A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK EMLÉKEZTETŐI 2011.
Készítette: Keserű Valéria
A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2011/1. ÜLÉSE NAGYBAJOM 2011. JANUÁR 18. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Rázsits Veronika, a Nagybajomi ÁMK könyvtáros, művelődésszervező munkatársa köszöntötte a résztvevőket. Major Tibor, a Kultúra Hete alkalmából Szép Ernő, Imádság c. versét adta elő. Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője, bemutatta a Kulturális Kerekasztal eddigi működését: • • • • • • • • • • • • • •
Volt egy olyan kormányzati szándék, hogy a kistérségekben is megjelenjen a kultúra, mint összetartó erő. Ennek ellenére a magyar kultúra egy kicsit „mostohagyermek”. Folyamatosan küzdeni kell, hogy programokat lehessen szervezni, sőt azért is, hogy intézmények egyáltalán fenn tudjanak maradni. A kistérségi kulturális kerekasztalok célja, hogy ezeken a közművelődési állapotokon javítsanak. Kistérségünkben, a tavalyi évben kezdődött a program. Első évben a kerekasztal megalakulása, a kistérség feltérképezése, a közművelődési állapotok felmérése, a kistérség értékeinek felkutatása volt a cél. Több településre is ellátogattunk, mivel a személyes kontaktus nagyon fontos, helyben lehet igazán megismerni a helyi viszonyokat. Pályázati források felkutatása az egyik legfontosabb cél, de ez jelenleg elég távolinak tűnik. A második évben, egy kistérségi kulturális stratégia megalkotása a pályázatban megfogalmazott cél, ami még mindig csak a tervezés szintjét jelenti. Jelenleg a kistérségben nincs átfogó erő az együttműködések terén. A programokhoz együttműködésre lenne szükség. A tavaly kimaradt településekre idén szeretnénk ellátogatni. Kistérségi rendezvénynaptár interneten és papír alapon is lenne. Gondot jelent, hogy az év elején leadott programok időpontjai nem mindig tarthatók. Jelenleg még támogatási szerződéssel sem rendelkezünk, de a munkát muszáj volt elkezdeni.
Andor István megerősítést kért arról, hogy a Kulturális Kerekasztal 1-1,5 hónapon belül Bárdudvarnokon tartja következő ülését. A felvetésre nem érkezett senki részéről ellenvetés. 2
A résztvevők egyenként bemutatkoztak: • • • • • • • • • • • • • • • •
Deák Varga József: a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum vezetője Rázsits Veronika: Nagybajomi ÁMK, művelődésszervező, könyvtáros Major Tibor: a Nagybajom TV mesemondója, versmondója Marics Csaba: a Nagybajom TV munkatársa, Nagybajom történetével foglalkozó könyveket szerkesztett Ács-Kocsisné Kiss Katalin: a Nagybajomi Sportcsarnok vezetője Récsei János: a Nagybajomi AC edzője Ács-Gergely Andrásné: a Nagybajomi ÁMK vezetője Ballér Jánosné: Nagybajom történetével foglalkozó könyveket szerkesztett Mester József: a Kaposszerdahelyért Egyesület elnöke Borbás Zoltán: fafaragó népművész, Bányáról Andor István: Bárdudvarnokról, a Goszthony Mária Alapítványtól érkezett, ahol az Üvegművészeti Alkotótelep működik Harangozó Csaba: a Szabadnap Kulturális Környezetvédelmi Egyesületet képviseli Kaposmérőből, ahol önkormányzati képviselő is Fejér István: református lelkipásztor, a Nagybajomért Közalapítvány elnöke, valamint a Nagybajomi Református Egyházért Alapítvány elnöke Vargáné Maurer Anett: a Kaposfői Művelődési Ház vezetője Keserű Valéria: a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője, művelődésszervező Nyers Balázs: a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház munkatársa
Betekintés Nagybajom Kulturális Állapotaiba Fejér István, református lelkipásztor beszélt Nagybajom egyházi életéről, a kultúrával való viszonyukról: • • • •
• • • •
A református mecénások mindig hatalmas szerepet játszottak a város történetében. A kulturális életet is próbálják mozgatni a településen. Évi 3-6 kiállítást szerveznek a templomban. Októberi estek a csillag alatt c. rendezvény immáron harmadik éve. Előadások, könnyűzenei, egyházzenei előadások (Jókai Anna, Balczó András, gospel kórus is volt már vendég többek között). Második éve részt vesznek a Szent István Napok szervezésében is. Filmklubokat, táborokat szerveznek. Zeneiskolát, társastánc csoportot tartanak fenn. A Nagybajomért Közalapítvány igazából nem működik (társadalmi aktivitás hiánya).
Récsei János, a Nagybajomi AC edzője beszélt Nagybajom sportéletéről: • • •
A Nagybajomi AC 1914-ben alakult. Sakk Szakosztály, Asztalitenisz Szakosztály és Labdarúgó Szakosztály működik. A létesítmények magas színvonalúak (műfüves pálya). 3
• • • • • • • • • • •
75 gyerek van a Labdarúgó Szakosztályban. Közös programok az Általános Iskolával. A felnőtt csapatban 20 igazolt játékos van, az utánpótlásban 75 gyerek, a 6 korosztályban. Az öregfiúk csapatban 15 fő játszik. Már óvodás kortól dolgoznak a gyerekekkel (7 éves kortól). A gyerekek 80-90 %-a hátrányos helyzetű. Jótékonysági bálok szervezése, melyek bevételeit a gyerekekre költik. A legnagyobb tömeget a labdarúgás vonzza. Pályázatokat adnak be, a szülők is segítenek. Az Októberi Gyerekfocit Nagybajomban rendezik. Magas színvonalon működik a női röplabda is (több válogatott kerettag).
Ács-Kocsisné Kiss Katalin, a Nagybajomi Sportcsarnok vezetője beszélt a Népi Játékok megrendezéséről, valamint a Sportcsarnok működéséről: • • • • • • • • •
2010 nyarán második alkalommal került megrendezésre. 8 db 12 fős csapat vett részt a versenyen. Népies ruházatban kellet lenni a csapatoknak. A versenyszámok között volt a kukoricaszedés, rúdtartás, patkóhajítás, zsákban futás, hintótolás, üvegegyensúlyozás stb. A rendezvény visszhangja nagyon jó volt. A Sportcsarnokban a foci, a röplabda, valamint a lábtengó a meghatározó. Vidékről jönnek kézilabdázni is. A Sportcsarnok kihasználtsága nagy. Iskolás gyerekek ingyen használhatják, felnőtt csapatoknak, illetve rendezvények esetén 7.500 Ft/óra a bérleti díj. A város csak üzemelteti a csarnokot, nem ő a fenntartó.
Rázsits Veronika, a Nagybajomi ÁMK munkatársa bemutatta a nagybajomi egyesületeket: Őszikék Nyugdíjas Egyesület: • • •
10-15 fővel működnek. Rendszeresen fellépnek a helyi rendezvényeken. Minden héten összejönnek.
Nagybajomi Ifikör: • • • •
2003-ban alakult. Éppen megújulás előtt áll, felnőtt egy generáció. Több pályázaton is nyertek: kultúrház egyik termének felújítása, programok szervezése. Bulikat tartanak, előadásokat szerveznek.
4
Önkéntes Tűzoltó Egyesület: • • •
Több mint 120 éves múltra tekintenek vissza. Szoros kapcsolatban állnak az iskolával. Sok fiatalt mozgatnak meg.
Nagybajomi Vegyeskar: •
Tavaly feloszlott, de pl. idén karácsonykor újra összeállt.
Game Over zenekar: •
Fiatalokból áll, a helyi rendezvényeken fellépnek.
Polgárőr Egyesület: •
A rendezvényeken segédkeznek.
Marics Csaba, a Nagybajom TV munkatársa mutatta be a televízió működését, valamint a Nagybajom történetéről készült könyvet: • • • • • • • • • • •
3 éve alakult. A Sportcsarnokban kapott helyet. 2 stúdióval rendelkezik (külön a felvételekhez, digitális effektekhez, külön az utómunkálatokhoz). Több településnek is dolgoztak már. 2 fővel dolgoznak. A Kossuth Lajos utca történetéről szóló könyvet Ballér Jánosnéval közösen készítették. A környező puszták történetéről is készítettek egy könyvet. Majd elkészült a Puszták II. c. könyv is. Mindegyik könyvet egy kiállítás előzött meg (fényképek, szövegek stb). Idén a Nagybajomi Kultúrház 50. évfordulójára készült el egy könyv. Az önkormányzat, az egyház, a vállalkozók is támogatták a könyvek létrehozását.
Ács-Gergely Andrásné, a Nagybajomi ÁMK vezetője mutatta be az intézmény működését: • • • • • • • • • •
2008-ban alakult. Ide tartozik az óvoda, az általános iskola, a jákói és pálmajori tagintézmények, a könyvtár, a művelődési ház és a Helytörténeti Múzeum. Nincs a könyvtárnak és a művelődési háznak sem intézményegység vezetője. Szükség lenne a településen egy emberre, aki csak a kultúrával foglalkozik. Nagyon nehezen mozdíthatók az emberek a saját rendezvényekre. Jelentős rendezvény a Csokonai Napok, amely már 19. alkalommal került megrendezésre. A művelődési házban vannak táncórák, társastánc órák is. Nagy probléma, hogy nincs állandó alkalmazottja a művelődési háznak. Városi rendezvények színhelyéül szolgál, bálokat is rendeznek a kultúrházban. A Sportcsarnok akusztikája gondot jelent a hangosítás terén. 5
•
A művelődési ház felújítási pályázatát felfüggesztették? (mindenképpen szükséges lenne!)
Deák Varga József mutatta be a Nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum működését: • • • • • • • • • •
Hosszú keresgélés után került Nagybajomba. Egy kis gyűjteménnyel indult. Sajnos az épület műemlék jellegét tönkretették. Az anyag folyamatosan gyűlt, így a múzeum is bővült. Jelenleg 6 helyiségből áll. A kora középkortól, egész napjainkig megtalálhatók a múzeumban tárgyak. Irodalomtörténeti érték, hogy Csokonai 1 évig volt vendége a háznak. Legújabb dologként bekerültek a zsidóság emlékei is a múzeumba, akik meghatározóak voltak Nagybajom történetében. Szeretnék az udvart parkosítani, illetve parkolókat kialakítani, az épületre is ráférne a megerősítés. A múzeum látogatottsága 5-600 fő évente.
Mester József, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karával való lehetséges együttműködésről beszélt: • • •
Oda-vissza alapon lehetséges lenne együttműködés a Kaposvári Egyetem Művészeti Karával. A Művészeti Kar nyitni szeretne, együttműködéseket keres a civil szervezetekkel is. Kiállítások, színházi előadások esetleges tájoltatása is lehetséges lenne.
Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője felhívta a figyelmet az NKA aktuális pályázati kiírására: • • • • • •
• •
•
Sajnos minimális pénzeket lehet nyerni. Egy Kistérségi Kulturális Találkozóra lehetne benyújtani pályázatot. Egyéb pályázati lehetőség nem nagyon van. A lakosság nem fizetőképes, ezért minden kis pályázatot meg kell ragadni, mert más lehetőség nincs. Nagyon fontosak lennének az együttműködések. Andor István jelezte, hogy véleménye szerint nem szükséges új honlapot készíteni a Kerekasztal számára, mivel létezik egy kistérségi honlap, melyet „üzemeltet, aki üzemeltet.” A honlap üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült Győrfi Csilla neve. Keserű Valéria jelezte, hogy ezzel a honlappal, és hozzá kapcsolódóan a kulturális dolgokkal nem történt semmi érdemleges, s nem is igazán tud róla, hogy Győrfi Csillával mi van. Harangozó Csaba jelezte, hogy sem Győrfi Csillának, sem neki, igazából már nincs köze Kaposmérő Önkormányzatához.
Az adattár, illetve értékleltár aktualizálásához megtörtént az újonnan kapott adatok (e-mailben kapott) pontosítása, rendszerezése, valamint az értékleltár helyszíni frissítése. Hosszas beszélgetés zajlott a kistérségben lehetséges esetleges kulturális együttműködésekről. 6
Mindenképpen elmondható, hogy lenne igény az együttműködésekre, de ehhez meg kellene találni a megfelelő forrásokat. Zárásként, a résztvevők Deák Varga József tárlatvezetésével megtekintették a Sárközy István Helytörténeti Múzeumot.
7
A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2011/2. ÜLÉSE CSÖKÖLY 2011. FEBRUÁR 16. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Keserű Valéria, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Luter Mária előadása a Cökölyi Kulturális Egyesület képviseletében:
Betekintés Csököly Kulturális állapotaiba
•
Csökölyről 2 dolog jut először eszünkbe: „Fehér gyász” és „eper”.
Csökölyi Kulturális Egyesület
↑ Polgárőr Egyesület
←
Civil szervezetek
→
Labdarúgó Csapat
↓ Nyugdíjas Klub
•
A 4 civil szervezetnek van egy Civil Háza 2007 óta.
•
Állandó programok: Maszkázás: februárban, húshagyó kedden, beöltözve végigjárják a falut. Farsangi vetélkedő: a 4 civil szervezet közösen szervezi. Március 15-i megemlékezés: ünnepi műsor. Kirándulások: minden évben nyáron mennek valahova kirándulni (Kapolcs – Művészetek Völgye, Tata – Víz, Zene Világfesztivál, Sümeg stb.). Gyalogtúrák: minden ősszel (Petörke, Mecsek stb.). 8
Nagy Sándor, 48-as honvéd sírjának rendben tartása. Karácsonyi Vacsora: Karácsony este előtt 2-3 nappal, a férfiak halászlevet főznek, a nők bejglit sütnek. Betlehemes műsort adnak elő. Közös Szilveszter. Falunap: kiállítások (pl.: goblen, iskolatörténeti kiállítás, fotókiállítás). •
További programok: Benedek Elek Mesemondó Verseny. Évfordulókhoz kapcsolódó kulturális események (pl.: Radnóti születésnapja alkalmából versmondó verseny). Nyugdíjas Klub énekkarának műsorai. Hangulatos vacsorák, kirándulások.
Az ülés keretében az elkészítésre váró Kistérségi Kulturális Stratégia megalkotásához SWOT elemzést készítettünk. Összegyűjtöttük a kistérség erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a veszélyeket. Az ülés után meglátogattuk a Civilek Házát, melyet 4 civil szervezet használ.
9
A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2011/3. ÜLÉSE BÁRDUDVARNOK 2011. MÁRCIUS 25. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Andor István, a Térségi Együttműködés Társaságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A napirendre vonatkozóan az alábbi javaslatokat tette: 1. A Bárdudvarnoki Kulturális Hét keretében megvalósult programok, illetve kiállítás, valamint a programsorozat meghosszabbításának tekinthető, éppen a mai napon megnyitásra kerülő kiállítás bemutatása. 2. Beszélgetés a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségi Közkincs Kerekasztal keretében tervezett munkacsoport létrehozásáról. Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője köszöntötte a résztvevőket, röviden bemutatta a kerekasztal eddigi működését, jövőbeni céljait: • • • • • •
• • •
Egy „szűk mag” az, aki rendszeresen megjelenik az üléseken. A kerekasztal elsősorban azért jött létre, hogy a rendkívül hátrányos helyzetben lévő kistérségben, a kulturális esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítését elősegítse. Ez egy nagyon lassú folyamat, de egyfajta szemlélet elindult. Sajnos a kistérségben továbbra sincs Kistérségi Kulturális Referens, aki segítséget jelenthetne sok tekintetben. Az idei pályázat legfőbb célja a Kistérségi Kulturális Stratégia elkészítése. Elsőként egy munkacsoportot kellene felállítani a stratégia elkészítéséhez, majd később ehhez már operatív terveket is lehetne rendelni, konkrét programokkal, melyekkel a kistérség kis településeire is el lehetne jutni. Fontos cél a kistérségben élő alkotók bemutatása, a kistérségben található értékek elvitele egymás településeire, az ott található értékek megismerése. A finanszírozási gondokat talán ezzel egy kicsit ki lehetne egyenlíteni a tekintetben, hogy a településeken megjelenjen a kultúra. Az idei pályázatban szerepel még: Előadók meghívása, segítségként a stratégia megalkotásához. Egy grafikus megbízása, a kerekasztal logójának megtervezéséhez. Egy honlap létrehozása a kerekasztal számára (értéktár, alkotók, rendezvények stb.).
10
A rendezvénynaptár helyett esetleg egy összefoglaló kiadvány megjelentetése (értéktár, alkotók, havi bontásba a rendezvények, elérhetőségek). Sztányi Tibor, a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségi Társulás alelnöke szólalt fel: • •
•
A közfoglalkoztatás keretben lehetne bevonni embereket a települések kulturális munkájába. A honlap kérdésében egy lehetőség lehetne az is, hogy a településekről, mikrotérségekból egy-egy ember meghatározott adminiszrtációs jogosultságokat kapna, ezáltal pl. a rendezvényeket közvetlenül olyan valaki tehetné fel a honlapra, aki ebben kompetens. Több olyan projekt áll jelenleg, ami közvetetten, vagy közvetlenül segítséget jelenthetne a kulturális életet illetően, akár a források tekintetében is.
Andor István, a Térségi Együttműködés Társaságának elnöke szólalt fel: • •
A Kistérségi Kulturális Stratégia egyik eleme lehetne a Kistérségi Kulturális Referens foglalkoztatása. Ez a későbbiekben hatványozódhatna, előrébb mozdíthatná a kulturális életet.
Sztányi Tibor, a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségi Társulás alelnöke a fentiekhez kapcsolódóan kiemelte: •
A települések nagy része befelé fordul, együttműködésekre lenne szükség.
Andor István, a Térségi Együttműködés Társaságának elnöke bemutatta Bárdudvarnok kulturális helyzetét: • • • •
Több helyszínen, több dolog van, amit össze lehetne rakni. A legfontosabb rendezvény a Bárdudvarnoki Kulturális Hét. A rendezvény részeként megmutathatták magukat a környékbeli amatőr csoportok. Fellépett a Zuboly Zenekar is.
•
A „Kistérség klasszikusai” c. kiállítás: Kozma Lajos építész, belsőépítész, grafikus (Kiskorpád) Goszthony Mária festő, keramikus (Bárdudvarnok) Jálics Ernő szobrász (Kadarkút)
•
A „Kistérség alkotói” c. kiállítás: Grácz Antal építész Dabóczi József Helyi alkotók kerámiái, üvegei
•
A református templomban egy 10 lapból álló műemléki kiállítás került megrendezésre, a kistérség műemlékeiből (Gige, Csököly, Mike, Kadarkút).
11
• • • • • •
Jövőbeli terv, hogy a településre hozzák a János Vitéz c. darabot. A rendezvény koncepciója a Kistérségi Kulturális Stratégia alapja is lehetne. A rendezvények elsősorban a helyben lakóknak szóljanak, a turisztikai célok másodlagosak. A megjelentetett kiadványban a helyi védett épületeket is fellehetne tüntetni. A Bárdudvarnokon megjelentetett anyagokat a kistérségben is meg lehetne jeleníteni. Tavaly pl. a Jálics évforduló alkalmából, a kadarkúti vezetők nem voltak vevők erre.
Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője reagált az elhangzottakra: • • •
A Kistérségi Kulturális Stratégia első szintje, a kulturális esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítése lehetne. Második szinten a települések értékeit be lehetne mutatni a kistérségben is. A turisztikai célokat sem lehet kizárni, hiszen a rendezvények látogatókat vonzanak, nekik is be lehet mutatni a helyi értékeket.
Mester Balázs, Bárdudvarnok polgármestere szólalt fel: • • • • •
A kistérségben már most is működik egyfajta összefogás. A Bárdudvarnoki Kulturális Hét több település segítségével jön létre, főként eszközök tekintetében (székek, színpad, hangtechnika stb.). A nagyobb rendezvényeknek reklámhordozó ereje is van a települések tekintetében. Bárdudvarnok egyfajta kistérségi súlypontnak tekinthető. Ilyen súlypontból több is lehetne.
Wallinger Endre, a szennai Lázi Dombi Kulturális Egyesület képviseletében szólalt fel: • • • •
•
Szennában olyan kulturális élet folyik, mely pl. az ő kulturális igényeit teljes mértékben kielégíti. (középkorú, értelmiségi). Nagyon fontos lenne az információáramlás. Szintén nagyon fontos az önkéntesség („csinálni és fogyasztani”) A Kistérségi Kulturális Referens foglakoztatásával el lehetne érni, hogy egy ember idejébe beleférnének azok a dolgok, melyekre jelenleg nincs külön humán erőforrás (a napi munka mellett vállalja fel valaki). Egy lehetőség az is, hogy a települések közösen finanszírozzák egy szakember bérét.
Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője reagált az elmondottakra: • • • • • •
A stratégia megalkotásában mindenkit szívesen látnak, aki ebben dolgozni akar. A munka Kadarkúton, az id. Kapoli Antal Művelődési Házban veszi kezdetét. Segítségként vendég előadók is meghívásra kerülnek. A kistérségben található kis települések esetében nagyon-nagy nehézségek vannak, hiszen sok helyen még közösségi tér sincs, az emberek igény szintje is alacsonyabb. Egy vándorkiállítás szervezése tervben van, az utaztatást kellene megoldani, valamint helyszínt biztosítani ennek. A legnagyobb problémát az időhiány okozza.
12
Andor István, a Térségi Együttműködés Társaságának elnöke felvetette: • • • • •
Borbás Zoltán fafaragó népművész „képben van” a kistérség fafaragóinak létével, elérhetőségeivel, munkásságával.. A kerekasztal egyik állandó résztvevője. Amennyiben vállalja, akkor ezeket közkinccsé is tehetné, ami a stratégiába is bekerülhetne. Később akár ezen alkotók munkáiból is lehetne egy kiállítást szervezni. A stratégiába külső kapcsolatokat is be lehetne venni (pl. Megyei Múzeum, Kaposvári Egyetem stb.).
Borbás Zoltán fafaragó népművész a feladatot szívesen elvállalta. Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője zárszóként elmondta, hogy rövid időn belül szeretné meghívni a jelen lévőket Kadarkútra, a kerekasztal következő ülésére. • •
Erre az ülésre szeretne meghívni egy vendég előadót is. Itt már elkezdődhetne egy intenzív, kidolgozó munka.
Az ülésen beszélgetés zajlott a kulturális téren lehetséges együttműködésekről. Több ötlet is elhangzott arra vonatkozóan, hogy a forráshiányok ellenére, mégis miként lehetne közös, kistérségi programokban gondolkodni, akár hosszabb távú stratégiai tervezés mentén is. Az ülésen jó példaként elhangoztak más települések helyi programjai, melyeket kistérségi szintre is lehetne emelni. Felmerült, hogy a kulturális munkához megfelelő humán erőforrásra is szükség lenne, melyet akár a települések összefogásával is meg lehetne oldani.
13
A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2011/4. ÜLÉSE KADARKÚT 2011. ÁPRILIS 26. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője köszöntötte az ülés résztvevőit. Bemutatta Baka József tanár urat, s megkérte előadása megtartására. Baka József, a Kaposvári Egyetem tanára, a Kulturális Stratégiaalkotás folyamatáról tartott előadást:
KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS STRATÉGIA ELŐKÉSZÍTÉSE ALAPELVEK: Miért? Ki(k) készítik? Kinek? Hogyan? Miből? Mi lesz az eredménye? MIÉRT? Helyzetünk - önmagunk és mások – megismerése. Települési és térségi kulturális fejlesztési lehetőségeink és elképzeléseink azonosítása – valós igények alapján. Közös fejlesztések, együttműködési programok meghatározása. Kistérségi azonosságtudat erősítése – népesség megtartó erő. Életminőség növelése. Népesség eltartó erő – kulturális gazdaság fejlődése. Forrásszerzési pozícióink erősítése.
14
KIK? Mi: a kistérségi szereplők. Települési önkormányzatok, önkormányzati, forprofit és nonprofit kulturális szervezetek. Oktatási szereplők. Turisztikai szereplők. Gazdasági szereplők. Lakosság (az érdekeltek minél szélesebb körű bevonása). KINEK? A megbízó, megrendelő: a kistérség polgárai! A jövő generációinak. Minden érdekeltnek magáénak kell éreznie. HOGYAN? A stratégia készítését koordináló, azért felelős (szakértői) team létrehozása. A készítésben résztvevő partner szervezetek, személyek meghatározása. Feladatok elosztása. A készítés módszertanának kidolgozása. Idő – ütemezés. Rendszeres kommunikáció. MIBŐL? A készítés pénzügyi forrásainak meghatározása. Költség - terv készítése – az előkészítéstől a Stratégia elkészültéig. Feladat – megvalósító – költségé. Kommunikációs költségek. PR, reklám, marketing. MI LESZ AZ EREDMÉNYE? Meghatározza a fő kulturális fejlesztési irányokat középtávon. Megalapozza a hosszú távú fejlesztést. Tanulási folyamat – együttműködés tanulása. Valós és az érdekelteknek fontos igényeket fogalmaz meg. Erősíti a döntéshozóknál a kultúra pozícióit. Bővíti a forrásszerzési lehetőségeket. Annyit ér, amennyire használható. Baka József segítségével összeállítottuk a stratégia alapjait, mely már csak formai elkészítésre várt. Az ülés meglehetősen hosszasra sikeredett, ezért úgy döntöttünk, hogy következő alkalommal még mélyebben foglalkozunk a témával.
15
A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2011/5. ÜLÉSE KADARKÚT 2011. MÁJUS 4. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Keserű Valéria, a kadarkúti id. Kapoli Antal Művelődési Ház vezetője köszöntötte az ülés résztvevőit. Baka József tanár úr folytatta az előző ülésen félbe maradt előadását, a Kulturális Stratégiaalkotás folyamatáról: A STRATÉGIA SZERKEZETE I. A Stratégia jogi alapjai. Helyzetelemzés (külső, belső környezet): regiszter, rendezvénynaptár, dokumentumelemzés, kérdőív, ötletbörze, jövőműhely, stb. SWOT , PEST, logframe (logikai keret) és esetleg más módszer. A SWOT-TÁBLÁZAT FELÉPÍTÉSE:
16
JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ – A STRATÉGIA EGYSÉGÉNEK ESZKÖZE:
A STRATÉGIA SZERKEZETE: Jövőkép (vízió). Küldetés (misszió). Átfogó célok. Alapvető célok. Kulcsfontosságú területek. Irányvonalak. Monitoring. Időszakos felülvizsgálat. STRATÉGIAI TERV ÉS PROGRAM: A terv/program helyzete (miért készült, és mi lesz várhatóan a sorsa). Társadalmi, gazdasági és környezeti körülmények (helyzetfelmérés). A stratégiát érintő más tervek, programok (nemzeti, regionális stb.) és a korábbi programok tapasztalatai. Helyzetelemzés – SWOT. A program stratégiai céljai. Eszközök: (al)programok és intézkedések/projektek. A program koherenciája (egysége). A végrehajtás intézményei. Költségvetés. ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK: Középtávú – hány év legyen – 2011 – 2017? Területi tervezési szintek: település – mikrokörzet – kistérség. Mikorra készüljön el? Kikből álljon, ki legyen a koordináló, operatív, szakértő team? Szerződéskötések. Műhelymunkák időpontjai, helyszínei. Adatgyűjtés – adatbázis. A jelen lévők egyetértésével megegyezés született a stratégia formai és tartalmi megjelenéséről, valamint arról, hogy a következő ülésen bemutatásra is kerül. 17
A KADARKÚTI-NAGYBAJOMI KISTÉRSÉGI KÖZKINCS KEREKASZTAL 2011/6. ÜLÉSE KOMLÓ 2011. MÁJUS 13. Jelen voltak: lásd jelenléti ív Keserű Valéria, az id. Kapoli Antal Művelődési Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, s felkérte Schaff Anikó Kistérségi Közművelődési Referenst, hogy mutassa be a Komlói Kistérségi Közkincs Kerekasztal megalakulását, előző években végzett munkáját. Schaff Anikó, Kistérségi Közművelődési Referens, mint házigazda köszöntötte a vendégeket, s előadást tartott a Komlói Kistérségi Közkincs Kerekasztal előző években való működéséről.
CÉLOK ÉS EREDMÉNYEK A KULTURÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Komlói Közkincs Kerekasztal A komlói kistérség települései A komlói kistérséghez 19 település tartozik (1 város 18 község) Népessége 41.371 fő Hátrányos helyzetű térség (6 kiemelten hátrányos helyzetű, 9 társadalmi - gazdasági nehézségekkel küszködő település, 7 munkanélküliséggel leginkább sújtott település alkotja) Ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére alakult 2004 júniusában a Komlói Többcélú Önkormányzati Társulás, az 1999 óta működő Területfejlesztési Tanács jogutódjaként. A Komlói Kistérség nem csak igazgatási egység, hanem kistérségi kulturális közösség. Gazdag és sokszínű kulturális értékekkel, és nagy hagyományú rendezvényekkel büszkélkedhet.
18
A kistérségi összefogásra 2007-ben új lehetőség nyílt: megalakult a Közkincs Kerekasztal, melyet a Többcélú Önkormányzati Társulás felkérésére a Közösségek Háza működtet, feladat – ellátási megállapodás alapján
A kerekasztal feladatai Első és legfontosabb feladatunk a kistérségi kulturális stratégia megalapozása volt: A helyzetfelmérést részletes adatgyűjtés előzte meg, melyben számba vettük kulturális értékeinket, a tárgyi és személyi feltételeket. Ennek eredményeként elkészült a kistérség kulturális értékleltára. Az adattár elektronikusan is hozzáférhető, és nyomtatásban is megjelent. Teljes képet ad a kistérség közkulturális kincseiről. Az adatok elemzése megmutatta erősségeinket, gyengeségeinket és kijelölte céljainkat és konkrét tennivalóinkat.
Elérendő célok A kistérség, a települések vonzerejének növelése Megtartó erejük növelése A hátrányos helyzetű települések és rétegek kulturális esélyegyenlőségének javítása A kultúra - közvetítők emberi erőforrás – fejlesztése
A célok eléréséhez rendelt feladatok Közös gondolkodással és tervezéssel: A területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése A helyi kulturális örökség, hagyományok megóvása A térség kulturális turizmusának fellendítése Kialakítottunk egy egységes, a kistérségre jellemző arculatot, mely kihangsúlyozza a települések összetartozását. Ez jelenik meg marketing eszközeinkben is:
19
Első közös rendezvényünk: A Társulás felkérést kapott 2007 augusztusában a Komlói Kistérség közös bemutatkozásának megszervezésére a Pécsi Egyházmegye Programirodájától. A felkérés nagyszerű lehetőséget kínált kistérségünk első közös rendezvény - projektjére, a kistérség közös bemutatkozására, kulturális értékeinek bemutatására. A Pécsi Advent rangos rendezvénysorozatában, kivételes helyszíneken (székesegyház, dóm kőtár) 5 település 13 együttese lépett fel. 2008 óta sikeresen valósul meg a Baranyai Völgység – Hegyhát Művészeti Hetek rendezvénysorozatunk, mely a nyári időszak kulturális programjait fűzi össze. Több mint ötven elemet tartalmaz, a legkisebb települések falunapjait éppúgy, mint a nagyobb formátumú rendezvényeket. Legnagyobb értéke az intenzív kulturális kistérség – marketing, melyben a második évtől a szomszédos Sásdi kistérség is megjelenik. Kiadványaink jelen vannak az országos turisztikai kiállításon, interneten elérhetők megyei és regionális kulturális portálokon keresztül is. 2008-ban ennek marketingjére 1.8 millió Ft-ot nyertünk A rendezvénysorozatot egységes plakát- és molinórendszer kíséri, melyet utaztatunk a kistérség településeinek nyári programjaira. Ezzel is erősíteni kívánjuk: A kistérségi identitást A közös kistérség – élményeket Az együtt – gondolkodást Összegyűjtöttük és kiadványban népszerűsítettük azokat az alkotócsoportokat, együtteseket, akik szívesen vállalnak (akár ingyenesen is) fellépéseket. Nyomtatott formában is megjelentettük kistérségünk kulturális adatbázisát, mely formájában és tartalmában is követi a Komlói Közkincs Kerekasztal web felületének tartalmát.
20
A komlói Közösségek Háza ad otthont a Kistérségi Szolgáltató Központnak Mely funkciójában biztosítja: Az információáramlást A szakmai segítségnyújtást Kistérségi kiskönyvtár és online adatbázis működtetését Képzések révén a kistérségi humán erőforrás fejlesztését Alkalmas kistérségi tanácskozások, találkozók, közös programok megszervezésére Forrásteremtők és forráskeresők találkozási alkalmainak megteremtésére A Szolgáltató Központ kialakítására és a kistérségi referens foglalkoztatására 2008-ban és 2009-ben is sikerrel pályáztunk a Társulással együttműködve. Összesen 6.3 millió Ft forrást nyertünk. Otthont ad a kistérségben élt és élő írók, költők, helytörténészek, kutatók, tanárok műveinek Helyet kaptak a kistérségről megjelent könyvek, kiadványok, albumok Kistérségünk néprajzi tárgyú leírásai, szociológiai kutatásai, helytörténeti kiadványai, falutörténetek, iskolatörténetek-évkönyvek, stb. Szakmai anyagok segítik azoknak a munkáját, akik tanulmányaik, kutatásaik során veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat
„Utazó műsorok –utazó közönség” Kistérségi együttesek tájolható műsorai színesítették a települések programjait A komlói Színház előadásaira, utazó közönség szervezésével bővült a helyben igénybe vehető szolgáltatások sora 2010-ben a legkisebb települések számára ingyenes műsorcsomagokat is összeállítunk
21
A Művészeti Hetek programsorozat marketingjének köszönhetően megvalósult a kistérség kulturális és természeti értékeinek közkinccsé tétele: a kistérségen belül élők számára, és a kistérségen kívüli irányokba is. 2009-ben adtuk be pályázatunkat finanszírozására kiírt témában:
a
Komplex
Kistérségi
Napok
program
A Baranyai Völgység - Hegyhát Ősz: A Szürettől Márton új boráig programsor a kistérség 16 őszi hagyományőrző programját fűzte egy csokorba és 1 millió Ft forrást juttatott a kistérség településeinek. Az őszi rendezvénysorozattal folytatni kívántuk a két alkalommal megrendezett Baranyai Völgység – Hegyhát Művészeti Hetek nyári programsorát. A programfejlesztés harmadik lépéseként, a Vízkereszttől Pünkösdig című tavaszi sorozattal válik teljessé a jeles napokra épülő, egész éven átívelő kistérségi rendezvénysorozat. A szüreti rendezvények során első alkalommal került sor a KISTÉRSÉGI SZÜRET megszervezésére, melynek házigazdája 2009-ben Szászvár volt. Ezen képviseltette magát a kistérség szinte minden települése. 2010-ben a Kistérség szüretét Magyaregregyen rendezzük. A rendezvénysorozat ideje alatt a kistérség szüreti népviseleteiből összeállított kiállítási anyagot vándoroltattunk a településeken. Ezzel párhuzamosan a komlói Szorgos Méhek Foltvarró Műhely alkotásait bemutató utazó kiállítással színesítettük nyári rendezvényeinket. Az alkotások a kistérség négy településén voltak láthatók. A rendezvénysorozat 2009. december 4-én, - Szent Borbála napján - A KISTÉRSÉGI GÁLA elnevezésű programunkkal zárult, ahol a kistérség néptáncosai tették felejthetetlenné az estét.
Nívódíj az Egyházaskozári Csángó Hagyományőrző Együttesnek Kistérségünk legnagyobb múltra visszatekintő művészeti együttese több mint 60 éve alakult, és azóta folyamatosan működik. Kitüntetést még sohasem kaptak. A Pécs- Baranyai Kulturális Szövetség Nívódíjára elkészített pályázatunk eredményeként, 2010. január 21-én, a Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett megyei ünnepségen, a Komlói Színházban vehették át a Nívódíjat. Gratulálunk! A komlói kistérségben további együttesek elismerését is kezdeményezni fogjuk. Az év során több olyan rendezvény szervezésében, lebonyolításában vett részt a Komlói Közkincs Kerekasztal, mely a kistérség több településének bevonásával vált színesebbé: •
„Legyen Önnek is minden nap mézes nap” című gyermekrajzpályázat
•
Kistérségi „Ki mit tud?”
22
•
„Komló a sokféleségben” elnevezésű ifjúsági vetélkedő
•
Kistérségi népdaléneklési verseny
•
Kistérségi mesemondó verseny
Komlói Kistérség Kulturális Stratégiája 2010 januárjában elkészült a Komlói Kistérség Kulturális Stratégiája, melyet a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás februári ülésén (kisebb módosítási javaslatok elvégzése után) egybehangzóan elfogadott. A tanulmányban megfogalmazódtak azok a fejlesztési szükségletek és lehetőségek, melyeket az elkövetkező években a Komlói Közkincs Kerekasztal munkája során szem előtt tart. 1. 2. 3. 4.
Tárgyi és szellemi kulturális örökség fejlesztése Tevékenységi körök hatékonyságának fejlesztése A már meglévő kistérségi adatbázis tartalmi elemeinek bővítése Kapcsolati háló kiszélesítése, minél több résztvevő bevonása
Kiadványainkkal 2010. március 3-án, a Budapesti Utazási Kiállításon sikerült népszerűsítenünk a Baranyai - Völgység Hegyhát Művészeti Hetek nyári és őszi rendezvényeit, melyek kiegészültek a Sásdi Kistérség programkínálataival. A prospektusok eljutottak a két kistérség szinte minden településére, valamint a megyében és a régióban működő utazási irodákba.
A hosszú távú hatások között reméljük Hogy a kulturális ellátás minőségi javulása az életminőség javulásához vezet Mind a települési, mind a kistérségi identitástudat alapjai erősödnek Az összefogás, közösen kidolgozott, egyéb fejlesztést eredményező projekteket, közösen lehívott forrásokat is eredményez majd
Eredményeink összegzése A kistérség sikeres közös kulturális akciókat valósított meg A kerekasztal elindította a települések közötti kulturális kapcsolódást és közös munkát
23
A kulturális szereplők közösséggé váltak, közös célokkal, tennivalókkal 2007-2009-ig a Társulással együttműködve, összesen 7 sikeres pályázatunk volt 11 millió Ft forrást fordítottunk a kistérség kulturális fejlesztésére A pályázati támogatások kézzel foghatóan segítették a települések kulturális tevékenységét, népszerűsítették a komlói kistérség kulturális értékeit Az ülés zárásaként kísérő programok során vehettünk részt, ami igazi kikapcsolódást nyújtott mindenkinek. Ellátogattunk a Komlói Színházba, majd a Közösségi Ház Czanik István galériájába mentünk, ahol megcsodálhattuk Vörös István szobrász kiállítását. Ezt követően helyi amatőr csoportok foglalkozásaiba tekinthettünk be, majd a nap zárásaként Hosszúheténybe látogattunk, ahol a XI. Hetényi Talicskaolimpia első napjának programjait nézhettük meg.
24
