A hulladékprobléma nemzetközi vetületei dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár
[email protected] 2013. január 29.
MÉLYEN A FELSZÍN ALATT
TÁVOL A FÖLDTŐL
NEMZETKÖZI „FENNTARTHATÓSÁGI” PROGRAMOK
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA
KÜLÖNÖSEN KÁROS HATÁSÚ
..
ANYAGOK
A „LAKATLAN” KONTINENS
AZ ORSZÁGHATÁRON TÚL TENGER ÉS TENGERFENÉK
FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
1
Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások A
A
A
kibocsátás mértéke, összetevői a hulladékból származó kibocsátás globális szinten megközelíti a szén-dioxid egyenértékben számított összkibocsátás öt százalékát: * legnagyobb része a depóniagáz metántartalma, * kisebb része a szennyvízből származó kibocsátás (metán, dinitrogén-oxid), * hulladékégetés és komposztálás során bekövetkező kibocsátás (elsősorban szén-dioxid). nemzetközi szabályozás 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997 Kiotói Jegyzőkönyv * hulladékkezelésből eredő kibocsátások számításba vétele * e kibocsátások szabályozása is a nemzeti programokban
3% 4%
93%
Landfill Incineration w/o energy rec. Other waste treatment
A hulladékkezelésből eredő ühg-kibocsátások becsült arányai az EU-ban (2008)
kibocsátások elszámolása kibocsátások forrásairól és a nyelőkről beszámoló készül módszere hulladékokra is: É.v. Kormányközi Testület FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
2
Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások A
kibocsátások csökkentése A hatékony hulladékgazdálkodásnak számos klímapolitikai előnye is van. A hulladékképződés csökkentésének követelménye mellett a legnagyobb jelentősége a lerakókba kerülő szervesanyag-tartalmú hulladék csökkentésének van, ill. a lerakókból származó metánkibocsátás Source mérséklésének (e gáz kinyerésének Landfill CH és energetikai hasznosításának).
1990
1995
2000
2005
2010
2015
2020
a
760
770
730
750
760
790
820
Landfill CH4b
340
400
450
520
640
800
1000
Landfill CH4 (av. of a and b)
550
585
590
635
700
795
910
Wastewater CH4a
450
490
520
590
600
630
670
Wastewater N2Oa
80
90
90
100
100
100
100
Incineration CO2b
40
40
50
50
60
60
60
1120
1205
1250
1345
1460
1585
1740
4
Többre
van szükség A néhány területen tapasztalható kedvező változások nem tudják ellensúlyozni, hogy globális szinten tovább emelkedik az ühg kibocsátás; ehhez növekvő mértékben hozzájárulnak a hulladékokból származó kibocsátások.
Total GHG emissions
A hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások becslése MtCO2-eq (Forrás: IPCC, 2007)
FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
3
Egyes különösen káros hatású anyagok: nehézfémek Nehézfémek
a hulladékban és a hulladékból Pán-európai levegőkörnyezeti megfigyelési program keretében kezdtek foglalkozni nehézfémek - ólom, higany, kadmium - (antropogén) légköri kibocsátásának forrásaival, terjedésével és kiülepedésével. E légköri kibocsátási források sorában * fontos szerepet tölt be a hulladékégetés (települési és kőrházi h. égetése) * kisebb részben a lerakás. Nemzetközi megállapodások Pán-európai jk a nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről, 1998: * 1990. évi szintre való csökkentés h-égetésből eredő kibocsátásokat is beszámítva * égetőművek Hg kibocsátására határérték. * 2012 végén szigorították Globális egyezmény készül 2009 óta csak a higanyról. * tervezet kész, elfogadás 2013 végén * tételesen foglalkozik – összhangban a Bázeli Egyezménnyel – a higanyt tartalmazó hulladékokkal, azok ártalmatlanítási követelményeivel is FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
Ólomkibocsátások csökkenése a pán-európai (EMEP) térségben (Forrás: LRTAP, 2012)
4
Egyes különösen káros hatású anyagok: szerves szennyezők Környezetben
tartósan megmaradó szerves szennyezők A környezetbe kikerülő, ott tartósan megmaradó POP-nak súlyos egészségi, környezeti hatásai A felismerés a DDT-vel kezdődött. Többsége szintetikus úton előállított rovarirtó szer; talajban, vízben lassan bomlanak le, szárazföldi, vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak. Ipari folyamatok, szilárd tüzelőanyagok elégetése, hulladékégetés során is kerülnek a légkörbe, s a légkörön át nagy távolságokra is eljutnak. Nemzetközi megállapodások Pán-európai jk 1998: szabályozza 16 POP gyártását, felhasználását, nk. kereskedelmét, légköri kibocsátását (tiltás, átmeneti korlátozás), készletek ártalmatlanítását; hulladékégetés kibocsátási határértékeit. /módosítás Globális egyezmény, 2001: 12 POP gyártása, felhasználása, nk. kereskedelme, légköri kibocsátása, készletek, hulladékok ártalmatlanítása – de konkrét kibocsátási határértékek nélkül. /módosítás FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők „vándorlása” (GEO-3, 2002)
POP légköri kibocsátási trendek az Európai Környezeti Ügynökség államaira, 1990-2010 (EEA, 2012)
5
Az országhatáron túl: veszélyes hulladékok szállításának korlátozása Veszélyes
hulladékok A veszélyes hulladékok kezelése komoly és költséges feladat a fejlett országokban a szigorodó nemzeti szabályozások miatt e hulladékok és velük együtt a súlyos egészségi, környezeti problémák nagyobb mértékben jelentek meg a fejlődő országokban. A veszélyes hulladékok kategóriáinak meghatározását részletes vizsgálatok alapozták meg. Nemzetközi egyezmény Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról, 1989: szigorú feltételekhez kötötte e hulladékok más országokba történő szállítását Bázeli Tiltás, 1995: a fejlett országok vállalták, a továbbiakban semmilyen céllal nem szállítanak ilyen hulladékot fejlődő országba A végrehajtás problémái adatszolgáltatási problémák illegális hulladékszállítások, e-hulladék „útvonalak” FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
E-hulladék szállítások fejlődő országokba „hasznosítási” céllal (UNEP, 2002: Vital Waste Graphics. The great e-waste recyling debate)
6
Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből Tengeri
szennyeződés és hulladék Növekvő tengeri környezetterhelés: világszerte növekszik a hulladékmennyiség és hulladéklerakók létesültek tengerparti területeken, folyók mentén; a tengeri hajóforgalom, halászat, bányászati tevékenység nagy ütemben növekszik. Tengerbe kerülő hulladék nagy hányada műanyag: viszonylag gyorsan kis darabokra bomlik, a felszínhez közeli vízrétegben lebeg, bekerül a tengeri élőlények táplálékláncába. A tengeri hulladék különböző A tengeri hulladék más összetevőinek kategóriai az Atlanti óceán jelentős része lesüllyed a tengerfenékre. észak-keleti régiójában 2001-2006 között végzett Nemzetközi megállapodások vizsgálatok alapján (OSPAR, 2011) Egyezmény a hulladék lerakásból eredő tengeri szennyezésről 1972; jkv 1996: pár kivételtől eltekintve tiltja a hulladékok tengerbe lerakását, a hulladékégetést. Egyezmény a tengerjáró hajókról származó környezet-szennyezésről és az ott keletkező hulladékokról, 1973: tiltja a hajókról a szennyvíz és a hulladék tengerbe bocsátását. Tengerjogi Egyezmény, 1982 Globális program a szárazföldön folytatott tevékenységekből a tengerekbe kerülő hulladékról, szennyvízről, 1995 FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
7
Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből A
szabályok annyit érnek, amennyit azokból betartanak A tengerek szennyezésének megelőzésére, mérséklésére irányuló sokirányú nemzetközi szabályozás ellenére lesújtó a tényleges helyzet, amit szinte mindenütt a tengeri hulladék mennyiségének növekedése jelez. A Csendes-óceán északi térségében felfedezett – de tudományos vizsgálatokkal még nem eléggé alátámasztott – nagykiterjedésű „hulladék folt” (hulladék sziget, örvény): óriási mennyiségű műanyag hulladék kereng és lebeg a felszín közelében.
Tengeri áramlások a Csendes-óceán északi térségében és a „hulladék foltok” (Forrás: NOAA, 2010).
A regionális tengerekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatok hasonló tendenciákat mutatnak. FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
8
A „lakatlan” kontinens: környezetszennyezés, hulladékkezelés Kutatási
tevékenység és „melléktermékei” 1957-től (Nemzetközi Geofizikai Év) mind több kutatóállomás. A ~70 állomáson összességében évente néhány ezer ember. Szennyezésnek, hulladékoknak sok jele van az állomások térségében. Korábban a hulladékok nagy részétől megszabadultak: az elsodródó és elolvadó jégtömbbel együtt a rajta lévő hulladék is „eltűnt”. Nemzetközi szabályozás Antarktiszi szerződési rendszer alapja: 1959. évi egyezmény. Környezetvédelmi követelmények: 1991. évi jegyzőkönyv: * megtiltotta a bányászati tevékenységet (kivéve: kutatás), * szabályozta a h-gazdálkodás feladatait (hulladék lehetőleg abba az országba, ahonnan a tevékenységet szervezték) * a korábban hátrahagyott hulladékok felszámolása * a hulladék nyílt téri égetésének tiltása. A valóság Az előírások betartásával komoly gond van. Az elmúlt években végzett felmérések szerint pl az állomások többségén a szennyvizet semmilyen módon nem kezelik. FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
Állandó antarktiszi kutatóállomások, 2002.
Neko öböl (www.wired.com Report From Antarctica, J. Marlow, 2009)
9
Távol a Földtől: az űrhulladék problémája Az
űrhulladék mennyisége Az elmúlt ~50 évben több ezer objektumot bocsátottak fel. A Föld körül jelenleg keringő regisztrált mesterséges objektumok száma jóval meghaladta a tízezret a 2000 km-es távolságig terjedő földközeli pályán. A korábban felbocsátott objektumokból származó (a többi űreszköz számára veszélyesnek tekintett 1 cm átmérőnél nagyobb) űrhulladék darabjai: több mint háromszázezer. Nemzetközi megállapodások Az űrkutatás, az űr békés felhasználásának alapelvei, 1967: ezek során el kell kerülni annak káros szennyeződését Űrobjektumok által okozott károkról, a károkozásért viselt felelősségről, 1973 Űrhulladék mennyiségének mérséklésére útmutató, 2007 De: Az űrhulladék mennyisége növekszik: * mind többen és mind több objektumot bocsátanak fel, * annak ellenére, hogy már a tervezés során figyelmet szentelnek a biztonságra, az űrobjektumok sorsára, amikor majd azok használaton kívül kerülnek. FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
Az űrhulladék eloszlása, növekedése (NASA, 2009)
10
Mélyen a felszín alatt: ami a geológiai szerkezetekbe kerül Gázsajtolás
a mélybe A kitermelt kőolajból/földgázból leválasztják a kénhidrogén-széndioxid gázelegyet, s ezt földtani szerkezetekbe sajtolják. A mérgező kénhidrogén esetében ez költséghatékonyabb, mint a gáz kéntelenítése. A klímapolitika részeként foglalkoznak a szén- ill. gáztüzelésű erőművek füstgázából a széndioxid elkülönítésével, tárolásával (CCS). Ha a cél a légköri kibocsátás elkerülése, földalatti tárolás, akkor valójában gáznemű hulladék elhelyezéséről van szó. A szén-dioxid esetében nemzetközi problémák: * e gázkibocsátás glob. éghajlatvédelmi jelentősége miatt, * a tárolási hely kiválasztása és a szén-dioxid szállítása miatt. Sokan ellenzik e technológia alkalmazását. Nemzetközi vetületek 1997 Kiotói Jk.: „szén-dioxid elhelyezési technológiák” Módszertana: 2006 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Szén-dioxid tengerfenék alatti elhelyezése: 2007 tengerjogi egyezmények módosítása FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
A szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségei (IPCC, 2005)
11
Nemzetközi „fenntarthatósági” programok: az átfogó megközelítés szükségessége A
fenntartható fejlődés globális programja 1992 ENSZ Körny. és Fejl. Konferencia: „Feladatok a 21. századra” hulladékgazdálkodás * szilárd hulladék, szennyvíz: 2000-re minden országban h-minimalizálási politika fejletteknél a lerakókba kerülő hulladék mennyisége ne növekedjen csökkenjen a csomagolási hulladék; célok az újrahasználatra, hasznosításra, ártalmatlanításra. * veszélyes hulladék: csökkentés, önellátás és közelség elve alapján környezetkímélő kezelés, országhatáron túlra szállítás csökkentése 2002 „Rió+10”: a kitűzött célok nem teljesültek Végrehajtási Terv 2012 „Rió+20”: gond van sok korábbi kötelezettség végrehajtásával is + A fenntartható fogyasztás és termelés programkerete 2002: nem „fft” megváltoztatáshoz elvek, követelmények kellenek 2012: „fft” programok 10-éves kerete. Mit kell a „fft” alatt érteni: * fejlődés az ökológiai rendszerek eltartó képességének határain belül, * gazdasági növekedés szétválasztása a környezet terhelésétől, * erőforrás-használat és termelési folyamatok hatékonyságának javítása, * erőforrás-degradáció, szennyezés és hulladék csökkentése, 3R koncepció Feltételek sokasága ! A programkeret hatása, haszna? FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
12
Nemzetközi „fenntarthatósági” programok: a zöld gazdaság 2012
Rió+20: a fő téma a Zöld Gazdaság új gazdaságfejl. irány?, ami a f.f.-t, szegénység leküzdését, a természeti erőf-kkal való hatékony gazdálkodást is elősegíti UNEP, 2011: átmenet teendői/eszközei szakterületeken is Hulladékgazdálkodás - növekvő gondok, de lehetőség: * ipari hulladék - újrafeldolgozási arány megduplázása, * e-hulladék szinte teljes körű újrafeldolgozása, * települési szilárd hulladék újrafeld. arány 3,5x növelése * ezek gazdasági és foglalkoztatási előnyei .. , az átmenethez lényeges változások szükségesek: * hulladékpiac megerősödése, * egyes természeti erőf-k növekvő hiánya (piaci ár nő) * új, hatékony hulladékfeldolgozási technológiák. Záródokumentum alig van szó a ZG tényleges tartalmáról: .. megerősíti a képességünket, hogy a természeti erőf-kkal fenntarthatóan gazdálkodjunk a káros környezeti hatások mérséklése, az erőf-hatékonyság növelése és a hulladék csökkentése által külön: életciklus, 3R megközelítés, nemzeti és helyi hg politikák, veszélyes h-k megfelelő kezelésének fontossága, de bármilyen konkrét cél említése nélkül. Feltételek sokasága ! Az ajánlások hatása, haszna? FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
13
Összefoglaló Globális szinten a népesség, a termelési és fogyasztási volumen növekedése együtt járt a természeti erőforrások fokozódó felhasználásával, a környezetszennyezés mértékének és a hulladékok mennyiségének növekedésével. Az országok határait átlépő környezeti hatások, az emberi tevékenységekkel összefüggő mind kiterjedtebb környezetszennyezés felismerése nyomán megerősödött a nemzetközi környezetpolitikai együttműködés. A hulladékprobléma, annak számos következménye átlépte az országok határait. A legkritikusabbnak látszik * a különösen veszélyes anyagoknak a hulladékáramban való megjelenése, * a növekvő mértékű legális és illegális nemzetközi hulladékszállítás, * a nemzetközi területeken felhalmozódó hulladék (elsősorban a nyílt tengeren). Ezek megoldására megállapodások születtek vagy a célokat, intézkedéseket belefoglalták az átfogó nemzetközi programokba, más egyezményekbe. Fontos fejleménynek kell tekinteni ezek elfogadását, de a kötelezettségek és azok végrehajtására tett lépések összességükben egyelőre nem vagy csak részben tudják ellensúlyozni a növekvő hulladékproblémát. FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek
14
