VÁLTOZÁSOK AZ ILLETÉKSZABÁLYOZÁSBAN
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény („őszi adócsomag”) az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (Itv.) módosítását is tartalmazza. A változások magyarázatában a 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezések mellett a 2011-es év jelentősebb változásait is tartalmazza. 1. Bővült az igazgatási szolgáltatási pótdíjköteles eljárások köre • Itv. 1. §. (2) bekezdés a) és b) pontja szerint Hivatali munkaidőn túl és a hatóság székhelyén kívül lefolytatott eljárások mellett a soron kívüli, sürgősségi, vagy azonnali eljárás keretében lefolytatott eljárások után is be lehet vezetni igazgatási szolgáltatási pótdíj-kötelezettséget, mely a hatóság ezen eljárások vonatkozásában felmerült plusz költségeinek ellentételezésére szolgál. • Itv. melléklete IX. címének I. pontja szerint A magánútlevél, valamint a második magánútlevél, továbbá az elveszett, megsemmisült, illetve az utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében történő kiadásáért a kérelmezőnek az eljárási illetéken felül – jogszabályi előírás alapján – igazgatási szolgáltatási pótdíjat is fizetni kell. 2. Módosult a feltételes személyes illetékmentes szervezetekre vonatkozó szabályozás • Itv. 5. §. (2), illetve (4) bekezdéseinek módosulása szerint A mentesség feltétele nem a naptári évhez, hanem az adóévhez kapcsolódik. 3. Nem tárgya az öröklési illetéknek a praxisjog folytatása (2011. évközi módosítás) • Itv. 8. §. 2011. július 15-vel történő módosítása szerint Kikerült az öröklési illeték hatálya alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása. Ettől függetlenül azonban – az Itv-ben 2001. január 1-je óta nevesített – vagyoni értékű jog ajándékozása útján, illetve ellenérték fejében történő megszerzése továbbra is az ajándékozási, illetve a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik. 4. A telekszerzés után igénybe vett illetékmentességet a magánszemély örökösei is „folytathatják”. • Itv. 16. §. (2d), 17. §. (2/d), 26. §. (2d) pontjának módosítása szerint Nemcsak a gazdálkodó szervezetek jogutódjai, hanem a magánszemély örökösei is „folytathatják” az illetékmentességet, ha a vagyonszerző nem építette fel négy éven belül a lakóházat a telekre. A mentesség kritériumrendszere változatlan maradt.
5. Új illetékmentességi szabályok a devizahitellel rendelkező magánszemélyek helyzetének enyhítésére (2011. évközi módosítás) • Itv. 17. §. (1) bekezdés s) és t) pontja szabályozza az illetékmentességet és a személyi jövedelemadómentességet. 6. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság egyes vagyonszerzései kedvezményes illetékkulcs alá esnek (2011. évközi módosítás) • Itv. 23/D. §-a 2011. július 27-től hatályos kedvezményes (2 százalékos) illetékmértéket biztosít. 7. Módosult a gépjárműszerzéshez kapcsolódó illetékkötelezettség alapja, változnak az illetékmértékek is. • Itv. 24. §. (1) bekezdés módosítása szerint A gépjármű hatósági nyilvántartásában feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű életkorához igazodó differenciálásban. Az új illeték mértékeket az alábbi táblázat mutatja be: Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-40 41-80 81-120 120 felett
A jármű gyártástól számított kora 4-8 év 8 év felett
0-3 év
550 Ft/kW 650 Ft/kW 750 Ft/kW 850 Ft/kW
450 Ft/kW 550 Ft/kW 650 Ft/kW 750 Ft/kW
300 Ft/kW 450 Ft/kW 550 Ft/kW 650 Ft/kW
A módosítás rendelkezik arról az esetről is, amikor a gépjármű teljesítménye nem „kilowattban”, hanem csak „lóerőben” szerepel a hatósági nyilvántartásban. Ilyenkor – a gépjárműadóztatásban is alkalmazott módon – a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, majd az így kapott eredményt a kerekítés szabályai szerint kell úgy kerekíteni, hogy a kilowattban kifejezett teljesítmény egész szám legyen. A 25 éve gyártott és a forgalomból huzamosabb ideig kivont gépjárműveknél, ha a hatóság nyilvántartás nem tartalmazza sem kilowattban, sem lóerőben a gépjármű teljesítményét, ekkor az okmányiroda az illetékügyet – az illeték kiszabása végett átteszi a NAV-hoz, mely – a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot (NKH) a gépjármű teljesítményének közlése végett. A NAV adatkérés indoka, hogy az Itv. 76. §. (3) bekezdés értelmében az okmányirodai közreműködéstől függetlenül az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a körülmény indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket.
2
A gépjárműszerzéshez kapcsolódó további új kedvező szabályokat az Itv. 24. §. (6)-(7) bekezdése, a 26. §. (1) bekezdés w) pontja tartalmazza. 8. Új visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek • Itv. 26. §. (1) bekezdés új v) pontja szerint Az egyéni cég egyszemélyes kft-vé való átalakulása keretében történő vagyonszerzés. • Itv. 26. §. (1) bekezdés t) pontjának módosítása szerint Nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan-átruházások után, amennyiben a vagyonszerző főtevékenysége – az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor – ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. 9. VÁLTOZÁSOK AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK KÖRÉBEN Emelkedik az általános tételű eljárási illeték az Itv. 29. §. (1) bekezdés módosítása szerint. Az új 3.000 Ft-os illetékmérték még mindig nem biztosít teljes mértékben fedezetet az általános tételű illetékköteles eljárások költségeire, de a korábbi mértékhez képest jobban igazodik az eljárási költségekhez. • Az adó és járulékügyekhez kapcsolódó eljárási illetékszabályozás pontosabb lesz. Az Itv. 33. §. (2) bekezdés 23. pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy az illetékmentesség nem terjed ki sem a fizetési könnyítés, sem az adómérséklési eljárásra. • Csak az első fokú fogyasztóvédelmi eljárás megindítása illetékmentes az Itv. 33. §. (2) bekezdés 35. pontja szerint 2011. december 31-ig mind az elsőfokú, mind a másodfokú fogyasztóvédelmi eljárás mentes volt az eljárási illeték alól. Az első fokú eljárás hivatott érdemben a fogyasztói jogok védelmét érvényesíteni. Amennyiben az eljárás során a másodfokú hatóság az állapítja meg, hogy az első fokú döntés az ügyfél hátrányára jogszabálysértő volt, az illeték visszajár, szükségtelen mentességet fenntartani a másodfokú eljárásra vonatkozóan. • Az Art. szerinti felügyeleti intézkedés iránti eljáráshoz kapcsolódó illetékkötelezettség differenciálása. Az Art. 141. §. (1) bekezdése értelmében a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. •
3
Az Itv. 29. §. (3) bekezdése nem tett különbséget a felügyeleti intézkedés után járó eljárási illetékkötelezettség megállapítása során attól függően, hogy a felügyeleti eljárást a felettes adóhatóság, vagy az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le. 2012. január 1-jétől azonban csak a felettes adóhatóság által lefolytatott felügyeleti eljárás illetéke egyezik meg a fellebbezési illetékmértékkel. Az adópolitikáért felelős miniszternél kezdeményezett felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 500 forint, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha az érték pénzben nem állapítható meg, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 ezer forint. • Az adóregisztrációs eljárás keretében kibocsátott adóhatósági igazolás illetéke Az Itv. 29. §. új (7) bekezdés alapján 50 ezer forint. • Megszűnik a hatósági bizonyítvány kiadásához kapcsolódó speciális tételű eljárási illeték A Ket. szerint a hatósági bizonyítványt a hatóság valamely adat, tény, állapot igazolására adja ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása azonban jellemzően nem a már meglévő adatok alapján, hanem egyedileg lefolytatott vizsgálatot követően történik. Ilyenkor a hatóság munkájával sokszor nem állt arányban a 2 ezer forint eljárási illeték. A jogszabályi hierarchiára tekintettel azonban az Itvben külön nevesített eljárásokra – rendeleti szinten – igazgatási szolgáltatási díjat nem lehet megállapítani. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó speciális illetéktétel hatályon kívül helyezésével, az eljárás főszabály szerint az általános tételű illeték alá esik (3 ezer forint), és egyben megnyílt a lehetőség arra, hogy azon eljárásoknál, ahol az indokolt, - megfelelő felhatalmazó rendelkezés alapján – az eljárás költségeihez igazodó igazgatási szolgáltatási díjat állapítson meg az érdekelt miniszter. • Néhány bírósági eljárás illetéke emelkedik A bírósági eljárási illeték-szabályozásra vonatkozó módosítás egyfelől a jogorvoslati eljárásokhoz kapcsolódó illetékmértékeket érinti, annak érdekében, hogy az elsőfokú bírósági döntés elleni fellebbezésre és a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemre csak alapos ok esetén kerüljön sor. Másfelől egyes tételes illetékek emelése is szükségessé vált, mivel a 2011. december 31-ig hatályos összegek alacsony volt az eljárás elhúzására sarkallta a feleket. Legfontosabb változások: Házassági bontóper illetéke 12 ezer forintról 30 ezer forintra, a peres eljárás illetékmaximuma 900 ezer forintról 1,5 millió forintra, a fellebbezési illeték maximuma 900 ezer forintról 2,5 millió forintra, a felülvizsgálati illetékminimum 10 ezer forintról 50 ezer forintra, az illetékmaximum pedig 2,5 millió forintról 3,5 millió forintra emelkedik.
4
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 20 ezer forintról 30 ezer forintra, a munkaügyi perek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg- 7 ezer forintról 10 ezer forintra, a közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 7500 forintról 10 ezer forintra nő. A bírósági eljárási illetékek változása az Itv. 39. §. (3) bekezdését, 42. §. (1) bekezdését, 43. §-t, a 46. §. (1)-(2) bekezdéseit, a 47. §. (1) és (3) bekezdéseit, az 50. §-t, az 52. §. (1) bekezdését, az 57. §. (1) bekezdésének a) pontját, valamint az 58. §. (1) bekezdésének f) pontját érintik. 10.
Az egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzésekhez kapcsolódó adóhatósági döntés • Az Itv. 78. §-a kiegészült annak rögzítésével, hogy a NAV ügyiratra feljegyezett döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét kell, hogy tartalmazza. Az ügyiratra feljegyzett döntésre a Ket. vonatkozó szabályait nem kell figyelembe venni.
11.
A bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésének engedélyezése • Az Itv. 74. §. (5) bekezdése lehetőséget biztosít a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetésére azon gazdálkodó szervezetek számára, melyek a meghatározott igazolási kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérelmet 2011. december 31ig az adópolitikáért felelő miniszterhez kellett benyújtani. Az illetékhivatalok működési ideje alatt a miniszter volt az illetékeztetés „csúcsszerve”, ez indokolta az engedélyeztetési eljárást. Az engedélyt 2012. január 1-jétől az állami adóhatóság elnökénél kell kérelmezni, mivel 2007. január 1-jétől az illetékhivatalok integrálódtak az állami adóhatóságba.
Tatabánya, 2012. január 10.
5
