A „hungarizmus” születése – kísérlet a magyar nacionalizmus megújítására a háború utolsó szakaszában
Egymás mellett – egymás ellen. Cseh, magyar, és szlovák nacionalizmusok az els világháború éveiben Miskolc, 2015. április 15.
• „Hungarizmus”: els sorban a nyilasok tevékenysége nyomán ismert. • Szálasi Ferenc (1930-as évek közepét l 19Őő-ig): – ideológia, – párt, – politikai rendszer (állam) meghatározása
• „Hungarizmus”: els (széles körű) említése: Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök, a „keresztény-nemzeti” ideológia „apostola”: 1918. • A kontinuitás kérdése és értelmetlensége.
1919 utáni új nemzetfogalom: nemcsak Trianon következménye, el zményei már a háború id szakában kimutatható. A „hungarizmus” kutatásának értelme: megragadhatóvá teszi a magyar nacionalizmus trendváltozásait: -- 20. század elejét l térnyerés -- I. világháború id szakában feler södik A háború „generáló” hatása. Prohászka Ottokár a háború el tt, a háború alatt. -- „modernizmus” -- fokozódó közéleti tevékenység -- földrefom
A zsidóellenesség feler södése, a kollektív bűnbakképzés mechanizmusa a háború utolsó szakaszában. A „keresztény” sajtó szerepe.
A Központi Sajtóvállalat. Prohászka Ottokár: Pro iuventute catholica. Alkotmány, 1918. május 26. -- antiszemita panel: a zsidóság kivonja magát a frontszolgálat alól, a keresztény fiatalság „elvérzik” zsidóellenes hangulat, sajtóvita, frontvonalak kialakulása, Prohászka személyének el térbe kerülése
Prohászka reakciója: -- Prohászka Ottokár: Pro re christiana. Alkotmány, 1918. június 30. -- Beszéd az általános választójogról. (F rendi ház, 1918. július 31.) Csomópontok: -- antiszemitizmus visszautasítása, állítások fenntartása -- „térfoglalás”- és összeesküvés-elmélet -- „jó zsidó” – „rossz zsidó” megkülönböztetése -- lényeg: zsidóság kollektív megkülönböztetése „Nem akarom az én magyar népemet feláldozni más hatalmas fajtának és annak er szakban, vagy pedig intelligenciában túlteng erejének.” „Vigyáznunk kell nekünk, nehogy az antiszemitizmus vádjától félve behunyjuk szemünket nemzeti veszedelmek el l.”
Vázsonyi Vilmos cikke: Elég volt! A püspök válasza: Prohászka Ottokár: Elég volt-e? Alkotmány, 1918. szeptember 11. -- a „hungarizmus” els említése -- antiszemitizmus: magyar nép természetes reakciója -- a vád elhárítása; cél: -- megakadályozni „a keresztény társadalom letörését” -- megakadályozni „Magyarország elzsidósodását” -- elérni a nemzeti érzelmű zsidóság megnyerését -- zsidóság jelenléte: „nemzeti veszedelem”, „végpusztulás”, Magyarország „Zsidóország” -- nem antiszemitizmus, hanem a magyarság, mint „öntudatos faj” reakciója -- keresztény középosztály „kiszorítása” -- zsidóság: ellepi „a magyar nemzet testét”, „lefoglalja a hatalmat”, az intelligenciát alkotja, kézbe veszi a kormányt „Antiszemitizmus-e, hogy ha azt akarjuk, hogy Magyarországon a magyar keresztény nemzet tartsa meg hegemóniáját? Ez nem antiszemitizmus, hanem ez hungarizmus, ez nem hajsza, nem felekezeti széthúzás, […] hanem ez nemzeti önvédelem.”
Teoretikus megfogalmazás: A hungarizmus programja. Beszélgetés Prohászka püspökkel. Alkotmány, 1918. szeptember 24. (Anka János riportja)
Hungarizmus: -- a magyar nemzet számára kiutat jelent ideológia -- alapvetés: zsidóellenesség („A véleményem az, hogy a zsidó, ha be nem olvad, mindig bomlasztó erejű, külön faj marad.” ) -- komplex társadalompolitikai program -- hungarizmus: ideológia + mozgalom („A hungarizmus alatt a keresztény magyarság védelmének, szervezésének munkáját értem. Nem gondolok semmiféle parlamenti felvonulásra, hanem kulturális és gazdasági akciót sürgetek.”) -- társadalmi bázis: -- falvak keresztény magyarsága -- keresztény fiatalság („Ez a kérdések kérdése. A hungarizmust itt kell kezdeni.”) -- gyakorlati lépések: „fajegészségügy”, társadalmi propaganda, birtokreform („A hungarizmusnak is a földben van a gyökere.”)
Egykorú visszhangok. (A gy ri üdvözlet. Alkotmány, 1918. szeptember 26.)
„megsanyargatott, kiuzsorázott, félrevezetett nemzetének kesergése visszavonta t [Prohászkát] a felh kb l […] a keresztény magyarság élére. Mert a mi vezérünk. hirdeti a létharcot, annak a hungarizmusnak és krisztianizmusnak nevében, amelyet ellenfeleink számításból antiszemitizmusnak szeretnének lefokozni.” (Bangha Béla, 1918. október)
A hagyományos és az új magyar nemzetfogalom összehasonlítása
hagyományos, 19. századi nemzetfogalom
új, 20. századi nemzetfogalom (hungarizmus)
a nemzet összetartó ereje
közös anyanyelv, közös közös vallás kulturális örökség („kereszténység”)
jellemző
befogadó, integratív
kirekeszt , állag rz
ellenségkép
idegen ajkú nemzetiségek
zsidók, „zsidó” szellemiség (és akiket annak tartottak…)
Az új nemzetfogalom („hungarizmus”) jellemz i:
-- a „zsidókérdéssel” összefüggésben jött létre -- önmagát csupán reakciónak, önvédelemnek tekinti a zsidóság „támadására”, elutasítja az antiszemitizmust -- a magyarság lényegét az elkötelezett kereszténységben jelöli meg, felekezeti határok nélkül
Kitekintés: a „hungarizmus” fogalom az 1920-as években is a keresztény-nemzeti radikalizmus, a fajvédelem és a fasizmus magyar változatának szinonimája volt. „A zsidók folyton azt emlegetik, hogy az emberek megfeledkeztek a krisztusi szeretetr l, és a gyűlöletet teszik eszméikké. Nem így van, mert mi nem antiszemiták, hanem hungaristák vagyunk. Szégyen, gyalázat egy nép számára, ha a vezetést idegennek adja át saját otthonában, és saját maga ásta meg sírját, maga állítja ki és pecsételi le saját szégyenének bélyegével azt a bizonyítványt, hogy életképtelen. Mi akarjuk a magyar hazát szeretni, mi dolgozni akarunk, mi azt akarjuk, hogy itt els sorban a magyarságé legyen a vezetés, legyen azé az uralom.” (Prohászka Ottokár az Ébred Magyarok Egyesülete ceglédi nagygyűlésén, 1922. november 12.)
Děkuji pěkně za pozornost! Thank You for your attention! Köszönöm a figyelmet! Fazekas Csaba egyet. docens. Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet
[email protected] www.fazekascsaba.hu
