A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

"Célunk az itt élők megélhetésének és életkörülményeinek hosszú távú biztosítása és javítása."

1998.

KÉSZÍTETTE: A Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete megbízásából a

HOMOKHÁT EUROINTEGRÁCIÓ Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht. 6782 Mórahalom, Felszabadulás u. 34. Tel/Fax: 62/ 280-124, email: [email protected]

Programfelelős: Program koordinátor: Munkatársak:

Matula Anikó Czene Zsolt Fodor Csaba Gyeszat Zoltán

Mórahalom, 1998.

A Koncepció a Homokhát Eurointegráció Kht. szellemi alkotása. Az 1969 évi III. tv 51.§ értelmében szerzői jogi védelem alatt áll. Teljes egészének, vagy részleteinek bármilyen felhasználása – másolása, beleértve az elektromos, mechanikai, fotómásolási, adatrögzítési vagy más egyéb eszközöket – a készítő hozzájárulása nélkül tilos. A jogosulatlan felhasználót kártérítési kötelezettség terheli.

2

"Homok, homok, homok, egynapi járóföldre mindenütt homok. Az az aranycsillámú, szép fehér homok, amit csak latin neve érzékeltet igazán, a harena. Ebben benne van a tenger hullámverése, a szelek tánca, a déli verőfény szikrázása és a holdsugarak játéka a geológiai lisztmezők felett, amelyek az aeonok malmában őröltettek és szitáltattak, és amelyek még mindig emlékeznek tengerkorukra. Fűvel-fával megköthetik a homokot, elhitetik vele, hogy ő erdő, rét, búzamező, szőlő- és kukoricaföld: de a hangja, az örök zizegése ma is az óceáné. Ezt nem tudja megtenni se az aszfalt, se a kőszikla: a homok mindig beszélget magamagával. Erdők éldegélnek itt vagy nyolcezer holdon, vannak azok közt fenyvesek és tölgyesek, nyárjasok és nyírjesek, került ide még Kalifornia mamutfáiból is, de mind magán viseli az a homok habitusát, és megismerszik az a rókán és az őzön, a fácánon és sündisznón is, és azt hiszem, hogy a teremtő Isten itten az embereket se agyagból formálta, hanem homokból."

Móra Ferenc: Georgikon

3

BEVEZETÉS: A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Településeit összekapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. A kistérséget a Csongrád megyei Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Üllés, Szatymaz, Zákányszék, Zsombó települések, valamint a Bács-Kiskun megyei Balotaszállás és Kelebia községek alkotják. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál és központi fekvésénél fogva a térség központja is. A legtöbb településnek közös a gyökere: a közeli városok egykor kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanyaközpontokká, majd községekké. Mindössze Öttömös és Pusztamérges volt korábban is önálló község, de a mai községek - miután az eredeti települések a török hódoltság alatt elpusztultak - esetükben is csak a századfordulón születtek. Röszke, Domaszék, Mórahalom, Zákányszék, Ruzsa és Ásotthalom Szeged-Alsótanya, Szatymaz Szeged-Felsőtanya, Zsombó, Bordány, Forráskút és Üllés a korábban önálló Kiskundorozsma, Balotaszállás Kiskunhalas, Kelebia pedig Szabadka egykori határából szerveződött. Benépesedésük is e városokból, zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé - Kelebia kivételével, amely már 1924-ben saját tanyai közigazgatást kapott- az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Tanyavilágukat azonban máig is őrzik, az ma is a térség egyik legmeghatározóbb sajátossága. A kistérség a Dél-alföldön, túlnyomórészt Szeged vonzáskörzetében, a jugoszláv határ mentén helyezkedik el. Csongrád megyei településeinek Szegedhez fűződő kapcsolatai hagyományosan erősek, Balotaszállás és Kelebia pedig elsősorban Bács-Kiskun megyei kapcsolatokkal rendelkeznek. A kistérség így két megyét is összeköt. Nevét a Duna-Tisza-köze mindenhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást is meghatározó talajtípusáról, a homokról kapta. Egy kistérségnek három meghatározó tényezője van, amelyek a Homokháti Kistérség esetében maradéktalanul fennállnak: homogenitás amely a környezeti-, társadalmi-, gazdasági adottságok egységét jelenti. Eszerint a Homokháti Kistérség földrajzilag összetartozó, koherens tájegység.

funkcionalitás amely a települések közötti, a társadalmi és gazdasági életben megmutatkozó funkcionális kapcsolatokat jelenti, valamint azokat a térségi kapcsolatokat, amelyek a kistérséget mint egységes egészt a tágabb térséghez kötik. E kapcsolatok jelölik ki a kistérség központjait, Mórahalmot és kisebb mértékben Ruzsát, valamint a kistérség kapcsolódását a megyék és a régió településeihez, központjaihoz is. Ennek alapján

4

illeszkedik a kistérség a regionális térszerkezetbe.

identitás amely a történelemből, a hagyományokból, a kulturális örökségből táplálkozva a településhez és kistérséghez tartozás tudatát jelenti. Meglévő hagyomány ez, amelynek szerepe újra erősödik.

Adottságait tekintve, országos és regionális összehasonlítás alapján a kistérség jelenlegi helyzetét és jövőbeli fejlődését alapvetően három meghatározó tényező, adottság alakítja: Hátrányos helyzet A kistérség gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott és hátrányos helyzetű. Gazdasági szerkezete egyoldalú, megújításra szorul, átalakításának problémái élesen jelentkeznek, demográfiai folyamatai kedvezőtlenek, humán erőforrása gyenge, munkanélküliséggel küzd, az infrastrukturális ellátás - különösen a külterületi és a közlekedési infrastruktúra - jelentős fejlesztésre szorul.

Rurális jellemzők A kistérség a területfejlesztési törvény, de az EU vidékfejlesztési meghatározásai (2081/93 (1993.VII.20.) sz. EK tanácsi rendelet, EU Vidékfejlesztési Chartája) szerint is tipikus vidékfejlesztési térség, fejlesztési és finanszírozási tekintetben a vidékfejlesztés célterülete. Ennek mutatói: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a községekben és kisvárosban élő népesség aránya, az egy főre jutó alacsony GDP alapján,

a

mezőgazdaság

alacsony

jövedelmezősége,

az

alacsony

népsűrűség,

erőteljes

népességcsökkenése, a zöldfelület dominanciája. Ennek alapján a kistérség fejlesztése a területfejlesztés és vidékfejlesztés komplex és egymást kiegészítő rendszerében lehetséges. Mivel e jellegzetességek elsősorban kistérségi, nem pedig megyei és regionális szinten jelentkeznek, így a kistérségi együttműködés a problémák megfogalmazásában és megoldásában, a források megszerzésében és felhasználásában kiemelkedő szerepet kap.

Koordinált fejlesztés igénye A Homokháti Kistérség fekvése és helyzete következtében önerőből csak részben fejlődőképes. Ezért fejlesztése koordinált, Csongrád megye, a Dél-alföldi Régió, és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió programjainak keretébe illeszkedve, széleskörű, a terület- és vidékfejlesztés intézményrendszerével, a szomszédos településekkel és kistérségekkel, az ágazati intézményekkel, a gazdasági és a civil szférával történő együttműködés keretében valósítható meg.

E tényezők meghatározzák a kistérség fejlődőképességét. A térségek fejlődési affinitása szerint Magyarország Vidékfejlesztési Programja három térségtípust különböztet meg: Saját belső adottságai feltárásával támogatható és fejlődőképes térség amely nagy potenciállal rendelkezik. Fejlesztési programja illeszkedhet a nagyobb térség programjába, illetve a nagyobb térség azt szívesen átveszi és saját programjának részévé teszi.

5

Saját belső adottságainak feltárásával csak részben fejlődőképes térség amely rendelkezik potenciállal, de más kistérségekkel vagy gazdasági tényezőkkel való együttműködést igényel. Nagyobb térség programját feltételezi, amelybe partnerkeresés után illeszkedhet.

Belső adottságai alapján nem fejlődőképes térség amelyben nincs, vagy negatív a potenciál. Teljes mértékben külső tényezők (nagyobb térség programja, szociális intézkedések, állami intervenció) függvénye.

E besorolás szerint a Homokháti Kistérség a saját belső adottságainak feltárásával csak részben fejlődőképes térség kategóriájába esik. Fejlődésre önerőből is képes, de annak erősítéséhez, hosszú távú fenntartásához és stabilitásához a megyei és regionális programokban való részvétel, fokozott forráskoordináció, szoros és tartalmas együttműködés szükséges. E tényezők felismerése alapján szerveződtek kistérséggé a Homokhátság települései. Szerveződésük hosszú távú, valamennyi érintett település és a kistérség egészének fejlődését szolgálja. Ezt fejezi ki az a küldetés is, amelyet a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete e koncepció megalkotásával felvállal:

" Célunk az itt élők megélhetésének és életkörülményeinek hosszú távú biztosítása és javítása."

6

1. A KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, ALAPELVEI A Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete annak érdekében, hogy a térség fejlesztési céljait rövid-, közép-, és hosszú távon is szervezni, ütemezni, érdekeit hatékonyan érvényesíteni tudja, a kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítését határozta el. A kistérségi területfejlesztési koncepció a kistérség hosszú távú fejlődésének alapdokumentuma. A kistérség jelenlegi helyzetéből, adottságaiból, problémáiból, eredményeiből kiindulva meghatározza az elérni kívánt jövő képét, és az annak megvalósulásához szükséges intézkedések körét. Részletes elemzésekre támaszkodik, amelyek háttéranyagát képezik. Tartalmában, szerkezetében a jogszabályi (18/1998.(VI.25.) KTM rendelet) feltételeknek megfelel A kistérségi területfejlesztési koncepció és végrehajtása az Európai Unió regionális politikáját is meghatározó területfejlesztési alapelveken nyugszik1: Szubszidiaritás amely a területfejlesztési döntések decentralizálását, a leginkább illetékes, az érintettekhez

legközelebb

eső döntéshozatali szintre telepítését jelenti. Alkalmazása a megyén, illetve a régión belül a kistérségi társulások erősödéséhez járul hozzá.

Decentralizáció amely a tényleges döntéshozás és a források elosztását jelenti a területfejlesztés és a közigazgatás területi szintjei között. A magyar területi politikában meghatározó szerepet a megyei területfejlesztési tanácsok kaptak, de erősödik a régió és a kistérségek hatékonyabb működésének igénye is.

Koncentráció amely a források szétaprózása helyett azok észszerű koncentrálását, kevesebb, de hatékonyabb célra fordítását jelenti. Követelmény a különböző fejlesztési források koordinációja, lehetséges kapcsolása is a racionális felhasználás érdekében.

Addicionalitás amely a helyi erőforrások bevonására épülő támogatási rendszert jelenti. Ennek értelmében a támogatások elnyeréséhez saját forrásra van szükség. Kistérségi program esetén ez kölcsönös együttműködést feltételez.

Partnerség amely a területfejlesztés szereplőinek együttműködését, kölcsönös kapcsolattartását és folyamatos egyeztetést jelent. Kistérség esetén tartalmazza a térségen belüli és a külső kapcsolatokat is.

Monitoring amely a fejlesztési programok végrehajtásának folyamatos ellenőrzését, eredményének értékelését jelenti. Ennek keretében a kistérségi területfejlesztési koncepció is folyamatos felülbírálásra kerül.

1

*A területfejlesztés alapelveire vonatkozó, illetve a koncepció más részeiben előforduló idegen szavakat és kifejezéseket a jelenleg általánosan használt szakmai szókészlettel való megfelelés végett alkalmazzuk.

7

Programozás amely szerint fejlesztési támogatásban nem egyes elszigetelt beruházások, hanem koherens és összefüggő programok részesülnek. Ennek érdekében kell kidolgozni a kistérségi területfejlesztési koncepciót és a kistérségi területfejlesztési programot is.

A kistérségi területfejlesztési koncepció elkészítésének módszerében öt alapelvet követtünk: Helyismeret amely szerint a kistérségi koncepciót a kistérséget ismerő szakemberek állították össze, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek mind a Homokháti Kistérségről, mind a kistérségi intézmények működéséről.

Belső és külső egyeztetés amely a valós információk és reális célok, a területfejlesztés többi szereplőjének és szintjeinek programjaihoz való kapcsolhatósága, és a társadalmi-gazdasági élet valamennyi szektorával való kapcsolat és együttműködés miatt nélkülözhetetlen.

Realitás és jövőkép amely szerint a kistérségi koncepciót a térség adottságaira építve, azokat nem túlértékelve, de a jövőbeli fejlődés esélyeire, a jelenlegi hátrányok megszüntetésének lehetőségeire koncentrálva készítettük el.

Alternatívák amely szerint a kistérség kitűzött jövőképe e fejlesztési koncepció alapján, de a gazdasági-társadalmi folyamatok mindenkori változásának függvényében több lehetséges stratégiával érhető el. Ezért már a koncepció megfogalmazásánál is alternatívákban gondolkodtunk, és a végrehajtás során is a legfontosabb módszertani elv az egyenrangú alternatívák felállítása, a közülük való választás és váltás lehetősége.

Folyamatosság amely szerint a kistérségi területfejlesztési koncepció elkészítése nem ér véget annak elfogadásával. Az egyes folyamatok gyors változása miatt a koncepciót és különösen háttérelemzéseit folyamatosan felülvizsgálni, a végrehajtás módszerét és eszközeit az alternatívák alapján szükség szerint módosítani kell.

8

2. A KISTÉRSÉG ÉS KÖRNYEZETE 2.1. A kistérség szervezeti és történeti háttere, vállalt céljai és feladatai A Homokháti Kistérség önkormányzatai az 1994-ben aláírt együttműködési megállapodásuk tapasztalataira és eredményeire építve - a Csongrád Megyei Önkormányzattal is együttműködve -1995ben hozták létre a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületét. Az Egyesület mellett 1996-ban megalakult a területfejlesztési törvény adta képviseleti és érdekérvényesítési lehetőséget kihasználva a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása. Az Egyesület a Társulás programjával összhangban, a területfejlesztésről és területrendezésről (1996. évi XXI.), a helyi önkormányzatokról (1990. évi LXV) és az önkormányzatok társulásáról szóló (1997. évi CXXXV.) törvény jogi kereteibe illeszkedve, feladatait az alábbiakban határozta meg: regionális szempontból fontos fejlesztések támogatása egy önkormányzat teherbíró képességét meghaladó innovatív beruházások megvalósításának koordinálása a kistérség viszonylag homogén gazdasági-társadalmi helyzetéből adódó speciális problémák kezelése az együttműködésből származó összehangolt tervezés nyújtotta előnyök kihasználása, egységes és hatékony kistérségi menedzsment érvényesítése Ezek a célok jelölik ki azt az általános keretet, amelyben a kistérségi munkaszervezetek a hosszú távú, kiegyensúlyozott fejlődés érdekében feladataikat hatékonyan szervezni és ellátni képesek. Ennek érdekében szükséges a feladatok funkcionális megosztása, hatékony szervezése, a kistérségi társulás, az egyesület, valamint az önkormányzatok és a gazdasági szféra együttműködése alapján működő kistérségi gazdasági társaság, a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Kht. között. A Homokháti Kistérség több sikeres programjával már nem egyszer bizonyította, hogy a kistérségi összefogás a közös célok megvalósítása érdekében szükséges és eredményre is vezet. Az Egyesület megalakulásával egy időben fogalmazódott meg először a kistérség területfejlesztési koncepciójának szükségessége. Ennek nyomán készült el 1996. júliusában az a prekoncepció, amelynek továbbfejlesztéséről, koncepcióvá alakításáról 1997. októberi ülésén határozott az Egyesület. A kistérségi területfejlesztési koncepció összefoglalóan tartalmazza azokat a hosszú távú fejlesztési irányelveket, amelyeket az Egyesület a Homokháti Kistérség egészének fejlesztése érdekében tesz és tenni kíván. Kistérségi célokat jelenít meg, de nem nélkülözheti azokat a kapcsolatokat sem, amelyek a kistérség települései, illetve Csongrád és Bács-Kiskun megye, valamint a Dél-alföld egészéhez kötik. Ez a kapcsolódás teszi működővé a koncepciót, amely így — koordináló szerepének megfelelően - képes arra, hogy mind a települések, mind a megyék és a tágabb régió felé egyaránt közvetítsen üzeneteket.

