Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető
Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. március 9. - Budapest
A kérdés aktualitása Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 20102011-es európai tájékoztató kampányának témája a biztonságos karbantartás . A munkakörnyezet karbantartásának elmaradása vagy rossz minőségű karbantartás jelentős mértékben közrejátszhat a munkahelyi balesetek és foglalkozással összefüggő megbetegedések (pl. azbeszt-expozíció, biológiai kóroki tényezők stb.) kialakulásában: A karbantartási munka feladat és a karbantartási munkafeltételek jelentős pszichoszociális kockázattal járhatnak. Tehát a karbantartási munkával járó kockázatok megelőzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladat.
A karbantartás pszichszociális kockázatai
komplex problémákat kell megoldani időnyomás alatt; a műszakos munka, rendszertelen munkaórák stresszhez vagy mentálhigiénés problémákhoz vezethetnek; a dolgozóknak komplex problémákkal kell foglalkozniuk, szokatlan helyzetekben; a vállalkozókkal történő munkavégzés kommunikációs zavarokhoz vezethet; egyedül/elszigetelten végzett munka bizonytalansághoz, félelemhez vezethet; nem várt, ismeretlen biztonsági és egészségi kockázat expozíciója, pánik kockázata; a karbantartási tevékenység gyakran a hierarchia alján helyezkedik el megbecsülés, befolyás és hatalom tekintetében.
A pszichoszociális kockázatok növekvő jelentősége
A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50– 60%-a a stressznek tudható be. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek. A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat: a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás mind hatással vannak a munkavállalókra.
A munkabiztonság személyi tényezői A munkabalesetek mintegy 20 %-a karbantartáshoz kötető, ugyanakkor a karbantartók aránya a dolgozók kb. 6 %-át teszi ki. Tekintettel arra, hogy a baleset a munkahelyi stressz egyik következménye, ezért a karbantartó dolgozó egyéni veszélyeztetését is meg kell vizsgálni. Kutatásaink alapján a következők állapíthatók meg: A balesetezők önmagukat túl- vagy alulértékelik, Kedvelik a kockázatot, Nehezebben alkalmazkodnak, Versengők, teljesítmény orientáltak, Versenyt futnak az idővel, türelmetlenek, Állandóan bizonyítani akarnak
Egyik legfőbb stresszor: a munkaintenzitás növekedése A munkaintenzitás növekedése 1990-2005 között EU (%)* 70 56
60 50
60
56
59
63
54 46
47
40
1990 1995 2000 2005
30 20 10 0
Feszített munkatempó Forrás: ESWC 1990-2005
Szoros határidők
A szoros határidő biztonsági kockázata* 45
41
40 35
31
30
28
25 20
16
15 10
10
5
5 0
hátfájás
váll- és nyakfájás szoros határidő
*3th EWCS data
nincs szoros határidő
baleset
A többműszakos munka hatása – biztonságra, egészségre, magánéletre*
*4th EWCS data
Karbantartás szokatlan helyzetben
Karbantartás zajos környezetben
Dinamikus munka
Dinamikus munka 2.
Kommunikációs zavar elhárítás
Egyedül végzett munka kockázatai - pszichésen is megterhelő
Mitől dolgozna hatékonyabban?* válaszok
az említés %-ában
Megbecsülés a főnökök részéről 85 % Anyagi ösztönzők
80 %
Kötetlen munkaidő
68 %
A munkanapok rövidülése
58 %
Otthon végezhető munka
44 %
*Forrás: Cannon/ICM Research felmérés európai irodai dolgozók körében
A karbantartással járó pszichoszociális kockázatok csökkentése
A munkavégzés tárgyi feltételeinek megteremtése, Munkaszervezési feladatok, A karbantartók munkaköri alkalmasságának vizsgálata, Alvállalkozók figyelemmel kísérése, Újfelvételesek betanítása, oktatása
A karbantartók munkaköri alkalmassági vizsgálata
A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok egyik célja a munkahelyi balesetek és anyagi veszteségek csökkentése (balesetveszélyes munkahelyeken, illetve nagy értékű berendezések esetében), Másik célja, hogy a várható egészségkárosodást (pszichoszomatikus megbetegedéseket) megelőzze (fokozottan stresszes munkahelyek esetében) Fentiek alapján, a karbantartási tevékenység indokolja az előzetes pszichológiai alkalmasságvizsgálatok elvégzését. A vizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy kiszűrje azt a dolgozót aki pánikba esik, vagy egyéb módon saját vagy mások testi épségét, egészségét veszélyeztetheti.
Új felvételesek betanításának és oktatásának fontossága
Kutatásaink során találkoztunk olyan üzemmel is, ahol a munkabalesetek 50 %-a a belépést követő 3 hónapon belül következett be; ha a betanításra hangsúlyt fektettek, ez az arány mintegy 20 %. Tapasztalatunk szerint a balesetek száma fordítva arányos az oktatók helyes munkavédelmi szemléletével, azaz az oktató minél fontosabbnak tartja a biztonságos munkavégzést, annál kevesebb azon a helyen a baleset. Lényeges az oktatók pedagógiai módszere; fontos a rossz módszer elvetése mellett a helyes módszer megmutatása Összegezve megállapítható, hogy az oktató személy szerepe a biztonságos munkavégzésben meghatározó
Az oktató személyének jelentősége Mit csinált az oktatója, ha hibás munka módszert észlelt? 70
64,3
60 47,1
47,1
50
35,7
40 30
balesetezők
20 10 0
kontroll csoport
5,8 0 nem szólt semmit
rászólt, de nem indokolta
rászólt, és megmutatta, mi a helyes
A fegyelmezettség kérdése - mit tesz a dolgozó váratlan meghibásodás esetén? 120 100
100 80 63,2 60 40
balesetezők 36,8
kontroll csoport
20 0
0
önállón intézkedik
főnökének szól
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
