l k o d n i . A megye főjegyzője szerint ez a törekvés o l v a s h a t ó k i Károlyi J ó z s e f választott s z i m b ó l u m á b ó l : „Virtute non sangvine niti", ami azt jelenti, hogy „nem a nagy születésére, hanem a jeles érdem-cselekedetekre kíván támaszkodni".^ 7
A k a t o n á s k o d á s sem maradhatott k i az e g y m á s t követő K á r o l y i generációk életéből. Károlyi S á n d o r végigharcolta a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c o t , Károlyi Ferenc részt vett az örökösödési h á b o r ú b a n , Antal a h é t é v e s h á b o r ú b a n , Józsefnek pedig a franciák elleni h á b o r ú miatt kellett fegyvert ragadnia. A z e l ő d ö k t é n y l e g e s e n részt vettek a harcokban, és magas katonai rangot értek el: Károlyi S á n d o r kuruc generális, 1741-től tábornagy, fia, Ferenc lovassági tábornok, altábornagy, majd a tiszántúli részek főparancsnoka, 1748-ban pedig M á r i a Terézia összes lo v a s e z r e d é n e k vezetője lett, Károlyi Antal táborszernagy, illetve a bécsi magyar testőrség ka pitánya volt. 9
K á r o l y i József viszont, bár a francia és a napóleoni h á b o r ú k idején élt, nem csinált katonai karriert. Közéleti t e v é k e n y s é g é n e k kezdetekor m á r folyt a forradalmi F r a n c i a o r s z á g elleni h á b o r ú . A kezdeti sikereket egyre nagyobb kudarcok, v e r e s é g e k követték. A z 1794-es fleurusi v e r e s é g Belgium v é g l e g e s elvesztését vonta maga után. 1796-ban N a p ó l e o n kiszorította az o s z t r á k csapatokat Észak-Itáliából is, és a k ö v e t k e z ő é v elejétől m á r a Habsburg Birodalom t e r ü l e t é n folytak a harcok. A z u r a l k o d ó , I . Ferenc arra kényszerült, hogy birodalma minden tartalékát m o z g ó s í t s a . A z 1796 n o v e m b e r é r e összehívott magyar o r s z á g g y ű l é s megszavazta az u r a l k o d ó által kért 50 ezer újoncot, 10 ezer lovat, és a sereg é l e l m e z é s é r e 20 ezer ö k r ö t . M i u t á n N a p ó l e o n e l ő r e n y o m u l á s á t nem sikerült megállítani, és ú g y tűnt, hogy meg sem áll B é c s i g , 1797 áprilisában a király fegyverbe szólította a nemesi felkelést is.
1 0
1797-ben Károlyi J ó z s e f vezette a S z a t m á r megyei insurgenseket. A m e g y é n e k j ú n i u s i g a kirótt 1000 fő helyett a tisztekkel együtt 951 nemesi insurgenst sikerült k i á l l í t a n i a . A nemes s é g n e k anyagi áldozatot is kellett hoznia. Károlyi J ó z s e f az insurrectionalis cassába a r á e s ő 3720 Rft (rénes forint) 12 krajcár helyett 7000 Rft ajánlott fel. E b b ő l 1000 aranyat (4500 Rft) k é s z p é n z b e n , a többi 2500 Rft-ot s z é n á b a n , zabban, lisztben, h ú s b a n a S z a t m á r n é m e t i b e n 11
5
6
7
8
9
1 0
1 1
ÉBLE, 1913. 59. Uo. 60. Zichy Károly gróf (1753-1826) a Magyar Udvari Kamara elnöke, a Helytartótanács elnöke, a Bécsi Udvari Ka mara elnöke, 1788-1795 között országbíró, 1808-tól államtanácsi miniszter SZSZBML, IV. A. 501. 935/1794. NAGY, 1857-1865. 3. köt. 107-108. BEND A, 1980. 447. SZSZBML, IV. A. 501. 862/1797.
tartandó mustra a l k a l m á b ó l az insurgensek e l l á t á s á r a . A s z e g é n y e b b sorsú n e m e s s é g s z á m á ra a kirótt felajánlás teljesítése különösen nagy n e h é z s é g e k b e ütközött, mert a rendkívüli szá razság miatt rossz volt a t e r m é s , helyenként pedig a j é g e s ő okozott súlyos károkat. Károlyi J ó zsef a j ú l i u s 10-i m e g y e g y ű l é s e n a szorult helyzetben lévő nemesek m e g s e g í t é s é r e újabb 4000 Rft értékű felajánlást t e t t . 12
13
A franciák ellen induló insurgensek ü n n e p é l y e s b ú c s ú z t a t á s a j ú l i u s 11-én volt, ami után Károlyi József vezetésével elindultak a szombathelyi t á b o r b a . Károlyi mint a megyei insur gensek vezére, majd S z a t m á r é s Bihar megye b r i g a d é r o s a rendszeresen b e s z á m o l t a megye rendjeinek. Ö r ö m m e l értesítette az otthoniakat arról, hogy az augusztusi seregszemlén a király meg volt e l é g e d v e a s z a t m á r i a k f e l s z e r e l é s é v e l . De kellemetlen hírei is voltak. A S z a t m á r megyei felkelők j ó hírnevét csorbította, hogy t ö b b e n m e g s z ö k t e k a szombathelyi táborból és hazamentek. Károlyi J ó z s e f fő-, Cseh Ferenc alvezér és b á r ó Splényi Gábor, a tiszántúli k e r ü let generálisa leveléből arról is értesültek a megye rendjei, hogy az insurgensek k ö z ü l sokan fegyelmezetlenek, nem akarnak engedelmeskedni feljebbvalóiknak és a v á r m e g y e rendelése inek, n e m e s s é g ü k b e n bizakodva nem félnek a fenyítéstől. Ezért kérték a megye rendjeit, hogy a további r e n d b o n t á s o k m e g a k a d á l y o z á s a é r d e k é b e n p é l d á s a n b ü n t e s s é k meg a h a z a é r k e z ő szökevényeket, és hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a t á b o r b a n lévőket visszatartja a szabályok megsértésétől. S p l é n y i Gábor a p á l c á z á s b e v e z e t é s é t is m e g e n g e d h e t ő n e k tartotta a rendbontókkal szemben. 1 4
15
S z a t m á r megye v e z e t ő i n e k v é l e m é n y e szerint viszont a testi fenyítés nemes emberrel szem ben törvénytelen, és e g y é b k é n t sem célravezető, mert „ még nagyobb zabolátlansághoz vezet het". A s z ö k e v é n y e k e t kétféleképpen büntették: a szökésre felbujtókra a legsúlyosabb ítélet várt, a megtévésztetteket pedig visszaküldték felügyelet mellett a táborba. De a megye veze tői ú g y gondolták, hogy a r e n d b o n t ó k k a l szembeni k e m é n y fellépés mellett szükség van a fel kelők panaszainak o r v o s l á s á r a is. Ezenkívül a táborban lévő insurgensek h a n g u l a t á n a k j a v í t á sára egy p r o k l a m á c i ó t is fogalmaztak. 16
A z insurgensek bevetésére azonban nem került sor, mert a király október v é g é n Campoformióban békét kötött. A szatmári insurgensek november 6-án, 7-én, 8-án indultak haza és december elején érkeztek meg Cseh Ferenc m á s o d a l i s p á n , alvezér v e z e t é s é v e l . Károlyi J ó zsef B é c s b e n maradt, mert felesége gyermeket várt. Nagy ö r ö m é r e november 18-án két leány után v é g r e fia született. 17
I . Ferenc nem törődött bele a vereségbe, hanem m e g p r ó b á l t a visszaszerezni észak-itáliai bir tokait. A feltételek k e d v e z ő n e k tűntek: O r o s z o r s z á g 1798-ban csatlakozott a franciaellenes ko alícióhoz, N a p ó l e o n pedig Egyiptomban harcolt. A franciákat sikerült ugyan kiszorítani Eszak-Itáliából, de ez a nagy áldozatokat k í v á n ó g y ő z e l e m csak rövid életű lehetett. 1800 j ú niusában M a r e n g ó n á l N a p ó l e o n szétverte az osztrák csapatokat. A z u r a l k o d ó ismét fegyverbe szólította a n e m e s s é g e t . A szeptember 29-én tartott m e g y e g y ű lésen a rendek egy divisio [hadosztály], azaz 364 lovas és két compania [század], azaz 352 gyalogos kiállítását vállalták. Ú g y számoltak, hogy a h á r o m királyi város együtt felszerel m é g egy companiát, de ha teljesen nem tudnák kiállítani, akkor a h i á n y z ó létszámot ö n k é n t e s
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
1 7
Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.
656/1797. 896/1797. 986/1797. 1312/1797. 1483-1486/1797. 1672/1797.
nemtelenekkel pótolnák. A nem nemesek s z á m á r a csábító k e d v e z m é n y e k e t tettek. A k i önként jelentkezik az insurgens nemes g y a l o g s á g k ö z é , csak addig katonáskodik, ameddig az insurrectio tart, és egész életére mentesül a k a t o n á s k o d á s , t o v á b b á a személyes contributio [adó z á s ] és a „más személyeket illető közönséges varmegyei terhek" a l ó l . 1 8
A v á r m e g y e nemes k ö z ö n s é g e ezúttal is Károlyi Józsefre kívánta bízni az insurgensek ve zetését, aki azonban - valószínűleg az 1797-es rossz tapasztalatok miatt - csak n é m i gondol k o d á s után vállalta el a megbízatást. A S z a t m á r megyei nemesi felkelők mellett az ő irányítá sa alá kerültek Szabolcs, M á r a m a r o s , Bereg és Ugocsa insurgensei is. A tiszántúli kerület ge n e r á l i s a ismét báró Splényi G á b o r lett, akit 1801 elején b e t e g s é g e és ö r e g s é g e miatt g r ó f Gyulay Albert váltott fel. K á r o l y i József saját költségén 555 újoncot állított k i , a hadi k i a d á s o k r a pedig 124 ezer fo rintot, 4400 pozsonyi m é r ő zabot, 2800 m é r ő kétszerest és 1900 m é r ő rozsot ajánlott f e l . A december elején hadba induló szatmári insurgensek j a n u á r közepére Sopron m e g y é b e értek, ahol téli kvártélyt j e l ö l t é k k i s z á m u k r a N é m e t k e r e s z t ú r , N y é k , Küllő és H a r á c s o n helységek b e n . A megye v e z e t ő i n e k most nem az insurgensek fegyelmezetlensége miatt fájt a feje, ha nem a felszerelésben m u t a t k o z ó h i b á k miatt. A fővezér leveleiben hol a m e g e r ő l t e t ő menettől kidőlt lovak, hol az i d ő előtt tönkre ment c s i z m á k , n a d r á g o k pótlását k é r t e . 1 9
2 0
2 1
A nemesi felkelők bevetésére azonban most sem került sor. I . Ferenc 1801-ben Lunévilleben aláírta a békét. A megye a H e l y t a r t ó t a n á c s április 4 - i leveléből értesült a b é k e meg s z ü l e t é s é r ő l . A h a z a t é r ő insurgensek ü n n e p é l y e s fogadásáról az április 27-i m e g y e g y ű l é s e n h a t á r o z t a k . A z itt elfogadott forgatókönyv szerint május 2 5 - é n a nagykárolyi piacon ü n n e p e l ték a megye j ó hírnevét öregbítő insurgenseket. A főjegyző először az insurgensek fővezéré nek, Károlyi Józsefnek méltatta az é r d e m e i t , majd a sereg köszöntése következett. E z u t á n a l o v a s s á g átadta zászlóit, lovait, illetve fegyverét, majd a gyalogság is visszaszolgáltatta a fegyvereket. A lovakat a k ö v e t k e z ő napra meghirdetett kótyavetyén k í v á n t á k értékesíteni. A megye vezetői a főtisztek tiszteletére az insurrectionalis cassa terhére e b é d e t adtak, este pedig t á n c m u l a t s á g o t rendeztek, amelyre m e g h í v ó t kaptak a j á r á s o k földesurai családjukkal együtt. A z altiszteket és a közvitézeket is m e g v e n d é g e l t é k : s z e m é l y e n k é n t l - l font húst, l - l icce bort, l - l porció kenyeret és 10 forint k é s z p é n z t kaptak. Ezen kívül m i n d a lovas, m i n d a gya logos tiszteket, illetve a közvitézeket l - l h ó n a p i fizetéssel ajándékozták meg. A nem nemes s z e m é l y e k n e k pedig átadták a k e d v e z ő ajánlásokról szóló nyomtatott bizony s á g l e v e l e t . 22
23
24
A napóleoni h á b o r ú k okozta t e h e r n ö v e k e d é s t az ország nemes és nem nemes lakói egyaránt m e g é r e z t é k , de legalább a h á b o r ú k ö z v e t l e n pusztításától m e g m e n e k ü l t az ország, mivel a h a d s z í n t e r e k messze voltak. A z emberek h é t k ö z n a p i élete annyiban változott, hogy h a s z o n é l v e z ő i is, vagy csak kárvallottjai voltak-e az e l h ú z ó d ó k ü z d e l e m n e k . A h á b o r ú s hírekről azon kevesek, akik olvasni tudtak, a Magyar H í r m o n d ó b ó l , a Magyar Kurírból, majd 1808-tól a Ha zai é s Külföldi Tudósításokból, a c s a l á d t a g o k n a k írt levelekből értesültek, a t ö b b s é g pedig a szószékről, a megyei h i r d e t m é n y e k b ő l és az obsitos k a t o n á k elbeszéléseiből.
