A Hohmann-Coradi-féle hengerlő planiméter. Közli : C h r i s m á r
Ottó, erdőakadémiai tanár.
Coradi, a zürichi jóhirü műszergyártó egyetemben
az
elmúlt évben
tett,
az
erdészeti
mely
fog
tenni,
hogy ennek
Hohmann
egy uj területmérőt
méréseknél
oly kitűnő
minél hamarabbi
úrral
szerkesz szolgálatot
megismertetését az
illető szakkörökkel elodázhatlanul szükségesnek vélem. E és
csinos
és könnyen
Amsler-féle
kezelhető
planiméter
kis műszer
szerencsés
a
egyesítéséből
Wetli állott
elő. Legújabb alakját az 1. ábra mutatja.
l-ső ábra.
A járom (B B ) X
1
alakú tengelyszékben (BB)
fölfejtő
hengerkék
vannak beágyalva, melyek a tengelycsavarkák (d d^)
hegyei között könnyen forognak. (B )-nek 2
a széle apró foga
zással bir, s ezzel egy kisebb kúpos kerékbe (B ) 3
kapcsolódik,
mi által a henger fölfejtett utja a kaucsukból készített hajtó tárcsára
(A)
(mn)-né\
még egy függőleges forgótengelyt t a r t a l m a z ;
származik
át.
Ugyancsak
(BB)
tengelyszék körüle
forog (N) keret minden hozzá kapcsolt alkotó részszel; t e h á t
a benne elhelyezett (F) orsóval
is. (E)-nek
mérőruddal, valamint az (E) integráló
a forgó tengelye végtelen csavarral van
fölszerelve, és tüskékben kiékelő két végével (M)-be Az
beágyalva.
emiitett végtelen csavar a számláló készüléket hajtja.
áll : (8)
tárcsából,
a
(v^)
állandósított
és a (v ) 2
Ez
forgatott
mutatóból. A tárcsa kettős beosztást mutat, külső köre husz, belső köre leolvassuk
huszonegy
osztórészszel b i r ;
fordulatait,
szolgál a leolvasásra, és minthogy
2
(E)
mutató szerint
x
a külső körön az integráló orsó teljes
holott a belső körön (v ) itt minden
(v )
osztó vonal (S)-nek
teljes
fordulatát,
azaz husz
orsó fordulatot jelez, igy e műszeren 4 2 0 orsó fordulatot
olvashatunk
le. A
számláló tárcsa és a belső mutató külön-
külön
fogazott
kerékkel
tárcsa
kereke husz,
módon
a tárcsa minden teljes fordulata ntán (v^)
részszel marad által
hozatik
kapaszkodik
(v )
mutatóé tizenkilencz foggal bír, mi
2
el. Az
a végtelen csavarba; a
(E)
mozgásba,
integráló
miért
is
orsó
(S)
egy osztó hajtó tárcsa
ez az utóbbira
szabadon
nehezedik. E
föltevés
szintes
tengely
biztositása körül
forog.
milliméteres osztórészekkel a mérőtűt,
végett (F)
(M)
orsótartó (m m) víz
mérőrud elejétől végig fél
lőn ellátva, melső végén hordozza
mely a megmérendő rajz kímélésére apró csavar
által van alátámasztva. A mérőrud hosszának szabatos beállí tására
(N)
kereten
nonius, paránycsavar
és még két g
x
g
2
szorító csavar találtatik. A műszer Legvilágosabb leszármaztatása
lesz
e
elmélete. műszer
működése
egyenletének
által. E czélból vázoljuk a planiméter lénye
ges alkotó részeit
és
2-ik és 3-ik ábrában.
emezek
mennyiségtani
összefüggését a
._.._ b
2-ik ábra.
A
megértés
könnyítése
végett
megtartottuk itt az előbbi magyarázat ban
használt
be
tűket. Tekintsük azt az
esetet,
ha
a
műszermérő tűjével valamely (A B) gör be
vonalon
(A)
pontból ennek köz vetlen széd
(B)
szom
pontjára
té
rünk á t ; azaz, ha a végtelen kicsiny (A B)
utat jártuk
b e . Ezen ut (0 tengelyre és
pedig
X)
vethető, megkü
lönböztethető ez al kalommal az ut két összetevője, ugyan-
is:
AD
=
gördített
d t és DB.
(B B ) Í
Az első megfelel (0 P)-nek, vagy a
fölfejtő
Í
hengere
utjának, (DB)
pedig a
mérőrudnak azon útrésze, mely szögmozgása által jön létre és melynek folytán
(E)
integráló
orsó
(A)
hajtó
tárcsán más
állást veend föl. Eszerint
fölfejtődik
(B
t
B)
hengerre (d £,)-nyi ut, ha
t
tehát (B±) ennek sugárhossza, (d
d
x
1.)
f
ugyan e (d ®) szöggel fordul az (B ) 2
az (B )
sugarú kúpos kerék, mely
sugarú kúpos kerékbe kapaszkodik, és ezt (dty) szög-
g
gel forgatja. E mozgás tökéletes átruházása követeli, hogy B
2
d'o — B
dty legyen
3
(A)
hajtó korong (B )
2.) kerékkel merev összefüggésben lévén,
3
ugyancsak (dty) szöggel fordul, és átszármaztatja ezt (E) integráló
orsóra. Jelöljük
mozdulatját,
( I ^ - r e l sugár hosszát, (dv)-vél
(e)-ve\ az orsó érintett pontjának távolságát
s z ö
g
(A)
hajtó tárcsa függőleges forgó tengelyétől, igy irandó az átvi telt kifejező egyenlet : 6 dty =
B dv
.3.)
Az ] . , 2. és 3 . egyenlet szorzata : dt
B
dm X e d^i =
2
értéke : d£B .e
B
í
df
= B B Bdv,
2
1
3
B
3
d$ B dv,
ennek rövidített
és ebből az integráló orsó
fölfejtett utja : Bdv (dt)
=
B
2
^
e
.
dí
4.)
kifejezhető továbbá a 3-dik ábrából; ha (AB)
(OX)-re
való
vetületét
(dx)-e\
jelöljük
és ebből
útnak az (DB)-nék.
egynemű (kl) vetületét vonjuk le, azaz : dí = dx — Kl
5.)
Jelöltessék
a mérőrud
ennek iránykülönbsége áll, akkor Ebből
esetleges hossza (a)-\&\,
(OX)-tő\,
ha
a mérőtü
(A)
(a cos a) a mérőrud vetülete az (OX)
következik
(«)-v&l pontban tengelyre.
eme vetület változása, ha (a.) szerint kül-
zelékeljük, tehát Kl — d (a cos mi nyilván
a)
(Kl)
—
— a sin
d a
x
6.)
hosszasággal azonos, vagyis a mérőrud for
gatása okozta vetületváltozással. Tekintettel a 6-dik egyenletre, irható az 5-ik : d£ =
dx + a sin a dx
7.)
Ez utolsó érték a 4-ik egyenletbe helyettesitve : -B,
_ ,
Rdv
e
B,
,
= -± — dx Itt
(dx)
+
sin <x da
ea
^
„ .
=
és (d x)-n
8.)
kivül
(e)
és (sin x)
változó.
Az
utolsó két mennyiség értéke kifejezhető a 3-ik ábra alapján :
e = b sin « = —
9.) 7
a
Ezeket a 8-dik egyenletbe bevive : Rdv
—
—^~ y . dx
+
a sin a
2
«, ennek egész-
lete : v
+
y„? =w^X"
sm
™.
°
A határokat illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az integráló orsó fordulatainál (v )
kezdő állásától (v )
0
állásig mehetünk csak; J
y dx
±
ez a megmért
(v)-né\ végső
terület,
és
2
sin a
dx = f (<x ) — f (<x ) — 0; azaz egyenletünk fi */«„ utolsó része kiesik a számításból, ha teljesen bezárt területet x
0
x
0
mérünk, miután akkor a mérőrud (« ) kezdő állása csak olyan 0
mint
végső
helyzete.
Ha
tehát
(T)
esetben eredményünk a következő :
a megmért terület, ez
T
a
x
B
v
és minthogy
T=C Azaz, olvasások állandó bodik
v
=^Í~f ( i~ o)> (Rv) nem egyéb mint (0), a műszer olvasása : a terület
(0 -0 ). x
2
egyenes arányban áll a kezdő és végső
különzetével,
nemkülönben
egyenes
arányban
(C)
szorzó nagyságával. A műszer (C) szorzója nagyob a
pontjából
mérőrud
hosszabbítása
czélszerü
lehetőleg
azaz, rövid
által.
apró
(C)
mérő rúddal. A szorzó
A
pontosság
szorzóval
szem
dolgozni,
ezen műszernél 0 5 , sőt
0'2-el is vétetik, tehát nem ugy mint az Amsler-féle planimeternél 10, 2 0 , sőt 100-zal is. Mindezekből gosan látható.
az uj planiméter nagyobb pontossága vilá
A Alkalmazása
műszer
előtt
megvizsgálása.
a műszer
megvizsgálandó és pedig a
következőképen : Mindenekelőtt
meggyőződünk
valamennyi
forgótengely
könnyű járásáról, de jelesül az integráló orsó forduljon könynyen, a nélkül, hogy a legcsekélyebb hosszirányú mozoghatóságot mutassa. Valamennyi tengely fekvése aczélból hengerkék a
által van
csapágyakat
bírnak,
adott
és
biztosítva,
készített
azaz e hengerkék képviselik
beállításukra
külön
helyzetük pedig szorító
igazító
csavarkákkal
csavarka
segítségével
rögzíthető. Kiigazítás esetén előbb a szorító csavart kell meg lazítani, és csak akkor lehet az állító csavart használni. A forgó
beágyalás tekintetéből tengelyénél
mutatkozik,
eltérés
csak a hajtó
ez mind a két
végén
korong aczél-
lemezkével van felfogva, ugy hogy megszorítására vagy megeresztésére c c
x
csavarkák használandók; az egyiket megereszt
jük, ha a másikkal szorítani akarunk.
Az integráló orsó forgótengelye egyközüen álljon a mérő rud
hossztengelyével,
forgó
tengely
egyik
esetleges csapját
hibájának
a kiigazítására
a
kell forgatni, mely czélra ez az
aczélhengerkében külpontos fekvést
kapott.
A műszer kúpos kerékéi ne mutassanak holt mozdulatot, netaláni hibájuk d d
tengely eltolatása által igazitható ki.
x
H a igy a műszer mozgórészei rendbe hozattak és helye seknek
találtattak,
lapon,
megkísértjük
járását
e czélból ezt mérőtüjénél
a kifeszített
kezelve,
a
papír
legkülönbözőbb
állásokban ide-tova vonjuk, miközben valamennyi alkotó részei nek mozdulatjait szemmel A hogy
műszer
az út
lökéseket
a
lehetőségig
gyors
megfelelőnek,
sége kell (A)
ad, nem
azaz,
használni,
ha
ez,
ha
gördüljön , második
Ez
hogy
korongholott
a
mérésnél
a
korongfél
rud
akkor
mindég
és kezdő
alkalommal
integráló
a
mondható
orsója
egyenlő
olvasások
műszert az
egyik
leol
különb
oly
módon
mérésaél
C
a
D
—j
)_
t—|—L—[—'y-Afo ——~
0 4
Megkívántatik,
hosszaságok,
feleljenek
csak
használva,
jőjön működésbe. 2.
a nélkül,
fordulatoknál
egyazon terület mérésénél s a
a végső
nak csakis egyik felén második
legyen,
hirtelen
vizsgálásai.
szabatossága
állásokban
változik.
hajtó
pontossági
planiméter
legkülönbözőbb vasást
vagy
éreztessen.
A
teljesen
mozgékony
változásainál,
A műszer 1.
tartjuk.
hogy
-
i k
á b r a
-
a műszerész által közölt mérő
a mérővesszőnek
és az idézett
szorzónak
meg. Az első föltevés megvizsgálására a műszerhez
tartozó vizsgáló mérczét használjuk. (Lásd a 4. ábrát). E z china-
ezüstből készült fémpálcza, mely vagy cm-nyi vagy hüvelyknyi hosszú osztórészekkel
van ellátva.
pontjában
finom
szorittatik
meg. (B)-\e\
ezzel
állitjuk
tűhegy
jelzett
próbamérések
kiinduló pontra. zoló deszkába
Ezen
áll lefelé,
mércze (0) kezdő
mely ott csavarka által
végén
index vonalkát mutat,
alkalmával
a
papíron
kijelölt
A kísérletnél (C)-yel a papírral bevont szúrjuk,
mely osztó pont
a planiméter
fúrásába
raj
mérő tűjét pedig vala
teszszük, ily módon határozott és
ismeretes sugarú körterületet mérhetünk meg. E méréseknél nem szabad a mérőtűt a kör sugaras irá nyában szorítani, hanem csakis erre merőlegesen. 21
A netaláni záró hiba ártalmatlanná i
tehető, ha a mérőrud hossztengelye
a
kiinduló pontban merőleges állást fog lal el a fölfejtő henger forgó tengef
/•
\
• • • • - LLI • - •! K 5-ik ábra. 2
\
lyére ;
/'
nézve.
Eszerint
kiindulhatunk
egyszer az 5. ábrában kimutatott állásból, másodszor
a 6. ábra
után. H a
két ily próbamérés egyazon területnél egyenlő olvasó különbséget ád, ekkor
I
az
integráló
forgó
orsó
tengelye
1.,
egyközü
2-vel a
jelzett mérőrud
hossztengelyével, és ez esetben áttér
F L
hetünk a 2-ik pont alatt felsorolt föl tevés megvizsgálásához. Oly viszonyok közt, hol a műszer a 6. ábra helyze-
/ 6-ik
helyzetben,
tében
ábra.
használva, nagyobb olvasó kü-
lönbséget szolgáltat mint az 5. ábrabeli
az integráló orsót a mérőtű felé néző 1. tengely
végével a mérőrudtól kell elhajlitani, vagy viszont, ha eme olva sások
kisebb
számot adnak. A kiigazítás czéljából az 1., 2 .
forgótengely mozogható
egyik
csapágyát
alkotórészek
forgatjuk,
tárgyalásánál
ugy
mint
emiitettük.
ezt
a
Magától
értetik, hogy e megvizsgálás addig folytatandó, mig a műszer bármily állásban használva, egyenlő eredményt ad. A
második
föltevésre vizsgáljuk a műszert a következő
képen : A műszermérő hosszaságra
rúdja
állíttatik
valamely
b e ; ennek
kisebbítésnek
kellő
leszorítása
megfelelő után
több
különböző nagyságú területet mérünk a vizsgáló mércze segít ségével.
Minden
különbségét
területmérésnél
a műszerész
a
kezdő
és
végső
elvasás
által közölt. szorzóval szorozzuk és
megnézzük, vájjon jól adja-e a terület nagyságát. Ha ily m é rések alkalmával a műszer a területet (N) százalékkal kisebb nek adja, ekkor kiigazítása czéljából a mérőrud hosszát ugyan ennyi százalékkal rövidebbre kell venni.
Állabátalakitások az ungvári uradalomban. Irta: M a r o s i Ferencz, m. kir. erdész. (Folytatás és vége.)
A legújabb
kísérleteknek
azon kérdés felderítése volt a
czélja, hogy miképen alakithatók át fenyővé tiszta bükkösök alátelepités által. Az e téren tett kísérletek, bár még csak kezdetle gesek, már is oly eredményt tüntetnek fel, mely a további mun kára csak buzditólag hathat. Az eljárás itt a következő volt : az átalakítandó bükk az első évben körülgyürüztetett, s a r á következő
év
tavaszán
történt
a fenyőalátelepités
csemete
kertből, vágásokból, vagy érintetlen állabokból nyert 3 — 5 éves lúcz- és jegenyefenyő csemeték elültetése által. A meggyürüzött bükk gessé
a második tette
évben
a levegő
ERDÉSZETI LAPOK.
ritkább lombozata által már lehetsé és világosság
mérsékelt
behatását 32
az
