A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

3 lap 1. oldal (jobb) lapszámozás nélkül

A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY VEGYES TÁRGYÚ CIKKEINEK

REPERTÓRIUMA

1905-1934

Összeállította

Székely Mária

Budapest, 2001 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Bibliotheca Iuridica Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványai

Miscellanea

4 ISSN: 1587-5172

3 lap 1. oldal (jobb) lapszámozás nélkül

TARTALOM Takács Péter: Előszó Székely Mária: Útmutató a repertórium használatához

A REPERTÓRIUM SZAKRENDBEN Jogtudomány – általában Jogelmélet - jogbölcselet 5 - A jogi élet - általában 7 - Jogtudósok 8 - Jogtörténet 8 Jogalkotás. Jogalkalmazás. Közigazgatás Jogalkotás - törvényhozás 8 - Jogalkamazás 9 - Bírók és bírói szervezet. Ügyvédek 10 - Bírósági lélektan 12 - Kormány. Igazságügyi minisztérium 12 - Rendőrség – csendőrség 14 Az állami élet változásai A háború vége és következményei 15 - Forradalom, köztársaság 16 Nemzetközi jog Büntetőjog Katonai büntetőjog 17 - Fayer László munkássága 17 Magánjog - polgári jog Polgári jog - általában 18 -Tulajdonjog 18 - Kereskedelmi jog 19 Szellemi alkotások joga 19 - Öröklési jog 20 - Gyámság 20 Polgári és büntető eljárásjog Munkajog - társadalombiztosítási jog Munkajog 21 - Társadalombiztosítás 22 - Szociális jogok. Szegényügy 22 - Nyugdíj 23 Állampolgári alapjogok – emberi jogok Pénzügyi jog Költségvetés 23 - Illetékek 24 Sajátos jogterületek Egyházjog 24 - Tengerjog 24

1 4 5 5 8

15 16 16 18 20 21 23 23 24

Jogi oktatás Jogi felsőoktatás 25 - Az egyetemi jogászképzés 25 - Jogi szakvizsgák 25 - Szakmai gyakorlat 26 - A jogi oktatás reformja 26 Jogi továbbképzés 27- Jogi ismeretterjesztés 27 Országos jogászgyűlés – Magyar jogászegylet

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK

25

27

29

A Jogtudományi Közlöny szerkesztősége, jelentősebb munkatársai a folyóirat történetének időrendjében 29 - A Jogtudományi Közlöny szerkesztői és jelentősebb munkatársai a nevek betűrendjében 30 - A Jogtudományi Közlöny és melléklapjai szerkesztőinek, valamint jelentősebb munkatársainak fontosabb életrajzi adatai 31

KÖNYVÉSZETI ADATOK

35

A Jogtudományi Közlöny évfolyamonkénti összevont könyvészeti leírása 35 - A Jogtudományi Közlöny fontosabb melléklapjainak évfolyamonkénti összevont könyvészeti leírása időrendben 36 - A Jogtudományi Közlöny időszakosan kiadott határozatgyűjteményei időrendben 39

FÜGGELÉK

41

Szerzői névmutató 41 - A cikkekben szereplő jelentősebb jogászok és politikusok névmutatója 44 - A cikkekben előforduló fontosabb intézmények, testületek, egyesületek és konferenciák nevei 46 - Rövidítések 47 - Szakirodalom a Jogtudományi Közlöny történetéhez 48

AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIADVÁNYAI

50

ELŐSZÓ A „magyar jogászság élő lelkiismerete „ - így jellemezte a régi Jogtudományi Közlönyt Szladits Károly, amikor 1946-ban, tizenegy évi hallgatás után, másokkal együtt újraindította a lapot. S valóban: e kiadvány nem csupán a modern hazai jogtudomány első, hosszabb távon is életképes, magas színvonalat képviselő szaklapja volt, de elfogulatlan szellemisége okán egyben a haladó jogászok szócsöve is.1 Mint ismeretes, a modern tudományos élet születésének kezdetén az új eszmék közvetítése céljából létrehozott első folyóirataink - így a Magyar Kurír (1786), a pozsonyi, majd a bécsi Magyar Hírmondó (1780, 1792), a Hazai Tudósítások (1806) és a Nemzeti Újság (1840-1848) - rendszeresen közöltek jogforrásokat és jogi vonatkozású írásokat. Ugyanez jellemezte reformkori periodikáinkat is; például a Felsőmagyarországi Minervát (18251836), a Jelenkort (1832-1848), a Bajza József szerkesztésében megjelenő Kritikai Lapokat (1831-1836) és a Vörösmarty Mihály által is szerkesztett Tudományos Gyűjteményt (1817-1841). Toldy Ferenc Tudománytára (18341844) már kifejezetten jogfilozófiai, alkotmánytörténeti és büntetőjogi cikkeiket is közölt, az Athenaeum (1837-1843) pedig rendszeresen beszámolt a külföldi jogintézmények fejlődéséről. Közismert az is, hogy első önálló jogi szakfolyóiratunk, az 1837-ben Szalay László szerkesztésében indult Themis anyagi okok miatt csak néhány számot ért meg, s kifejezetten a jogtudomány ápolására szentelt folyóirattal a magyar tudomány továbbra sem rendelkezett. Az Akadémiai Értesítő (1840-1848) közölt ugyan jogtörténeti cikkeket, a rövid életű Budapesti Szemlében (1840) és az ugyancsak néhány lapszámot megélt Respublicában (1849) pedig sok jogász is publikált, de rendszeresen megjelenő, „szakmai intézménnyé” váló jogtudományi lap a XIX. század első felében nem született. A század második felében több, kifejezetten jogtudományi - jogi szakcikkeket, jogesettárat és külföldi irodalmat közlő - szaklap is indult, de hosszabb távon egyik sem tudott talpon maradni. Ilyen volt például a Jogtudományi és Törvénykezési Tár (1855-1856), mely az osztrák jogintézményeket mutatta be és azok magyarországi alkalmazhatóságát vizsgálta, vagy a Törvénykezési Lapok (1857-1859). Egyedül a Törvényszéki Csarnok (1859-1893) volt hosszabb életű, mely polgári jogi, közjogi, büntetőjogi kérdésekkel foglalkozott, eseteket közölt a bírói gyakorlatból és írt a Magyar Jogászegyletről is. A Kiegyezés utáni korszak tudományos lapjai 1

Vö. Nagy Lajos: A „régi” Jogtudományi Közlöny. Jogtudományi Közlöny, 26 [Új Folyam] 1971. 7. 374. o.

1

[Jogtudományi Szemle (1869-1870), Magyar Igazságügy (1874-1893), Jogi Szemle (1889-1893), Magyar Themis (1870-1880)], valamint „döntvénytárai” [Büntető Jog Tára (1880), Bűnügyi Szemle (1912), a Polgári Törvénykezés (1884)] és szakmai szervezeti orgánumai [Magyar Ügyvédi Közlöny (1882-1884), Ügyvédek Lapja (1884)] körében kettőnek - a Magyar Közigazgatásnak és Jogtudományi Közlönynek - kitüntetett szerep jutott, amennyiben mindkettő a szakmai és tudományos kommunikáció állandó intézményévé vált. A Jogtudományi Közlöny első száma - mintegy a magyar jog újjászületésének előhírnökeként2 - 1866-ban január 2-án jelent meg,3 Hetilap a jog- és államtudományok köréből alcímmel. Zászlajára a „jog istenképét” tűzte: „Készséggel sorakozunk mindig azokhoz - írta előszavában a szerkesztő, Ökröss Bálint -, kik a jogtudomány fejlődésében a közjólétet látják felvirulni. Készséggel szentelünk e lapon minden sort, munkásságunkban minden erőt s életünkben minden időt az új lángra szított oltárnak, mely felett a jog istenképe áll.” Az osztrák befolyás ekkor már tudható megszűnte után programja nyilvánvalóan a nemzeti jogrend fejlesztése volt. Első korszakában, melyet Dárday Sándor neve fémjelez, a lap a jogalkotás előkészítését tekintette fő feladatának. „Most tehát nem ismerünk más közelebbi célt, mint a codificatio ügyének szolgálni, a törvényhozást egész erővel támogatni …” - írta Wüncs [Vüncs, utóbb Wünsch, Wüncs, majd Dárdai, Dárday] Sándor 1867-ben. Második nagy korszakában, melyre Fayer László szerkesztői tevékenysége nyomta rá bélyegét, a Jogtudományi Közlöny a bírói gyakorlat kritikáját nyújtotta és a szociális igazságosságot kívánta előmozdítani. Sikeréhez nagyban hozzájárultak „melléklapjai” is, melyek könyvészeti adatairól e repertórium mellékletében kap teljes képet az Olvasó. Ötven éves fennállását ünnepelve, 1915-ben a Szerkesztőség „állandósított Magyar Jogászgyűlés”-nek nevezte a lapot.4 2

Vö. Vámbéry Rusztem: Búcsú. Jogtudományi Közlöny, 1934. 46. o. A különbző források eltérően jelölik meg a Jogtudományi Közlöny alapítási évét, mert tisztázatlan, hogy e lap az 1865-ben alapított Magyar Jogtudományi Hetilap folytatása-e a "jogutód" értelmében. A Magyar Jogtudományi Hetilap - melynek egyetlen számát ismerjük (1865. évi 1. szám), és amelyet ugyancsak Vüncs [Dárday] Sándor szerkesztett -, valamint a Jogtudományi Közlöny az utóbbi cím alatt 1867-ben egyesült. Lásd erről Kováts Gyula: Megemlékezés. Jogtudományi Közlöny, 1890. 52. 419. o., Dárday Sándor: Ötven év = Jogi dolgozatok a Jogtudományi Közlöny fennállásának ötvenéves évfordulójára. 1865-1915. Bev. Kováts Gyula. Bp., Franklin, 1916. 112. o., Nagy Lajos: A magyar jogi folyóirati irodalom fejlődésének vázlatai. 2. Állam- és Jogtudomány, 1985. 4. 634-635. o., Székely Mária: A Jogtudományi Közlöny első korszakának története és vegyes tárgyú cikkeinek repertóriuma 1905-1934. Szakdolgozat [Kézirat.] Budapest, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék. [Gépirat. soksz.] 2000. 4 Jogtudományi Közlöny, 1915. 521. o. 3

2

Harmadik korszakában, vagyis az első világháború alatt és után, a Vámbéry Rusztem által szerkesztett Jogtudományi Közlöny a jogfolytonosság megőrzését szolgálta. A háború idején az volt a feladat - írta később Vámbéry -, hogy a lap „féltő gonddal ápolja a világháború első súlyos sebesültjét: a Jogot, hogy mentse, ami menthető, s amikor a háború a forradalom alakját öltötte, őrködjön a jogfolytonosság lehető megóvásán.”5 A két világháború között, 1934-es kényszerű megszűnéséig, mintegy másfél évtizeden át a Jogtudományi Közlöny - mely a Jogállam és a Magyar Jogi Szemle mellett a korszak vezető szakmai orgánuma volt - az ellenzékbe szorult haladó jogászok szócsövévé vált,6 mely álláspontját olykor csak hallgatással tudta kifejezésre juttatni (1920-ban például a 23. számban Vezércikkünket a cenzúra nem engedélyezte! szöveget tettek közzé a közölni kívánt, ám közlésre nem engedélyezett írás üresen hagyott helyén). Ilyen előzmények után szakmai kötelességünk, hogy ápoljuk e nagy múltú folyóirat emlékét és elevenen tartsuk hagyományait. Egyebek között ezért teszi közzé az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara a lap vegyes tárgyú cikkeinek repertóriumát, melyet könyvtárunk munkatársa állított össze. Kiadványunk célja, hogy e repertóriummal mintegy illusztráljuk a Jogtudományi Közlöny XX. századi történetének egy nagy korszakát. Azért ezt a korszakot, és azért a vegyes tárgyú cikkek révén, mert a polgári és a büntetőjog terén már jelentek meg önálló bibliográfiai munkák, melyek egyegy jogágra vagy időszakra nézve hasznos információkat nyújtanak az érdeklődők számára és segíthetik egy-egy téma kutatását. Ilyenek voltak például Újlaki Miklós Hetven év magánjogi irodalma 1861-1934 és Öt év magánjogi irodalma 1930-1934 című bibliográfiái, valamint azok a büntetőjogi mutatók, amelyeket Szűk László készített A Jogtudományi Közlöny (18651934) büntetőjogi tárgyú adatai, illetőleg Takács Éva állított össze A Jogtudományi Közlöny büntetőjogi rovatainak repertóriuma 1905-1934 címmel.7 Úgy vélem, hogy az a repertórium, melyet az Olvasó most a kezében tart, méltó kiegészítése az előbbieknek. E repertórium kétféle módon is hasznos lehet. Egyrészt saját kutatásai kapcsán, bárki felütheti és afféle üdítő kikapcsolódásként megnézheti, 5

Vámbéry, idézett mű (1934) 285. o. Vö. Nagy, idézett mű (1971) 374. o. 7 Újlaki Miklós: Hetven év magánjogi irodalma. 1861-1934. Budapest, 1930.; Újlaki Miklós: Öt év magánjogi irodalma. 1930-1934. Budapest, 1935.; Szűk László: A Jogtudományi Közlöny (1865-1934) büntetőjogi tárgyú adatai. Budapest, Igazságügyi Minisztérium, 1988; Takács Éva: A Jogtudományi Közlöny büntetőjogi rovatainak repertóriuma 1905-1934. Budapest, 1977. 6

3

hogy az őt leginkább érdeklő területen milyen írások jelentek meg egy méltán nagy múltú folyóirat „eldugott”, s ma már elfelejtettnek hitt helyén. Így használva a kiadvány bizonyára hasznos segítséget jelent majd bárkinek. Van azonban egy másik módja is hasznosíthatóságának, ami a közölt anyag régiség jellegéből adódik. Én legalábbis e repertóriumot lapozgatva úgy éreztem magam, mint aki egy régiségboltba tér be, ott konkrét cél nélkül körbesétál, megnézi, megérinti és megvizsgálja a régi tárgyakat, s ha valami megtetszik neki, esetleg meg is veszi. A régiségboltokban persze sok minden akad: kacat és érték egyaránt. Ám amit az egyik vevő kacatnak vél, az a másik számára nem az, egy harmadiknak pedig szívéhez nő, és pénzt is hajlandó érte adni. Meggyőződésem szerint az e repertóriumban sorolt tételek is ilyenek: az elfelejtett vagy elfeledettnek hitt kis írások körében biztosan sok olyan akad, amely pusztán szerzője, címe vagy tárgya okán felkelti az Olvasó érdeklődését, s felüti majd miattuk a régi Jogtudományi Közlöny elsárgult, már kissé töredezett lapjait.

Takács Péter

ÚTMUTATÓ A REPERTÓRIUM HASZNÁLATÁHOZ A repertórium tételszámozva, szakrendben tartalmazza a cikkeket. Mindennapi könyvtári tájékoztató munkánk során ugyanis azt tapasztaljuk, hogy az olvasók keresési szempontjai az anyag tematikus elrendezésű feltárásához állnak közelebb. Ez az elrendezés nem igényel tárgymutatót. A szakrenden belül lehetőség szerint az időrend a rendezési elv. Ettől a helymegtakarítás és a könnyebb csoportosítás érdekében csak a több azonos című, de más-más szerző által, különböző időben írt cikkek esetében tértem el. Ilyenkor az egyes szerzők neveit nem emeltem ki, hanem a leírásban sorszámmal jelöltem őket. A tételszámon belül a cikk megjelenési évének utolsó két számjegyét, perjellel a folyóirat adott évi számát, kettősponttal pedig a cikk terjedelmének oldalszámait tüntettem fel. A visszakeresést elősegíti a szerzői névmutató, a cikkekben szereplő jelentősebb személyek névmutatója, a fontosabb intézmények, testületek, egyesületek, konferenciák, valamint a címekben található földrajzi helyek, népnevek mutatója. Megadtam a címekben előforduló idegen szavak, kifejezések magyarázatát is.

Székely Mária 4

A REPERTÓRIUM SZAKRENDBEN

JOGTUDOMÁNY – ÁLTALÁBAN JOGELMÉLET - JOGBÖLCSELET

A jogbölcselet főbb kérdései 1. SCHWARZ Gusztáv: Forgács. [Jogi bölcsességek innen-onnan.] 05/51:414-416 ; 06/6:46-47 ; 06/11:91-92 ; 11/51:437-438 ; 12/4:29 2. MÁRKUS Dezső: A jogász társadalmi kötelességei. 06/8:61-62 3. ZERKOWITZ Zsigmond: Szabad jog, szabad jogtudomány. 08/15:128-130 4. M. Z.: Az új jogtudomány és annak módszere. 09/35:297 5. Modernizmus a jogban. 11/9:77-79 6. POLLÁK Illés: A jog és az egyén küzdelme. (Évmegnyitó jogászegyleti előadás.) 11/49:421-422 7. SZÁSZY Béla: Jogi reformok. 13/51:450-451 8. VÁMOSSY László: A jog szociológiája. (Eugen Ehrlich könyve alapján.) 14/19:200-201 9. GÜNTHER Antal: Nemzeti jog. 15/52:524-525 10. ROSNYAY Dávid: Leíró jogtudomány. 17/16:145-147 11. SOMLÓ Bódog: A jogi alapfogalmakról. (Az Erdélyi Múzeum Egylet Jogi Szakosztályában tartott előadás.) 17/19:173-174 12. STAUD Lajos: A jog megújulásáról. (Karácsonyi gondolatok.) 17/51:437-438 13. BÁRD József: A jogérzetről. 17/52:445-446 14. DOLESCHALL Alfréd: Jogállam vagy anarchia? 18/33:249-251 15. SZLADITS Károly: Jogrendszerünk átalakulása. 18/51:385-386 16. MÓRA Zoltán: Tudomány és politika. 19/5:33-34 17. SZŰTS Miklós: Justitia regnorum fundamentum. 19/12:89-90 18. LŐW Loránt: Jogot! 19/12:90-93 19. SZŰTS Miklós: A jog pályája. 20/4:25-26 20. SZŰTS Miklós: Jogrend. 20/14:105-106 21. BÁRD József: Elmélet és gyakorlat a jogban. 1. Elmélet és gyakorlat ellentéte. 20/16:122 ; 2. Történelmi szemlélődések. 20/16:122124 ; 3. Elmélet és gyakorlat – tudomány és gyakorlat. 20/16:124125 ; 4. További megvilágítások. 20/17:131-134 ; 5. A jogtudo5

mányok és joggyakorlat történelmi értékelése. 20/18:142-143 ; 6. A jogtudományok hasznára vannak a jelen joggyakorlatának. A gyakorló jogász és jogtudós. 20/19:149-150 ; 7. A jogtudományok és joggyakorlat viszonya tudományos szempontból. 20/20:156158 22. BÁRD József: Prédikáció a jogelvekről. 20/21:161-162 23. Jogállapotaink. 21/10:73-74 24. SZŰTS Miklós: Jogrend kicsiben. 21/43:97-98 25. MESZLÉNY Artur: A jog eldurvulása. 21/17:129-130 ; 21/19:145146 ; 22/7:49-50 26. SZŰTS Miklós: Középosztály és jogfolytonosság. 22/6:41-42 27. Jog és szabadság. 22/12:89 28. SZŰTS Miklós: Jogállandóság. 22/22:169 29. MESZLÉNY Artur: Morál és jog. 23/6:41 30. SZŰTS Miklós: Jogbizonytalanság. 23/9:65-66 31. SZŰTS Miklós: Szuggesztív erők és hatások a jog területén. 23/16:121-122 32. Visszatér-e a régi jog? [1.] LIEBMANN Ernő: Levél a szerkesztőhöz. 23/18:137-138 ; [2.] A szerkesztő válasza. 23/18:139 33. SZŰTS Miklós: Polarizált jog. 23/20:153-154 34. MESZLÉNY Artur: Mese a helyes jogról. 23/24:187-189 35. VARGHA Ferenc: A jogfolytonosság. 25/9:65-67 36. AMBRÓZY Ágoston: A jogi igazság. 25/14:111 37. TELLER Miksa: Morbus iuris? 28/24:221-222 38. LEOPOLD Elemér: A jog elleni támadások. 29/5:44-46 39. KŐNIG Vilmos: Megoldatlan jogi problémák. 29/24:229-232 40. IRK Albert: Morbus iurisprudentiae? 30/6:54-55 41. BEREND Béla: Goethe kolléga. Halálának századik évfordulójára. [„A német költőóriás,” mint volt ügyvéd jogról vallott nézetei.] 32/13:77-78 42. HORVÁTH Barna: Jus strictum – ius aequum. 32/28:165-166 43. ULLEIN Antal: A jog mibenléte és a jogalkotás korlátai. 33/48:285287 44. HORVÁTH Barna: Modern jogelméletek. 34/23:130-131

A jogforrások problémái 45. ALFÖLDY Ede: A törvény szelleme és betűje. (A Curia elnökének székfoglalója.) 06/19:155 46. BALOG Arnold: A törvény betűje. 06/41:343-344 47. MÁRKUS Dezső: Törvények és rendeletek hivatalos kiadása. 07/34:275-277 ; 11/23:201-202 6

48. DÁVID István: Jogalkalmazás. [Jogforrásnak tekinthető-e a döntvény?] 10/20:166-168 49. as.: Kir[ályi] táblai határozatok. 10/45:393 ; 11/7:65-66 50. Az ünnepnapok és a törvények. [1.] KAUSER Lipót. 12/34:295-296 ; [2.] KOHNER Arthur. [Hozzászólás.] 12/34:296 51. VÁMBÉRY Rusztem: A törvény hatalma. 13/51:449 52. Gyakorlati tapasztalatok az igazságügyi törvényekről és rendeletekről. [1.] OLCHVÁRY Zoltán. 15/49:489-491 ; [2.] TÉRFI Gyula: [Hozzászólás.] 15/52:511-512 53. SZŰTS Miklós: A törvény ereje. 21/21:161-162 54. KŐNIG Vilmos: Törvény vagy ítélet. 23/1:1-2 55. VÁMBÉRY Rusztem: Az ibolyacsokor. (Deák Ferenc sírjára …) [A törvények értelmezéséről.] 32/16:97 56. SORIX: Rendeletek. 32/18:109-111 57. OLCHVÁRY Zoltán: Tételes szabályaink a gyakorlat tükrében. Előtanulmány a racionalizáláshoz. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaságban megtartott székfoglaló értekezés részlete.) 33/13:73-74 ; 33/17:97-98

Jogi nyelv 58. A hivatalos stílusról. [1.] SIMONYI Zsigmond. [A Magyar Nyelvőr című folyóirat szerkesztőjének véleménye.] 06/15:125 ; [2.] POPPER Manó. [Válasz.] 06/19:160 59. DIAMANT József. A jogi nyelv problémája. 15/34:373-375. 60. DOMBOVÁRY Géza: Levéltári adalékok a magyar jogászi műnyelv fejlődéséhez. 34/3:17-18

Egyes jogesetek 61. RÓNAI Zoltán: A dánosi eset. [A csendőrkínzások és a cigánybűnözés ellen.] 07/33:267 62. BALOG Arnold: Bűnügyi szenzációk. (A dánosi esethez.) 08/18:155 63. JUSTUS: Jogesetbírálat. [A községi bírók törvényismerete.] 10/32:269-270 64. A battonyai eset. [A helyi közigazgatás megszigorításáért.] 10/46:397 65. VÁMBÉRY Rusztem: A hyderabadi jogeset. [Egy kelet-indiai szokás.] 33/32:181

A JOGI ÉLET - ÁLTALÁBAN 66. Jog és élet. [1.] SCHWARZ Gusztáv. 06/9:69-73 ; [2.] DÁVID István. 07/38:312.313 67. Jogi életünk az 1908. esztendőben. 09/1:1-2 7

68. Jogi életünk. 09/52:445 69. B. A.: A mindennapi jogéletből. 11/51:447 70. BAJZÁTH János: A jogkereső közönség. 12/16:139 71. VARGHA Ferenc: A jog és az élet. (A Kúria teljes-ülésében tett eskütétel alkalmából elmondott beszéd részlete.) 23/10:73-75

JOGTUDÓSOK 72. CONCHA Győző: Pulszky Ágost jogbölcselete. (Akadémiai emlékbeszéd részlete.) 06/18:148-151 73. STAUD Miklós: Breysig Kurt történettudós a jogról. 12/14:123-124 74. BÁRD József: Juriszprudencia és jogtudomány. »Pulszky Ágost jogbölcselete«. (A Magyar Jogászegyletben tartott előadás részlete.) 17/13:120-122 75. MESZLÉNY Artur: Kohler jogbölcselete. 24/9:65-66 76. SZLADITS Károly: Szászy-Schwarz Gusztáv, a jogtudós. (A Magyar Jogászegyletben tartott emlékbeszéd részlete.) 33/47:269-270

JOGTÖRTÉNET 77. KIRÁLY János: Adalékok a magyar és az európai tudományos élet kölcsönhatásaihoz. (A budapesti egyetem dékánja tanévnyitó beszédének jogtörténeti része.) 05/39:318-320 ; 05/40:328-330 78. SCHILLER Bódog: Werbőczy. 07/41:336-337 79. KISS Albert: Werbőczy Hármaskönyve és a Summa Legum. [Schiller Bódog és Tomaschek vitájáról.] 08/23:200-202 80. MÁRKUS Dezső: Az Országbírói Értekezlet emlékünnepe. [Apponyi György felidézése.] 11/4:33-35 81. KISS Albert: Az Országbírói Értekezlet félszázados évfordulójához. 11/4:36-38 82. SUPKA Géza: A magyar törvény múltja. (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára, az Országos Levéltár és a Történelmi Múzeum „A magyar jogi élet emlékei” című kiállítása.) 34/32:197

JOGALKOTÁS. JOGALKALMAZÁS. KÖZIGAZGATÁS JOGALKOTÁS - TÖRVÉNYHOZÁS 83. MÁRKUS Dezső: A kodifikáció szervezése. 05/39:317-318 84. MÁRKUS Dezső: Az 1907. év törvényhozása. 08/12:101-103 ; 08/13:111-112 ; 08/14:119-121 8

85. MÁRKUS Dezső: Törvényjavaslatok tárgyalása az országgyűlésen. 08/50:402 86. Az 1908. év törvényhozása. 09/9:73-74 ; 09/10:81-83 ; 09/13:110-112 ; 09/17:150-152 87. Az 1909. év törvényhozása. 10/10:81-82 ; 10/14:118-119 ; 10/19:159160 88. Az 1910. év törvényhozása. 11/8:69-70 89. Az 1911. év törvényhozása. 12/10:85-86 ; 12/11:93-94 90. A törvényhozás üteme. 14/17:173-175. 91. Ügyvédi kamarák a törvényhozás üteméről. 14/20:209-211 92. OLCHVÁRY Zoltán: Az igazságügyi törvények és rendeletek előkészítéséről. 16/2:9-11 93. REINHARD, Frank: A semlegességi törvényhozás alapelveiről. (A Magyarországi Bajtársi Szövetség Jogi Szakosztályában tartott előadás részlete.) Ford.: A. 18/37:281.282 94. AUER György: A Nemzetvédő Szövetség törvényelőkészítő munkálatai. 18/40:309-311 95. TELLER Miksa: A törvényelőkészítés nyilvánossága. 18/47:353 96. SZALAY Zoltán: Az 1918:XXII. tc. szükségszerű revíziójáért. 25/21:165- 166 97. Titkos kodifikáció. 28/15:137-138 98. GÁBOR Gyula: A kormányzó nevében. [A törvényhozásról.] 30/15:138-139 99. REITZER Béla: Kodifikálatlan kódex. 34/14:77-78

JOGALKAMAZÁS 100. POLLÁK Illés: Terror a jogszolgáltatásban. 09/2:9-10 101. Huszonöt év. Az igazságszolgáltatás fejlődése 1885-1909. 09/13:109-110 102. MUNTYÁN István: Az igazságszolgáltatás mélységeiből. 09/34:289-290 ; 09/43:371-373 103. Az igazságszolgáltatás csődje felé. [Országos körkép. Vélemények, hozzászólások Fabiny Teofil szállóigévé lett szavai időszerűségének igazolására.] [1.] BALOG Arnold. 10/2:13-14 ; [2.] 10/12:98 ; 10/24:201-202 ; 11/18:158 ; 12/21:179-182 ; [3.] GÜNDISCH Guidó. 12/24:210 104. Politika és igazságszolgáltatás. [Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter, mint politikus.] 13/23:197-198 105. MAGYARY Géza: Korunk igazságszolgáltatásának vezéreszméi. (Magyar Jogászegyleti előadás.) 13/46:403-405 106. SZŰTS Miklós: Természetesség a jogszolgáltatásban. 14/1:1-3 9

107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114.

Az igazságszolgáltatás gyásza. [Beszédek I. Ferenc József halálára.] 16/48:420-421 MÓRA Zoltán: A magyar igazságszolgáltatás reformjához. Levél a szerkesztőhöz. 18/21:161-163 LÁDAY István: Az igazságszolgáltatás demokratizálása. 18/46:345-346 ; 18/47:353-355 ; 18/49:370-371 OLCHVÁRY Zoltán: Jogszolgáltatásunk mai állapota és követelményei. (A Bírák Debreceni Országos Gyűlésén tartott beszéd részlete.) 24/22:169-171 TELLER Miksa: Igazságszolgáltatási reformok. 28/13:117-118 LUDVIG Rezső: Igazságszolgáltatás. [A nem jogerős ítéletek indokolása elhagyásának indítványa ellen.] 29/5:41-42 SZABÓ Lajos: A jogszolgáltatás és korszellem. 34/33:201-202 KELEMEN Mózes: Jogszolgáltatásunk színvonala. 34/33:204206

Bírók és bírói szervezet. Ügyvédek 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127.

ZITELMANN Ernő: Törvényes kötöttség és bírói szabadság. (Jogászegyleti előadás.) 05/14:113-114 BALOG Arnold: Törvény és bíró. ( Jogászegyleti előadás részlete.) 05/47:383-384 MÁRKUS Dezső: A kir[ályi] Curia bíráskodása választási ügyekben. 06/40:335-336 OBSERVATOR: A Curia elnökének szava. [Oberschall Adolf beszédéről.] 07/15:119-120 TERNOVSZKY Béla: Néhány szó a bírói munkaerő kíméléséről. 07/16:131-132 POLGÁR Jenő: A bíráskodás gyorsításáról. [Javaslat gyorsírási tanfolyamok indítására.] 07/16:132-133 POPPER Manó: Tanárok bíráskodása. 10/1:4-5 Vavrik Béla székfoglaló beszéde. [A királyi Curia másodelnöke.] 10/15:125-127 B. A.: Peccatur intra et extra. [Bírák, ügyvédek önkritikája.] 10/17:141-142 PAPP Dezső: Tekintélyek. 10/22:181-182 Alaptalan vádaskodás. [Polonyi Géza, volt igazságügy-miniszter vádaskodása a Budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék egyes bírái ellen.] 10/47:406-407 MAGNAUD, Paul: A jelenkor bírája. 11/15:129-130 ZSOLDOS Benő: A bírói tekintély védelme. Aktuális kérdések. 12/48:417-418 10

128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140.

141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148.

STAUD Gábor: Az ítéletek szerkesztéséről. [Egy német mű elemzése.] 12/50:439-440 Alsóbírósági judikatura. 13/9:78-79 ; 13/10:85-86 ; 13/20:226227 VAIKÓ Pál: Megjegyzések. [Egy kúriai bíró véleménye.] 13/10:81-83 ; 13/23:198 Bíró és politika. 19/3:17 SZŰTS Miklós: A bíró világnézete. 23/24:185-187 KŐNIG Vilmos: A bírói hatalomról. 25/21:161-162 Aktuális kérdések. 1. A budapesti kir[ályi] Ítélőtábla. ; 2. Pap József negyvenéves ügyvédi jubileuma ; 3. A nemzetgyalázás törvényének eltörlése. 26/13:105-106 GALLIA Béla: A bírói hatalom határainak eltolódása. 26/24:201202 FENYVES Béla: A bírói hatalom határainak kérdéséhez. 27/2:16-17 REITZER Béla: Az ítélkezés útvesztőjében. 27/11:97-98 ; 27/12:105-107 PLÓSZ Sándor: Szükséges-e a bírói szervezet megváltoztatása az ország megcsonkítása folytán? 27/24:217 SORIX: A bírói függetlenség védelméről. 29/2:9-11 ; 33/42:241 A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya. [Viták.] [1.] SZLADITS Károly. 31/11:105-106 ; [2.] HEVESI Illés. 31/12:114-115 ; [3.] SICHERMANN Frigyes. 31/13:127-129 ; [4.] TUNYOGI SZÜCS Lajos. 34/24:137-138 ; [5.] SICHERMANN Frigyes: Reflexiók. 34/27:153-155 KENDE Ernő: Az állami célkitűzések megvalósítása és a teleológikus ítélkezés. 33/11:63-65 SZLADITS Károly: Jogszabály és bírói ítélet. (Akadémiai székfoglaló értekezés részlete.) 33/24:141-142 Bírói függetlenség és nyugdíjnovella. 33/41:233-234 JUHÁSZ Andor: A bírói függetlenségről. (A m[agyar] kir[ályi] Kúrián tartott évnyitó beszéd.) 34/2:9-11 ADMETO Géza: A bírói függetlenség kérdéséhez. 34/3:13-14 KUTHI Sándor: A bírói függetlenség kérdése Magyarországon és Csehországban. 34/13:72-73 ADMETO Géza: Miért nem kodifikál Anglia? A bíráskodás függetlenségének kérdéséhez. 34/31:194-195 ; 34/32:198-199 ; 34/37:229-231 SORIX: Elnökbúcsú után. [Juhász Andor távozása.] 34/38:237 11

149.

