A hivatal az átalakítás Napirenden az új önkormányzati törvénytervezet. huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

• huszonegyedik évfolyam, 210–211. szám

2011.

10–11. szám

ÖNKO R M ÁN Y Z A TI F O L Y Ó I RA T www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Napirenden az új önkormányzati törvénytervezet

A hivatal az átalakítás alatt zavartalanul működik...

6x258_cpx_szamos_neni.qxd

2011.09.08.

16:54

Page 1

Ön szerint mi ez a szám? Ön szerint mi ez a szám? Ön szerint mi ez a szám? * 171 658 171 658** Ennyi magyar jogi 171 658 Ennyi magyar jogi dokumentumot dokumentumot Ennyi magyar jogi tartalmaz a Jogtár. tartalmaz a Jogtár. dokumentumot tartalmaz a Jogtár.

Jogtár®® Jogtár CompLex megoldást kínálunk! CompLex megoldást Jogtár® kínálunk! www.jogtar.hu www.jogtar.hu CompLex megoldást kínálunk! *Az adat a 2011. július 31-i állapotot mutatja.

www.jogtar.hu *Az adat a 2011. július 31-i állapotot mutatja. *Az adat a 2011. július 31-i állapotot mutatja.

CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

CompLex Kiadó Kft.

J


J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

CompLex Kiadó Kft.

J


J

Tel.: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

[email protected]

Október–november

Kockázatos valóság

Buktató

Tartalom megyei körkép

Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése – összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor Domokos László, az ÁSZ elnöke a parlamentben. Az Állami Számvevőszék október 14-én nyújtotta be a parlamentnek a jelentést, amelyet a bizottságok megtárgyaltak és általános vitára alkalmasnak találtak. A számvevők viszont bizonyos esetben ezt másként vélik. Ilyen például az önkormányzatokat érintő fejezet is, amelynél úgy készült el a törvényjavaslat, hogy az ágazatot érintő sarkalatos törvényeket még homály fedi. 11

Parlament

A jövő zenéje

Kor-kép – ász-vélemény

Szócsaták Meddig halogatja a kormány a rosszul működő Leader-program reformját? Elfogadta az Országgyűlés... A bírák szolgálati jogviszonya PSZÁF jelentés Vita a jegybank tavalyi gazdálkodásáról Devizahitel: bővült a kör 106 egyéni választókerületet A megyék vagyonáról törvény rendelkezik Lázár: álszent a képviselői javadalmazás

Kockázatos valóság

2

4 6 6 6 6 7 7 8 8 9

11

Kor-kép A jövő zenéje

Cél egy modernebb, gyorsabb és takarékosabb rendszer kialakítása, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja – hangsúlyozta Tállai András önkormányzati államtitkár az új önkormányzati törvénytervezetet (Ötv.) ismertető sajtótájékoztatón. A javaslat szövege, amelyet megküldtek a parlamenti pártoknak és az önkormányzati szövetségeknek is, október 11-én vált nyilvánossá. 14

Vitatott pontok Miután nyilvánosságra hozták az új önkormányzati törvénytervezetet, beindult az önkormányzati és a szakmai szervezetek, valamint a kormány nyilatkozatdömpingje. Egyesek az új önkormányzati törvénytervezet elfogadása esetén a falvak pusztulását jósolják, mások óvatosságra intenek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter egy fórumon arról beszélt, hogy az a jó állam, ahol az emberek elégedettek a szolgáltatásokkal. Az országos önkormányzati szövetségek közül többen megfogalmazták véleményüket, és erről tájékoztatták a Belügyminisztérium illetékeseit és a sajtót is. 16

Az elmúlt húsz év sara?

Pintér Sándor belügyminiszter, Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté hajléktalanügyi referens, Józsefváros polgármestere úgy tervezik, hogy december elsején már senki se lesz az utcán. A közeljövőben ugyanis három új hajléktalanszállót adnak át az I., a IV. és a IX. kerületekben, összesen hatszáz férőhellyel. A szállókon rendőri www.onkorkep.hu felügyelet is lesz. 22

14

Kor-kép – érdekszövetségek Vitatott pontok Időközi választások

16 19

Esélyek és lehetőségek Legyen jobb a gyerekeknek! KIM: bővül a Gyermekszegénység Elleni Program Segély helyett Az elmúlt húsz év sara? Idősbarát önkormányzatok Megalakult a Roma Koordinációs Tanács

20 20 21 22 23 23

főépítészek az önkormányzatokban Elment a Mester Építészeti Világnap 2011 Visszatért az élet Számok és tények

25 26 28 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2011. október 24. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X | Awww.onkornet.hu | 2011. október–november ÖN • KOR • KÉP 1 Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

megyei körkép Baranya megye Emelkednek a helyi adók Pécsett. Az idei 8,74 milliárd forinttal szemben jövőre 11 milliárd forintot remél a város a helyi adóbefizetésekből. Az éves építményadó 80 négyzetméterig 200, ezt meghaladóan 450, 220 négyzetméter felett pedig 900 forint lesz négyzetméterenként. A vállalkozások nem lakáscélú építményei után jövőre 500 helyett 1000, illetve 1200 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Az iparűzési adó értékhatára megszűnik, azonban az egymillió forintos adóalapot el nem érő mikrovállalkozások ötven százalék kedvezményt kapnak. Az idegenforgalmi adó a mostani 350 forint helyett személyenként 400 forint lesz egy vendégéjszaka után. Bács-Kiskun megye 301 millióról döntöttek az adózók. A tavalyi évihez viszonyítva 41-gyel több kedvezményezett javára, ugyanakkor 41 millió forinttal kisebb összegben rendelkeztek idén adójuk egy százalékáról a Bács-Kiskun megyében élők. A legmagasabb összegű felajánlást idén is az egészségmegőrző, gyógyító tevékenységet végző, illetve támogató szervezetek kapták. Ezt követi az állatvédelmi, természetvédelmi tevékenység támogatása, illetve továbbra is népszerű a nevelési, oktatási tevékenységek anyagi megsegítése. Békés megye 44 ezer fővel csökkent a megye lakossága az elmúlt 20 évben. Farkas Zoltán (Fidesz), a megyei önkormányzat elnöke elmondta: a térség sok tekintetben hátrányos helyzetben van, az egy főre jutó GDP-arány a megyében jelenleg 58 százalék. A Dél-alföldi régióban 2011 augusztusában az álláskeresők aránya 13,7 százalék volt, ezen belül Békésben megközelítette a 17 százalékot. A jövedelmi viszonyok is hasonló tendenciát mutatnak: míg országosan 203 ezer, Békésben csak 157 ezer forint a bruttó bér. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sikerrel zárult Brüsszelben a megye roma stratégiájának bemutatása. A dokumentum megszületését Mengyi Roland, a megyei közgyűlés

2

elnöke kezdeményezte. A stratégiát az önkormányzat a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának szakértőiből álló munkacsoport bevonásával készítette el, együttműködve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért felelős Államtitkárságával, valamint a BAZ Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzattal. Csongrád megye Megérkezett Csontváry Kosztka Tivadar negyven alkotása Csongrád megyébe. A festő képeiből Szegeden és Szentesen nyílik kiállítás. Szegeden 26 festményt mutatnak be, olyan híres alkotásait is láthatja a közönség, mint a Magányos cédrus vagy a Római híd Mosztárban. Szentesen a művész 14 korai képét nézhetik meg a látogatók december közepéig.

Fejér megye Közmunkások állítják helyre a megcsúszott löszfalakat Kulcson. A Start közfoglalkoztatási mintaprogram keretében 52 ember dolgozik a községben januárban megcsúszott löszfalak helyreállításán. Az október 7-én elindított közmunkaprogramban negyvenöt segédmunkás, egy ács, egy kőműves, egy lakatos és négy éjjeliőr dolgozik. Fejér megyében a hátrányos helyzetű térségek közül az enyingi kistérségben is indul közfoglalkoztatási mintaprogram.

ÖN • KOR • KÉP 2011. október–november | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

Győr-Moson-Sopron megye Október 19-én tették le az új kórházi épületszárny alapkövét a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Az európai uniós támogatással zajló, mintegy 11,3 milliárd forint összköltségű projekt a megyei kórház történetének legnagyobb szabású fejlesztése. Hamarosan elkészül az „A” épület tetején a helikopter-leszálló is. A „C” épület Erzsébet liget felőli részét elbontották, ennek helyén épül meg a közel 26 000 négyzetméteres, hatszintes új szárny. Heves megye Az idén Tiszanánán rendezték meg a Tisza-tavi Polgármesterek Találkozóját, ahol átadták a Tisza-tavi régióért díjakat. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta: hasonló találkozók lesznek a jövőben a mátrai és a bükki települések számára is. Horváth László Heves megyei kormánymegbízott hangsúlyozta: a Tisza-tó menedék az állatoknak, és az emberek lelkének, védelme elemi kötelesség. Az Év Tisza-tavi polgármestere Szabó András, Kunhegyes polgármestere lett, míg Az Év Tisza-tavi alpolgármestere elismerést Kakukk Béla, Tiszanána alpolgármestere vehette át. Hajdú-Bihar megye Napelempark épül Debrecen-Halápon, európai uniós támogatással, 330 millió forintos költséggel – jelentette be Bodó Sándor (Fidesz), a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke. A beruházás a legkorszerűbb dél-koreai napenergetikai technológiával épül meg. A beruházó kiemelte: a májusra elkészülő halápi napelempark termelte villamos energia egy részét később saját beruházású kecskesajtüzemükben, szappankészítő műhelyükben, gyümölcs- és gombaszárítójukban, illetve afrikai harcsa keltetőjükben szeretnék hasznosítani. Jász-Nagykun-Szolnok megye Yamagata megyéből érkezett delegáció október első hetében Szolnokra, a megyeházán Borbás Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke fogadta a vendégeket. A látogatók között volt Onodera Kicsiró, Szolnok japán testvér-

megyei körkép

Komárom-Esztergom megye Befejeződött Almásfüzitőn a Petőfi tér felújítása. A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Program támogatásával valósult meg. A nyertes pályázat eredményeként igazi közösségi térré válhatott a település főtere, amit Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott, Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke és Karánsebesy Lukács polgármester ünnepségen adták át a település lakóinak. Nógrád megye Október elején adták át az első újjáépített Ipoly-hidat a Nógrád megyei Nógrádszakál–Ráróspuszta és a szlovákiai Rárós között Magyarország és Szlovákia határterületén. A hárommillió eurós beruházás a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával épült meg. A monolit vasbeton szerkezetű, háromnyílású, dongaboltozatú híd 73,4 méter hosszú, 15 méter széles, teherbírása 80 tonna, mellette járdát és kerékpárutat is építettek.

Pest megye Nagykovácsi és Zebegény kapja meg idén a Kulturált Települési Környezet Díjat. Nagykovácsi főterének megújításával az első helyen, míg Zebegény a Petőfi tér felújításával a második helyen végzett. Nagykovácsi idén már a Magyar Urbanisztikai Társaság elismerésében is részesült, a település főterét Köztérmegújítási Nívódíjjal jutalmazták. A Budapesttől 15 kilométerre található nagyközségnek, Magyarország legnépesebb zsáktelepülésének főtere 180 millió forintból készült el 2010-ben. Somogy megye Somogy megye közgyűlése jóváhagyta intézményei átadását az államnak. Az önkormányzat mintegy 50 feladatellátó helyet – 13 intézményt – ad át az államnak. Ez csaknem 4 ezer dolgozót érint. A Kaposi Mór Oktató Kórház mellett a térségi integrált szakképző központ 8 tagintézménye, 3 szociális otthon, a gyermekvédelmi központ, a gyógypedagógiai intézet, az önálló levéltár, a múzeum, a könyvtár és 3 dél-balatoni kollégium kerül januártól állami kézbe. Az állam az intézményekkel együtt a mintegy 11-12 milliárd forint adósságot is átveszi a megyétől. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az egészségügyi integráció jó példáját valósította meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Zrt., amely mára négy kórházat magában foglaló rendszerré vált. Az integráció stabilabb gazdasági működést, magas szakmai színvonalat és növekvő dolgozói elégedettséget eredményezett. A holding jelenleg több mint 3300 kórházi ággyal és 5000 dolgozóval rendelkezik. Az integráció előtti időszakhoz képest évi százmillió forint megtakarítást értek el. A holding négy kórházából három pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet. Tolna megye Árpád-kori lelet került napvilágra Szekszárdon, a vármegyeháza melletti munkaterületen. A felújítandó épület falával párhuzamosan futó árokban három sírt találtak. A szakembe-

rek szerint az egyik XI. századi lehet, ezt támasztják alá a temetkezési helyen talált tárgyi emlékek. A bronzból készült gyűrű, az úgynevezett rosszezüst gyűrű és az S-végű hajkarika egyaránt a kora Árpád-kor jellegzetes tájtípusai. Feltételezhető, hogy a másik két – kizárólag csontokat tartalmazó – sír is ugyanezen időszakból, tehát közel ezer évvel előttről származik. Vas megye Szorosabb együttműködésre törekszik egymással a kőszegi Natúrparkért Egyesület és az osztrák Geschriebenstein Naturpark Verein. Egy október elején indult projekt keretében innovatív, határon átnyúló és egységes natúrparki térséget szeretnének létrehozni. A két szomszédos natúrpark 15 éve működik együtt. Az Alpok-aljáról érkezők az idei Orsolya-napi vásáron és gasztronómiai fesztiválon is jelen lesznek, ahol 15 település kézművesei mutatják be és árulják portékáikat. Veszprém megye A megyei önkormányzat 32 intézménye kerül állami fenntartásba 2012. január elsejétől. Ez a megye húsz közoktatási, egy gyermekvédelmi, két szociális, öt kulturális, egy egészségügyi intézményét és két önkormányzati társulását érinti. A Csolnoky Ferenc Kórházat a megye kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság működteti, ez utóbbi is az államhoz kerül, és várhatóan az egészségügyi szaktárca irányítja majd. Zala megye Az erős, gyarapodó város pozíciójának megszilárdítása, rend a gazdálkodásban és az általános közállapotokban, munkahelyteremtés az ipari park bővítésével és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekkel – ezeket tartja a zalaegerszegi városvezetés a legfontosabb eredményeknek. Gyutai Csaba polgármester hangsúlyozta: bár csökken a városban a munkanélküliség, a legfontosabb cél továbbra is a munkahelyteremtés és a helyi gazdaság erősítése. Balaicz Zoltán alpolgármester arról tájékoztatott, hogy az Új Széchenyi Terv és az önkormányzat saját forrásainak köszönhetően oktatási, nevelési és szociális intézményeket újítottak fel több száz millió forintból.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. október–november ÖN • KOR • KÉP

3

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

városának, Yuzának a volt polgármestere is. A találkozón a két megye közötti baráti és testvérmegyei kapcsolatok ápolásán kívül szó esett a közös oktatási programok, diákcsereprogramok kialakításáról is. A vendégek bepillanthattak a megye gazdasági életébe, Onodera Kicsiró pedig beszámolt a fukushimai természeti katasztrófát követő újjáépítés állapotáról.

PARLAMENT

Szócsaták többek között: a választójogról, a képviselők javadalmazásáról és a megyék vagyonáról

A Tisztelt Ház folytatja munkáját. A felgyorsult törvénykezési folyamatban sem lankad az ellenzék figyelme. A hosszú, éjszakába nyúló napok a szócsatáktól hangosak. Ellenzéki politikus kifogásolta, hogy idén 80 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól, ellenzéki párt képviselője bírálta a kormány romastratégiáját és ugyancsak ellenzéki politikusok voltak arra kíváncsiak, hogy miért titok a megyei önkormányzatokkal kötött megállapodás. A kormány részéről a belügyi államtitkár a közigazgatási rendszer megújításában látta az igazi megoldást. Az államtitkár bejelentette, hogy az új önkormányzati törvény előkészítő munkái befejeződtek. A törvény „nulladik változatát” a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megkapta, véleményük ismeretében folytatják az egyeztetéseket. Idén 80 milliárdot vontak el az önkormányzatoktól A szocialista Tóth József (Angyalföld polgármestere) napirend előtti felszólalásában a Helyi Önkormányzatok Napjára, illetve az első szabad helyhatósági választásokra emlékezett. Értékelése szerint, az elmúlt másfél évben a kormány bűnbakként kezelte az önkormányzatokat, noha a szektor adóssága a teljes államadósságnak csak 5-6 százaléka, és összesen mintegy 100 helyhatóságot érint. Felrótta, hogy idén 80 milliárd forintot vontak el a területtől, és hogy nagy a bizonytalanság a rendszer tervezett átalakítását illetően. Az új alaptörvény minimalizálja az önkormányzatok alkotmányos garanciáit – hangsúlyozta a képviselő. A szocialista politikussal ellentétesen látja a helyzetet Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, aki szerint az Orbán-kormány nemhogy nem bűnbakként, de a magyar közigazgatási rendszer egyik alappilléreként tekint az önkormányzatokra. A rendszer átalakításának meg kell történnie – hangsúlyozta, visszautasítva egyúttal azt is, hogy ne lenne egyeztetés az új önkor-

4


PARLAMENT mányzati törvényről. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a szocialista kormány 120 milliárdot vont ki a szektorból.

Jobbik: a romastratégia konzerválja a zsákutcás cigánypolitikát Mirkóczki Ádám (Jobbik) napirend előtti felszólalásában túlzottan derűlátónak nevezte azt az „egyes sajtótermékekben megindult propagandát”, miszerint modellértékű vagy történelmi siker lenne a kormány társadalmi felzárkózási és romastratégiája. Szerinte az csak konzerválja az elmúlt 10 év zsákutcás cigánypolitikáját, a problémák okát csak a szegénységben láttatja. A bűnözés elleni zéró toleranciát, a cigány politikai elit átvilágítását, a bentlakásos iskolák, az önfenntartó börtönök ügyének képviseletét, a szociális támogatások átalakítását sürgette. A mintegy 100 milliárd forint felett diszponáló roma koordinációs tanács kapcsán pedig azt mondta, ez 100 milliárdos merénylet a tisztességes magyar állampolgárokkal szemben. Az állam teljesítményt vár el. Ha pénzt ad, akkor a források felhasználását is ellenőrizni fogja – hangsúlyozta válaszában Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Emlékeztette a honatyákat arra, hogy cselekvési terv készült, amely rögzíti, milyen összegből, mire, mennyit lehet költeni. Az államtitkár szerint az eredményesség azon múlik, sikerül-e meggyőzni az embereket arról, hogy a romaintegráció közös érdek. Ebben a jobbikos képviselőknek is segíteniük kell. Rámutatott arra is, hogy az említett 100 milliárd forint felett a kormány diszponál, a koordinációs tanácsnak csupán véleményező és javaslattevő szerepe van.

A KDNP az önkormányzatiság erősítése mellett áll A kereszténydemokrata Michl József kitért arra, hogy az elmúlt 21 évben sok gonddal küzdöttek a 40 éves tanácsi rendszert váltó önkormányzatok. Az önkormányzati képviselők létszámát felére csökkentő döntést történelminek nevezve megállapította, hogy az önkormányzatok hatékonysága ettől

nem szenvedett csorbát. Síkra szállt az önkormányzatiság erősítése mellett és beszélt arról, hogy az Orbán-kormány folyamatosan segítette a forráshiányos kis önkormányzatokat. Tállai András belügyi államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormányprogram kiemelt része a közigazgatási rendszer megújítása. A kormányhivatalok létrejöttek, a járások kialakítása a következő lépés. Emlékeztetett arra is, hogy január elsejétől hatályos alaptörvény rögzíti a meglévő önkormányzati alapértékeket, amelyből a legfontosabb az önkormányzati alapjogok kimondása és a folyamatosság biztosítása. Továbbra is fontos, hogy minden településen lehessen képviselő-testületet és polgármestert választani. Szükségesnek tartja, hogy a képviselő-testületek alapjogai – rendeletalkotás, határozathozatal, költségvetés megalkotása, a vagyonnal való gazdálkodás stb. – érvényesüljenek. Tállai András hangsúlyozta, hogy az alaptörvény a jogok mellett új célokat és feladatokat is meghatároz. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatok működését kiegészítő támogatások összege 2011-ben 31 milliárd forint. Eredményként könyvelte el, hogy az első fordulóban összesen 1182 önkormányzat jutott 11,6 milliárd forint támogatáshoz. Értéknek tekintette, hogy meg tudták őrizni az önkormányzati fejezeten belül az önkormányzati fejlesztések lehetőségét. Példaként említette, hogy ebben az évben önkormányzati intézmények felújítására és sportingatlanok felújítására és építésére 355 önkormányzat részesült támogatásban. Tállai András hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzati rendszer sorsa rendeződött az intézményhálózat állami kézbe vételéről született megállapodással. Így a megyék megszabadulhatnak az adósságállományuktól is. A jövőben pedig egy teljesen új feladatrendszerben dolgoznak majd területfejlesztéssel és a területrendezéssel foglalkoznak. Az államtitkár bejelentette, hogy az új önkormányzati törvény előkészítő munkái befejeződtek. A törvény „nulladik változatát” a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megkapta. Véleményük ismeretében folytatják majd az egyeztetéseket.

Alaptörvény helyett alapellátást. Nyakó István szocialista politikus arra kérte a kormányt, hogy az alaptörvény szétküldése helyett inkább megfelelő alapellátást biztosítson a családok és főleg a gyermekek számára. Szócska Miklós államtitkár válaszában leszögezte: a kormánynak alapvető szándéka, hogy rendet rakjon az alapellátásban, például a közétkeztetés, vagy az ellátás területén.

Miért titok a megyei önkormányzatokkal kötött megállapodás? Varga Zoltán (MSZP) azt kifogásolta, hogy olyan jogszabályokról egyezett meg a miniszterelnök a megyei önkormányzatokkal, amelyek tartalmát nem ismeri az Országgyűlés. Miért titkolják, hogy mit tartalmaznak ezek a megállapodások? – kérdezte. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában elmondta, hogy a szocialista kormány 2006-ban mindent megtett a megyei önkormányzatok megszüntetéséért, majd miután ez nem sikerült, négy éven keresztül büntették azokat, amelyek ennek ellenére fenntartották az intézményeket és ellátták a feladatukat. Hegedűs Lórántné (Jobbik) ugyancsak a megyei önkormányzatok és a miniszterelnök közötti megállapodással kapcsolatban kérdezett. A képviselő arra várt választ, hogy érvényben van-e még egyáltalán az önkormányzati törvény, hiszen a megállapodás nem felel meg a jogalkotási folyamat szabályainak. Az előzetesen közgyűlési felhatalmazás nélkül aláírt, utólag zárt ülésen – tehát törvénytelenül – szentesített megállapodás sérti az önkormányzati törvényt. Erre a kérdésre is Navracsics Tibor válaszolt, aki a helyzetet azzal magyarázta, hogy a miniszterelnök és a megyei önkormányzatok egy politikai szándéknyilatkozatot kötöttek. Írásban rögzítették, hogy az állami feladatellátás keretében az állam átvesz feladatokat és intézményeket a megyei önkormányzatoktól. Hogy ez milyen körre terjed ki, az majd az Országgyűlésben elfogadott törvényből derül ki. „Akarategyezés van, ne kérjen számon egy mindenre kiterjedő szabályozást” – mondta Navracsics Tibor.


5

parlament

Meddig halogatja a kormány a rosszul működő LEADER-program reformját?

Szabó Rebeka (LMP) interpellációjában a LEADER vidékfejlesztési program jelentőségére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a programnak nagy jelentősége lett volna a kistelepülések életre keltésében, a vidéki közösségek döntésképességének, önrendelkezésének megerősítésében és a fenntartható vidékfejlesztés elősegítésében. Az eredeti uniós céllal ellentétben azonban a hazai rendszer a helyi akciócsoportokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kötött egyoldalú megállapodásra kényszerítette, amelynek értelmében csupán kifizető ügynökségi feladatokat végeznek, a gazdaságfejlesztési tevékenység helyett a közigazgatást tehermentesítik. Mindemellett a program végrehajtási rendszere túlbürokratizált, agyonadminisztrált, és semmilyen helyi döntést nem engedélyez a tervezésben és a projektek kiválasztásában. Minderről – a közösségi és a hazai jog szempontjából is jogellenes eljárásrendszerről – az EU-t félretájékoztatták, ami akár visszafizetési vagy bírságolási eljáráshoz is vezethet. Még súlyosabb probléma, hogy a helyi akciócsoportok nagy része ebben a rendszerben nem szerezte meg a megfelelő szakmai kompetenciát, az eddig támogatott projektek szinte semmilyen gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatást nem gyakoroltak, nagy részük kifejezetten közpénzpocsékolás. A helyzet az, hogy a 96 helyi akciócsoport (HACS) mintegy negyede mutat pazarló működést, visszaéléseket és szakmai gyengeséget egyszerre, és jó néhányról már nyilvános adataik alapján is kiderült, hogy a súlyos visszaélésektől sem mentesek. Ezt az állapotot a tárca tavaly június óta buzgón próbálja megreformálni, aminek eredményeként a támogatási rendszer ez év júliusáig leállt, majd változatlan tartalommal, de központosítva írták ki a III. tengely maradék forrásait, ami teljesen ellentétes az Új Magyarország Fejlesztési Terv Vidék-

6

fejlesztési Programjának céljaival, illetve legutóbb egy augusztus 2-i minisztériumi rendelettel. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy mikor lépnek a nyilvánvalóan pazarló vagy bizonyíthatóan saját zsebre dolgozó helyi akciócsoportok leváltása érdekében? Megfelelő-e ez az igazoltan nem hatékony intézmény- és eljárásrendszer a még megmaradt, illetve a 2014 után várható források felhasználására? V. Németh Zsolt vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár válaszában igyekezett leszögezni, egyetért azzal, hogy a LEADER jelentős szerepet játszhat a vidék, a kistelepülések megújításában. Abban is igazat adott az ellenzéki képviselőnek, hogy a hazai rendszer túlbürokratizált, egyes esetekben visszaélésekkel volt terhelt. Számos helyi akciócsoport a vidéki közösség valós érdekei helyett a kiválasztott tagok érdekeit nézve belterjes gazdasági vállalkozásként működött. Ebben nagy szerepe volt az előző kormány által alkotott rendeleteknek és eljárásoknak, amelyeknek felülvizsgálata, módosítása vagy éppen eltörlése folyamatban van. Ahhoz, hogy a kormány megalapozottan dönthessen, folyamatosan egyeztetnek az érintettekkel. Az államtitkár fontosnak tartotta megjegyezni, hogy hazánkban számos eredményes, példaértékű LEADER-kezdeményezés és akciócsoport is működik. A LEADER alapvetően a vidéki gazdaságfejlesztés eszköze, amelynek kulcseleme a helyi közösség. A jövő évet már tisztán, a nyitottság szempontjából ideális egyesületi formában, megújult tagsággal működő akciócsoportokkal kezdik. Elzárták a pénzcsapokat, korlátozták az irodabérletre, irodabútorra, utazásra, tiszteletdíjakra vonatkozó kiadások mértékét. Szigorúbb igazolásokhoz kötik az eszközök beszerzését és az önként vállalt feladatok végzését. Előírták az akciócsoportok számára, hogy honlapjukon közzé kell tenniük a kifizetési kérelmeikhez kapcsolódó részletes jelentéseket, így bárki számára látható, hogy mire mennyit költött az akciócsoport – hangsúlyozta V. Németh Zsolt. Szabó Rebeka nem fogadta el az államtitkár válaszát, azonban az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 30 ellenében elfogadta az interpellációra adott államtitkári választ.


Elfogadta az Országgyűlés a 2012. január 1-jén létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozásáról, szervezetéről, működéséről... szóló törvényjavaslatot. A képviselők 238 igen, 98 nem szavazattal tartózkodás nélkül fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványát, amely szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar általános jogutódjaként létrejövő közszolgálati egyetem fenntartói jogait – a fenntartói testület útján – a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős tárcavezetők közösen gyakorolják. A Jobbik képviselője azt javasolta, hogy az egyetemet Horthy Miklósról nevezzék el. Ezt a javaslatot 43 igen mellett 279 nemmel és 3 tartózkodással leszavazták. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így jövőre 274 bíró vonul nyugállományba. Azért, hogy az összesen mintegy 40 ezer ügyben eljáró bírók pótlása időben megtörténjen, fideszes képviselők javaslatára átmenetileg változnak a bírói pályázati szabályok. Eszerint az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kellett meghatározniuk, hogy az álláshelyek betöltésére az ítélőtáblán mely ügyszakban kell pályázatot kiírni. A törvényt a parlament 291 igen szavazattal, 43 ellenében, 14 tartózkodással fogadta el. Elfogadta az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az elmúlt évi tevékenységéről szóló jelentését. Az erről szóló határozati javaslatra 248-an szavaztak igennel, 43-an nemmel, 34-en pedig tartózkodtak. Korábban, a jelentés általános vitájában Szász Károly, a PSZÁF elnöke arról beszélt, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, hatékonyan működik, de alkalmaz-

parlament

Költségvetési bizottság: éles viták a jegybank tavalyi gazdálkodásáról. Az Országgyűlés Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságában újabb éles viták bontakoztak ki a jegybank tavalyi gazdálkodásáról. Simor András jegybankelnök és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának elnöke szöges ellentétben ítélte meg a jegybank elmúlt évét. Járai Zsigmond megismételte a korábbi álláspontját, nevezetesen azt, hogy komoly gondok vannak a jegybank gazdálkodásának átláthatóságával, az MNB vezetőinek fizetése meghaladja a közszférában elvárt fizetési plafonokat, az MNB indokolatlanul sokat költött a kommunikációs kiadásokra, és a tanácsadói szerződésékre. Simor András ezzel szemben azt állította: a jegybank működési költségei két év alatt 2,1 milliárd forinttal csökkentek, és idén is mintegy 800 millióval tovább csökkentik, valamint a béreket is mérséklik 1,5 százalékkal.

Azt olvastuk, hogy: nem szerepel a jövő évi büdzsében a települési oktatási intézmények állami átvétele a következő tanévtől (2012 szeptemberétől), mert a Nemzetgazdasági Minisztérium csak kész törvények alapján tervezheti a büdzsét, nem pedig tervezetek alapján – derült ki a parlament oktatási bizottságának ülésén – írja a Magyar Nemzet. Az egyeztetésen – a lap információi szerint – a gazdasági tárca képviselője a szakpolitikusok által felvetett problémára azt mondta: várhatóan módosító indítvány formájában nyújtják be az oktatási szférát érintő változások, illetve új intézkedések fedezetét tartalmazó irányszámokat, ha a parlament elfogadja az új köznevelési és az új önkormányzati törvényt. A napilap értesülése szerint felvetődött az iskolák államosításának elhalasztása is. A 2012. szeptember 1-jéről 2013. január 1-jére történő halasztást az NGM szorgalmazza – írta a Magyar Nemzet. A Nemzetgazdasági Minisztérium halasztaná az egyéb pluszforrást igénylő oktatási intézkedések bevezetését is.

„Az ellenzéki pártoknak dönteni kell, hogy kinek szurkolnak” Az Országgyűlés elfogadta devizahitelesek körének bővítésére vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Rogán Antal expozéjában azt mondta, a törvény módosításának az a célja, hogy kiterjes�szék a végtörlesztés lehetőségét. Ennek érdekében úgy módosítják a törvényt, hogy azok is igénybe vehessék a lehetőséget, akik bankot váltottak, illetve, akik több részletben vették fel a hitelt. Esetükben az árfolyamot súlyozott átlag alapján állapítják meg. Azokat is bevonnák a rendszerbe, akik devizában kapták meg a hitelt és devizában is törlesztik. Ez az összes devizahiteles mintegy 2,5 százalékát érinti – tette hozzá. Rogán Antal közölte, befogadták Seszták Miklós (KDNP) javaslatát amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot azokkal szemben, akik a végtörlesztés összegét családi segítséggel teremtették elő.

Devizahitel: bővült a kör

kodóképessége határára ért, ezért szerepét akkor tudja betölteni, ha további terheket nem raknak rá.

A helyzet kezd kritikussá válni A szocialista Józsa István szerint kezd kritikussá válni a devizahitelesek problémája. Orbán Viktor jól mérte fel, hogy ezzel foglalkozni kell, de ezt korábban kellett volna megtenni. A képviselő szerint azért nem támogatják az előterjesztést, mert szakmaiatlan, ugyanakkor megjegyezte, hogy jobban járna az ország, ha Matolcsy György helyett Rogán Antal lenne a gazdasági miniszter. Simon Gábor azt hangsúlyozta, hogy korábban számos olyan javaslatot tettek, amivel több bajba jutottnak segíthettek volna.

Nem érdemi megoldás Scheiring Gábor (LMP) szerint a törvény módosítása sem nyújt érdemi megoldást a devizahitelesek problémájára. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a végtörlesztőknél az adóhivatal nem végezhet vagyonosodási vizsgálatot. Egyetértett azzal, hogy a bankok viseljenek nagyobb közterheket. A végtörlesztés intézményé-

vel – véleménye szerint – az a probléma, hogy csak a legtehetősebbek élhetnek vele. A kilakoltatás szélén álló több százezer családon ez a megoldás nem segít.

Nem volt vita Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt sérelmezte, hogy korábban nem alakult ki érdemi vita a végtörlesztésről, mert a kormány „lesöpörte” az ellenzék módosító javaslatait. Közölte továbbá: 50-70 ezer ember tudja a végtörlesztést igénybe venni, de ennek megvan az ára. A kormány arra szólítja fel az embereket, hogy a pénzüket adják oda a bankoknak.

A gondok jelentős részét a kormány gazdaságpolitikája okozta Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány azokon az állampolgárokon akar segíteni, akiknek „a gondjait jelentős részben a Matolcsy-féle dilettáns gazdaságpolitika okozta”. Szerinte a kormánypárti képviselőkre a gyanú árnyéka vetül amiatt, hogy azért nem lehet majd vagyonosodási vizsgálatokat folytatni, mert ők is érintettek lehetnének abban. Szatmáry Kristóf államtitkár „szomorúnak” nevezte a szocialista és az LMP-s felszólalásokat. A politikus azt mondta, az ellenzéki pártoknak el kell dönteniük, hogy kinek szurkolnak: a bankoknak vagy azoknak a családoknak, akiknek a javaslat segíthet. Kijelentette, hogy Magyarország elsőként próbál differenciált megoldást találni a devizahitelezésből adódó problémákra. Az előterjesztő nevében felszólaló Rogán Antal (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy csak a KDNP és az LMP adott be egy-egy módosító indítványt. A politikus kijelentette azt is, hogy 2010 előtt az MSZP képviselőcsoportja semmilyen érdemi intézkedést nem tett. Véleményeszerint, később derül ki, hogy a végtörlesztéssel hány ember tud élni. A bankok reakciója és az eddigi igénylések alapján ez „nem kevés embert jelent”. Az előterjesztést a képviselők 277 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadták el.


7

parlament

A Fidesz támogatta, az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új választási rendszerről szóló javaslatát október 10-én, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a koncepciót. Az LMP szerint a javaslat azokat az elemeket tartja meg, amelyeket meg kellene változtatni, és azokat változtatja meg, amelyeket meg kellene tartani.

A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. A javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.

Öt százalék helyett négy százalék Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte, ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű” mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választáson legalább egyszázalékos eredményt értek el. Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával, de nem tartotta megfelelőnek a töredékszavazatok számítását.

A hatalom bebetonozása a cél A szocialista Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatal-

8

mát”, de ha a kormánykoalíció folytatja, az „ámokfutásszerű kormányzást”, akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–KDNP-t, bármilyen látszólag nekik kedvező törvényt is próbálnak áterőltetni. A szocialista politikus a választási rendszer arányosságát tartotta a legfontosabbnak, szerinte egy új törvényben a mostaninál is sokkal pontosabban kellene kifejeződnie a választópolgárok akaratának, a Fidesz javaslata viszont véleménye szerint aránytalanabb, mint a mostani rendszer. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.

Jobb a kétfordulós rendszer Az LMP képviselője nem vett részt az alkotmányügyi bizottság vitájában. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes később az MTI-nek azt mondta, pártjuk véleménye továbbra is az, hogy a Fidesz választási koncepciója azokat az elemeket tartja meg, amelyeket a leginkább meg kellene változtatni, és azokat változtatja meg, amelyeket a leginkább kellene tartani. Magyarázatként hozzátette, hogy az LMP továbbra is a kétfordulós rendszert támogatja, miközben elavultnak tartja az ajánlószelvények szisztémáját. A frakcióvezető-helyettes emellett viszont azt olvassa ki a javaslatból, hogy az ajánlószelvények rendszerét az állampolgári aláírásokkal válthatnák fel. Karácsony Gergely szerint, ha ezt azzal párhuzamosan tennék lehetővé, hogy a választók több jelöltet is támogathassanak, az közelebb állna az LMP elképzeléseihez.


A költségvetési szerveket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át. Az átvétel nem vonatkozik azokra a vagyonelemekre, amelyekről az állam és a megyei önkormányzat külön megállapodik. Navracsics Tibor október 14-én nyújtotta be a T/4659. számú törvényjavaslatot, amely a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szól. Az előterjesztő indoklása szerint a törvényjavaslat a jó állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek megteremtése, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében készült. A javaslat többek között arról rendelkezik, hogy a megyei önkormányzatok leltár szerinti vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona és vagyoni értékű joga 2012. január 1-jén állami tulajdonba kerül. Ezzel a rendelkezéssel az alapítói és fenntartói jogok is az államra szállnak. A költségvetési szerveket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át. Az átvétel nem vonatkozik azokra a vagyonelemekre, amelyekről az állam és a megyei önkormányzat külön megállapodik. A megyei önkormányzatnál a „vagyonátszállást” nem akadályozza a folyamatban lévő adósságrendezési eljárás sem. Az állam a hitelezőkkel szemben, az adósságeljárásban bejelentett hitelezői követelések tekintetében az adósságrendezési eljárásba bevont vagyon mértékéig felel. A megyei önkormányzattal szemben folyamatban lévő adósságrendezési eljárás a törvény hatályba lépésével megszűnik. E törvényjavaslat alapján az állami tulajdonba kerülő vagyon kezelője egészségügyi intézmények esetében a kijelölt

A megyék vagyonáról törvény rendelkezik

106 egyéni választókerületet?

parlament

Az Alkotmány is változik. Törvény-

módosítás biztosítja az egyes önkormányzati vagyonelemek átadását az állam vagy más önkormányzat részére. A közigazgatási miniszter ugyancsak október 14-én nyújtotta be azt a törvénymódosítást, amely Magyarország Alkotmányára vonatkozik. Az általános indoklás szerint a törvénymódosításra azért kerül sor, mert a helyi önkormányzatok jelentősen eladósodtak, ennek összege tavaly meghaladta az ezermilliárd forintot. „A kormány kész az önkormányzatok segítségére sietni és konszolidálni kilátástalan helyzetüket. Ebből következően a kormány meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy törvény biztosítsa az egyes önkormányzati vagyonelemek átadását az állam vagy más önkormányzat részére.”

Lapzárta után. Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága támogatta a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei intézmények, valamint a főváros egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Kormánypárti képviselők részletes vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot, amelyhez 19 módosító indítvány érkezett, ebből 12 ellenzéki. Ugyancsak zöld utat kapott az intézményátadáshoz szükséges alkotmánymódosítási javaslat is. Szabó Erika államtitkár elmondta, a „megoldás lényege”, hogy a megyei önkormányzatok által működtetett 739 egészségügyi, oktatási, szociális és közművelődési intézmény működtetését az állam 2012. január 1-jével átveszi. Az egészségügyi intézményeket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt álló Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fogja működtetni, míg az összes többi intézményt a kormányhivatalok veszik át, és a kormányhivatalok mellett, külön erre a célra szolgáló megyei intézményfenntartó központok működtetik majd azokat. Jelezte: mindehhez 14 törvény módosítására van szükség.

Lázár: álszent a képviselői javadalmazás A Fidesz frakcióvezetője szerint változtatni kell az országgyűlési képviselők jelenlegi javadalmazási rendszerén, az ugyanis a kezdetektől fogva álszent, visszaélésekre alkalmas, és abból indult ki, hogy a képviselői munka egy mellékállás.

Lázár János az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának október 10-i ülésén ismertette a javadalmazási szisztéma átalakításával kapcsolatos koncepcióját. A módosítási tervezet szerint a képviselők a helyettes államtitkárokéval megegyező összegű – jelenleg csaknem havi bruttó 750 ezer forint – tiszteletdíjat kapnának, más pénzbeli juttatásra viszont nem volnának jogosultak jövő szeptembertől. Lázár János megjegyezte, egyes változások akár már 2012 elejétől is hatályba léphetnének. Azok a parlamenti képviselők, akik valamilyen más, önkormányzati vagy állami tisztséget is viselnek, és azzal hivatali gépkocsi használat is jár, a parlamenttől nem vehetnének igénybe utazással kapcsolatos juttatást. Változnának a lakhatási támogatás szabályai is. Azok a képviselők, akik nem rendelkeznek fővárosi lakóingatlannal, és közeli hozzátartozójuk sem, az Országgyűlés Hivatala által biztosított szállásra lennének jogosultak. A fideszes koncepció érinti az önkormányzatok költségvetését is, ugyanis a képviselők a jelenlegi egy személyi munkatárs helyett egy politikai tanácsadót és két ügykezelőt alkalmazhatnának, akiknek a munkavégzéshez szükséges irodahelyiséget és annak felszerelését a képviselő választókerületének székhelye szerint illetékes önkormányzat – országos listán megválasztottaknál az Országgyűlés Hivatala – biztosítaná. Az ügykezelők egyikét ugyancsak a választókerület székhelye szerinti önkormányzatnak kellene fizetnie. Emellett az összes képviselő mobiltelefon-költségét megtérítenék havonta a minimálbér 30 százalékáig, valamint a készülékeket is az Országgyűlés Hivatala adná. Az alkotmányügyi bizottság ülésén az ismertetett koncepciót értékelve Bárándy Gergely szocialista képviselő azt mondta: alapvetően nem illegitim törekvés átalakítani a javadalmazási szabályokat, de szerinte a Lázár János által előterjesztett ok „hazug”, mert azt sugallja, hogy a képvise-

lők általában tisztességtelenek, holott szerinte az áll közelebb az igazsághoz, hogy valójában a Fidesz miatt kell változtatni, ahol az elmúlt években több „botrányos esemény” is történt a költségtérítések ügyében. A Fidesz frakcióvezetője válaszában elmondta: méltatlannak tartja ahogyan Bárándy Gergely kezeli az ügyet. Azt a felvetését ugyanakkor megfontolandónak nevezte, hogy a javadalmazási rendszer változtatását együtt tárgyalják a képviselők jogállásáról szóló új törvénnyel. A KDNP-s Rubovszky György támogatásáról biztosította az elképzelést, megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte a frakciók tisztségviselőinek javadalmazásában is tiszta helyzetet kell teremteni, azt is szabályozni kell, arról is állást kell foglalni. Lázár János kiemelte, a frakcióknak biztosítani kell az önálló gazdálkodást. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, egyetért azzal, hogy egy átlátható rendszerre van szükség, és több üdvözölhető eleme is van a fideszes indítványnak. Például az, hogy az állami beosztást is viselőknek választaniuk kellene a fizetéseik között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Jobbik szerint szükség lenne a végkielégítések teljes eltörlésére is, a ciklusok végén történő kötelező vagyonosodási vizsgálatra, valamint az „álláshalmozások” megtiltására. Szerinte Lázár János javaslata jelenlegi formájában nem elég átütő. Az „álláshalmozásra” utalva a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy 2014-től jelentősen szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, és a parlamenti képviselők „szellemi tevékenységen” kívül más munkát nem végezhetnek. A független Pősze Lajos arról beszélt, hogy a koncepció minőségileg alakítaná át a képviselői munkát. A napirendi pont végeztével Salamon László, a testület KDNP-s elnöke közölte, várhatóan albizottság jön létre a javadalmazási rendszerről szóló javaslat megfogalmazására, amelyet bizottsági indítványként terjesztenek majd a Ház elé.


9

A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó ◆ Forrás: www.ogy.hu/MTI

szerv, egyéb intézmények esetében az a területileg illetékes intézményfenntartó központ.

A folyóirat az ÖNkorPRess Kiadóban megrendelhető 10


KOr-kép – Ász-vélemény

Kockázatos valóság Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése – összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor Domokos László, az ÁSZ elnöke a parlamentben. Az Állami Számvevőszék október 14-én nyújtotta be a parlamentnek a jelentést, amelyet a bizottságok megtárgyaltak és általános vitára alkalmasnak találtak. A számvevők viszont bizonyos esetben ezt másként vélik. Ilyen például az önkormányzatokat érintő fejezet is, amelynél úgy készült el a törvényjavaslat, hogy az ágazatot érintő sarkalatos törvényeket még homály fedi. Domokos László kritikaként fogalmazta meg, hogy az ÁSZ munkáját nehezítette az a körülmény, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék. Hozzátette: szeptember végén az adóbevételek 98,6 százalékánál nem álltak rendelkezésre kormányzati háttérszámítások. Elismerte ugyanakkor: a jövő évi költségvetés tervezési munkáját megnehezítette, hogy a nyár közepére a 2012-es büdzsé makrogazdasági körülményei alapvetően megváltoztak. Szintén hiányosságra utal, hogy a számvevőszéki véleményalkotáskor még nem volt ismert – a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat Helyi önkormányzatok támogatása és helyben maradó személyi jövedelemadó fejezetét alapvetően érintő – a közfeladat ellátását szabályozó új sarkalatos törvények tervezete, továbbá a szakmai (ágazati) törvények módosítása, ezért ezek és az előirányzatok összhangja nem volt megítélhető. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti indokolása – a korábbi évekhez hasonlóan – még nem készült el, ezért annak tartalma az ÁSZ-vélemény elkészítése során nem volt hasznosítható – olvasható a számvevőszéki jelentésben.

A tervezés és az ellenőrzés feltételrendszere A költségvetési tervezés eljárási szabályait, a tervezési folyamat munkaszakaszait a vonatkozó törvények szabályozzák. Ezeknek a jogszabályi kötelezettségeknek az államháztartásért felelős miniszter határidőre eleget is tett, a kormány a költségvetési irányelveket elfogadta, a költségvetési törvényjavaslat tervezete a meghatározott határidőre elkészült. A benyújtott előterjesztés azonban sem szerkezetileg, sem tartalmilag nem felel meg a költségvetési törvényjavaslat tervezetének. Az ÁSZ véleménye szerint az éves költségvetési törvények tartalmi és formai követelményeit meghatározó egységes szabályrendszer hiánya miatt nem biztosított, hogy az Országgyűlés egy átlátható, az évek közötti összehasonlítást és a következő évekre történő kitekintés megbízhatóságát is garantáló törvényjavaslatról tárgyaljon. A számvevők szerint célszerű egy átfogó, az állam teljes gazdálkodásának szabályaira is kiterjedő – az Állami Számvevőszék által már korábban is kezdeményezett – közpénzügyi törvény keretei között szabályozni a költségvetési törvény követelményrendszerét.

A központi költségvetés hiánya, közvetlen bevételi, kiadási előirányzatai A jelentésből kiderül, hogy a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról teljeskörűen a számvevők nem tudtak véleményt mondani, egyrészt a 2012. évi bevételi előirányzat-tervezetek jelentős részét alátámasztó dokumentumok, illetve háttérszámítások hiánya, másrészt a jegyzőkönyvben rögzített és a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő adatok eltérései – amelynek okait csak részben, hátterét egyáltalán nem ismeri az ÁSZ – miatt. „A Széll Kálmán Terv hét pontból álló intézkedési csomagja a 2012. évre 550 milliárd forintos megtakarítást tervezett. Alátámasztottság hiányában 388 milliárd forint megtakarításról még részben sem tudtunk véleményt mondani. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény (Kftv.) és a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat összhangjáról nem tudtunk véleményt mondani, mivel a jegyzőkönyv lezárásának 2011. szeptember 12-i időpontjáig a szükséges adatok, háttérszámítások nem álltak rendelkezésre… A kormány a Kftv. előírásait nem teljesítette. Az Áht. 36.§ (1) bekezdése szerint a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatot a költségvetési előirányzatok meg-

Buktató


11

KOr-kép – Ász-vélemény alapozását szolgáló, a költségvetési hatásvizsgálatok lényeges megállapításait és eredményeit tartalmazó – a Kftv. 6.§ (4) bekezdésében előírt – hatásvizsgálattal együtt kell előterjeszteni. Az ÁSZ dokumentáció és információ hiányában a hatásvizsgálat meglétéről és annak tartalmáról nem tudott véleményt mondani. Az Áht. 36/B.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy a javaslat elfogadása esetén – összhangban a középtávú tervekkel – legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során. A törvényjavaslatban ez a tájékoztató kimutatás nem szerepel, az általános indokolásban erre vonatkozóan utalás nem található. A törvényjavaslat 10. számú melléklete csak az uniós forrásra vonatkozóan tartalmaz 2013-ig részletes kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat.”

Kockázatok és pozitívumok Domokos László az Országgyűlésben elmondta: a 2012-es adóbevételek 63,6 százaléka teljesíthető minősítést kapott az ÁSZ-tól, azonban az adóbevételek 6,8 százalékát magas kockázatúnak ítélte a számvevőszék a jövő évi büdzsében. Gondot jelent az is, hogy a Széll Kálmán Terv alapján 2012-re tervezett 550 milliárd forintos megtakarítás megalapozottságát dokumentumok hiányában a számvevőszék nem tudta teljeskörűen megítélni. Domokos László szerint a kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy az esetleges szankciók miatt az országnak mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendben kell majd európai uniós pénzeket visszafizetnie. Az ÁSZ elnöke bírálta azt is, hogy a tárcák az úgynevezett felülről nyitott

12

előirányzatoknál több mint 8100 milliárd forintot terveztek be, ez nagyságrendjénél fogva eleve kockázatot jelent a hiánycél teljesítése szempontjából. Domokos László szerint előremutató, hogy a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány az óvatosság jegyében a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe. Szintén pozitívan értékelte az Országvédelmi Alap létrehozását és jónak, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság olyan javaslatot fogadott el a kamattartalék és az Országvédelmi Alap vonatkozásában, hogy azok együttes összegét – mintegy 200 milliárd forintot – nem lehetne felhasználni 2012 első kilenc hónapjában. Ezt követően is csak akkor lehet igénybe venni, ha ezáltal nem kerül veszélybe a jövő évi 2,5 százalékos államháztartási deficitcél. Az ÁSZ elnöke ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy a számvevők véleményének kialakításakor még nem voltak ismertek az alap szabályozását megalapozó jogszabályok. Az ÁSZ elnöke szerint szintén kedvező fejlemény, hogy a törvényjavaslatban több olyan elem is van, amely javítja az átláthatóságot. Ilyen például az, hogy a kiadásokat ott tervezik, ahol a felhasználás ténylegesen megvalósul. A számvevők azt is kifogásolták, hogy a 2011. szeptember 30-i költségvetési törvényjavaslatban és a Költségvetési Tanács részére átadott normaszöveg fejezeti indokolásban szereplő adóbevételi előirányzatok (pl. személyi jövedelemadó, társasági adó) eltérnek. A kapcsolódó tanúsítványok, háttérszámítások, hatástanulmányok, dokumentumok nem álltak az ÁSZ rendelkezésére, így az adóbevételek megalapozottsága nem volt megítélhető.


A költségvetési törvényjavaslat a központi kormányzat hiányaként „576,5 milliárd forintot tartalmaz, amelyhez kapcsolódó finanszírozási terv – a korábbi évekhez hasonlóan – nem állt az ellenőrzés rendelkezésére. A tervezett pénzpiaci műveletekből előirányzott források és azok időbeli ütemezése az adósságkezelési stratégiával összhangban állnak. (...) A 2012. évi finanszírozási terv teljesülési kockázatát csökkenti az 50 milliárd forint összegű kamatkockázati tartalék. Az MNB a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvény tervezetének értékelése című anyagában a várható veszteségére 95 milliárd forint megtérítési kötelezettséget jelez, amely a 2012. évi központi költségvetést terheli. Ez a kiadás azonban a költségvetési törvényjavaslatban nem jelenik meg és ez a központi költségvetés hiányánál kockázati tényezőt jelent, amely pótlólagos forrás megteremtését indokolja. A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban a központi költségvetés bruttó adóssága a GDP arányában 66,4 százalék, amely 1,9 százalékkal kevesebb a 2011. év végére várható 68,3 százalékos mértéknél, ugyanakkor a bruttó adósság összegszerűen nem csökken, a 2011. évi várható 19 085,1 milliárd forintról 19 328,3 milliárd forintra nő. A központi költségvetés közvetlen bevételei a központi költségvetés bevételi főösszegének 73,4 százalékát teszik ki. A jegyzőkönyvek lezárásakor, 2011. szeptember 12-én a közvetlen bevételek 96,5 százalékára, 6440,6 milliárd forintra vonatkozóan sem az előirányzat-tervezetek, sem az azokhoz kapcsolódó dokumentumok és háttérszámítások nem álltak az ÁSZ rendelkezésére. A közvetlen bevételek közül a bányajáradék, az egyéb költségvetési bevételek, a kamatbevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek megalapozottságáról tudtunk az átadott dokumentumok alapján véleményt mondani. A véleményezésünk során megalapozottnak minősítettük az előirányzatot, ha azt dokumentumokkal, részletes számításokkal alátámasztották.”

KOr-kép – Ász-vélemény Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásai és a GFS rendszerű bevételein belüli részaránya

Bevételek megnevezése

A z önkormány zatok GFS rendszerű bevételei összesen Ebből: A) Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásai (1+2+ együtt

2012. évi ei/ 2011. évi ei.

2012. évi ei./ 2011. évi várható teljesítés %

2011. évi irányszám M Ft (%)

2011. évi várható teljesítés M Ft (%)

2012. évi irányszám M Ft (%)

3 132 957,10

3 173 127,20

3 202 595,70

102,2

100,9

1 840 807,1 (58,8)

1 906 727,2 (60,1)

1 905 095,7 (59,5)

103,5

99,5

amely a 2011. évi korrigált bázis (1132,7 milliárd forint) 100,7 százaléka. Bár a helyi önkormányzatok támogatásai és a helyben maradó személyi jövedelemadó bevételei 2012. évi irányszáma 0,7 százalékkal csökken a 2011. évi előirányzathoz képest, e bevételkiesést ellensúlyozza a működési és felhalmozási célú támogatásértékű bevételek és az EU-tól átvett pénzeszközök tervezett növekménye. Így az önkormányzatok 2012. évi központi költségvetésből származó forrásai együttesen 3,5 százalékkal meghaladják a 2011. évi előirányzatot.

Ami azt illeti...

1) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetből

1 148 657,1 (36,7)

1 188 927,2 (37,5

1 140 555,7 (35,6)

99,3

95,9

2) Támogatásér tékű működés bevételek és költségvetési kiegészítések

459 300,0 (14,7)

449 600,0 (14,2)

490 040,0 (15,3)

106,7

109

3) EU-tól átvett felhalmozási célú pénzeszközök és kapcsolódó, egyéb támogatásértékű felhalmozási bevételek

232 850,0 (7,4)

268 200,0 (8,5)

274 500,0 (8,6)

117,9

102,3

B) Az önkormányzatok saját és átengedett bevételei

1 292 150,0 (41,2)

1 266 400,0 (39,9)

1 297 500,0 (40,5)

100,4

102,5

Annak ellenére, hogy az adóbevételek nem voltak részletes számításokkal alátámasztva, az ÁSZ a rendelkezésére álló információk (előző évek tendenciái, a 2011. évi időarányos teljesítési adatok, a várható teljesítési adatok, korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai, NAV adatszolgáltatásai) alapján becsléseket végzett arra vonatkozóan, hogy a 2012. évben várhatóan milyen összegű adóbevételek folynak be. Ez alapján mondott véleményt az adóbevételek teljesíthetőségéről, a teljesíthetőség kockázatáról.

Az önkormányzatokról a számok tükrében Mint ahogy azt már jeleztük, a számvevők véleményük elkészítésekor még nem ismerték a 2012. évi költségvetési

törvényjavaslatot érintő és az önkormányzatok feladatvégzését szabályozó új sarkalatos törvények tervezetét, továbbá az ágazati törvények módosításának tartalmát, ezért ezek és az előirányzatok összhangja nem volt megítélhető. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti indokolása – a korábbi évekhez hasonlóan – még nem készült el, ezért annak tartalma az ÁSZ-vélemény elkészítése során nem volt hasznosítható – olvasható a jelentésben. A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben 3202,6 milliárd forint bevételből gazdálkodhatnak. Ebből a központi költségvetés és a helyben maradó személyi jövedelemadó által biztosított forrás 1140,6 milliárd forint,

Az előző évi költségvetéshez képest csökkenést jelent a Széll Kálmán Terv alapján „kötelező önkormányzati feladatok méretgazdaságos átszervezése” címen előírt 15 milliárd forint és a szociális támogatások átalakításával összefüggő 30,3 milliárd forint. Növekedést a megyei önkormányzatok eddig saját bevételként szereplő 22 milliárd forint illetékbevétele, a szociális támogatások átalakításával összefüggő 29,1 milliárd forint és az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázati forráskiegészítésének 2,1 milliárd forintos támogatási növekménye eredményezett. A megyei önkormányzatok feladatellátására 99,7 milliárd forintot különítettek el, mely összeg a megyei feladatok tervezett átadása miatt később átcsoportosításra kerül. A fejezetből biztosított források ágazati megoszlása főként a megyei feladatok miatti előirányzat átcsoportosítások következtében módosult, az egyéb belső átcsoportosítások mértéke nem jelentős. A gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségének több önkormányzat nem tett eleget, ezért az eddig felhasználási kötöttség nélküli normatívákat a 2012. évben a kötött támogatások közé sorolták. A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok támogatása, fontos garanciát teremtve így e területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. Szerkesztette: Csy-kó Forrás: asz.hu


13

KOR-kép

Elkészült az új önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete

A jövő zenéje A törvényjavaslat, amely az alaptörvényhez igazodva készült el, újraszabályozza az állam és az önkormányzatok feladatait. Az önkormányzati törvény tervezett életbelépésétől, 2013. január 1-jétől, új, feladatcentrikus önkormányzati finanszírozási rendszert, valamint a körjegyzőségek mintájára közös önkormányzati hivatalokat hoznak létre. Az államtitkár véleménye szerint, ha a kormány még októberben elfogadja a törvénytervezetet, és a parlamentnek benyújtja azt, akkor még az idén megszülethet az új önkormányzati törvény. Ebben az esetben az önkormányzatoknak egy évük lesz felkészülni a változásokra.

Mi indokolja az új önkormányzati törvény megalkotását? A kötelező önkormányzati feladatok jelenleginél pontosabb meghatározását nevezi kiemelt célnak egyebek mellett az új önkormányzati tör-

14

Cél egy modernebb, gyorsabb és takarékosabb rendszer kialakítása, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja – hangsúlyozta Tállai András önkormányzati államtitkár az új önkormányzati törvénytervezetet (Ötv.) ismertető sajtótájékoztatón. A javaslat szövege, amelyet megküldtek a parlamenti pártoknak és az önkormányzati szövetségeknek is, október 11-én vált nyilvánossá.

vény normaszöveg-tervezete, amely a kormany.hu honlapon október 11-től olvasható. A dokumentumban felhívják az olvasók figyelmét arra, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának. A tervezet kritikaként fogalmazza meg, hogy az önkormányzati rendszer kialakításakor a jogalkotók a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat. A dokumentum egy településcentrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségi körre épülő rendszer kialakulásáról számol be, amely már akkor magában hordozott több ellentmondást, ami később


működési zavarokhoz vezetett. Ezek között az elaprózott településszerkezetet és a széles feladatrendszer közötti feszültséget említi a tervezet. A javaslat szerint a jelenlegi helyzet kialakulásához az önkormányzati rendszer belső ellentmondásai, működési zavarai, a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai, valamint a folyamatosan csökkenő állami támogatások vezettek. A tervezet kitér arra is, hogy az áprilisban elfogadott alaptörvény alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg, amit 2012. január 1-jéig meg kell alkotnia a parlamentnek. A tervezet az alapvető változások között említette, hogy az új jogszabály újraszabályozza az állam és az önkormányzatok közötti

KOR-kép feladatrendszert. Eszerint az államnak a közszolgáltatások megszervezésében több feladata lesz, így például az oktatásban, az egészségügyben, a hatósági ügyekben és a katasztrófavédelemben.

Megkezdődtek az egyeztetések... Az új önkormányzati törvénytervezet nyilvánosságra hozatala után a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára egyeztetésre hívta az önkormányzati érdekszövetségek vezetőit. A Duna Palotában rendezett nem nyilvános találkozón – hivatalosan az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma ülésén – részt vett Pintér Sándor belügyminiszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is. De még mielőtt a szövetségek vezetőivel egyeztettek volna, Tállai András tartott egy sajtótájékoztatót, ahol úgy nyilatkozott, hogy az új önkormányzati törvényjavaslat megteremti annak az alapját, hogy 2013. január 1-jétől egy új önkormányzati finanszírozási rendszert lehessen bevezetni. Ennek lényege, hogy az önkormányzatok csak olyan közszolgáltatási feladatot látnak majd el a jövőben, amelyekhez teljes egészében megkapják a szükséges forrásokat. Elmondta azt is, minden településnek továbbra is lesz önálló képviselő-testülete és polgármestere, ám a hivatalok már közösek lehetnek a körjegyzőségi rendszer mintájára. Ezek a hivatalok önálló finanszírozási egységek lesznek, és az állam közvetlenül fogja finanszírozni az itt dolgozó köztisztviselők bérét, „akkor is, ha öt-hat önkormányzatot szolgálnak ki” – tette hozzá. A dokumentum szerint egy új önkormányzati társulási rendszert is kialakítanának, amely a létrejövő járásokon alapul majd. A jövőben egy járáson belül kötelező lesz létrehozni egy önkormányzati társulást. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi azt is, hogy az önkormányzatok bármilyen más formában is társuljanak egymással, akár a járási kereteken kívül is. Tállai András szerint további fontos része a javaslatnak az új törvényességi felügyeleti rendszer kialakítása, amelyet várhatóan a kormányhivatalok végezhetnek. Jelezte azt is, hogy egy új, gazdasági ellenőrzési rendszert is kialakítanának a jelenlegi könyvvizsgálói rendszer

megerősítésével. Hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban még vita van a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. A törvényjavaslat szerint a jövőben a polgármesterek nem lehetnek országgyűlési képviselők, a két tisztség összeférhetetlen lesz. Budapest jövőjével kapcsolatban, kérdésre válaszolva az államtitkár közölte azt is: a javaslat kétszintű fővárosi önkormányzati rendszerről szól, azzal a módosítással, hogy egyértelműen meghatározzák a főváros és a kerületek feladat- és hatásköreit, valamint a legtöbb zavart okozó vagyonkezelési feladatokat. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az új Ötv. nem foglalkozik azzal, hogy a főpolgármestert milyen módon választják meg, azt majd a választójogi törvény szabályozza. Tállai András a hitelfelvételekről szólva elmondta, a szövegbe bekerült, hogy az önkormányzatok a jövőben fejlesztésekre a saját bevételeik 50 százalékával „köteleződhetnek el”. Hozzátette: várhatóan a kormányhivatalok mondhatják majd ki a „végső szót” arról, hogy egy adott kötelezettségvállalást az önkormányzat megtehet-e. Közölte azt is: biztos abban, hogy „összegszerűségében” az önkormányzatokra jutó forrás nem fog csökkenni, de elképzelhető, hogy ahol pazarlást találnak, onnan a pénzt átteszik oda, ahol „pénztelenség” van.

... és a reagálások Mint ahogy azt már korábban megjegyeztük, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma zárt körben egyeztetett, arra a sajtó csak vágókép készítése céljából mehetett be. Ennek ellenére a hír gyorsan terjedt, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖOSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere az egyeztetést követően azonnal sajtótájékoztatót

tartott. Gémesi György nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az új önkormányzati törvénytervezet több elemével nem tudnak egyetérteni. Schmidt Jenő azt hangsúlyozta, hogy a kormánnyal közös a céljuk, ők is egy működőképes rendszer kiépítésére törekszenek, de a tervezetben sok olyan buktató van, ami veszélyeztetheti az önkormányzati rendszer zökkenőmentes működését. Gémesi szerint a tervezet egyértelműen centralizációs szándékot fejezi ki, nemcsak az intézmények tervezett átvételével, hanem „szellemiségében” is olyan berendezkedést akar megvalósítani, amely az önkormányzati mozgásteret jelentősen szűkíti, és az autonómiát csorbítja. Közölte azt is, nem értenek egyet a közoktatásban az államosítással. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sem hatástanulmány, sem pedig számítások nem készültek arra vonatkozóan, hogy így olcsóbban és hatékonyabban működnek-e majd az intézmények. A MÖSZ elnöke a kórházak állami kézbe vételét támogathatónak mondta, ha „komoly politikai akarat” alapján sikerül összehangolni a magyarországi fekvőbeteg-ellátást. Elmondta, az egyeztetésen elhangzott ugyanakkor az is, hogy azok a járóbeteg-ellátó intézmények is állami kézbe kerülnének, amelyek nem tartoznak a kórházakhoz. Jelezte: egyelőre nem tudja megmondani, hogy ezt támogathatónak tartják-e, hiszen ez tulajdoni kérdéseket és önkormányzatok által befektetett forrásokat is érint. Schmidt Jenő a sajtótájékoztatón közölte: a kormányzattól azt kérték, hogy az alapfokú oktatást hagyják meg a települési önkormányzatoknál, az intézmények ellenőrzését viszont átvehetik a kormányhivatalok. A települési hivatalok tervezett összevonásáról szólva úgy nyilatkozott: a háromezres lélekszámhatárt el kellene törölni, mert sok olyan térsége van az országnak, ahol ha hét-nyolc települést összevonnánk, akkor sem érnék el a háromezres lélekszámot.

Első önkormányzati közéleti hírportál

www.onkornet.hu www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. október–november ÖN • KOR • KÉP

15

KOr-kép – érdekszövetségek

Vitatott pontok Miután nyilvánosságra hozták az új önkormányzati törvénytervezetet, beindult az önkormányzati és a szakmai szervezetek, valamint a kormány nyilatkozatdömpingje. Egyesek az új önkormányzati törvénytervezet elfogadása esetén a falvak pusztulását jósolják, mások óvatosságra intenek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter egy fórumon arról beszélt, hogy az a jó állam, ahol az emberek elégedettek a szolgáltatásokkal. Az országos önkormányzati szövetségek közül többen megfogalmazták véleményüket, és erről tájékoztatták a Belügyminisztérium illetékeseit és a sajtót is. A törvénytervezet iránti hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) október 14-én rendhagyó módszerrel – interaktív videokapcsolat révén – az ország 12 települését bevonva Gödöllőn, a Művészetek Házában tartott konferenciabeszélgetést. Ezen a fórumon több mint 400 polgármester fejtette ki véleményét. Míg a polgármesterek egy része a változtatás mellett érvelt, addig a felszólalók többsége aggályosnak tartotta az új önkormányzati törvénytervezetet. Véleményük szerint a vidék semmibevétele folyik, ez a tervezet a kistelepülések elnéptelenedéséhez, halálához vezethet. Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke, Szentendre fideszes polgármestere a MÖSZ és a TÖOSZ nevében arról beszélt, hogy az igazságosabb szolgáltatáselosztás, a jelenlegi elaprózottság megszüntetése, valamint a településeknél felhalmozott 1500 milliárd forintos adósság rendezése miatt szükség van az átalakításra. Ugyanakkor feltette a kérdést: miből lesz majd bevételük a helyi önkormányzatoknak? Még nem tisztázottak a 160 járás kialakításának, illetve a járási kormányhivatalok működésének a részletei sem. Szentendre polgármestere szerint a helyhatóságok „újraszabott” kötelező és önkéntes feladatairól, a polgármesterek és jegyzők jelenlegitől eltérő bérezéséről, a háromezernél kevesebb lakosú települések közös hivatalának életre

16

hívásáról és a társulásokról is egyeztetni kell az érintettekkel, mert ezek a jelenlegi elképzelés szerint sok buktatóval járnak.

Nem lesz különbség a járási székhely és a nem székhelytelepülések között Mialatt a gödöllői interaktív fórumon a polgármesterek eszmét cseréltek, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Székesfehérváron a Fejér Megyei Kormányhivatalban tett látogatásakor bejelentette: „Nem lesz különbség a járási székhely és a nem székhelytelepülések között.”


A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a járási székhelyek mellett a többi településen sem csökkenhet az államigazgatási szolgáltatások színvonala. „A járás minden településén minimálisan olyan szolgáltatásokat kell a jövőben is nyújtani, amit jelenleg is nyújtunk, sőt a jövőben ezeket bővíteni szeretnénk. Ahol okmányiroda van, ott marad az okmányiroda. Az ügykezdeményezési jog minden településen megmarad, vagyis ügyeket intézni ott is lehet majd” – tette hozzá. Kiemelte, vannak vitapontok a Fidesz–KDNP-frakción belül és az ország közéletében is, de a járások tekintetében világos a kép. 2013-tól a járási hivatalok a megyei kormányhivatalok alá tartoznak, és területileg kihelyezett intézményeik lesznek. Azt végzik, amit a megyei kormányhivatalok. Pontos feladataikat az őszi törvényalkotás során véglegesítik, amikor az új önkormányzati törvényt is megalkotják. A közigazgatás fejlesztését célzó Magyary-programot firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes elmondta, az a jó állam, ahol az emberek elégedettek a szolgáltatásokkal. Szerinte sokat kell még fejlődni, de a kezdeti lépéseket megtették. Két-három éves átépítési program kezdődött el az államigazgatásban, de a működés ettől függetlenül zavartalan. A következő évben a hatáskörök bővülése miatt sok új feladat vár az államigazgatásra, 2013 pedig a járások megteremtésének éve lesz.

Sólyomszem látja az alagút végét

KOr-kép – érdekszövetségek Balatoni Szövetség: a kisebb településeken is legyen önálló önkormányzati hivatal A Balatoni Szövetség alsóörsi elnökségi ülésén kezdeményezte, hogy a kormány az új önkormányzati törvényjavaslatban vizsgálja felül azt a rendelkezést, amely szerint önálló önkormányzati hivatalt csak azokon a településeken lehetne létrehozni, ahol több mint háromezren élnek. A balatoni települések önkormányzatait tömörítő szövetség elnöksége javasolja, hogy önálló önkormányzati hivatalt már akkor létre lehessen hozni, ha a lakosok száma meghaladja az 1500-at. A nagyobb balatoni települések, mint Csopak, Alsóörs, Révfülöp vagy Balatonfenyves hivatalának önálló létét veszélyezteti, ha az új önkormányzati törvényt a jelenlegi formájában fogadják el – hangzott el a Balatoni Szövetség elnökségi ülésén. Több polgármester is érvként hozta fel, hogy az üdülőövezet speciális helyzetben van, hiszen a lakosságszám többszörösét kitevő üdülőközösség ügyeit is a helyi hivatalok intézik. Balassa Balázs (független), Szigliget polgármestere az önállóságukat vesztő helyi iskolák, hivatalok miatt a kistelepülések „halálra ítéléséről”, több balatoni község nyaraló településsé válásának veszélyéről beszélt. Ruzsics Ferenc (Fidesz–KDNP), a Balatoni Szövetség elnöke, Keszthely polgármestere is bírálta az iskolákat érintő centralizációs törekvéseket, mondván, ha az állam odaadná azt a pénzt az önkormányzatoknak, amelyet az iskolákra kíván költeni, az intézmények jó működtetésében leginkább érdekelt helyiek jobban ellátnák a feladatot. Szalóki Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés turisztikai bizottságának alelnöke hangsúlyozta, a demokrácia alapja az önkormányzatiság, nem lehet arra hivatkozva leépíteni, hogy sokba kerül, főként nem, ha akadnak települések, mint például Gyenesdiás, ahol a képviselők egy fillért sem kapnak a munkájukért. Bóka István (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Balatonfüred polgármestere elmondta: a jogszabályi változásoknak köszönhetően tavaly óta nemcsak egy,

hanem tízmilliárd forintig önkormányzati tulajdonba adható egy-egy állami vagyonelem, ami kedvez a sokéves balatoni törekvéseknek. Az üdülőövezetben több település szeretne megkapni egyebek között olyan part menti, közterületté alakítható területet, amelynek gondozása amúgy is rá hárul, a fejlesztését viszont nehézkessé teszi, akadályozza az állami tulajdonlás. Zala megye önkormányzata jelezte a szövetség vezetőinek, hogy nem tudja kifizetni sem az idei, sem a jövő évi, 400 ezer forintos tagsági díját. Lázár János, a szövetség titkára azt válaszolta: tárgyalni kell az érintett megyével, nem szabad hagyni, hogy a pénzügyi gondok a szövetség felbomlásához vezessenek.

A jegyzők szövetsége aggályosnak tartja az önkormányzati törvénytervezetet A Jegyzők Országos Szövetsége érdekelt abban, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása és a közigazgatás átszervezése a kormány által kitűzött célokkal összhangban valósuljon meg. Ugyanakkor a szakmai szervezet aggályosnak tartja a helyi önkormányzatokról szóló törvénytervezetet, többek között azért, mert álláspontja szerint annak elfogadása esetén növekedne a jegyzők munkaterhe, kiszolgáltatottsága, miközben illetményük „drasztikusan” csökkenne. A szakmai szervezet álláspontja szerint a tervezet nyomán a jegyzők legitimitása gyengül, ez pedig nehezíti a kormányzat akaratának érvényesítését, és ellentmond a magyar közigazgatási tradícióknak. A jegyzők szövetsége szerint a tervezetben szereplő „drasztikus” jegyzői illetménycsökkentés azzal a veszéllyel jár, hogy a diplomás fiatalok nem akarnak majd jegyzők lenni, nem vonzza őket a fegyelem, az alacsony bér, a tetemes munka és a felelősség. Mindez a pálya leértékelődéséhez és a szakmai színvonal csökkenéséhez vezethet. Továbbá a vezetői illetmény rögzítése vélhetően a köztisztviselői törvény illetmény táblájának változását is maga után vonja, ami kihat az egész önkormányzati köztisztviselői karra, a köztisztviselői életpálya alakulására.

A szövetség úgy véli, a közigazgatás járási szintjének rekonstrukciója nem csökkenti a jegyző és az önkormányzati hivatal feladatait. A jelenlegi tervezetben szereplő feladatokat alapul véve sokkal inkább településmenedzseri, közszolgáltatás-szervezői komplex látásmódot igénylő feladata lesz az önkormányzati hivatal vezetőjének, amely korszerű szemléletet, megfelelő szakképzettséget igényel. A szakmai szervezet álláspontjában kiemelte, helyes az a jelenlegi szabályozás, amely szerint a jegyző és az önkormányzati hivatalok köztisztviselői jogviszonyának, javadalmazásának kérdései az egységes közszolgálati életpályát szabályozó törvényalkotás tárgykörébe tartoznak. A jegyzők szövetsége azt javasolja: az önkormányzati törvény ne zárja ki, hogy a jegyzők államigazgatási feladatok címzettjei is lehessenek. Értelmezésük szerint az önkormányzati rendszer átalakításának egyik indoka, hogy alkalmas legyen a megújuló ágazati struktúrák befogadására és működtetésére. Ha ez igaz, akkor a polgármesteren kívül az önkormányzati adminisztrációt működtető jegyzőnek is szükséges államigazgatási feladatokat adni. A jegyzők szövetsége aggályosnak és átgondolandónak tartja, hogy a háromezer lakosnál kisebb lélekszámú települések közös hivatalt kötelesek létrehozni. Ez a változás ugyanis több mint kétezer települést érint, a feltételezett költségmegtakarítás viszont aligha állhat arányban a várhatóan keletkező hátrányokkal és károkkal. Az aprófalvas megyékben ennek a feltételnek a teljesítése öt-hét, vagy akár tíz település „összefogását” is jelentheti, ami a közös hivatal működtetését bonyolulttá teszi a jelentős távolságok, közlekedési gondok, illetve a szükséges infrastruktúra hiányosságai miatt.

A kormány nem tekinti partnernek a helyhatóságokat Az önkormányzatok legfőbb problémája a felhalmozott adósság – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke az egyik közszolgálati televízió műsorában. Azok az önkormányzatok, amelyek hátrányos helyzetben vannak –


17

KOr-kép – érdekszövetségek például pénzhiány miatt fűtési gondok adódtak – legfőképpen azért jutottak ilyen helyzetbe, mert nincs saját bevételük, és az állam kivonta magát a finanszírozásból. Gémesi úgy látja, hogy ez a probléma mindössze a települések 20 százalékánál áll fenn valamilyen formában, de ezek az önkormányzatok is el tudják látni a feladataikat. Gödöllő polgármestere szerint komoly alulfinanszírozási folyamat végén vannak a helyhatóságok. Mint mondta, a hitelfelvételek nagy része az uniós pályázatokhoz szükséges önrészek biztosítékaként kellett, fejlesztésekre és költségmegtakarításra. A jelenlegi adatok szerint mindössze 300 települést érint a hitelállomány 98 százaléka. A MÖSZ elnöke kritikaként jegyezte meg, hogy kiürítik az önkormányzati rendszert. Példaként említette, hogy elkerül az alapfokú oktatás az önkormányzatok hatásköréből. Mint mondta, a település megtartó erejét képviselő iskola ügyintézése innentől kezdve íróasztal mögé kerül, és nem lesz élő kontaktus a pedagógusok, szülők és az önkormányzat között. E nélkül pedig nem elég hatékony a rendszer. A szövetség elnöke az új törvénytervezet kapcsán a legfőbb problémaként arról beszélt, hogy a kormány nem tekinti az önkormányzatokat partnernek. A MÖSZ számtalan ötlettel fordult a kormányhoz, amelyek az átcsoportosításban nyújthattak volna segítséget, de a konzultáció keretében csak tájékoztatást kaptak. „Partnernek kellene tekinteni a 3200 polgármestert, és tárgyalni kellene velük, hogy megmaradjon az önkormányzatiság mint érték” – hangsúlyozta a MÖSZ elnöke.

TÖOSZ- javaslatok az új önkormányzati törvény szabályozásához Az önkormányzati törvényjavaslatot megismerve a vidéki polgármesterek sokasága értetlenül áll a jogszabályban foglalt elképzelésekkel szemben. A törvényjavaslat nem oszlatta el a településvezetőkben kialakult bizonytalanságot, mivel többek között a differenciált hatáskör-telepítés ügyében továbbra sem tisztázott, hogy mi lesz a feladata a községeknek, a városoknak, a járásszékhely városoknak és a megyei váro-

18

soknak. Nem lehet tudni, azt sem, hogy hány járás lesz és az állami igazgatási feladatok teljeskörűen átkerülnek-e a járási hivatalokhoz – olvasható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) közleményében. A legnagyobb országos önkormányzati érdekszövetség elnöke, Schmidt Jenő a közleményben úgy fogalmaz, a rendszer igazságtalanná és fenntarthatatlanná vált! Ennek következtében az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlen. Az önkormányzatok és vezetőik érdekeltek egy működőképes új önkormányzati rendszer kialakításában, amely megőrzi az elmúlt évtizedek alapértékeit, erősíti a demokratikus közélet szervezését, érvényre juttatja a szubszidiaritás európai elvét. „Tudjuk jól, hogy az idő sürget. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az ismertté vált törvényjavaslat nincsen megfelelően számításokkal megalapozva, nincsen elemezve a várható hatás és következmény. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendszert érintő nagy ágazatokra vonatkozó új szabályozások sem készültek el, így a rendszer egésze nem látható sem működését, sem finanszírozását tekintve. Ezért javasoljuk a kormánynak, hogy a TÖOSZ kezdeményezéseit és kiemelten az alábbi hét pontot vegye figyelembe: ✔ Az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat. ✔ Amennyiben kötelező önkormányzati feladat átadásra kerül másik önkormányzatnak, vagy az állami szervnek abban az esetben a feladatellátáshoz szükséges vagyon ingyenes átadásával egyidejűleg kerüljön megtérítésre az értéknövelő beruházás, az állami juttatáson kívüli önkormányzati hozzájárulás, a feladat ellátást terhelő hitel és kötvény visszafizetési kötelezettség. ✔ Önálló önkormányzati hivatalt tarthasson fenn minden városi jogállású település, valamint függetlenül lakossága számától az a község, amelyik esetében azt a) a lakossági igények indokolják, b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon, c) az országos átlagot meg nem haladó költséggel, d) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes a hivatal működési feltételeit biztosítani.


Közös önkormányzati hivatal létrehozására önkéntes társulásban, vagy az ország kistelepülési térségeiben mikrotérségi együttműködésben kerüljön sor. Amennyiben a törvényben meghatározott reális időn belül a járáson belüli települések nem képesek biztosítani az önálló, vagy közös hivatal működésének feltételeit a megyei kormányhivatal döntsön a hivatali struktúráról. ✔ Az új feladatfinanszírozási rendszerben nem elfogadható, hogy a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához az Országgyűlés a továbbiakban is csak a központi költségvetés által meghatározott arányban álló állami támogatást biztosítson, mivel csak a 100 százalékos központi finanszírozás támogatható a jövőbeni működésképtelenség elkerülése érdekében. ✔ Érthetetlen és elfogadhatatlan a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási rendszer. A bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincsen szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre és jegyzőkre. Támogatjuk a polgármesteri jogállás erősítését, amelynél kiegészítésként javasoljuk, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a polgármester kapjon vétójogot. ✔ A területszervezési ügyekben sem értünk egyet lakosságszám előírásával, hanem a feladatellátó és teljesítő képesség alapján lehessen települési önkormányzati típusokat (község, nagyközség, város, járásszékhely város, megyei város) létrehozni. Lehetővé kell tenni, hogy az a járásszékhely város, amelynek szolgáltatása az egész megyére kihat, megyei városi címet kaphasson. ✔ Elengedhetetlen az országos önkormányzati érdekszövetségekkel az érdemi párbeszéd és egyeztetés. Az önkormányzati rendszer átfogó átalakítása a benne dolgozók együttműködése nélkül nem lehet sikeres.

„Ne bolygassuk meg a jelenlegi sokak által szidott, ámde még működő rendszert” Az új önkormányzati törvénytervezettel kapcsolatban a Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ) is eljuttatta véleményét a Belügyminisztérium illetékeseihez még mielőtt az Önkor-

KOr-kép – érdekszövetségek mányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának (ÖNEF) összehívására sor került volna. Észrevételeiket olvasva az elsősorban kistelepülések érdekeit képviselő országos szövetség tisztségviselői sem kímélték a tervezetet. A szövetség véleményéből kiderül, hogy ők sincsenek megelégedve a kormány és az országos önkormányzati szövetségek között zajló egyeztetéssel. „Reméljük, hogy az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumán érdemi konzultációra, egyeztetésre kerül majd sor, s nem tekintik a kiküldött tervezetet kőbe vésett szövegnek, azon lehetséges lesz módosítani” – bizakodtak a szövetség tisztségviselői. Nem világos számukra, vajon ez a tervezet men�nyiben tükrözi a kormány álláspontját, megtörténtek-e az ágazati egyeztetések, s a kormányzó pártok frakciói támogatják-e az anyagot?

Időközi Választások

Sopron. Pongráczné Várnai Mária Anna, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte az időközi képviselő-választást október 9-én a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronban. A tisztségért öt jelölt indult. A győztes 465, a második helyen végző MSZP-jelölt, Varga Zoltán Gusztáv 385, a Városvédők Összefogtunk Sopronért Egyesület által támogatott Pruzsinsky Tamás 85 voksot kapott, a Jobbik színeiben induló Ladányi Sándort 60, míg Németh László (LMP) 28 szavazatot nyert el. Az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni, mert a 8-as számú egyéni választókerületben tavaly októberben győztes Pongrácz Attila (Fidesz–KDNP) lemondott mandátumáról, mivel felkér-

A KÖSZ véleménye szerint a jogszabálytervezetet elemezve kitűnik a koncepció hiánya, továbbá az a számos ellentmondás, melynek forrását önmaga teremti meg. A joghézagok megszüntetése helyett újakat teremt, elzárja a fejlődés lehetőségét, tényleges megújítást nem hajt végre, csupán forrásokat von el az amúgy is alulfinanszírozott önkormányzati igazgatás területéről. Általánosságként a jelenlegi koncepcióból leszűrhető következtetés: azok a struktúraváltás nyertesei, akik évtizedekig nem tettek semmit, kötvényeket bocsátottak ki, hiteleket vettek fel, az ésszerű és gazdaságos működtetés érdekében nem hoztak létszámcsökkentésről, átszervezésről, intézmény megszüntetésről döntéseket. „Elérkeztünk oda – ellentétben a törvényi rendelkezéssel –, hogy gyakorlatilag az önkormányzat nem önálló jogi személy többé a tervezetben szereplő

korlátozások miatt. Tény, hogy az önkormányzati szféra megérett a reformra, mint ahogy az is, hogy a jelenlegi struktúrájában igen magas a fenntartási költsége, de azt gondoljuk, amíg a kormányzat nem gondolja végig a modell lehetséges inputjait és outputjait, s ennek alapján tesz működőképes megoldási javaslatot a problémák kezelésére, addig ne bolygassuk meg a jelenlegi sokak által szidott, ámde még működő rendszert. Hiányoljuk éppen ezért az új elemek kidolgozottságát, hatásvizsgálatokat, háttéranyagokat, stb. a következetességet a szabályozásból” – olvasható a KÖSZ értékelésében, amelyben a jelenlegi tervezettel kapcsolatban 10 kérdést fogalmaznak meg a szövetség képviselői. (A KÖSZ 12 oldalas észrevétele megtalálható a www.onkornet.hu hírportálon.)

3+1

A korábbi jelentkezésünk óta eltelt egy hónap alatt négy településen tartottak időközi önkormányzati választást. Három esetben önfeloszlatás indokolta a referendum kiírását, egy esetben pedig önkormányzati képviselőt választottak. Azokon a településeken (Abaújszolnok, Hédervár, Kisherend), ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás, a képvi- közi polgármester-választást selő-testület tagjainak összlétszámát (14 fő) figye- a Baranya megyei Kisherenden október 16-án, ahol a lembe véve hat főt választottak újra. ték, hogy vezesse a megyei kormányhivatalon belül a Győr-Moson-Sopron megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságot. Abaújszolnok. Gönczi Gáborné független jelöltet választották október 16-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszolnok polgármesterévé. A településvezetői tisztségért hat független jelölt indult, a legtöbb voksot – harminckét szavazatot Gönczi Gáborné kapta. A névjegyzékben szereplő száztíz választópolgár megválasztotta a négyfős képviselő-testület tagjait is. A tizenhárom jelölt közül egy

főt választottak újra. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki. Hédervár. Juhász József független jelöltet választották meg október 16-án a Győr-Moson-Sopron megyei Hédervár polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Juhász József 382, míg ellenfele Szilágyi Dániel 224 voksot nyert el. A hat képviselői helyre tizennégyen pályáztak, két jelöltet újraválasztottak. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt kellett megtartani. Kisherend. Bóli Ildikó független jelölt nyerte az idő-

képviselő-testület tagjait is megválasztották. A polgármesteri tisztségért 2 független jelölt indult, a 208 lakosú község 175 választópolgárából 133-an szavaztak. A győztes Bóli Ildikó 87, míg a másik jelölt, Köves Sándor István 44 szavazatot kapott. A testület négy tagját öt független jelölt közül választották ki a választásra jogosultak, közülük három képviselőt választottak újra. Az időközi referendumot azért kellett kiírni, mert a képviselő-testület nem tudott együttműködni a korábbi polgármesterrel, ezért július végén az önfeloszlatás mellett döntöttek.


19

n esélyek és lehetőségek

Az elmúlt hetekben a sajtóban éles vita alakult ki amiatt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretein belül működő – Ferge Zsuzsa akadémikus nevével fémjelzett – Gyermekszegénység Elleni Program Iroda az állami támogatás teljes megvonása miatt ellehetetlenült. A témával kapcsolatban egyik ellenzéki politikus interpellálta Soltész Miklóst, a NEFMI államtitkárát. A kormány képviselője azt válaszolta, hogy nincs szükség olyan irodára, amit liberálisok működtettek. Válasza tovább szította az indulatokat.

Szabó Tímea (LMP) országgyűlési képviselő október elején a parlamentben napirend előtti felszólalásában arról faggatta Soltész Miklóst, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkárát, hogy miért lehetetlenítették el a Gyermekszegénység Elleni Program Iroda működését. A képviselő emlékeztette az államtitkárt arra, hogy ma Magyarországon a gyermekek több mint egyharmada él létminimum alatt, és legalább 200-300 ezer gyermek él mélyszegénységben. A „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) című dokumentumot az Országgyűlés 2007 májusában szinte egyhangúlag fogadta el. Ekkor úgy tűnt, megvan a széles körű politikai akarat arra, hogy tegyenek

20

valamit a gyermekszegénység felszámolásáért. A program koordinálását a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül működő Gyermekszegénység Elleni Program Iroda látta el. Az iroda költségvetése 80 millió forintról indult, azonban ez az összeg az évek során fokozatosan apadt, tavaly 20 millió forintra csökkent, idén nyárra pedig teljesen megszűnt. Ennek ellenére, az EU-s pályázatban való érintettsége okán, kötelező konzorciumi tagsága miatt az irodának alibiből tovább kellett működnie, de már semmilyen munkát nem végzett. Így foglalta össze a Szabó Tímea LMP-s politikus a Gyermekszegénység Elleni Program Iroda működésének ellehetetlenülését, kérdést intézve a NEFMI államtit-

kárához: „Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányt csak a tehetős gyerekek sorsa érdekli? A kormányt nem érdekli a szegénységben élő gyermekek sorsa? Hogyan engedhette meg [...] ennek a példátlan és kiemelt feladattal rendelkező szakmai műhelynek [...] a totális ellehetetlenítését? [...] most az iroda feladatainak egésze a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz kerül, úgy tűnik, a gyermekszegénység elleni program gyakorlatilag megszűnik...”. Soltész Miklós válaszában úgy nyilatkozott, hogy nem áll szándékukban az elmúlt nyolc évben tapasztalt, „liberális gondolkodási körhöz köthető SZDSZ politikáját” folytatni. A kereszténydemokrata politikus szerint a kormánynak több dolga van annál, mint hogy 80 millió forintért papírok mellett oldják meg a gyermekszegénységet. Soltész Miklós hangsúlyozta, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyerekeket csak akkor tudják támogatni, ha van egy olyan középosztály, akik adót, járulékot fizetnek, és ebből segélyeket, támogatási rendszereket tudnak fenntartani. A szociálpolitikai támogatások közül megemlítette a gázés távhőtámogatást, amire több mint 19 milliárd forintot, a családi pótlékra közel 360 milliárdot, bölcsődei ellátásra 12 milliárd forintot fizet a kormány.


A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményben arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy kiterjesztik a Gyermekszegénység Elleni Programot, újabb hátrányos helyzetű térségeket vonnak be, és jelentősen növelik a rendelkezésre álló forrást is. A minisztérium azután adta ki a közleményt, miután a Népszabadság arról írt, hogy „lassú kivéreztetés után végleg ellehetetlenül a Gyermekszegénység Elleni Program”. A program vezetőjének, Ferge Zsuzsa szociológusnak a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez írt levelét is idézte a lap: „a szeptember 15-i döntéssel az MTA égisze alatt 2006 óta működő Gyermekszegénység Elleni Program megszűnt. Az MTA Gyermekszegénység Elleni Program Irodája tudományos és gyakorlati munkája ellehetetlenült, eddigi eredményei veszendőbe mennek.” A KIM a közleményben leszögezte: a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság – a kormányprogramhoz kapcsolódóan – a „felzárkózás politika kiemelt területeként foglalkozik a gyermekszegénység elleni küzdelemmel, a gyerekesélyek megteremtésével”. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” nemzeti stratégiához illeszkedő program „szakmailag megújulva, újabb szereplők és további hátrányos helyzetű térségek bevonásával nemcsak fennmarad, hanem jelentős forrásbővülés mellett átfogóbbá is válik. Az előttünk álló 7 hónapos projektszakaszra 366 millió forint, majd azt követően a 2015-ig terjedő időszakra további 1,86 milliárd forint áll rendelkezésre a térségi komplex gyermekprogramok támogatására” – áll a közleményben. Mint írták, ez teszi lehetővé, hogy a jövőben több mint 10 milliárd forintos fejlesztés jöjjön létre a leghátrányo-

KIM: Bővül a Gyermekszegénység Elleni Program

Legyen jobb a gyermekeknek!

n esélyek és lehetőségek sabb helyzetű térségekben működő komplex gyerekprojektekben. „Ilyen mértékű forrás erre a célra még sohasem állt Magyarországon rendelkezésre” – közölte a minisztérium. A közlemény szerint a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiához illeszkedő, európai uniós támogatással működő „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című konstrukcióban zajló fejlesztések projektgazdája a Wekerle Sándor Alapkezelő (WSA). Az új szakasz elbírálását követően konzorciumi partnerei a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA és a WSA közötti megállapodás alapján a kiemelt program irányítását és bonyolítását az eddiginél nagyobb feladatvállalással a WSA vette át. Az alapkezelő, mint a program megvalósításáért felelős konzorciumvezető biztosítja a program hiánytalan, szakmai alapokon történő teljesítésének feltételeit. Az MTA a tudományos kutatói és értékelő hátteret – megerősített szakmai és személyi feltételek mellett – továbbra is biztosítja. A szakmai tartalom megújításával, korszerűsítésével és kiegészítésével a program célzottsága megnövekedett, végrehajtása az eddigieknél több eredményt ígér – írták. A közlemény szerint az alapkezelő átveszi „a szegénységet testközelből látó, ismerő és a programot a különböző helyszíneken eddig is megvalósító” szakembereket, akik korábban az MTA Gyermekszegénység Elleni Program Irodában dolgoztak. Ők szükségesek ahhoz, hogy a program szakmai tartalma ne sérüljön, folytonossága biztosított legyen. A közleményben hangsúlyozták, hogy a kiemelt projekt további szakaszára vonatkozó pályázatot határidőre beadták. Ez teszi lehetővé a már működő öt, valamint a jövőben bevonandó újabb hat leghátrányosabb helyzetű kistérség szakmai támogatását, és további 12-15 kistérség bekapcsolódását a fejlesztésekbe.

Segély helyett Az ország 13 megyéjének 26 kistérségében, valamint a Gyöngyösi kistérség 5 kiemeltté nyilvánított településén, összesen 482 településen minden közjogi feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy a kistérségi Startmunka mintaprogramok keretében megkezdődhessen a tényleges munkavégzés – jelentette be Papp Károly helyettes államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón. A tervezett 960 programban 14 500 közfoglalkoztatottra számítanak. A helyettes államtitkár elmondása szerint a közfoglalkoztatást nem célként, hanem eszközként kezelik. Ez egy lehetőség arra, hogy az érintettek visszatérjenek a munkaerőpiacra. 2012-től az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást. A közfoglalkoztatás nem korlátozza az egyéni álláskeresést, nem von el munkaerőt a vállalkozások elől. A közfoglalkoztatási program azoknak nyújt segítséget, akik szándékuk ellenére sem jutnak munkához, így a közfoglalkoztatás keretében segély (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) helyett munkabért kapnak. A megújuló közfoglalkoztatási programnak az a célja, hogy növelje a munkaerőpiacon hátrányban lévők – az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek – foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát, fokozza az álláskeresési aktivitást, segítse elő a versenyszférába történő visszatérést. Fontos, hogy az egyes közfoglalkoztatási típusokban résztvevők aránya a 6-8 órás foglalkoztatás irányába mozduljon el. Pap Károly kiemelte, hogy a közfoglalkoztatás tervezésénél alapvető szempont, hogy a munkának legyen becsülete, szocializáljon és alakítsa ki a munkához való megfelelő viszonyt. Az

ország valamennyi területén, több célcsoportot is elérjen, formálja a közösséget, a szezonalitást figyelembe véve folyamatos munkavégzést tegyen lehetővé és értéket teremtsen. A 2012-től megvalósuló Startmunka, az egész országot átfogó közfoglalkoztatási rendszer hatékony működtetésének érdekében a Belügyminisztérium irányításával indul, amelynek legjelentősebb részét a kistérségi mintaprogramok jelentik. Ehhez valamennyi kiválasztott kistérségben minden közjogi feltétel biztosított – hangsúlyozta Papp Károly. A kistérségi mintaprogramok területei: mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés), mezőgazdasági földutak rendbetétele, belvízelvezető rendszerek kialakítása és karbantartása, patakmeder karbantartás, illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése, biomassza kazántelepítés, közutak rendbetétele. A kiválasztott kistérségek érintett települései a helyi sajátosságokhoz igazítottan választhattak a különböző elemekből. Az új típusú közfoglalkoztatás alapterülete a mezőgazdaság – emelte ki a helyettes államtitkár. A mezőgazdasági tevékenységben résztvevők a munkavégzés mellett, képzésben és oktatásban is részesülnek. A mezőgazdasági

tevékenység az első években szociális célú tangazdaságok formájában valósul meg, majd ahol életképessé válnak és maradnak ezek a gazdaságok, ott azok szociális szövetkezetté alakulhatnak át. A cél kezdetben a saját szükségletek saját munkával történő részbeni/egészbeni kielégítése. A megtermelt javak a településeken vagy a mikrotérségekben felhasználhatók a közétkeztetésben. A későbbiekben pedig az értékesítés a cél. A növénytermesztés tekintetében nemcsak az élelmiszernövények, hanem a takarmány- és az energianövények termesztése is fontos. Az életképessé váló területeken a mikrocentrumokhoz igazítottan, központosított gépállomások kialakítását tervezik. A program sajátos vidékfejlesztési harmonizációt tesz lehetővé. Az önkormányzatok és a közösségi létesítmények gázüzemű fűtési rendszeréhez alternatív fűtési megoldást kínál a Belügyminisztérium: még ebben az évben kísérleti mintaprogramként, a kiválasztott kistérségekben 100 települési önkormányzat részére biokazán program indul. A kistérségi mintaprogramok mellett a Belügyminisztérium más mintaprogramokat is indít. (Forrás: kormany.hu)


21


Az elmúlt húsz év sara? Pintér Sándor belügyminiszter, Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté hajléktalanügyi referens, Józsefváros polgármestere úgy tervezik, hogy december elsején már senki se lesz az utcán. A közeljövőben ugyanis három új hajléktalanszállót adnak át az I., a IV. és a IX. kerületekben, összesen hatszáz férőhellyel. A szállókon rendőri felügyelet is lesz. Ez a lehetőség megoldást kínál a helyi hajléktanoknak, ám ha azok nem működnek együtt, akkor „ők onnantól kezdve nem szociális problémaként jelentkeznek, hanem rendészetiként” – mondta Kocsis Máté szeptember végén, a belügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, ahol Pintér Sándor kijelentette: nem sajátíthatja ki magának a közterüle-

teket egyetlen csoport sem. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a hajléktalankérdés eddigi kezelése nem volt megfelelő, az érintettek az ellátás reményében egyre inkább a főváros felé fordultak, létszámuk jelentősen megemelkedett. A belügyminiszter elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzattal olyan hajléktalanszállók megnyitását tervezik, ahol egészségügyi ellátás és

22

rendőri jelenlét is van. Ezzel párhuzamosan visszaadják a közterületeket a fővárosiaknak.

Egy hajléktalan 3300 forint/nap A kormány hivatalba lépését követően együttműködött több karitatív szervezettel annak érdekében, hogy a hajléktalanokat különböző

szállásokra irányítsa – nyilatkozta Pintér Sándor. Ez a kezdeményezés azonban nem érte el a célját, sőt, az utóbbi időben Budapesten jelentősen megemelkedett az utcán élők száma. A belügyminiszter szerint a főváros több kerületében problémát okoznak a hajléktalanok, akik beköltöznek az aluljárókba és a kapualjakba is. A környéken lakók nem érezhetik magukat biztonságban,

márpedig „ez nem természetes állapot”. Hozzátette: a hajléktalan-ügy kezelése több százmillió forint kiadást jelent a kormány és az önkormányzatok részéről egyaránt. Kocsis Máté szerint Józsefváros életét a gettósodás, a prostitúció, a bűnözés és a hajléktalanok jelenléte nehezíti. A hajléktalan referens szerint ma az állam 3300 forintot költ naponta egy hajléktalanra. Ha ezt az összeget jól költik el, akkor senkinek sem kell a kukából étkeznie. Úgy véli: „Nem lehet eltűrni, hogy iskolás gyerekek a hajléktalanok nemi életének legyenek tanúi az utcán.”

Szavaztak a józsefvárosiak A cél elérése érdekében ősszel helyi népszavazást kezdeményezett Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) az általa vezetett VIII. kerületben, három, hajléktalan-ellátást érintő kérdésben. Álláspontja szerint Józsefváros túlzott terhet vállal a budapesti hajléktalanok ellátásában és az ehhez kapcsolódó problémák megoldásában. A népszavazás a csekély számú részvétel miatt érvénytelen lett. De nem sikertelen. Ugyanis a Belügyminisztérium honlapján megjelent közlemény arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy az érvénytelennek bizonyult józsefvárosi népszavazáson az emberek egyértelművé tették, hogy a rend oldalán állnak és támogatják azt a folyamatot, amelyet a tárca tavaly indított el a települések közterületeinek rendezetté tétele érdekében. A tárcát megerősíti céljaiban a VIII. kerületi népszavazás


eredménye. Csaknem tízezer józsefvárosi polgár jelezte szavazatával, hogy rendes környezetet, egészséges és tiszta közterületeket akar. A minisztérium a közleményben azt hangsúlyozza, hogy az általuk kezdeményezett jogszabályok lehetőséget adnak a helyhatóságoknak arra, hogy tiszta utcákat, köztereket biztosíthassanak a polgárok számára. A józsefvárosi polgármester szerint sok hajléktalan a biztonsági és higiéniai állapotok hiányosságai miatt választja a szálló helyett az utcát. Kocsis Máté szerint: „Inkább a vagyonuk kerüljön veszélybe, mint az életük”. A polgármester kitart amellett, hogy a hajléktalankérdés egy bizonyos ponton túl már rendészeti ügy (például, ha valakit háromszor-négyszer kell bevinni az utcáról, az már deviancia), sőt, a koldus- és lakásmaffia esetében titkosszolgálati módszereket is be fognak vetni. Hogy a hajléktalankérdés kezelése törvényileg is szabályozva legyen, Kocsis Máté a szabálysértési törvény módosítását kezdeményezte az Országgyűlésben. A tervezett módosítás


Ferencváros összefogna a kerületekkel Bácskai János (Fidesz–KDNP) ferencvárosi polgármester kerületében lesz az egyik hajléktalanszálló. Ez a közelmúltban született döntés a kerület vezetői körében nem okozott osztatlan sikert. A polgármester szerint hajléktalanügyben a kerületeknek össze kell fogniuk, ám úgy véli, hogy alapvető kötelességük a kerületben élő lakók érdekeinek képviselete is. Ezért kapcsolatfelvételt kezdeményezetek Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármesterrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel, a tervezett hajléktalanellátó intézmény vezetőivel, illetve az érintett lakóközösséggel. Ferencváros tisztségviselői azt hangsúlyozták, hogy az önkormányzat elkötelezett a hajléktalanokkal kapcsolatos problémák megoldásában, ugyanakkor számukra az „első és legfontosabb szempont” a városrészben élők biztonságés komfortérzete. Azt hangoztatták, hogy a főpolgármesterrel és a belügyminiszterrel szorgalmazott párbeszéd célja első-

sorban az, hogy garanciákat teremtsenek az érintett területek közbiztonsága és nyugalma érdekében. A polgármester úgy látja, a hajléktalanok ügyét csak a kerületek összefogása oldhatja meg, a IX. kerület ebből a maga lehetőségei szerint veszi ki a részét. Közölték azt is, támogatják a főváros „Fűtött utca” elnevezésű programját, azt a kezdeményezést, hogy a fedél nélküliek a közterek, parkok, aluljárók helyett egy erre a célra kijelölt ellátó intézményben kapjanak helyet. Az önkormányzat ugyanakkor jelezte: alapvető kötelességük a kerületben élők, így az érintett terület környékén lakók érdekeinek képviselete. Az önkormányzat tisztségviselői sajnálják, hogy a MÁV-lakótelep helyett a Ferencvárosi Önkormányzat által javasolt alternatív helyszínt a Fővárosi Közgyűlés nem támogatta. Bácskai János polgármester és országgyűlési képviselő mindent megtesz azért, hogy a lakosság és a hajléktalanok számára is elfogadható megoldás szülessen. Az önkormányzat szerint meg kell fogalmazni, hogy milyen feltételek mellett lehet egy ilyen intézményt a kerületben működtetni, és meg kell hozni a szükséges biztonsági intézkedéseket is.

Szabó Máté aggályosnak látta Az Alkotmánybírósághoz fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a hajléktalanokat érintő józsefvárosi önkormányzati rendelkezések miatt. Szabó Máté aggályosnak tartja a guberálást és a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó határozatot, ezért a helyi rendelkezés megsemmisítését kéri. Az ombudsman emlékezetett: az idén júniusban kiadott jelentésében is megállapította, hogy a rendelet aránytalanul korlátozta a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait, és szemben áll az egyenlő bánásmód követelményével.

Idősbarát önkormányzatok Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára átadta az Idősbarát Önkormányzati Díjakat a nyertes önkormányzatoknak. „Szeretnénk megváltoztatni azt a felfogást, hogy az idős az, aki a nyugdíjat várja és teher a társadalom vállán” – hangsúlyozta az államtitkár az Idősbarát Önkormányzati Díj és szakmai elismerések átadó ünnepségén az Országházban. Farkasné dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára köszöntőjében kifejtette, hogy az idősügyi ellátás fontos erkölcsi köteles-

sége az önkormányzatoknak, és a megújuló önkormányzati rendszer még inkább alkalmas lesz az idősek segítésére. Idén Balmazújváros, Csongrád, Lippó, Lovászpatona, Törökbálint és Zákány önkormányzata részesült Idősbarát Önkormányzat Díjban.

Megalakult a Roma Koordinációs Tanács Megtartotta alakuló ülését a Parlamentben a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T). A testület célja, hogy minél több szereplőt vonjanak be a roma stratégia elkészítésébe, megismertetésébe és végrehajtásába. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az ülés után elmondta: a 27 tagú tanács tagjainak többségét roma szervezetek adják. Az volt a cél, hogy minden olyan szereplőt meghívjanak, akiknek romaügyben mondanivalójuk lehet. A tanács tagjai között vannak a Magyar Tudományos Akadémia, az egyházak, a munkaadók és munkavállalók képviselői, a roma önkormányzatok, civil szervezetek, az ombudsman, a települési önkormányzatok, a Központi Statisztikai Hivatal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Országgyűlés szakbizottságának delegáltjai.Balog Zoltán szerint a romaügy eredményessége

Magyarországon ma azon múlik, hogy sikerül-e meggyőzni minél több embert és közösséget arról, hogy nekik is elemi érdekük a stratégia kialakítása. Hogy ez nemcsak a romáknak, hanem a többségi társadalomnak is fontos. Hozzátette: a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiát év végéig Brüsszelnek is benyújtják. A program keretében százezer roma munkavállaló kerülhet a munka világába. A célok között szerepel az is, hogy tízezerrel több érettségiző és ötezerrel több roma egyetemi hallgató legyen. Szeretnének tizenhat olyan közösségi központot létrehozni, amelyek a felzárkózást segítik. Emellett kétezer roma nőt képeznek ki szociális asszisztensnek. Tervezik egy kulturális központ létrehozását is. A stratégia anyaga és az intézkedési terv a roma. gov.hu oldalon elérhető. (Forrás: kormany.hu)


A rovatot szerkesztette: Csonka Gizella

szerint a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmát fél éven belül ismételten megszegőket elzárással, vagy pénzbírsággal büntetnék.

23

főépítészek az önkormányzatokban

Elment a Mester Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja. Búcsúztatása október 8-án volt a Farkasréti temetőben, az általa tervezett ravatalozóban.

eseményévé vált. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott, ezt követte a Pilis Állami Parkerdőgazdaság, 1981-től saját irodájában tervezett, alkotott.

Aligha akad hozzá hasonlítható építész, aki műveivel és közösségi szerepvállalásával olyan mélységben átformálta és olyan eredményesen emelte volna az épületeit használók életminőségét, kedvet, büszkeséget, méltóságot adva az épületeivel kapcsolatba kerülőknek. Minden munkájában az építés drámáját tartotta szem előtt: azt a hatást, amelyet egy ház tervezése, megvalósítása és használata a közösségre gyakorol. Számára ez minden stilisztikai, művészeti kérdésnél előbbre való volt. A magyar kultúrában ritka módon sikeres iskolateremtő művész volt, aki rendkívüli energiát fordított az újabb nemzedékek szemléletének alakítására. Építészetének és gondolkodásmódjának követői ma már egészen egyedülálló módon hozzájárulnak az ország építészeti arculatának alakításához. Kezdeményező szerepet játszott a főépítészi rendszer létrejöttében. A települések formálását gazdaként vállaló építészek – többnyire a korlátozó lehetőségekkel dacolva – hosszú évek óta folytatnak sikeres küzdelmet a kulturált környezetfejlesztésért, ami nemzetközileg éppoly figyelemre méltó, mint Makovecz Imre saját alkotásai. Mesteriskoláival, a Magyar Építész Kamara létrehozása iránti fáradozásával, a Kós Károly Egyesülés megszervezésével, és annak több mint húsz éve tartó munkálkodásával, példát adott a szakmai önszerveződés lehetőségeire és e lehetőségek eredményes kihasználására.

1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal, 1999-ben Steidl Imre-díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima-díjat, 2011-ben a Szent István-díjat. Több külföldi egyetem és akadémia díszdoktora, tagja, kitüntetettje. 2009-ben Hajdúböszörményben Főépítészi Életmű Díjat kapott a várostól és az Országos Főépítészi Kollégiumtól. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja volt. Erről így írt saját honlapján: „A pavilon

tengelye észak-déli irányú. Belül két fal feszül az épület átlójára. A párhuzamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya (...) A falakból – hol halkabban, hol hangosabban – beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva – elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól – úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi.” Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, és a teteje az égből esett volna le rá. Újabb munkái a makói Hagymaház és az egri uszoda. Makói fürdőegyüttesének átadását már nem érhette meg. Az utókor adósa marad, mivel Budapesten nem áll egyetlen épülete sem, azonban a Krisztinavárosi templom tervét még elkészítette. Pályatársai, kollégái, tanítványai, a Kós Károly Egyesülés tagjai méltó módon emlékeztek meg a Mesterről szóban, írásaikban, tetteikben. (Forrás: Nagy Ervin nekrológ, www.makovecz.hu)

Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. október–november ÖN • KOR • KÉP

25


Építészeti Vilá Az építészet mindenkié, az építészek mindenkiért

Az Építészet Világnapján, október első hétfőjén Pintér Sándor belügyminiszter a BM-ben átadta a Lechner Lajos-, a Palóczi Antal- és a Pro Architektúra-díjakat. Majd a Magyar Építészek Házában folytatódott a világnapi rendezvénysorozat.

Az ünnepséget Szaló Péter, a területrendezésért és építésügyért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Beszédében kiemelte, a napokban elhunyt Makovecz Imrére emlékezve, a minőségeszmény kell, hogy vezérelje az építészeteket pályájuk során. Az építészet a mérnöki tevékenység és az esztétikum együttese, alkotó és teremtő munka, több mint az építőanyagok bizonyos rendje alkotta fedél. Az építészet egyszerre jelenti a múltat, a jelent és a jövőt; az alkotások a használati értékükön felül többletértéket is hordoznak magukban és magukon, évtizedekre vagy akár évszázadokra meghatározva környezetünket.

Szaló Péter röviden ismertette a díjakkal kapcsolatos elvárásokat, feltételeket, majd méltatta az ez évi díjazottak munkáját. Ezt követően Pintér Sándor miniszter átadta a Lechner Lajos-, a Palóczi Antal- és a Pro Architektura-díjakat. A Magyar Építészek Házában az ünnepi köszöntők után az elhunyt mesterre emlékezve levetítették Gerle János, Madzin Attila, Masznyik Csaba alkotását, az Építészmesterek: Makovecz Imre című videóinterjút. Földes László beszámolt az Union of International Associations (UIA –Építészek Nemzetközi Szövetsége)

Díjazottak

Szilvia, Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Építési Iroda irodavezetője; Sziki Gyula, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Városrendezési Osztálya osztályvezetője; Takácsné Czukker Szilvia, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala építéshatósági osztályvezetője.

Lechner Lajos-díjasok

A Lechner Lajos-díj az építésügyi igazgatásban legalább egy évtizede végzett kimagasló szakmai tevékenység elismerését kifejező díj, amelyből évente hat adományozható. Díjat kapott: Kovács János, Mezőkeresztes Város Polgármesteri Hivatala építésügyi csoportvezetője; Lóránt Katalin, Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Építési Iroda építésügyi előadója; Szelecky

Hatvan, Új autóbusz- állomás

26

Palóczi Antal-díjasok

A Palóczi Antal-díj a településrendezés területén legalább egy évtizeden át végzett kiemelkedő tevékenység, és az elért szakmai sikerek elisme-

Celldömölk, Városháza

ÖN • KOR • KÉP 2011. október-november | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

XXIV., Tokióban tartott kongresszusáról, ahol a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) a magyar építészeti kultúrát bemutató kiállítást rendezett. A mintegy 15 négyzetméteren megjelenő interaktív kiállítás azt mutatta be, hogy a magyar építészeti értékek világszínvonalúak, ezekre az értékekre elsősorban az innováció oldaláról érdemes építeni. A magyar építészet nagy korszakait átfogó kiállítás és film, a kortárs építészet kibontakozását jelenítette meg, olyan kontextusba helyezve a magyar értékeket, amely az építészeti megújulást, folyamatában jelenti. Az Építészet Világnapja alkalmából rendezett eseményen átadták Az Év Háza-díjat és a Magyar Építész Kamara (MÉK) – Magyar Építész Szövetség diploma-díjakat. rését kifejező miniszteri díj, amelyből évente kettő adományozható. Az ez évi díjazottak: Ihrig Dénes, a BME Urbanisztikai Tanszéke nyugalmazott egyetemi docense, aranydiplomás építészmérnök sokrétű szakmai-társadalmi munkásságáért. Ihrig Dénes jelentős – metodikai kérdéseket is felvállaló – városrendezési tervek készítőjeként, irányítójaként, több sikeres tervpályázat szerzőjeként ismert, a településrendezés területén közel hat évtizedes múltra tekint vissza. A BME Urbanisztikai Tanszékén építész nemzedékek tanításában és nevelésében, az Ybl Miklós Főiskola város-

Paks, Erzsébet Szálló


ág nap 2011 Budapest, Richter Gedeon Kémiai Kutatóépület

rendezési oktatásának megszervezésében, a kari Tudományos Diákkörök és a kari Gazdasági Bizottság elnökségében végzett kimagasló oktatói és szakmai tevékenységet. Liszkay Krisztina okleveles építészmérnök, vezető településtervező, az Urban-Lis Stúdió Kft. ügyvezetője a fővárosra jellemző sajátos településtervezési metodika, valamint a városmegújítás újszerű szabályozási módszereinek kimunkálásában nyújtott kimagasló szerepvállalásáért, a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozatának elnökeként végzett munkássága, a településrendezés területén példamutató elkötelezettséggel, komplex gondolkodásmóddal és problémamegoldó képességgel végzett több évtizedes innovatív tervezői, szakmai-társadalmi és oktatói tevékenységéért.

Pro Architektúra-díjasok

A Pro Architectúra-díj egy építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként adományozható miniszteri kitüntetés. Az építészeti díjak hierarchiájában az Ybl Miklós-díjat követi. Míg az Ybl-díj életműre vagy huzamosabb idejű építészeti munkásságra adható, a Pro Architectúra-díjat már néhány éves gyakorlatú építész is megkaphatja. Díjat kaptak: Alsóbogát, Festetich Kastély helyreállítása tervezésért megosztva Szűcs Endre és Tóth Péter. Budapest, Richter Gedeon Kémiai Kutatóépülete tervezésért megosztva Oláh Éva, Tóth Zoltán

és Zoboki Gábor. Celldömölk, Városháza tervezésért megosztva Guzmics György, Menyhárt Gergő, M. Guzmics Annamária, Guzmics-Kiss Andrea és Fenes Tamás. Hatvan, Új autóbusz-állomás tervezésért megosztva Kaló Emese, Pásztor József, Igar Péter és Dénes György. Paks, Erzsébet Szálló bővítése tervezésért megosztva Bartók István, Benárd Aurél, Bojti Anna, Fejérdy Péter, Natta Anikó ésTatár Balázs.

„Év háza” 2011 díjak

A 2011-ben negyedik alkalommal meghirdetett Év háza pályázaton az elmúlt években megvalósult családi házak közül 22 mérettetett meg a zsűri előtt. A pályázaton való részvétel – ahogyan eddig is – a Magyar Építőművészek Szövetsége jóvoltából a Visegrádi Négyek Családi Házai kiállításon való szereplés lehetőségét is biztosította. Az „Év háza 2011” elismerést Földes László és Balogh Csaba Nagykovácsiban épült Acéltornácos ház névre keresztelt családi háza nyerte el. A Magyar Építész Kamara különdíját a Mórocz Tamás tervezte budakeszi családi ház, míg a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Zrt. különdíját Nagy Tamás fótligeti családi háza kapta.

Dicsérő oklevél

A zsűri az előremutató szemléletet és az energiahatékony megoldásokat támogatva Dicsérő oklevelet adott Sinóros-Szabó Balázs Dunakeszin épült négylakásos passzív sorházának.

Építészet és emberi jogok a fő témája a 2011. évi Építészet Világnapjának, amelyet az UIA–International Union of Architects (Építőművészek Nemzetközi Szövetsége) október 3-án ünnepel. A téma elméleti és gyakorlati feldolgozására szólít fel, és az építészek részéről az alábbi kérdéseket veti fel: – Milyen módon járul hozzá az építész szakma az emberek egymással szembeni méltányosságához? – Milyen fajta cselekvéssel erősítheti meg az építész az emberek jogait a hajlékhoz, a vízhez, a munkához, de emellett a városhoz, az oktatáshoz és a kultúrához is? – Hogyan tudja segíteni az építészet és a várostervezés az általános jogok érvényesítését minden polgár számára? – Milyen módon tud az építészet és várostervezés egy kirekesztés és elnyomás elleni stratégiához hozzájárulni? Louise Cox, az UIA elnöke üzenete a világ építészei számára a 2011-es Építészet Világnapja alkalmából: „A méltóság tiszteletben tartása alapvető jellemzője az egészséges városnak. Nem felejthetjük el az embereket, és nem téveszthetjük szem elől alapvető jogaikat sem.” „Az építészeknek a közösségi és helyi önkormányzati szint mellett a nagyvárosok vezetése szintjén is foglalkozniuk kell ezzel a témával. Az UIA ’Action without Borders’ (Cselekvés határok nélkül) programja segítségével orientálja elméleti és gyakorlati munkáját ezen témák irányába.” UIA, MÉSZ


27


Visszatért az élet

A tragédia utáni újjáépítés az állam átfogó és szakszerű irányítása mellett eddig soha nem látott széles társadalmi összefogással valósult meg, aminek köszönhetően ma már rehabilitált természeti és építészeti környezet fogadja az odalátogatókat, és visszatért az élet a régi kerékvágásba. A tragédia ráirányította a figyelmet a jogszabályok pontatlanságaira és hiányosságaira, ezért már az új alaptörvény és az új katasztrófavédelmi törvény is olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azt szolgálják, hogy ne ismétlődhessen meg a tavalyi sajnálatos esemény.

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

Az összefogás eredményre vezetett Egy év alatt újjáépült a vörösiszap által sújtott térség. Az összefogás eredményes volt – fogalmazott az évfordulón Devecserben Pintér Sándor belügyminiszter. Felidézte: 2010. október 4-én szörnyű katasztrófa történt, egymillió köbméter vörösiszap ömlött Kolontárra és Devecserre, mely mindent magával ragadott, nem kímélt semmit. Nyolc ember azonnal életét veszítette, két ember a maró lúgtól a kórházban halt meg. A vörösiszap lakhatatlanná tette a környéket, veszélyeztette a mát, a holnapot. Pintér Sándor köszönetet mondott mindenkinek, aki a mentésben részt vett, állampolgároknak, szervezeteknek egyaránt. – Egy évvel ezelőtt sok kétségbeesett arccal találkoztam, akik kételkedtek abban, hogy újjáépülhet a környék, lesz hol lakni, visszatérhet az élet, de az összefogás végül eredményre vezetett – zárta szavait a belügyminiszter. Pintér Sándor a meg-

28

ÖN • KOR • KÉP 2011. október-november |

emlékezés alkalmából kitüntetéseket adott át a katasztrófa elhárításában való részvételért.

„Fogadj örökbe egy fát” A kezdeményezést a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága és az új városi közpark tervezői indították a devecseri általános iskolás gyerekek részvételére számítva. Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a devecseri Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvodában elmondta, a kezdeményezés célja, hogy megértessék a gyerekekkel: a vörösiszap által elsöpört kerteket és az ott élő fákat gazdáik elhagyni kényszerültek, mert el kellett költözniük erről a területről. Sokan távoli településeken kezdtek új életet. „Kerti kedvenceik” azonban itt maradnak, egy új városi közpark fái lesznek. Azt a személyes gondoskodást, szeretetet, amit eddig a gazdáiktól megkaptak, most új gazdáiktól várják majd. Szaló Péter azt kérte a gyerekektől, hogy becsüljék meg és óvják a park fáit, és az árnyékukban felnövekvő új csemetéket. A helyettes államtitkár 64 kisdiáknak adta át a kiadványt, amit a tájépítészmunkatársai állítottak össze. Az intéz-

Postaavatás Devecserben Az új postát az ipari katasztrófában használhatatlanná vált régi hivatal helyett, mintegy 100 millió forintért építették meg. Az új épületet Geszti László, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója és Toldi Tamás Devecser polgármestere adta át. Az ünnepélyes átadás alkalmával a vezérigazgató és Pintér Sándor belügyminiszter a Postamúzeumnak és a Bélyegmúzeumnak adott fel képeslapot. A napot fáklyás felvonulás zárta, amely az Emlékparkból az újonnan épített lakóparkba vezetett.

Emlékhely-avatás Kolontáron Egy éve október 4-én senki sem hitte, hogy a jövőben itt bármi megterem. A példás nemzeti összefogás azonban mára újjáépítette Kolontárt és Devecsert – mondta Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára a kolontári emlékhely avatásán. A koszorúzáson részt vett Pintér Sándor és Hende Csaba miniszter, továbbá Kontrát Károly, Illés Zoltán, Fónagy János és Kovács Zoltán államtitkár. A felavatott emlékhelynél beszédet mondott Tili Károly polgármester. A résztvevők elhelyezték a szeretet és megemlékezés virágait, valamint gyertyát gyújtottak.

Egy évvel a vörösiszap katasztrófa után befejeződött a katasztrófavédelem munkája az ajkai térségben. A gátszakadás óta összesen 145 ezer ember végzett emberfeletti munkát a terület helyreállításán és az újjáépítésen. A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani. Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron 112 új ház épült fel. A károsultak száma meghaladja a hétszázat. A vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött, ebből az újjáépítésre 6,29 milliárd forintot, a károsult ingatlanok helyreállítására 48,5 millió forintot fordítottak, a károsultaknak 125 használt lakást vásároltak 1,2 milliárd forint értékben. Az állam a családok gépjárműveiben, konyhakertjeiben és ruhaneműiben keletkezett kárért 475,6 millió forintot fizettek ki. A három település utcáin kívül a vörösiszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el, de a tározóból kizúduló veszélyes anyag további négy, Ajkától nyugatra fekvő település – Tüskevár, Apácatorna, Kamond, Kisberzseny – belterületét is elérte. Az összesítés szerint a mentesítés során a timföldgyár területén kijelölt lerakókba 964 ezer köbméter vörösiszapos földet és 160 ezer köbméter bontási törmeléket szállítottak a teherautók az elmúlt tizenkét hónapban.

Számok és tények

Magyarország történetének eddigi legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófájának egyéves évfordulóján Kolontáron emlékhelyet avattak, életfával és lélekharanggal tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Devecserben emlékpark épült és elkészült az újonnan felépített posta és a Rotary Ház kulturális és oktatási központ.

mény igazgatónője rendkívüli helytállásáért Vörösiszap-katasztrófa Érdemjelet kapott Pintér Sándor belügyminisztertől.

206x258_onkormanyzat_jogtar_SB.qxd

2011.08.18.

12:55

Page 1

Többszintű tartalom Többszintű tartalom Többszintű tartalom

Szakmaorientált Szakmaorientált kezelőfelület kezelőfelület Szakmaorientált kezelőfelület

MunkafolyamatMunkafolyamattámogatás, támogatás, segédletek, Munkafolyamatsegédletek, kalkulátorok támogatás, kalkulátorok segédletek, kalkulátorok

Önkormányzat Önkormányzat ® Önkormányzat Jogtár Jogtár® Jogtár®

Közbeszerzés, Ket., igazgatási területek aktuális kérdései Közbeszerzés, Ket., igazgatási területek aktuális kérdései Illeték kalkulátor és Határidő kalauz Illeték kalkulátor és Határidő kalauz Saját rendeletek Jogtár formátumban Közbeszerzés, Ket., igazgatási területek aktuális kérdései Saját rendeletek Jogtár formátumban Naponta frissülő önkormányzati hírek Illeték kalkulátor és Határidő kalauz Naponta frissülő önkormányzati hírek Saját rendeletek Jogtár formátumban Bővebb információk: www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar Bővebb információk: www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar Naponta frissülő önkormányzati hírek

Bővebb információk: www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar

CompLex Kiadó Kft. CompLex Kiadó Kft.

CompLex Kiadó Kft.

J J

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.


J J

J

Tel.: (40) 464-565 Tel.: (40) 464-565

Tel.: (40) 464-565

J J

J

Fax: (1) 464-5657 Fax: (1) 464-5657

Fax: (1) 464-5657

J J

J

www.complex.hu www.complex.hu

www.complex.hu

J J

J

[email protected] [email protected]

[email protected]

A hivatal az átalakítás Napirenden az új önkormányzati törvénytervezet. huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Recommend Documents