A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Budapest 2014

Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Vezető szakértők Fehér Balázs (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Kun András Petrányi Gergely

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20040 GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG PEREMHEGYEI NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………... 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………… 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 1.3. Kiterjedés ………………………………………………………………………………………………………….... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek …………………………………………………………….... 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………...... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák……………………………………………………………………………………….... 1.7. Tervezési és egyéb előírások ……………………………………………………………………………………….. 2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 3. Kezelési feladatok meghatározása ……………………………………………………………………………………….. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ……………………………………………………………….. 3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………..... 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .. 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 3.3.3. Egyéb ………………………………………………………………………………………………………….. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..…… 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………... 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok………………………………………….. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Gödöllői-dombság peremhegyei jelentőségű természetmegőrzési terület

Tervezési terület neve:

kiemelt

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20040

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

317,62 ha.

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: *6240 Szubpannon sztyeppék *6260 Pannon homoki gyepek *91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során rögzített Natura 2000 jelölő élőhelyek: *6240 Szubpannon sztyeppék *6260 Pannon homoki gyepek *91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

1.4.2. Jelölő fajok homoki nőszirom skarlátbogár homoki kikerics csíkos medvelepke magyar futrinka

(Iris humilis ssp. arenaria) (Cucujus cinnaberinus) (Colchicum arenarium) (Callimorpha quadripunctaria) (Carabus hungaricus)

1.5. Érintett települések Pest megye Csomád Fót 4


Göd A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.

Érintett terület (ha) 98 207,2 12,3

Település Csomád Fót Göd

Település területének érintettsége (%) 7,92 5,54 0,55

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus országos jelentőségű védett természeti terület helyi jelentőségű védett természeti terület

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

Fóti-Somlyó természetvédelmi terület

183,7

50/2007. (X. 18.) KvVM rendelet

10,2

Fót Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2001. (VII.13.) számú rendelete

Kód

Somlyó alja helyi jelentőségű természetvédelmi terület

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv 

Fóti-Somlyó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve (2009-2018) – jóváhagyás alatt.

1.7.2. Településrendezési eszközök 

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 5/2012. (V. 10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL



CSOMÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 7/2001. (X. 19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A 8/2006.(VIII. 08.), 14/2008.(XI. 25.), ÉS A 13/2012.(X.16.) SZ. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN



GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2008. (IX.25.) KT. RENDELETE A VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek 5


A Gödöllői-dombság peremhegyei Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:  Gödöllői Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: A Gödőllői Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2010. január 1. – 2019. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek  

572610-1-4-1 Csíkvölgyi Vass Albert Vt. (Budapest) 572210-1-4-1 Nadler Herbert Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Társaság (Csomád)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek  1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek  1.7.8. Jogerős engedélyek

6


2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A04.01

inzenzív legeltetés

L

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal

M

C01.01

homok- és kavicskitermelés

L

D01.01

ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak

H

E03

szemét, hulladék

H

F03.01.01 vadak károkozása (túltartott vadállomány)

H

B01.02

G01.02

túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység

G01.03.02 terepjáróval végzett tevékenység

M

H

M

G05.01

emberi taposás, túlhasználat

M

H05.01

lakossági szilárd hulladék

M

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte leégés

H

J01.01

Érintett terület nagysága (%)

M

7

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6260 Pannon homoki gyepek taposás, szervesanyag-feldúsulás 6240 Szubpannon sztyeppék Cserjésedés 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Élőhely megszűnése 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek Élőhely megszűnése 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Élőhely megszűnése 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Ékőhely-degradáció 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Rágás és taposás 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Taposás 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Taposás 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Ékőhely-degradáció 6260 Pannon homoki gyepek Fajösszetétel-változás 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Elsődleges célkitűzés a homoki és lejtősztyepp gyeptársulások megőrzése a szukcessziós folyamatok megállításával, valamint az őshonos erdők természetes fajkészletének és szerkezetének megőrzése és fejlesztése. A gyeptípusok megőrzésének előfeltétel a célállapotként meghatározott élőhelymintázat cserjevisszaszorítással történő aktív helyreállítása. A fenntartó természetvédelmi kezelés e mintázat tartós megőrzését szolgálja, lehetőség szerint fenntartható gyephasznosítással. Erdők esetében az őshonos fajokra alapuló folyamatos erdőkép melletti természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás. Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jelölő fajok populációinak nagyságát nyomon kell követni és meg kell őrizni, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. A területen található természetközeli társulások kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükség es fejlesztés: Inváziós fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, nyugati ostorfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyep-, és erdő társulások megóvása a degradációtól, az inváziós fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A jelölő erdei élő hely állományaiban elő térbe kell helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni kell a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élő helyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdő felújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élő helyek között legalább 20 m széles védő zónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védő zónának lágyszárú növényzetből. A mesterségesen elcseresített erdő állományok szerkezetének, fafaj összetételének fokozatos átalakítása a termő helynek megfelelő jelölő élő helyek kialakítása érdekében. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptársulások területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében. A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyeptársulások területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdő felújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját, a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről. A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományainak megőrzése érdekében élőhelyén a túlzott cserjésedés visszaszorítása. Az élő helyeket és jelölő fajokat veszélyeztető tevékenységek (pl.: a hagyományos szemlélet ő erdő gazdálkodási tevékenység, túllegeltetés, gépjármű forgalom, crossmotorozás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A lovas és gyalogos turista forgalom szabályozása, túraútvonalak kijelölése, szükség szerinti megszüntetése. A jelölő élő helyek és jelölő fajok élő helyének infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.

8


3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az alábbi előírások a Gödöllői-dombság peremhegyei Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett természeti területen (Fóti-Somlyó természetvédelmi terület) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Kerülendő a terepmotorozás, terepjárózás, tereplovaglás a kijelölt földutak használatának kivételével. Tűzgyújtás tilos (kivéve az engedéllyel történő vágástéri hulladékégetést, és kivéve engedéllyel a természetvédelmi célú avarégetést). Kerülendő lakóépület, gazdasági épület (kivéve az igazgatóság által engedélyezett ideiglenes állattartó létesítményt), lovarda, egyéb építmény, szilárd burkolatú út létesítése. Bányászati tevékenység, hulladék elhelyezése, deponálása ideiglenes is tilos. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4. 5.

Gazdálkodási tevékenységtől mentesítendő gyepek Legeltetésre javasolt területek Őshonos fafajokból álló erdők Idegenhonos fafajokból álló erdők Felhagyott bányaterületek

9


6. Gazdálkodási tevékenységtől mentesítendő gyepek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H2 – Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek H3a – Köves talajú lejtősztyepek H4 – Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő. Beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. Ilyen lehet a cserjésedés és inváziós növényfajok visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel, esetleg cseppmentes egyedi vegyszerezéssel. 7. Legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H5a – Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések A kezelési egységben lehetőség van az Igazgatósággal egyeztetett időbeli és területi korlátozásokkal végzett kíméletes legeltetésre elsősorban kecskével és juhval a cserjések visszaszorítására, illetve a további cserjésedés megelőzésére, másodsorban szarvasmarhával. A területek szélein a cserjesövény meghagyandó. Javasolt a cserjésedés és inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetőleg mechanikus (kézi módszerrel) esetleg cseppmentes egyedi vegyszerezéssel. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése:

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

10


GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY44

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY57

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY69

Legeltethető állatfaj: kecske.

GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges.

8. Őshonos fafajokból álló erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2x – Hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek RC – Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők A kezelési egységben elsődleges cél a területek inváziós fásszárú fajoktól történő mentesítése, valamint a szálaló üzemmódban történő fahasználat. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése:

11


E01

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként.

E03

A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása.

E05

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E12

A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E20

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E24

Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell.

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E28

Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos faés cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani.

E34

A fahasználattal érintett területen összefüggően legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával.

E41

A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani.

E44

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető.

E47

Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E49

Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E58

Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E75

Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

VA01

Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki.

9. Idegenhonos fafajokból álló erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): S1 – Ültetett akácosok S2 – Nemesnyárasok S4 – Erdei- és feketefenyvesek S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: 12


E05

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E20

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E30

Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is.

E44

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető.

E47

Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E49

Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E58

Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E64

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is).

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható.

E69

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

E70

• Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással.

10. Felhagyott bányaterületek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U6 – Nyitott bányafelületek A kezelési egységben javasolt az inváziós fafajok mechanikus és/vagy vegyszeres visszaszorítása, valamint inváziós lágyszárúak visszaszorítása kaszálással, intenzív legeltetéssel, szükség esetén vegyszerrel. Vadgazdálkodás Vízgazdálkodás 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

13


3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen helyeztek el két az NBMR szerinti növényzeti mintavételi kvadrátot, melynek célja a Plomis tuberosa és az Aster sedifolius (punctatus) állományának mintavételezése. 3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A területet 41 MEPAR blokk érinti. Jelenleg 40 MEPAR blokk területén nem vehető fel támogatás, ezen MEPAR parcellák Natura 2000 terület alá eső területe 273,16 ha. A támogatható MEPAR parcellák Natura 2000 területre eső mérete 44,46 ha. A támogatható területeknek csak egy része támogatható, azonban nem áll rendelkezésünkre pontosabb fedvény a támogatott területek elhelyezkedéséről. A területek a MEPAR adatlapok alapján, MTET besorolás szerint a nem tartoznak zónához. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: 14


- alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezetátalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás 3.3.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Az MTÉT „gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram” legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet ír elő, amely a vérfüves gyepek és a bennük élő lepkefajok esetében kevés. Javasoljuk a vérfüves gyepekben az elhagyandó területnek nagyobb maximális elhagyást (30%) beépíteni. Jelenleg a cserjeirtás, inváziós növény irtás nem szerepel a támogatható tevékenységek között. Szintén nem támogatható a terület, ha nádas is van rajta. A gyepen a nádas terület nem tartozik bele a támogatható területbe, bár annak fenntartása -illetve kaszálása - természetvédelmi szempontból indokolt lehet, ezért javasolt ezt a támogatható területbe beszámítani. Javasolt előírni az MTÉT „gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram”-ban, hogy kaszálás helyett nem alkalmazható szárzúzás, ugyanis pontosan az avar lehordás lenne a kaszálás lényege a területről, míg a szárzúzó az lezúzott anyagot a területen hagyja. Utóbbi a vérfüves gyepeken nem megfelelő a jelölő élőhely számára.

3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák 15


A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg.

16

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Gödöllői-dombság, Pesti-hordalékkúpsíkság. A tervezési terület környezeti adottságai a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Gödöllői-dombság A 200 m-nél magasabban fekvő területek és az E-i rész mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, a többi terület mérsékelten meleg-száraz. Az évi középhőmérséklet É-on 9,5-9,7 °C, D-en ennél magasabb, 9,7-10,0 °C. A vegetációs időszakban 16,5-17,0 °C az átlaghőmérséklet. Az évi csapadékmennyiség 540-580 mm között van, a vegetációs időszak összege 320-340 mm. A terület ariditási indexe 1,17-1,20. Pesti-hordalékkúpsíkság Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 °C. Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 °C, a legalacsonyabb hőmérsékletek -15,5 es 15,8 °C között változik. Az évi csapadékösszeg É-on 500-580 mm, a középső és D-i részeken 520-550 mm, a fővárostól DK-re eső kisebb területeken még az 520 mm-t sem éri el. A tenyészidőszakban 300-330 mm. Az ariditási index É-on 1,20-1,25, a középső és D-i vidékeken 1,25-1,35. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Gödöllői-dombság A kistáj a Duna bal partján lévő vízfolyások (Gombás-, Sződ-Rákos-, Mogyoródi-, Szilas-, Rákospatak), a Galga jobb oldali (Némedi- és Egres-patak), valamint a Felső-Tápió forrásvidéke vízgyűjtőjére terjed ki. Meglehetősen száraz terület. A vízfolyásoknak mind a vízjárása, mind a vízhozama nagy szélsőségek között ingadozik. A gyorsan lefutó árvizek alkalmával időnként a völgytalpak víz alá kerülnek. Így ott helyenként mérsékelt feltöltődés jellemző. A kistáj vízhiányát számos kis tározóval, mesterséges állóvízzel igyekeznek pótolni. A "talajvíz" csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély. Pesti-hordalékkúpsíkság A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó patakok tagolják. A tájat a száraz éghajlat miatt jelentős vízhiány jellemzi.

18


1.1.3. Talajtani adottságok Gödöllői-dombság A DK-i irányban hosszan elnyúló kistáj talajképző kőzete ÉNy-on miocén homokkő és kavics, amit az Alföld felé felső-pannon homokos-agyagos üledék vált fel. Erre az üledékre települt az Ős-Duna és mellékfolyói által terített kavics, helyenként pedig a felső-pannon édesvízi mészkő és márga. A kistájat DK-felé fokozatosan vastagodó löszrétegek, a peremeken pedig futóhomok borítja. A lejtőkön barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok találhatók. A barnaföldek nagyobb hányada homokon, kisebb hányada löszön képződött. A patakvölgyekben homokon, vagy löszös üledéken réti talajok alakultak ki. Pesti-hordalékkúpsíkság A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött. Jellemző talajtípusok futóhomok, humuszos homok, réti talajok, lápos réti talajok. A lápos réti talajok mintegy 25%-án láprétek tálalhatók. A láprétek jelentős részén korábban tőzegkitermelés folyt. A táj K-i részén, főként futóhomok és löszszerű üledék alapkőzetű barnaföldek találhatók.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 6260 91H0 6240

Élőhelytípus megnevezése Pannon homoki gyepek Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Szubpannon sztyeppék

Reprezentativitás (A-D) B B B

A 2013. évi élőhelytérképezés ugyanazon az élőhelyek jelenlétét mutatta ki, amelyek az SDF-en is szerepelnek.

Élőhely neve Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:

6240

Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 31,76 ha. 2013. évben készült élőhelytérkép alapján:

19


Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H2 – Felnyíló, mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek Definíció: Dolomit vagy nem karrosodó mészkő alapkőzeten előforduló délies kitettségű, változó mértékben záródó szárazgyepek. Valójában nyíltabb sziklagyep és zártabb lejtősztyep foltok alkotta mozaiktársulások. Állományaikat sziklai- és sztyepfajok együttes dominanciája jellemzi. H3a – Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten Definíció: Keskenylevelű pázsitfüvek dominálta záródó, középmagas, fajgazdag, száraz gyeptársulások a sztyepzóna hegy- és dombvidéki képviselői. Közös jellemvonásuk, hogy kemény alapkőzetekhez (ez egyaránt lehet meszes, vagy szilikátos kőzet, de dolomit és könnyen málló mészkő nem) kötődő, csaknem fátlan hegylábi, illetve lejtőgyepek. H5a – Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége:

Összességében kielégítő az élőhely állapota, de területenként nagyon eltérő lehet.

Veszélyeztető tényezők:

vadállomány (F03.01.01), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02), cserjésedés (K02.01), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03)„invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”)

Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja:

6260



20


Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: G1 – Nyílt homokpusztagyepek Definíció: Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony, maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek. Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot. H5b – Homoki sztyeprétek Definíció: Az alföldeken, homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége:

az élőhely állapota veszélyeztetett, a kis kiterjedésű előfordulások helyzete többnyire kritikus.


invazív fajok terjedése(I01), túllegeltetés (A04.01 „i” „i”), alullegeltetés (A04.03 „i” „i”), cserjésedés, természetes szukcesszió (K02.01 „i” „i”),, illegális területhasználat (technikai és lovas sportok) (G01.03.02 „i” „i”) (G01.02 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), Katonai használat (G04. „i” „i”), területhasználat változás (E „i” „i”) , vadlétszám összetétele és növekedése (F03.01.01), hulladék lerakás (H05.01)

Élőhely neve Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Élőhely kódja:

91H0



Élőhely jellemzése:

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége:

Összességében jó állapotú az élőhely, lokálisan vannak degradált részek, veszélyeztetett állományok. Elenyésző az öreg erdők aránya.

21



vadállomány mérete, összetétele erdészeti kezelés (B02 „i” „i”),

(F03.01.01 „i” „i”); helytelen

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

C

II.

homoki kikerics (Colchicum arenarium)

C

II.

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

több helyen vannak stabil populációk


legeltetés (A04.01 „i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i”) vadlétszám növekedése és összetétele veszélyezteti (F03.01.01 „i” „i”), helytelen erdészeti gyakorlat (B02 „i” „i”), invazív fajok terjedése (I01 „i” „i”), fragmentált populációk (J03.02 „i” „n”)

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki kikerics (Colchicum arenarium) 22


Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

viszonylag sokfelé elterjedt stabil populációk, az erdészeti gyakorlat veszélyezteti. A faj összességében közepesen veszélyeztetett.


teljes talajelőkészítés az erdészeti művelésben, erdőtelepítés (B02 „i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i2)

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)

C

II.

csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)

C

II.

magyar futrinka (Carabus hungaricus)

B

II.

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

D

II.

szarvasbogár (Lucanus cervus)

D

II.

szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Irányelv melléklete:

23


Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

10-50 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

mindenütt jelenlévő faj, természetvédelmi helyzete megfelelő.


öreg fák, ill, holtfa eltávolítása (B02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar futrinka (Carabus hungaricus) Irányelv melléklete:

24


Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

Fragmentálódott poulációi teljesen izoláltak. Veszélyeztetett


legeltetés (A03.01 „i” „i”), felszántás(A02.03 „i” „i”), fásítás (B01 „i” „i”), beépítés (E „i” „i”)

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

1.3.3. Területhasználat és kezelés A tervezési terület három, területileg elkülönülő részből áll: Gödi Súgó-árok, Csomádi Öreg-hegy és a Fóti Somlyó Természetvédelmi terület. Össz terület 317,5 ha Tulajdonforma: 38,8% állami, 34,9% magán, és 26,3% osztatlan közös 1.3.3.1. Mezőgazdaság Mezőgazdasági termelés nincs jelenleg a tervezési területen. A kb. 39 %-ot kitevő, több évtizede felhagyott legelők és szántók területén különböző mértékben előrehaladott a cserjésedés (főleg galagonya) az értékes gyepterületek rovására. Néhány éve azonban egy gazdálkodó újra legeltet 25


néhány szarvasmarhát, és egy kecskenyájat kb. a terület 12%-án. Mivel az invazív fajok és a galagonya visszaszorítása nem történt meg, kérdéses a legeltetés hatása. A Csomádi öreg hegyen, a felhagyott szántó egy részén illegális beépítés, és tanya kialakítás történt. 1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás Az erdőterületek 40,1 %-át főleg elegyes akác-tölgy magánerdő tette ki, mely az elmúlt évtizedben letermelésre került, a sarjadás hatására jelenleg átjárhatatlan az akác újulat. Egy részletben telepített fenyő is előfordul. A Fóti Somlyón, az erdőterületek 52,6 %-át adó legnagyobb erdőfolt jellemzően sarj eredetű melegkedvelő tölgyes, foltokban tölgy, akác és nyugati ostorfa telepítéssel, elegyben spontán nyugati ostorfa, akác és bálványfa fertőzöttséggel. Ez a 102 ha méretű tömb állami tulajdon, fokozottan védett terület, a Duna-Ipoly NPI kezelésében áll. Erdészeti beavatkozás 2002 óta nem történt, természetvédelmi célú kezelés tervezett. A maradék, 7,3 %-ot kitevő erdőterület osztatlan közös, illetve állami tulajdonban levő akácos-nyugati ostorfás foltokból tevődik össze. Gyakorlatilag erdőgazdálkodás ezeken nincs. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat A tervezési területen a Nadler Herbert Vt., és a Csíkvölgyi Vass Albert Vt. a vadászatra jogosult. Jellemzően nem gazdag, apróvadas terület, melyen főként vadkár elhárítás célból vaddisznó gyérítés folyik. Vadászati létesítmény (magasles, szóró) csupán a tervezési terület határán található. Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen. A két vadgazdálkodási egységben előírt konkrét természetvédelmi előírások a mellékletben találhatóak. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A felszíni vízfolyásokat tekintve vízhiányos terület. Vízgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. 1.3.3.5. Turizmus A tervezési terület a Budapesti agglomeráció területén helyezkedik el, a szabadidő sportok szinte minden formája érinti. Egyik legjelentősebb a tereplovaglás, - nem csak a kijelölt utakon, hanem a gyepeken, erdőkben is. Főleg a Fóti Somlyót érinti tömegesen a séta, futás, kutyasétáltatás, terepkerékpározás. Mindhárom területen előfordul, de a Csomádi Juhász halom domboldalát károsítja leginkább a terepmotorozás, terepjárózás. 1.3.3.6. Ipar Tervezési területen nincs ipari tevékenység 1.3.3.7. Infrastruktúra A tervezési terület szélét érintik a Mavir Göd-Albertirsa 400KV, és Göd-Zugló 220KV vezetékei. 1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák Somlyó-alja helyi jelentőségű védett természeti terület (10,2 ha) - Fót, 15/2001 (VII.13)sz. Ök. Rendelet. Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület (182,9 ha) - 1243/1953. (X. 01.) OTT sz. hat., 717/1971. (V. 17.) OTvH sz. hat., - és 2/1988. (V. 26.) KVM rendelet Anyagbányák: A volt lőtér területén, valaha anyagnyerő hely üzemelt.

26


2. Felhasznált irodalom

Szerkesztés alatt

27


3. Térképek - Áttekintő térkép - Á-NÉR élőhelytérkép

28

A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents