A HUDI20019 Felső-Tápió. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Schrett Andrea Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hahn István Petrányi Gergely

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20019 FELSŐ-TÁPIÓ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………... 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………… 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 1.3. Kiterjedés ………………………………………………………………………………………………………….... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek …………………………………………………………….... 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………...... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák……………………………………………………………………………………….... 1.7. Tervezési és egyéb előírások ……………………………………………………………………………………….. 2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 3. Kezelési feladatok meghatározása ……………………………………………………………………………………….. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ……………………………………………………………….. 3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………..... 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .. 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 3.3.3. Egyéb ………………………………………………………………………………………………………….. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..…… 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………... 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok………………………………………….. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban: kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20019

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 2047,64 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és CallitrichoBatrachion növényzettel 6260* Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91N0* Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek: 6260* Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

4


1.4.2. Jelölő fajok homoki nőszirom homoki kikerics szarvasbogár vidra szivárványos ökle vágó csík mocsári teknős vöröshasú unka ürge vérfű-hangyaboglárka skarlátbogár dunai tarajosgőte réti csík kisfészkű aszat nagy tűzlepke lápi póc

(Iris humilis ssp. arenaria) (Colchicum arenarium) (Lucanus cervus) (Lutra lutra) (Rhodeus sericeus amarus) (Cobitis taenia) (Emys orbicularis) (Bombina bombina) (Spermophilus citellus) (Maculinea teleius) (Cucujus cinnaberinus) (Triturus dobrogicus) (Misgurnus fossilis) (Cirsium brachycephalum) (Lycaena dispar) (Umbra krameri)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

607,1 431,7 213,5 163,2 505,2 126,6

7,44 8,28 4,40 4,87 13,16 1,21

PEST MEGYE Nagykáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápióság Tápiószecső Tápiószentmárton

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

országos jelentőségű védett természeti terület

TK

a Tápió-Hajta Vidéke Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi 950,1 ha átfedés Tájvédelmi Körzet Körzet (Nagykáta, Szentmártonkáta, (4515,8 ha a létesítéséről szóló Tápióbicske és Tápióság közigazgatási teljes TK) 19/1998. (VI. 25.) KTM területén) rendelet

ex lege védett természeti terület

láp

Szecsői halastavak (Tápiószecső közigazgatási területén)

5

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.


Típus

Kód

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma törvény


láp

Felső-Tápiói-rét (Tápióság közigazgatási területén)

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény


láp

Felső-dűlő (Szentmártonkáta közigazgatási területén)



láp

Tulsópáskom (Tápiószentmárton közigazgatási területén)


magterület

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

ökológiai folyosó


pufferterület


országos ökológiai hálózat övezet országos ökológiai hálózat övezet országos ökológiai hálózat övezet

MT

OF

PT

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv  A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve (2009-2018.) – jóváhagyás alatt 1.7.2. Településrendezési eszközök 

Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről

 Nagykáta Város Önkormányzata képviselő-testületének 4/2003. (III. 01.) számú rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 16/2011. (VII.04.) és a 7/2007. (III. 19.) számú módosító rendeletekkel)  Szentmártonkáta Önkormányzata Képviselő testületének 15/2006(IX.18.) rendeletével,23/2009(IX.14.) rendeletével módosított 8/2004. (IX.16.) rendelete Szentmártonkáta Község Helyi Építési Szabályzatáról  Szentmártonkáta Önkormányzata Képviselő testületének 15/2006. (IX.18.) rendeletével és 23/2009. (IX.14.) rendeletével módosított 8/2004. (IX.16.) rendelete Szentmártonkáta Község Helyi Építési Szabályzatáról

6


 Tápióbicske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (VIII.15.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról  Tápióbicske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 79/2004. (XI.30.) határozata a településszerkezeti tervről  Tápióság Önkormányzata Képviselő testületének 11/2004. (X.29.) sz. önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról  Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2010. (09. 29.) számú önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról  Tápiószentmárton Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2006. (IX 28). Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Felső-Tápió Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:  Csévharaszt-Felső-Tápió Erdőtervezési Körzet  Alsó-Tápió Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv:  A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. – 2016. december 31.)  811 sz. Monori Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2009. január 1. – 2018. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek  1.7.5. Halgazdálkodási tervek 

Felső-Tápió Hasznosító: Nagykáta és Vidéke Horgászegyesület Halgazdálkodási terv száma: 62/2010

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.10 Zagyva részvízgyűjtő alegység, 2010. március; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek  1.7.8. Jogerős engedélyek 

7


2. Veszélyeztető tényezők

Kód

A03.01

Veszélyeztető tényező neve

intenzív, vagy intenzívebb kaszálás

Jelentősége (H = nagy, M= közepes, L = kis jelentőségű )

kaszálás felhagyása/hiánya

H

A04.01.01

intenzív szarvasmarhalegeltetés

M

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

homok vagy kavicsbányászat gyár háztartás hulladék inert hulladék vadászat terepjáróval végzett G01.03.02 tevékenység közúti ütközésből eredő G05.11 sérülés vagy pusztulás települések diffúz talajvíz H02.08 szennyezése idegenhonos inváziós fajok I01 jelenléte J01.01 leégés belvízviszonyok J02.05.02 megváltoztatása vízi és parti vegetáció J02.10 kezelése csatornázási célokból K01.03 kiszáradás K02.01 fajösszetétel változás, C01.01.01 E02.01 E03.01 E03.03 F03.01

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

H

A03.03

erdő felújítás idegenhonos B02.01.02 fajokkal

Érintett terület nagysága (%)

6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 6260 Pannon homoki gyepek küldött anyagban

H M M M M L L M L M L M M

8


szukcesszió

9


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen elsődleges cél a pannon homoki gyep és erdőtípus, valamint az alföldi üde élőhelytípusok értékvesztés nélküli megőrzése, fajkészletének és kiterjedésének lehetőség szerinti fejlesztése. A védelem legfontosabb eszköze az inváziós fajok kiszorítása, a belső fragmentáció csökkentése, valamint a funkcionális pufferzóna kialakítása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban gyep- és erdőgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az alábbi előírások az Ipoly-völgy Natura 2000 területnek a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területén kívül eső részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez tartozó, és egyéb országos jelentőségű védett természeti területeken (ex lege védett lápterületek) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területet a sittől, lakossági hulladéktól mentesíteni kell. Járművel történő közlekedés csak az ingatlan-nyilvántartás szerint útként nyilvántartott területeken. A területen bányák, anyagnyerőhelyek nyitása, valamint a meglévők bővítése nem kívánatos.

10


Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4.

Hínarasok, mocsári élőhelyek Nádasok Cserjések, homoki gyepes-cserjés mozaikok

Kaszálók és kaszálásra javasolt területek 5. Legelők és legeltetésre javasolt területek 6. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 7. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek

8. Szántók, kertek, gyümölcsösök 9. Halastavak, horgásztavak 10. Erősen leromlott és beépített élőhelyek

1.

Hínarasok, mocsári élőhelyek

Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): BA – Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál D6 – Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. 1. Nádasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

11


V03

Felhagyott tőzegbánya-területet kezelésmentesen kell tartani.

V05

Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges.

V06

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V08

Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

V09

Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

V41

A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani.

V42

A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell .

V44

A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.

V47

December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével.

V51

A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni.

V53

A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani.

V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhető.

V57

A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell.

V58

Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

V60

A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

V62

A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

2. Cserjések, homoki gyepes-cserjés mozaikok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): G1 – Nyílt homokpusztagyepek M5 – Homoki borókás-nyárasok P2a – Üde és nedves cserjések P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő. Beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. Ilyen lehet az idegenhonos cserjék és inváziós növényfajok visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel. 3. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek

12


Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): D2 – Kékperjés rétek D34 – Mocsárrétek OB – Jellegtelen üde gyepek B5 – Nem zsombékoló magassásrétek A kezelési egységbe tartozó területeken a tavasszal gyakorta nedves talaj illetve vízállásos jelleg miatt a tavaszi időszakban kaszálás javasolt, ezt követően a sarjúlegeltetés is megengedhető. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY04

Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

13


GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett.

GY34

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY36

A terület túllegeltetése tilos.

GY39

Legeltetési sűrűség 0,1-0,2 ÁE/ha.

GY44

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY46

Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. (*megjegyzés!)

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY53

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál.

GY57

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY61

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át.

GY63

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. *megjegyzés

14


GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY72

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY89

10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY94

10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges.

 A Gy46 sz. előírásban szereplő, március 15. és május 31. közötti időbeli korlátozás helyett itt a február 15. és június 15. közötti korlátozás javasolt.  A GY63 sz. előírásban szereplő, lóval és szarvasmarhával végzendő sarjúlegeltetés helyett itt csak a szarvasmarhával történő sarjúlegeltetés javasolt. 4. Legelők és legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H5b – Homoki sztyeprétek Ezeken a területeken a legeltetés az elsődlegesen javasolt kezelési mód, ezen kívül szükség esetén évente egyszer tisztító kaszálás alkalmazása is lehetséges. 15


A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY04

Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

16


GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett.

GY34

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY36

A terület túllegeltetése tilos.

GY40

Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY45

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

GY46

Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. (*megjegyzés!)

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY54

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.

GY61

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át.

GY63

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY64

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY72

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83


17


GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY89

10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY94

10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges.

 A Gy 46 sz. előírásban szereplő, március 15. és május 31. közötti időbeli korlátozás helyett itt a február 15. és június 15. közötti korlátozás javasolt.

5. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek J2 – Láp- és mocsárerdők J5 – Égerligetek L5 – Alföldi zárt kocsányos tölgyesek OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P1 – Őshonos fafajú fiatalosok P8 – Vágásterületek RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB – Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC – Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RDb – Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése:

18


E01

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként.

E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E12

A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E13

Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel).

E16

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása.

E20

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E24

Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell.

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E28

Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani.

E31

A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai.

E38

Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában.

E49

Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell.

E58

Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható.

E71

A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról.

E73

Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra.

E75

Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

6. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): P8 – Vágásterületek S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai S1 – Ültetett akácosok

19


S4 – Erdei- és feketefenyvesek S3 – Egyéb tájidegen lombos erdők S2 – Nemesnyárasok S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E12

A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E20

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E30

Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is.

E49

Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell.

E58

Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E62

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására.

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható.

E73 E75

Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

7. Szántók, kertek, gyümölcsösök Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T10 – Fiatal parlag és ugar T2 – Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T8 – Extenzív szőlők és gyümölcsösök T9 – Kiskertek A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01


SZ04

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

20


SZ05

SZ07

SZ09 SZ10

Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.

SZ11

Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.

SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ17

Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

SZ19

Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.

SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ22

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ30

Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár.

SZ35

Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket.

SZ41

5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása javasolt fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra.

SZ43

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ44

Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos.

SZ45

Öntözés tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

SZ47

Meszezés tilos.

SZ48

Drénezés tilos.

SZ49

Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető.

SZ51

Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ52

Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ53

Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással.

SZ55

Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel.

SZ59

A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cm-ének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani.

SZ60

Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni.

21


SZ63 SZ64

Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges.

8. Halastavak, horgásztavak Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U9 – Állóvizek A kezelési egységhez egy nagyobb kiterjedésű halastó (Tápiószecsői-halastó), valamint néhány kisebb, horgásztóként hasznosított vízterület tartozik. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V03

Felhagyott tőzegbánya-területet kezelésmentesen kell tartani.

V05

Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges.

V06

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V09

Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

V10

Halastavak medrének meszezése tilos.

V16

A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani.

V17

Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos.

V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V23

A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható.

V24

A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható.

V27

Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelő szigetek kialakítása és karbantartása szükséges.

V29

A halastóra a működési területével a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni.

V31

A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv.

V34

A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni.

V37

A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni.

V38

Őszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t.

22


9. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U10 – Tanyák, családi gazdaságok U2 – Kertvárosok, szabadidős létesítmények U3 – Falvak, falu jellegű külvárosok U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók U7 – Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak Reális cél minden, ehhez a kezelési egységhez tartozó élőhely esetén fenti élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. Az U7 élőhelytípusba tartozó felhagyott bányák esetén azok rekultiválása szükséges.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG). 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól. A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről.

23


269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól. 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról.

3.3.1. Agrártámogatások A terület nem része egyik MTÉT-nek sem. Információink szerint a helyi állattartók némelyike a horizontális AKG célprogramok közül a „Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal” célprogramba belépett, az ezzel kapcsolatos támogatásokat igénybe veszi. Ezen kívül a gazdák szinte kivétel nélkül igénylik a Natura 2000 gyepterületek után alanyi jogon járó támogatást is. 3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, -

a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg.

24


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Tápió-vidék A tervezési terület környezeti adottságai a kistáj megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok A mérsékelten meleg és a meleg övezet határán elterülő száraz kistáj. Az évi középhőmérséklet 10 °C, a vegetációs időszakban 13 °C. Évi csapadékmennyiség 530-550 mm. Ariditási index 1,30. Jelentősebb vízfolyásai az Alsó- és Felső-Tápió, a Tápió, valamint a Hajta. Száraz, gyenge lefolyású terület. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m. A Tápió-völgy homokos hordalékán elsősorban réti talajok, a magasabb térszíneken alacsony humusztartalmú barnaföldek, valamint humuszos homoktalajok alakultak ki. Fentieken túl futóhomok, bizonyos területeken csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok borítják a felszínt. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Jelentősebb vízfolyásai az Alsó- és Felső-Tápió, a Tápió, valamint a Hajta. Száraz, gyenge lefolyású terület. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m. 1.1.3. Talajtani adottságok A Tápió-völgy homokos hordalékán elsősorban réti talajok, a magasabb térszíneken alacsony humusztartalmú barnaföldek, valamint humuszos homoktalajok alakultak ki. Fentieken túl futóhomok, bizonyos területeken csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok borítják a felszínt.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja

3260

Élőhelytípus megnevezése Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel

26

Reprezentativitás (A-D) C (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem


Élőhelytípus kódja

6440 91E0 6410 91F0

Élőhelytípus megnevezése

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

7230

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

91N0

Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

6260

Pannon homoki gyepek

Reprezentativitás (A-D) megtalálható. Korábban valószínűleg az „A5 – szikes tavak hínárnövényzete” élőhelytípus került ide tévesen besorolásra) C B C C B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható) B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható) B

Folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei Élőhely kódja:

6440

Élőhely előfordulásai a területen:

A területen általánosan elterjedt, főként a középső részeken, nagy kiterjedésű foltokban.

Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 102,38 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 344 ha.

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: D34 – Mocsárrétek Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Leginkább a domináns fűfajokról [Agrostis alba, Alopecurus pratensis, Deschampsia caespitosa, Festuca arundinacea, F. pratensis, Poa pratensis, P. trivialis, Phalaroides (Phalaris, Baldingera)] ismerhető fel, de ezek egy része más élőhelyeken is dominálhat. Mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is.

27


A Tápió mentén ilyen jellegű élőhelyek a természetmegőrzési terület szinte teljes hosszában előfordulnak. Legtöbbjüket kaszálják, ahol ezt nem teszik, ott spontán erdősülés, cserjésedés illetve nádasodás történik. A rétek széle legtöbbször éles határvonalú, a rendszeres kaszálás kiterjedése határozza meg, ami valószínűleg birtokhatároktól függ. A többi gyeppel (D2, OB) határvonaluk viszont jellemzően egy fokozatos átmenetet jelent. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A kaszálás illetve a legeltetés jót tesz az élőhelynek, mert fenntartja rét állapotban, de a kaszálás esetében annak homogenizáló hatása, a legeltetés esetében pedig a gyomosító hatása kedvezőtlen irányba viszi a természetességet.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Viszonylag nagy kiterjedésű állományok, a helytelen mezőgazdasági használat homogenizálhatja, a művelés felhagyásával becserjésedik. Összességében az élőhely állapota elfogadható.

Veszélyeztető tényezők:

helyenként a túlzott, illetve túl alacsony mezőgazdasági használat (A04 „i” „i”) (A03 „i” „i”), vegyszer használat, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), szárazodás (K01.03 „n” „n”), vízjárás mesterséges eredetű megváltozása (J02.04.02 „i” „n”) A kaszálás/legeltetés elmaradása miatt ellepi a területet a hamvas fűz, zöld juhar, nád.

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja:

91E0


Néhány kisebb foltja található a terület északi részén


SDF alapján: 102,38 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 7,9 ha.

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: J1a – Fűzlápok, lápcserjések Definíció: Lefolyástalan területeken és feltöltődőben levő morotvákban kialakult, cserjék (elsősorban a rekettyefűz) uralta, többé-kevésbé tőzeges talajú, gyakran fajszegény, lápi élőhelyek. Vizük állandóan pangó jellegű. J2 – Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők Definíció: Tőzeges talajú, többnyire nyáron is vízborította, lápi fajokban (pl. Thelypteris, Carex elata) gazdag éger-, vagy részben kőriserdők. Vizük állandóan pangó jellegű (éger- és kőrislápok), illetve csak csapadékosabb

28


időszakokban mutat gyengébb áramlást (mocsárerdők). Az égerligetekkel szemben gyertyános-tölgyes és bükkös fajokban igen szegények. J3 – Folyómenti bokorfüzesek Definíció: Folyók zátonyain, partjain, esetleg hullámtéri morotvák szegélyein kialakult cserje magasságú élőhelyek, amelyek fás növényeit túlnyomórészt Salix-fajok képezik. J4 – Fűz-nyár ártéri erdők Definíció: Folyók alacsony árterén, ritkábban domb- és síkvidéki patakok mellett kialakult, többnyire jelenleg is rendszeres elöntést kapó higrofil erdők, amelyek lombkoronaszintjét elsősorban Salix- ésPopulus-fajok képezik. J5 – Égerligetek Definíció: Hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben, medencéiben kialakult mezofil-higrofil jellegű erdők, amelyek lombszintjében általában domináns (vagy ha nem, akkor is majdnem mindig jelen van) azAlnus glutinosa. Cserjeszintje és gyepszintje üde lomberdei és ligeterdei elemeket egyaránt tartalmaz, a kora tavaszi aszpektusa gyakran szembetűnő.

Tipikus megjelenéssel két kicsiny folt képviselte 2013-ban. Belsejében időszakos vízborításra utaló jeleket lehet látni, azonban a talajszinten nincsenek meg azok a fajok, melyek egy láp- vagy mocsárerdőhöz hozzátartoznának. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az özönfajok tömegessége miatt 3-as természetességi érték.


Kis kiterjedésű, sokszor szalagszerű állományok, invazív fajok terjedésének nagyon kitett. Nagyon kitettek a szennyezéseknek (mezőgazdasági, kommunális). A potenciális élőhelyek nagy részéről eltűnt. A meglevő állományok sokszor szabályozott vízfolyások mentén vannak. Állapotuk összességében kritikus közeli.


Tarvágásos erdészeti használat, jóval a biológiai életkor előtt történő véghasználat (B02 „i” „i”); élőhelyek más célra való használata, jóléti és ipari használat (E „i” „i”); invazív fajok terjedése és irtásuk megoldhatatlansága ( I01 „i” „i”); egyes vegetációs egységeket (láperdők, égerligetek) a túlzott vadlétszám veszélyeztet (F03.01.01 „i” „i”); természetes vízjárás megváltozása (J02.04.02 „i” „i”), vízfolyás szabályozás (J02.03 „i” „i”) , vízszint csökkenés (K01.03 „n” „n”) Az özönfajok, elsősorban a zöld juhar terjedése.

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja:

6410


Néhány közepes méretű foltja található, főként a terület déli részén.


SDF alapján: 409,53 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 31 ha.

29


Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: D2 – Kékperjés rétek Definíció: Nedves réti növénytársulások, amelyekben kékperje (Molinia) fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. A talaj rendszerint erősen humuszos vagy tőzeges. D5 – Patakparti és lápi magaskórósok Definíció: Állandó, jó vízellátottságú, elsősorban hegy- és dombvidéki, ritkábban alföldi területeken kialakuló, 1-2 m magas, dús lombú, nagy levélfelületű kétszikű fajok (Petasites hybridus, Angelica sylvestris, Cirsium oleraceum, Filipendula ulmaria, stb.) uralta, gyakran szegély jellegű, üde növényzet. A Felső-Tápió Natura 2000 területen a kékperjés rétek viszonylag fajszegények. A rétek széle gyakran éles határvonalú, a rendszeres kaszálás kiterjedése határozza meg, ami legtöbbször a birtokhatároktól függ. A többi gyeppel (D34, OB) határvonaluk viszont jellemzően egy fokozatos átmenetet jelent. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A kaszálás jót tesz az élőhelynek, mert fenntartja rét állapotban, de a fajszámot csökkenti. Az elvártnál kisebb fajszám miatt 3-as és 4-es természetességi értékekkel jellemezhető az élőhelytípus


Viszonylag nagyobb kiterjedésű állományok, de nagyon kevés a természetes szerkezetű, fajösszetételű. A kaszálás elmaradása a legtöbb helyen hamvas fűz vezérfajjal nyomuló cserjésedést eredményez. Összességében kedvezőtlen a természetvédelmi helyzet.


helyenként a túlzott, illetve túl alacsony mezőgazdasági használat (A04 „i” „i”) (A03 „i” „i”), szárazodás (K01.03 „n” „n”), lecsapolás J02.03 „i” „i”), invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”), vadállomány mérete, összetétele (F03.01.01 „i” „i”). Kaszálás hiányában cserjésedés, valamint az erőteljes (alacsony sarjúmagasságú, búvósávot nem hagyó) kaszálás.

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Élőhely kódja:

91F0


A terület északi részén közepes méretű foltokban



30


Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: J6 – Keményfás ártéri erdők Definíció: Síkságok (kisebb kiterjedésben szélesebb dombsági völgyek, hegylábak) egykori vagy mai árterének magasabb szintjein kialakult jó növekedésű erdők, amelyeket Quercus robur, Fraxinus angustifolia (vagy F. excelsior), s mellettük számos üde lomberdei vagy ligeterdei fafaj alkot. Cserjeszintjük általában fejlett, gyepszintjükben üde lomberdei ill. általános ligeterdei fajok uralkodnak. L5 – Alföldi zárt kocsányos tölgyesek Definíció: Az Alföld szárazabb területeinek zárt, elöntést nem kapó, kocsányos tölgy (kivételesen magyar kőris) uralta, üde-félszáraz erdei. Eredetileg részben keményfás ligeterdőkből (ill. hasonló termőhelyű zárt alföldi erdőkből) származnak, de ma már ligeterdei jellegüket elvesztették. Ez leginkább gyepszintjükben mutatkozik meg, ahol az igazi ligeterdei fajok ritkák vagy hiányoznak, helyüket általános erdei fajok veszik át. Ritkábban megjelenhetnek hegylábi környezetben is (homokon).

Valódi keményfás ligeterdő csak kis fragmentumokban található, a kinézetre ilyen jellegű állományok egy része is amerikai kőris ültetvényből alakult ki. A kocsányos tölgyes állományok jelentős része csak hordozza a ligeterdővé válás lehetőségét, a jelenlegi fiatal, fajszegény állapotukban még nem igazán. Ezeknek az ültetvényeknek időre van szükségük. Tetszetős, idős állomány csak a tápiószecsői tavak déli oldalánál található. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A fiatal korból fakadó alacsony fajszám és nem igazán természetszerű szerkezet, valamint az idős állományban megtalálható tájidegen és özönfajok miatt a jellemző természetességi értékük 3-as.


Az élőhely természetvédelmi helyzete rossz, töredék állományok vannak, azok nagy része is invazívval fertőzött, illetve, erdészetileg módosított. Sürgős védelem nélkül eltűnik az élőhely. Élőhelyeiket más fás állományok – haszonfa ültetvények – és kaszálórétek foglalták el.


invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), Erdészeti gazdálkodás (B02 „i” „i”); vadállomány mérete, összetétele (F03.01.01 „i” „i”) Elsődlegesen a más élőhelyek területfoglalása miatti visszaszorulás, másrészt özönfajok (akác, ostorfa, bálványfa, zöld juhar) állományba történő vegyülése.

Pannon homoki gyepek Élőhely kódja:

6260


A területen általánosan elterjedt, nagy kiterjedésű foltokban.

31




Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: G1 – Nyílt homokpusztagyepek Definíció: Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony, maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek. Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot. H5b – Homoki sztyeprétek Definíció: Az alföldeken, homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei.

A Tápiótól távolabb fekvő fátlan területek leggyakoribb élőhelye. A zárt gyepek legalább egy része másodlagosan alakult ki régebbi erdők vagy szőlők, gyümölcsösök, szántók helyén. A nyílt gyepek záródását a legeltetés akadályozza. Ezért a homoki gyepterületek kinézete az aktuális területhasználattól erősen függ. Az erős legelés ellenére értékes fajokban gazdag homokterületek is vannak, a nagykátai Cseh-domb északi oldalán levő gyepek méretükhöz képest óriási homoki cickafark, homoki vértő, bunkós hagyma állománnyal rendelkeznek, az Erdőszőlő környéki puszták pedig kései szegfűben bővelkednek. A nyílt gyepekben a magyar csenkesz és a két árvalányhaj faj helyenként állományalkotó.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A nyílt gyepek foltjai közül kaptak 5-ös értéket is, a többi 3-as, 4-es értékű. A magas érték a védett fajok mennyiségével, és az élőhelyre jellemző fajoknak a legeltetés ellenére történő megmaradásával indokolhatók. A zárt gyepek gyomosabbak, lehet hogy múltbeli tápanyag dúsulás miatt. Ezért jellemzően 3as értéket kaptak.


Jelenleg nem látszik olyan veszélyeztető tényező, ami nagy kiterjedésben, vagy jelentős mértékben veszélyeztetné a típust. Konkrétan: nem látszik szándék arra, hogy beerdősítsék vagy szántóvá, szőlővé alakítsák. Ennek ellenére aktívan tenni kell a spontán erdősödés ellen.


invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), túllegeltetés (A04.01 „i” „i”), alullegeltetés (A04.03 „i” „i”), cserjésedés, természetes szukcesszió (K02.01 „i” „i”),, illegális területhasználat (technikai és lovas sportok) (G01.03.02 „i” „i”) (G01.02 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), Katonai használat (G04. „i” „i”), területhasználat változás (E „i” „i”) , vadlétszám összetétele és növekedése (F03.01.01 „i” „i”), hulladék lerakás (H05.01 „i” „i”)

1. spontán erdősödés. elsősorban akác által. Múltbeli légifotók átnézésekor látszik, hogy mennyire gyors a folyamat. Mind a nyílt, mind a zárt gyepeket fenyegeti.

32


2. selyemkóró terjedése. Inkább a zárt gyepekben vannak nagy, sűrű állományai, a nyílt részeken sokkal ritkább. 3. hulladéklerakás. Országos probléma, a Tápió mentén is sokfelé. 4. terepi autózás/motorozás. Nagyon intenzív felszínbolygatással jár. Bár nyomaik az űrfelvételeken is látszanak, szerencsére a jelenlegi intenzitással nem fenyegetnek nagy gyepfoltokat, mert nagyjából ugyanazon részeket használják. 5. Homokvételezés. Valójában hatása kettős. Ha nem sűrűn történik, a fajkészletet magasabban tartja mivel új élőhelyeket nyit meg a nyílt gyep fajai számára.

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

C

II.

homoki kikerics (Colchicum arenarium)

C

II.

kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

C

Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

30 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

több helyen vannak stabil populációk


legeltetés (A04.01 „i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i”) vadlétszám növekedése és összetétele veszélyezteti (F03.01.01 „i” „i”), helytelen erdészeti gyakorlat (B02 „i” „i”), invazív fajok terjedése (I01 „i” „i”), fragmentált populációk (J03.02 „i” „n”)

33


Homoki kikerics (Colchicum arenarium) Irányelv melléklete:

II.


500 egyed


viszonylag sokfelé elterjedt stabil populációk, az erdészeti gyakorlat veszélyezteti. A faj összességében közepesen veszélyeztetett.


teljes talajelőkészítés az erdészeti művelésben, erdőtelepítés (B02 „i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i2)

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete:

II.


4000-5000 egyed


a faj aktuálisan nem veszélyeztetett, többfelé nagy, stabil állományai vannak.


vízszabályozások (J02 „i” „i”), kiszáradás (K01.03 „n” „n”), fragmentálódó populációk (J03.02 „i” „i”)

34


1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

szarvasbogár (Lucanus cervus)

C

II.

vidra (Lutra lutra)

C

II.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

C

II.

vágó csík (Cobitis taenia)

C

II.

mocsári teknős (Emys orbicularis)

C

II.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II.

ürge (Spermophilus citellus)

C

II.

vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)

C

II.

skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)

C

II.

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

C

II.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II.

lápi póc (Umbra krameri)

C

II.

szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis)

D

Szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

251-500 egyed


Természetvédelmi helyzete közepes


Az erdők kituskózása, a holtfa eltávolítása veszélyezteti (B02 „i” „i”)

35


Vidra (Lutra lutra) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

5 egyed


Viszonylag elterjedt, természetes vizeken és halastavakon is előfordul. Valós és vélt kártétele miatt rendszeresen üldözik, aktuálisan veszélyeztetett faj.


elütés (D01.01 „n” „n”) vízgazdálkodási gyakorlat, kotrások a meder átalakítása (J02 „i” „i”), illegális elpusztítás (F03.02.03 „i” „i”)

Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

2000-3000 egyed


közepesen veszélyeztetett


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

36


Vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed


stabil, nagy egyedszámú állományok a kisvízfolyások egyes szakaszain


1. iszaptalanító kotrások, 2. mederrendezési munkálatok, (J02 „i” „i”) 3. szennyvíztisztítók vizének élővízbe történő bevezetése (H01 „i” „i”)

Mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

101-250 egyed


mérsékelten veszélyeztetett


part menti területek használata, vízhiány élőhelyének kotrása, (J02 „i” „i”) (K01.03 „i” „i”) tojásrakóhelyek felszámolása pl. beépítés miatt (E „i” „i”) 8J03.02 „i” „i”)

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

37


Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

2000-3000 egyed


természetvédelmi helyzete jó. Sokfelé előforduló példányszámú populációk, nem veszélyeztetett

nagy


szaporodó helyek beépítése, betöltése, (J03.01 „i” „i”) természetes szukcesszó (K02 „i” „i”) vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

Ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

200 egyed


Erősen veszélyeztetett faj,. fragmentálódott populációkkal


legeltetés felhagyása (A04.03 „i” „n”) beépítés (E01 „i” „i”), rágcsálóirtás ?? illegális fogyasztásra történő gyűjtés, fragmentáció (J03.02 „i” „i”)

Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen:

38


Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

erősen veszélyeztetett


Helytelen korai kaszálás, valamint a kaszálás homogenizáló hatása (A03.01 „i” „i”)

Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

mindenütt jelenlévő faj, természetvédelmi helyzete megfelelő.


öreg fák, ill, holtfa eltávolítása (B02 „i” „i”)

Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor):

39


Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

populációi az évi aktuális csapadékviszonyok miatt erősen fluktuálnak, élőhelyei könnyen elszennyeződhetnek, ennek ellenére főleg az alföldön helyenként gyakori. Jelenleg közepesen veszélyeztetett faj.


vadlétszám (F03.01.01 „i” „i”); élőhely kiszáradása (K01.03 „n” „n”), vízgazdálkodási gyakorlat (J02 „i” „i”)

Réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed


aktuális természetvédelmi helyzete kedvezőtlen. helyenként stabil állományok


1. Vízhiány (K01.03 „i” „i”), 2. Iszaptalanító kotrások, (J02 „i” „i”) 3. kisvízfolyások szennyezése (H01 „i” „i”)

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának

40


tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

erősen veszélyeztetett


kaszálás (A03.01 „i” „i”)

Lápi póc (Umbra krameri) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

51-100 egyed


Több, egymástól elszigetelt élőhelyen alkalmanként nagy egyedszámban fordul elő, azonban az élőhelyek sérülékenység e miatt ezek az állományok nem tekinthetők állandónak. Természetvédelmi helyzete rendkívül kedvezőtlen.


Lápok, mocsarak kiszáradása, (K01.03 „n” „n”) 2. Vízügyi fenntartási munkák elvégzése csatornákon (J02 „i” „i”) 3. fragmentáció (J03.02 „i” „i”)

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

41


1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A terület mezőgazdaságát alapvetően meghatározzák a rossz talajtani adottságok. Szántókat csak Nagykáta, Tápióbicske és Tápiószentmárton külterületén találunk, döntően a Felső-Tápió árterületén kialakult humuszos öntéstalajokon, kisebb részt a magasabb térszíneken elhelyezkedő humuszos homoktalajokon. A táblaméret ritkán haladja meg a 10 ha-t, inkább jellemzőek az egymás mellett elhelyezkedő 1-5 ha-os parcellák. Főként egyéves gabonaféléket termesztenek, de lucernavetések is vannak. A szántók egy része gyepek közé ékelődött zárványszántó. A szántók kataszteri nyilvántartása alapvetően rendben van, szántóként hasznosított gyepeket csak Tápióbicske határában ismerünk, itt a Felső-Tápió jobb partján húzódik egy 20 ha-os illegálisan beszántott rész. A mezőgazdaság alapját a legeltetés adja, a gyepterületek 80 %-át elsődlegesen így hasznosítják. A Nagykátát Tápióbicskével összekötő műúttól ÉNy-ra elterülő területrészt két nagykátai gazda mintegy 300 felnőtt állatból álló marhacsordája legeli. Ugyancsak legeltetés jellemzi a terület DK-i végében elhelyezkedő nagykátai Erdőszőlői-legelőt, ahol a tulajdonosok 300 birkával, illetve 30 marhával legeltetnek szintén napi kihajtás keretében. Az állatok április közepétől az első jelentősebb fagyokig, hóig kint tartózkodnak a legelőn, a legeltetés módja szabad láb alóli legeltetés, gyalogos csordásokkal és juhászokkal, csoportonként 4-6 kisméretű terelőkutyával. Villanypásztoros legeltetést jelenleg egy helyen végeznek Tápióbicske határában, ahol néhány lovat és bivalyt tartanak. A szintén nagykátai Erdőszőlői-homokbuckást egy nagykátai gazda időleges jelleggel kitelepülő 600 birkája legeli 4-6 hetes időtartamban, jellemzően a tavaszi hónapokban. Különösen az aszályos években feltűnő néhány gyepterület túllegeltetése, melyet a szúrós gyomok, pl. bogáncsfélék terjedése követ. A kaszálás alárendelt szerepű. Főleg Tápiószecső, Nagykáta és Tápiószentmárton határában jellemző ez a használati mód, összesen mintegy 100-120 ha-on. A gazdák jelentős része betartja a védett, illetve Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó előírásokat. A búvósávok visszahagyása megfelelő, vadriasztó láncot alkalmaznak, viszont még mindenhol a korszerűtlen dobkaszákat használják. Az országosan védett területeken június végén, míg a csupán Natura 2000 oltalom alatt álló részeken akár már május 20. körül is elkezdődik az anyaszéna betakarítása. Sarjúszénát csak elvétve kaszálnak. Az utóbbi időben több 10 ha, alacsony aranykorona értékű szántót magára hagytak, vagy direkt parlagosítottak legeltetés céljából. Ilyen láthatunk pl. a Tápiósághoz tartozó jobb parti részen. Ezek azonban még mindig szántóként szerepelnek a földhivatali nyilvántartásban. A gyepek égetése nem jellemző, csak lokálisan jelentkezik. A gyepek esetében súlyos problémát jelentenek az elhanyagolt, elsősorban galagonyával, vadrózsával cserjésedő, illetve néhol ostorfával és kései meggyel fokozatosan beerdősülő területek. Ezek felszámolását a gazdák, illetve a Nefag Zrt. Monori Erdészete az elmúlt években a DINPI szakmai felügyelete mellett elkezdték. Kézi eszközökkel, illetve erdészeti szárzúzóval összesen mintegy 90 ha gyepterületet rekonstruáltak. Ugyancsak rendszeresen kezelik a Felső-Tápió Natura 2000 terület, de egyben a Tápió-vidék legnagyobb aranyvesszős állományát (40 ha) Szentmártonkáta határában, amit évente egyszer szárzúznak, illetve 2013-tól már legeltetnek is. Sok helyen, de elsősorban a nyílt homokpusztagyepekben jelent problémát a lágyszárú inváziós gyomok (pl. selyemkóró) terjedése. Ezek visszaszorítására a szentmártonkátai Gicei-hegyen, a nagykátai Cseh-dombon, illetve Erdőszőlői-homokbuckáson a természetvédelmi kezelést végző DINPI, illetve Tápió Közalapítvány már több esetben tett kísérletet (mechanikusan, vegyszeresen), kevés sikerrel. 42


A Tápiószecső-halastavat nagy kiterjedésű nádasok veszik körbe, ezeket azonban az elmúlt másfél évtizedben egyszer sem aratták le. A nagykátai Erdőszőlői-homokbuckás zártkerti övezetében néhol még megmaradtak a kiöregedett szőlők és gyümölcsösök maradványai. 1.3.3.2. Erdészet A Tápió-vidéki Natura 2000 területek közül A Felső-Tápió Natura 2000 területen találjuk a legtöbb üzemtervezett erdőt mind kiterjedésben, mind arányaiban. Ezek nagyobbik része a Nafag Zrt. Monori Erdészetének kezelésében vannak (főleg Tápiószecső, Tápióság, Szentmártonkáta), kisebb részt magán erdőgazdálkodók hasznosításában (elsősorban Tápióbicske, Tápiószentmárton) állnak. Az üzemtervezett erdők fafaj összetétele természetvédelmi szempontból kifejezetten előnytelen, néhány tápiószecsői idős kocsányos tölgytelepítés, illetve a szentmártonkátai Nyíres kivételével nemesnyár, akác és erdei fenyő alkotta gazdasági faültetvény. Az erdőgazdálkodók - elsősorban a Monori Erdészet -, az elmúlt öt évben a védett és Natura 2000 területeken folyamatosan végzik a tájidegen fafajú állományok szerkezetátalakítását, melynek keretében ez idáig mintegy 60 ha-on történt fafajcsere az őshonos fajok javára. Az állami területeken TI, illetve NT jelű erdőrészleteket is találunk, melyek döntően a szentmártonkátai Gicei-hegy és nagykátai Cseh-domb nyílt homokpusztagyepekkel borított buckáit, valamint a Nyíresbe tagozódó láp- és mocsárréteket jelölik. Itt a DINPI közmunkásai már több esetben végeztek cserjeirtást, illetve akácsarj leverést. A terület jelölő fás élőhelytípusainak egy része kis kiterjedésű, nem üzemtervezett állományokban fordul elő. Ezek közé tartoznak a FelsőTápiót, illetve a kisebb árkokat kísérő, főleg idős hazai fűzekből álló facsoportok, vagy a homokbuckák szürkenyár ligetei. Tápiószecső és Tápióság határában a nagy kiterjedésű helyrajzi számok következtében jelölő élőhelyként nem nyilvántartott tájidegen fafajú állományok is a Natura 2000 terület részévé váltak. Tápiószentmárton határában a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján egy gyepekkel körülölelt szántón a közeljövőben energianyaras telepítése fog történni. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A területen öt vadásztársaság végez vadgazdálkodási tevékenységet: Tápiószecsői Megoldás VT, Tápiósági VT, Szentmártonkátai Szikra VT, Nagykátai Damjanich VT, Tápióbicskei Törökvölgye VT. Alapvetően apróvadas (nyúl, fácán) térség, ahol a nagyvadak közül csak az őz- és az itt is feljövőben lévő vaddisznóállomány számottevő. Mesterséges vadkibocsátás csak a Tápiószecsőhalastavon van, ahol 2013-ban mintegy 250 példány tőkés récét neveltek és engedtek szabadon vadászati célból. Vadászati objektumok elszórva találhatók a területen, ezek legtöbbje magasles, kisebb részt apró- és nagyvadetető, illetve néhány dagonya, sózó. Sajnos egy részük mesterséges anyagból épült, megjelenésében nem illeszkednek a tájba. A vadásztársaságok korábban több helyen üzemeltettek gyep művelési ágú területeken vadföldeket, ezeket a DINPI kezdeményezésére napjainkra felszámolták. A 10 éves vadászati üzemtervezés során megállapított természetvédelmi előírásokat a vadásztársaságok jórészt betartják. Problémát jelentenek az illegálisan kihelyezett vadászati objektumok, a sok helyen hátrahagyott hulladék, illetve a gépkocsik által összejárt gyepek. Régiós szinten is az egyik legjelentősebb halgazdaság az Al-Ku Carp Bt. által üzemeltett Tápiószecső-halastó három, egyenként mintegy 20 ha kiterjedésű tómederből, valamint számos kisebb teleltető és ivadéknevelő medencéből áll. 2013-tól kezdve a halastóhoz csatlakozó, korábban horgásztóként üzemelő 40 ha-os tóegységben is haltenyésztés folyik. A Bt. halászati tevékenysége természetbarát módon zajlik, fészkelési időszakban nincs madárriasztás, a tómedreket nem

43


meszezik, a trágyázás mértéke megfelelő, viszont gondot szokott jelenteni a medrek esetenkénti későtavaszi felengedése és a hínárkaszálás. A Tápió-vidék nagy részén, így a Felső-Tápión is a Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület gyakorolja a horgászati jogokat. A vízfolyáson csak a Nagykáta-Tápióbicske közötti műút hídjánál lehet horgászni a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján. Ezen kívül egy magántulajdonban lévő tavon (Lisóczki-tó, Tápióbicske, 6 ha kiterjedésű, részben illegálisan kialakított vízfelület), valamint a tápiószentmártoni Aranyhal KHT által üzemeltetett Tőzeges-tavon (5 ha) zajlik szervezett horgászat. A területen található egyéb vízterekben (tőzeggödrök, csatornák stb.) a horgászati, halászati tevékenység tilos, ennek ellenére az illegális horgászatok nyomai néhol fellelhetők. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A terület tengelyében végigfolyó Felső-Tápió teljes szakasza a nagykátai székhelyű Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulat kezelésébe tartozik. A fenntartási munkálatok keretében iszapkotrást, gyökérzónás kotrást az elmúlt másfél évtizedben nem végeztek, csupán a vízfolyás tápiószecsői és nagykátai szakaszán zajlottak a DINPI által felügyelt cserjeirtások, mederkaszálások. Ennek köszönhetően hosszú szakaszon medermorfológiája természetszerű, partján őshonos fajokból álló növényzet kíséri. Vízminősége kiváló, köszönhetően, hogy ipari szennyezés egyáltalán nem éri, kommunális szennyezés is alig. A terület déli végénél folyó Alsó-Tápió itteni szakasza a KözépDuna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. A Felső-Tápióba futó árkok, belvízcsatornák önkormányzati tulajdonban vannak, vagy a papíron már régen megszűnt Szövetkezeteké. Ezeket nem kezelik, csupán a nagykátai Erdőszőlő egyik árkát tették rendbe a helyi gazdák a természetvédelmi hatóság engedélyével nemrég. A vízgyűjtő érintett részén található halas- és horgásztavak vízi műtárgyait (mederduzzasztók, zsilipek) a tavak tulajdonosai, bérlői kezelik sokéves vízjogi engedélyek alapján. Egy drénezett területet ismerünk: a Nagykátáról Tápióbicskére átvezető műút északi oldalán a vetett gyep van alagcsövezve mintegy 50 ha-on. A csövek nagy része már tönkrement, ennek ellenére csapadékos években még szerepet játszanak a gyep kiszárításában. Néhány évvel ezelőtt a nagykátai Erdőszőlői-legelő egyik tulajdonosa indítványozta a védett homoki gyep öntözését, azonban a tervekből szerencsére csak az engedély nélkül megásott 1000 m2-es kis tavacska valósult meg. Az egykoron itt is szép számban előforduló gémes kutakból már egy sincs, csak néhány összetört kávájú, berogyott falú ásott kút látható (pl. Erdőszőlői-legelő). 1.3.3.5. Turizmus A terület idegenforgalmi hasznosítása alacsony fokú, jórészt helyi és kistérségi igényeket elégít ki, jelentős részük a horgászati tevékenységhez kötődik. A tápiószentmártoni Tőzeges-tó és a tápióbicskei Lisóczki-tó kezelői is lehetőséget biztosítanak a tavaknál kempingezésre, tűzrakásra. Az utóbbi partján álló épületekben valószínűsíthető, hogy engedély nélküli szálláshely értékesítés is zajlik. Turista utakkal gyengén feltárt a terület, egy sárga és egy zöld jelzés érinti, illetve keresztezi, turisták alig látogatják, a fákra felfestett jelzések nagyobbik része már lekopott. A 2013-ban kialakított Ürgés tanösvény, illetve a Túra a Naprendszerben elnevezésű tematikus kerékpáros útvonal érinti a területet Tápiószecső és Tápióság határában. A kínálatból messze kiemelkedik a nagykátai és tápióbicskei Önkormányzatok, illetve a helyi hagyományőrzők által minden év április 4-én megtartott hadijáték, melynek helyszíne a Felső-Tápió felett átívelő, az 1849-49-es szabadságharc időszakát felidéző korhű fahíd és környéke. Az országos hírű rendezvényt akár 45000 fő is látogatja. Az illegális turisztikai hasznosítások közé tartozik, hogy május 1-én sok piknikező látogatja meg a szentmártonkátai Nyírest, jelentős zavarást okozva az élővilágnak. 1.3.3.6. Ipar 44


Ipari jellegű tevékenység a területen nem zajlik, viszont a hatásterületen több üzem is működik. Nagykáta határában egy műanyag hulladékot feldolgozó cég telephelye (50 m), Tápiószecsőn egy szigetelő anyagokat gyártó üzem (250 m), míg Tápióságon a MOL Zrt. egyik szénhidrogén kútja (350 m) helyezkedik el a Natura 2000 terület közelében. Potenciális veszélyforrást jelenthet a Tápiószecső belterületén, a 31-es főút mellett üzemelő autómosó, mely mindössze 40 méterre van az itteni értékes gyepektől. 1.3.3.7. Infrastruktúra A Natura 2000 területet több országos út is keresztezi: 31 sz. főút és a 3114. sz. műút Tápiószecső határában, a 3115 sz. műút Nagykáta és Tápióbicske között, valamint a 31108 sz. burkolattal el nem látott földút Szentmártonkáta és Tápióság között és a szintén burkolat nélküli 31109. sz. út Nagykáta (Erdőszőlő) és Tápiószentmárton között. Minden esetben az utak és a Felső-Tápió keresztezéseinél vasszerkezetes hidak biztosítják az átkelést. A Budapest Keleti-pályaudvart Szolnokkal összekötő 120 a jelű vasútvonal Tápiószecsőnél érinti a terület északi szélét. 20 kV-os középfeszültségű vezetékek öt sávban keresztezik a Natura 2000 területet: Tápióság és Szentmártonkáta között egy, míg Tápiószecső és Nagykáta határában két-két helyen. Ezek közül mindössze az egyik nagykátai vezeték oszlopfejei vannak régebbi típusú szigetelő papucsokkal ellátva. Lakott, illetve romos tanyaépületeket az Erdőszőlői-homokbuckás területén láthatunk, ezen kívül Tápióbicske határában vannak még lakóépületek. Az Erdőszőlői-homokbuckáson régebben működő illegális terepmotoros pályát ma már nem használják. 1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák A Felső-Tápió Natura 2000 terület jelentős része a 19/1998. (VI. 25.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ezen kívül 4 ex lege védett lápterületet tartunk nyilván: Szecsői halastavak (Tápiószecső), Felső-Tápió-rét (Tápióság), Felsődűlő (Szentmártonkáta), Tulsópáskom (Tápiószentmárton). Helyi jelentőségi védett természeti terület nincs a Natura 2000 területen. Hivatalos bánya, anyagnyerő hely nincs a tervezési területen. A korábbi tőzegbányászat nyomai még ma is látszanak a Tápiószecsői-halastótól D-re, míg a nagykátai Erdőszőlő területén a ma már nem működő illegális homokbányák jelentkeznek tájsebek formájában. Ezek közül néhányat a helyiek még manapság is szemétbányának használnak.

45


2. Felhasznált irodalom

Szerkesztés alatt

46


3. Térképek - Áttekintő térkép - Á-NÉR élőhelytérkép

47

A HUDI20019 Felső-Tápió. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents