A jövőt gyermekeinkkel építjük. Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! TÁMOP-6.1

„A jövőt gyermekeinkkel építjük” Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért!

TÁMOP-6.1.5-14-2015-0007

„A jövőt gyermekeinkkel építjük” Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! TÁMOP-6.1.5-14-2015-0007

Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................................ 5 A projekt rövid ismertetése, szükségességének bemutatása......................................................................... 5 A disszeminációs tevékenység menete............................................................................................................ 7 A projekt megvalósult programelemeinek bemutatása, elemzése..................................................................... 8 A térség tudásbázisának javítása, a térség alap-, közép-, és felsőoktatási képzésének és felnőttképzésének fejlesztése....................................................................... 8 Elektronikus tananyag kidolgozása és elterjesztése................................................................................... 8 Innovatív – online egészségfejlesztő rendszer elterjesztése...................................................................... 8 Szervezetfejlesztés, train the trainer és mentoring a pedagógus szakmában........................................ 12 A szociális gazdaság fejlesztését támogató, a lakosság lelki és fizikai egészségét fejlesztő új módszerek alkalmazása az egyéni fejlesztésben, a közösségi (óvodai, iskolai, munkahelyi, szociális, lakóhelyi) fejlesztő programokban................................................................ 18 Pedagógusokat és szociális segítőket célzó tanácsadás a szenvedélybetegségek témakörében.......... 18 Életkészségek fejlesztése........................................................................................................................... 19 Gazdasági növekedést támogató programok............................................................................................. 27 Helyben működő vállalkozások, gazdaságok, szociális szövetkezetek felkészítése az egészséges ételek előállításához kapcsolódó tudnivalókról..................................................................... 35 Egészséges munkaerő program..................................................................................................................... 39 Aktív közösségi programok a teljes célcsoportnak................................................................................... 39 Aktív időskort elősegítő programok........................................................................................................... 44 Család lelki egészségének támogatása..................................................................................................... 46 Szemléletmód-váltást elősegítő kampányok.................................................................................................. 49 A programokkal kapcsolatos terv- és tény indikátorszámok............................................................................. 52 Összegzés............................................................................................................................................................. 55

„ A j övőt gy e r m e ke i n kke l é pítj ü k”

5

Bevezetés A disszemináció a projekt eredményeinek terjesztésére hivatott annak érdekében, hogy a projekt által kiváltott hatás és ezáltal a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a lehető legnagyobb lehessen. Jelen dokumentum célja tehát a projekt megvalósult programelemei által elért célok és eredmények vizsgálata, ismertetetése. A dokumentumban ezen kívül röviden szó esik a projekt szükségességét megindokló tényezőkről, a céljainak meghatározásáról, valamint bemutatásra kerülnek a projekt konkrét tevékenységei, és az azoktól várt, és az általuk elért célok.

A projekt rövid ismertetése, szükségességének bemutatása A Békés megyére vonatkozó demográfiai adatokat vizsgálva egyértelműen látható, hogy a megye 75 települése közül 74-et a természetes fogyás jellemez, melynek születési szám visszaszorulása mellett vezető okai közé tartoznak az elöregedés, illetve a keringési, daganatos, külső okokra (baleset, öngyilkosság, mérgezés vagy egyéb erőszak) visszavezethető halálozások. A népességfogyás problémája mellett szintén nagy gondot jelent a tény, mely szerint a megye aktivitási és foglalkoztatási mutatói továbbra is alacsonyabbak az országos és a régiós átlagnál. A projekt célja a társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó tényezők azonosítása, és célcsoport szegmensek képezve volt, egészségi állapotfelmérések, közösségi és egyéni egészségtervek készítésével, valamint új képzési, tanácsadói programok kidolgozásával, az életkészségek fejlesztésével, így megpróbálva feloldani és semlegesíteni a problémákat. Ennek érdekében egyúttal az egészségtudatosság és az egyéni magatartásminták javulását elősegítő tevékenységeket, valamint az életmóddal összefüggő betegségek és szövődményeik megelőzését elősegítő szűréseket, prevenciós programokat állította tevékenységei középpontjába. A fejlesztés közvetlen célcsoportjait első sorban a békés megyei alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulói (külön kiemelten a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek), a felnőttképzésben részt vevők, a regisztrált munkanélküliek, a helyi közösségek, valamint a civil és más nonprofit, illetve for-profit szervezetek, illetve közintézmények alkalmazottai jelentették. Közvetett célcsoportnak a projektben közvetlenül résztvevő pedagógusok által oktatott tanulók, valamint a programban közvetlenül résztvevő személyek családtagjai minősültek.

6

B é ké s m e gy E i d i s sz e m i n ác i ó

Ahogyan az az elsődleges felmérésekből jól látható volt, a korai halálesetekből fakadó népességfogyás nagy problémát jelent Békés megye területén. Ezen halálesetek nagy része nagy arányban tudható be a nem megfelelő életvitelből fakadó korai egészségkárosodásnak. A projekt különböző programjainak keretén belül sor került Békés megye lakosságának egészségi állapotfelmérésére, illetve az életmódváltásra hajlandó érdeklődők segítséget kaphattak céljaik elérésében. A megvalósulást első sorban szemléletformáló kampányok és közösségi rendezvények segítették elő. A megvalósítás és elterjesztés legfontosabb és leghatékonyabb eszköze az oktatás. Ebből kifolyólag a projekt programja nagy hangsúlyt fektetett a békés megyei lakosság tudásbázisának közvetett és közvetlen bővítésére, fejlesztésére egyaránt. A célok elérésének tekintetében közvetett eszköznek tekinthető mentorok, pedagógusok iskolai multiplikátorok és

témavezetők képzése, mely a projekt közvetlen célcsoportjainak hatékony informálását és megsegítését hívatott támogatni. Közvetlen tevékenységnek minősültek a kifejezetten az elsődleges célcsoportokat megcélzó, azok tudásbázisát fejlesztő programelemek. Ezen tevékenységek közé tartozott többek közt a bárki által ingyenesen hozzáférhető, munkaerő-piaci igényekre alapozott e-learning tananyagok fejlesztése, a megyei szintű, de egyéni egészségfejlesztést segítő online rendszer kialakítása, vagy épp a prevenciós kiadványok, plakátok készítése és terjesztése. Összegezve a leírtakat a projekt hosszú távú célja tehát a térség foglalkoztatási és képzési lehetőségeinek bővítése volt, valamint a lakosság társadalmi részvételének növelése az alapvető életkészségek javításával a lelki és fizikai egészség fejlesztésével. A célok elérésével a megyében növekedésnek indul a humántőke, megindul a munkanélküliség visszaszorulása, az életkörülmények pedig elindulnak a javulás felé vezető úton.


7

A disszeminációs tevékenység menete A projekt disszeminációja során a programokat a megvalósíthatósági tanulmány alapján történő kategorizálás, besorolás szerint vizsgáljuk. Sorra vesszük az ott célcsoportok szerint különböző egységekre tagolt programokat, és azok célkitűzéseit összevetjük a megvalósítás során készült dokumentumokban szereplő tapasztalatokkal, eredményekkel. A disszemináció során tehát a projekt megvalósíthatósági tanulmányára, a megvalósítási idő során készült tanácsadási naplókra, szakértői beszámolókra, fotódokumentációkra, valamint a programokkal kapcsolatos, egyéb dokumentumokra támaszkodunk. Ezek segítségével vizsgáljuk meg, az eredeti célkitűzéshez képest az adott programok milyen eredményekkel zárultak, illetve mely elemeik azok, melyek megvalósulásuk során a leghasznosabbnak bizonyultak, a leginkább alkalmasak arra, hogy a továbbiak során, egy esetlegesen a jövőben induló, új projekt esetében is átemelhetőek, alkalmazhatóak legyenek.

8


A projekt megvalósult programelemeinek bemutatása, elemzése A térség tudásbázisának javítása, a térség alap-, közép-, és felsőoktatási képzésének és felnőttképzésének fejlesztése A projekt nagy hangsúlyt fektetett a térség tudásbázisának bővítésére, az alap- és középfokú oktatási intézmények fennálló oktatási körülményeinek javítására, valamint a hatékony felnőttképzésre. Amennyiben a megyében megnő az oktatási lehetőségek száma, valamint növekszik a már létező oktatási intézmények színvonala, növekedésnek indul a képzett munkaerő száma, ami hosszútávon hozzájárul a megye gazdasági fejlődéséhez. Ezek mellett a felnőtteknek szóló oktatás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg munkanélküli, vagy esetlegesen pályamódosításon gondolkodó lakosság segítséget kaphasson saját képességei, saját tudása fejlesztésében, és ezáltal nagyobb esélye legyen az előrejutásra a munkaerőpiacon. Elektronikus tananyag kidolgozása és elterjesztése A projekt szerves részét képezte az innovatív egészségfejlesztési és munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése, melynek fő célja volt, hogy a munkaképes célcsoportok alkalmazkodó-készsége, belső motivációja, öngondoskodási képessége fejlődjön, ezáltal munkaerő-piaci lehetőségeik és életminőségük is javuljanak. Az egészségfejlesztési és munkaerő-piaci e-learning tudástár kialakítására leginkább ezen készségek fejlesztésében, a térség gazdasági versenyképességének javításában és a társadalmi kohézió erősítésében volt nagy szükség. A hagyományos tanítási-tanulási gyakorlatban a tanár közvetíti az ismereteket, az információkat a tanulók felé, akiknek csupán befogadniuk kell a szinte készen kapott tananyagot. Az elsajátítás és a bevésés ütemét a tanár szabja meg, általában mindenki számára azonos időkeretben és módszerrel. Ezért a tanulók gondolkodása a tanári minta szerint fejlődik. Az e-learning ezzel szemben tanulóközpontú, a tanulni vágyó autonómiájára épít. Segíti, támogatja a felhasználó önállóvá válását, az önszerveződést, az önszabályozást, mivel a tanulni vágyók saját munkatempójukhoz mérten tudnak a tananyaggal foglalkozni, ki tudják alakítani saját tanulási stratégiájukat, amely az élethosszig tartó tanulás alapja. Az e-learning alkalmazása változatos oktatási, képzési stratégiák és módszerek használata mellett több alap-


9

vető életkészség és kompetencia (digitális; anyanyelvi kommunikációs; szociális; hatékony, önálló tanulási kompetenciák) fejlesztésére is alkalmazható. A digitális tananyag elkészítése során a fejlesztők nagy figyelmet fordítottak az információk olyan formában történő megjelenítésére, hogy azokat a felhasználók érdekesnek, tartalmasnak és jól használhatónak találják - ne jelentsen gondot a figyelmük lekötése, koncentrálni tudjanak az átadott ismeretekre. A digitális tananyag nem csupán az ismeretek folyószövegbe történő összefoglalását jelenti, hanem videók, animációk, folyamatábrák, képek/képsorozatok, hangok segítik a tananyag értelmezését, elsajátítását a felhasználónak. A rendszer fontos tulajdonságai közé tartozik, hogy az alapvető életkészségek, lelki-fizikai egészség fejlesztését elősegítő, munkaerő-piaci igényekhez igazított képzési program mind a képző intézmények, mind a lakosság számára is ingyenesen elérhetők. A projekt feladata egyaránt tartalmazta az oktatási anyag e-learning módszertan szerinti megírását, fejezetekre, leckékre osztását, interaktív kisalkalmazások, videók, animációk, folyamatábrák, képek/képsorozatok, hangok elkészítését, tesztek, ellenőrző kérdések ös�szeállítását, feladatok összeállítását hat témakörben. Egy tananyag összetétele: szakmai tartalom kialakítása, 85 db kép és illusztráció, 18 db videó készítés, forgatás, vágás, utómunkák, 18 db animáció szakmai tervezése és programozása, és elemek rendszerbe integrálása. Az így kapott tananyagok rendkívül széles réteg elérésére törekedtek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az e-learning anyagok által feldolgozott témák köre egészen az egészséges életmód alapjaitól kezdve, a gazdasági tanácsokig rendkívül széles körben kiterjedt, egyszóval minden megyei lakos találhat olyan számára érdekes és fontos témakört, melyben elmélyülve hatékonyan szeretné bővíteni elméleti tudását. A módszertanok kidolgozása érdekében részletes kutatómunka zajlott, és a tananyagok logikus felépítése, a grafikai tervezés is nagy időbefektetést igénylő feladat volt. A projekt eredményeképpen létrejövő elektronikus tananyagok végül olyan keretrendszerbe lettek foglalva, mely mindenki számára élvezetes tanulást tesz lehetővé. A rendszer egyaránt használható lineárisan, a diák közt egymás után lépegetve, illetve az érdeklődésnek és egyéni igényeknek megfelelően, szabad sorrendben. Az e-learning tananyag csoportos, társakkal való feldolgozásra és egyéni tanuláshoz is egyaránt alkalmazható. Az ismeretanyagot animációs interaktív feladatok, vizuális elemek, önellenőrző tudásmérő teszik élvezetessé és emlékezetessé. A tananyag könnyű befogadását sokszínű multimédiás tartalom biztosítja a felhasználók számára. Az e-learning tananyagok egyik legnagyobb előnye a korábban említett ingyenes hozzáférés azok számára, akik rendelkeznek internet-hozzáféréssel. A színes képekkel és videókkal ellátott, könnyedén kezelhető, letisztult és egyszerű felhasználói felület érdekessé, interaktívvá, és

10


könnyen olvashatóvá teszi a tananyagok befogadását. A tananyagok elkészítése során egyértelmű szempont volt a közérthetőség, valamint az, hogy az anyagok közvetlen hangvételben, hatékony módon lehetőleg a megye teljes lakosságát szólítsák meg. Az elolvasott tananyagok végén a felhasználók megszerzett tudásukat tesztek segítségével ellenőrizhetik, így biztosabbak lehetnek abban, hogy amiről olvastak, megfelelő módon integrálódott tudásukba, és a megszerzett elméleti ismeretnek későbbiek során a gyakorlatban is hasznát tudják majd venni A megyei tananyag hat fő témából áll, melyekből jól látható, milyen sokrétű, illetve a mindennapi életben hasznos, gyakorlati tudás szerezhető az anyagok elsajátításával. Az említett témák alább olvashatók

· Depresszáns gyógyszerek helyett - gyógyító légzés! Relaxáció, rekreáció, pozitív életszemlélet a mentális egészségért · Egészséges ételek előállítása · Készségfejlesztéssel a sikeres jövőért · Lelki egészség a családban - a szülői készségek fejlesztése · Mire jó a pénz? Gazdasági, pénzügyi ismeretek a mindennapokban · Veszteségek feldolgozása, kríziskezelés

Minden fő témán belül 10 lecke található, az elolvasott, feldolgozott anyagot követően a felhasználók tesztek segítségével bizonyosodhatnak meg arról, hogy sikerült elsajátítaniuk a tananyag által kínált tudást.

A projekt keretében külön térítésmentes foglalkozások indultak a programban résztvevő iskolai, munkahelyi, szociális és egészségügyi szakemberek számára, abból a célból, hogy az e-learning módszertani és informatikai háttérismereteket hatékonyan magukévá tehessék, ezzel is elősegítve azt, hogy a tananyagok minél szélesebb réteghez, minél hatékonyabban juthassanak el. Az e- learning tananyag nagy korábban említett előnyei mellett mindenképp kiemelendő pozitívum, hogy a felület a projekt időtartamának lejártával is tovább él, bárki által könnyedén elérhető, aki internet-hozzáféréssel rendelkezik. A jövőben mindenképp érdemes lenne energiát fektetni az e-learning tananyagok által kommunikált információk naprakészen tartásába, az anyagok frissítésébe, bővítésébe, esetlegesen újabb témakörök, leckék integrálásába. Ezen kívül fontos feladat lehet az e-learning rendszer megfelelő, megyei szintű promóciója annak érdekében, hogy azok is értesüljenek


11

létezéséről, akikhez a híre az eddigiek folyamán bizonyos okokból kifolyólag még nem juthatott el. Mivel pedig a hátrányos helyzetű területeken a lakosság többsége általában sem internet-hozzáféréssel, sem pedig számítógéppel nem rendelkezik, így a jövőben esetleg azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy bizonyos településeken érdemes lehet olyan közösségi tereket létrehozni, ahol a terület lakói pár internet-hozzáféréssel ellátott számítógépen, gyakorlati oktatás mellett ismerkedhetnek meg az e-learning rendszer által kínált tudásanyaggal, és az az által kínált fejlődési lehetőséggel. Erre a lehetőséget esetlegesen a kistelepülések helyi könyvtáraiban, művelődési házaiban, közösségi házaiban, vagy a Magyar Teleház Szövetség (MTSZ) által működtetett Teleházakban (olyan központ, amely modern multimédia-eszközökkel van felszerelve. Ilyen központokat azokon a hátrányos helyzetű településeken hoznak létre, ahol nehezen hozzáférhetőek ezek az eszközök. Ennek köszönhetően a helybeliek is kivehetik részüket a világ információs hálózatából. A teleházak legfőképp abban segítenek, hogy csökkenjen az ún. digitális szakadék, amely azt jelenti, hogy egyazon társadalomban élő emberek közül, az ún. (tudás) elit és a digitális közjavakból leszakadtak

között valamilyen mértékű különbség van. Az eszközök elérhetősége pedig generációknak ad lehetőséget arra, hogy tájékozott legyen a digitális élet területén.” Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleh%C3%A1z) lehetne megteremteni. Ettől függetlenül azonban ki kell emelnünk, hogy a tananyagok nem csak online formában, hanem letöltés után offline módon is elérhetőek, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az általuk hordozott tudásanyag az internetkapcsolattal nem rendelkező háztartásokba is eljuthasson. Innovatív – online egészségfejlesztő rendszer elterjesztése A TÁMOP-6.1.5-13-2014-0002-es pályázat keretében kifejlesztésre került a megyei online rendszer, melynek fejlesztési költségei ebben a projektben nem jelentek meg, de a rendszer

12


lehetőségei további, a lakosság mentális és fizikai egészségét célzó szolgáltatásokkal. Az alaprendszerhez ebben a projektben a Kisgyermekes szülők kiegészítő modul került fejlesztésre. A modul a fiatal (3-14 éves) gyermekek szüleit célozta és a táplálkozás, gyermekkori betegségek, védőoltások, vészhelyzetek, illetve a gyermekek fejlődése és lelki egészsége témakörökben biztosíttt komplett, interaktív, videókkal, animációkkal, kvízekkel tarkított e-learning anyagot. A Tudástár menüpont alatt található alaprendszerben elérhető cikkek kiegészültek konkrétan ebben a témában releváns cikkekkel. A Tudástárban helyezkednek el a cikkeken kívül még a modul keretében készült elektronikus oktató anyagok, amelyekkel a felhasználók különböző interakciókat végezhetnek. A felhasználók a tudásukat bővíthetik az elektronikus oktatási anyagokkal és a későbbiekben felmérhetik az oldalon elérhető (már említett) kvízek segítségével. A modul interaktív módon segíti a kisgyermekes szülők mindennapjait. A Békés megyei lakosság számára az alábbi linken érhető el a rendszer: http://www.bekesmegyeiegeszseg.hu .

Szervezetfejlesztés, train the trainer és mentoring a pedagógus szakmában Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Az Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével program keretein belül egyszerre történt hatékony vezetőképzés, peda-


13

gógusképzés, illetve módszertani-, és multiplikátorképzés. A program keretében az oktatással, neveléssel foglakozó intézmények számára komplex fejlesztési folyamatot biztosított a projekt. A pedagógusok egy gyakorlatorientált képzésen vettek részt, amely az életvezetési és társas kompetenciák fejlesztésére fókuszált. Tizennyolc fő megyei iskolavezető sajátította el az eredményes iskolai kultúra modelljét, annak kialakítását egy harminc órás akkreditált képzés keretében. A pedagógusok az akkreditált pedagógus továbbképzésről tanúsítványt kaptak. Az alsó- és felső tagozatos kon-

zultáció, szupervízió, mentoring esetében két iskolában, mindkét esetben három hónapon keresztül huszonnégy alkalom utánkövetés, szupervízió valósult meg az életvezetés iskolája program fenntartása, hosszú távú hatásának biztosítása érdekében. Esetmegbeszélések, tapasztalatcsere történtek, a konzultáció lebonyolítása két iskolában huszonnégy alkalommal, öt fő pedagógus részére történt. Mind a vezetők, mind a pedagógusok esetében gyakorlatias, csoportos foglalkozásról volt szó. A jelenléti ívekből és a tanácsadási naplókból jól látható, hogy mindkét esetben nagy volt az érdeklődés a képzés iránt. A tanácsadási naplók alapján a képzés elején egyes pedagógusok részéről tapasztalható volt némi ellenállás, azonban ez idővel megszűnt, a résztvevők pedig feloldódtak, aktív résztvevőivé váltak a foglalkozásoknak. A 7 szokás tréning anyagában szinte mindegyik pedagógus megtalálta a számára a gyakorlatban legjobban hasznosítható, a tanórái folyamán munkájába leginkább beépíthető tudást. A legtöbben ebből fakadóan értékesnek és hiánypótlónak találták a programot. A tréning legjelentősebb feladata a pedagógusok szemléletformálása volt, amely a gyermekek oktatásában bevezethető, hatékony újításokra motiválhatja őket a jövőben. Mivel

14


az életvezetési készségek javítására törekvő programok a megyében mindössze két intézménybe jutottak el, ezért ezeket a programelemeket a pozitív szemléletformáló hatásaik miatt a jövőben érdemes lenne több oktatási intézményére is kiterjeszteni. Fontos, hogy a képzés által nyújtott tudás az adott térség, illetve az adott oktatási intézmény valós problémáira, nehézségeire koncentráljon, azokra optimalizálva kerüljön átadásra. Ennek érdekében lényeges a pedagógusok tapasztalatainak meghallgatása és bevonása a programba, hiszen ezáltal érhető el hatékony és látványos fejlődés a jövőben. Fontos feladat ezen kívül, hogy a pedagógusok minél hatékonyabban tudjanak alkalmazkodni a hátrányos helyzetű gyerekekhez, minél hatékonyabb kommunikációt tudjanak velük folytatni. Ennek érdekében talán érdemes lenne a képzésbe beépíteni egy olyan elemet, amely konkrét példákon keresztül megmutatja, hogyan lehetséges bizonyos helyzetek kezelése a lehető legnagyobb hatékonysággal. Az eredményes iskolai kultúra kialakítása céljából létrejött program keretén belül a jó gyakorlatokat bemutató videók is készültek, ezeket bárki ingyenesen elérheti az interneten. Ez különösen hasznos pontja a programnak, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a pozitív üzenet minél több intézményhez, minél több pedagógushoz eljuthasson a projekten kívül is, ezáltal elősegítve az eredményes iskolai kultúra fejlődését a programban részt vett intézményeken kívül is. A jövőben ezen videók promóciója, terjesztése is külön feladat lehet, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jó gyakorlatok minél több megyei iskolához, azok vezetőihez, illetve az intézményekben oktató pedagógusokhoz eljuthassanak, elősegítve ezzel az adott oktatási intézmény iskolai kultúrájának pozitív irányba történő fejlődését. Szervezetfejlesztés Azon alapvető probléma mentén, miszerint a gyerekek tudása magas, de alkalmazkodó képességük alacsony, ezért a kognitív képességek fejlesztésére kell koncentrálni, szervezetfejlesztésre volt szükség az iskolákban, hogy valós képet kaphassunk arról, hogy a pedagógusok hogyan dolgoznak, milyen a szervezeti struktúra. Megfelelő-e a pedagógusok befogadóképessége ahhoz, hogy az eredményes iskolai kultúra bevezetésre kerüljön az adott iskolában? A szervezetfejlesztő a két bevont iskolában (Jankó János Általános Iskola – Tótkomlós, Vörösmarty Általános Iskola – Orosháza) interjúztatta az oktatókat, felmérte a hozzáállásukat, befogadóképességüket, munkavégzésük körülményeit. A pedagógusokkal egyenként beszélgetett, interjúztatta őket, kérdőívet készített az iskola működésével kapcsolatban, felmérte a kompetenciáikat, azok alkalmasságát az új életvezetési modell elsajátítására, adaptációjára, majd multiplikálásra. A szervezetfejlesztő az összegyűjtött információk alapján az iskolákra személyre szabottan dolgozta ki az iskolai kultúra modell program bevezetésének


15

lehetséges módját, fenntarthatóságát. A módszertan elkészítése után a szervezetfejlesztés lépéseinek ismertetése csoportos formában történt. A szervezetfejlesztési tanácsadás az úgynevezett 7 szokás tréning alapján zajlott. Mind a vezetők, mind a pedagógusok pozitívan, várakozásokkal tele fogadták a programot. Mindkét résztvevő iskola azonos tulajdonsága, hogy sok hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulóval rendelkeznek, éppen ezért a velük történő kommunikáció és kapcsolattartás terén szeretnének leginkább fejlődni. A tótkomlósi iskola esetében az intézménybe bekerülő gyerekek szocializációs környezete heterogén, a diplomával rendelkező szülők száma nagyjából 5%-ra tehető, a tanulók nagyjából 50-60 százaléka hátrányos helyzetű. A szülők többsége ugyan szakmával rendelkezik, de a településen alacsonyak a bérek, kevés a munkahely, nagy a munkanélküliség, ezért sok a közfoglalkoztatott és szociális segélyen élő család. Sok a tanulási nehézségekkel küzdő gyermek.

Az iskola erősségei közt említhető a nagyon jól működő, egymást motiváló és segítő tanári kar. Erős köztük a napi kommunikáció, a pedagógusok a problémákat általában megbeszélik egymás közt, megosztják egymással mindennapi tapasztalataikat. Jó a nyelvoktatás, jó a tanár-diák kapcsolat, az oktatók mindenkit a képességeiknek megfelelően tanítanak, és mindez szép környezetben zajlik. A megkérdezett oktatók nagyobb része negatívumként leginkább a technikai fejletlenséget hozta fel. Nagy kihívásnak számít ebből fakadóan, hogy a településen élő tanköteles korú

16


gyermekek szülei ezt az intézményt válasszák gyermekük taníttatására, és ne egy másik, fejlettebb infrastruktúrájút. Az intézményben tanuló gyermekek szüleit a pedagógusok nagy részben érdeklődőnek és segítőkésznek találják, habár elmondásuk szerint ez a magatartás inkább az alsó tagozatos gyermekek szüleire jellemző. A pedagógusok nagy része a tréning kezdetén nagy érdeklődést mutatott és motivált volt a programmal kapcsolatban. Legtöbbjük szeretne fejlődni, fejlődést elérni az intézményen belül. Sokan úgy érezték, már meglévő képességeikben erősítették meg őket a tréingen kapott ismeretek, sokan pedig elmondásuk szerint teljesen új ismeretekkel gazdagodtak. Az elmondások alapján az egész iskolára komoly hatással volt a szervezetfejlesztési tréning. Akiknek az elméleti képzés során nem állt össze, hogyan lehet a tananyagba integrálni a 7 szokást, azoknak a módszertani képzés nagyban segített ennek megértésében. Többen beszámoltak arról, hogy saját életükben, a gyakorlatban használnak a tréningen tanult ismereteket. Pozitív volt, hogy a foglalkozások során a kollégák közösen gondoltak ki és beszéltek meg lehetséges ötleteket az oktatás jövőjéről, a tréning ezáltal közelebb hozta egymáshoz az egyébként is jó csapatként dolgozó munkatársakat. Az intézményben tanító pedagógusok elmondása alapján a gyermekek gyorsan tanulják a szokásokat, szeretik azok gyakorlati alkalmazását, bevezetésük óta jobban figyelnek a viselkedésre. Az intézmény vezetője szerint nagyon jó úton halad a 7 szokás integrációja. Az orosházi általános iskola nagy múlttal rendelkező, a Kodály-módszer alapján ének-zenét, valamint informatikát emelt szinten oktató intézmény, ahol az angol és német nyelv oktatását is elsőként vették be a városban, ebből fakadóan erős a nyelvoktatás. A tagintézményeket is számításba véve a tanulók nagyjából fele tekinthető hátrányos helyzetűnek, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek. Az iskolában jól összeszokott, kölcsönösen együttműködő pedagógusi közösség működik. 600 főre 54 fő képzett pedagógus jut, a speciális igényű gyerekekkel gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok foglalkoznak. A tanórán kívül a gyerekek számos foglalkozás közül választhatnak érdeklődésük és képességeik alapján. Az iskola biztosít különböző szakköröket, napközit, lehetőség van a felzárkóztatásra, különösen fontosnak tartják a sportolási lehetőségeket és az egészségvédelmi programokat. Családokat bevonó rendezvényeket is szerveznek. Az intézmények eszközellátása alapvetően megoldott. Leginkább a több hátrányos helyzetű gyermeket oktató tanintézményekben szeretnének fejlődést elérni. Az épületen belüli termek berendezései elavultak, elhasználódtak. A képzést a vezetők alapvetően hasznosnak ítélték és a kollégák többsége is szükségesnek gondolta. Néhányan ugyan elzárkóztak a program elől, számukra a jövőben az újdonság befogadását kell majd támogatni, ebben a vezetőket és a kollégákat egyaránt segíthetik a


17

tréningen tanult ismeretek. Az együttműködő tanári közösségben ez valószínűleg nem jelent majd problémát. A pedagógusok elmondásai alapján a hátrányos helyzetű gyerekek szüleivel nehezebb megtalálni a közös hangot, ez a tanárok számára a jövőben fejlesztendő készségnek minősül. Eme készség fejlesztése azonban nem mehet az átlagos háttérből jövő gyerekek rovására. A jövőben a legfontosabb az összhang, a szinergia megteremtése, melyben a tréningen tanultak nagy segítségére lehetnek az intézményben oktatóknak. Fontos feladat projekt lezajlása után a pedagógusok kezdeti motivációjának, érdeklődésének fenntartása, valamint a tréning anyagával kapcsolatban eleinte bizalmatlankodók megerősítése. Meg kell ugyanis említenünk, hogy a bizonyos esetekben a tréninggel szemben felmerülő ellenállást nem maga a program, hanem a szeptemberi programok sokasága, a pedagógusok időhiány okozta. Ezen felül, mivel a program a megyének mindössze két iskolájában került megvalósításra, érdemes lenne elgondolkodni a jövőben több intézményre történő kiterjesztéséről, illetve a korábban említett, jó gyakorlatokat bemutató videók minél több lehetséges iskolába történő eljuttatásáról.

18


A szociális gazdaság fejlesztését támogató, a lakosság lelki és fizikai egészségét fejlesztő új módszerek alkalmazása az egyéni fejlesztésben, a közösségi (óvodai, iskolai, munkahelyi, szociális, lakóhelyi) fejlesztő programokban Ahhoz, hogy a megyében hatásosan működjön a munkaképes felnőtt lakosság munkaerőpiacra történő re/integrációja, egyértelműen szükség van a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésére, egészségi állapotuk rendszeres felülvizsgálatára és ápolására. A projekt ennek a feladatnak a megvalósulásához több eszközzel is hatékonyan hozzájárult, mind az egyéni, mind a csoportos egészségfejlesztés terén. A gazdasági fejlesztést, valamint a lelki és fizikai egészséget fejlődését megcélzó programok célja javarészt a lakosság szemléletmódjának hatékony, pozitív irányba történő formálása volt, valamint a mindennapi életben hasznos, nélkülözhetetlen gyakorlati tudás átadása. Pedagógusokat és szociális segítőket célzó tanácsadás a szenvedélybetegségek témakörében Drog, alkohol és dohányzás fogyasztást megelőzése és visszaszorítása csoportos foglalkozás, Viselkedési addikciók megelőzése és visszaszorítása csoportos foglalkozás Hazánkban már régóta nagy gondot jelent az alkohol nagymérvű elterjedése, valamint az ezzel gyakorta összefüggő a dohányzás problémája is. Az utóbbi évtizedekben ezek mellett felütötte a fejét a droghasználat is, és ez most, a könnyedén elérhető, olcsón beszerezhető, ám ismeretlen eredetű designer drogok elterjedésével egyre nagyobb és kezelhetetlenebb problémát jelent a társadalom számára. A hátrányos helyzetű emberek körében ezek a fajta problémák az esetek többségében halmozottan jelentkeznek, éppen ezért a megelőzés, a prevenció fontos feladatnak számít a projekt keretén belül. A megelőzés érdekében a projekt fontosnak tartotta a pedagógusok és szociális szférában dolgozó szakemberek új szemléletmódot sajátíthassanak el, bővüljön tudásuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnak a drog, alkohol és dohányzás megelőzésében és/vagy leszoktatási folyamatban segítséggel lenni a rászoruló lakosság számára. A csoportos foglalkozásokon a


19

résztvevők egy újfajta szemléletmódot sajátíthattak el, amit napi munkájukba beépítve a gyakorlatban alkalmazhatnak, és nagymértékben segítheti őket a további tevékenységük folyamán. A kémiai függőségek mellett nagy gondot jelentenek napjainkban a legalább annyira veszélyes viselkedési addikciók, melyek egyre nagyobb arányban jelennek meg, főleg a hátrányos helyzetű célcsoport körében. A kényszerbetegségek, étkezési zavarok, munkamánia, kényszervásárlás, játékszenvedély, médiafüggőség, szex és szerelem addikciók, társ és kapcsolat függőség megelőzése, felismerése és visszaszorítása szintén fontos feladat volt a projekt keretén belül. Mivel ezen függőségek a fiatalok és a szociális hátrányos helyzetben lévőket érintik főleg, azonban a teljes lakosság körében jelentkező problémáról beszélhetünk, ezért pedagógusoknak, szociális munkásoknak és egészségfejlesztéssel foglalkozó munkatársaknak is új szemléletet sajátíthattak el az ezen problémákkal kapcsolatos tanácsadások során, ezzel is segítve munkájuk eredményességét. A foglalkozások során tisztázásra került a viselkedési addikció fogalma, illetve felvázolásra került a közte és a kémiai függőségek közt húzható párhuzam. Sokan hajlamosak ugyanis a jelenség bagatellizálására, ám a viselkedési függőségek kényszerítő ereje gyakran olyan erős tud lenni, mint a drogoké. a foglalkozásokon szó esett olyan addikciókról, obszessziókról, mint a játékszenvedély, a számítógép és internetfüggőség, a munkafüggőség, a gyűjtögetési kényszer, vagy a társas függőség, és az evészavarok. A szakemberek javarészt ezek alapvető tulajdonságairól, hatékony felismerésükről és kezelésükről kaptak tájékoztatást. A jövőben a tevékenységet érdemes lenne minél több szociális szakemberrel, illetve az őket segítő hálózatokkal megismertetni. Ezen felül külön foglalkozások keretében foglalkozni a pedagógusok tudásbázisának fejlesztésével, hiszen ők munkájukból adódóan más ismeretanyag elsajátítását igénylik. Míg a szociális szakemberek esetében fontos a mindennapi munkájuk során integrálható gyakorlati tudás, addig a pedagógusoknak sokkal inkább elméleti képzésre, felvilágosításra van szükségük a szenvedélybetegségek témájával kapcsolatban. Mindkét csoport estében fontos azonban az ismeretanyag frissen, naprakészen tatása, melyben a projekt keretében megvalósult programelem nagy segítséget jelentett. Életkészségek fejlesztése Alapvető életkészségeket fejlesztő tanácsadás A hátrányos helyzetűek körében az általános életkészségek fejlesztése alapvetően szükséges ahhoz, hogy egészséges, és lelki-fizikai értelemben vett boldog életet élhessenek. A tanácsadás fő célja, hogy a célcsoport-tagoknak a jövőben legyen önmaguk elé kitűzött céljuk, annak megvalósításához pedig szorgalmuk, tanulási hajlandóságuk, bátorságuk és kitartá-

20


suk. A kulcskompetenciák kölcsönösen függenek egymástól, és a hangsúly minden esetben a kritikus gondolkodáson, a kreativitáson, a kezdeményezőkészségen, a problémamegoldáson, a kockázatértékelésen, a döntéshozatalon és az érzelmek konstruktív kezelésén van. Az egyén fejlesztése az alkalmazkodóképességének fejlesztésében segíti őt, majd segítséget kap, hogy a családi életében is az egészséges életmódot meghatározó szokásokat tudjon kialakítani. A program távlati célja a szegénység csökkentése, a társadalmi részvétel növelése érdekében nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen a szociális gazdaság által foglalkoztatatási és képzési lehetőségek bővítése volt.

A programban résztvevők nagy része közfoglalkoztatásban részesülő, vagy munkanélküli hátrányos helyzetű egyén volt, a foglalkozásokat és az azokon elsajátított ismereteket az ebből történő kilábaláshoz szeretnék kapaszkodóként használni a jövőben. A foglalkozásokon a résztvevők bemutatkozása után a hátrányos helyzet definiálására került sor, melyet a jelenlevők általában mind máshogy értelmeztek, más körülménynek tulajdonítottak. Legtöbben természetesen a pénz hiányában látták a hátrányos helyzet mibenlétét, de többen ennél mélyebbre menő okokat is megfogalmaztak. Volt, aki roma szár-


21

mazásával és az abból fakadó diszkriminációval tudta megindokolni saját maga hátrányos helyzetét, és volt, aki nem megfelelő képzettségében, iskolai végzettség hiányában látta ugyanennek az okát. A foglalkozásokon mindenki a saját életéből merített példával állt elő, és az ezekből fakadó problémákat vázolta fel a jelenlevőknek. A foglalkozáson szó esett a probléma okozta stresszről és szorongásról, valamint annak lelki és fizikai következményeiről. A résztvevők azzal kapcsolatban kaphattak felvilágosítást, hogyan próbálják meg kezelni, orvosolni az ilyen helyzeteket és minimalizálni a belőlük fakadó stresszt. Ha ez nekik egymagukban nem megy, mindenre van segítség, csak fontos tudni, milyen problémás helyzetben hová lehet fordulni (pl. gyermekjóléti szolgálat, orvos, önkormányzat, stb.). Az előadó azt próbálta tudatosítani a foglalkozáson megjelentekben, hogy a járatlanság és a tudatlanság az élet sok területén azonnal felmerülő problémákat idézhet elő, ezért ha nem tudják, hogyan kezeljenek egy bizonyos helyzetet, egyáltalán nem szégyen külső segítséghez folyamodniuk. Azáltal ugyanis a továbbiakban nagyobb gondok is megelőzhetőek, és a lelki és testi egészséget egyaránt károsító stressz is redukálható. Emellett krízishelyzetek esetén különösen fontos készség a jó kommunikáció, valamint a jó önismeret megléte. Ennek érdekében a tanácsadáson résztvevők különböző konfliktuskezelési és önismereti technikákkal is megismerkedhettek. Ezek mellett természetesen több felmerülő kérdésről és problémakörről is szó esett, melybe olyan gyakorlati témák is beletartoztak, mint a gyermekek születésüktől kezdődő szocializációja. A foglalkozások legnagyobb előnyét beszélgetős jellegük jelentette, hiszen a résztvevők létező problémákat, saját tapasztalatokat mesélhettek el a foglalkozást vezető trénernek és társaiknak, ezekre kereshettek közösen megoldásokat. A személyes problémák megbeszélése mellett azonban a résztvevőknek a mindennapokban hasznos, gyakorlatias ismeretanyag elsajátítására is lehetőségük nyílt, melynek segítségével magabiztosabban, nagyobb esélyekkel indulhatnak meg a társadalmi re-integráció felé vezető, rögös és hosszú úton. Gyermekek életmód tábora A projekt célja egy új típusú életmód tábor bevezetése volt gyermekek részére. Az életmód táborban a gyermekek életkészségeiket a játékos feladatokon keresztül fejleszthették, a mindennapi egészséges élethez szükséges alapvető tudnivalókat játszva sajátíthatták el, valamint kreativitásukat, fizikai és lelki erejüket is próbára tehették. A tábor augusztusban három alkalommal került megrendezésre, mindegyik esetben négy napos hosszúsággal. Az első alkalom augusztus 13. és 17., a második augusztus 17. és 20., a harmadik pedig augusztus 24. és 27. között került megrendezésre. Mindhárom alkalommal húsz gyermek vehetett részt a táborban, akikre öt fő pedagógus ügyelt.

22


Mivel a gyermekek gondolkodásmódja a felnőttekénél könnyebben terelhető pozitív irányba, így ezeknek a táboroknak és az ezekhez hasonló eseményeknek nagy szerepük lehet abban, hogy az ott résztvevő gyermekek milyen tapasztalatokkal térnek haza, hogyan gondolkodnak a továbbiak folyamán az egészséges életmódról, illetve milyen pozitív példával szolgálhatnak otthon, a szüleik számára. Szülői készségek fejlesztése tanácsadás A tanácsadás olyan alapvető készségek kialakításában, ápolásában és fejlesztésében segítette az érdeklődő szülőket, melyek megléte alapvető egy gyermek nevelése során: öntudatosság, érzelmi elérhetőség, életrevaló életstílus, tudatos, ügyes kommunikáció és a határok kiegyensúlyozott kezelése. További téma volt még a terhesség, a szülés, a csecsemőgondozás, a kisgyermekek gondozása, nevelése, korai játékos fejlesztése. Ezen kívül a tanácsadás feladata volt az egészséges életmód, az egészséges kismama étrend kialakításában történő segítség, és a segítségnyújtás az olyan információszegényebb területek terén, mint a szülés, szoptatás, hordozás, korai fejlesztés, leggyakoribb fejlődési rendellenességek, allergiák és azok kezelése. A tanácsadásra minden településen 5 alkalommal került sor. Ezeken az alkalmakon a szakemberek mellett több esetben meghívott vendégelőadók tartottak előadást, reflektáltak a hozzájuk intézett kérdésekre. Olyan témák kerültek általuk terítékre, mint homeopátiás szerek használatának kérdése, a babajóga oktatás, illetve a csecsemő helyes táplálása.


23

A tanácsadásokat általában nagy érdeklődéssel fogadták a településen a kismamák és a kisgyermekes szülők egyaránt. Gyorsan terjedt a hírük, és még arra is volt példa, hogy apukák és nagymamák is megjelentek egy-egy foglalkozáson. Sokan érkeztek az előadásokra kisgyerekkel, éppen ezért, amíg az édesanyák az előadásokat hallgatták, addig a gyermekeket külön játékokkal ellátott, számukra kialakított játszóhelyek fogadták. A nyári időszakra való tekintettel több településen szó esett olyan gyakorlati tanácsokról, praktikákról, mint a hőség ellen való védekezés, a babák bőrápolása és védelme a nyári időszakban, illetve a nyári szünetben otthon tartózkodó gyermekeket esetlegesen érő háztartási balesetek lehetőségének megelőzése. Szó volt a vitaminpótlás fontosságáról, egészen a fo-

gantatás időpontjától kezdve, és ezen kívül olyan mindennapokban hasznos dolgokról is beszéltek az előadók, mint a családok számára fennálló megtakarítási lehetőségek, a számukra igényelhető támogatások, és az azokhoz való hozzájutási lehetőségek, vagy épp a kismamákat érintő, munkavállalással kapcsolatos kérdések. A foglalkozás záró mozzanataként a résztvevők megoszthatták egymással élményeiket, tapasztalatot cserélhettek, elmondhatták felmerülő kérdéseiket.

24


Az előadásokon résztvevő anyukák és kismamák minden esetben nagy érdeklődést mutattak a témák iránt, aktívan részt vettek a foglalkozásokon, és sok kérdést intéztek az előadók felé. Általánosságban elmondható, hogy az előadások alkalmain sok volt a visszatérő vendég, de minden alkalommal akadtak új, érdeklődő résztvevők is. Kifejezetten pozitívnak tekinthető az előadások programja abból a szempontból, hogy gyakorlatias, a mindennapokban hasznos tudás átadására törekedett a résztvevők számára. Sok esetben a kistelepüléseken élő kismamáknak nincs lehetőségük tájékozódni az őket a terhesség és a gyermeknevelés ideje alatt megillető támogatási lehetőségekről, ezért az előadás sokaknak segített abban, hogy új információkat tudjanak meg ezekről a számukra is adott lehetőségekről. Kiemelendő ezen felül a foglalkozások interaktív jellege, melynek köszönhetően minden érdeklődő megoszthatta a többiekkel saját tapasztalatait, élményeit, és tanácsot kérhetett az őt érintő problémákkal, felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Ettől függetlenül azonban érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a problémás, több odafigyelést igénylő esetekben érdemes lehet személyes tanácsadást, mentorálást is indítani a szülők számára, hiszen vannak esetek, amikor ez hatásosabbnak bizonyulhat a csoportos foglalkozásokon való részvételnél. A jövőben esetlegesen fontos feladat lenne ezen kívül, hogy a tanácsadások anyaga, ha csak érintőlegesen is, de ne pusztán a kisgyermekek nevelésével, és az azzal járó feladatokkal, hanem az óvodás korú gyermekek helyes szocializációjának fontosságával, a későbbi beiskolázással, és az iskolás korral felmerülő problémákkal, kérdésekkel is foglalkozzon. Ezen kívül a programot érdemes lenne lehetőleg minél több kistelepülésre eljuttatni. Mivel minden ilyen területen nagyon nehéz lenne csoportos foglalkozást szervezni az érdeklődők számára, így az igények valamilyen szinten történő kielégítésére talán az előre legyártott prevenciós és motivációs kiadványok is képesek lenhetnének. Boldogságprogram Számos vizsgálat bebizonyította, hogy azok az emberek, akik pontosan meghatározott célt tűznek ki maguk elé és törekednek annak elérésére, kiegyensúlyozottabban és boldogabb lelki világgal élik meg mindennapjaikat. A Boldogságprogram célja, hogy tudományos alapokra támaszkodva segítse azon boldogságfokozó technikák elsajátítását, melyek elősegítik a pozitív életszemlélet kialakítását, önbizalom, optimizmus növelését, depressziós tünetek csökkentését, belső jólét és harmónia megtalálását annak érdekében, hogy kitűzött céljaikat elérjék. A projekt keretein belül a Boldogságprogram négy elemének megvalósítására került sor: Egyéni terápia, csoportos előadások, pozitív életérzés fejlesztése, zenés mentálhigiénia-terápia.


25

Az egyéni terápia résztvevői korukat és foglalkozásukat tekintve változóak voltak, legtöbbjük párkapcsolati probléma, betegség, vagy egyedüllét miatt nem elégedett az életével, és ezért vett részt a programban, sokan azonban csak kíváncsiságból, illetve a lelki-szellemi fejlődésre való igényük kielégítése céljából látogattak el a terápiára. Az egyéni tanácsadások során a résztvevők saját boldogságszintjük megállapítása után a Boldogságprogram terapeutájával saját problémáikról, életükről beszélgettek, végül a leghatékonyabb boldogságfokozó technikákról, mindennapokban könnyedén alkalmazható módszerekről kaphattak tájékoztatást. Az egyéni tanácsadás előnye a csoportos előadással ellentétben az, hogy a résztvevők szemtől szemben oszthatják meg tapasztalataikat, problémáikat a szakemberrel, és jóval kötetlenebb beszélgetés alakulhat ki ezekkel kapcsolatban kettőjük között. A résztvevők ezen túl saját személyiségfejlődésük szempontjából hatásosabban kérhetnek személyre szabott tanácsokat a szakembertől.

Az egyéni foglalkozásokon kívül négy alkalommal került megrendezésre közösségi előadás is, melynek fő célja a pszichológiai fejlődés elősegítése, a boldogságfokozó technikák szélesebb körben történő megismertetése volt. Szó esett többek közt olyan, mindennapokban alkalmazható ismeretekről, mint a stressz hatékony kezelése, és a célravezető konfliktuskezelés, de olyan sokak számára érdekes témák is felmerültek, mint az álmokon keresztüli önismeret elsajátítása. Az előadások nem a klasszikus, statikus formát követték, hanem a közönség bevonásával, interaktív módon zajlottak. A résztvevők egyaránt feltehették felmerült kérdéseiket az előadást vezető szakembernek, valamint a témával kapcsolatos tapasztalataikat is megoszthatták a többi érdeklődő látogatóval. A dr. Parádi József pszichoterapeuta által tartott előadásokat minden esetben érdeklődő, aktív, a témák megbeszélésébe hatékonyan bevonható közönség hallgatta végig.

26


A pozitív életérzés fejlesztését kialakítását, fejlesztését segítő programelemnek leginkább az optimista életfelfogás erősítése, a közösség fontosságának hangsúlyozása a feladata. Ez a programelem egyaránt érintette a gyermekeket és az idős korosztályt is, hiszen olyan különböző intézményekben került megrendezésre, mint Gyula Város Egyesített Óvodája, a békéscsabai evangélikus szeretetotthon, valamint a gyulai tüdőszanatórium. A programelem természetesen minden esetben más formában, az aktuális célcsoport igényeihez mérten próbálta felhívni a figyelmet a pozitív gondolkodás fontosságára. Az óvodás korú gyermekeknek leginkább játékos tanulás, zenés foglalkozások keretében világított rá arra, milyen fontos a mindennapokban az egymás iránti tisztelet, és az egymás szeretete. A közösség fontosságát gyakorlatban leginkább az együtt végezhető, játékos feladatok szemléltették. Az idősek esetében a foglalkozás leginkább a közösség fontosságát, a mozgás boldogságfokozó erejét, illetve a pozitív érzelmek gyakorlásának fontosságát kívánta hangsúlyozni. A jó közösség kialakítása a szeretetotthon lakói számára azért is különösen fontosnak tekinthető feladat, hiszen az ott élő idős emberek a nap 24 órájában egy fedél alatt élnek. A mozgás és a lelki egészség fontossága is hangsúlyos témakör, hiszen időskorban az emberek hajlamosak feladni az önmagukkal való fizikai és lelki törődést, ami nagyban hozzájárulhatna mindennapjaik jobbá tételéhez. Az idősek esetében a legfontosabb feladat tehát a passzív állapotukból történő kimozdításuk volt, melynek érdekében közösségi foglalkozásokon, kézműves foglalkozáson, előadásokon vehettek részt, és sajátíthatták el a pozitív gondolkodás alapjait. A gyulai tüdőszanatórium lakóinak esetében leginkább a fizikai egészség mellett mentálhigiéné lényegességének hangsúlyozása volt a feladat, illetve annak megismertetése a betegekkel, hogyan tehetnek ők maguk hatékonyan lelki egészségükért. A zenés-mentálhigiénés programok célközönségét főként az óvodások, illetve a kórházakban, szociális intézményekben gondozottak jelentették. A programelem zenés-táncos mivolta ellenére sem csak a gyermekek elérésére szorítkozott, hanem Békéscsabára a Berényi úti idősek otthonába, illetve Mezőberénybe, a gyengén látók intézetébe is eljutott, és kötetlen, közönséget interaktívan bevonó mivolta miatt nagy sikere volt a célközönség körében. A Boldogságprogramhoz köthetően 5 fő témakörben ismeretterjesztő riportfilmek is készültek, melyek DVD formában kerülnek sokszorosításra (kisfilmenként 1000 DVD). A videó elkészülésének célja, hogy a program technikájának elsajátítása a lakosság minél szélesebb körében elterjeszthetővé váljon.


27

Gazdasági növekedést támogató programok Pénzkezelési tanácsadás A tanácsadás célja a hátrányos helyzetben élők életkészségeinek javítása, segítségnyújtás eladósodottságuk kezelésében, ösztönzésük a helyes és racionális gazdálkodásra. A program résztvevői elméleti segítséget kaptak az adósságspirálból való kitöréshez, valamint a mindennapi pénzügyek hatékony kezeléséhez. A résztvevők a tanácsadás során felvilágosítást kaptak a hitelfelvétel előnyeiről és kockázatairól, az öngondoskodás lehetőségeiről, illetve a pénzügyi tudatosság és előrelátás fontossága is szóba kerültek. Ezen felül a résztvevők körében a tudatos vásárlásra való törekvés kialakítása is fontos szerepet játszott a foglalkozások során. A tanácsadás célja leginkább az volt, hogy a hátrányos helyzetű célcsoport megfelelő ösztönzést kapjon a helyes és racionális gazdálkodásra, és megtanulhassa kezelni eladósodottságát.

A tanácsadás 5 településen került megrendezésre, 5 alkalommal. A résztvevők közt nagy számban jelentek meg közfoglalkoztatottak, de előfordultak köztük munkanélküliek is. Mivel a foglalkozásokon részt vettek nagy része közmunka programban dolgozik, ezért nagyon keveset keresnek, nehezen tudják beosztani a verejtékes munkával megkeresett forintokat. Éppen ezért leginkább anyagi helyzetüket és képzettségük hiányát tekintették hátrányos helyzetük okozójának. A tanácsadások során olyan módszerekkel ismerkedhettek meg, melyek segítségével a jövőben könnyebben tudják számon tartani bevételeiket és kiadásaikat, ezáltal könnyebb lesz megállapítaniuk mi az, amivel a jövőben esetlegesen spórolni tudnak. Betekintést nyerhettek a pénzügyek irányításának alapelveibe, megismerkedhettek a háztartási napló fogalmával

28


és annak használatával, melynek célja leginkább a saját maguk és szokásaik megismerése, és ezáltal a változásra való hajlandóság elérése volt. A résztvevők ezen kívül tájékoztatást kaptak az adósságkezelési szolgáltatás létezéséről, illetve annak felmerülő közüzemi hátralék esetén lehetséges felvételéről. Ez a résztvevők közül sokaknak új, hasznos információ volt, és örömmel fogadták a kiosztott nyomtatványokat, mel�lyel lehetőségük nyílik az adósságkezelési szolgáltatás igénylésére. A nyomtatványok kitöltése mellé az előadóktól kitöltési segítséget is kaptak. A közüzemi terheket illetően szó esett még a védett fogyasztó fogalmáról, illetve arról, hogyan és miként válhat valaki védett fogyasztóvá a közüzemi szolgáltatóknál. Az előadásokon többen is jelezték, hogy már védett fogyasztók, azonban többen akadtak, akiknek ez az információ szintén hasznos újdonságnak bizonyult. A foglalkozások nagy előnye volt, hogy nem pusztán száraz előadásjelleggel, hanem interaktív formában, csoportos foglalkozásként zajlottak, az előadók a megtanult ismeretek rögzülése érdekében több esetben is különböző közösség játékokat hívtak segítségül. Ezek mellett a mindennapi életben fontos, hasznosítható tudás átadására törekedtek a résztvevők számára. A szociális szövetkezetben rejlő lehetőségek kiaknázását segítő tanácsadás A nagy munkanélküliségi aránnyal rendelkező hátrányos helyzetű térségekben kiutat jelenthet a foglalkoztatottság hiányából a szociális szövetkezetek létrehozása. A szociális gazdaságok az

egyéni érdekkel szemben a közösségi érdeket az alá-felé rendeltséggel szemben a demokratikus, egyenrangú kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. A piac globális hatásával szemben a helyi közösségek fenntarthatóságát tartják értéknek, az egyénnek pedig megadják az egyéni


29

kibontakozás lehetőségét. Olyan közös érdekeltségű tevékenységet folytatnak, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz elérhetővé tagjai számára. A program célja a célcsoport tagjainak tájékoztatása ezen lehetőségről, hogy szociális szövetkezetekbe tömörülve meg tudják találni a megélhetésük forrását. A szociális szövetkezet célja a tagjai gazdasági, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi szükségleteinek kielégítése, valamint munkanélküli, illetve szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése. A tagoknak kötelező a személyes közreműködés a szociális szövetkezet tevékenységében. A szociális szövetkezetben lehet tevékenységet végezni tagként, alkalmazottként, vagy vállalkozási/megbízási szerződéssel. A szövetkezet alapjait az összefogás, egy piacképes ötlet, egy jó vezető, és az első bevételek megérkezéséig az anyagi hátteret megteremtő forrás jelentik. A szociális szövetkezet kön�nyíti a pályázási lehetőségeket, a hátrányos helyzetűeknek munkalehetőséget biztosít, ezáltal javítja az életminőséget és hozzájárulhat az egészségi állapot hosszú távú javuláshoz is. A tanácsadásokon nem csak a jövőben szociális szövetkezetet alapítani kívánók vettek részt, hanem frissen alakult szociális szövetkezetek is tanácsokat, segítséget kaptak. Az előadásokon a települések adottságainak közös megbeszélése után a résztvevők a szociális szövetkezetek fogalmáról, a bennük rejlő haszonról és lehetőségekről tájékozódhattak. Ismertetésre került a szociális szövetkezet alapítási szabályozásának ismertetése, valamint hogy a tagok hogyan válhatnak őstermelőkké, kistermelőkké. Szó esett ezen kívül a szövetkezet által létrehozott termékek piacra juttatásának szabályairól, a megfelelő terjesztésről, a direkt és indirekt értékesítési módokról, és az eladáshoz nélkülözhetetlen marketingfogásokról. Több esetben bemutatásra került a résztvevők az adott településen már működő szociális szövetkezet tevékenysége, üzemi látogatás keretében megtekinthették az ott folyó munkát, meghallgathatták a bevált, jó gyakorlatokkal kapcsolatos beszámolókat. A legtöbb településen, ahol a program megrendezésre került, sokan foglalkoznak állattartással, növénytermesztéssel, vagy kézimunkával, és általában már állítottak elő saját készítésű terméket, így gyakorlatilag a feltételek adottak egy esetleges szociális szövetkezet megalapításához. Az előadásokon szó esett a vegyszermentesen tartósított termékek eladhatóságáról, előállítási módjukról, a kézműves termékek iránti, növekvő igényekről. A helyi boltokban történő árusítás mellett a résztvevők tájékoztatást kaptak a reklám fontosságáról, az alapvető arculat és marketingtevékenység kialakításáról. Hasznos, modern tudást sajátíthattak el, megismerkedtek a Facebook marketing alapjaival, a webáruház lényegességével is. Olyan fontos tudnivalókról is szó esett, mint az egy, már létező szociális szövetkezet tevékenységi körének a módosítása, vagy új tevékenység felvétele esetén való teendők.

30


A foglalkozáson résztvevők kreatív csoportfoglalkozás keretében ki is próbálhatták, milyen megalapítani egy szövetkezetet, felosztani az ott végzendő feladatokat. Minden esetben jó, a település adottságainak kiaknázására törekvő ötletekkel álltak elő, és mivel több csoportban marketinggel foglalkozó résztvevők is megjelentek, így kifejezetten kreatív ötletek, jó logótervek is születtek a foglalkozások során. A foglalkozást mindenütt nagy érdeklődé fogadta, a hátrányos helyzetű települések többségén elmondható, hogy az adottságok és az igény is megvan a termelésre. Fontos azonban, hogy a jövőben esetlegesen létrejövő szociális szövetkezetek valós fogyasztói igény kielégítésére törekedjenek, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy megalakulásuk után elérjék az anyagi stabilitást, fenn tudjanak maradni, és munkát tudjanak biztosítani tagjaiknak. A program azért különösen nagy jelentőségű, mert nagyban hozzájárulhat egy adott település lehetőségeinek kiaknázásához, ami által a terület hátrányos helyzetű lakóit is esetleges munkalehetőséghez juttathatja. Sok esetben a kitörésim pont ugyanis adott lenne, azonban összefogás, közös munka nélkül a változást nem lehet elérni. Ebben segíthetnek a hátrányos helyzetű települések lakóinak a szociális szövetkezetek, melyekben szakmai tudásukat, alapvető készségeiket kamatoztathatják, és hosszú távon hozzájárulhatnak az adott település gazdasági fejlődéséhez, felvirágoztatásához. Önmenedzselés - life long learning csoportos tanácsadás A csoportos tanácsadás során a résztvevők olyan, a mai világban nélkülözhetetlen ismereteket sajátíthattak el, mint a helyes önéletrajz és motivációs levél megírása, az állásinterjú való felkészülés fortélyai, a pályaválasztás és –módosítás körülményességeinek leküzdése, a továbblépéshez szükséges önmotiváció növelése, valamint az új munkahelyre való beilleszkedés és a munkahelyi rugalmasság képességének birtoklása. A tanácsadás lényege az együttműködésre, a karrierépítésre, az előrelépésre, és az élethosszig való tanulásra történő alapismeretek, és a továbblépéshez szükséges motiváció megadása volt. Mindezek mellett olyan gyakorlati ismeretek is bemutatásra kerültek a tagok számára, mint például az egyszerű ötlettől a vállalkozásalapításig történő eljutás folyamata, illetve a szociális szövetkezetet sikeres vállalkozássá történő átalakításának módozatai. A tanácsadás prevenciós célja a tartós munkanélküliség megszüntetése, az alkalmazkodó képesség erősítése a hátrányos helyzetű résztvevőkben. Az álláskeresés hatékonyságát növelő, munkával kapcsolatos szemléletmód-váltást ösztönző foglalkozásokra nyolc településen került sor, három alkalommal. A tanácsadási naplók alapján látható, hogy a foglalkozásokon résztvevők nagy része közfoglalkoztatott, akiknek elsődleges célja, szakmájuknak megfelelő, hosszú távú állást találjanak, és ebből önmagukat és családjukat egyaránt fenn tudják tartani.


31

A tanácsadások során a résztvevők megismerkedhettek az önéletrajzok különböző fajtáival, az azok megírásához szükséges követelményekkel, a motivációs levél jelentésével és annak fontosságával bizonyos álláshirdetésekkel kapcsolatban. Mivel a résztvevők nagyobb része soha nem készített még motivációs levelet, ezét részletesen megismerkedtek annak formájával és tartalmával egyaránt. Szó esett ezen kívül az online és „klasszikus” álláskeresési lehetőségekről, a különböző platformok előnyeiről és hátrányairól, valamint az állami és magán munkaközvetítőkön keresztül történő álláskeresés lehetőségeiről. A tanácsadás leggyakorlatiasabb részét a résztvevők számára az állásinterjúra való felkészülés praktikáival való megismerkedés, az állásinterjún leggyakrabban előforduló kérdések, és az azokra adandó, helyes válaszok átbeszélése, illetve az állásinterjún elvárt visel-

kedési mód és öltözködés megbeszélése jelentette. Szó esett az önmotiváció fontosságáról az álláskeresés során, illetve az érdeklődők a pályaválasztással, vagy az esetükben talán aktuálisabb pályamódosítással kapcsolatban is felvilágosítást és tanácsokat kaptak. A program legpozitívabb tulajdonsága egyértelműen az, hogy a hátrányos helyzetű, aktív munkavállalásból kiszorult lakosságot olyan ismeretek átadásával próbálja re/integrálni a munka világába, melyek napjainkban egy állásra történő jelentkezés során igen nagy jelentőséggel bírnak. Sokan a résztvevők közül nem szoktak önéletrajzot írni egy állásra történő jelentkezés során, a motivációs levélről pedig még vannak, akik nem is hallottak. Éppen ezért számukra rendkívül hasznos az efféle ismeretekkel való találkozás, és tudatosítani kell bennük, hogy elsajátításuk mekkora jelentőséggel is bír a mai társadalomban.

32


Mivel a tanácsadások során szó esett az online munkakeresési lehetőségekről, azonban a hátrányos helyzetű településeken sokan nemhogy internetkapcsolattal, de számítógéppel sem rendelkeznek, ezért a jövőben a program keretében talán érdemes lenne az online felületek használatára, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának oktatására is kitérni. Ezek mellett egy jövőben induló projekt keretei közt érdemes lenne a kistelepüléseken olyan számítógépekkel és internet-hozzáféréssel ellátott közösségi terek létrehozását kezdeményezni, melyekben a hátrányos helyzetű lakosságnak ingyen nyílik lehetősége a modern multimédiás eszközök használatára, ezzel is lehetővé téve számukra az online munkakeresési lehetőségek használatát. Család és karrier A család és karrier tanácsadás csoportos foglalkozás keretein belül adja meg a választ a napjainkban a családalapítással és a karrierépítéssel, a kettő összefüggésével kapcsolatos, égetően fontos kérdésekre a munkahelyi közösségek bevonásával. A legfőbb kérdés az, hogy mindenképp szükséges-e választani a család vagy a karrier között, vagy megoldható hogy a harmonikus, szerető családról kialakított kép is megvalósuljon, és a hosszú évekig tartott tanulás gyümölcse is beérjen? A kiegyensúlyozott és boldog élethez nélkülözhetetlen az egyensúly megteremtése a munka és a magánélet között, a tanácsadás ennek érdekében kívánt gyakorlati tanácsokat adni az arra érdeklődők számára. Ahogy az a tanácsadási naplókból kiolvasható, hogy a program megvalósítására több településen, különböző keretek közt került sor. Okányban a program például az önkormányzat munkavállalóinak bevonásával, Körösladányban a Profi Media Kft. megváltozott munkaképességű dolgozóival, Mezőberényben a polgármesteri hivatal alkalmazottaival, Eleken pedig a Pszichiátriai Betegek Otthonának dolgozóival zajlott. A foglalkozásokra minden esetben két alkalommal került sor, az első alkalom főként a bemutatkozásról, az ismerkedésről, illetve a tanácsadást vezető szakember tapasztalatainak meghallgatásáról szólt, a második alkalommal pedig mindig egy, a hallgatóság elé példaként állítható vendégelőadó adta át tapasztalatait a közönségnek, beszélgetett az egybegyűltekkel. Ez nagyon fontos eleme a programnak, hiszen ha a résztvevők egy olyan személlyel találkozhatnak, aki hozzájuk hasonló helyzetből indulva sikeresen tudta összeegyeztetni a család és a karrier fontosságát az életében, és sikeres életet tud élni, az nagyon nagy erőt, nagyon nagy motivációt adhat a hallgatóságnak a fejlődésre, továbblépésre. A foglalkozások során általánosságban kiderült, hogy sokaknak kellett már életük során választania a család és a karrier között, de a legtöbben az ilyen helyzeteken a családot tartották fontosabbnak. Többen hangsúlyozták azt is, hogy számukra a legfontosabb a kettő


33

közötti egyensúly megteremtése, amihez elsősorban legszükségesebbnek egy segítőkész, megértő partner meglétét tartják elengedhetetlennel. A tanácsadások legpozitívabb tulajdonságai közé csoportos jellegük, valamint interaktivitásuk tartozik. Több esetben bebizonyosodott már ugyanis, hogy az egyébként bizonyos problémákkal, kétségekkel küszködő egyén sokkal jobban meg tud nyílni egy szakember előtt egy olyan közegben, ami hozzá hasonló nehézségekkel küzd, vagy az ő elgondolásával azonos értékekben hisz. Éppen ezért a foglalkozások csoportos jellegéből fakadóan nagyobb lehetőség nyílik az interaktivitásra, a személyes tapasztalatok és a problémák közös megvitatására. Különösen jó ötlet ezen kívül az, hogy a foglalkozások első alkalmán a résztvevők szakemberrel beszélgethetnek, míg a következő alkalmon egy olyan személlyel találkozhatnak, aki esetlegesen hozzájuk hasonló életutat bejárva teremtette meg életében a család és a karrier harmóniáját, és önerőből lett sikeres. Ez két szempontból is pozitív része a programnak. Az egyik az, hogy a résztvevők szemében jóval hitelesebbé, életszerűbbé teszi a szakember által elmondott tanácsokat és felvázolt lehetőségeket, hiszen láthatják, hogy azok gyakorlatba hogyan is működhetnek. A másik szempont nem más, mint az, hogy a tanácsadás résztvevői beleképzelve magukat a meghívott vendégelőadó élethelyzetébe érezhetik, hogy ők is képesek a jó döntések meghozatalára, ők is képesek a saját életüket jó irányba terelni, ezáltal sokkal nagyobb motivációt kaphatnak, mintha esetlegesen csak egy szakembertől hallanák a segítségül szolgáló jó tanácsokat. A jövőben éppen ezért leginkább az ilyen életközeli példák, jó gyakorlatok bemutatására lenne érdemes törekedni, hiszen ez az, ami a résztvevőket igazán jól tudja motiválni, és arra készteti őket, hogy ők maguk is képesek pozitív irányba változtatni saját életükön. Munkahelyi családi egészségnap Ahhoz, hogy a családi béke meglegyen, fontos, hogy a párok és a gyermekek is tudják, hogy mivel foglalkoznak a szülők, milyen helyen és kikkel közösen dolgoznak. A munkahelyi közösségek általában összeszokott csapatok, de tágabb, összetartóbb, és közvetlenebb közösség alakítható ki a dolgozók családtagjainak ebbe a körbe történő bevonásával. A közösség építésének céljából a projekt keretein belül munkahelyi családi egészségnapok kerültek megszervezésre, ahol a résztvevők egészségügyi szűréseken, tájékoztatókon, sportvetélkedőn vehettek részt. A gyermekek számára játszóház és különböző sport játékok voltak biztosítottak, és napközben folyamatos előadásokkal, táncbemutatókkal szórakoztattuk a résztvevőket. A munkahelyi egészségnap programja gyakorlatilag nem sokban tér el a családi egészségnapok által kínált programoktól, azzal a különbséggel, hogy jelen esetben a programok nem a megye teljes lakossága részére, hanem egy adott intézmény dolgozói, és az ő családjuk számára voltak elérhetőek.

34


Az ingyenes szűrővizsgálatokat, az egészséges életmódról szóló előadásokat, illetve a játékos csapatversenyeket olyan programok színesítették, mint az önvédelmi bemutató, a baleset-megelőzési oktatás, a drogprevenciós előadás, és a hip hop táncbemutató. Az előadások programját Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó, valamint Földes Szandra aerobic-oktató előadásai is gazdagították. A programok során az egészséges ételek bemutatója keretén belül ételkóstolásra is sor került, a frissítőponton pedig a program teljes időtartama alatt hideg ivóvíz és friss gyümölcsök várták a közönséget. A program pozitív hatásai közé tartozik közösségformáló ereje, valamint egészséges életmódra való motiváló hatása. Legfontosabb elemének a szűrővizsgálatok tekinthetőek, hiszen sok megyei lakosnak munkája mellett nincs ideje arra, hogy egészségének megőrzése ér-

dekében szabadidejében szűrővizsgálatra látogasson el. Éppen ezért a munkahelyi egészségnap keretében tartott vizsgálatok és tanácsadások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy felhívják a dolgozók esetlegesen felmerülő egészségügyi problémáira a figyelmet, és hangsúlyozzák számukra, mennyire fontos az egészségi állapotuk megőrzése. Mindezek mellett az is fontos pozitívumnak tekinthető, hogy a megrendezett programokon a dolgozók családtagjaikkal együtt vehettek részt, és mindenki megtalálhatta és kipróbálhatta a számára legszimpatikusabb tevékenységet.


35

Helyben működő vállalkozások, gazdaságok, szociális szövetkezetek felkészítése az egészséges ételek előállításához kapcsolódó tudnivalókról Mivel a projekt fő feladatai közé tartozott a megye egészégi állapotának hatékony fejlesztése, ezért elkerülhetetlen feladatnak bizonyult a meglévő keretek közt az egészséges táplálkozás hangsúlyozásának fontossága. Ennek érdekében több, közvetlenül a célcsoportot, valamint közvetetten a célcsoportot segíteni tudó szakembereket megcélzó foglalkozás is indult, melyeket nagy érdeklődés és pozitív fogadtatás jellemzett. Egészséges életmód tanácsadás A tanácsadás célja a családok (rajtuk keresztül a teljes lakosság) támogatása az egészséges életmód elérése érdekében. A tanácsadás témái közé a családi élettel kapcsolatos negatív jelenségekkel szembeni prevenció (káros szenvedélyek), illetve az egészségfejlesztésre való nagyobb hangsúly fektetése tartoztak, figyelembe véve a térség hátrányos helyzetét. A program megvalósítása során háziorvos, belgyógyász, kardiológus, onkológus, pszichológus, illetve a hozzájuk kapcsolódó asszisztensek végezték a tanácsadást, a helyi igényekhez igazított témákban. Egy tanácsadási alkalom átlagosan 2 óra hosszúságú volt. Az tanácsadási alkalmak során sor került olyan alapvető egészségügyi szűrésekre, mint a vérnyomásmérés, vércukorszint-mérés, vagy BMI érték kalkulálása. A szűrővizsgálatok eredményeit és a tanácsadási alkalmakon készült naplókat tekintve általánosan elmondható, hogy a vizsgált célcsoport esetében gyakori a magas vérnyomás, sokan kevés vizet, és túlzottan sok cukrozott üdítőitalt fogyasztanak, illetve általános probléma szinte minden betegnél a D-vitamin hiánya. Ennek pótlása nagyon fontos, különösen a téli hónapokban, ezt a szakemberek a tanácsadás szinte összes résztvevőjének erőteljesen hangsúlyozták. A tanácsadások során szó esett a genetikai eredetű betegségek kialakulásáról és terjedéséről, hiszen sok családban nagyon gyakoriak a daganatos megbetegedések. Szó esett ezen felül a leggyakoribb időskori megbetegedésekről és azok hatékony kezeléséről, valamint lelki eredetű betegségek kialakulásáról, és azok megelőzéséről. Ez azért különösen fontos, ugyanis a súlyos fizikai megbetegedések nagy része vezethető vissza lelki eredetű problémákhoz, stresszhez és szorongáshoz. Ezen kívül a legnagyobb problémát a magas vérnyomás és a mozgásszegény életmód jelentik.

36


A tanácsadási alkalmaknak nagyon nagy sikere volt, több olyan alkalom is volt, ahol a tervezett indikátorszámnál többen megjelentek. Általánosságban a fiatalabb és az idősebb korosztály is képviseltette magát. A tanácsadási naplókat tekintve elmondható, hogy a legáltalánosabb probléma a mozgásszegény életmód, a kismértékű zöldség-gyümölcs fogyasztás, a D-vitamin hanyagolása, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A jövőben érdemes lenne esetleg elgondolkodni az ingyenesen elérhető szűrővizsgálatok és tanácsadások körén, hiszen a hátrányos helyzetű lakosságnak sok esetben nincs lehetősége ezek elérésére. Érdemes lenne a programot minél több településre kiterjeszteni, esetlegesen mozgó szűrőállomásokkal, szűrőbuszokkal növelni a hátrányos helyzetű lakosság lehetősége-

it a bizonyos vizsgálatokon és tanácsadásokon való részvételre. Sok esetben ugyanis egy-egy település lakóinak sem anyagi hátterük, sem idejük nincs arra, hogy egy szomszédos településen, vagy a legközelebbi városban megrendezésre került ingyenes szűrővizsgálaton, vagy tanácsadási napon részt vehessenek. Ezek mellett a tanácsadásokon és vizsgálatok során kiosztott prevenciós anyagok száma is növelhető lenne, hiszen ezek nagyban elősegítenék a program hírének és az egészséges életmódot népszerűsítő üzenetnek a gyorsabb és hatékonyabb terjedését a lakosság körében. Egészséges étrendi tanácsadás – Főzőiskola A főzőiskola keretein belül a cél annak a szemléletmód-váltásnak az elterjesztése volt, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán az egészséges alapanyagokra koncentrál, hanem az is fontos, hogy az ételeket minél kíméletesebb módon készítsük el, hogy a tápanyag veszte-


37

ség a lehető legkisebb legyen. A program keretében a résztvevők megoszthatták egymással az egészséges főzési praktikáikat, és közös főzések alkalmával sajátíthattak el új, hasznos technikákat. éppen ezért a program nem pusztán az egészséges életmód, a helyes táplálkozás népszerűsítésére adott kiváló alkalmat, de alapvetően pozitív, közösségformáló hatással is rendelkezett. Egészséges ételek előállítása képzési program kidolgozása, és képzések megtartása Az egészséges ételek előállítása képzési program kidolgozása elsősorban a hátrányos helyzetben lévő populáció számára tervezett képzés volt. A projekt keretében az egészséges alapanyagokról, táplálkozási szokásokról szóló képzési programok, módszertanok kerültek kidolgozásra. A képzés keretén belül a résztvevők az alapanyagokkal és táplálkozási szokásokkal való megismerkedés mellett ismereteket szerezhettek az egészséges ételek piacra történő készítésével kapcsolatos jogszabályi előírásokról és vállalkozási formák lehetőségeiről. A helyi lehetőségeket figyelembe véve megtanulhatták, hogy hogyan, milyen technológiák segítségével lehet előállítani egészséges ételeket, és amennyiben lehetőségeik vannak, hogyan, milyen formában tudják ezt a tudást felhasználva saját vállalkozásukat, szociális szövetkezetüket kialakítani és belépni ezzel a gazdasági szférába. A képzésekre Kétegyházán és Békéscsabán került sor, leginkább szociális végzettségű szakemberek vettek részt rajtuk. Főként a helyes táplálkozási szokások alapjaival és főzési praktikákkal ismerkedhettek meg, közös főzéssel és ételkóstolással egybekötött foglalkozások keretében. A foglalkozások során többféle egészséges étel került elkészítésre, majd megkóstolásra, köztük aszaltszilvaleves és görögsaláta. A résztvevők ezen túl megismerkedhettek a csírázás menetével is. Szó esett a napi többszöri étkezés fontosságáról, amit a hétköznapokban sokan munkájuk által szabott szűkös időbeosztásukból kifolyólag nem tudnak kivitelezni. Ezen felül a résztvevők megismerkedhettek a közétkeztetés alapjaival, megbeszélésre kerültek az ezzel kapcsolatos gyakori kérdések, különböző felmerülő problémák, mint például az egyes ételek gyakori ismétlődése a menüben. Ismertetésre kerültek a közétkeztetéssel kapcsolatos szabályok és kötelezettségek is, valamint a témával kapcsolatos könyvek és receptek kerültek kiosztásra a résztvevők között. A tanácsadáson részt vett szociális szakemberek nagy eséllyel olyan gyakorlati tudáshoz juthattak a képzés által, melyet munkájukba beépítve pozitív hatással lehetnek a hátrányos helyzetű családok egészségmagatartására. Az általuk gondozottaknak készíthetnek egészséges ételeket, megtaníthatják nekik ezek elkészítési módját, beszélhetnek nekik a körülményeikhez mérten kivitelezhető egészséges táplálkozás előnyeiről, ezáltal pedig egy lépéssel közelebb hozhatják őket a jobb és boldogabb mindennapi élethez.

38


Az előadáson szintén részt vett pedagógusok az általuk oktatott gyermekeknek adhatják át az iskolában a tudást. Egy óra keretében közösen, hangulatosan elkészített, egészséges saláta elfogyasztása a gyermekeknek emlékezetes program lehet, és nagy eséllyel vihetik haza az általuk a tanártól elsajátított, egészséges táplálkozással kapcsolatos, friss tudást, szüleiket is arra motiválva, hogy a jövőben változatosabban, egészségesebben étkezzenek. A jövőben éppen ezért a szociális szakemberek mellett érdemesebb lenne erőteljes hangsúlyt fektetni a programba a pedagógusok, vagy épp a szülők bevonására is, hiszen a gyermekek mindkét célcsoporttól sokat tanulhatnak az egészséges életmód lényegességét illetően.


39

Egészséges munkaerő program Aktív közösségi programok a teljes célcsoportnak Sportnap A Sportnap célja az egészségtudatos életmód terjesztése. A program alkalmával a résztvevők a nap folyamán különböző mozgásformákat próbálhattak ki, miközben különböző vetélkedők, versenyek, valamint közös sporttevékenységek garantálták a jó hangulatot. A széles választékpalettán mindenki megtalálhatta a neki legmegfelelőbb sportolási lehetőséget. A program a helyi igényeknek megfelelően került kialakításra és megvalósítása.

Békéscsabán július 13. és augusztus 10. között négy alkalommal került megrendezésre sportnap. Ezen a helyszínen kívül további nyolc településen, név szerint Békéssámsonon, Lökösházán, Ecsegfalván, Mezőberényben, Orosházán, Békésszentandráson, Újkígyóson, Csabacsűdön, és Pusztaföldváron került sor hasonló rendezvény megszervezésére, az említett helyek közül néhányon több alkalommal is. A rendezvények minden esetben közös bemelegítéssel kezdődtek, majd ügyességi játékokkal, kipróbálható sporteszközökkel és mozgásformákkal, kitölthető sport-totóval, valamint sportversenyekkel várták az érdeklődőket. A programok lezajlása alatt a vendégek részére friss gyümölcs és limonádé is biztosítva volt a szervezők által.

40


A program legfőbb pozitívuma, hogy megismertette a résztvevőket a különböző, mindennapokban alkalmazható mozgásformákkal, és ezeken keresztül az egészséges életmód fontosságával. A jövőben esetlegesen több mozgásforma is bevonható lenne a sportnapok programjába, valamint az egészségügyi szűrővizsgálatokkal, életmód-tanácsadásokkal is bővíthető lenne a kínálat. Családi és iskolai egészségnap A család, mint közösség, kiemelt jelentőséggel bír a mindennapi élet folyamán. Az első társadalmi közeg, amelybe a gyermek beleszületik és megindul a szocializáció felé vezető rögös úton. Az egységnek a kialakítása és fenntartása azonban nehéz feladat. Ennek az egységnek az erősítésében, illetve az egészséges életmódra való motivációban próbált segíteni az ingyenes családi egészségnap, ahol a résztvevők egészségügyi szűréseken, tájékoztatókon,

sport vetélkedőn vehettek részt, a labdajátékokon kívül olyan szórakoztató programok várták őket, mint a kötélhúzó verseny. Ezek mellett az egészséges életmódról szóló tanácsadásokat olyan közösségi programok színesítették, mint az egészséges alapanyagokból történő ételkészítés és az ételkóstolás, melyek nagy sikernek örvendtek a célcsoport körében. Amíg a szülők az egészségügyi szűréseken vettek részt, illetve különböző mozgásformákban próbálták ki magukat, addig a gyermekeket játszóház és különböző sport játékok várták. A nap közben folyamatos előadások, táncbemutatók szórakoztatták a résztvevőket. A programok a délutáni órákban, általában 14:00 és 18:00 között várták az érdeklődőket.


41

Az egészségformálást, az egészségtudatosság átadását gyermekkorban a legjobb elkezdeni, hiszen a gyermekkorban mozgásra bírt egyén nagy eséllyel fog a későbbiekben is egészségesebb életet élni azokkal a társaival ellentétben, akik gyermekkorukban nem sportoltak. Ezek mellett az egészséges ételek elkészítésének fortélyait is érdemesebb már minél korábban elkezdeni megtanítani a gyermekekkel, hiszen ők az iskolában elsajátított tudás segítségével nagy eséllyel ösztönözhetik szüleiket is arra, hogy otthon egészségesebben, változatosabban étkezzenek. A projekt keretein belül iskolai egészségnapok szervezésével próbáltuk meg segíteni a fiatalok pozitív irányba történő szemléletformálását. Az egészségnapon az iskolában különböző versenyek és vetélkedők kerültek megszervezésre, többek közt labdarúgó, kosárlabda, röplabda és kézilabda mérkőzések, valamint futóverseny. Ezen kívül egészséges életmód vetélkedő, továbbá egészséges ételek főzőversenye színesítették a programokat.

A program az ősz során a megye több iskolájában, köztük a Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda, Bölcsödében, a szeghalmi Tildy Zoltán Általános Iskolában, a gyulai Dürer Albert Általános Iskolában, a pusztaföldvári Általános Iskola és Óvodában, újkígyóson a helyi általános iskolában, valamint Csanádapácán kerültek megrendezésre. A gyermekeket minden esetben futóverseny, illetve sor- és sportversenyek ösztönözték a közös mozgásra, ki-ki a neki tetsző mozgásformában tehette próbára ügyességét. Ezek mellett egészséges ételek főzőversenye, valamint a versenyen elkészült ételekből tartott közös uzsonna színesítették a programot. Az újkígyósi általános iskolában ezen kívül meghívott vendégként Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó tartott előadást a sport és az

42


egészséges életmód fontosságáról a résztvevő gyermekeknek. A program hatása azért különösen pozitív, mert célcsoportként főleg a gyermekekre fókuszál, és az ő számukra hangsúlyozza az egészséges életmód, a mozgás fontosságát. Minél korábban szokik rá az ember az állandó mozgásra, annál nagyobb az esélye annak, hogy egészségét a jövőben sem fogja elhanyagolni. Ennek érdekében a jövőben érdemes lenne minél több, konkrétan a gyermekekre fókuszáló, egészséges életmódot és mozgást érdekes, interaktív formában népszerűsítő foglalkozást is indítani, valamint a mozgás népszerűsítését minél korábban, esetlegesen már az óvodás korban megkezdeni a gyermekek számára. Kirándulás, túra A kirándulás igazán hasznos időtöltés és kiváló kikapcsolódás az egész család számára. A természet közelsége, meghittsége kellemes feltöltődést nyújt, segít a stressztől, fáradtságtól való megszabadulásban. A projekt keretében a Pusztaottlakai Vadasparkba szervezett kirándulásokra július végétől kezdődően összesen 18 alkalommal került sor. Egy kiránduláson összesen 45 fő vett részt. A program reggel 8 órától délután 13 óráig tartott, a programban pedig a buszos kirándulás, egy közös tízórai, a parkban történt gyalogtúra, és egy óra szabad foglalkozás foglaltattak benne.

A vadasparkban történt kirándulások egyik előnye, hogy sok érdekes látnivalóval szórakoztatták a túrák résztvevőit. Ettől függetlenül a jövőben azonban akár több természetközeli helyre, például ismert túraútvonalakra, kirándulóhelyekre is érdemes lenne hasonló közösségi programokat szervezni, ezáltal ugyanis a résztvevők amellett, hogy kimozdulnak a városból és megmozgatják testüket, az őket körülvevő környezettel, annak természeti adottságaival is megismerkedhetnek.


43

Életmód-sport klub Az életmód-sport klubok létrehozásának és működtetésének a projekt megvalósítása alatti célja volt a rendszeres mozgásra, sportolásra való igény megteremtése célcsoport részéről, valamint az ő megismertetésük minél több lehetséges és elérhető mozgásformával. Ezen kívül távlati cél volt a helyi hagyományokhoz, igényekhez igazodó sportágak fejlesztése, kiaknázása. A programban boksz, foci, néptánc, kettlebell edzés, aerobic, karate, gyógytorna, önvédelem, és testnevelési játékok oktatására került sor a megye négy településén. A program által kínált mozgásformák célcsoportra gyakorolt pozitív hatásai közt leginkább egészségfejlesztő erejük, közösségkovácsoló hatásuk, és lelki egészséget erősítő eredményük

említhető, de emellett nagyban hozzájárultak a célcsoport állóképességének növeléséhez. A foglalkozások nagy részén kortól, nemtől függetlenül részt vehetett bárki, leszámítva a néptánc oktatást, ami a mozgáskoordinációt segítő gyakorlatokkal, a dalok és a mozgás kombinálásával az óvodás korú gyermekekre koncentrált, valamint a gyermekek számára szervezett tömegsportokat, melyek főként az alsó tagozatos korosztályt célozták meg. Ezen foglalkozások keretében a gyermekek olyan sportokkal ismerkedhettek meg, mint például a kézilabda, ellenben rájuk optimalizált, az ő testfelépítésüket figyelembe vevő szabályokkal játszhattak. Kivételt képzett még gyógytorna, hiszen ezen különböző csoportokban a fiatalok mellett az időskorúak is részt vehettek. A cél mindkét csoport esetében eltérő volt, míg a fiataloknál az egészségi állapot javulására koncentráltak a tornagyakorlatok, addig az idősek esetében inkább a meglévő egészségi állapot fenntartása volt ezek célja. A bokszedzések két

44


csoportra, a kezdőkre és a haladókra is egyaránt koncentráltak, az aerobic órák és a karate edzések pedig a testi épség ápolása mellett gyakorta nagy hangsúlyt fektettek a lelki egészség kérdésére, a mentális egészség ápolásának fontosságára. A jövőben egy hasonló tevékenység során fontos lenne, hogy a programba akár több, a fiatalokat még inkább vonzó, napjainkban divatos mozgásforma is bevonásra kerüljön, illetve az idősebb korosztály hatékonyabb, szélesebb körű mozgósításán is érdemes lenne elgondolkodni. Aktív időskort elősegítő programok A projekt a lakosság hátrányos helyzetű rétege, valamint az aktív, vagy potenciális munkavállalók egészségtudatosságát fejlesztő programok mellett nagy hangsúlyt fektetett az időskorú lakosság egészségtudatosságának, szemléletmódjának fejlesztésére is. Ennek érdekében az idősebb korosztály tagjai az egészséges étkezést népszerűsítő interaktív foglalkozásokon, valamint a mindennapi mozgás fontosságát hangsúlyozó programokon vehettek részt. A program pozitív hatása leginkább a szemléletformálásban rejlik, valamint abban, hogy a sok esetben magukat egy bizonyos kor felett elhagyó időseket újra mozgásra, közösségi aktivitásra invitálja, ami által nem pusztán fizikai, de lelki egészségi állapotuk is javulhat. Főzőklub 60 felettieknek Az idősek közösségben tartását a projekt fontos feladatának tekintette, hiszen lelkileg nagyon megterhelő idősként, nyugdíjasként egyedül lenni. A hatvan év felettiek számára létrehozott főzőklub célja tehát egyértelműen az volt, hogy az idős embereket kimozdítsa otthonukból, és új praktikákat tanuljanak, amivel maguk és családjuk számára is egészségesebben és változatosabban tudnak főzni. A közösségben tartás mellett cél volt a szemléletmód-váltás elterjesztése, a résztvevőkkel annak megismertetése, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán az egészséges alapanyagokra koncentrál, hogy az is fontos, hogy az ételeket minél kíméletesebb módon készítsük el, hogy a tápanyag veszteség a lehető legkisebb legyen. A program keretében a résztvevők megoszthatták egymással az egészséges főzési praktikáikat, közös főzések és ételkóstolók alkalmával sajátíthattak el új, érdekes és hasznos technikákat. A tanácsadási naplókból kiderül, hogy a hatvan év felettiek, 60%-a nem fordít elég figyelmet az egészséges, változatos étkezésre, helyette sokkal inkább az évek, vagy évtizedek alatt bevált receptekhez ragaszkodnak. Ez huzamosabb idő után nagyban hozzájárulhat sok, súlyos betegség kialakulásához. Gyakoriak körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, és több, hasonlóan súlyos megbetegedés, melyek egy része visszavezethető


45

a túlzott só használatára, a túlzott fűszerezéshez, a zsíros és olajos ételek fogyasztásához, illetve a kevés zöldség fogyasztásához.

A foglalkozások során a résztvevők olyan ételkészítési eljárásokat tanulhattak, melyek során a létfontosságú tápanyagok megmaradnak az elkészített ételben. Ezen kívül olyan tartósítási eljárásokkal is megismerkedhettek, melyek nem igényelnek tartósítószert vagy cukrot az étel elrakásához. A gyümölcsfogyasztás fontosságát hangsúlyozta a közös gyümölcssaláta készítése és elfogyasztása, míg a zöldségek nélkülözhetetlenségére az étrendben, és az évszaknak megfelelő vitaminpótlásra a közös salátakészítés hívta fel a résztvevők figyelmét. A célcsoport minden esetben 5 alkalommal került bevonásra, minden alkalommal orvosi szempontból ismerkedhettek meg az egészséges életmódhoz szükséges nélkülözhetetlen tudnivalókkal. A program pozitívuma, hogy az egészséges életmód népszerűsítése mellett erőteljes közösségkovácsoló hatással is bír, ami a fizikai egészség megőrzése mellett nagyban hozzájárul az idősek lelki és mentális egészségének ápolásához. Fontos, hogy az ember idős korában ne egyedül, egy szobában élje le hátralévő életét, hanem minél aktívabban, társaságban töltse a napjait, ezáltal is megadva az esélyt önmagának egy hosszabb, boldogabb életre. Mozogjunk együtt! - a mozgás öröme Napjainkban a nőkre komplex feladatok hárulnak, családszervező, gyermeknevelő funkciójuk mellett a munkahelyi elvárásoknak ugyanúgy meg kell felelniük, mint a férfiaknak. Emiatt jellemzően kevesebb idejük jut magukra, melynek hatására növekszik bennük a stressz,

46


és gyengül egészségállapotuk vagy éppen rosszabbul teljesítenek munkahelyükön. A lelki egyensúlyzavarok – különösen a depresszió – szempontjából nemcsak a saját magunkkal és környezetünkkel szemben támasztott elvárások, de az is lényeges tényező, hogy mennyire vagyunk elégedettek saját magunkkal, például a saját testünkkel. A testképpel való elégedettség vagy elégedetlenség különösen a nők esetében központi kérdés. A program célja a mozgás örömének elterjesztése, ezáltal a testi és lelki egészség egyszerre történő fejlesztése. A program kifejezetten a senior és aktív női lakosságot célozta meg, a fő cél az volt, hogy az ő mindennapjaikba sikerüljön beépíteni az aktív, rendszeres testmozgást. További célja volt a programnak, hogy a résztvevők visszanyerjék egészséges énképüket, önbizalmuk megnövekedjen, és kiegyensúlyozottabbak legyenek a mozgás által, ezáltal elkerülhessék a különböző lelki és fizikai betegségek kialakulását. A foglalkozások a tanácsadási naplók alapján alapvetően jó hangulatban teltek, a stres�szről, mindennapi problémákról, illetve a résztvevők által ismert és alkalmazott mozgásformákról történő beszélgetésekkel kezdődtek, ezután vette kezdetét a testi és lelki egészséget egyaránt ápolni hívatott közös táncos testmozgás. A visszajelzések alapján a résztvevők érdeklődőek voltak, élvezték a foglalkozásokat, azok végén általában többen érdeklődtek a következő alkalom időpontjáról. A foglalkozás leginkább pozitív tulajdonsága az egészségtudatosság fejlesztése mellett közösségi mivolta, valamint a testi egészség mellett a lelki jóllétet is támogató programja. Család lelki egészségének támogatása Család lelki boldogságának forrása tanácsadás A családi nevelés tanácsadás keretén belül a résztvevőket a trénerek a családi alapértékek értékek kialakítására és megőrzésére oktatták, úgy, hogy a család tagjait önállóságra és rendszerességre nevelték. Az általánosságban 10-20 fő közötti létszámot számláló csoportokban vegyesen fordultak elő női és férfi érdeklődők, habár a tanácsadási naplókat tekintve előbbiek többsége volt a jellemző. A tanácsadási alkalmak első felében a résztvevők először egy előadást hallgathattak végig az aktuális témában, a második felében pedig kötetlen beszélgetésre, tapasztalatcserére, az esetlegesen felmerülő kérdések feltételére nyílt lehetőségük. Az egészséges életmódot érintő foglalkozásokon szó esett az egészséges táplálkozás alapjairól, a folyadékbevitel fontosságáról, a rendszeres mozgás nélkülözhetetlenségéről, illetve annak pszichológiai hatásairól is. A rendszeres mozgás ugyanis amellett, hogy növeli a fizikai erőnlétet, növeli az önbizalmat is, és csökkenti a depresszió kialakulásának az esélyét, a fel-


47

gyülemlett feszültséget, valamint a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának lehetőségét. A tanácsadáson sokan elmondták, hogy fizikai munka mellett nincs idejük és energiájuk rendszeresen sportolni, annak ellenére sem, hogy esetlegesen szeretnének. Az ő esetükben a tanácsadó a rendszeres munkába, illetve hazafelé történő sétát ajánlotta, mint alkalmazható mozgási formát. Szó esett ezen kívül a fizikai betegségek lelki okairól is. A tanácsadási naplók alapján sokan elmondták, hogy az életükben sok a családfenntartás nehézségeiből adódó stressz, ami később akár súlyos betegségek kialakulásához is vezethet. Az ő esetükben minA szóban forgó családi alapértékek: · · · · · · · · ·

az egészség, az erkölcs, a tisztesség, az akarat szabadsága, mely nem sérti mások szabadságát. Nélkülözhetetlen a közösségi lét, a tisztelet, a természet és állat szeretet, a tudatos – környezettudatos – gondolkodás és cselekvés, az egyszerű, takarékos életvitel.

denképp cél a feszültség redukálása, a jókedv és a boldogság elérése és hosszútávon történő megteremtése. Ennek érdekében a szakemberek szerint érdemes motivációként például arra gondolni, hogy naponta több száz élethelyzetet oldunk meg sikeresen, és csak néhány olyan adódik, melyekre nem sikerül megoldást találnunk. Külön foglalkozás keretében esett szó a szenvedélybetegségek mérsékléséről és a drogproblémák megelőzéséről. A résztvevők közül többen már azon is meglepődtek, hogy az olyan hétköznapinak tekintett szerek, mint az alkohol, a nikotin, valamint a koffein is drogoknak minősülnek. A fizikai függőségek mellet olyan viselkedési függőségek felismeréséről és kezeléséről is beszéltek a szakemberek, mint a vásárlási kényszer, a játékszenvedély vagy a munkamánia. a dohányzásra külön előadás anyaga tért ki, ami azért is fontos, mert az ott jelenlévő 11 fő mindegyike aktív dohányos volt. Szó esett ezen kívül arról, hogyan lehet hatékonyan életmódváltással küzdeni a cukorbetegség ellen, illetve betegség esetén hogyan lehet mellőzni a túlzott gyógyszerfogyasztást. Az egészséges életmód témakörén kívül a résztvevők olyan témákban gazdagodhattak hasznos tudással, mint például a család alapvető jellemzői, a női és férfi szerepek jellegzetességei, vagy a családon belüli társas kapcsolatok kialakítása és ápolása. Szó esett az otthoni hulladékgazdálkodás jelentőségéről, az újrahasznosítás lényegességéről és annak módjairól,

48


illetve a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának fontosságáról, a környezettudatosság lényegességéről. itt szóba került az is, hogy sok esetben a leghatékonyabb multiplikátor szerepet a gyermekek tölthetik be, akiknek a felnőttekénél jóval könnyebben formálható a gondolkodásmódjuk pozitív irányba, és a későbbiek során az általuk elsajátított tudással nagy hatással lehetnek a felnőttek gondolkodásmódjára, cselekedeteire is. A környezettudatosság kapcsán nem pusztán a fizikai, hanem a „lelki környezetszennyezésről”, a modern média káros hatásairól is szó volt a foglalkozások során.

A család lelki boldogságának forrása tanácsadás leginkább abból a szempontból bizonyult hasznosnak, hogy a szülőket megismertette egy olyan lehetséges szemléletmóddal, ami a gyermekek nevelése, a család fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen. A megfelelő fizikai és lelki erőnlét ugyanis egyaránt fontos eleme az egészséges, mindennapi életnek, és megfelelő tudás birtokában gyermekeinket is abban a tudatban nevelhetjük, hogy jó hatással vagyunk fejlődésükre. A jövőben a testi és lelki egészséget, valamint a környezettudatosságot érintő kérdések mellett érdemes lenne esetlegesen olyan gyakorlati témákat is érinteni egy-egy ilyen foglalkozáson, melyek a család gyakorlati életét érintő kérdésekkel, például a gyermekek beiskolázásával, a helyes szocializációjukkal foglalkoznak.


49

Szemléletmód-váltást elősegítő kampányok Abban, hogy a projekt kitűzött céljai megvalósuljanak, nagy szerepet játszottak a lakosságot a programokról informáló plakátok, szórólapok, illetve egyéb kiadványok. Ezek mellett a célcsoport tagjai olyan, bárki által ingyenesen elérhető eszközök segítségével is tájékozódhattak az őket érintő, érdeklő témákban, mint a projekt keretei közt létrejött motivációs kiadványok, vagy a hasznos tartalmakkal gyakorta frissülő projekt honlap, ami akadálymentes, és a W3C szabványnak megfelelően készült. Ezek mellett a fenntarthatósági időszakban az egészségtudatosság üzenetének továbbélését a projekt keretében elkészült, online elérhető, illetve DVD-formátumban sokszorosításra került ismeretterjesztő riportfilmek is elősegítik. Projekt tájékoztató honlap, online egészségfejlesztési tanácsadás, mobil applikáció A programról való tájékoztatás, szemléletformálás és a projekt fejlesztéseinek eredményeinek publikálás érdekében a projekthez tájékoztató honlap készült, amely online formában nyújt a projekt tevékenységeivel kapcsolatos tájékoztatást a lakosság számára. A honlap fejlesztésén a KTK 2020 iránymutatásai, továbbá a kötelező esélyegyenlőségi vállalás, az infokommunikációs akadálymentesítés (megfelelve a Pályázati útmutató C1.3 6.1 pontja előírásainak) figyelembe vételével történtek. A program digitális tartalmainak frissítésére havonta legalább egy, de általánosságban több alkalommal került sor. A projekt honlapon a megye teljes lakosságát, ezzel együtt minden célcsoportot elérő, egészséges életmód kialakítását segítő online tanácsadásra is sor került. Az egészséges életmód témakörben a teljes megyei lakosság részéről beérkező kérdésekre szakemberek adtak választ. A 6 tanácsadó szakterület szerint: gyermekorvos, pszichológus, 2 fő dietetikus, 2 fő gyógytornász. A szakemberek a projekt megvalósítása alatt 230 napban álltak az érdeklődők rendelkezésre. A honlap mobileszközről való könnyebb elérhetősége érdekében a projekt keretében mobil applikáció is fejlesztésre került, melynek fő célja a fiatalok figyelmének felkeltése az egészségtudatos élet fontosságát illetően. Kiadványok, plakátok, szórólapok A program megvalósítása során több, tájékoztató jellegű kiadvány is készült. Ezek egyike a programok megvalósításáról, az eredmények, fejlesztése beszámolásáról, a jó gyakorlatok bemutatásáról szóló tájékoztató jellegű kiadvány, amely Arculati Kézikönyvhöz való előírá-

50


sokhoz igazodó megjelenésével a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthető, ábrákat, rajzokat tartalmazó füzet. A projekt keretében a kiadvány tartalmának elkészítése, megírása, lektorálása, szerkesztése, tervezése, a nyomdai előkészítése, a nyomtatása és megfelelő helyekre történő eljuttatása zajlott. A projekt lezajlása folyamán a tájékoztató kiadványok a megrendezett programokon kerültek kiosztásra. A tájékoztató kiadványokban a megvalósult programokkal kapcsolatos információkat, jó gyakorlatokat találták meg az érdeklődők. A tájékoztató kiadványokkal a megye lakosságának nagyjából 6%-a vált elérhetővé. A tájékoztató kiadványok mellett a projekt keretében a lakosság számára motivációs jellegű magazinok is készültek, melyek megjelenése a korábban említett formához hasonlóan igazodott az Arculati Kézikönyv előírásaihoz. A motivációs kiadványok az új módszerekhez, az egészségfejlesztéshez, az egészséges életmódhoz, testi-lelki egészség megőrzéséhez kapcsolódtak, és közérthetően járultak hozzá a különböző területeken zajló pozitív szemléletformáláshoz. A kiadványok szociális intézményekbe, hivatali intézményekbe, egészségügyi intézményekbe, munkaügyi központokba, iskolásba, óvodákba kerültek eljuttatásra, abból az okból kifolyólag, hogy a célcsoport a mindennapok folyamán leggyakrabban ezeken a helyeken fordul meg, itt érhető el leghatékonyabban. A kiadványokkal a megye lakosságának 40%-a vált közvetlenül elérhetővé, ám a kiadványok hasznos és érdekes tartalmuk miatt a jövőben kézről kézre járhatnak a megye lakosai közt, ezáltal a célcsoport jóval nagyobb százalékához is eljuttathatják a projekt által kommunikált egészségfejlesztésre törekvő üzenetet. A program megvalósítása során a lakosság tájékoztatása, toborzása érdekében plakátok és szórólapok is készültek. Mind a plakátok, mint a szóróanyagok a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthető (pl. ábrákat, rajzokat tartalmazó) formában készültek, és megjelenésük szintén igazodott a korábban emlegetett Arculati Kézikönyv előírásaihoz. Ismeretterjesztő riportfilmek, DVD-k A korábbiak során több esetben is említésre került, hogy a program bizonyos elemeihez jó gyakorlatokat bemutató kisfilmek, valamint ismeretterjesztő-, illetve motivációs jellegű kisfilmek készültek. Amellett, hogy ezek a filmek az interneten az érdeklődők számára ingyenesen elérhetőek, fizikai formátumban is sokszorosításra kerültek, ezáltal könnyebbé téve azt, hogy többek közt az esetlegesen szükséges technikai háttérrel (számítógép, internet-hozzáférés) nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakossághoz is eljuthassanak. A Boldogságprogramhoz kapcsolódóan 5 fő témakörben készültek videók, melyeknek célja,


51

hogy lehetővé tegyék a program technikájának elsajátítását és gyakorlását a lakosság minél szélesebb körében. A projekten belül kisfilmenként 1000 darab DVD került sokszorosításra. A projekt keretében ismeretterjesztő riportfilmek is készültek, melyek szakemberekkel történő beszélgetésektől kezdve, adott betegségek kezelési módjainak ismertetésén át az egészséges táplálkozáshoz köthető főzőműsorokig több témakört is feldolgoztak. Összesen 40 kisfilmről van szó, melyek mindegyike helyi igényekhez igazodva fektet hangsúlyt az egészséges életmód népszerűsítésére. Ezek a videók a Boldogságprogram riportfilmjeihez hasonlóan szintén DVD formátumban kerültek sokszorosításra. A DVD-k jelentősége a motivációs kiadványokhoz hasonlóan abban rejlik, hogy kézzelfogható mivoltukból fakadóan a projekt futamidejének lezajlása után is hatékonyan képesek az egészséges életmód fontosságának kommunikációjára. Háztartásról háztartásra vándorolhatnak a lakosság tagjai által, ezáltal az eleinte elért célcsoporttagok számánál akár a lakosság tagjainak jóval nagyobb arányával is megismertethetik a projekt által kommunikált üzenetet, annak fontosságát. Mindezek mellett motivációs erejük is hangsúlyozandó, hiszen egy esetleges, jövőben tervezett projekt esetében is kiváló, a résztvevők közt szétosztott ajándékként szolgálhatnak egy-egy megrendezett program keretében.

52


A programokkal kapcsolatos terv- és tény indikátorszámok Mint ahogyan az az alább látható táblázatból is kiolvasható, a projekt programjainak többsége a vártnál nagyobb érdeklődést keltett a célcsoport körében, hiszen a programok nagyobb része túlteljesítette a projekt kezdetekor megadott indikátorszámokat. Ez a túlteljesítés több esetben a tervezett indikátorszám kétszeresét is meghaladja (ld.: mentorálás, szociális szövetkezetek működése, életmód sportklub). Nagy sikernek örvendtek az olyan foglalkozások is, melyeken a célcsoport tagjai interaktív formában sajátíthattak el a mindennapi életvezetés szempontjából hasznos, illetve nélkülözhetetlen tudnivalókat (ld. alapvető életkészségek fejlesztése tanácsadás, család és karrier tanácsadás). Jól látható, hogy a táblázatban szereplő számadatok is azt mutatják, hogy a projekt programelemei iránt nagy érdeklődés mutatkozott, ebből fakadóan fontos lenne a jövőben is időt és energiát fektetni a megye egészségfejlesztésébe. A leginkább kedvelt programokról általánosságban elmondható, hogy gyakorlatiasak, erősen pozitív szemléletformáló hatásuk van, és a mindennapok során hasznosítható, életkészségeket fejlesztő tudás átadására törekednek

Program megnevezése

Terv indikátor Tény indikátor

Alapvető életkészségek fejlesztése

300

451

Pénzkezelési tanácsadás

500

528

Önmenedzselés

300

445

20

20

Boldogságprogram

800

1150

Eredményes iskolakultúra – alsó tagozat

10

27

Eredményes iskolakultúra – felső tagozat

10

31

Szervezetfejlesztés

94

71

Pedagógusképzés - vezető

25

18

Megyei szintű, de egyéni egészségfejlesztést segítő online rendszer



53


Pedagógusképzés - pedagógusok

50

44

Pedagógusképzés - módszertan

50

37

Pedagógusképzés - témavezető

20

10

Modell program

50

44

Mentorálás

504

1225

Viselkedési addikciók

60

69

Drog, alkohol, dohányzás prevenció

60

82

Szociális szövetkezetek működése

200

519

Család és karrier tanácsadás

100

182

Egészséges életmód tanácsadás

180

184

Egészséges ételek előállítása tanfolyam

70

89

Életmód sportklub

200

686

Főzőiskola

20

106

Főzőklub 60 felettieknek

20

93

Család lelki boldogsága tanácsadás

20

66

Szülői készségeket fejlesztő tanfolyam

250

260

Gyermekek életmód tábora

200

188

Családi egészségnap

3400

3126

Munkahelyi családi egészségnap

1000

993

Iskolai egészségnap

2000

2199

Sportnap

5400

5352

Kirándulás

720

802

54




Mozogjunk együtt!

400

449

Megyei kompetenciafejlesztés

20

79

Online tanácsadás

100

100

Nyitórendezvény

10

36

Zárórendezvény

10

38

Bizonyos esetekben látható csupán, hogy a tény indikátorszám nem éri el a terv indikátorszámot. Ezek okai nem a projekt programjainak sikertelenségéből fakadnak, hanem rajtuk kívül álló okokból. A szervezetfejlesztés esetében a tervezettnél valamivel alacsonyabb létszám a pedagógusokat érintő egyéb képzésekből, illetve az iskolakezdés miatti túlterheltségéből eredeztethetőek, csakúgy, mint a projekt többi, pedagógusokat aktívan érintő programja esetében. (vezetőképzés, gyakorlatorientált pedagógusképzés, iskolai multiplikátorok, témavezetők képzése, modell program utánkövetése, stb.) A táblázatban ugyan nem szerepel az adat, de online és offline egészségtervek kitöltésével eddig több mint 11 ezer főt sikerült elérnie a projektnek. Jól látható tehát, hogy a programok túlnyomó többsége nagy érdeklődésnek örvendett a célcsoport köreiben, és ebből adódóan az esetek túlnyomó részében a tényeleges indikátorszámok túllépték a tervezettet. Azon pedagógusképzések esetében, ahol előfordult, hogy a foglalkozásokon résztvevők száma kevesebb lett a tervezettnél, ez a minimális alulteljesítés pusztán a programok nem túl szerencsés időzítésének tudható be. A tanév kezdetekor felmerülő teendőknek, elvégzendő feladatoknak, valamint a projekt keretén kívül is felmerülő továbbképzéseknek, tanfolyamoknak köszönhetően mind a vezető-, mind a gyermekeket oktató pedagógusok többsége túlterhelt, és nem feltétlenül tudja magára vállalni azt, hogy részt vegyen egy újabb induló képzésen, bármennyire hasznosnak is tartja annak programját. Ebből fakadóan a jövőben mindenképpen fontos feladat lenne a szervezetfejlesztést, valamint a pedagógusok továbbképzését folytatni, azonban a projektet érdemes úgy időzíteni, hogy az iskolákat és a pedagógusokat közvetlenül érintő programok megvalósítására lehetőleg minél több idő jusson.


55

Összegzés Összegezve a tanulmány során vizsgáltakat általánosságban elmondhatjuk, hogy a projekt alapvetően pozitív eredményekkel zárult, az egészséges életmód alapjait hatásosan, színes és változatos programok keretében ismertette meg a megyei lakossággal. Sokféle programmal, sok szempontból igyekezett megoldást találni a megye általános egészségügyi problémáira, és már eleve az is pozitívumként könyvelhető el, hogy felmerült iránta az igény, és több célcsoportot érintő programok lezajlásával megvalósulhatott. Természetesen a projekt megvalósulása csak egy a jobb és biztosabb életkörülmények felé vezető lépések közül, de hangsúlyoznunk kell, hogy egy nagyon fontos lépés. A megvalósult programok iránt mutatott érdeklődésből jól látható, hogy érdemes volt ennyi energiát fektetni az egészségfejlesztés alapjainak megteremtésébe, illetve megszilárdításába, és amennyiben a jövőben folytatódik ez a folyamat, az elért eredmények mindenképp pozitívak lesznek. A projekt egyik nagy pozitívuma, hogy a megvalósítás során nem pusztán a lakosság egyetlen szegmensére koncentrált, hanem a megyei lakosság egészének számára tervezett programokat, és minél nagyobb százalékban történő elérésükre törekedett. A gyermekek, az idősek, vagy épp a kismamák épp úgy találhattak a számukra hasznos ismereteket átadó, érdekes programokat, mint az aktívan dolgozó lakosság. A projekt másik nagy pozitívumaként említhető, hogy külön hangsúlyt fektetett a hátrányos helyzetű lakosság segítésére, mentorálására. Ennek érdekében több olyan programmal is rendelkezett, melyek keretei közt a hátrányos helyzetű lakosság tagjai a mindennapi élet során hasznos, kamatoztatható tudással bővíthették ismereteiket mind az alapvető életkészségek, mind az egészségfejlesztés, mind pedig az anyagiak kezelését illető ügyekkel kapcsolatosan. A legnagyobb érdeklődést a lakosság irányából az olyan szemléletformáló foglalkozások iránt mutatkozott, mint a pénzügyek kezelésével foglalkozó tanácsadás, vagy épp az életvezetési kompetenciákat fejlesztő előadások. Ezek mind nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy lakosság érintett része a mindennapok során jól használható gyakorlati tudást sajátíthasson el, és ezáltal a későbbiek során hatékonyabban érvényesülhessen az életben. A gyakorlati tudás átadásában szintén nagy szerepe volt olyan foglalkozásoknak, mint a szociális szövetkezetek létrehozásával foglalkozó program, hiszen a résztvevők ennek keretében is olyan információkhoz juthattak, melyet később a munka világában javukra fordítva kamatoztathatnak. Nagy érdeklődés mutatkozott ezen kívül a szűrővizsgálatokkal egybekötött, mozgást és egészséges életmódot népszerűsítő programok iránt. Mint ahogyan az a programok elemzésénél is olvasható, a lakosság számára nagyon fontos és hasznos tevékenységnek bizonyulnak a mindenki számára elérhető és ingyenes egészségügyi szűrések. Ezek jelentőségét azért is

56


kell különösen hangsúlyoznunk, mert a rendszeres egészségi állapotfelmérés nagyban hozzájárulhat komolyabb betegségek megelőzéséhez. Mint ahogyan a megvalósult programok elemzéséből látható, a projekt a legnagyobb hangsúlyt az egészségmegőrzést elősegítő prevenciós foglalkozások mellett az oktatásra és a szemléletformálásra fektette. A jövőben a legfontosabb feladat az általa elindított motiváció fenntartása, annak a biztos fejlődés felé vezető útnak a követése, melyet a projekt elindított a megyében. A szemléletformálás nem állhat meg ezen a ponton, újabb ingerek szükségesek a lakosság figyelmének fenntartására és felkeltésére, a megyei egészségfejlesztés csak ezáltal lehet hatékony a jövőben. Fontos feladat ezen kívül az iskolai szervezetfejlesztés, a gyakorlati és módszertani pedagógusképzés folytatása, lehetőleg olyan módon, hogy az iskolákra és a vezetőikre, tanáraikra koncentráló programok megvalósítására minél több idő jusson. Mivel sok olyan, az interneten bárki által ingyenesen elérhető anyag készült a projekt keretében, ami lefutása után is segíti az általa kommunikált üzenet továbbélését, ezért a jövőben érdemes lenne arra is koncentrálni, hogy ezek az anyagok megfelelő promócióhoz jussanak. Ezen kívül szintén fontos feladat lenne elérni azt, hogy a hátrányos helyzetű lakosság számára is minél nagyobb százalékban válhasson lehetővé a modern multimédiás eszközök használata, és a számítógéppel, valamint az internettel kapcsolatos ismereteik is bővülhessenek.

„A jövőt gyermekeinkkel építjük” Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! TÁMOP-6.1.5-14-2015-0007

A jövőt gyermekeinkkel építjük. Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! TÁMOP-6.1

Recommend Documents