A játszmák világa Felfedezések a tranzakcióanalízis tájain
Szerkesztette Járó Katalin
Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben
© Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület, 2011 www.hata.hu A kötetet szerkesztette: Járó Katalin Lektorálta: Dr. Buda Béla A kéziratot gondozta: Medgyesy Zsófia A borítót tervezte: Kovács György www.jurikov.com
© Háttér Kiadó, 2011 ISBN 978 963 9365 98 8
Kiadja a Háttér Kiadó Kft. Alapítva 1987-ben www.hatterkiado.hu
[email protected] Felelôs kiadó: a kiadó ügyvezetôje
tartalom
Ajánlás és bevezetô.................................................................................................. 9 Tranzakcióanalízis – tanítás az emberi autonómiáról és az intimitásról................. 9 Segítô kapcsolat a mindennapi életben és a rendelôben................................. 11 Iránytû a JÁTSZMÁK NÉLKÜL sorozathoz..................................................... 14 A sorozat indító kötete: A játszmák világa...................................................... 15 Pszichológia az élet különbözô területein: betekintô a további kötetek tartalmába................................................................................................ 16 Eric Berne, a tranzakcióanalízis alapítója............................................................ 19 Elemzés és személyiségváltozás – TA-fogalmi kalauz (Járó Katalin – Juhász Erzsébet)................................................................................ 25 A TA emberképe: életöröm, programozottság és autonómia............................... 25 A TA emberfelfogása és filozófiája................................................................. 27 Az autonómiáról........................................................................................... 28 A TA gyakorlatának alapelvei........................................................................ 30 I. A személyiségrôl: énállapot-modellek, strukturális analízis............................. 32 Strukturális énállapot-modellek..................................................................... 33 A struktúra zavarai: szennyezôdés és kizárás................................................... 37 Az énállapotok funkcionális modellje............................................................ 42 Az énállapotok diagnózisának útjai................................................................ 44 II. Az érintkezésrôl: a tranzakciók elemzése........................................................ 47 A tranzakciók típusai és a kommunikáció szabályai....................................... 48 III. A szociális szükségletekrôl: elismerés-, struktúra- és pozícióéhség.................. 58 A társak figyelme, a sztrók iránti vágy és az intimitás..................................... 60 Idôstrukturálás – igény az idô érzelmileg kielégítô eltöltésére......................... 69 Pozícióéhség: vágy az okéságra, az elfogadottságra és a hatásra....................... 73
Tartalom IV. Az emberek közötti konfliktusokról: játszmaelemzés, helyettesítô érzések, túllépés a játszmákon............................................................................... 83 Kísérletek a játszmák meghatározására........................................................... 84 A játszmák típusai és osztályozása.................................................................. 91 Hiteles-autentikus és helyettesítô-parazita érzelmek....................................... 96 A játszmák leállítása.................................................................................... 104 V. A személyiség programozottságáról: a sorskönyv és az újradöntés................ 114 Sorskönyvi eszköztár, apparátus.................................................................. 116 Parancsok, engedélyek és döntések.............................................................. 118 A sorskönyv feltárása................................................................................... 123 Kilépés a sorskönyvbôl – az újradöntés........................................................ 134 VI. A fejlôdés belsô akadályozottságáról: a passzivitás és fenntartásának módozatai – a zsákutcák feloldása............................... 140 Passzív magatartásformák............................................................................ 141 A passzivitás kapcsolati gyökerei: a szimbiózis............................................. 144 A félreismerés mint a passzivitást igazoló gondolkodásmód......................... 149 A passzivitás belsô dinamikája: a zsákutcák és kezelésük.............................. 157
Hétköznapi játszmáink – Olvasókönyv (Járó Katalin –Váry Annamária)............................................................................ 165 Csak el szeretném intézni................................................................................. 166 Énállapotok közelnézetben.......................................................................... 167 Reggeli szóváltás............................................................................................... 171 Nagyító alatt a játszmák fôbb ismérvei........................................................ 171 Barátság fiú és lány között................................................................................ 176 A játszmák súlyossági foka és a leértékelések................................................ 177 Egy „rossz gyerek” a pszichológusnál................................................................ 181 A gyógyító kapcsolatról............................................................................... 181 Meddig fussak még? Királykisasszony és lovagja............................................... 184 A szex mint üzlet: a megszerezhetô elônyökrôl............................................ 185 Apró szívesség.................................................................................................. 187 Pályakezdôk igényei: a kielégítetlen pozícióéhség......................................... 187 És az óra körbejár............................................................................................. 190 A szervezeti játszmák szereplôinek elôírásai, érzelmei és hiedelmei............... 191 Egy pofon elcsattan.......................................................................................... 196 Hagyományos és alternatív konfliktuskezelés............................................... 197
Tartalom
Tisztuló jelentések – Az alapfogalmak továbbgondolása (Járó Katalin – Ács Éva – Juhász Erzsébet – Nábrády Mária)................................... 204 I. Énállapotok: az idegrendszeri alapoktól a spiritualitásig, a csecsemôkori kialakulástól a szakmaetikai meggyôzôdésekig........................................ 204 Énállapot-definíciók és -modellek............................................................... 205 Az énállapotok kialakulása........................................................................... 212 Az énállapotok és az idegrendszer, a biológiai alapok................................... 215 A személyiségfejlôdés az énállapot-fogalom felôl: a múlt és a jelen ötvözése.................................................................................. 216 Az énállapotok etikai és spirituális vonatkozásai.......................................... 219 II. Életpozíció: az OK-ság – látszat és valóság................................................... 224 Az életpozíciók fajtái és mûködése: aggályok és értelmezési kísérletek.......... 224 Hipotézisek az életpozíció kialakulásáról..................................................... 238 III. Sorskönyvi átörökítés – lépések az autonómia és a teljesség felé................... 242 A sorskönyvi apparátus értelmezései............................................................ 243 A zsákutcák értelmezései a zavarok kezelése és a fejlôdés szempontjából: különbözô modellek.............................................................................. 251 Autonómia: önmagunk felszabadítása......................................................... 254 Tranzakcióanalízis – történeti kitekintô és perspektívák (Járó Katalin)......................................................................................................... 260 I. A TA mint pszichoterápiás irányzat – a kezdetektôl napjainkig.................... 261 A tranzakcióanalízis meghatározása – a kibontakozás állomásai................... 261 A TA mint növekvô fa................................................................................ 266 A TA meghatározó jellemzôi....................................................................... 269 II. Tranzakcióanalízis az ezredfordulón: Kritikai önvizsgálat – ütközô iskolák, kristályosodó válaszok.................. 280 A megváltozott közeg hatásai....................................................................... 280 A TA mint tudomány és a kutatások........................................................... 291 III. A tranzakcióanalitikus identitásról – a gyakorlati alkalmazás felôl közelítô álláspont................................................................................... 293 IV. A TA perspektívái....................................................................................... 298 Az egészség mint döntés.............................................................................. 298 Az elért eredmények és a tudomány haladásának ismérvei........................... 303
Tartalom
A TA nemzetközi és hazai szervezetei (Nábrády Mária – Járó Katalin)............................................................................. 305 I. Az ITAA: szervezeti felépítés, tevékenységek................................................ 305 Az elôzmények és az ITAA megalakulása..................................................... 305 Az ITAA tagsága és irányító szervei............................................................. 306 Az ITAA céljai és tevékenysége.................................................................... 307 A TA-képzés feltételei és követelményrendszere........................................... 312 Az ITAA Etikai Szabályzatából.................................................................... 313 II. A TA hazai története, a Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület mûködése és intézményei........................................................................................ 315 Az egyesület életre hívása és az elsô hazai TA-oktatók.................................. 316 A HATA célkitûzései, felépítése.................................................................. 318 A TA eredményei és jelenléte a hazai szakmai közéletben............................ 320 A TA tanításainak széles körû népszerûsítése – publikációk......................... 324 Tájékozódás a HATA-ról és belépés a szervezetbe........................................ 327 A kötet szerzôi....................................................................................................... 329 Hivatkozott és tájékoztató irodalom...................................................................... 333 Tárgymutató......................................................................................................... 357 Contents (Angol nyelvû tartalom)......................................................................... 367 Abstract: The World of Games – Discoveries in the terrain of Transactional Analysis (Angol nyelvû összefoglalás) . ............................................................. 371
hétköznapi játszmáink – olvasókönyv Összeállította: Járó Katalin és Váry Annamária
Kedves Olvasó! Új sorozatunk elsô kötete – A játszmák világa – most egy olyan eleméhez érkezett, amelyet a korábbi Játszmák nélkül tanulmánykötet nem tartalmazott. Az Olvasó egy egyszerû példatárat tart most a kezében, amely tranzakcióanalitikus elemzéseket mutat be, hétköznapi helyzeteket világít át – abban a reményben, hogy akár civileket is bátorítson, ha ôket zavaró, kellemetlen, felháborító szituációba keverednének, hogy a TA átlátható fogalmaival és eszközeivel megkíséreljék megérteni, mi történik velük és körülöttük. A jelen kötet a korábbi összegzô tanulmánykötetnek csak a bevezetô – tankönyv jellegû – fejezetét tartalmazza, az ott szereplô esettanulmányok jelen sorozatunk késôbbi köteteibe kerültek át. Ezért gondoltuk, hogy szerencsés lenne ebben a sorozatindító kötetben az alapfogalmak bemutatására vállalkozó TA-fogalmi kalauzt a hétköznapi játszmák világából szemezgetett eleven történetekkel dúsítani és szemléletesebbé tenni. Szerepelnek itt reggeli házastársi összekoccanásról, sikertelen ügyintézésrôl, a megértést nélkülözô fônök-beosztott kapcsolatról, a dolgozókra nagy nyomásként nehezedô szervezeti stílusról, a szerelemben kezdô és tartós kapcsolatban élô párok gondjairól, kezelhetetlen gyerekrôl, aki a pszichológusnál köt ki, utasok egymás közötti zördülésérôl, csatákról szóló jelenetek. Minden történet valamiképpen az életünket megkeserítô hétköznapi játszmát beszél el, melyek sora a végtelenségig folytatható lenne. Itt, az olvasókönyvben a történeteket elemzés egészíti ki egy-egy kiemelt TA-s szempontból – énállapotok, tranzakciók, elismerés-, illetve pozícióéhség, játszmafolyamat, életpozíciók, elôírások, helyettesítô érzések stb. – tárva fel a kulcsproblémát. Az elemzések beavatnak a TA-s irányzat gondolatmenetébe, segíthetnek a szóban forgó problémahelyzetek megoldását elôrelendítô célravezetô kommunikációs eszközöket találni. Azt is érzékletessé teszik, mikor nem boldogulnak a szereplôk önerôbôl, azaz mikor lenne tanácsos szakértôi közremûködést igénybe venniük. A történetek sorrendje lehetne persze tetszôleges, de feltételezve, hogy Olvasónk már megismerkedett az elôzô fejezetben a TA alapfogalmaival, itt most a történeteket is részben a tankönyv gondolatmenete szerint rendeztük sorba. Mivel egy-egy bemutatott eset természeténél fogva komplexebb, mint egy tankönyvi fogalom, az elemzéseink is olykor többarcúak. Az adott történetet egy lényegre törô elemzô rész követi, majd egy megbeszélés, melyek szövegében kiemeltük a szakmailag átvilágító fogalmakat. Az elemzô legtöbbször egy külsô szemlélô, de az is elôfordul, hogy egy terapeuta a saját szempontjából mondja el, hogyan dolgozott kliensével a terápiás folyamatban.
166
Hétköznapi játszmáink – Olvasókönyv
Az olvasmányok között vannak olyanok, amelyek most kerülnek elôször publikálásra, de olyanok is, amelyeket korábbi TA-kiadványokból emeltünk át. Némelyek sorozatunk további köteteiben ismét felbukkannak majd, kicsit más kontextusban. Azt reméljük, hogy jelen közzétételükkel sikerül kedvet ébresztenünk e további kötetekbe foglalt érdekes esetelemzô tanulmányok megismerése iránt. A történetek elején megtalálható az eredeti lelôhely, továbbá beavatjuk az Olvasót abba is, milyen gondolatmenet szálára fûztük fel az adott történetet, milyen szempontot emeltünk ki az elemzés során, s az éppen szem elôtt lévô példa milyen módon gazdagítja a játszmákról való ismereteinket. Felvillantunk olyan alternatív lehetôségeket is, amelyek konstruktív kiutat képviselnek a szóban forgó, kilátástalannak tûnô szituációkból. Kívánjuk, hogy az itt közreadott olvasmánycsokor kellemes idôtöltést – szórakozva tanulást és ismeretszerzést – jelentsen minden kedves Olvasónk számára!
Csak el szeretném intézni A történet Váry Annamária közlése (JN 2001b, 355.). Egy „hivatalban” az ügyfél és két ügyintézô kommunikációjának tanúi lehetünk. Az itt következô jelenetet játszmává az utolsó pillanat avatja, amikor az ügyfél hirtelen Áldozatból Üldözôbe vált. Addig hoszszú percek telnek el, tranzakciók sora folyik anélkül, hogy az ügyfél gyakorlatilag bármit el tudna intézni. Elemzésünk elsô lépése a szereplôk énállapotainak azonosítására irányul, s kiútként olyan tranzakciókat kínál fel, amelyek induló játszmákat leállíthatnak, még mielôtt a résztvevôk belemelegednének drámaszerepeikbe. Az egyik, nagy forgalmat lebonyolító vizsgaközpont recepcióján vagyunk. A folyosón hosszú sorok állnak. A pult mögött jól öltözött, idôsebb, szigorú tekintetû recepciós hölgy ül. Az ügyfél, aki érdeklôdni szeretne, egy menedzser típusú férfi. Recepciós (nem szólal meg, tüntetôen másfelé néz) Férfi: Meg szeretném kérdezni… Recepciós (odavágja): Információ a 13-as szobában. Férfi: De én csak a… Recepciós: 14-es szoba, csütörtökön. Férfi: Muszáj kiállni a sort? Recepciós (lekezelô fölénnyel): Ha kérdezôsködni akar… Férfi: Csak kifizetni szeretném… Recepciós: Itt vannak a tájékoztatók… Férfi (lapozza a tájékoztatókat): De nekem azt mondták, hogy… Recepciós: Kérdezni csak csütörtökön lehet. Férfi (elmegy a 13-as szobába, beáll a sorba, álldogál 20 percig. Ügyintézô fiatal hölgy, éppen akkor érkezik valahonnan, kényelmesen pakol, majd leül a számítógép elé.) Férfi: Azt szeretném tudni, a fiam mikor vizsgázhat? Ügyintézô: Azt én itt nem tudom megmondani, csak a 14-es szobában, csütörtökön. Férfi: És én mikor tudnék a saját vizsgaeredményemrôl érdeklôdni?
Hétköznapi játszmáink – Olvasókönyv
167
Ügyintézô: Azt sem tudom, csak a 15-ös szobában tudják, de ôk már elmentek. Férfi: A vizsgadíjat a fiam számára csak befizethetem? Ügyintézô: Azt a recepción intézze el! Férfi (dühösen elrohan, fogai között sziszegve visszaszól): Van maguknak fônöke, megbánják még ezt!
Énállapotok közelnézetben Nézzük meg a „Csak el szeretném intézni ” jelenetet lépésrôl lépésre. Mit is üzen a két szereplô – az ügyfél és a recepciós – egymásnak, mely énállapotuk lép mûködésbe, milyen hatást váltanak ki, melyikük hogyan befolyásolja a társalgás menetét? Talán túl aprólékosnak, részletezônek tûnik majd az itt következô elemzés, azért ajánljuk mégis, mert az életben – mások és önmagunk kiismerésében, játszmáink kezelésében – igen hasznos lehet az énállapotok azonosítása. A beleélés a szereplôk helyzetébe az intuíciónkat erôsíti meg, amely a kommunikáció során nélkülözhetetlen abban, hogy képesek legyünk fogni a partnertôl érkezô üzeneteket minden szinten. Nemcsak a hallható szavak jelentését, hanem a rejtett, pszichológiai közléseket, jelzéseket is. Recepciós (nem szólal meg, tüntetôen másfelé néz) Viselkedésével olyasmit üzen: nem érdekli az ügyfél problémája, s egyáltalán nincs is kedve dolgozni. Olyan, mintha egy helyzetével elégedetlen, dacosan szembeszegülô gyereket látnánk, noha valójában egy idôsebb hölgy az illetô. Szaknyelven fogalmazva az ügyeletes recepciós aktuálisan Gyermeki énállapotban s azon belül konkrétabban Lázadó Gyermekiben van. Az ügyfél egészen más viselkedéssel találkozott, mint amit ügye hatékony elintézése kívánt volna. Férfi: Meg szeretném kérdezni… Észleli a vele szemben ülô dolgozó közönyét, de nem erre reagál, hanem az ügyre, amit el szeretne intézni. Ô megmarad Felnôtt énállapotban. Recepciós (odavágja): Információ a 13-as szobában. Végül ad, pontosabban csepegtet némi információt az ügyfélnek, de üzenetében a hangsúlyt nem ez, hanem a türelmetlen gesztus hordozza. Ezt megteheti az elôzôekben látott Lázadó Gyermeki énállapotban maradva, vagy átválthat utasításokat osztogató Szülôi énállapotra, ahogy feltehetôen történt. Ennek teljesen egyértelmû megállapításához tôle és ügyfelétôl aktuális érzéseiket és gondolataikat illetôen több információra lenne szükség, de az ügyfél reagálása önmagában is perdöntô választ ad erre a kérdésre. Férfi: De én csak a… Ez a kínos habogó újrapróbálkozás már nem a Felnôtt, hanem egy megszeppent kisgyerek hangján szól, láthatóan hatott a Szülôibôl érkezô utasítás, és az iménti Felnôtt egy kicsire zsugorodott Alkalmazkodó Gyermeki énállapotra váltott. Alávetett Gyermeki énállapot a konkrétabb elnevezése ennek a viselkedésnek. Recepciós: 14-es szoba, csütörtökön.
168
Hétköznapi játszmáink – Olvasókönyv
Újabb információs csepp, amely most sem egy Felnôtt közlés, hanem ugyanolyan hangnemben és ugyanabból az utasító Szülôi énállapotból érkezik, mint a korábbi. Kritikus Szülôi énállapot a korrekt terminus technikus. Férfi: Muszáj kiállni a sort? Megkísérli, hogy elôrevigye, felgyorsítsa az ügye intézését, amelynek tartalmáról a recepciós mind ez idáig mit sem tud. Egy udvarias tájékozódó kérdéssel próbálkozik. Elhangozhatna ez ismét Felnôtt énállapotból, de nem ez történt, amit igazol ismét a partner, ez esetben a recepciós durva válasza. Bár igyekezett az ügyfél módosítani a kommunikáció menetén, ez nem sikerült, mivel benne maradt a korábbi, az Alkalmazkodó Gyermeki énállapotában. Recepciós (lekezelô fölénnyel): Ha kérdezôsködni akar… Szinte számon kér, rápirít az ügyfélre, mint egy éppen vétkezô kisgyerekre szokás, egyre jobban belemelegszik a Kritikus Szülôi énállapotába. Férfi: Csak kifizetni szeretném… Megismétlôdik az elôzô udvarias, de alig valamivel hatásosabb – még mindig Alkalmazkodó Gyermekibôl érkezô – elôrelépési kísérlete. Viszont végre kiderül egy morzsa abból, miért is jött az irodába. Láthattuk egyszer már az epizód elején, hogy ô tudatni szerette volna errôl az ügyintézôt, csak hát a szavába vágtak, mielôtt elmondhatta volna, mi járatban van. Nem is beszélve arról, hogy a hivatás elemi követelményei szerint a recepciós feladata lenne – kedvesen, segítô szándékát kifejezve – megkérdezni az ügyféltôl, miért jött, miben segíthet neki. Ennek nyomát sem láthattuk. Ha megvalósult volna, az a másik Szülôi tartományunk, a Gondoskodó Szülôi énállapot mûködését jelentette volna. Recepciós: Itt vannak a tájékoztatók… Ismét közbevág, mielôtt az ügyfél befejezné a mondatot, s a maga módján ô is rövidíti a kommunikációra szánt idôt, érzékeltetve, hogy elmondani hosszú lenne, és méltóságán aluli is, mi is a rend az irodában. Ennyi nem jár tôle, mint fontos embertôl, a hozzá forduló jelentéktelen, ôt a kérdéseikkel fárasztó jövevényeknek. De ekkor végre ad kegyesen egy mindenre kiterjedô információt, s a maga részérôl saját igényei szerint lezárja a párbeszédet, mint aki eredményesen elvégezte a dolgát. Tárgyszerû lépést tesz, gesztusai azonban azt jelzik, hogy ez nem egy Felnôtt szolgáltató problémakezelése, hanem a folyamatok teljes kontrolljára igényt tartó Szülôi fellépés. Az Irányító-kontrolláló Szülôi énállapot mûködése ez. Vajon miért nem ezzel indított, miért nem adta oda a tájékoztatót rögtön az elején? Unalmában egy kis hatalmi játszmára vágyott talán? Férfi (lapozza a tájékoztatókat): De nekem azt mondták, hogy… Számára viszont nem ért véget az epizód, hiszen nem intézett el semmit. Makacsul, és már valamivel keményebben folytatja, az Alávetettségbôl ellép a Lázadás felé, de Gyermekiben marad. Recepciós: Kérdezni csak csütörtökön lehet. Úgy érezzük, kezdôdik minden elölrôl, egy helyben toporgunk, nem érdekli az ügyfél gondja, és elküldi, mielôtt meghallgatná, mit akar kérdezni. Rendre az Irányítókontrolláló Szülôi énállapot fölényét gyakorolja.
Hétköznapi játszmáink – Olvasókönyv
169
Férfi (elmegy a 13. szobába, beáll a sorba, álldogál 20 percig) – Teszi ezt Alkalmazkodó Gyermeki énállapotban, ahogy egy jól nevelt ügyfélhez illik. – Ügyintézô fiatal hölgy, éppen akkor érkezik valahonnan, kényelmesen pakol, majd leül a számítógép elé. Férfi: Azt szeretném tudni, a fiam mikor vizsgázhat? Udvariasan világos információt kér, ez már ismét egy Felnôtt énállapotú ügyfél fellépése, ahogy a recepcióban is kezdett. Ügyintézô: Azt én itt nem tudom megmondani, csak a 14-es szobában, csütörtökön. Ugyan elutasító a válasz, de tárgyszerû indok és információ kíséri. Felnôtt válasz egy Felnôtt kérdésre. Férfi: És én mikor tudnék a saját vizsgaeredményemrôl érdeklôdni? Kiderül, hogy több elintéznivalója is van, s tekintve, hogy elutasították az imént, de nem rázták le, megôrizve a Felnôtt énállapotot, felteszi a következô kérdését. A fiát beíratni nincs alkalma, de esetleg megtudhatja a saját vizsgaeredményét. Ügyintézô: Azt sem tudom, csak a 15-ös szobában tudják, de ôk már elmentek. Ismét kap egy szabatos felvilágosítást tartalmazó elutasító Felnôtt választ. Férfi: A vizsgadíjat a fiam számára csak befizethetem? Itt megelégeli a dolgot és Lázadó Gyermekibe váltva harcol, nehogy már dolgavégezetlenül kelljen távoznia. Ügyintézô: Azt a recepción intézze el! Íme számunkra a történet csattanója, amin kívülállóként jól mulathatunk: visszaküldték oda, ahol ügyei elintézését kezdte. Az ügyintézô részérôl ez is tárgyszerû információ, mint a korábbiak. Férfi (dühösen elrohan, fogai között sziszegve visszaszól): Van maguknak fônöke, megbánják még ezt! Hôsünk azonban nem volt nevetôs kedvében, nála ekkor telt be a pohár, egyszer csak vége szakadt figyelemre méltó udvariasságának és béketûrésének. Egy átvert gyerek minden fájdalmát megélve hirtelen az Alávetettségbôl átváltott egy fenyegetô Kritikus Szülôi énállapotára, ami amúgy feltehetôen nem a stílusa. Minden bizonnyal ekkor már nem a recepcióra tért vissza, hogy a tanfolyami díjat befizesse, hanem dolgavégezetlenül, szinte menekülve távozott, amit pedig mindenképpen el akart kerülni.
Parazita érintkezés Ki gondolná elsô hallásra, hogy ennyi minden történik velünk egy rövid párbeszéd alatt, s közben pedig az, amit meg szeretnénk oldani, egy tapodtat sem halad elôre. A TA ezt a kommunikációs formát parazitának nevezi, mintha „futóhomokra lépnék” – fejezik ki képletesen. Ez igen gyakran – mint az iménti történetben is –, melegágya a játszmáknak. Vannak partnerek, akik az idôk végezetéig folytatnak ilyen céltalan, sehová se vezetô párbeszédeket egymással. Az ügyintézô szituációt illetôen az a kérdés merül fel, miképpen tudtak volna a jelenetben szereplô partnerek hatékonyabban kommunikálni egymással, kevesebb idô alatt több eredményt felmutatni. Maga a történet, kiváltképpen a második epizódjában megjelenô ügyintézô viselkedése révén, felmutat egy
170
Hétköznapi játszmáink – Olvasókönyv
választ. Ennek lényege, hogy a Felnôtt énállapotban folytatott, problémacentrikus érintkezés hatékonyabb, mint a csak parazita idôhúzást eredményezô tranzakciós csereügyletek. Az utóbbiak egyfelôl az Irányító-kontrolláló, illetve Kritikus Szülôi, másfelôl a – hol Alávetett, hol Lázadó – Gyermeki tartományok között folynak, ahogy az a recepciós és az ügyfél között a történet elején zajlott.
Hogyan léphetünk ki a játszmahelyzetbôl? Következô kérdésünk az lehet, mit kezdhet az ügyfél egy olyan helyzetben, ha a személyzet nincs hivatása magaslatán, s ahelyett, hogy segítene a problémák megoldásában, saját szórakoztatására inkább játszmákat provokál. Milyen más kommunikációs lehetôségekkel élhetett volna a fenti ügyfél eredeti célja elérése érdekében anélkül, hogy ô rángatná egy durva, megleckéztetô, beolvasó, megszégyenítô játszmába az érdektelen, közömbös, lusta benyomást keltô recepciós hölgyet. Feltehetôen a recepciós pimaszságát érzékelve s ügyfél hôsünk birkatürelmét tapasztalva ez a fordított elôjelû játszmázós megoldás – ezúttal az ügyfél javára – több olvasónak is eszébe jutott. Az énállapotokra vonatkozó ismeretek alkalmat adnak arra is, hogy megválaszoljuk az imént nyitva hagyott kérdést, azaz hogy milyen esélye lett volna az ügyfélnek kezébe venni és ellenôrzése alá vonni a recepcióssal folytatott párbeszédet. Láttunk erre több lehetôséget is. Így például mondhatná: • Ha a jólneveltségi normák sugalmazását elengedve talán valamivel kevésbé udvariasan, de határozottabban érvényesíti Felnôtt énállapotát: „Asszonyom! Szeretném végigmondani, miért jöttem!” • Ha Gondoskodó Szülôije révén kifejezi együttérzését: „Higgye el, én megértem, hogy önnek mennyire elege van, és milyen fáradt lehet ebben a rohamban, de kérem, szánjon még egy pici figyelmet az én ügyemnek!” • Ha Szabad Gyermekként a szükségletek cseréjét felajánlva irányítja magára a figyelmet: „Ha végzünk az ügyemmel, vendégem egy kávéra.” A hatás lényege abban rejlik, hogy képesek legyünk a saját énállapotunk rugalmas megváltoztatása révén befolyásolni a másik felet. Ha az egyik mód nem hat, vegyünk elô a tarsolyunkból egy másik énállapotot. Fontos lehet az a mozzanat, hogy más énállapotból reagáljunk, mint amit partnerünk tôlünk elvárna. Ezt a meglepetéseket kiváltó kommunikációs eljárást keresztezô tranzakciónak hívják. A játszmák idejekorán való leállításában fontos szerep hárul a Gyermeki, illetve Szülôi énállapotokból érkezô provokációk, az ún. „horgok” Felnôtt keresztezésére. Ha ugyanis a Szülôi indításra Gyermekibôl és fordítva, a Gyermeki indításra Szülôibôl válaszolunk, akkor a parazita érintkezés hosszan tartó ingoványos talaján találjuk magunkat, amelyrôl már tudjuk, hogy telik-múlik az idô rendesen, de kicsit sem haladunk a problémáink megoldása felé, ahogy ez történetünk hôsével is történt.
