A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota
A juhszektor átmeneti periódusai 1990-2014 • •
•
• •
1. Periódus 1990-ig – 130 állami gazdaság és 1350 termelőszövetkezet, korlátozott számú magán juhászat; jól szervezett piac, egységes jó bárányminőség 2. Periódus 1990 - 2000 – Kezdetben 9 000 juhtartó, később csökkenő juhászat és juhlétszám; növekvő számú juh- és gyapjú kereskedő cég; gyengülő bárányminőség; EU-n kívüli piacok elvesztése 3. Periódus 2000 – 2004 – Intenzíven növekvő létszám, de tovább csökkenő üzemszám; – nagy támogatási remények és elvárások; végére a tej támogatás elvesztése; egy főtermék - egypiacosság 4. Periódus 2004 – 2011 – EU tagként csökkenő üzem és állatlétszám, csalódottság a támogatás mértékében, bár nagyobb támogatások; egy főtermék - egypiacosság 5. Periódus 2011 – 2014 – További létszám és üzem csökkenés, elvesző juhtámogatás (kifutó SAPS+TOP UP); hiányzó SPS
Elvárások és gondok szembesítése • EU-15-el azonos remélt támogatás – de más történt – a gazdák előző rendszer szerinti előkészítése zátonyra futott • Nagyobb bárány piac biztonság – de egy termékűség, növekvő kihívások Új-Zéland, Ausztrália, EU-15; EU-2 • Jobb elvárt bárány minőség – de a minőség vegyes maradt • A tejtermelés nagyobb jövedelmezősége – de a célzott I. o. • • • • •
tejtámogatás megszűnt, termelés visszahanyatlott, gondjaival együtt Javuló marketing – de 64 felvásárló és 27 exportáló cég alakult és működik, valódi piaci munka nélkül; hiányzó valódi működő termelői szervezetek, új piac Japán Kötelező jelölés és regisztráció (állat, üzem) – de az extra költségek még 2011-ben is fedezetlenek, ígéretek ellenére Növekvő jövedelmezőség – de az átlagos jövedelem negatív Növekvő árak – de valójában csak utóbbi évben Olasz juhhús kereskedő családok domináns hatása az exportunkra (gyakran negatív), egypiacosság
A juhszektor • • • •
Adja a mezőgazdasági termelés 1%-át Jelenti az állattenyésztés 2%-át 85-90%-ban export orientált Domináns élőbárány export (kicsi hús export, két vágóhíd, korlátozott kapacitással) • Lerombolt gyapjúipar • 6 kis-közepes juhtej feldolgozó
A juh szektor jelenlegi jellemzői - 6 862 juhászat 2010-ben (2000-ben 8 800) - 969 000 anyajuh, főleg merinó típus, de 20 tenyésztett fajta (6% fejt hányad; kb. 45 000 -
egyed - kevés tejhasznú; 40 000 őshonos, 55 000 húsjuh, csaknem 100 000 hús keresztezett) Meglévő jelentős kézi fejési hányad Munkaerő gondok Magas és növekvő felvásárlási ár Minőségi tejtámogatás hiánya Piaci szervezettség hiányosságai, de védett tejtermék
Juhágazat mérete az elmúlt években 1400
1200
x1000 egyed
1000
800
600
400
200
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002 anyajuh
2003
2004
nőivarú juh
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A főtermék mennyiségének változása (egyedszám) 1 400 000
1 200 000
1 000 000
800 000
600 000
400 000
200 000
0 2000
2001
2002
2003
anyajuh létszám
2004
2005
exportált bárányszám
2006
2007
importált élő bárány
2008
2009
2010
A juhhús export fő tendenciái (x1000 tonna) 10,000 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0,000 2000
2001
2002
2003
exported live slaughter sheep
2004
2005
exported sheep meat
2006
2007
imported live lamb
2008
2009
imported sheep meat
2010
78 60 162
750
59
58
162
162
30,0 25,0
712
717
748
949
1 021
20,0 971
985
985
946
964
943
² 1 046
500
201
72
201
68
230
73
232
244
75
235
240
69
224
74
74
233
230
1 000
232
77
in 1000 Tonnes
35,0
266
1 250
250
15,0 10,0
0
5,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Sheep Imp - Exp (Pw)
Non official 2009 Carc W. Heavy
Goat Carc W. Light
Sheep Carcase weight in KG
Sheep and Goat slaughterings in the EU 2003 = EU 15 2004 = EU 25 2007 = EU 27
Forecast of Light Lamb prices in the EU 750 GR ES IT
€ u ro / 1 0 0 k g
650
CY HU 550
PT SI SK
450
EU_L 350 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forecast of Heavy Lamb prices in the EU excluding Romania BE DE IE
550
ES
€ u ro / 1 0 0 k g
FR 450
NL AT
350
PL RO SE
250
UK EU_H
150 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Az ágazat termékei Fő termék a vágóbárány – 690 000 éves szinten (bevétel 85-95%-a; 2010-ben 655 000 exportált egyedszám) Tej – 1970 – 22.9 millió liter, 2010-ben - 0.77 millió liter (a hozam 25-30%-a a tejtermelő gazdaságokban, átlagosan 1-1.5% per átlag anyajuh) Nyersgyapjú – 3 000 – 3 200 tonna (anyajuhonkénti bevétel 2-3%) Bőr – gerezna (nem mérhető bevételi hányad) Trágya (változó, kb. 0,5-1% bevételi hányad)
Nyájméretek arányai Átlag érték alacsony (kevesebb mint 150 anyajuh) 2010-ben 6.862 regisztrált juhtartó - 969.182 anyajuh + éves kor feletti jerke - 61.61% kevesebb mint 100 egyedet tart, nála a teljes anyajuh létszám 16.14%-a - 87.59% kevesebb mint 300 egyedet tart, nála a teljes anyajuh létszám 48.73%-a - 7.10% tart 300-500 egyedet, nála a teljes anyajuh létszám 19.21%-a - 5.31% tart több mint egyedet 1000 heads, nála a teljes anyajuh létszám 11.53%-a
Az üzem és a juhlétszám arányának változása 2005-2008-2010-ben (%) 60,00
50,00
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00 1-9
10-20
21-50
ratio of sheep farms % 2008
ratio of ewes % 2008
ratio of sheep farms % 2010
ratio of ewes % 2010
51-100
101-500 ratio of sheep farms % 2005
501-1000 ratio of ewes % 2005
1000 -
A feldolgozott juhtej mennyiségének változása (millió liter)
25,000 20,000 15,000 10,000 5,000
19 60 19 65 19 70 19 75 19 80 19 85 19 90 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10
0,000
S1
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1990
1985
1980
1975
1970
1965
1960
A fejt juhok aránya (%)
80
60
40
20
0 S1
A juhtartás gazdaságossága • Gazdaságossági szint kb. 400 termelő anyajuh • Gazdaságok 85%-a nem éri el ezt a szintet • De ezek tartják a juhállomány 60%-át • 1.140 – 4.000 Ft átlagos ráfizetés anyajuhonként, évente • Támogatás nélkül veszteséges, felszámolás felé tartó ágazat, de . . .
Közvetlen juh és kecske támogatások (Ft/egyed) Támogatás
2008
2009
2010
Hústermelő anyajuh Tejtermelő anyajuh
1640 1315 1400
1700 1400 1600
1750 1400 1930
„de minimis” juh
1240
1240
1240
„de minimis” kecske
3000
3000
3000
Kiegészítő anyajuh (kb. 300 000 egyed)
Összes mg.-i támogatás és a juh/kecske részesedés aránya 2004 Mg. Összes kifizetett támogatás (28 féle) milliárd Ft Direkt anyajuh + kiegészítő anyajuh + „de minimis” juh és kecske (%) Juh (és kecske) tartóknak adott összes támogatás aránya
2005 2006 2007
2008
2009
27.40
445.00
532.90
310.00
402.00
614.00
0.00
0.34
0.41
0.72
0.70
0.45
0.89
5.85
5.40
10.20
9.78
7.40
Juh és kecsketartók által igényelt főbb támogatások • • • • • • • • • • • • • •
Terület alapú támogatás Agrár-környezetgazdálkodási támogatás EMVA állattartó telep rekonstrukció Direkt anyajuh Nemzeti tehéntej támogatás EMVA technológiai fejlesztés GOFR terület alapú növénytermesztési támogatás Cukor ipar rekonstrukciós támogatás Anyajuh és anyakecske „de minimis” Leválasztott cukortermelési támogatás EMVA kedvezőtlen adottságú területek támogatása Húsmarha támogatás Kedvezőtlen adottságú- és agrár-környezetvédelmi megszorítások hatálya alatti területek Kiegészítő anyajuh támogatás
Meghatározó támogatások változásának tendenciái (%) a juhágazatban 2005 Igénylő üzemszám
2006
2007
2008
2009
5195
7474
7490
7413
7095
Terület alapú támogatás (ha)
50.27
46.14
43.18
34.94
41.31
Agrár-környezetvédelmi támogatás
20.83
21.32
18.24
14.74
8.33
EMVA állattartó telep rekonstrukció
0.00
0.00
0.03
10.25
8.82
Direkt anyajuh
5.04
5.00
4.65
3.70
3.20
EMVA technológiai fejlesztés
0.27
0.27
4.53
0.20
2.20
Néhány egyéb adat Takarmányforrás – 1.1 millió ha gyep és legelő • Kevesebb mint 40 %-ot hasznosít a juh és kecske • Néhány %-ot hasznosít a húsmarha • 50% valójában nem hasznosított hányad
- 5.0 millió ha növénytermesztés Munkaerő - hiányzó munkaerő - hiányzó alap és továbbképzés
Juhtermékekből
Tenyésztési programok • Főleg hústermelési céllal – de növekvő létszámú, kontrol nélküli keresztezések,
• Gyapjútermelés érdektelennek számít – minősítésre nincs igény • Korlátozott mértékű juhtej termelésre • Növekvő érdeklődés a génmegőrzésre, de nincs érdemi hatással az ágazatra • Korlátozott segítség a jövedelmező tenyésztéshez, tenyészállat előállításhoz, alacsony jövedelmezőség a tenyésztés értékében
Gén megőrzés
Fő gondok 2010-2011-ben • Még mindig 20% támogatási hátrány az EU15-tel szemben • 2012-től nincs egyedalapú támogatás • Egyetlen fő termék (élőbárány export) • Vegyes vágóbárány minőség • Alacsony tejhozam (átlag és összesen) • Alacsony jövedelmezőség • Képzett munkaerő hiánya (nincs képzés és továbbképzés) • Kis számú (jól) működő termelői szervezet – alacsony valódi szervezettség
Fő gondok 2010-2011-ben • Alacsony anyajuhonként hasznosult szaporulat (0.7 bárány/anya 1.3-1.4 helyett; 6,5-7,0 kg anyánkénti csontos hús értékesítés)
• Csak 2-3% jövedelem gyapjúból • Magas takarmányköltségek • Előnytelen fajta szerkezet és termelési struktúra • Hiányzó minősített hústermék (tejtermék már van)
• A génmegőrzés fontos, de nem számít piacnak • A termelés és a támogatási rendszer változtatásának szükségessége
A minőségi garancia és védettség – 2010. július 01.-től
A jövő szüksége • Amit nem kerülhetünk meg: – Minőség javításának támogatása • Juh és kecsketartás állatjóléti támogatásának keretében – javaslat kidolgozva a VM-be benyújtva 2011. 04. 06.-án
– – – – –
Anyajuhra / anyakecskére jutó tejhozam növelése Termelő állományok üzemi létszám növelése Speciális termékek levédése Jobb együttműködésre épülő piac szervezés Az ágazatra kidolgozott 25 éves stratégiai kutatási terv megvalósítási tervének (írott változat a VM vezetőinek benyújtva 2011. január elején) végrehajtása
Köszönöm a figyelmüket!
