„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Nyilvános egyeztetés előtti tervezet!!!!!
Sarród 2013
Pályázat azonosítója HUFH20007 Péri-repülőtér 272/2001/3/3/2012
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Tel: 003699537620 Fax: 003699537621 E-mail:
[email protected] Web: http://www.ferto-hansag.hu
BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21. Tel/Fax: 0052541780 E-mail:
[email protected] Web: http://www.bioaquapro.hu
Felelős tervező Takács Gábor Vezető szakértők Takács Gábor (természetvédelem) Burda Brigitta (agrár) Közreműködő szakértők dr. Kalmár Sándor Flóris Peszlen Roland Váczi Miklós dr. Kiss Béla
© Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2013
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
2
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.......................................................................................................................................................................1 I. Natura 2000 fenntartási terv.............................................................................................................................................3 1.A terület azonosító adatai...................................................................................................................................................4 1.1.Név..................................................................................................................................................................................4 1.2.Azonosító kód...............................................................................................................................................................4 1.3.Kiterjedés.......................................................................................................................................................................4 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek.........................................................................................4 1.4.1.Jelölő élőhelyek....................................................................................................................................................4 1.4.2.Jelölő fajok............................................................................................................................................................4 1.5.Érintett települések.....................................................................................................................................................4 1.6.Egyéb védettségi kategóriák.....................................................................................................................................4 1.7.Tervezési és egyéb előírások.....................................................................................................................................5 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv.......................................................................................................................5 1.7.2.Településrendezési eszközök............................................................................................................................5 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek..................................................................................................................5 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek..........................................................................................5 1.7.5.Halgazdálkodási tervek.....................................................................................................................................5 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv............................................................................................................................5 1.7.7.Egyéb tervek.........................................................................................................................................................5 1.7.8.Jogerős engedélyek.............................................................................................................................................5 1.7.9.A tervezés során figyelembe vett fontosabb jogszabályok.......................................................................5 2.Veszélyeztető tényezők........................................................................................................................................................6 3.Kezelési feladatok meghatározása....................................................................................................................................8 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...........................................................................................8 3.1.1.Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):.................................................................................................8 3.1.2.Természetvédelmi célkitűzések (SDF 6.2 Management)...........................................................................8 3.2.Kezelési javaslatok.......................................................................................................................................................8 3.2.1.Élőhelyek kezelése..............................................................................................................................................8 3.2.2.Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés..................................................................................................10 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések.................................................................................................................................11 3.2.4.Kutatás, monitorozás.......................................................................................................................................11 3.2.5.Mellékletek.........................................................................................................................................................12 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében....................................................................................................................................................................13 3.3.1.Agrártámogatások............................................................................................................................................13 3.3.2.Pályázatok..........................................................................................................................................................14 3.3.3.Egyéb...................................................................................................................................................................15 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja............................................................................................15 3.4.1.Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................................................................15 3.4.2.A kommunikáció címzettjei............................................................................................................................16 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel....................................................................................16 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció....................................................22 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése....................................................................................................................23 1.1.Környezeti adottságok.............................................................................................................................................23 1.1.1.Éghajlati adottságok........................................................................................................................................23 1.1.2.Vízrajzi adottságok...........................................................................................................................................24 1.1.3.Talajtani adottságok........................................................................................................................................24 1.2.Természeti adottságok..............................................................................................................................................24
1
Tartalomjegyzék 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek.......................................................24 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok..................................................25 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok........................................................26 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok..............................................................................27 1.3.Területhasználat.........................................................................................................................................................28 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás.....................................................................................................................28 1.3.2.Tulajdoni viszonyok.........................................................................................................................................28 1.3.3.Területhasználat és kezelés............................................................................................................................28 2.Felhasznált irodalom..........................................................................................................................................................30 3.Térképek................................................................................................................................................................................31
2
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
I. Natura 2000 fenntartási terv
1.A terület azonosító adatai
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:
Péri-repülőtér
1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUFH20007
1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 214,9 ha
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek •
Síksági pannon löszgyepek (6250)*
1.4.2. Jelölő fajok •
Ürge (Spermophillus citellus)
1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.. Település Pér
Érintett terület Település területének érin(ha) tettsége (%) 214,9 6,8
1.6. Egyéb védettségi kategóriák A tervezési területen egyéb védettség típus nem fordul elő. Típus
Kód
Név
Kiterjedés
4
Védetté nyilvánító jogszabály száma
1.A terület azonosító adatai
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv •
A tervezési terület nem minősül védett természeti területnek így természetvédelmi kezelési terv sem készült rá.
1.7.2. Településrendezési eszközök •
Pér község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) rendelete a helyi építési szabályzatról szóló (8/2005. (VII.12.) ÖKR rendelettel, 9/2009. (VIII.19.) ÖKR rendelettel, 2/2010. (III.17.) ÖKR rendelettel egységes szerkezetbe foglalva)
1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •
A tervezési területen erdő nem található, így körzeti erdőterv nem vonatkozik rá.
1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •
A tervezési terület vadgazdálkodás alól kivont terület, így a körzeti vadgazdálkodási terv és üzemterv nem vonatkozik rá.
1.7.5. Halgazdálkodási tervek •
A tervezési területen halgazdálkodásra alkalmas vízterület nem található.
1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •
A tervezési területen nem található olyan víztest, amelyre a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (1.4 Marcal tervezési alegység) intézkedést írna elő.
1.7.7. Egyéb tervek • •
•
Győr-Moson-Sopron megye hosszútávú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja (2007) – 19/2007. (III.23.) MTT határozat Győr-Pér Repülőtér fejlesztése 3 alprojektben: • 1. alprojekt: pálya- és vízépítés, • 2. alprojekt: fénytechnikai rendszer fejlesztése, • 3. alprojekt: ILS-DME berendezés. 2309/2002. (X. 10.) Korm. határozat Győr—Pér repülőtér nyilvános kereskedelmi repülőtérré fejlesztéséről
1.7.8. Jogerős engedélyek • • •
H-10940-5/2000 A péri repülőtér hatályos környezetvédelmi engedélye 9590-24/2012 (Győr-Pér Repülőtér Kft. péri repülőtér fejlesztésének előzetes vizsgálata) 14/6086-21/2012 Reflex Környezetvédő Egyesület fellebbezése a 9590-24/2012 határozat ellen – az elsőfokú határozatot helybenhagyta
1.7.9. A tervezés során figyelembe vett fontosabb jogszabályok •
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 5
1.A terület azonosító adatai
• •
• • •
269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet - a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet - az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről 2009. évi XXXVII. törvény - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 1996. évi LIII. törvény - a természet védelméről
2. Veszélyeztető tényezők A tervezési terület jelölő élőhelyei és fajait a területen belül veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban mutatjuk be: Kód
Veszélyeztető tényező neve Jelentősége
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? ? 6260 – Hatás: negatív – A repülőtér esetleges továbbfejlesztése az élőhely számára alkalmas területek csökkenéséhez vezethet. Spermophillus citellus – Hatás: negatív – A repülőtér esetleges továbbfejlesztése a faj számára alkalmas területek csökkenéséhez vezethet. 10% Rendszeres előfordulása zavarást és kis mértékű taposást okoz.
E02.03
egyéb ipari vagy kereskedelmi terület
M
G01.05
vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás belvízviszonyok megváltoztatása
M
H
~50%
A.03
gyepterület kaszálása/vágása
H
~80%
A04.03
pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya
H
~80%
A03.01
intenzív, vagy intenzívebb kaszálás
H
~80%
J02.05.02
6
Spermophillus citellus – Hatás: negatív – Az időszakos, extrém magas belvíz az ürgeállományra végzetes hatással is lehet. 6260 – Hatás: negatív – A túl gyakori kaszálás, illetve a kaszálék területen hagyása az élőhely degradálódását eredményezi. Spermophillus citellus – Hatás: pozitív – A röviden tartott fű kedvező az ürge számára. 6260 – Hatás: negatív – A legeltetés elmaradása a gyep leromlásához vezet. Spermophillus citellus – Hatás: negatív – A legeltetés elmaradása az ürge eltűnéséhez vezet. 6260 – Hatás: negatív - Az intenzív kaszálás a gyep jellegtelenedését, a kaszálék területen hagyása pedig a gyep avarosodását okozza Spermophillus citellus – Hatás: pozitív – Az intenzív kaszálás alkalmasabbá teszi a gyepet az ürge számára.
2.Veszélyeztető tényezők
D.04.01
repülőtér
L
100%
6260 – Hatás: negatív – A repülőtér jelleg a gyep legeltetéssel történő kezelését akadályozza Spermophillus citellus – Hatás: pozitív – Repülőtér nélkül valószínűleg szántó lenne, ami alkalmatlan az ürge számára.
A tervezési terület jelölő élőhelyei és fajait a területen kívülről veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban mutatjuk be: Kód J02.05.02
Veszélyeztető tényező neve Jelentősége belvízviszonyok tatása
megváltoz-
H
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? ~50% Spermophillus citellus – Hatás: negatív – Az időszakos, extrém magas belvíz az ürgeállományra végzetes hatással is lehet.
Magyarázat: Jelentőség: H= magas; M=közepes; L=alacsony Érintett terület nagysága (csak gyep, épületek, kifutó, egyéb mesterséges levonva)
7
3.Kezelési feladatok meghatározása
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése 3.1.1. Pioritás (SDF 4.2 Quality and Importance): Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: Élőhelytípusok • Síksági pannon löszgyepek (6250)* Fajok • Ürge (Spermophilus citellus) (1335)
3.1.2. Természetvédelmi célkitűzések (SDF 6.2 Management) 3.1.2.1. Általános célkitűzés: •
•
A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A mesterséges élőhelyek (pl. hangárok, kifutópálya stb.) területe ne növekedjék a jelenleginél nagyobbra.
3.1.2.2. Specifikus célok: Ürge (Spermophilus citellus) • A gyep magasságát az ürge számára megfelelően alacsonyan (3-8 cm) kell tartani március tól októberig.
3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terü let kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem álla pít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegye nek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A tervezési terület kezelését a terület jellege miatt (repülőtér) alapvetően két részre célszerű bon tani. A repülésbiztonsági szempontból kiemelt területeken (kifutópálya környéke, vészleszálló, füves kifutó, világítóegységek környezete) a rendszeres kaszálás a célszerű, amely kedvez az ürgé nek, de nem nem javítja (sőt, nem megfelelően végezve tovább ronthatja) a gyep állapotát. A terü -
8
3.Kezelési feladatok meghatározása let fennmaradó részén azonban kedvezőbb kezelés a legeltetés, ami mind a jelölő élőhely, mind az ürge számára megfelelő.
3.2.1.1. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok
Gyepkezelés 1. (KGY1) Élőhelytípus:
OC és H4a (egy része)
Érintett terület:
Kifutópálya közvetlen környéke, világítóegységek környezete (lásd. 1 térkép)
Használat:
Kaszálás (ha a repülésbiztonsági szempontok engedik, akkor természetvédelmi szempontból legeltetés is lehet – Gyepkezelés 2.)
Kezelési előírások:
Kötelező előírások • 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően Önkéntes vállalások • Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. (GY20) • A gyepet évente legalább kétszer, de maximum háromszor kell kaszálni (GY81 módosított) • Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. (GY84) • Szénát a kaszálást követően 2 héten belül le kell hordani a területről. (GY87 módosított) • A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. (GY98) • Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64)
Gyepkezelés 2. (KGY2) Élőhelytípus:
OC és H4a (egy része)
Érintett terület:
Egyéb területek (lásd. 1 térkép)
Használat
Legeltetés, ennek hiányában kaszálás
Kezelési előírások:
Kötelező előírások • 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően Önkéntes vállalások legeltetés esetén • A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) • A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45) • Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t. (GY51) • Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál. (GY53) 9
3.Kezelési feladatok meghatározása
• Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. (GY105) • Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) • Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Önkéntes vállalások kaszálás esetén • A gyepet évente legalább kétszer, de maximum háromszor kell kaszálni (GY81 módosított) • Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. (GY84) • Szénát a kaszálást követően 2 héten belül le kell hordani a területről. (GY87 módosított) • A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. (GY98) • Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64)
3.2.1.2. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok
Területrendezés és területfejlesztés •
•
A tervezési terület beépítettségének és a mesterséges felületek növelése, egyúttal a gyepek kiterjedésének csökkentése nem kívánatos. A további beépítés, felületek burkolása a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható gyepterületek kiterjedését csökkenti, megakadályozva ezzel azok helyreállítását. A tervezési terület környezetében (5 km) szélerőműparkok létesítése nem kívánatos. A tervezési terület a környező területeken fészkelő nagy testű ragadozómadarak táplálkozóterülete. Az ide érkező és innen távozó egyedeket az esetlegesen telepítendő szélerőmű parkok veszélyeztetik.
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A területen élőhelyrekonstrukcióra vagy élőhelyfejlesztésre nincs vagy csak nagyon korlátozottan lehetőség, az élőhelyek állapotának javítása érdekében a gyep megfelelő módon történő fenntartó kezelése valószínűleg elégséges. Hosszú távon nem zárható ki, hogyha a gyep állapota a fenntartó kezelés következtében nem javul jelentősen, akkor egyes löszgyepi fajok mesterséges betelepítése szükségessé válhat, ennek eldöntése érdekében azonban min. 5-10 évet célszerű várni.
10
3.Kezelési feladatok meghatározása
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Ürge (Spermophillus citellus) Az ürgeállomány 2010-es összeomlása miatt (a faj jelenleg nem fordul elő észlelhető mennyiségben) feltétlenül beavatkozás szükséges a jelöléskori állapot helyreállítása érdekében. A fajt korábban számos helyre sikerrel visszatelepítették (FHNPI - éppen a péri állományból), így haladéktalanul meg kell kezdeni az állomány megerősítését visszatelepítéssel. Javasolt felelős: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Javasolt közreműködő: Győr-Pér Repülőtér Kft. Előzetes tervezés: áttelepítési terv készítése szükséges Szükséges engedélyek: természetvédelmi hatósági
3.2.4. Kutatás, monitorozás Ürgemonitoring A 2000-ben megkezdett fajmonitorozási tevékenységet folytatni kell a területen, de az állomány összeomlása és a fenntartó kezelések szétválasztása miatt célszerű módosítani. A kijelölt mintavételi hely kisebb módosítással megtartható, de min. 1 db új mintaterület kijelölése szükséges. Javasolt felelős: Javasolt közreműködő: Javasolt módszertan:
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Győr-Pér Repülőtér Kft. NBmR protokoll
1. ábra: Az ürgemonitoring meglévő mintavételi helyei
11
3.Kezelési feladatok meghatározása
3.2.4.1. Élőhelyek monitorozása A területen az élőhelyek vizsgálata korábban nem történt meg, a leromlás folyamata kizárólag a területet ismerő szakértők véleménye alapján állapítható meg. A jövőben az élőhely állapotának, illetve változásainak vizsgálatát is meg kell kezdeni az ürgemonitoring mintavételi helyein. Javasolt felelős: Javasolt közreműködő: Javasolt módszertan:
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Győr-Pér Repülőtér Kft. Natura 2000 monitorozás – gyepek – extenzív (kiegészítve hagyományos cönológiai felvételekkel)
3.2.5. Mellékletek • •
1. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe 2. melléklet: A kezelési egységek részletes adatai
12
3.Kezelési feladatok meghatározása
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A HUFH20007 Péri-repülőtér a „kivett” művelési ág ellenére a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszerben (MePaR) a KH33U-8-12 azonosítójú blokkban található. A blokk teljes területe 213,97 ha, melyen belül (a mezőgazdaságilag nem hasznosított területek levonása után) 189,58 ha támogatható az agrártámogatási rendszeren belül.
3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere az Uniós előírásokhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik a Natura 2000 területekre is. Támogatás
Területen történő felvétel, alkalmazhatóság lehetősége
Egyszerűsített területalapú támogatás
+
Kölcsönös Megfeleltetés (KM)
-
Natura 2000 területek támogatása
+
Egyéb támogatások
+
Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (ezen belül különösen a Magas Természeti Értékű Területek – MTÉT-ek támogatása)
+ (extenzív gyepgazdálkodás célprogram javasolt)
Nem termelő beruházások támogatása
-
Erdő-környezetvédelmi támogatások
-
1. tengelyes támogatások
-
Egyszerűsített területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) Az EMOGA Garancia részlegéből minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó, gyep, szőlő és gyümölcsös területekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás feltétele a terület művelésben tartása, valamint 2004-től a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerének betartása. Kölcsönös Megfeleltetés (KM) A Kölcsönös Megfeleltetés részben gazdálkodási alapkövetelményeket foglal magában, részben minimális jogszabályi követelményeket támaszt. A gazdálkodási alapkövetelményeket a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszerét tartalmazó 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet írja le. A további minimális jogszabályi követelmények környezet- és természetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti előírásokat jelentenek, melyek különböző jogszabályokban találhatók meg. A KM rendszerének bevezetése minden tagállam számára kötelező. A KM részét képezi többek között a Natura 2000 területeken való gazdálkodás feltételeinek a betartása is. Jelenleg a 275/2004. számú Kormányrendelet tartalmazza az általános követelményeket Natura 2000 területeken, valamint a gyep hasznosítású Natura 2000 területeken a 269/2007. sz. Kormányrendelet által meghatározott feltételrendszerek betartása kötelező. Az utób13
3.Kezelési feladatok meghatározása bi rendelet feltételeinek betartása a Natura 2000 területekre járó kompenzációs támogatás folyósításának is a feltétele. Natura 2000 területek támogatása Az 1698/2005. EC Tanácsi rendelet 38.§ alapján vidékfejlesztési forrásból kompenzációs kifizetés adható a kijelölt Natura 2000 területen gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy a 269/2007. Kormányrendelet alapján jelenleg csak gyepterületekre vannak hatályban földhasználati korlátozások, a 38.§ alapján a kijelölt Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatásban részesülhetnek igénylés esetén, melynek mértéke 38 Euro/ha. A kivett repülőtér művelési ág miatt ez a támogatás a területen nem vehető igénybe. Egyéb támogatások A Natura 2000 program a hazai vidékfejlesztési programozásba integráltan került beépítésre és az alábbi támogatási programokban is előnyt élveznek ezek a területek: • Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (ezen belül különösen a Magas Természeti Értékű Területek – MTÉT-ek támogatása) • Nem termelő beruházások támogatása • Erdő-környezetvédelmi támogatások • 1. tengelyes támogatások
3.3.1.2. A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pén zek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy a Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történjen károsodás.
3.3.1.3. Javasolt agrártámogatási rendszer Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg csupán a 269/2007. kormány rendelet alapján van kompenzációs kifizetés. Az ebben a rendeletben meghatározott földhasználati előírások betartása minden Natura 2000 gyepterületen kötelező a támogatás igénybevételétől függetlenül. A rendeletben szereplő kötelező előírások közül a 3.§ (2) bekezdésének előírása (A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.) jelen tervezési terület esetében problémát je lent. Egyrészt a belvíz megtartása a jelölő ürgeállomány szempontjából kritikus (lásd. 2010-es ese mények), másrészt a terület eredeti funkcióját (repülőtér) ellehetetleníti. Az előírás alóli mentesí tés lehetőségét a rendeletbe szükséges beemelni vagy élőhelyfüggővé (pl. csak vizes élőhelyekre vonatkoztatva) tenni. A terület fenntartásához és az önkéntesen vállalható kezelési javaslatok végrehajtásához a jelenlegi támogatási rendszer alapján felvehető támogatások megfelelőek, ugyanakkor az önkéntesen vállalható kezelési feladatok megjelenése a feltételek között támogatandó.
3.3.2. Pályázatok Az ürgeállomány visszatelepítése elvileg része lehet egy nagyobb, a faj országos vagy regionális védelmét szolgáló pályázatnak, azonban a viszonylag csekély költség (max. néhány százezer forint) miatt ez nem feltétlenül szükséges. 14
3.Kezelési feladatok meghatározása Komolyabb intézkedést igényelhet a jövőbeli belvízproblémák elhárítása, amelynek megvalósítási költségei csak részletes tervezést követően becsülhetők meg. Ennek megvalósításához célszerű pá lyázati eszközöket (KEHOP, Life) igénybe venni.
3.3.3. Egyéb A fenntartási terv javaslatainak végrehajtásához a reptér üzemeltetési költségei is hozzájárulnak, hiszen a jelölő fajok és élőhelyek érdekében szükséges kezelések nélkül is kezelni kell a kifutópá lya körüli gyepeket.
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 1. táblázat: A terv egyeztetési lépéseinek összefoglalása Dátum
Egyeztetés célcsoportjai
Alkalmazott kommunikációs eszköz
Csatolt dokumentumok
3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Célcsoport Üzemeltető
Kommunikációs eszközök • • • •
Tulajdonosok, illetve vagyonkezelők
• • • • •
érintett levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása terepbejárás honlap személyes egyeztetés érintett levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása gazda- vagy falufórum önkormányzati közzététel honlap sajtóesemény
Önkormányzatok
•
érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása
Hatóságok
•
érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása
Civil szervezetek
•
érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása
Lakosság
• •
honlap sajtóesemény
15
3.Kezelési feladatok meghatározása
3.4.2. A kommunikáció címzettjei •
•
• •
• •
•
Tulajdonosok • Pér Község Önkormányzata • MNV Zrt. Üzemeltető és üzemeltető szervezet tulajdonosai: • Győr-Pér Repülőtér Korlátolt Felelősségű Társaság • Pér Község Önkormányzata • Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata • AUDI HUNGARIA SERVICES Zártkörűen Működő Részvénytársaság • Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ További használók • AERO Club Győr Civil szervezetek • Reflex Környezetvédő Egyesület • MME Kisalföldi Helyi Csoport Gazdasági kamarák és érdek képviseleti szervek • Hatóságok • Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal • Légügyi Hivatal - Nemzeti Közlekedési Hatóság Lakosság
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Szervezet
Beérkezett vélemény
16
Tervezői válasz
3.Kezelési feladatok meghatározása
Mellékletek
17
3.Kezelési feladatok meghatározása
1. melléklet A tervezési terület kezelési egységeinek térképe
18
KE8 KE1
KE7
KE9
KE2
KE10 KE4KE5 KE11
KE12 KE6
1:20 000 0
200
400
Településhatár
KE13
méter 800
Jelmagyarázat Tervezési terület
KE3
Kezelési egységek Nincs előírás KGY1 KGY2
A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
1. melléklet
A tervezési terület kezelési egységei Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21.
Állami alapadatok felhasználásával készült.
272/2001/3/3/2012 „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
2. melléklet A kezelési egységek részletes adatai
A kezelési egységek részletes adatai Kezelési egység azonosítója
Területek Kezelési (ha) javaslat
Kezelési javaslat (Speciális)
Megjegyzés
Natura 2000 terület neve
Natura 2000 terület azonosítója
Élőhely TermészetesJelölő élőhely (Á-NÉR) ség
Jelölő fajok
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE1
80,4 KGY1
Péri-repülőtér
HUFH20007
OC
D02
Pot.
Spermophillus citellus (?)
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE10
4,0 KGY2
Péri-repülőtér
HUFH20007
H5a
D02-D03
6250
Spermophillus citellus (?)
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE11
0,3 KGY1
Péri-repülőtér
HUFH20007
OF
D01
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE12
45,2 KGY2
Péri-repülőtér
HUFH20007
OC
D02
Pot.
Spermophillus citellus (?)
1,9 KGY2
6250
Spermophillus citellus (?)
6250
Spermophillus citellus (?)
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE13
Péri-repülőtér
HUFH20007
H5a
D02-D03
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE2
13,9
Péri-repülőtér
HUFH20007
U4
D01
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE3
12,3 KGY1
Péri-repülőtér
HUFH20007
H5a
D02-D03
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE4
0,5
Péri-repülőtér
HUFH20007
U4
D01
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE5
0,2
Péri-repülőtér
HUFH20007
U4
D01
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE6
1,9 KGY2
Péri-repülőtér
HUFH20007
OF
D01
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE7
0,1
Péri-repülőtér
HUFH20007
U4
D01
Védett fajok
Spermophillus citellus (?)
Spermophillus citellus (?)
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE8
28,7 KGY2
Péri-repülőtér
HUFH20007
OC
D02
Pot.
Spermophillus citellus (?)
Pér 052/2 /ER 00/0 /KE9
25,7 KGY2
Péri-repülőtér
HUFH20007
OC
D02
Pot.
Spermophillus citellus (?)
Magyarázat: Kezelési egység azonosítója: Településnév / Helyrajzi szám/alrészlet / Erdőtag/Erdőrészlet /KE sorszám Élőhely: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszernek (Á-NÉR) megfelelő élőhelytípus (in. Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011)). Természetesség: Németh-Seregélyes-féle természetességi kategóriák módosított változata (in. Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011)). A
Kód
Név
D01*
Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot
D02*
Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot
D03*
Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot
D04*
„Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot
D05*
Természetes állapot
Leírás Kizárólag „gyomok” és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhető fel, azaz a természetközeli és féltermésze tes kategóriáknál ilyen nincs. A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, „gyomok”, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú fol tok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. Ha felismerhető az eredeti élőhely, állapota akkor is „igen rossz”, töbnyire nagy az adventív fajok borítása. A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a „gyomok” is gyakoriak le hetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szer kezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen, szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó". A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj, nem ritkán 3-as és 5ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória). Specialista, kísérő és termőhelyjelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regio nálisan) legjobb 10-50-100 állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú.
Jelölő élőhely: A kezelési egységben előforduló jelölő élőhely-típusok. 6250 Síksági pannon löszgyep; Pot. Megfelelő kezelés esetén jelölő élőhellyé alakulhat. Jelölő fajok: A kezelési egységben előforduló jelölő fajok. Védett fajok: A kezelési egységben előforduló védett fajok. A megadott lista és mennyiségi adatok tájékoztató jellegűek!
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok A terület a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlati típusba tartozik. A térségben a nap fénytartam éves összege eléri a 2000 órát, a nyári évnegyed sokéves átlagban 780 óra körüli, a téli pedig 185 óra körüli napsütést élvez. Hőmérsékleti viszonyok A régióban az évi középhőmérséklet 10,0°C körül alakul, a vegetációs időszak sokévi átlaga 16,0°C. A fagymentes időszak a területen április 14-16. és október 16-18. közé esik, hossza átlagosan 185188 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 33,5-34,0°C és – 16,0 - –16,5°C. A térségben (az országos tendenciákkal összhangban) az év leghidegebb hónapja a január (-0,5°Cos havi középhőmérsékleti értékkel), a legmelegebb pedig a július (20,5°C-os havi középhőmérséklettel). Bár jelentős az évről-évre változékonyság, a hőmérséklet emelkedő tendenciája a térségben az utóbbi 50 évben egyértelműen kimutatható.
3. Ábra: Éves középhőmérsékletek
2. Ábra: Havi középhőmérsékletek
Csapadékviszonyok A térség az ország csapadékosabb régiói közé tartozik. A legtöbb csapadék nyáron hullik, azon belül is június a régió legcsapadékosabb hónapja. A régióban megfigyelhető emellett egy igen ha tározott késő őszi, novemberi másodmaximum is.
5. Ábra: Átlagos havi csapadékösszegek
4. Ábra: Éves csapadékösszegek
23
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Az évi csapadékösszeg kb. 580-620 mm, ebből 330-360 mm eső hull a vegetációs időszakban. A hó takarós napok átlagos száma 35-38 nap, az átlagos maximális hóvastagság 27 cm körüli. Mivel a magyarországi csapadékviszonyokat nagy időbeli változékonyság jellemzi, a nagy ingadozások miatt még hosszabb időszak alatt is nehéz meghatározni a csapadék idősorában esetleg megtalálható trendet. A 20. század utolsó pár éve csapadékosabb volt a térségben, ez azonban nem változtat azon a megfigyelésen, hogy az aszályhajlam az elmúlt száz évben növekedett, és az éves csapadékösszeg 1951-2000 között is csökkentő tendenciát mutat. Szélviszonyok A területen az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt van.
1.1.2. Vízrajzi adottságok A területen vízfolyás vagy más felszíni víztest nincsen és a régi térképek tanúsága alapján koráb ban sem volt. A repülőtér kialakításakor a terület elplanírozása mellett talajcserét is végeztek, melynek célja a nagyobb esőzések után jelentkező vizek minél gyorsabb elvezetése volt. Ennek érekében a reptér területén sokfelé homokot terítettek. A burkolt kifutópálya készítésekor a pálya mellett sekély árkokat is kialakítottak az intenzív záporok következtében fellépő többletvizek gyorsabb elvezetése érdekében.
1.1.3. Talajtani adottságok A reptér területe a korábbi katonai felmérések térképlapjai alapján szántó volt, amelyet a reptér létesítésének dokumentumai is alátámasztanak. Az alapkőzet alapvetően löszös üledék, melyen mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki. A repülőtér kialakításakor a felszín rendezése mellett részleges „talajcserét” is végeztek. A jobb vízelvezetés miatt többfelé homokot terítettek, így megváltoztatták a felszínt borító talaj eredeti összetételét.
1.2. Természeti adottságok A reptér a Kisalföld keleti felében, növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Kisalföld flórajárásának (Arrabonicum) területén található. A természetes növénytakarót a térségben Zólyomi (1989) szerint löszpuszták, pusztai cserjések, lösztölgyesek, illetve foltokban feltehetően sziki tölgyesek illetve sziki növényzet alkották. A tervezési terület közelében, attól északra a Győr-Tatai teraszvidék vonulatain homokpuszták és homoki töl gyesek lehettek. Ezeket az élőhelyeket az évezredes tájhasználat jelentősen átalakította. Először az erdők fogyat koztak meg, majd később egyre több gyepet szántottak fel. A 17. század végén készült első katonai felmérés térképlapjai alapján a térség akkor már lényegében fátlan volt, és a gyepek is jelentősen visszahúzódtak. A táj már akkoriban is alapvetően agrártáj, nagy kiterjedésű szántóföldekkel. Természetszerű vegetációt a térképeken leginkább a vízfolyások menti laposabb térszíneken láthatunk.
1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 6250
Élőhelytípus megnevezése * Síksági pannon löszgyepek
24
Reprezentativitás (A-D) C
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése
1.2.1.1. Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja:
6250
Élőhely előfordulásai a területen:
4. térkép
Élőhely területi aránya:
8,4% (SDF 21%)
Élőhely kiterjedése a területen:
18 ha (SDF 45 ha)
Élőhely jellemzése: A gyep rövidfüvű részeinek jellemző állományalkotó faja a sovány csenkesz (Festuca pseudovina). Többfelé (például a délkeleti részen) elég homogén, fajszegény állományai is láthatóak. Másutt állományalkotó, vagy jelentősebb tö megben jelenik meg a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), a franciaperje (Arrhenatherum elatius), a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a csomós ebír (Dactylis glomerata), a puha és az árva rozsnok (Bromus hordaceus és B. inermis), foltokban pedig a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), vagy a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). Megtalálható még a keskenylevelű perje (Poa angustifolia), vagy az üdébb részeken szálanként a réti csenkesz (Festuca pratensis) is. Nagyobb, homogén foltokat alkothat még az ezüstös hölgymál (Hieracium pilosella), illetve a füvek közé elegyedve a tejoltó galaj (Galium verum), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), vagy a közönséges kakukkfű (Thymus glabrescens). Gyakori a tövises iglice (Ononis spinosa), a gumós lednek (Lathyrus tuberosus), vagy a lándzsás útifű (Plantago lanceolata). Foltokban, illetve szórványosan jellemzőek a zsályák: mezei zsálya (Salvia pratensis), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), valamint a nagy termetű magyar zsálya (Salvia aethiopis) (főleg az északkeleti részen). Jellemzőek továbbá a tág tűrésű, széles ökológiai spektrumhoz alkalmazkodott, ezért hazánk hasonló élőhelyein általánosan elterjedt, gyakori vagy közönséges növényfajok: réti here (Trifolium pratense), fehér here (Trifolium repens), mezei iringó (Eryngium campestre), közönséges szikipozdor (Podospermum canum), bársonykerep (Lotus siliquosus), közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana), keserűgyökér (Picris hieracioides), közönséges oroszlánfog (Leontodon hispidus), parlagi pereszlény (Acinos arvensis), közönséges vasfű (Verbena officinalis) stb. A kifutópályát szegélyező gyep gyakran nyíltabb, rajta inkább a kétszikűek az uralkodók. Tömeges az ezüstös hölgy mál (Hieracium pilosella), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), a mezei cickafark (Achillea collina), gyakori a terjőke kígyószisz (Echium vulgare), az üdébb részeken pedig az üstökös pacsirtafű (Polygala comosa). Jellemző fűféle a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) vagy a keskenylevelű perje (Poa angustifolia). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:
Másodlagos eredetű, erősen degradált. (2-3)
Élőhely veszélyeztetettsége:
Veszélyeztetett.
Veszélyeztető tényezők:
A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás D04.01 repülőtér
1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfaj nem fordul elő.
25
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése
1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete II
Faj név Spermophilus citellus
Population (A-D) D
1.2.3.1. Ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete:
Élőhelyvédelmi Irányelv (93/43/EGK) II. melléklet
Faj előfordulásai a területen:
Pér környékén az 1950-es években még sokfelé voltak ürgék. A szárazabb (ahol a talajvízszint mélyen van) gyepeken, mezsgyéken lényegében általánosan elterjedtnek számított. A szántókon is megjelent lokálisan, de ott jellemzően csak kisebb egyedszámban. A mai reptér területén (amely akkor még szántó volt) nem éltek ürgék. A repteret az 1970-es évek elején létesítették, amikor a Pér környéki gyepeken, mezsgyéken megfogyatkozva bár, de még többfelé éltek ürgék. Állományaik akkor még nem szigetelődtek el teljesen egymástól. Szaporodási rátájuk expanzív volt, a fiatal egyedek gyakran kóboroltak új élőhelyet keresve. Ezek az állatok megtalálták az újonnan létrehozott nagy kiterjedésű, ökológiai igényeiknek megfelelő füves területet (reptér), ahol megtelepedtek és elszaporodtak. Az 1980-as évekre az intenzívebbé váló mezőgazdaság következtében már mindenhonnan eltűntek az állatok, egyedül új élőhelyükön, a reptéren maradtak meg. Az elmúlt tíz évben a fajt a természetvédelmi szakemberek folyamatosan monitorozták, az egységesített lyukszámolásos és távcsöves észlelésen alapuló módszer segítségével. 2001 és 2009 között a faj folyamatosan jelen volt a területen, amelyre a lyukszámlálások szolgáltak bizonyítékul. Emellett a legtöbb terepi vizsgálat esetében a faj egyedei is megfigyelésre kerültek. A populáció becsült állománynagysága a Natura 2000 hálózatba való integrálás idején 1000-1500 példányt tett ki, amely akkor a térség legerősebb ürgeállományának számított. A következő évek felmérései egészen 2009-ig, minden alkalommal 1000 példány feletti ürge létszámot állapítottak meg a területen. 2010. év tavaszán még megfigyelték a területen, azonban az év során fokozatosan csökkent az ürgeállomány. 2010 őszén (és azt követően) a faj már nem került megfigyelésre, sem az ürgemonitoring munkatársai, sem a repülőtér személyzete által. A 2012. tavaszi és nyári felmérések során nem volt friss (tisztított) lyuk a területen, a megtalált lyukak és járatok kivétel nélkül korábbi jelenlétre utaltak. Rendszeres távcsöves megfigyelések ellenére sem került szemünk elé a faj egyetlen példánya sem.
Állománynagyság (jelöléskor):
1000-1500 pld
Állománynagyság (tervkészítéskor):
<10 pld (nem kimutatható)
26
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése
Állomány változásának tendenciái és okai:
A 2010-es évben a tavasszal megérkező rekord mennyiségű csapadék és talajvízszint emelkedés egészen az őszi hónapokig tartott. A település északi oldalán lévő kerteket is elöntötte, a belvizek hónapokon keresztül állandósultak. Valószínűsíthető, hogy a teljes péri ürgepopuláció áldozatul esett a szélsőségesen csapadékos időjárásnak (amely más környékbeli élőhelyeken vizsgált kisemlős közösségeket is hasonlóan sújtott).
Faj veszélyeztetettsége:
Mivel a repülőtér közvetlen közelében nincs ismert életképes ürgepopuláció (sőt a potenciális rövidfüvű, kaszált vagy legeltetett, szárazabb élőhelyek is távol esnek a reptér területétől), ezért a faj újbóli megtelepedésének a közeljövőben csekély a valószínűsége. Ugyanakkor nem zárható ki teljesen, hogy néhány példány túlélte a csapadékos időszakot és a jövőben a faj ismételten megjelenik a területen. A terület jelenlegi hasznosítása (repülőtér) nem veszélyezteti a fajt, az élőhely kezelése (rendszeres kaszálás) megfelelő, amint azt a korábbi évek felmérései is bizonyították. A 2010-es évben jelentkező szélsőséges időjárás ellen nem lehetett védekezni.
Veszélyeztető tényezők:
J02.05.02 belvízviszonyok megváltoztatása A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya A szélsőséges időjárási viszonyokon kívül egyéb releváns veszélyeztető tényezők nem ismertek.
1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név
Tudományos név
Védettség (V, FV)
Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)
Szongáriai cselőpók
Lycosa singoriensis V
A szongáriai cselőpók elsősorban a homokos talajú, pusztai területeket kedveli, emellett a terjedőben lévő faj gyakran az emberi településeken, vagy azok közelében is felbukkan, így a repülőtér területe megfelelő élőhely számára.
Rétisas
Haliaetus albicilla
FV
A rétisas táplálkozása révén elsősorban a vizes élőhelyeket keresi fel. A repülőtér közelében fekvő halastónak köszönhetően időnként felbukkannak példányai a terület felett, a repülőtér területe mégsem jelent ideális táplálkozó területet számára.
Kerecsensólyom
Falco cherrug
FV
A kerecsensólyom elsődleges táplálék-fajai közé tartoznak az ürgék, amelynek a repülőtér potenciális élőhelyet jelent. Az ürgék jelenlétének köszönhetően a kerecsensólyom számára potenciális táplálkozó területet jelent a repülőtér.
Hamvas rétihéja
Circus pigargus
FV
A hamva rétihéja főként a vizes területekhez kötődik, így - a rétisashoz hasonlóan - jelenléte elsősorban a közeli halastónak köszönhető. A rétisassal ellentétben, ugyanakkor a hamvas rétihéja könnyen szerezhet zsákmányt a repülőtér területén előforduló, kisemlősök, hüllők, madarak
27
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése
Magyar név
Védettség (V, FV)
Tudományos név
Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) közül.
Kék vércse
Falco vespertinus
FV
Az elsődlegesen rovarevő kék vércse, a gazdag tápanyagkínálatot jelentő gyepterületeken megfelelő táplálékkínálatot talál, így a repülőtér alkalmas táplálkozó terület számára. Emellett a kifutópályán átszaladó, vagy elütött apróbb kisemlősök (cickányok, pockok) is könnyen elejthető táplálékot jelentenek számára.
Érdes csűdfű
Astragalus asper
V
A reptér északnyugati részéről került elő egyetlen virágzó tő.
Pusztai árvalányhaj
Stipa pennata
V
A reptér délkeleti sarkában telepedett meg egyetlen tő. Feltehetően a Győrszentiván környéki árvalányhajas gyepekből a szél közvetítésével került ide a magja.
1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás A teljes terület kivett repülőtér művelési ágban van.
1.3.2. Tulajdoni viszonyok A tulajdonosi jogokat 50 % -ban Pér Község Önkormányzata, 50 %-ban pedig az MNV Zrt. által a Magyar Állam gyakorolja. A reptér üzemeltetését végző Győr-Pér Repülőtér Kft. tagi összetétele: • Pér Község Önkormányzata • Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata • AUDI HUNGARIA SERVICES Zártkörűen Működő Részvénytársaság • Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ
1.3.3. Területhasználat és kezelés A korábban honvédségi használatú füves, ma már nemzetközi forgalmat is lebonyolító reptéren a szilárd burkolatú kifutópálya 2003-ban épült meg. A gyepeket elsősorban fenntartási céllal kaszálják, régebben egyes részeket legeltettek is. Más területhasználat a terület jellege miatt nincs. A kifutópálya és a reptérhez tartozó kiszolgáló létesítmények mesterségesen létrehozott, többnyire burkolt felületek. Ezek használata teljes mértékben alárendelt a reptéri igényeknek: repülőgépek fogadása, utasok szállítása, várakoztatása, teherforgalom lebonyolítása, stb. A füves területeknek csak a töredékét használják reptéri célokra. Ezen használatok közé tartozik a vitorlázó repülés, sárkányrepülés, ejtőernyős ugrások stb. lebonyolítása. Ezen területek kezelését a rendszeres kaszálás jelenti, amely során a fűmagasságot megpróbálják alacsonyan tartani. A füves területek nagy részét repülésbiztonsági okokból tartják fenn. Ezek közül a kifutópályát, illetve gurulóutakat szegélyező sávokat, a kényszerleszállópályát, valamint a fontosabb reptéri eszközök (például szélzsák) környezetét gyakran, míg más területeket jóval ritkábban, de rendszeresen kaszálnak.
28
1.A tervezési terület alapállapot jellemzése
2. táblázat: A repülőtér forgalmi adatai (2003-2012) Forgalom típusa Nemzetközi művelet szám Nemzetközi utasok Cargo kg Összes művelet szám
2003 358 2387 2870 4376
Forgalom típusa Nemzetközi művelet szám Nemzetközi utasok Cargo kg Összes művelet szám
2012 2543 29706 90839 6659
2004 867 6620 7175 3450
2005 1252 9761 20529 3117
2006 1258 12893 18629 3208
6. ábra: A repülőtér főbb létesítményei és a hasznosítás módja
29
2007 1727 13395 101059 3719
2008 1729 13289 171620 3287
2009 2127 8137 274578 4369
2010 2738 10329 528331 4981
2011 2455 18210 252130 5185
2.Felhasznált irodalom
2. Felhasznált irodalom FHNPI (2000): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2001): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2002): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2003): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2004): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2005): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2006): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2007): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2008): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2009): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2010): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2011): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap FHNPI (2012): Ürgemonitoring, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, adatlap Natura 2000 SDF (2012.11.30.-i állapot) http://www.gyor-per.hu/ Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei - Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (Vácrátót)
30
3.Térképek
3. Térképek 1. térkép: Áttekintő térkép 2. térkép: A tervezési terület művelési ágai 3. térkép: A tervezési terület élőhelyei 4. térkép: A tervezési terület jelölő élőhelyei
31
1:50 000 0
500
1 000
Jelmagyarázat Tervezési terület Településhatár
méter 2 000
A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja
1. térkép
Áttekintő térkép Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21.
Állami alapadatok felhasználásával készült.
272/2001/3/3/2012 „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
kivett
szántó
legelő
rét
szőlő
/5
02 5 4
0254/10
8
02 5 4
/9
02 54 /
05 4/9
02 54 /
05 4/6
02 54 /
0254/11
0259/18 0255
42
02 59 /2 02 0 59 /2 02 1 59 0259/6 /2 2
02 59 /7
0259/23 0259/2 0261 0259/15
04 7/1
5 04 7/1 7
0259/9
04 7 /
6
04 7/5
04 5/8
046/1
047/7
6
b 034/19
8
045/5
043
03 4/ 2
053/99 053/95053/92 053/98053/94 053/93053/91 053/100053/97053/96
053/102 053/104 053/103
0259/17
43
047/18 047/4
04 5/ 04 1 0 5/9
020
04 5/7
03 4/9 03 4/1 1
053/107
05 3/1 01
le t
06
er ü
05 3/1
Be lt
050
36
028/14 028/13 045/2 034/20
044/1 046/2
028/24 028/25028/15
02 8 /
04 7 /
05 4/4 1
05 4/3 7 05 4/3 6 05 4/3 5 05 4/2 2
7
047/9
04 5/1 1
12
A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja
044/2 028/5 02 8/4
045/12
05 4 /4
2
054/5 054/4
054/33 054/30 05 4 /3 2 054/31 054/29 034/10 054/28 034/13 05 4/2 034/15034/16 7 034/17034/25 054/25054/26 034/12 034/14 034/24 054/24
053/56 053/113
05 3/1 05
09 5/ 34 09 5/ 9
nádas
02 54 /
0254/50
06 7/1 2
053/124 053/122
3
halastó kert
0254/34
054/19 054/18 054/13 054/16 054/11 054/17 054/10 054/14 054/12 054/8
053/125
2
09 5/1
09 5/2
02 54 /
054/21
054/7
08 4/1 3
084/30 084/29 084/33 084/31 084/32 0 8 084/36 4/ 084/34 3 5 08 4/3 7
092/32 092/31
0
09 5/4
33
05 4/2 0
08 4/1 9 08 4/1 8 08 4/1 7 08 4/1 6 08 4/1 5 08 4/1 4
08 4/2 0
08 4/2 1
5
092/29 092/28 092/27 092/26
2
09 5/4
34
01 22 /
054/2
084/12
09 2/2
09 2/9
09 2/3 4 09 2/3 5
09 2/1 5
09 2/1 2
092/8 092/7
09 5/8 9
01 22 /
31
28
05 9/2
08 4/7 5 08 6/39
08 6 08 /1 3 6/1 4
09 2/2 0
092/10
/25
26
054/40 054/39
3 5/ 04
01 22 /
02 54 /
0254/2
30
32 0254/31
6
01 22 /
02 54 /
02 54 /
/ 04 5
01 2 2
4
06 7/3 5
08 4/2 3 08 4/2 2
08 4/6 9
08 4/7 1 9
09 6/ 1
09 6/ 2
1
3
09 6/2
09 6/2
4 09 5/9 3
5
09 5/ 9
09 5/9
6
08 084/27 4/2 8
Jelmagyarázat
gyümölcsös
0228/3
046/3
05 2/2
086/19 08 6/1 8
095/2 095/90 095/73 0122/23 095/4 Zá 095/70095/61095/57 095/76 095/74 r t ke 0122/24 095/58 rt 095/75095/72095/68095/65 095/50 a 095/71095/69095/63 095/53095/48 095/67095/62 095/46 095/66095/51095/44 a 0121 095/55 095/45095/43 1:20 000 095/56 095/47 095/54 095/39 0122/300122/6 méter a 095/20 095/8 095/41 0122/33 095/36 095/38 0 0122/27200 400 800 b 0122/70122/36 095/37 095/16 0122/29 b c 0122/84 095/18095/35 0122/5 0122/32 094/4 095/33 0122/35 0122/37
fásított terület
06 7/3
084/24
087/1
09 2/5
erdő
/14
058/2
08 4/2 5
092/13 09 09 095/88095/80 2/ 092/11 2/ 21 095/77 09 2 2 2/2 095/79 3 095/78
Településhatár
3
02 19
a 0
0254/15 0254/16 0 0254/46 2 54 /45 0254/44 02 02 54 /1 0254/18 0254/22 02 5 54 / 9 2 4/ 02 21 0 54 02 /2 5 3 02 4 / 54 24 02 /2 5 54 /2 6 0254/47 0254/27 0254/49 0254/28 02 0 25 54 4/ /2 6 9
054/38
9 6/2 b 08 b 086/17 08 6 /11 086/1 086/30 b a 091/3 084/44 a 08 b 6/2 086/31 086/2 0 086/38 086/21 08 086/35 6/2 a 2 086/32 086/37b a 7 08 6 08 086/8 092/17 096/18 6/1 6/3 /2 3 a 09 6 09 2/1 086/33 b 9 a086/24 095/5 092/16 0 c 8 6/2 5 09 6/1 6 092/14
Tervezési terület Művelési ágak
06 7/3
0219/15
7/1 04
095/91 095/92
065
06 067/31 7/3 2
b
0219/16 b
06 7/2 9
06 7 /3
7
b
084/9 086/15
06 7/3
05 4/34
095/82
8
08 4/4 0 08 4 08 /3 9 4/3 8
08 4/4 1
08 4 08 /5 9 4/5 8
09 6/ 3
5
096/20
b
067/4 067/14 06 7 /3 6
/19 59 02
096/22
095/81
09 5/9
077
06 7/ 3
5
4
096/24
095/97
a
2 7/ 06
7/1 04
096/2
09 096/12 6/1 3 09 6/1 4 09 5/83 095/84
087/8
a 08 7/9
06 7/ 3
a
084/26
08 4/7 0
08 4/4 8
084/4 084/45
099
096/4
096/5
084/3
08 4/4 6
08 4/4 9
084/47
0 09 9 6/9 6/8
09 6/6
096/7
08 7/6 087/7
087/4 087/10
084/7 b
a
08 4 08 /5 4 08 4/5 3 4 08 /5 2 4 08 /5 1 4/5 0
096/10
084/74
067/15
067/26
05 3 05 /1 28 3 05 /1 27 3/1 26 05 3/1 23 05 3 05 /1 21 3 05 /1 20 3/1 19 05 3 05 /11 8 3/1 1 7 05 3/1 16 05 3 05 /11 5 3/1 14 05 3 05 /11 2 3 05 /111 3 05 /11 0 3 05 /1 09 3/1 08
08 4/6
08 2/2 8
082/27 082/26 084/57 084/56 084/55
08 7/5
7
08 4/6 6
b
0
082/29
a 083
067/27
06 7/9
06 7/11
08 4/6 4
08 2/2 2 08 2/2 3
08 2 / 0
082/18
6 4/ 08
08 2 /3
069
084/65
/4 54 02
084/63
21
082/12 084/62
2. térkép
A tervezési terület művelési ágai Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21.
Állami alapadatok felhasználásával készült.
272/2001/3/3/2012 „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
OC
U4
U4 H5a
U4 U4 OF
1:20 000 0
200
400
méter 800
Jelmagyarázat Tervezési terület Településhatár
Élőhelytérkép
H5a - Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OC - Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OF - Magaskórós ruderális gyomnövényze U4 - Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók
Állami alapadatok felhasználásával készült.
A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja
3. térkép
A tervezési terület élőhelyei Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21.
272/2001/3/3/2012 „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
1:20 000 0
200
400
méter 800
Jelmagyarázat Tervezési terület Településhatár
Jelölő élőhelyek
6250 Síksági pannon löszgyepek Nem jelölő élőhely
Megfelelő kezelés esetén jelölő élőhellyé alakulhat
A HUFH20007 Péri-repülőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
4. térkép
A tervezési terület jelölő élőhelyei Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Együttműködő partner: BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 4032 Debrecen, Soó Rezső u. 21.
Állami alapadatok felhasználásával készült.
272/2001/3/3/2012 „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”