A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Schrett Andrea Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Petrányi Gergely Horváth Soma

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI21056 JÁSZKARAJENŐI PUSZTÁK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………... 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………… 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 1.3. Kiterjedés ………………………………………………………………………………………………………….... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek …………………………………………………………….... 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………...... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák……………………………………………………………………………………….... 1.7. Tervezési és egyéb előírások ……………………………………………………………………………………….. 2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 3. Kezelési feladatok meghatározása ……………………………………………………………………………………….. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ……………………………………………………………….. 3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………..... 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .. 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 3.3.3. Egyéb ………………………………………………………………………………………………………….. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..…… 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………... 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok………………………………………….. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

HUDI21056

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

6968,27 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak *6250 Síksági pannon löszgyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek: *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak *6240 Szubpannon sztyeppék *6250 Síksági pannon löszgyepek *6260 Pannon homoki gyepek 1.4.2. Jelölő fajok dunai tarajosgőte kisfészkű aszat mocsári teknős nagy tűzlepke réti csík szivárványos ökle vágó csík vidra vöröshasú unka

(Triturus dobrogicus) (Cirsium brachycephalum) (Emys orbicularis) (Lycaena dispar) (Misgurnus fossilis) (Rhodeus sericeus amarus) (Cobitis taenia) (Lutra lutra) (Bombina bombina)

4


1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

3031 653,7 519,9 815

46,54 9,72 15,93 9,69

326 190,6 846,8

11,56 5,35 14,31

584,4

4,39

PEST MEGYE Jászkarajenő Kocsér Kőröstetétlen Törtel JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Tiszajenő Tiszavárkony Tószeg BÁCS-KISKUN MEGYE Tiszakécske

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület

Kód

(HUDI10004)

Név Jászkarajenői puszták különleges madárvédelmi terület

Kiterjedés (ha)

6667

Védetté nyilvánító jogszabály száma 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

ex lege védett természeti terület

szikes tó

Vízjárás-dűlő

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény


szikes tó

Sós-gyep



szikes tó

Felsőkarai szikes tavak 1.



szikes tó




szikes tó




szikes tó



5


Típus

Kód

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma


szikes tó




szikes tó




szikes tó

Törteli-ernyő 1.



szikes tó

Törteli-ernyő 2.



szikes tó

Törteli-ernyő 3.



szikes tó

Törteli-ernyő 4.



szikes tó

Törteli-ernyő 5.



szikes tó

Alsókarai-szikes-tó



szikes tó

Törőcsik-dűlő



szikes tó

Csizmás



szikes tó

Faluszéli szikes-tó



szikes tó

Régi halastó



szikes tó

Varga-nádas


magterület

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

ökológiai folyosó

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

országos ökológiai hálózat övezet

országos ökológiai hálózat övezet

MT

OF

6


Típus országos ökológiai hálózat övezet

Kód

PT

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

pufferterület

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv 

A területre nincsen sem elfogadott, sem jóváhagyásra váró természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök  Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről  Kocsér Község Önkormányzata képviselő-testületének 10/2003. (XII. 19.) Ök rendelete a Helyi Építési Szabályzatról  Kőröstetétlen Önkormányzata képviselő-testületének Község 2/2006. (V. 15.) Ök rendelete a Helyi Építési Szabályzatról  Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12./ 2013. (X.04.) számú rendelete  A Helyi Építési Szabályzatról  Tiszajenő Község Önkormányzat 15/2006. (VI. 30.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról  Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

26/2004.(XI.01.)

sz.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Jászkarajenői puszták Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:  Nagykőrösi Erdőtervezési Körzet,  Szolnok-Jászsági Erdőtervezési Körzet  Kecskeméti Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv:  A 814 sz. Abonyi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2008. január 1. – 2017. december 31.)  A 921 sz. Szolnoki Körzet Erdőterve (érvényes: 2005. január 1. – 2014. december 31.)  A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. – 2016. december 31.) 7


1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek  1.7.5. Halgazdálkodási tervek  1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.12 Nagykőrösi-homokhát részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek  1.7.8. Jogerős engedélyek 

8


2. Veszélyeztető tényezők Jelentősége Kód

Veszélyeztető tényező neve

A02.02 A03.01

haszonnövény váltás intenzív, vagy intenzívebb kaszálás

A04.02.05

alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal

H

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

D01.02

autópályák, autóútak, főés mellékutak villany- és telefonvezetékek diszperz (tanyasias) emberi jelenlét háztartás hulladék intenzív, vagy intenzívebbé váló haltenyésztés vadászat

M

növénygyűjtés, általános (szárazföldi) szennyvíz beszivárgás a talajvízbe idegenhonos inváziós fajok jelenléte nagy léptékű vízelvezetés

J02.05.02

belvízviszonyok megváltoztatása

H

J02.07.01

talajvíz kivétel mezőgazdasági célra

M

J02.07.02

talajvíz kivétel lakossági vízellátás céljából

M

D02.01 E01.03 E03.01 F01.01

F03.01

F04 H02.05 I01 J02.03.01

Érintett terület nagysága (%)

(H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű ) M H

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

H

*1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak élőhelyek homogenizálódása minden élőhely élőhelyek homogenizálódása, cserjésedés minden élőhely élőhelyek homogenizálódása, cserjésedés minden élőhely élőhelyek felszámolása, zavarás nagyobb testű madarak

L

minden élőhely

L M

minden élőhely ?

M

L

*1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak taposás, madárállomány zavarása, elsősorban vízivad-vadászat során minden élőhely

M

minden élőhely

M

minden élőhely

H

*1530 Pannon mocsarak kiszáradás *1530 Pannon mocsarak kiszáradás *1530 Pannon mocsarak kiszáradás *1530 Pannon mocsarak kiszáradás

9

szikes sztyeppék és





J03.01

K02.01 K01.03

tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése fajösszetétel változás, szukcesszió kiszáradás

M

*1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak – kiszáradás

M

*1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

M

10


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen cél az alföldi szikes élőhelytípusok és az ahhoz kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése, melynek eszköze a vízellátottság aktív javítása és a belső fragmentáltság felszámolása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az alábbi előírások a Jászkarajenői puszták Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban a országos jelentőségű védett természeti területeken (ex lege védett szikes tavak) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, az egyéb, természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kW-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. 11


A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők – különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kV-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, a természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kV-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők – különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kV-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le:

1. Hínarasok 2. Nádasok 3. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek 4. Kizárólag legeltetésre javasolt területek

5. 6. 7. 8. 9.

Fasorok, cserje- és erdősávok Őshonos vagy idegenhonos fafajok dominálta erdők Szántók, kertek, gyümölcsösök Erősen leromlott és beépített élőhelyek Halastavak

1. Hínarasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve):

12


Ab – Folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet.

2. Nádasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V47 V51 V53 V59 V60

December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

V61

A nádszegély kontrollált égetését az illetékes hatóság engedélyével december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve és annak felügyeletével.

V62

A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

3. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B5 – Nem zsombékoló magassásrétek D34 – Mocsárrétek F1a – Ürmöspuszták F1b – Cickórós puszták F2 – Szikes rétek F3 – Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek F4 – Üde mézpázsitos szikfokok OB – Jellegtelen üde gyepek OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OD – Lágyszárú évelő özönfajok állományai OF – Magaskórós ruderális gyomnövényzet 13


H5a – Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek H5b – Homoki sztyeprétek A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken kaszálás és legeltetés egyaránt ajánlott kezelési mód. A nedvesebb élőhelytípusok B5, D34, F2, F4, (esetleg OB) esetén a tavaszi időszakban kaszálás javasolt, amelyet később a száradással párhuzamosan legeltetés válthat fel. A szárazabb típusok akár egész évben alkalmasak legeltetésre – szükség esetén tisztító kaszálással kiegészítve. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY17

Cserjeirtás nem megengedett.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY26 GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

14


GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY31

GY34

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY36

A terület túllegeltetése tilos.

GY41

Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha.

GY45

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY54

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.

GY57

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY58

Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni.

GY61

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át.

GY64

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY69

Legeltethető állatfaj: kecske.

GY70

Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

GY73

Kaszálás június 30. után lehetséges.

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY33

15


GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY93

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY101

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

GY102 GY103

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani.

GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.

GY109

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül.

GY112

Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás.

GY115

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY116

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció.

GY118

4. Kizárólag legeltetésre javasolt területek

Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B2 – Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet B6 – Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak BA – Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete OG – Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek

16


A kezelési egységhez tartozó élőhelytípusok területe legeltetéssel hasznosítható. Kaszálással történő hasznosításuk nem javasolt. A fenti kezelési egységhez tartozó élőhelytípusok közül egyesek (B6, F5, BA) a kaszálás hatására homogenizálódnak, egysíkúvá válnak. Ezen élőhelyek változatosságát legeltetéssel lehet fenntartani. A kezelési egységbe tartozó élőhelytípusok másik csoportja kaszálásra kifejezetten nem alkalmas (B2, OG, OA). A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY17

Cserjeirtás nem megengedett.

GY18

Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY24 GY25

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY34

17


GY40

Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY46

Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. *inkább június 30-ig

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY61

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY116

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció.

GY118 V08

Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

5. Fasorok, cserje- és erdősávok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok P2c – Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok Fenti kezelési egységhez tartozó élőhelyek csekély részaránnyal képviseltetik magukat a Jászkarajenői puszták Natura 2000 területen. Kezelést nem igényel (nem őshonos cserje- és faegyedek szomszédos területekre történő esetleges átterjedését ettől függetlenül meg kell akadályozni).

6. Őshonos vagy idegenhonos fafajok dominálta erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RB – Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RDb – Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők S1 – Ültetett akácosok S2 – Nemesnyárasok 18


S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: E01 E03 E04 E05 E06

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E36

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása.

E46

Fakitermelés csak augusztus 15. és december 15. között végezhető.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E67

Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók.

E17 E20

7. Szántók, kertek, gyümölcsösök Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T10 – Fiatal parlag és ugar T2 – Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T6 – Extenzív szántók T8 – Extenzív szőlők és gyümölcsösök T9 – Kiskertek A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

SZ07

Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ22

SZ43

Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ44

Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos.

SZ36

19


SZ45

Öntözés tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

SZ48

Drénezés tilos.

SZ58

Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges.

8. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U10 – Tanyák, családi gazdaságok U11 – Út- és vasúthálózat U7 – Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak Reális cél minden, ehhez a kezelési egységhez tartozó élőhely esetén fenti élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. Az U7 élőhelytípusba tartozó felhagyott bányák esetén azok rekultiválása szükséges.

9. Halastavak Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U9 – Állóvizek A kezelési egységhez tartozik a Jászkarajenő településtől délkeleti irányban elhelyezkedő, 81 hektáros Jászkarajenői halastó a mellette lévő 6 hektáros teleltető tavakkal, valamint két kisebb halastó: egy 6,8 ha kiterjedésű Jászkarajenőtől északi irányban, és egy 2,3 ha kiterjedésű Tószegtől nyugati irányban. A terület szikes tavai nem tartoznak a fenti kezelési egységhez, azok természetes élőhelykategóriákba kerültek besorolásra! A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V21

A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad.

V23

A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható.

V24

A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható.

V26

A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%-os idő és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő.

V27

Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelő szigetek kialakítása és karbantartása szükséges.

20


V28

Védett récefajok megtelepedését segítő mesterséges ládák kihelyezése halastavak part menti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre.

V34

A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni.

V37

A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni.

V47 V51 V53 V59 V60

A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

V61

A nádszegély kontrollált égetését az illetékes hatóság engedélyével december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve és annak felügyeletével.

V62

A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

V63

Élőhely-rekonstrukció.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások

3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb 21


3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg.

22

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Pilis-alpári-homokhát, Gerje-Perje-sík. A tervezési terület környezeti adottságai a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Gerje-Perje-sík Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető terület, amely már közel van a meleg-száraz típushoz. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,3 °C, ill. 17,5 °C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 33,5-34,0 °C, a leghidegebb téli napok minimumaié pedig -16,5 °C. Az évi csapadékösszeg DK-en 510-530 mm. A vegetációs időben 300-310 mm eső hullik. A terület ariditási indexe 1,30-1,35.

Pilis-alpári-homokhát A mérsékelten meleg és a meleg határán fekvő kistáj. Az egész kistáj száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 °C, de D-en a 10,5 °C-ot is eléri. Az évi csapadékösszeg 510 es 530 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm, D-en 310 fölött. Az ariditási index 1,32-1,36. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. A meleg, száraz éghajlat csak a kisebb vízigényű növényeknek kedvez.

1.1.2. Vízrajzi adottságok Gerje-Perje-sík Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A vízjárási adatok hézagosak, így csak becslésünk van arról, hogy a Gerje-Perje ritka árvizei meghaladják a 20 m3/s-ot. Máskor viszont alig vezetnek vizet. Árvizekre csak kora nyáron számíthatunk. Vízminősége II. osztályú. A csatornákhoz kapcsolódó ártér belvizeit 400 km-t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A "talajvíz" 2-4 m melyen érhető el. Mennyisége nem jelentős.

Pilis-alpári-homokhát A kistájat számos, a Tiszához vezető vízfolyás keresztezi (Gerje, Kőrös-ér, Gógány-ér, Kurtilaposi-csatorna, Csukás-ér, Pejtsik-csatorna). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük.

1.1.3. Talajtani adottságok 24


Gerje-Perje-sík A táj legkiterjedtebb talajtípusát (29%) löszös alapkőzeten képződött, fölkent vályog, helyenként homok vagy agyagos vályog mechanikai összetételű, kedvező termékenységű és vízgazdálkodású, csupán a talaj mélyebb rétegeiben (1,5-2 m alatt) szikesedő, mélyben sós réti csernozjom talajok képviselik. A tájban a szikes talajtípusok jelentős területen fordulnak elő. Szikes talajok tekintetében jelentős változatosságot mutat: réti csernozjom, mészlepedékes csernozjom, mélyben sós réti csernozjom, sztyeppesedő réti szolonyec, humuszos homoktalajok, réti szolonyec talajok jellemzik.

Pilis-alpári-homokhát A kistáj 12 talajtípusából a futó- és a humuszos homoktalajok, a barnaföldek, a csernozjom jellegű homoktalajok, a réti talajok többsége, vagyis a homokon képződött talajféleségek az összterület kb. 80%-át teszik ki. A löszös alapkőzeten képződött szikes talajok szoloncsák-szolonyecekből, réti szolonyecekből, sztyeppesedő réti szolonyecekből és szolonyeces réti talajokból tevődnek össze.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik:

Élőhelytípus kódja

Élőhelytípus megnevezése

6410

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

1530 6250

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Síksági pannon löszgyepek

Reprezentativitás (A-D) D (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) B D

A 2013. évi élőhelytérképezés során rögzített, az SDF adatlapon nem szereplő további Natura 2000 jelölő élőhelyek: 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek

Élőhely neve Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja:

1530

25


Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 6271,43 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 3681,5 ha.

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: F1a – Ürmöspuszták Definíció: Festuca pseudovina és kodominánsként leggyakrabban az Artemisia santonicum által dominált, rövidfüvű, sziki fajokban gazdag, sztyepréti és réti fajokat nem vagy alig tartalmazó, általában nagy kiterjedésű, időszakosan nedves szárazgyepek. F1b – Cickórós puszták Definíció: Alföldi, rövid vagy magasabb füvű, általában Festuca pseudovina és Achillea fajok dominálta, szegényes fajkészletű, sziki (zömmel pszeudohalofiton) és szárazgyepi, illetve réti generalistákból álló (sziki ürömben és sztenohalofiton fajokban általában szegény) szárazgyep, illetve szárazabb rét egykori ártereken és kiszáradó, kilúgzódó szikes pusztákon, nem ritkán erősebben szikes gyepekkel mozaikolva. F2 – Szikes rétek Definíció: Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő (szolonyeces vagy szoloncsákos) réti talajokon alakulnak ki. Jellemző fűfajaik: Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Glyceria fluitans subsp. poiformis, Alopecurus geniculatus, Festuca arundinacea, Elymus repens.Jellegzetesebb egyéb egyszikűek: Carex distans, C. melanostachya, Juncus gerardii. F3 – Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepe Definíció: Sziki, mocsárréti és sztyepfajokból álló, ernyős-magaskórós fiziognómiájú, jellemzően tiszántúli, tavasszal nedves, nyáron száraz szikes rét. Gyakoribb karakterfajai az Aster punctatus, Artemisia pontica, Peucedanum officinale. Előfordul szikes és ártéri környezetben egyaránt. Üde változatai magasfövű, karakterfajokban gazdag rétek, és magaskórós rétsztyepek a szárazabbak részben már alacsonyabb füvűek, a cickórós puszta felé mutatnak átmenetet. F4 – Üde mézpázsitos szikfokok Definíció: Erősen szikes talajú, hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek, amelyekben az évelő növényzet összborítása az 50%-ot meghaladja. Domináns fajai aPuccinellia limosa, P. festuciformis subsp. intermedia, Carex divisa. F5 – Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzet Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangó vizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. A5 – Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár Definíció: Kis termetű gyökerező hínárnövények sekély, szikes tavakban vagy tócsákban élő úszó (Ranunculus) vagy alámerült (Zannichelia, Potamogeton, Chara) fajszegény hínárvegetációja. B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak Definíció: Erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel borított mocsarak, amelyek növényzetét uralkodóan Bolboschoenus maritimus, Scirpus lacustrissubsp. tabernaemontani,

26


Eleocharis uniglumis, Scirpus litoralis, esetleg konszociáció alkotóként a Phragmites australis alkotja. A 2013. évben végzett élőhelytérképezés a következő ide tartozó élőhelyek jelenlétés mutatta ki: B6 - Zsiókás, kötőkákás és nádas, szikes vizű mocsarak Tiszta, térképezhető méretű előfordulása a vizsgált területen nem jellemző. A szikes tavak parti szegélyén, nagy gyepmátrixok mélyedéseiben, illetve néhány erősen szikes talajú csatorna mentén azonban megtalálhatók. F1a - Ürmöspuszták Rövidfüvű, veresnadrágcsenkesz (Festuca pseudovina) és sziki üröm (Artemisia santonicum) által leginkább jellemezhető élőhelyek, melyek jelentős részét juhokkal, kisaebb részét marhával legeltetik. Általános fajai a sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus), a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) és a sóvirág (Limonium gmelini). Jellegzetesen mozaikolnak a cickórós gyepekkel, sziki rétekkel és vakszikekkel, F1b - Cickórós puszták Cickafark fajok (Achillea spp.) által mindenképpen meghatározott, de sziki ürmöt nem tartalmazó, réti és szárazgyepi fajokkal együttesen jellemezhető élőhely. Ez a típus nem képez nagy kiterjedésű teljesen homogén foltokat, hanem mozaikol az ürmöspusztákkal és a sziki rétekkel, de a löszös hátakon a löszgyepekkel, a homokon pedig a homokpusztákkal is. F2 - Szikes rétek A legnagyobb kiterjedésben előkerült gyepek. Magasfüvű, ecsetpázsit és tarackbúza által dominált gyepek. Kisebb kiterjedésben hernyópázsitos formációk is megjelennek. Szinte minden esetben kaszálják, de általánosan elmondható, hogy ezen felül erősen legeltetik is, emiatt helyenként erősen zsombékosodik. Sokszor mozaikolnak egyéb élőhelytípusokkal. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Főleg medrekben előforduló, F1a, F1b és F2 mozaikokban találhatók. F5 - Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete A szikes tavak szegélyén a zsióka nagyobb állományai, a tómederben pedig bárányparéj, mézpázsit fordult elő. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

B6 - Zsiókás, kötőkákás és nádas, szikes vizű mocsarak Természetességi kategória szerint 3-as és 4-es besorolásúak. F1a - Ürmöspuszták Természetességük 3-as és 4-es, a legeltetés mértékétől függően. F1b - Cickórós puszták Természetességük 3-as és 4-es. F2 - Szikes rétek Természetességük 4-es és 3-as. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Természetessége: jobbára 4, ritkább a 3. F5 - Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete Természetessége: 3 és 5

Élőhely veszélyeztetettsége:

Összességében kielégítő az élőhelyek állapota.

Veszélyeztető tényezők:

vízhiány (K01.03 „n” „n”) (J02.06 „i” „i”), beszántás (A02.03 „i” „i”), trágyázás (A07 „i” „i”), mezőgazdasági használat hiánya (A04.03 „i” „i”) B6 - Zsiókás, kötőkákás és nádas, szikes vizű mocsarak Emberi tevékenység, az élőhely teljes mértékű megváltoztatása – pl. beszántás. F1a - Ürmöspuszták Veszélyeztető tényező a legeltetés mértéktelensége, különösen száraz években. F1b - Cickórós puszták Veszélyeztető tényező a fás növények betelepülése (köztük a nem

27


honos ezüstfa, akác) és az özöngyomok megjelenése (Solidago sp.). degradáltságról árulkodik az Eryngium fajok felszaporodása is. F2 - Szikes rétek Veszélyezető tényezők közé sorolhatók a használat megváltozása, pl a marhával való túllegeltetés, illetve az özöngyomok betelepülése a felhagyás következményeként. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Veszélyeztető: túllegeltetés F5 - Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete A két szebb, nem legeltetett tómeder szántók közt található.

Élőhely neve Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:

6240

Élőhely előfordulásai a területen:

Mindössze 3 egymáshoz közel eső folt képviseli az élőhelytípust Kocsér és Köröstetétlen nközött a Nyilas-összekötőcsatorna Kőrösérbe történő becsatlakozása előtt.

Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 9,565 ha.

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H2 – Felnyíló, mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek Definíció: Dolomit vagy nem karrosodó mészkő alapkőzeten előforduló délies kitettségű, változó mértékben záródó szárazgyepek. Valójában nyíltabb sziklagyep és zártabb lejtősztyep foltok alkotta mozaiktársulások. Állományaikat sziklai- és sztyepfajok együttes dominanciája jellemzi. H3a – Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten Definíció: Keskenylevelű pázsitfüvek dominálta záródó, középmagas, fajgazdag, száraz gyeptársulások a sztyepzóna hegy- és dombvidéki képviselői. Közös jellemvonásuk, hogy kemény alapkőzetekhez (ez egyaránt lehet meszes, vagy szilikátos kőzet, de dolomit és könnyen málló mészkő nem) kötődő, csaknem fátlan hegylábi, illetve lejtőgyepek. H5a – Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. A 2013. évben végzett élőhelytérképezés során a H5a élőhelytípus került elő a területről. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

természetességi értékelése 3-4 közötti.

28



Összességében kielégítő az élőhely állapota.


vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) Veszélyeztető tényező: túllegeltetés

Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja:

6250


Az élőhelytípus mindössze 5 kis folt képviseli a Csukás ér mentén.



Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H5a – Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. I2 – Löszfalak és szakadópartok növényzete Definíció: Löszfalak, löszös-agyagos szakadópartok, meredek löszös lejtők nyílt pionír növényzete Kochia (Bassia) prostrata-val és Agropyron pectinatum-val (A. pectiniforme, A. cristatum). A 2013. évben végzett élőhelytérképezés során a H5a élőhelytípus került elő a területről.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

természetességi értékelése 3-4 közötti.

29



Kis területű fragmentált élőhelyek, állapotuk nagyon vegyes a nagyon jótól a teljesen degradáltig, de mind veszélyeztetett valamilyen módon (szinte sehol sincs a fennmaradást hosszú távon biztosító kezelés) Összességében közepes az élőhely állapota.


vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) Veszélyeztető tényező: túllegeltetés

Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja:

6260


A területen megtalálható, Kocsér és Törtel között elhelyezekedő egyetlen foltja viszonylag nagy kiterjedésű (13,801 ha).



Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: G1 – Nyílt homokpusztagyepek Definíció: Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony, maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek. Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot. H5b – Homoki sztyeprétek Definíció: Az alföldeken, homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Természetességi értéke: 3. A klasszikus Crysopogonos állományok nem, inkább degradált változatai (Cynodon dactylon, Eringium campestre, Daucus carota) a jellemzők.


Az élőhely állapota veszélyeztetett.

30



invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), túllegeltetés (A04.01 „i” „i”), alullegeltetés (A04.03 „i” „i”), cserjésedés, természetes szukcesszió (K02.01 „i” „i”),, illegális területhasználat (technikai és lovas sportok) (G01.03.02 „i” „i”) (G01.02 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), Katonai használat (G04. „i” „i”), területhasználat változás (E „i” „i”) , vadlétszám összetétele és növekedése (F03.01.01 „i” „i”), hulladék lerakás (H05.01 „i” „i”) Túllegeltetés.

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete II.

Population (A-D)

Faj név kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

a faj aktuálisan nem veszélyeztetett, többfelé nagy, stabil állományai vannak.


vízszabályozások (J02 „i” „i”), kiszáradás (K01.03 „n” „n”), fragmentálódó populációk (J03.02 „i” „i”)

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 31


Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

vidra (Lutra lutra)

C

II.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II.

mocsári teknős (Emys orbicularis)

C

II.

vágó csík (Cobitis taenia)

C

II.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

C

II.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

C

II.

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

C

II.

ürge (Spermophilus citellus)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) vidra (Lutra lutra) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

8 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

Viszonylag elterjedt, természetes vizeken és halastavakon is előfordul. Valós és vélt kártétele miatt rendszeresen üldözik, aktuálisan veszélyeztetett faj.


elütés (D01.01 „n” „n”) vízgazdálkodási gyakorlat, kotrások a meder átalakítása (J02 „i” „i”), illegális elpusztítás (F03.02.03 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:

32


Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

1000-3000 egyed


természetvédelmi helyzete jó. Sokfelé előforduló példányszámú populációk, nem veszélyeztetett

nagy


szaporodó helyek beépítése, betöltése, (J03.01 „i” „i”) természetes szukcesszó (K02 „i” „i”) vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

100-200 egyed


mérsékelten veszélyeztetett


part menti területek használata, vízhiány élőhelyének kotrása, (J02 „i” „i”) (K01.03 „i” „i”) tojásrakóhelyek felszámolása pl. beépítés miatt (E „i” „i”) 8J03.02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete:

33



100-300 egyed


stabil, nagy egyedszámú állományok a kisvízfolyások egyes szakaszain


1. iszaptalanító kotrások, 2. mederrendezési munkálatok, (J02 „i” „i”) 3. szennyvíztisztítók vizének élővízbe történő bevezetése (H01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

100-300 egyed


közepesen veszélyeztetett


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

34



500-1000 egyed


erősen veszélyeztetett


kaszálás (A03.01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

100-300 egyed


aktuális természetvédelmi helyzete stabil állományok


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen:

35

kedvezőtlen. helyenként


Állománynagyság (jelöléskor):

250-500 egyed


populációi az évi aktuális csapadékviszonyok miatt erősen fluktuálnak, élőhelyei könnyen elszennyeződhetnek, ennek ellenére főleg az alföldön helyenként gyakori. Jelenleg közepesen veszélyeztetett faj.


vadlétszám (F03.01.01 „i” „i”); élőhely kiszáradása (K01.03 „n” „n”), vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Tudományos név

Védettsé g (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság Tájhasználat története: A török hódoltságban elnéptelenedett községek határában, a még addig művelt területeket is visszahódította a természet. A XVII. század végéig legelőként hasznosított területek. Mezei kertek, szántók csak a XVIII. század elején tűntek fel.

36


1789-ben még 50%-nál nagyobb a legelő aránya Kocséron, Karán és Jenőn, ugyanakkor a rét 2030%-ot képvisel. Így ha figyelembe vesszük a terméketlen területeket és a nádast, akkor szántóra csak 10% körüli érték marad. Törtelen és Tetétlenen már ekkor nagyobb a szántók aránya, ami a későbbiekben csak növekedni fog. Az 1850-es évekig a lakosság fokozatos növekedése, a szántó arányának emelkedése mellett még mindig a legeltető állattartás adta a gazdálkodás és a táj jellegét. 1855-ben a szántók aránya 30 % volt a pusztákon. 1895-re a statisztikák szerint a szántó aránya 50-80 % közé emelkedett, a legelő és a rét aránya 1020 % közötti. A nádas aránya Jászkarajenőn meghaladta az 5 %-ot. Ezek az arányok az 1960-as évekig nem változtak. Az állattenyésztésben a magyar szürke fokozatosan visszaszorult 1895-ben 70-90% az aránya az összes állományban, míg 1935-ben 50% alá esik. 1884-ben jelentős juhállománnyal rendelkezik Jászkarajenő (5150db) és Tószeg (9000db). Az 1960-ra befejeződött szövetkezetesítés után minden község területén megindult a nagyüzemi mezőgazdasági művelés feltételeinek kialakítása. A tanyás településszerkezet fokozatos (gyakran erőszakos) felszámolása valamint, a nagy táblák kialakítása jelentős hatással volt az élővilágra. A legelők feltörése, a nádasok, laposok lecsapolása, a fasorok kivágása az élővilág elszegényedésével járt. Ehhez adódott még a műtrágyák és a növényvédőszerek egyre fokozódó felhasználása. A gyepterületek hasznosítása jelenleg kaszálás és legeltetés útján történik. A kaszálás géppel folyik azokon a területrészeken, amelyek traktorral járhatók. A legelő állatállományt szarvasmarha és juh alkotja, amelyeket villanypásztorral szakaszolt vagy pányvás legeltetési móddal tartanak a gyepeken. A legelő állatállomány mennyisége minimálisan elégséges a legelőként hasznosítható területek kezeléséhez. A tervezési területen korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel, juhászattal és húsmarha tartással foglalkoztak. Ma a kocséri Petőfi Szövetkezet, és a Jászkarajenői MG. Zrt. és a DPMG Rt. legeltet jelentős húsmarha állományt. A magántulajdonosok közül jelentős szarvasmarha állománnyal és részben a DINPI-től bérelt gyepterülettel Törőcsik Sándor és családja rendelkezik, 150-200 ha-t legeltetnek megfelelően. A kocséri Nagy Miklós rendelkezik még jelentősebb szarvasmarha állománnyal 50 tehén, ő is 100 ha gyepet legeltet. A tószegi és kőrőstetétleni részben a DINPI által vagyonkezelt gyepterületeken Molnár Imre, Pap Zsolt, Kálmán András, és a Jászkarajenői MG. Zrt. gazdálkodik. A terület jelentős része juhval van legeltetve. A Pap Zsolthoz és a Jászkarajenői Mg. Zrt-hez tartozó mintegy 200 ha nincs megfelelően kezelve, vándorjuhászok legeltetik. A Varga-nádasban, valamint a Jászkarajenői Mg. Zrt. által használt nádasokban minden évben történik nádaratás, a többi kisebb nádfoltot nem hasznosítják. A tervezési terület része a Gerje-Perje sík MTÉT-nek. Valamint az itt gazdálkodók jogosultak a Natura 2000 gyepterületekre járó kompenzációs támogatás (128/2007. (X. 31) FVM rend.) igénylésére. A támogatás feltételéül szolgáló előírásokat (kaszálás időpontjának bejelentése a NP.nak, 5 % kaszálatlan búvósáv meghagyása, műtrágyák vegyszerek használatának mellőzése) a gazdák többsége betartja. 37


A Dér Gábor, Nagy Miklósné, Mezei József gazdálkodók mintegy 200 ha-on végeztek természetvédelmi célú gyeptelepítést, ezek a területeik a többi gyepterületükkel együtt jelenleg az gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal célprogramban vannak. Több gazdálkodó bevitte a területeit az AKG extenzív gyepgazdálkodás célprogramba. 1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás Tószeg és Tiszajenő község a 0921 számú Szolnoki erdőtervezési körzetbe tartozik, tervezett erdőterület ezen községek külterületéhez tartózó Natura 2000 területeken nincs. Tiszakécske város a 0822 számú Kecskeméti erdőtervezési körzetbe tartozik tervezett erdőterület Tiszakécske külterületéhez tartózó Natura 2000 területeken nincs. Jászkarajenő Kocsér, Kőröstetétlen, Törtel községek a 0814 számú Abonyi erdőtervezési körzetbe tartozik. A tervezési területen 12.5379 ha üzemtervezett erdő valamint 1.1546 ha üzemtervezetlen fás terület található. Nagyobb erdőterület a Jászkarajenő 0260/1-b hrsz-ú 17 A (4.35 ha) erdőtervi jelű erdőrészlet. Erdőgazdálkodója jelenleg nincs. 15-20 éves sarjaztatott akácerdő. Szintén nagyobb erdőterület található Törtelen a 0174/1 hrsz-ú 13 J (2.22 ha) erdőtervi jelű valamint a 0181/ 1 h hrsz-ú 12 A erdőtervi jelű erdőrészlet amelyeken a DPMG Rt. Az erdőgazdálkodó. Ezeket az erdőrészleteket akác, nemes nyár, fehér fűz és egyéb keménylombos fajok alkotják. A többi kis területű erdők vagy fás területek elhagyott tanyahelyeken alakultak ki. Faállományukat akác, bálványfa, és keskenylevelű ezüstfa adja. Az erdőgazdálkodók igényelhetik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet szerinti kompenzációs támogatást. A tervezési területen mindenütt jelen van a keskenylevelű ezüstfa és a bálványfa, de nagyobb zárt állományt nem képez . 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat      

A területen a vadászatra jogosult: Jászkarajenői VT - Sári-gyep, Karajenői-puszta, Kalocsa-gyep, Ficzek, Törteli-csatorna melletti legelők; Kocséri VT - Kalocsa-gyep, Kőrös-ér mente, Ficzek; DPM Mg Rt. VT - Ficzek; Rákóczi VT - Ficzek, Törteli-csatorna menti legelők, Tószegi VT - Sári-gyep; Tiszakécskei VT - Karajenői-puszta.

A területen található vadászható vadfajok: tőkés réce - a leggyakoribb fészkelő récefaj, vadászata a halastónál és szikes tavaknál jelentős; szárcsa - gyakori fészkelő, vadászata nem jelentős; fácán - a jelentős számú kihelyezések ellenére állománya csökken; 38


fogoly - az utóbbi években állománya erősödik, mesterséges kihelyezés nem történt; vaddisznó - a vizenyősebb területeken helyenként előfordul; őz - állománya közepesen sűrű; mezei nyúl - létszáma általánosan csökken, mint természetes faunaelem jelenléte kívánatos; borz - a védett területtel határos ültetvényerdőkben állománya erősödik; róka - mindenfelé gyakori, gyérítése folyamatos. A vadászati hasznosításból adódó zavarás elsősorban a vízivad vadászat során jelentkezik a jászkarajenői halastónál és szikes tavaknál található pihenőhelyeken és éjszakázóhelyeken. Védett vízimadarak kerülhetnek elejtésre. A téli vadetetés során ocsút és szenázst öntenek ki a gyepterületekre, nádasok szélére a vadászatra jogosultak gyomosítva a területet. Szervezett horgászati tevékenység a tervezési területen nem zajlik, magasabb vízállások idején a csatornákhoz szórványosan kijárnak horgászni, halászni. A Belsőjenői-halastavon, magán halgazdaság működik, intenzív gazdálkodást folytatva. Elsősorban pontyot és amúrt tenyésztenek. Mellettük tömegesen jelentkeznek a tájidegen apróhalak - ezüstkárász, törpeharcsa, gyöngyös razbóra -, melyeknek a szomszédos csatornákba való kijutását nem akadályozzák műszaki megoldások. Rendszeres a víz trágyázása, eseti a meder meszezése. A Belsőjenői-tavon már jelenleg szünetel a madarak karbidágyús riasztása. Korábban előfordult, hogy a tavaszi feltöltés megszakította a közben megtelepedett parti madarak költését. A halastó szélén a vízinövényzet megtelepedésének és fennmaradásának esélyei jók. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A tervezési terület fő vízfolyása a Kőrös-ér, mely szabályozott mederben halad befogadója, a Tisza felé. Legfontosabb mellékvizei a szintén mesterséges mederbe terelt Nyilasösszekötőcsatorna, Csukás-ér, Tetétleni-csatorna, Jászkarajenői-csatorna. Ezeken kívül még számos rövidebb-hosszabb belvízcsatorna torkollik belé. A Sári-gyepen keresztülfolyó Gerjelecsapoló csatorna a szintén Tiszába ömlő Gerje-Perje főcsatorna jobb oldali mellékvize. A vízfolyások a téli hóolvadást követően, illetve a nyári zivatarok során szállíthatnak nagyobb mennyiségű vizet, júniusra vízszállításuk lecsökken, sokszor kiszáradnak. A felsorolt csatornák a KÖTIKÖVIZIG kezelésében vannak. Több helyen szükséges lenne a szikes tómedrekben a vízvisszatartás megoldása műtárgyakkal, jelenleg erre sehol sincs lehetőség. 1.3.3.5. Turizmus Turisztikai tevékenység nem folyik a területen, helyi természetbarátok látogatják a területet. 1.3.3.6. Ipar Ipari tevékenységet végző üzem nincs a terület közelében. 1.3.3.7. Infrastruktúra Magasfeszültségű vezeték a kocséri Kalocsa gyepen és a Tószegi legelőn halad keresztül. A tervezési területet öt 20 Kv-os légvezeték szeli át, mellyel kapcsolatosan a DÉMÁSZ Zrt. és az E.ON Hungária Zrt gyakorol szolgalmi jogot. 39


A légvezetékek madárbaráttá tétele, tartóoszlopok és transzformátorok szigetelése jelentős részben megtörtént A tervezési területet a 4 nagyobb gyepmozaikból áll, a legnagyobb fragmentáló vonalas létesítmények a falvakat összekötő alsóbbrendű műutak, a dűlőutak földesek. 1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák A Vidékfejlesztési Értesítőben (2011 01. 13.) megjelent, vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi, és szikes tavi védettséggel érintett ingatlanokról szóló jegyzékben az alább területek szerepelnek: Varga-nádas, Törőcsik lapos, Sárhalom környéke, Belsőjenői-halastó környéke, Csizmás. A nemzeti park részéről a szikes tavak lehatárolása megtörtént, KÖTEVIFE határozat és földhivatali bejegyzés nem történt meg. A Sárhalom és a Czakó-halom elnevezésű, védettségre javasolt kunhalom található a tervezési területen. Anyagbánya nem található a tervezési területen.

40


2. Felhasznált irodalom

Szerkesztés alatt

41


3. Térképek - Áttekintő térkép - Á-NÉR élőhelytérkép

41

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents