A KÁRHELYSZÍNI BEAVATKOZÁS SORÁN A TÁRSSZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA

Cseffó Károly

A KÁRHELYSZÍNI BEAVATKOZÁS SORÁN A TÁRSSZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Doktori (PhD) Értekezés Tervezet

TÉMAVEZETŐ:

Dr. habil Cziva Oszkár

2013. BUDAPEST

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.............................................................................................................. 5  A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA ............................. 8  KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEIM ...................................................................... 10  KUTATÁSI HIPOTÉZISEIM MEGFOGALMAZÁSA .................................. 12  KUTATÁSAIM SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ......................... 14  VÁRHATÓ EREDMÉNYEK, AZOK FELHASZNÁLHATÓSÁGA............. 15  I.  KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA ..................................................... 17  I.1  I.2 

ALAPFOGALMAK.............................................................................. 17  KATASZTRÓFATÍPUSOK ................................................................. 19  I.2.1  TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK .............................................. 20  I.2.2  CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK ............................................ 22  KÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 26  II.  A KATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉRE ÉS ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ........................ 27  II.1 

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEZETEK FELKÉSZÜLÉSI FELADATAI .............................. 29  II.1.1  A RENDVÉDELMI SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI................................................................................. 30  II.1.1.1  II.1.1.2  II.1.1.3  II.1.1.4  II.1.1.5 

II.1.2 

HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET......................... 30  POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK...................................................... 34  A RENDŐRSÉG KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI.................... 38  A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET (BV. SZERVEK) KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ................................................ 39  NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ................................................ 40 

A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ................................. 41  II.1.3  A TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT (TEK) KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ................................. 41  II.2  EGYÉB SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ....... 42  II.2.1  MAGYAR HONVÉDSÉG ............................................................ 42  II.2.2  NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL (NAV)............................. 44  II.2.3  ÁLLAMI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT (ÁMSZ) .............. 45  II.2.4  ÁLLAMI MENTŐSZOLGÁLAT ................................................. 45  II.2.5  EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV .................... 45  II.2.6  ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN ............................................... 45  II.2.7  GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK............................................... 48  II.2.8  NEM TERMÉSZETI KATASZTRÓFA ESETÉN ANNAK OKOZÓJA, VALAMINT AZ ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT ....................................................................................................... 48  II.3  AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK RENDJE................................................................................................ 49  II.4  AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK JELLEMZŐI ..... 50  KÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 54 

2

III.  EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLATOK .................................................... 56  III.1  POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK GYAKORLATAI ............... 58  III.1.1  A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATOK TÍPUSAI ............... 59  III.1.2  A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATOKON RÉSZTVEVŐK KÖRE ............................................................................................ 59  III.2  HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁGOK (HTP) GYAKORLATAI.................................................................................. 60  III.2.1  A TŰZOLTÓI GYAKORLATOK FAJTÁI.................................. 60  III.2.2  A TŰZOLTÓ GYAKORLATOKON RÉSZTVEVŐK KÖRE .... 62  III.3  A KATASZTRÓFAVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLAT...................................................................................... 62  III.3.1  A KATASZTRÓFAVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLAT FOGALMA, CÉLJA............................................ 62  III.3.2  A GYAKORLATSZERVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI.... 63  III.3.3  A GYAKORLAT SZINTJEI......................................................... 63  III.3.4  A RÉSZTVEVŐK KÖRE ............................................................. 63  III.3.5  A GYAKORLATSZERVEZÉS SZAKASZAI ............................. 64  III.3.6  A GYAKORLATOK MEGTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK .................................................................... 65  III.3.7  A GYAKORLAT ELŐKÉSZÍTÉSE............................................. 66  III.3.8  A RÉSZTVEVŐK FELKÉSZÍTÉSE ............................................ 66  III.3.9  A GYAKORLAT VÉGREHAJTÁSA .......................................... 68  III.3.10  A GYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE................................................. 69  III.3.11  A GYAKORLAT MINŐSÍTÉSE.................................................. 70  KÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 71  IV.  EGYÜTTMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAPKATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSÁBAN ................................ 73  IV.1  IV.2  IV.3  IV.4  IV.5 

ELŐZMÉNYEK ................................................................................... 73  A KATASZTRÓFA BEKÖVETKEZÉSE ........................................... 73  AZONNALI INTÉZKEDÉSEK ........................................................... 73  A VÖRÖSISZAP ÖMLÉST KÖVETŐ ESEMÉNYEK ...................... 74  AZ ELSŐ KORMÁNYZATI LÉPÉSEK, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK JOGI ALAPJA ............................................ 76  IV.6  A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁST IRÁNYÍTÓ VEZETÉSI TÖRZS ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (ÚKKK) TEVÉKENYSÉGE ............................................ 76  IV.7  A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TUDOMÁNY EGYÜTTMŰKÖDÉSE ........................................................................ 77  IV.8  KÖZRENDVÉDELEM ÉS A RENDŐRI SZERVEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS ....................................................... 78  IV.9  EGÉSZSÉGVÉDELEM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS .......................... 79  IV.9.1  ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT (OMSZ)............................. 79  IV.9.2  LÉGIMENTÉS .............................................................................. 79  IV.9.3  PSZICHOLÓGUSOK SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA ........................... 80  IV.10  MAGYAR HONVÉDSÉG ................................................................... 81  IV.11  VÍZÜGYI HATÓSÁGOK .................................................................... 82  IV.12  KARITATÍV SZERVEZTEK............................................................... 82  IV.12.1  MAGYAR VÖRÖSKERESZT ..................................................... 82  IV.13  INFORMATIKA ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓ.................................. 83  3

IV.14  LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁSA ............................................................ 84  KÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 85  ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK .............................................................. 87  A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEGZÉSE ........................................... 87  ÖSSZEFOGLALÓ VÉGKÖVETKEZTETÉSEK ............................................ 89  ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK .................................................................. 91  AJÁNLÁSOK ........................................................................................................... 92  KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................. 92  TÉMAKÖRBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓIM .................................................. 93  LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKEK........................... 93  IDEGEN NYLVŰ KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT ELŐADÁS ............................................................................................ 93  KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT ELŐADÁS.................... 93  TANKÖNYVEK/JEGYZETEK/KÖNYVFEJEZETEK .................................. 94  NEM LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKEK ................. 94  FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................. 96  MELLÉKLETEK .................................................................................................... 99  1. MELLÉKLET A BM OKF SZERVEZETI ÁBRÁJA.................................. 99  2. MELLÉKLET A BM OKF MEGYEI IGAZGATÓSÁGAINAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................................. 100  3. MELLÉKLET A BM OKF HELYI SZERVEINEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ...................................................................................... 101  4. MELLÉKLET AZ OKF EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS TARTALMA............... 102  5. MELLÉKLET A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAPÖMLÉS ÁLTAL ELÁRASZTOTT TERÜLETEK ........................................................ 113  6. MELLÉKLET A KOLONTÁR TELEPÜLÉS VÖRÖSISZAPPAL ELÁRASZTOTT TERÜLETEI .......................................................... 114  TÁBLÁZATJEGYZÉK......................................................................................... 115  ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................... 115  RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE............................................................................... 116 

4

BEVEZETÉS Napjainkban a hazai és az országhatárainkon túli katasztrófák széles nyilvánosságot kapnak. Informálódhatunk a Föld szinte bármely területén bekövetkezett természeti vagy ember okozta katasztrófák okairól, az elhárításukban résztvevő egységek munkájáról, a helyreállítás költségeiről, gyakran igen látványos szakaszairól, sőt a káresemény kapcsán szükségessé vált fejlesztésekről, a tapasztalatokból nyert ismeretek alapján a további hasonló katasztrófák megelőzésének lehetőségeiről is. Vajon azért rendelkezik ma már a civil szféra is több információval ebben a témában, mert több katasztrófa történik a világban? Erre a statisztikák eltérő válaszokat adnak. Az viszont bizonyos, hogy az emberek érdeklődve hallgatnak híreket mind a saját környezetükben, mind a világ távoli részein történő katasztrófaeseményekről. Ennek oka lehet a bulvársajtó szenzációhajhászása is (igen látványos képek és megrendítő riportok készíthetők a katasztrófa-sújtott területeken), de feltétlenül jelentős szerepe van a katasztrófák egyre részletesebb bemutatásában a szakterületeknek is. Az ő mozgatórugóik azonbannem a felszínes híradások, hanem a nyilvánosság hiteles tájékoztatása, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy aktív résztvevőjévé váljanak a közvetlen és tágabb környezetüket veszélyeztető katasztrófák megelőzésének, ha kell elhárításának. Magyarországon, mint sok más államban a katasztrófák lehetséges megelőzése, a védekezés nemzeti ügy, amelyben mindenkinek részt kell vennie adottságainak, képességének, helyzetének megfelelő módon. A katasztrófavédelmi feladatok végzésében az erre a célra létrehozott szervezeteken kívül szerepet vállalnak más állami, önkormányzati és civil szervezetek, az állampolgárok. A kötelező vagy önkéntes alapon vállalt feladataikat azonban nem izolált módon, a többi

beavatkozó

együttműködve

munkájától

más

függetlenül

közreműködőkkel.

végzik,

Ez

a

hanem minden

helyzet

esetben

megkönnyítheti

a

veszélyhelyzet kezelését, hiszen számíthatnak a közös munka erejére. Azonban meg is nehezítheti, hiszen számukra ismeretlen szervezetekkel, azok módszereivel, eszközeivel

kell

közösen,

összehangoltan

dolgozniuk.

Az

eredményes

beavatkozásnak tehát egyik meghatározó feltétele, hogy minden bevont erő azon túlmenően, hogy rendelkezik katasztrófavédelmi alapismeretekkel, képes legyen együttműködni más szervezetekkel.

5

Értekezésembenarra kerestem választ, hogyan lehet az eltérő jellemvonásokkal rendelkező katasztrófák megelőzésére, elhárítására felkészülni. Magyarországon a 2012. évtől a központosított állami irányítás lehetővé teszi, hogyországos szinten átláthatóvá váljanak a bevonható köteles és önkéntes személyek, szervezetek, ismert legyen szakmai és technikai felkészültségük. Az új jogi szabályozás alapján mindezen adatokat felhasználva jogszerűen, tervezhetően és ellenőrizhetően

valósítható

meg

a

közreműködők

felkészítése

azokra

a

katasztrófavédelmi feladatokra, amelyekre adottságaik alapján leginkább alkalmasak. A felkészülés elemei közül a két meghatározó tényezőt, nevezetesen az együttműködések és a gyakorlatok rendszerét vizsgáltam. Elsőként szakmai áttekintést állítottam össze a katasztrófák típusairól, azon megfontolásból, hogy a földrajzi, időjárási viszonyoknak megfelelő, normál természeti jelenségek adott helyzetben rendkívül felerősödhetnek, katasztrófa méretűvé növekedhetnek. Ha időben megismerjük ezeknek a jelenségeknek a jellemző vonásait, megtalálhatjuk a hozzájuk való alkalmazkodás lehetőségeit vagy kártékony

hatásaikatlecsökkenthetjük

azáltal,

hogy

felkészülünk

a

várható

következményekre (pl. földrengés biztos házak építése, felkészülés rendkívüli hőségre, belvizek kialakulásának csökkentése árokrendszerek építésével, tűz esetén követendő magatartási szabályok megismerése stb.). Értekezésemben a hangsúlyt arra fektettem, hogyan lehet a beavatkozó szerveknek hatékonyan együttműködve védekezniük, ezért a második részben összegyűjtöttem, hogy jogszabályi kötelezettség alapján jelenleg mely szervezeteknek vannak katasztrófavédelmi

kötelezettségeik,

és

milyen

feladatok

végzésében

kell

résztvenniük. Részletesen elemeztem a katasztrófa-elhárítás során beavatkozó szervek

együttműködésének

rendszerét,

javaslatokat

fogalmaztam

meg

az

együttműködések megkötésének szempontjaira, az együttműködések aktivizálásakor majd elemzésekor praktikusan használható, átlátható és kezelhető nyilvántartási rendszerbe foglalására. A harmadik fejezetben a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés során az elméleti képzést követő gyakorlatok szervezésének rendszerétmutatom be az 6

előkészítés első lépésétől a levezetésen át az értékelésig. A bemutatott gyakorlatok vizsgálata során kitűnt, hogy szükség van katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlatok

megvalósítására.

Ennek

érdekében

kidolgoztam

ennek

az

új

gyakorlattípusnak a szervezési alapkövetelményét, szabályait. A negyedik fejezetben a közelmúlt legnagyobb magyarországi katasztrófájának, az ajkai

vörösiszap-tározó

szakadásának

katasztrófa-elhárítási

munkálataiban

személyesen szerzett tapasztalataimat összegzem. Mivel hivatásos tűzoltóként már a tragédia másnapjától kivezényelt törzstisztként részt vettem a kárfelszámolásban, első kézből tapasztalhattam meg, hogyan működik egy egészen rendkívüli katasztrófahelyzetben az az együttműködési összhang, amelyet tanári pályafutásom évei alatt rendszeresen gyakoroltunk a vonulós és a hatósági munkakörben dolgozó hivatásos tűzoltókkal.A mentési munkálatokat már a helyszínen igyekeztem abból a szemszögből is megfigyelni, hogy a megelőzési időszakban szervezett gyakorlatokon oktatott és gyakorolt feladatok milyen mértékben voltak életszerűek, valóban felkészítették-e

az

állományt

az

összehangolt

munkára,

fejlesztették-e

együttműködési képességeiket. A katasztrófa helyszínén átélt, sokszor leírhatatlanul feszült

és

emberfeletti

elkötelezettséget,

hogy

események emberi

és

megerősítették szakmai

bennem

kötelességünk

azt a

hitet

és

bajbajutottak

megsegítésének lehetőségeit fáradhatatlanul fejleszteni, mert a mentésért felelősök döntései emberi életeket, sorsokat határoznak meg.

7

A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA A káresetek felszámolása során hivatásos, köteles és önkéntes szervezetek együttműködve,

de

saját

jogszabályaik

alapján

végzik

katasztrófavédelmi

feladataikat. Mivel az elsődleges felelősség a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél van, a közös munka irányítása és összehangolása az ő feladatuk. Több tényező is nehezíti a gördülékeny együttműködést. Nehezítő tényező lehet, ha az elhárításban résztvevők nem rendelkeznek elegendő ismerettel az elhárítandó veszélyről.Aveszély sajátosságainak ismerete nélkül a valószínűsíthetőségre, feltételezésekre alapozva jóhiszeműen, de rossz döntések sorozatát lehet meghozni, amely beláthatatlan következményekkel járhat. Ezért tartom feltétlenül szükségesnek a katasztrófák jellemzőinek, változásainak, hatásainak minél pontosabb megismerését. Problémát

jelentheta

eltérőkatasztrófavédelmi

bevont

szervezeteknem

felkészültségi

szintje.

megfelelő,

Mivelnem

egymástól

alapfeladatuk

a

katasztrófavédelmi tevékenység, hanem jogszabály alapján, meghatározott esetekben kell részt venniük a veszélyelhárításban, ezért rálátásuk a katasztrófavédelmi feladatok rendszerére nem feltétlenül átfogó. Ha a beavatkozók nem ismerik egymás tevékenységét, eszközeit, az jelentősen ronthatja a többi közreműködő munkájának hatékonyságát, csökkentve ezzel a mentendő személyek és a beavatkozók életének biztonságát. A következő, ehhez szorosan kapcsolódóhátráltató tényező lehet, haa mentést irányító szakembereknek nincs rálátásuk a közreműködő szervezetek irányítási struktúrájára,

a

számukra

jogszabályokban

előírt

katasztrófavédelmi

kötelezettségekre, ha nem ismerikazok képességeit, felkészültségét. Az irányító, döntéshozó személyeknek, szervezeteknek mindezekkel tisztában kell lenniük, hogy koordináló feladatukat tökéletesen tudják végezni: a hatásköröket betartani és betartatni, a vitákat megelőzni, a mentésben résztvevők között a feladatokat a 8

legcélszerűbben elosztani, a párhuzamosságokat elkerülni, az adott helyzetben elvárható legjobb biztonsági intézkedéseket meghozni. További akadályozó tényező lehet, ha az együttműködések és a gyakorlatok előkészítése, szervezése nem rendszerszemléletben történik, ha nem biztosított a folyamatosság, az egymásra épülés elve. A kampányszerű események csak felületes sikert mutathatnak. Eredményes veszélyhelyzet-kezelés nem valósulhat meg a szakmaiságon alapuló,megújulásra képes kiképzés, folyamatos továbbképzés, gyakorlás nélkül. Amennyiben az elméleti ismereteket nem bővítjük, frissítjük, majd ezekre épülve nem szervezünk rendszeresen gyakorlati képzéseket, csökken az esély, hogy valós veszélyhelyzetekben a szakemberek a legmagasabb minőségben tudják feladataikat elvégezni, a különböző szakterületekről érkezők pedig egymás munkáját hatékonyabbá téve legyenek képesek dolgozni. Végezetül egy nem kevésbé lényeges, gyakran előforduló hiba, hogy a gyakorlatok ellenőrzése megtörténik, azonban nem szánnak elegendő figyelmet a gyakorlatot követőspontán és az akár előre megadott szempontok szerinti, a valódi értékekre és hibákra egyaránt rámutatóelemzésre, értékelésre. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az értékeléseknek a feldolgozásával levonhatók azok a következtetések, amelyeket a szakemberek a továbbiakban alkalmazhatnak a hatékonyság érdekében. Kutatásaim során ezekre a problémákra olyan megoldásokat kerestem, amelyekkel a nehezítő tényezőkben rejlő pozitív lehetőségek leginkább kihasználhatók. A hosszú távú eredményesség záloga, hogy a későbbiekben is folyamatosan mérhető és nyomon követhető legyen a beavatkozások szakszerűsége, az együttműködési készség fejlettségi szintje. Értekezésemben az együttműködési rendszer és a felkészítő gyakorlatok magas színvonalú, szakszerű tervezésére, szervezésére, értékelésére és a tapasztalatok további felhasználásának módjára teszek javaslatokat.

9

KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEIM A katasztrófák elhárítására felkészülés alapja az új jogrend, amelynek legfontosabb mérföldköve a 2012. január 1-jétől hatályos 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (továbbiakban: Kat. tv.).A törvény a katasztrófák általános jellemzői és a Magyarország

polgárait

veszélyhelyzet-kezelés

veszélyeztető felelősségi

tényezők

rendszerét,

alapján

határozza

amelyeknek

meg

a

megfelelően

a

gyakorlatban is megvalósulhat az eredményes felkészülés, a kárelhárítás és a helyreállítás. [1] A törvényben foglaltak végrehajtását, a katasztrófák megelőzésének és a bekövetkezésre történő felkészülésnek, a védekezés és helyreállítás irányításának rendszerét elsődlegesen a 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet és a 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet szabályozza.[2][3]A rendeletek az átláthatóság és a felelősségek viselése érdekében a katasztrófavédelem irányítási és együttműködési struktúráját szigorú hierarchikus formában határozzák meg. A miniszteri rendelet megnevezia belügyminiszter irányítása alatt álló szervek, kiemelten a rendvédelmi, ezen belül a hivatásos katasztrófavédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait. A mentésbe bevont polgári védelmi szervezetek, közigazgatási vezetők, a köznevelésben résztvevők (pedagógusok, gyermekek, tanulók) és a lakosság elméleti és gyakorlati katasztrófavédelmi felkészítésének rendszerét, az együttműködések követelményeit szintén ezek a rendeletek definiálják. Katasztrófavédelmi feladatok végzésére köteles más állami szervek (pl. honvédelmi ágazat) miniszterei saját rendeletbenszabályozták szervezetükkatasztrófák elleni védekezésének irányítását és feladatait. A jogalkalmazás napi gyakorlatát együttműködési megállapodások kötésével segítik, amelyeket a további, belső szabályok, előírások, intézkedések készítése során feltétlenül figyelembe vettek.

10

Az eredményes katasztrófa-elhárítás jogi és intézményi feltételrendszere, a központi erőforrás 2012. évre tehát adott, a feladat ezek alapján a hatékony felkészülés az elméleti ismeretek és a gyakorlati jártasság, készség megszerzésével. A szakmai képzések, továbbképzések rendje a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ és a területi szerveiként megalakult Területi Oktatási Központok létrejöttével, folyamatos fejlesztésével biztosított. Készültek szabályzók a beavatkozó szerveztek együttműködésének rendszerére is, amelyek alapján

közel

100

együttműködési

megállapodással

rendelkezik

a

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF). Ezek egy része az új rendszer alapján megalakult vagy átalakult szervezetekkel kötött friss megállapodások, másik részük a régebbi együttműködések áttekintését követően az új, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően aktualizált együttműködések. A kárelhárításokra történő gyakorlati felkészülés ezekre épülve jelenleg is formálódik. Az együttműködések megkötése és gyakorlatba ültetése még koránt sem ért véget. Az államilag, BM rendelettel kijelölt szervezetekkel megtörtént a hivatalos együttműködési megállapodások megkötése, azonban az nem látszik egyértelműen, hogy milyen prioritások alapján történik a kapcsolatfelvétel a többi szervezettel. A cél ismert: minden közreműködő állampolgár és szervezet a leghatékonyabb módon teljesíthesse katasztrófavédelmi kötelezettségét, illetve a mentésben önkéntesen részt vállaló civil szervezetek, személyek rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amelyekkel biztonságosan, tudatosan és koordináltan végezhetik a képzettségüknek megfelelő katasztrófavédelmi feladatokat. A katasztrófavédelemben közreműködők felkészítését alapvetően két elem határozza meg: az egyik a Magyarországon előforduló katasztrófák típusai, jellemzői, a másik az ennek megfelelően kialakított védekezési rendszer. Röviden ismertetem tehát ezt a két fontos elemet, a kapcsolódó alapfogalmakat. Bemutatom a katasztrófavédelemben résztvevők számára a hatályos jogszabályokban meghatározott feladatok rendszerét.

11

A tervezhetőség, átláthatóság és a bevethetőség miatt szükségesnek tartom az együttműködők

köre

kialakításának,

a

megállapodások

megkötésének,

fenntartásának, megvalósításának teendőit rendszerbe foglalni. Ehhez összeállítottam egy olyan szempontrendszert, amely alapján a már megkötött együttműködéseket javasolt rendszerezni, illetve a leendő partnereket ajánlott kiválasztani. Ezáltal tervezhető, megvizsgálható és nyomon követhető, hogy milyen típusú és térbeliidőbeli nagyságrendű katasztrófahelyzetekbe mely erők, milyen módon vonhatók be. A tapasztalatok elemzése, értékelése pedig segíthet meghatározni a kooperáció továbbfejlesztésének feladatait. Kutatásom

célja,

hogy

a

kárelhárításért

felelős,

az

irányítást

végző

katasztrófavédelmi szervek optimálisan tudják kiaknázni a más szervekkel történő együttműködés

előnyeit,

elsősorban

az

egymást

kiegészítő

és

a

saját

teljesítőképességüket felerősítő adottságokat, a szakmai tudást és a speciális képzettségeket, képességeket. Az összehangolt, gördülékeny munka minimálisra redukálhatja a hibalehetőségeket és a hatékonyságot csökkentő párhuzamosságokat.

KUTATÁSI HIPOTÉZISEIM MEGFOGALMAZÁSA

Feltételezem, hogy amennyiben a katasztrófa-elhárításba bevonható szervezetek elméleti alapképzésének része a különböző katasztrófák jellemzőinek ismerete, a katasztrófa-elhárítást hatékonyabbá lehet tenni. Ezt arra alapozom, hogy a közreműködők speciális képességeiket, eszközeiket akkor tudják optimálisan bevetni, ha az alkalmazás körülményei, a veszélyhelyzetet kiváltó okok, a kialakult különleges (katasztrófa) helyzet számukra nem teljesen ismeretlen. Feltételezem, hogy azok a szervezetek, amelyeknek nem alapfeladata a katasztrófavédelmi tevékenység, hanem bevont szervezetként közreműködnek a veszélyelhárításban, az állományuk felkészültségi szintje közel azonosra hozható az alábbi módon: saját szervezetüknél elméleti felkészüléseken vesznek részt, majd más szervezetekkel együtt, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv irányításával közös

12

gyakorlatokon sajátítják el a katasztrófavédelmi ismeretek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Feltételezem, hogy ha a katasztrófavédelemben résztvevő szervezetek és irányítókmegismerik

egymás

munkáját,

eszközeit,

törvényi

szabályzóit,

(jogosultságait és kötelezettségeit),akkor a kárelhárítási utasítások, intézkedések pontosabb értelmezése és elfogadása felgyorsítja és precízebbé teszi a beavatkozások menetét. Feltételezem, hogy az együttműködési gyakorlatokon való részvétel abban az esetben biztosít elegendő rutint a közös munkához, ha rendszeres időközönként, az előzőek tapasztalatait felhasználva ismétlődően megtartják azokat. Ehhez szükség van célirányosan kiválasztani az együttműködő partnereket, továbbá a megkötött megállapodásokat gondozni, naprakészen tartani, a benne foglaltakat megvalósítani, szükség esetén korrigálni. Feltételezem, hogy amennyiben a gyakorlatokat a résztvevők egyenként és közösen is, megadott, irányított, valamint egyéni szempontok szerint értékelik, az értékelést pedig a szervezők feldolgozzák, s azok alapján következtetéseket vonnak le, amelyeket a szakemberek a következőkben már alkalmazhatnak, a veszélyhelyzeti beavatkozások mérhetően eredményesebbek lesznek. Összegezve: Az együttműködések előnyeinek kihasználása hozzáadott érték. Ezt az értéket akkor tudjuk megteremteni, a katasztrófa-elhárítás minőségét akkor tudjuk javítani, haa közreműködő szervezetek együttműködésének tervezése, alkalmazása során, valamint a közös gyakorlatok szervezésekor a felsorolt feladatok mindegyikének eleget teszünk: 1. elméleti

felkészülés:

katasztrófavédelmi

(ezen

belül

a

katasztrófák

jellemzőinek ismerete) és jogszabályi ismeretek megszerzése; 2. együttműködések kialakítása, kezelhető összesített adatbázis létrehozása; 3. együttműködési gyakorlatok tervezése, szakszerű levezetése, értékelése, a gyakorlatok rendszeres megismétlése a változtatásokkal módosítva;

13

KUTATÁSAIM SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

Kutatásaim során elsőként az elméleti szakmai anyagokat tanulmányoztam, az állam és az egyes szervezetek katasztrófavédelmi feladatait meghatározó, hatályos jogszabályokat, törvényeket, rendeleteket, BM OKF főigazgatói intézkedéseket, szabályzókat. Tájékozódtam a témával kapcsolatos hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus szakirodalomban, melyekre utalásokat, hivatkozásokat tettem az értekezésemben. Felhasználtam a 20 éves hivatásos tűzoltó tiszti, főtiszti pályafutásom során a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tanáraként, a BM OKF Műszaki Tanácsadó Testület tagjaként végzett tudományostevékenységeim tapasztalatait, valamint a tűzoltók

számára,

a

társszervek

bevonásával

általam

szervezett

mentési

gyakorlatokon szerzett oktató munkám alkalmával összegyűjtött ismereteket. A témában jártas szakemberekkel folytattam konzultációkat idehaza és külföldön egyaránt, amikor meghívott szakértőként vagy oktatóként különböző tűzoltói, illetve társszervi gyakorlatokon, bemutatókon, konferenciákon vettem részt. Hipotéziseim teszteléséhez a fent említett forrásokból adatokat gyűjtöttem, majd deduktív módon a felvetéseimet igazoltam, esetleg elvetettem. Az általános kutatási módszerek közül a rendszer-szemléletű megközelítés, a kvalitatív, azon belül is a megfigyelés, különösen a gyakorlati megfigyelés és az analízis módszereit használtam abból kiindulva, hogy a jogszabályok megléte, a feladatvégzésre kötelezettek jogszabályismerete még nem egyenlő az eredményes teljesítéssel. Ehhez elemezni kell a valós események (esetünkben veszélyhelyzeti együttműködések és felkészítő gyakorlatok) tartalmát, minőségét. Természetesen a mérhetőség megköveteli a kvantitív adatelemzést is, ezért tartottam szükségesnek mind az együttműködések alakulását, tervezett fejlesztési irányát, értékelését, mind a gyakorlatok lebonyolításának ismérveit rendszerbe foglalni.

14

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK, AZOK FELHASZNÁLHATÓSÁGA

Kutatásaim során megállapítottam, hogy a katasztrófák típusainak, jellemzőinek ismerete nélkülözhetetlen a katasztrófák elhárításába bevonható együttműködő szervezetek körének kialakításához és a gyakorlati felkészítés tematikájának kidolgozásához.Amennyiben a katasztrófa-elhárításba bevonható szervezetek ismerik a katasztrófák jellemzőit, a veszélyhelyzetet kiváltó okokat, akkor speciális képességeiket, eszközeiket ahhoz igazítva alkalmazzák, ezáltal a katasztrófa-elhárítás hatékonyabbá válhat. Doktori értekezésemben a témát érintő jogi szabályzók, intézményi rendszerek, irányítási-vezetési előírások alapján a komplex megközelítés elvét követvea katasztrófa-elhárítási feladatokba bevonható köteles és önkéntes szervezetek együttműködési rendszerének tervezésére, a megaállapodások megkötésének ütemezésére kiválasztási, nyilvántartási szempontrendszert dolgoztam ki. Ez a rendszer mátrixos formában jeleníti meg az együttműködők körét, pontosan megnevezve a szervezeteket, amelyekkel a BM OKF megállapodást kötött, valamint a meghatározott együttműködési területeket. Ennek a rendszernek a folyamatos feltöltésével és aktualizálásával létrehozható egy olyan adatbázis, amelyből kiolvasható mind a felkészülés, mind a beavatkozás időszakában a megoldandó feladatokhoz az együttműködő szervek bevonásával biztosítható eszköz-

és

személyi

állomány,

illetve

szakismeret. Ezzel

a

segédeszközzel a felkészülés objektív módon tervezhető, a beavatkozások során egzakt módon meghatározható és kijelölhető az együttműködő szervezetek által felajánlott erő és képesség. Átláthatóváválik, hogy milyen típusú és térbeli-időbeli nagyságrendű katasztrófahelyzetekbe mely erők, milyen módon vonhatók be. A tapasztalatok elemzése, értékelése pedig segíthet meghatározni a kooperáció továbbfejlesztésének feladatait. 2012-re a katasztrófavédelem jogi és intézményi rendszere kialakult, ezt mielőbb követnie kell a gyakorlati megvalósításnak is.

15

Akatasztrófavédelmi feladatok tervezése, szervezése a központilag megfogalmazott, prioritásként kezelt elv, az egységesség elve alapján történik. Ennek az elvárásnak megfelelve, ám a speciális igényeket szem előtt tartva, a rugalmas tervezhetőség lehetőségét meghagyva fogalmaztam meg javaslataimata gyakorlattervezés és megvalósítás rendszerére is. Javaslatomban kidolgoztam egy új gyakorlattípus, a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlat követelményrendszerét. Az általam összeállított fő irányelvek szerint tervezett és szervezett gyakorlatok műveletirányítása és végrehajtása egységes alapokon történik, ezáltal a lépések, folyamatok követhetők, az egyes elemek és az eredmények összehasonlíthatók, alkalmazhatók lesznek. Az együttműködések rendszerszemléletű kezelése, az együttműködési gyakorlatok egységes követelmények szerinti tervezése, szervezése erősíti a katasztrófavédelmi és a közreműködő szervezeteknek az életmentésben, a károk csökkentésében, a társadalmi és szakmai kommunikációban betöltött szerepét. Az elkészített értekezés a továbbiakban felhasználható a katasztrófavédelmi felkészülések további szabályzóinak, belső útmutatóinak létrehozásához, az egységes bevethetőségi követelmények alkalmazásával a beavatkozó erők szükséges felkészültségi szintjének eléréséhez. Kutatásom eredményeit felhasználásra javaslom a kárelhárításért felelős, az irányítást végző katasztrófavédelmi szerveknek, hogy általa még optimálisabban tudják kiaknázni a más szervekkel történő együttműködés előnyeit, elsősorban az egymást kiegészítő és a saját teljesítőképességüket felerősítő adottságokat, a szakmai tudást és a speciális képzettségeket, képességeket. Az összehangolt, gördülékeny munka minimálisra redukálhatja a hibalehetőségeket és a hatékonyságot csökkentő párhuzamosságokat.

16

I. A

KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA kárhelyszínen

a

veszélyhelyzet-kezelésben

résztvevő

szervezetek

együttműködésének módját a mentést irányító döntéshozóknak kell megállapítaniuk. A gyors és helyes döntések alapja a precíz helyzetértékelés, a feladatok végrehajtásához szükséges együttműködő szervezetek adottságainak, erőinek, eszközeinek, valamint a konkrét katasztrófa jellegének pontos ismerete. A résztvevők tudatos, szakszerű beavatkozó munkájának szintén feltétele minimálisan az alap katasztrófavédelmi ismeretek, amelynek része a katasztrófák típusainak ismertetése. A védekezés során beavatkozó szervezetekkel való együttműködések és a felkészítési tematikák megtervezésének egyik legfontosabb eleme a katasztrófák jellemzőinek (a keletkezés helye és oka, a továbbterjedés feltételei és mértéke, a károkozás területei és nagysága stb.) minél pontosabb ismerete. Mindezek

fényében

szükségesnek tartom kiindulásként

a

legszükségesebb

alapfogalom megadását követően a katasztrófákat a leglényegesebb jellemzőik alapján rendszerbe foglalva áttekinteni.

I.1

ALAPFOGALMAK

Szükségesnek tartom idézni a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott alapfogalmak közül az alábbiakat: [1] Katasztrófa: A veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár

17

megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangoltegyüttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófaveszély: Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa károsító hatása által érintett területen az alapvető életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékból történő biztosítása. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: Az a terület, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges. Katasztrófavédelem: A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Megelőzés: Minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza.

18

Önkéntes mentőszervezet: Különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés. Polgári védelem: Olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Veszély: Valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: Olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.

I.2

KATASZTRÓFATÍPUSOK A katasztrófák rendszerezése több szempont figyelembe vételéve történik,

úgyminta kiváltó okok, azidőtartam, a kialakulás sebessége, a térbeli kiterjedés, az érintett személyek száma, az okozott kár nagysága. A vizsgálat céljától függően egyéb aspektust is figyelembe lehet venni. Értekezésemben a katasztrófák elhárítására történő felkészülés együttműködésen, gyakorlatok szervezésén alapuló feladatit vizsgálom, ezértjelen esetben a kiváltó

19

okok szerinti csoportosítást tartom relevánsnak. Ennek megfelelően előbb a természeti, majd a civilizációs eredetű katasztrófákat tekintem át.[4] I.2.1

TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK

A természeti katasztrófák közös jellemzője, hogy általában emberi beavatkozás nélkül, a természet erőinek hatására alakulnak ki. Egyes katasztrófákat azonban okozhatják természeti erők (pl, geológiai, meteorológiai okok) vagy az emberi mulasztás

(gondatlanság

vagy

szándékosság).

Gondatlanság

például,

ha

szakszerűtlenül végzik az árvíz-védekezési munkálatokat, vagy ha elhanyagolják, vagy nem kellő körültekintéssel végzik a folyamszabályozási munkákat, vagy ha helytelenül tervezik, illetve kivitelezik a vízi műtárgyakat. Szándékos emberi beavatkozásnak

tekintjük,

amikor

a

vízi

műtárgyakat

(duzzasztó-,

vagy

völgyzárógátak, vízerőművek, hidak) terroristák támadnak meg, vagy háború esetén az ellenség lerombolja a védőgátat. Kozmikus eredetű katasztrófák •

A világűrből az élő szervezetekre káros sugárzást tartalmazó anyagok érkezése, becsapódása a Föld felszínébe, a légkörbe.

•

A Földnek más égitesttel való összeütközése.

•

Bizonyos bolygóegyüttállás, amelynek következtében az ár-apály jelenség szélsőséges méretet ölthet.

Geológiai (földtani) eredetű katasztrófák •

Földrengés – a földkéreg és a földfelszín gyors, nagy erejű elmozdulása.

•

Földcsuszamlás – nagy mennyiségű kőzet és talaj átrendeződése a földkéreg felsőbb rétegeiben és a földfelszínen.

•

Hegyomlás, sziklaomlás – a domborzat jelentős mértékű megváltozása, elmozdulása.

•

Vulkánkitörés – a földkéregben lévő, vagy azon keletkező résen át láva, szilárd kőzet, gőzök, gázok, hamu, korom szabadba jutása.

Rendkívüli időjárásból (meteorológiai) eredő katasztrófák •

Szélvihar – ha az erejénél, sebességénél fogva jelentős pusztítást okoz.

20

•

Homok-, por- vagy hóvihar – ha az emberi településeket vagy anyagi javakat sodor el, illetve temet be.

•

Özönvízszerű esőzés – a szokásos csapadékmennyiséget jelentősen meghaladó eső rövid idő alatti lehullása.

•

Jégeső – nagy mennyiségű vagy nagy tömegű jégdarabok hullása.

•

Havazás – a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű hó, szokatlan időpontban vagy helyen fellépő havazás.

•

Árvíz – az álló- és folyóvizek vízjárásának szélsőséges, elöntést okozó eseménye.

•

Csapadékhiány – hosszabb időn keresztül a szokásos mértékűnél lényegesen kevesebb csapadék.

•

Hőmérsékletemelkedés – egy területen a megszokott értéket messze meghaladó, tartós felmelegedés, illetve az adott évszakokhoz képest rendkívül magas hőmérséklet.

•

Hőmérsékletcsökkenés – egy területen tartósan, a szokásos mértéknél jelentősen alacsonyabb hőmérséklet, illetve az évszakhoz képest rendkívül alacsony hőmérséklet.

•

A hőmérséklet gyors változása- az adott terület hőmérsékletének rövid időn belüli szélsőséges változása.

•

Az éghajlat (mikroklíma) megváltozása – a légkörbe került korom, füst vagy széndioxid következtében, az adott területen a hőmérséklet és a páratartalom gyökeresen átalakul (lehűl vagy felmelegszik).

•

Villámcsapás – ha másodlagos hatásként tüzet, robbanást, jelentős energiaellátási problémákat okoz.

Biológiai eredetű katasztrófák •

Egyes állat- vagy növényfajok túlszaporodása – vizek algásodása, a növényi vagy állati kártevők túlzott mértékű elszaporodása.

•

Állatok

tömeges

vándorlása

–

sáskajárás,

rágcsálók

tömeges

megjelenése. •

Járványok – emberek, állatok- vagy növények tömeges, fertőző megbetegedése.

21

•

Fertőző betegségek megjelenése, - amelyek nem gyógyíthatók – pl. AIDS, egyes influenza-típusok. Az adott területen nem jellemző fertőző betegségek megjelenése – amelyekkel szemben alakosság nem rendelkezik védettséggel, az egészségügyi szervek pedig nincsenek felkészülve ezek gyógyítására.

•

Emberi hiba okozta biológiai katasztrófa – gondatlanság vagy szakszerűtlenség következtében a laboratóriumokból, kutatóintézetekből kiszabaduló kórokozók által előidézett fertőzés vagy járvány.

•

Szándékosan előidézett biológiai katasztrófa – háború esetén, illetve terrorista akció során, mesterségesen keltett fertőzés vagy járvány, illetve a növényzet vagy az állatvilág elpusztítása.

Tűzvész, mint természeti katasztrófa •

Erdő-, bozót-, tőzegtűz, ipari vagy lakóterületen keletkezett tűz, amely különböző természeti okok miatt keletkezhet (növényi anyagok bomlása, meteor-becsapódás, vulkánkitörés, stb.)

I.2.2

CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK

Ebbe a kategóriába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és szállítás meghatározott szintje. Közvetett módon azonban a természet erői is előidézhetik ezek bekövetkezését. Egy egyébként hibátlanul működő vegyi üzemből veszélyes anyag szabadulhat ki földrengés, árvíz, tűzvész, villámcsapás, szélvihar stb. hatására. Ezen szempontok alapján a civilizációs katasztrófák kategóriájába sorolható: Ipari katasztrófák •

Robbanás – az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben előállított, tárolt vagy feldolgozott, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok detonációja. Katasztrofális hatása lehet a lőszer- vagy robbanóanyag raktárakban, illetve a lakóhelyen bekövetkező földgáz, propánbutángáz vagy más anyagok felrobbanásának is.

22

•

Radioaktív anyagok szabadba jutása – az atomerőművekben, kutatóvagy egészségügyi intézményekben tárolt, előállított vagy felhasznált sugárzó anyagok kiszabadulása.

•

Veszélyes hulladék keletkezése – az ipari, mezőgazdasági vagy feldolgozó üzemekben keletkező további feldolgozásra alkalmatlan maró, mérgező,

sugárzó

vagy

fertőző

anyagokat

nevezzük

veszélyes

hulladéknak. Ezek helytelen kezelése, tárolása vagy megsemmisítése súlyos környezetszennyezést vagy egészségkárosodást okozhat. •

Veszélyes anyagok kiáramlása – az ipari, mezőgazdasági üzemekben tárolt,

előállított

vagy

felhasznált

mérgező,

maró

tűz-

vagy

robbanásveszélyes, illetve fertőző anyagok jelentős mennyiségben történő szabadba jutása. •

Talajkiszáradás – bányaművelés következtében a talajvízszint jelentős csökkenése, amely a talaj felső rétegének részleges vagy teljes kiszáradását és a növényzet pusztulását okozhatja.

Környezeti katasztrófák •

Vízszennyezés – mérgező, maró, rákkeltő, radioaktív vagy fertőző anyagoknak a felszíni álló-, folyóvizekbe, illetve a talajvízbe kerülése.

•

Talajszennyezés – a veszélyes anyagoknak a talaj felszínére vagy annak mélyebb rétegeibe kerülése, illetve a veszélyes anyagok szakszerűtlen tárolása a földön vagy földben.

•

Levegőszennyezés – nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, gáz, gőz vagy por formájában történő levegőbe jutása.

Közlekedési katasztrófák •

Közúti katasztrófa – tömegközlekedési eszközök vagy más közúti járművek tömeges sérülést, halálesetet, anyagi kárt vagy súlyos veszélyt okozó balesete.

•

Vasúti katasztrófa – vasúti szerelvények, illetve vasúti járművek által okozott tömeges sérülést vagy jelentős veszélyt okozó esemény.

•

Légi katasztrófa – légi járműveknek a levegőben vagy a földön történő összeütközése, lezuhanása, meggyulladása, felrobbanása, ha az több

23

ember sérülését vagy halálát idézi elő, jelentős anyagi kárt vagy további veszélyt okoz. •

Vízi katasztrófa – a vízi járművek ütközése elpusztulása vagy elsüllyedése, ha az tömeges sérülést, halálesetet vagy súlyos veszélyt okoz.

•

Veszélyes légszennyezés – kedvezőtlen körülmények között a városok levegőjében

a

gépjárművek

által

kibocsátott

mérgező

gázok

felhalmozódása. Mezőgazdasági termeléssel összefüggő katasztrófák •

Erdőirtás – az erdőknek – elsősorban a trópusi esőerdőknek – nagy területen történő teljes kipusztítása, amely a Föld klímaváltozását eredményezheti.

•

Kemizálás – a növényvédő szerek, műtrágyák indokolatlan mennyiségű vagy szakszerűtlen használata talaj- és vízszennyeződést, az állatvilág és a növényzet károsodását, illetve pusztulását okozhatja.

•

Növényzetpusztítás – az adott terület eltartóképességét meghaladó számú állat szakszerűtlen tartása, amelyek elpusztítják a növényzetet – túllegeltetés.

Politikai okokra visszavezethető katasztrófák •

Politikai válság – egy állam politikai rendszerének súlyos működési zavara, amelynek során a politikai vezetés és irányítás, az államigazgatás, a közrend és közbiztonság jelentősen meggyengül vagy megszűnik.

•

Politikai forradalom – egy államban a politikai válság elmélyülésének eredményeként kialakuló gyakran fegyveres konfliktussá fajuló politikai küzdelem.

•

Terrorizmus – a politikai, vallási, nemzetiségi konfliktusok megoldására vagy egy társadalmi rendszer felbomlasztására irányuló harc szélsőséges, agresszív módja.

•

Nemzetiségi, faji ellentétek – az egymás mellett élni kényszerülő népek, népcsoportok közti viszály, amely elmérgesedve fegyveres küzdelemmé vagy akár polgárháborúvá fajulhat.

24

•

Vallási ellentétek – a vallási türelmetlenség vagy gyűlölet szélsőséges esetében a más vallásúak üldözéséhez vagy a velük szembeni erőszakhoz vezet, amely fegyveres összetűzéseket eredményezhet.

Gazdasági eredetű katasztrófák •

Szegénység – egy ország, nép vagy népcsoport, életkörülményeinek, életszínvonalának anyagi lehetőségeinek a környezetéhez képest jelentősen alacsonyabb színvonala és ennek szociális, egészségügyi, kulturális, stb. következményei.

•

Bűnözés – egy társadalompolitikai rendszerének gyengülése, az általános erkölcsi hanyatlás, a gazdasági helyzet romlása, a bűnözés terjedéséhez vezethet, amely bizonyos szintet elérve megbéníthatja a társadalom életét.

•

A nemzetgazdaság összeomlása – egy állam gazdasági rendszerének valamilyen külső vagy belső okból (háború, polgárháború, forradalom vagy blokád) bekövetkező működésképtelenné válása.

Egyéb civilizációs katasztrófák •

Tömegrendezvények – sok ember (több tíz, esetleg több százezer fő) részvételével zajló vallási, politikai, sport vagy kulturális rendezvények, amelyek során egy pánik vagy más váratlan esemény sok súlyos sérülést vagy halálesetet okozhat.

•

Migráció – nagy tömegű ember kényszerű elvándorlása, politikai, vallási, nemzetiségi üldöztetés, háború vagy az elemi létfeltételek hiánya miatt. A menekülő embertömeg ellátása, elhelyezése, a közrend fenntartása rendkívüli megterhelést jelent a fogadó és a tranzit országoknak egyaránt.

•

Energiahiány – egy ország energiaszükségletének kielégítetlensége, háború, elemi csapás, gazdasági blokád vagy más ok miatt, amely az egész társadalom életét megbéníthatja.

Háborús katasztrófák •

Polgárháború – egy államon belül két vagy több egymással szemben álló csoport fegyveres küzdelme.

25

•

Helyi háború – két vagy több állam fegyveres küzdelme, amelynek nincs az egész földrészre vagy az egész világra kiterjedő hatása.

•

Koalíciós háború – egy állam és a vele szemben álló katonai szövetség, vagy két, illetve több katonai szövetség fegyveres összecsapása, amelynek hatása kiterjed az egész földrészre vagy túlnő azon.

•

Világháború – az egész világra, vagy a világ nagy részére kiterjedő fegyveres harc, világméretű katasztrófa.

KÖVETKEZTETÉSEK A katasztrófák vizsgálata, összesítése során szembetűnő két közös jellemvonást emelek ki: Az egyik közös vonás, hogy a katasztrófák minden esetben hatással vannak környezetükre, amelyek leginkább negatívak, de nem kizárható a pozitív következmények előfordulása sem. A másik közös vonás, hogy a katasztrófák a legtöbb esetbenkiváltanak újabb veszélyhelyzeteket vagy katasztrófákat, s ennek a dominóhatásnak köszönhetően a katasztrófavédelmi feladatok komplexebbé válnak, a bevonható szervezetek körének bővítésére van szükség. A katasztrófa-elhárításra történő együttműködési felkészülés szempontjából lényeges annak ismerete, hogy a hatások kiket/miket, milyen mértékben, mennyi idő leforgása alatt érintenek. Ezeket az adatokat szükségesnek tartom az alapképzésben szerepeltetni, valamint a gyakorlatok tervezése során figyelembe venni. Megállapítom, hogy az összesítés azt nem igazolja, hogy a katasztrófák előfordulásának száma növekedett a XXI. század első dekádjában, azt azonban demonstrálja, hogy a katasztrófatípusok száma növekszik. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogyaz egyes „alapkatasztrófákat” (pl. veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek) előidézhető okok kibővültek (pl. veszélyes anyagok felhasználása újabb termékekben, szállításuk távolabbi helyekre, végfelhasználásuk megváltozott körülmények között). Összesítve

megállapítom,

folyamatosan

frissíteni

hogy kell,

a

katasztrófákkal

lehet,

sőt

javasolt

kapcsolatos újabb

ismereteket csoportosítási

szempontrendszereket felállítani az adott terület veszélyeztetettségének minél pontosabb beazonosítására. 26

II.

A KATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉRE ÉS ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

A katasztrófavédelmi szakfeladatokat meghatározó elsődlegesjogszabály a Kat. tv. A következőkben

a

felkészülési

feladatokra

fókuszálva

mutatom

be

a

katasztrófavédelmi feladatok irányításának rendjét. [1] Központi, kormányzati szinten aKormány szervezi a katasztrófák felszámolására való

felkészülést,

a

megelőzés

feladatainak

tárcák

közötti

koordinációját.Összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet.Megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelőzés területén

történő

együttműködésre

irányuló

nemzetközi

egyezményeket.

Meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámáta katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) és a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérését követően. A katasztrófák elleni védekezés szakirányítása a belügyminiszter hatásköre, aki a rendvédelmi szervek és a vízügyi igazgatóságok, (szükség esetén a Terrorelhárítási Központ bevonásával) munkájának irányításával végzi ezt a feladatát. A katasztrófák elleni védekezés a rendvédelmi szervek közül a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata. A központi államigazgatási szerv vezetőjefelelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmi, megelőző védelmi feladatok irányításáért, tervezésért, szervezésért és végrehajtásáért. Kijelöli az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveit, a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó szerveket és az önkéntesen jelentkező,

minősített

civil

szervezeteket,

továbbámeghatározza

számukra

katasztrófavédelemi feladataikat, intézkedik felkészítésükre. A központi államigazgatási szerveket egy 2010-ben elfogadott törvény nevesíti:[5] •

Kormány;

•

Kormánybizottság;

27

•

Miniszterelnökség;

•

Minisztérium;

•

Központi Hivatal;

•

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat;

•

Rendvédelmi szerv;

•

Kormányhivatal;

•

autonóm államigazgatási szerv;

•

önálló szabályozó szervek;

Ezek közül: Rendvédelmi Szervek: •

Rendőrség;

•

Büntetés-végrehajtás szervezet;

•

Hivatásos katasztrófavédelmi szerv;

•

Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok;

Kormányhivatalok: •

Központi Statisztikai Hivatal;

•

Magyar Energia Hivatal;

•

Országos Atomenergia Hivatal;

•

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala;

•

Nemzeti Adó- és Vámhivatal;

Autonóm államigazgatási szervek: •

Közbeszerzési Hatóság;

•

Egyenlő Bánásmód Hatóság;

•

Gazdasági Versenyhivatal;

•

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság;

Önálló szabályozó szervek: •

Nemzeti Média- és Hírközlő Hatóság;

•

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;

Területi szinten a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok és elnökeik felelősek az illetékességi területükön a katasztrófák megelőzésében közreműködő szervek felkészüléséért, alkalmazásáért. A megelőzés és a felkészülés időszakában irányítják és ellenőrzik a katasztrófavédelemben érintett és a hatáskörükbe tartozó megyei 28

szervezetek felkészítését, felkészítő gyakorlatait. Biztosítják a karitatív és a társadalmi szervezetek részvételét a felkészülésben, szervezik, összehangolják a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a civil szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését. Helyi szinten ajárási védelmi bizottság elnöke irányítja és szerveziaműködési területén a védekezésben részt vevő szervezetek katasztrófavédelmi felkészülését. A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) a települési katasztrófavédelmi felkészülés és védekezés feladatait irányítja. Biztosítja a helyi, kerületi lehetőségek figyelembevételével a felkészülés, különösen a kiképzések és gyakorlatok megszervezésének

feltételeit,

a

polgári

védelmi

kötelezettség

alatt

álló

állampolgárokat beosztja a települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetekbe. A megyei és a fővárosi védelmi bizottságok elnökei, a főpolgármester, a polgármesterek a katasztrófavédelmi feladataikat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látják el.

II.1

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ

TARTOZÓ,

A

KATASZTRÓFAVÉDELEM

VÉGREHAJTÁSÁT

VÉGZŐ

SZERVEZETEK FELKÉSZÜLÉSI FELADATAI

A 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet határozza meg a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetekkatasztrófavédelmi feladatait: A belügyminiszter hatáskörébe az alábbi szervezetek tartoznak: hivatásos katasztrófavédelmi szervek, polgári védelmi szervezetek, rendőrség, büntetés-végrehajtás szervezete, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

(Alkotmányvédelmi

Hivatal,Nemzetbiztonsági

Szakszolgálat),

Terrorelhárítási Központ, Vízügyi Igazgatási Szervek. [3]

29

Az együttműködések tervezése szempontjából célszerűnek tartom az alábbi tematikus rendszerben elemeznia belügyminiszter irányítása alá tartozó, katasztrófavédelemi feladatokat végző szervezeteket: Rendvédelmi Szervek: a. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv; b. Polgári védelmi szervezetek; c. Rendőrség; d. Büntetés-végrehajtás szervezet; e. Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok: e.1.Alkotmányvédelmi Hivatal: e.2. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: Vízügyi Igazgatási Szervek; Terrorelhárítási Központ; A belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknek – a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kivételével - saját katasztrófavédelmi feladatairól veszélyelhárítási tervet kell készíteniük, melyeket az állománynak be kell gyakorolnia. Ezen gyakorlatok során a számukra a rendeletben meghatározott, az adott katasztrófa típusának megfelelő katasztrófavédelmi

feladatokat

kell

begyakorolniuk,

együttműködve

más

közreműködő szervekkel.

II.1.1 A RENDVÉDELMI SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI II.1.1.1 HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET A Kat. tv.akatasztrófavédelmet nemzeti ügyként, a védekezést állami feladatként definiálja. Ennek értelmében ezt a feladatot egy új formában, a 2012. január 1-jén megalakult rendvédelmi szerv, az állami hivatásos katasztrófavédelmi szervezet látja el. Alaptevékenysége a katasztrófák elleni védekezés és a következmények felszámolása az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak és a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet háromszintű struktúrában végzi feladatait: központi (országos), területi (fővárosi és megyei), helyi (kirendeltségi, járási, kerületi, települési). [1]

30

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi szervea BM OKF. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF főigazgatójavezeti és irányítja a központi, a területi és helyi szervei működését, szakmai tevékenységét, együttműködik

az

országos

illetékességgel

eljáró

szervek

ágazati

katasztrófaelhárítási szervezeteivel. A BM OKF új felépítésének szervezeti ábráját az 1. melléklet tartalmazza. A területi szervek, a megyei (fővárosi) igazgatóságokönállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, melyek a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat irányítják. Az igazgatóságok felügyelik az önkormányzati tűzoltóságokat, ellenőrzik a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. A szervezeti felépítésük a 2. mellékletben látható. 2012. január 1-jén a Kat. tv. alapján megalakultak a katasztrófavédelmi kirendeltségek. A kirendeltségek a megyei igazgatóságok irányítása alatt végzik az I. fokú katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi hatósági feladataikat, irányítják a területileg hozzájuk tartozó tűzoltó parancsnokságokat,az újonnan létrejött katasztrófavédelmi őrsöket. A szervezeti felépítésüket a 3. melléklet tartalmazza. A BM OKFirányítási rendje A katasztrófavédelem új alapokra helyezésében kiemelt szempont volt az egységesség elve. Ennek megfelelőena BM OKFátalakítása a közbiztonságért felelős másik legfontosabb rendvédelmi szerv, a rendőrség mintájára történt. 2012 januárjától ennek alapján folyamatosan jönnek létre új szervezeti egységek, szolgálatok, illetve a régi egységek új néven, megújult személyi állománnyal, új feladatokkal és a hozzájuk kapcsolódó új terminus technikusokkal újjászerveződnek. Az új katasztrófavédelmi szervezetben országos és területi szinten is a tűzvédelem és a polgári védelem mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése önálló feladatokat és önálló szervezeti egységet kapott iparbiztonság néven. [6] A katasztrófavédelem egységességére való törekvés külső jeleként értelmezhető az a fontos döntés is, hogy minden tűzoltói, polgári védelmi és iparbiztonsági szakterületen

szolgálatot

teljesítő

hivatásos

állományú

tag

egységesen 31

tűzoltóállománycsoportba tartozik. Szolgálati igazolványuk megújult, valamint szolgálati jelvény is bevezetésre került. A Belügyminiszter új, egységes egyenruhaviselését rendelte el: gyakorló ruházatként a 10 M típusú, a szolgálati feladatokhoz a 12 M típusú egyenruha rendszeresített. A kék színű társasági egyenruha továbbra is viselhető rendezvényeken, ünnepi alkalmakkor. Az azonosításra szolgáló eszközök(jelvény, igazolvány, egyenruha) pontos leírása fényképpel illusztrálva bármely állampolgár számára megtekinthető a BM OKF honlapján. [7] A BM OKF irányítási rendje 2013. január 1-től az alábbi: A főigazgató közvetlen alárendeltségébe és irányítása alá tartozik a főigazgatóhelyettes, a gazdasági főigazgató-helyettes, a Főigazgatói Titkárság vezetője, a hivatalvezető, az ellenőrzési és a humán szolgálatok vezetői, a közönségkapcsolati iroda vezetője, valamint a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói. A szakmai munka országos szintű irányítása a főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében történikúj néven,azországos tűzoltósági, a polgári védelmi és az iparbiztonsági főfelügyelőségek struktúrában. A főigazgató-helyettes irányítása alatt áll a hatósági-koordinációs és művelet-elemzési főosztály vezetője, valamint a központi főügyeleti főosztályvezetője is. Az országos polgári védelmi főfelügyelő felügyelete mellett működnek aHUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Kutató Mentő Szolgálat, valamint a Központi Rendeltetésű Polgári Védelmi Szervezetek (47 szervezet, 452 fő); Az országos iparbiztonsági főfelügyelő irányítása alá tartoznak a kiemelt ipari létesítmények, veszélyes üzemek és veszélyes szállítmányokért felelős főosztályok. Agazdaságifőigazgató-helyettes

műszaki

fejlesztéseket,

a

költségvetést,

az

informatikai ágat és a katasztrófavédelem egyik legfontosabb hátországi területét, a logisztikát irányítja. Közvetlen alárendeltségében irányítja a Költségvetési, a Műszaki, az Informatikai és az Ingatlangazdálkodási, beruházás szervezési és projekt-elszámolási főosztály vezetőjét, valamint a Gazdasági Ellátó Központ (GEK) igazgatóját (aki a Térségi Logisztikai Központot (4 db) is felügyeli). A HEROS Zrt. 32

vezetőjének munkáját(10 telephellyel) szintén a gazdasági főigazgató-helyettes felügyeli. A hivatalvezető irányítása alá tartozik a Jogi Főosztály, a Nemzetközi Főosztály, valamint az Igazgatási és Kommunikációs Főosztály vezetője (ez utóbbi felügyeli az Ügyfélszolgálati osztály és a Szerkesztőség vezetőit). A humán szolgálat, mint új szervezeti egység szakirányítja a személyügyet, az oktatást (ezen belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetét) és

az

egészségügyi,

pszichológiai

és

munkabiztonsági

szakterületet.

Az

oktatásigazgatási és kiképzési főosztályvezető szakirányítja a Katasztrófavédelmi Oktatási Központot és aTérségi Oktatási Központokat (5 db). Az országos egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági központvezetőfelügyeli a területi ellátó központokat. Az ellenőrzési szolgálat a pénzügyi, gazdasági ellenőrzésen túl 2012-től szakmai (tűzoltói, polgári védelmi, iparbiztonsági) ellenőrzéseket is végez. A Revizori Főosztály és a Belső ellenőrzési és felügyeleti Főosztály mellett megalakult a harmadik ellenőrzési terület, a Mobil ellenőrzési osztály. A

hivatásos

katasztrófavédelmi

szervezet

felkészülési,

felkészítési

tevékenységének tervezése A BM OKF a korábbi évek hazai és nemzetközi tapasztalatainak, jó gyakorlatainak elemzése (művelet-elemzés) alapján beazonosítja, mely katasztrófaesemények bekövetkezése valószínűsíthető a következő évben. Ezek alapján a BM OKF főigazgatója évesnemzeti megelőzési és felkészülési tervet hagy jóvá. A hivatásos állomány

képzésének,

továbbképzéseinek,

gyakorlatainak

megszervezésére

főigazgatói intézkedések készülnek. Az országos szintű szakmai társ- és együttműködő szervekkel a Főigazgató kétoldalú megállapodásokat köt, amelyekben rögzítik az együttműködési feladatokat. A területi szerv vezetője (a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgató) kiemelt feladataként megszervezi a társadalmi és karitatív szervezetekkel, a szomszédos megyékkel, nemzetközi szerződések alapján pedig a határmenti területek 33

katasztrófa-elhárítási szerveivel történő együttműködést. Az országos szintű együttműködők

területi

szintű

szerveivel

megállapodásokat

köt

a

vállalt

kötelezettségekvégrehajtására. A helyi katasztrófavédelmi szervek felelősek az illetékességi területükön kötelező katasztrófavédelmi

feladatokat

ellátók,

valamint

az

adott

terület

katasztrófaveszélyeztetettségén alapuló, a megelőzésbe, elhárításba bevonhatók felkészültségéért, bevethetőségéért, együttműködési képességeik fejlesztéséért. II.1.1.2 Polgári védelmi szervezetek Polgári védelmi kötelezettség: Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk (5) rendelkezése alapján a magyarországi lakóhellyel

rendelkező,

nagykorú

magyar

állampolgárok

számára

a

katasztrófavédelmi feladatok ellátására polgári védelmi kötelezettség írható elő. [8] A polgári védelmi kötelezettség a Kat. tv. értelmezése alapján személyes kötelezettség, amely során az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgároknak adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségnek kell eleget tenniük, valamint polgári védelmi szolgálatot kell teljesíteniük a kijelölt polgári védelmi szervezetben. [1] A polgári védelmi szervezetek és feladataik: A

polgári

védelmi

kötelezettség

teljesítésére

létrehozott

polgári

védelmi

szervezetekmegalakítása a katasztrófa-elhárítás során elvégzendő feladatok alapján történik, úgymint infokommunikációs, lakosságvédelmi, egészségügyi, logisztikai, műszaki feladatokat végző egységek. Szükség esetén további egységek is létrehozhatók. Tagjai a polgári védelmi kötelezettség alapján határozattal beosztottak és az önkéntesen jelentkezők. Az állomány minden tagja a Kat. tv-ben (60. §), valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.29.) BM rendeletben nevesített feladatokat lát el.[1] [3] A polgári védelmi szervezet tagjai kiképzésre és gyakorlatra oszthatók be határozattal (felhívással), melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban

34

megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni. A felhívást a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell kézbesíteni. Ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a főpolgármester, valamint a polgármester jogosult. Köteles polgári védelmi szervezet három szinten alakítható és működtethető. A központi polgári védelmi szervezet A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi polgári védelmi szervezetet hoz létre olyan szakfeladat ellátására, amely különleges szakértelmet és technikai eszközöket igényel. A területi polgári védelmi szervezet A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján területi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni, arra az esetre, ha a települési polgári védelmi szervezetek önállóan nem képesek ellátni polgári védelmi feladataikat. A települési polgári védelmi szervezet A katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester elrendelheti a település (fővárosban a kerület) polgári védelmi szervezetének megalakítását. A munkahelyi polgári védelmi szervezet A gazdálkodó szervezetek vezetőihatósági határozat alapján munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoznak létre, melynek tagjait a munkavállalók közül választják ki. A polgári védelmi szervezetek tagjainak felkészülése, felkészítése A polgári védelmi szervezetbe beosztottak kötelessége a felkészülési időszakban a számukra meghatározott feladatok begyakorlásán részt venni, valamint a gyakorlatokhoz szükséges ingó és ingatlan vagyon igénybe vételét lehetővé tenni. 2012-ben területi szinten, a katasztrófavédelmi igazgatóságokon megkezdődtek a 35

polgári védelmi szervezetek tagjainak kiképzése. A polgármesterek határozattal beosztották az illetékességükbe tartozó állampolgárokat az alapkiképzésre. Ezeket a felkészítéseket a katasztrófavédelmi igazgatóságok kijelölt szakemberei tartják.Első alkalommal nem speciális, szakmai képzésben részesül az állomány, hanem átfogó képet kapnak katasztrófavédelmi ismeretekből ésa vonatkozó jogszabályokból, valamint munka- és balesetvédelmi, elsősegélynyújtásioktatásban részesülnek. A kiképzést éves rendszerességgel tervezik megszervezni. Indokoltnak tartom mielőbb pontosan felmérni a beosztható állampolgárok és a valószínűsíthető

önkéntesek

számát,

valamint

a

helyi

szintű

veszélyeztetettségnek, a település veszélyességi besorolásának megfelelően megalakítandó polgári védelmi szervezetek számát, típusát, majd ezeket egy áttekinthető rendszerbe (táblázatos formában) összesíteni. Az összesítések alapján kiszámíthatóés ütemezhető azelméleti és gyakorlati felkészítések száma egy évre lebontva. Ezzel a felméréssel kimutatható az is, hogy reálisan mennyi időre van szükség minden potenciális tag kiképzésének lebonyolításához. Végezetül ezen adatokalapján számszerűen tervezhető tovább a felkészítések költsége, eszközigénye is. Az alábbi két táblázat mintájára összeállítható egy olyan összesítés, amely felhasználható levezetési terv elkészítésére az eszközigény, a helyszínek, a képzést tartó személyi állomány és a határidők megnevezésével. Település

Polgári védelmi

Egy ELMÉLETI

Létszám alapján az összes

neve/

feladatokra

alapképzésen résztvevők

ELMÉLETI képzés időpontja

kerület

kötelezhetők

maximális létszáma

(létszámmegjelöléssel)

száma

száma

egy naptári évre lebontva

1. táblázat Elméleti képzési létszámok és idők nyilvántartásához táblázatminta

36

Település

Polgári védelmi

Egy GYAKORLATON

Létszám alapján az összes

neve/

feladatokra

résztvevők maximális

GYAKORLAT időpontja

kerület

kötelezhetők

létszáma

(létszámmegjelöléssel)

száma

száma

egy naptári évre lebontva

2. táblázat Gyakorlati képzési létszámok és idők nyilvántartásához táblázatminta

A kiképzés •

Elméleti képzés:

Polgári védelmi szervezetbe beosztott valamennyi személy alapképzésben részesül, melynek tartalma különösen: -

a katasztrófavédelmi és a polgári védelmi rendszer alapelemei;

-

a polgári védelmi kötelezettség, a polgári védelmi szervezet;

-

a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő jogok és kötelezettségek;

-

a veszélyeztető hatások, a kockázatbecslés és a veszélyelhárítási tervek;

-

a lakosságvédelmi feladatok;

-

a védekezésben együttműködő szervek és szervezetek;

-

a riasztás és értesítés, valamint az irányítási rendszer és az utasítások;

-

a védekezéshez alkalmazott munkaeszközök, az egyéni védőeszközök;

-

munka- és balesetvédelem;

-

elsősegélynyújtás.

•

Gyakorlati kiképzés

Az elméleti felkészítést követően gyakorlati kiképzésre kerül sor, melynek hangsúlyos része a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködések begyakorlása. Polgári

védelmi

gyakorlat

elrendelésére

jogosult

központi

szinten

a

katasztrófavédelmi főigazgató, területi szinten a megyei védelmi bizottság elnöke, illetve az igazgató, helyi szinten a polgármester, illetve a kirendeltségvezető. 37

A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatainak időpontját a gazdálkodó szerv vezetője határozza megelőre kidolgozott terv alapján, melyeta hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviselője ellenőriz. A gyakorlati kiképzés területei: -

Az elméleti felkészítésen elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása.

-

A polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködésének gyakorlása.

-

A mozgósítás időben történő elérése.

-

A fenti feladatok ellenőrzése.

A polgári védelmi szervezetek kiképzési gyakorlatainak szervezését, lebonyolítását a harmadik fejezetben részletesen bemutatom. II.1.1.3 ARENDŐRSÉG KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a jogszabályban meghatározott konkrét katasztrófavédelmi feladatait a többi közreműködővel történő együttműködések összehangolása érdekében szükségesnek tartom az alábbi módon csoportosítani: [9] A lakosság életének védelme, az áldozatokkal kapcsolatos rendőri feladatok: -

A kitelepített és a befogadott lakosság regisztrációja.

-

A lakosság tájékoztatása a rendőri feladatokkal kapcsolatosan.

-

Az áldozatok felkutatása.

-

Az áldozatok és hozzátartozóik tájékoztatása.

Épületek védelme: -

A lakosság védelmi célú építményeinek veszélyhelyzet idejére szóló előkészítése.

-

A kijelölt objektumok őrzés-védelme, ellenőrző-átengedő pontok telepítése, működtetése.

-

A kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzése.

-

A helyszín biztosítása, lezárása.

38

-

Kárterületek lezárása, forgalomirányítás, kimenekítés, kitelepítés, befogadás rendőri biztosítása.

Közlekedéssel, szállítmányozással, segélyezéssel kapcsolatos rendőri feladatok: -

A kitelepítéssel érintett területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzése, a bejárási útvonalak meghatározása.

-

A hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítása.

-

Katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő mentő és segítő erők, eszközök gyors közúti felvonulását és az államhatáron történő átléptetését elősegítő intézkedések végrehajtása.

-

A nemzetközi katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök schengeni külső határon lévő határterületen történő mozgásának biztosítása, nemzetközi megállapodásokban rögzített határátléptetés a határátkelőhelyek körzetében

-

Rendészeti célú határbiztosítás.

-

Az államhatár veszélyeztetett szakaszának lezárása.

Az elrendelt intézkedések végrehajtásának érvényesítése, ellenőrzése: -

A

lakosság

tartózkodásának

korlátozására

bevezetett

intézkedések

betartásának ellenőrzése. -

A járványügyi és a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítése.

-

A rend fenntartása a katasztrófák és a veszélyhelyzet kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein.

-

A veszélyhelyzetek felszámolásában résztvevő szervezetek tevékenységének biztosítása.

-

Részvétel az ár- és belvíz elleni védekezésben.

II.1.1.4 A büntetés-végrehajtási szervezet (bv. szervek) katasztrófavédelmi feladatai A katasztrófák megelőzése, a veszélyek elhárítása, a helyreállítás feltételeinek megteremtése soránaz élet- és anyagi javak védelme érdekében a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka a személyi állomány és a fogvatartottak biztonságának figyelembe vételével, az alapfeladatok teljesítésének veszélyeztetése

39

nélkül irányítja és ellenőrzi a katasztrófavédelmi feladatok tervezését, a felkészülést, a riasztási, tájékoztatási, védekezési, helyreállítási tevékenységeket. A bv. szerveknek a katasztrófák elleni védekezésre alkalmas személyi és fogvatartotti állománya elméleti- és gyakorlati felkészítésen vesz részt, ahola többi köteles és bevonható szervekkel történő együttműködések gyakorlására is sor kerül. [10] II.1.1.5 Nemzetbiztonsági szolgálatok A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek a polgári (nem katonai) nemzetbiztonsági szolgálatok, ezen belül a Nemzetbiztonsági Hivatal (továbbiakban: NBH) jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (továbbiakban: AH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat(továbbiakban: NBSZ) is, amelyek területi és helyi szerveik útján végzik feladataikat. [11] AzAH katasztrófavédelmi feladatai AzAH fő feladata, hogy felderítse és elhárítsa azokat az eseményeket, amelyek sértik Magyarország területi egységét, függetlenségét, demokratikus berendezkedését, politikai és gazdasági érdekeit. AzAH főigazgatójairányítja és ellenőrzi a védekezésre való felkészülés és a védekezési

időszak

feladatainak

teljesítését.Gondoskodik

a

hivatásos

katasztrófavédelmi szervekkel, az illetékes polgármesterrel történő megfelelő együttműködésről a felkészülés során. Felelős a megyei védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek az élet és az anyagi javak védelme érdekében kiadott intézkedései végrehajtásáról. A NBSZ katasztrófavédelmi feladatai A NBSZa magyar állam belső rendjének védelme érdekében, szigorú jogszabályi keretek között nyílt és titkos információgyűjtést végez az erre felhatalmazott szervek kérésére.A NBSZfőigazgatójairányítja és ellenőrzi a védekezésre való felkészülés és a védekezési időszak feladatainak teljesítését, ennek keretében feladata megegyezik a NBH főigazgatójának feladataival.

40

II.1.2 A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI A vízügyi igazgatási szervek Országos Vízügyi Főigazgatóságának (továbbiakban: OVF)működése az ország egész területére kiterjed. Felelős az ország árvízi tározóihoz kapcsolódó, valamint a nagyvízi mederben történő beavatkozásokért. Egyéb katasztrófavédelmi vonatkozású esetekben a Vízügyi Igazgatóság az illetékes szerv.[12] A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladatai A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (belügyminiszter) dönt a rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről. A kormányzati koordinációs szerv ár- és belvízvédelmi feladatai Veszélyhelyzet kihirdetése esetén az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítását a kormányzati koordinációs szerv végzi. Az OVF feladatai Az OVF alaptevékenysége körében ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésére.

II.1.3 A

TERRORELHÁRÍTÁSI

KÖZPONT

(TEK)

KATASZTRÓFAVÉDELMI

FELADATAI

Ha a köztársasági elnököt, a miniszterelnökötés családtagjaikat érinti a katasztrófa, a TEKvégzi kitelepítésüket és a befogadó hely biztosítását. A BM OKF koordinálásával közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban. [13]

41

II.2

EGYÉB SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI

A Kat. tv.úgy rendelkezik, hogy a katasztrófavédelmi feladatokba - szükség szerint egyéb szervezeteket is be kell vonni, akik speciális szakmai felkészültségükkel, eszközeikkel az adott veszélyhelyzetben hatékonyan segíthetik a mentést. Ezeknek az erőknek a katasztrófavédelmi felkészítése szintén elengedhetetlen feltétele a hatékony beavatkozásnak. [1] Mind az elméleti, mind a gyakorlati felkészítésük a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet szakmai irányításával történik.

II.2.1 MAGYAR HONVÉDSÉG Magyarország Alaptörvénye 45. cikkének megfelelően a Magyar Honvédség (továbbiakban: Honvédség) működését a Kormány irányítja. Alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, valamint békefenntartó és humanitárius feladatok végzése. Nem elsődleges felelőse a katasztrófahelyzetek kezelésének, azonban vitathatatlanul kiemelt

szerepet

játszik

a

katasztrófák

megelőzésében,

következményeik

elhárításában és felszámolásában. [8] A 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény (továbbiakban: Honv. tv.) értelmezésében a Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében az önkéntességen, rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló állami szervezet. [14] A Honv. tv. alapján aHonvédség a fogadó ország beleegyezésével humanitárius, segítő tevékenységet folytat. Ennek során olyan helyzet elhárításában és a következmények csökkentésében közreműködik, amelyet fegyveres konfliktus, természeti vagy civilizációs katasztrófa okozott, és amely súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet. [14]

42

A Kat. tv. 2. § (1) bekezdése szintén kimondja, hogy a Honvédség közreműködik a katasztrófák elleni védekezés és a következmények felszámolásában. [1] A honvédelemre való felkészülésben és a feladatok végrehajtásában a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt. A Honv. tv. 36. § (2) bekezdése alapján a Honvédség fegyverhasználati jog nélkül közreműködik a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. A Honvédség felhasználása esetén meg kell határozni annak célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők a Honvédség állományába tartozó kijelölt parancsnok vezetésével hajtják végre a feladatot. A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők. [14] A Honvédség a katasztrófák megelőzésének, a bekövetkezésére történő felkészülés keretében a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerbe (HKR) kijelölt erők felkészítését gyakorlatok szervezésével is biztosítja, ahol elsősorban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, tűzesetek megelőzésében, kárelhárításban közreműködést

gyakorolják.

Ezek

során

ellenőrzik

a

felkészülési

tervek

megvalósíthatóságát is. A polgári védelmi kötelezettség a Honv. tv. alapján: A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek humanitárius feladatokat látnak el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használhatók fel. A fegyveres összeütközés miatt szükséges polgári védelmi feladatok ellátásának célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. [14] [15]

43

A Honv. tv. afegyveres összeütközések időszakában az alábbi polgári védelmi feladatok végrehajtását rendelheti el: -

riasztás,

-

kiürítés és befogadás,

-

óvóhelyek létesítése, fenntartása, működtetése,

-

elsötétítési rendszabályok kidolgozása, alkalmazása,

-

a lakosság és a lakosság ellátásához szükséges nemzetgazdasági javak mentése,

-

elsősegélynyújtás, lelki gondozás,

-

tűzoltás,

-

a veszélyes területek felderítése és megjelölése,

-

vegyi- és sugármentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,

-

szükségelszállásolás és ellátás,

-

szükségintézkedések a hadműveletek által sújtott területek rendjének helyreállítására és fenntartására,

-

a létfontosságú közművek működési feltételeinek gyors helyreállítása,

-

a halottakkal kapcsolatos halaszthatatlan járvány- és közegészségügyi, továbbá kegyeleti és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása,

-

közreműködés

a

lakosság

túléléséhez

szükséges

nélkülözhetetlen

létesítmények működőképességének fenntartásában. Fegyveres összeütközésesek idején Honv. tv.-ben meghatározott polgári védelmi feladatok elsődlegességet élveznek minden más polgári védelmi feladattal szemben. Ahivatásos katasztrófavédelmi szervek és a polgári védelmi szervezetek felkészítése a fegyveres összeütközés időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikraaz ország fegyveres védelmi tervealapján történik.

II.2.2 NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL (NAV) Rendészeti, rendvédelmi, fogyasztó- és piacvédelmi feladataikat más hatóságokkal szorosan együttműködve fellépnek a természeti örökség, a környezeti értékek megőrzése és védelme érdekében. [15]

44

II.2.3 ÁLLAMI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT (ÁMSZ) Az ÁMSZ alapfeladatként meteorológiai adatokat szolgáltat, a meteorológiai adatok alapján számításokat, elemzéseket végez, meteorológiai előrejelzéseket nyújt a lakosság és az intézkedésre feljogosított szervek részére. A szélsőséges meteorológiai jelenség okozta környezeti katasztrófa és az ipari, nukleáris baleset megelőzéséhez, elhárításához biztosítja a szükséges meteorológiai adatokat. Közreműködése nélkülözhetetlen az élet- és egészségvédelmi, a katasztrófavédelmi

és

a

vízkárelhárítási

intézkedések

meghozatalában.

A

katasztrófákra történő felkészülési gyakorlatokon a gyors és pontos adatközlés eszközeit, módjait lehet és érdemes tesztelni. [16]

II.2.4 ÁLLAMI MENTŐSZOLGÁLAT Azállami Mentőszolgálatbevetését, mentőegység kiküldését a helyszín egészségügyi biztosítására, mentés céljából, különösen aszemélyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,váratlanul kialakult, illetve várhatóan kialakuló, a helyszínen mentési készenlétet igénylő veszélyhelyzetben a helyszínen intézkedő hatóság kérheti. [17]

II.2.5 EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV Az Egészségügyi Államigazgatási Szerv az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi SzolgálatOrszágos Tisztifőorvosi Hivatala (továbbiakban: OTH).[18] Az OTH feladatai ellátása során együttműködik a társhatóságokkal (pl. állat- és növényegészségügy,

munkavédelmi

felügyelőség,

katasztrófavédelem,

NAV,

Honvédség egészségügyi szolgálata, büntetés-végrehajtás, OEP stb.). Az együttműködések konkrét feladatait kétoldalú megállapodásbanrögzítették.

II.2.6 ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN Magyarországon az állampolgárok számára jogszabályi kötelesség a polgári védelmi feladatok végezése. Akik azonban a kötelezőnél többet szeretnének tenni, önkéntesen

45

is részt vehetnek a katasztrófavédelmi feladatok végzésében, ha az előírt ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek. A kötelező polgári védelmi feladatok teljesítésének módjai: Az Alaptörvény értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú állampolgárok a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésérekötelezhetők. Az állampolgárok polgári védelmi szolgálatra kötelezhetők, melyet képzettségüknek megfelelő munkahelyi, helyi (járási), területi vagy központi köteles polgári védelmi szervezetben teljesíthetnek. Az önkéntesen vállalt polgári védelmi feladatok végzésének módjai: A kötelező katasztrófavédelmi feladataikon túlaz állampolgárok jelentkezhetnek a számukra megfelelő köteles polgári védelmi szervezetekhez önkéntes tagnak, ha nyilatkoznak a rendelkezésre állásukról. Végezhetnek önkéntes munkát karitatív szervezeteknél vagy csatlakozhatnak önkéntes mentőszervezetekhez. A középiskolás diákok számára előírt kötelező közösségi szolgálat teljesíthető a katasztrófavédelemnél is.[19] Mind a kötelező, mind az önkéntes munka egyik lényeges feltétele, hogy képesek legyenek feladataikatzökkenőmentesen végezni rendkívüli körülmények között is (katasztrófahelyzetben), más közreműködővel együttműködve. Ellenkező esetben nem segítői, hanem hátráltatói lesznek a mentést irányító vezetőnek, súlyos esetben további veszélyhelyzet okozójává is válhatnak. A pontos feladatvégzés abban az esetben várható el, ha lehetőségük vannemcsak megismerni katasztrófák elhárítása során követendő szabályokat, de be is gyakorolhatják beavatkozási feladataikat. Ezért is elengedhetetlen a jól előkészített, pontosan megtervezett gyakorlatok ismétlődő megszervezése. A polgári védelmi szervezeteket az előzőekben már bemutattam, most az önkéntesen közreműködő civil mentőszervezetek létrehozásáról, működéséről készítek áttekintő ismertetést. 46

Az önkéntes mentőszervezetek Önkéntes mentőszervezetnek azt a civil szervezetet tekintjük, amely különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkezik, speciális technikai eszközökkel felszerelt,

így

a

katasztrófák

és

veszélyhelyzetek

hatásainak

kivédésére,

felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére alkalmas lehet. Az önkéntesekből álló társadalmi és karitatív szervezetek, a különleges szakképzettséggel

és

speciális

szakfelszerelésekkel

rendelkező

önkéntes

mentőszervezetek a katasztrófák elleni védekezésben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervével kötött együttműködési megállapodás aláírást követően vehetnek részt. A civil szervezetek önként jelentkeznek a katasztrófák elhárításában való közreműködésre, ezért kötelezően nem jelölhető ki semmilyen egyesület vagy szervezet sem. Azonban a településen valószínűsíthető veszélyhelyzetek a szakemberek számára ismertek, ezért feltétlenül célszerűnek tartom azokhoz igazodva megállapítani, milyen területeken lehet szükség speciális tudással és felszereléssel rendelkező önkéntesekre. Ezek alapján tervezhetővé válik a mentésbe bevonható szervezetek köre,sőt közvetlenülmegkereshetők azok a szervezetek, amelyek munkájára, tudására, eszközeire szükség lehet, s velük együttműködési vagy készenléti megállapodás köthető. Ezzel biztosítható, hogy ne legyenek védelmi szempontból lefedetlen feladatok, területek. Önkéntes mentőszervezeteka magyarországi katasztrófák elleni védekezésben ésa nemzetközi segítségnyújtásban akkor vehetnek részt, ha megfelelnek az alábbi feltételeknek: -

a területi hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott Nemzeti Minősítési

Rendszerben

meghatározott

képzettségi,

felkészültségi

alapkövetelményeknek eleget tesznek, [20] -

megállapodást kötnek a hivatásos katasztrófavédelem területi szervével, amelybenelfogadják a BM OKF koordinációs és - beavatkozás esetében irányítási jogát,

-

a fenti megállapodás aláírásával hivatásos katasztrófavédelmi szervek nyilvántartásába kerülnek. 47

A

nyilvántartásba

próbariasztáson,

vett

ellenőrző

mentőszervezetek gyakorlatokon

értesítés vesznek

alapján

részt,

mentésben,

amelyek

során

együttműködnek a katasztrófák elleni védekezésben feladatot ellátó valamennyi más szervezettel.

II.2.7 GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK A hatósági határozat alapján kijelölt gazdálkodó szervezetvezetője felelős a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, gondoskodik a felkészítésükről. Elrendelés esetén a begyakorolt módon teljesítik katasztrófavédelmi feladataikat.

II.2.8 NEM

TERMÉSZETI KATASZTRÓFA ESETÉN ANNAK OKOZÓJA, VALAMINT AZ

ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT

Az ipari, civilizációs katasztrófák elhárításában, a kivizsgálás és helyreállítás folyamatában a katasztrófát okozó szervezetek kötelesek részt venni. Mivel a kiváltó okokatők ismerik a legalaposabban, közreműködésük elsődlegesen fontos, az általuk adott információk mérvadóak a katasztrófavédelmet irányítók részére. Kötelesek továbbá a tőlük elvárható módon emberi erővel, gépekkel és eszközökkel részt venni az elhárításban. Az önkormányzatok a katasztrófavédelmi és védelmi igazgatási feladataik keretében felmérik a település (fővárosi kerület) katasztrófa-veszélyeztetettségét, és annak alapján veszélyelhárítási tervezéssel felkészülnek az esetlegesen bekövetkező katasztrófákra. Már a megelőzés időszakában megismerik a veszélyes üzemeket, vízi-, légi és közutakat, katasztrófát kiváltható helyzeteket. A veszélyt rejtő üzemekkel való állandó szakmai kapcsolattartással, gyakorlatok szervezésével fel lehet készülni a hatékony védekezésre, a károk mértékének csökkentésére, a gyors és szakmailag megalapozott intézkedések meghozatalára.

48

II.3

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK RENDJE

A katasztrófák megelőzésére és bekövetkezésére történő felkészülésnek, - melynek része a bevont szervezetekkel történő együttműködési megállapodások kötése is szigorú, hierarchikus szabályai vannak az átláthatóság és a felelősségvállalás biztosítása céljából. Központi, területi (megyei, fővárosi) és helyi szintű (települési, fővárosi kerületi, munkahelyi) veszélyelhárítási tervek segítik a Kat. 44. §-ában felsorolt természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre történő felkészülést oly módon, hogy rögzítik a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, megnevezve a személyi, anyagi és technikai eszközöket is. [1] A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek a katasztrófavédelemben részt vevők együttműködésével kapcsolatos feladata az irányítása alá tartozó rendvédelmi

szervek

együttműködések

katasztrófavédelmi

követelményeinek

a

feladatainak,

ezen

meghatározása,

a

belül

az

hivatásos

katasztrófavédelem központi szerve által egyeztetett katasztrófavédelmi gyakorlatok terveinek jóváhagyása. A katasztrófavédelemben részt vevő központi államigazgatási szerv vezetője meghatározza más, a védekezésben részt vevő állami szervekkel való együttműködés rendjét.Az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek munkáját saját rendeletekkel szabályozzák. A kormányzati koordinációs szerv alapfeladata összehangolni a központi államigazgatási szervek védekezéssel kapcsolatos szakmai tevékenységeit, valamint az ország egészét érintő katasztrófák elleni védekezési rendszergyakorlatok tervezését, szervezését. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének hatásköre a területi szintű katasztrófavédelmi

felkészülési

feladatok

keretén

belül

a

területi

szintű

együttműködések felügyelete, irányítása, ellenőrzése. A település polgármestere, a főváros főpolgármestere az illetékességi területén (településén) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bevonásával és a védelmi bizottság irányításával végez katasztrófavédelmi feladatokat. A felkészülési 49

időszakban képzéseket, gyakorlatokat szervez, amelybe bevonja a területi szinten megkötött együttműködési megállapodások alapján beavatkozásra kötelezettvagy jogosult szervezeteket.

II.4

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK JELLEMZŐI

Az együttműködések általános elveit az alábbiakban foglalom össze: A

katasztrófák

megelőzése

és

az

ellenük

való

védekezés

a

hivatásos

katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata. A végrehajtásban jogszabályi kötelezettség vagy önkéntesség alapján több szervezet vesz részt. Az együttműködés ahivatásos katasztrófavédelmi szervezet és a bevont szerv

közötti

együttműködési

megállapodásokban

foglaltaknak

megfelelően

történhet. A bevont szervek a megkötött együttműködési megállapodásokkal összhangban dolgozzák ki belső szabályzóikat. Együttműködést elsődlegesen országos szinten a katasztrófavédelmi főigazgató köt, melynek hatálya kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szervek központi, területi és helyi szerveire. Ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtási feladatait a területi szervek (megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok) és az együttműködő partner azonos szintű szerve között megkötött megállapodások tartalmazzák. Az együttműködések általános célja: A megállapodó felek a lakosság életének, környezetének, anyagi javainak védelme érdekében, az alaptevékenységük veszélyeztetése nélkül, a jogszabályokban meghatározott feladataik végrehajtásának kölcsönös segítése érdekében működnek együtt. A kölcsönösség és a pontos kapcsolattartás elvén nyugvó együttműködéseknek köszönhetően várhatóan hatékonyabban lehet a rendelkezésre álló erőket, eszközöket, egymás tapasztalatait, lehetőségeit felhasználni. Az együttműködések célja, hogy erősödjön Magyarország védelmi képessége, a lakosság biztonsága.

50

Az együttműködő partnerek kiválasztásának szempontjaira tett javaslataim: -

van-e a partnernek jogszabályi kötelezettsége katasztrófavédelmi feladatok ellátására, összehangolására (Kat. tv., BM rend.) ;

-

milyen fokozatú katasztrófaveszély esetén rendelhető el a partner bevonása;

-

milyen szakmai feladatok végezése esetén lehet hatékonyabb speciális önkéntes szervezet bevonása;

-

milyen feladat végzésében segíthetnek akaritatív szervezetek.

A beavatkozási, katasztrófavédelmi műveletek elemzése további segítséget adhat az együttműködők kiválasztásában. A katasztrófavédelmi műveletek elemzésének komponensei:[21] •

szakfeladattal kapcsolatos adatgyűjtés;

•

egyes szabályzók gyakorlati alkalmazásának elemzése;

•

bekövetkezett események keletkezési körülményei és a műveleti tevékenység értékelése;

•

kimutatott kockázatok és a bekövetkezett események közötti összefüggések elemzése-értékelése;

•

elemző-értékelő tevékenysége alapján azonnali, rövid-, közép- és/vagy hosszú távú vezetői döntésekre, intézkedésekre, szabályzók módosítására történő javaslattétel;

•

az országos és területi szervek közötti információ megosztásának biztosítása;

•

a szakmai dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása;

•

időszakos prognóziskészítéssel, beválás vizsgálat készítése;

•

szakterületét érintő továbbképzések megtartásában történő részvétel;

•

elektronikus nyilvántartó és döntéstámogató rendszerek fejlesztésében történő részvétel;

•

a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi események értékelése;

•

katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok gyűjtése, elemzése és hazai gyakorlattá alakításra történő javaslattétel.

51

A kiválasztott partnerrel kötött együttműködési megállapodásoknak az alábbi elemeket minden esetben tartalmaznia szükséges: 1. Az együttműködő felek adatai: - A szervezet neve, székhelye. - A

szervezet

vezetőjének

(az

együttműködés

aláírójának)

neve,

rendfokozata, beosztása, elérhetőségei (telefon, e-mail, levelezési cím). - A kijelölt kapcsolattartó neve, rendfokozata, beosztása, szervezeti egység, elérhetőségei (telefon, e-mail). 2. Az együttműködés jogi alapja. 3. Az együttműködés célja. 4. Az együttműködő felek kötelezettségei (egyéni vállalások, közös feladatok), a vállalt feladatok végzésének feltételei. 5. Katasztrófaveszélyben az élet- és vagyonmentéshez szükséges információk biztosításának formája (leginkább ügyeleti rendszeren keresztül). 6. Az együttműködés felülvizsgálatának rendszeressége (Általában évente egyszer, illetve szükség szerintáttekintik a feladatokat. A vonatkozó jogszabályi változásokhoz igazítottan, az együttműködések gyakorlata során szerzett tapasztalatok alapján, szükség esetén felülvizsgálják és módosítják a megállapodásokat.). Az együttműködések nyilvántartása A katasztrófavédelem országos szintű együttműködéseinek nyilvántartását jelenleg a BM OKF Hivatala végzi, amelynek keretében a BM OKF-fel kötött együttműködési megállapodással rendelkező partnereket betűrendbe sorolva összesíti. Az összesítés tartalmazza a megállapodás tartalmának rövid kivonatát, valamint a felülvizsgálat esedékességének időpontját. A területi szinten megkötött nyilvántartásokért a fővárosi/megyei katasztrófavédelmi igazgatók felelnek, akik az igazgatóságokon hasonló rendszerben összesítik a partnerekkel kötött megállapodásokat. Az együttműködési megállapodások nyilvántartása, - ha az összesítési szempontok és a megállapodás fontos információi célirányosan kiválasztottak - nélkülözhetetlen lehet a felkészülési és az elhárítási feladatok tervezése során.

52

Az alábbiakban 14partnerrel (hivatásos szervek, civil szervezetek, oktatási intézmények, szövetségek, egyesületek) kötött megállapodás alapján készítettem egy mátrixot, amelyben feltűntettem a partnerek nevét és az együttműködési területeket. Ezt követően a koordinátákba bejelöltem, mely szervezettel milyen területen működik együtt a BM OKF. Ezáltal két adat vált láthatóvá: az egyik, hogy adott veszélyhelyzetre történő felkészülés vagy a bekövetkezett katasztrófa kezelésekor milyen feladatokba vonható be együttműködő partner, a másik, hogy a BM OKF-nek (területi szinten az igazgatóságoknak) milyen kötelezettsége van a partnerek felé (pl. felkérés, értesítés, információszolgáltatás, stb). A táblázat akkor töltheti be gyakorlati hasznát, ha a felelősök feltöltik a többi országos és területi (természetesen külön táblázatban) együttműködés adatait is. Az általam összeállított együttműködési területek, remélhetőleg tovább bővülnek, amely várhatóan a feladatvégzések színvonalát emeli. BM OKF együttműködő partnerei

x

x

karitatív tevékenység

x

x

x

szakemberek biztosítása

termék, szolgáltatás biztosítása

x

egészségügyi, szociális feladatok, szolgáltatások

x

szakmai feladatok végrehajtása, eszközök, szolgáltatások igénybevétele, mozgósítása

jogszabályi keretek között az információk és adatok cseréje

x

oktatás – továbbképzés, szakmai felkészítés

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyar Tudományos Akadémia Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Honvéd- és Katasztrófaorvostani Tanszék Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Országos Rendőrfőkapitányság Honvédelmi Minisztérium Országos Mentőszolgálat Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

kutatás - tudományos tevékenység

-

Az együttműködés területei

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

53

BM OKF együttműködő partnerei

Vektor Munkavédelmi Műszaki Fejlesztő és Gyártó Kft. Védelmi Információs Központ Alapítvány TSZVSZ Tűzvédelmi Szövetség, Szakszervezetek RSOE Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület ÁNTSZ OTH Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

x x

karitatív tevékenység

szakemberek biztosítása

termék, szolgáltatás biztosítása

egészségügyi, szociális feladatok, szolgáltatások

szakmai feladatok végrehajtása, eszközök, szolgáltatások igénybevétele, mozgósítása

jogszabályi keretek között az információk és adatok cseréje

oktatás – továbbképzés, szakmai felkészítés

kutatás - tudományos tevékenység

-

Az együttműködés területei

x x

x x x x

x

x

x 3. táblázat

Az együttműködési területek és az együttműködő szervezetek mátrixa

KÖVETKEZTETÉSEK Az állami katasztrófavédelem 2012. január 1-jei megalakulását követően gyors léptékben kialakult a katasztrófa-elhárítás jogi és intézményi feltételrendszere. Ezekre alapozva fel lehet készülni katasztrófák megelőzésére, elhárítására. Központi, kormányzati szinten a Kormány, területi szinten a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok, helyi szinten a helyi védelmi bizottságok irányítják a védekezésben részt vevő szervezetek katasztrófavédelmi felkészülését. BM rendelet határozza meg a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek katasztrófavédelmi feladatait, különösen a katasztrófavédelmi feladatokat alaptevékenységként végző hivatásos katasztrófavédelmi szervezet működését. Az új katasztrófavédelmi szervezet megalakításakor a tűzvédelem és a polgári védelem mellett új szervezeti egység jött létre iparbiztonság néven. A katasztrófavédelem átalakítása folyamatban van, ma is jönnek létre új szervezeti egységek, szolgálatok, illetve a régi egységek új néven, 54

megújult személyi állománnyal, új feladatokkal újjászerveződnek. Ez egyrészt biztosítja a legújabb igényekhez történő alkalmazkodást, másrészt nehezíti a stabilitást. Az

ország

katasztrófavédelmének

erősítéséhez

hozzájárul

a

hivatásos

katasztrófavédelem fejlesztése, valamint a társ- és együttműködő szervek közötti együttműködések pontosítása, bővítése. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásába egyéb szervezeteket is be lehet vonni, sőt a kijelölt szervezeteknek (pl. Magyar Honvédség, Rendőrség) katasztrófavédelmi feladataik is vannak. A bevont szervezetekhatékony közreműködésének feltétele az összehangolt munka, amelynek feladatait együttműködési megállapodásokban kell rögzíteni. A megállapodások nyilvántartása, - ha az összesítési szempontok és a megállapodás fontos információi célirányosan vannak kiválasztva - nélkülözhetetlen lehet a felkészülési és az elhárítási feladatok tervezése során. Az állampolgárok szintén részt vesznek a katasztrófavédelemben. Ma már a polgári védelmi kötelezettsége is kiterjedtebb, és több önkéntes szolgálati lehetőség is adott számukra. Fontos lenne pontosan felmérni a polgári védelmi kötelezettség alapján újonnan megalakult polgári védelmi szervezetekbe beosztható állampolgárok és a valószínűsíthető önkéntesek számát, hogy felkészítésük a védekezésre kiszámítható és ütemezhető legyen.

55

III.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLATOK

Gyakorlatok szervezésének indokoltsága A katasztrófavédelem jogi és intézményi rendszere kialakult, ezt követnie kell mielőbb a gyakorlati megvalósításnak. Ehhez folyamatosan készülnek központi irányelvek és intézkedések, melyek alapján helyi (járási) szinten megkezdődtek a kétoldalú együttműködési megállapodásokban foglalt feladatok teljesítése, köztük a bevonható szervezetek gyakorlati felkészítése. A katasztrófahelyzetek elhárítására történő komplex felkészülés részeként egyfelől jogszabályi kötelezettség miatt, másfelől az elvárható készültségi szint elérése érdekében indokolt együttműködési gyakorlatokat szervezni az elhárításban résztvevő szervezetek számára. A gyakorlatok szervezését a Kat. tv.írja elő, a végrehajtását pedig a szakterületek rendeletei, intézkedései szabályozzák. Gyakorlatok szervezésével megvalósuló általános célok Általános célként megfogalmazható, hogy a katasztrófavédelmi feladatokkal rendelkező szerveknek készen kell állniuk a beavatkozásra, a katasztrófák kezelésére, életmentésre, a károk csökkentésére, a lakosság tájékoztatására, a társadalmi és szakmai kommunikációra. Következésképpen a felkészítő gyakorlatok irányítóinak és a végrehajtó állomány minden tagjának egyéni és szervezeti szinten is megfelelő releváns tudással kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük a fent felsorolt feladataikat más szervekkel együttműködve teljesíteni. A gyakorlatszervezés általános szabályai A gyakorlat szabályszerűsége, a levezetés szakszerűsége, a tapasztalatok rögzítése, visszakereshetősége és felhasználhatósága érdekében az alábbi dokumentumokat minden esetben el kell készíteni: -

Jogszabályi alap, a gyakorlat elrendelésére jogosult megnevezése.

-

3 terv: felkészülési, levezetési, értékelési terv.

-

Kommunikációs lista.

-

Forgatókönyv.

-

Műveleti napló.

56

A gyakorlatok szintjei A katasztrófa nagysága meghatározza a leküzdésére felsorakoztatott erők volumenét, összetételét, az irányítói szintet. Ennek megfelelően a katasztrófavédelmi feladatok ellátására központi, területi és helyi(járási) szintű gyakorlatok tartására adhat utasítást a gyakorlat elrendelője. A különböző szintű gyakorlatokon résztvevő szervezetek az adott szintű egységeikkel vesznek részt. A gyakorlatok típusai A tűzoltó szakma és a polgári védelmi szakterület a saját szakfeladatait begyakorló, a képességi szinteket felmérő, ellenőrző gyakorlatokat szerveznek. A technika fejlődése újabb veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét is magában hordozza, ezért folyamatosan bővül azon feladatok sora, amelyek elvégzésére a szakembereknek a gyakorlatokon fel kell készülniük. Tűzoltási gyakorlatok szervezőjeként, vezetőjeként és a hazai, nemzetközi szakma fejlődési irányát figyelemmel kísérve azt tapasztaltam, hogy a veszélytípusok számának bővülése egyben a beavatkozások összetettségének növekedést is jelenti. Egy feltételezett katasztrófahelyzet kezelése elképzelhetetlen és szakmaiatlan lenne több különböző köteles és önkéntes szervezet bevonása nélkül. Megfigyeléseket végeztem azokon a tűzoltási begyakorló gyakorlatokon, amelyeken több tűzoltóparancsnokság és katasztrófavédelmi őrs rajai, erői dolgoztak együtt. A megfigyelés tárgya a gyakorlatok előkészítése, az együttműködő szervek feladatainak meghatározása, a levezetés irányítása és a gyakorlat értékelése volt. A tapasztaltakat feldolgozva arra a következtetésre jutottam, hogy a több, más szakterületről érkező, valamint civil mentőegységeket is bevonó gyakorlatoknak nincs saját, rendszerbe állított, a speciális feladatokat is feldolgozó szabályzata. További tanulmányozásnak vetettem alá a tűzoltó és a polgári védelmi gyakorlatokat abból a szempontból, hogyan lehetséges tervezetten, jól előkészítve, megszervezve és lebonyolítva, komplex katasztrófahelyzetekre felkészíteni az állományt. Megállapítottam, hogy nem külön szakterületekre kell szabályokat kidolgozni, hanem új gyakorlattípust kell kialakítani. Ez az új gyakorlatforma a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlat.

57

Elsőként a polgári védelmi, majd a tűzoltói gyakorlatok jelenlegi formáit, szabályait ismertetem, ezt követően bemutatom a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlatok szervezésének általam kidolgozott követelményeit.

III.1

POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK GYAKORLATAI

A polgári védelmi gyakorlati kiképzés céljaaz elsajátított ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának begyakorlása, a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködésének begyakorlása, továbbá a mozgósítás időben történő elérése. A polgári védelmi gyakorlati kiképzésre a BM OKF főigazgatója évenként, az elméleti kiképzéshez igazodó gyakorlati kiképzési programot hagy jóvá. A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére jogosult központi szinten a főigazgató, területi szinten a megyei védelmi bizottság elnöke, illetve az igazgató,helyi szinten a polgármester, illetve a kirendeltségvezető. A polgári védelmi gyakorlatok rendszere, szervezése A szakterületi gyakorlatok tervezése, szervezése, értékelése, gyakorlaton résztvevők minősítése a BM OKF Kiképzési Szabályzata (továbbiakban: Kiképzési Szabályzat) alapján készített központi, területi, helyi levezetési terveknek megfelelően történik.[22] A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatának eltérő szabályai A gyakorlat időpontját a gazdálkodó szerv vezetője határozza meg, a saját maguk által kidolgozott tervek alapján vezetik le, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviselője ellenőriz az alábbi szempontok szerint: • működési képesség elérése, a személyi és tárgyi feltételek alkalmassága, • az irányítási és jelentési rendszer, az információáramlás alkalmassága, • az állomány feladatismerete, a beavatkozás feltételeinek megléte, • a szervezet folyamatos működéséhez kapcsolódó feltételek megléte, • a szervezet megalakításával, gyakoroltatásával kapcsolatos dokumentumok. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melyben rögzítik a megfelelőségeket, a hibákat, hiányosságokat, amelyet a kijelölt határidőre ki kell javítani. 58

III.1.1 A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATOK TÍPUSAI A gyakorlat típusát az határozza meg, hogy milyen célt kívánunk a gyakorlat szervezésével elérni. Ennek alapján megkülönböztetjük a vezetést-irányítást, a szakfeladat-ellátást, az információáramlást, a készenlétbe helyezést tesztelő, begyakorló gyakorlatokat, továbbá a komplex katasztrófakezelési és az ellenőrzési gyakorlatokat. -

Törzsvezetési gyakorlat: előre kidolgozott forgatókönyv alapján, elméleti szintű.

-

Kommunikációs információk

gyakorlat:

megosztását,

a

előre

kidolgozott

folyamatos

alaphelyzet

kommunikáció

alapján

fenntartását

gyakorolja. -

Mozgósítási gyakorlat: a szervezetek mozgósítási készenlétbe helyezésére irányul.

-

Szakfeladat ellátására irányuló gyakorlat: a polgári védelmi szakterület feladatrendszerébe tartozó tevékenységek alkalomszerű gyakoroltatására irányul.

-

Komplex gyakorlat: előre kidolgozott forgatókönyv alapján, valós helyzetet imitál.

-

Ellenőrző gyakorlat: polgári védelmi szervezetek alkalmazhatóságát gyakorolja.

III.1.2 A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATOKON RÉSZTVEVŐK KÖRE A gyakorlat elrendelője meghatározza a katasztrófavédelmi feladatokkal rendelkező résztvevők körét, akik feladatok teljesítésére kötelezettek. Szituációkra épülő gyakorlatok

esetén

a

katasztrófahelyzet

sérültjeit,

áldozatait

imitálók

közreműködésére is szükség lehet. Ezen kívül előzetesen meghatározott hazai vagy nemzetközi szakértők, megfigyelők, ellenőrök is jelen lehetnek a gyakorlatokon.

59

A résztvevők köre: -

Hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya (központi, területi, helyi).

-

Védelmi igazgatás szervei (megyei, fővárosi és helyi (járási) védelmi bizottságok).

-

Központi és területi veszélyhelyzet-kezelési központok tagjai.

-

Külső résztvevők (meghívás szerint):

III.2

•

Államigazgatási szervek (központi, területi szintek).

•

Médiaszolgáltatók.

•

Önkormányzatok.

•

Köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetek.

•

Önkéntes mentőszervezetek.

•

Civil szervezetek.

HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁGOK (HTP) GYAKORLATAI

A vonulós tűzoltóállomány feladata tűzesetek során az emberélet, az állatok, értékek mentése,

természeti

katasztrófák

bekövetkezésekor

(pl.:

árvíz,

belvíz,

földcsuszamlás) a keletkezett károk elhárítása, a tűz vagy balesete következtében kiszabadult veszélyes anyagok terjedésének megakadályozása, valamint közúti-, légiés vízi balesetek során a műszaki mentés végrehajtása. Ezekre az alapfeladatokra kell a vezető-irányító valamint a végrehajtó állománynak felkészülnie a tűzoltói gyakorlatokon. A gyakorlatok típusait tehát ez esetben is a kitűzött célok határozzák meg.

III.2.1 A TŰZOLTÓI GYAKORLATOK FAJTÁI -

Vezetési törzsgyakorlat: Célja a tűzoltás vezetésére jogosultak szervező, irányító munkájának, tűzoltás-taktikai, technikai ismereteinek fejlesztése, a kapcsolatos ismereteik ellenőrzése.

-

Vezetési gyakorlat:A vezetési gyakorlat célja a gépjárművezetők vezetési készségének növelése, valamint az, hogy jártasságot szerezzen a tűzoltó gépjárművek és speciális szerek kezelésében.

60

-

Tűzoltási gyakorlat:Célja a választott anyag égésének körülményeihez (erős füst, nagy hőterhelés, stb.) szoktatni az állományt, gyakorolni az oltási eljárás, eszköz, oltóanyag alkalmazását.

-

Szerelési gyakorlat:Célja a tűzoltás és műszaki mentésekhez rendszeresített tűzoltó eszközök használatának, a végrehajtás készségszintű elsajátítása.

-

Tűzoltótechnika-kezelői gyakorlat:Célja a kezelői képesítéssel rendelkező személyi

állomány

részére

a

rendszeresített

kisgépek

(hidraulikus

mentőkészlet, motoros láncfűrész, motoros gyorsdaraboló, mobil szivattyúk, stb.) eszközök, felszerelések (Force balta, emelők, emelőpárnák, stb.) gépjárműfecskendők és különleges szerek kezelésének, működtetésének, használatának gyakoroltatása, lehetőség szerint a rá jellemző alkalmazási, működtetési környezet imitálásával. -

Helyismereti gyakorlat:Célja, hogy az állomány ismerje meg – a tűzoltóság működési területén található létesítmények, küszöbérték alatti üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek vonatkozásában – mindazon lényeges körülményt, amely a megelőző és mentő-tűzvédelemmel, továbbá a súlyos káresemények elhárítási tervben és a belső védelmi tervben meghatározott feladatokkal kapcsolatba hozható.

-

Szituációs

begyakorló

gyakorlat:Célja

az

állomány

taktikai

bevethetőségének szinten tartása, fejlesztése az országos és a nemzetközi tapasztalatok adaptálása a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenység terén. -

Ellenőrző gyakorlat:Célja a szerelési, helyismereti, szituációs begyakorló gyakorlatokon elsajátított ismeretek ellenőrzése, a tűzoltás, műszaki mentés vezetésének, a tűzoltásnál szervezhető beosztási feladatok gyakorlása. Az ellenőrző gyakorlat alkalmas a tűzoltóságok tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható

személyi

állománya

elméleti,

gyakorlati

ismereteinek,

a

felszerelések üzembiztonságának megítélésére, a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervben, valamint a szabályzatokban meghatározott feladatok ismeretének felmérésére. -

Katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat:Célja a társszervekkel történő együttműködés begyakorlása.

61

III.2.2 A TŰZOLTÓ GYAKORLATOKON RÉSZTVEVŐK KÖRE A tűzoltógyakorlatok a szakfeladatok ellátására készítenek fel, következésképpen a tűzoltóságok szakemberei vesznek részt benne. A katasztrófa-felszámolási és az ellenőrzési gyakorlatok céljaik elérése érdekében már bevonnak közreműködő társszerveket.

III.3 A

A KATASZTRÓFAVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORLAT következőkben

összeállított

a

katasztrófavédelmi

követelményeinek,

katasztrófavédelmi

feladatok

együttműködési

szabályzatának végrehajtására

gyakorlat

elemeit

felkészítő

általam

ismertetem. gyakorlatok

A jogi

szabályzóiban, az irányítói-vezetési előírásokban foglaltak és a fennálló intézményi rendszeralapján, az egyes szakaszok egymásra épülésének elvét követve a gyakorlatok szervezésének menetét komplex rendszerbe foglaltam. A megállapított kritériumok, feladatok teljesítésével az egyes műveletek végrehajtása egységes alapokra kerülhet, a lépések, folyamatok követhetőkké, az egyes elemek és az eredmények összehasonlíthatókká, alkalmazhatókká válhatnak.

III.3.1 A

KATASZTRÓFAVÉDELMI

EGYÜTTMŰKÖDÉSI

GYAKORLAT

FOGALMA,

CÉLJA

A katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlat elsődlegesen a beavatkozó szervezetek közötti együttműködési feladatok begyakorlására szolgáló tevékenység, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet a képzési rendszerén belül szervez saját állománya részére, egyes, közreműködésre kötelezett szervek, valamint önkéntes civil szervezetek bevonásával. A képzési gyakorlat során valósághű körülmények teremtésével, előre meghatározott követelmények, forgatókönyv alapján tervezett, irányított, folyamatában kontrolált módon nyílik lehetőség több szakfeladat begyakorlására, a felkészültség szinten tartására és fejlesztésére. A gyakorlat lehetőséget ad a beavatkozói állomány felkészültségének, az alkalmazott eszközök és módszerek működőképességének mérésére, a tervek, eljárásrendek új koncepciók, fejlesztések megfelelősségének, hatékonyságának ellenőrzésére, a beavatkozás gyenge pontjainak felderítésére.

62

III.3.2 A GYAKORLATSZERVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Betartva a jogszabályi előírásokat, a minőségbiztosítási szabályokat, a szakmai protokollt elsőként biztosítani kell a gyakorlatszervezés és lebonyolítás működési, személyi és tárgyi feltételeit. Tervezési és ütemezési tervet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szükséges dokumentumok jegyzékét,a nevesített feladatokat végrehajtó csoportokat, a kijelölt felelősöket, a logisztikai feladatokat, a kommunikáció formáit, eszközeit. Elengedhetetlen az előkészítés vagy a levezetés során esetlegesen előforduló problémákra, a változások menedzselésére felkészülni. Mindezek alapján elő lehet készíteni a gyakorlaton felhasználásra kerülő okmányokat, felszereléseket, eszközöket.

III.3.3 A GYAKORLAT SZINTJEI A végrehajtandó feladat nagyságalapján a gyakorlat szintje lehet: -

helyi (járási),

-

területi,

-

regionális,

-

országos,

-

nemzetközi.

III.3.4 A RÉSZTVEVŐK KÖRE -

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományán és az imitálókon túlmenően:

-

a védelmi igazgatás szervei (megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok),

-

a központi és területi veszélyhelyzet-kezelési központok tagjai,

-

az ágazati szervek katasztrófavédelmi feladatokkal rendelkező szervezetei,

-

az illetékes önkormányzat,

-

a köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetek,

-

az önkéntes mentőszervezetek,

-

civil, karitatív szervezetek,

-

médiaszolgáltatók,

63

-

egyéb meghívottak, megfigyelők,

-

ellenőrzésre jogosultak.

III.3.5 A GYAKORLATSZERVEZÉS SZAKASZAI 1.

A gyakorlat elrendelését követően tervezés.

2.

Előkészítés, szervezés.

3.

Levezetés (vezetés, végrehajtás, megfigyelés, ellenőrzés).

4.

Értékelés.

5.

Jelentéskészítés.

A gyakorlat megtartásáról szóló döntés A gyakorlat megtartására vonatkozó döntés során kijelölésre kerül az előkészítésért felelős bizottság,meghatározásra kerülnek a várható költségek és annak viselői. A gyakorlatra részletes ütemterv készül, amelybenrögzítvevannak az elvégzendő fő feladatok, a határidők és felelősök, a kijelöltfőirányító és a főértékelő. Pontosan szerepel benne az előkészítő ülések, konzultációk tervezett időpontjai, a levezetési terv elkészítésének határideje,az irányítók, értékelők, gyakorló állomány részére tervezett felkészítő foglalkozások időpontjai. Az ütemtervben vannak megadva a gyakorolni kívánt szituációhoz és a résztvevők felkészítéséhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb, az előkészítő hatáskörébe tartozó szervezési feladatok, úgy minta résztvevők kijelölése,a résztvevők ellátásának, utaztatásának, elszállásolásának biztosítása,a belépési engedélyek kiadása,a média tájékoztatásának előkészítése,a veszélyhelyzeti működésre is használt helyiségek rendelkezésre állásának biztosítása,végrehajtási gyakorlat esetén a helyszín biztosítása,a gyakorlati dokumentáció időben történő elkészítése, jóváhagyásra történő felterjesztése. Az engedélyezést követően az alábbi dokumentációkat kell készíteni, illetve vezetni:

64

III.3.6 A GYAKORLATOK MEGTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK Levezetési terv: Tartalma: -

beállított helyzetszöveges és térképes mellékletekkel illusztrálva,

-

károsító hatások,

-

lakosságot érintő információk,

-

védekezésbe bevont erők, eszközök, védelmi infrastruktúra,

-

tervezett feladatok,

-

végrehajtási (logisztikai, pénzügyi, személyi) feltételek.

A terv összefoglalja a lakosságvédelmi intézkedéseket, kárelhárítási feladatokat, amelyek szervezetileg és időben (esetleg térben) jól elkülöníthető mozzanatokban csoportosíthatók. Gyakorlatterv: Részletesen tartalmazza a gyakorlat tervezett végrehajtását. Fő része a táblázat, amelybenrögzítve van a gyakorlat kezdete, tervezett befejezése és a gyakorlat legfontosabb eseményei. Kommunikációs lista: Összefoglalja a gyakorlat során alkalmazandó kapcsolattartási pontokat és a használandó fő- és tartalék kommunikációs eszközöket. Műveleti napló: A gyakorlat közben a gyakorlatvezető által hozott intézkedéseket tartalmazza. A Műveleti Napló bejegyzéseiből azonosítható a kiadott intézkedés vagy keletkezett információ ideje, címzettje, tartalma, ezáltal az eseménysor későbbi rekonstruálható. Értékelési terv: Az értékelés során az elért teljesítményt összehasonlítják az elvárt teljesítményt megfogalmazó követelményekkel, a kitűzött célokkal a megadott szempontok alapján, így értékelhető a feladat-végrehajtás minősége, az elért eredmény.

65

III.3.7 A GYAKORLAT ELŐKÉSZÍTÉSE Minden esetben szükség van az együttműködőkkel közös tervezői értekezlet lefolytatására, a kapcsolattartási pontok kijelölésére, valamint a feladatok és felelősségek térbeni és időbeni meghatározására. A gyakorlatok előkészítésében és végrehajtásában az állomány részt vehet: • előkészítőként (szervezőként), előkészítő bizottságként, • irányítóként (vezetőként), • értékelőként, • imitálóként, • gyakorló állományként és • megfigyelőként.

III.3.8 A RÉSZTVEVŐK FELKÉSZÍTÉSE Minden résztvevő felkészítő foglalkozás keretében megkapja az alábbi tájékoztatást a gyakorlattal kapcsolatban: • cél, tartalom, • hely, időpont, • típus, módszerek, • vezetők és résztvevők köre, • feltételezett helyzet, • főbb mozzanatok és időbeosztás, • logisztika rendje, • résztvevő állomány feladatai, • munka- és balesetvédelmi ismeretek. A gyakorló állomány felkészítése: A gyakorló állománynak pontosan kell ismerniük a gyakorlat kereteit és a gyakorlat során teljesítendő feladataikat. Felkészítésük és írásos tájékoztatásuk az egyes résztvevő szervezetek feladata és felelőssége. A központi felkészítések (pl. kommunikációs próbák, módszertani gyakorlatok, gyakorlások, főpróba) és a felkészítő foglalkozások összehangolása, megszervezése az előkészítő bizottság feladata. 66

Az irányítók felkészítése: Az irányítók felkészítése, munkájuk összehangolása a főirányító feladata. A gyakorlat elrendelője az irányítók felkészítésére külön felkészítő foglalkozást hív össze, és minden esetben tájékoztatót készít az alábbi tartalommal: • a gyakorlat jellemzői, az irányítók feladatai, • a gyakorlat végrehajtását befolyásoló tényezők, • a gyakorlat műszaki paraméterei, • azok a helyzetek, amelyek esetén be kell avatkozni a gyakorlat menetébe, • a gyakorlat során alkalmazandó biztonsági követelmények, • azokat a körülmények, amelyek alapján az adott szervezet gyakorlatának leállításáról is intézkedhet, egyeztetve a főirányítóval. Az értékelők felkészítése: Az értékelők felkészítése, munkájuk összehangolása a főértékelő feladata és felelőssége A főértékelő az értékelők felkészítésére külön felkészítő foglalkozást hív összeés minden esetben tájékoztatót készít az alábbi tartalommal: •

a gyakorlat célja,

• a gyakorlatra kidolgozott értékelési módszertan, az értékelés fokozatai, • a gyakorlatra kidolgozott egységes értékelési terv, • a gyakorlat során lejegyzendő események, problémák, • a gyakorlaton felmerülő problémák súlyozása, • az értékeléshez kapcsolódó határidők. Az imitálók felkészítése: Abeállított helyzetben a sérülteket imitálók felkészítése az irányítók feladata. Az imitálók felkészítésére rövid felkészítő foglalkozást tartanak, amely során a következőket ismertetik: • a gyakorlat célja, • a gyakorlaton számukra meghatározott felállítási hely és feladat, • az adott szituációban a viselkedési modell.

67

Egyéb résztvevők felkészítése: Az együttműködési gyakorlatokra nemzetközi megfigyelés, tapasztalatszerzés, médiaszereplés céljából megfigyelők hívhatók. A megfigyelők részvételének biztosítása, írásos és szóbeli tájékoztatása az előkészítők feladata. Fontos, hogy a megfigyelők ne zavarják, ne akadályozzák a gyakorlat lefolyását.

III.3.9 A GYAKORLAT VÉGREHAJTÁSA A gyakorlat végrehajtásáért a főirányító az egyszemélyi felelős. A gyakorlat végrehajtása magába foglalja a gyakorlaton valóságban résztvevő vagy valamilyen módon jelzett szervezetek vezetését, irányítását a gyakorlat fő célkitűzései, a felkészítési célok elérése érdekében. Cél, hogy a gyakorlatot a levezetési tervnek megfelelően hajtsák végre, a szükséges adatok időben a megfelelő helyre jussanak, valamint szimulálják a nem résztvevő szerveket/személyeket, esetenként a lakosságot és a médiát. A gyakorlat menete felelősök feladatainak szempontjából: 1. szakasz a gyakorlat közvetlen kezdete előtti feladatok Utolsó ellenőrzések: •

A főirányító ellenőrzi, hogy az irányítók elfoglalták-e pozíciójukat.

•

Az irányítók feladata: -

Az értékelők, megfigyelők, a gyakorló állomány részéremegtartják az utolsó eligazítást, amely során összefoglalják a gyakorlat fő kereteit és céljait, valamint felhívják a figyelmet a biztonsági előírások betartására.

-

Ellenőrzik, hogy mindenki a megadottak szerint viseli megkülönböztető jelzését, illetve a szükséges biztonsági felszereléseket.

-

Szükség szerint a logisztikai körülményekről (különösen étkezés, szünet lehetősége, mosdó) kiegészítő tájékoztatást adnak, valamint elvégzik az órák egyeztetését.

2. szakasz agyakorlat megkezdése és levezetése A gyakorlat elindítása a főirányító feladata. A végrehajtás a forgatókönyvben és a levezetési tervben rögzítettek szerint zajlik.

68

Az irányítók feladata a gyakorlat menete során, hogy folyamatosan nyomon kövesse a forgatókönyvben zajló eseményeket és ügyelnek arra, hogy az általuk irányított szervezet esetén a feladat végrehajtások a megadott időkorlátok között és eredménnyel teljesüljenek. A főirányító saját belátása szerint dönt a gyakorlat további lefolyásáról abban az esetben, ha a gyakorlat menete eltér a forgatókönyvtől (például a gyakorló állomány egy problémának vagy szituációnak egy nem várt megoldásával áll elő). 3. szakasz a gyakorlat befejezése A gyakorlat befejezését a főirányítója rendeli el. A gyakorló állomány egyes csoportjai nem feltétlenül azonos időpontban fejezik be a gyakorlatot. Az irányítók gondoskodnak arról, hogy a gyakorló állomány minden tagja értesüljön a gyakorlat végéről.

III.3.10 A GYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE Első értékelésre a befejezés után közvetlenül, a helyszínen,szóban kerül sor. Ezután a szervezetekgyorsértékelő megbeszélésén a gyakorló állomány, annak vezetője, az irányító és az értékelő részvételével az alábbiak értékelése történik: -

szervezés,

-

gyakorló állomány teljesítménye,

-

alkalmazott eszközök,

-

kommunikáció,

-

együttműködések,

-

felmerült problémák megállapítása.

A gyakorló állomány részére lehetősége van a szervezeti gyorsértékeléseken elhangzottakon túl írásos önértékelés keretében is értékelni a gyakorlat tapasztalatait és saját teljesítményét. A gyakorlat végrehajtását követően összefoglalóírásos értékelő jelentéskészül, amely kiterjed: -

a riasztási fokozat megválasztására;

-

a vonulásra, a felderítésre; 69

-

a katasztrófahelyzet felszámolására, szükség szerint annak részfeladataira, a feladatmegosztásra;

-

az életmentésre;

-

az irányítás szervezésére, a beavatkozó szervek közötti kommunikációra, feladatszabásra;

-

a logisztikai elemek biztosítására;

-

a külső, szervezet közötti és a belső hírforgalomra;

-

a beosztottak, irányítók magatartására, aktivitására, szerelési tevékenységére;

-

beavatkozáshoz kapcsolódó egyéb feladatok végrehajtására;

-

a baleseti és munkavédelmi előírások betartására;

-

a beavatkozók együttműködésének szakszerűségére és hatékonyságára.

III.3.11 A GYAKORLAT MINŐSÍTÉSE Az értékelés alapján a gyakorlat végső minősítése lehet „Megfelelt” vagy „Nem megfelelt”. Megfeleltnek minősíthető a gyakorlat, ha -

csak kisebb probléma kerül megállapításra,

-

nem kerül probléma megállapításra, továbbá olyan pozitív tapasztalatok születnek, melyek mások számára követendő példát, mintát szolgáltatnak.

Nem megfelelt a gyakorlat, ezért hat hónapon belül meg kell ismételni, ha -

súlyos, kritikus problémák merültek fel a gyakorlaton,

-

az összértékelés nem megfelelő.

A gyakorlat után az előkészítő a tapasztalatok megőrzése és visszakereshetősége érdekében a gyakorlat előkészítéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez kapcsolódó okmányokból adatbázist hozhat létre, amelyet a résztvevő szervezetekkel megoszt.

70

KÖVETKEZTETÉSEK A katasztrófavédelem legfontosabb jogi keretei 2012. évre elkészültek, bár irányelvek és intézkedésekazóta is folyamatosan készülnek, azonban

már

megindulhatott a gyakorlati megvalósítás folyamata. Helyi szinten megkezdődtek a kétoldalú együttműködési megállapodásokban foglalt feladatok teljesítése, köztük a bevonható szervezetek gyakorlati felkészítése. A katasztrófahelyzetek elhárítására történő komplex felkészülés részeként a Kat. tv. gyakorlatok szervezését írja elő. A gyakorlatok megszervezésével javíthatóa katasztrófavédelmi feladatokkal rendelkező szerveknek felkészültségi szintje, konkrétan az életmentés, a károk csökkentés, a társadalmi és szakmai kommunikáció hatékonysága. Következésképpen a felkészítő gyakorlatok irányítóinak és a végrehajtó állomány minden tagjának egyéni és szervezeti szinten is megfelelő releváns tudással kell rendelkezniük, s képesnek kell lenniük a feladataikat más szervekkel együttműködve teljesíteni. Tűzoltási gyakorlatok vezetése és a 15 éves tűzoltó-tanári pályafutásom alatt szerzett tapasztalataimra alapozott kutatásaim eredményeként megállapítottam, hogy a társszerveket és a civil mentőegységeket bevonó felkészítő gyakorlatoknak nincs saját, rendszerbe állított, a speciális feladatokat is feldolgozó szabályzata. További tanulmányozásokkal

vizsgáltam,

hogyan

lehet

tervezetten,

jól

előkészítve,

megszervezve és lebonyolítva, komplex katasztrófahelyzetekre felkészíteni az állományt. Megállapítottam, hogy nem külön szakterületekre kell szabályokat kidolgozni, hanem

új

gyakorlattípus,

a

katasztrófavédelmi

együttműködési

gyakorlat

alapkövetelményeit kell megfogalmazni. Értekezésemben kidolgoztam ennek a gyakorlattípusnak a tervezési, szervezési, levezetési és értékelési szabályait, lépéseit. Meghatároztam a gyakorlatok szervezése során országosan, egységesen alkalmazható alapelveit, az előkészítő, levezető, ellenőrző és értékelő dokumentumok alapkövetelményeit. Ezekre épülve a végrehajtás irányítója az egyedi adottságokhoz, igényekhez igazodva fogalmazhatja meg és végezheti a gyakorlatok szervezését.

71

72

IV.

EGYÜTTMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAPKATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSÁBAN IV.1

ELŐZMÉNYEK

1963 óta folyik bauxitfeldolgozásAjkán, 1995-től a gyárat a MAL Zrt. üzemelteti. A gyár ajkai gyártelepén a bauxitot az alábbi technológiai lépésekben dolgozzák fel: -

A bauxit törése, majd nedves őrlése Na-aluminát lúggal.

- Kovasavtalanítás, feltárás, expanzió (a visszamaradó vörösiszap zagyot több lépésben expandáltatják). -

A feltárt zagyot a vörösiszap mosásával nyert mosófolyadékkal hígítják.

-

Ülepítő berendezésekben szétválasztják a vörösiszapot az aluminátlúgtól.

-

A vörösiszapot mossák, majd a tároló kazettákra szivattyúzzák.

A gyár 10 db vörösiszap-tározót épített Ajkától nyugatra Kolontár irányában, ahol főként vörösiszapot és zagyot tároltak. [23] A vörösiszap a benne levő maradék nátronlúgtartalom miatt veszélyes. A megszáradt vörösiszap por irritálja a légutakat.

IV.2

A KATASZTRÓFA BEKÖVETKEZÉSE

A vörösiszapkiömlése 2010. október 4-én 12:05 és 12:25 perc között történt a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál. A kutatások szerint a gát nem pillanatszerűen szakadt át, hanem 12:10 – 12:25 között folyamatosan. A kiömlő, mintegy 600–700 000 m3-nyi, 7—8 % iszaptartalmú lúg körülbelül 10 km2-es területet fedett be. Elöntötte Kolontár felét, Devecser egyharmadát és elfolyt egészen Somlóvásárhelyig. Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel. A szennyezőanyag bekerült a Torna-patakba is, majd a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába. A vörösiszap által elárasztott területek nagysága a 5. mellékletben levő ábrán látható.

IV.3 -

AZONNALI INTÉZKEDÉSEK Az érintett falvakban a katasztrófavédelem és a tűzoltók a Magyar Honvédség támogatásávalazonnal elkezdtéka mentést. [24]

73

-

A vörösiszap szennyeződés hamar bekerült a Marcal folyóba. Intézkedni kellett, hogy a Rába, majd azon keresztül a Dunane szennyeződjön.

-

A MAL dolgozói azonnal megkezdték a Kolontár feletti 9. tározóban levő 100 000 liter lúgos vizet semlegesíteni savval.

-

A 13-nál is nagyobb pH értékű lúggal szennyezett tárgyak tisztítása híg savakkal (ecet, citromlé) történt, az élővizek kémhatását gipszporral és savas kémhatású ammónium-nitrát műtrágyával csökkentették.

-

A rendőrség büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen, hogy kiderítsék, kit terhel az anyagi és büntetőjogi felelősség.

-

A

környezetvédelmi

államtitkár

október

5-én

azonnali

hatállyal

felfüggesztette a MAL Zrt. termelő tevékenységét. Egyúttal utasította amegsérült tározó helyreállítására. A termelést 15-én indíthatták újra.

IV.4

A VÖRÖSISZAP ÖMLÉST KÖVETŐ ESEMÉNYEK

Hazai és világviszonylatban is rendkívüli katasztrófának számított a tragédia. Magyarországon történt meg először a világon, hogy egy timföldgyár tározójának gátja átszakadt. Az eset nagy visszhangot váltott ki a médiában, a legtöbb vezető offline és online média folyamatosan beszámolt a fejleményekről.[25] A katasztrófában összesen tíz ember halt meg. A legtöbb sérült első- vagy másodfokú égési sérülést szenvedetta lúgtól. A Torna patak és a Marcal folyó holt vízzé vált, minden élőlény elpusztult. Az extrém erős lúgos kémhatás miatt nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát. Szükségessé vált Kolontár teljes evakuálása, mivel a tározó gátjának sérült része összeomlással fenyegetett, amely újabb, mintegy félmillió köbméter iszap kiáramlását jelenthette. A kitelepítettkolontáriakatAjkán közösségi épületekben szállásolták el, amíg a gát erősítését befejezték. A falu közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, hogy megvédjék a házakat az újabb iszapömléstől. A katasztrófa feltételezett okai A gátszakadás előtt két héttel az iszaptározót a vízügyi hatóság ellenőrizte, de semmilyen rendellenességet nem talált. A MAL Zrt. nyilatkozata szerint a gát azért szakadt át, mert a 10-es tározó sarka az agyagos talapzaton megcsúszott.

74

A környezetvédelmi államtitkár nyilatkozata szerint viszont gyanítható, hogy a tározóban a megengedettnél sokkal több iszapot tároltak, illetve a cellákat sem szakszerűen illesztették egymáshoz.[26] Több szervezet, kutatóintézet közösen vizsgálta a gázszakadás okát. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatóinak végeztek vizsgálatot a kiváltó okok felderítésére. A tározók annak idején a Torna árterén épültek, így minimális teherbírású üledékrétegek is kerültek a vörösiszap alá. A tározóból leszivárgó nátronlúg miatt nátriumra cserélődött az agyagszemcsék káliuma. A nátriumos agyagásványok nem tapasztják egymáshoz a talaj szemcséit. Az így meggyengült talaj megcsúszhatott. Ezt az elméletet támasztják alá azok a műholdradaros mérések, amelyek szerint évente 1 cm-rel mozdult el a tározó gátrendszere. Ronthatta a gát stabilitását az is, hogy a lábánál kis mennyiségben szivárgott az iszap, amelyet az üzemeltető visszaszivattyúzott. Ez olyan körforgást indíthatott be, amely lassan alámoshatta a gát alsó rétegét. További szempont, hogy a hőerőművi szürkepernyéből és salakból épült gát mind a mai napig nem cementeződött teljesen össze. A Magyar Állami Földtani Intézet vizsgálata szerint meghibásodott a fölösleges vizet szivattyúzó rendszer. Emiatt a vörösiszap felszínét 1,5-4,5 méter esővíz borította, és a tározó északnyugati sarkában volt a legmélyebb. A gátszakadáshoz tehát a víznyomás is hozzájárult. Egy további felvetés szerint az ajkai tározókat úgy tervezték, hogy a gátakat majd a vörösiszap nyomása stabilizálja. Eszerint a katasztrófában érintett 10-es kazetta elé még egy továbbit terveztek, így a gátat csak olyan erősre építették, mint amilyen két tározó elválasztásához szükséges. A BM OKF az ajkai zagytározó gátszakadásával kapcsolatos károk légi felmérésével a Károly Róbert Főiskola szakértőit bízta meg. A szakértők a szennyező anyagok helyét és koncentrációját multiszenzoros távérzékelési technikákkal pontosan meg tudták határozni. A technológiával pontosan kimutatható volt, hogy a vörösiszappal borított területen hol kell tiltott zónát kijelölni, hol kell a talaj felszínét cserélni, és mely területeken elegendő a talajjavítás.[27] A Kolontár települést elárasztó iszapömlést demonstráló ábra az 6. mellékletben található. 75

IV.5

AZ ELSŐ KORMÁNYZATI LÉPÉSEK, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK JOGI ALAPJA

Magyarország Kormánya a hatályos jogszabályok alapján eljárva (Alkotmány 35. §, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 149. §) rendeletbenhirdette ki a veszélyhelyzetet Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas megye közigazgatási területére. [28][29] A rendelet alapján a veszélyhelyzet elhárításába a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. § alapján a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonhatók.[30] A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság döntése alapján a rendőrség folyamatosan fenntartotta

Kolontár

lezárását.

A

védelmi

bizottság

hangsúlyozta

a

védőfelszerelések, különösen a légzésvédő maszkok és védőszemüvegek használatát. A vörösiszap katasztrófa kezelésére nem volt kidolgozott protokoll. Ennek a katasztrófának az elhárítása soránszükség volt minden bevetett erő szaktudására. Együttműködtek a vízügyi mérnökök, a tűzoltók, polgári védelmisek, rendőrök, honvédek, mentők.[31] Magyarországra érkezett az Európai Unióból két szakember, akik a mérgező iszap kezelésével

és

ártalmatlanná

tételével

kapcsolatosan

jelentős

helyszíni

tapasztalatokkal rendelkeztek.

IV.6

A

KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁST

ÚJJÁÉPÍTÉSI

KORMÁNYZATI

IRÁNYÍTÓ

VEZETÉSI

KOORDINÁCIÓS

TÖRZS

KÖZPONT

ÉS

AZ

(ÚKKK)

TEVÉKENYSÉGE

2010. október 4-én a tűzoltóság a riasztástól számított 8 percen belül a helyszínre érkezett, és megkezdték a lakosság mentését. Az első beavatkozók között 153 hivatásos, önkéntes tűzoltó, és polgári védelmi dolgozó vetette bele magát hősiesen az életveszélyes körülmények közé. Ezt követően érkeztek a rendőrök, a mentők, a Magyar Honvédség, és számtalan civil is segített a mentésben.

76

A helyszíni munkálatokat 2010. november 4-ig a BM OKF Vezetési Törzse irányította, majd az ÚKKKvette át a vezetést, amely tartott egészen 2011. július elsejéig. Akkor ÚKKK helyébe az Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs (ÚKT) lépett. A Vezetési Törzs és az ÚKKK, az érintett önkormányzatokkal, a társszervekkel, civilekkel és karitatív szervezetekkel, azaz több mint ezer ember, több száz technikai eszközzel végezte folyamatosan munkáját a térség helyreállításáért.[32] A kolontári és devecseri kárhelyszíneken a mentési tevékenység irányítása a Vezetési Törzs és az ÚKKK élén váltásos rendben szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi tábornokokkal történt. Az irányítói (operatív) törzs alapfeladata volt a mentés irányítása, a beavatkozók, munkagépek, járművek kirendelése, csoportosítása, a védőeszközök biztosítása, a logisztika, az együttműködés szervezése.[33] A helyszíni operatív törzs mellett a lakosságvédelem, az ingatlankárok felmérése, az újjáépítés tervezése érdekében lakosságvédelmi és helyreállítási–újjáépítési felügyelő is működött egy munkacsoporttal, mely feladatkör novemberben beépült a devecseri helyszínen létrehozott ÚKKK munkájába. Az ÚKKK keretén belül négy munkacsoportot hoztak létre a gyors és összehangolt feladatvégzésre: a műveletirányító, a jogi, az újjáépítési és a logisztikai munkacsoportot. Jómagam a Vezetési Törzs és az ÚKKK munkájában törzstisztként vettem részt. A beavatkozó szervezetekegyüttműködésével volt megvalósítható az élet és vagyonmentés, az élővizek és a levegő monitorozása, az élővizek, a bel- és külterületekmentesítése, a tájrehabilitáció, a kárenyhítés és az újjáépítés.

IV.7

A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TUDOMÁNY EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémiaelnöke találóan fogalmazta meg az evidenciát, hogy a természet erői a megfelelő gondoskodás hiánya esetén olyan katasztrófát okozhatnak, amely megindultságot és félelmet vált ki, egyben saját felelősségünkre hívja fel a figyelmet.

77

Az iszapkatasztrófa azonban az összefogásra való képességet is megmutatta. A katasztrófavédelem, a honvédség, a rendőrség munkatársainak helytállását, akik részt vettek a mentésben, illetve azt követően a károk felszámolásában. [34]

IV.8

KÖZRENDVÉDELEM

ÉS

A

RENDŐRI

SZERVEKKEL

TÖRTÉNŐ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A katasztrófa bekövetkezését követően a helyi rendőri szervek azonnal, szinte a katasztrófavédelemmel egy időben érkeztek a helyszínre. A tűzoltókkal együtt megkezdték az emberek mentését. Nehezítő körülményt jelentett, hogy a rendőrjárőrök nem rendelkeztek semmilyen, a veszélyes anyag ellen védő szakfelszeléssel. A Készenléti Rendőrség több mint négyszáz munkatársa röviddel a katasztrófa után a helyszínre érkezett, és utána folyamatos jelenléttel biztosította a kárelhárításhoz, az élet mielőbbi normalizálásához elengedhetetlen közrendet és közbiztonságot a térségben. A katasztrófakor a helyszínen telepítésre került egy mobil vezetési pont, valamint egy képtovábbító berendezéssel felszerelt helikopter is, így bármely pillanatban azonnali felderítést és intézkedést tudtak végrehajtani. A katasztrófa másnapján, több városból érkeztek még rendőri erők, többek között Budapestről, Győrből, Miskolcról, Debrecenből. Az ő részükre egyéni védőeszközként gumicsizmát, védőruhát, védőkesztyűt és porálarcot adott a katasztrófavédelem. A rendőrök alapfeladata a közrend fenntartása, a terület lezárása volt. Mind járművel, mind gyalogosan teljesítettek szolgálatot.A katasztrófa-elhárítás alatt a kapcsolatot az összekötő tisztjükön

keresztül

tartottuk

legtöbbször

telefonon,

esetenként

személyes

információcserével, feladat meghatározással. A lezárt területre a civil és az egyéb, segítségnyújtásra érkező szervezetek számára az írásos belépési engedélyt a vezetési törzs, később ÚKKK vezetője adta ki. Több esetben előfordult, hogy a rendőri beléptetési pontokon ezt az engedélyt nem fogadták el és a belépni kívánó személyt, illetve szállítmányt visszafordították. A bűncselekmények száma a normál időszakhoz képest a vörösiszap-katasztrófa után nem változott számottevően. Mindössze kilenc bűncselekmény köthető a történtekhez, ezek során elhagyatott autókat fosztottak ki, illetve szabad területen lévő tisztítóanyagokat tulajdonítottak el. Három esetben pedig segélyekkel próbáltak

78

csalni. Vagyis negatív tendencia nem indult el. A rendőrség a katasztrófa-elhárítás teljes ideje alatt megerősített járőrszolgálattal gondoskodott a rendről, a vagyon védelméről.

IV.9

EGÉSZSÉGVÉDELEM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

IV.9.1 ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT (OMSZ) A kolontári vörösiszap katasztrófa elhárításakor az ország történetének egyik legösszetettebb orvosi, elsősegély-nyújtási és légimentési mentőakciója zajlott délután fél kettő és este 10 óra között. 1 órán belül 8 településekről indítottak el mentőegységeket. Az OMSZ a helyszínem egészségügyi törzset, Egészségügyi Vezetési Pontot állított fel és két kárhely-parancsnoki pontot alakítottak ki: Kolontáron az orvosi rendelőben, és Devecserben az idősek otthonában. Az OMSZ folyamatos helyszíni telefonos ügyeletet működtetett, majd foglalkozás egészségügyi szakvizsgával is rendelkező háziorvos kezdte meg a nappali rendelést, éjszakai behívható ügyelettel. Devecseren és Kolontáron folyamatos mozgóőrséget állítottak

szolgálatba.

törzskönyvét

és

Ezen

lejárati

túlmenően

idejét,

vizsgálták

laborvizsgálatokat

a

gyógyszeradományok

végeztek,

felmérték

és

kiegészítették a kórházi készleteket. A sérülteket a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a budapesti Honvéd Kórház, a Péterfy Sándor utcai kórház, a Szent István és Szent László Kórház látta el.

IV.9.2 LÉGIMENTÉS A balatonfüredi légimentőket elsőként egy kolontári szemsérült kisgyerekhez hívták. A helikopteren levők szembesültek elsőként a tragédia nagyságával, az iszapömlés okozta károkkal. Az első korrekt tájékoztatást ők adták a kiterjedésről, amiből következtetni lehetett a katasztrófa óriási volumenére. A gép átmenetileg Kolontáron maradt, majd riasztották a sármelléki, a pécsi és a budaörsi helikopteregységeket is.

79

A

légimentők

vezetője

(orvosigazgatója)

az

egészségügyi

társszervekkel,

kórházakkal, az ÁNTSZ-szel tartotta a kapcsolatot, az OMSZ-os kárhelyparancsnokokkal egyeztetett a folyamatosan változó helyzetről, az ellátási igényekről. A nagyszámú sérült és az utak járhatatlansága miatt a légimentők kezdeményezték a katonai helikopterek felszállását és bevetését is. A pápai kutató-mentő helikopter azonnal el is indult a helyszínre. A Magyar Honvédség katonai helikoptereivel Budapestre is hoztak sérülteket. Tekintettel arra, hogy a Honvéd Kórház nem tudta direktben fogadni a honvédségi helikoptert, a budaörsi reptérre rendelték az OMSZ mentőautókat, akik onnan szállították a sérülteket a Honvéd Kórházba.Időközben Szolnokról szállítóhelikoptert érkezett a katasztrófa helyszínére, amellyel több sérültet hozattak fel Budapestre. Az egészségügyi munkát végző gépek mozgását Budaörsről koordinálták, folyamatosan együttműködve az Országos Mentőszolgálattal.[35] Következtetésként megállapítható, hogy egy jól felszerelt mentőhelikopter bevethető életmentésre és felderítési feladatokra egyaránt, ezért a katasztrófa-elhárításban komoly segítséget jelent. Az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat a helyszínen méréseket végzett és mintákat vett. A vizsgálatok során a szennyeződésben csak átlagos mértékű radioaktivitást tapasztaltak.

IV.9.3 PSZICHOLÓGUSOK SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA Több pszichológus segítettaz embereknek a vörösiszap-tragédia által érintett településekena történtek feldolgozásában. A Helperek - Önkéntes Segítők Közhasznú Egyesületének öt pszichológusa nyújtott lelki segítséget a vörösiszap miatti katasztrófa sújtotta területeken. A pszichológusok többségének már volt tapasztalata hasonló, árvizeknél vagy baleseteknél szükségessé vált tömeges ellátásban. Megérkezésük után kapcsolatban léptek a háziorvosokkal is, és igyekeztek minél több emberrel beszélgetni. Az emberek hálásan fogadták a szakemberek segítségét.[36]

80

IV.10 MAGYAR HONVÉDSÉG A Magyar Honvédség megfeszített munkát végzett a katasztrófa sújtotta térségben. A katonák az első pillanatoktól kezdve bekapcsolódtak a mentési és kárelhárítási munkálatokba, áldozatkészségük és hősiességük példaértékű volt. A Honvédség jelzőrendszere 22 perccel a tragédia bekövetkezte után már leadta a riasztást, hat óra múlva pedig a kijelölt alakulatok a helyszínre értek és megkezdték az emberfeletti munkát. Az elkövetkező hónapokban mintegy 2300 katona es 350 technikai eszköz dolgozott a katasztrófa sújtotta térségben. Október 8-án, a késő esti órákban a légierő egyik éjjellátó készülékekkel felszerelt helikopterének személyzete felfedezte, hogy a gát tovább repedt, ami egy újabb katasztrófa árnyékát vetette előre. Mivel a gát kiszakadása eseten további mintegy félmillió köbméter iszap ömlött volna ki, tétovázásnak nem volt helye. A dunántúli alakulatok parancsnokai éjfélkor riadoztatták az állományt, és másnap reggelre mintegy háromezer ember kitelepítéséhez elegendő katona es technikai eszköz sorakozott fel a térségben. A Magyar Honvédség már komoly tapasztalatokat szerzett az árvízi katasztrófák kezelésében, viszont a vörösiszap ömléshez hasonló esettel a gyakorlatban viszont eddig meg nem találkoztak. A legtöbb katona a vörösiszap semlegesítésében, a szennyezett anyagok elszállításában segített a katasztrófavédelem munkatársainak. A megülepedett iszapot lapátolták, gipszet szétszórva itatták fel a lúgos zagyot, hogy az a mélyebb talajrétegekbe ne húzódhasson le. Ezt a feladatot teljes védőfelszerelésben végezték, eközben a mentésben érintett alakulatok egészségügyi szolgálatai a helyszínen tartottak ügyeletet. Katonák segítették a polgári gépjárművek szennyezett területről történő kilépését is. A Devecsert elhagyó autóknak mentesítésen, illetve alapos alvázmosáson kellett átesniük. Mivel az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred volt a legközelebb a katasztrófa helyszínéhez, szinte minden logisztikai feladat erre az alakulatra hárult. Az élelmezés, az egészségügyi ellátás, az üzemanyag-szállítás, illetve a helyszínre vezényelt állomány elhelyezése egytől egyig a veszprémi alakulatra várt. A vörösiszap-áradat elmosta a Kolontár két részét összekötő, a Torna-patak fölött átívelő vasbeton hidat is, amelynek helyére a szentesi műszaki katonák építettek újat. A közvetlen veszélyhelyzet elhárítása után a Magyar Honvédség katonái a kiömlött vörösiszap összegyűjtésében, az utcák és a járművek mentesítésében vettek részt, de hangsúlyos szerepet vállaltak az újjáépítésben is. 81

A kivezényelt állomány az év végén fejezte be a munkát.

IV.11 VÍZÜGYI HATÓSÁGOK A Közép-dunántúli KÖVIZIG a káresemény kapcsán III. fokú vízminőségi készültséget rendelt el fertőtlenítés, kármentesítés, lúgos kémhatás semlegesítése, a szennyező anyag csökkentése érdekében. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal érintett megyei hivatalai kihirdették a halászati és vadászati tilalom elrendelését. A szennyezett takarmány, illetve élelmiszer forgalomba hozatalának és felhasználásának megtiltására hatósági főállatorvosi intézkedés elrendelésére került sor. Elvégezték az állati tetemek begyűjtését helyi közhasznú munkások segítségével. Az iszapáradással elöntött területeken levő ásott és magán fúrt kutak használatát átmenetileg megtiltották.

IV.12 KARITATÍV SZERVEZTEK Szinte valamennyi hazai szervezet felajánlásokat tett az érintett területeken élők helyzetének gyors javítása érdekében. Ennek keretében többen személyes közreműködésükkel is segítették a helyszínen dolgozó állományt. A karitatív szervezetek munkáját az ÚKKK részeként tevékenykedő Civil Humanitárius Koordinációs Központ hangolta össze. Működése kiterjedt az élelmiszerek, a természetbeni adományok, a higiéniai és egyéb szerek kiosztásának összehangolására. Tagjai a Magyar Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat.

IV.12.1

MAGYAR VÖRÖSKERESZT

A Vöröskereszt Veszprém megyei és budapesti kollégái már a katasztrófa első napján a helyszínre érkeztek, hogy részt vegyenek a segítségnyújtásban. A mentési munkálatok mellett gyorssegélyt is juttattak a területre, amely a mindennapi élethez szükséges

élelmiszereket,

ásványvizet,

tisztító-és

tisztálkodási

szereket

és

védőfelszerelést tartalmazta.

82

A szervezet munkatársai és az önkéntesek élelmiszer- és tisztítószer csomagokat, védőfelszereléseket, tűzifát osztottak, pótolták az ingóságokat, segédkeztek a lakóházak

vásárlásánál

és

a

melléképületek

felépítésében,

biztosították

a

szervezethez beérkező adományok gyűjtésének és kiosztásának feltételeit. A Vöröskereszt önkéntesei és munkatársai szoros együttműködésben dolgoztak a helyi önkormányzatokkal és a területen tevékenykedő segélyszervezetekkel. „Köszönet minden adományozónak, akik az árvíz után ismét bizalommal fordultak a Magyar Vöröskereszthez és pénzbeli, tárgyi adományt ajánlottak fel,” – fogalmazott Habsburg György, a segélyszervezet elnöke.[37]

IV.13 INFORMATIKA ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓ A kárfelszámolást irányító operatív törzs először a katasztrófavédelem autóbuszában dolgozott. Előbb Kolontáron, majd a devecseri polgármesteri hivatal elől koordinálta a munkálatokat. Az autóbuszba néhány, nem a csúcstechnológiát képviselő számítógép volt telepítve. Sajnos internet hozzáférést is csak mobil stickkel lehetett biztosítani. Telefonálni és a társzervekkel kommunikálni is minden irányító a saját, illetve szolgálati helyéről hozott mobiltelefonnal tudott. A beavatkozó szervek állománya a feladatok végrehajtása során EDR rádión kommunikált egymással, illetve a kapcsolattartást a szolgálati mobiltelefonok használata egészítette ki. A kommunikáció kezdetben mind a mobiltelefonokkal, mind az EDR rádiókkal nehézségekbe ütközött, a térerő gyenge, a hálózatok túlterheltek voltak. Ezért a Magyar Telekom Zrt. az érintett átjátszót megerősítette, a Készenléti Rendőrség pedig mozgó vezetési pontját a katasztrófa sújtotta területre telepítette, amellyel a problémák megoldódtak. A lakossággal folytatott kommunikáció a lakossági fórumok, tájékoztatók megtartásával, illetőleg a BM OKF és a megyei védelmi bizottságok által kibocsátott lakossági tájékoztatók, hirdetmények útján történt. A tájékoztatókat már a katasztrófahelyzet első napjától rendszeresen a lakosság részére bocsátották. A feladatok mennyiségének megnövekedése és a jobb telekommunikáció igénye szükségessé tette, hogy új parancsnoksági helyszínt jelöljenek ki Devecserben. A vörösiszap-katasztrófa miatt kiürült panzió takarítás után alkalmas lett az ÚKKK és

83

munkacsoportjainak befogadására. Az informatikai, távközlési hálózat kiépítését a szakemberek órák alatt elvégezték. A számítógépeket központi hálózatba kötötték internet és intranet hozzáféréssel, így közvetlen kapcsolatba kerültek a kormánnyal és az illetékes szaktárcákkal, valamint az újjáépítéshez és a lakosság ellátásához szükséges központi adatbázissal és a társszervekkel. A kapcsolattartók kaptak a beosztáshoz kötődő szolgálati telefont is.

IV.14 LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁSA A logisztikai csoport a katasztrófavédelmi logisztikai feladatok végzése körében megszervezte a lakosság kitelepítését és befogadását, ellátását, gondoskodott az adományokraktározásáról, elosztásáról,valamint biztosította az ÚKKK működését. A társszervek együttműködésének értékelése A vörösiszap-katasztrófa elhárítása kiemelkedően magas szintű együttműködőképességet igényelt. Nem csupán váratlan helyzetben kellett a mentést, mentesítést elvégezni, hanem valójában még soha be nem következett, rendkívül súlyos katasztrófahelyzetet kellett kezelni. Az első lépések során a gyorsan sorjázó intézkedések végrehajtásakor még nem volt szembeötlő, mely területeken nincsenek összehangolva a beavatkozó egységek. Ennek oka az lehetett, hogy nem volt idő tervezésre, a beavatkozók az eddigi tapasztalataikra, megérzésiekre hagyatkozva igyekeztek uralni a helyzetet, Később azonban megkezdődhetett a tervszerű kárenyhítés, amely során több hiányosságra is fényderült. Hibalehetőséget hordozott magában, hogy a kommunikációra, információátadásra használt eszközök szervezetenként eltérőek voltak. Nehézséget okozott, hogy a különböző szervek különböző típusú eszközöket használtak egyazon feladat közös végrehajtása során (pl. a katasztrófavédelem, a Honvédség, a MAL szivattyúi nem mindig voltak kompatibilisek egymással). A munkaszervezést tette nehézkessé, hogy a különböző szervek eltérő váltásos rendben dolgoztak, ezért minden alkalommal ki kellett oktatni az új állományt az adott helyzetben alkalmazott módszerekre, a kialakított rendre. Ezáltal nem

84

alakulhatott ki rutinmunka a közvetlen kollégákkal, nem lehetett stabil, hosszabb távra szóló együttműködési rendszert felépíteni. A jelentési rendszer szintén szervezetenként különböző volt: mindegyik saját csatornát használt saját jelentésmintával, úgy küldte fel külön-külön is saját szakmai vezetőinek. A munkaszervezéshez szükséges logisztika szintén akadozott, különösen a védőfelszerelések biztosítása és a hideg elleni védelem nem volt megoldott kérdés.

KÖVETKEZTETÉSEK A vörösiszap-katasztrófa soha nem látott méretű károkat okozott és emberéleteket követelt. A beavatkozó erők feladataikat rendkívüli körülmények között, az egészségre, a testi épségre veszélyes környezetben végezték. Értekezésem első felében rámutattam arra a tényre, hogy a katasztrófák kezeléséhez szükség van ismerni a katasztrófa kiváltó okát. Jelen esetben azonban a mai napig tisztázatlan körülmények között és okok miatt szakadt ki a tározó gátja. Ezért nehéz volt ott helyben megállapítani az elhárítás, a mentés, a mentesítés optimális eszközeit, módszereit. A pillanatok alatt keletkezett tragédia okozta pánikhelyzetben a legjobb szándék mellett is előfordultak olyan átgondolatlan intézkedések, cselekedetek (pl. védőruha nélküli mentés az iszapból), amely veszélyeztette a mentést végző életét, biztonságát is. A beavatkozó szervek szakembereinek lélekjelenléte sok esetben mentett emberéleteket, előzött meg súlyos sérüléseket. A tapasztalt szakemberek a más területen (pl. árvízi mentésben) szerzett ismereteiket felhasználva voltak képesek jó döntéseket

hozni.

Az

együttműködések

hiányosságait

igyekeztek

logikus

gondolkodással, megoldásra törekedve kiküszöbölni. Megállapítható, hogy a több területen nehezen lehetett összehangolni az együttműködők eszközeit, módszereit.

85

Szükség van az együttműködési feladatok végzése során felbukkanó hiányosságok számbavételére, ennek alapján a jövőben felkészítések, képzések együttműködésre irányuló feladatainak begyakorlására. Összességében állíthatjuk, hogy a katasztrófahelyzet kezelése a mentésben résztvevő egységeknek, a lakosság ellátása a segítő civil, karitatív szervezeteknek, magánszemélyeknek köszönhetően a lehetőségekhez mérten jól működött.

86

ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÖSSZEGZÉSE Értekezésem

készítéséhez

használt

kutatási

módszereim,

nevezetesena

katasztrófavédelmi feladatokat meghatározó, hatályos jogszabályok, szakirodalom tanulmányozása, a hivatásos tűzoltói pályafutásom évei alatt szerzett tapasztalataim, a szakterület elismert szakembereivel idehaza és külföldön folytatott konzultációim, a BM OKF Műszaki Tanácsadó Testületében végzett tudományos munkám, illetvea társszervi gyakorlatokon, bemutatókon, konferenciákon szerzett ismereteim mind hozzájárultak ahhoz, hogy átfogó ismereteket gyűjthettem össze a katasztrófavédelmi feladatokban közreműködők együttműködéséről. Az első fejezetben nevesített katasztrófavédelmi alapfogalmak hiteles forrása a Kat. tv. volt. Ez a jogszabály a legfrissebb tudományos eredményeket feldolgozva határozta meg a vonatkozó alapfogalmakat. A katasztrófák típusainak rendszerbe foglalása összetettebb kutatást igényelt, hiszen ezt nem lehet jogszabályi szinten definiálni, ezt a szakmának kell tudományosan értelmezni. A 20 éves szakmai pályafutásom alatt többször volt szükség a katasztrófák jellemzőinek vizsgálatára, újabb célok (pl. oktatás, jegyzetírás, gyakorlatszervezés, tervkészítés stb.) érdekében áttekinthető, a konkrét feladat elvégzését segítő csoportosítási rendszer létrehozására. Jelen értekezésemben a 2011. évben a közreműködésemmel írt, középiskolásoknak szóló Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédletben kidolgozott rendszert vettem alapul. A második fejezetben a Kat. tv. és végrehajtási rendeletei, valamint a BM OKF honlapján közzétett információk, kiadott főigazgatói intézkedések alapján áttekintést adtam a katasztrófavédelmi feladatok irányítási rendjéről, a belügyminiszter irányítása

alá

tartozó,

katasztrófavédelemi

feladatokat

végző

szervezetek

katasztrófavédelmi felkészülési feladatairól. Ezek a szervek a rendvédelmi szervek (azaz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv – különösen kiemelve mutattam be a BM OKF irányítási rendjét –, a polgári védelmi szervezetek, a Rendőrség, a Büntetésvégrehajtás szervezete, valamint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, tehát az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat), továbbá a Vízügyi

87

Igazgatási

Szervek

katasztrófavédelmi

és

a

feladatok

Terrorelhárítási végzésére

köteles

Központ. egyéb

Összefoglaltam szervezetek

és

a az

állampolgárok katasztrófavédelmi feladatait. Ezek a szervezetek a következők: Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Állami Meteorológiai Szolgálat, Állami Mentőszolgálat, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal, állampolgárok, gazdálkodó szervezetek, nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és az illetékes önkormányzat. A katasztrófákra történő felkészülés és az elhárítás során a fent nevezett szerveztek együttműködve teljesítik feladataikat, ezért megvizsgáltam és bemutattam az együttműködések jelenlegi állapotát. Megállapítottam, hogy nincs kialakítva az együttműködések kötésének, gyakorlati felhasználhatóságának rendszere, ezért kidolgoztam az együttműködők körének és feladataiknak a rendszerbe foglalására alkalmas adatbázist. A harmadik fejezetben a polgári védelmi gyakorlatok rendjét szabályozó rendeletben foglaltak alapján bemutattam a polgári védelmi gyakorlatok szervezésének, levezetésének szabályait. A Kiképzési Szabályzat és tűzoltógyakorlat-vezetői munkám során szerzett tapasztalataim alapján összesítettem a tűzoltógyakorlatok típusait, áttekintettem szervezési, levezetési szabályaikat. Megállapítottam, hogy a társszerveket és a civil mentőegységeket is bevonó gyakorlatoknak nincs saját, rendszerbe állított, a speciális feladatokat is feldolgozó szabályzata. A gyakorlatok szervezéséről szóló további szabályzókat, jelentéseket tanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy nem külön polgári védelmi vagy tűzoltói gyakorlatokra kell együttműködési szabályokat kidolgozni, hanem új gyakorlattípust, a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlatot kell létrehozni. Kidolgoztam tehát ennek a gyakorlattípusnak a szervezési alapkövetelményeit, keretszabályait. A negyedik fejezetben a közelmúlt legnagyobb magyarországi katasztrófájának, az ajkai

vörösiszap-tározó

szakadásának

katasztrófa-elhárítási

munkálataiban

személyesen szerzett tapasztalataimat összegeztem. A mentési munkálatokat abból a szemszögből elemeztem, hogyan valósult meg a társszervek összhangja az együttműködésekben. Megállapítottam, hogy több esetben gördülékenyebbé és hatékonyabbá lehetett volna tenni a közös munkát, ha a felkészülési időszakban, a kiképzési

gyakorlatokon

a

társszervek

begyakorolják

az

együttműködési 88

megállapodásban foglalt feladatokat, ha ismerik egymás bevethető eszközeit, alkalmazott módszereit, irányítási rendjét.

ÖSSZEFOGLALÓ VÉGKÖVETKEZTETÉSEK A kutatásaim során tanulmányozott, elemzett és feldolgozott adatok, ismeretek alapján az alábbi végkövetkeztetéseket állapítom meg: Magyarország polgárait veszélyeztető tényezők nevesítéséhez, a veszélyhelyzetkezelés

felelősségi

rendszerének

felállításához,

azelméleti

és

gyakorlati

kiképzéstematikájának összeállításához, a kárelhárítás megtervezéséhez, a bevont szervek tudatos, eredményes közreműködéséhez szükség vana katasztrófák jellemzőinek átfogó ismeretére. A katasztrófavédelem irányításában újonnan bevont védelmi bizottságok és elnökeik számára a döntéseiket megalapozó katasztrófavédelmi ismereteket szükséges biztosítani. Ez magába foglalja a katasztrófák jellemzőinek, az együttműködő szervezetek irányítási rendszerének és működésének, valamint a katasztrófavédelmi együttműködő

gyakorlatok

rendeltetésének

ismeretét.

Javasolt

ezekre

a

gyakorlatokra a védelmi igazgatás vezetőit is meghívni. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet és a katasztrófa-elhárításba bevont szervek közötti együttműködési megállapodások kötésének célja, hogy átlátható és lebiztosított legyen a társszervek bevetésével biztosítható eszköz- és személyi állomány

mennyisége,

minősége.

Jelenleg

nincs

rendszerbe

foglalva

az

együttműködői kör és a vállalt feladatok kialakításának szempontrendszere. Az együttműködő szervek katasztrófavédelmi feladatai alapján össze kell állítani egy adatbázist, amelyben rögzíteni szükséges a katasztrófa-elhárításba bevonható szervezetek nevét és az együttműködési területeket. Ezzel az adatbázissal a felkészülés objektív módon tervezhető, a beavatkozások során egzakt módon meghatározható és kijelölhető az együttműködő szervezetek által felajánlott erő és képesség. Átláthatóváválik, hogy milyen típusú és térbeli-időbeli nagyságrendű katasztrófahelyzetekbe mely erők, milyen módon vonhatók be. A tapasztalatok

89

elemzése, értékelése pedig segíthet meghatározni a kooperáció továbbfejlesztésének feladatait. Akatasztrófavédelmi feladatok tervezése, szervezése a központilag megfogalmazott, prioritásként kezelt elv, az egységesség elve alapján történik. Ennek az elvárásnak megfelelve, ám a speciális igényeket szem előtt tartva, a rugalmas tervezhetőség lehetőségét meghagyva kell meghatároznia gyakorlattervezés és megvalósítás rendszerét. Egy új gyakorlattípus, a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlat követelményrendszerének

elve,

hogy

a

gyakorlatok

műveletirányítása

és

végrehajtása egységes alapokon történjen, ezáltal a lépések, folyamatok követhetők, az egyes elemek és az eredmények összehasonlíthatók, alkalmazhatók legyenek. A katasztrófa-elhárításra felkészítő gyakorlatok során meg kell ismerni az együttműködő szervezetek személyi állományának képzettségét, eszközeit, speciális képességeit, a szervezet irányítási rendjét. Az együttműködéseket begyakorló gyakorlatok követelménye, hogy összehangolja a különböző szervezetek munkáját, eszközeit, kommunikációját. Magyarországon a 2012. évtől a központosított állami irányítás lehetővé teszi, hogy országos szinten átláthatóvá váljanak a bevonható köteles és önkéntes személyek, szervezetek, ismert legyen szakmai és technikai felkészültségük. A felkészülési gyakorlatok ezáltaljogszerűen, tervezhetően és ellenőrizhetően valósíthatók meg, a közreműködők felkészítése pedig ténylegesen azokra a katasztrófavédelmi feladatokra irányulhat, amelyek ismeretére a valóságos katasztrófahelyzetekben szükség van.

90

ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédletben azáltalam összeállított, a katasztrófáksajátos jellemzői alapján készített csoportosítást alapul véve a katasztrófák típusaitúj rendszerbe foglaltam. Ezt a rendszert használtam a pedagógusok katasztrófavédelmi továbbképzésein tartott előadásaimon, valamint a tűzoltók számára szervezett katasztrófavédelmi gyakorlatokon is. ABM OKF és a katasztrófa-elhárítás során beavatkozó szervek között megkötött együttműködési

megállapodásoktanulmányozása,

elemzése

során

tapasztaltak

alapján kidolgoztam az együttműködő partnereket és az együttműködési területeket átlátható módon összesítő mátrix rendszert. Azadatbázis az együttműködések aktivizálásakorpraktikusan kezelhető, használható. A katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés során az elméleti képzést követő gyakorlatok tapasztalatainak elemzésére alapozva, az együttműködések tudatos fejlesztése érdekében kidolgoztam egy új gyakorlattípusnak, a katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlatnak a tervezési, szervezési, levezetési és értékelési szabályait, lépéseit, a szervezés során országosan egységesen alkalmazható alapelveit.

91

AJÁNLÁSOK A Ph.D értekezésemben megfogalmazott következtetések, tudományos eredmények felhasználására tett javaslataim: -

Felhasználni a katasztrófavédelmi felkészülések további szabályzóinak, az egyedi adottságokhoz igazodó igényeket is megfogalmazó belső útmutatók készítése során.

-

Mintaként alkalmazni új együttműködési megállapodások kötése során.

-

Integrálni a katasztrófavédelmi kiképzési rendszer folyamatába.

-

Beépíteni a közoktatásban résztvevő pedagógusok és tanulók képzési anyagába.

-

Alapul venni az együttműködési gyakorlatok szervezésének, levezetésének megtervezése során.

-

Alkalmazni valós katasztrófa-elhárítási feladatok végzése során.

-

További kutatásokat, elemzéseket végezni a témában, amely alapján újabb tudományos eredmények érhetők el.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetemet fejezem ki Dr. habil Cziva Oszkár témavezetőmnek a tudományos munkám irányításáért, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola jelenlegi és volt vezetői, oktatói, tanári és adminisztratív állományának a tanulmányaimhoz nyújtott segítségért. Köszönetemet fejezem volt elöljáróimnak, hogy lehetővé tették és támogatták az értekezés elkészítését, munkatársaimnak és a téma avatott művelőinek, akik önzetlenül, időt és fáradságot nem sajnálva segítséget nyújtottak az irodalmak felkutatásában, szakmai véleményükkel, személyes élményeik, tapasztalataik átadásával jelentősen hozzájárultak a téma kifejtéséhez.

92

TÉMAKÖRBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓIM LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKEK -

Cseffó: Felkészítés zárt téri tüzek oltására, Katasztrófavédelem, XLVIII. évf. 11. szám, Budapest, 2006. november, pp. 11. ISSN 1586-2305.

-

Balázs, Cseffó: Az EFSCA tagjai, Flórián Press, 17. évf. 6. szám, 2008. június, pp. 354-363. ISSN 1215-492x.

-

Balázs,

Cseffó:

Európai

Tűzoltó

Iskolák,

Védelem

online,

2008.,

HTTP://WWW.VEDELEM.HU/?PAGEID=SZERVEZETEK_VIEW&ID=10ISSN:1218-

2958 -

Zólyomi,

Cseffó,

Bandúr,

Dobos:

Pozitív

nyomású

ventilláció

alkalmazhatóságának vizsgálata együttműködési mérési gyakorlat keretében, Hadmérnök

IV.

évf.

1.

szám,

Budapest,

2009.

március,

http://hadmernok.hu/2009_1_zolyomi.pdf, pp. 63-71. ISSN 1788-1919. -

Cseffó: A REACH bevezetésének hatása a magyarországi veszélyes anyagok szállítására, Hadmérnök, IV. évf. 3. szám, Budapest, 2009. szeptember, http://hadmernok.hu/2009_3_cseffo.pdf, pp. 69-79. ISSN 1788-1919.

-

Cseffó: PPV tűzoltási kísérletsorozat Hatvanban, Védelem, 2009. XVI. évf. 1. szám, (Katasztrófa- és tűzvédelmi szemle), pp. 50-52. ISSN:1218-2958.

IDEGEN

NYLVŰ

KONFERENCIA

KIADVÁNYBAN

MEGJELENT

ELŐADÁS -

Cseffó: The Fire Safety Features of Panel Buildings in Hungary “ VI th International Conference “New Challenges in the field of Military Sciences” kiadványa, ISBN 978-963-87706-4-6.

KONFERENCIA KIADVÁNYBAN MEGJELENT ELŐADÁS -

Cseffó:

A

tűzvédelmi

oktatás

szerepe

a

lakosságfelkészítésben,

„Be prepared”, Balatonföldvár, 2007. november. -

Cseffó: Épületkárok felszámolása a tűzoltóság képzési rendszerében, Műszaki Mentések, BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság- Kazincbarcikai HŐT, Kazincbarcika, 2007. október. 93

-

Cseffó: Pedagógus továbbképzés rendszere a Katasztrófavédelemben, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskola Program, Eger, 2009. április.

TANKÖNYVEK/JEGYZETEK/KÖNYVFEJEZETEK -

Tűzoltás oltóanyag-ellátása, BM KOK, Budapest, 2000.(átdolgozva: 2003.) [Online]. Available: https://olibx.zmne.hu/cgiolib91/w207.bat?session=43638164& infile=details.glu&loid=268709&rs=2856827&hitno=3.

-

Tűzoltáshoz szükséges erő, eszköz számítása, Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Budapest, (1997.), 2003.

-

Példatár

a

tűzoltáshoz

szükséges

erő,

eszköz

számításához

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Budapest, 2002. -

Dr. Pokker, Barkóczi, Cseffó: Belügyi Rendészeti Ismeretek Munkafüzet, OR-TISZK, Budapest, 2011.

-

Dr. Pokker, Barkóczi, Cseffó: Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet (VI., VII., VIII., IX. fejezet), OR-TISZK, Budapest, 2011.

-

Tűzoltási- és katasztrófavédelmi ismeretek I. rész (1., 2., 3., 12., 14., 18. fejezet), Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Budapest, 2007.

-

Tűzoltási- és katasztrófavédelmi ismeretek I. rész (1., 2., 3., 4. fejezet), Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Budapest, 2007.

NEM LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKEK -

Cseffó: Kitűnőre vizsgázott a szakképző szakasz, BM KOK Híradó II. évf. 4. szám, Budapest, 2005. október. pp. 20-21.

-

Cseffó: Őrmesterek kiképzése, BM KOK Híradó III. évf. 3. szám, Budapest, 2006. július. pp. 26-27.

-

Cseffó: A pincetüzek veszélyei, BM KOK Híradó III. évf. 4. szám, Budapest, 2006. október. pp. 10-11.

-

Cseffó: Tűzvédelmi felkészítő gyakorlat, BM KOK Híradó VI. évf. 4. szám, Budapest, 2009. január.

-

Cseffó: Társszervek együttműködése az oktatásban, BM KOK Híradó VI. évf. 2. szám, Budapest, 2009. április.

94

-

Cseffó: Gondolatok az együttműködésről, avagy a rendvédelmi bemutatók hasznossága, BM KOK Híradó V. évf. 3. szám, Budapest, 2008. október. pp. 13-14.

-

Cseffó: Tűzoltók és mentők közös gyakorlata a Henkel szentendrei raktárában,

Mentődolgozók

Önálló

Szakszervezete,

2007.

november

[Online]. Available: http://www.mosz.hu/tagsagnak/archivum/6238?print=1. -

Cseffó: Pedagógusok katasztrófavédelmi továbbképzése, langlovagok.hu, 2008. november, [Online]. Available: HTTP://WWW.LANGLOVAGOK.HU/HTML/TUZVONAL/385.SHTML.

95

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] [2]

[3] [4] [5] [6]

[7]

[8] [9]

[10] [11] [12] [13] [14] [15]

[16] [17] [18]

[19]

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. Dr.Pokker-Barkóczi-Cseffó, „Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet,” Budapest, OR-Tiszk, 2011, pp. 59-80. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról. OKF, „A BM OKF IRÁNYÍTÁSI RENDJE,” 2013. [Online]. Available: www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szervezet/1_fuggelek.pdf. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 01.]. OKF, „Egyenruha, jelvény, igazolvány,” [Online]. Available: www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_egyenr uha. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 05.]. Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25.. Gregor, „A Magyar Rendőrség katasztrófavédelmi feladatokhoz való hozzájárulása, feladatai, ezek végrehajtása,” MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXI. évfolyam, különszám, 2011. december. BVOP, „Bűntetés-végrehajtás weblapja,” [Online]. Available: www.bvop.hu. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 04.]. „Nemezetbiztonsági Szakszolgálat weblapja,” [Online]. Available: www.nbsz.gov.hu. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 05]. 232/1996. Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól. TEK, „Terrorolhárítási Központ weblapja,” [Online]. Available: tek.gov.hu. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 04.]. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről. NAV, „Nemzeti Adó és Vámhivatal weblapja,” [Online]. Available: nav.gov.hu/data/cms215459/NAVstrategia_magyar_2011_2015.pdf. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 04.]. 12/2011. (VII. 8.) VM (vidékfejlesztési miniszter) utasítása az Országos Meteorológiai Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról. 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Mentőszolgálatról. 7/2006. (EüK. 21. ) EüM utasítása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

96

[20] OKF, „Nemzeti Minősítési Rendszer,” [Online]. Available: www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgarivedelem_minositesek. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 04.]. [21] OKF, „Művelet-elemzési tevékenység,” [Online]. Available: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=hatosagi_muveleti_teve kenyseg. [Hozzáférés dátuma: 2013. január 10.]. [22] 33/2012. BM OKF Főigazgatói intézkedéssel kiadott BM OKF Kiképzési Szabályzata (módosítva a 113/2012. BM OKF Főigazgatói intézkedéssel). [23] Wikipédia, „Ajkai Timföldgyár,” [Online]. Available: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ajkai_Timföldgyár. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 05.]. [24] N. Online, „Katasztrófa - Vörösiszap öntötte el Kolontárt és Devecsert,” [Online]. Available: Naplo-online.hu. [Hozzáférés dátuma: 2010. december 01.]. [25] „ORIGO WEBLAP,” [Online]. Available: WWW.ORIGO.HU/NAGYVILAG/20101006-VILAGSZERTECIMLAPOKRA-KERULT-A-MAGYAR-ISZAPKATASZTROFA.HTML. [Hozzáférés dátuma: 2010. december 10.]. [26] Joób, „A vörösiszap nem hömpölyög,” [Online]. Available: http://index.hu/belfold/2010/10/05/vorosiszap/. [Hozzáférés dátuma: 2013. január 02.]. [27] „ A Mexikói-öbölben alkalmazott technológiát veti be a Károly Róbert Főiskola,” [Online]. Available: alia.karolyrobert.hu. [Hozzáférés dátuma: 2013. január 08.]. [28] „A Kormány 245/2010. (X. 6.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről,” Magyar Közlöny 155 .száma, %1. kötetoktóber, %1. szám2010., p. 06.. [29] 2004. évi CV. törvény a Magyar Honvédségről, (hatályon kívül). [30] 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák ellen védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, (hatályon kívül). [31] „Dr. Bakondi György tű. altábornagy: A vörösiszap-katasztrófa következményeiről és tapasztalatairól rendezett konferencia,” MTA székháza, Budapest, 2011. 03. 01.. [32] „Vörösiszap tragédia, Magyarország Kormányának hivatalos lapja,” [Online]. Available: http://vorosiszap.bm.hu/. [33] M. Dr, „Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ tevékenysége a vörösiszap- tragédia után,” Építésügyi Szemle A Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság szakmai folyóirata, pp. 8-10. [34] „Műszaki Fórum: Következmények, tanulságok, együttműködés a vörösiszapkatasztrófával kapcsolatban,” [Online]. Available: http://www.muszakiforum.hu/cikk/81704/kovetkezmenyek-tanulsagokegyuttmukodes-a-vorosiszap-katasztrofaval-kapcsolatban?area=161. [Hozzáférés dátuma: 2013. február 05.]. [35] „Dr. Túri Péter: Vörösiszap – amiről eddig senki nem beszélt,” [Online]. Available: http://www.kerozingozos.hu/2011/10/04/vorosiszap-amirol-eddig97

[36] [37]

[38]

[39]

senki-nem-beszelt/. [Hozzáférés dátuma: 2012. december 10.]. [Online]. Available: http://www.parameter.sk/. „Iszapömlés: mennyiért segített a Vöröskereszt?,” [Online]. Available: http://vorosiszap.info/2011/10/iszapomles-mennyiert-segitett-a-voroskereszt/. [Hozzáférés dátuma: 2013. január 10.]. Szombati-Földi, „Az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj katasztrófa-elhárítási feladatban való részvételének tapasztalatai,” Hadmérnök VI. évfolyam 1. szám - 2011. március, 2011. [Online]. Available: http://www.honvedelem.hu/container/files/attachments/30093/2012segito_kez ek_netre.pdf.

98

MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A BM OKF SZERVEZETI ÁBRÁJA

1. ábra A BM OKF szervezeti ábrája Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

99

2. MELLÉKLET A BM OKF MEGYEI IGAZGATÓSÁGAINAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2. ábra A BM OKF megyei igazgatóságainak szervezeti felépítése

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

100

3. MELLÉKLET A BM OKF HELYI SZERVEINEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

3. ábra A BM OKF helyi szerveinek szervezeti felépítése

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

101

4. MELLÉKLET AZ OKF EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSTARTALMA

Ssz.

Az OKF együttműködő partnerei

1.

Alkotmányvédelmi Hivatal

2.

3.

4.

Együttműködési megállapodás tartalma

Műveleti, végrehajtási, adminisztratív együttműködés. Katasztrófa vagy rendkívüli helyzet elhárításával összefüggő információcsere az ügyeletek között, az OTH gyorsreagálási szervén keresztül. Állami Népegészségügyi Vegyi, mikrobiológiai és sugár-hatások és Tisztiorvosi Szolgálat kiemelten. Együttműködés a képzésben; fejlesztési tervek összehangolása; Együttműködés a kárelhárításban, megelőzésben. Katasztrófa vagy rendkívüli helyzetek elhárításához szükséges információk kölcsönös biztosítása. Áramszolgáltatók (ELMÜ, Káresemények során az eszközök hatékonyabb EDF DÉMÁSZ, EON Dfelhasználását szolgáló adatbank működtetése. Dunántúl, EON ÉAveszélyhelyzet kezelése során a Dunántúl, EON Tiszántúl, kommunikáció gyorsításának és ÉMÁSZ) zavartalanságának biztosítása élet- és vagyonmentés, a lakosság biztonságának növelése érdekében Bál-Na Produkció Kft.

5.

Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

6.

Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány - BM miniszteri biztos

7.

Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete (OKF-ORFK közös)

Gárdony Sport Beach díjmentes használata. Információcsere és tájékoztatás. Katasztrófa készenléti szolgálat működtetése, segélyezés, mentálhigiéniás rehabilitációs program, együttműködés képzésben. 2010. évi helyreállítás, újjáépítés időszakában az időjárás, csapadék, áradás által okozott, magántulajdonban keletkezett károk csökkentése, segítségnyújtás. Működési támogatás, elismerések, üdvözlőlapok biztosítása, lehetőség autóbusz igénylésére, ORFK Zenekar fellépésének igénylésére.

102

8.

9.

10. 11.

12.

13.

14.

15.

Kölcsönös információcsere, tájékoztatás. Kitelepített magyar lakosság elhelyezése BÁH által térítésmentesen a befogadó állomásokon, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ill. OKF felszerelés biztosítás térítésmentesen. 3évente közös kommunikációs törzsgyakorlat szervezése. Veszélyes áruk szállításával kapcsolatos Biztonsági Tanácsadók ellenőrzési feladatok ellátásához Nemzetközi Szakmai információcsere, oktatás, kutatás, közös Egyesülete pályázatok kiírása. Poroszló 01063/5 hrsz-ú ingatlanon terület Észak-magyarországi biztosítása irányfény átalakításával létrehozott Vízügyi igazgatóság viharjelző állomás üzemeltetése céljából. Újlőrincfalva 0164 hrsz-ú ingatlanon terület Észak-magyarországi biztosítása irányfény átalakításával létrehozott Vízügyi igazgatóság viharjelző állomás üzemeltetése céljából. OKF felkérésre hazai és nemzetközi légi kutatás, mentés, 24 órás felszerelés és állomány Forgószárny Kft. készenléttel; Együttműködés felkészítésben, gyakorlatokon. Létesítményi tűzoltóság és katasztrófavédelem együttműködése, informatikai támogatási lehetőségeinek vizsgálata, annak feltárása, hogy Geoview System Kft. a tudományos eredményekmiként építhetők be a tűzoltói munka gyakorlatába az informatika segítségével. Kölcsönös értesítés, riasztás a baleset és tűzesetekről, veszélyes anyag szállításról (GYSEV Zrt-re és csatlakozó társaságokra és a GYSEV CARGO-ra kiterjesztve); Győr-Sopron-Ebenfurti Együttműködés a veszélyelhárításban; Közös Vasút Igazgatóság gyakorlatok, közös területi ellenőrzések; Eszközfejlesztés és hírrendszer összehangolása; Közreműködés tervezési feladatokban, képzési együttműködés. MH állomány tűzvédelmi szakmai elméleti oktatása, gyakorlati képzése, vizsgáztatás, tapasztalatok feldolgozása, oktató/vizsgáztató állomány rendelkezésre bocsátása; Honvédelmi Minisztérium Együttműködés a katasztrófavédelemmelaz állomány képzésében, felkészítésében; Sportlétesítmények kölcsönös rendelkezésre bocsátása.

103

16.

Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar

17.

Honvédkórház (29321/2012/ÁLT)

18.

Információs Hivatal

19.

Bűntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

20.

IRM Oktatási Főigazgatóság

21.

Johannita Segítő Szolgálat

22.

Károly Róbert Főiskola

23.

Katolikus Karitász – BM miniszteri biztos

24.

Katonai Felderítő Hivatal

25.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Információcsere, koordinált megelőzés, tervezés, szervezés, oktatásban kölcsönös segítség. Közös veszélyhelyzet-értékelés, AMAR fejlesztéséhez és védőeszköz-bemutatáshoz HM segítség. Elektronikus adatcsere és levelezés biztosítása. MH vonalak az OKF-re térítés ellenében történő bekötése. Kutatási eredmények átadása. Együttműködés egészségügyi ellátások, oktatás, képzés, kutatás területén. Kölcsönös szakmai kapcsolattartás és információszolgáltatás. BVOP segítséget nyújt a védekezés feladatokhoz, szállításhoz; Sport és szabadidős létesítmények kölcsönös használata; EDR VPN használata; Információcsere és tájékoztatás. KOK kijelölése központi kiképzőhelynek; OR TISZK Nonprofit Kft.-vel együttműködés Információcsere, segítségnyújtás koordinálása, közreműködés a segélyezésben. JSSZ bekapcsolódása a katasztrófavédelmi távközlési rendszerbe és kárhelyi kapcsolattartásba, képzési programok összeállításába. Szakmai látogatási lehetőség német és osztrák johannita egységeknél. Kölcsönös katasztrófaértesítés, adatgyűjtés,elemzés,-csere biztosítása. Együttműködés tudományos területen, képzésben, jogalkotásban, kommunikációban. 2010. évi helyreállítás, újjáépítés időszakában az időjárás, csapadék, áradás által okozott, magántulajdonban keletkezett károk csökkentése, segítségnyújtás. Kölcsönös szakmai kapcsolattartás és információszolgáltatás. Együttműködés kulturális és sport objektumok használatában, állomány felkészülésben, alkalmazási tervek kidolgozásában. Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és katasztrófavédelmi feladatok összehangolása.

104

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Számítógépes kommunikációs kapcsolatra épülő OKF VPN használata, menedzselése, online adatszolgáltatás.

Együttműködés légi, vízi, vasúti közlekedési események kivizsgálásában, elhárításában, Közlekedésbiztonsági megelőzésében; Szervezet Együttműködés jogalkotás, továbbképzés, kommunikáció területén, előadás tartása rendezvényeken térítésmentesen. Együttműködés jogszabály-előkészítésben, rendezvényekre, versenyekre kölcsönös Létesítményi meghívása ill. azok támogatása, tevékenységről Tűzoltóságok Országos egymás tájékoztatása. Szövetsége Tűzoltó káreseménykor a létesítményi tűzoltók tevékenységének szervezése. Lungo Drom Országos Roma kisebbség bevonása a védekezés, Cigény Érdekvédelmi és helyreállítás, újjáépítés folyamatába, Polgári Szövetség rehabilitációs program összeállítása. Információcsere a rendkívüli eseményekről; Együttműködés a mentésben (életmentés, tűz, vagyoni kár, helyreállítás, vesz.áruk); műszaki mentő eszközök, Regionális Műszaki Mentő Magyar Államvasutak Zrt. Bázisok igénybe vétele, összehangolt fejlesztés; Vezérigazgatósága Közös gyakorlatok, közös veszélyes áru szállítás és tűzvédelmi ellenőrzés; Képzési együttműködés - központi és területi szinten is. Információcsere. Segítségnyújtás bányák tűzvédelmében, Magyar Bányászati és MBFH-ra háruló veszélyes anyaggal Földtani Hivatal kapcsolatos tevékenységek megoldásában. OKF értesítése bányászati üzemzavarokról, veszélyhelyzetekről. Épületek biztonságának növelése, tervezés, kivitelezés során jogszabályi követelmények Magyar Építész Kamara, betartása, katasztrófahelyzetben károk gyors Magyar Mérnöki Kamara felmérése (szakértői jegyzék), együttműködés a képzésben, jogalkotásban. Katasztrófavédelemmel és gázelosztással összefüggő tevékenységek összehangolása, Magyar Gázipari szervezése, végrehajtása, gázelosztással, a Egyesülésbe tömörült gázberendezések üzemzavaraival kapcsolatos Gázelosztó Társaságok események tűzoltási és műszaki mentési feladatainak végrehajtása során.

105

34.

35. 36.

37.

38.

39. 40. 41. 42.

43.

Információcsere, közreműködés továbbképzésben, közös kutatómunka. Magyar Ipari Gáz Segítségnyújtás a felszámoláshoz szükséges Szövetség anyagok, eszközök fellelhetősége vonatkozásában. Kölcsönös információcsere és tájékoztatás. Magyar Karitász Segélyezéshez külföldi segítség igénybevétele, képzés. Kölcsönös tapasztalat és szakembercsere; Magyar Kereskedelmi Felkészítés baleset-elhárításra; Engedélyezési Hivatal Közös tudományos tevékenység Információcsere, tájékoztatás. Magyar Közúti Fuvarozók Adatbázisok és szakkönyvtár használatának Egyesülete biztosítása, képzés (ADR, veszélyes áru biztonsági tanácsadó, gépjárművezetők) MK Zrt. kezelésű országos közúthálózatszakaszokra kiterjedően; veszéllyel, bekövetkezett eseménnyel, következményekkel összefüggő kölcsönös információcsere, együttműködés a következmények Magyar Közút Nonprofit felszámolásában (MK munkagépek országos Zrt. rendeltetésű pv. szervezetbe beosztva), Marathon Terra Rendszerhez kapcsolódás biztosítása térítésmentesen. Együttműködés képzésben, gyakorlatokra, konferenciákra meghívás, szakemberképzés segítése. Magyar Logisztikai Adatbázisok és szakkönyvtár átadása Egyesület használatra, logisztikai képzés. Kölcsönös információcsere, tájékoztatás és Magyar Máltai védőfelszerelések biztosítása. Szeretetszolgálat Katasztrófa készenléti szolgálat működtetése, segélyezés, lelki gondozási program, képzés. Magyar Nemzetőrök Közreműködés szakmai képzésekben, Országos Szövetsége kárfelszámolási munkákban. Információcsere. 2010. évi helyreállítás, újjáépítés időszakában Magyar Ökumenikus az időjárás, csapadék, áradás által okozott, Segélyszervezet – magántulajdonban keletkezett károk BM miniszteri biztos csökkentése, segítségnyújtás. Kölcsönös információcsere és tájékoztatás. Magyar Ökumenikus Katasztrófa esetén segélyezés, felkérésre Szeretetszolgálat helyszíni felmérések végzése, képzés.

106

44.

Magyar Polgári Védelmi Szövetség

45.

Magyar Posta Zrt.

46.

Magyar Pszichológiai Társaság

47.

Magyar Református Szeretetszolgálat

48. 49.

50.

51.

52.

53.

Magyar Rendészettudományi Társaság Magyar Tartalékosok Szövetsége

Együttműködés lakosságfelkészítés, tájékoztatás, pv. rendezvények, tudomány, oktatás terén; Közös pv. munkacsoport működtetése; Veszélyhelyzeti Lakossági Ügyfélszolgálati Információs Központok közös szervezése, működtetése; OKF felkérésre MPVSZ önállóan rendezi az ifjúsági versenyt (OKF költség!); OKF és megyék elnöki, ill. területi irodákat adnak / működési feltételeket biztosítják. Veszélyes postai küldemények kezelése, képzés, jogszabály-előkészítés, postaszervek önmentése esetén. Együttműködés az önkéntes Krízisintervenciós Csoport (KINCS) szervezésében, kiképzésében, működtetésében. Hazai és nemzetközi kárhelyszíni karitatív, humanitárius együttműködés, képzés, információcsere. Tudományszervezési, kutatási és tájékoztatási segítségnyújtás.

Kölcsönös tájékoztatás szervezeti, kutatási és tudományos tevékenységről. Hiteles, gyors információt biztosít a hazai és külföldi eseményekről a védekezésirányító Magyar Távirati Iroda Rt. szervekhez és a lakossághoz; Az OKF tevékenységének bemutatása; Tudósítás katasztrófahelyzetekben. Hírközlés biztosítása, várhatóan ideiglenes összeköttetést igénylő térségek jegyzéke Magyar Telekom Nyrt. rendelkezésre bocsátása, automatikus tűzjelzőés oltóberendezések telepítése. Kölcsönös információcsere egymás tevékenységének támogatásához, katasztrófa Magyar Tudományos vagy veszélyhelyzet esetén adatszolgáltatás, Akadémia tudományos együttműködés, képzési együttműködés. Katasztrófa elleni védekezésbe, tűzoltásba, kárelhárításba az állampolgári önkéntes tevékenység bevonása, tűz elleni védekezésben Magyar Tűzoltó Szövetség részt vevő szervezetek összefogása, tűzoltó hagyományok ápolása; Irodai elhelyezés biztosítása (+infrastruktúra).

107

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

Magyar Vegyipari Szövetség Vegyipari Riasztási Információs Központ Magyar Vegyipari Szövetség, Magyar Gyógyszer gyártók Országos Szövetsége

Együttműködés vegyi elhárításban, veszélyes anyagok szállítási balesetek kárainak felszámolásában a költségek megtérítése mellett. Információs és adatok cseréje; Közös pályázatok kiírása.

Megelőzéshez, mentéshez, katasztrófa és rendkívüli helyzetek elhárításhoz szükséges információk kölcsönös cseréje, ennek során Magyar Villamos Művek tevékenységek összehangolása, műszaki Zrt. adatbank üzemeltetése bevethető eszközállományról, tapasztalatcsere. Képzési együttműködés. Információcsere, tájékoztatás és védőfelszerelések biztosítása. Magyar Vöröskereszt Katasztrófa készenléti szolgálat működtetése, segélyezés, speciális mentőszervezetek szervezése, elsősegély és vízi mentős képzés. 2010. évi helyreállítás, újjáépítés időszakában Magyar Vöröskereszt – az időjárás, csapadék, áradás által okozott, BM miniszteri biztos magántulajdonban keletkezett károk csökkentése, segítségnyújtás. MAK kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon a Mecsek Autópálya közlekedés biztonságosabbá tétele, tűzoltó és Koncessziós Zrt. katasztrófavédelmi eszközök átadása a tűzoltóságoknak. Lakosság riasztása és tájékoztatása közszolgálati médiaszolgáltatás útján; MédiaszolgáltatásKülönösen minősített időszakban és támogató és Vagyonkezelő veszélyhelyzetben, az esemény bekövetkezését Alap és elmúlását, továbbá a követendő magatartási szabályokat illetően. Együttműködés katasztrófák elleni védekezésben és megelőzésben eseménykezelés, megelőzési tervezés, jogszabályalkotás, képzés, kommunikáció Mezőgazdasági állategészségügyi és állatvédelmi, élelmiszerSzakigazgatási Hivatal és takarmánybiztonsági szakterületen; Együttműködés földművelésügyi, növény-, talaj-, agrárkörnyezetvédelmi, növénytermesztési, kertészeti szakterületen; Együttműködés erdők tűzvédelme területén. MH Katonai Igazgatási és OKF adatszolgáltatási kötelezettsége hivatásos Adatfeldolgozó Központ állományú hadkötelezettekről az MH részére.

108

63.

64.

65.

66. 67.

68.

69.

70.

71. 72. 73.

Kölcsönös tájékoztatás földrengések adatairól, kárhelyszíni együttműködés, közreműködés szeizmológiai, ill. katasztrófavédelmi felkészítésben. Együttműködés kölcsönös segítségnyújtás, Nemzetbiztonsági információszolgáltatás, infrastruktúraSzakszolgálat biztosításban. Veszélyes áru szállítás kockázatának csökkentése és a hatósági jogalkalmazás hatékonyságának növelése, katasztrófavédelmi feladatok ellátása, katasztrófa esetén erők, Nemzeti Adó-és eszközök gyors átjutásának elősegítése; Vámhivatal Lefoglalt áruk-eszközök katasztrófavédelemre való átadása; Veszélyes anyagokról, árukról tájékoztatás és információ átadása; Konzultáció; segítségnyújtás; Piacfelügyelet, EU-n kívülről érkező áruk vámeljárása. Információcsere a Központi Piacfelügyeleti Nemzeti Információs Rendszer működtetéséhez: Fogyasztóvédelmi Hatóság korlátozott, tiltott, forgalomból kivont vagy megsemmisítésre rendelt termékekről. Nemzeti Közlekedési Veszélyes áru szállítások ellenőrzése közúton, Hatóság vasúton, vízi és légi szállítással. Tudományos együttműködés és publikáció biztosítása; Nemzeti Közszolgálati Tudományos adatbázis használata; Egyetem Együttműködés információs rendszerek fejlesztésében; Képzési lehetőség biztosítása. Lakosság légi- és katasztrófa tájékoztatása és riasztása a média-és hírközlési szolgáltatók Nemzeti Média és útján; Hírközlési Hatóság Hírközlési kritikus infrastruktúra védelem és együttműködés. Bűnmegelőzési célú személyi ellenőrzés és Nemzeti Védelmi bűnfelderítés, NVSZ elhelyezése OKF Szolgálat épületben+költségviselés, gépkocsi használat biztosítása. Kulturális örökséget veszélyeztető folyamatok Kulturális Örökségvédelmi figyelemmel kísérése, értékelése, védelme. Hivatal Sokoldalú együttműködés, információcsere, "Jegyzék" kialakítása. Katasztrófavédelmi felkészítés beépítése az Oktatási Államtitkárság óvodai és iskolai nevelés tematikájába. Kölcsönös tájékoztatás és információ a Országos Atomenergia nukleáris és sugárzó anyagokról, balesetekről, Hivatal mérési eredményekről. MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet

109

74.

75.

76.

77.

78.

79.

Cigány vállalkozások bevonása a veszélyhelyzetek megelőzésébe és elhárításába (élőmunka), romák veszélyhelyzeti tájékozottságának fejlesztése. Katasztrófavédelmi törvényben meghatározott feladatok eredményes végrehajtása, ill. egymás munkájának, célkitűzéseinek kölcsönös Országos Mentőszolgálat segítése, közrend, közbiztonság javítása a rendelkezésre álló erők, eszközök hatékony alkalmazása érdekében. Együttműködés az ONER-ben a lakosság nem tervezett sugárterhelésével járó eseményre felkészülés, nukleáris veszélyhelyzetre felkészülés időszakában, ill. nukleáris veszélyhelyzet idején, és veszélyes ipari Országos Meteorológiai üzemekben keletkezett katasztrófa Szolgálat felszámolásakor; Rendkívüli időjárási helyzetek előrejelzésében és bekövetkeztekor adódó feladatokban; Együttműködés tavi viharjelzéssel kapcsolatban. Élet-és vagyonmentés, munkavállalók egészsége és biztonsága, katasztrófák elleni Országos Munkavédelmi védekezés érdekében közös ellenőrzések, és Munkaügyi információcsere, pályázati, képzési, jogalkotási, Főfelügyelőség kommunikációs együttműködés, közös konferenciák tartása. Együttműködés a megelőzésben és mentésben polgárőr erők katasztrófaveszély esetén és vészhelyzetben mozgósíthatók, a hivatásos Országos Polgárőr katasztrófavédelmi szervek pv. szervezetként Szövetség tartják nyílván; Együttműködés képzésben; Lehetőség szerint eszközbiztosítás; Eszközkölcsön rendezvényekhez. Információcsere, tájékoztatás, felkészítés, kiképzés; eszközök, szolgáltatások Országos Rendőrigénybevétele; tudományszervezés, Főkapitányság tudományos kutatás; Együttműködés egészségügyi, szociális juttatások adásában. Országos Cigány Önkormányzat

110

80.

Országos Rendőrfőkapitányság Rendészeti Szervek Kiképző Központ

81.

Országos Roma Önkormányzat

82.

Országgyűlés Hivatala

83.

Önkormányzati Szövetségek

84.

Pirotechnikusok Érdekvédelmi Szövetsége

85.

Polgári Védelemért Alapítvány

86.

Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft. (VVSI)

87.

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület

OKF állomány felkészítésének, lőkiképzésének, gjmű-vezetéstechnikai oktatói kiképzésének elvégzése (OKF anyagot, eszközt biztosít, költséget vállal), OKF és megyei vezető állomány éves fizikai állapotfelmérése. Oktatási és kiképző bázisok kölcsönös térítésmentes biztosítása. RSZKK sportobjektumok kedvezményes használatának biztosítása. Együttműködés hatékonyságának növelése, egyenlőtlenségek csökkentése, hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése és az egész életen át tartó tanulás megalapozása a roma fiatalok körében. A szervek szakmai munkájában az egymást kölcsönösen segítő intézkedések összehangolása. Tájékoztatás a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. Tájékoztatás konferenciák eseményeiről, új pirotechnikai termékek paramétereiről, közös internetes fórum létrehozása. Technikai eszközök átadása. Anyagi támogatás a mentőbázisok fenntartásához. Támogatás katasztrófavédelmi gyermek versenyekhez. Adományok fogadása, továbbítása. Katasztrófasújtott gyermekek üdültetése. 2484 Agárd, Tópart u. 17. alatti vízi sportiskola tetején viharjelző és segélyhívó rádiós állomás működtetése. RSOE intenzív, hatékony bekapcsolódása a megelőzési, mentési, lakosságtájékoztató feladatok; megelőzés és elhárítása során infrastrukturális feltételek, technikák, módszere megteremtése, működtetése, biztosítása az OKF eredményes tevékenységéhez; Veszélyhelyzeti infokommunikációs szolgálat ellátása az OKF Informatikai Főosztály irányításával, hírtechnikai eszközök biztosítása az esemény helyszínén; Katasztrófa- vagy veszélyhelyzet esetén infokommunikációs feladatokra mozgósítható szakmai csoportok szervezése; Együttműködés az OKF honlap üzemeltetésben és Katasztrófavédelmi Szemle kiadásban. 111

88.

89.

90.

91. 92.

93.

94. 95.

Rendőrtiszti Főiskola

Katasztrófavédelmi Tanszék működtetése.

Semmelweis Egyetem

Katasztrófa- és veszélyhelyzetek sérültjeinek gyors és hatékony ellátására 4-6. évf-os orvostanhallgatókból segítő csoportok alkalmazása kárhelyen kívül. SE biztosítja a felkészítést és a védőruhát, OKF a szállítást, elhelyezést és étkeztetést.

Semmelweis Egyetem Általános OrvosKiképzés, továbbképzés, részvétel tudományos tudományi Kar Honvéd és üléseken, konferenciákon. Katasztrófa-orvostani Tanszék Szakszervezetek (BRDSZ, HTFSZ, KDSZ, PVDÉSZ, Érdekegyeztetés – KÉT működtetése. FTSZ) OKF részére biztosított kedvezményes Telenor Távközlési Rt. szolgáltatás. Tűzvédelmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek biztonságának növelése a nem megfelelő termékkel, szolgáltatásokkal szemben tűzvédelmi, tűzmegelőzési. információcsere elősegítésével a hatóság, TSZVSZ Magyar szolgáltató, felhasználó között, tűzvédelmi Tűzvédelmi Szövetség jogalkotásban való közreműködéssel. Jogszabályok betartásának, esetleges jogsértő szolgáltatásoknak figyelemmel kísérésével; Információcsere tűzvédelmi jogalkotásra, jogszabályok betartásának tapasztalataira. VEKTOR Munkavédelmi Együttműködés egyenruházati termékekkel Műszaki Fejlesztő és ellátásban. Gyártó Kft Védelmi Információs Együttműködés kölcsönös képzésekben, kutatás Központ Alapítvány támogatásában.

4. táblázat Az OKF együttműködő partnerei és az együttműködési megállapodás tartalma

112

5. MELLÉKLET A KOLONTÁRI VÖRÖSISZAPÖMLÉS ÁLTAL ELÁRASZTOTT TERÜLETEK

Forrás: http://www.felsofokon.hu/meszaros-andras-blogja/2012/10/02/mi-okozta-avorosiszap-katasztrofat

113

6. MELLÉKLET A KOLONTÁR TELEPÜLÉS VÖRÖSISZAPPAL ELÁRASZTOTT TERÜLETEI

Forrás: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/ff/10-vesz/veszhelyzet.xhtml#d6e2853

114

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT ELMÉLETI KÉPZÉSI LÉTSZÁMOK ÉS IDŐK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ TÁBLÁZATMINTA ............................ 36  2. TÁBLÁZAT GYAKORLATI KÉPZÉSI LÉTSZÁMOK ÉS IDŐK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ TÁBLÁZATMINTA ............................ 37  3. TÁBLÁZAT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK MÁTRIXA.......................... 54  4. TÁBLÁZAT AZ OKF EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS TARTALMA ............ 112 

ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA A BM OKF SZERVEZETI ÁBRÁJA ....................................................... 99  2. ÁBRA A BM OKF MEGYEI IGAZGATÓSÁGAINAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................................................................... 100  3. ÁBRA A BM OKF HELYI SZERVEINEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....... 101 

115

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE rövidítés ADR AH ÁMSZ ÁNTSZ BM BM OKF BM rend. BRDSZ bv. BVOP CARGO DÉDÁSZ ELMŰ ÉMÁSZ EU FTSZ GYESEV HKR Honv. tv. HTFSZ HTP Kat. tv. KDSZ KÉT KINCS KOK Korm. rend. MAL Zrt. MBFH MH MK Zrt. MKK MPVSz MTA MTA NAV NBH NBSZ NVSz Nyrt. OEP

megnevezés Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás Alkotmányvédelmi Hivatal Állami Meteorológiai Szolgálat Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Belügyminisztérium Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BM rendelet Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete Büntetés-végrehajtás Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága rakomány Dél dunántúli Áramszolgáltató Rt. Budapesti Elektromos Művek Rt Észak magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Európai Unió Független Tűzoltók Szövetsége Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerbe Honvédelmi törvény Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete Hivatásos Tűzoltóparancsnokság Katasztrófavédelmi törvény Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács Krízisintervenciós Csoport Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Kormányrendelet Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Honvédség Magyar Közút Nonprofit Zrt. Magyar Mérnöki Kamara Magyar Polgári Védelmi Szövetség Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzetbiztonsági Hivatal Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Védelmi Szolgálat Nyíltkörű részvénytársaság Országos Egészségbiztosítási Pénztár 116

OKF OMSZ ONER OR TISZK ORFK OTH OVH pv. PVDÉSZ RSOE RSZKK Rt. SE TEK ÚKKK ÚKT VKKI VPN Zrt.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Mentőszolgálat Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer Országos Rendőr-főkapitányság Térségi Integrált Szakképző Központ Országos Rendőr-főkapitányság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Vízügyi Főigazgatóság Polgári Védelem Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Rendészeti Szervek Kiképző Központ részvénytársaság Semmelweis Egyetem Terrorelhárítási Központ Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs Vízügyi Környezeti Központi Igazgatóság Virtuális Magánhálózat Zártkörű részvénytársaság

117