MENDELÉNYI László: Elnöki székfoglaló. (A Pestvidéki királyi Törvényszék elnökének beszéde.) 34/41:253

Bírósági lélektan 150. 151. 152. 153.

STAUD Lajos: Az ítélkezés lélektanához. Vázlat és kísérlet. 10/51:441-443 VÖLGYESI Ferenc: Az indeterminizmus a hypnózis lélektani megvilágításában. 24/16:122-125 LÉVY Lajosné: A disszociális gyermek. 25/3:20-22 DUKES Géza: Pszichoanalitikai nézőpontok a védő és védence közötti kapcsolat lélektanához. 30/16:145-147

KORMÁNY. IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM 154. Plósz Sándor távozása. 05/25:205-206 155. BALOG Arnold: A kormányprogram. 05/44:357 156. Szilágyi Dezső emlékezete. 06/4:25 157. BALOG Arnold: A magyar igazságügy helyzete. 06/11:89 158. Az új igazságügyminiszter. [Polonyi Gézáról.] 06/15:123 159. BALOG Arnold: Igazságügyi kérdések. 06/42:351 160. Miniszterválság. [Polonyi Géza távozása - találgatások.] 07/5:3334 ; 07/6:41 161. ln.: Az igazságügyi javaslatok. 07/28:227-228 162. Igazságügyünk előhaladása. 07/51:435-436 163. Beszámolás. [Günther Antal igazságügyminiszter munkájának értékelése.] 09/40:345-346 164. Igazságügyi kérdések. 10/12:97-98 165. Igazságügyi szolgálati rendtartás. 12/32:275-277 166. Munkaprogram. [A kormány programja.] 12/35:299-300 167. Változás az igazságügyminisztériumban. [Székely Ferenc távozása – Balogh Jenő üdvözlése.] 13/2:9-10 168. Az igazságügyminiszter munkaprogramja. [Balogh Jenő székfoglaló beszédének elemzése.] 13/4:29-30 169. Igazságügyi munkaprogram. [Balogh Jenő programjának értékelése.] 13/5:37 170. Események. [Igazságügyi történések.] 13/26:221-222 ; 13/40:337-338 171. Igazságügyi őszi munkaprogram. 13/30:253 172. SPECTATOR: Egy igazságügyi program. 14/25:275-276 173. AUER György: A magyar igazságügy I. Ferenc József király uralkodása alatt. 16/48:416-420 12

174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188.

Változás az igazságügyi kormányban. [Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter és Grecsák Károly államtitkár.] 17/25:229 A kormány igazságügyi programja. [Wekerle Sándor miniszterelnöki beszédének elemzése.] 17/26:237-238 Grecsák Károly igazságügyminiszter programbeszéde. 17/35:314315 SEBESS Dénes: Igazságügyi politikánk jövője. 17/37:325-326 A kormány igazságügyi programja. [Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején.] 18/6:41-42 KÉRI Miklós: A jövő igazságügyi feladatai. 18/17:129 MÓRA Zoltán: Demokratikus igazságügyi politika. 18/41:313314 MORUS Junior: Utópia igazságügyminisztériuma. 18/44:340-341 VÁMBÉRY Rusztem: Igazságügyi program. 23/13:97-98 MESZLÉNY Artur: Sub auspiciis Emilii. [Nagy Emil rendelkezéseiről.] [23/14:105-106 Beszélgetés az igazságügyminiszterrel. [Pesthy Pál programja.] 24/7:49 KŐNIG Vilmos: A B-listás igazságügy. 25/10:73 Az igazságügyminiszter programja. [Zsitvay Tibor tervei.] 29/12:109-110 SORIX: A magyar igazságügy. 30/9:81 Változás küszöbén? [Az igazságügyminisztériumban.] 32/37:209210

KÖZIGAZGATÁS 189. MÁRKUS Dezső: A közigazgatás egyszerűsítése. 05/49:397-398 ; 05/50:405-406 190. BALKÁNYI Kálmán: Az adóreform és közigazgatási bíróság. 09/4:33-34 191. NOTABENE: Reformok az automobiljog terén. 09/6:49-53 192. A közigazgatási bíróság és közigazgatási hatóság hatásköri összeütközései. [Viták.] [1.] EGYED István. 09/22:196-198 ; [2.] KONDOR Aladár. 09/29:251-254 ; 09/32:275-277 ; [3.] EGYED István. 09/34:290-292 ; [4.] KONDOR Aladár. 09/39:338-339 193. MÜLLER Rezső: Budapest székesfőváros »Tabán« nevezetű városrészének szabályozásáról. [A kisajátítás kérdése.] 11/20:178 194. HAVLIK János: A falu jegyzője. 11/21:183-184 195. SÁNDORFI Kamill: A fogtechnikusokról szóló belügyminiszteri körrendelet. 11/44:379 196. HORVÁTH Jenő: Munkamegtakarítás. 12/20:172-174 13

197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204.

Az új járásbírósági ügyvitel tervezete. 12/38:329-331 CSÁSZÁR Károly: Értekezlet a nemi bajok leküzdése tárgyában. 17/22:206-207 B. S.: A mozirendelet. [Az engedélyezés kérdése.] 21/7:49-50 β: Dagophilos aggodalmai és megnyugtatása. Hiteles feljegyzések a filiszteusok fejedelmeinek tanács-üléséből. 21/12:89 SEBESS Dénes: Az új Werbőczyről. (A Magyar Jogászegylet közgyűlésén tartott előadás részlete.) [A közigazgatás és részben a magánjog reformkérdései.] 22/13:97-98 X.: A közjegyzői árverések helyébe lépett árverési csarnokról. 26/8:68-69 BACON, Francis: A nagy tisztségről. Glatz Ede fordítása. 32/1:12 KUTHI Sándor: A fakultatív halotthamvasztás Magyarországon. 32/16:97-99

Lakásjog 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212.

P.: Mit várunk az új lakásrendelettől? 21/2:13-14 ALFÖLDI Béla: Az országos lakásbiztosságot felszámoló bizottság hatásköre. 21/2:14-15 PETRIK Aladár: Az új lakásrendeletről. 21/8:61-62 ; 21/18:139140 FALUDI Ferenc: A közüzemi pótlék jogi természete. 22/14:110111 PETRIK Aladár: Széljegyzetek az új lakásrendelethez. 22/15:117118 VÉSZI Mátyás: A lakásrendelet 68. §-ának magyarázatához. 22/21:165 RIBÁRY Géza: A bérmegállapítási ügyekről. 22/22:174-175 BOGDÁN Géza: Lakásbérletre vonatkozó felmondás érvényességének kimondása iránt indított perben bírhatnak-e döntő súllyal olyan ténykörülmények, melyek a felmondás után – esetleg a per folyamán – merülnek fel? 29/3:24-25

Rendőrség – csendőrség 213. 214. 215. 216.

TÖREKY Géza: A csendőrség katonai szervezetéről. 11/11:9597 AUER György: A budapesti rendőrség működése az 1913. esztendőben. 14/28:308-310 AUER György: A budapesti államrendőrség működése 1914-ben. Törvényjavaslat a rendőrség államosításáról. 18/31:233-235 14

217.

AUER György: Rendészetünk a forradalom előtt. 18/50:381-383

AZ ÁLLAMI ÉLET VÁLTOZÁSAI

A háború vége és következményei 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225.

226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235.

M. Z.: A háború. 14/31:329 BECK Salamon: Háborús szemlélődés. 14/46:461-462 KŐNIG Vilmos: Háború, jog és jogászok. 14/48:477 Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912:LXIII. t.-c. kiegészítéséről. 14/48:482 B.: Háborús jogfejlődés és államszocializmus. A Német Szövetségtanács rendelete a kötelező szénszindikátusról. 15/33:364-365 ALFÖLDY Ede: A hadi károk megtérítésének a jogi alapja. 16/12:107-108 KLEIN Ferenc: Hadi károk és forgalmi tilalmak a háború után. (A Magyar Jogászegyletben tartott előadás részlete.) 16/17:149151 BALOG Elemér: Szemle a külföldi háborús jog köréből. 1. Olasz kormányintézkedés a vagyoni zárlatról. ; 2. Ellenséges külföldi alattvalók perképessége Franciaországban. ; 3. Angol alattvalók perlési képessége szegénységi jogon Németországban ; 4. Német alattvalóknak Franciaországban levő vagyona védelmére szolgáló intézmény. 16/20:180-182 MARCZALI Henrik: Románia hadüzenete. 16/38:325-327 SZŰTS Miklós: Törvényalkotás háború után. 17/26:238-240 SZŰTS Miklós: Hároméves háború – ezredéves jog. 17/31:277279 Ki a felelős a fosztogatások által okozott károkért? [1.] E. Gy. 18/46:348 ; [2.] T.: [Hozzászólás.] 18/46:349 Karácsony. [A békeszerződés előtt…] 19/16:129-130 A békeszerződés. 20/11:81 AUER György: Leszerelés a joggyakorlatban. 22/3:17-18 MAKRA Zoltán: A magyar belső-clearing törvényjavaslat. (A trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatban.) 23/10:75-76 ; 23/12:91-92 VÁMBÉRY Rusztem: Háború és jog. Szintézis. (A Feministák Egyesületének Békeiskolájában tartott előadás.) 33/8:45-46 ; 33/9:49-51 ; 33/11:61-63 UJLAKI Miklós: A magyar jog sorsa a Jugoszláviához csatolt területeken. 34/25:142-144 15

Forradalom - köztársaság 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243.

Magyarország függetlensége. [A Pragmatica Sanctio vitája.] [1.] KMETY Károly. 18/43:314 ; [2.] NAGY Ernő. 18/43:329-330 ; [3.] MARCZALI Henrik. 18/43:330 VÁMBÉRY Rusztem: Forradalom. 18/44:337-338 MÓRA Zoltán: Ifjú Magyarország. 18/44:338 ROSNYAY Dávid: A jogtudomány első feladata a forradalom után. 18/46:346-348 SZŰTS Miklós: Átalakulás. 19/4:25-27 MORUS Junior: Forradalmi jogalkotás. 19/6:41 GÜNDISCH Guidó: Az önkény korszaka. [A jogélet teljes anarchiája.] 21/20:153 Jog, igazságszolgáltatás és forradalom. [1.] AUER György. 22/10:73-78 ; 22/11:83-85 ; 22/12:91-93 ; [2.] MÓRA Zoltán: [Hozzászólás.] 22/16/122-123 ; 22/17:131-132 ; 22/18:138

NEMZETKÖZI JOG 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251.

HUSZÁR Kálmán: A kiegyezésről. (A vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvény nemzetközi jogi szabályozása.) 07/36:295 Nemzetközi jogi konferencia. 08/39:305-306 FERENCZY Árpád: A XXV. Nemzetközi Jogi Kongresszus főbb eredményei. 08/44:348-351 Fiume igazságügyi viszonyai. 12/13:111-112 BECK Salamon: A tudomány elfogulatlansága. [Hans Wehberg, egy vezető német nemzetközi jogi folyóirat szerkesztője és a társszerkesztő, Kohler vitájának értékelése.] 15/40:417-418 Világjog. 16/46:397-398 Üdvözlet a török jogászoknak. [1.] GOLDZIHER Ignác ; [2.] SZÁSZY-SCHWARZ Gusztáv ; [3.] MAGYARY Géza. 18/26:201 VÁMBÉRY Rusztem: Köszöntő a Nemzetközi Jogi Egyesület budapesti kongresszusának tagjaihoz. 34/31:181-182

BÜNTETŐJOG 252. 253.

FRIEDMANN Ernő: A magyar jogtudomány nagy hete. (Nemzetközi Börtönügyi Kongresszus Magyarországon.) 05/35:285 Pályakérdés. A fegyházbüntetési tételek merevségén a gyakorlat mily magyarázati eszközök segélyével enyhített? 06/13:105 16

254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264.

DÉNES Sándor: A tanács nivellál. A büntetés kiszabásához az esküdtbírósági eljárásban. 06/37:316-317 PINTERITS Károly: Új nézőpontok – új irányelvek. [Írásvizsgálat, írásszakértői vélemény.] 09/15:135-136 FELLETÁR Emil: A faszesz /methylalkohol/ és az általa okozott emberirtás Magyarországon. 11/7:63-65 Képek a toloncházból. [Visszhang a Pesti Napló azonos című cikkére.] 11/14:122-123 RICKL Gyula: A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Koppenhágában. 13/38:317-318 VÁMBÉRY Rusztem: Magyar ember az amszterdami Tuchthuisban. [Szepsi Csombor Márton és mások úti beszámolói.] 15/37:397-398 LENART György: A vércsoportvizsgálatok szerepe az igazságszolgáltatásban. 29/8:74-76 DOMBOVÁRY Géza: Levéltári adalékok Háromszék vármegye XIX. század eleji fenyítőjogi gyakorlatából. 30/3:27-28 VÁMBÉRY Rusztem: A gyanú öl. [A rendőr fegyverhasználati joga a súlyos bűncselekménnyel gyanúsítottakkal szemben.] 32/19:113 UJLAKI Béla: A gépírás bírósági vizsgálatáról. 32/39:222 SEBESTYÉN Ernő: Az Ember Fia a bírák előtt. [Jézus Krisztus büntetőperének elemzése.] 33/15:85-86

KATONAI BÜNTETŐJOG 265. LÁDAY István: Dreyfus. 06/30:255-256 266. AUER György: Anatole France. [A Francia Katonai Bíróság tévedése.] 24/20:153-154 267. DOMBOVÁRY Géza: Kossuth Lajos és Nyáry Pál katonai vizsgálati fogságban. 33/33:185-186 FAYER LÁSZLÓ MUNKÁSSÁGA 268. REICHARD Zsigmond: Fayer és Csemegi. 06/46:391 269. FINKEY Ferenc: Fayer László, mint kriminálpolitikus. 06/47:401 270. ANGYAL Pál: Fayer László és a régi magyar büntetőjog. 06/47:401-402 271. NYÁRI Jenő: Fayer és az esküdtszék. 06/47:401-402 272. HEVESI Illés: Fayer és a gyermekvédelem. 06/47:402 273. LÁNYI Márton: Fayer és a feltételes elítélés. 06/47:402-403 274. RÉDEI József: Fayer és a halálbüntetés. 06/48:413 275. LENGYEL Aurél: Fayer és a curiai formalismus. 06/49:418-419 17

276. 277. 278. 279. 280. 281.

PROSZVIMMER Béla: Fayer és az ártatlanul elítéltek védelme. 06/49:419-420 LÁDAY István: Fayer László és a Szentpéteri eset. 06/49:420 DOROGHI Ervin: Fayer és a büntetőjogi szeminárium. 06/50:426 SÖMJÉN László: Fayer és az 1843-iki büntetőjogi javaslatok. 06/50:426 BALOGH Jenő: Fayer László tudományos egyéniségének jellemzése. (Emlékbeszéd részlete.) 07/16:127-128 BALOGH Jenő: Fayer László emlékezete. (Akadémiai emlékbeszéd részletei.) [1.] Az anyagi büntetőjog művelésének nehézségei korunkban ; [2.] F. L. álláspontja a büntetőjogi pozitív iskolák tanaival szemben. 07/44:366-368

MAGÁNJOG - POLGÁRI JOG POLGÁRI JOG - ÁLTALÁBAN 282. FODOR Ármin: Fayer László és a magánjog. 06/50:425-426 283. Szászy-Schwarz Gusztáv előadása Bécsben. [Az új Polgári Törvénykönyv javaslata.] 17/13:118 TULAJDONJOG

Földtulajdon – földbirtok 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290.

KÉRI Miklós: A többtermelés és az igazságügyi politika. 17/10:91-92 SEBESS Dénes: A föld és jogviszonyai. 17/51:440-441 RAJNER Béla: A »megfelelő törpebirtok« és a »helyi viszonyokhoz alkalmazkodó kisbirtok« területnagyságának megállapításáról. 22/16:123-124 HAJNAL Hugó: Az O. F. B. gyakorlatából. 22/20:156-157 MESZLÉNY Artur: Földbirtokreform és magánjog. 22/21:161163 ; 22/22:170-172 ; 22/24:190-191 ; 23/2:12-13 ; 23/10:76-78 FÖLDES Mór: Szóbeliség és nyilvánosság az OFB ülésein. 24/19:147-150 VAJDA József: Nyilvánosság a birtokreform ügyekben. 24/21:165-166

18

KERESKEDELMI JOG 291. RIEGELHAUPT Bertalan: Törvényhozásunk és a hiteloltalom. 10/40:342 292. POPPER Manó: Az O. M. K. E. múlt évi működésének jogi vonatkozásai. 13/15:127-128 ; 14/20:216-217 293. Országos Kereskedelmi Kongresszus. (Az OMKE fennállásának tizedik évfordulóján.) [1.] 14/18:186 ; [2.] B. 14/20:217 294. SEBEŐK Dezső: A kóserhús és húsneműek árusításának szabályozása. 22/17:134 295. MESZLÉNY Artur: Paradicsom. [A piaci árváltozások.] 22/18:137 296. KÉRI Miklós: Választott bíróságok a kereskedelmi és iparkamarák kebelében. 26/5:36 297. MUNKÁCSI Ernő: A bolettatörvény. 30/15:137-138 298. A gépkönyvelés mint jogi probléma. [1.] BRATMANN Pál. 30/16:149-150 ; [2.] KOZMA Károly: [Hozzászólás.] 30/19:175176 299. NÁDAS László: Kartelszerződés és ügyvédi munkadíj. 32/14:8688 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA

Szerzői jog 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308.

SCHWARZ Gusztáv: Levél a szerkesztőhöz. [Egy ügyvéd részéről történt szerzői jogsértés Sch. G. ellen.] 12/3:23-24 MÁRKUS Dezső: Az irodalmi tisztesség nevében. Levél a szerkesztőhöz. 12/4:33-34 GYÖRGY Ernő: Szerzői jog, kiadói jog. 22/10:78-79 HLATKY Endre: A zeneművek nyilvános előadási jogát szabályozó rendeletről. 25/15:116-117 GYÖRGY Ernő: A tudományos munka jogi védelme. [A Népszövetség albizottsági ülésén.] 25/17:130-131 PALÁGYI Róbert: Szerzői jogi védelemben részesülnek-e a rádión leadott írói művek? 26/19:156-157 ; 26/20:164-165 ; 26/23:194-196 PIKLER Mór: A filmesítési jog.(Magyar Jogászegyleti előadás részlete.) 28/1:4-6 UJLAKI Miklós: A bibliográfia műhelyéből. 30/5:48-49 SZALAI Emil: Jog helyett jogbizonytalanság szerzők és kiadók között. (Törvénykezési Szemle.) 32/32:185-186 19

Szabadalmi- és védjegyjog 309. 310. 311. 312. 313. 314.

SCHUSTER Rudolf: A védjegyperekben követendő eljárás. 22/3:18-19 PERLMUTTER Alfréd: A nyomtatott szöveg újdonságrontó voltáról. 25/6:44-45 PERLMUTTER Alfréd: Szabadalomjogi reflexiók. 25/22:171172 PERLMUTTER Alfréd: A szabadalom lefoglalhatóságáról. 26/21:174-175 a: Néhány szó a szabadalmi felsőbíróság megszüntetése kérdéséhez. 27/10:85-86 GUSZTÁV Kornél: A felszólalás költségei külföldi szabadalom bejelentés esetében. 29/6:56-57

ÖRÖKLÉSI JOG 315. LUDVIG Rezső: Egyke. [Az örökösödési jogról.] 29/3:22-23 CSALÁDJOG - GYÁMSÁG 316. A védői bizottság ügyviteli szabályainak tervezete. [A Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságának tevékenysége.] 06/6:50. 317. GRÓH József: A kivándorlás és a magyar közigazgatás. [A Magyar Társadalomtudományi Egyesület kutatásai a kivándorlás következtében csonkán maradt családok vizsgálatában.] 08/21:185186 318. GRÓH József: A gyámügyi közigazgatás reformja. 09/15:134-135 319. Tekintély – becsület. [Az „ügyvédi, de főleg a gyámhatósági szervezet és működés hiányosságairól” folytatott viták.] [1.] LUDVIG Rezső. 33/1:1 ; [2.] HAVAS Károly. 33/1:3 ; [3.] CSORNA Kálmán. 33/4:21-22 ; [4.] LUDVIG Rezső. 33/6:34-35

POLGÁRI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG POLGÁRI ELJÁRÁSJOG 320. Polgári döntvények. 09/7:53-54 321. FUCHS Antal: Képviselőházi határozat hatálya polgári perben. A Perczel-esethez. 09/27:234-236 322. BALOG Arnold: A polgári perrendtartás törvényjavaslata a képviselőház előtt. 10/45:385-387 20

323. 324. 325.

326. 327. 328. 329. 330.

MÁRKUS Dezső: A pervitel esztétikája. 12/26:224-225 ; 12/29:251-252 ; 12/45:391-392 WEISS Ignác: A polgári perek bélyegeinek leszállítása érdekében. 13/38:326 FÜRST Mátyás: Jogi különösségek. [Polgári peres ügyek.] 13/30:258-259 ; 13/33:281-283 ; 13/38:325 ; 13/45:397 ; 13/48:430-431 ; 13/51:461 ; 14/1:7 ; 14/13:130-131 ; 14/20:215216 A perlekedés megelőzése. [Javaslatok.] [1.] FODOR Ármin. 14/2:13-14 ; [2.] TÓTH György. 14/5:44-46 ; [3.] FÜRST Mátyás. 14/7:61-62 TELLER Miksa: A perek szaporodása és megelőzése. 16/52:467469 VÁMBÉRY Rusztem: A nagy per. [Tisza István miniszterelnök meggyilkolása.] 21/8:57-58 AUER György: A szenzációs perek. 24/5:33-34 KŐNIG Vilmos: A polgári per válsága és jövője. 27/1:1-4

A bizonyítási eljárás 331.

332. 333. 334.

A tanúzási kényszerről. (Feleletek a Jogtudományi Közlöny folyó évi 2. számában felvetett nyílt kérdésre.) [1.] RIES István. 11/4:41 ; [2.] BRÜKLER István. 11/4:41-42 ; [3.] MÉSZÁROS Lajos. 11/6:58-59 KÉRI Miklós: Parlamenti bizottság és tanúzási kényszer. 26/7:53 LŐW Tibor: Tanúvallomások és okirati kényszer. 29/19:177-179 KONRÁD Ernő: Okiratok fényképmásolatai. 32/9:57-58

MUNKAJOG - TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG MUNKAJOG 335. MARSCHALKÓ János: A tisztviselői illetmények jogi természete. 05/50:406-408 336. SCHWICKER Richárd: Néhány aktuális kérdés a munkaügyi bíráskodás terén. 24/24:191-193 337. NÁSZAY Károly: Lapozgatás az új munkaügyi törvénytervezetben. 25/2:11-13 338. MUNKÁCSI Ernő: A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat. 25/4:29-30 ; 25/5:38-39 339. BERCZEL Aladár: A kir[ályi] Kúria joggyakorlata a szolgálati jogviszony kérdésében. 25/12:91-92 21

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 340. X.: Az állami munkásbiztosítási hivatal szervezete. 07/31:251-252 341. S. A.: Az új munkásbiztosítási szervezet. 08/6:49 342. A munkásbiztosítási hivatal. [1.] PAP Géza. 08/7:61-63 ; [2.] 08/7:63 343. ROSENFELD Izidor: A munkásbiztosítási törvény. 08/9:80-81 344. SCHULCZ Ágost: Az egyházközségek munkásbiztosítási kötelessége. 08/16:141-142 345. PAP Géza: A munkásbiztosítási választott bíráskodási eljárás. 08/25:219-221 ; 08/26:228-230 346. VÁLYI Sándor: A munkásbiztosításjogi közvetlen kereset. 09/5:38-40 347. ALAPY Viktor: Az indokolatlan késedelem a munkásbiztosításjogi közvetlen keresetnél. 09/7:55-57 348. JÁNOSI E. R.: Adatok a munkásbiztosító pénztárak jogtudásához. 09/7:57 349. VÁLYI Sándor: Az indokolatlan késedelem kérdése a közvetlen kereset elbírálásánál. 09/8:68-69 350. HARMATH Jenő: Széljegyzetek a munkásbiztosítási választott bírósági eljárásról szóló rendelethez. 09/13:118-119 351. AUER György: Az ipari felügyeletről és az ipari balesetekről. 12/29:254-256 352. BECK Salamon: A Munkásbiztosító Pénztár illetményszabályzata. 17/8:71-73 353. GYŐRKI Imre: A munkásbiztosítási bíráskodás reformja. 21/13:100-102 354. A munkásbiztosítási bíróság hatásköréről. [1.] LŐW Tibor. 22/9:66-67 ; [2.] ANTALFFY Mihály: [Hozzászólás.] 22/12:90-91 355. RÉNYI Béla: Egy fejezet a munkásbiztosítási kódexból. 28/2:1718 356. Az üzemutód felelőssége a betegségi biztosítási járulékért. [Viták.] [1.] TELLER Miksa. 29/14:136-137 ; [2.] SZIRMAI Zsolt. 29/16:154-155 ; [3.] TELLER Miksa. 29/16:155 357. GOLDSCHMIED Mór: Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról. 32/5:33-34 358. LIEBERMANN Leó: Az ügyvéd tanácsadói szerepe a baleseti perekben.34/1:2-3

Szociális jogok. Szegényügy 359.

LUKÁCS Emil: A néphivatalok és a szegényügy. [Teller Miksa gondolata és a Jogvédő Egyesület.] 06/8:66-67 22

360. 361. 362. 363. 364. 365. 366.

ZSOLDOS Benő: Szegények jogvédelme és a »néphivatal«. Egy emlékezetes reformról. [A Szegedi Ügyvédi Kamara kezdeményezése.] 09/2:14-15 TELLER Miksa: Fővárosi Útbaigazító Hivatal. 09/16:143-144 F. L.: Szociális reform. [A Franciaországi Bánya-Részvénytársaság munkarészvény törvényjavaslata.] 09/48:416 Szociális jog. [A német és osztrák szociális mozgalmakról.]16/36:309 SZIRTES Artur: A szociális jogi mozgalom. (A Szociális Jogi Társaság alakuló értekezletén elmondott beszéd.) 16/48:426-427 A királyi szó jogi visszhangja. [IV. Károly népjóléti programjára.] 17/22:205-207 Etizálás-szocializálás? [Hozzászólás Staud Lajos elképzeléséhez.] 20/8:57-58

Nyugdíj 367. 368. 369. 370. 371.

B-r.: Nyugdíjvalorizáció. Törvénykezési szemle. 25/7:53-54 MUNKÁCSI Ernő: A nyugdíjak valorizációja a magyar bírói joggyakorlatban. 25/14:108-111 LŐW Tibor: A nyugdíjvalorizációról. 25/21:162-164 PROSZWIMMER Béla: A nyugdíjfelértékelés, mint törvényhozási probléma. 25/19:146-148 ; 25/23:181-183 ; 25/24:194-196 KŐNIG Vilmos: A valorizációs törvény és a gazdasági krízis. 29/22:205-206

ÁLLAMPOLGÁRI ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK 372. 373. 374. 375. 376.

A nők a jogi pályán. [Vélemények.] [1.] ZSOLDOS Benő. 12/23:204-205 ; [2.] POPPER Manó. 13/40:347 EDVI ILLÉS Károly: Sajtószabadság. 19/1:1-3 SZŰTS Miklós: Droit au travail. 19/15:121-122 KŐNIG Vilmos: Optánsperek. 30/11:101-103 DUKES Gyula: A munkanélküliség és a munkához való jog. 34/42:263

PÉNZÜGYI JOG KÖLTSÉGVETÉS 377. BALOG Arnold: Az igazságügyi költségvetési vita. 06/30:256257 ; [Székely Ferenc idején.] 11/26:225-226 ; 11/27:234-236 23

378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386.

Az igazságügyi költségvetés. [1.] 06/45:383-385 ; [2.] MÁRKUS Dezső. 10/51:445-446 ; [3.] 33/22:129 ; 34/21:117 BALOG Arnold: Az igazságügyi költségvetéshez. 08/22:191-192 Az 1909. évi igazságügyi költségvetés. 08/42:329-330 Az 1911. évi igazságügyi költségvetésből. 10/46:398-399 Az 1912. évi igazságügyi költségvetésből. 11/42:360-361 Az igazságügyi költségvetés tárgyalása. 12/3:21-22 MARCZALI Henrik: A papírpénz válságainak történetéhez. 21/4:25-27 TELLER Miksa: Az igazságügyi tárca költségvetésének vitája. [Zsitvay Tibor idején.] 32/22:133-134 TELLER Miksa: Leszállítható-e még az igazságügyi budget? 32/48:279-280

ILLETÉKEK 387. LÁSZLÓ Pál: Jogellenesen beszedett illetékek visszatérítése. 06/15:126-128 388. LÁSZLÓ Pál: Vagyonátruházási ügyletek, ha mindkét fél vagy azok egyike illetékegyenérték kötelezett. 07/36:295-297 389. FRAENKEL Sándor: Törvénykezési illeték. 15/1:20-22 390. PONGRÁCZ Jenő: A törvénykezési illetéktörvény néhány gyakorlati kérdése. 15/5:64-65 391. N.: Új illetéktörvény Ausztriában. 15/40:420-421 392. T. M.: A magyar és osztrák törvénykezési illetékek. 15/41:431

SAJÁTOS JOGTERÜLETEK EGYHÁZJOG 393. HANUY Ferenc: A kánonjog kodifikációja. 17/44:381-383 TENGERJOG 394. DÁRDAY Dezső: A VIII. Nemzetközi Tengerjogi Értekezlet eredményei. 08/1:3-5 ; 08/2:11-12 ; 08/3:22-23 395. DÁRDAY Dezső: A magyar-horvát tengerparti közvagyon jogi jellege. 08/16:135-137 396. DÁRDAY Dezső: A tengerparti közvagyon területeinek nyilvánkönyvi kezelése. 08/24:212-213

24

JOGI OKTATÁS JOGI FELSŐOKTATÁS

Az egyetemi jogászképzés 397. 398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411.

FINKEY Ferenc: A Szemere Bertalan »Nándori« Királyi Táblája. [A Sárospataki Jogakadémia szemináriumi gyakorlata.] 05/7:53-54 Egyetemi törvénytervezet. 06/21:171-172 FLÓRIÁN Károly: A tanfolyam hallgatása nélkül letett jogi államvizsgák minősítő hatásáról. 08/20:176-178 x. y.: A jogtanári kvalifikáció reformja. 08/45:359-360 ; 08/46:366-367 ANDRES Iván: A jogi és közjogi tanulmányok reformjáról a zágrábi egyetemen. 10/23:189-190 BALOG Arnold: Új egyetemek. 10/28:233-234 BALOG Arnold: Szaktanácskozmány felső oktatásunkról. 11/1:1-2 SCHUBERT Ignác: Intézet az egyetemen a jogalkalmazás számára. [A bécsi egyetem példája.] 11/13:118 Az egyetem köréből. 11/20:173 SCHUBERT Ignác: A jogászképzés. 11/24:209-210 FINKEY Ferenc: A harmadik alapvizsga. 12/1:1-2 SZÁSZY-SCHWARZ Gusztáv: Nőjogászok az egyetemen. [Apponyi Albert és a Magyar Nőegyesületek Országos Szövetségének hatására.] 17/47:405-406 SZABÓ Lajos: Hozzászólás a jogászifjúság elhelyezésének kérdéséhez. 34/2:11 MARTON Géza: A debreceni egyetem része az országos jogászképzésben. 34/5:26 TÓTH László: Az egyetemi oktatás problémájához. 34/22:125126

Jogi szakvizsgák 412. 413. 414.

FABINYI Tihamér: A bírói és ügyvédi vizsga s gyakorlat újabb szabályozása. 18/15:118-119 LÉSZAY Árpád: Bírói vizsga – ügyvédi vizsga. 19/3:21 VARGHA Ferenc: A jogászi képzettség értékelése a vizsgákon. (Megnyitó beszéd a Bírói és Ügyvéd-vizsgáló Bizottság teljesülésében.) 26/2:9-11

25

415.

VARGHA Ferenc: Elméleti és gyakorlati jogi képzettség. (Az egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottság teljes ülésében.) 27/2:9-11

Szakmai gyakorlat 416. 417. 418. 419. 420.

KUTHI Sándor: Joggyakorlatunk és a gazdasági élet. [A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kezdeményezése.] 12/19:167-168 KUTHI Sándor: Bíróságaink és az ipari élet. 12/48:418 A joggyakorlaton levők elméleti és gyakorlati kiképzése. [1.] ALMÁSI Antal. 26/19:153-154 ; [2.] HORKAY Gyula: [Hozzászólás.] 26/23:192-193 BENE Sándor: Az ügyvédjelöltek joggyakorlatának ellenőrzése. 27/3:22-23 A joggyakorlaton levők aktuális problémái. [1.] BERNFELD Imre. 27/4:31-33 ; [2.] HOFFMANN László: Hozzászólás. 27/8:72-73

A jogi oktatás reformja 421. 422. 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433.

LÁNG Lajos: Jogi oktatásunk reformja. (Rektori székfoglaló beszéd.) 05/38:310-311 KISS Albert: Jogi szakoktatásunk reformjához. 10/14:117-118 FINKEY Ferenc: Részleges reformok a jogi szakoktatás terén. 10/21:173-174 A jogi oktatás reformja. [1.] 10/50:433 ; [2.] JACOBI Andor: 11/9:79-80 BALOG Arnold: Jogi oktatásunk javításához. 11/2:13-14 BALOGH Jenő: A jogi oktatás részleges reformja. (Szakértekezleti megnyitó beszéd.) 11/2:14-15 KISS Mór: Adalékok jogi oktatásunk reformjának kérdéséhez. 11/3:22-24 FINKEY Ferenc: A jogi oktatás részleges reformjához. 11/6:5355 HARMAT Emil: Néhány szó a büntetőjogi szakoktatás reformjához. 11/24:210-211 ALMÁSI Antal: A háború utáni jogi oktatás és képesítés. 16/51:450-451 BÁRD József: A jogi oktatás reformjáról. 18/52:396-399 IRK Albert: A nemzetközi jogi oktatás. 25/3:17-18 KŐNIG Vilmos: A jogi doktorátus. A jogi oktatás reformja. [1.] 26/8:65-66 26

434. 435.

MOLNÁR Kálmán: A jogi oktatás reformja és a tanszabadság. A jogi oktatás reformja. [2.] 26/8:66-67 RASSAY Gyula: Néhány gondolat a jogi oktatás reformjához. 26/21:169-170 ; 26/22:183-185

JOGI TOVÁBBKÉPZÉS 436. KLUG Emil: Jog- és államtudományi továbbképzés. [A berlini »Vereinigung für staatswissenschaftliche Fortbildung« magyarországi tanulmányútja.] 09/1:6-7 ; 09/9:75-76 ; 09/46:397-398 437. SERESS Barna: A jogi és főleg a bírói továbbképzésről. 09/5:4041 438. M. Z.: Úti jegyzetek. [Bécsi és berlini járásbírósági tapasztalatok.] 11/12:102-103 439. KÁRMÁN Elemér: A jog- és államtudományi továbbképző tanfolyam. 11/42:359-360 440. TELLER Miksa: Továbbképzés. 16/33:285-286 441. A jogi továbbképzés. Szemle. 16/33:291-292 442. MAKAY Béla: A jog- és államtudományi továbbképzés intézménye és fejlesztése. 16/44:381-383 ; 16/45:390-391 ; 16/46:400402 JOGI ISMERETTERJESZTÉS 443. EGY FALUSI PRÓKÁTOR: Jegyzetek egy felnőttek oktatására szánt miniszteri rendelethez. 12/24:209-210 444. A jogi ismeretek népszerűsítése. [1.] MANDEL Zoltán. 14/25:270-271 ; [2.] SZOKOLA Leó: [Hozzászólás.] 14/31:331.332 445. BÁRD József: A jogi műveltségről. 18/48:361-363 ; 18/49:371374 446. ZSOLDOS Benő: A jogi ismeretek népszerűsítésének problémája. [Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület javaslata.] 32/42:237238

ORSZÁGOS JOGÁSZGYŰLÉS – MAGYAR JOGÁSZEGYLET 447. 448. 449.

SZLADITS Károly: Fayer és a Magyar Jogászegylet. 06/46:389 NAGY Dezső: Harminc év előtt. [Emlékezés a Magyar Jogászegylet kezdeteire.] 06/48:412-413 MÁRKUS Dezső: Magyar Jogászgyűlés. 08/40:313 27

450.

451. 452. 453. 454.

455. 456. 457. 458. 459. 460. 461. 462. 463.

A Jogászgyűlés teljes-ülésének határozatai. [1.] Közjog és közigazgatás. 09/43:369. ; [2.] Hiteljog. 09/43:370 ; [3.] Magánjog. 09/44:376 ; [4.] Büntetőjog. 09/44:376-377 ; [5.] Törvénykezés. 09/44:377 BAUMGARTEN Nándor: Országos Jogászgyűlés. 11/40:337338 MÁRKUS Dezső: Jogászok tanácskozásai. 11/41:345-346 BAUMGARTEN Nándor: Az Országos Jogászgyűlés eredményei és tanulságai. 11/43:365-366 Az Országos Jogászgyűlés tárgyalásai. [I.] DÁRDAY Sándor: Közjogi és közigazgatási szakosztály. 11/43:366-367 ; [II.] SCHUSTER Rudolf: Hiteljogi szakosztály. 11/43:367-369 ; [III.] Törvénykezési szakosztály. 1. FODOR Ármin: A référé eljárás. [Emmer Kornél francia mintára tett javaslata a polgári perrendtartás reformjához.] 11/44:373-374 ; 2. MÁRKUS Dezső. 11/44:381-383 ; [IV.] KISS Albert: Magánjogi szakosztály. 11/44:374-376 ; [V.] Büntetőjog szakosztály. 1. VÁMBÉRY Rusztem. 11/46:391 ; 2. LENGYEL Aurél 11/46:391-392 MANDEL Zoltán: Francia jog és Magyar Jogászgyűlés. 11/45:383-385 NAGY Ferenc: A Magyar Jogászegylet működése. 11/50:430-431 Kohler József. [A Magyar Jogászegylet vendége.] 13/1:6 NAGY Ferenc: A Magyar Jogászegylet. (A XXXIV. évi rendes Közgyűlés megnyitó beszéde.) 13/46:401-403 Nagy Ferenc elnöki megnyitó beszéde a Magyar Jogászegylet XXXV. évi Közgyűlésén. 14/50:493-495 SZLADITS Károly: Székfoglaló a Magyar Jogászegylet 1919. évi február 23-iki Közgyűlésén. 19/9:65-66 KŐNIG Vilmos: Jogászgyűlés. 21/18:137 SZÁSZY Béla: Elnöki székfoglaló beszéd a Magyar Jogászegyletben. 29/5:42-44 MENDELÉNYI László: Elnöki székfoglaló. 34/41:253

28

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐSÉGE, JELENTŐSEBB MUNKATÁRSAI A FOLYÓIRAT TÖRTÉNETÉNEK IDŐRENDJÉBEN 1867. 1. sz. – 1867. 27. sz. Fel. szerk. Ökröss Bálint 1867. 28. sz. – 1868. 13. sz. Fel. szerk. Ökröss Bálint, Dárdai Sándor 1868. 14. sz. – 1868. 52. sz. Szerk. Dárday Sándor ; Főmtárs Ökröss Bálint [megvált a laptól] 1869. 1. sz. – 1872. 52. sz. Szerk. Dárday Sándor ; 1872. 1. sz. Főmtárs Gallu József, Zlinszky Imre 1873. 1. sz. – 1878. 52. sz. Fel. szerk. Dárday Sándor ; Főmtárs Gallu József, Zlinszky Imre 1879. 1. sz. – 1880. 10. sz. Fel. szerk. Zlinszky Imre; szerk. Dárday Sándor 1880. 11. sz. – 1880. 39. sz. Fel. szerk. Dárday Sándor 1880. 40. sz. – 1889. 52. sz. Fel. szerk. Dárday Sándor ; Főmtárs Fayer László 1890. 1. sz. – 1906. 45. sz. Főszerk. Dárday Sándor ; Fel. szerk. Fayer László [meghalt] 1899. 1. sz. – 1906. 52. sz. Főszerk. Dárday Sándor ; Főmtárs Balog Arnold 1907. 1. sz. – 1908. 52. sz. Főszerk. Dárday Sándor ; Fel. szerk. Balog Arnold ; Társszerk. Fabinyi Ferenc 1909. 1. sz. – 1913. 48. sz. Főszerk. Dárday Sándor ; Fel. szerk. Balog Arnold [meghalt] 1913. 49. sz. – 1933. 5. sz. Főszerk. Dárday Sándor ; Fel. szerk. Vámbéry Rusztem 1917. 11. sz. – 1933. 5. sz. Főszerk. Dárday Sándor [meghalt] ; Fel. szerk. Vámbéry Rusztem ; Főmtárs: Teller Miksa 1933. 6. sz. – 1934. 47. sz. Fel. szerk. Vámbéry Rusztem ; Főmtárs Teller Miksa 29

A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI ÉS JELENTŐSEBB MUNKATÁRSAI A NEVEK BETŰRENDJÉBEN DÁRDAY Sándor:

Szerk. Fel. szerk.

BALOG Arnold: FABINYI Ferenc: FAYER László: GALLU József: ÖKRÖSS Bálint:

Főszerk. Főmtárs Fel. szerk. Társszerk. Főmtárs Fel. szerk. Főmtárs Fel. szerk. Főmtárs.

TELLER Miksa: Főmtárs VÁMBÉRY Rusztem: Fel. szerk. [Főszerk.] ZLINSZKY Imre: Főmtárs Fel. szerk.

1868. 14. sz. – 1872. 52. sz. 1879. 1. sz. – 1880. 39. sz. 1867. 28. sz. – 1868. 13. sz. 1873. 1. sz. – 1878. 52. sz. 1880. 11. sz. – 1889. 52. sz. 1890. 1. sz. – 1933. 5. sz. [meghalt] 1899. 1. sz. – 1906. 52. sz. 1907. 1. sz. – 1913. 48. sz. [megh.] 1907. 1. sz. – 1908. 52. sz. 1880. 40. sz. – 1889. 52. sz. 1890. 1. sz. – 1906. 45. sz. [megh.] 1872. 1. sz. – 1878. 52. sz. 1867. 1 sz. – 1868. 13. sz. 1868. 14. sz. – 1868. 52. sz. [megvált a laptól] 1917. 11. sz. – 1934. 47. sz. 1913. 49. sz. – 1933. 5. sz. 1933. 6. sz. – 1934. 47. sz. 1872. 1. sz. – 1878. 52. sz. 1879. 1. sz. – 1880. 10. sz.

30

A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY ÉS MELLÉKLAPJAI SZERKESZTŐINEK, VALAMINT JELENTŐSEBB MUNKATÁRSAINAK FONTOSABB ÉLETRAJZI ADATAI BALOG Arnold (1870. Tápiógyörgye – 1903. Bp.), ügyvéd, jogi író. Törvény és bíró címmel a jognak szinte minden ágára kiterjedő irodalmi dolgozatait gyűjtötte össze, amelyek nagyrészt a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg. Tevékenykedett a Magyar Jogászegyletben, a Jogászgyűlésben, az Ügyvédi Kamarában és az Ügyvédszövetségben is.8 BALOGH Jenő (1864. Devecser – 1953. Bp.), büntetőjogász, igazságügyi miniszter, egyetemi tanár. Ítélőtáblai bíró, közoktatásügyi államtitkár. A fiatalkorúak büntetőjogával, börtönügyi reformokkal foglalkozott.9 DÁRDAY [előbb: Vüncs, Wünsch, majd Dárdai] Sándor (1842. Baán – 1933. Bp.), ügyvéd, jogi író. Joggyakornok a budapesti királyi táblán, igazságügyminisztériumi titkár, miniszterelnökségi közjogi osztálytanácsos, államtitkár, majd az Állami Számvevőszék alelnöke. Többször volt szabadelvű párti képviselő. Baranya-baáni előnévvel magyar nemességet, nyugalomba vonulása után tanácsosi méltóságot kapott. Az Igazságügyi Törvénytár és a Közigazgatási Törvénytár című döntvénygyűjtemények szerkesztője.10 „Első munkája Jogtudomány és törvényhozás címmel jelent meg. Mélyen szántó bírálatot írt a Büntetőtörvénykönyv javaslatáról, állást foglalt a börtönrendszer emberiessége érdekében, szót emelt a sajtószabadságért, kézikönyvet írt a közjegyzőknek, a bírósági végrehajtóknak, útmutatót a polgári perrendtartáshoz, az a magánjogi kézikönyv pedig, amelyet Zlinszky nyomán dolgozott át, évtizedekig egész jogásznemzedékeknek tudományos mentora volt. Irodalmi munkásságának legjelentősebb ténye mégis az az úttörő cselekedet, amellyel a bírói gyakorlatot a törvényhozás és a jogirodalom kútforrásává emelte.”11 FABINYI Ferenc (1854. Pest – 1916. Bp.), ügyvéd, marosvásárhelyi, majd budapesti ítélőtáblai, később kúriai bíró, a szegedi ítélőtábla elnöke, jogi író.12 FAYER [előbb: FEUER, FEYER] László (1842. Kecskemét – 1906. Bp.), anyagi büntetőjogász, országgyűlési gyorsíró, egyetemi tanár. A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, majd alelnöke. A Magyar Themis c. folyóirat szerkesztője. Összegyűjtötte, értékes bevezetéssel, részletes magyarázatokkal Vö. MÉL, 1. köt. 95. p. ; JK. 1913. 433. p. Vö. MÉL, 1. köt. 98. p. 10 Vö. Révai, 5. köt. 306. p. ; MÉL, 1. köt. 349. p. 11 JK. 1933. 33. p. 12 Vö. MÉL, 1. köt. 456. p. 8 9

31

látta el és kiadta az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Küzdött a bírósági tévedések ellen.13 GÁL [előbb: GALLU] József [? - ?], semmítőszéki tanácsjegyző, segédelőadó, főrendiházi tag14 GALLIA Béla (1870. Kecskemét – 1954. Bp.), kúriai tanácselnök, jogi író. Elsősorban kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott.15 GOTTL Ágost (1843. Pozsony – 1914. Bp.), kúriai tanácselnök. Értékes munkát adott közre a polgári perrendtartásról.16 HOFFMANN Pál (1830. Nagymarton – 1907. Sopron), római jogász, jogbölcselő, az észjog tanára, bíró. Magyarra fordította Justinianus Institutióit, részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban.17 KÁPLÁNY Géza (1843. Pétervásár – 1927. Bp.), költő, író, telekkönyvi jogász, budapesti, majd szegedi ítélőtáblai bíró. Foglalkozott a bírói függetlenség kérdésével is.18 KOVÁCS Marcell (1868. Csák – 1936. Bp.), kúriai bíró, ügyvéd, jogi író. A polgári perrendtartásról rendkívül értékes munkát írt.19 LÁNYI Márton (1882. Barcstelep, Somogy m. - ? ), jogi író a magánjog témakörében20 LENGYEL Aurél (1879. Székesfehérvár - 193?. Bp.), bíró, ügyvéd, jogi író. Foglalkozott a fiatalkorúak bűnözésének és a külföldi büntetőjogi intézmények kérdéseivel is.21 LŐW Tibor (1873. Bp. – 1944. Bp.), ítélőtáblai tanácselnök, jogi író. Szakterülete a kereskedelmi jog volt.22 MAGYARY Géza (1864. Alsólóc – 1928. Bp.), polgári perjogász, a kereskedelmi és váltójog, illetve a római jog egyetemi tanára. Foglalkozott a nemzetközi bíráskodás kérdésével is.23 Vö. Révai, 7. köt. 220-221. p. ; MÉL. 1. köt. 474-475. p. Vö. Közelebbi adatok nem állnak rendelkezésre róla. 15 Vö. MÉL, 1. köt. 566. p. 16 Vö. Révai, 20. köt. 309. p. 17 Vö. MÉL, 1. köt. 729. p. 18 Vö. MÉL, u. a. 853-854. p. 19 Vö. MÉL, u. a. 991. p. 20 Vö. Révai, 12. köt. 493-494. p. 21 Vö. MÉL, 2. köt. 58. p. 22 Vö. MÉL, u. a. 96. p. 23 Vö. MÉL, u. a 122. p. 13 14

32

MÁRKUS Dezső (1862. Paks – 1912. Bp.), jogtudós, jogi író, lexikográfus. Bíró, majd kúriai bíró. Szerkesztette a Jogi Szemle című folyóiratot, a Magyar jogi lexikont, valamint a Magyar Törvénytár – Corpus juris hungarici - millenniumi emlékkiadását (1896-), amelyhez magyarázatokat, utalásokat is készített. A magyar feminista mozgalom egyik előharcosa volt.24 MARSCHALKÓ János Pál (1864. Buda – 192?. Bp.), bíró, jogi író. Gyakorlati jellegű munkái, mint például az igazságügyi igazgatásról kiadott nagy jogszabálygyűjteményei hosszú évtizedeken át voltak használatos segédkönyvek.25 ÖKRÖSS Bálint (1829. Debrecen – 1889. Vác), ügyvéd, jogi író. Közjegyző Szentesen, majd Budapesten, a Közjegyzői Kamara elnöke. Polgári jogi munkásságát konzervatív felfogás, részben pedig az osztrák polgári törvénykönyv hatása jellemzi. Sokat tett a törvényhozás megreformálásának előmozdításáért.26 RÁTH-VÉGH István (1870. Bp. – 1959. Bp.), művelődéstörténeti szakíró, büntetőjogász, a fiatalkorúak bírája, ügyvéd.27 SZÉKÁCS Aladár (1872. Bp. – 1940. Bp.), a közigazgatási bíróság tanácselnöke. A trianoni békeszerződés alapján eljáró vegyes döntőbíróság tagja, ahol része volt a budapesti tudományegyetem ingatlanainak visszaszerzésében.28 SZLADITS Károly (1871. Dunaszerdahely – 1956. Bp.), jogász, a magánjog egyetemi tanára. Első volt, akit „sub auspiciis regis” avattak doktorrá a budapesti egyetemen. A kötelmi és dologi jog terén a német-osztrák jog szolgai követése ellen küzdők között munkálkodott. Irodalmi tevékenysége során az irányító-szerkesztő, a részfeldolgozásokat kijelölő munkájával valóságos iskolát teremtett. Szerkesztette a Békejog és Békegazdaság című folyóiratot.29 TELLER Miksa (1871. Érsekújvár – 1950. Bp.), ügyvéd, jogi író. Sokat foglalkozott a polgári törvénykönyv megreformálásának tervezetével és az ügyvédi kar helyzetének megjavításával is.30 VÁMBÉRY Rusztem (1872. Bp. – 1948. New York), ügyvéd, büntető- és büntető eljárásjogász, publicista. Mint táblabíró visszavonult. A polgári radikalizmus élvonalához csatlakozott. Jelentős szerepet vitt a TársadalomtudoVö. Révai, 13. köt. 424-425. p. ; MÉL, 2. köt. 151. p. Vö. MÉL, 2. köt. 156. p. 26 Vö. Révai, 15. köt. 20. p. ; MÉL, 1. köt. 232-333. p. 27 Vö. Révai, 16. köt. 85. P. ; MÉL, 2. köt. 486. p. 28 Vö. MÉL, 2. köt. 729. p. 29 Vö. MÉL, u. a. 789. p. 30 Vö. MÉL, u. a. 842. p. 24 25

33

mányi Társaságban, a Magyar Fábiánus Társaság elnöke, a Német Szociológiai Társaság tiszteletbeli, a Nemzetközi Jogi Társaság választmányi és a Nemzeti Tanács tagja, egyetemi tanár. 1919-ben katedrájától megfosztották, védőügyvéd lett Budapesten. Londonba, majd az USA-ba emigrált, Magyarország washingtoni követe volt. A kriminológia egyik első hazai művelője, behatóan foglalkozott a fiatalkorú bűnözés okaival, megoldásának lehetőségeivel. Tanulmányozta a sajtójogot is.31 VARGHA Ferenc (1858. Kecskemét – 1940. Bp.), ítélőtáblai bíró, koronaügyész, jogi író. Részt vett a régi büntető perrendtartás, az esküdtszéki törvény, az életbe léptető és ügyviteli szabályok tervezeteinek előkészítésében. Szociológiai tanulmányokat is végzett.32 ZLINSZKY Imre (1834. Pest – 1880. Balatonfüred), jogtudós, jogi író. Bíró vidéken, Pesten semmítőszéki segédelőadó, táblai pótbíró, majd kúriai bíró. Irodalmi munkássága során főleg magánjoggal és polgári eljárásjoggal foglalkozott. Nemzeti konzervatív felfogású, perjogi munkássága viszont a kor színvonalán állott.33

Vö. MÉL, u. a. 949. p. Vö. MÉL, u. a.. 961. p. 33 Vö. MÉL, u. a.. 1082. p. 31 32

34

KÖNYVÉSZETI ADATOK A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY ÉVFOLYAMONKÉNTI ÖSSZEVONT KÖNYVÉSZETI LEÍRÁSA 1866. Hetilap a jog- és államtudományok köréből. 1-53. sz. 1-848. p. 1867. … s mellékletül a m. kir. Curiai Ítéletek és kir. Rendeletek. 1-52. sz. [5], 1-352. p. 1868. … s mellékletül a m. kir. Curiai Ítéletek. Alcím a 7. sz.-tól: A Buda-pesti Ügyvédi Egylet közlönye. 1-52. sz. [4], 1-412. p. 1869. A buda-pesti, nagyváradi és kassai ügyvédi egyletek közlönye. 1-52. sz. [4], 1368. p. 1870. Alcím a 24. sz.-tól: A budapesti, nagyváradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. 1-52. sz. [4], 1-392. p. 1871. Alcím a 45. sz.-tól: A budapesti, nagyváradi, kassai, kolozsvári ügyvédi egyletek és a Magyar Jogászgyűlés közlönye. A 47. sz.-tól: a budapesti, nagyváradi, kassai, kolozsvári ügyvédi egyletek és a Magyar Jogászgyűlés közlönye egyesítve a „Themis”-szel. 1-53. sz. [4], 1-418. p. 1872. Alcím a 2. sz.-tól: A budapesti, nagyváradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. Az 5. sz.-tól: a nagyváradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. A 13. sz.-tól: egyesítve a Jog- és Államtudományi Folyóirattal. 1-52. sz. [4], 1384. p. 1873. A 14. sz.-tól kiad. a Franklin. 1-52. sz. [4], 1-422. p. 1874. 1-52. sz. [4], 1-424. p. 1875. Alcím a 17. sz.-tól: A Kolozsvári és Temesvári ügyvédi kamarák hivatalos közlönye. 1-51. sz. [4], 1-448. p. 1876. A Kolozsvári és Temesvári ügyvédi kamarák közlönye 1-52. sz. [4], 1-502. p. 1877. Kapcsolatban a Döntvények gyűjteményével. 1-52. sz. [4], 1-420. p. 1878. 1-52. sz. [4], 1-424. p. 1886. 1-53. sz. [8], 1-432. p. 1879. 1-51. sz. [4], 1-408. p. 1887. 1-51. sz. 1-412, [4] p. 1880. 1-52. sz. [4], 1-372. p. 1888. 1-52. sz. [8], 1-432. p. 1881. 1-53. sz. [4], 1-448. p. 1889. 1.52. sz. [8], 1-428. p. 1882. 1-52. sz. [6], 1-424. p. 1890. 1-52. sz. [4], 1-420. p. 1883. 1-52. sz. [6], 1-416. p. 1891. 1-52. sz. [7], 1-420. p. 1884. 1-52. sz. [6], 1-416. p. 1892. 1-53. sz. [8], 1-428. p. 1885. 1-52. sz. [6], 1-416. p. 1893. 1-52. sz. [7], 1-420. p.

35

1913. 1-52. sz. VI, 1-472. p. 1894. 1-52. sz. [7], 1-420. p. 1914. 1-52. sz. VII, 1-532. p. 1895. 1-52. sz. [7], 1-418. p. 1915. 1-52. sz. VII, 1-536. p. 1896. 1-52. sz. [7], 1-420. p. 1916. 1-53. sz. VII, 1-490. p. 1897. 1-53. sz. [8], 1-428. p. 1917. 1-52. sz. VI, 1-452. p. 1898. 1-52. sz. VII, 1-384. p. 1918. 1-52. sz. VI, 1-400. p. 1899. 1-52. sz. VII, 1-388. p. 1919. 1-16. sz. VI, 1-136. p. 1900. 1-52. sz. VIII, 1-384. p. 1920. 1-24. sz. VI, 1-192. p. 1901. 1-52. sz. VIII, 1-404. p. 1921. 1-22. sz. IV, 1-176. p. 1902. 1-52. sz. VIII, 1-444. p. 1922. 1-24. sz. IV, 1-192. p. 1903. 1-52. sz. VIII, 1-448. p. 1923. 1-24. sz. III, 1-192. p. 1904. 1-53. sz. VIII, 1-444. p. 1924. 1-24. sz. III, 1-200. p. 1905. 1-52. sz. VIII, 1-432. p. 1925. 1-24. sz. III, 1-200. p. 1906. 1-52. sz. VII, 1-454. p. 1926. 1-24. sz. III, 1-216. p. 1907. 1-51. sz. VII, 1-446. p. 1927. 1-24. sz. III, 1-232. p. 1908. 1-52. sz. VII, 1-428. p. 1928. 1-24. sz. IV, 1-236. p. 1909. 1-53. sz. VII, 1-464. p. 1929. 1-24. sz. IV, 1-244. p. 1910. 1-52. sz. VII, 1-460. p. 1930. 1-24. sz. IV, 1-232. p. 1911. 1-52. sz. VI, 1-460. p. 1912. 1-52. sz. VI, 1-462. p. 1931. Alcím a 18. sz.-tól: Kapcsolatban az Ügyvédi Közlönnyel és a Döntvénytárral. 1-31. sz. IV, 1- 260. p. 1932. 1-49. sz. VI, 1-288. p. 1934. 1-47. sz. V, 1-296. p. 1933. 1-48. sz. V, 1-288. p.

MELLÉKLAPOK A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY FONTOSABB MELLÉKLAPJAINAK ÉVFOLYAMONKÉNTI ÖSSZEVONT KÖNYVÉSZETI LEÍRÁSA IDŐRENDBEN

CURIAI ÍTÉLETEK [1.] 1867. [4], 256 p. [2.] 1868. 1-52. sz. [3], 1-204 p. [3.] 1869. Címváltozás a 32. sz.-tól: CURIAI HATÁROZATOK. A m. kir. Curia Semmítőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. 1-52. sz. [2], 1-172. p.

36

[4.] 1870. 1-52. sz. [3], 1-140. p. [5.] 1871. 1-24. sz. [3], 1-94. p. [6.] 1872. Főmtárs: Gallu József, Szeniczey Gusztáv, Zlinszky Imre. 1-45. sz. [4], 1184. p. [23.] 1889. 1-52. sz. [4], 1-392. p. [7.] 1873. [4], 1-176. p. [24.] 1890. 1-52. sz. [4], 1-400. p. [8.] 1874. 1-33. sz. [4], 1-132. p. [25.] 1891. 1-52. sz. [4], 1-372. p. [9.] 1875. 1-32. sz. [4], 1-128. p. [26.] 1892. 1-53. sz. [4], 1-380. p. [10.] 1876. 1-37. sz. [4], 1-148. p. [27.] 1893. 1-52. sz. [4], 1-367. p. [11.] 1877. 1-43. sz. [4], 1-172. p. [28.] 1894. 1-52. sz. [4], 1-368. p. [12.] 1878. 1-47. sz. [4], 1-192. p. [29.] 1895. 1-52. sz. [4], 1-368. p. [13.] 1879. 1-52. sz. [4], 1-208. p. [30.] 1896. 1-52. sz. [4], 1-368. p. [14.] 1880. 1-47. sz. [4], 1-288. p. [31.] 1897. 1-53. sz. [4], 1-368. p. [15.] 1881. 1-51. sz. [4], 1-211. p. [32.] 1898. 1-52. sz. [4], 1-340. p. [16.] 1882. 1-52. sz. [4], 1-372. p. [33.] 1899. 1-52. sz. [4], 1-360. p. [17.] 1883. 1-50. sz. [4], 1-364. p. [34.] 1900. 1-52. sz. [4], 1-356. p. [18.] 1884. 1-48. sz. [4], 1-380. p. [35.] 1901. 1-52. sz. [4], 1-352. p. [19.] 1885. 1-52. sz. [4], 1-388. p. [36.] 1902. 1-52. sz. [4], 1-368. p. [20.] 1886. 1-53. sz. [4], 1-391. p. [37.] 1903. 1-52. sz. [4], 1-356. p. [21.] 1887. 1-51. sz. [4], 1-388. p. [38.] 1904. 1-53. sz. [4], 1-376. p. [22.] 1888. 1-52. sz. [4], 1-378. p.

JOG– ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT Szerk. Hoffmann Pál. 1871. 1-4. füz. 1-398. p.

BÜNTETŐJOGI SZEMLE Szerk. Bauszner József. 1872. 1-6. sz. 4-4 p.

KÖZIGAZGATÁSI LAPOK Heti szaklap kapcsolatban a Szabályrendeletek gyűjteményével. Szerk. Dárday Sándor 1877. Alcím a 4. sz.-tól: Kapcsolatban a Közigazgatási Döntvénytár és Szabályrendeletek gyűjteményével. 1-52. sz. 8, 1-504 p. 1878. Alcím a 27. sz.-tól: A Községi és Körjegyzők Központi Egyletének hivatalos közlönye. 1-52. sz. 8, 1-488 p.

37

1879. 1-26. sz. 1-240 p.

TELEKKÖNYVI KÖZLÖNY A Telekkönyvvezetők Országos Egyletének hivatalos lapja [1.] 1881. Fel. szerk. Kőnig László. 1-13. sz. 1-100 p. [2.] 1882. 1-23. sz. 1-116 p. [3.] 1883. Fel. szerk. Gyárfás Sándor. 1-24. sz. 1-220 p. [4.] 1884. Fel. szerk. Tilkovszky Fridolin. 1-24. sz. 1-196 p. [5.] 1885. Társszerk. Káplány Géza. 1-24. sz. 1-284 p. [6.] 1886. A 14. sz.-tól: Fel. szerk. Tilkovszky Fridolin. 1-24. sz. 1-192 p. [7.] 1887. 1-14. sz. 1-64 p. [8.] 1888. Fel. szerk. Kőnig László. 1-12. sz. 1-52 p. [9.] 1889. 1-12. sz. 1-48 p. [10.] 1890. 1-12. sz. 1-48 p. [11.] 1891. 1-6. sz. 1-24 p.

AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 1. 1909. Fel. szerk. Márkus Dezső. [1-2]. sz. 1-20. p. 1. 1910. [3-10]. sz. 72 p. [A lap az 1909. és az 1910. évet egyaránt első évfolyamként tünteti fel!] 2. 1911. A 20. sz.-tól: Fel. szerk. Lányi Márton. 12-21. sz. [97]-202. p. 3. 1912. 22-25. sz. [203]-242. p. 4. 1913. 26-31. sz. 243-[296]. p. 5. 1914. 32-41. sz. [297]-322. p. 6. 1915. Címváltozás a 43. sz.-tól: BÍRÁK ÉS ÜGYÉSZEK LAPJA. 42-51. sz. 323398. p. 7. 1916. 52-61. sz. 399-478. p.. 8. 1917. A 68. sz.-tól: Fel. szerk. Rosnyay Dávid. Főszerk. Ráth-Végh István. 62-70. sz. 479-550. p. 9. 1918. Szerk. Ráth-Végh István, Székács Aladár. 71-77. sz [551]-586. p. 10.1919. 78-79. sz. [587]-594. p.

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A magyar ügyvédség egyetemes érdekeinek szolgálatában. Fel. szerk. Teller Miksa

38

3. 1933. 1-48. sz. 1-196. p. 4. 1934. 1-39. sz. 1-158. p.

1. 1931. 1-14. sz. 1-64. p. 2. 1932. 1-49. sz. 1-196. p.

A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY IDŐSZAKOSAN KIADOTT HATÁROZATGYŰJTEMÉNYEI IDŐRENDBEN

DÖNTVÉNYTÁR [1.] »Régi folyam« A Curia Semmítőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. Gyűjt. Dárday Sándor, Gallu József. 1-28. folyam. 1870-1882.

DÖNTVÉNYTÁR [2.] »Új folyam« A Curia [a budapesti Ítélőtábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság] elvi határozatai. 1-40. köt. 29-68. folyam. 1882-1895.

DÖNTVÉNYTÁR [3.] folyam A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai. 1-27. köt. 69-95. köt. 1895-1905. 19. köt.-től folytatását lásd: BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYTÁR. 1-7. köt. 19011907.

DÖNTVÉNYTÁR [4.] folyam A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai. 1-6. köt. 96-101. köt. 1905-1906.

BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYTÁR Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye 1-7. köt. 1901-1907. [Előzményét lásd: DÖNTVÉNYTÁR [3.] folyam ]

39

BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYTÁR 1-27. köt. 1907-1935. 1-4. köt. Szerk. Balogh Jenő

5-7. köt. Szerk. Vargha Ferenc, Lengyel Aurél 8-27. köt. Szerk. Lengyel Aurél

KÖZIGAZGATÁSI DÖNTVÉNYTÁR 1-26. köt. 1907-1935. Címváltozás a 14. köt.-től: KÖZIGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI JOGI DÖNTVÉNYTÁR 1-11. köt. Szerk. Marschalkó János

12. köt. Szerk. Schlamadinger Jenő 13-16. köt. Szerk. Főző Sándor 17-26. köt. Szerk. Főző Sándor, Nádas László

MAGÁNJOGI DÖNTVÉNYTÁR 1-27. köt. 1907-1935. 1-7. köt. Szerk. Gottl Ágost

8-27. köt. Szerk. Szladits Károly

HITELJOGI DÖNTVÉNYTÁR 1-27. köt. 1908-1935. 1-2. köt. Szerk. Fabinyi Ferenc 3-16. köt. Szerk. Gallia Béla 17-23. köt. Szerk. Sebestyén Samu

24. köt. Szerk. Sebestyén Samu, Lőw Tibor 25-27. köt. Szerk. Lőw Tibor

PERJOGI DÖNTVÉNYTÁR 1-19. köt. Szerk. Kovács Marcell. 1916-1935.

40

FÜGGELÉK

SZERZŐI NÉVMUTATÓ* A

Berend Béla 41 Bernfeld Imre 420 Bogdán Géza 212 Bratmann Pál 298 Brükler István 331

a. 313 A. (fordító) 93 Admeto Géza 145, 147 Alapy Victor 347 Alföldi Béla 206 Alföldy Ede 45, 223 Almási Antal 418, 430 Ambrózy Ágoston 36 Andres Iván 401 Angyal Pál 270 Antalffy Mihály 354 as 49 Auer György 94, 173, 214-215, 217, 232, 243, 266, 329, 351

C, Cs Concha Győző 72 Császár Károly 198 Csorna Kálmán 319 D Dárday Dezső 394-396 Dárday Sándor 454 Dávid István 48, 66 Dénes Sándor 254 Diamant József 59 Doleschall Alfréd 14 Dombováry Géza 60, 261, 267 Doroghi Ervin 278 Dukes Géza 153 Dukes Gyula 376

B β 200 B 222, 293 B. A. [Balog Arnold?] 123 B.-r. 367 B. S. 199 Bacon, Francis 203 Bajzáth János 70 Balkányi Kálmán 190 Balog Arnold 46, 62, 103, 116, 155, 157, 159, 322, 377, 379, 402-403, 425 Balog Elemér 225 Balogh Jenő 280-281, 426 Bárd József 13, 21-22, 74, 431, 445 Baumgarten Nándor 451, 453 Beck Salamon 219, 248, 352 Bene Sándor 419 Berczel Aladár 339 *

E E. Gy. 229 Edvi Illés Károly 373 Egy falusi prókátor 443 Egyed István 192 F F. L. 362 Fabinyi Tihamér 412

A mutató számai az egyes cikkek tételszámaira utalnak.

41

Faludi Ferenc 208 Felletár Emil 256 Fenyves Béla 136 Ferenczy Árpád 246 Finkey Ferenc 269, 379, 407, 423, 428 Flórián Károly 399 Fodor Ármin 282, 326, 454 Földes Mór 289 Fraenkel Sándor 389 Friedmann Ernő 252 Fuchs Antal 321 Fürst Mátyás 325-326

Jánosi E. R. 348 Juhász Andor 144 Justus 63 K Kármán Elemér 439 Kauser Lipót 50 Kelemen Mózes 114 Kende Ernő 141 Kéri Miklós 179, 284, 296, 332 Király János 77 Kiss Albert 79, 81, 422, 454 Kiss Mór 427 Klein Ferenc 224 Klug Emil 436 Kmety Károly 236 Kohner Arthur 50 Kondor Aladár 192 Konrád Ernő 334 Kozma Károly 298 Kőnig Vilmos 39, 54, 133, 185, 220, 330, 371, 375, 433, 461 Kuthi Sándor 146, 204, 416-417

G, Gy Gábor Gyula 98 Gallia Béla 135 Glatz Ede (fordító) 203 Goldschmied Mór 357 Goldziher Ignác 250 Gróh József 317-318 Grecsák Károly 176 Gusztáv Kornél 314 Gündisch Guidó 103, 242 Günther Antal 9 György Ernő 302, 304 Györki Imre 353

L

Hajnal Hugó 287 Hanuy Ferenc 393 Harmat Emil 429 Harmath Jenő 350 Havas Károly 319 Havlik János 194 Hevesi Illés 140, 272 Hlatky Endre 303 Hoffmann László 420 Horkay Gyula 418 Horváth Barna 42, 44 Horváth Jenő 196 Huszár Kálmán 244

Láday István 109, 265, 277 Láng Lajos 421 Lányi Márton 273 László Pál 387-388 Lenart György 260 Lengyel Aurél 275, 454 Leopold Elemér 38 Lészay Árpád 413 Lévy Lajosné 152 Liebermann Leó 358 Liebmann Ernő 32 ln 161 Lőw Loránt 18 Lőw Tibor 333, 354, 369 Ludvig Rezső 112, 315, 319 Lukács Emil 359

I, J

M

Irk Albert 40, 432 Jacobi Andor 424

M. Z. 4, 218, 438 Magnaud, Paul 126

H

42

Magyary Géza 105, 250 Makay Béla 442 Makra Zoltán 233 Mandel Zoltán 444, 455 Marczali Henrik 226, 236, 384 Márkus Dezső 2, 47, 80, 83-85, 189, 323, 449, 452, 454 Marschalkó János 335 Marton Géza 410 Mendelényi László 149, 463 Mészáros Lajos 331 Meszlény Artúr 25, 29, 34, 75, 183, 288, 295 Molnár Kálmán 434 Móra Zoltán 16, 108, 180, 238, 243 Morus Junior 181, 241 Munkácsi Ernő 279, 338, 368 Muntyán István 102 Müller Rezső 193

Pongrácz Jenő 390 Popper Manó 58, 121, 292, 372 Proszwimmer Béla 276, 370 R Rajner Béla 286 Rassay Gyula 435 Rédei József 274 Reichard Zsigmond 268 Reinhard, Frank 93 Reitzer Béla 99, 137 Rényi Béla 355 Ribáry Géza 211 Rickl Gyula 258 Riegelhaupt Bertalan 291 Ries István 331 Rónai Zoltán 61 Rosenfeld Izidor 343 Rosnyay Dávid 10, 239

N, Ny N. 391 Nádas László 299 Nagy Dezső 448 Nagy Ernő 236 Nagy Ferenc 456, 458-459 Nászay Károly 337 Notabene lásd: Mandel Zoltán Nyári Jenő 271

S, Sz S. A. 341 Sándorfi Kamill 195 Schiller Bódog 78 Schubert Ignác 404, 406 Schulz Ágost 344 Schuster Rudolf 309, 454 Schwarz Gusztáv lásd: Szászy-Schwarz Gusztáv Schwicker Richárd 336 Sebeők Dezső 294 Sebess Dénes 177, 201, 285 Sebestyén Ernő 264 Seress Barna 437 Sichermann Frigyes 140 Simonyi Zsigmond 58 Somló Bódog 11 Sorix 56, 139, 148, 187 Sömjén László 279 Spectator 172 Staud Gábor 128 Staud Lajos 12, 150 Staud Miklós 73 Supka Géza 82 Szabó Lajos 113, 409 Szalai Emil 308

O Observator 118 Olchváry Zoltán 52, 57, 92, 110 P P. 205 Palágyi Róbert 305 Pap Géza 342, 345 Papp Dezső 124 Perlmutter Alfréd 310-312 Petrik Aladár 207, 209 Pikler Mór 306 Pinterits Károly 255 Plósz Sándor 138 Polgár Jenő 120 Pollák Illés 6, 100

43

Szalay Zoltán 96 Szászy Béla 7, 462 Szászy-Schwarz Gusztáv 250, 283, 408 Szirmay Zsolt 356 Szirtes Artur 364 Szladits Károly 15, 76, 140, 142, 447, 460 Szokola Leó 444 Szûts Miklós 17, 19-20, 24, 26, 28, 30-31, 33, 53, 106, 132, 227-228, 240, 374

Ullein Antal 43 V, W Vaikó Pál 130 Vajda József 290 Vályi Sándor 346, 349 Vámbéry Rusztem 51, 55, 65, 182, 234, 237, 251, 259, 262, 328, 454 Vámossy László 8 Vargha Ferenc 35, 71, 414-415 Vavrik Béla 122 Vészi Mátyás 210 Völgyesi Ferenc 151 Weiss Ignác 324

T T. [Teller Miksa?] 229 T. M. 392 Teller Miksa 37, 95, 111, 327, 356, 361, 385386, 439 Térfi Gyula 52 Ternovszky Béla 119 Tóth György 326 Tóth László 411 Töreky Géza 213 Tunyogi Szûcs Lajos 140

X, Z, Zs X 202 x. y. 400 Zerkovitz Zsigmond 3 Zitelmann Ernõ 115 Zsoldos Benõ 127, 360, 372, 446

U Ujlaki Béla 263 Ujlaki Miklós 235, 307

A CIKKEKBEN SZEREPLÕ JELENTÕSEBB JOGÁSZOK ÉS POLITIKUSOK NÉVMUTATÓJA Apponyi Albert, gróf (1846-1933), vallás- és közoktatásügyi miniszter, az I. világháború után a magyar békedelegáció vezetõje 408 Apponyi György, gróf (1808-1899), konzervatív politikus, udvari kancellár, országbíró 80-81 Balogh Jenõ lásd: Jogtudományi Közlöny Szerkesztõsége 167-169 Breysig, Kurt (1866-1940), német történetíró 73

Csemegi Károly (1826-1899), büntetõjogász, igazságügyminisztériumi államtitkár, kúriai tanácselnök 268 Deák Ferenc (1803-1876), államférfi, jogtudós, liberális politikus, igazságügyminiszter 55 Ehrlich, Eugen, [1862-1918(?)], római jogász, a szabadjogi iskola képviselõje, a jogszociológia egyik megalapozója 8 Emmer Kornél (1845-1910), kúriai bíró, jogi író 454

44

Fabiny Teofil (1822-1908), igazságügyminiszter 103 Fayer László lásd: Jogtudományi Közlöny Szerkesztõsége 268-282, 447 Grecsák Károly (1854-1924), igazságügyi államtitkár, igazságügy-miniszter, jogi író 174 Günther Antal (1847-1920), újságíró, igazságügy-miniszter 163 Juhász Andor (1864-1940), kúriai elnök, a fõrendiház, illetve a felsõház tagja 148 Kohler, Joseph (1849-1919), német magánjogász, jogtörténész, egyetemi tanár 75, 248 Kohler József lásd: Kohler, Joseph Kossuth Lajos (1802-1894), ügyvéd, liberális politikus, államférfi 267 Nagy Emil (1871-1956), jogász, igazságügyi miniszeter 183 Nyáry Pál (1806-1871), liberális politikus, Pest vármegye fõjegyzõje, majd alispánja, a Szabadelvû Párt egyik vezére 267 Oberschall Adolf (1839-1908), kúriai elnök 118 Pap József (1861-1942), ügyvéd, jogi író, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, majd elnöke, egyetemi tanár 134 Pesthy Pál (1873-1952), jogász, igazságügyminiszter 184 Plósz Sándor (1846-1925), jogász, igazságügy-miniszter, egyetemi tanár 154 Polonyi Géza (1848-1920), igazságügyminiszter 125, 158, 160 Pulszky Ágost (1846-1901), jogfilozófus és szociológus, egyetemi tanár 72,74 Schiller Bódog (1877-1914), jogtörténész 79 Simonyi Zsigmond (1853-1919), nyelvtudós, egyetemi tanár 58 Staud Lajos (1855-1941), kúriai bíró, jogi író 366 Schwarz Gusztáv lásd: Szászy-Schwarz Gusztáv Szászy-Schwarz Gusztáv (1858-1920), a római jog, valamint a kereskedelmi és váltójog egyetemi tanára 76

Székely Ferenc (1842-1921), igazságügyminiszter 167, 377 Szemere Bertalan (1812-1869), liberális politikus, miniszterelnök, belügyminiszter, író 397 Szepsi Csombor Márton (1595-1623 k.), író, református prédikátor, tanító 259 Szilágyi Dezsõ (1840-1901), politikus, igazságügy-miniszter, a büntetõjog egyetemi tanára 156 Teller Miksa lásd: Jogtudományi Közlöny Szerkesztõsége 359 Tisza István, gróf (1861-1918), politikus, miniszterelnök 328 Tomaschek, [? - ?], osztrák történetíró 79 Vázsonyi [elõbb: Weiszfeld] Vilmos (18681926), ügyvéd, igazságügy-miniszter, polgári liberális legitimista politikus 104, 174 Werbõczi Verbõczy István (1458-1541), ítélõmester, királyi személynök, nádor, kancellár 78-79, 201 Wehberg, Hans, [? - ?], német nemzetközi jogász 248 Wekerle Sándor (1848-1921), miniszterelnök, pénzügyminiszter 175, 178 Zsitvay Tibor (1884-?), jogász, igazságügyminiszter 186, 385

45

A szövegek utáni hátsó lapok PÁRATLAN (jobb)

A CIKKEKBEN ELÕFORDULÓ FONTOSABB INTÉZMÉNYEK, TESTÜLETEK, EGYESÜLETEK ÉS KONFERENCIÁK NEVEI* Német Szövetségtanács [Bundesrath] 222 Nemzetközi Börtönügyi Kongresszus (1905) (Budapest) 252 Nemzetközi Büntetõjogi Egyesület. Kongresszus. (12.) (1913) (Koppenhága) [Kobenhavn] 258 Nemzetközi Jogi Egyesület [International Law Association] 251 Nemzetközi Jogi Kongresszus (25.) (1908) (Budapest) 246 Nemzetközi Tengerjogi Értekezlet (8.) (1908) (Velence) [Venezia] 394 Nemzetvédõ Szövetség 94 Népszövetség [Nemzetek Szövetsége] 304 Országbírói Értekezlet (1861) 80-81 Országos Bírói és Ügyészi Egyesület 446 Országos Földbirtokrendezõ Bíróság 287, 289 Országos Lakásbiztosságot Felszámoló Bizottság 206 Országos Levéltár 82 Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés 292-293 Országos Magyar Kereskedelmi Kongresszus 293 Országos Széchényi Könyvtár 82 Pesti Napló címû folyóirat 257 Sárospataki Jogakadémia 397 Szegedi Ügyvédi Kamara 360 Szociális Jogi Társaság 364 Tisza István Tudományos Társaság (Debrecen) 57 Vereinigung für Staatswissenschaftliche Fortbildung (Berlin) 436 Zágrábi Egyetem [Sveuciliste u Zagrebu] 401

Állami Munkásbiztosítási Hivatal 340, 342 Bécsi Egyetem [Universität Wien] 404 Bírák Országos Gyûlése (Debrecen) 110 Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottság 414415 Budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék 125 Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottsága 316 Debreceni Tudományegyetem 410 Erdélyi Múzeum Egylet (Kolozsvár). Jogi Szakosztály 11 Feministák Egyesülete Békeiskolája 234 Fõvárosi Útbaigazító Hivatal 361 Francia Katonai Bíróság 266 Franciaországi Bánya Részvénytársaság 362 Jogtudományi Szabad Egyetem 300 Jogvédõ Egyesület 359 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 416 Magyar Jogászegylet, Országos Jogászgyûlés 447-463 magyar jogászegyleti elõadások 6, 74, 76, 105, 115-116, 201, 224, 306, 344 Magyar Nyelvõr címû folyóirat 58 Magyar Társadalomtudományi Egyesület 317 Magyarországi Bajtársi Szövetség. Jogi Szakosztály 93 Magyarországi Nõegyesületek Országos Szövetsége 408 Munkásbiztosítási Bíróság 354 Munkásbiztosító Pénztár 348, 352 *

E mutatóban néhány külföldi testület neve magyarul szerepel, mivel a korabeli megfelelõ idegen nyelvû elõfordulás hiánya miatti egységesítési bizonytalanság pontatlan azonosíthatósághoz vezetne.

46

RÖVIDÍTÉSEK ÁJE JK MÉL

O. F. B. O. M. K. E. Révai

= Állam- és jogtudományi enciklopédia. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980. Főszerk. Szabó Imre. 965 p. = Jogtudományi Közlöny = Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1. köt. A – K. 1967. XV, 1039 p. ; 2. köt. L – Z. 1969. 1104 p. ; 3. Kieg. köt. A – Z. 1981. XV, 900 p. ; [Kieg. köt.] 1978-1991. 1994. 993 p. = Országos Földbirtokrendező Bíróság = Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés = Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. 1-20. köt. Bp., Révai, 1911-1927.

A CÍMEKBEN ELŐFORDULÓ NÉHÁNY IDEGEN SZÓ ÉS KIFEJEZÉS MAGYARÁZATA boletta (ol.) Dagophilos morbus iuris (lat.) morbus iurisprudentiae (lat.) optáns (lat.) peccatur intra et extra (lat.) référé (fr.) Summa Legum (lat.) tuchthuis (holl.)

= értékjegy, gabonajegy = [fiktív ?] = a jog betegsége = a jogtudomány betegsége = olyan személy, akinek joga van két állampolgárság között választani = vétkezés kívül-belül = közbenszóló határozat kérése = törvények összege, rövid tartalma, foglalata, [itt] törvénykönyv, -gyűjtemény = fegyház

47

SZAKIRODALOM A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY TÖRTÉNETÉHEZ 1866. januárius 2.-i kelettel jelent meg a Jogtudományi Közlöny első évfolyamának első száma = Jogtudományi Közlöny, 1934. 46. 292. p. Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai K., 1. köt. A – K. 1989. 1047 p. ; 2. köt. L – Z. Függ.: A – Z. 1990. 979 p. Állam- és jogtudományi enciklopédia. Főszerk. Szabó Imre. 1. köt. Bp., Akadémiai K., 1980. 965 p. A bibliográfia műhelyéből = Jogtudományi Közlöny, 1930. 5. 48-49. p. Dárday Sándor: Balog Arnold = Jogtudományi Közlöny, 1913. 49. 433. p. Dárday Sándor: A múlt évről = Jogtudományi Közlöny, 1871. 1. 1-2. p. Dárday Sándor: Nyilatkozat = Jogtudományi Közlöny, 1869. 9. 72. p. Dárday Sándor: Ötven év = Jogi dolgozatok a Jogtudományi Közlöny fennállásának ötvenéves évfordulójára. 1865-1915. Bev. Kováts Gyula. Bp., Franklin, 1916. 112-122. p. Dárday Sándor – Emmer Kornél – Matlekovics Sándor: Jog- s államtudományi magyar műszótár tervezete = Jogtudományi Közlöny, 1871. 45. 343-344. p. Az első Magyar Jogászgyűlés = Jogtudományi Közlöny, 1870. 40-41. 269-291. p. Félszázados jubileum = Jogtudományi Közlöny, 1930. 1. 11. p. Hatvan év = Jogtudományi közlöny, 1925. 1. 6-7. p. A Jogtudományi Közlöny ; Olvasóink búcsúja = Jogtudományi Közlöny, 1934. 47. 296. p. A Jogtudományi Közlöny (1865-1934) büntetőjogi tárgyú adatai. Szerk. Szűk László. Bp., Igazságügyi Minisztérium, 1988. 252 p. A Jogtudományi Közlöny első száma első oldalának eredeti rajza = Jogtudományi Közlöny, 1915. 52. 533. p. A Jogtudományi Közlöny és a cenzúra = Jogtudományi Közlöny, 1918. 23. 184. p. A Jogtudományi Közlöny és a proletárdiktatúra = Jogtudományi Közlöny, 1919. 12. 102. p. Kenedi Géza: 1890-1904 = Tartalommutató a Jogtudományi Hetilap és a Jogtudományi Közlöny negyven évfolyamához. 1865-1904. Bp., 1904. IV-V. p. Kertész Gyula: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai. Annotált bibliográfia. 2. átd., bőv. kiad. Bp., OSZK KMK, 1990. 174. p. Kováts Gyula: Megemlékezés = Jogtudományi Közlöny, 1890. 52. 418-420. p. Könyvtári tájékoztatás. 2., Bényei Miklós: Társadalomtudományok. 7. utánny. Bp., Tankvk., 1983. 345 p. 48

Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akad. K., 1. köt. A – K. 1967. XV, 1039 p. ; 2. köt. L – Z. 1969. 1104 p. ; 3. Kieg. köt. A – Z. 1981. XV, 900 p. ; [Kieg. köt.] 1978-1991. 1994. 993 p. Magyar jogi lexikon hat kötetben. Szerk. Márkus Dezső. IV. köt. Bp., Pallas, 1903. 462-464. p. Magyary Géza: A Jogtudományi Közlöny döntvénytára = Tartalommutató a Jogtudományi Hetilap és a Jogtudományi Közlöny negyven évfolyamához. 1865-1904. Bp., 1904. V. p. Márkus Dezső: Magyar jogászgyűlés = Jogtudományi Közlöny, 1908. 40. 313. p. A mi ünnepünk. = Jogtudományi Közlöny, 1915. 52. 521. Nagy Lajos: A magyar jogi folyóirati irodalom fejlődésének vázlata. 1. = Államés Jogtudomány, 1982. 1. 125-136. p. Nagy Lajos: A magyar jogi folyóirati irodalom fejlődésének vázlatai. 2. = Államés Jogtudomány, 1985. 4. 629-648. p. Nagy Lajos: A „régi” Jogtudományi Közlöny = Jogtudományi Közlöny, Új Folyam. 26. 1971. 7. 371-375. p. Siegmund Vilmos: Előszó. A Budapesti Ügyvédi Egylet alakulásának története = A Budapesti Ügyvédi-Egylet évkönyve 1869 és 1870. évre. Szerk. Siegmund Vilmos. Pest, 1870. III-VIII. p. Szilasi Adolf: Jogirodalmunk önállósítása = Jogtudományi Közlöny, 1884. 25. 193. p. Tartalommutató a Jogtudományi Hetilap és a Jogtudományi Közlöny negyven évfolyamához. 1865-1904. Bp., 1904. I-XLIII. p. Mell. A Jogtudományi Közlöny 1904. évi 40. évfolyamához Üdvözletek = Jogtudományi Közlöny, 1915. 52. 525-527. p. Vámbéry Rusztem: Búcsú = Jogtudományi Közlöny, 1934. 46. 285-286. p. Wolf Vilmos: Régi írásokból = Jogi dolgozatok a Jogtudományi Közlöny fennállásának ötvenéves évfordulójára. 1865-1915. Bev. Kováts Gyula. Bp., Franklin, 1916. 762-767. p.

49

AZ ELTE JOGI KARÁNAK KIADVÁNYAI

EGYEDI TUDOMÁNYOS KIADVÁNYOK ÜNNEPI TANULMÁNYKÖTETEK 1990-2000 Emlékkönyv Nizsalovszky Endre születésének 100. évfordulójára Szerk.: Mádl Ferenc – Vékás Lajos. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék és Nemzetközi Magánjogi Tanszéke, 1994.

Tények és kilátások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére Szerk.: Erdei Árpád. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. 254.

“Képzeljetek embert”. Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára. Barátaitól, pályatársaitól, tanítványaitól. Szerk.: Bihari Mihály – Cieger András. Budapest, Korona Kiadó – ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék, 1999. 280.

Alkotás a társadalomtudományok határán. Emlékkötet a 80 éves Kovacsics József tiszteletére Szerk.: Horváth Imre – Kigyósi Attila – Vass Lucia. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1999.

Liber Amicorum Studia L. Vékás Dedicata. Ünnepi dolgozatok Vékás Lajos hatvanadik születésnapjára és egyetemi oktatói működésének harmincötödik évfordulójára Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék, 1999.

Van és Legyen a jogban. Tanulmányok Peschka Vilmos 70. születésnapjára Budapest, kiadta: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, 1999. A 2001 után megjelent ünnepi köteteket lásd alább, a Bibliotheca Iuridica című sorozatnál.

TANSZÉKI KIADVÁNYOK A tanszéki kiadványok listáját 1999-ig a kari évkönyv tartalmazza (Az Állam- és Jogtudományi Kar évkönyve, 1999. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2000. 243-260. oldal), a 2000-ben, illetőleg azután megjelent köteteket lásd alább, a Bibliotheca Iuridica című sorozatnál.

50

IDŐSZAKI TUDOMÁNYOS KIADVÁNYOK Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Megjelenik: 1959-től. Szerkeszti: Hamza Gábor.

Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Iuridica Megjelenik: 1959-től. Szerkeszti: Horváth Pál.

Jogi tanulmányok Megjelenik: 1993-tól. Szerkeszti: Harmathy Attila.

Academia – Themis – Seminarium Elektronikus időszaki kiadvány. Megjelenik: 2001-től. Szerkeszti: a Kari Honlap Szerkesztősége. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Honlapján [http://caesar.elte.hu/ ajk] olvasható kiadványokban a kar munkatársi tesznek közzé tudományos közleményeket. Az oktatók közleményeit az ACADEMIA, a PhD hallgatók munkáit a THEMIS, az egyetemi hallgatók dolgozatait a SEMINARIUM közli.

EGYÉB KIADVÁNYOK ÉVKÖNYVEK Az Állam- és Jogtudományi Kar évkönyve, 1999. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2000.

Az Állam- és Jogtudományi Kar évkönyve, 2000. Szerk.: Karácsony András. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2001.

FOLYÓIRATOK ÉS EGYÉB IDŐSZAKI KIADVÁNYOK Collega. Az Accursius Jogász Egylet kiadványa Jurátus. Az ELTE ÁJK joghallgatónak lapja Az ELTE ÁJK honlapja. Elektronikus kiadvány [http://caesar.elte.hu/ajk] ÓRARENDEK, TANRENDEK, SZABÁLYZATOK

Az Állam- és Jogtudományi Kar minden szemeszterben közzéteszi az Órarend – tanrend című kiadványt, évente megjelenteti a Felvételi tájékoztatót, s időről-időre kiadja A hallgatókra vonatkozó fontosabb jogszabályok című szabályzatgyűjteményt.

51

BIBLIOTHECA IURIDICA A Bibliotheca Iuridica az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványsorozata. Megjelenik 2000-től. A sorozatot gondozza: Takács Péter.

LIBRI AMICORUM 1. Békés Imre ünnepi kötet

ISSN 1587-1509

Szerk.: Gellér Balázs. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2000. 414.

2. Juratissimus Author. Jogtörténeti tanulmányok Nagyné Szegvári Katalin tiszteletére Szerk.: Rácz Lajos. Budapest, HVG-Orac, 2000. [2001.] 202.

3. Ius Privatum Ius Commune Europae. Liber Amicorum FERENC MÁDL Dedicata Szerk.: Király Miklós. Budapest, ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi Tanszék, [2000.] 2001. 290.

4. Matematikától a kriminálinformatikáig. Emlékkötet Dr. Kovacsicsné Nagy Katalin tiszteletére Szerk.: Hársfalvi Rezső – Pergel Józsefné – Vavró István. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2001. 330. Előkészületben: [5.] Csemegi Károly emlékezete [6.] Eckhart Ferenc emlékkönyv.

PUBLICATIONES CATHEDRARUM ISSN 1586-8265 1. Menyhárd Attila: A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége Budapest, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2000. 203. Sorozatban a „Szladits Szeminárium kiadványai 1.”-ként is. [A Szladits Szeminárium kiadványai az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének kiadványsorozata.]

2. Bónis György jogtörténeti munkássága Összeállította: Stauber Péter. Budapest, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, 2001. 20. Sorozatban: az „Állam- és jogtörténeti bibliográfiák 13.”-ként is. [Az Állam- és jogtörténeti bibliográfiák a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék kiadványsorozata.]

3. Degré Alajos jogtörténeti munkássága Összeállította: Tala Péterné és Davidovics Krisztina. Budapest, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, 2001. 13. Sorozatban: az „Állam- és jogtörténeti bibliográfiák 14.”-ként is.

52

4. Eckhart Ferenc jogtörténeti munkássága Összeállította: Mezey Barna, Tala Péterné és Tálas József. Budapest, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, 2001. 25. Sorozatban: az „Állam- és jogtörténeti bibliográfiák 15.”-ként is.

5. Buzási János – Kápolnai István – Kovacsics József – Tóth Árpád: Emlékezés Ila Bálint, Móricz Miklós, Némethy Artúr és Thirring Lajos életére és történeti statisztikai munkásságára Szerk.: Kovacsics József. Budapest, ELTE ÁJK Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszék, 2001. 201. Előkészületben [6.]: Az Európai Unió magán- és kereskedelmi joga.

7. Pomogyi László: Szegényügy és községi illetőség a polgári Magyarországon Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 135. Sorozatban: a „Jogtörténeti értekezések 21.”-ként is. [A Jogtörténeti értekezések a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék kiadványsorozata.] Megjelenés előtt [8.]: Föglein Gizella: A köztársasági elnök jogköre 1946-1949 [9.] A magyar jogtörténet-tudomány bibliográfiája III. (1945-2000).

10. A magyar börtönügy kutatásának alapjai Szerk.: Bódiné Beliznai Kinga és Mezey Barna. Második, bővített és javított kiadás. [Első kiadás: 1997] Budapest, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, 2001. 199. Sorozatban: a „Jogtörténeti értekezések 20.”-ként is. Előkészületben: [11.] Gábor Hamza – András Földi: Les differentes voies du développement du droit privé européen. Le rôle de la tradition romaniste dans la formation du droit privé moderne [13.] Carl Schmitt: A politikai fogalma és más írások

ACTA CONGRESSUUM ISSN 1587-8821 1. Von den Ständeversammlungen bis zum parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn. Studien zur Parlamentarismusgeschischte. Szerk.: Mezey Barna – Máthé Gábor. Graz – Budapest, ELTE ÁJK, 2001. Előkészületben: [2.] Niklas Luhmann szimpozion (Szerk.: Karácsony András) [3.] Symposion Hundert Jahre BGB (Szerk.: Hamza Gábor) [4.] Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes (Szerk.: Mezey Barna) [5.] Válaszúton az Európai Unió. Intézményi reformok és csatlakozás (Szerk.: Király Miklós) [6.] Demokrácia és politikatudomány a XXI. században (Szerk.: Szabó Máté) [7.] Mérték és egyensúly H. L. A. Hart elméletében (Szerk.: Cs. Kiss Lajos).

53

SEMINARIUM ISSN 1587-5164 1. Polgári jogi kodifikáció – korszerűsítés vagy korszakváltás? IV. Tudományos Diákköri Konferencia. 2000. november 10-12. Szerk.: Bodzási Balázs. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2001. 284. Előkészületben [2.]: Multa rogare, rogata tenere, retenta docere. Tudományos diákköri dolgozatok 2001. 1-2. kötet. Szerk.: Garai Borbála és Takács Péter. Budapest, ELTE ÁJK, 2001. Megjelenés előtt: [3.] Multa rogare, rogata tenere, retenta docere – Studia Collegii de Stephano Bibó Nominati – Tudományos diákköri dolgozatok 2001. 3. kötet. Szerk.: Garai Borbála és Takács Péter. Budapest, ELTE ÁJK, 2001.

OPERA CLASSICA 1. Horváth Barna: Angol jogelmélet

ISSN 1587-3862

Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor Kft., 2001. Utószó: Cs. Kiss Lajos. 616. Előkészületben: [2.] Horváth Barna: Jogelméleti írások (Pallas Stúdió – Attraktor Kft.)

MISCELLANEA ISSN 1587-5172 1. Colléga. Szakmai folyóirat joghallgatók részére. Különszám IV. évf. 5. szám: 2000. december. Accursius Jogászegylet. Megjelent az ELTE Államés Jogtudományi Kar támogatásával.

2. A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról Szerk.: Mezey Barna és Vörös Imre. Budapest, Logod Bt., 2001. 352.

3. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 1990-2000 Szerk.: Takács Péter. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2001. 327.

4. A Jogtudományi Közlöny vegyes tárgyú cikkeinek repertóriuma 1905-1934 Összeállította: Székely Mária. Budapest, ELTE ÁJK, 2001. 54.

5. H. L. A. Hart – Tudományos profil Összeállította: Cs. Kiss Lajos és Takács Péter. Budapest, ELTE ÁJK, 2001. 38.

54

Utolsó oldal.

E kiadvány anyaga olvasható az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Honlapján is. [http://caesar.elte.hu/ajk]

Kiadja: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Felelős kiadó: Dr. Mezey Barna dékán