A HUDI20005 Bársonyos

A HUDI20005 Bársonyos kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

A HUDI20005 BÁRSONYOS NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Petrányi Gergely Staudinger István

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

5

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

5

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

5

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

5

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

6

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

6

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

6

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

8

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………... 11 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………... 11 3.2. Kezelési javaslatok …………………………………………………………………………………………………. 11 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 11 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 20 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 20 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 20 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 20 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 20 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 21 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 21 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 21 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 21 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 21 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 22 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 22 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 24 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 24 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 24 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 24 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 24 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 24 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 24 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

30

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

30

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 34 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 36 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 36 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 36 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 36 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 37 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 38


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Bársonyos jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20005

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

288,8ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) * • Pannon homoki gyepek (6260) * • Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) • Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) • Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) * • Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0) * • Pannon cseres-tölgyesek (91M0) SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek • Síksági pannon löszgyepek (6250) * • Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430)

1.4.2. Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: • ürge (Spermophilus citellus) – a területen nem ismert populációja • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) • skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) • szarvasbogár (Lucanus cervus) • nagy tűzlepke (Lycaena dispar) • gyászcincér (Morimus funereus) • vöröshasú unka (Bombina bombina) • dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) – a területen nem ismert populációja

5


SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő fajok: • kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) • díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) • vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) • sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település

Érintett terület (ha)

FEJÉR MEGYE Mór KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Császár

Település területének érintettsége (%)

427,8

3,94

781,85

11,53

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

Típus

Kód

Név

Ökölógiai háló

MT

magterület

765,33

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

Ökölógiai háló

ÖF

ökológiai folyosó

437,4

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

ex lege

forrás

Hangkúti-ér

ex lege

láp

Mór

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök •

•

Mór Város Önkormányzat Képviselő-testületének 76/2006.(VIII.30.) határozata valamint 23/2006 (IX.5.) Önkormányzati Rendelete Mór Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007 (IX.25.) rendelete Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatáról és a 41/2007 (IX.24.) határozata a Szerkezeti Tervéről

6


1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Fejér megye: •

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 917/2008. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Mór-Pusztavám Földtulajdonosi Közösség (8060 Mór, Kiserdő u. 42.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2008.)

Komárom-Esztergom megye: • A terület a VI/3 Bakonyalja-Komárom , illetve a V/1 Bakony-Vértes vadgazdálkodási körzetbe tartozik. • Az érintett vadgazdálkodók: Etei Kossuth Vadásztársaság (Ete), Császári Gazdák Vadásztársasága (Császár), Császári FVK (Császár), Mór-Pusztavám Földtulajdonosi Közösség (Mór) • érvényes: 2007-2017 Vadgazdálkodási terv kódszáma

Vadásztársaság neve

251110-1-4-1

Etei Kossuth Vadásztársaság (Ete)

251710-1-4-1 251810-1-3-0 400110-1-3-0

Császári Gazdák Vadásztársasága (Császár) Császári FVK (Császár) Mór-Pusztavám Földtulajdonosi Közösség (Mór)

Vadgazdálkodási körzet VI/3 BakonyaljaKomárom V/1 Bakony-Vértes V/1 Bakony-Vértes

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.6 Által-ér alegység részvízgyűjtő alegység, 2010. március; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek • 1.7.8. Jogerős engedélyek •

7


2. Veszélyeztető tényezők Kód A 03.03

Veszélyeztető tényező neve kaszálás felhagyása, hiánya

M

A 04.01.01 intenzív szarvasmarha legeltetés

M

A 04.02

alullegeltetés

M

A 04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

M

A 07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

B 01.02

beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal

M

B 02.01.02 erdőfelújítás idegenhonos fajokkal

M

B 02.04

M

lábonálló vagy fekvő holtfa anyag eltávolítása

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 10 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440); nagy tűzlepke (Lycaena dispar) inváziós fajok, cserjésedés, élőhelycsökkenés 10 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); nagy tűzlepke (Lycaena dispar); vérfű hangyaboglárka 10 Pannon homoki gyepek (6260), ürge (Spermophilus citellus); inváziós fajok, cserjésedés, ürge eltűnése 20 Pannon homoki gyepek (6260); inváziós fajok, cserjésedés, ürge (Spermophilus citellus) eltűnése 20 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); fajszámcsökkenés, és összetételváltozás 20 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Pannon gyertyános-tölgyesek (91G0); Pannon cseres-tölgyesek (91M0); szarvasbogár, gyászcincér, élőhelyvesztés, fajösszetétel változás, inváziós fajok terjedése 20 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Pannon gyertyános-tölgyesek (91G0); Pannon cseres-tölgyesek (91M0); nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), szarvasbogár (Lucanus cervus), gyászcincér (Morimus funereus), díszes tarkalepke (Hypodryas maturna), élőhelyvesztés, fajösszetétel változás, inváziós fajok terjedése 20 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Pannon gyertyános-tölgyesek (91G0);

Jelentősége

8


C 01.01 01 homok-és kavicskitermelés D 01.01 ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak

L

1

L

1

D 02.01.01 villany- és telefon légkábel

L

1

E 04.01

M

10

F 03.01.01 vadak károkozása, túltartott vadállomány

H

40

F 06.01

vad-és madárszaporító telepek

H

20

G 05.09

kerítés, kerítésépítés

M

10

mezőgazdasági építmény a tájban

9

Pannon cseres-tölgyesek (91M0); nagy hőscincér (Cerambyx cerdo); skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus); szarvasbogár (Lucanus cervus), gyászcincér (Morimus funereus), díszes tarkalepke (Hypodryas maturna) élőhelyvesztés Pannon homoki gyepek (6260), élőhelyvesztés, pionír fajok terjedése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); élőhelyvesztés, taposás, gázolás jelölő élőhelyre és fajra nem vonatkozik. Erdős területen nyomvonaltisztítás Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); intenzív használat Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Pannon gyertyános-tölgyesek (91G0);, Pannon cseres-tölgyesek (91M0); dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), díszes tarkalepke (Hypodryas maturna) Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Pannon gyertyános-tölgyesek (91G0);, Pannon cseres-tölgyesek (91M0) intenzív vadtartás, élőhely megszűnés Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Pannon gyertyános-tölgyesek (91G0);, Pannon cseres-tölgyesek (91M0);izoláció, állatok mozgásának


H 01.05

felszíni vízszennyezés

L

1

H 02.06

talajvízszennyezés

L

5

I 01

idegenhonos, inváziós fajok jelenléte

M

20

J 02.05.02

belvízviszonyok megváltoztatása

M

10

K 02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

M

30

10

korlátozása, intenzív használat Kékperjés láprétek (6410); Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); állattartó telepek szervesanyag terhelése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); mezőgazdasági vegyszerezés talajvízszennyezése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius), sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous), Kékperjés láprétek (6410), nagy tűzlepke (Lycaena dispar); élőhelyátalakulás, élőhelyvesztés Kékperjés láprétek (6410); Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők (91E0); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440); vöröshasú unka (Bombina bombina), nagy tűzlepke (Lycaena dispar) lecsapolás és vízelvezetés, vízvisszatartás itatóhelynek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210); Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440); nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), rekettyefűz, galagonya kezd bejönni a gyepekre

A HUDI20005 BÁRSONYOS NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Elsődleges célkitűzés a gyeptársulások megőrzése a szukcessziós folyamatok megállításával, valamint az őshonos erdők természetes fajkészletének és szerkezetének megőrzése és fejlesztése. A gyeptípusok megőrzésének előfeltétel a célállapotként meghatározott élőhelymintázat cserjevisszaszorítással történő aktív helyreállítása. A fenntartó természetvédelmi kezelés e mintázat tartós megőrzését szolgálja, lehetőség szerint fenntartható gyephasznosítással. Erdők esetében az őshonos fajokra alapuló folyamatos erdőkép melletti természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

3.2.1. Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - a területen lévő homokbánya rekultivációja, felülvizsgálata javasolt, esetlegesen madárköltőhely (gyurgyalag, partifecske) kialakítása ajánlott - új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. - gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben történhet. - új légkábel és gázolaj csővezeték létesítése a területen nem javasolt - szélerőművek elhelyezése a területen nem javasolt A terület sokféle élőhelytípust foglal magába. Legnagyobb, kezelésre váró probléma a területen lévő vadaskert működése. A vadak óriási terhet jelentenek az élőhelyre, az aljnövényzet szinte teljesen megsemmisült a vadaskerten belül. A terület többi részén a legeltetés foltokban megvalósul, és a Mór felőli részen a cserjeirtás és élőhelyrekonstrukció is megkezdődött. Fontos a terület tulajdonosi vagy haszonbérlői szerkezetének felmérése és megismerése az egységes és folyamatos kezelés elősegítése érdekében. Mezőgazdaság Kezelési egységek szerint 1. móri homoki gyep

11


2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

a. enyhe legeltetés javasolt birkával vagy marhával 01-02 állategység/ha-ral b. özönfajok irtása kiemelt fontosságú a területen az élőhely fenntartása érdekében c. cserjésedés csökkentése kiemelt fontosságú a területen az élőhely fenntartása érdekében d. állattartó telepek létesítése nem javasolt e. a vadkár csökkentése miatt a vadállomány jelentős ritkítása javasolt császári homoki gyep a. enyhe legeltetés javasolt marhával vagy birkával 02-04 ÁE/ha-ral b. özönfajok irtása kiemelt fontosságú a területen az élőhely fenntartása érdekében c. állattartó telepek létesítése a kizárólag szegélyben javasolt d. a vadkibocsátó hely nem javasolt császári kaszáló a. július 1-től való kaszálás javasolt b. 10% kaszálatlan terület meghagyásával c. a lekaszált szénát a területről 30 napon belül javasolt eltávolítani d. természetbarát kaszálási módszerek alkalmazása támogatandó szántó a. a szegélybe eső szántók spontán, vagy lucernavetéses visszagyepesítése javasolt összhangban a terület célkitűzésével és rendeltetésével b. a terület légi vegyszerezése nem engedélyezendő c. a megmaradt szántókon gabona vagy pillangós növényzet termesztése javasolt d. napraforgó, repce, kukorica, zöldség, egyéb intenzív művelést igénylő növényfaj termesztése nem javasolt e. a területen szőlő telepítése nem javasolt móri felhagyott löszös homok alaptalajú cserjés: a. a legelő állatlétszám növelése kívánatos lenne, egyben a legelő az egész kezelési egységre történő kiterjesztése is javasolt b. ezzel párhuzamosan vegyszeres csepegésmentes cserjeirtás javasolt c. inváziós fajok /fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)/ irtása javasolt d. a vadkár csökkentése miatt a vadállomány jelentős ritkítása javasolt patak menti őshonos ligeterdő a. kezelésként mikrotarvágások kialakítása javasolt 0,5 ha nagyságban b. természetes felújítás magról vagy gyökér-és tuskósarjról javasolt c. a vadkár csökkentése miatt a vadállomány jelentős ritkítása javasolt tölgyes a. természetes, vagy bontóvágásokkal történő felújítása javasolt b. száradék, lábon álló és fekvő holtfaanyag (10 m3/ha) meghagyása kedvező hatással lenne a tölgyesek élővilágának egyensúlyára c. a jelenlegi üzemterv alkalmazása esetén 10% hagyásfa-csoport meghagyása szükséges lenne d. a vadkár csökkentése miatt a vadállomány jelentős ritkítása javasolt kivett a. inváziós fajok /fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), zöld juhar (Acer negundo)/ irtása javasolt

12


b. árkok kotrása nem szükségszerű, ha mégis, kotrási anyag elhelyezése az árok szélén hagyható, de csak tereprendezés mellett engedélyezhető c. égeres árkok csak egy oldalról történő karbantartása javasolt az árokpartok megóvása érdekében d. földutak aszfaltozása nem megengedhető, stabilizálásuk nem javasolt 9. vizes élőhely a. fenntartása kívánatos, mert a vöröshasú unka (Bombina bombina), és dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) kiválóan megél rajta b. a vadkár csökkentése miatt a vadállomány jelentős ritkítása javasolt c. kotort patakmeder természetes állapotba való visszaállítása szükséges lenne

Művelési ág szerint: -

erdőterület művelési ág: Kód E01

Kategória adminisztráció

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása.

E05

egyéb

E06 E07

egyéb egyéb

E09

egyéb

E11

egyéb

E12

egyéb

E18

fajvédelem

E20

fajvédelem

E21

fajvédelem

E22

fajvédelem

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása.

E25

fajvédelem

E28

állománynevelés

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani.

13


-

E29

állománynevelés

E31

állománynevelés

E33

véghasználat

E38

véghasználat

E39 E44 E47

véghasználat véghasználat felújítás

E48

felújítás

E51

felújítás

E52

felújítás

E53

felújítás

E57

felújítás

E58

felújítás

E64

felújítás

E65

felújítás

E67

felújítás

E69

inváziós növényfajok visszaszorítása

E72

inváziós növényfajok visszaszorítása

A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. A mikroélőhelyek fenntartása. Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés végezhető. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a tájés termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók.

vadgazdálkodás Kód VA01 o

Kategória

Vadgazdálkodási előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. 1 kiegészítés: összes vadászat és vadgazdálkodási létesítmény

14


-

vizes élőhelyek Kód V63

-

Kategória 1 egyéb

Vizes területekre vonatkozó előírások Élőhely-rekonstrukció.

gyepek Kód GY01 GY02 GY03 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY19 GY20 GY22 GY28 GY29 GY30

Kategória 1 korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

Kategória 2 agrotechnika

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

agrotechnika

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

agrotechnika

Műtrágyázás nem megengedett.

agrotechnika agrotechnika

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett.

agrotechnika

Fogasolás nem megengedett.

agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

agrotechnika

Hengerezés nem megengedett.

agrotechnika

Gyepszellőztetés nem megengedett.

agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

agrotechnika

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

agrotechnika használat használat használat

javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

15

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.


GY36

GY72

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás

kaszálási időpont

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY73

kaszálás

kaszálási időpont

Kaszálás június 30. után lehetséges.

GY39

GY40

GY41

GY45

GY47

GY54

GY64

GY67

GY68

GY69

GY70

legeltetési sűrűség

A terület túllegeltetése tilos.


Legeltetési sűrűség 0,1-0,2 ÁE/ha.





lelegeltetési időszak

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

lelegeltetési időszak

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

legeltetési mód

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.

legeltetési mód

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

legeltethető állatok

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.


Legeltethető állatfaj: juh.


Legeltethető állatfaj: kecske.


Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

16


GY82

kaszálás

kaszálási mód

GY83

kaszálás

kaszálási mód

GY84

kaszálás

kaszálási mód

GY85

kaszálás

kaszálási mód

GY87

kaszálás

kaszálási mód

GY92

kaszálás

GY93

kaszálás

GY99

kaszálás

GY107

kaszálás

GY110

kaszálás

GY114

kaszálás

GY116

-

A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező.

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. kaszálási mód A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. kaszálatlan terület 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. kaszálatlan terület A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. tisztító kaszálás Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. tisztító kaszálás A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. tisztító kaszálás Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%nál nagyobb arányban ne sérüljenek. környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117

rekonstrukció

GY118

rekonstrukció

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció.

szántó Kód SZ01 SZ04

Kategória betakarítás betakarítás

SZ19

növényvédelem

SZ20

növényvédelem

SZ21 SZ22 SZ24

növényvédelem növényvédelem növényvédelem

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

17


SZ35

tápanyag utánpótlás

SZ39

vetésváltás

SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ47 SZ48 SZ54

vetésváltás vetésváltás agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika élőhely-rekonstrukció

SZ55

élőhely-rekonstrukció

SZ63

gyepesítés részleletes előírásai egyéb

SZ67

Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők.

Művelési ág/kezelési egység: Erdő móri homoki E05, E06, E25 gyep

császári homoki gyep

Vizes élőhely

E05,E06, E25

18

Gyep Szántó GY01, GY02, SZ1 GY03, GY06, GY07 GY09-14, GY16, GY19, GY28-30, GY36, GY39, GY45, GY47, GY54, GY67-70, GY8385, GY107, GY110, GY114, GY116-118 GY01, GY02, SZ1 GY03, GY06, GY07, GY09-14, GY16, GY22, GY28-30, GY36, GY40, GY45. GY47, GY54, GY67-70, GY73, GY83-85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY107, GY110, GY114, GY116-118


császári kaszáló

E05, E06, E25

szántó móri felhagyott löszös homok alaptalajú cserjés

E05, E06 E05, E06

patak menti őshonos ligeterdő

összes E előírás, ha üzemtervezett. Ha nem, E05, E06, E25

tölgyes kivett vizes élőhely

GY01, GY02, GY03, GY06, GY07, GY09-14, GY16, GY20, GY28-30, GY64, GY67-70, GY72, GY82, GY83-85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY107, GY110, GY114, GY116118 GY01, GY02, GY03, GY06, GY07, GY09-14, GY16, GY19, GY28-30, GY36, GY41, GY45, GY47, GY54, GY67-70, GY8385, GY87, GY92, GY93, 99, 107, GY110, GY114, GY116-118 ha nem üzemtervezett GY19, GY36, GY45, GY47, GY54, GY67-70, GY83-85, GY87, GY92, GY93, GY99, GY107, GY110, GY114, GY116-118

SZ1

összes Sz előírás SZ1

SZ1

összes E előírás E05, E06 E05, E06 V63 1. táblázat: Kezelési egységekhez tartozó művelési ág előírások

Vadgazdálkodás: • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: vaddisznó és gímszarvas állományát a vadeltartó képesség szintjén kell tartani, őzzel jelenleg gond nincs, de szinten kell tartani. A dámszarvas állományát minimum szinten kell tartani, mert jelentős a vadkár a kerten kívül is. • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: jogszabályban rögzített megfelelő • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: illetékes nemzeti parkkal egyeztetni szükséges • vadföldek kialakítása: nem engedélyezendő

19


•

vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem engedélyezendő

Vízgazdálkodás • a területen található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni • az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 gyepen tárolni nem javasolt, azt az árokparton javasolt elhelyezni

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A móri terület déli részén a területet kezelő gazda jelenleg szárzúzással, vegyszeres irtással, és legeltetéssel javítja a gyep állapotát. A bálványfa (Ailanthus altissima), fehér fehér akác (Robinia pseudoacacia) és aranyvessző (Solidago canadensis) fajok elterjedtsége miatt van erre szükség. Az így kezelt részeken látványos a gyep állapotának javulása. A területdarab északi részén (Császár község) vadaskert működik, mely, a túlszaporított vadállomány miatt jelentős fajszegényedést és az aljnövényzet teljes pusztulását okozza. A Császárhoz tartozó erdős területek nagyrészt fehér akácosok, a gyepek pedig szórványosan vannak kezelve. Ezek gyakoribb, rendszeres kaszálása javasolt. Az ex lege láp kaszálása szintén javasolt az elszaporodóban lévő Solidago és a cserjésedés miatt.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A vérfű boglárka és nagy tűzlepke miatt korai kaszálás javasolt (május végéig), vagy gyenge legeltetés. Ürgének szintén a legeltetés kedvezne a császári részen. Az erdős részeken az inváziós fajok visszaszorítása szükséges. A vízfolyásokon kisebb duzzasztásokat kellene létesíteni a vöröshasú unka számára (marhalegelőkön szokott lenni). Szarvasbogár, skarlátbogár, nagy hőscincér életfeltételeit jelentősen elősegítené a hagyásfák, száradékok, holtfaanyag meghagyása. Gyászcincér, szarvasbogár miatt a kitermelt fát április végéig ki kellene hordani az erdőben lévő rönktérről (mielőtt belepetézik).

3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA0

20


A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: GY10 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY11 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY11 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E73

-

-

-

3.3.1. Agrártámogatások a.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer:

A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • AA) Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram b.

Javasolt agrártámogatási rendszer:

Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez

3.3.2. Pályázatok Pillanatnyilag a területet érintő pályázat nem fut.

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Bársonyos (HUDI20005) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. A Bársonyos Natura 2000 terület két járási hivatal alá is tartozik. Egyik hivataltól sem kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A

21


2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. július 11-én megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - További tervegyeztetésre 2014. 12. 18-án, a Vértes-Mezőföldi Tájegység egy munkatársával került sor., ahol a veszélyeztető tényezők, és kezelések átbeszélése történt meg.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Bársonyos Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kisbéri Járási Hivatala Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

-

Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

Vertes-Mezőföldi Tájegység Császár, Mór Császár, Mór

erdészeti Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kisbéri Járási Hivatala; Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

Időpont + kapott észrevétel 2013.07.11. 2014.04.01- 06.30. 2014.07.01-07.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: nincs visszajelzés 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A járási hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet.

-

22


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Az 1209,66 ha kiterjedésű Natura2000 terület a Dunántúli-középhegységben, a Vértes-Velenceihegyvidék Bársonyos kistáján, Császár és Mór települések közigazgatási területén helyezkedik el. A kistáj (DÖVÉNYI EG., 2010) domborzatát árkos sasbérces szerkezetű, mozaikosan összetöredezett medencealjzat jellemzi: a dombhátak és az eróziós völgyek ezek felszíni vetületei. A szeizmikusan érzékeny területek köze sorolható. Enyhén hullámos, völgyekkel tagolt mikroformákban is gazdag kistáj. Főbb felszínformái a fejlődés különböző stádiumaiban levő deráziós, eróziós-deráziós völgyek és deráziós dombhátak. Helyenként futóhomokleplek takarják. A geológiai értelemben vett alaphegységet elsősorban kréta időszaki képződmények alkotják. ÉNy-DKi és erre merőleges szerkezeti vonalak enyhén hullámos, alacsony fekvésű dombságot határolnak el a Vértes É-i hegységi előterében. A felszínfejlődés korábbi időszakában a Bársonyos a Vértes hegylábfelszínének tartozéka volt, a Vértestől az Által-ér eróziós tevékenységével választotta le.

1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 9,6 °C és 10 °C közötti. A nyári félév hőmérsékleti átlaga 16 °C körüli. A nyári maximumhőmérsékletek sokévi átlaga 33 és 33,5 °C közötti, a téli minimumoké -16 °C körüli. Az évi csapadékösszeg 580 mm körül várható. A nyári félév csapadéka 350 mm körüli. Az ariditási index 1,2. Legnagyobb gyakoriságú a nyugati, északnyugati szél, az átlagos sebesség 3 m/s körüli.

1.1.2. Vízrajzi adottságok Mérsékelten vízhiányos terület. Császár környékén néhány nagyobb forrás is van. A „talajvíztükör” összefüggését csak egyes meredek lejtőjű dombsorok szakítják meg. Mennyisége csekély. Mélysége általában 4-6 m között van. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogánkarbonátos. A területen az Által-ér halad keresztül a déli részen.

1.1.3. Talajtani adottságok Hegylábfelszínének löszös és egyéb periglaciális üledékein – 45% területen – agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. A löszös üledéken kialakult, homokos vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású erdőtalajok 75%-át teszik ki. A periglaciális üledéken kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok homok mechanikai összetételűek. Kedvezőtélen vízgazdálkodásuk és 1% körüli szervesanyag-tartalmuk miatt produkciós viszonyszámuk csekély. Az alacsonyabb térszínek löszös üledékein barnaföldek (13%) és csernozjom barna erdőtalajok (33%) képződtek. Mechanikai összetételük vályog vagy homokos vályog. Vízgazdálkodási tulajdonságaik többnyire kedvezőek.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Az élőhelyek jellemzésénél a leírások általánosak, a konkrét területre vonatkozó specifikus jellemzések készítése folyamatban van.

24


SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6210

Élőhelytípus megnevezése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus exelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulussal Pannon cseres-tölgyesek

6260 6410 6440 91E0

91G0 91M0

Reprezentativitás (A-D) C C C C C

C C

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6250 6430

Élőhelytípus megnevezése Síksági pannon löszgyepek Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai

Reprezentativitás (A-D) ? D

Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 1% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint 2,91 ha Élőhely jellemzése: Főleg széleslevelű pázsitfüvek által dominált, eltérő származású és fajösszetételű, fajokban, így kétszikűekben is gazdag, erdei maradványokat is hordozó xeromezofil irtásrétek és gyepek. Elsősorban a középhegységi és a dombvidéki régiókban elterjedt, mindenféle alapkőzeten megtalálható, de az Alföldön is többfelé, akár lazább, akár kötöttebb talajon előfordulhat. A lösz erdőssztyepnek része, az egykori erdőszegélyekről, erdei tisztásokról származik, és terjedt el elsősorban az északias kitettségű löszvölgy oldalakra (pl. Mezőföld, Gödöllői-dombvidék). Síkvidéki tájban erdős környezetben jelenhet meg (pl. Szigetköz), vagy láprétek, mocsárrétek kiszáradásával jöhet létre, ha az erdőssztyep fajok megtelepedésére mód nyílik (pl. Miklapuszta). Általában többszintű, magas, zárt, fajgazdag gyep. Az alapmátrixot főleg széleslevelű pázsitfüvek hozzák létre, amelyek többnyire sűrű állományt képeznek. Jellemzőek az árvalányhajak is. Keskenylevelű pázsitfüvek is elegyednek; ha az állomány szárazodásnak indult, akkor egyre nagyobb arányban vannak jelen és a gyep zártsága is némileg csökkenhet, bár nem nyílik fel. A tipikus állományokban sok a kétszikű, amelyek jelentős része erdőssztyep vagy erdei faj (ez részben az erdei irtásrét eredetre utal). A kétszikűek több szintben foglalnak helyet, jellemzőek a magas termetű fajok. Inkább a nagyfoltos mintázat jellemző, ám sok esetben a „jól összekevert” fajok egynemű gyepstruktúrát

25


alakítanak ki. Előfordul az is, hogy az állományalkotó fű sűrű, szinte homogén gyepet képez, s ebben a többi faj alárendelt szerephez jut. Mivel gyakran erdőirtások helyén jött létre, megfelelő kezelés nélkül hajlamos a cserjésedésre, erdősödésre. A 20-25%-nál erősebben cserjésedett állományok már mozaikos élőhelynek tekintendők. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A07, D01.01, E04.01, F03.01.01, G05.09, H02.06, I01., K02.01

Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 24,86% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 71,81 ha Élőhely jellemzése: Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény homokon kialakult alacsony, maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek. Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyáras-borókásokkal alkottak mozaikot.Legfontosabb termőhelyi jellemzőjük a laza, humusz-szegény, rossz vízgazdálkodású homoktalaj. Elsődleges állományaik erdősztyep klíma-, vagy szárazabb klímaviszonyok mellett, a talajvíztől nem érintett térszíneken – buckatetőkön, buckaoldalakon, egyéb kiemelt térszíneken – alakultak ki. A jobb vízellátású homoki termőhelyek beerdősültek. A laza, szél és erózió mozgatta homok folyamatosan fenntartja a gyepek nyílt, félsivatagi pionír jellegét. Legnagyobb kiterjedésben a Kiskunságban, a Kisalföldön és a Duna völgyében, meszes homokon fordulnak elő. Mészkerülő állományok a Nyírségben, a Sokoróalján, Belső-Somogyban valamint helyenként a Középhegység lábánál és a Duna-Tisza köze északi részén találhatók. Zsombékoló keskenylevelű füvek alkotta nyílt gyepek. A gyepszint záródásának mértéke és a zsombékok mérete a termőhelytől és az állomány korától egyaránt függ. A kriptogám szint gyakran igen jelentős, nagy borítású. A domináns füvek mellett nagytermetű, a fűcsomókat helyettesítő és kisebb, a fűcsomók között fejlődő cserjésedő vagy évelő kísérőfajok egyedei találhatók. A tavaszi és nyári egyévesek egyaránt jelentősek, az évelők átmeneti visszaszorulásakor dominánssá válhatnak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A03.03., A04.01.01, A04.02, A04.03, A07, C01.01.01, D01.01, E04.01, F03.01.01, G05.09, H02.06, I01, K02.01

Élőhely neve Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 2,8 % Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 8,08 ha Élőhely jellemzése: Nedves réti növénytársulások, amelyekben kékperje (Molinia) fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. A talaj rendszerint erősen humuszos vagy tőzeges. Réti talajon, meszes tőzegtalajon, pszeudoglejes és agyagbemosódásos barna erdőtalajokon, vagy savanyú öntéstalajon

26


fordulnak elő. A víztükör a felszín alatt 30-60 cm, a nyári hónapokban 50-100 cm mélységben található. A talaj kolloidokban való gazdagsága miatt (duzzadás) különösen nagyobb esők után a gyökérzóna időszakosan nedves, ezért ilyenkor oxigénhiányos, a vegetációs időszak nagyobbik részében azonban kellően átszellőzött. A növények számára hozzáférhető tápanyag ellátottság mérsékeltebb, mint a hasonló termőhelyen élő mocsárréteknél. A természetes szukcesszió során üde láprétekből, tőzegmohás átmeneti lápokból vagy zsombékos társulásokból fejlődnek. Mai állományaik jelentős része antropogén eredetű, erdőirtások nyomán, illetve a lápok mesterséges kiszárítása révén jött létre. Fennmaradásukhoz mérsékelt gyephasználat (egyszeri kaszálás augusztus végétől októberig terjedő időszakban) is szükséges, ennek hiányában lassan beerdősülnek. Eutrofizáció (trágyázás) hatására mocsárrétekké alakulnak vagy nádasodnak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: I0

Élőhely neve Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 29,86 ha Élőhely kiterjedése a területen: 10,34% Élőhely jellemzése: A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Leginkább a domináns fűfajokról ismerhető fel, de ezek egy része más élőhelyeken is dominálhat. Mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is. Általában vízfolyások mentén, ligeterdők irtásrétjeiként jelennek meg állományaik. Ritkábban lápmedencék szélein is előfordulnak. Talajuk réti-, öntés- vagy lejtőhordaléktalaj, lápi (tőzeges) talajon csak ritkán fordulnak elő (ilyenkor az egykori láprétek helyét foglalják el és általában kékperjés láprétekkel alkotnak komplexet). A talaj C és esetenként B szintjében enyhe sófelhalmozódás (szikesedés) előfordulhat (szoloncsákos és szolonyeces réti talajok), de „valódi” szikes talajon nem fordulnak elő. A talajvízszint változó, de a felszínt tartósan nem közelíti meg, tőzegképződés nincs. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A03.03, J02.05.02, K02.01

Élőhely neve Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus exelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: 91E0 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 15,65% Élőhely kiterjedése a területen: 45,2 ha Élőhely jellemzése: Tőzeges talajú, többnyire nyáron is vízborította, lápi fajokban gazdag éger-, vagy részben kőriserdők. Vizük állandóan pangó jellegű (éger- és kőrislápok), illetve csak csapadékosabb

27


időszakokban mutat gyengébb áramlást (mocsárerdők). Az égerligetekkel szemben gyertyános-tölgyes és bükkös fajokban igen szegények. Ide tartoznak a megváltozott vízellátású, kiszárított ill. kiszáradóban lévő állományok is. A láperdők többnyire zsombékosokból és fűzlápokból fejlődnek, de láprétek beerdősülésével is kialakulhatnak. Az állandó vízborítás anaerob körülményeket biztosít, ezért alattuk tőzegfelhalmozódás figyelhető meg. Glejes, tőzeges láptalajuk savanyú kémhatású, mészben és bázisokban szegény. Vízutánpótlásukat dombhátak közötti völgyekben többnyire források, alföldi régiókban pedig a folyók talajvízszintje biztosítja. Patakmenti égerligetekből is kialakulhatnak a völgyfejlődés folytán mederelzáródás, ill. lefűződés, mederáthelyeződés révén. Kialakulásukat az atlantikus és a boreális éghajlati hatás jelentősen elősegíti, ezért nálunk elsősorban viszonylag hűvösebb klímájú dombvidékeken, illetve alföldi peremvidékeken fordulnak elő, de megtalálhatók az Alföld kontinentálisabb tájain is. A láperdők felső lombkoronaszintje magassága 15-20 m, szupraaquatikus ingólápok esetén alacsonyabb is lehet (8-10 m). A fák borítottsága közepes (kb. 50-80% között váltakozik). A 8-12 m magas és laza szerkezetű alsó lombkoronaszintet alászorult fák és egyes cserjék magasabbra nőtt egyedei képezik. Cserjeszintjük 2-4 m magas, borítottsága pedig 10-50%. A gyepszintjük borítottsága a vízállási viszonyoktól függő dinamikus változást mutat. Magas vízállás esetén borítása gyérebb (30-50%), alacsonyabb vízszint esetén pedig nagyobb (60-80%). A lágyszárú növények részben a fák közötti vízzel borított semlyékekben, részben az égerfák – talpszerűen kiszélesedő – gyökérfőin (ún. „lábas fák”) élnek, amelyek többnyire lombos mohákkal, ritkábban tőzegmohákkal sűrűn borítottak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

Élőhely neve Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulussal Élőhely kódja: 91G0 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 19,07% Élőhely kiterjedése a területen: 55,06 ha Élőhely jellemzése: Elegyes, tölgy, valamint gyertyán és / vagy bükk uralta üde, többnyire mély talajú hegydombvidéki erdők. A lombszintben nagyobb arányban jelen lehetnek a hársak és ritkábban a juharok is. Az ilyen erdők egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy az állományokban együtt jelentkeznek az árnyas és a fényben gazdag erdők sajátosságai. Az erdőbelső nagyobb részben és jellemzően árnyas, de a fényben gazdagabb részek többnyire jelen vannak (arányuk azonban igen változó lehet). A cserjeszint ritkán ér el nagyobb záródást. A gyepszint legnagyobb mennyiségben előforduló fajai az általános és az üde erdei fajok közül kerülnek ki, gyakori a fejlett kora tavaszi geofiton aszpektus. Hegyoldalakon, tetőkön és völgyek alján egyaránt előfordulhat. Többnyire mély barna erdőtalajok, ritkábban kőzethatású- és lejtőhordalék-erdőtalajok erdei, csaknem minden alapkőzeten kialakulhatnak. Hegylábi helyzetben gyakran a völgyek aljára szorulnak vissza, nagyobb tszf. magasságban a Középhegység egyes részein (elsősorban északkeleten) jól felismerhető régiót alkotnak, máshol szórványosan vagy a környező erdőtípusokkal többféle átmenetet alkotva találhatóak (pl. Dunántúli-középhegység egyes részei ill. Délnyugat-Dunántúl). Többnyire jó növekedésű, idős korban 20 m-t meghaladó átlagmagasságú erdők. Természetesebb körülmények között változatos szerkezetűek és fafajösszetételűek. A mai állományok lombszintje – a régóta tartó emberi hatásoknak megfelelően – többnyire egyenletesen kettős (de helyenként összefolyhat). A felső lombszintet a fényt jól áteresztő lombozatú, az alsót az árnyaló fafajok uralják. A lombszint által átengedett fény összes mennyisége a korábbi beavatkozásoknak, a talajnak, és az állomány korának megfelelően igen tág határok között változhat. A természetszerű állományokra a fényben gazdagabb és árnyas foltok kis területen megjelenő mozaikja a jellemző. A kezelt erdők között gyakran találunk egyenletesen árnyas állományokat, de a második lombszint

28


a korábbi erdészeti beavatkozások miatt részben vagy egészben hiányozhat is, ekkor az erdőbelső fényben gazdagabbá válik. A cserjeszint nem vagy csak kisebb foltokban jelentős, kivéve a tartósan második szint nélküli állományokat, ahol igen fejlett lehet (bár ez szintén függ a cserjeszintet gyakran érintő erdészeti beavatkozásoktól). A gyepszint térben és időben is igen változó, tavasszal többnyire jól fejlett, nyáron a lombszint árnyalásának megfelelően egyaránt lehet nudum és közel 100% is. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

Élőhely neve Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja: 91M0 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 4,7% Élőhely kiterjedése a területen: 13,56 ha Élőhely jellemzése: Hegy-dombvidékeink alacsonyabb régióiban előforduló, cser- és kocsánytalan tölgy különböző arányú elegyei alkotta erdők igen változatos gyűjtőcsoportja. A gyepszintben mindig van többkevesebb igényesebb fényigényes és / vagy szárazságtűrő erdei faj (nem lehetnek egyeduralkodóak sem a zavarástűrő, sem az üde erdei fajok). Többnyire gyakoriak a füvek és a sások is. Általában 200-450 (ritkábban 500-600) m tszf. magasságokban fejlődik ki. A legkülönbözőbb alapkőzeten előfordulhat, talaja többletvízhatástól mindig független, többnyire valamilyen laza alapkőzeten kialakult barna erdőtalaj (elsősorban barnaföld), ritkábban kőzethatású talaj (rendzina, ranker) (olykor a kemény alapkőzet keveredik a rajta lévő vékonyabb, lágy kőzettel – lösz, agyag – és ebből alakult ki a talaj). Közepes vagy jó növekedésű (15-25 m) erdők. A lombszintet laza, sok fényt áteresztő lombozatú fafajok uralják. Ma már leggyakrabban homogén szerkezetű, egykorú erdők, a változatosabb szerkezetű állományok ritkák. A cserjeszint borítása a korábbi emberi hatások és a talaj függvényében igen változó lehet. Rendszeres irtás következtében alacsonyabbá válik, mészben gazdagabb talajokon sűrűbb, magasabb, kisavanyodó talajon alacsonyabb és ritkább lehet. A gyepszint a cserjeszint záródásának és magasságának megfelelően hasonlóan változó. Alacsony és / vagy ritka cserjeszint többnyire fejlettebb, magas és sűrű cserjeszint kisebb borítású gyepszinttel kapcsolódik össze. A cseres-kocsánytalan tölgyesek fiziognómiájára általános szabályt felállítani igen nehéz, a kép igen változatos lehet. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: B01.02, B02.01.02, B02.04, F03.01.01, F06.01, G05.09

Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen:

29


Élőhely jellemzése: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Az Alföldön és annak peremein, főleg a típusos és ártéri lösz, vagy egyéb puha alapkőzeten kialakult mészlepedékes csernozjom, réti csernozjom, vagy degradált csernozjom talajokon élnek. Esetenként lösszel kevert homok az alapkőzet. Löszhátságokba mélyedő völgyek, völgyrendszerek lejtőin, szikes puszták magasabb padkáin, löszhátain, mezsgyéken, kunhalmokon, löszpartok lankásabb lejtőin tenyésznek. Relatíve meredek (20-40°-os) völgyoldalak esetén inkább a délies és nyugatias kitettséget preferálják (északias lejtőkön gyakran a [p] váltja fel). Hegylábi, hegy- és domboldali előfordulásaik általában kőzethatású (humuszkarbonát, ranker) vagy barna erdőtalajokra (csernozjom-, karbonátmaradványos- és csonka barna erdőtalaj) esnek. Ekkor többnyire délies kitettségű, meredek oldalakban vagy azok alján találhatóak. A talaj sziklákat, kőtörmeléket nem tartalmaz (ill. kivételesen kevés törmelék lehet benne). A talaj humusztartalma a felső rétegben legalább néhány %, a löszplatókon és kevésbé meredek lejtőkön a zártabb vegetáció alatt akár kétszer-háromszor több, mint a meredekebb völgyoldalak felnyíló növényzetű, erodálódó felszíne alatt. Ha az erózió jelentős, akkor a sztyeprét fajokban elszegényedik, degradálódik. A legszebb állományok zárt, többszintű, fajgazdag, kétszikűekben is bővelkedő gyepek. A talajfelszínre indás, elterülő, tőlevélrózsás növények fekszenek (kakukkfű, kései pitypang), föléjük a különféle pázsitfüvek, valamint kutyatej, peremizs, zsálya, csüdfű, stb. fajok nőnek, a virágzatok és egyes fészkesek (pl. imola), ernyősök (pl. gurgolya) pedig a legfelső, akár 1 m magas szintben helyezkednek el. Meredekebb lejtőkön, délies expozícióban, erősödő legeltetés hatására azonban a gyep strukturáltsága, összborítása, fajszáma csökken. Egy-két pázsitfű válik uralkodóvá, csökken a kétszikűek aránya. Tiszántúli állományai általában egyszerűbb szerkezetűek, alacsonyabbak, fajszegényebbek, míg a hegylábak, dombvidékek felé az erdőssztyep és erdei, valamint a kollin-montán fajok száma nő. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete II., IV

Faj név homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

Population (A-D) D

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő állatfajok és adataik: Irányelv melléklete

Faj név

Population (A-D)

II., IV

ürge (Spermophilus citellus)

C

II., IV

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

C

II., IV

skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)

C

II.

szarvasbogár (Lucanus cervus)

C

II., IV

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II.

gyászcincér (Morimus funereus)

C

30


II., IV.

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

C

II., IV.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő állatfajok és adataik Irányelv melléklete

Faj név

Population (A-D)

IV.

kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

?

II., IV.

díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

?

II., IV

vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius)

?

Faj magyar neve (tudományos neve) ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 100-500 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: A04.03

Faj magyar neve (tudományos neve) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01.02, B02.04, K02.01

Faj magyar neve (tudományos neve) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

31


Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01.02, B02.04

Faj magyar neve (tudományos neve) szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01.02, B02.04

Faj magyar neve (tudományos neve) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: elszórtan Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 6 példány került elő, az állomány nagyságára nem történt becslés Állomány változásának tendenciái és okai: Az alacsony példányszámok nagy valószínűséggel egyrészt a 2012-es év nyári időjárásának rendkívül száraz alakulására vezethetőek vissza, mely egy nedvességkedvelő faj petéinek és hernyóinak túlélése szempontjából igen kedvezőtlen hatással lehetet. Ezt követte a 2013-as év szokatlanul hűvös és csapadékos májusa, mely a kezdetben megindult rajzás során kikelt imágó egyedek mortalitását minden bizonnyal jelentős mértékben növelte. Noha a populáció méretére az idei év tapasztalatai után messzemenő következtetéseket hiba lenne levonni, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a nagy tűzlepke a területen a vízfolyások mentén renkívül kis példányszámban van jelen. Faj veszélyeztetettsége: erősen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: I01, J05.02

Faj magyar neve (tudományos neve) gyászcincér (Morimus funereus) Irányelv melléklete: II., Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

32


Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01.02, B02.04

Faj magyar neve (tudományos neve) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: F03.01.01

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II.. IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: J02, J05.02.

Faj magyar neve (tudományos neve) díszes tarkalepke (Hypodryas maturna) Irányelv melléklete: II.. IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: B02.01.02, B02.04, F03.01.01

Faj magyar neve (tudományos neve) vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) Irányelv melléklete: II.. IV.

33


Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: I0 Faj magyar neve (tudományos neve): sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) Irányelv melléklete: II.. IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): a területen nem jelölőfaj Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó célzott kutatás nem történt történt Veszélyeztető tényezők: I0

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

barna varangy

Bufo bufo

V

apró nőszirom

Iris pumila

V

kései szegfű

Dianthus serotinus

V

erdei béka

Rana dalmatina

V

pettyes gőte

Triturus vulgaris

V

bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

V

homoki vértő

Onosma arenaria

V

tavaszi hérics

Adonis vernalis

V

nőszőfű

Epipactis sp

V

lápi sás

Carex davalliana

V

fényes poloskamag

Corispermum nitidum

V

hússzínű ujjaskosbor Dactylorhiza

V

34

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)


incarnata Széleslevelű ujjaskosbor

Dactylorhiza majalis

V

balti szegfű

Dianthus arenarius ssp. borussicus

V

szálkás pajzsika

Dryopteris carthusiana

V

mocsári nőszőfű

Epipactis palustris

V

kekenylevelű gyapjúsás

Eriophorum angustifolium

V

kornistárnics

Gentiana pneumonanthe

V

homoki szalmagyopár

Helichrysum arenarium

V

tojásdad békakonty

Listera ovata

V

madárfészek

Neottia nidus-avis

V

kígyónyelv

Ophioglossum vulgatum

V

vitézkosbor

Orchis militaris

V

homoki kocsord

Peucedanum arenarium

V

fekete kökörcsin

Pulsatilla pratensis ssp. nigricans

V

szürkés ördögszem

Scabiosa canescens

V

ligeti csillagvirág

Scilla vindobonensis

V

lápi nyúlfarkfű

Sesleria uliginosa

V

pusztai árvalányhaj

Stipa pennata

V

fehér zászpa

Veratrum album

V

mocsári béka

Rana arvalis

V

homoki gyík

Podarcis taurica

V

35


1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Az adatok csak A terület Fejér megyébe eső részére állnak rendelkezésünkre, a Komárom-Esztergom megyei adatok jelenleg beszerzés alatt állnak. Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás művelési ág szántó gyep erdő nádas kivett

terület (ha) 36,38 143,35 239,79 1,51 6,73

1.3.2. Tulajdoni viszonyok -

Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.3. Területhasználat és kezelés -

Az adatok beszerzés alatt állnak.

36


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp.: 360. Kalmár S. (2008): Mesterséges erdőfelújítás kisemlős közösségének szünbiológiai vizsgálata. Magyar Apróvad Közlemények 10: 221-309. Mátics R. (2008): Az északi pocok (Microtus oeconomus, Pallas 1776) újabb élőhelye és a fragmentáció lehetséges története Magyarországon. – Természetvédelmi Közlemények 14: 131-133. Bálint (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi 1., MME, Budapest, pp. 185+XII. Buschmann et Szabóky (2011): Hazai nagylepkéink magyar nevei. – In: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumi Adattár 37., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, pp. 102. Gozmány (1968): Nappali lepkék – Diurna. - In: Kaszab (ed.) Fauna Hungariae XVI/15. Akadémiai kiadó, Budapest, pp. 204. Karsholt et Razowski (1996): The Lepidoptera of Europe. A Distributional Checklist. Apollo Books, Stenstrup. pp.380. Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (SZERK.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót Kovács (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.6., Nr.2. p.76-164 Kovács (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. II. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.9. Nr.4. p. 89-140 Rakonczay ed. (1989): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény és állatfajok. Akadémiai kiadó, Budapest. Ronkay (1997): Lepkék. In: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer. VII. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 71. Rötschke (2004): Die Tagfalter Europas und Nordwestafrikas: nach Tolman / Lewington, ergänzt mit Karsholt für Osteuropa. CD-ROM. Verlag für Interaktive Medien, Spaichingen. 1810 photo, 505 spp. Simon (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 892. Tolman (1997): Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins Publishers, London, pp 320. Varga, Ronkay, Bálint et László (2004): A magyar állatvilág fajjegyzéke. 3. kötet, Nagylepkék, Macrolepidoptera. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp. 111. Varga ed. (2010): Magyarország nagylepkéi. Heterocera Press, Budapest, pp. 253.

37


3. Térképek 1. melléklet: Bársonyos (HUDI20005) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Bársonyos (HUDI20005) Natura 2000 terület élőhelytérképe

38

A HUDI20005 Bársonyos

Recommend Documents