Uo. 1677/1800. 19 NAGY, 1857-1865. 3. köt. 109.; 1 pozsonyi mérő = 64,5 1 SZSZBML, IV. A. 501. 537/1801. 1 Uo. 556/1801. és 641/1801. Uo. 649/1801. Uo. 1126/1801. Uo. 683/1801. 1 8
2 0
2
2 2
2 3
2 4
A h á b o r ú Károlyi J ó z s e f életét sem alakította át alapvetően: mint főispán kivette részét a ka tonai szervező m u n k á b ó l , 1797-ben, illetve 1800-ban n é h á n y h ó n a p i g belekóstolt a katonai életbe mint a szatmári insurgensek fővezére, de e g y é b k é n t élte megszokott életét. Felügyelte az uradalmaiban folyó gazdálkodást, és m i n t sokan m á s o k , kihasználta a h á b o r ú s konjunktú rából s z á r m a z ó többletbevétel kínálta lehetőséget és építkezett, igyekezett a c s a l á d életét k é n y e l m e s e b b é tenni. A 18. század k ö z e p é i g a Károlyi család állandó lakhelye, otthona N a g y k á r o l y b a n volt. K á r o l y i A n t a l , Károlyi J ó z s e f édesapja 1768-ban vette meg Pesten a H a r r u c k e r n - h á z mellett l é v ő palotát. Felesége, Harruckern Jozefa r é v é n pedig B é c s b e n is háztulajdonhoz jutott a K á r o l y i család. A Kärntner Strasse-i házat, amely Károlyi A n t a l n é öröksége volt, fiára, Józsefre hagyta. 1798-ban vette meg a wiedeni kertet az épületekkel együtt, amit unokájára, Károlyi Istvánra hagyott. A 18. század utolsó é v t i z e d e i b e n Károlyi Antal egyre t ö b b időt töltött B é c s ben, K á r o l y i József pedig az 1780-as é v e k végétől Pesten. A pesti K á r o l y i - p a l o t a a társasági élet fontos központjának számított, J ó z s e f n á d o r is gyakran megjelent az itt rendezett estélye ken. A Magyar K u r í r b a n olvasható az 1800. május 3-án J ó z s e f n á d o r feleségének, Alexandra P a v l o v n á n a k névnapja alkalmából rendezett ü n n e p s é g leírása. A t á n c t e r e m „különféle figu rákba rakott 2000 darab égő viasz gyertyákkal volt felékesítve. A legjobb ételeknek és italok nak a nemével voltak az asztalok megrakatva: minden hivatalos vendég ehetett, ihatott ele get. " Károlyi J ó z s e f apja halála után állandó lakhelyét B é c s b e tette át. Itt született 1791 és 1803 között hét gyermeke: n é g y leány és h á r o m fiú. Egy leány n é g y é v e s k o r á b a n meghalt. N e m tudjuk, hogyan oszlott meg ideje N a g y k á r o l y , Pest és B é c s között, de é v e n t e t ö b b s z ö r tartóz kodott h o s s z a b b - r ö v i d e b b ideig nagy családjával együtt vagy egyedül N a g y k á r o l y b a n is, mert szükségét érezte a nagykárolyi várkastély korszerűsítésének. A z építkezés okairól és annak e r e d m é n y é r ő l Henyei L á s z l ó v é l e m é n y é t idézzük: „Midőn a [vár] az idő huzamosságának és a gyakori viszontagságos változásoknak kitéve, összedüléssel fenyegetőzött, a te kiváló gondos igyekezéseddel, hihetetlen gyorsasággal, pazar költség gel, nappali, sőt éjjeli munkával - megtartván a régi vár alapjait és egy pár falat - oly kényel mes alakú palotává változott, hogy úgy magad, Méltóságos Gróf, ezen épület emelője, mint nagyszámú családod, valamint vendégeid most ismét biztosan és méltóságodhoz képest ké nyelmesen lakhatjátok. " 2 5
A kastély átépítéséhez 1792 őszén kezdtek h o z z á , és 1795-re fejezték be. A zsindellyel fe dett egyszintes kastély e m e l e t é n 21 szoba és a biliárdterem, a földszinten pedig 20 bolthajtá sos szoba kapott helyett. A z épület délkeleti részén állt a kápolna. A déli oldalon helyezték el az emeletes konyhát. A kastély nélkülözhetetlen tartozéka volt a lovagló-iskola é s az istálló 51 lóra, amelyeket Károlyi Antal é p í t t e t e t t . 26
A k o m m e n t á r írója azon r e m é n y é n e k adott hangot, hogy Károlyi József azért építtette át a várat, mert rendszeresen hosszabb időt k í v á n a falai között tölteni. „Bizonyára ismeretes, hogy e palota - mely olyan, a milyent a te őseid Nagykárolyban még nem bírtak - csakis azért épít tetett, hogy a magán haszon mellőzésével, valahányszor módját ejtheted, abban magad is pi henést lelvén, belőle mintegy őrtoronyból népednek, polgáraidnak és családod ügyeinek gond ját viseljed, és egész Szathmár vármegyének gondviseléseddel és buzgalmaddal közhasznára és segítségére légy. " 2 1
25 ÉBLE, 1913. 53. ÉBLE, 1897. 41. Uo. 54. 2 6
2 7
A kastély átépítésével egy i d ő b e n átalakították a parkot is. A korábbi franciakertet a gróf ud vari kertésze, Bode G y ö r g y a kor ízlésének megfelelően angolkertté varázsolta. A kert m á r az átalakítás előtt is figyelemre m é l t ó volt. Hueber Antal k a p i s z t r á n u s barát, b á r ó Harruckera Ferenc udvari papja í g y írt n a p l ó j á b a n a n a g y k á r o l y i kertről K á r o l y i Antal esküvője idején: „A kertben olasz faültetvények és termények bőven fordulnak elő, valamint sok másféle nemes gyümölcsfa. Van ezenkívül szemnek tetsző virágdísz, több kút, egy teknősbékás tó s mindenfé le konyhakerti növény. " A z 1778. évi Almanach für Ungarnban pedig az olvasható, hogy „sok olajfa virágzik benne s tömérdek aloe, melynek nedvét virágzáskor bádog ereszekbe szoktak volt fölfogni. " 2 8
2 9
3 0
A Károlyiak apáról fiúra a d t á k a közjóért v a l ó cselekvés kötelességét is. Károlyi József en nek az ö r ö k s é g n e k a s z e l l e m é b e n sokat áldozott az e g y h á z i iskolákra és tanítókra, és felépít tette a poroszlói és a n a g y m a j t é n y i t e m p l o m o t . A Károlyiak alattvalóiknak j ó atyjuk k í v á n t a k lenni, ezért ha j o b b á g y a i k törekvéseit össze e g y e z t e t h e t ő n e k ítélték saját érdekeikkel, t á m o g a t t á k azt. N y í r e g y h á z a k ö z ö n s é g é n e k felveté sét, amely 1802-ben m é g nagyon újszerű volt, Károlyi J ó z s e f feltehetően pozitívan fogadta. V é l e m é n y é t csak k ö z v e t v e ismerjük. A v á r o s 1823. évi k é r v é n y é b e n , amelyet Károlyi J ó z s e f fiaihoz intézett, apjuk í g é r e t é r e hivatkozott. Eszerint K á r o l y i m e g í g é r t e , hogyha a Dessewffyek eladják jussukat, ő is kész a v á r o s t f e l s z a b a d í t a n i . Károlyi J ó z s e f azonban nem tudta ígéretét megtartani, mert 1803 tavaszán egy párbajban halálos sebet k a p o t t . 31
32
33
A tárgyalások t o v á b b folytatódtak 1804-1805-ben K á r o l y i J ó z s e f ö z v e g y é v e l , WaldsteinWartenberg E r z s é b e t t e l , aki a Károlyi gyermekek g y á m j a is volt. Jószágigazgatója tanácsá ra ú g y döntött, hogy eladja n y í r e g y h á z i birtokát, de a v á r o s s z á m á r a elfogadhatatlan feltétele ket szabott. í g y 1806-ban a v á r o s 14 évre m e g h o s s z a b b í t o t t a árendális szerződését a család dal. 34
3 5
N y í r e g y h á z a elöljárói 1814-ben ismét kísérletet tettek a K á r o l y i a k k a l való m e g e g y e z é s r e . Ekkorra azonban a K á r o l y i család életében újabb s z o m o r ú fordulat következett be. 1813-ban meghalt Károlyi Józsefné, aki 1807-ben férjhez ment g r ó f Keglevich Á g o s t o n h o z . K á r o l y i n é halála után Keglevich Á g o s t o n lett a kiskorú Károlyi gyerekek gyámja, de n é h á n y h ó n a p m ú l va ő is elhunyt. 1813 v é g é t ő l 1821 n o v e m b e r é i g , Károlyi István n a g y k o r ú s á g á i g Waldstein Er zsébet testvére, Waldstein E m á n u e l látta el a gyámi feladatokat, a j ó s z á g o k k o r m á n y z á s á t pe dig a grófné m é g 1806-ban Klobusiczky Ignácra bízta, amit 1816-ig, n y u g d í j b a vonulásáig v é g z e t t . A tárgyalások Klobusiczkyval sem vezettek e r e d m é n y r e . 36
N y í r e g y h á z a elöljárói és lakosai azonban nem adták fel. A legkisebb Károlyi fivér k ö z e l g ő n a g y k o r ú v á válása miatt 1823-ban napirendre került az osztatlan j ó s z á g felosztása. A fiatal grófok, I s t v á n , Lajos é s G y ö r g y e l f o g a d t á k a v á r o s ajánlatát, mert l e á n y t e s t v é r e i k
ÉBLE, 1913. 53. 29 Uo. 50. 30 Uo. SZIRMAY, 1809-1810. 125. CSERVENYÁK, 1969. 53. BUDA, 1997. 76. Károlyi József és Waldstein Erzsébet 1789-ben Bécsben kötöttek házasságot. A Waldstein család cseh eredetű volt, s Wartemberg ágát csak 1606-ban honfiúsították. Waldstein Erzsébetnek öt testvére volt, Antónia húga Koháry Ferenc herceghez ment férjhez, Emánuel öccse pedig Sztáray Máriával kötött házasságot, s a család ezek ben az ágakban elmagyarosodott. BUDA, 1997. 73. 5 CSERVENYÁK, 1969. 44^15. É B L E - P E T T K Ó , 1911. 247-249.
2 8
3 1
3 2
3 3
3 4
3
3 6
kárpótlásához k é s z p é n z r e volt szükségük. A K á r o l y i grófok képviselője réthei Röth J ó z s e f j o g i g a z g a t ó és a város elöljárói 1824. április 3-án megegyeztek az ö r ö k v á l t s á g feltételeiről. A Károlyiak lemondtak N y í r e g y h á z a határának ő k e t illető fele részéről a v á r o s k ö z ö n s é g e j a v á ra, és birtokjogukat a városra r u h á z t á k , nem tartva fenn sem maguknak, sem u t ó d a i k n a k sem miféle jogot. A z örökváltság ö s s z e g é t 730 ezer b é c s i értékű f o r i n t b a n határozták meg. A v á rosnak 1824-ben 200 ezer bécsi értékű forintot kellett kifizetnie, a f e n n m a r a d ó részt 1825-ben, illetve 1826-ban. A v á l t s á g ö s s z e g kifizetése v é g ü l is nem h á r o m , hanem n é g y év alatt tör tént, összesen 25 r é s z l e t b e n . 37
38
39
1. sz. táblázat A Károlyi családnak fizetett örökváltság 1824 és 1827 között
törlesztése
Kamat
Év
Váltságösszeg váltóforint
1824
317 000
-
1825
155 760
13 594
16
1826
124 240
13 492
18
1827
133 000
5 204
29
Összesen
730 000
32 291
03
váltóforint
krajcár
M é g az ö r ö k v á l t s á g é v é b e n , 1824-ben megtörtént a leányági osztály. A legidősebb lánytestvér, M á r i a m á r 1811-ben, férjhezmenetelekor megkapta örökségét. A férj, K ö n i g s e g g Ferenc k í vánságára az örökséget k é s z p é n z b e n (600 ezer r é n e s forint) a d t á k k i . Ezt 1859-ben 225 ezer forintnyi úrbéri k ö t v é n n y e l egészítették k i az ö r ö k ö s ö k k ö v e t e l é s é r e . 40
A két kisebb lány, Franciska, gr. Sztáray Albertné örökösei és Jozefa, gróf Trauttmansdorff Józsefné 1824-ben részben k é s z p é n z b e n , részben ingatlanban kapta meg a részét. A t o v á b b i akban csak azt részletezzük, hogy a k é t leánytestvér mennyit kapott k é s z p é n z b e n , hiszen m i n ket az a kérdés érdekel, hogy a m e g v á l t a k o z á s ö s s z e g é b ő l mennyit fordítottak a fivérek l e á n y testvéreik kárpótlására. Franciska 15 491 Rft 31 krajcárt kapott a pesti h á z b a n é s az ahhoz tar t o z ó rákosi r é t e k b e n , valamint a n a g y b á n y a i h á z b a n őt illető rész fejében. Jozefa ugyanilyen j o g c í m e n 17 325 Rft 49 krajcárt, édesanyja 30 ezer Rft ősi capitalisából és annak k a m a t á b ó l pedig 906 Rft 16 krajcárt kapott. É d e s a p j u k mindkettőjükre 77 519 Rft 22 krajcárt hagyott v é g r e n d e l e t é b e n . F r a n c i s k á r a édesanyja is hagyott v é g r e n d e l e t é b e n 43 255 Rft 48 krajcárt. Franciskát tehát összesen 136 266 Rft 41 krajcár, Jozefát pedig 61 487 Rft 27 krajcár illette meg. A két lánytestvérnek 197 754 Rft 8 krajcárt fizettek k i az osztálykor 4 1
A Károlyi fivérek közéleti pályája a reformkorban, a N y í r e g y h á z á v a l kötött ö r ö k v á l t s á g után bontakozott k i . M i n d h á r m ó j u k személyiségét azok a családi tradíciók formálták, amelye ket körültekintő neveléssel, p é l d a m u t a t á s s a l adott át egyik g e n e r á c i ó a m á s i k n a k . K á r o l y i 3 7
3 8
3 9
4 0
4 1
1 rénes forint (ezüst) = 2,5 bécsi értékű, más néven váltóforint CSERVENYÁK, 1969. 54. SZSZBML, V. A 101/j. Örökváltság iratai, 1802-1846. 41/41. 1828:4. É B L E - PETTKÓ, 1911. 63. Uo. 64.
József, majd fiai v é g r e n d e l e t e i b ő l az derül k i , hogy az örökítendő értékek között a legfonto sabbnak a hazaszeretetet tartották. K á r o l y i József ö z v e g y e eleget tett férje végrendeletben rögzített utolsó k í v á n s á g á n a k , mert gyermekeit kicsi k o r u k t ó l kezdve magyar szellemben nevelte, 1808-tól pedig magyar k ö r n y e zetben is, ugyanis B é c s b ő l Pestre költözött a c s a l á d . A Károlyi fivérek a h á z i nevelés u t á n a pesti piarista g i m n á z i u m b a j á r t a k , majd pedig a pesti egyetemen j o g o t tanultak. G r ó f Dessewffy József Kazinczy Ferencnek írt 1815. szeptemberi levelében í g y jellemezte a fiatal grófokat: „Az ifiju Gróf Károlyiak rendes fiúk A leg iffiabbik szép, restetske, és magamos (egoista), a köz belső rejtek szivű, és fortélyos elméjű, a nélkül, hogy nevezetes talentoma le gyen, a Fiziognomiája németes. A leg idősebb nem szép, de igen nemes szivű, és igen szorgal matos, jól meg rág mindent, a mit tanúi, szép előmeneteleket tett a Mathezisben, és ha nem lesz is találmányos ember belölle, azt gyanítom, hogy gondolkozó lesz. " 4 2
T a n u l m á n y a i k befejezése u t á n mindhárman h o s s z a b b - r ö v i d e b b időt katonai szolgálattal töl töttek, de a katonai pályát e g y i k sem választotta hivatásának. István a párizsi n a g y k ö v e t s é g katonai attaséja lett, Lajos e l ő b b a bécsi kancellárián dolgozott, majd 1830-tól C s o n g r á d me gye főispáni helytartója, 1 8 4 1 - t ő l Abaúj, 1845-től Nyitra megye főispánja volt. G y ö r g y az 1830-as évek v é g é i g semmilyen hivatalt nem vállalt, 1839-től azonban ő is szolgálatba lépett: C s o n g r á d megye f ő i s p á n - h e l y e t t e s e , 1842-től B é k é s , majd 1848-tól S z a t m á r megye főispán j a , amit m é g k é t s z e r 1 8 6 0 - 1 8 6 l - b e n , majd 1867-1868-ban is betöltött. 1848-ban István is el fogadta Pest megye főipán helyettesi t i s z t s é g é t , amit kisebbik ö c c s é h e z h a s o n l ó a n 1860-186l-ben, illetve 1867-1869-ben is e l v á l l a l t . 43
M i n d h á r m a n világlátott, s z é l e s látókörű, m ü v e i t arisztokraták voltak, akik ismereteiket t ö b b forrásból merítették. A z új iránti fogékonyságot n e m valószínű, hogy az „ iskolapadban " p l á n t á l t á k beléjük, sokkal inkább a „ korszellem ", a b a r á t i kör h a t á s á n a k tekinthetjük. Sokat utaz tak, megismerkedtek a korabeli N y u g a t - E u r ó p á v a l , és sok arisztokrata társuktól eltérően őket nemcsak a szórakozási l e h e t ő s é g e k érdekelték, hanem a politikai intézményrendszer, a m ű v é szetek, a g a z d a s á g állapota is. E z utóbbi tapasztalataikat igyekeztek saját g a z d a s á g u k fejlesz t é s é r e fordítani, mert m e g g y ő z ő d é s ü k k é vált, h o g y a j ö v e d e l e m csak az o k s z e r ű g a z d á l k o d á s útján növelhető. A birtokfelosztás után I s t v á n Foton, Lajos T ó t m e g y e r e n alakította k i k é n y e l m e s otthonát, és látott hozzá a birtokokon f o l y ó gazdálkodás k o r s z e r ű s í t é s é h e z . István hosszabb ideig élt kül földön, Lajos téli rezidenciája B é c s b e n volt, és csak a nyarat töltötte T ó t m e g y e r e n , a szabad s á g h a r c leverése u t á n pedig P á r i z s b a n telepedett le, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. A h á r o m fivér közül G y ö r g y utazott a legtöbbet, ő v o l t a leginkább k a l a n d v á g y ó , mégis ő az, aki sohasem hagyta el hosszabb i d e i g hazáját, á l l a n d ó lakása m i n d i g itt volt. A pesti p a l o t á t az osztálykor Lajos kapta, de G y ö r g y megvásárolta tőle, és itt rendezte be családja otthonát. N y á r i rezidenciának pedig nem Nagykárolyt, hanem Csurgót választotta, mert k ö z e l e b b feküdt Pesthez, mert j ó k voltak az ú t v i s z o n y o k , és mert a Szatmár megyei nemesek t ö b b s é g é n e k kon zervatív politikai m a g a t a r t á s a é s alacsony m ű v e l t s é g i szintje miatt nem érezte j ó l m a g á t k ö rükben. Galgóczy K á r o l y szerint a l e g e r e d m é n y e s e b b gazda Lajos volt. G a l g ó c z y pedig j ó l ismer te nemcsak a Károlyi g r ó f o k a t , hanem a k o r m a g y a r o r s z á g i m e z ő g a z d a s á g i viszonyait is. M i n d h á r o m K á r o l y i gróf b i r t o k á n hasonló elvek szerint g a z d á l k o d t a k . A z t vallották, hogy az 4 4
4 2
4 3
4 4
VÁCZY, 1903. 176. Pest megye örökös főispánja a mindenkori nádor volt, 1867 után ezt a tisztséget nem töltötték be. Galgóczy Károly (1823-1916) mezőgazdász és gazdaságtani író
e r e d m é n y e s s é g feltétele a g a z d a s á g korszerűsítéséhez s z ü k s é g e s tőkebefektetés biztosítása, racionálisan szervezett és j ó l felkészült szakemberek által irányított g a z d á l k o d á s , é s a gazda ságok rendszeres s z e m é l y e s ellenőrzése. K ü l ö n ö s e n nagy figyelmet fordítottak a g a z d a s á g k ü l ö n b ö z ő szintjein a m u n k á t szervező, irányító szakemberek kiválasztására. Tudták, hogy a j ó e r e d m é n y z á l o g a az értelmes tiszt, aki nek erélyét, szorgalmát az emberi b á n á s m ó d és a m é l t ó j u t a l m a z á s biztosítja. A végrehajtó szaktisztek neveléséről maguk gondoskodtak, így birtokaikon állandó gazdatiszti c s a l á d o k dolgoztak. F e l ü g y e l ő főtisztekül viszont világlátott, széles látókörű, kiváló szakembereket alkalmaztak. 45
Károlyi Lajos j ó s z á g i g a z g a t ó j a Klauzál Imre (1799-1847) volt, akivel együtt hivatalnokos kodott a bécsi kancellárián. A kor legkiválóbb g a z d a s á g i s z a k e m b e r é n e k tartották, akinek 1828-tól lehetősége nyílt arra, hogy elméleti ismereteit a gyakorlatban kamatoztathassa. 1833ban a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a levelező tagjává választották, az 1835-ben alakult M a gyar G a z d a s á g i Egyesület egyik alapítója, a rohonci g a z d a s á g i intézet m e g a l k o t ó j a . De megemlíthetjük a Georgiconban végzett Szendrey I g n á c o t (1800-1895) is, aki 1840-ben sze gődött Károlyi Lajos szolgálatába mint az erdődi uradalom inspektora, nyugdíjba v o n u l á s a k o r pedig a főinspektori tisztséget töltötte be. Károlyi Lajos meg volt e l é g e d v e m u n k á j á v a l , amit leginkább az bizonyít, hogy v é g r e n d e l e t é b e n (1863) fia figyelmébe ajánlja mint b i r t o k ü g y e i nek j ó ismerőjét. Károlyi G y ö r g y jószágigazgatója, Flekl K á r o l y (1788-1848) szintén a Georgicon tanulója volt 1806 és 1808 között, majd az i n t é z m é n y t á m o g a t á s á v a l külföldi tanul m á n y ú t o n járt. H o s s z a b b - r ö v i d e b b időt töltött a kor legki v a l ó b b n a k tartott m i n t a g a z d a s á g a i ban, Geisler m o r v a o r s z á g i , Albrecht Thaer m ö g l i n i ( P o r o s z o r s z á g ) és Fellenberg h o f w y l i (Svájc) g a z d a s á g á b a n . M i u t á n hazatért, 1810 és 1813 között a Georgiconban tanított. 1831-től haláláig, 1848-ig állt Károlyi G y ö r g y szolgálatában. Fáradhatatlan szorgalommal törekedett arra, hogy a racionális g a z d á l k o d á s mind nagyobb területen történő bevezetésével növelje Károlyi G y ö r g y uradalmainak j ö v e d e l m e z ő s é g é t . Ura e l v á r á s á n a k megfelelően a h a s z o n e l v ű séget össze tudta egyeztetni a szociális érzékenyéggel. Egy 1841-ből s z á r m a z ó S z a t m á r me gyei j e g y z ő k ö n y v i b e j e g y z é s b e n a k ö v e t k e z ő s o m m á s j e l l e m z é s olvasható róla: „minden szépnek s jónak előmozdítását részint az uradalom részéről, részint maga részéről elősegélleni legszentebb kötelességének tartotta. " Szendrey I g n á c h o z h a s o n l ó a n részt vett a helyi, illetve az o r s z á g o s gazdasági egyesület m u n k á j á b a n . 46
4 7
M i n d h á r o m Károlyi alapítója és oszlopos tagja volt a Magyar G a z d a s á g i Egyesületnek. A z egyesület elnöki tisztét e l ő b b K á r o l y i Lajos, majd ö c c s e , G y ö r g y látta el, legidősebb fivérük pedig a Pest megyei fiókegyesület, 1858 és 1862 között pedig az újjászervezett O M G E elnö k e k é n t t e v é k e n y k e d e t t . S z í v ü g y ü k n e k tekintették egy tekintélyes t á m o g a t o t t s á g ú o r s z á g o s szervezet kiépítését, amihez helyi szinten tisztjeik segítségét is i g é n y b e vették. A m e z ő g a z d a ság korszerűsítését pedig nemcsak egyéni é r d e k ü k n e k érezték, hanem ú g y gondolták, hogy ez az ország f e l e m e l k e d é s é n e k is a záloga, mivel a természetföldrajzi a d o t t s á g o k leginkább a me z ő g a z d a s á g és az erre épülő ipar s z á m á r a k e d v e z ő e k . 48
A gazdatisztek m é l t ó j u t a l m a z á s á t , érdekeltségüket a j ö v e d e l m e z ő s é g n ö v e l é s é b e n az ú n . százalékolási rendszer b i z t o s í t o t t a . A Károlyiak azonban nem felejtkeztek meg a m u n k á b a n 49
45 GALGÓCZY, 1883. 16. GALGÓCZY, 1879. 99-117. SZSZBML, IV. A . 501. 3609/1841. Lásd részletesebben FAZEKAS, 2004. 9 GALGÓCZY, 1883. 5. 4 6
4 7
4 8
4
m e g f á r a d t tisztjeikről, sőt cselédjeikről sem. A tisztekre v o n a t k o z ó nyugdíjrendszert m á r nagyapjuk, Károlyi Antal bevezette, de a cselédekre v a l ó kiterjesztése az ő é r d e m ü k . A Károlyi fivéreket eddig mint a g a z d a s á g i m o d e r n i z á c i ó , a korai t ő k é s v á l l a l k o z á s o k t á m o gatóit, az okszerű g a z d á l k o d á s , a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s korszerűsítésének híveit i s m e r t ü k meg. T e v é k e n y s é g ü k azonban ennél sokkal szélesebb. A z azonos családi szocializáció miatt sok a közös v o n á s életmódjukban, értékrendjükben, de a későbbi h a t á s o k (pl. h á z a s s á g , barát ság) is formálták g o n d o l k o d á s m ó d j u k a t , ami miatt politikai nézeteik az 1840-es é v e k elejére eltértek e g y m á s t ó l . István és G y ö r g y t o v á b b r a is egyetértett a liberalizmus alapján t e v é k e n y k e d ő reformellenzék fő követeléseivel, Lajos viszont k ö z e l e b b állt az ú j k o n z e r v a t í v o k h o z . Politikai m e g g y ő z ő d é s ü k t ő l függetlenül hazájukat őszintén szerették, és annak felemelke d é s é t egész é l e t ü k b e n anyagi e s z k ö z ö k k e l segítették. A tudomány, az irodalom, a m ű v é s z e t , a k ö z g a z d a s á g terén, ahol tenni, áldozni kellett az első sorban találkozunk a n e v ü k k e l . (Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a , K a s z i n ó , Lóverseny, Dunai Gőzhajózási T á r s a s á g , Pesti Hengerma l o m , Lánchíd, Nemzeti Színház, K é p z ő m ű v é s z e t i T á r s a s á g , Nemzeti Zenede, írói S e g é l y e g y let, Tornaegylet stb.) Erkölcsi k ö t e l e s s é g ü k n e k érezték a szegények, elesettek t á m o g a t á s á t is. A z isteni g o n d v i s e l é s n e k és őseik fáradozásának k ö s z ö n h e t ő e n g a z d a g s á g u k szerintük azzal a kötelezettséggel jár, hogy segítsenek „a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésében. " 5 0
M i n d h á r m a n hozzájárultak birtokközpontjaik fejlődéséhez, az ott élők é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k j a v í t á s á h o z . Ennek bizonyítékai az iskolák, k ó r h á z a k , egyházi i n t é z m é n y e k t á m o g a t á s á r a , fel építésére létrehozott alapítványok. T e v é k e n y s é g ü k k e l kivívták k ö r n y e z e t ü k szeretetét, megbe csülését. A z 1848-1849-es e s e m é n y e k a K á r o l y i fivérek életében is fontos v á l a s z t ó v o n a l a t jelentet tek. Korábbi politikai m e g g y ő z ő d é s ü k b ő l következett szerepvállalásuk a s o r s d ö n t ő pillana tokban. Károlyi István mint s z a b a d e l v ű felfogású hazafi az 1848-as áprilisi a l k o t m á n y v é d e l m é é r t sokat tett. Foton ő irányította a n e m z e t ő r ö k kiképzését. Július 9-én n e m z e t ő r ő r n a g g y á n e v e z t é k k i . Július k ö z e p é n elkísérte a D é l v i d é k r e i n d u l ó Pest megyei ö n k é n t e s n e m z e t ő r ö k e t , a k i k n é g y h e t e s turnusokban váltották egymást. Erre a hírre Széchenyi István félelemmel t e l ve reagált: „Rémületes éjszaka! Ébren félrebeszéltem. Gfrój] Károlyi István 2000 emberrel le a szerbek ellen! Olyan felbomlás, olyan megaláztatás, amilyenben Magyarországnak és ki váltképpen a magyar fajnak része lesz — soha nem fordult még elő a történelemben!" 5 1
November elején a hadi helyzet r o m l á s a miatt K á r o l y i saját k ö l t s é g é n felállított egy 1800 fős lovasezredet, amelynek v e z e t é s é v e l Kossuth őt bízta meg ezredesi rangban. K ö s z ö n ő le v e l é b e n Károlyi István ezt írta: „ Tettemet nem áldozatnak, hanem puszta honfiúi kötelessé gemnek tekinthetem egyedül; imádott felséges hazám tőn olly helyzetbe, hogy ezt tehessem, a hazától nyertem, mivel birok, s így csak a hon iránti tartozásomat rovom le, midőn azt, mit nélkülöznöm lehet, és jelen súlyos körülmények közt minden becsületes honpolgárnak nélkü lözni tudni kötelesség, elárult szegény hazám védelmére fordíthatni szerencsés vagyok. " A K á r o l y i - h u s z á r e z r e d a Klapka vezette I . hadtest k ö t e l é k é b e n harcolt, amelyben e g y é b k é n t f i ai, Sándor é s Ede is szolgáltak. A h á r o m fivér k ö z ü l István követte ősei ( S á n d o r és Antal) p é l dáját azzal, hogy saját ezredet állított fel. 5 2
Károlyi G y ö r g y mint főispán részt vett a népképviseleti o r s z á g g y ű l é s felsőtáblájának mun kájában, n é h á n y s z o r október 3-a u t á n is megjelent az üléseken. 1849. j ú n i u s 5-én pedig ott volt Kossuth pesti fogadásán. 50 BUDA, 1997. 39. 51 OLTVÁNYI, 1978. 1300. 52 BUDA, 1997. 145.
4
Károlyi Lajos nem értett egyet a régi a l k o t m á n y t felváltó áprilisi t ö r v é n y e k minden „újítá sával", ezért főispáni tisztségét megtartotta ugyan, de visszavonult a politikai élettől. N e m m e g l e p ő , hogy 1849-ben elfogadta a W i n d i s c h g r ä t z által felajánlott királyi biztosi tisztséget. E b b ő l a döntéséből kiderül, hogy a Habsburg Birodalom újjászervezésének a W i n d i s c h g r ä t z által képviselt formáját támogatta, ami kisebb változtatásokkal a forradalom előtti állapotok hoz v a l ó visszatérést jelentette volna. Augusztus elején B é c s b e utazva G ö n y ü táján Klapka hu szárjainak fogságába esett. A h á r o m t a g ú h a d i t ö r v é n y s z é k b e n Ujházy L á s z l ó a halálbüntetést, Klapka és Esterházy Pál az ítélet elhalasztását indítványozta. Károlyi Lajos kiszabadítása ér d e k é b e n G y ö r g y gróf felesége augusztus 11 -e és szeptember v é g e között h á r o m s z o r kereste fel K l a p k á t K o m á r o m b a n , é s sikerült elérnie s ó g o r a szabadon bocsátását. Ebben nagy szere pe volt annak, hogy a m á s i k két Károlyi fivér az osztrákok fogságában volt. Attól lehetett tar tani, hogyha Károlyi Lajost bántódás éri, akkor Károlyi Istvánon és G y ö r g y ö n állnak bosszút. K á r o l y i Istvánt m é g 1849 áprilisában letartóztatták, és B a t t h y á n y Lajossal e g y ü t t tartották fogva az Újépületben. Innen m á j u s b a n Laibachba, augusztus elején Pozsonyba, majd O l m ü t z b e vitték őket, a világosi fegyverletétel u t á n pedig mindkettőjüket visszaszállították az Ú j é p ü l e t b e . Károlyi István ítéletét o k t ó b e r 5-én hirdették k i . A z ítélet: 150 ezer Rft pénzbír ság, a h u s z á r e z r e d felszerelésére a magyar k o r m á n y t ó l előlegezett 400 ezer Rft megtérítése és 2 é v börtön. Egy év Theresienstadtban töltött fogság után, 1850 j ú l i u s á b a n szabadult. K á r o l y i G y ö r g y pesti palotája előbb W i n d i s c h g r ä t z , majd júliustól Haynau főhadiszállása volt. Ettől kezdve a gróf és családja főleg C s u r g ó n tartózkodott. Itt tartóztatta le Haynau au gusztus 11-én, és őt is az Újépületben tartották fogva. Károlyi G y ö r g y ítéletét december 10é n ismertették. Ő t is 150 ezer Rft megfizetésére é s h á r o m havi börtönre ítélték, a m i b ő l csak egyet töltött az Újépületben, mert szeptember 16-án kiengedték. Tartózkodási h e l y é ü l Csurgót jelölték k i . Károlyi Lajos szabadulása után m e g p r ó b á l t közbenjárni testvérei ü g y é b e n , de nem sok si kerrel. M é g szeptember 11-én kinevezték Károlyi István birtokainak z á r g o n d n o k á u l . A z Ist ván grófra kirótt p é n z b ü n t e t é s mielőbbi m e g f i z e t é s é t várták tőle. Csalódott a Habsburg-udvar 1849 utáni m a g y a r o r s z á g i politikájában, ezért 1850-ben elhagyta az országot, é s Párizsban te lepedett le. Csak 1859-ben tért haza. 1850 elején sógornője, Károlyi G y ö r g y n é is külföldre távozott. E g y r é s z t azért, mert 1848-1849-ben határozottan kiállt az új rendszer mellett, ezért nem volt b i z t o n s á g b a n , m á s részt elítélte a megtorlást, és nem tudta m e g b o c s á t a n i sógorának, B a t t h y á n y Lajosnak a kivég zését. 1867-ig a kossuthi e m i g r á c i ó oszlopos tagja volt. Csak 1882-ben tért haza. A k i e g y e z é s után, amit Károlyi Lajos m á r nem ért meg, mert 1863-ban elhunyt, Ferenc J ó zsef igyekezett feledtetni az 1849-ben történteket. A z uralkodópár többször m e g l á t o g a t t a K á r o l y i Istvánt fóti birtokán. Károlyi G y ö r g y pedig koronaőr, majd 1872-től királyi f ő u d v a r m e s ter lett.
Felhasznált források SZSZBML IV. A. 501 V. A 101.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Szatmár vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1451-1848. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai, 1471-1849.
Felhasznált irodalom BEND A, 1980. BUDA, 1997. CSERVENYÁK, 1969. ÉBLE - PETTKÓ, 1911. ÉBLE, 1897. ÉBLE, 1913. FAZEKAS, 2004.
GALGÓCZY, 1879. GALGÓCZY, 1883. NAGY, 1857-1865. OLTVÁNYI, 1978. SZIRMAY, 1809-1810. VÁCZY, 1903.
Benda Kálmán: Magyarország a napóleoni háborúkban. In: Magyarország története, 1790-1848. 1. köt. Főszerk. Mérei Gyula. Bp., 1980. 441^171. Buda Attila: Gróf Károlyi István élete. Újpest, 1997. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1969. Éble Gábor - Pettkó Béla: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószá gainak birtoklási története. 1-2. köt. Bp., 1911. Éble Gábor: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Bp., 1897. Éble Gábor: A nagy-károlyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági iva dékok feltüntetésével. Bp., 1913. Fazekas Rózsa: A Magyar Gazdasági Egyesület tevékenysége 1835 és 1849 között. In: Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem köréből, 3. Szerk. Czövek István. Nyíregyháza, 2004. 75-88. Galgóczy Károly: Az Országos Gazdasági Egyesület Emlékkönyve. 1. füzet. Bp., 1879. Galgóczy Károly: Az Országos Gazdasági Egyesület Emlékkönyve. 3. füzet. Bp., 1883. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Széchenyi István: Napló. Szerk. Oltványi Ambrus. Bp., 1978. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. 1-2. köt. Buda, 1809-1810. Kazinczy Ferencz levelezése. 16. köt. Szerk. Váczy János. Bp., 1903.
Az örökváltság-szerződést
kötő
Károlyiak
Károlyi
Károlyi Lajos
Károlyi
István
György
