A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Budapest 2014

A HUDI20017 ÉRD-TÉTÉNYI PLATÓ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Vezető szakértők Halász Antal (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértők Kun András Petrányi Gergely Szövényi Gergely

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv………………………………………………………………………………………………... 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………… 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………...... 1.2. Azonosító kód ………………………………………………………………………………………………………. 1.3. Kiterjedés ………………………………………………………………………………………………………….... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek …………………………………………………………….... 1.5. Érintett települések ………………………………………………………………………………………………...... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák……………………………………………………………………………………….... 1.7. Tervezési és egyéb előírások ……………………………………………………………………………………….. 2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………... 3. Kezelési feladatok meghatározása ……………………………………………………………………………………….. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ……………………………………………………………….. 3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………..... 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .. 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 3.3.3. Egyéb ………………………………………………………………………………………………………….. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök …………………………………………………………………..…… 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció …………………………………………………... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.1.2. Vízrajzi adottságok……………………………………………………………………………………………... 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek……………………………………………... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok………………………………………….. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 3. Térképek …………………………………………………………………………………………………………………..

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Érd-Tétényi plató kiemelt természetmegőrzési terület

jelentőségű

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20017

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

1164,85 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: *40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések *6110 Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi) 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) *6240 Szubpannon sztyeppék *91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során rögzített Natura 2000 jelölő élőhelyek:

6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) *6240 Szubpannon sztyeppék *91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek 1.4.2. Jelölő fajok magyar gurgolya eurázsiai rétisáska szarvasbogár gyászcincér magyar futrinka magyar tarsza

(Seseli leucospermum) (Stenobothrus eurasius) (Lucanus cervus) (Morimus funereus) (Carabus hungaricus) (Isophya costata) 4


nagy hőscincér homoki kikerics magyar ősziaraszoló

(Cerambyx cerdo) (Colchicum arenarium) (Chondrosoma fiduciarium)

1.5. Érintett települések Fejér megye Biatorbágy Diósd Érd Sóskút Törökbálint Budapest Főváros Budapest XXII. kerülete A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed.

Település Biatorbágy Diósd Érd Sóskút Törökbálint Budapest XXII. kerülete

Érintett terület (ha) 540,5 1,3 20,6 252,9 196,3 153

Település területének érintettsége (%) 12,26 0,23 0,34 9,14 7,16 4,47

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

országos jelentőségű védett természeti terület

Tétényi-fennsík természetvédelmi terület

140,6

129/2011. (XII. 21.) VM rendelet


ex lege védett forrás (Török-kút)

-

1996. évi LIII. törvény


ex lege védett földvár

13

1996. évi LIII. törvény

helyi jelentőségű védett

Nyakaskő – Ürgehegy Helyi

88,1

15/2012.(V.15.) ÖK.

Típus

Kód

5


Típus

Kód

Név

Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

természeti terület

Jelentőségű Természetvédelmi Terület

helyi jelentőségű védett természeti terület

Biatorbágyi Kaptárkövek Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület

0,3

15/2012.(V.15.) ÖK. rendelet


Fundoklia-völgy természetvédelmi terület

20,6

9/1999. (V. 21.) ÖK. rendelet


Tétényi-fennsík Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület

126,1

25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet

rendelet

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv    

A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve: 1. melléklet a 129/2011. (XII. 21.) VM rendelethez. Biatorbágyi kaptárkövek helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve: Biatorbágy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012.(V.15.) ÖK. rendelet melléklete. Fundoklia-völgy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve: Érd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 99/1999 (V.21.) számú rendeletében. Tétényi-fennsík Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve: budapest Főváros 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendeletben.

1.7.2. Településrendezési eszközök 

Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről

 Biatorbágy Nagyközség Önkormányzatának 7/2002. (10. 01.). Ör. sz. rendelete Biatorbágy Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről  A Diósdi Önkormányzat 27/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 11/ 2009. (V. 27.) önkormányzati rendelete Diósd község Helyi Építési Szabályzatáról  Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelete Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a módosításáról szóló, 46/2011. (VI.29.) és az 1/2012. (II.1.) önkormányzati rendelettel)  Sóskút Község Önkormányzatának 2/2009. (IV.23.) számú rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005.(VIII.9.) rendelet módosításáról és egységes szövegéről

6


 Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő Testületének 18/2001.(IX.18.) rendelete Törökbálint Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik:  Budapesti Erdőtervezési Körzet  Budai hegyek Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv:  Budapesti Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. – 2021. december 31.)  Budakeszi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2006. január 1. – 2015. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek  1.7.5. Halgazdálkodási tervek  1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek  1.7.8. Jogerős engedélyek 

7


2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A04.01.02 intenzív birka-legeltetés

L

A04.01.03 intenzív ló-legeltetés

L

A05.03

állattenyésztés hiánya

B02.01.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal

M M

B02.02

nevelő vágások és egyéb tisztások

H

B02.04

lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak

M

L

E03.01

egyéb ipari vagy kereskedelmi terület háztartás hulladék

H

E03.03

inert hulladék

H

D01.01

E02.03

Érintett terület nagysága (%)

L

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék taposás, gyep rövidre rágása, cserjerágás 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék taposás 6240 Szubpannon sztyeppék cserjésedés 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely megszűnése 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely megszűnése szarvasbogár (Lucanus cervus) lárvák élőhelyeinek megszűnése 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek magyar gurgolya (Seseli leucospermum) homoki kikerics (Colchicum arenarium) taposás

6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és

8


cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely-degradáció E04.02 G01.02

katonai létesítmény a tájban túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység

L L

G01.03.01 hagyományos gépjárművel végzett tevékenység

M

G01.03.02 terepjáróval végzett tevékenység

M

H05.01

lakossági szilárd hulladék

H

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek magyar gurgolya (Seseli leucospermum) homoki kikerics (Colchicum arenarium) taposás 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek taposás 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek magyar gurgolya (Seseli leucospermum) homoki kikerics (Colchicum arenarium) taposás 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék

9


I02

problémát jelentő őshonos fajok

M

J03.02

élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra

M

K02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

M

M01.02

aszály és csapadékmennyiség csökkenés

L

91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely-degradáció, rosszabb esetben megszűnés 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék cerjésedés (kökény, galagonya) 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidealelőhelyei 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek fenti, a múltban a területen vélhetőleg jóval nagyobb kiterjedéssel rendelkező élőhelyek mára minimális méretű, egymástól elszigetelt foltokká zsugorodtak, ahol a populációk közötti géncsere lehetősége korlátozott 6190 Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék cserjésesés 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei kiszáradás, fajösszetétel-változások

10


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Elsődleges célkitűzés a szarmata mészkő gyeptársulásainak megőrzése a szukcessziós folyamatok megállításával, valamint az őshonos erdők természetes fajkészletének és szerkezetének megőrzése és fejlesztése. A gyeptípusok megőrzésének előfeltétel a célállapotként meghatározott élőhelymintázat cserjevisszaszorítással történő aktív helyreállítása. A fenntartó természetvédelmi kezelés e mintázat tartós megőrzését szolgálja, lehetőség szerint fenntartható gyephasznosítással. Erdők esetében az őshonos fajokra alapuló folyamatos erdőkép melletti természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az alábbi előírások az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett természeti területeken (Tétényi-fennsík természetvédelmi terület, ex lege védett forrás és földvár) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok  Minden típusú hulladék eltávolítása élőhelykímélő módon.  Jelölő fajok élőhelyeit vagy jelölő élőhelyeket érintő burkolatmentes utakon a közlekedés korlátozása (pl.: sorompó).  Katonai objektummaradványok felszámolása.  Semmilyen bányászati tevékenység nem végezhető a területeken.  Rekreációs útvonalak kijelölése (lovaglás, terepkerékpár, turista) és kitáblázása. 11


 Tanösvények kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek Extenzív legeltetésre javasolt területek Kaszálásra és/vagy legeltetésre javasolt területek Őshonos fafajokból álló erdők Nagyrészt idegenhonos fafajokból álló erdők Szántóterületek Erősen leromlott állapotú élőhelyek

1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): G2 – Mészkedvelő nyílt sziklagyepek H2 – Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek M1 – Molyhos tölgyes bokorerdők L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken minden gazdálkodási mód kerülendő. Beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. Ilyen lehet a cserjésedés és inváziós növényfajok visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel, esetleg cseppmentes egyedi vegyszerezéssel. A kezelési egységhez tartozó erdőkben faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba történő helyezés. 2. Extenzív legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H3a – Köves talajú lejtősztyepek H4 – Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H5a – Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken az extenzív legeltetés és az idegenhonos fajok visszaszorítása javasolt. 12


GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett.

13


GY34

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY36

A terület túllegeltetése tilos.

GY44

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY48

Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY57

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY62

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át.

GY66

Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY69

Legeltethető állatfaj: kecske.

GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY108 Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció.

3. Kaszálásra és/vagy legeltetésre javasolt területek 14


Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): OB – Jellegtelen üde gyepek U5 – Meddőhányók, földdel már befedett hulladéklerakók GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY06

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY16

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY27

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY30

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

15


GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY33

A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett.

GY34

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.

GY36

A terület túllegeltetése tilos.

GY44

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY47

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY48

Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY57

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY62

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át.

GY66

Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY69

Legeltethető állatfaj: kecske.

GY79

Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY83

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

16


GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY86

A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni

GY91

Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY96

20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY108 Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció.

4. Őshonos fafajokból álló erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek L2x – Hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek P1 – Őshonos fafajú fiatalosok RC – Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken természetközeli erdőgazdálkodás: elegyfajok és mikro élőhelyek kímélete, holtfa megőrzése (min. 10m3/ha), természetes erdőfelújítás, véghasználati területek minimalizálása, hagyásfa foltok visszahagyása, esetenként folyamatos erdőborítású gazdálkodás, idegenhonos növényfajok visszaszorítása, esetenként termőhely-idegen őshonos fafajok visszaszorítása.

17


E01

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként.

E02

A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése.

E03

A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása.

E04

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett.

E07

Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki.

E10

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése.

E11

A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával).

E12

A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E13

Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel).

E15

A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is).

E16

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása.

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E18

A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során.

E19

Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.

E20

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E21

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása.

E22

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása.

E23

Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell.

E24

Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell.

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E26

Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban.

18


E27

A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E28

Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani.

E29

A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni.

E32

A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg.

E33

Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma.

E38

Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában.

E39

A mikroélőhelyek fenntartása.

E41

A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani.

E44

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető.

E49

Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell.

E52

Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel.

E53

Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel.

E55

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.

E56

Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.

E58

Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E61

Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél.

E62

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására.

E65

E69

E71

E75

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

5. Nagyrészt idegenhonos fafajokból álló erdők

19


Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RDa – Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők RDb – Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők S1 – Ültetett akácosok S4 – Erdei- és feketefenyvesek S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken az erdők szerkezetátalakítása javasolt őshonos fajú erdőkké. E04 E07

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki.

E13

Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel).

E20

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E23

Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell.

E24

Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell.

E25

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E30

Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is.

E41

A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani.

E44

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető.

E48

Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges tala-jelőkészítés végezhető.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E58

Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.

E59

Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges.

E62

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására.

E64

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is).

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható.

20


E67

Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók.

E68

Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően.

E69

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

E71

E75

A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

6. szántóterületek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T10 – Fiatal parlag és ugar SZ01

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

SZ03

A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező.

SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.

SZ13

Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ14

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ19

Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.

SZ20

Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.

SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ22

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ24

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ27

Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést.

SZ34

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t.

SZ35

Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket.

SZ43

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ44

Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos.

SZ45

Öntözés tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

SZ47

Meszezés tilos.

21


SZ50

Lejtőirányú művelés nem megengedett.

SZ52

Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ54

Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

SZ55

Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel.

SZ60

Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni.

SZ61 SZ62 SZ63

Magvetést nyár végén vagy ősszel kell elvégezni. Telepítés előtt, valamint a program telejes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.

SZ64

A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők.

A kezelési egységhez tartozó területek a gyep/legelő művelési ág megállapítása és a továbbiakban ennek megfelelő használata javasolt a 3. pontban (Kaszálásra és/vagy legeltetésre javasolt területek)meghatározottak szerint. 7. Erősen leromlott állapotú élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U2 – Kertvárosok, szabadidős létesítmények U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók A kezelési egységhez tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása, az U4 területén rekultiváció, majd élőhely-rekonstrukció.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás

3.2.5. Mellékletek

22


3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások

3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg.

23

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Tétényi-fennsík, Érd-ercsi-hátság, Etyeki-dombság. A tervezési terület környezeti adottságai a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Tétényi-fennsík Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 10,0 °C körüli, a K-i részeken viszont meghaladja a 10,0 °C-ot. A nyári félév átlaghőmérséklete 16,5 °C körüli, de K-en 17,0-17,5 °C. Évente 550-580 mm csapadék valószínű, ebből a tenyészidőszakban 320-340 mm eső hull. Az ariditási index 1,20 es 1,25 közötti. Érd-ercsi-hátság Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 °C, a nyári félévé 17,0 °C. Az évi csapadékösszeg a kistáj nagy részén 530-550 mm. Az ariditási index 1,28-1,32. Etyeki-dombság A mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg, valamint a mérsékelten száraz és száraz éghajlati típus határán elterülő kistáj. A hőmérséklet évi átlaga 9,7-10,0 °C közötti, a nyári félévé 16,5 es 16,8 °C közötti. A csapadék évi összege 540-560 mm, a tenyészidőszaké 310-330 mm. Az ariditási index értéke 1,20-1,25. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Tétényi-fennsík Vizeit a Törökbálinti-patak a Hosszúréti-patakba, az érdi Sulák-csatorna pedig közvetlenül a Dunába vezeti le. Egyes területein csak időszakos vízfolyások vannak. Fokozottan vízhiányos terület. Kisvízfolyásai jelentékenyebb vízhozamokat csak havas telek utáni hóolvadáskor, vagy ritka nagy csapadékok alkalmával vezetnek. Nyáron gyakran kiszáradnak a vízmedrek. Valamelyes "talajvizet" a peremi lejtőkön találunk, 4-6 m mélységben. Mennyisége nem jelentős. Érd-ercsi-hátság Száraz, vízhiányos terület. Árvizek nyár elején, kisvizek ősszel szokásosak. A vízminőség II. osztályú, de kisvizek idején még szennyezettebb is lehet. A "talajvíz" a löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb területen 2-4 m között helyezkedik el. Mennyisége nem számottevő.

25


Etyeki-dombság Ny-ról a Váli-víz, K-ről a Benta-patak határolja, míg a Szent László-víz keresztezi. Vízhiányos terület. A "talajvíz" a völgyekben 2-4 m között, a lejtős területeken 4-6 m között érhető el. Egyes magasabb hátakon szigetszerűen meg is szakad a tükre. 1.1.3. Talajtani adottságok Tétényi-fennsík A szarmata pados mészkőfelszíneken barna rendzina talajok találhatók. A kistáj legkiterjedtebb talajtípusa a löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű barnaföld. Érd alatt és attól D-re mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. Érd-ercsi-hátság A kistáj túlnyomó többségét a löszös üledékeken képződött, mészlepedékes csernozjom talajok és réti öntéstalajok alkotják. Etyeki-dombság A kistáj hullámos magasabb térszínű felszíneinek harmadidőszaki üledékein csernozjom barna erdőtalajok találhatók. A kistáj legnagyobb kiterjedésű (70%) talajtípusa a löszön képződött mészlepedékes csernozjom. Jelentős réti öntés talajok részaránya is.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja

Élőhelytípus megnevezése

40A0

Szubkontinentális peripannon cserjések

6110

Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi)

6190 6240 91H0 91M0

Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Szubpannon sztyeppék Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Pannon cseres-tölgyesek

Reprezentativitás (A-D) B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) C A C B

Az SDF-ben nem szereplő, azonban a 2013. évben készült élőhelytérkép alapján a területen megtalálható kiemelt közösségi jelentőségű élőhely: 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)

26


Élőhely neve Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Élőhely kódja:

6190

Élőhely előfordulásai a területen:

Nem gyakori, összesen 3 nagyobb kiterjedésű foltja található a területen.

Élőhely területi aránya:

0,8 %

Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 116,49 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 9 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: G2 – Mészkedvelő nyílt sziklagyepek Definíció: A Középhegység délies kitettségű oldalain, meszes kőzetekből álló szikláinak felszínén és kőzettörmelékén létrejött nyílt, illetve erősen felnyíló, alacsony [5-30 (50) cm], esetenként pionír jellegű gyepek. Legfontosabb domináns füvük a Festuca pallens és a Stipa fajok, esetenként a Carex humilis. G3 – Nyílt szilikát sziklagyepek Definíció: Szilikátos kőzetek sziklakibúvásain, sziklafalakon, nyílt törmeléklejtőkön, általában száraz, napos, szeles oldalakon megjelenő „pionír”, nyílt vagy gyengén záródó (a gyepszint záródása <50%), tulajdonképpen félsivatagi, természetes élőhelyek. Az évelő fűfélék tömeges elszaporodásához, zárt gyepek kialakulásához a zord abiotikus adottságok még nem teremtenek megfelelő feltételeket. Az élőhelyet jellemző fajok együttes előfordulásához 4 m 2–nyi sziklafelület is elegendő, (de tipikus formában általában csak ennél nagyobb, a lombkorona által nem takart sziklakibúvásokon jelennek meg). H1 – Zárt sziklagyepek, fajgazdag Bromus pannonicus gyepek Definíció: Hegyvidéki területeinken, többnyire sziklás, sekély talajon előforduló, főként Sesleria fajok és a Bromus pannonicus, illetve egyéb mezofrekvens széleslevelű füvek alkotta, záródó vagy zárt, általában többszintű félszáraz gyepek. A G2 jelű Á-NÉR élőhely (Mészkedvelő nyílt sziklagyepek) kerültek ide besorolásra. Többnyire a H3a (Köves talajú lejtősztyeppek) és H2 (Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek) élőhelyekkel alkotott mozaikban található. Ezek a mozaikok területünkön a letöréseken, plató-peremeken (Biatorbágy, Sóskút), aszóvölgyek meredek lejtőin (Sóskút, Érd, Diósd) alakultak ki. Fajkészletük hasonló a Budai-hegység dolomit sziklagyepjeihez, a dominanciaviszonyok azonban különbözőek, legfőbb eltérés a dolomit sziklagyepektől a nagyszámú sztyeppréti faj jelenléte. Domináns fűfajok és sások: Stipa pulcherrima, Carex humilis, Chrysopogon gryllus, Festuca pallens, Bromus pannonicus. Gyakori törpecserjék: Fumana procumbens, Helianthemum canum, Thymus praecox, Teucrium montanum. Sziklalakó évelők: Allium moschatum, Linum tenuifolium, Seseli leucospermum, Astragalus vesicarius, Euphorbia seguieriana subsp. minor, Medicago prostrata, Scorzonera austriaca. Sztyepprétfajok: Stipa capillata, Festuca rupicola, Adonis vernalis, Scabiosa canescens, Vinca herbacea, Centaurea sadleriana, Globularia aphyllanthes, Silene otites, Campanula sibirica. Löszgyepekből áthúzódó fajok: Brassica elongata, Silene bupleuroides. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az ide sorolt élőhelyfoltok 4-es, illetve 4-5-ös természetességűek.

Élőhely veszélyeztetettsége:

kissé veszélyeztetett

27


Veszélyeztető tényezők:

vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) A04.01 intenzív legeltetés A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió

Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) Élőhely kódja:

6210


Nem gyakori, összesen 3 foltja található a területen.


0,8 %


SDF alapján: 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 9,1 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H4 – Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek Definíció: Főleg széleslevelű pázsitfüvek által dominált, eltérő származású és fajösszetételű, fajokban, így kétszikűekben is gazdag, erdei maradványokat is hordozó xeromezofil irtásrétek és gyepek. Állományalkotó füvei általában a Bromus erectus és a Brachypodium pinnatum, ritkábban az Arrhenatherum elatius, Bromus pannonicus, Stipa tirsa, Sieglingia (Danthonia) alpina. Állományai a H4 jelzésű Á-NÉR élőhellyel (Erdőssztyepprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok) azonosak, és a H3a (Köves talajú lejtősztyeppek), az L1 (Mész- és melegkedvelő tölgyesek), illetve az M1 (Molyhos tölgyes bokorerdők) élőhelyekkel alkotott mozaikokban találhatók. Állományalkotó és ritka fajai a sziklagyepek, sztyepprétek és erdőszegélyek/erdőssztyeppek fajkészletéből verbuválódnak: WS - Erdőssztyepp: Brachypodium pinnatum, Solidago virga-aurea, Dictamnus albus, Serratula radiata, Anemone sylvestris, Peucedanum cervaria, Chrysanthemum corymbosum. S – Sztyepprét és sziklagyep: Carex humilis, Anthericum ramosum, Viola ambigua, Centaurea triumfettii, Scorzonera austriaca, Brassica elongata, Astragalus vesicarius, Veronica spicata, Centaurea sadleriana. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az ide sorolt élőhelyfoltok 4-5-es természetességűek.

28



közepesen veszélyeztetett


vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A04.01 intenzív legeltetés A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió

Élőhely neve Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:

6240


Platókon, kevésbé meredek lejtőkön, völgyoldalakon sokfelé és nagy kiterjedésben megtalálható a területn. Rendkívül típusgazdag, változatos fajösszetételű állományokban létezik. Leginkább más száraz gyeptípusokkal, gyakran zavart állapotú foltokkal, illetve cserjésedő gyepekkel alkot mozaikot.


25,6 %


SDF alapján: 465,94 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 298 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H2 – Felnyíló, mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek Definíció: Dolomit vagy nem karrosodó mészkő alapkőzeten előforduló délies kitettségű, változó mértékben záródó szárazgyepek. Valójában nyíltabb sziklagyep és zártabb lejtősztyep foltok alkotta mozaiktársulások. Állományaikat sziklai- és sztyepfajok együttes dominanciája jellemzi. H3a – Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten Definíció: Keskenylevelű pázsitfüvek dominálta záródó, középmagas, fajgazdag, száraz gyeptársulások a sztyepzóna hegy- és dombvidéki képviselői. Közös jellemvonásuk, hogy kemény alapkőzetekhez (ez egyaránt lehet meszes, vagy szilikátos kőzet, de dolomit és könnyen málló mészkő nem) kötődő, csaknem fátlan hegylábi, illetve lejtőgyepek. H5a – Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca

29


rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 területen a H3a (Köves talajú lejtősztyeppek), a H2 (Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek), és a H5a (Löszgyepek, kötött talajú sztyepprétek) kódú Á-NÉR élőhelyek állományai tartoznak ide. Gyakran alkotnak mozaikot a következő élőhelyekkel: P2b (Száraz cserjések), G2 (Sziklagyepek), L1 (Mész- és melegkedvelő tölgyesek). A sokféle geomorfológiai szituációban, többféle vegetációkomplexben való előfordulásuk, valamint eltérő tájhasználat-történetük következtében változatos fajösszetételű típusok figyelhetők meg. A domináns fű- és sásfajok: Festuca rupicola, Carex humilis, Chrysopogon gryllus, Stipa capillata, Botriochloa ischaemum. Törpecserjék: Thymus praecox, Helianthemum canum, Fumana procumbens, Teucrium montanum. Sztyepprétek és száraz gyepek fajai: Allium flavum, Teucrium chamaedrys, Filipendula vulgaris, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis. Jellemző a felnyíló és sziklai gyepek fajkészletének állandó jelenléte: Hornungia petraea, Allium sphaerocephalum, Astragalus vesicarius, Linum tenuifolium. Általában cserjésednek: Crataegus monogyna, Rosa canina. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az ide sorolt élőhely állományok legnagyobbrészt 4-es természetességűek, elvétve előfordulnak 3-as természetességű foltok is. A 4-5-ös természetességű állományok ritkák, a terület kiemelkedő értékei.


közepesen veszélyeztetett


vadállomány (F03.01.01 „i” „i”), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 „i” „i”), cserjésedés (K02.01 „i” „i”), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) „i” „n”, invazív fajok terjedése( I01 „i” „i”), területfejlesztési szándékok (E „i” „i”), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 „i” „i”, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 „i” „i”) (A02.03 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”), fragmentálódás (J03.02 „i” „i”) A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya A04.01 intenzív legeltetés A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása E02 ipari, vagy kereskedelmi területek E03 szemét, hulladék K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió

Élőhely neve Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Élőhely kódja:

91H0


A vizsgált területen korábban általánosan elterjedt lehetett, mára csak kis töredékekben maradt fenn, főként a terület nyugati, Biatorbágy felé eső részein.

30



4,7 %


SDF alapján: 232,97 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 54,3 ha (ide értve azokat a mozaikokat, ahol ez az élőhely a domináns)

Élőhely jellemzése: Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 területen L1 (Mész- és melegkedvelő tölgyesek) és M1 (Molyhos tölgyes bokorerdők) élőhelyek sotartoznak ebbe a kategóriába. Többnyire az L2a (Cseres-kocsánytalan tölgyesek), H3a (Köves talajú lejtősztyeppek), H4 (Erdőssztyepprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok) élőhelyekkel alkotott mozaikokban találjuk. Lombkoronaszintjük szinte minden esetben erős erdészeti beavatkozás nyomait viseli – fafajkészletük elszegényedett. A természetközeli foltok fajösszetétele igen gazdag. Lombszintjük gyakori domináns fajai: Quercus pubescens, Q. cerris, Q. petraea, Fraxinus ornus, Acer campestre. Cserje- és gyepszintjükben az erdei, az erdőssztyepp és a sztyepp elemek keveredése általános. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az ide sorolt állományok nagyrészt 4-es természetességűek, mert a 3as vagy alacsonyabb természetességű foltok nem kerültek ide.


erősen veszélyeztetett


vadállomány mérete, összetétele erdészeti kezelés (B02 „i” „i”)

(F03.01.01 „i” „i”); helytelen

A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása B02.01.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.02 nevelő vágások és egyéb tisztások

Élőhely neve Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja:

91M0


A vizsgált területen korábban általánosan elterjedt lehetett, mára csak kis töredékekben maradt fenn, főként a terület nyugati, Biatorbágy felé eső részein.


11,7 %


SDF alapján: 232,97 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 136 ha (ide értve azokat a mozaikokat, ahol ez az élőhely a domináns)

Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg:

31


L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek Definíció: Hegy-dombvidékeink alacsonyabb régióiban előforduló, cser- és kocsánytalan tölgy különböző arányú elegyei alkotta erdők igen változatos gyűjtőcsoportja. A lombszintben uralkodó a Quercus cerris és / vagy a Q. petraea s.l., a Q. robur teljesen hiányzik, az árnyaló fafajok (főleg a Fagus sylvatica és a Carpinus betulus) hiányoznak vagy nagyon ritkák. A gyepszintben mindig van több-kevesebb igényesebb fényigényes és / vagy szárazságtűrő erdei faj (nem lehetnek egyeduralkodóak sem a zavarástűrő, sem az üde erdei fajok). Többnyire gyakoriak a füvek és a sások is. L2b – Cseres-kocsányos tölgyesek Definíció: Csapadékosabb síkságokon, alacsony, lapos dombvidékeken előforduló, cser- és kocsányos tölgy különböző arányú elegyei alkotta erdők. A lombszintben uralkodó a Quercus cerris és / vagy a Q. robur., de a Q. petraea s.l és szálanként a Carpinus betulus is gyakran jelen van. Gyakran változó vízellátású (időszakosan nedves ill. száraz) területek edafikus okból tölgy dominanciájú erdei. Egyes típusainak jelenlegi állományai másodlagosak lehetnek, helyükön korábban (100-200 éve) sokszor fás legelők voltak, ez gyakran meglátszik a szerkezetükön és a fajkészletükön is. Az igényesebb szárazságtűrő és / vagy fényigényes erdei fajok is előfordulnak, de többnyire kisebb számban. L4a – Zárt mészkerülő tölgyesek Definíció: Tölgyes és bükkös régióban, szélsőségesen savanyú talajokon kialakult, rendszerint gyenge-közepes növekedésű, záródó, cserjeszint nélküli erdők, ahol a lombkoronaszint domináns faja a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea s.l.), a gyepszintet acidofrekvens lomberdei fajok [Luzula luzuloides, Deschampsia (Avenella) flexuosa, Vaccinium myrtillus, stb.] alkotják, s ahol esetenként számottevő lehet a mohaszint borítása. Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 területen az L2a (Cseres-kocsánytalan tölgyesek) élőhely állományai kerültek ebbe a kategóriába. Gyakran képez mozaikot az L1 (Mész- és melegkedvelő tölgyesek), ritkábban a K2 (Gyertyánoskocsánytalan tölgyesek) jellegű élőhelyekkel. A cseres-tölgyesek lombkoronaszintje szinte kivétel nélkül elszegényített fafajkészletű. A kisszámú és kis területű fajgazdag foltokat az erdészeti beavatkozás veszélyezteti. A természetközeli, elegyes foltok fajösszetételében dominálnak a száraz tölgyesek fajai, cserje- és gyepszintjükben megjelennek az üde erdei és az erdőssztyepp elemek is. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az ide sorolt állományok nagyrészt 4-es természetességűek, mert a 3as vagy alacsonyabb természetességű foltok nem kerültek ide.


erősen veszélyeztetett


Erdészeti gazdálkodás (B02 „i” „i”); vadállomány mérete, összetétele (F03.01.01 „i” „i”) A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása B02.01.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.02 nevelő vágások és egyéb tisztások

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete

Faj név

32

Population


(A-D) II.

magyar gurgolya (Seseli leucospermum)

C

II.

homoki kikerics (Colchicum arenarium)

C

II.

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

D

II.

homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

D

II.

piros kígyószisz (Echium russicum)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

150-200 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

a fajnak nagy veszélyeztetett


bányászat (C01.04.01 „i” „i”), illegális területhasználatok (G01.02 „i” „i”) (G01.03.02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki kikerics (Colchicum arenarium) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

100-200 egyed

33

stabil

populációi

vannak,

jelenleg

nem



viszonylag sokfelé elterjedt stabil populációk, az erdészeti gyakorlat veszélyezteti. A faj összességében közepesen veszélyeztetett.


teljes talajelőkészítés az erdészeti művelésben, erdőtelepítés (B02 „i” „i”), katonai használat (G04 „i” „i2)

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.

eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius)

C

II.

szarvasbogár (Lucanus cervus)

C

II.

gyászcincér (Morimus funereus)

C

II.

magyar futrinka (Carabus hungaricus)

C

II.

magyar tarsza (Isophya costata)

C

II.

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

C

II.

magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium)

A

II.

füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria)

D

II.

budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

101-250 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

34


Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:

Élőhelyei stabilak, egyedül a vadlétszám veszélyeztet populációkat


vadlétszám (F03.01.01 „i” „i”); természetes szukcesszó (K02.01 „i” „i”), technikai sportok (G01.03.02 „i” „i”),

Faj magyar neve (tudományos neve) szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed


Természetvédelmi helyzete közepes


Az erdők kituskózása, a holtfa eltávolítása veszélyezteti (B02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) gyászcincér (Morimus funereus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának

35


tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

Veszélyezteti az erdők átalakítása, tuskózás, holtfa hiánya. (B02 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar futrinka (Carabus hungaricus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed


Fragmentálódott poulációi teljesen izoláltak. Veszélyeztetett


legeltetés (A03.01 „i” „i”), felszántás(A02.03 „i” „i”), fásítás (B01 „i” „i”), beépítés (E „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar tarsza (Isophya costata) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai:

36


Faj veszélyeztetettsége:

Populációi elszigeteltek. A faj közepesen veszélyeztetett


beépítés (E01 „i” „i”), korai kaszálás (A03.01 „i” „i”), égetés (J01.01 „i” „i”)

Faj magyar neve (tudományos neve) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed


még viszonylag sokfelé előfordul, azonban az élőhelyéül szolgáló öreg pusztulófélben lévő fákat gyakran kivágják. közepes a veszélyeztetettsége


erdészeti gyakorlat, hogy az öreg fákat kivágják, (B02 „i” „i”) természetes szukcesszió, a legelőerdőkben az egyedi fák elöregednek stb. (K02.01 „n” „n”)

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai:

37


Faj veszélyeztetettsége:

Kicsi, szűkülő életterű populáció, kritikusan veszélyeztetett


Kis populáció, élőhelyvesztés (K05 „i”? „n”), (E01 „i” „i”)

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A területen található néhány szántó művelési ágú területből csak egy helyen folyik szántóföldi gazdálkodás (Sóskút - lucernatermesztés), a többi területen – egy kivételével, ahol magaskórós ruderália van – a változó minőségű gyepeket kaszálják. Nagy és kis kiterjedésű gyepterületeken csak két helyen (Sóskút, Törökbálint) – az összterülethez képest elenyésző arányú részen - folyik legeltetés (juh, illetve ló). A gyepterületek jó része erősen cserjésedik (vagy már be is cserjésedett), a korábbi használatok (legeltetés, katonai tevékenység) felhagyása és a jelenlegi hasznosítás nélküliség következtében. A korábbi időszakban egyes területekre kihordott illegális hulladék és építési törmelék következtében a gyepterületek aránya csökkent, vagy helyeként degradálódtak. A gyepek egy része kivett művelési ágú, volt katonai területeken helyezkednek el. A gyepterületeken több helyen a korábbi levendula termesztés maradványai színesítik a területet. 1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás A terület közel felén erdőterületek találhatóak, amelyeknek 95%-a üzemtervezett, ahol tervszerű erdőgazdálkodás folyik. A természetközeli erdők (zömében cseres-kocsánytalan tölgyesek) aránya közel azonos a telepített (jellemző a feketefenyő, az akác, a magas kőris), természeti értékekben szegény erdőkével. A természetközeli állományokban a természetes magról történő felújításokat bekerítéssel tudják csak sikeresen elvégezni. Egyes, jól megközelíthető részeken (Sóskút, Biatorbágy) jelentős mértékű falopások történtek az utóbbi időben. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat 38


A terület négy vadásztársaság területét érinti (kódszámok: 573510, 573610, 574210, 580110). Vadgazdálkodáshoz szükséges vadászati létesítmények (vadászles, szóró, stb.) kizárólag a Torbágyi-erdő tömbjében találhatóak. A területre a rőtvad, a vaddisznó és az apróvad vadászata jellemző. Felszíni vizekkel nem rendelkező terület ezért halászat, horgászat nincs a területen. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás Felszíni vizekkel nem rendelkező terület ezért vízgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak itt. 1.3.3.5. Turizmus Néhány turistaút, két tanösvény (Érd – Fundoklia-völgy, Bp. XXII. kerület – Tétényi-plató), kálvária út (Sóskút), erdei kápolna (Biatorbágy) és a budapesti Szoborpark egy része található a területen. Jellemző a terület egyes részein a gyalogos, kerékpáros és lovas turizmus. A technikai sportok (motocross, quad, terepjárók) is megjelentek egyes területrészeken (Sóskút, Biatorbágy), ahol érzékeny károkat okoznak a természeti környezetben. Alkalmanként filmforgatások helyszínéül is szolgálnak egyes területrészek (pl.: Sóskút). 1.3.3.6. Ipar A területen található több, volt katonai bázis közül a törökbálinti részen találhatóak szolgáltatással és ipari tevékenységgel foglalkozó telephelyek. Érden korábban felhagyott kis méretű kőbányák találhatóak. 1.3.3.7. Infrastruktúra A területen jellemzően földutak és ösvények találhatóak, amelyek a helyi közlekedést vagy az erdőgazdálkodást szolgálják. Emellett a volt katonai bázisokhoz (5 db), vagy azok területén belül burkolt utakat is találunk, amelyeknek zöme használatban is van. Lakóépület (Sóskút) és garázs (Sóskút) egy-egy, parkoló két helyen (Törökbálint), volt katonai használatból visszamaradó – többsége romos – építmények öt helyen (Bp. XXII. kerület, Biatorbágy, Sóskút, Törökbálint) találhatóak. A nem romos volt katonai épületek portaszolgálattal ellátott telephelyek helyéül szolgálnak egy helyen Törökbálinton. Termékvezetéket ellenőrző állomás található egy helyen (Bp. XXII. kerület). 1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák Illegális hulladéklerakó helyek (Bp. XXII. kerület, Sóskút, Törökbálint), illegális törmelék lerakóhelyek (Törökbálint), amelyek természeti értékek pusztulásához vezettek/vezetnek. Egy terület (Bp. XXII. kerület), mint biztonsági zóna szolgál BM lőtér körül.

39

2. Felhasznált irodalom

Szerkesztés alatt

40


3. Térképek - Áttekintő térkép - Á-NÉR élőhelytérkép

41

A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents