HULLADÉKOK TERMIKUS HASZNOSÍTÁSA KONFERENCIA Budapest, 2014. október 07.
A HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN Bese Barnabás általános igazgatóhelyettes Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Miskolc
2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról 1. A törvény hatálya (3) Nem terjed ki a törvény hatálya
f) a fekáliára - ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki -, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel
2. Értelmező rendelkezések
1.anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet az energetikai hasznosítás kivételével; 2.ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyagvagy energiakinyerést eredményez; az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját a 2. melléklet tartalmazza; 8.energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel; 20.hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját a 3. melléklet tartalmazza; 49. veszélyes-hulladékégető mű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek
7. A hulladékstátusz megszűnése 9. § (1) Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: a)
meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,
b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.
A hasznosítás – ártalmatlanítás megítéléséhez vizsgálni kell a tevékenység átfogó célját :
•
Mi a hulladék égetésének valós (elsődleges) célja, van e szükség a tevékenységre hulladék nélkül?
•
Működik-e a tevékenység hulladék nélkül is?
•
Egyenértékű helyettesítésről beszélhetünk-e?
A tüzelőberendezésben felhasznált - eredeti (fosszilis) - tüzelőanyaggal azonos vagy magasabb fűtőértékű hulladék esetén > hasznosítás
Ecomissió Kft. Tiszaújváros
ÉMK Kft. Sajóbábony
MOL-TIFO, Tiszaújváros
5. A hulladékhierarchia
7. § (1) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni: a) a hulladékképződés megelőzése, b) a hulladék újrahasználatra előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását. (3) Az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesülése érdekében bizonyos hulladékáramok esetében az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység a hulladékhierarchia szerinti elsőbbségi sorrendtől eltérően is megválasztható. Ennek indokoltságát a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni. (4) A (3) bekezdés szerinti hulladékáramokat, valamint a vizsgálati elemzésre vonatkozó szabályokat az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
11. A hulladék hasznosítása 15. § (1) A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. (2) Hasznosítási művelet - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. (4) Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladékegyüttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyeshulladékégető műben égethető.
13. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása 19. § (1) Hulladék Magyarország területére az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben előírtak szerint hozható be. (2) Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet. 21. § A környezetvédelmi hatóság a 20. §-ban foglaltakon kívül a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával kapcsolatban akkor is kifogást emel, ha a) a hulladék behozatala hasznosításra szolgáló hulladékégető műbe irányul, és megállapítást nyer, hogy ez a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé, vagy b) a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését eredményezné.
35. Hatósági engedélyezés, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és felügyeleti díj 79. § (1) Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható. (6) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, illetve a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal. (7) Nem adható hulladékgazdálkodási, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély annak, továbbá nem vehető nyilvántartásba az, akinek vagy amelynek az önkormányzati vagy az állami adóhatósággal szemben köztartozása van. (8) A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 60 nap, a nyilvántartásba vételi eljárásokban 30 nap. (9) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (4)-(7) bekezdésben foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat részletesen meghatározhatja - a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet – (a rend . egységes szerkezetben tartalmazza a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás és a nyilvántartásba vételi elj. ált. szabályait)
80. § (1) A környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az engedélyes azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel), b) a hulladék fajtáját, típusát és mennyiségét, c) az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett területet, e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint f) az engedély időbeli hatályát. (2) A környezetvédelmi hatósági nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a nyilvántartásba vételre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJazonosítók, statisztikai számjel), b) a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző telephelyének pontos címét, valamint d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladék fajtáját, jellegét.
38. Felhatalmazó rendelkezések (2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: 4. a hulladék termikus kezelésének technikai követelményeit és részletes szabályait;
2. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez Ártalmatlanítási műveletek D10 Hulladékégetés szárazföldön; 3. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez Hasznosítási műveletek R1 Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása; R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel); R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása; R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1-R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés); R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén az elszállításig történő átmeneti tárolás kivételével, ahol az átmeneti tárolás a 2. § (1) bekezdésének 17. pontja szerinti előzetes tárolást jelenti).
A települési hulladékot feldolgozó égetőmű tevékenysége csak abban az esetben minősül R1 szerinti hasznosítási műveletnek, ha energiahatékonysága megegyezik vagy meghaladja a) a 0,60-ot a működő és 2009. január 1-je előtt engedélyezett létesítmények esetében, b) a 0,65-ot a 2008. december 31. után engedélyezett létesítmények esetében, a következő képlet használatával: Energiahatékonyság = (Ep - (Ef + Ei))/(0.97 x (Ew + Ef)) ahol: Ep: éves hőenergia- vagy elektromosenergia-termelés. Kiszámítása: az energia elektromos áram formájában szorozva 2,6-el és a kereskedelmi használatra előállított hőenergia szorozva 1,1-el (GJ/év) Ef: a rendszer éves energiainputja a gőz termeléséhez hozzájáruló tüzelőanyagokból (GJ/év) Ew: a kezelt hulladék energiatartalma éves szinten a hulladék nettófűtőértékével számítva (GJ/év) Ei: éves bevitt energia az Ew és az Ef kivételével (GJ/év) 0,97: a fenékhamu és a sugárzás miatt bekövetkező energiaveszteség-faktor.
3/2002. /II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 1. § (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a nem szennyezett, illetve vegyi anyaggal nem kezelt aa) mezőgazdaságból és erdészetből származó növényi hulladékot, ab) élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladékot, ha az égetéskor keletkező hő hasznosításra kerül, ac) a cellulóztermelésből és a papírnak rostszuszpenzióból történő előállításából származó rostos növényi hulladékot, ha a hulladék a termelés helyén kerül együttégetésre, és a keletkező hő hasznosításra kerül, ad) fahulladékot, kivéve azon fahulladékot, amely anyagában vagy felületén történt kezelése következtében tartalmazhat halogénezett szerves vegyületeket, illetve ezek kísérővegyületeit vagy nehézfémeket és azon hulladékot, amely jelentős hányadban tartalmaz építésből és bontásból származó kezelt faanyagot, ae) parafahulladékot kezelő létesítményekre;
1. § (5) A rendeletet alkalmazni kell abban az esetben is, ha hulladékanyagok felhasználásával készült tüzelőanyagot vagy hulladékgázt égetnek. Az engedélyezési eljárás sajátos szabályai A hulladék fogadása és átvétele Az üzemeltetés sajátos feltételei 5. § (10) Az égető-, együttégető művekben keletkező hőt a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani kell. Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei Előírások a füstgáztisztító egységből származó szennyvízkibocsátásokra
Geosol Kft. Halmajugra
Engedélyek: előkezelés, hasznosítás
A hasznosítási engedély tartalma •Besorolása a Ht. 3. számú melléklete szerint •Hulladékfajták és –mennyiségek •A tevékenység műszaki és környezetvédelmi leírása A Kft. Halmajugra külterület 07/21 és 07/48 hrsz. alatti bérelt telephelyén nem veszélyes hulladékok előkezelését, illetve hasznosítását végzi. A Kft. hasznosítási tevékenysége során energetikailag hasznosítható nem veszélyes hulladékokból, hasznosítási művelet útján állandó minőséggel (tüzeléstechnikai, kibocsátási stb.) rendelkező, fosszilis tüzelőanyagot helyettesítő minősített, terméktanúsítvánnyal ellátott szilárd alternatív tüzelőanyag termékeket (ATAMIX-1, ATAMIX-2) állít elő. A szilárd újrahasznosítható tüzelőanyag (SRF) előállítás az annak kritériumrendszerét tartalmazó MSZ CEN/TS 15359:2012. szabvány és a szabvány keretein belül a vevői igények szerint zajlik a bérelt telephelyen. Az SRF gyártási követelményeinek történő megfelelés érdekében, engedélyes MSZ EN ISO 9001:2009 és az MSZ EN ISO 14001:2005 minőségirányítási és környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be. A nevezett ISO szabvány szerint auditált telephelyi tevékenység: ”Alternatív tüzelőanyag termék előállítása; biomassza előkészítése.”
A hulladékok átvételi ellenőrzése: a hulladékok beszerzését az engedélyes auditált (ÉMI-TÜV SÜD Kft. nyilvántartási szám: MS 1024-042 / MS 1024/K-042) minőségirányítási rendszere szabályozza. Az SRF-ek gyártásának körülményeit és szabályrendszerét az MSZ CEN/TS 15359:2012. szabvány, valamint az MSZ EN ISO 9001:2009 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti minőségirányítási és környezetközpontú irányítási rendszer rögzíti és így a beérkezett hulladékoknak (valamint a késztermékeknek) teljesíteniük kell ezek követelményeit és irányelveit. A hasznosítási tevékenység végzését megelőzően az engedélyes munkatársai elvégzik a beszállított hulladékok átvételkori ellenőrzését, a telephelyen telepített 60 tonna teherbírású közúti hídmérlegen történő mérlegelését, nyilvántartásba vételét és kontrollminta vételezését. A nem megfelelő hulladék szállítmányok átvétele elutasításra kerül. A hasznosítás során kizárólag olyan nem veszélyes hulladékokat használnak fel, amelyek szárazanyag-tartalomra vetítetten minimum 99%-ban tartalmaznak éghető komponenseket, illetve a Ht. 1. sz. melléklete szerinti veszélyességi jellemzőkkel nem rendelkeznek.
Az SRF termékek minőségellenőrzése: A kitárolást követően megtörténik az ISO szabvány szerinti minőségellenőrzés. Az SRF termékek meghatározásához az MSZ CEN/TS 15359:2008 szabvány és az egyéb EU szabványok mintavételi hely kialakítását, mintavételt, laboratóriumi elemzést és kiértékelést követelnek meg. Ennek megfelelően a gyártástechnológiai mintavételezés az engedélyes belső szabályzata szerint, akkreditált mintavételi helyeken történik az erre a tevékenységre akkreditált szervezet útján. Az SRF termék minősítése az „SRF Minősítés” megnevezésű, az engedélyes által készített dokumentációban leírtak alkalmazásával történik. Az eljárás határozza meg az engedélyes által termelt SRF-ek minősítési és besorolási folyamatát és az ahhoz kapcsolódó dokumentálási folyamatokat. Az SRF termékek besorolása: hulladékokból készült szilárd újrahasznosítható tüzelőanyag késztermék. TESZOR szám: E38. 11. 59. A termékek minősítése: Az előállított termékek megfelelnek az MSZ CEN/TS 15359:2008 szabványnak.
Előírások •A kezelésre átvett hulladékok PVC-tartalmát ellenőrizni kell. Az ellenőrzés eredményeként biztosítani kell, hogy a felhasználásra kerülő hulladékok PVC tartalma ne legyen több, mint 0,6 m/m %. •Az átvételi követelményeket nem kielégítő hulladék átvételét meg kell tagadni.
•Az SRF késztermékeknek a „Szilárd újrahasznosítható tüzelőanyagok. Jellemzés és osztályok.” megnevezésű MSZ CEN/TS 15359:2008 szabvány, valamint a szabvány használatához szükséges, a szabványban hivatkozott dokumentumok szerinti megfelelőségét folyamatosan ellenőrizni és dokumentálni szükséges, különös tekintettel az ún. kötelezően megadandó tulajdonságokra. Az ellenőrzések folyamatát és eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a nyilvántartás részeként kell kezelni, és azokat az ellenőrzés során be kell mutatni.
•A hasznosítási tevékenység során előállított termékeket minősíteni kell. A termékek kizárólag az ÉMI-TÜV SÜD Kft. által kiállított Tanúsítvány birtokában, az abban foglalt besorolásának megfelelő paraméterekkel értékesíthetők. A termékek ÉMI-TÜV SÜD Kft. tanúsítványában rögzített NCV Cl Hg besorolását évente annak mintavételezésére és vizsgálatára akkreditált szervezettel be kell vizsgáltatni és a megfelelőséget dokumentációval kell alátámasztani. A dokumentációkat öt évig meg őrizni. Az értékesítés során a terméket el kell látni a gyártó fenti szabvány szerinti „Megfelelőségi Nyilatkozat”ával, amelyben fel kell tüntetni azt is, hogy a termék lakossági forgalomba nem hozható. Megfelelőségi nyilatkozat hiányában az alternatív tüzelőanyagot hulladéknak kell tekinteni. •Amennyiben a hulladék bevizsgálását követően a megfelelőségi igazolás nem teszi lehetővé a hasznosítási cél szerinti felhasználást, a nem minősített, újrafeldolgozott hulladékokat továbbra is hulladéknak kell tekinteni és azokat érvényes kezelési engedéllyel rendelkező szervezet részére át kell adni!
•Az előállított SRF átadását megelőzően a szükséges vizsgálatok elvégzésével igazolni kell, hogy a termék a további felhasználását végző szervezet engedélyében foglalt kritériumoknak pl.: PVC-tartalom, nehézfémtartalom stb. megfelel. •Amennyiben a hasznosítás bármely okból meghiúsul, úgy a hulladékokat – a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokra figyelemmel – késedelem nélkül át kell adni, környezetvédelmi hatóság által átvételre feljogosított szervezet részére további kezelésre (hasznosításra vagy ártalmatlanításra). •Az SRF termékek csak együttégető létesítményekben (pl. hőerőműben, cementgyárban), ipari szintű energetikai hasznosítás keretében, a hagyományos tüzelőanyagokhoz keverten megvalósított együttégetéssel hasznosíthatók. •Az előállított SRF termékek kizárólag olyan felhasználók részére adhatók át, amelyeknek a kialakítása, üzemeltetése megfelel a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet követelményeinek, illetve a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek.
Mátrai Erőmű
Hejőcsabai cementgyár Határértékek – normál tüzelőanyaggal > < hulladékkal
Bioenergy Miskolc
Mátrai Erőmű
Megnevezés
Mennyiség
Barnaszén
8 000 000 tonna/év
Biomassza (melyek körét a 3/2002. (II. 22) KöM rendelet 1.§ (2) bek. a) pontja nevesíti)
A mindenkori érvényes energia hivatali engedély szerint
Hulladék (azonosító kód: EWC 19 12 10; 19 12 12)
300 000 tonna/év
Egyéb hulladékok az I.1.8.a., pont és az ahhoz tartozó táblázat szerint ATAMIX-1 és ATAMIX-2 megnevezésű, éghető hulladékok hasznosítása révén a Geosol Kft. által előállított tüzelőanyag
A Geosol Kft. hasznosítási engedélye függvényében: jelenleg 70 000 t/év
Folyamathoz felhasznált ivóvíz minőségű víz
1000-1200 m3/nap
Nyersvíz
6 000 000-10 000 000 m3/év
Mészkő
330 000 tonna/év
Földgáz
60 000 000 Nm3/év
Olaj
36 000 tonna/év
Az Erőmű anyag- és energiafelhasználása, valamint termelési adatai 20082012. év között: Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
Barnaszén
tonna/év
7 893 617
7 917 452
8 147 237
8 569 795
8 100 208
Biomassza
tonna/év
401 517
441 512
437 149
346 549
331 868
Hulladék
tonna/év
30 706
33 135
83 872
39 195
37 701
Atamix -1
tonna/év
-
-
-
5 190
12 300
Nyersvíz
em3/év
9 180
9 400
9 130
10 280
9 590
Mészkő
tonna/év
348 614
257 466
372 279
401 502
377 368
Földgáz
Nm3/év
77 314 055
71 979 548
64 424 155
50 039 207
35 924 191
Olaj
tonna/év
9 873
10 659
10 016
6 669
7 170
A hulladékok fogadása: A szelektíven gyűjtött települési hulladékból előállított éghető frakció beszállítása elsődlegesen a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonát képező, Halmajugra település külterületén található Geosol Kft. által bérelt telephelyre érkezik. Az előkezelő-feladó rendszer meghibásodása esetén lehetőség van az Erőmű szénterére zárt (min. ponyvával fedett), billenthető, illetve ún. mozgó-platós tehergépjárművekkel történő hulladék beszállításra is. Az együttégetendő hulladékok - normál üzemmenet esetén - szállítószalagon érkeznek a Geosol Kft-től az Erőműbe. Az átvett hulladékok mennyiségét a beépített szalagmérlegen történő mérlegeléssel határozzák meg. Az átvett ill. az átadott hulladékok összetételére vonatkozó vizsgálatokat a Geosol Kft. végzi és végezteti a vonatkozó szerződés alapján folyamatosan dokumentálja azokat a Mátrai Erőmű Zrt. felé.
A kezelhető hulladékok jellemző paraméterei (fogadási paraméterek): fűtőérték alsó középérték : 12.000 kJ/kg szemcsézettség : max. 50 mmx50 mm hamutartalom : <30 m/m % térfogatsúly : 0,25 t/m3 klór : < 1 m/m % PVC : < 0,6 m/m % fluór : < 0,1 m/m % PCB : < 10 mg/kg szárazanyag PCP : < 5 mg/kg szárazanyag kadmium : < 9 mg/kg szárazanyag thallium : < 2 mg/kg szárazanyag higany : < 1 mg/kg szárazanyag arzén : < 8 mg/kg szárazanyag kobalt : < 30 mg/kg szárazanyag króm : <250 mg/kg szárazanyag réz : <800 mg/kg szárazanyag mangán : <600 mg/kg szárazanyag nikkel : <160 mg/kg szárazanyag ólom : <400 mg/kg szárazanyag antimon : < 60 mg/kg szárazanyag ón : <120 mg/kg szárazanyag cink : <250 mg/kg szárazanyag vanádium : < 40 mg/kg szárazanyag
Monitoring: Valamennyi tüzelőberendezéshez a füstgáz állapotát mérő és rögzítő rendszer került kialakításra az elektrofilterek utáni szakaszba, illetve a kénleválasztó abszorberek után. Az elektromos porleválasztók után egy-egy mérőeszköz van beépítve, melyek a füstgáz kén-dioxid, szén-monoxid, szilárd anyag, oxigén és nitrogén-oxid koncentrációját, a csatornanyomást és a hőmérsékletet mérik folyamatosan a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendeletben foglaltak szerint. A Mátrai Erőmű Zrt. 2013. február 13-tól a folyamatos adatátvitelhez hozzáférést biztosított a Felügyelőség részére. A mérőműszereknél évente kalibráló és ellenőrző méréseket is végeznek. A kénleválasztó abszorberek után szintén folyamatosan mérik a füstgáz kén-dioxid, nitrogén-oxid, oxigén és szilárd anyag tartalmát, a hőmérsékletet és a csatornanyomást. A Mátrai Erőmű Zrt. a működésével járó levegőminőségi hatások ellenőrzésére az Erőmű körüli 3 db mérési ponton (Detk, Domoszló, Gyöngyös), az ÉMIKTVF mérőhálózatában nitrogén-dioxid, kén-dioxid mérés történik.
Az együttégető műben naponta az EWC 191210 és a 191212 azonosító kóddal rendelkező hulladékokból együttesen maximum 3 300 tonna hulladék égethető el, az alábbiak szerint: −I. számú kazánban: max. 520 tonna/nap (megközelítően 20% tömegarány) −II. számú kazánban: max. 520 tonna/nap (megközelítően 20% tömegarány) −III. számú kazánban: max. 1400 tonna/nap (megközelítően 20% tömegarány) −IV. számú kazánban: max. 1400 tonna/nap (megközelítően 20% tömegarány) −V. számú kazánban: max. 1400 tonna/nap (megközelítően 20% tömegarány) Az együttégető műben a fentiekben nem nevesített hulladékfajtából együttesen naponta maximum 1 200 tonna hulladék égethető el, az alábbiak szerint: −I. számú kazánban: max. 130 tonna/nap (megközelítően 5% tömegarány) −II. számú kazánban: max. 130 tonna/nap (megközelítően 5% tömegarány) −III. számú kazánban: max. 350 tonna/nap (megközelítően 5% tömegarány) −IV. számú kazánban: max. 350 tonna/nap (megközelítően 5% tömegarány) −V. számú kazánban: max. 350 tonna/nap (megközelítően 5% tömegarány)
Előírások: • Több mint 1% szerves kötésben lévő halogént (klórban kifejezve) tartalmazó hulladék nem égethető. • Az égetésre kerülő hulladék PVC tartalma nem lehet több mint 0,6 tömeg%. • A hulladék égetése csak azokban a kazánokban történhet, amelyek füstgáza az abszorberekre van vezetve az égetés teljes időtartama alatt. • Az együttégetés esetén ellenőrizni kell a technológiában üzemszerűen nagy mennyiségben keletkező, minősített hulladékok – pernye és REA-gipsz – összetételét arra figyelemmel, hogy azok megfelelnek-e a minősítések, valamint a hozzájuk kapcsolódó felhasználások eredeti feltételeinek. A minősítéseket megalapozó határozatokban vagy az azt megalapozó dokumentációkban szereplő értékektől való eltérésről értesíteni kell a felhasználókat.
• A hulladék szállítmány csak abban az esetben vehető át, ha a hulladék átadója laboratóriumi vizsgálatokkal dokumentálta jelen határozat I.1.8.b. pontjában szereplő minőségi paraméterek teljesülését. • Égetésre csak a fogadás során átvizsgált, jelen határozat I.1.8.b. pontjában szereplő minőségi paramétereket dokumentáltan teljesítő hulladék kerülhet. • A káros összetevők bevitelének elkerülése érdekében a Geosol Kft.-től – az erre vonatkozó megállapodás (hasznosítási szerződés) alapján - meg kell követelni a Geosol Kft-hez beérkező hulladékok szállítmányonkénti átvizsgálását, gyorstesztekkel történő ellenőrzését, valamint a Mátrai Erőmű Zrt. részére átadott hulladékok összetételének – az átadó szállítószalagon kialakított mintavételi helyen naponta vett mintákból képzett negyedéves átlagmintákból történő – rendszeres, akkreditált laboratórium által elvégzett vizsgálatát. Fenti vizsgálati eredmények, valamint a Geosol Kft.-hez beérkező szállítmányok átadó által csatolt vizsgálati jegyzőkönyvek másolatának folyamatos átadását a Geosol Kft-től ugyancsak meg kell követelni.
1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek
50.Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól 51.Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény méretmegkötés nélkül
2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 5. Hulladékkezelés 5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint: a) biológiai kezelés (D8), b) fizikai-kémiai kezelés (D9), c) elegyítés vagy keverés az a)-b), valamint d)-k) alpontban és az 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D13), d) újracsomagolás az a)-c), valamint e)-k) alpontban és a 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D14), e) oldószerek visszanyerése, regenerálása (R2), f) szervetlen anyagok újrafeldolgozása, visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével (R5), g) savak vagy lúgok regenerálása (R6), h) szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése (R7), i) katalizátorok összetevőinek visszanyerése (R8), j) olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata (R9), k) felszíni feltöltés (D4).
5.2. Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása a) hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül, b) hulladékégető művekben veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitáson felül.
5.3. Nem veszélyes hulladékok a) ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével: aa) biológiai kezelés, ab) fizikai-kémiai kezelés, ac) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából, ad) salak és hamu kezelése, ae) fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
b) hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével: ba) biológiai kezelés, bb) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából, bc) salak és hamu kezelése, bd) fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit, c) kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.
3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek 106. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) 10 t/nap kapacitástól b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül 107. Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep a) 10 t/nap kapacitástól b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül 109. Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep a) önálló telepként méretmegkötés nélkül (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól
Köszönöm a megtisztelő felkérést!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