9

A kistérségi koncepció képezi majd alapját a fejlesztési programnak, amely a koncepció célkitűzéseinek végrehajtására kialakított középtávú cselekvési terv. A program teszi lehetővé, hogy munkaszervezetei a fejlesztési projektek megvalósítását ütemezni és következetesen, végrehajtani tudják. A rugalmas végrehajtás érdekében e programot alternatívákban kell amely a mindenkori problémák és lehetőségek függvényében a változtatást és váltást lehetővé teszi.

a kistérség hatékonyan elkészíteni, közvetlenül

Mivel a kistérség fejlesztése komplex, a társadalmi-, a gazdasági- és a természeti környezet együttes elemzésére és tervezésére épülő tevékenység, az érintett és segíteni tudó szervezetekkel, intézményekkel folyamatosan egyeztetni szükséges. A kistérség eredményes fejlesztése kölcsönös együttműködéssel és közös akarattal képzelhető csak el. Ezért a koncepció és a program végrehajtása során az Egyesület egyik legfontosabb feladatának a belső és külső kommunikáció javítását, a térségi és a térségért történő összefogást tekinti.

2.2. A kistérség fejlődését meghatározó felső szintű dokumentumok és irányelveik A kistérségi területfejlesztési koncepciónak prioritásaiban és céljaiban igazodnia kell azokhoz a fejlesztési koncepciókhoz, amelyek Magyarország, a Dél-alföldi régió és Csongrád megye fejlődését és térszerkezetét hosszú távon meghatározzák. Ezek közül a legmagasabb szintű dokumentum, az Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998.(III.20.) OGY. hat.) a területfejlesztési politikát és az ország területi fejlődését alapjaiban meghatározó tervanyag. A Homokháti Kistérségre, mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben a következő irányelveket határozza meg: a munkahelyteremtő beruházások, a külső tőke bevonásának ösztönzése a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztése a térség belső fejlődési lehetőségeit elősegítő programok ösztönzése a humán erőforrások fejlődését elősegítő fejlesztések, programok a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása az üdülési-idegenforgalmi adottságokra, vonzerőre alapozott komplex fejlesztések támogatása Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz szorosan kapcsolódó, hasonlóan fontos dokumentum Magyarország Vidékfejlesztési Programja, amely a rurális térségekre kidolgozott országos területfejlesztési program. Ennek prioritásai a következők: képzés, oktatás, tájékoztatás, felkészítés a programelvű fejlesztésre, programkészítésre, fenntartható fejlesztésre a környezet, a természet, a táj tudatos védelme, gondozása az életminőség és gazdasági 10

tevékenységek hosszú távú hatékonysága érdekében az ország területi adottságainak megfelelően elsősorban a mezőgazdaság, de általában a térségek adottságaiból következő egyéb gazdasági tevékenységek és vállalkozó fiatalok letelepedésének támogatása (termékfeldolgozás és forgalmazás vállalkozásai és a kapcsolódó infrastruktúra, kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségekben a gazdálkodók támogatása, kiegészítő tevékenységek, alternatív munkalehetőségek). Az Alföld egészére határozott meg feladatokat az 1994-ben elkészült Alföld program (2042/1994. (V.9.) Korm. hat.), amelynek végrehajtása a területfejlesztés intézményrendszerének kiépülésével várhatóan a decentralizált szervezetek hatás- és feladatkörébe tevődik át. A program jelenleg felülvizsgálat alatt áll (2152/1995. (V.25.) Korm. hat.), elfogadott stratégiai irányai azonban lényegesen nem változhatnak: 1. Az Alföld természeti és ember alkotta értékeinek, az Alföld másságának és belső diverzifikáltságának megőrzése természet- és tájvédelem építészeti, településszerkezeti értékek védelme, fejlesztése kistérségi programok készítése 2. A fenntartható fejlődés kritériumainak meghatározása és feltételeinek biztosítása a környezeti állapotok javítása a felszíni és felszín alatti vizekkel való gazdálkodás problémáinak megoldása, vizek állapotának védelme 3. A belső adottságoknak és a nemzetközi versenyképesség feltételeinek megfelelő rugalmas gazdasági szerkezet kialakítása és a makroregionális együttműködés feltételeinek megteremtése a mezőgazdaság fejlesztése a fenntartható fejlődés elveinek és a termelési-tájhasznosításai hagyományainak megfelelően Alföld iparának fejlesztése Alföld turizmusának fejlesztése nagytérségi infrastruktúra fejlesztése A fenti programok irányelvei a kistérségi fejlesztést is orientálják, de végrehajtásuk és érvényesítésük elsősorban megyei és regionális feladat. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a Dél-alföldi régióra - regionális fejlesztési koncepció és program hiányában - a következő előzetes fejlesztési célokat fogalmazta meg: az agrár-innováció fejlesztése termelési integrációk és együttműködések fejlesztése az idegenforgalom fejlesztése a régiómarketing fejlesztése az infrastruktúra fejlesztése 11

Csongrád megye területfejlesztési célkitűzéseit a megyei területfejlesztési koncepció fogja tartalmazni. Ennek tervezete a következő fejlesztési prioritásokat emeli ki: 1. A megye gazdasági szerkezetének modernizálása 2. Gazdasági kapcsolatok élénkítése: tőke-, áru-, személy- és információáramlás feltételeinek javítása 3. Differenciált és összehangolt emberi erőforrás-gazdálkodás: a humán tőke stratégiai elemeinek fejlesztése; a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítása 4. Térségi kapcsolatok erősítése 5. Egészséges emberi környezet biztosítása Az összehangolt és hatékony kistérségi fejlesztés érdekében fontos, hogy a kistérségi területfejlesztési koncepció és a nagyobb téregységekre készült és készülő fejlesztési stratégiák célokban, programokban egymáshoz igazodjanak. Utóbbiak kidolgozása, egyeztetése és elfogadása során a Homokháti Kistérségi egyesület, illetve társulás vállalt céljait mindenkor érvényesíteni kívánja.

2.3. Kapcsolódás a települési politikákkal, a megyei és regionális programokkal A kistérségi területfejlesztési koncepció végrehajtásának, gyakorlati alkalmazásának egyik legfontosabb szempontja, hogy a térségi szinten megfogalmazott fejlesztési célokat és programjavaslatokat hogyan tudja közvetíteni az egyes települések felé. A települések közötti különbségeknek, eltérő adottságoknak és más-más erősséggel jelentkező problémáknak tükröződniük kell a kistérségi fejlesztési prioritásokban és célokban. A végrehajtást megfogalmazó programokban - amelyekre e koncepció javaslatot tesz pedig egyértelműen fel kell tüntetni a települési kapcsolódásaikat. A települések számára fennmaradásuk, fejlődésük szempontjából legfontosabb kérdés, hogy népességüket megtartsák, a településen lakók számára anyagi és szellemi javakban is jó, a kor színvonalának megfelelő ellátást nyújtsanak. Ez jelenti az infrastrukturális ellátás folyamatos javítását, az emberi - társadalmi élethez szükséges intézményi háttér megteremtését és fejlesztését, valamint a megélhetés javítása érdekében a gazdaság fejlődésének elősegítését. E három szempont szerint a települési önkormányzatok középtávú fejlesztési terveit - az egyes önkormányzatok adatközlésére építve - az 1/a,b,c,d,e táblázatok mutatják be.

12

A települési kapcsolódás megtartása mellett a kistérségi koncepciót céljaiban és végrehajtásában a területfejlesztés megyei és regionális szinten megfogalmazott célkitűzéseihez is illeszteni kell. Ez biztosítja a jövőbeli fejlesztések összehangolását, az egymásra épülő tervek rendszerében a megvalósulás garanciáját és indokait, a kistérség érdekei érvényesítésének alátámasztását. Különösen azon problémák esetében van ennek jelentősége, amelyek tartalmukat vagy forrásigényüket tekintve a kistérség közvetlen lehetőségeit meghaladják, amelyek megoldása elsősorban megyei, illetve regionális szinten lehetséges. A legfontosabb ilyen problémák a következők: ökológiai problémák talajvízszín-süllyedés megállítása, ivóvízbázis védelme és biztosítása, erdősítés, defláció elleni védelem, környezet- és természetvédelem

közlekedési infrastruktúra nagytérségi közlekedési infrastruktúra (M5-ös, déli és M43-as autópálya, M9-es gyorsforgalmi út, Budapest-Kelebia-Beograd vasútvonal,) jelentős fejlesztése, röszkei határátkelőhely és környezetének fejlesztése, ásotthalmi határátkelőhely kialakítása, Ruzsa-55-ös út összekötő út megépítése, KelebiaÁsotthalom összekötő út korszerűsítése

gazdasági fejlődés gazdasági szerkezetváltás és diverzifikáció elősegítése, munkahelyteremtő beruházások, tőkebefektetések ösztönzése, beszállítói kapcsolatok megteremtése, vállalkozásfejlesztés, gazdasági infrastruktúra fejlesztése

társadalmi fejlődés társadalmi strukturálódás elősegítése, iskolázottság és szakképzettség javítása, szociokulturális környezet fejlesztése, negatív társadalmi folyamatok megállítása

külterületek problémája külterületi népesség - a tanyavilág - problémáinak komplex kezelése, szociális feszültségek csökkentése, infrastrukturális ellátás és a belterületi lakosságéval azonos életminőség biztosítása

Az előzetes megyei és regionális koncepciókban megfogalmazott prioritások közül a kistérség számára különösen azok fontosak, amelyek e problémák átfogó, a kistérség területét is érintő megoldását tűzik ki célul. A Homokháti Kistérség területfejlesztési koncepciójában megfogalmazódó térségi célok e megyei és regionális fejlesztési célkitűzésekhez mindenben illeszkednek.

13

3. A KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSÉT IS MEGHATÁROZÓ KÜLSŐ FELTÉTELEK A kistérség fejlődését egyrészt meghatározzák azok az országos, regionális és megyei szinten is érvényesülő folyamatok, amelyek más térségekre is gyengébben - erősebben hatnak, illetve azok a jelzések, tendenciák, amelyek a területfejlesztési politikában várhatók. Ezek a folyamatok jelölik ki a kistérség fejlődésének alapvető irányait is, amelyeket a kistérség önerejéből megváltoztatni, módosítani nem tud. E tényezők a kistérség adottságait egyaránt fel- és leértékelik, számára előnyt és hátrányt egyaránt hordoznak. A kistérségi fejlesztésnek eszerint e folyamatok, jelenségek hátrányainak mérséklésére, és előnyeinek kihasználására kell törekednie. A legfontosabb környezeti-, társadalmi- és gazdasági folyamatok és jellemzők, amelyek a Homokháti Kistérség fejlődését, adottságait mint külső feltételek alakítják, a következők: Ökológiai problémák erősödése Az egész Alföld problémája a száraz éghajlat, az aszályos évek sorozata, az időjárás kiszámíthatatlansága, amely az utóbbi évtizedekben egyértelműen erősödik. E mellé párosul a talajvízszín-süllyedés, amely a Duna-Tisza-közének középső sávjában jelent leginkább problémát, itt helyenként a 3 m-t is meghaladja. Az erdősítés, a mezővédő erdősávok hiányosságai miatt a homoktalajon a defláció állandó probléma. A mezőgazdaság tápanyag-utánpótlásának esetlegessége a talajok termőképességét csökkenti.

Népesség tartós csökkenése A demográfiai mutatók egész Magyarországon kedvezőtlenek. A népesség három évtizede folyamatosan és tartósan csökken, a születések száma jelentősen visszaesett és a halálozási arány is magas. A Dél-alföld és benne Csongrád megye még az országos átlagnál is rosszabb mutatókkal rendelkezik, a népesség természetes fogyása (1997-ben 5,1-5,2 ezrelék) itt és Közép-Magyarországon volt a legjelentősebb.

Romló szociális - egészségügyi helyzet A magyar lakosság egészségügyi állapota közismerten rossz. A nehéz megélhetési körülmények mellett javulása a közeljövőben nem is várható. Az életmód változtatás igénye, a szemlélet is hiányzik ehhez. A társadalmi szinten is meglévő szociális feszültségek az egyéni sorsokban is erőteljesen jelentkeznek. Kiugróan magas - az Alföldön különösen - az öngyilkosságok, a válások száma, a gyerekvállalási kedv pedig nagyon alacsony. A magyar társadalomból hiányzik a pozitív jövőkép, a kiábrándultság és kilátástalanság érzése nagyon erőteljes.

Állandósuló munkanélküliség A teljes foglalkoztatás megszűnésével a munkanélküliség hirtelen, ugrásszerűen jelentkezett. Statisztikai adatok szerint 1993 óta folyamatosan csökken a munkanélküliek száma, a regisztrált munkanélküliségnél a valós munkanélküliség jóval nagyobb lehet. Ennek ellenére a magyarországi munkanélküliségi ráta (10%

14

1997-ben) néhány tized százalékkal alacsonyabb az EU átlagánál, Csongrád megye mutatója (9,3% 1997ben) pedig még ennél is alacsonyabb. Ami probléma, az a tartós, elhelyezkedni képtelen munkanélküliek magas száma, ez elsősorban a fiatalok, valamint az alacsonyan képzett munkavállalók körében jelentkezik.

Infrastrukturális elmaradás A Dél-alföldi országrész gazdasági fejlődését, a külföldi befektetésekből való részesedését nagymértékben nehezíti a nagytérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztések halogatása. A régió megközelíthetősége ugyanis a regionális növekedés előfeltétele. A gazdasági - társadalmi átrendeződés folyamatában, a régiók és városok versenyének erősödésekor a közlekedési infrastruktúra hálózat megléte különösen fontos. A kommunális infrastruktúra több területén - csatornázás, szennyvíz és hulladékkezelés - ugyancsak jelentős az elmaradás.

Gazdasági átalakulás Az 1990-ben megindult magyarországi gazdasági átalakulás tartós és hosszú távú folyamat. Eredményeképpen mára lényegesen módosult a gazdaság, illetve a foglalkoztatás szerkezete. Jellemző a hagyományos iparágak válságba jutása, az új iparágak, a modern és folyamatosan megújuló technológia, a kutatás-fejlesztés, az innováció felértékelődése, a kiépülő és megerősödő bankszektor, a külföldi tőke beáramlása, a tercier szektor jelentőségének fokozódása. A gazdasági szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt. Különösen a kis- és középvállalkozások száma magas, amelyek azonban a legkevésbé stabilak. A mezőgazdaság szövetkezeti modellje felbomlott, mely a vidéki ipart leginkább megtestesítő tszmelléküzemágak megszűnését is jelentette, ez vidéken is állandóvá tette a foglalkoztatási problémát.

Nemzetközi nyitás A gazdasági átalakulás a nemzetközi nyitást is szükségszerűvé tette. Ennek eredményeképpen a hazai piacon is megjelentek a tőkeerős, széleskörű piaci kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező külföldi vállalatok, amelyek erős versenyhelyzetet teremtenek a nem egyszer forráshiányos, átalakulási nehézségekkel is küzdő magyar cégek számára. Észak-nyugat Magyarországon és Budapest körzetében ez a foglalkoztatást és a gazdasági teljesítményt jelentősen növelő beruházásokban, befektetésekben is jelentkezik, a Dél-alföldi térség tőkevonzó képessége azonban jelenleg nagyon gyenge. Határmenti helyzetéből fakad, hogy a jugoszláv érdekeltségű vállalkozások száma magas (Szegeden 1997-ben a külföldi érdekeltségű vállalkozások 33%-a). A magyar export ma már 70%-ban a fejlett országokba, 62%ban az EU piacára kerül, az export-import arány javítása azonban aktívabb és hatékonyabb exportösztönzést, illetve erőteljesebb piacvédelmet kívánna.

Csatlakozás az Európai Unióhoz Várhatóan 2002-ben Magyarország is tagjává válik a jelenleg 15 országból álló Európai Uniónak, amely egységes és széles piacával, egyenrangú versenyével, piaci szabályozásával a magyar gazdaság fokozott alkalmazkodását és nagyobb nyitását követeli meg. Lehetővé válik a szabad munkaerő-vándorlás, amely a magyar munkaerő nyugati munkavállalását nagyobb mértékben teszi lehetővé. A Dél-alföld és Csongrád megye szempontjából kulcskérdés, hogy a mezőgazdaság a számára biztosított kvótarendszerrel, szabad

15

földvásárlással, erős piaci versennyel mennyiben válik versenyképes ágazattá. Az ország csatlakozásával az EU keleti határa a mai keleti országhatárra tevődik át, amely felértékelheti ezt a régiót, elősegítve a gazdasági szerkezetváltást, a nagytérségi infrastruktúra fejlesztését, a külföldi befektetéseket.

Gazdasági korszakváltás Az 1990-es évtizedben a világgazdaságot is átrendező tényezők léptek fel, amelyek a gazdasági tevékenységek minőségét és térbeliségét is módosítják. A hagyományos ágazatok (ipar, mezőgazdaság) szerepe lényegesen csökken, csak a fejlődő országokban, illetve az elmaradott területeken lesz meghatározó. Helyettük előtérbe kerül az informatika, a csúcstechnológia, az innováció, a tercier szektor. A hatékony információ áramlás a gazdaság működésének egyik legfontosabb alapfeltételévé vált. A térség, a települések számára alapvető, hogy hogyan tudnak ehhez alkalmazkodni, be tudnak-e kapcsolódni ebbe a folyamatba.

Innováció felértékelődése A világgazdasági tendenciák világosan jelzik, hogy a gazdasági növekedés, a versenyképes termékszerkezet a közeljövőben az állandó technológiai megújuláshoz és a magas hozzáadott szellemi értékhez kötődik. Szeged és vele a Dél-alföld helyzete a magyar K+F szektorban Budapest után a legkedvezőbb, ez azonban a gazdasági életben alig hasznosul, és közvetlen térségi kisugárzása is nagyon gyenge. Ezzel a régió legfontosabb versenyelőnye marad kihasználatlan; ugyanis egy térség tőkevonzó képessége és korszerű gazdasági szerkezete leginkább attól függ, hogy milyenek az innovációkat kibocsátó és továbbító, illetve az innovációkat befogadó és felvevő képességeik.

Humán erőforrás felértékelődése Általános tendencia, hogy a fejlett gazdaságokban felértékelődik a képzett munkaerő. A tőkevonzásban is elsősorban ez lesz a meghatározó, az olcsó munkaerőre való telepítés a fejlődő országokra tevődik át. Magyarország mindkét előnnyel: a képzett és olcsó munkaerővel egyaránt rendelkezik. Hosszú távon azonban versenyhelyzetét csak a minél magasabb szakmai színvonalon képzett, magas és konvertálható szaktudással rendelkező emberi tőkéje alapozhatja meg. Szeged mint a dél-alföldi régió központja ebben szintén kiemelkedő szereppel bír.

Fekete gazdaság erősödése A bonyolult jogi és pénzügyi szabályozási rendszer, a munkaadót és munkavállalót terhelő magas járulékok a fekete gazdaság erősödésének kedveznek. Jelenleg az becslések szerint a gazdasági tevékenység 30%-át is megközelíti, talán meg is haladja. Csongrád megyében, a román és jugoszláv határ szomszédságában különösen jelentős lehet. Előfordulása a szolgáltatások és a kereskedelem területén a legmagasabb, az ipari és mezőgazdasági termelésben viszonylag alacsony. Elsősorban az önfoglalkoztató vállalkozások és a családi tulajdonú kisebb cégek körében jellemző.

Mezőgazdaság alacsony jövedelmezősége A Dél-alföld hagyományosan meghatározó ágazata, a mezőgazdaság az általánosan elaprózott, és területileg is szétszórt birtokstruktúra, a technikai-technológiai visszamaradás, az integráció hiánya, a keleti piacok elvesztése, az értékesítés állandó nehézségei, az élelmiszeripar napjainkig elhúzódó privatizációja

16

következtében egyre kevesebb embernek egyre kevesebb jövedelmet hoz. A mezőgazdasági (felvásárlási és piaci) árak az egyéb árakhoz képest jóval kisebb mértékben emelkedtek, az ágazat jövedelmezősége így jelentősen csökkent. A termelés országosan jelentősen visszaesett, és bár a növekedés az elmúlt években megindult, egykori színvonalát csak hosszú idő után érheti csak el.

Emellett fontosak azok a folyamatok is, amelyek a hazai és európai területi politikában figyelhetők meg, így a kistérség számára kiemelkedő jelentőséggel bírhatnak. Ezek az alábbiak: Regionalizmus erősödése Az utóbbi évtizedek legmeghatározóbb jelensége a gazdaság és a társadalom természetes igényéből eredő regionalizmus térnyerése, amely a nemzetállami keretek helyett az önszerveződő, természetes és élő kapcsolatokkal, erős regionális kohézióval rendelkező térségek, régiók, integrált település együttesek felértékelődését jelenti. Rendkívül fontos, hogy az összekapcsolódó gazdasági terek, a globális és regionális hálózatok rendszerében egy térség a helyét hogyan találja meg. Felértékelődik az ember által közvetlenül megélhető környezet, újra szerepet kap a térségi jelleg, a térségi hovatartozás, identitás. A régió, a megye, a kistérségek, a települések önmagukat, jövőképüket megfogalmazva, mint koherens térség léphetnek be ebbe a folyamatba. A dél-alföld, Csongrád megye, mint a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió része, mint az ország egyik lehetséges nagyrégiója közvetítő szereppel bírhat dél és délkelet felé, és fordítva. Felértékelődik a határmentiség és a városok térszervező ereje.

Régió térkategóriájának erősödése Általános európai tendencia, hogy a hagyományos területi közigazgatás szintjei, különösen a középszint méretüket és tartalmukat tekintve átalakulnak. Több nyugat-európai ország példája alapján a magyar területfejlesztési politika is megfogalmazta a régió térkategóriájának kijelölését. A megalakult regionális fejlesztési tanácsok még önszerveződően jelölik ki a régiókat, de nem kizárt az adminisztratív lehatárolás és a tényleges közigazgatási feladatok átcsoportosítása is. A kereskedelmi, üzleti kapcsolatok ma már elsősorban nagyobb méretű területegységek, régiók között zajlanak; a pénzügyi intézmények, a nagyobb gazdasági társaságok pedig regionális képviseletekkel és irányítással vannak jelen. Magyarországon is várható a döntési és forráselosztási feladatok régiókhoz kerülése, a megye szerepének csökkenése. A Délalföld szempontjából különösen fontos a nemzetközi kapcsolatok felértékelődése, amelyek helyreállítva az egykori gazdasági - társadalmi kapcsolatokat, a térség versenyképességét nagymértékben növelik.

Önszerveződés és érdekérvényesítés A széttagolt önkormányzati rendszer, a hagyományos települési, megyei, állami keret a hatékony gazdasági - társadalmi előrelépést jelenlegi formájában nem teszi lehetővé. Helyi érdek, hogy a szükséges együttműködés területeit, a közös adottságokat és lehetőségeket felismerve önszerveződő területi egységek, kistérségek, régiók jöjjenek létre, amelyek a régiók közti versenyben - amely a beruházásokért, a munkahelyekért, a népességért folyik - érdekeiket közösen és eredményesen képviselni, érvényesíteni tudják.

Vidékfejlesztés erősödése Míg Nyugat-Európában a vidékfejlesztés a területfejlesztés intézményrendszerébe szervesen illeszkedve, de hagyományosan a mezőgazdasági politikához kötődve, közel két évtizede önálló intézmény- és

17

eszközrendszerrel rendelkezik, Magyarországon még csak most indul ez a folyamat. Várható önálló fejlesztési politika kidolgozása és érvényesítése az agrár jellegű, foglalkoztatási és gazdasági szerkezeti problémákkal, tartós munkanélküliséggel sújtott térségekben. Ennek meghatározó szintje elsősorban a kistérség lehet.

Fejlesztési források decentralizációja A területfejlesztési tanácsok rendszere lehetővé teszi a decentralizált, autonóm döntéshozást és forráselosztást, bár a rendelkezésükre álló minisztériumi pénzalapok forrásai nagyságrendükben, európai összehasonlításban rendkívül alacsonyak, így hatékonyságuk megkérdőjelezhető. Az ország EUcsatlakozásával rendelkezésre állnak majd az EU regionális fejlesztést szolgáló, a teljes EU költségvetés jelenleg 33%-át kitevő Strukturális Alapok (Regionális Fejlesztési Alap, Szociális Alap, Mezőgazdasági Tanácsadó és Orientációs Alap, Halászati Alap). Ezekkel az EU-gyakorlat szerint közvetlenül a középszintű közigazgatási egységeket (NUTS II.) finanszírozzák. Kistérségek e forrásokhoz a régión keresztül juthatnak.

Multiregionális kapcsolatok megjelenése A századvégi gazdasági modernizáció jelensége, hogy a gazdaságban megjelentek az államokat, kontinenseket átlépő multiregionális kapcsolatok; vállalatbirodalmak, térségek, országok láncolatát, kis- és közepes vállalatok tömegét összefogó vállalati szerveződések. Ez megkívánja és létrehozza a politikailag is legitim, nemzetközi nagyrégiókat, illetve azokon belül, és azok között is további közvetlen, hálózatos kapcsolatokat. Tendencia, hogy a régiók önálló külpolitikával rendelkeznek, kapcsolataikat országon belül és kívül maguk alakíthatják. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió még csak kezdeti szakaszban tartó formális együttműködés, amely mögött azonban valós gazdasági és társadalmi érdek áll. E szerveződésben Csongrád megyének, Szegednek meghatározó szerepet kell vállalnia.

Profi menedzsment igénye A nemzetközi és a hazai területfejlesztési gyakorlat bizonyítja, hogy a területi politika hatékony irányítására, szervezésére, végrehajtására a hagyományos közigazgatási struktúra kevésbé alkalmas. A területfejlesztés csak gyakorlatban megtanulható, de önálló szakmává kezd válni, amely szükségessé teszi a területi politika szereplői számára a profi menedzsment, hozzáértő szakemberek alkalmazását, valamint a fejlesztési politika tudatos kialakítását és tervezését.

18

4. A KISTÉRSÉG SAJÁTOS PROBLÉMÁI, ÁLTALÁNOS HELYZETE A Homokháti Kistérség fekvéséből, történelméből adódóan sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkezik. Ezek versenyhelyzetét, népességmegtartó képességét, gazdasági fejlődését erőteljesen alakítják. Helyzettől függően előnyt és hátrányt is jelenthetnek, magukban hordozzák a fejlődés, de annak elmaradásának lehetőségét is. A kistérségre jellemző legfontosabb környezeti-, társadalmi-, gazdasági folyamatok, sajátos adottságok és problémák az alábbiak: Kedvezőtlen ökológiai adottságok túlsúlya A kistérség éghajlata szélsőségesen kontinentális jellegű. A hőmérsékleti értékek és a csapadékeloszlás egyaránt nagy kilengést mutatnak. Jellemző a tartós, forró nyár. A vegetációs időszak csapadéka mindössze 310-330 mm, a téli időszak csapadékminimuma következtében pedig tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. A talajok termőképessége gyenge, a rossz víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok túlsúlya; a nehezen művelhető szolonyeces réti, lápos réti, ill. szikes (szoloncsák-szolonyec) talajok jelenléte jellemző. Az átlagos aranykorona érték mindössze 9,5 AK/ha. A homoktalajokon erős a defláció veszélye. Mindezt súlyosbítja a belvízi elöntés veszélye és a talajvízszínsüllyedés, amely a települések többségében 1-2 m, a kistérség nyugati részén azonban a 2-3 m-t is eléri. Emellett több településen probléma az ivóvíz elszennyeződése. Az ökológiai stabilitást nagy mértékben szolgálná a nagyobb arányú erdősítés, illetve mezővédő erdősávok telepítése. Ugyanakkor a térség jelentős kőolaj-, földgáz- és termálvíz készletekkel rendelkezik.

Speciális talajadottságok és éghajlat A sajátos környezeti adottságok a mezőgazdasági termeléstől is fokozott alkalmazkodást követelnek. Így alakult ki a kistérség jellegzetes homoki gazdálkodási kultúrája, amely főleg a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a szántóföldi és a hajtatott zöldségtermesztésre épül. Szeged délnyugati határában kultúrája van a fűszerpaprika termesztésnek, a futóhomokos területeken a spárga termesztésének, és egyes településeken a vágott virág-termesztésnek is. Emellett természetesen megtalálhatók a hagyományos szántóföldi kultúrák és az állattenyésztés, elsősorban a sertés- és a baromfitenyésztés is. A gazdasági-piaci kényszer hatására általánosan a vegyes gazdaságok, a több lábon álló termelés a jellemző. A korábbi extenzív termelés mellett egyre inkább teret nyernek az intenzív kultúrák. Ezek esetében az öntözés elengedhetetlen feltétel, de csak nagy anyagi ráfordítással biztosítható, és környezetvédelmi problémákat is jelenthet. A jelenlegi területhasználat a talajadottságokat a legtöbb esetben követi, az optimális terület használat kialakítása (ültetvénytelepítés, erdősítés, rossz minőségű szántók gyepesítése) azonban ökológiai és gazdálkodási szempontból is indokolt.

Tanyás településszerkezet A térség valamennyi településének közös jellemzője a sűrű tanyahálózat. A tanyák területi sűrűsége Zsombón, Szatymazon, Domaszéken, Bordányban és Zákányszéken a legmagasabb. A tanyák egykor Szeged, Kiskundorozsma, Szabadka és Kiskunhalas tartozéktelepülései voltak. Kialakulásuk -nagy többségben a századfordulón- megelőzte a kistérség mai településeinek létrejöttét. A kiterjedt

19

tanyarendszert a faluvá szerveződés sem szüntette meg, a tanya továbbra is a településrendszer része maradt. Fennmaradására hosszú távon is számítani lehet - ez tájszerkezeti, ökológiai, gazdálkodási és néprajzi-kulturális szempontból is indokolt. Infrastrukturális, egyéb ellátása azonban a belterülethez képest sokkal nehezebben biztosítható. Ezért a külterület fejlesztése a homokhátságon önálló fejlesztési politikát és sajátos külterületi infrastruktúrát kíván - a probléma általános jellegéből adódóan elsősorban megyei illetve regionális keretben. Ebben szerepet kap a tanyák részleges funkcióváltása is. A hagyományos gazdálkodási és lakóhely, illetve szociális funkciója mellett új, egyre erősödő szerepe van a falusi turizmusban és a hétvégi pihenésben is. Emellett nem egy esetben a bűnözés egyik színtere is.

Térszerkezeti sajátosságokból adódó különbségek A települések eltérő közlekedési helyzete fejlődési lehetőségeiket nagy mértékben meghatározza. Azoknak a településeknek, amelyek Szeged közvetlen közelségében helyezkednek el (Szatymaz, Zsombó, Domaszék, Röszke) népesség megtartó képességük erősebb. A fontosabb közlekedési utak mentén fekvő települések (Szatymaz, Zsombó, Forráskút, Bordány, Üllés, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Kelebia) helyzete ugyancsak kedvezőbb. Ez meghatározza a népesség alakulását, az el- és odavándorlást, a gazdasági és foglalkoztatási szerkezetet, az ingázást. Ugyanakkor a Szeged agglomerációs övezetébe és statisztikai kistérségébe sorolt települések problémái, adottságai sem különböznek számottevően a mórahalmi kistérség településeinek problémáitól. Ez indokolja, hogy Szatymaz, Zsombó, Bordány, Forráskút, Üllés, Domaszék és Röszke, amelyek statisztikai besorolás tekintetében a szegedi kistérség részei, a Homokháti Kistérségi együttműködésben is részt vesznek.

Szegeddel való együttműködés igénye és szükségessége A térség helyzetéből és történelméből adódó sajátosság, hogy a Szegedhez való kötődés, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban egyaránt nagyon erős. Mórahalom a térségközponti funkciót csak részben, Szegeddel komplementer viszonyban képes ellátni; Szeged vonzása minden településen meghatározó. Ez fokozott együttműködést tenne szükségessé, amelyet azonban eddig Szeged elzárkózása, oda nem figyelése jelentősen megnehezített. Szeged - egyrészt méretéből, adottságaiból, másrészt a domináns régióközpont szerepéből adódóan, kistérségi központként nem tud eredményesen működni. Ez is indokolja, hogy a szegedi statisztikai kistérség több települése a térségi együttműködés alternatívájaként a Homokháti Kistérséget választotta.

Határmentiség A kistérség a jugoszláv határ mentén helyezkedik el. Nemzetközi közúti határátkelővel rendelkezik Röszkén, vasúti átkelővel pedig Kelebián, amelyek közvetlen nemzetközi kapcsolatait is lehetővé teszik. Térségi cél Ásotthalmon is határátkelőhely létesítése. A határmenti fekvés a kereskedelem és az átmenő forgalmat kiszolgáló szolgáltatások szempontjából előny. Ugyanakkor a jugoszláv határ közelsége nem kedvez a befektetések térségbe vonzásának, valamint erősíti a fekete gazdaságot és a bűnözést.

Magas külterületi népesség A térség tanyás településszerkezetéből következő sajátosság a külterületi népesség magas aránya. Térségi átlagban ez a lakosság közel 43%-át jelenti. Ezt is meghaladó azonban Kelebián, Szatymazon, Domaszéken, Ásotthalmon, Zákányszéken, Ruzsán, Öttömösön és Balotaszálláson. A külterületi népsűrűség Zsombón, Szatymazon és Domaszéken a legmagasabb, de a térségi átlagot Bordányban és

20

Forráskúton is meghaladja. A tanyai lakosság aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, amely elsősorban az elvándorlás következménye. Különösen a fiatalok hagyták el a tanyákat. 1990-től azonban újra megjelent a tanyákra való kiköltözés. A szegedi lakosság kiköltözése jellemző, különösen a városhoz közel eső települések tanyáira. Közülük sokan szociális nehézségekkel küzdenek, ami a tanyai problémákat tovább növeli. Sok a tanyán egyedül élő idős ember is. A tanyák elzártsága, ellátási nehézségei és szegénysége miatt a szociális problémák a külterületi népesség körében még erősebben jelentkeznek. A másodrendű állampolgárság érzése máig megmaradt. Ez a sajátos szociokulturális állapot indokolja a tanyai lakosság problémáinak önálló kezelését.

Népesség növekedése A kistérség népességének korábbi, az 1980-as években különösen felgyorsult csökkenése 1990-ben megváltozott. E folyamat szerint a népesség egész térségre vetítve azóta nő, de egyes településeken a csökkenő tendencia nem állt meg. Így Mórahalmon, Ruzsán, Zákányszéken, Üllésen a népesség szembetűnő mértékben, Ásotthalmon és Öttömösön kevésbé látványosan csökken. A népesség növekedése azonban nem a születési-halálozási arány javulása, hanem az odavándorlás következménye. A természetes szaporulat szerint valamennyi településen a népesség országos átlagot meghaladó fogyása a jellemző. Ezt elsősorban az alacsony születési arány okozza.

El- és odavándorlás A népesség csökkenését 1990-et megelőzően az elvándorlás is súlyosbította, melynek elsősorban a kedvezőbb munkalehetőségek és jövedelmi viszonyok, a jobb életkörülmények keresése volt az oka. Korábban ez leginkább Öttömöst és Ruzsát sújtotta, 1997. januári adatok szerint Forráskúton és Mórahalmon jelent problémát. A térség egészét tekintve azonban a jelenlegi tendencia szerint pozitív a vándorlási egyenleg. Ezt főként a Szegedről való kiköltözés alakította ki. Általános tendencia a tanyákra való kiköltözés is. Jellemző tendencia a külföldi állampolgárok tanyavásárlása is, amely a kistérség nyugati részén, Pusztamérgesen, Öttömösön és Ruzsán figyelhető meg, bár a vándorlási mutatóban ritkán jelenik meg.

Kedvezőtlen korösszetétel A születések alacsony száma és a fiatalok korábbi elvándorlása következtében az időskorúak aránya magas, különösen a külterületi népesség esetében. Ezen a megváltozott vándorlási egyenleg sem oldott számottevően. Az elöregedés így a legtöbb településen - és általánosan a tanyavilágban - probléma. Mórahalom, Öttömös és Pusztamérges korstruktúrájuk alapján már elöregedett települések, de elöregedés fenyeget Röszkén, Üllésen és Zákányszéken is. Mindössze Zsombón és Bordányban jellemző a fiatalkorú lakosság magasabb aránya. A munkaképes korú lakónépesség aránya csak Szatymazon, Zsombón és Domaszéken éri el a megyei átlagot, a többi településen és térségi összesítésben is az alatt van.

Magas öngyilkossági arányszám Az öngyilkosságok magas száma valamennyi településen, különösen a tanyai lakosság körében jellemző. Becslések szerint számuk az országos arányhoz képest amúgy is magas megyei átlagot is meghaladja. Országos felmérés tanulságai alapján az öngyilkosságok egyik legfontosabb kiváltó oka az életminőségromlással, alacsony képzettség okozta hátrányokkal összefüggő depressziós tünetegyüttes. A társadalmigazdasági különbségek a depresszió által vezetnek magasabb megbetegedési, és morbiditási rátához. A

21

külterületeken jelenti a legnagyobb problémát és veszélyt az elhagyatottság, a kirekesztettség, a másodrendűség, a kilátástalanság érzése által gerjesztett depresszió és az ezzel összefüggő pszichoszomatikus megbetegedések magas száma.

Romló szociális és egészségügyi helyzet A szociális és egészségügyi problémákkal küszködők aránya magas, a legtöbb településen ennek kezelése jelenti az egyik legnagyobb problémát. Ez részben az időskorúak magas arányából adódik, részben pedig a tanyai lakosság sajátos helyzetéből, amely ellátásukat rendkívül nehézzé teszi. Hozzájárul azonban a tanyai lakosság mentalitása is, amely szerint a tanyai ember sokkal nehezebben, sokkal később kér segítséget. Így az ellátás nehézsége mellett az alacsony igénybevételi hajlandóság is gond. A szociális és egészségügyi problémák kezelése ezért a legtöbb településen kiemelt feladat. Ennek eredményei a mórahalmi szociális tanyaprogram és a Ruzsán felépült új szociális otthon is.

Alacsony iskolai végzettség A térség általános problémája a lakosság alacsony iskolai végzettsége. Jellemzően magas az általános iskolát vagy azt sem végzők aránya, felsőfokú végzettséggel pedig a lakosság csak nagyon kis százaléka rendelkezik. Ez a kedvezőtlen korstruktúrával is összefüggésben van; a fiatalok iskolázottsága ugyanis lényegesen magasabb és javuló tendenciájú. A szaktudás a térségben jellemzően a mezőgazdasághoz kötődik. Ezt erősíti a mórahalmi mezőgazdasági szakiskola és a pusztamérgesi iskola mezőgazdasági szakiskolai része is. Emellett Ásotthalmon erdészeti szakiskola működik, Pusztamérgesen pedig idegenforgalmi szakközépiskolai és általános gimnáziumi képzésre van lehetőség, amely megteremti a differenciáltabb oktatás és szakképzés lehetőségét.

Munkanélküliség A munkanélküliségi ráta kistérségi átlagban 8,9%, amely csupán a regisztrált munkanélküliek arányát jelenti. Legmagasabb ez az érték Zsombón és Ruzsán, legalacsonyabb pedig Forráskúton és Zákányszéken, ugyanakkor az országos adatokhoz hasonlóan a tényleges munkanélküliség ennél lényegesen magasabb. A nem regisztrált munkanélküliek számával együtt ez mintegy 16-20% körül mozoghat. A térségben az elhelyezkedési problémák a pályakezdő fiatalok és az alacsony iskolai végzettségűek körében jelentkeznek nagyobb súllyal. Munkanélkülivé legnagyobb számban az általános iskolai és a szakmunkás végzettségűek válnak, újbóli elhelyezkedésük egyre bizonytalanabb. Magas a jövedelempótló támogatásból élők aránya is. Új munkahelyek alig létesülnek, probléma a korszerű szaktudás hiánya is. Ezt nehezíti, hogy a mezőgazdasághoz kötődő hagyományos gazdálkodói tudás a lakosság nagy része esetében nehezen alakítható át korszerűbb szaktudássá. Ugyanakkor ez a foglalkoztatási problémákat kis mértékben oldja is, mert a mezőgazdaság, mint kiegészítő tevékenység képes pótlólagos munkát és jövedelmet biztosítani az itt lakóknak. Emellett továbbra is jellemző az ingázás, különösen a Szegedhez közel eső településeken.

Humán erőforrás gyengesége Az alacsony iskolai végzettség, az elöregedés, az egyoldalú gazdasági szerkezet, a szociális-, egészségügyi és mentális problémák következtében a humán erőforrás összességében gyenge. Egykori mezőgazdasági szaktudása is lényegesen csökkent. Jellemző tendencia, hogy a termelést ma is elsősorban az idősebb generáció végzi, a korszerű termelési-, technológiai-, piaci módszereket, követelményeket kevésbé ismerve. A fiatalok egyre kisebb hányada válik maga is gazdálkodóvá. Jellemző a fiatalok elvándorlása, amelyet a

22

jobb munkahely és általánosan a jobb életkörülmények reménye indokol. A térségben rendelkezésre áll elegendő és olcsó munkaerő, de a szakképzetlenség akadálya jelentősebb beruházások térségbe vonzásának.

Alacsony jövedelmek A térségben elérhető jövedelmek hagyományosan alacsonyak. Ez szoros összefüggésben van az egyoldalú gazdasági szerkezettel, a mezőgazdaság viszonylag alacsony jövedelmezőségével. Magas a nyugdíjasok és a jövedelempótló támogatásból élők száma. A lakosság jelentős hányada jelenleg a létminimumnak megfelelő kimutatható jövedelemmel rendelkezik, és nem látszik olyan tendencia, hogy a jövőben ez kedvezően változna. Ez visszahat a gazdasági fejlődésre is: önerős beruházásokra a térség csak szerény mértékben képes, az alacsony jövedelmek alacsony fizetőképes keresletet is jelentenek az áruk és a szolgáltatások iránt. Infrastrukturális különbségek Az infrastruktúrafejlesztések következtében az infrastruktúra ellátottság az elmúlt évtizedben valamennyi településen sokat javult. A belterületi és a külterületi infrastruktúra kiépítettsége azonban nagyon eltérő. Míg a belterületen a szilárd burkolatú utak, kerékpárutak, járdák , villamos- gáz- és vízvezetékek, a telefon hálózat, a telekommunikáció, az informatika kiépítése természetes, problémát elsősorban a csatornázottság hiánya, a szennyvíztisztítás és a hulladékkezelés megoldatlansága jelent, addig a külterületen az alapvető infrastruktúra kiépítésének lehetősége is csak igen nehezen biztosítható. Ennek oka a műszaki kivitelezés nehézségei mellett a rendkívül nagy forrásigény.

Változó lakáskörülmények A lakásállomány valamennyi településen növekszik, a növekedés üteme azonban nagyon lassú. Általában a Szegedhez közelebb eső településekre: elsősorban Zsombóra, Domaszékre, Mórahalomra, kisebb mértékben Röszkére, Ásotthalomra és Szatymazra jellemző a nagyobb arányú lakásépítés. Ugyanakkor növekszik a nem lakott lakások száma is, különösen a külterületeken, amely egyrészt az elvándorlás, másrészt a tanyák második otthonként való használatának következménye. A meglévő lakásállomány mérete és komfortfokozata folyamatosan javul. Az infrastrukturális ellátással összefüggésben azonban jelentős az eltérés a belterületi és külterületi lakásállomány komfortfokozata között, a tanyák komfortfokozata ugyanis lényegesen rosszabb. A lakásépítési támogatások mellett a települések komplex infrastrukturális fejlesztése segítheti a jobb minőségű, jobb életkörülményeket biztosító lakásállomány kialakulását, ahol is elsősorban a belterületi tartalékterületek felhasználása, rehabilitációja a célszerű, a belterületi építési területek növelése helyett.

Egyoldalú gazdaság A gazdaság meghatározó ágazata hagyományosan a mezőgazdaság, amely ugyan korábbi kiemelkedő foglalkoztatási szerepéből a rendszerváltozással jelentősen veszített, de a gazdasági szerkezetben továbbra is meghatározó. Öttömösön ipar, feldolgozóipar egyáltalán nincs, de a többi településen is hagyományosan gyenge. A kereskedelem és szolgáltató szektor szintén általánosan gyenge. Kutatás-fejlesztés a térségben nincs, hasonlóan az innovációs folyamatot gerjesztő bázisok is hiányoznak. A kis- és középvállalkozások száma alacsony, különösen Öttömösön és Pusztamérgesen, amelyek közlekedési helyzete is

23

kedvezőtlenebb. A gazdasági szerkezetváltást és diverzifikációt, egyben a foglalkoztatási problémákat térségi szinten is oldhatja a Mórahalmon létesített Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park. Nem szabad elfeledkezni a térségben meglévő, alacsony kihasználtságú ipari, élelmiszeripari létesítmények fejlesztéséről sem.

Gazdasági infrastruktúra hiányosságai A gazdasági szerkezetváltást, a kis- és középvállalkozások megerősödését nehezíti, hogy a pénzügyi szolgáltatások a térség településein csak korlátozott mértékben elérhetők, igénybevételük pedig a gazdálkodó szervezetek számára általánosan nehéz. A gazdasági tanácsadást nyújtó szervezetek közül a Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány Mórahalmon és Ruzsán, a falugazdászok révén a mezőgazdasági szaktanácsadás valamennyi településen jelen van, működésük hatékonysága azonban még javítható.

Mezőgazdasági termelés visszaesése Az országos tendenciához hasonlóan a térségben is felbomlottak, illetve gazdasági társaságokká alakultak a korábbi szövetkezetek, szakszövetkezetek, és általánosan elterjedtek a magángazdaságok. Ezek gazdálkodási színvonala rendkívül heterogén, a birtokok elaprózottsága (többségében 2-5 ha/gazdálkodó), és térbeli széttagoltsága, az eszköz- és tőkehiány, a korszerű termelési ismeretek, szaktudás hiánya, ezekkel összefüggésben a technológiai elmaradás hatékony termelést nem tesz lehetővé. Hiányzik a gazdasági koordináló erő, amely a termelést és az értékesítést is esetlegessé teszi. A piaci lehetőségek szűkülésével mindez a termelés mennyiségi és minőségi visszaesését eredményezte. Gyakoriak a nem művelt, felhagyott parlagterületek is.

Mezőgazdasági értékesítés nehézségei A termelés visszaesése mellett a legsúlyosabb probléma, hogy felbomlottak a hagyományos, a korábbi gazdálkodási struktúrában már kialakult termékpályák. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés kapcsolódása esetleges, bizonytalan. Az élelmiszeripari kapacitás - amely korábban a termékek jelentős részét dolgozta fel - megyei szinten is kihasználatlan. Probléma, hogy a termelés mennyiségében és minőségében csak részben igazodik a piaci igényekhez. A termelési struktúra termék- és fajtaszerkezetben, technológiában, minőségben rendkívül változó, nem egységes. Ebből is következik, hogy a kistermelők kiszolgáltatottsága a felvásárlókkal, a nagykereskedelemmel szemben rendkívül nagy. Hiányzik egy korszerű és nagy befogadóképességű nagybani piac, a piaci információk közvetítése, a termelés hatékony szervezése. Kedvező, hogy ezt felismerve a szövetkezés a kistérségben már megindult. Mórahalmon jól működik az új típusú beszerzési-értékesítési szövetkezet, Öttömösön, Zsombón, Szatymazon és Röszkén pedig elkezdődtek azok a fajta szövetkezeti szerveződések, amelyek alkalmasak lehetnek a termelés integrálására. A Röszke határában működő nagybani virágpiac a vágott virág értékesítését teszi könnyebbé. A megépült ásotthalmi piaccsarnok valószínűleg hozzá fog járulni az értékesítés feltételeinek javulásához, ugyanígy a Szegedre betelepült multinacionális kereskedelmi hipermarketek, amennyiben az élelmiszer, zöldség, gyümölcsáru beszerzésébe beszállítóként a homokháti térségi termelők is be tudnak kapcsolódni.

Informatikai elmaradás, az információáramlás eszközrendszerének hiánya Az informatika a gazdasági és társadalmi fejlődésnek alapvető feltétele és eszköze, a hátrányos helyzetű településeknél pedig a térség- és gazdaságfejlesztés lehetséges ugródeszkája. Az informatika jelentőségét

24

fokozza, hogy a tanyáknak is reális esélyt ad a felzárkózásra, kapcsolataikat, elérhetőségüket lényegesen javíthatja. Emellett a települési, szakági, és térségi kapcsolatokat, információcserét is közvetlenné teszi. A kistérségben - ezt felismerve - kiépült az önkormányzatok közötti számítógépes informatikai rendszer, amely alapját képezi a további települési, illetve térségi szintű komplex (telekommunikációs és informatikai) fejlesztéseknek.

Növekvő társadalmi aktivitás A kistérség legtöbb településén az elmúlt években újra megindult a társadalmi önszerveződés folyamata. Ez elsősorban néhány lelkes ember szervezőmunkájának köszönhető, de általánosan erősödik a társadalmi élet, a közösségi kezdeményezések igénye. Civil szervezetek, egyesületek alakulnak, a régi hagyományokat rendezvények elevenítik fel. Kiemelten fontosak ezek között a fiatalok kezdeményezései, valamint a tanyavilágban élő embereket összefogó, összekötő kapcsolatok újbóli megteremtése. Mindezek erősítik a településhez, a térséghez tartozás tudatát, csökkentik a falusi és tanyai lakosság elszigeteltségét, megteremtik a települések hosszú távú életképességéhez szükséges tevékeny közösségi életet, ezáltal a kistérség fejlődésének egyik legjelentősebb erőforrását adják.

Térségmarketing hiánya A települések és a kistérség adottságainak, lehetőségeinek széleskörű kihasználása hatékony és következetes marketing tevékenységet kíván, amelyet települési és kistérségi szinten is érvényesíteni kell. Ez négy szempontból is fontos, amelyek egyben a térségmarketing célterületeit is jelentik: a befektetők térségbe vonzása, az idegenforgalom, a hazai és külföldi források elnyerése és a helyi lakosság identitástudatának erősítése szempontjából. A közelmúltban kezdődött csak el kistérségben az a fajta marketingszemléletű gondolkodás, ami lehetővé teszi egy átgondolt és összehangolt marketingstratégia felépítését.

Idegenforgalmi lehetőségek A foglalkoztatási

gondokkal, gazdasági

szerkezetváltással

küzdő Homokháti Kistérségben az

idegenforgalomnak, mint kiegészítő jövedelemforrásnak és munkalehetőségnek különösen nagy jelentősége lehet, amellett, hogy az a térség ismertségét és gazdasági növekedését is szolgálja. A kistérség rendelkezik is olyan adottságokkal, amelyek turisztikai vonzerőt jelenthetnek. Ilyen a csöndes falusi környezet, a tanya, a tanyai életmód és gazdálkodás, a lovaglás lehetősége, a termálvíz, az erdők, a vadászat lehetősége, a homoki borkultúra, a természeti környezet, a homoki táj, a tiszta levegő. E vonzerőkre a térség idegenforgalmát hosszú távon építeni lehet. Pusztamérgesen már elindult, és sikereket ért el a falusi-tanyai turizmus szervezése, és lehetőség a többi település számára is.

25

A kistérség erősségeit és gyengeségeit, a fejlődés lehetőségeit és veszélyeit a következő összefoglaló SWOT elemzés tartalmazza:

SWOT ELEMZÉS ERŐSSÉGEK jelentős termálvíz-, kőolaj- és földgázkészletek bevándorlás erősödése, a népesség összességében növekedik piacképes termékstruktúrára épülő termelési hagyományok és munkakultúra tájjellegű termékek, hungaricumok jelenléte intenzív mezőgazdasági kultúrák terjedése tájsajátosságokhoz igazodó tanyai gazdaságok, termelési hagyományok megléte mezőgazdasági integráció kezdeményei léteznek Mórahalmon Agrár-Ipari Park van mezőgazdasági szaktudás javuló infrastruktúra közlekedési kapcsolatok Szeged közelsége, hosszú távú közúti fejlesztések felértékelő hatásai idegenforgalmi vonzerővel bíró táji értékek falusi turizmus elindult a tanyai emberek élni akarása, munkabírása, találékonysága

LEHETŐSÉGEK mezőgazdasági integráció kialakítása, koordináció minőségi termelés termelés-feldolgozás-értékesítés termékpályáinak helyreállítása helyi feldolgozás erősítése piackutatás, marketing révén az értékesítés lehetőségeinek maximális kihasználása exportlehetőségekbe való bekapcsolódás kedvezményes beruházási politikával az ipar, kereskedelem, szolgáltatások erősítése, térségbe vonzása határmentiség alapinfrastruktúra megteremtése idegenforgalmi lehetőségek kihasználása falusi turizmus minőségi és mennyiségi fejlesztése oktatás, képzés, szakképzés erősítése társadalmi aktivitás kapcsolatépítés a gazdasági szféra felé Szegeddel, a környező kistérségekkel és a regionális szerveződésekkel való hatékonyabb együttműködés, a kistérség belső koherenciájának erősítése

GYENGESÉGEK a mezőgazdasági termelést ökológiai problémák nehezítik kedvezőtlen népességi mutatók (elöregedés, csökkenő születésszám) munkanélküliség alacsony iskolai végzettség gazdaság egyoldalúsága, ipar és a szolgáltató szektor alig van jelen mezőgazdasági termelés szétaprózódása, integráció, termeléskoordináció hiányos elaprózott és területileg széttagolt birtokszerkezet mezőgazdasági értékesítés nehézségei, feldolgozóipar megrendülése kis- és középvállalkozások alacsony száma általános tőkehiány, hitelképtelenség információ áramlás gyenge és esetleges külterület infrastrukturális ellátása nagyon nehéz szociális problémák (válások, öngyilkosságok, tanyákon bűnözés)

VESZÉLYEK a homokhátság vízháztartási problémáinak megoldását a kormányzat továbbra is elodázza bizalmatlanság miatt a kialakuló mezőgazdasági szövetkezetek nem tudnak megerősödni és általánossá válni a külföldi befektetések a Dél-alföldi térséget elkerülik a mezőgazdaság hatékony megszervezése nélkül az EU-csatlakozás negatív következményei fokozottan fognak jelentkezni foglalkoztatási lehetőségek nem bővülnek, így a fiatalok nem maradnak a térségben mezőgazdaság jövedelmezősége nem nő, a tőkehiány tartóssá válik tanyák leértékelődése (legszegényebb réteg lakóhelye, bűnözés erősödése) önkormányzatok és gazdasági szféra különállása élesen megmarad

26

A kistérségben jelentkező problémák és adottságok településenként is eltérően jelentkeznek. Ez kistérségen belüli differenciálódást is eredményez, amely szerint adottságaik alapján településcsoportok különíthetők el. Ilyen a kedvező, Szegedhez legközelebbi fekvésű Szatymaz, Domaszék és Röszke, amelyek Szegedhez fűződő társadalmi és gazdasági kapcsolatai rendkívül erősek. Ez fejlődési előnyt, de sok esetben problémát is jelent. Hasonló csoportot alkot az egykori dorozsmai határ négy települése: Bordány, Zsombó, Üllés és Forráskút. Üllés és Forráskút hasonló helyzetét korábbi közös tanácsuk is alátámasztja, Bordányt és Zsombót földrajzi fekvésükből adódó előnyeik kapcsolják össze. Adottságaik tekintetében leginkább egységes Ruzsa, Öttömös és Pusztamérges településhármasa. Kedvezőtlenebb népesedési folyamatok, gyengébb gazdasági mutatók jellemzik őket, amelyek zártabb közlekedési helyzetükből, részleges elszigeteltségükből adódnak. A három település közül Ruzsa rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik mikrocentrum szerepkör betöltésére - elsősorban a szociális és egészségügyi ellátás területén. Zákányszék, Mórahalom és Ásotthalom sajátos adottságaik miatt igazán egyetlen csoportba sem sorolhatók. Mórahalmot városi rangja, szélesebb körű ellátási funkciói, fejlődő térségi központ szerepe különbözteti meg. Ásotthalom kiterjedt, a térség legnagyobb tanyavilágával rendelkezik. Népességi jellemzőiben Ruzsához, Pusztamérgeshez, Öttömöshöz közelít, adottságai azonban elkülönítik. Zákányszék földrajzi fekvésében, társadalmi és gazdasági jellemzőiben szinte a kistérség átlagát jeleníti meg, kedvező és kedvezőtlen tendenciákkal, adottságokkal egyaránt. A legfontosabb problémákat, településenként, ökológiai, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból részletezve, településenként a 2/a,b,c,d táblázatok mutatják be.

27

5. A KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE A Homokháti Kistérség jövőképét a külső feltételek alakulásának és a térség adottságainak figyelembe vételével fogalmaztuk meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban felvázolt jövőkép a kistérséget úgy tekinti, mint a településrendszer meghatározó szintjét, az egyes települések közötti többirányú munkamegosztás színterét. Ez a kistérségi együttműködés hosszú távú létét igazolja. A kistérség fejlődése ugyanakkor az általános gazdasági és társadalmi átalakulási trendektől függ. Ennek megítélése a kistérségi területfejlesztési koncepció által átfogott 15 éves időszakra (1998-2013) éppen a folyamatos változás miatt rendkívül nehéz, és mindenféleképpen többesélyes. Legvalószínűbb azonban az ún. ―realistán optimista‖ megközelítés. Ez országos szinten a megindult gazdasági növekedés folytatódását, az ezredfordulót követő felgyorsulását, majd lassulásával a stabil növekedés állandósuló szintjét jelenti. A piacgazdaság kiépülése, a gazdasági szerkezetváltás, a demokratikus gyakorlat terjedése folytatódik, Magyarország része lesz az Európai Uniónak. Megteremtődnek tehát azok a feltételek, amelyek újra lehetővé teszik Magyarország felzárkózását a gazdaságilag fejlett országokhoz. Ez azonban csak hosszabb távon (további 20-30 év) lehetséges. Magyarország, azon belül pedig a Dél-alföld és Csongrád megye Európa fejlett térségeihez képest még évtizedekig félperiférikus helyzetben marad. E folyamatok kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb alakulása alapján a kistérség jövőjének lehetséges forgatókönyveit három változatban, a térségek fejlődési affinitása szerint foglaltuk össze: A változat: Hosszú távú, dinamikus fejlődés amelynek optimista megközelítése valamennyi növekedési - fejlődési tényező esetében erőteljes javulást feltételez. E fejlődési pályának egy önerőből is fejlődni képes kistérség esetében van realitása. B változat: Helyreálló, kiegyenlített fejlődés amelynek közepesen optimista megközelítése a növekedési - fejlődési tényezők visszafogottabb, de folyamatos javulását feltételezi. Eszerint a kistérség belső adottságai alapján képes a fejlődésre, de ahhoz külső támogatás is szükséges. C változat: Fejlődési lemaradás, perifériális helyzet amelynek pesszimista megközelítése szerint a kistérség jelenlegi helyzete számottevően nem javítható. E fejlődési pálya belső adottságai tekintetében önerőből fejlődni nem képes térséget feltételez, amelynek fejlesztése csak jelentős külső segítséggel lehetséges. E három változat részletes kidolgozásánál a következő tényezőket vettük figyelembe: 1. gazdasági szerkezetváltás, 2. mezőgazdaság versenyképessége, 3. gazdaság térszervezete, 4. népesség mutatói, 5. humán erőforrás, 6. foglalkoztatás, 7. infrastruktúra, 8. környezeti állapot, 9. regionális autonómia, 10. fejlődési affinitás. 28

Eszerint a kistérség fejlődésének lehetséges forgatókönyvei a következők:

A kistérség fejlődésének lehetséges forgatókönyvei az 1998-2013 közötti 15 éves időszakra Hosszú távú, dinamikus fejlődés

Helyreálló, kiegyenlített fejlődés

Fejlődési lemaradás, perifériális helyzet

1. Gazdasági növekedés és gazdasági szerkezetváltás, befektetések és beruházások, munkahelyteremtés, ipar, kereskedelem és szolgáltatások megerősödése, élelmiszer-gazdaság potenciáljának maximális kihasználása.

1. Lassú gazdasági növekedés, elhúzódó gazdasági szerkezetváltás, kevés és koncentrált befektetések, az ipar, valamint a kereskedelmiés szolgáltatási szektor gyenge bővülése, élelmiszeripar jelentős erősödése.

1. Stagnálás, a gazdasági szerkezet számottevő változása nélkül, a mezőgazdaság mellett más gazdasági ágak nem tudnak megerősödni, az élelmiszeripar továbbra is alacsony kapacitás kihasználással működik.

2. Az EU piaci követelményeinek is megfelelő, nemzetközileg is versenyképes mezőgazdasági termék-szerkezet, minőségi tömegtermelés, korszerű technológia, gazdaságok jó technikai felszereltsége, integráció és szövetkezések, helyreállt termékpályák, biztos értékesítési lehetőségek, árutőzsde, jövedelmező termelés.

2. Versenyképes termékszerkezet egységes minőséggel és nagy mennyiséggel, de kevés számú jól felszerelt és jövedelmező gazdaság, laza szövetkezések, korszerűsödő technológia és géppark, részben helyreállt termékpályák, javuló értékesítési hálózat biztosabb fel-vásárlás.

2. Esetleges termékszerkezet, minőségi termelés nem alakul ki, gazdaságok túlnyomó többsége elmaradott technikai-technológiai színvonalon, anyagi problémákkal küszködve termel, további integrációk nem jönnek létre, a felvásárlás uralkodó szerepe megmarad, a mezőgazdaság jövedelmezősége nem javul.

3. Hatékony részvétel a regionális gazdaság hálózatában, közvetlen nemzetközi kapcsolatokkal, beszállítói, ipari és logisztikai szereppel.

3. Bekapcsolódás a regionális gazdasági hálózatba néhány markáns kapcsolattal, közvetlen nemzetközi kapcsolódás nélkül, de erősödő helyi gazdasággal.

3. A gazdasági egyoldalúság, a perifériális helyzet a gazdaság kiépülő hálózatos kapcsolatrendszerébe való bekapcsolódást nem teszi lehetővé, a helyi gazdaság erőtlen marad.

4. A természetes népszaporulat kevésbé látványos csökkenése, a születésszám enyhe emelkedése, a halálozási arány javulása, valamennyi településen az odavándorlás lesz meghatározó.

4. A természetes népszaporulat csökkenése, de a fiatalok és az aktív korú lakosság arányának növekedése, állandósuló odavándorlás, fiatalok elvándorlása megáll.

4. A természetes népszaporulat további erőteljes csökkenése, népesség elöregedése, fiatalok elvándorlása a Szegedhez közeli településekre a távolabbi településekről.

5. Szakképzett, nyelveket beszélő fiatalok, felsőfokú végzettségűek és érettségizettek nagyobb aránya, a népesség egységesen javuló szociális és egészségügyi helyzete, felzárkózó külterület.

5. A magasabb iskolai végzettségű fiatalok nagyobb aránya, korszerűbb szaktudás, szociális és egészségügyi helyzet nem romlik, a külterületi népesség helyzete közelíti a belterületi lakosokét.

5. A munkaerő olcsó, de nem képzett, korszerű szaktudás alig van, az iskolai végzettség szerkezete nem javul, a lakosság szociális és egészségügyi helyzete romlik, a külterületi lakosság problémái erősödnek.

29

6. Alacsony munkanélküliség, munkahelyteremtő beruházások, fiatalok helyben is el tudnak helyezkedni, ingázás.

6. Megyei átlag körüli munkanélküliség, tartós munkanélküliek száma nem csökken, de a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei javulnak, helyi munkalehetőségek, az ingázás meghatározó marad.

6. Magas munkanélküliség, tartós munkanélküliség állandósulása, új munkahelyek alig létesülnek, helyi foglalkoztatás keresztmetszete nem bővül.

7. Nagytérségi közlekedési tengelyek (M5-ös, M43-as, déli autópálya, S9-es út) kiépülése, ásott-halmi határátkelőhely megnyitása, alapinfrastruktúra kiépülése, külterületi infrastruktúra jelentős javulása, fejlett telekommunikáció és informatika.

7. M5-ös autópálya megépülése a K-Ny-i összekötő elemek nélkül, ásotthalmi határátkelőhely megnyitása, települési közlekedési és kommunális infrastruktúra kiépülése a külterület hátrányainak mérséklésével, fejlődő telekommunikáció, széles körben használt informatika.

7. M5-ös autópálya megépülése a közlekedési infrastruktúra többi elemének változatlanul maradásával, javuló infrastrukturális ellátás, külterület infrastrukturális hiányai nem csökkennek, telekommunikáció szerepe nem nő, gyenge informatikai fejlődés.

8. Táji adottságokhoz alkalmazkodó területhasználat, erdősítés, zöldfolyosó hálózat térségi elemeinek kialakítása, talaj vízháztartási problémáinak megoldása, hatékony környezet- és természetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra teljes kiépülése, környezeti potenciál megőrzése, környezeti minőség javulása, általánossá váló környezeti szemlélet.

8. Területhasználat táji adottságokhoz történő fokozatos illesztése, növekvő erdősítés, zöldfolyosó hálózat részleges kialakítása, talaj vízháztartási problémáinak részleges megoldása, aktív környezet- és természetvédelem, javuló környezeti infrastruktúra, környezeti szemlélet erősödése.

8. Területhasználat esetleges és nehezen irányítható, számottevő erdősítés nem történik, zöldfolyosó hálózat csak kezdeményében alakul ki, talaj vízháztartási problémái nem csökkennek, környezet- és természetvédelem szempontja erősödik, környezeti szemlélet gyenge.

9. Decentralizált regionális politika, kistérség kategóriájának felértékelődése, meghatározó szerep a megyei és regionális döntésekben, területés vidékfejlesztési források jelentős növekedése, hatékony forráskoordináció, EU-forrásokhoz való hozzájutás.

9. Decentralizált regionális politika a kistérségek fontos szerepével, szorosabb kistérségi együttműködés, hatékony közreműködés a megyei és regionális döntésekben, növekvő területés vidékfejlesztési források, forráskoordináció, EUforrásokhoz való hozzájutás.

9. Gyenge regionális politika, erőtlen megye, erőtlen régió, kistérségi szerveződések gyengesége, formális szerep a megyei és regionális döntésekben, terület- és vidékfejlesztési források látványosan nem növekednek, források széttagoltsága megmarad, EU-forrásokhoz való hozzájutás.

10. Belső adottságai alapján fejlődőképes, jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező, dinamikusan fejlődő kistérség, önálló fejlesztési politikával, hatékony érdekérvényesítéssel, profi menedzsmenttel és szakembergárdával, célorientált támogatások. felhasználásával, mintaprogramokkal, önállóan szervezett programokkal és projektekkel.

10. Belső adottságai alapján csak részben fejlődőképes kistérség, a fejlesztési potenciálok tudatos feltárásával és kiaknázásával, fokozott érdekérvényesítéssel, jelentős külső források és szakmai segítség igénybevételével, más térségekre és központokra támaszkodással, koordinált fejlesztéssel, önálló menedzsmenttel.

10. Belső adottságai alapján önmagában nem fejlődőképes kistérség, negatív vagy gyenge fejlesztési potenciállal, erős társadalmi és gazdasági problémákkal, jelentős, de csak külső forrásokkal, külső szakemberekkel, szociális intézkedésekkel.

30

A Homokháti Kistérség számára a legkedvezőbb, az óhajtott jövőkép feltétlenül az az optimista megközelítés, amely a kistérség gazdasági és társadalmi értelemben vett felzárkózását viszonylag rövid időn belül lehetővé tenné, amely önmagában is dinamikusan fejlődni képes kistérséget jelenít meg. Az adottságai alapján azonban egyértelműen a közepesen optimista változat a legvalószínűbb, amely a kistérség belső potenciáljára építve, de megyei és regionális keretbe illeszkedve, külső támogatás révén a lassabb, de fenntartható és kiegyenlített fejlődést feltételez. A harmadik változat pesszimista megközelítése, mint lehetséges jövő természetesen lehetőség, de annak, hogy mindenben állandósul az elmaradás, hogy a kistérség fejlesztési potenciáljait kihasználni egyáltalán ne legyen képes, nagyon kevés az esélye. Ennek alapján, elsősorban a kiegyenlített fejlődés forgatókönyvére építve, de a másik két lehetséges jövő esélyére is tekintettel a Homokháti Kistérség kívánatos jövőképe az alábbiakban fogalmazható meg:

A Homokháti Kistérség tudatos fejlesztésével, a térség adottságainak ésszerű kihasználásával olyan kistérségi és települési környezet biztosítása, amely a megye, a régió és az ország fejlődési pályái mentén megteremti azt a folyamatosan megújulni képes, népességmegtartó képességgel és ―képességmegtartó népességgel‖ is rendelkező homokháti térséget, amely: egységesen illeszkedik a regionális térszerkezetbe életképes, javuló életfeltételeket, egészséges életkörülményeket biztosító településekből áll térségi szinten kiegyenlített és többszektorú gazdasági fejlődés jellemzi fejlett, az embereknek biztos megélhetést nyújtó mezőgazdasággal és arra épülő vertikummal bír szociokulturális állapotában, társadalmi struktúrájában, demográfiai jellemzőiben és intézményi ellátottságában a fejlettebb térségekhez viszonyított hátrányai jelentősen mérséklődtek társadalmi aktivitás és erős civil szektor jellemzi a fenntartható fejlődés elvei szerint, kiegyensúlyozott térhasználattal a természeti környezet minőségét megőrzi és javítja.

31

6.

A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS CÉLJAI

A kistérségi fejlesztés kiindulópontja az a jövőkép és adottságok alapján megfogalmazott stratégiai küldetés, amelyet a kistérség együttműködő önkormányzatai e koncepció megalkotásával maga elé tűznek:

"Célunk az itt élők megélhetésének és életkörülményeinek hosszú távú biztosítása és javítása." E küldetést pedig az alábbiak szellemében kívánják megvalósítani:

“Nem azért vagyunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit tegyenek, hanem azért, hogy segítsünk nekik azt tenni, amit akarnak” (Ernesto Sirolli) Ez a küldetés a kistérségi területfejlesztési koncepció legfontosabb üzenete. Ennek nyomán, ennek végrehajtására építethető fel a térségi területfejlesztési politika, amely a küldetésben megfogalmazott stratégiai cél keretébe illeszkedve négyszintű tervezést és végrehajtást jelent:

STRATÉGIAI TERÜLETEK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK FEJLESZTÉSI CÉLOK FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

A STRATÉGIAI TERÜLETEK jelölik ki a kistérségi fejlesztés keretét. Ezek azok az átfogó, stratégiai fontosságú célok, illetve adottságok és feltételek, amelyek hosszú távon meghatározzák a fejlesztés lehetőségeit és eredményét is: Rugalmas gazdasági szerkezet és magas színvonalú humán erőforrás versenyképes és sokoldalú gazdaság, valamint a humán erőforrás és infrastruktúra helyzete Infrastrukturális háttér és fenntartható, kiegyensúlyozott környezeti gazdálkodás a térségi közlekedési infrastruktúra és a települési kommunális infrastruktúra állapota, valamint a fenntarthatóság elveinek alkalmazása az épített és természeti környezet összhangja érdekében Térségi identitás és kapcsolatrendszer a településhez, a térséghez tartozás tudata és szemlélete, valamint a térség fejlődését is meghatározó gazdasági - társadalmi kapcsolatok 32

E stratégiai területek alapján határozhatók meg a FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK, amelyek a kistérségi fejlesztés átfogó céljait jelenítik meg. Közöttük rangsort nem érdemes állítani, mert mindegyik prioritás egyenrangú, a kistérség fejlődése szempontjából ugyanolyan fontossággal bír. E prioritások egymást feltételezik és kölcsönösen kiegészítik, és ez a sokoldalú összefüggés jellemzi a stratégiai területekkel való kapcsolatukat is. E fejlesztési prioritások a következők:

STRATÉGIAI TERÜLETEK

FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK

Rugalmas gazdasági szerkezet és magas színvonalú humán erőforrás

Mezőgazdaság versenyképességének erősítése

Infrastrukturális háttér és fenntartható, kiegyensúlyozott környezeti gazdálkodás

Közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlesztése Természeti erőforrások kiegyensúlyozott használata, környezeti minőség javítása

Térségi identitás kapcsolatrendszer

Helyi sajátosságok erősítése, térségmarketing Külső és belső térségi kapcsolatok erősítése

és

Rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása Humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése

Mezőgazdaság versenyképességének erősítése amely szerint a mezőgazdaság a kistérség hagyományos, kialakult termelési kultúrával rendelkező, a jövőben is meghatározó gazdasági ágazata. Fejlesztése versenyképességének megerősítését jelenti, amely alkalmassá teszi a belföldi és a külpiaci értékesítés lehetőségeinek kihasználására egyaránt. Ennek eszközei a termelési integrációk kialakítása, a termelés összehangolása, a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztése, a termék- és fajtaszerkezet piaci igényekhez való igazítása és bővítése, a gyümölcs- és szőlőültetvények felújítása, birtokviszonyok rendezése, a felhagyott parlagterületek újbóli művelésbe vonása, a termelés-feldolgozás-értékesítés vertikumának helyreállítása, a tárolás, raktározás feltételeinek javítása, az öntözés feltételeinek megteremtése, az értékesítési volumen növelése, a termelés technológiai korszerűsítése, tőkehiányának oldása. Ez hatékony agrármarketinget, piacszervezést, a termőtájra sajátosan jellemző termékek és termelési kultúra erősítését, korszerű szaktudást, széleskörű szaktanácsadást, fejlett informatikát, vállalkozásfejlesztést feltételez. Rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása amely szerint a hosszú távú gazdasági növekedéshez és stabilitáshoz a mezőgazdaság fejlesztése nem elegendő, a kiegyenlített gazdasági fejlődés gazdasági szerkezetváltást, azáltal diverzifikált, 33

több lábon álló gazdaságot igényel. Ez jelenti a kis- és középvállalkozások létrejöttének és megerősödésének támogatását, a befektetések és beruházások ösztönzését - különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra-, az ipar - különösen a térségben megtermelt mezőgazdasági termékeket feldolgozni képes élelmiszeripar-, a kereskedelem és a tercier szektor erősítését, termelési integrációk kialakítását, a termékspektrum szélesítését, az innováció ösztönzését és gyakorlati alkalmazásának támogatását, a gazdasági fejlődés eszköz- és intézményrendszerének javítását, a vállalkozások forráshoz jutásának támogatását, a gazdasági infrastruktúra fejlesztését. Mindez vállalkozóbarát és befektetéseket ösztönző önkormányzati politikát, tudatos marketinget, a szakképzés fejlesztését, szaktanácsadást, informatikai és infrastrukturális fejlesztést, vállalkozási inkubációt, széleskörű partneri együttműködést igényel. Humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése amely szerint a társadalmi feltételek javítása nélkül a gazdasági fejlődés sem lehetséges. Szükséges a népesedési folyamatok kedvezőtlen tendenciájának mérséklése, a fiatalok elvándorlásának megállítása, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkanélküliség csökkentése, a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási-művelődési és kulturális ellátásának fejlesztése, intézményi feltételeinek javítása, a szakképzés fejlesztése, az átképzések és a korszerű szaktudás megszerzésének biztosítása, az iskolai végzettség javítása, a nyelvtudás erősítése, a tanyai lakosság életkörülményeinek javítása, a szociális feszültségek és mentális problémák csökkentése, a társadalmi tudat- és szemléletformálás, a társadalmi és közösségi kezdeményezések, civil és ifjúsági szervezetek felkarolása, a kulturális élet élénkítése, a sporttevékenység, különösen a szabadidő-sport támogatása, lehetőségeinek magas színvonalú megteremtése, valamint a közbiztonság javítása. Közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlesztése amely szerint a gazdasági fejlődéshez és az emberi életkörülmények javításához egyaránt szükséges a kor színvonalának megfelelő infrastrukturális feltételek megteremtése. Ennek érdekében szorgalmazni kell a kistérség elérhetőségét alapvetően meghatározó közlekedési infrastruktúra (M5-ös, M43-as, déli autópálya vagy az M9-es gyorsforgalmi út, ruzsai összekötő út, Budapest-Kelebia-Beograd vasútvonal rekonstrukciója, duplavágányosítás, RO-LA terminál létesítése Kelebián, ásotthalmi határátkelőhely) kiépítését. Valamennyi településen fejleszteni szükséges a kommunális infrastruktúrát, így a villamos vezeték-, a gáz-, víz- és csatorna-, szennyvízhálózatot valamint a hulladékkezelést. Komplex tanyaprogram keretében meg kell oldani a külterületek infrastrukturális ellátását, különös tekintettel a külterületi utak karbantartására és az ivóvíz biztosítására. Emellett hangsúlyt kell helyezni a telekommunikáció és az informatika lehetőségeinek kihasználására is, teleházak és működő kistérségi információs rendszer kiépítésével. Alapvető cél a lakásállomány minőségi javulásának elősegítése. Új lakások építésénél előnyben kell részesíteni a belterületi tartalékterületeket, az építési területek növelését a termelőföld 34

védelmére vonatkozó szabályokkal összhangban szükséges végezni. Természeti erőforrások kiegyensúlyozott használata amely a fenntartható fejlődés elvei szerint a tájsajátosságokhoz igazodó területhasználatot, annak keretében a zöldfolyosó hálózat térségi kialakítását, mezővédő erdősávok telepítését, átgondolt erdősítést, speciális tanyai gazdálkodást, racionális földhasznosítást (ültetvénytelepítés, rossz minőségű szántók gyepesítése, optimálisművelési ág szerkezet kialakítása) jelent. Szükséges a talaj vízháztartási problémáinak megoldása, a talajvízszín-süllyedés megállítása, a belvíz okozta károk enyhítése, a vízbázisok védelme, a termálvízkészlet hasznosítása, a víztározásra alkalmas tavak (pl.: Kelebiai halastavak) csatornák (pl.: Körös-éri főcsatorna) holtág (a Holt Tisza Röszkénél) funkciójának megőrzése, rehabilitációjának, hasznosítási alternatíváinak kidolgozása is. Az érintetlen, határ menti területeken az eredeti tájszerkezet megőrzése, védettségének fokozása kiemelt feladat. A természeti környezet kiegyensúlyozott használatával biztosítani kell a környezeti potenciál megóvását, a környezeti minőség javítását. Ez integrált környezetgazdálkodást, a környezeti infrastruktúra (csatornázás, szennyvíztisztítás, hulladékelhelyezés és kezelés) fejlesztését, a természeti és az épített környezet védelmét, a települési és gazdasági fejlődés kedvezőtlen környezeti hatásainak megelőzését, ellenőrzését és mérséklését, a környezeti szemlélet tudatos kialakítását és terjesztését feltételezi. Helyi sajátosságok erősítése, térségmarketing amely szerint a társadalmi és gazdasági felemelkedés alapfeltétele a térség gazdálkodási és társadalmi, közösségi hagyományainak megőrzése. Ez jelenti a tanyás településforma funkcióváltást elősegítő fenntartását, a tanyai gazdálkodás megőrzését, a homoki gazdálkodási kultúra értékeinek és tájsajátosságainak megőrzését, a tájjellegű egyedi termékek erősítését, az idegenforgalom és falusi turizmus lehetőségeinek kihasználását, ahhoz kapcsolódóan a szakképzést és a szemléletformálást, a kulturális értékek őrzését, társadalmi és gazdasági hagyományok ápolását. Ennek hatékony eszköze a tudatos térségmarketing, azzal összefüggésben a településhez és térséghez tartozás tudatának erősítése, a közösségi kezdeményezések támogatása, kulturális események szervezése és felkarolása. A kistérség olyan "áru", amelyet nap, mint nap értékesíteni kell a "piacon" az erőforrások megszerzése, a vállalkozások megnyerése, a megkülönböztetett figyelem fenntartása és a helyi lakosság lokálpatriotizmusának erősítése érdekében. Az átgondolt térségmarketing alkalmazása a terület fejlődésének gyorsító tényezője lehet. Külső és belső térségi kapcsolatok erősítése amely szerint a hatékony kistérségi fejlesztés csak széleskörű partnerkapcsolatok kialakításával és fenntartásával képzelhető el. Ennek keretében szorosabbá és tartalmasabbá kell tenni az önkormányzatok kistérségi együttműködését, és erősíteni kell a kistérségen belüli társadalmi gazdasági és települési kapcsolatokat. Hatékonyabb együttműködés szükséges Szeged városával, tevékenyen kell részt venni a terület- és vidékfejlesztés decentralizált intézményeiben, a megyei 35

területfejlesztési tanácsban és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban, az önkormányzatok és kistérségek önszerveződő együttműködéseiben, együttműködés szükséges a Csongrád és BácsKiskun Megyei Önkormányzattal, és kapcsolatokat kell fejleszteni a szomszédos kistérségekkel is. A Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió keretében ki kell használni a közvetlen nemzetközi együttműködés lehetőségeit és a határmenti fekvés előnyeit, az EU finanszírozási forrásainak elnyeréséhez további nemzetközi kapcsolatokat szükséges kiépíteni, nyugat és kelet felé egyaránt. Az önkormányzatok és a gazdasági szféra kapcsolatait javítani és bővíteni szükséges, rendszeres együttműködés kell a gazdasági kamarákkal, a szakágazati szervezetekkel, valamint erősíteni kell a helyi gazdaság nemzetközi kapcsolatait. Ugyanilyen fontos a civil szférával, a civil szervezetekkel való kapcsolatok erősítése, a társadalmi kapcsolatok támogatása is.

E prioritások alapján fogalmazhatók meg a KISTÉRSÉG STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLJAI, amelyeket prioritásonként, a fontosság és a megvalósíthatóság sorrendjében érdemes rangsorolni. A rangsort a programok kidolgozásánál és végrehajtásánál következetesen érvényesíteni és követni célszerű. A célok egyben már a kistérségi programok, illetve programjavaslatok összefoglaló keretéül szolgálnak, azok megfogalmazását és végrehajtását közvetlenül előkészítik. E célokat - a stratégiai területeket és a fejlesztési prioritásokat is tartalmazó kibontásban - a következő táblázat mutatja be:

36

3. táblázat

A Homokháti Kistérség stratégiai fejlesztési céljai RUGALMAS GAZDASÁGI SZERKEZET ÉS MAGAS SZÍNVONALÚ HUMÁN ERŐFORRÁS Mezőgazdaság versenyképességének erősítése

Rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása

Humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése

INFRASTRUKTURÁLIS HÁTTÉR ÉS FENNTARTHATÓ, KIEGYENSÚLYOZOTT KÖRNYEZETI GAZDÁLKODÁS Közlekedési és Természeti erőforkommunális rások kiegyenlített infrastruktúra használata, fejlesztése környezeti minőség javítása

TÉRSÉGI IDENTITÁS ÉS KAPCSOLATRENDSZER

Helyi sajátosságok erősítése, térségmarketing

1. Mezőgazdasági termelés minőségi fejlesztése, piacképes termelési struktúra kialakítása 2. Új típusú szövetkezetek kialakítása, termelői integráció ösztönzése

1. Befektetések, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, térségbe vonzása 2. Helyi élelmiszer-ipar erősítése, egyéb iparfejlesztés ösztönzése

1. Oktatás, képzés, szakképzés fejlesztése, művelődési, kulturális kapcsolatok bővítése

1. Közlekedési kapcsolatok javítása

1. Ökológiai stabilitást szolgáló terület-használat kialakítása

2. Lakosság egészségügyi, szociális problémáinak mérséklése

3. Mezőgazdasági termékpályák helyreállítása

3. Tercier szektor erősítése

3. Tanyai lakosság problémáinak kezelése

2. Műszaki infrastruktúra fejlesztése, energiafelhasználás racionalizálása 3. Hulladékgazdálkodás fejlesztése

2. Talaj vízháztartási 2. Tanyai településproblémáinak meg-oldása, forma megőrzése, vízbázisok védelme tanyák funkcióváltásának elősegítése 3. Tájsajátosságokhoz 3. Idegenforgalom alkalmazkodó lehetőségeinek kimezőgazdasági termelés használása, minőségi kialakítása fejlesztése

4. Technológiai, technikai fejlesztés elősegítése

4. Kis- és középvállalkozások támogatása

4. Települési közigazgatás hatékonyságának növelése, kistérségi menedzsment erősítése 5. Közbiztonság javítás

4. Informatika és telekommunikáció fejlesztése

4. Környezetvédelem működési hátterének megteremtése

5. Innováció erősítése tudás- és technológiatranszfer elősegítése

1. Térség- és településmarketing kialakítása

Térségi kapcsolatok erősítése 1. Kistérségen belüli kapcsolatok és együttműködés erősítése 2. A kistérség külső kapcsolatainak bővítése

3. Határmenti és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének elősegítése

4. Hagyományok, kulturális örökség ápolása

37

7. Javaslat fejlesztési programokra

A stratégiai területek, a fejlesztési prioritások és a hosszú távú fejlesztési célok alapján előzetesen megfogalmazhatók azok a PROGRAMJAVASLATOK, amelyek alapul fognak szolgálni a végleges kistérségi területfejlesztési program kidolgozásához. Eszerint valamennyi fejlesztési célhoz több javasolt program vagy programelem kapcsolódik, amelyek együttesen körvonalazzák a megvalósítás tartalmát és feltételeit. A prioritások és célok egymással összefüggő rendszere indokolja, hogy egyes programelemek több célnál is szerepelnek, végrehajtásuk ugyanis több szempontból is kapcsolódik. Ennek megfelelően a végleges program kidolgozása is komplex megközelítést igényel. Abban a programok és programelemek kapcsolatát, ütemezését, a megvalósítás személyi, anyagi, tárgyi és dologi feltételeit egyértelműen rögzíteni szükséges.

A programjavaslatokat a következő táblázatok mutatják be:

38

5/a. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE 1. Mezőgazdasági termelés minőségi fejlesztése, piacképes termelési struktúra kialakítása

2. Új típusú szövetkezetek kialakítása, termelői integráció ösztönzése

3. Mezőgazdasági termékpályák helyreállítása

4. Technológiai, technikai fejlesztés elősegítése

A mezőgazdasági termelés minőségi Új típusú szövetkezetek fejlesztése, Mezőgazdasági termelés- Technológiai fejlesztési program fejlesztése, egységes és piacképes logisztikai szerepkörük erősítése beszerzés-értékesítés vertikális (termesztés és tartástechnológia, minőség biztosítása, szabványosítás. kapcsolatainak megteremtése öntözés, gépesítés, stb) Piacképes termelési struktúra és Mezőgazdasági vállalkozások, Elsődleges feldolgozás birtokszerkezet kialakítása, termelés családi gazdaságok erősítése, feltételeinek megteremtése, a mennyiségi fejlesztése összefogásuk ösztönzése térségben megtermelt termékek helyben történő feldolgozásának elősegítése Biotermesztési program

Mezőgazdasági jellegű szakképzés, Értékesítési kapcsolatok bővítése, Szállítmányozás és logisztikai továbbképzés, gazdaképzés helyi termékek piacra jutásának problémák megoldása segítése

Fajtaválaszték bővítése, rezisztens Mezőgazdasági fajok elterjesztésének ösztönzése, agrárinformatikai tájjellegű egyedi termékek megerősítése szerepének növelése Szaktanácsadói szaktanácsadás fejlesztése

Tárolás, raktározás feltételeinek megteremtése (hűtőházak, terménytárolók, raktár, csomagolástechnika,

tájékoztatás, Agrármarketing rendszer alkalmazása

eszközeinek Megyei, és országos mezőgazdasági kutatóintézetek K+F eredményeinek terjesztése, alkalmazása

hálózat,

39

40

5/b. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai RUGALMAS ÉS SOKRÉTŰ GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA 1. Befektetések, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, térségbe vonzása

2. Helyi élelmiszeripar erősítése, egyéb iparfejlesztés ösztönzése

3. Tercier szektor erősítése

4. Kis és középvállalkozások támogatása

Homokháti Térségi Agrár- Homokháti Térségi Agrár- Térségi logisztikai Vállalkozásfejlesztés, Ipari Park Ipari Park központ az ipari park vállalkozói inkubáció bázisán, RO-LA terminál Kelebia térségében

5. Innováció, tudás- és technológia-transzfer elősegítése Térségi Agrár-Ipari Park technológiai és innovációs centrum

Összehangolt vállalkozó- Élelmiszeripari Pénzügyi és üzleti barát térségi önkormányzati beruházások ösztönzése, szolgáltatói, tanácsadói intézkedéscsomag meglévő élelmiszeripari rendszer bővítése kapacitások kihasználása

Gazdasági infrastruktúra Biotechnológiai fejlesztése (önkormányzat, eredmények felhasználása kamarák, térségi fejlesztő szervezetek, és vállalkozásfejlesztési alapítvány)

Munkahelyteremtési Mezőgazdasági program, munkahelyteremtő feldolgozottsági beruházások ösztönzése növelése

Beszállítói kapcsolatok kiépítése, a Homokháti Térségi Agrár-Ipari Park beszállítói hálózatának megteremtése

Befektetésösztönző térség- Minőségbiztosítás és településmarketing

termékek Szálláshely kialakítás, fokának fejlesztés, idegenforgalmi célú beruházások ösztönzése

Kapcsolat a felsőoktatási, és kutató intézetekkel, szakképzés, szaktanácsadás rugalmas bővítése

Vállalkozók forráshoz jutásának segítése, tájékoztatás

Térségi logisztikai központ 41

az ipari park bázisán

5/c. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai

1. Oktatás, képzés, szakképzés fejlesztése, művelődési, kulturális kapcsolatok bővítése

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, SZELLEMI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSE 2. 3. 4. Lakosság egészségügyi, Tanyai lakosság Települési közigazgatás szociális problémáinak problémáinak kezelése hatékonyságának mérséklése növelése, kistérségi menedzsment erősítése

Az oktatás informatikai fejlesztése

technikai, Tanya+falugondnok rendszer Tanyai szociális háló, Térségi menedzsment hátterének fenntartása, fejlesztése ellátórendszer fenntartása erősítése, a biztonságos működés feltételeinek megteremtése Művelődési, oktatási, nevelési, Családsegítő, szociális, házi Tanya+falugondnok rendszer Kistérségi informatikai sport és ifjúsági célú ápoló és házi gondozó fenntartása, fejlesztése rendszer fejlesztése, intézményfejlesztés szolgálatok hálózatának működtetése kiépítése, fenntartása Teleház fejlesztés Egészségügyi és szociális Külterületi infrastruktúra Közigazgatási szakemberek intézményfejlesztés fejlesztése képzése, továbbképzése, tapasztalatcserék elősegítése Gyermek - Ifjúsági és Sport Mentálhigiénés és Egykori tanyai iskolák program egészségügyi megelőző, szűrő hasznosítása, tanyai gyerekek program iskolába járásának támogatása Pályaválasztási és pályaorien- Rehabilitációs program Külterületi rendezési tervek tációs tanácsadás fejlesztése készítése

5. Közbiztonság javítása

Riasztási központok

Civil szervezetek erősítése polgárőrség szervezése, működésük összehangolása Tanyai közbiztonság javítása Határőrizet erősítése

Szakképzés, felnőttképzés, Közmunka programok átképzés, nyelvi képzések

42

ösztönzése Civil szervezetek erősítése

5/d. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai KÖZLEKEDÉSI ÉS KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 1. Közlekedési kapcsolatok javítása

2. Műszaki infrastruktúra fejlesztése, energia-felhasználás racionalizálása,

Közlekedési kapcsolatok javítása, Geotermikus úthálózat-fejlesztés, vasúti hasznosítása közlekedés feltételeinek javítása

energia

3. Hulladékgazdálkodás

ésszerű Szennyvíztisztítás, megoldása

4. Informatika és telekommunikáció fejlesztése

csatornázás Kábeles térségi informatikai hálózat kiépítése

Határátkelőhely bővítés, létesítés Alternatív energiaforrások feltárása, Szilárd hulladék lerakó kapacitás Intelligens településösztönzése (Röszke, Kelebia, alkalmazása bővítése, minőségi kezelése intelligens kistérség program Ásotthalom) Ruzsa-Ásotthalom összekötő út Külterületi kiépítése, Kelebia-Ásotthalom korszerűsítése összekötő út korszerűsítése Külterületi földutak karbantartása

villanyhálózat Szelektív ösztönzése

Külterületi gázhálózat megoldása

Hulladék lehetőségeinek megoldása

hulladékgyűjtés Teleházak létesítése

újrahasznosítás Tanyai feltárása, fejlesztése

telefonhálózat

Térségi kerékpárút-hálózat kiépítése

43

5/e. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KIEGYENLÍTETT HASZNÁLATA, KÖRNYEZETI MINŐSÉG JAVÍTÁSA 1. Ökológiai stabilitást szolgáló terület-használat kialakítása

2. Talaj vízháztartási problémáinak megoldása, vízbázisok védelme

Alternatív és racionális Vízbázis-védelem, vízbázis földhasznosítási program elszennyeződésének megakadályozása, egészséges tanyai ivóvíz biztosítása Természetvédelmi területek megőrzése, érintetlen területek eredeti tájszerkezetének megóvása

3. Tájsajátosságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági termelés kialakítása

Tájsajátosságokhoz igazodó Hulladékgazdálkodási mezőgazdasági termelés, programok termékszerkezet és birtokstruktúra fenntartása

Tavak, csatornák, holtágak Speciális tanyás funkciójának megőrzése, forma megőrzése hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása

Erdősítés, zöldfolyosó hálózat Talajvízszín fenntartása, mezővédő megállítása, vízpótlás erdősávok,

4. Környezetvédelem működési hátterének megteremtése

gazdálkodási Informatikai program

fejlesztési

csökkenés Integrált környezetgazdálkodás Természet és környezetvédelmi tudatosítása és megteremtése tudatformálás

44

Fajtagazdagság megőrzése, az Mezőgazdasági ökoszisztéma fenntartása, problémák megoldása vadgazdálkodás

öntözési Biotermesztés ösztönzése

Környezeti monitoring rendszer

Épített és természeti környezet Belvízkárok kezelése védelme

45

5/f. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai HELYI SAJÁTOSSÁGOK ERŐSÍTÉSE, TÉRSÉGMARKETING 1. Térség- és településmarketing kialakítása Térségi image propaganda,

kialakítása,

2. Tanyai településforma megőrzése, tanyák funkcióváltásának elősegítése

PR, Tanyai turizmus ösztönzése

3. Idegenforgalom lehetőségeinek kihasználása, minőségi fejlesztése Tanyai falusi turizmus lehetőségei

4. Hagyományok, kulturális örökség ápolása Épített környezet védelme

Térségi kiadványok, publicisztikai és Tanyai iskolák hasznosítása tudományos munkák támogatása

Kerékpáros turizmus, természetjáró Civil szervezetek fejlesztése és lovasturizmus fejlesztése

Tájjellegű egyedi termékek védelme

Térségi turisztikai együttműködés Településtörténeti, erősítése kiadványok, támogatása,

Agrármarketing alkalmazása

Tanyagondnok hálózat

eszközeinek Tanyák elősegítése

funkcióváltásának Turisztikai termékfejlesztés

Külterületi rendezési készítése és felülvizsgálata

Tájjellegű védelme

egyedi

kulturális rendezvények termékek

tervek Turisztikai oktatás, képzés

46

5/g. táblázat:

A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE 1. Kistérségen belüli kapcsolatok és együttműködés erősítése Települések erősítése Szakmai, fejlesztése

közötti

ágazati

2. A kistérség külső kapcsolatainak bővítése

3. Határmenti és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének elősegítése

együttműködés Területés vidékfejlesztés Ásotthalmi határátkelőhely megépítése, intézményeivel való kapcsolat röszkei és kelebiai határátkelőhely korszerűsítése együttműködés Gazdasági és szakmai kamarákkal, Határmenti és eurorégiós kapcsolatok érdekképviseletekkel való kapcsolat elősegítése

Térségi közös szervezetek erősítése

Társadalmi-gazdasági kapcsolatok

Egyéb nemzetközi kapcsolatok építése

Térségen belüli társadalmi- gazdasági Kistérségen kívüli önkormányzati, kapcsolatok erősítése illetve kormányzati kapcsolatok

47

8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE KOORDINÁLÓ SZERVEZET: KISÉRSÉGI MENEDZSMENT

INTÉZMÉNY

Szakbizottságok

RÉSZTVEVEVŐK KÖRE

Homokhát Társulás Önkormányzatok

Szakági intézmények

Önkormányzatok és intézményeik

(Költségvetési Szerv) Homokhát Egyesület (Non-profit Szervezet)

Civil szervezetek

FEJLESZTÉS ESZKÖZEI Képzett humán erőforrás Külső szakembergárda

Önkormányzatok Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szövetkezet Magánemberek

Térségi programozás Területi információs rendszer,

Területfejlesztési és Vidékfejlesztési támogatás Ágazati támogatások Kormányzati támogatás Nonprofit szervezetek támogatása Önkormányzati támogatás PHARE/ előcsatlakozási támogatás

48

Gazdasági Önkormányzatok szereplők és intézményeik Magánszemélyek Civil szervezetek

Homokhát Kht. (Gazdasági Társaság)

monitoring Önkormányzatok Megyei Területfejl. Tanács Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Gazdasági Kamarák Regionális Fejlesztési Társaság Vállalkozások

Irodai infrastruktúra Saját tevékenység pénzügyi eredménye

Nonprofit szervezetek Külföldi alapok támogatásai támogatása Bankhitel Önkormányzati támogatás Beruházási PHARE/ előcsatlakozási adókedvezmények támogatás Saját forrás

49

9. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI-, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK A kistérségi területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok végrehajtásának hosszú távon, az 1998-2013 közötti 15 éves időszakban és azt követően két fő hatása lehet, amelyek egyben eredményességét is mutatják: fejlesztési programok alapján fejlesztési projektek sora kerül kidolgozásra és folyamatos, ütemezett végrehajtásra, ezáltal a kistérség hátrányos helyzete fokozatosan mérséklődik és a felzárkózás folyamata elindul. E két fő hatás környezeti-, társadalmi- és gazdasági szempontok szerint részletezve a következő elemekre bontható, amelyek együttesen jelzik a végrehajtás várható hatásait: Környezeti hatások környezeti terhelés számottevően nem növekszik jelentős környezeti károk nem keletkeznek bővül a térségi zöldfolyosó-hálózat csatlakozva a regionális zöldfelületi struktúrához erdősítés mértéke nő talajvízszín-süllyedés mértéke csökken ivóvíz elszennyeződése megáll tájsajátosságokhoz igazodó területhasználat tudatos kialakítása és fenntartása valósul meg környezetgazdálkodás feltételei megteremtődnek természetvédelmi területek állapota nem romlik rekreáció feltételei javulnak Társadalmi hatások iskolai végzettség szerkezete, iskolázottság javul szakoktatásban résztvevők aránya nő, szakképzettség javul jó színvonalú általános iskolai és középfokú oktatás valósul meg korszerű szakképzés, át- és továbbképzések széles köre lesz jellemző érettségizettek, felsőfokú végzettségűek aránya nő idegennyelv-tudás javul intézményi ellátottság javul infrastrukturális ellátás javul elvándorlás mértéke csökken külterületi hátrányok mérséklődnek 50

tanyai lakosság ―másodrendűségi‖ érzése csökken szociális problémák és feszültségek csökkennek foglalkoztatási szerkezet korszerűsödik munkanélküliség csökken, a munkaerőpiac aktív szabályzó eszközeit egyre többen veszik igénybe háztartási életkörülmények, háztartások jövedelmi viszonyai javulnak társadalmi aktivitás megnő helyi közösségi élet megélénkül hatékony közbiztonság valósul meg Gazdasági hatások mezőgazdaság jövedelmezősége javul mezőgazdaság termelékenysége javul minőségi mezőgazdasági termelés és piaci igényeket követő termelési struktúra alakul ki hatékony termelői integrációk alakulnak ki élelmiszeripar kapacitásai a piaci igényeknek megfelelően lesznek kihasználva Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park benépesül tőkebefektetések történnek beruházások száma és értéke nő kereskedelem, szolgáltatások bővülése, minőségi javulása megindul vállalkozások száma nő, kis- és középvállalkozások megerősödnek gazdasági szerkezet korszerűsödik tőkehiány mérséklődik technikai-technológiai színvonal javul innováció feltételei megteremtődnek beszállítói kapcsolatok alakulnak ki tanyai-falusi turizmus megszilárdul, szálláshelyek száma és színvonala emelkedik termálvízkincs hasznosítása eredményesen, a környezeti hatásokra tekintettel megtörténik

51

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

(A kistérségi koncepció háttéranyagaként külön kötet tartalmazza a részletes elemzéseket és a koncepció készítéséhez felhasznált adatbázist.)

52

1/a táblázat

2. Balotaszállás

Belterület

3. Bordány

Belterület

4. Domaszék

Belterület

5. Forráskút

Belterület

6. Kelebia

Belterület

7. Mórahalom

Belterület

8. Öttömös

Belterület

9. Pusztamérges

Belterület

10. Röszke

Belterület

11. Ruzsa

Belterület

12. Szatymaz

Belterület

13. Üllés

Belterület

14. Zákányszék

Belterület

15. Zsombó

Belterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Külterület

Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés Létesítés Fejlesztés

                                                           

                                                           

(Forrás: települési önkormányzatok, 1998. június 2

zöldterület, öntözési infrastruktúra

                                                           

                                                           

                                                           

                                                           

                                                           

                                                           

                                                           

Egyéb

Informa tika Egyéb telekommu nikáció

                                                           

Telefon

                                                           

Áramell átás

Közcsat orna

Vízháló zat                                                            

Szilárdhulladé klerakó

Belterület

Szenny víztisztító

1. Ásotthalom

Kerékpá rút Gáz

Települések

Járda

Közút

A Homokháti Kistérség települései önkormányzatainak középtávú infrastruktúra-fejlesztési tervei

                         2 2 2                                

1/b. táblázat

Ásotthalom

Belterület Külterület

Balotaszállás

Belterület Külterület

Bordány

Belterület Külterület

Domaszék

Belterület Külterület

Forráskút

Belterület Külterület

Kelebia

Belterület Külterület

Mórahalom

Belterület Külterület

Öttömös

Belterület Külterület

Pusztamérges

Belterület Külterület

Röszke

Belterület Külterület

Ruzsa

Belterület Külterület

Szatymaz

Belterület Külterület

Üllés

Belterület Külterület

Zákányszék

Belterület Külterület

Zsombó

Belterület Külterület

(Forrás: települési önkormányzatok, 1998. június)

3

Mentőállomás

Egyéb Létesítés

Fejlesztés

otthon Fejlesztés

Létesítés Átmeneti ápolási

Fejlesztés

Otthon-ápolási szolgálat Létesítés

Fejlesztés

Létesítés

Fejlesztés

Bölcsőde

Gyógyszer-tár Létesítés

Csecsemő védőnők gondozás, Fejlesztés

Létesítés

Fejlesztés

Létesítés Szakorvosi ellátás

Fejlesztés

Ügyeleti ellátás Létesítés

Fejlesztés

Létesítés

Fejlesztés

Fogorvos

Gyermek- orvos Létesítés

Fejlesztés

Létesítés

Település

Háziorvosi szolgálat

A Homokháti kistérség települései önkormányzatainak középtávú egészségügyi intézményhálózat fejlesztési tervei

Mezőgazdasági termelés minőségi fejlesztése, piacképes termelési struktúra kialakítása Új típusú szövetkezetek kialakítása, termelői integráció ösztönzése Mezőgazdasági termékpályák helyreállítása Technológiai, technikai fejlesztés elősegítése Kis- és középvállalkozások támogatása Helyi élelmiszeripar erősítése, egyéb iparfejlesztés ösztönzése Tercier szektor erősítése Befektetések, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, térségbe vonzása Innováció erősítése, tudás- és technológiatranszfer elősegítése Oktatás, képzés, szakképzés fejlesztése, művelődési, kulturális kapcsolatok bővítése Lakosság egészségügyi, szociális problémáinak mérséklése Tanyai lakosság problémáinak kezelése Települési közigazgatás hatékonyságának növelése, kistérségi menedzsment erősítése Közbiztonság javítás Közlekedési kapcsolatok javítása Műszaki infrastruktúra fejlesztése, energiafelhasználás racionalizálása Hulladékgazdálkodás Informatika és telekommunikáció fejlesztése Ökológiai stabilitást szolgáló terület-használat kialakítása Talaj vízháztartási problémáinak megoldása, vízbázisok védelme Tájsajátosságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági termelés kialakítása Környezetvédelem működési hátterének megteremtése Térség- és településmarketing kialakítása Tanyai település-forma megőrzése, tanyák funkcióváltásának elősegítése Idegenforgalom lehetőségeinek kihasználása minőségi fejlesztése Hagyományok, kulturális örökség ápolása Kistérségen belüli kohézió erősítése Határmenti és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének elősegítése

Zsombó

Zákányszék

Ül lés

Szatymaz

Ruzsa

Röszke

Pusztamérges

Öttömös

Mórahalom

Kelebia

Forráskút

Domaszék

Bordány

Balotaszállás

A kistérség stratégiai fejlesztési céljainak települési szintű kapcsolódása Ásotthalom

4. táblázat

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1/a. táblázat A Homokháti Kistérség települései önkormányzatainak közlekedési és kommunális infrastruktúra-fejlesztési tervei 1/b. táblázat A Homokháti Kistérség települései önkormányzatainak intézményhálózatfejlesztési tervei 1/c. táblázat A Homokháti Kistérség települései önkormányzatainak gazdaságfejlesztési tervei 2/a. táblázat A Homokháti Kistérség településeinek kiemelt ökológiai-környezeti problémái 2/b. táblázat A Homokháti Kistérség településeinek kiemelt társadalmi problémái 2/c. táblázat A Homokháti Kistérség településeinek kiemelt gazdasági problémái 2/d. táblázat A Homokháti Kistérség településeinek infrastrukturális hiányosságai 3. táblázat A Homokháti Kistérség fejlesztési céljai 4. táblázat A kistérség fejlesztési céljainak települési szintű kapcsolódása 5/a. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - mezőgazdaság versenyképességének erősítése 5/b. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - rugalmas és sokrétű gazdasági szerkezet kialakítása 5/c. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - humán infrastruktúra fejlesztése, szellemi potenciál erősítése 5/d. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlesztése 5/e. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - természeti erőforrások kiegyenlített használata, környezeti minőség javítása 5/f. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - helyi sajátosságok erősítése, térségmarketing 5/g. táblázat A Homokháti Kistérség javasolt fejlesztési programjai - térségi kapcsolatok erősítése 6. táblázat Népességi, népmozgalmi adatok a Homokháti Kistérség településeire, 1997. január 1. 7. táblázat Kiskereskedelmi egységek száma a Homokháti Kistérség településein, 1997. december 31. 8. táblázat Gazdálkodó szervezetek társasági forma szerinti megoszlása a Homokháti Kistérség településein, 1996. december 31. 9. táblázat Egyéni gazdálkodók és a használatukban levő földterület a Homokháti Kistérség településein, 1997. január 1. 10. táblázat Földterület használat szerint, a Homokháti Kistérség településein, 1996. december 31. 11. táblázat A termőföld átlagos aranykorona-értéke a Homokháti Kistérség településein, 1998 12. táblázat A Homokháti Kistérség településeinek gazdasági infrastrukturális intézményei, 1998. június 13. táblázat Kommunális infrastruktúra, közművesítés a Homokháti Kistérség településein, 1996. december 31. 14. táblázat Mezőgazdasági szakirányú középfokú képzés Csongrád megyében 15. táblázat Alapfokú oktatás és óvodai ellátás a Homokháti Kistérség településein, 1994-1997. 16. táblázat A Homokháti Kistérség településeinek telefonellátottságának alakulása, 1996-1997. 17. táblázat . A Homokháti Kistérség személygépkocsi-ellátottsága, 1997. január 1.

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra

A Homokháti Kistérség népességének alakulása, 1970-1997. A természetes szaporulat (fogyás) alakulása a Homokháti Kistérségben, 1970-1996. A külterületi népesség aránya a Homokháti Kistérség településein, 1997. január 1. Időskorúak és gyermekkorúak aránya a Homokháti Kistérség települései lakosságában, 1998. január 1. A munkanélküliség alakulása a Homokháti Kistérségben, 1997. december 31. Vállalkozások száma településenként, tevékenységi kör és gazdálkodási forma szerint (1998. május 30-i állapot szerint, a kamarai tag vállalkozásokat figyelembe véve) Gazdálkodó szervezetek településenkénti megoszlása a Homokháti Kistérségben, 1996. december 31. Telefonellátottság alakulása a Homokháti Kistérség településein, 1996-1997.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS: A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG

4

1. A KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, ALAPELVEI

7

2. A KISTÉRSÉG ÉS KÖRNYEZETE

9

2.1. A kistérség szervezeti és történeti háttere, vállalt céljai és feladatai 2.2. A kistérség fejlődését meghatározó felső szintű dokumentumok és irányelveik 2.3. Kapcsolódás a települési politikákkal, a megyei és regionális programokkal

9 10 12

3. A KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSÉT IS MEGHATÁROZÓ KÜLSŐ FELTÉTELEK

14

4. A KISTÉRSÉG SAJÁTOS PROBLÉMÁI, ÁLTALÁNOS HELYZETE

19

SWOT elemzés

5. A KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE A kistérség fejlődésének lehetséges forgatókönyvei az 1998-2013 közötti 15 éves időszakra

6. A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS CÉLJAI Fejlesztési programok A kistérség fejlesztési céljainak települési szintű kapcsolódása

26

28 29

32 32 55

7. JAVASLAT FEJLESZTÉSI PROGRAMOKRA

38

8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

48

9. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI-, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK 50 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE

52