A HUDI20044 Sárrét. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20044 Sárrét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt Kendrovszki Boglárka Vezető szakértők Sipos Katalin (természetvédelem) Csihar László (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Barina Zoltán Petrányi Gergely

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………... 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………… 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 1.3. Kiterjedés ………………………………………………………………………………………………………….... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek …………………………………………………………….... 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………...... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák……………………………………………………………………………………….... 1.7. Tervezési és egyéb előírások ……………………………………………………………………………………….. 2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 3. Kezelési feladatok meghatározása ……………………………………………………………………………………….. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ……………………………………………………………….. 3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………..... 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .. 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 3.3.3. Egyéb ………………………………………………………………………………………………………….. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..…… 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………... 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok………………………………………….. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..

I. Natura 2000 fenntartási terv

A HUDI20044 SÁRRÉT NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

 A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Sárrét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

HUDI20044

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

4108,59 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) A Natura adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek:  Szubpannon sztyeppék (6240)*  Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410)  Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510)  Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) *  Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során rögzített Natura 2000 jelölő élőhelyek:         

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210)* Síksági pannon löszgyepek (6250)* Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0)

4


1.4.2. Jelölő fajok Az adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő faj:  mocsári teknős (Emys orbicularis)  réti csík (Misgurnus fossilis)  piszedenevér (Barbastella barbastellus)  nagy tűzlepke (Lycaena dispar)  vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)  nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)  hegyesorrú denevér (Myotis blythii)  csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)  közönséges denevér (Myotis myotis)  kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)  dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)  kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)  vöröshasú unka (Bombina bombina)

Formázott: Nem Kiemelt


Az adatlapon nem szereplő Natura 2000 jelölő faj:  sötét hangyaboglárka (zanótboglárka) (Phengaris nausithous)  ürge (Spermophilus citellus)

Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

1644 6,3 714,2 533,7 1130 78,9

39,64 0,24 27,10 36,11 30,21 0,46

FEJÉR MEGYE Csór Iszkaszentgyörgy Nádasdladány Sárkeszi Sárszentmihály Székesfehérvár

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

ökológiai háló magterület

Név

Érintettség

Csór, Iszkaszentgyörgy, Nádasladány, Sárkeszi, Sárszentmihály, Székesfehérvár közigazgatási területén

5

Védetté nyilvánító jogszabály száma

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény



ökológiai háló puffer terület

Sárszentmihály közigazgatási területén

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

TK

181/TK/86

Sárréti Tájvédelmi Körzet

a Sárréti Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 70/2007. (X. 18.) KvVM rendelet

ex lege

láp

Ladányi tőzegbányák, Kisnyilas, Alsó páskom, Merítőpusztai lápok, Büdösek alja, Csóri láp, Csíra-mező, Ökör mező

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

ex lege

forrás

Radics-tanyai források

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A Sárréti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve 2009-2018, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. – jóváhagyás alatt. 1.7.2. Településrendezési eszközök  Csór Község Önkormányzatának 8/2002. (IX.1.) számú rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tevéről.  Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) sz. rendelete Iszkaszentgyörgy Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről.  Nádasdladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (VI. 17.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról.  Sárkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (V. 16.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról.  Sárszentmihály Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 28.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról.  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (II. 24.) számú rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Külterületének, valamint Egyes Belterületi Területrészeinek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Sárrét Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:  Mezőföld-Sárréti Erdőtervezési Körzet 6



 Mezőföldi Erdőtervezési Körzet  Várpalotai Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv:  Fehérvári Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2008. január 1. – 2017. december 31.)  Várpalotai Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2010. január 1. – 2019. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területen az alábbi vadásztársaságok működnek: 401310-1-4-1 Alba-Regia VT (Székesfehérvár) 400510-1-4-1 Nádor VT (Székesfehérvár) 

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 13357/2007. sz. szakhatósági hozzájárulása az ALBA-REGIA Vadásztársaság (8000 Székesfehérvár, Zsolt u. 65) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez

 A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 24337/2008. sz. szakhatósági hozzájárulása a Nádor Vadásztársaság (8000 Székesfehérvár, Jancsár u. 7.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek  

Gaja-patak. Halgazdálkodási terv elfogadó határozat: 16.4/748-2/2011 Sárszentmihályi tározó. Halgazdálkodási terv elfogadó határozat: 16.4/15396-2/2010

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek Egyéb tervekről nincs tudomásunk. 1.7.8. Jogerős engedélyek Egyéb jogerős engedélyekről nincsen tudomásunk.

7

Formázott: Betűszín: Automatikus


 Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők: A legfőbb belső veszélyeztető tényezők az inváziós fásszárú és lágyszárú fajok mint a zöld juhar (Acer negundo), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), az aranyvessző fajok (Solidago sp.), a süntök (Echinocystis lobata) terjedése, a kaszálás felhagyása, hiánya és a kiszáradás.

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű )

Érintett terület nagysága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

Formázott: Betűszín: Automatikus

A06.01.01 .

élelmezési célú, inenzív növtermesztés

L

5

A szántókkal szomszédos területeken veszélyeztető tényező a vegyszer- és műtrágyahasználat, valamint a rovar-és gombaölő szerek alkalmazása

B02

erdőgazdálkodás

M

5

A területen lévő fás állományokra a tarvágásos üzemmód jelent fenyegetést

5

A Ladányi tőzegbányák környékén lévő vizes élőhelyeket és fás területeket veszélyezteti a jelentős méreteket öltő háztartási, ipari és inert hulladékok lerakása

H05.01

F04.02

A03.01

lakossági szilárd hulladék

gyűjtögetés (gomba, zuzmó, erdei gyümölcsök)

intenzív, vagy intenzívebb

H

L

25

M

20

8

Formázott: Betűszín: Automatikus, Nem Kiemelt

6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6510 Síkés dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), párlófű vagy apró bojtorján (Agrimonia eupatoria); fehér üröm vagy abszintüröm (Artemisia absinthium); orvosi ziliz vagy fehérmályva (Althaea officinalis) A Sárrét területének nagy részén engedélyek nélkül folyó gyógynövénygyűjtések bolygatással járnak. 6410 Kékperjés láprétek meszes,


kaszálás

A03.03

kaszálás felhagyása/hiánya

M

30

A04.01.01 intenzív szarvasmarhalegeltetés

biocid termékek, hormonok, A07 kemikáliák használata B02.01.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal

M

15

L

5

M

5

9

tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6510 Síkés dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 6250 Síksági pannon löszgyepek, nagytűzlepke (Lycaena dispar), vérfű-hangyaboglárka(Phengaris teleius) valamint sötéthangyaboglárka (Phengaris nausithous). A kaszálási időpont helytelen megválasztása, azaz a szaporodási időszakban történő tápnövény kikaszálása a fajok állományának csökkenéséhez vezet 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Veszélyeztető inváziós növényfajok: zöld juhar (Acer negundo), aranyvessző fajok (Solidago sp), süntök (Echinocystis lobata ). A kaszálás felhagyása/hiánya miatt inváziós növényfajok betelepedése és elszaporodása várható 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6510 Síkés dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6440 mocsárrét Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Taposási károk és túllegeltetés okozta károk veszélyeztetnek minden szántókkal szomszédos élőhelyet érint 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)) (6210)Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (91F0)Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus


F02.03.02 horgászat

H

10

H

20

H

50

M

100

F03.01.01 vadak károkozása (túltartott vadállomány)

I01

J02.03.01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

nagy léptékű vízelvezetés

10

angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Az inváziós növényfajok terjedését segíti elő a következő élőhelyeken. Érintett fajok: zöld juhar (Acer negundo), aranyvessző fajok (Solidago sp), süntök (Echinocystis lobata ) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, mocsári teknős (Emys orbicularis), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia) Engedély nélküli horgászat, zavarás érinti a Ladányi tőzegbányákat és a nádor-csatornát. A horgászat következményeként fellépő szemetelés, zavarás, szegély növényzet taposása, vízi növényzet irtás élőhelyeket és fajokat veszélyeztet 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) A túltartott vadállomány, a vaddisznók okozta taposás, talajbolygatás, valamint a tájidegen vadfajok, mint a dámszarvas az élőhelyeket veszélyeztetik Minden élőhelyet veszélyeztetnek. Inváziós fajok: zöld juhar (Acer negundo), aranyvessző fajok (Solidago sp), süntök (Echinocystis lobata, nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei


J02.03.02

K01.03

K02.01

csatornázás

M

50

M

100

H

50

kiszáradás

fajösszetétel változás, szukcesszió

7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival A vízelvezetés következményeként fellépő talajvízszint csökkenés jelent veszélyt. 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Csatornázás következményeként a talajvízszint csökkenésével a terület fokozatos kiszáradása veszélyeztet 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival A kiszáradás ezzel a területek megszűnése, átalakulása veszélyeztet 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Havária esetén, tartós vízborítás fennállásakor az élőhelyek átalakulnak mocsárrétekké, illetve elnádasodhatnak

Külső veszélyeztető tényezők: Jelentős külső veszélyeztető tényező a tervezési terület észak-északkeleti részén található kavicsbánya, a terület keleti részén húzódó műút, valamint a területet kettészelő vasútvonal.

Kód

Veszélyeztető tényező neve

C01.01.01 homok vagy kavicsbányászat

Jelentősége (H = nagy, Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és M = közepes, terület milyen módon gyakorol hatást? L = kis nagysága (%) jelentőségű ) M 5 6250 Síksági pannon löszgyepek,

11


D01.02

D01.04

E02.03

autópályák, autóútak, fő- és mellékutak M

5

L

5

M

5

vasútvonalak

egyéb ipari vagy kereskedelmi terület

12

6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) A rekultiváció elmaradása miatt inváziós növényfajok jelennek meg a területen. Az élőhely a bolygatás következtében átalakul, megszűnik a löszgyep és a mocsárrét. Bokros, fás vegetáció keletkezik 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei A Székesfehérvárt elkerülő út harmadik szakaszának építése, amely a Natura területen halad át. Szegélyben inváziós fajok megjelenése, előtörése. Védett állatok gázolása, zajhatás. A Natura 2000 területtel érintkező és annak szegélyében lévő ipari és kereskedelmi területek folyamatos külső hatásokat okoznak, mint zavarás, szennyezés.


 Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen cél az alföldi üde gyeptípusok, sekélyvizes élőhelyek és az ahhoz kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése, melynek eszköze a vízellátottság aktív javítása és a belső fragmentáltság felszámolása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jó állapotú kékperjés láprétek, sík- és dombvidéki kaszálórétek, mészkedvelő üde láp- és sásrétek, szubpannon sztyeppék, meszes lápok természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. A jelölő erdei élőhely állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. A jelölő és egyéb denevérfajoknak élő- és táplálkozóhelyet biztosító erdőállományok megőrzése, a populációk zavartalanságának biztosítása. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Inváziós fajok, különösen a keskenylevelű ezüstfa, kanadai aranyvessző által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az inváziós fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása és megvalósítása a síksági pannon löszgyepek területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében. A vérfű hangyaboglárka védelme érdekében szükséges a kaszálás korlátozása. Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, motocross) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A természetvédelmi érdekekkel nem összeegyeztethető, jelentős környezetterhelést és zavarást eredményező területhasználatok teljes tilalma (pl. bányászat).

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírásjavaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz.

13


3.2.1. Élőhelyek kezelése A területen elsősorban a kezelés élőhelytíshoz való harmonizációjára lenne szükség. A gyepen a kezelés aránytalan: van, ahol egyáltalán nem legeltetnek, ahol pedig van állat, ott a nem megfelelő hektáronkénti állategység miatt a gyep fokozatosan degradálódik a túllegeltetés miatt. A legeltetés hiánya kapcsán az inváziós fajok előtörése az elmúlt időszakban felgyorsult, és komoly problémát jelent a területen. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, az egyéb, természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kW-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése.

A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők, különösen: - újabb bányák, anyagnyerőhelyek (elsősorban homok- és tőzeg) nyitása, vagy a meglévők bővítése. Új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. Gépjármű közlekedés csak az arra kijelölt utakon elsősorban a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben kívánatos. Az egyéb jogosultak (pl. vezetékek karbantartására jogosultak, vízügyi munkavégzés) gépjármű közlekedés során a jelölő és hazai jogszabályok által védett értékekben kárt nem okozhatnak. Távközlési tornyok, szélerőművek elhelyezése nem támogatható Új távközlési elemek elhelyezése Natura 2000 területen kívül, azok sérelme nélkül történjen.

14


Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. szántók a. a szegélybe eső szántók visszagyepesítése javasolt a potenciális vegetációnak megfelelő gyepkeverékkel (síksági pannon löszgyepek (6250), folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) 2. mocsárrétek a. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt b. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, alkalmazása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. c. a kaszálások idejének ütemezése a nagy tűzlepke szaporodásbiológiájának figyelembevételével, időben és térben lehetőség szerint mozaikosan javasolt a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve 3. kékperjésláprétek a. évi egyszeri kaszálás javasolt, búvó sávok meghagyása mellett 10% kaszálatlan terület kialakításával a kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) élőhelyen 4. legelőterületek a. a völgyek oldalában elhelyezkedő pannon síksági löszgyepeken a legeltetés átalakítása (túllegeltetés, alullegeltetés megszüntetése), amit az ott található fokozottan védett és védett növények szaporodásához és a megfelelő gyepszerkezet fenntarthatóságához kapcsolódóan javasolt meghatározni b. a gyepterületeken az inváziós fajokat az élőhelyek fenntartó kaszálásával, legeltetésével, szükség szerint csepegésmentes növényvédőszer kijuttatással javasolt visszaszorítani. c. a téli legeltetés a területen csak engedéllyel támogatandó d. az itató- és delelőhelyek kijelölését a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatásággal egyeztetve szükséges végezni 5. fás állományok a. üzemtervezett idegenhonos fafajú erdők felújítása során előtérbe kellene helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést, elsősorban ott, ahol terjedésükkel jelölő, vagy védett értékeket veszélyeztetnek. 6. vizes területek a. pozitív hatást váltana ki marhával vagy bivallyal való legeltetés során nagyobb összefüggő víztestek kialakítása a ladányi tőzegbányák területén. b. a mésziszap bányák területén a szegélyben levő depók elhordása a cél. 7. folyó- és állóvizek a. a vizes élőhelyekhez kötődő jelölő állatfajok, mint a réti csík, a mocsári teknős, a dunai tarajosgőte és a vöröshasú unka megőrzése. Az élőhelyek állapotának természet közelebbivé tétele.

15


Művelési ág szerint: 1. Szántók

Ide tartoznak a területen található egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (ÁNÉR-kód alapján: T1). Kis kiterjedésben helyezkednek el a területen. Visszagyepesítésük javasolt. Az intenzív művelés veszélyezteti a szomszédos területeket. Kód SZ01

Kategória betakarítás

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

SZ03

betakarítás

A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező.

SZ04

betakarítás

SZ07

fajvédelem

SZ11

környezetvédelem

SZ13

környezetvédelem

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ14

növényvédelem

SZ18

növényvédelem

SZ19

növényvédelem

SZ20

növényvédelem

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A táblán egy gazdálkodási évben csak egyszeri alkalommal szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.

SZ21

növényvédelem

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ22

növényvédelem

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ24

növényvédelem

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ34

tápanyag utánpótlás

SZ35

tápanyag utánpótlás

SZ43

vetésváltás

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ44

vetésváltás

Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos.

SZ45

agrotechnika

Öntözés tilos.

SZ46

agrotechnika

Melioráció tilos.

SZ47

agrotechnika

Meszezés tilos.

SZ48

agrotechnika

Drénezés tilos.

SZ51

élőhely-rekonstrukció

Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ52


Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ54


Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán

16


felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

A kezelési egységre vonatkozó egyéb javaslatok: - Javasolt a parlagterület legeltetésének és inváziós növényfajok irtásának elvégzése. 2. Mocsárrétek:

Jelentős területet foglalnak el, kívánatos lenne visszaalakulások kékperjés láprétté, de tartós vízborítás miatt alakultak mocsárrétté. Ide taroznak a területen található mocsárrétek, magaskórósok, valamint a jellegtelen üde gyepek (ÁNÉR-kategória: D34, D6 és OB). Ezeket a területeket kaszálással és legeltetéssel javasolt hasznosítani. A kaszálók sarjúlegeltetése egyes részeken birkával is lehetséges. Kód GY01

Kategória 1 korlátozásra javasolt mg-i műveletek

Kategória 2 agrotechnika

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

GY02

korlátozásra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03


agrotechnika

Műtrágyázás nem megengedett.

GY08


agrotechnika

Dobkasza és talaj meghajtású rendkezelő használata tilos.

GY09


agrotechnika

Fogasolás nem megengedett.

GY10


agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

GY13


agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

GY14


agrotechnika

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15


agrotechnika

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16


agrotechnika

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY22

javasolt mg-i műveletek

használat

GY23


avarosodás megakadályozása

Biztosítani kell eltávolítását.

GY24



GY26


A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos-véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY28


GY29


Legeltetéssel hasznosítás.

és/vagy a

rendsodró,

kaszálással felhalmozódott

történő fűavar

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

17


GY30


GY31


GY34


GY36

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

legeltetési sűrűség

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos.


Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha.

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

legeltethető állatok

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.


Legeltethető állatfaj: juh.


Legeltethető állatfaj: kecske.


Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

GY42

GY45

GY47

GY54

GY63

GY67

GY68

GY69

GY70

lelegeltetési időszak

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.


Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

legeltetési mód

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.

legeltetési mód

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

18


GY72

kaszálás

kaszálási időpont

GY80 GY83 GY84

kaszálás kaszálás kaszálás

kaszálási mód kaszálási mód kaszálási mód

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY85 GY87

kaszálás kaszálás

kaszálási mód kaszálási mód

GY93

kaszálás

kaszálatlan terület

GY103

kaszálás

GY107

kaszálás

tisztító kaszálás

GY109

kaszálás


A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül.

GY112

kaszálás


GY115

kaszálás


Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 5-10% kaszálatlan parcellánként.

terület

meghagyása

Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező.

3. Kékperjés láprétek: Ezen területeken az elsődleges feladat a vízvisszatartás. Ezeket a részeket javasolt alacsony állatlétszámmal legeltetni, amennyiben ez az állatállomány hiánya miatt nem kivitelezhető, akkor a legjobb kezelési módszer az évi egyszeri, őszi kaszálás. A 2010-es belvizek idején a tartós vízborítottság miatt állományuk visszaszorult, lecsökkent gyarapodásuk, nagyobb területre történő kiterjedésük várható a megfelelő talajvízszint emelkedés esetén.

Kód GY01

Kategória 1 korlátozásra javasolt mg-i műveletek



GY02


agrotechnika


19


GY03


agrotechnika


GY06


agrotechnika

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY09


agrotechnika


GY22


használat

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás

GY40

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás kaszálás



GY67

GY72 GY80



kaszálási időpont kaszálási mód

Kaszálás június 15. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

4. Legelőterületek

Ide tartoznak a terület északkeleti és keleti felén nagy kiterjedésben található sík és dombvidéki kaszáló rétek és löszgyepek Ezeken a területeken a legeltetés az elsődlegesen javasolt kezelési mód, ezen kívül szükség esetén évente egyszer tisztító kaszálás alkalmazása is lehetséges.

Kód GY01

Kategória 1 korlátozásra javasolt mg-i műveletek korlátozásra javasolt mg-i műveletek



agrotechnika


GY03


agrotechnika


GY05


agrotechnika

GY06


agrotechnika

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY09


agrotechnika


GY10


agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

GY13


agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

GY14


agrotechnika

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15


agrotechnika

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16


agrotechnika

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY02

20



használat

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY23



Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY24



GY26


A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY28


GY29


GY30


GY31


GY34


GY36

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

GY19 GY22

GY42

GY45

GY47

GY54

GY67

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.


A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos.




A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.


Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

legeltetési mód

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.



21


GY108

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás


Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell.

GY109

kaszálás


A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül.

GY114

kaszálás


Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti parkigazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY68

GY69

GY70


Legeltethető állatfaj: juh.


Legeltethető állatfaj: kecske.


Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

rekonstrukció

GY117

5. Fás állományok: A területen sok helyen, nagy kiterjedésben megtalálható őshonos, kemény illetve puhafás jellegtelen erdők, nemes nyárasok valamint idegenhonos állományú erdők, facsoportok és erdősávok tartoznak ide (ÁNÉRkód alapján: P2a, P2b, RA, RB, RC, S2, S3, S6 és S7). Kód

Kategória adminisztráció

E01 adminisztráció E03 egyéb E04 egyéb E09 egyéb E11 E12

egyéb fajvédelem

E16 E18 E20

fajvédelem fajvédelem

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es

22


E39

véghasználat

sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. A fahasználattal érintett területen összefüggően legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. A mikroélőhelyek fenntartása.

E41

véghasználat

A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani.

E44

véghasználat

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető.

E47

felújítás

Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

felújítás

Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés végezhető. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsóés lehetőség szerint a cserjeszintben is). Meghatározott szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítandók.

fajvédelem E21 fajvédelem E22 E24

fajvédelem állománynevelés

E26 állománynevelés E28

E29 E31

állománynevelés állománynevelés véghasználat

E34 véghasználat E37

E48 E49 E57

felújítás felújítás felújítás

E58 felújítás E62 felújítás E64 E66

felújítás felújítás

E67

Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók.

23


inváziós növényfajok visszaszorítása

E70

E73

inváziós növényfajok visszaszorítása

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra.

6. Vizes területek:

A területen sok helyen, nagy kiterjedésben megtalálható őshonos, kemény illetve puhafás jellegtelen erdők, nemes nyárasok valamint idegenhonos állományú erdők, facsoportok és erdősávok tartoznak ide (ÁNÉR-kód alapján: P2a, P2b, RA, RB, RC, S2, S3, S6 és S7). - Ladányi tőzegbányák területe - A felhagyott tőzegbánya területére legeltetéses kezelést javasolunk. - Vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása. Kód V01

Kategória 1


Vizes területekre vonatkozó előírás-javaslatok A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V06

fajvédelem

V07

területhasználat

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V08

területhasználat

Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

V09

vízgazdálkodás

Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

V11

halastó

A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető.

24


V12

halastó

Tókaszálás tilos.

V14

halastó

A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos.

V15

halastó

Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető.

V19

halastó

Idegenhonos halfajok visszaszorítása idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V25

halastó

Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos.

V42

nádas

V44

nádas

V45

nádas

V50

nádas

A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni.

V53

nádas

V57

nádas

V58

nádas

V62

nádas

kötelező,

A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. egyéb

A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

7. Folyó és állóvizek: Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a területen megtalálható vízfelületek, folyóvizek, horgászés halastavak (ÁNÉR-kategória: U9, U10). Az egyik legfontosabb cél a kezelési egységben az árkok fenntartása. Kód V01

Kategória 1


Vizes területekre vonatkozó előírás-javaslatok A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V06

fajvédelem

V07

területhasználat

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V09

vízgazdálkodás

Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

V10

halastó

Halastavak medrének meszezése tilos.

V11

halastó

A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető.

25


V12

halastó

Tókaszálás tilos.

V15

halastó

Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető.

V19

halastó

Idegenhonos halfajok visszaszorítása idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V29

halastó

V42

nádas

V44

nádas

V45

nádas

V50

nádas

A halastóra a működési területével a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni.

V53

nádas

V57

nádas

V58

nádas

V62

nádas

kötelező,

A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. egyéb

A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

Művelési ág/kezelési egység: A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerint csoportosítva az alábbi táblázat mutatja be. Erdő 1.

szántó

2.

mocsárrétek

Gyep

GY01, GY02, GY03 GY06, GY08, GY09, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY23, GY24, GY26,GY28, GY29, GY30,GY31, GY34, GY36, GY42, GY45, GY47, GY54, GY63, GY64, GY67, GY68, GY69, GY70, GY72,

26

Szántó SZ01, SZ03, SZ04, SZ07, SZ11, SZ13, SZ14, SZ18, SZ19, SZ20, SZ21, SZ22, SZ24, SZ34, SZ35, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ47, SZ48, SZ51, SZ52, SZ54 ,


GY80, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY103, GY107, GY109, GY112, GY115 GY01, GY02, GY03, GY06, GY09, GY22, GY40, GY67, GY72, GY80 GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY09, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY19, GY23, GY24, GY26, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY36, GY42, GY45, GY47, GY54, GY67, GY68, GY69, GY70, GY72, GY80, GY108, GY109, GY114, GY117,

kékperjés láprétek

3.

legelőterület

4.

fás állományok

5.

vizes élőhelyek- volt tőzegbányák

6.

álló és folyó vizekhorgász tavak, víztározók, csatornák

E01, E03, E09, E11, E16, E18, E21, E22, E26, E28, E31, E34, E39, E41, E47, E48, E57, E58, E64, E66, E70, E73

E04, E12, E20, E24, E29, E37, E44, E49, E62, E67, V01, V06, V07, V09, V11, V12, V15, V19, V25, V42, V44, V45, V53, V54, V57, V62 V01, V06, V07, V10, V11, V12, V19, V29, V42, V45, V50, V53, V57, V58, V62

V08, V14, V29, V50, V58, V09, V15, V44, V54,

1. táblázat: Kezelési egységekhez tartozó művelési ág előírások

Vadgazdálkodás A Ladányi tőzegbányák területén jellemző a túltartott vadállomány, ami az őshonos erdők természetes felújulását nagyon megnehezíti, valamint a gyepterületeket a vaddisznó feltúrja, ezzel kedvezve az inváziós növényfajok megtelepedésének. A legfontosabb elérendő cél a nagyvadállomány nagyságának visszaszorítása, valamint a tájidegen vadaknak (pl. dám szarvas) a területről történő eltávolítása. Kód

A területre vonatkozó vadgazdálkodási előírások

27


VA01

Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki.

VA02

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az az erdőfelújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

Egyéb, vadgazdálkodásra vonatkozó javaslatok: - optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: vaddisznó és szarvas állományát minimum szintre ajánlott vinni, őzzel jelenleg természetvédelmi probléma nincs, de legfeljebb a jelenlegi szinten javasolt tartani. A zártkerti tartásra engedélyezett dámszarvas állományát szabad területen nullára kell csökkenteni. - vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: jogszabályban rögzített megfelelő - vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: illetékes nemzeti parkkal egyeztetni szükséges - vadföldek kialakítása: nem engedélyezett - vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: vad kibocsátás nem engedélyezett, tájidegen vadfaj zártéri tartása felülvizsgálandó. -

-

Vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: A vízi madarak védelme érdekében a TK. területén ( ex-legen nem) a vízimadár vadászat tilos! A vizes élőhelyeken apróvad vadászat esetén csak acélsörét használható. A Natura 2000 területen vadkibocsátó hely nem létesíthető. Nem őshonos vadászható faj betelepítése nem megengedett. A áprilisi őzbak vadászatot a természetvédelmi hatóság a területen fészkelő fokozottan védett madárfajok fészkelésének védelme érdekében térben és időben korlátozhatja. A természetes gyepek védelme érdekében a vaddisznóállomány mértékét korlátozni szükséges. A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a Natura 2000 területeken élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely megakadályozza a bolygatásra érzékeny gyepterületek károsodását. A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni. Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni.

Vízgazdálkodás - A völgyekben található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni - Az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belül tárolni nem javasolt. - Nádor-csatorna a jelölő fajok és élőhelyek számára alkalmas. A legutóbbi kotrást követően is maradt bent iszap, illetve a parti zóna növekedése megkezdődött. Kismértékű beavatkozásra 28



-

lenne szükség, mely a meder morfológiai sokféleség bővítését biztosítaná. A réti csík állomány szempotjából pozitív hatással bírna a környező természetes gyepek időszakos elárasztása, mely évente egyszer nagy víznél ivási időszakban végezhető. Vízi járművek használata nem jellemző. A területen megtalálható mésziszap gödrök jelenlegi állapotát befolyásoló beavatkozás nem javasolt. Meglévő depók elszállítása a területről.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 1.A területről történő vízelvezetés mértékének mérséklése, szükség esetén megfelelő vízvisszatartó műtárgyak elhelyezése. Inváziós fajok visszaszorítása. A legeltetéssel felhagyott területeken a legeltetés újraindítása a gyepek fajkészletének fenntartása érdekében. Idegenhonos faállományok őshonos fajokkal történő felújítása. Az erdő területeken belül a természetes/természetszerű erdőborítás arányának növelése, illetve vegyes korosztályszerkezet kialakítása. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Az inváziós gyomfajok (pl. Aster, Solidago) komoly problémát jelentenek a területen, folyamatos kaszálással és egyéb módszerekkel történő visszaszorításuk kulcsfontosságú lehet a jelölő lepkefajok terjedése, populációinak megerősödése tekintetében. A kaszálást mozaikosan javasolt végezni, különös figyelmet fordítva a szegélyekben a lórom (Rumex) fajok ill. a Sanguisorba oficinalis állományok (legalább egy jelentős részének) meghagyására. A kaszálások során minimum 3 méter széles búvósávok meghagyása, a megfelelő tarlómagasság megtartása (legalább 10 cm), valamint a vadriasztó lánc használata. Középfeszültségű légvezetékek madárvédelemmel történő ellátása. A területen a víztestek kotrása és partszegélyük gépi kaszálása problémát jelenthet. Érdemes volna átgondolni, hogy hol mennyire indokolt vagy helyesen időzített ez a beavatkozás. A természetes, vagy természetközeli állapotú (álló és fekvő holtfát megfelelő arányban tartalmazó), faodvakban gazdag, vegyes korösszetételű és az adott élőhelyre jellemző természetes elegyarányú erdők fenntartása, illetve kialakítása. Potenciális szálláshelyek (pl. épületpadlások, pincék stb.) felmérése; a felderített szülőkolóniák búvóhelyeinek és táplálkozóterületeinek (pl. fás szegélyek, zárt, elsősorban keményfás ligeterdők) védelme. A pálmajori víztározó területén a horgászat káros hatásaként jelenik meg több madárfaj esetében (pl.: küszvágó csér, szerecsen sirály) a fészkelés zavarása. Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) A területhasználat megváltozása, intenzívebb művelés vagy felhagyás komoly veszélyeket rejt magában. Legfőképpen az élőhelyek vízháztartásának változatlansága döntő fontosságú a populációk megőrzése szempontjából. A gyepek kiszáradása a vegetáció botanikai összetételének megváltozásához vezethet, gyomosodás, becserjésedés ill. nádasodás léphet fel, mely a vérfű állományokat csökkenését, végső soron eltűnését eredményezheti. A nem megfelelő időpontban és módszerekkel végzett művelés, kaszálás is komoly veszélyt jelenthet. A későn végzett első kaszálás (június közepe után), vagy a korán végzett tisztítókaszálás (szeptember vége előtt) komoly károkat 29


tud okozni. Az intenzív módszerekkel, nagy tömegű gépekkel, különösen eső után nedves talajon végzett kaszálás vagy legeltetés (talajtömörödés, hangyafészkek sérülése, egyéb taposási károk) szintén rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a fajra. A lepkék megőrzése érdekében a helyes területhasználat a mozaikos kaszálás vagy az alacsony intenzitású legeltetés (szarvasmarha vagy ló). A minél mozaikosabb vegetáció a hangyagazdák szempontjábol is a legkedvezőbb. A nagy tömegű, talajszerkezetet betömörítő gépek használata kerülendő, az extenzívebb kisgépes kézi módszerek az ideálisak. Mindenképpen fontos olyan gyepfoltokat megőrizni, ahol a vérfű kifejlődhet, a lepkék lerakhatják petéiket. A búvósávokat minél szélesebbre érdemes meghagyni, mivel a hosszú de túl vékony (2-3m széles) búvósáv – bár területarány szempontjából megfelelőnek tűnhet – mikroklimatikusan mégsem tud búvóhelyet biztosítani, a sáv kiszárad, a növényzet szegély jelleggel megváltozik és a lepkék nem rakják le petéiket. A mélyebben fekvő, vízállásos vagy mocsaras részeket ritkán vagy egyáltalán nem kell kaszálni, az eutrofizáció megelőzése érdekében céljából. A kaszálások időzítése elsődleges jelentőségű. A legmegfelelőbb időpontok kiválasztása a több éves monitoring vizsgálatok eredményeinek függvényében lokálisan meghatározandó. A dunántúli nedvesebb területeken a homogén, július közepére már erőteljesen virágzásba fordult vérfűállományok az optimálisak, ahol a tápnövény nagy mennyiségben jelen van. Alföldi élőhelyeken a kaszáláson kívül az extenzív szarvasmarha-legeltetés is kedvező megoldás lehet. Metapopulációs szempontból táji szinten az élőhely foltok elhelyezkedése ideális esetben a faj diszperziós képességeit meg nem haladó, 5km-es távolságon belüli mozaikos elhelyezkedésűek, köztük maximum 500 méterenkénti egyéb biotópok (szegélyek, egyéb gyepek) biztosítják az átjárást és menedéket. Szomszédos új élőhelyek létesítése esetén, amennyiben az előzőleg mezőgazdasági művelés alatt volt, a felső talajréteg a túl magas koncentrációjú műtrágya-felhalmozódás miatt esetlegesen eltávolítandó, majd vérfű maggal kevert gyep vetésével, vagy vérfű növények áttelepítésével lehet elérni a kívánt hatást. Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) Mivel a vörös bütyköshangya az árnyékosabb, növényzettel sűrűbben benőtt, többszintes borítottságú gyepeket részesíti előnyben, a gyepszerkezet változása a lepkefaj eltűnését eredményezheti. A területhasználat megváltozása, intenzívebb művelés vagy felhagyás komoly veszélyeket rejt magában. Legfőképpen az élőhelyek vízháztartásának változatlansága döntő fontosságú a populációk megőrzése szempontjából. A gyepek kiszáradása a vegetáció botanikai összetételének megváltozásához vezethet, gyomosodás, becserjésedés ill. nádasodás léphet fel, mely a vérfű állományokat csökkenését, végső soron eltűnését eredményezheti. A nem megfelelő időpontban és módszerekkel végzett művelés, kaszálás is komoly veszélyt jelenthet. A későn végzett első kaszálás (június közepe után), vagy a korán végzett tisztítókaszálás (szeptember vége előtt) komoly károkat tud okozni. Az intenzív módszerekkel, nagy tömegű gépekkel, különösen eső után nedves talajon végzett kaszálás vagy legeltetés (talajtömörödés, hangyafészkek sérülése, egyéb taposási károk) szintén rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a fajra. Fontos megjegyezni, hogy mivel a lepke a szegélyekben is túlél ill. közlekedik, a szegélyek, árokpartok túlzott tisztításakaszálása negatívan érintheti. A láprétek és ligeterdők megőrzése, a beerdősödés és cserjésedés megakadályozása céljából törekedni kell az élőhely mozaikosságának fenntartására, ragaszkodni kell a hagyományos művelési módhoz, a késő nyári, kora őszi kézi kaszáláshoz. A legmegfelelőbb időpontok kiválasztása a több éves monitoring vizsgálatok eredményeinek függvényében lokálisan meghatározandó. Legideálisabb esetben rotációs rendszerben, 3-10 éves forgóval alkalmazható a mozaikos kaszálás, de ügyelni kell arra, hogy mindig elegendő magas vérfüves terület és háborítatlan hangyaboly maradjon. Kifejezetten tiltani kell a vízfolyások „rendezését”, valamint az intenzív, évi két vagy több alkalommal történő kaszálást, és gépek alkalmazását. Ez utóbbi a hangyagazda bolyok 30


védelme érdekében elengedhetetlen követelmény. Metapopulációs szempontból táji szinten az élőhely foltok elhelyezkedése ideális esetben a faj diszperziós képességeit meg nem haladó, 5km-es távolságon belüli mozaikos elhelyezkedésűek, köztük maximum 500 méterenkénti egyéb biotópok (szegélyek, egyéb gyepek) biztosítják az átjárást és menedéket. Szomszédos új élőhelyek létesítése esetén, amennyiben az előzőleg mezőgazdasági művelés alatt volt, a felső talajréteg a túl magas koncentrációjú műtrágya-felhalmozódás miatt esetlegesen eltávolítandó, majd vérfű maggal kevert gyep vetésével, vagy vérfű növények áttelepítésével lehet elérni a kívánt hatást.

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen két Natura 2000 mintavételi pont van kijelölve, D2 (kékperjés rétek) ÁNÉR kódú élőhelyeken. EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése. Rendszeres állományfelmérés (a denevérállományok változásának monitorozása), esetleg élőhelypreferencia és mikrobiális patogének kutatása. A területen folyik az MME által szervezett CES (állandó hálófelületü madárgyűrüzés) 3.2.5. Mellékletek Kezelési egységek térképe 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

-

-

-

a tervezési területre alapvetően az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet az irányadó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009 (V.14) FVM rendelet (MTÉT, AKG) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004 (V.4.) FVM rendelet. A fent hivatkozott Natura 2000 területen belül országos jelentőségű védett természeti területek a pontszerűen megjelenő ex lege védett lápok, források, melyekre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozik a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Kormányrendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

3.3.1. Agrártámogatások 31


3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. A területet 107 MEPAR blokk érinti. Jelenleg 28 MEPAR blokk területén nem vehető fel támogatás, ezen MEPAR parcellák Natura 2000 terület alá eső területe 884,38 ha. A támogatható MEPAR parcellák Natura 2000 területre eső mérete 3224,19 ha. A támogatható területeknek csak egy része támogatható, azonban nem áll rendelkezésünkre pontosabb fedvény a támogatott területek elhelyezkedéséről. Nem tudható, hogy a nádasok mennyire kerültek be a nem támogatható területbe, mert Natura 2000 támogatást a nádas művelési ágú területre is fel lehet venni. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében lehetséges. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 32/2008. (III. 27.) FVM rendeletalapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendeletalapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: 32


C) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendeletalapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: D) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendeletalapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások: E) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 25/2012. (III. 20.) VM rendeletalapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére. A magántulajdonú erdők esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 25/2012. (III. 20.) VM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezésére. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg 33


motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. 3.3.2. Pályázatok A területen jelenleg nem fut pályázat. 3.3.3. Egyéb Nem ismert egyéb lényeges információ.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Sárrét (HUDI 20044) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: 2013. május 10-én az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt meg, amelyben a falugazdászok közreműködését kértük. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ. A terület megismerése érdekében 2013.04.22-én két ízben történt meg a terület bejárása, amelynek során a gyep aktuális állapotát mértük fel és az általános problémákat tárgyaltuk meg. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Sárrét Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztetése során az alábbiakban felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az X sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: -

Fejér Megyei Kormányhivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatala????????

Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum

önkormányzati közzététel

Célcsoport a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok

gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok

Címzett Vértes-Mezőföldi Tájegység Csór Iszkaszentgyörgy Nádasdladány Sárkeszi Sárszentmihály Székesfehérvár Csór Iszkaszentgyörgy Nádasdladány Sárkeszi

34

Időpont + kapott észrevétel 2013.04.22

2014.04.01- 06.30.

2014.07.01-07.15.


Sárszentmihály Székesfehérvár honlap

lakosság

érintettek levélben falugazdászok vagy e-mailben történő megkeresése

Illetékes Járási Hivatal AZ AKKORI JÁRÁSHATÁROK NEM FELTÉTLENÜL EGYEZNEK MEG A MOSTANIAKKAL, EZÉRT AZOKAT AZ AKKORI KIMENŐ LEVÉLBEN LEHET MEGNÉZNI

2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.10: nincs visszajelzés

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A járási hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak.

35

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


 A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.

Környezeti adottságok

A tervezési terület az Alföld nagytáj Mezőföld középtájának a Sárréti és a Veszprém-devecseri ároki kistáját érinti (DÖVÉNYI 2010). Sárrét Fejér és Veszprém megye területén helyezkedik el, területe 400 km2. A területre jellemző környezeti adottságok a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Sárrét Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet ÉK-en 10,2-10,4 °C, máshol 9,8-10,2 °C, a nyári félévé 17,0 °C körüli. A csapadék évi összege sokévi átlagban 530-560 mm. Az ariditási index 1,26-1,30 körüli. Az uralkodó szélirány az É-ÉNy-i, valamint a DK-i (DÖVÉNYI 2010). Veszprém-devecseri árok Mérsékelten hűvös éghajlat, de DK-en már közel a mérsékelten meleghez. A mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati típus határán van, de K-en kifejezetten mérsékelten száraz. A kistáj középső területein az évi középhőmérséklet 9,0 °C körüli, K-en és Ny-on 9,5 °C körüli, sőt a DK-i részeken megközelíti a 10,0 °C-ot. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete DK-en 16,016,5 °C, a középső részeken csak 15,0 °C körüli, Ny-on ismét megközelíti a 16,0 °C-ot. A nyári legmelegebb napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga K-en 33,0 °C, máshol 31,032,0 °C, a téli legalacsonyabb minimumoké -15,0 és -16,0 °C közötti. Az évi csapadékösszeg K-en 570 és 620 mm közötti, a középső és a Ny-i részeken 650-730. K-en 1,12-1,20, máshol 1,00 körüli az ariditási index értéke (DÖVÉNYI 2010). 1.1.2. Vízrajzi adottságok Sárrét Száraz, vízhiányos terület. Árvizeik tavasszal, kisvizeik ősszel jelentkeznek. Vízjárásukat a Bakonyból leáramló karsztvíz-utánpótlás erősen befolyásolja és kiegyenlíti. A "talajvíz" a Sárrét medencéjében 4 m felett van, csak a D-i magasabb peremeken süllyed mélyebbre (DÖVÉNYI 2010). Veszprém-devecseri árok K-i fele a Séd, Ny-i fele a Torna vízgyűjtő területe. A vízháztartás jellege Ny-ró1 K-re haladva mérsékelt vízfeleslegből mérsékelt vízhiányra változik. Az árvizek tavasszal, a kisvizek ősszel a leggyakoribbak. Összefüggő "talajvízre" csak a peremi völgyekben számíthatunk, de mennyisége ott is jelentéktelen. A karsztvízszint a bányavíz kiemelése miatt a korábbi évtizedekben erősen süllyedt, a korlátozások bevezetése után azonban ismét emelkedni kezdett (DÖVÉNYI 2010). 1.1.3. Talajtani adottságok Sárrét

37


A kistáj jelentős talajtani változatossággal rendelkezik. Barnaföldek, rendzina talajok, mészlepedékes, csemozjom talajok, réti öntéstalajok, és nagy arányban lápos réti talajok jellemzik, mely utóbbinak 70%-át rétek és szabad vízfelületek borítják (DÖVÉNYI 2010). Veszprém-devecseri árok A kistáj magasabb térszínein, a mészkőfelszíneket rendzina talajok alkotják. Herendtől Ny-ra a magasabb térszínek löszös üledékein, Ajkától É-ra pedig periglaciális üledéken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. A patakvölgyek alluviumán homokos vályog és vályog mechanikai összetételű, a 40-50 (int.) termékenységi besorolású réti talajok képződtek (DÖVÉNYI 2010).

1.2.

Természeti adottságok

A Mezőföld flórajárásba (Colocense) sorolódó kistáj jelentősebb potenciális erdőtársulásai között a fűz-nyár-égerligetek (Salicetum albae-fragilis), a tölgy-kőris-szil-ligeterdők (Querco-Ulmetum) és a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) jellemzőek. A nyílt társulások között fellelhetők a löszpusztarétek (Salvio nutantis-nemorosae, Festucetum sulcatae pannonicum), a csátés láprét (Caricetum davallianae), a nyúlfarkfüves láprét stb. Elterjedtebb lágyszárú fajok a sásfélék (Carex lasiocarpa, C. michelii), a bördős mételykóró (Oenanthe fistulosa). ÁNÉR

Élőhelytípus megnevezése

B1a

Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások

B1b

Úszólápok, télisásosok

B2

Harmatkásás, pántlikafüves növényzet

B3

Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak

B5

Nem zsombékoló magassásrétek

D2

Kékperjés rétek

D6

Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet

D34

Mocsárrétek

E1

Franciaperjés rétek

E2

Veres csenkeszes rétek

H4

Erdőssztyepprétek, félszáraz irtásrétek,száraz magaskórósok

H5a

Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek

I1

Nedves felszínek természetes pionír növényzete

J4

Fűz-nyár ártéri erdők

tőzeges

nádasok

Százalékos arány (%)

és

békabuzogányos, mocsári-vízparti

38



L5

Alföldi zárt kocsányos tölgyesek

P2a

Üde és nedves cserjések

P2b

Galagonyás-kökényes-borókás cserjések

RA

Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok

RB

Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők

RC

Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők

S2

Nemesnyárasok

S3

Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők

S6

Nem őshonos állományai

OB

Jellegtelen üde gyepek

OC

Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek

OD

Lágyszárú özönfajok állományai

OF

Magaskórós ruderális gyomnövényzet

T1

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

U4

Telephelyek, roncsterületek hulladéklerakók

U8

Folyóvizek

U9

Állóvizek

U10

Tanyák, családi gazdaságok

U11

Út-és vasúthálózat

fafajok

száraz

spontán

és

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) alapján a főbb élőhely-típusok összegzése Natura 2000 adatlapon szereplő jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja

6240 6410 6510 7210


Reprezentativitás (A-D) B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható)

Szubpannon sztyeppék Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) C Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) B Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion B

39


Élőhelytípus kódja


Reprezentativitás (A-D)

davallianae fajaival

7230

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható)

Natura 2000 adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhelytérképezés alapján azonban megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja


*6210

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)

*6250

Síksági pannon löszgyepek

6430

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai

6440

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

91E0

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

Reprezentativitás (A-D)

Élőhely neve Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja:

6410

Élőhely előfordulásai a területen:

_

Élőhely területi aránya:

0,35%

Élőhely kiterjedése a területen:

Natura 2000 adatlap alapján: 1027,15 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 14,17 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: D2 – Kékperjés rétek

40


Definíció: Nedves réti növénytársulások, amelyekben kékperje (Molinia) fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. A talaj rendszerint erősen humuszos vagy tőzeges. D5 – Patakparti és lápi magaskórósok Definíció: Állandó, jó vízellátottságú, elsősorban hegy- és dombvidéki, ritkábban alföldi területeken kialakuló, 1-2 m magas, dús lombú, nagy levélfelületű kétszikű fajok (Petasites hybridus, Angelica sylvestris, Cirsium oleraceum, Filipendula ulmaria, stb.) uralta, gyakran szegély jellegű, üde növényzet. A terület néhány pontján, összességében kis kiterjedésben találhatók mocsárréti élőhelyekkel körülvéve kékperje dominálta gyepek. Bár természetességükben kiemelkednek környezetükből, jellemzően fajszegények, különösen kiszáradó lápréti fajokban szegények. Egyedül a terület északi részén van az álloményban a kékperjén kívül kívül láprétinek nevezhető faj (Schoenus nigricans, Cladium mariscus)

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Minden állomány jó állapotú, de az igazi jellmező lápréti fajok hiányoznak belőlük.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

helyenként a túlzott, illetve túl alacsony mezőgazdasági használat (A04 „i” „i”) (A03 „i” „i”), szárazodás (K01.03 „n” „n”), lecsapolás J02.03 „i” „i”), inváziós fajok terjedése( I01 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”), vadállomány mérete, összetétele (F03.01.01 „i” „i”). BarinaZ.: A néhány évvel ezelőtti tartós és magas vízborítás az állományokra feltehetően nem volt kedvező hatással, mivel a lápréti fajok ez kevéssé tolerálják; részben akár ez is okozhatja fejszegénységüket. Hasonló szituáció jövőbeli kialakulása esetén kedvezőtlen változások kockázatával számolni kell.

Élőhely neve Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Élőhely kódja:

6510


_


7,81%


Natura 2000 adatlap alapján: 1027,15 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 321,28

Élőhely jellemzése:

41

ha


Az E1 (Franciaperjés rétek) és E2 (Veres csenkeszes rétek) Á-NÉR élőhelyek kerültek ebbe a kategóriába besorolásra, melyek Arrhenatherum elatius és Festuca rubra dominálta (kaszáló-)rétek. Különösen az utóbbiak érdekesek ugyanis felbukkanásuk alföldi körülmények között nem szokványos. Szintén valószínűtlen, hogy ezek az állományok a Festuca rubras kaszálókra jellemzően gyertyános-tölgyesek vagy bükkösök irtásain jöttek volna létre. Az itteni állományokban a Festuca rubra dominanciája mellett inkább száraz sztyepréti jellegű fajok találhatók (pl. Stipa pennata, Globularia punctata).


Az egyes állományok természetessége tág határok között változik (TDO 2-4,5); az Arrhenatherum elatius dominálta gyepek (E2) a gyengébb természetességűek, míg a Festuca rubras gyepek természetessége magasabb.


Mérsékelten veszélyeztetettek Viszonylag nagy kiterjedésű állományok, a helytelen mezőgazdasági használat homogenizálhatja, a művelés felhagyásával becserjésedik. Összességében az élőhely állapota elfogadható.


helyenként a túlzott, illetve túl alacsony mezőgazdasági használat (A04 „i” „i”) (A03 „i” „i”), vegyszer használat, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”)

Barina Z.: Különösen a Festuca rubras rétek szigetszerű előfordulása teszi őket veszélyeztetetté. Valószínűleg a sztyepréti fajokban gazdagabb állományokra a néhány évvel ezelőtti tartós és magas vízborítás sem volt kedvező hatással, hasonló jelenség előfordulásának kockázatával a jövőben is számolni kell.

Élőhely neve Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Élőhely kódja:

7210


láprétekkel körbevett, igen kis méretű foltokban


0,001%


Natura 2000 adatlap alapján: 123,26 ha 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 0,04


42

ha


A kékperjés láprét foltjain belüli kis kiterjedés homogén Cladium mariscus foltok tartoznak ide. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A homogén állományok, amikben más értékesebb növényfaj nem fordul elő és kiterjedésük igen fragmentális, egységesen 4-es természetvédelmi értéket kaptak.


A szűken vett télisásos állományok nem veszélyeztetettek, terjednek.


Nem veszélyeztetett, invádorként terjedő társulás, potenciálisan a szárazodás (K01.03 „n” „n”), lecsapolás J02.03 „i” „i”), inváziós növényfajok veszélyeztethetik (I01 „i” „i”). Az állományok fragmentális kiterjedése a fő aktuális veszélyeztető tényező.

Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) Élőhely kódja:

6210


_


0,57%


Natura 2000 adatlap alapján: 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 23,22 ha

Élőhely jellemzése: A terület északi, magasabban fekvő részén H4 (Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok) csoportba sorolt Bromus erectus dominálta gyepek tartoznak ide. Az egyes állományokban a domináns Bromus erectus mellett Molinia coerulea, Brachypodium pinnatum és Arrhenatherum elatius is megjelenik. Kétszikűekben mérsékelten gadagok. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az állományok közepes, vagy annál valamivel jobb természetességi állapotúak (TDO átlag: 3,4, medián 3,25). Jellemzen fajszegények, de néhol jelentősebb számban fordulnak elő bennük színezőelemként kétszikű fajok.


Aktuálisan nem veszélyeztetett.

43



vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, inváziós fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) Barina Z.: A néhány évvel ezelőtti tartósan magas és hosszan tartó vízborítás feltehetően kedvezőtlenül hatott az inkább száraz termőhelyekhez kötődő állományokra, hasonló esemény megismétlődése kockázatokkal szintén számolni kell.

Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja:

6250


_


0,83%


Natura 2000 adatlap alapján: 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 34,11

ha

Élőhely jellemzése: A terület északi, magasabban fekvő részén található száraz, Stipa capillata dominálta, H5a kategóriába sorolt gyepek tartoznak ide. A domináns Stipa capillata mellett megtalálható bennük Festuca rupicola, Agropyron caninum, Bromus inermis, Bothriochloa ischaemum és Chrysopogon gryllus is, valamint védett kétszikűek is. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az állományok jó természetességi állapotúak (átlag 3,75, medián 4), bár védett fajok is találhatók bennük, de alapvetően fajszegények.


Veszélyeztetett.


vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, inváziós fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés

44


(J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) Barina Z.: A közeli iparterületről kiinduló bolygatások veszélyeztetik. A rendelkezésre álló adatok alapján a közelmúltban történt egy nagy szélességű feltáróút kialakítása, ami az élőhely jelentős területvesztését okozta, hasonló kockázat a jövőben is fennáll.

Élőhely neve Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Élőhely kódja:

6430


_


1,98%



ha


A D6 állományba tartozó Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet került ide besorolásra. Az élőhely árkok, patakok mentén előforduló, különböző összetételű, gyakran gyomokat is tartalmazó foltokat tartalmaz, jellemző fajai közé tartozik az Epilobium hirsutum, Polygonum persicaria, Phragmites australis és Baldingera arundinacea. Emellett néhány helyen árkoktól távolabb, nagyobb kiterjedésben összefüggően is megtalálhatók. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az állományok kivétel nélkül degradáltak, gyenge természetességi állapotúak (átlag 2,86), jellemzően védett vagy ritkább fajok nélkül, esetenként Cirsium brachycephalonnal. Az árkokat, patakokat szegélyezve azok rendszeres kotrása, „tisztítása” miatt az állományok stabilizálódására, jobb kísérőfajok megjelenésére a jelenlegi körülmények között kevés az esély.


veszélyeztetett


Erdészeti útépítés (D01.01 „i” „i”), árvízvédelmi beavatkozások (J02.02.02 „i” „i”) (J02.03.02 „i” „i”), beerdősülés (K02. 01 „i” „n”)

45


Barina Z.: A folyamatos zavarás miatt az élőhely állományait egyrészt a stabilizálódás lehetőségének hiánya, másrészt a zavarás következtében fellépő inváziós terjedés veszélyezteti. Az állományok jelentős részében a tájidegen, inváziós Solidago gigantea jelen van, de megjelenik az Acer negundo és az őshonos, de gyom jellegű Conium maculatum, Urtica dioica, Carduus acanthoides).

Élőhely neve Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja:

6440


_


44,83%



ha

Élőhely jellemzése: Kizárólag a D34 csoportba sorolt mocsárréti állományok kerültek ide besorolásra. A nedvesebb részeken Agrostis stolonifera, Carex distans, Mentha aquatica, Juncus articulatus, Baldingera arundinacea domináns, a szárazabb részeken megjelenik a Dactylis glomerata, Calamagrostis epigeios és Poa pratensis is. Gyakoriak az erősen nádasodó, jelentős nádborítású állományok. Az állományok mindegyike hasznosított, kaszáló vagy marhalegelő.


Az állományok kivétel nélkül degradáltak, közepes (2-4) természetességi állapotúak, az átlag 3,2 (medián: 3). Az állományok mindegyike fajszegény, a Cirsium brachycephalum elszórt egyedein kívül védett növény jelentős területi kiterjedésük ellenére sem található bennük.


veszélyeztetett


helyenként a túlzott, illetve túl alacsony mezőgazdasági használat (A04 „i” „i”) (A03 „i” „i”), vegyszer használat, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), szárazodás (K01.03 „n” „n”), vízjárás mesterséges eredetű megváltozása (J02.04.02 „i” „n”) Barina Z.: A néhány évvel ezelőtti tartós és magas vízborítás

46


következtében gyakoriak a gyomos, degradált, társulásalkotó fajokat tekintve is átalakult állományok, gyakran a Calamagrostis epigeios és Agropyron repens veszi át a dominanciát így a potenciális mocsárréti állományok egy része jelenleg nem is térképezhető D34 kategóriába tartozónak. A terület Csór közelébe eső részén kifejezett az intenzív marhalegeltetésből adódó degradálódás is.

Élőhely neve 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

Élőhely neve 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete II.

Populáció (A-D)

Faj név kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen:

Elszórtan a teljes területen.Jelentős állomány

Állománynagyság (jelöléskor):

1000 tő 1 000 000 tő

Állománynagyság (tervkészítéskor):

8000-10000 tő1 000 000 tő+

Állomány változásának tendenciái és okai:

A számadatokbeli különbség feltehetőleg egyszerűen becslésbeli pontatlanságokra vezethető vissza. Emellett nem kizárt, hogy a néhány éve a területen jelentkező rendkívüli magas és tartós vízborítás kihatással volt a Cirsium bracycephaum populáció egyedszámának alakulására, bár a hatás iránya nem tűnik egyértelműnek. A késői kaszálás és a talajvíz emelkedés jelentősen növeli az egyedszámot.

47


Faj veszélyeztetettsége:

A faj aktuálisan nem veszélyeztetett, többfelé nagy, stabil állományai vannak. Látszólagos veszélyeztető tényezőként jöhet szóba a vízborítás szélsőséges változása, de ez feltehetően nem annyira a populáció egyedszámát, mint inkább az észlelt egyedek számát befolyásolja.


vízszabályozások (J02 „i” „i”), kiszáradás (K01.03 „n” „n”), fragmentálódó populációk (J03.02 „i” „i”)

1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Populáció (A-D)

Faj név

II.; IV.

mocsári teknős (Emys orbicularis)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

C

II.; IV.

nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)

C

II.; IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II.; IV.

vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)

C

II.; IV.

nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)

C

II.; IV.

hegyesorrú denevér (Myotis blythii)

C

II.; IV.

csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)

C

II.; IV.

közönséges denevér (Myotis myotis)

C

II.; IV.

kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)

C

II., IV. (Triturus cristatus)

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

C

II.; IV.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete:

II.; IV.


gyakori


51-100 egyed


nagy egyedszámban fordul elő

48



emelkedő



part menti területek használata, vízhiány élőhelyének kotrása, (J02 „i” „i”) (K01.03 „i” „i”) tojásrakóhelyek felszámolása pl. beépítés miatt (E „i” „i”) 8J03.02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete:

II.


Nádor csatornán, illetve a területen található kisebb vízállásokban továbbá a mésziszap gödrökben.


501-1000 egyed


501-1000 egyed


Az esetleges ideiglenes állomány csökkenés oka, hogy a területen nagymértékű iszapkotrás történt.


Közepesen veszélyeztetett


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Irányelv melléklete:

II.


A faj mind a négy Felső-Csilléri-erdő területen lévő mintavételi helyen előfordult


ritka


C, Többfelé előforduló faj, pontos állománynagyság nem adható meg.

49



Tendencia nem jelezhető.


A faj hosszú távú megőrzése teljes mértékben összefügg a területen megtalálható keményfás erdők állapotával, kiterjedésével. Minden, a terület idősebb, esetlegesen természetközeli állapotú keményfa erdeinek kiterjedését csökkentő hatás a fajt egyértelműen veszélyezteti.


Erdőgazdálkodás: az idős, odvasodó faállomány letermelése. (B02 2i2 „i”), a kor- és fafajhomogén erdők mind a búvóhelyek, mind a táplálkozási lehetőségek szempontjából szuboptimálisak vagy teljesen alkalmatlanok a faj számára. Kiemelten fontosak az álló holtfák a B. barbastellus számára, hiszen kizárólag elváló fakéreglemezek mögött hozza létre szülőkolóniáit.

Faj magyar neve (tudományos neve) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

II.; IV.


vízfolyások mente, nedves árokpartok, tocsogós kaszálók, láprétek


ritka


3 pontról összesen 3 példány


A 2013-as év országos szinten is a nagy tűzlepke szempontjából rendkívül kedvezőtlenül alakult. Az alacsony példányszámok nagy valószínűséggel egyrészt a 2012-es év nyári időjárásának rendkívül száraz alakulására vezethetőek vissza, mely egy nedvességkedvelő faj petéinek és hernyóinak túlélése szempontjából igen kedvezőtlen hatással lehetet. Ezt követte a 2013-as év szokatlanul hűvös és csapadékos májusa, mely a kezdetben megindult rajzás során kikelt imágó egyedek mortalitását minden bizonnyal jelentős mértékben növelte.

Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

kaszálás (A03.01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Irányelv melléklete:

II.; IV.


50



ritka


észlelési küszöb alatt


A faj hiánya nagy valószínűséggel az elmúlt évek belvizes-árvizes


erősen veszélyeztetett


Helytelen korai kaszálás, valamint a kaszálás homogenizáló hatása (A03.01 „i” „i”)

viszonyainak köszönhető.

Faj magyar neve (tudományos neve) nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) Irányelv melléklete:

II.


2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt.


ritka








A nagyfülű denevér számára a legfontosabb veszélyeztető tényező egyértelműen az erdőgazdálkodás. A nagyfülű denevér, mint minden más odúlakó denevérfaj, igényli a természetes, vagy természetközeli állapotú, faodvakban gazdag, vegyes korösszetételű és az adott élőhelyre jellemző természetes elegyarányú erdőket. Az erdőgazdálkodás által kezelt fás élőhelyek nagy részében a természetes erdődinamikai folyamatok nem érvényesülhetnek, a kor- és fafajhomogén, tarvágások által tagolt faültetvények kialakítása a nagyfülű denevér szempontjából is komoly veszélyeztető tényezők. Erdőgazdálkodás: az idős, odvasodó faállomány letermelése. (B02 „i” „i”)

51


Faj magyar neve (tudományos neve) hegyesorrú denevér (Myotis blythii) Irányelv melléklete:

II.




ritka


2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt.csak táplálkozó terület lehet






A szálláshelyként használt épületek átépítése, felújítása, a berepülő nyílások lezárása. (E06.02 „i” „i”) A barlangok illegális látogatása. (G01.04.02 „i” „i”) A bányavágatok bejáratainak berobbantása, eltömedékelése. (C01.07 „i” „i”) Ragadozók zsákmányolása. (K03.04 „n” „n”) A terület keményfás erdői a faj fontos táplálkozóhelyei, ezek átalakítása (véghasználat, korhomogén fiatal erdőterületek nagy kiterjedése) jelentősen hat a fajra.

Faj magyar neve (tudományos neve) csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) Irányelv melléklete:

II.




ritka


2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt.Területen nem fordul elő



52





A szálláshelyként használt épületek átépítése, felújítása, a berepülő nyílások lezárása. (E06.02 „i” „i”) A barlangok illegális látogatása. (G01.04.02 „i” „i”) A bányavágatok bejáratainak berobbantása, eltömedékelése. (C01.07 „i” „i”) Ragadozók zsákmányolása (K03.04 „n” „n”) A mezőgazdasági vegyszerhasználat és a fenntartható extenzív állattartás visszaszorulása a denevérek táplálékbázisán keresztül is negatívan hatnak, pl. az állattartáshoz köthető kétszárnyú fajok fontos táplálékszervezetek a csonkafülű denevér számára. Kiemelten érzékenyek az általában nagy egyedszámú szülőkolóniái, melyek elsősorban épületpadlásokon találhatóak meg. Ezek átalakítása, a berepülőnyílások lezárása, épületek kivilágítása a faj fontos menedékhelyeit, állományait szüntethetik meg.

Faj magyar neve (tudományos neve) közönséges denevér (Myotis myotis) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományának jelenlétét korábbi és jelen felmérések 2 lokalitásból jelzik, ezek:


ritka


stabil állomány csak táplálkozó terület lehet


A jelölést megelőzően nem történtek az állománynagyságra vonatkozó részletes feltáró vizsgálatok, emiatt a tendenciák nem láthatók.


A szálláshelyként használt épületek átépítése, felújítása, a berepülő nyílások lezárása. (E06.02 „i” „i”) A barlangok illegális látogatása. (G01.04.02 „i” „i”) A bányavágatok bejáratainak berobbantása, eltömedékelése. (C01.07 „i” „i”) Ragadozók zsákmányolása (K03.04 „n” „n”) Az épületlakó kolóniákat a direkt emberi zavarás, az épületek felújítása és kivilágítása, valamint ragadozók megjelenése veszélyeztetheti. A terület keményfás erdői a faj fontos táplálkozóhelyei, ezek átalakítása (véghasználat, korhomogén fiatal erd_területek

53


nagy kiterjedése) jelentősen hat a fajra.

Faj magyar neve (tudományos neve) Kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

ritka


nincs

Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

A barlangok illegális látogatása. (G01.04.02 „i” „i”) A bányavágatok bejáratainak berobbantása, eltömedékelése. (C01.07 „i” „i”) Ragadozók zsákmányolása (K03.04 „n” „n”)

Táplálkozóterületeinek (zárt erdők, nyíltabb élőhelyeket kísérő fás szegélyek) átalakítása az erdőgazdálkodási, mezőgazdasági tevékenységek során. Kiemelten érzékenyek szülőkolóniái, melyek elsősorban épületpadlásokon találhatóak meg. Ezek átalakítása, a berepül_nyílások lezárása, épületek kivilágítása a faj fontos szálláshelyeit, illetve kolóniáit szüntethetik meg.

2014-es denevérfaunisztikai felmérés kimutatott négy mintavételi helyen Myotis sp. hangokat, melyek faji szintű azonosítása nem volt lehetséges.

Faj magyar neve (tudományos neve) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete:

II.; IV.


ritka


a területen stabil állománya található.


54



vadlétszám (F03.01.01 „i” „i”); élőhely kiszáradása (K01.03 „n” „n”), vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:

II.; IV.


1000 egyed


ritkarendkívül gyakori


Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk.


természetvédelmi helyzete jó. Sokfelé példányszámú populációk, nem veszélyeztetett


szaporodó helyek beépítése, betöltése, (J03.01 „i” „i”) természetes szukcesszó (K02 „i” „i”) vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

előforduló

nagy

1.2.4 A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Védettség (V, FV)

Tudományos név

NÖVÉNYEK árlevelű len

V

Linum tenuifolium

mocsári kosbor Orchis laxiflora ssp. palustris (mocsári sisakoskosbor)

V

poloskaszagú kosbor Anacamptis (poloskaszagú coriophora (syn.: Orchis sisakoskosbor) coriophora)

V

pompás kosbor Anacamptis palustris subsp. V (pompás elegans (syn.:Orchis sisakoskosbor) laxiflora subsp. elegans, Orchis elegans)

55

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)


szúnyoglábú bibircsvirág

Gymnadenia conopsea

V

békakonty (tojásdadbékakonty)

Neottia ovata (syn.: Listera ovata)

V

vitézkosbor

Orchis militaris

V

kormos csáté

Schoenus nigricans

V

lápi nyúlfarkfű

Sesleria uliginosa (syn.: Sesleria V caerulea)

mocsári csorbóka

Sonchus palustris

V

homoki árvalányhaj

Stipa borysthenica

V

pusztai árvalányhaj

Stipa pennata

V

kendermagos réce

Anas strepera

V

változó sáska

Celes variabilis

V

vörös vércse

Falco tinnunculus

V

dankasirály

Larus ridibundus

V

nagy goda

Limosa limosa

FV

ÖZÖNNÖVÉNYEK keskenylevelű ezüstfa aranyvessző fajok ÁLLATOK

sötét hangyaboglárka Maculinea nausithous (zanótboglárka)

V

sárga billegető

Motacilla flava

V

rozsdás csuk

Saxicola rubetra

V

vízi denevér

Myotis daubentonii

V

rőt koraidenevér

Nyctalus noctula

V

durvavitorlájú törpedenevér

Pipistrellus nathusii

V

szoprán törpedenevér

Pipistrellus pygmaeus

V

Barna hosszúfülű denevér

Plecotus auritus

V

Viszonylag ritka, a jobb állapotú erdőkhöz kötődő faj.

Szürke hosszúfülű denevér

Plecotus austriacus

V

Érzékeny, erősen csökkenő állományú faj (nem csupán hazánkban, de a nemzetközi tapasztalatok szerint is).

alpesi denevér

Hypsugo savii

V

Északi irányban terjeszkedő faj. A hazai faunában 1991-ben mutatták ki először. Magyarországi állományviszonyai nem kellően tisztázottak, de a vizsálati eredmények szerint ma már az ország számos területéről kimutatták. Itteni előfordulása minden esetre érdekes.

56

Natura 2000 jelölő faj. A felmérés során 2 ponton került elő, ezek közül az egyik egyedszáma kifejezetten erősnek tűnik (>10).

Natura 2000 jelölő faj


díszes légivadász

Coenagrion ornatum

V


barna ásóbéka

Pelobates fuscus

V


vízisikló

Natrix natrix

V

vágó csík

Cobitis taenia

V


kurta baing

Leucaspius delineatus

V

Ritka, védett halfaj, melyet a térségben található egyik mésziszap gödörből mutattak ki. A környező vizekben, mint a malom csatorna korábbi kutatások bizonyították előfordulását. Jelenleg egyetlen populációja ismeretes, azonban nem zárható ki, hogy további vizsgálatokkal más pontokon is igazolhatjuk előfordulását. a környező vizekben, mint a malom csatorna korábban előfordult.

pettyes gőte

Triturus vulgaris

V

1.3.Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás: Művelési ág szántó rét/legelő erdő nádas vizes élőhely tőzegtelep kivett Összesen

terület (ha) 303 2433,28 236 229,36 193,4 316,47 182,93

Százalékos arány

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

Tulajdonos/kezelő

terület (ha)

erdő legelő nádas rét szántó

73,33 1253,54 620,17 1148 1858,83

Százalékos arány

57


mocsár anyaggödör víztározó vízmű vízállás vízfolyás kivett

102,62 0,24 86,26 0,03 84,67 1,013 192,30

1.3.3. Területhasználat és kezelés A Sárréti gyepek mintegy 65 %-a rétként, 35 %-a legelőként van nyilvántartva. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi vagyonkezelésében lévő gyepterületek összefüggően két tömbben helyezkednek el Voltaképpen két módon történik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi vagyonkezelésében található gyepterületek hasznosítása.  Saját használatban az igazgatóság kelésében levő gyepeken bérmunkában folyik hasznosításuk (kaszálás, tisztító kaszálás). Az agrártámogatásokat ezeken a területeken az igazgatóság veszi fel.  Haszonbérleti szerződések: Az Igazgatóság csak részben kívánta saját maga hasznosítani a vagyonkezelésében lévő gyepterületeket. Állattartó telep és gépek hiánya miatt a terület nagy része (kb. 65%) haszonbérleti szerződésekkel van hasznosítva. Haszonbérleti szerződések által a bérlők váltak jogosulttá a különféle agrártámogatásokra. 1.3.3.1. Mezőgazdaság A terület mezőgazdaságát alapvetően meghatározzák a kedvezőtlen talajtani adottságok. A területnek, kevesebb mint 5%.-án folyik szántóföldi művelés Intenzív körülmények között főleg gabonaféléket és kapásokat termesztenek, a lucernavetések, esetleg parlagok kiterjedése minimális. A szántók jelentős része a szegélyekben és a TK területén helyezkednek el. A kaszálás kezdő időpontja a védett területeken július eleje-közepe, míg a Natura 2000 területeken május vége, június eleje. Legeltetés a szárazabb szegélyterületeken folyik. Legeltetet állatok a szarvasmarha, ló és juh. Az legeltetés pásztoroló, vagy villanypásztoros módszerrel folyik. A gyepek égetése nem jellemző, esetleges előfordulásuk lokálisan történhet, azonban egyes években számuk megnövekedhet. A tervezési területen jelentős nagyságrendben található nádas terület (Ladányi tőzegbányák). A nádgazdálkodás csak alkalmilag folyik, megfelelő időjárási viszonyok esetén (száraz év, alacsony vízszint vagy erős fagy esetén). A náddepók kialakítása és használata gyepeken történik, megszüntetésük a több éve halmozódó nádkúpok és törmelék miatt szükséges. 1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás A terület a Várpalotai, Mezőföld-Sárréti és a Mezőföldi Erdőtervezési Körzethez tartozik, de a területen csak kis kiterjedésben (kb. 150 ha) üzemtervezett erdő található. Ezeknek is nagy része tájidegen és invazív fajokból tevődik ki (akác (Robinia pseudoacacia), zöld juhar (Acer negundo), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)). A csatornákat és mocsarak szegélyében nem üzemtervezett idős fehér és törékeny fűzes (Salix fragilis) és szürke nyaras (Populus × canescens) ligeterdők találhatók. 58


1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat A területen két vadásztársaság gazdálkodik. A keleti részen az Alba-Regia Vt, míg a nyugati oldalon a Nádor Vt. Mind a két vadásztársaságnak érvényes, 2017.-ig szoló vadgazdálkodási üzemterve van. A vadgazdálkodás a Nádor Vt. területén sokszor nem egyeztethető össze a Natura területek előírásaival (vadkibocsátás, invazív fajokkal fertőzött területek, intenzív vadásztatás). . A Nádor Vadásztársaság (8000 Székesfehérvár, Jancsár u. 7.) 10 éves üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: - A vízi madara védelme érdekében a védett területen a vízimadár vadászat tilos! - A védett területen vadkibocsátó hely nem létesíthető. Nem őshonos vadászható faj beteleptése nem megengedett. - A területen való gépjármű közlekedés során tilos a gyepterülete felcsápázása. - A májusi őzbak vadászatot a termszetvédelmi hatóság a területen fészkelő fokozottan védett madárfajok fészkelésének védelme érdekében térben és időben korlátozhatja. - A természetes gyepek védelme érdekében a vaddisznóállomány mértékét korlátozni szükséges. - A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a Natura 2000 területeken élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani, amely az erdőállományok eredményes felújítása során nem teszi feltétlenül szükségessé a vadvédelmi kerítések alkalmazását, valamint megakadályozza a bolygatásra érzékeny sztyepprétek károsodását. - A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni. - Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya stb.) egyedeit ki kell lőni. - A területen vadgazdálkodási létesítmény a sérülésre érzékeny gyepek védelmére nem helyezhető el. - Az 1996. évi LV. Törvény 31. § (2) bekezdése szerint: védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. Az ALBA-REGIA Vadásztársaság (8000 Székesfehérvár, Zsolt u. 65.) 10 éves üzemterve a következő előírásokat tartalmazza:

Halászati víztér a Gaja patak és a Sárszentmihályi (Pálmajori) víztározó. Halászati tevékenység a tervezési területen nem folyik. Horgászás az említett két halászati víztéren engedéllyel, Míg a Nádor csatornán, a Ladányi tözegbányák területén és a Sárszentmihályi mésziszap bányákon engedély nélkül történik. A mésziszap bányák és a Nádor csatorna halászati víztérré való nyílvánítása szükséges volna, a horgászat irányítása végett. A horgászok jelentős mennyiségű szemetet hagynak hátra a területen 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A terület fő vízfolyása a Sárvíz-Nádor csatorna és a Gaja patak amely a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében áll. A területen található nagyobb csatornák (pl. Iszkaszentgyőrgyi árok, Tarján árok) a Sárviz térségi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. Viszonylag jelentős számú az önkormányzati és nemzeti parki tulajdonú árkok száma is, ezeket nem kezelik, de szerepük a terület víztelenítésében jelentős. Zsilipeket a Nádor csatorna és a Gaja patak töltésébe építve találunk, ezeket a Vízügyi Igazgatóság munkatársai kezelik. A Natura területen nagy kiterjedésben találhatók Ex-lege védett lápok (Ladányi tőzeg, Csóri és Mihályi gyepek). Ezeknek a területeknek a vízellátása a Nádor csatorna kotrása és a belvízelvezető árkok karbantartása miatt jelentősen romlott.

59


1.3.3.5. Turizmus A területen szervezett turizmus nem folyik. Jelzett turistaút nem halad rajta keresztül. Alkalmilag van a területen bejelentkezés esetén túravezetés. 1.3.3.6. Ipar Ipari jellegű tevékenység a területen nincs. Legközelebb az Iszkaszetgyörgyi Városkapú ipari park található, amely a terület Északi részén érintkezik a Natura területtel. 1.3.3.7. Infrastruktúra A Nádasdladány Inota összekötő műút érinti a területet, de az út minősége miatt a közlekedés tiltott. Ennek ellenére jelentős forgalom van az úton. Több forgalmas földutak haladnak át a védett és Natura területen, amin a közlekedés korlátozása indokolt lenne. A Budapest Szombathely összekötő vasútvonal keresztezi a területet. Légvezetékek közül három 120 kV.-os és két 20 kV-os középfeszültségű vezeték érinti területet. 1.3.3.8. Egyéb A Sárrét Natura 2000 területen helyezkedik el a Sárréti TK. és az Ex-lege védett lápok. Helyi jelentőségi védett természeti terület nincs a területen. A területen egy engedélyezett bánya működik a Csór-Gusztus III bányatelken. A homokos kavics kitermelés után a rekultiváció részben megtörtént, de az utógondozás hiánya miatt jelentős az invazív fajok előretörése. A Sárszentmihályi mésziszap bányák bezárása megtörtént, de a kitermelt, depózott mésziszap nagy mennyiségben még a területen van. Ezeknek a depóknak a rendezése szükséges volna. Településrendezési eszközök részletes bemutatása:  Csór Község Önkormányzatának 8/2002. (IX.1.) számú rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről A tervezési területen lévő helyrajzi számok Má, TK övezeti besorolás alá esnek. Az Má hagyományos árutermelő övezet (MI): 1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 30 m. 2) Az övezetben beépíthető telkek (gazdasági épület: növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei) legkisebb mérete 30.000 m2. Beépíthető telekszélessége: 50 m, beépítési %-a: 1%, építménymagassága: 4,5 m. 3) A gazdasági épület egy, maximum 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas helyiséget magában foglalhat. 4) A területen elhelyezhető építmények és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül kell elkülöníteni, amely nagysága nem haladhatja meg a 6.000 m2-t. 5) A területen elhelyezkedő építmények lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. 6) A területen elhelyezhető építmények lakóépületének alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet. 7) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor minimum 10-10 m elő-, illetve hátsókeretet és minimum 5 m oldalkertet kell biztosítani. 8) Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők el. 60


9) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető. 10) Az övezetben az építési engedély kiadásához szükséges közműveket, rákötéseket az építtető köteles kiépíteni. A TK védendő tájhasználatú övezet (MII): 1) Az övezet a környezet- és természetvédelmi érdekek biztosítása miatt nem beépíthető mezőgazdasági területeket foglalja magában. 2) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m, szélessége 30 m. 3) Az övezetben az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el. 4) Az övezetben a „Külterületi szabályozási terv”-en feltűntetett területeken környezet- és természetvédelmi szempontból (felszíni- és felszín alatti vizek védelmi, természeti- és táji fenntartása kötelező) más művelési ágakba nem sorolhatók át.  Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) sz. rendelete Iszkaszentgyörgy Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről. Az Iszkaszentgyörgy 0214/10, 0214/9 hrsz-ú területek vízjárta terület (V-3) övezetben vannak. A szabályozási terven a vízjárta területen a parti sáv szélessége: 3m.  Nádasdladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (VI. 17.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról. A Nádasdladány község területén lévő helyrajzi számok a következő övezetekbe kerültek besorolásra: gazdasági erdő (Eg), különleges terület (K), általános mezőgazdasági terület (Má). 1. A helyi építési szabályzatban az erdőterületekre vonatkozó előírások: minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. Tv. Valamint a végrehajtására kiadott 24/1997. (IV. 30.) FM. r. jogszabályai kötelezően betartandók. 2. Ökológiai erdők turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi területek. 3. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgálő természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el. 4. 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a max. beépítettség: 0,5% 5. 5.Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m. 6. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el. 7. Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m. 8. Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság engedélyével végezhető. 9. Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani (fűz nyár, éger, tatárjuharos löszpusztai tölgy). Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. 10. Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet. Tarvágás nem, csak fokozatos fafajcsere engedélyezhető mielőbbi pótlás előírásával annak érdekében, hogy az érintett erdőfelület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében. 11. Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. K – Különleges terület, Bánya

61


A település helyi építési szabályzatában nincs megfogalmazott előírás a fenti övezetre, ezért az OTÉK vonatkozik rá. 1. Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható. (Ma) Hagyományos mezőgazdasági művelés és hasznosítás, épület nem építhető (Mv) Mezőgazdasági művelés, védendő tájhasználat, épület nem építhető. (Mt) Hagyományos gazdálkodási mód tanyával, min 3000 m2 térmérték esetén (Mk) A kertgazdálkodás területe min. 1000m2 térmérték esetén. 2. Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetők el. 3.Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. jogsz! (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén az OTÉK II. fejezet 29. jogsz!-a szerint lehetséges. 4. Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fafajokból álló sövényekkel kell megoldani. 5. A területek művelése során tekintettel lenni a természeti és táji adottságokra. 6. Utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők honos fafajokkal, gyümölcsfákkal. 7. Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. 8. Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza. 9. A vízfolyások és víznyerő helyek közelében tápanyag-gazdálkodásra tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni.  Sárkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (V. 16.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról. A község területén lévő erdő területek Eg, a szántó területek Má, Mv övezeti besorolás alá tartoznak. A helyi építési szabályzatban az erdőterületekre vonatkozó előírások: 1. Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv., valamint a végrehajtásra kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet előírásai kötelezően betartandók. 2. Ökológiai erdők a turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi területek. 3. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgáló természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el. 4. 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a max. beépítettség: 0,5%. 5. Megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m. 6. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el. 7. Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10 m. 8. Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság engedélyével végezhető. 9. Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani (fűz, nyár, éger, tatárjuharos löszpusztai tölgy). Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. 10. Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet. Tarvágás nem, csak fokozatos fafajcsere engedélyezhető mielőbbi pótlás előírásával annak érdekében, hogy az érintett erdőfelület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében.

62


11. Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírások a következők: (1) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható. a. (Ma) Hagyományos mezőgazdasági művelés és hasznosítás, épület nem építhető. b. (Mv) Mezőgazdasági művelés, védendő tájhasználat, épület nem építhető. (2) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el. (3) Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. §-a szerint lehetséges. (4) Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani. (5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti táji adottságokra. (6) Utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal. (7) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. (8) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza. (9) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni.  Sárszentmihály Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 28.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról.

 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (II. 24.) számú rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Külterületének, valamint Egyes Belterületi Területrészeinek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési szabályzatáról. A szabályozási terven a természeti területek mezőgazdasági övezetén (Má-tt) a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző. Az Má-tt jelű övezetben elhelyezhető építmények: a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók). Az övezetben nem helyezhető el lakóépület /tanya, illetve lakás.

2. Felhasznált irodalom ARNTZEN, J. W. (1978). Some hypotheses on postglacial migrations of the fire-bellied toad Bombina bombina (Linnaeus) and the yellow-bellied toad, Bombina variegata (Linnaeus). Journal of Biogeography, 5: 339-345.

63


ARNTZEN, J. W. (2003). Triturus cristatus Superspezies Kammolch-Artenkreis. Handbuch der Reptilien und Amphibian Europas. Schwarzlurche (Urodela) IIA. Grossenbacher, K. G. & Thiesmeier, B. (eds): pp. 421514; Aula-Verlag. Wiebelsheim. ARNTZEN, J. W., THEMUDO, G. E., & WIELSTRA, B. (2007). The phylogeny of crested newts (Triturus cristatus superspecies): nuclear and mitochondrial genetic characters suggest a hard polytomy, in line with the paleogeography of the centre of origin. Contributions to Zoology, 76: 261-278. BÁLINT (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi 1., MME, Budapest, pp. 185+XII. BARINA (2013): Kutatási jelentés a HUDI20044 Sárrét kiemelt jelentőségű Natura 2000 terület felméréséről. Mogyorósbánya, 1.-41.pp. BIHARI, Z., v, G., HELTAI, M. (Eds.): Magyarország eml_seinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1– 360 p. BOLDOGH, S. & GOMBKÖTŐ, P. (1996): Monitoring and Conservation of House-Dwelling Bat Colonies in the Aggtelek NP. In: TÓTH, E. & HORVÁTH, R. (eds): Proceedings of the Research, Conservation and Management Int. Conference. Aggtelek NP Jósvaf_ (Hungary) – ANP Füzetek, 1: 185-193. BOLDOGH, S. (2007): Csonkafülű denevér M. emarginatus (GEOFFROY, 1806). Pp. 117-118. In: BIHARI, Z., CSORBA, G., HELTAI, M. (Eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. BOLDOGH, S. (2007): Kis patkósdenevér R. hipposideros (BECHSTEIN, 1800). Pp. 75-78. In: BIHARI, Z., CSORBA, G., HELTAI M. (Eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. BOLDOGH, S., DOBROSI, D. & SAMU, P. (2007): The effects of the illumination of buildings on housedwelling bats and its conservation consequences. Acta Chiropterologica 9(2): 527-534. BUCCI-INNOCENTI, S., RAGGHIANTI, M., & MANCINO, G. (1983): Investigations of kariology and hybrids in Triturus boscai and T. vittatus, with a reinterpretation of the species groups within Triturus (Caudata: Salamandridae). Copeia, 1983(3): 585-598. BUSCHMANN ET SZABÓKY (2011): Hazai nagylepkéink magyar nevei. – In: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumi Adattár 37., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, pp. 102. DÖVÉNYI ED. (2010): Magyarország kistájainak katasztere, Második, átdolgozott és bővített kiadás – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 876.ESTÓK P, GÖRFÖL T, SZATYOR M (2007): Alpesi denevér - Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837). Pp. 103–104. In: BIHARI, Z., CSORBA, G., HELTAI, M. (Eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. ESTÓK P. (2007): Bajuszos denevér Myotis mystacinus (KUHL, 1817). Pp. 121-122.In: BIHARI, Z., CSORBA, G., HELTAI, M. (Eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. ESTÓK, P. & SZATYOR M. (2007): Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii (KUHL, 1817). Pp. 109–110. In: BIHARI,, Z., CSORBA, G., HELTAI, M. (Eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. GOLLMANN, G. 1987. Bombina bombina and Bombina variegata in the Mátra mountains: New data on distribution and hybridization. Amphibia-Reptilia, 8: 213-224. GOLLMANN, G., Roth, P. & Hödl, W. 1986. Hybridization between the Fire-bellied toads Bombina bombina and Bombina variegata in the karst regions of Slovakia and Hungary: morphological and allozyme evidence. Journal of Evolutionary Biology, 1: 3-14. GOZMÁNY (1968): Nappali lepkék – Diurna. - In: Kaszab (ed.) Fauna Hungariae XVI/15. Akadémiai kiadó, Budapest, pp. 204.GÖRFÖL, T. & DOMBI, I. (2008): Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen. [The occurrence of Geoffroy’s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest.] Denevérkutatás – Hungarian Bat Research News. 4: 7–11.

64


GÖRFÖL, T. & DOMBI, I. (2009): Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) rádiós nyomkövetése Gemencen - előzetes eredmények. [Radio-tracking of barbastelle bats (Barbastella barbastellus) in Gemenc preliminary results.] - In: Görföl, T., Estók, P. & Molnár, V. (eds.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Felsőtárkány, 2009. október 16-18.) kiadványa. [Proceedings of the 7th Conference on Bat Conservation in Hungary (Felsőtárkány, 16th to 18th of October 2009).] BEKE & MDBK, Eger, pp. 61-66. GÖRFÖL, T., DOMBI, I., BOLDOGH, S. & ESTÓK, P. (2009): Going further south: new data on the breeding area of Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) in Central Europe. Hystrix Italian Journal of Zoology. GÖRFÖL, T., ZSEB_K, S., ESTÓK, P. & DOMBI, I. (2008): The distributional patterns of Pipistrellus kuhlii (KUHL, 1819) and Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) in Hungary. XIth European Bat Research Symposium, Kolozsvár, Románia, 18-22.08.2008 KARSHOLT ET RAZOWSKI (1996): The Lepidoptera of Europe. A Distributional Checklist. Apollo Books, Stenstrup. pp.380. KIRÁLY G., MOLNÁR ZS., BÖLÖNI J., VOJTKÓ A. (SZERK.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót KOVÁCS (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.6., Nr.2. p.76-164 KOVÁCS (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. II. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.9. Nr.4. p. 89-140 LITVINCHUK, S. N. & BORKIN, L. J. 2000. Intraspecific taxonomy and nomenclature of the Danube crested newt, Triturus dobrogicus. Amphibia-Reptilia, 21: 419-430. MÉHELY, L. 1891. A magyar fauna Bombinatorjai és egy új Triton (Molge) faj hazánkból. MTA Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 24: 553-574. MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály honlapja (khvsz.mme.hu) MME Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési honlapja (herpterkep.mme.hu) RAKONCZAY ED. (1989): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény és állatfajok. Akadémiai kiadó, Budapest. RONKAY (1997): Lepkék. In: Nemzeti Biodiverzitás Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 71.

Monitorozó

Rendszer.

VII.

Magyar

RÖTSCHKE (2004): Die Tagfalter Europas und Nordwestafrikas: nach Tolman / Lewington, ergänzt mit Karsholt für Osteuropa. CD-ROM. Verlag für Interaktive Medien, Spaichingen. 1810 photo, 505 spp. SIMON (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 892. SZYMURA, J. M. 1993. Analysis of hybrid zones with Bombina. – In: Harrison, R. G. (ed): Hybrid zones and the evolutionary process. Oxford University Press, Oxford, New York; pp. 261-289. SZYMURA, J. M., Uzzell, T. & Spolsky, C. 2000. Mitochondrial DNA variation in the hybridizing fire-bellied toads, Bombina bombina and B. variegata. Molecular Ecology, 9: 891-899. TOLMAN (1997): Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins Publishers, London, pp 320. VARGA ED. (2010): Magyarország nagylepkéi. Heterocera Press, Budapest, pp. 253. VARGA, RONKAY, BÁLINT ET LÁSZLÓ (2004): A magyar állatvilág fajjegyzéke. 3. kötet, Nagylepkék, Macrolepidoptera. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp. 111. VÖRÖS, J. & ARNTZEN, J. W. 2010. Weak population structuring in the Danube crested newt, Triturus dobrogicus, inferred from allozymes. Amphibia-Reptilia, 31: 339-346.

65


VÖRÖS, J. & MAJOR, Á. 2007. Kétéltű-populációk földrajzi szerkezete a Kárpát-medencében. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest; pp. 269-281. VÖRÖS, J., ALCOBENDAS, M., MARTÍNEZ-SOLANO, I. & García-París, M. 2006. Evolution of Bombina bombina and Bombina variegata (Anura: Discoglossidae) in the Carpathian Basin: a history of repeated mtDNA introgression across species. Molecular Phylogenetics and Evolution, 38: 705-718. ZSEB_K, S., ESTÓK, P., GÖRFÖL, T. (2012): Acoustic discrimination of Pipistrellus kuhlii and Pipistrellus nathusii (Chiroptera: Vespertilionidae) and its application to assess changes in species distribution. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae. 58(2): 199-209.

66


3. Térképek - Áttekintő térkép - Á-NÉR élőhelytérkép

67

A HUDI20044 Sárrét. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents