A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentőséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a „siker/kudarc-propaganda” jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Elemzésünkben azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. 2006 januárja óta külön figyelmet szentelünk a másodlagos szereplőként megjelenő politikusokra is. (Másodlagos szereplő alatt azokat értjük, akiket a nyilatkozók említenek, önálló szereplőként nem jelennek meg.) Az ORTT arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját folyamatosan tökéletesítse. 2003 áprilisától egy új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálja az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban. Jelentésünk a 2008. október 1-31. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.
A vizsgálat mintája
Jelentésünk az MTV1 déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (18:00), a MR1-Kossuth Rádió 180 perc c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger rádió reggeli hírblokkjára, a Tények este című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (18:55), az Echo TV Híradójára (19:30) és a Híradó 21-re (Hír TV) (21:00) terjedt ki. A vizsgált programfolyamban – a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 144 óra volt (6189 műsoregység), amelyből körülbelül 116 órányi (4722 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott – összesen 9252 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2568 parlamenti politikus volt.
1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású
határon túli magyar vonatkozású
magyar vonatkozású
összesen
Duna TV Híradó RTL Klub Híradó ATV Híradó Tények (TV2) Esti Krónika MTV1 esti Híradó 180 perc Híradó 21 (Hír TV) Déli Krónika Echo TV Híradó Danubius rádió Hírek Tények este (TV2) Sláger rádió Hírek MTV1 déli Híradó
84 125 103 139 124 109 147 91 134 103 10 75 14 114
70 * * * 6 1 9 * 6 1 1 * 1 *
426 442 428 368 357 367 307 364 302 290 349 256 312 154
580 567 531 507 487 477 463 455 442 394 360 331 327 268
Összesen
1372
95
4722
6189
2
A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A hírműsorok adatainak könnyebb értékelése érdekében az ORTT minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük, forrásként 2008 júliusától az MTI híradatbázisát használjuk. 2008. október ¾ október 1.: A jövő évi költségvetésben közoktatási és közművelődési célokra nemzeti forrásból 37 milliárd forint jut, amelyet további 90-95 milliárd forinttal egészítenek ki uniós források - közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő. ¾ október 4.: Civil szervezetek rendezésében került sor a Tarka Magyar elnevezésű demonstrációra, amellyel az erőszak és a kirekesztés ellen tiltakoztak a szervezők. ¾ október 6.: Hárman a helyszínen meghaltak, huszonhét sérültet pedig a mentők szállítottak kórházba, miután egy személyvonat hátulról nekiütközött egy InterCity szerelvénynek Monorierdőnél. A baleset miatt lemondott Szabó Pál közlekedésügyi miniszter. ¾ október 9.: Gyurcsány Ferenc megbeszélést kezdeményez a nemzetközi pénzügyi válság kapcsán meghozandó intézkedésekről a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, az Országgyűlés érintett bizottságának elnökeivel, valamint a pénzügyi-gazdasági szféra meghatározó érdekképviseleteinek vezetőivel - közölte a kormányszóvivő. ¾ október 10.: Gyurcsány Ferenc - a jegybankelnökkel egyeztetve - 12 pontos intézkedéscsomagot javasolt az ellenzéki pártoknak a pénzügyi válság mérséklésére. A hiánycsökkentésnek meg kell előznie az adócsökkentést - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. ¾ október 10.: Vas János kilépett az MDF parlamenti frakciójából és a továbbiakban független képviselőként dolgozik - közölte Schmuck Andor, a Tisztelet Társasága ügyvezetője. ¾ október 13.: A kormány visszavonja a jövő évi adótörvény- és költségvetési javaslatot – jelentette be Szili Katalin házelnök. ¾ október 13.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 18-ra hívta össze a Nemzeti csúcsot. ¾ október 13.: Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő csatlakozik az MDFfrakcióhoz - közölte maga az érintett és Herényi Károly frakcióvezető.
3
¾ október 18.: Gyurcsány Ferenc szerint a Nemzeti csúcs akkor is siker lett volna, ha csak egy beszélgetésre került volna sor a meghívottak körében, ennél azonban többet értek el: számos konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet a parlamenti pártok, a munkaadók, a munkavállalók és szakmai szervezetek között. ¾ október 20.: Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek az amerikai vízummentességhez szükséges utolsó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. ¾ október 20.: Kibiztosított, éles gránátot dobtak az MSZP újpesti irodájának udvarába. ¾ október 21.: Magyar-román közös kormányülést tartottak Szegeden. ¾ október 27.: Továbbra is ellenzéki képviselőként akar politizálni a Fidesz-frakcióból hétfőn kilépett Császár Antal. ¾ október 28.: Gyurcsány Ferenc szerint ebben a helyzetben négy intézkedést kell meghozni: 2009-től a közszférában nem jár a 13. havi bér, és a jelenlegi szinten kell tartani a béreket, a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltöttek kaphatják, és ennek összege nem lehet 80 ezer forintnál magasabb. ¾ október 29.: A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya jóváhagyta Almássy Kornél kizárását, és elrendelte párttagságának törlését.
4
A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA
¾ A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 27,8 százaléka a politikum prominensei közül került ki. A kisebbségi kormányt a szereplők 15,0, a parlamenti ellenzéket 12,8, míg az „egyéb szereplőket” 62,2 százalék képviselte.
¾ A közszolgálati médiumok hírműsoraiban a kormányzat szereplése 53,9, a parlamenti ellenzéké 44,0, míg a függetleneké 2,1 százalékot tett ki (7/a. ábra). A kereskedelmi műsorszolgáltatóknál a kormányoldal szereplési aránya 52,6, az ellenzéké 45,9, a független parlamenti képviselőké pedig 1,6 százalékot ért el (8/a. ábra)..
¾ Az állami költségvetésből támogatott csatornákon a kormányoldal a beszédidő 60,7 az ellenzék 36,8, a független parlamenti képviselők 2,5 százalék felett rendelkeztek (12/a. ábra). Októberben a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban az ellenzékre jutó műsoridő több mint tíz százalékkal csökkent (55,5% vs. 44,4%) (13/a. ábra). A vizsgált periódusban Gyurcsány Ferenc (6015 másodperc) szólalhatott meg a leghosszabban, akit Orbán Viktor, a Fidesz elnöke követett (2247 másodperc). Tőle alig lemaradva Veres János állt a harmadik helyen (2219 másodperc) (6. táblázat).
¾ A 20 legtöbbet szereplő politikus között az ellenzékiek száma csökkent (tizenegy fő vs. kilenc fő), a kormánypártiaké (hét fő vs. hét fő) pedig nem változott szeptemberhez képest. A pártkötődéssel nem rendelkező közéleti személyiségek közül ebben a hónapban
Sólyom
László
köztársasági
elnök
megjelenései
számítottak
meghatározónak, aki az amerikai vízummentesség és a Nemzeti csúccsal kapcsolatban megfogalmazott álláspontjával került az elemzett hírműsorok érdeklődésének középpontjába (11. táblázat).
5
A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI 2005 szeptemberében bevezettük a hírműsorok napirend-vizsgálatát. Ennek lényege, hogy a műsoregységek témáinak nyitott változót szentelünk – a kódolók nem különböző kategóriákból választanak, hanem röviden összefoglalják, hogy milyen témákat érintettek a műsoregységben. A metodikai változtatás célja kettős: egyrészt a hírekben felvetődött kérdéskörök leírása pontosabb képet fest, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a kurrens problémákat nyomon kövessük. (A régi módszerrel pl. képtelenek voltunk az aktuális skandalumokat külön-külön beazonosítani, kizárólag a politikai botrányok tematikai súlyáról referálhattunk - ami bizonyos esetekben, főleg rövidebb periódusokat vizsgálva, nem tekinthető elégségesnek). A hírműsorok elemzése során regisztrált témákat - a könnyebb feldolgozhatóság érdekében - 20 témakörbe csoportosítottuk: •
a kormány működése: kormányzati támogatás a gazdaságnak, kormányintézkedések az oktatásban, egészségügyben, kultúrában stb.,
•
belpolitikai ügy: az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.,
•
pártpolitika: a pártok belső ügyei, pártok egymás közötti viszonya,
•
gazdasági szféra: az infláció, árak alakulása, az ország általános gazdasági státusza, egyes gazdasági ágazatok állapota, gyárbezárások stb.,
•
szociális
szféra:
az
egészségügy,
nyugdíjasok,
kisebbségek
helyzete,
környezetvédelem stb., •
külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, magyar vonatkozású külpolitikai események, ENSZ, NATO stb.,
•
Európai Unió: külpolitikai és gazdasági kapcsolat az Unióval, az uniós intézmények működése stb.,
•
államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése
•
önkormányzatok működése
•
oktatási szféra: az oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb.,
•
érdekvédelem, civil szféra: sztrájk, nem politikai megmozdulás stb.,
•
belpolitikai
botrány:
államigazgatási
szervek
botránya,
Kulcsár-ügy,
önkormányzatok botrányai stb., •
nem politikai botrány: élelmiszer-botrányok, gazdasági, kulturális botrányok stb.,
•
egyházak, kultúra, média: hitélet, kulturális események, média események stb.,
6
•
rendvédelmi szervek működése: a rendőrség, tűzoltóság, honvédség helyzete, tevékenysége,
•
bűnözés: bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb.,
•
baleset, természeti katasztrófa: ipari- és természeti katasztrófák, közúti balesetek, háztartási balesetek, betegségek terjedése stb.,
•
megemlékezések, ünnepnapok, híres emberek halála, kitüntetések
•
bulvár: érdekességek, szenzációk,
•
információs híradások: értesítés útlezárásokról, műsorváltozásról stb.
Októberben a gazdasági szféra eseményeinek prezentációja számított a legnépszerűbb témának a hírműsorokban, a témakör részesedése több mint duplájára emelkedett az előző hónaphoz képest (16,6% vs. 37,2%) (2. táblázat). A témacsoporton belül a legfontosabb napirendi pontnak a pénzügyi válság történései számítottak (lásd 12. táblázat). Az USA-ban kezdődő krízis világválsággá terebélyesedett, így hazánk sem vonhatta ki magát hatása alól. Következményeként az ország költségvetési tervezetét visszavonták, a vállalatok – főként az autóiparban – felfüggesztették termelésüket, és elbocsátották dolgozóik egy részét. Központi témának számított még a forint árfolyamának alakulása is, amelyet - egyes vélekedések szerint - külföldi spekulánsok megtámadtak (lásd 12. táblázat). A második helyen a kormány tevékenységének prezentációját találtuk, amelynek részesedése közel öt százalékkal nőtt szeptemberhez képest (12,8% vs. 17,5%) (2. táblázat). Október hónapban a kormány gazdaságpolitikai
intézkedéseivel
foglalkoztak
az
esetek
jelentős
többségében.
A
közvéleményt leginkább az izgatta, hogy milyen kormányzati lépéseket terveznek a válság tompítására, illetve hogyan módosítja a kabinet a büdzsé tervezetének sarokszámait (lásd 12. táblázat). A politikai szférát érintő témakörök mindegyike jelentős visszaesést produkált (2. táblázat). A pártpolitika témaköre szeptemberi vezető helyéről a harmadik helyre szorult vissza - több mint öt százalékot zuhant (20,1% vs. 14,8%) (2. táblázat). Ebben a hónapban is a kormány és a Fidesz viszonyával foglalkozó műsoregységek fordultak elő a legtöbbször a kérdéskörben (lásd 12. táblázat). A belpolitikai botrányok részesedése felére esett (13,4% vs. 6,5%). A témakör húzó problémájának az egri kórház működtetésének kérdése számított, amelyet a Hospinvest Zrt. készült átvenni a dolgozók és az érdekvédelmi szervezetek erőteljes tiltakozása ellenére (lásd 12. táblázat). A belpolitikai ügyek részesedése is hasonló mértékű csökkenést könyvelhetett el (12,5% vs. 6,1%). A kérdéskörön belül a hírműsorok szerkesztői az október 18-án megrendezett Nemzeti csúccsal foglalkoztak kiemelten, amelyen az ország
7
politikai, gazdasági és tudományos prominensei próbáltak megoldást keresni a válságból történő kilábalásra (lásd 12. táblázat). Októberben a külpolitika prezentálása közel három százalékkal emelkedett (4,0% vs. 7,1%), a növekedés az Amerikai Egyesült Államok által biztosított vízummentességnek, valamint a közös román-magyar kormányülésnek volt köszönhető (lásd 12. táblázat). A megemlékezések, ünnepnapok részesedése több mint három százalékkal nőtt (1,0% vs. 4,5%), ami az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepségeknek a következménye volt (lásd 12. táblázat). A fentieken túl említésre érdemes, hogy a Monorierdőnél történt tragédia miatt a balesetek, természeti katasztrófák (6,9% vs. 9,2%) témakörét a hírműsorok három százalékkal gyakrabban tűzték napirendre (2. táblázat). (A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló kérdésköröket a Mellékletben (12. táblázat) tüntettük fel.) 2. táblázat N=4722 A hírműsorok tudósításainak témái (%, bázis: a magyar vonatkozású műsoregységek, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya augusztus szeptember október 17,2 16,0 37,2 gazdasági szféra 12,2 12,8 17,5 a kormány működése 9,6 20,1 14,8 pártpolitika 14,4 6,9 9,2 baleset, természeti katasztrófa 10,1 9,1 8,0 bűnözés 5,3 4,0 7,1 külpolitika 7,4 8,6 6,9 nem politikai botrányok 4,5 13,4 6,5 belpolitikai botrány 4,4 12,5 6,1 belpolitikai ügyek 4,6 4,9 5,7 civil szféra 5,8 6,8 5,5 szociális szféra 5,4 1,0 4,5 megemlékezések, ünnepnapok 3,9 2,3 3,9 önkormányzatok működése 13,3 4,7 3,4 egyházak, kultúra, média 2,9 1,9 2,2 információs híradások 2,0 2,2 2,1 rendvédelmi szervek helyzete 0,5 1,7 2,0 Európai Unió 1,4 1,3 1,1 bulvár hírek 1,7 1,5 0,7 oktatási szféra államigazgatás, közigazgatás, 0,1 1,3 0,1 igazságszolgáltatás működése
A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról. 8
Októberben a kudarcról beszámoló hírek részesedése négy százalékkal csökkent (42% vs. 38%), a sikerekről tudósító műsoregységek aránya (12% vs. 11%) stagnált. A fiaskók 31 százaléka
a
kormányzathoz,
6
százaléka
az
ellenzékhez,
63
százaléka
„egyéb
intézményekhez” kapcsolódott (1. ábra). A kormány részesedése az előző hónaphoz képest nem változott jelentősen (30% vs. 31%). Az ellenzék kudarcainak előfordulása drasztikusan csökkent (14% vs. 6%). Az oppozíció sikertelenségein ebben a hónapban is közel azonos arányban osztozott a Fidesz (41,7%) és az MDF (44,7%), az SZDSZ aránya 12,6 százalék volt. A demokrata fórum magas részesedésének hátterében az állt, hogy a kizárt Almássy Kornél után Vas János is elhagyta a frakciót, így a házszabály miatt fenn állt a lehetőség, hogy feloszlik a párt parlamenti csoportja. A legnagyobb ellenzéki párt sikertelenségei az UD Zrt. ügye, Arnóth Sándor botrányos országgyűlési bekiabálása és Császár Antal frakcióból történő kilépése miatt kaptak nagyobb nyilvánosságot. A műsorok közel felében a kabinet sikertelenségeinek prezentálása nem érte el a 20 százalékot. A kormányzathoz kapcsolódó kudarcokkal leggyakrabban most is az Echo TV Híradó (63,1%) és a Híradó 21 (58,5%) adásaiban találkozhattunk. Az ellenzék tevékenysége negatív színezetben leggyakrabban az ATV Híradójában tűnt fel - részesedésük előző hónaphoz képest meredeken esett (33,1% vs. 13,5%). Az „egyéb intézmény” kategóriáján belül a vállalatokhoz, vállalkozásokhoz kötődött a „kínos” események több mint 50 százaléka (1139 esetből 626 eset), amit a külföldi szereplők követtek (142 eset). A sikerekről tudósító műsoregységekben sem a kormány részesedése (34% vs. 34%), sem az ellenzék prezentációja nem változott (4% vs. 3%). A kormányzat sikereinek aránya öt műsorban elérte az 50 százalékot (MTV1 esti és déli Híradó, 180 perc, Esti Krónika, ATV Híradó). Az ősz második hónapjában a kabinet eredményeit leginkább az amerikai vízumkényszer eltörlésével és az autópálya-építésekkel kapcsolatban artikulálták. Az ellenzék tevékenységének pozitívumait a Hír Tv (14,3%) és az Echo TV (35,7%) hangsúlyozta. Az „egyéb szereplők” közül a leginkább sikerorientált csoportnak a vállalatok, vállalkozások számítottak (341 esetből 83 eset), őket a rendőrség tagjai követték (58 eset).
9
1. ábra
N=4722
A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) kudarc augusztus
kudarc szeptember
kudarc október
100 80
%
60 40 20 0
kormány
ellenzék
egyéb intézmény
kudarc augusztus
24
5
71
kudarc szeptember
30
14
56
kudarc október
31
6
63
siker augusztus
siker szeptember
siker október
100 80
%
60 40 20 0
kormány
ellenzék
egyéb intézmény
siker augusztus
23
1
76
siker szeptember
34
4
63
siker október
34
3
63
Októberben a konfliktusokról tudósító műsoregységek aránya látványosan visszaesett (36% vs. 28%), az együttműködésről szóló hírek részesedése az előzőekkel ellentétben emelkedett (10% vs. 13%). A parlamenti pártok közötti ellentétek aránya csak kis mértékben csökkent (36,1% vs. 34,6%), míg a kormányzat és „egyéb” szereplők között húzódó polémiák 10
részesedése meredeken nőtt (11,8% vs. 17,6%) (2. ábra). (A civil szereplők leginkább a kormányzat gazdasági válságra felkínált megoldási javaslataival nem értettek egyet.) Az együttműködésről beszámoló műsoregységekben az „egyéb intézmények” közötti összefogások jelentek meg a legtöbbször októberben, részesedésük folytatta csökkenését (43,4% vs. 40,1%). A kormány és az ellenzék kooperációinak gyakorisága is több mint három százalékkal mérséklődött (20,5% vs. 17,4%). A kormányzat és „egyéb” szereplők együttműködéseinek prezentációja viszont több mint tíz százalékkal emelkedett (20,5% vs. 33,9%). 2. ábra
N=4722
A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) konfliktus augusztus
konfliktus szeptember
konfliktus október
100,0
80,0
%
60,0
40,0
20,0
0,0
kormánykormány
kormányellenzék
konfliktus augusztus
0,2
23,5
13,5
2,3
5,2
49,5
5,7
konfliktus szeptember
0,6
36,1
11,8
7,1
4,1
36,8
3,6
konfliktus október
0,1
34,6
17,6
3,5
3,4
36,6
4,3
kormány-"egyéb" ellenzék-ellenzék ellenzék-"egyéb" "egyéb"-"egyéb"
kormányellenzék-"egyéb"
11
együttműködés augusztus
együttműködés szeptember
együttműködés október
100,0
80,0
%
60,0
40,0
20,0
0,0 kormánykormány
kormányellenzék
kormány"egyéb"
ellenzékellenzék
ellenzék"egyéb"
"egyéb"-"egyéb"
kormányellenzék"egyéb" 0,0
együttműködés augusztus
0,6
5,9
29,5
3,1
2,2
58,7
együttműködés szeptember
0,7
20,5
20,5
10,3
3,2
43,4
1,4
együttműködés október
0,3
17,4
33,9
1,9
5,0
40,1
1,4
A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI
Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. A vizsgált hónapban a szereplők 20 százaléka artikulált valamilyen bírálatot, ami az előző analízis adataihoz képest hat százalékos csökkenést jelent (26%) (3. ábra). A politikai élet szereplőit ért „támadások” aránya nem változott (57% vs. 58%). Az elmarasztaló vélemények címzettjeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kormányzatot ért kritikák prezentációja tíz százalékkal emelkedett (39% vs. 49%), az ellenzéké viszont a felére esett vissza (18% vs. 9%) – az oppozíción belül a Fidesz és az MDF részesedése volt a legkiemelkedőbb. Az „egyéb szereplők” kategóriáján belül a legtöbb aggályt a vállalatok, vállalkozások tevékenységével (292 eset) szemben támasztották, őket a külföldi szereplők követték (78 eset).
12
3. ábra
N=9252
A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) egyéb intézmény tevékenységének bírálata az ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések
42
80
20
9
49
A politikusok szerepléseik közel harmadában adtak hangot „nemtetszésüknek” (4. ábra), amelynek nagyobbik része a kormányzatot célozta (23%). A kormányt (25% vs. 23%) és az ellenzéket érintő kritikák részesedése is csökkent (13% vs. 5%). Az első három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó politikus Orbán Viktor (101 eset), Navracsics Tibor (64 eset) és Varga Mihály (63 eset) volt. A kormányzat reprezentánsai közül Gyurcsány Ferenc bírálta a legtöbbször valamely szervezet tevékenységét (23 eset).
13
4. ábra
N=2568
A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata
4
23 68
5
A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 16 százalékában emeltek valamilyen szervezet működésével szemben kifogást, az arány szeptemberhez képest négy százalékkal mérséklődött (20%). Októberben újra - a kormányzatot a leghevesebben bíráló szakszervezetek, érdekvédelmi szervek fogalmazták meg a legtöbb bírálatot (3. táblázat). A második helyen azokat találtuk, akiknek intézményi kötődésére nem derült fény, míg a vállalatok, vállalkozások alkalmazottai a harmadik helyen álltak.
14
3. táblázat A bírálatokat megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplők (bázis: a bírálatok címzettjei, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány esetszám százalék
ellenzék esetszám százalék
„egyéb intézmény” esetszám százalék
szakszervezetek, érdekképviseletek intézményi kötődés nem derül ki vállalat, vállalkozás, bank, biztosító külföldi szereplő civil szféra szerveződése „egyéb intézmény”
95 14 15 41 21 130
30 4 5 13 7 41
3 1 1 3 8 15
10 3 3 10 26 48
75 102 79 46 58 313
11 15 12 7 9 47
å
316
100
31
100
673
100
A szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása négy százalékkal emelkedett (36% vs. 40%), az ellenzék tevékenységének elismerése kissé visszaszorult (15% vs. 13%). A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus Gyurcsány Ferenc volt, aki 11 esetben fejezte ki nagyrabecsülését valamely intézmény tevékenységével összefüggésben.
5. ábra
N=9252
A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában)
elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések
egyéb intézmény tevékenységének elismerése az ellenzék tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése
47
99
1
13
40
15
A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA
Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a szemben álló politikai erők médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe vesszük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 27,8 százaléka a politikum prominensei közül került ki. A kormányoldalt a szereplők 15,0, a parlamenti ellenzéket 12,8 százaléka képviselte. A közszolgálati műsorszolgáltatóknál a szereplők 30,6 százaléka került ki a hatalmi szféra reprezentánsai közül, ami az előző hónaphoz képest nem jelentett változást (31,5% vs. 30,6%) (6/a. ábra). A vizsgált időszakban a hírműsorok többségében a parlamenti politikusok szereplése stagnált. A leglátványosabban a 180 percben emelkedett az „egyéb” szereplők aránya (67,3% vs. 70,7%). Ellentétes folyamat játszódott le az MTV1 déli Híradójában, ahol a hatalmi szféra megoszlása nőtt (32,2% vs.35,9%).
16
6/a. ábra
N=3680
A politikusok és az „egyéb szereplők” megjelenéseinek aránya a közszolgálati műsorszolgáltatók hírműsoraiban (a szereplések százalékában)
MTV1 esti Híradó
MTV1 déli Híradó
Duna TV Híradó
180 perc
Déli Krónika Esti Krónika
összesen
kormányoldal
parlamenti ellenzék
"egyéb szereplők"
október
16,8
13,8
69,4
szeptember
15,2
16,2
68,5
augusztus
12,7
8,7
78,5
18,8
október
16,8
szeptember
16,8
64,4
19,3
63,9
augusztus
14,2
11,7
74,1
október
14,4
11,6
74,0
szeptember
14,4 11,3
augusztus október
16,7
szeptember
15,5 12,8
augusztus október
17,9
szeptember
16,8
13,7 6,8
82,0 12,6
szeptember
12,8
augusztus
12,8
67,3
5,9
81,3 14,1
68,0
14,3
68,9
9,7
19,9
október
70,7
17,2
14,1
augusztus
71,9
76,2 16,0
64,1
19,4
67,8
8,5
78,7
október
15,0
13,0
72,1
szeptember
13,5
15,5
71,1
10,7
augusztus 0%
10%
8,6
80,7 20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
A kereskedelmi hírműsorok szereplőinek 74,1 százaléka nem tartozott a hatalmi elit képviselői közé, amely közel hat százalékos emelkedést jelentett az előző hónaphoz képest (68,7%) (6/b. ábra). A két legnézettebb hírműsor esetében a politikusok megjelenései újból 20 százalék alá estek (RTL Klub Híradó: 15,9%, Tények: 17,9%). A hatalmi szféra előfordulása a Híradó 21 esetében csökkent a legszembetűnőbben, ahol visszaszorulásuk megközelítette a nyolc százalékot (45,1% vs. 37,2%).
17
6/b. ábra
N=5572
A politikusok és az „egyéb szereplők” megjelenéseinek aránya a kereskedelmi műsorszolgáltatók hírműsoraiban (a szereplések százalékában)
Tények (TV2)
RTL Klub Híradó
Danubius rádió Hírek
Sláger rádió Tények este Hírek (TV2) ATV Híradó
Híradó 21 (Hír TV)
Echo TV Híradó
összesen
kormányoldal 13,8
szeptember
14,3
81,2
8,0
13,8
szeptember
13,5
augusztus
71,7
19,9
szeptember
17,6
szeptember
17,5
augusztus
16,0
54,9
21,7 77,5
8,0
14,5
október
62,8
16,3
23,4
68,9
13,5
63,7
18,8 74,4
9,6
október
11,7
7,3
szeptember
10,5
12,0
augusztus
56,1
30,3
20,8
augusztus
60,0
26,2
8,5
október
80,9 77,5 87,4
7,7 4,9
október
10,3
október
11,0
szeptember
81,6
8,0
76,1
11,8
84,1
5,6
10,4
szeptember
64,1
21,6
12,1
október
70,7
18,3
14,2
augusztus
73,5
9,5
17,0
augusztus
75,3
12,0
12,7
szeptember
augusztus
68,7
17,0
10,8
október
78,8
11,5
9,7
90,8
7,0 2,2
október
10,6
szeptember
10,5
augusztus
8,5 0%
"egyéb szereplők" 74,1
12,1
október
augusztus
parlamenti ellenzék
82,1
7,3
75,6
13,9 85,9
5,6 10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
A következő táblázatban azokat a szereplőket (az ún. „egyéb szereplőket”) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet 18
reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a vállalatok, vállalkozások alkalmazottai szerepeltek a leggyakrabban (17,1%). A második helyen azokat találjuk, akiknek intézményi kötődésére nem derült fény (10,7%), őket a külföldi szereplők követték (10,0%) (4. táblázat). A legtöbbször felbukkanó, formális politikai kötődéssel nem rendelkező közéleti személyiség Sólyom László köztársasági elnök volt, aki az amerikai vízummentesség és a Nemzeti csúccsal kapcsolatban megfogalmazott álláspontjával összefüggésben került a média érdeklődésének középpontjába (lásd Melléklet 13. táblázat). Az államfőt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke követte, aki a gazdasági válság kapcsán fejthette ki többször a véleményét. 4. táblázat
N=6373
A 15 leggyakrabban előforduló, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (%) esetszám százalék 1091 17,1 vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 681 10,7 intézményi kötődés nem derül ki 639 10,0 külföldi szereplő 483 7,6 rendőrség, VPOP 460 7,2 szakszervezetek, érdekképviseletek 420 6,6 egészségügy 395 6,2 pártkötődés nélküli szakértő 303 4,8 civil szféra szerveződése 278 4,4 országos gazdasági szakágazati intézmény 186 2,9 országos jogi szakágazati intézmény 159 2,5 kultúra, tudomány, művészet 150 2,4 oktatás 121 1,9 minisztériumok 100 1,6 bűnöző, gyanúsított, elítélt 98 1,5 köztársasági elnök
Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja azt is, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). (Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a politikusok mellett az „egyéb szereplők” megjelenéseit is figyelembe vesszük.) A hírműsorok szereplői nyilatkozataikban legtöbbször a gazdasági szféra témakörét érintették (40,4%), amit a kormány működésének kérdésköre követett (23,5%), a harmadik helyen a pártpolitikai ügyek álltak (21,8%).
19
A kérdéskörök többségében a legtöbbször az ún. „egyéb szereplők” nyilatkoztak. Az ellenzék négy témában (pártpolitikai, belpolitikai ügyek, megemlékezések, ünnepnapok, államigazgatás) kapott több lehetőséget álláspontja kifejtésére, mint a kormányoldal. A politika prominenseinek figyelme a gazdasági válság felé fordult. Az MDF-nek saját belügyeiről kellett a legtöbbször véleményt formálnia - mivel fent állt annak a lehetősége, hogy feloszlik parlamenti frakciójuk. Az „egyéb szereplők” októberben a gazdasági válság kapcsán szerepeltek a leggyakrabban a hírműsorokban (lásd 5/b-g. táblázat). 5/a. táblázat N=9252 A kormány, a parlamenti ellenzék, valamint az „egyéb szereplők” előfordulása az egyes témakörökben (%, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya parlamenti "egyéb nyilatkozatok kormányoldal ellenzék szereplők" aránya 22,0 15,8 62,2 gazdasági szféra 40,4 32,6 26,1 41,3 a kormány működése 23,5 27,4 47,7 24,9 pártpolitika 21,8 20,8 30,9 48,4 belpolitikai ügyek 8,5 5,9 1,3 92,9 baleset, természeti katasztrófa 7,7 12,1 10,6 77,3 belpolitikai botrány 7,7 12,5 3,7 83,9 civil szféra 7,4 1,6 0,6 97,8 nem politikai botrányok 7,3 0,2 * 99,8 bűnözés 6,7 22,1 5,9 72,0 külpolitika 6,6 5,0 2,9 92,0 szociális szféra 5,2 11,1 6,0 82,9 önkormányzatok működése 3,6 16,2 16,5 67,4 megemlékezések, ünnepnapok 3,1 4,6 1,1 94,3 egyházak, kultúra, média 2,8 22,7 11,0 66,3 Európai Unió 2,0 5,1 4,5 90,3 rendvédelmi szervek helyzete 1,9 3,2 2,4 94,4 információs híradások 1,4 * * 100,0 bulvár hírek 0,8 3,1 * 96,9 oktatási szféra 0,7 államigazgatás, közigazgatás, * 14,3 85,7 igazságszolgáltatás működése 0,2 5/b. táblázat N=2257 Az öt leggyakrabban előforduló téma a kormány tagjainak nyilatkozataiban esetszám % 505 22,4 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 421 18,7 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 232 10,3 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 114 5,1 a költségvetés helyzete 96 4,3 Nemzeti csúcs
20
5/c. táblázat Az öt leggyakrabban nyilatkozataiban
előforduló
téma
az
a kormány gazdaságpolitikai intézkedései a tőzsde helyzete, gazdasági válság a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk a költségvetés helyzete a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk
MSZP
parlamenti
esetszám 52 50 49 40 34
N=522 frakciójának
% 10,0 9,6 9,4 7,7 6,5
5/d. táblázat N=518 Az öt leggyakrabban előforduló téma az SZDSZ parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % 74 14,3 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 72 13,9 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 64 12,4 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 61 11,8 a költségvetés helyzete 44 8,5 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 5/e. táblázat N=1559 Az öt leggyakrabban előforduló téma a Fidesz parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % 339 21,7 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 254 16,3 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 238 15,3 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 86 5,5 Nemzeti csúcs 80 5,1 a költségvetés helyzete 5/f. táblázat Az öt leggyakrabban nyilatkozataiban
előforduló
téma
a
a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk a kormány gazdaságpolitikai intézkedései a tőzsde helyzete, gazdasági válság a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk Nemzeti csúcs
KDNP
parlamenti
esetszám 22 21 20 20 15
N=166 frakciójának
% 13,3 12,7 12,0 12,0 9,0
5/g. táblázat N=358 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % 84 23,5 az MDF ügyei 43 12,0 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 38 10,6 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 36 10,1 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 32 8,9 Nemzeti csúcs
21
5/h. táblázat N=9297 Az öt leggyakrabban előforduló téma az „egyéb szereplők” nyilatkozataiban esetszám % 1309 14,1 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 563 6,1 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 364 3,9 bűncselekmények 306 3,3 vállalatok, vállalkozások botrányai 263 2,8 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk
A politikusok médiahasználatának tendenciái A közszolgálati médiumok hírműsoraiban a kormányzat szereplése 53,9, a parlamenti ellenzéké 44,0, míg a függetleneké 2,1 százalékot tett ki (7/a. ábra). A kormányzat szerepléseinek aránya több mint öt százalékkal nőtt (48,6% vs. 53,9%). A kabinet részesedése jelentős mértékben emelkedett (34,1% vs. 41,9%), a szocialista frakció megoszlása enyhén esett (14,5% vs. 12,1%). Az ellenzéki oldalon az SZDSZ (13,3% vs. 8,4%) és az MDF (11,2% vs. 8,8%) előfordulása csökkent a legszembetűnőbben. A Fidesz reprezentánsainak szereplése stagnált (23,9% vs. 23,7%). A kormányoldal emelkedése a műsorok kétharmadában meghaladta az öt százalékot, csak a Duna Tv Híradójában (53,9% vs. 55,9%) és a Déli Krónikában (51,8% vs. 53,1%) könyvelhetett el ennél kisebb mértékű térnyerést. Az ellenzék visszaszorulása az MTV1 déli Híradójában volt a leglátványosabb (58,8% vs. 44,6%). A független képviselők tevékenységével a leggyakrabban a Kossuth rádió déli hírösszefoglalójában foglalkoztak (3,8%).
22
7/a. ábra
N=1142
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a közszolgálati csatornák hírműsoraiban1 (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
48,8
11,0
9,3
21,2
2,8
7,0
független 0,0
szeptember
34,1
14,5
13,3
23,9
2,6
11,2
0,4
október
41,9
12,1
8,4
23,7
3,1
8,8
2,1
1
Az erőviszonyok áttekintését elősegítő ábrákban csak a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseit tüntettük fel. A kormány tagjai közé számítjuk minden esetben a pártkötődéssel rendelkező minisztert, államtitkárt. 23
7/b. ábra
N=216
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az MTV1 esti Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
48,2
7,3
8,2
26,4
2,7
7,3
0,0
szeptember
33,3
13,2
10,5
26,0
2,3
14,2
0,5
október
41,7
10,6
7,9
26,4
0,9
9,7
2,8
7/c. ábra
N=65
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az MTV1 déli Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
48,3
13,8
6,9
24,1
3,4
3,4
független 0,0
szeptember
26,5
13,2
14,7
30,9
2,9
10,3
1,5
október
43,1
10,8
7,7
24,6
3,1
9,2
1,5
24
7/d. ábra
N=245
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Duna TV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
47,7
11,6
4,1
25,0
2,9
8,7
0,0
szeptember
38,3
15,7
10,9
21,3
3,0
10,9
0,0
október
43,3
12,7
8,6
23,7
4,5
6,9
0,4
7/e. ábra
független
N=198
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a 180 percben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
57,3
11,2
10,1
16,9
1,1
3,4
0,0
szeptember
34,2
13,4
19,3
21,8
1,5
9,4
0,5
október
41,4
15,2
7,6
23,7
2,5
8,1
1,5
25
7/f. ábra
N=160
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Déli Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
48,9
15,2
14,1
14,1
2,2
5,4
0,0
szeptember
32,7
19,0
11,3
24,4
4,8
7,7
0,0
október
42,5
10,6
9,4
20,0
5,0
8,8
3,8
7/g. ábra
N=258
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az Esti Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
45,5
9,7
13,0
19,5
3,9
8,4
0,0
szeptember
33,7
12,9
14,0
23,9
1,9
12,9
0,8
október
40,3
11,6
8,9
23,6
2,7
10,1
2,7
26
A kereskedelmi műsorszolgáltatóknál a kormányoldal szereplési aránya 52,6, az ellenzéké 45,9, a független parlamenti képviselőké pedig 1,6 százalékot ért el (8/a. ábra). A kisebbségi kormány reprezentánsainak előfordulása az előző hónaphoz képest hét százalékot emelkedett (45,6% vs. 52,6%). A kereskedelmi hírösszefoglalókban az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz prezentációja nőtt (25,3% vs. 28,4%), az SZDSZ (13,4% vs. 8,5%) és az MDF részesedése (12,4% vs. 6,5%) jelentősen mérséklődött - így októberben a kormányoldal újból többet szerepelhetett, mint az oppozíció. Az ellenzék egyedül a Sláger Rádiónál tudta számottevően növelni részesedését (35,1% vs. 47,1%), ami a Fidesz térnyerésével állt összefüggésben (13,0% vs. 31,4%). A kormányzat frekvenciájának emelkedése az RTL Klub Híradójában volt a leglátványosabb, ahol 18 százalékkal nagyobb teret biztosítottak számukra, mint szeptemberben (46,4% vs. 64,1%) - ettől alig maradt el a Tényekben (42,9% vs. 59,1%) és a Tények estében (46,7% vs. 61,5%) tapasztalt kormányzati előretörés. 8/a. ábra
N=1459
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
47,1
10,5
6,8
28,0
2,3
5,4
független 0,0
szeptember
33,3
12,2
13,4
25,3
2,9
12,4
0,4
október
44,0
8,6
8,5
28,4
2,4
6,5
1,6
27
8/b. ábra
N=149
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Tényekben (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
55,0
5,4
6,3
27,0
0,0
6,3
0,0
szeptember
29,8
13,1
14,7
27,7
2,6
12,0
0,0
október
49,7
9,4
5,4
30,2
1,3
4,0
0,0
8/c. ábra
N=167
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az RTL Klub Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
61,3
15,0
6,3
15,0
1,3
1,3
független 0,0
szeptember
33,2
13,2
16,4
20,0
1,8
14,5
0,9
október
57,5
6,6
6,0
19,2
1,8
6,6
2,4
28
8/d. ábra
N=114
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Danubius rádió híreiben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
38,8
11,8
4,7
28,2
3,5
12,9
0,0
szeptember
27,9
11,8
15,4
25,0
4,4
14,7
0,7
október
28,9
7,9
12,3
34,2
5,3
8,8
2,6
8/e. ábra
független
N=70
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Sláger rádió híreiben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
46,0
11,1
3,2
23,8
3,2
12,7
0,0
szeptember
54,5
10,4
6,5
13,0
1,3
14,3
0,0
október
44,3
5,7
10,0
31,4
0,0
5,7
2,9
29
8/f. ábra
N=143
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Tények estében (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
56,5
4,7
7,1
28,2
0,0
3,5
0,0
szeptember
33,9
12,8
12,8
26,7
2,2
11,7
0,0
október
52,4
9,1
6,3
25,9
1,4
4,9
0,0
8/g. ábra
N=321
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az ATV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
48,8
14,1
9,4
19,1
2,0
6,6
független 0,0
szeptember
37,6
10,5
14,3
21,9
2,2
13,2
0,3
október
43,0
12,5
9,0
24,3
1,6
7,5
2,2
30
8/h. ábra
N=281
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a Híradó 21-ben (Hír TV) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
51,8
12,7
7,8
25,9
1,2
0,6
0,0
szeptember
36,9
14,6
14,0
19,4
2,3
12,0
0,9
október
46,6
9,3
11,0
23,1
1,4
7,8
0,7
8/i. ábra
független
N=214
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései az Echo TV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
24,3
5,6
4,2
55,6
6,9
3,5
0,0
szeptember
20,4
10,4
9,2
45,0
6,7
8,3
0,0
október
29,9
3,7
7,5
45,3
6,1
5,1
2,3
31
Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a „politikai elit” szereplésének analízise más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes, köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (9. ábra). Az adatok alapján elmondható, hogy a kormányoldal a megjelenések 52,4 százalékát, míg a parlamenti ellenzék 47,5 százalékát birtokolta. A parlamenten kívüli pártok szereplései nem változtak (0,5% vs. 0,4%). Közülük a leggyakrabban ebben a hónapban is a Jobbik képviselőivel találkozhattunk (0,4%).
9. ábra
N=2818
A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában)
augusztus
szeptember
október
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
MIÉP
Jobbik
augusztus
20,6
30,9
9,5
30,4
2,5
5,7
0,0
0,2
Munkáspárt 0,0
szeptember
9,9
34,3
14,7
26,3
3,0
11,3
0,1
0,4
0,0
október
12,3
39,8
8,9
27,9
2,9
7,7
0,0
0,4
0,0
32
POLITIKUSOK SZÓBELI SZEREPLÉSEI Az eddigiekben a kormánytagok, államtitkárok, országgyűlési képviselők megjelenéseit attól függetlenül vizsgáltuk, hogy a politikusok véleményét narrátor ismertette, vagy élőszóban nyilatkoztak. Mivel a szóbeli nyilatkozatokat a kommunikátor általi megjelenítésnél értékesebb szereplési formának szokás tartani, a szereplések e formáját külön is elemeztük. A politikusok verbális megnyilvánulásait a nyilatkozók csoportjának politikai összetétele, valamint a nyilatkozatok időtartamának megoszlása szempontjából is analizáltuk. A közszolgálati médiumok hírműsoraiban a kormányoldal élőszóbeli szereplése 57,0, a parlamenti ellenzéké 41,3, a független képviselőké 1,7 százalékot tett ki (10/a-g. ábra). A kisebbségi kormány részesedése az előző hónaphoz képest több mint öt százalékkal emelkedett (51,8% vs. 57,0%). Az ellenzék soraiból egyedül a Fidesz részesedése nőtt (25,6% vs. 28,5%). Az SZDSZ (11,2% vs. 4,8%) és az MDF (8,7% vs. 5,9%) nyilatkozatainak aránya drasztikusan esett, a kereszténydemokraták prezentációja stagnált (2,5% vs. 2,1%). A kormányoldal részéről a kabinet nyilatkozatainak száma meredeken emelkedett (35,3% vs. 45,9%), míg az MSZP előfordulása több mint öt százalékkal csökkent (16,5% vs. 11,1%). A közszolgálati televízió csatornáknál csak kisebb mértékű elmozdulást tapasztaltunk a politikai erők megoszlásában. Általános tendencia volt a Fidesz szereplésének emelkedése. A Kossuth rádió hírműsoraiban az előzőekkel ellentétes folyamatnak lehettünk tanúi, hiszen a kormányoldal térnyerése megközelítette, vagy akár jócskán meg is haladta a tíz százalékot. Térnyerésük a 180 perc esetében volt a leglátványosabb (49,3% vs. 66,2%). A Déli Krónika esetében a kormány tagjainak részesedése majdnem megduplázódott (25,6% vs. 48,6%).
33
10/a. ábra
N=477
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a közszolgálati csatornák hírműsoraiban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
47,8
10,8
9,4
20,5
4,3
7,2
0,0
szeptember
35,3
16,5
11,2
25,6
2,5
8,7
0,2
október
45,9
11,1
4,8
28,5
2,1
5,9
1,7
10/b. ábra
N=111
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az MTV1 esti Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
56,0
8,0
8,0
20,0
2,0
6,0
0,0
szeptember
36,4
16,4
9,1
25,5
1,8
10,9
0,0
október
43,2
9,0
4,5
31,5
0,9
8,1
2,7
34
10/c. ábra
N=15
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az MTV1 déli Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
57,1
28,6
0,0
14,3
0,0
0,0
0,0
szeptember
36,4
27,3
9,1
18,2
0,0
0,0
9,1
október
60,0
6,7
0,0
20,0
0,0
13,3
0,0
10/d. ábra
N=132
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Duna TV Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
40,5
15,5
4,8
28,6
4,8
6,0
0,0
szeptember
38,9
17,5
9,5
25,4
2,4
6,3
0,0
október
42,4
12,1
7,6
30,3
2,3
4,5
0,8
35
10/e. ábra
N=68
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a 180 percben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
57,1
8,6
14,3
11,4
2,9
5,7
0,0
szeptember
32,4
16,9
19,7
22,5
1,4
7,0
0,0
október
47,1
19,1
1,5
23,5
2,9
2,9
2,9
10/f. ábra
N=35
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Déli Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
51,7
10,3
13,8
szeptember
25,6
23,1
2,6
október
48,6
11,4
5,7
17,1
független
13,8
3,4
6,9
0,0
35,9
5,1
7,7
0,0
8,6
8,6
0,0
36
10/g. ábra
N=116
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az Esti Krónikában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
43,8
6,8
12,3
19,2
6,8
11,0
független 0,0
szeptember
35,3
12,1
12,9
25,0
3,4
11,2
0,0
október
49,1
7,8
4,3
31,0
0,9
5,2
1,7
A kereskedelmi műsorszolgáltatók hírműsoraiban a kabinet és az MSZP élőszóbeli szerepléseinek aránya 53,1, a parlamenti ellenzéké 45,7, a független képviselőké 1,2 százalékot tett ki (11/a-h. ábra). A vizsgált időszakban a kormányzat részesedése több mint nyolc százalékkal emelkedett (44,9% vs. 53,1%). A kabinet aránya meredeken nőtt (32,9% vs. 45,1%), a szocialista frakció nyilatkozatai négy százalékkal csökkentek (12,0% vs. 8,0%). Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz részesedése emelkedett (27,3% vs. 31,8%). Az SZDSZ aránya öt százalékkal (13,0% vs. 7,8%), míg az MDF-é több mint nyolc százalékkal esett (12,8% vs. 4,2%). Szeptemberhez képest a TV2 hírműsoraiban regisztráltuk a legnagyobb átrendeződést, a politikai oldalak megoszlása megfordult (Tények: 39,2-60,8% vs. 60,9-39,1%; Tények este: 39,2-60,8% vs. 62,2-37,8%). Az említett műsorokon kívül az RTL Klub Híradójában haladta meg a tíz százalékot az ellenzék térvesztése (50,0% vs. 34,6%). A Danubius Rádióban ebben a hónapban sem jegyeztünk fel parlamenti képviselőtől származó megszólalást.
37
11/a. ábra
N=803
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
46,1
11,2
6,3
30,5
2,4
3,5
0,0
szeptember
32,9
12,0
13,0
27,3
1,9
12,8
0,1
október
45,1
8,0
7,8
31,8
1,9
4,2
1,2
11/b. ábra
független
N=115
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Tényekben (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független 0,0
augusztus
54,5
6,5
3,9
31,2
0,0
3,9
szeptember
26,9
12,3
17,7
29,2
0,8
13,1
0,0
október
53,9
7,0
6,1
29,6
1,7
1,7
0,0
38
11/c. ábra
N=81
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az RTL Klub Híradójában (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
62,2
15,6
6,7
11,1
2,2
2,2
0,0
szeptember
34,3
15,7
11,8
19,6
1,0
17,6
0,0
október
55,6
7,4
4,9
25,9
0,0
3,7
2,5
11/d. ábra
független
N=14
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Sláger rádió híreiben (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
47,4
10,5
0,0
21,1
5,3
15,8
0,0
szeptember
43,8
12,5
0,0
18,8
0,0
25,0
0,0
október
50,0
7,1
0,0
42,9
0,0
0,0
0,0
39
11/e. ábra
N=90
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Tények estében (TV2) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
50,9
5,7
3,8
37,7
0,0
1,9
0,0
szeptember
28,4
10,8
16,7
34,3
1,0
8,8
0,0
október
53,3
8,9
5,6
28,9
2,2
1,1
0,0
11/f. ábra
N=185
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az ATV Híradóban (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
46,0
15,9
11,1
19,8
2,4
4,8
0,0
szeptember
38,7
12,2
14,4
19,9
0,6
14,4
0,0
október
43,2
11,9
10,8
25,4
0,0
6,5
2,2
40
11/g. ábra
N=189
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései a Híradó 21-ben (Hír TV) (a kormány és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
50,0
14,2
5,7
29,2
0,9
0,0
0,0
szeptember
38,0
14,5
12,2
20,4
2,3
12,2
0,5
október
42,3
8,5
10,6
28,6
2,1
6,9
1,1
11/h. ábra
független
N=129
A kormány és a pártok képviselőinek szóbeli szereplései az Echo TV Híradójában (a kormánytagok és a pártok tagjainak százalékában) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
20,7
6,1
4,9
56,1
7,3
4,9
0,0
szeptember
23,0
4,8
7,1
50,0
6,3
8,7
0,0
október
31,0
2,3
5,4
51,9
5,4
2,3
1,6
41
Az ORTT vizsgálataiban - a francia CSA mintáját követve - állandóan alkalmazott mutató a politikai erők képviselői által adott nyilatkozatok összes idejének megoszlása. Ez a paraméter azt jelzi, hogy a szemben álló politikai erők képviselői milyen arányban részesedhetnek a nyilatkozó politikusok számára biztosított összes beszédidőből. A francia megközelítés szerint a parlamenti ellenzék megjelenítésének időtartama – országos műsorszolgáltatók esetében – nem lehet kevesebb, mint a kormánynak és a kormánypártoknak együttesen biztosított műsoridő fele. A parlamenten kívüli politikai erők megjelenítésére – súlyukhoz mérten (pl. közvélemény-kutatási eredmények, országos és területi listák) – korrekt időtartamot kell biztosítani. Októberben a közszolgálati csatornákon a kormányoldal a beszédidő 60,7, az ellenzék 36,8, a függetlenek pedig 2,5 százalékát birtokolták (12/a-g. ábra). A kormányzat prominenseinek beszédideje hat százalékkal emelkedett (54,7% vs. 60,7%). A dimenzióban a kabinetre jutó beszédidő drasztikusan nőtt (36,4% vs. 48,4%), míg az MSZP jelentős térvesztést könyvelhetett el (18,3% vs. 12,3%). Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz esetében regisztráltunk növekedést (21,1% vs. 28,3%). A szabaddemokraták (14,9% vs. 3,5%) és az MDF parlamenti csoportjára jutó műsoridő (7,1% vs. 3,6%) az előző hónaphoz képest szembetűnően beszűkült. A kormányoldal interjúinak szentelt műsoridő a 180 percben emelkedett a legmeredekebben (54,6% vs. 64,9%), arányuk az - említett programmal egyetemben - MTV1 déli Híradójában is meghaladta a kétharmadot (66,5% vs. 75,1%). A közszolgálati csatornákon a leghosszabban Gyurcsány Ferenc fejthette ki véleményét (1875 másodperc), a miniszterelnököt Veres János pénzügyminiszter követte (1269 mp). Az ellenzék részéről Navracsics Tibor nyilatkozhatott a leghosszabban (963 másodperc).
42
12/a. ábra
mp=10806
A politikusok beszédidejének megoszlása a közszolgálati csatornák hírműsoraiban (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
47,3
8,8
15,1
19,4
2,9
6,5
0,0
szeptember
36,4
18,3
14,9
21,1
2,0
7,1
0,2
október
48,4
12,3
3,5
28,3
1,4
3,6
2,5
43
12/b. ábra
mp=1426
A politikusok beszédidejének megoszlása az MTV1 esti Híradójában (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
51,1
11,1
10,5
20,8
0,9
5,5
0,0
szeptember
39,1
13,1
10,1
25,0
0,8
12,0
0,0
október
51,0
5,5
3,4
30,9
0,3
6,8
2,2
12/c. ábra
független
mp=225
A politikusok beszédidejének megoszlása az MTV1 déli Híradójában (százalékban) 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
57,8
25,8
0,0
16,4
0,0
0,0
0,0
szeptember
44,2
22,3
5,2
20,6
0,0
0,0
7,7
október
66,2
8,9
0,0
16,9
0,0
8,0
0,0
44
12/d. ábra
mp=2072
A politikusok beszédidejének megoszlása a Duna TV Híradójában (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
38,6
16,3
6,0
28,1
4,1
7,0
0,0
szeptember
41,7
14,7
9,5
23,3
3,0
7,6
0,0
október
46,7
12,1
7,8
27,4
1,8
3,8
0,5
12/e. ábra
mp=3753
A politikusok beszédidejének megoszlása 180 perc (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független 0,0
augusztus
44,5
7,2
27,4
15,8
1,8
3,3
szeptember
35,1
19,4
26,9
14,3
0,7
3,6
0,0
október
44,3
20,6
0,6
27,2
1,1
0,6
5,5
45
12/f. ábra
mp=927
A politikusok beszédidejének megoszlása a Déli Krónikában (százalékban) 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
67,4
7,5
8,1
10,5
0,6
5,9
0,0
szeptember
27,4
23,8
2,0
32,7
6,2
7,9
0,0
október
53,4
6,1
5,9
19,5
7,1
7,9
0,0
12/g. ábra
mp=2403
A politikusok beszédidejének megoszlása az Esti Krónikában (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független 0,0
augusztus
42,5
4,1
13,5
22,7
5,9
11,2
szeptember
35,0
20,1
10,9
22,5
2,6
8,9
0,0
október
51,1
6,1
3,9
33,7
0,2
4,0
1,0
46
Októberben a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban az ellenzékre jutó műsoridő több mint tíz százalékkal mérséklődött (54,4% vs. 44,4%) (13/a-h. ábra). A független képviselők a megszólalások 1,2 százalékát tudhatták magukénak. A profitorientált csatornák híradásaiban a kormánynak (33,4% vs. 48,6%) és a Fidesznek (29,6% vs. 33,1%) biztosított műsoridő számottevően emelkedett. Az MSZP (10,9% vs. 5,8%), az SZDSZ (12,2% vs. 6,6%) és az MDF részesedése (11,3% vs. 3,0%) ezzel szemben jelentősen csökkent. A kabinet túlsúlyát regisztráltuk a Tények este műsorában, ahol a parlamenti politikusokra jutó beszédidő több mint 80 százalékát birtokolták (83,2% vs. 16,8%). (A hírműsor október 14-én hosszú interjút közölt a miniszterelnökkel (1078 mp).) Az Echo TV Híradója (28,1% vs. 70,0%) ebben a hónapban is jóval nagyobb teret biztosított az ellenzéknek, mint kormánypárti társaiknak. A kereskedelmi hírműsorokban Gyurcsány Ferenc szólalhatott meg a leghosszabban (4140 mp), a miniszterelnököt Orbán Viktor követte (1554 mp). 13/a. ábra
mp=15074
A politikusok beszédidejének megoszlása a kereskedelmi hírműsorokban (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
42,5
11,6
7,0
33,3
2,7
2,8
független 0,0
szeptember
33,4
10,9
12,2
29,6
2,4
11,3
0,2
október
48,6
5,8
6,6
33,1
1,7
3,0
1,2
47
13/b. ábra
mp=1425
A politikusok beszédidejének megoszlása a Tényekben (TV2) (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
47,2
9,3
5,7
34,5
0,0
3,3
0,0
szeptember
26,0
14,0
15,4
30,6
1,5
12,4
0,0
október
58,4
5,1
3,9
29,9
1,5
1,2
0,0
13/c. ábra
mp=1201
A politikusok beszédidejének megoszlása az RTL Klub Híradójában (százalékban) 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
63,3
13,4
7,2
9,9
2,8
3,4
független 0,0
szeptember
39,7
17,8
10,7
18,4
1,0
12,4
0,0
október
62,4
5,2
4,7
23,0
0,0
2,5
2,2
48
13/d. ábra
mp=260
A politikusok beszédidejének megoszlása a Sláger rádió híreiben (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független 0,0
augusztus
49,0
9,3
0,0
20,4
5,5
15,7
szeptember
41,4
12,8
0,0
18,8
0,0
27,0
0,0
október
52,7
5,0
0,0
42,3
0,0
0,0
0,0
13/e. ábra
mp=2046
A politikusok beszédidejének megoszlása a Tények estében (TV2) (százalékban) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
43,8
8,0
5,1
41,6
0,0
1,5
0,0
szeptember
23,0
9,8
27,6
31,8
1,6
6,2
0,0
október
79,2
4,0
2,0
13,6
1,0
0,2
0,0
49
13/f. ábra
mp=2502
A politikusok beszédidejének megoszlása az ATV Híradóban (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
44,9
16,6
13,3
18,7
2,5
4,0
0,0
szeptember
40,9
11,4
13,6
20,1
0,6
13,4
0,0
október
45,4
10,9
11,4
25,3
0,0
4,7
2,4
13/g. ábra
mp=4827
A politikusok beszédidejének megoszlása a Híradó 21-ben (Hír TV) (százalékban) 60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
augusztus
49,9
13,8
6,1
29,8
0,4
0,0
független 0,0
szeptember
38,4
11,9
11,3
24,5
2,2
11,1
0,6
október
43,9
6,6
8,4
33,2
2,0
5,1
0,9
50
13/h. ábra
mp=2813
A politikusok beszédidejének megoszlása az Echo TV Híradójában (százalékban) 70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
független
augusztus
18,7
5,2
4,2
60,9
7,8
3,2
0,0
szeptember
21,1
3,6
5,8
53,5
6,5
9,4
0,0
október
26,3
1,8
5,3
59,2
4,3
1,2
1,9
6. táblázat A tíz leghosszabban nyilatkozó politikus a hírműsorokban (másodpercben és a beszédidő százalékában) másodperc % Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, pártelnök 6015 23,2 1. (MSZP) 2247 8,7 2. Orbán Viktor pártelnök (Fidesz) 2219 8,6 3. Veres János pénzügyminiszter (MSZP) 1544 6,0 4. Navracsics Tibor (Fidesz) 984 3,8 5. Varga Mihály (Fidesz) 922 3,6 6. Bajnai Gordon gazdasági miniszter 645 2,5 7. Fodor Gábor pártelnök (SZDSZ) 550 2,1 8. Szíjjártó Péter (Fidesz) 436 1,7 9. Gyenesei István önkormányzati miniszter 414 1,6 10. Hagyó Miklós (MSZP)
51
A MÁSODLAGOS HÍRMŰSOROKBAN 2006
februárjától
az
elsődleges
SZEREPLŐK
szereplők
(akik
MEGJELENÉSE
generálják
az
eseményeket,
A
a
kommunikátorok idézik őket, vagy a saját hangjukon szólalhatnak meg) mellett a másodlagos szereplőket is regisztráljuk. Utóbbiak azok az aktorok, akiket más szereplők az idézeteikben vagy megszólalásaikban megemlítenek, dicsérnek vagy éppen bírálnak. (Megjegyezzük, ha valaki elsődleges szereplőként már szerepel a tudósításban, és egy másik szereplő ismét megemlíti a nevét, akkor másodlagos szereplőként már nem vesszük figyelembe.) Az elmúlt hónapban 301 politikust regisztráltunk másodlagos szereplőként, 39,2 semleges, 56,5 negatív, míg 4,3 százalékuk pozitív kontextusban jelent meg (7. táblázat). A kormányt ért bírálatok aránya közel 20 százalékkal emelkedett (56,8% vs. 74,7%). A Fidesz prominenseit ért negatív megjegyzések előfordulása kisebb (14,8% vs. 11,2%), míg az SZDSZ (7,6% vs. 2,9%) és az MDF (8,1% vs. 2,9%) előfordulása nagyobb mértékben csökkent. A nevesített szereplőkkel összefüggésben leggyakrabban Gyurcsány Ferenccel szemben fogalmaztak meg aggályokat (55 eset). Második helyen a kormányt találtuk (53 eset), amit Szilvásy György (20 eset) követett a sorban.
52
7. táblázat A negatív kontextusban megjelent másodlagos szereplők megoszlása a hírműsorokban (a szereplések százalékában) N=170 kormány MSZP SZDSZ Fidesz KDNP MDF 71,4 14,3 * 14,3 * * MTV1 esti Híradó 75,0 * * 25,0 * * MTV1 déli Híradó 82,9 7,3 * 7,3 * 2,4 Duna TV Híróra 55,6 11,1 16,7 11,1 5,6 * 180 perc 66,7 33,3 * * * * Déli Krónika 70,6 5,9 * 11,8 5,9 5,9 Esti Krónika 73,3 8,9 3,3 10,0 2,2 2,2 közszolgálati adók 100,0 * * * * * Tények (TV2) * * * * * * RTL Klub Híradó 71,4 * * 28,6 * * Danubius rádió hírműsora 100,0 * * * * * Sláger rádió hírműsora 50,0 50,0 * * * * Tények este (TV2) 59,1 * 4,5 31,8 4,5 * ATV Híradó 86,8 2,6 2,6 2,6 * 5,3 Híradó 21 (Hír TV) 66,7 16,7 * * * 16,7 Echo TV Híradó 76,3 3,8 2,5 12,5 1,3 3,8 kereskedelmi adók összesen 74,7 6,5 2,9 11,2 1,8 2,9
AZ RTTV. 23. § ÉRVÉNYESÜLÉSE A HÍRMŰSOROKBAN Az Rttv. 23. § normáit a jelenleg alkalmazott módszertanból kiindulva próbáltuk meg mérni. Olyan indikátorokat alkottunk, amelyek a most használatos változóstruktúra alapján előállíthatóak voltak. A közszolgálati televíziós csatornák és rádióadók összehasonlításánál a kereskedelmi műsorszolgáltatók eredményeit használtuk viszonyítási alapként, mivel a két típus profilja jelentősen eltér egymástól. Abban az esetben, ha egy közszolgálati műsorszolgáltató hírműsora hasonló jellemvonásokat mutat, mint egy kereskedelmi médium ugyanazon műfaji kategóriába tartozó programja, akkor feltételezhető, hogy a csatorna nem minden tekintetben tartja be a közszolgálat normáit. Az Rttv. 23. paragrafusának (2) bekezdése a közszolgálati műsorszolgáltatók és a közműsor-szolgáltatok számára elvárásként fogalmazza meg, hogy átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztassanak a közérdeklődésre számot tartó hazai, illetve külföldi eseményekről. A már eddig is mért szempontokon túl, a tájékoztatás átfogó voltáról próbáltunk megtudni valamit, amikor egy dichotóm változó alapján elemeztük a programok témaorientációját. 53
A külpolitikai vonatkozású műsoregységek aránya visszaesett a vizsgált periódusban (19,5% vs. 17,8%) (8. táblázat). Októberben is az MTV1 déli Híradója sugározta a legtöbb külhoni vonatkozású műsoregységet (43,3%). A belföldi híreknek a Danubius rádió (97,8%) biztosított kitüntetett figyelmet. A határon túli magyarokat érintő beszámolók a Duna TV Hírórájában (12,1%) szerepeltek számottevő arányban. 8. táblázat A műsoregységek hosszának megoszlása vonatkozási keretük szerint (százalékban) nincs magyar csak határon túli magyar magyar vonatkozása vonatkozása van vonatkozású 22,2 0,1 77,7 MTV1 esti Híradó 43,3 * 56,7 MTV1 déli Híradó 11,0 12,1 76,9 Duna TV Híróra 20,5 2,0 77,6 180 perc 24,9 1,0 74,2 Déli Krónika 19,7 0,9 79,4 Esti Krónika 20,6 * 79,4 Tények 12,7 * 87,3 RTL Klub Híradó 2,1 0,1 97,8 Danubius rádió hírműsora 4,1 0,2 95,7 Sláger rádió hírműsora 14,8 * 85,2 Tények este (TV2) 13,5 * 86,5 ATV Híradó 15,6 * 84,4 Híradó 21 (Hír TV) 22,3 0,1 77,6 Echo TV Híradó átlag
17,8
1,3
80,8
Érdemes a műsorszolgáltatók gyakorlatát abból a szempontból is elemezni, hogy a két politikai oldal reagálhatott-e ugyanarra az eseményre, hírre egy műsoregységen belül, amiből a kiegyensúlyozottságra és a kisebbségi vélemények megjelenésére következtethetünk. Októberben a műsoregységek kevesebb mint ötödében szerepeltettek egyszerre ellentétes véleményeket (19,0%) – az előző hónaphoz képest négy százalékos visszaesést regisztráltunk (23,3%) (9/a. táblázat). A műsorok többségénél az egész periódusban magas volt a szemben álló felek véleményének egy híradáson belüli prezentációja. (Ebben a hónapban mindössze két műsornál nem érte el ez az arány a tíz százalékot. A fentiek nem jelentik azt, hogy nem jelenhetett meg ellentétes vélemény. A programok gyakran követték azt a szerkesztési elvet, miszerint külön műsoregységben adtak lehetőséget az egymást kizáró véleményeket képviselő feleknek a gondolataik kifejtésére.)
54
A vizsgált időszakban is a kormány és az ellenzék álláspontjainak közös szerepeltetésére összpontosítottak a szerkesztők, arányuk az előző hónaphoz képest enyhén visszaesett (35,1% vs. 33,8%) (9/b. táblázat). 9/a. táblázat A magyar vonatkozású műsoregységekben előforduló konfrontációk (százalékban) N=4722 nem jelent meg megjelent 78,7 21,3 MTV1 esti Híradó 92,2 7,8 MTV1 déli Híradó 85,0 15,0 Duna TV Híróra 83,4 16,6 180 perc 78,5 21,5 Déli Krónika 85,2 14,8 Esti Krónika 82,3 17,7 Tények (TV2) 76,5 23,5 RTL Klub Híradó 84,2 15,8 Danubius rádió hírműsora 93,6 6,4 Sláger rádió hírműsora 50,4 49,6 Tények este (TV2) 85,0 15,0 ATV Híradó 74,2 25,8 Híradó 21 (Hír TV) 85,2 14,8 Echo TV Híradó összesen 81,0 19,0 9/b. táblázat A szemben álló felek megoszlása a konfrontációknak helyt adó tudósításokban N=894 augusztus szeptember október 24,2 35,1 33,8 kormány vs. ellenzék 14,4 12,0 16,7 kormány vs. „egyéb szervezetek” 2,5 3,8 3,7 ellenzék vs. „egyéb szervezetek” 46,9 32,9 33,1 „egyéb szervezetek” vs. „egyéb szervezetek” 8,9 6,5 9,1 kormány vs. ellenzék vs. „egyéb szervezet” 0,4 0,4 * kormány vs. kormány 1,4 2,4 1,2 ellenzék vs. ellenzék 0,8 6,6 1,9 pártokon belüli ellentét 0,5 0,3 0,6 „egyéb szervezeten” belüli ellentét
55
9/c. táblázat A szemben álló felek nyilatkozatainak típusai (százalékban) volt akit idéztek, volt aki idézték őket élőszóban nyilatkozhatott 38,5 14,1 MTV1 esti Híradó 83,3 * MTV1 déli Híradó 10,9 31,3 Duna TV Híróra 23,5 35,3 180 perc 66,2 30,8 Déli Krónika 15,1 45,3 Esti Krónika 10,9 10,9 Tények (TV2) 32,7 40,4 RTL Klub Híradó 94,5 * Danubius rádió hírei 80,0 10,0 Sláger rádió hírei 18,9 79,5 Tények este (TV2) 23,4 32,8 ATV Híradó 13,8 25,5 Híradó 21 (Hír TV) 18,6 20,9 Echo TV Híradó összesen 31,2 33,4
élőszóban szólaltatták meg őket 47,4 16,7 57,8 41,2 3,1 39,6 78,1 26,9 5,5 10,0 1,6 43,8 60,6 60,5 35,3
9/d. táblázat A kormány és az MSZP megjelenései azokban a műsoregységekben, amelyekben csak a kormányoldal reprezentánsai szerepeltek (a szereplések százalékában) N=707
MTV1 esti Híradó MTV1 déli Híradó Duna TV Híróra 180 perc Déli Krónika Esti Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Danubius rádió hírei Sláger rádió hírei Tények este (TV2) ATV Híradó Híradó 21 (Hír TV) Echo TV Híradó összesen
kormány esetszám % 12 27,9 4 16,7 34 42,0 22 32,8 16 30,2 24 30,0 10 25,0 21 36,8 4 26,7 7 35,0 8 26,7 25 23,4 18 28,6 6 22,2 211
29,8
MSZP esetszám 31 20 47 45 37 56 30 36 11 13 22 82 45 21 496
% 72,1 83,3 58,0 67,2 69,8 70,0 75,0 63,2 73,3 65,0 73,3 76,6 71,4 77,8 70,2
56
9/e. táblázat Az ellenzéki pártok megjelenései azokban a műsoregységekben, amelyekben csak az oppozíció reprezentánsai szerepeltek (a szereplések százalékában) N=445
MTV1 esti Híradó MTV1 déli Híradó Duna TV Híradó 180 perc Déli Krónika Esti Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Danubius rádió hírei Sláger rádió hírei Tények este (TV2) ATV Híradó Híradó 21 (Hír TV) Echo TV Híradó
SZDSZ esetszám % 3 17,6 3 21,4 13 22,8 5 15,6 6 37,5 7 14,0 2 11,1 3 23,1 3 21,4 2 16,7 2 16,7 9 15,5 12 25,0 10 11,9
összesen
80
18,0
Fidesz esetszám % 10 58,8 6 42,9 33 57,9 20 62,5 5 31,3 32 64,0 15 83,3 8 61,5 9 64,3 9 75,0 8 66,7 37 63,8 28 58,3 59 70,2 279
KDNP esetszám % * * * * 4 7,0 * * 3 18,8 2 4,0 * * * * 1 7,1 * * * * 2 3,4 * * 7 8,3
62,7
19
MDF esetszám % 4 23,5 5 35,7 7 12,3 7 21,9 2 12,5 9 18,0 1 5,6 2 15,4 1 7,1 1 8,3 2 16,7 10 17,2 8 16,7 8 9,5
4,3
67
15,1
9/f. táblázat A kormány és a pártok szereplése azokban a műsoregységekben, amelyekben mindkét oldal reprezentánsai szerepeltek (a szereplések százalékában) N=1402
MTV1 esti Híradó MTV1 déli Híradó Duna TV Híróra 180 perc Déli Krónika Esti Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Danubius rádió hírei Sláger rádió hírei Tények este (TV2) ATV Híradó Híradó 21 (Hír TV) Echo TV Híradó összesen
kormány MSZP SZDSZ Fidesz KDNP MDF esetszám % esetszám % esetszám % esetszám % esetszám % esetszám % 11 7,3 59 39,3 14 9,3 47 31,3 2 1,3 17 11,3 2 7,7 9 34,6 2 7,7 10 38,5 2 7,7 1 3,8 14 13,2 42 39,6 8 7,5 25 23,6 7 6,6 10 9,4 6 6,3 39 40,6 10 10,4 27 28,1 5 5,2 9 9,4 7 8,2 25 29,4 9 10,6 27 31,8 5 5,9 12 14,1 10 8,3 44 36,4 16 13,2 29 24,0 5 4,1 17 14,0 7 7,7 41 45,1 6 6,6 30 33,0 2 2,2 5 5,5 17 18,3 33 35,5 7 7,5 24 25,8 3 3,2 9 9,7
3 4 13 12
3,7 11,1 12,9 8,1
24 11 45 59
29,3 30,6 44,6 39,6
11 5 7 20
13,4 13,9 6,9 13,4
30 13 29 41
36,6 36,1 28,7 27,5
5 * 2 3
6,1 * 2,0 2,0
9 3 5 14
11,0 8,3 5,0 9,4
19 11
11,3 11,2
75 34
44,6 34,7
19 6
11,3 6,1
37 38
22,0 38,8
4 6
2,4 6,1
14 3
8,3 3,1
136
9,7
540
38,5
140
10,0
407
29,0
51
3,6
128
9,1
Az Rttv. 23. paragrafusának (4) c) pontja úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére. A rendelkezésre álló adatokból az egyházak, a határon túli magyarok és a hazai nemzeti kisebbségek szereplőinek előfordulását tudjuk nyomon követni. Vizsgálatunk során e kategóriába soroltuk a civil 57
szervezeteket is, amelyek megfogalmazhatják egyes kisebbségben vagy hátrányos helyzetben lévő csoportok véleményét. A vizsgált időszakban a szereplők közel öt százalékát adták az Rttv. által nevesített csoportok. A közszolgálati médiumok most is jóval nagyobb teret szenteltek a határon túli magyarok képviselőinek (0,3% vs. 1,7%), mint a kereskedelmi társaik (10. táblázat).
10. táblázat N=9252 A médiatörvény által kiemelt szervezetek szereplései (az összes szereplés arányában) határon túli civil nemzeti „egyéb egyházak magyarok szféra kisebbségek szereplők” 0,1 0,4 3,8 * 95,6 MTV1 esti Híradó * * 0,6 * 99,4 MTV1 déli Híradó 1,3 5,9 2,5 0,3 90,1 Duna TV Híróra * 0,9 2,4 0,3 96,4 180 perc 0,5 1,3 2,9 0,2 95,1 Déli Krónika 0,4 0,3 2,9 0,1 96,2 Esti Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Danubius rádió hírműsora Sláger rádió hírműsora Tények este (TV2) ATV Híradó Híradó 21 (Hír TV) Echo TV Híradó átlag közszolgálati adók kereskedelmi adók
* 0,1 * * * 0,3 0,4 1,1 0,3 0,5 0,2
0,1 0,8 * * 0,1 0,3 * 1,0 0,9 1,7 0,3
3,1 2,8 7,1 11,3 3,1 3,6 2,8 2,5 3,3 2,8 3,7
* 0,2 0,3 * * * 0,4 0,4 0,2 0,2 0,1
96,8 96,2 92,7 88,7 96,8 95,9 96,4 95,0 95,3 94,8 95,6
58
9. MELLÉKLET Az alábbi táblázatban a leggyakrabban megjelenő 20 közéleti személyiség, illetve a parlamenti pártelnökök szerepléseinek néhány paraméterét tüntettük fel. A táblázatban a szereplők vizsgált időszakban elért helyezését, pártkötődését – párton kívüli politikusok esetében közjogi beosztását -, szerepléseinek számát, részarányát, valamint nyilatkozataik arányát rögzítettük (11. táblázat). 11. táblázat N=9252 Az első húsz leggyakoribb szereplő neve, pártkötődése, illetve a nem párttag politikusok esetében közjogi beosztása szerepléseinek száma és aránya, valamint nyilatkozatainak részaránya helyezés X. hó 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
név
pártkötődése/közjogi beosztása szereplések szereplések nyilatkozatok száma aránya aránya % %
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, pártelnök (MSZP) pénzügyminiszter (MSZP) Veres János pártelnök (Fidesz) Orbán Viktor köztársasági elnök Sólyom László elnök (MNB) Simor András (Fidesz) Varga Mihály (Fidesz) Navracsics Tibor pártelnök (SZDSZ) Fodor Gábor (Fidesz) Szijjártó Péter (SZDSZ) Kóka János gazdasági miniszter Bajnai Gordon pártelnök (MDF) Dávid Ibolya (MDF) Herényi Károly külügyminiszter Göncz Kinga az Országgyűlés elnöke (MSZP) Szili Katalin elnök-vezérigazgató (OTP) Csányi Sándor szóvivő (PSZÁF) Binder István egészségügyi miniszter Székely Tamás önkormányzati miniszter Gyenesei István (Fidesz) Kósa Lajos
422 185 147 89 89 84 81 67 52 51 51 49 45 44 42 32 31 31 30 29
4,6 2,0 1,6 1,0 1,0 0,9 0,9 0,7 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,5 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3
53 63 61 31 57 73 72 58 67 47 65 31 47 48 50 47 100 65 70 69
A szereplők pártkötődése/közjogi beosztása az MTI „A magyar közélet kézikönyve” alapján készült. A következő táblázatban a 30 leggyakrabban előforduló műsoregység-témát gyűjtöttük össze.
59
12. táblázat N=6819 A harminc leggyakrabban előforduló műsoregység-téma októberben (esetszám és téma szerinti százalék) esetszám százalék 980 14,4 1. a tőzsde helyzete, gazdasági válság 513 7,5 2. a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 335 4,9 3. a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 266 3,9 4. bűncselekmények 144 2,1 5. 56-os megemlékezések 143 2,1 6. a költségvetés helyzete 137 2,0 7. vállalatok, vállalkozások botrányai 120 1,8 8. az egészségügy helyzete 118 1,7 9. vállalatok, vállalkozások helyzete 115 1,7 10. Nemzeti csúcs 100 1,5 11. vonatbaleset Monorierdőnél 97 1,4 12. gyárak, üzemek bezárása, termelésük felfüggesztése 97 1,4 13. a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 86 1,3 14. vidéki önkormányzatok tevékenysége 86 1,3 15. külpolitikai kapcsolatok az USA-val, Kanadával 83 1,2 16. közlekedési balesetek 83 1,2 17. szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek tevékenysége 83 1,2 18. a forint árfolyamának alakulása 83 1,2 19. élelmiszerbotrányok 82 1,2 20. sztrájk, szakszervezeti tüntetés 80 1,2 21. a Hospinvest Zrt. kórházainak üzemeltetése 78 1,1 22. kulturális események 76 1,1 23. információs híradások 63 0,9 24. családi tragédiák, háztartási balesetek 62 0,9 25. a kormány intézkedései az egészségügyben 61 0,9 26. az Európai Unió gazdaságpolitikai intézkedései 61 0,9 27. a kormány adópolitikája 61 0,9 28. civilek tiltakozásai, aláírásgyűjtései 60 0,9 29. külpolitikai kapcsolatok szomszédos országokkal 58 0,9 30. megemlékezések, ünnepek
60
13. táblázat N=6373 Az első tíz leggyakoribb, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő neve, összes és élőszóbeli szerepléseinek száma helyezés
név
intézményi kötődése/közjogi beosztása
szereplések száma
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Sólyom László Simor András Csányi Sándor
köztársasági elnök elnök (MNB) elnök-vezérigazgató (OTP)
89 89 32
28 51 15
1179 811 239
Binder István Demján Sándor Heiczinger István Bencze József
szóvivő (PSZÁF) vállalkozó vezérigazgató (MÁV) országos rendőr-főkapitány elnök (Autonóm Szakszervezetek Szövetsége) szóvivő (BRFK) szóvivő (MÁV)
31 28 25 23
31 23 15 17
554 391 199 280
23 21 20
18 17 18
329 307 299
8. 9. 10.
Borsik János Tafferner Éva Sigulinszky Tibor
élőszóbeli összes beszédidő szereplések száma
Az alábbi táblázatban a vizsgált híradók teljes lakosság körében elért nézettségét - az AGB Nielsen Médiakutató Kft-től származó - három paraméter alapján jellemezzük (14. táblázat). ¾ AMR: a műsor nézőinek teljes lakosságon belüli részaránya viszonyítva a nézésével eltöltött idő hosszához, például: ha egy néző a műsorszám 50 százalékát látta, akkor csak „fél nézőnek” számít, ¾ SHR: a műsor nézőinek aránya az adott intervallumban televíziót (illetve videót nézők) csoportján belül, ¾ ATS: műsor teljes adásidejéből egy nézőre jutó nézett idő százalékos aránya. (A vizsgált hét televíziós hírműsort az elemzett időszakban átlagosan 3,7 millió néző kísérte figyelemmel. Nézettségi indexük szeptemberhez képest jelentős mértékben emelkedett (3,4 millió vs. 3,7 millió). A két nagy kereskedelmi csatorna főműsoridős hírműsora növelte népszerűségét, de továbbra is az RTL Klub Híradóját követték a legtöbben figyelemmel (1,1 millió vs. 1,4 millió). A közszolgálati csatornák hírműsorainak nézettsége nem változott jelentős mértékben.)
61
14. táblázat műsor címe
súlyozott nézettség a teljes lakosság körében (AMR)
RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) MTV1 Híradó (1930) MTV1 Híradó (1200) Duna TV Híróra (2100) Magyar ATV Híradó (1900) Tények este
százalék 11,8 9,4 5,8 2,6 0,5 1,0 2,4
RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) MTV1 Híradó (1900) MTV1 Híradó (1200) Duna TV Híróra (2100) Magyar ATV Híradó (1900) Tények este
százalék 9,4 10,0 6,4 2,7 0,4 1,1 2,4
RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híróra (2100) Magyar ATV Híradó (1900) Tények este
százalék 10,0 10,3 5,8 2,9 0,8 0,9 2,2
RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híradó Magyar ATV Híradó (1900) Tények este
százalék 9,4 9,4 5,8 3,1 0,6 1,1 2,1
RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híróra (1800)) Magyar ATV Híradó (1900) Tények este
százalék 12,3 10,4 6,3 2,8 0,8 1,3 1,9
RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híradó (2100) Magyar ATV Híradó (1900) Tények este
százalék 14,4 11,9 6,2 2,8 0,8 1,5 1,9
közönségarány (SHR)
2008. május fő 1 104 501 880 524 543 926 242 157 51 478 98 397 225 152 2008. június fő 882 424 939 843 601 255 251 042 41 797 101345 221 357 2008. július fő 935 133 967 885 542 775 270 636 76 065 83 833 210 920 2008. augusztus fő 879 186 879 961 540 910 287 536 59 503 100 641 193 453 2008. szeptember fő 1 150 926 974 491 586 638 261 761 76 252 122 025 181 699 2008. október fő 1 354 262 1 120 607 582 804 258 342 74 984 139 475 180 825
a műsor egy nézőjére jutó nézett idő százalékos aránya (ATS)
százalék 37,3 29,9 14,7 23,2 2,1 3,0 24,2
százalék 72,5 69,8 58,5 82,3 40,9 55,5 71,0
százalék 29,9 32,2 16,5 20,8 0,9 3,2 21,8
százalék 69,9 66,2 60,7 81,1 18,3 53,9 69,7
százalék 32,4 33,5 15,5 20,2 3,3 2,7 21,7
százalék 73,5 67,2 62,2 81,7 49,7 54,1 69,8
százalék 31,5 31,7 16,1 21,1 2,4 3,4 21,8
százalék 70,6 67,1 62,5 83,6 34,9 53,0 70,3
százalék 34,6 29,6 13,9 25,2 2,7 3,4 21,3
százalék 72,4 69,2 59,7 83,2 45,3 54,9 72,7
százalék 36,2 30,3 12,5 24,1 2,3 3,4 21,8
százalék 71,3 70,7 58,1 82,3 40,4 54,4 71,4
62
A Testület határozata alapján a Műsorelemző osztály 2001. január 1-jétől a politikai pártok médiahasználatának főbb adatait táblázatos formában is közzéteszi. Azokat a megjelenéseket vettük figyelembe, amikor a hírműsorok ismertették a politikai pártok és tagjaik nevét, álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. (A pártkötődéssel rendelkező kormánytagokat, önkormányzati képviselőket is politikusként kezeltük.) A Mellékletben csak azokat a táblázatokat szerepeltetjük, amelyek értékelhető adatokat tartalmaznak.
MSZP Az MSZP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 95 48,0 49 48,0 MTV1 esti Híradó 31 50,0 10 66,7 MTV1 déli Híradó 98 45,2 62 47,7 Duna TV Híróra 92 50,3 44 62,9 180 perc 64 44,4 16 44,4 Déli Krónika 108 44,6 56 49,1 Esti Krónika 81 52,3 64 53,8 Tények (TV2) 75 51,7 47 54,7 RTL Klub Híradó Danubius rádió 37 31,1 * * hírműsora 28 43,1 9 47,4 Sláger rádió hírműsora 77 55,4 50 55,6 Tények este (TV2) 147 49,2 92 51,7 ATV Híradó 129 45,4 83 41,3 Híradó 21 (Hír TV) 59 26,9 37 26,2 Echo TV Híradó átlag 1121 45,4 619 47,5
63
Az MSZP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 671 52,3 391 53,7 gazdasági szféra 540 48,3 324 49,4 a kormány működése 489 32,3 252 33,4 pártpolitika 152 37,4 77 42,1 belpolitikai ügyek 102 50,5 41 55,4 belpolitikai botrány 73 65,2 32 60,4 külpolitika 67 65,7 43 62,3 civil szféra 45 45,9 23 43,4 megemlékezések, ünnepnapok 41 32,5 25 29,4 önkormányzatok működése 34 63,0 15 62,5 Európai Unió 25 71,4 20 83,3 baleset, természeti katasztrófa 10 40,0 5 31,3 nem politikai botrányok 9 25,7 6 25,0 szociális szféra 8 44,4 6 60,0 rendvédelmi szervek helyzete 8 61,5 7 70,0 egyházak, kultúra, média 4 50,0 2 40,0 információs híradások 3 60,0 3 60,0 oktatási szféra 1 25,0 1 33,3 bűnözés államigazgatás, közigazgatás, * * * * igazságszolgáltatás működése * * * * bulvár hírek
Az MSZP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben) összes beszédidő átlag 693 14,0 MTV1 esti Híradó 175 14,5 MTV1 déli Híradó 1044 15,5 Duna TV Híróra 2202 22,0 180 perc 327 19,0 Déli Krónika 1126 15,5 Esti Krónika 861 11,0 Tények (TV2) 767 13,0 RTL Klub Híradó * * Danubius rádió hírműsora 165 19 Sláger rádió hírműsora 1649 10,0 Tények este (TV2) 1256 13,0 ATV Híradó 2083 24,0 Híradó 21 (Hír TV) 678 17,0 Echo TV Híradó összesen 13026 15,0
64
Az öt leggyakrabban szereplő MSZP-tag előfordulása és szóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag Gyurcsány Ferenc Veres János Szili Katalin Szűcs Erika Szekeres Imre
422 185 42 29 24
223 117 21 20 15
6015 2219 292 292 232
27,0 19,0 13,9 14,6 15,5
Az MSZP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 485 39,0 kudarc 126 50,2 siker
65
SZDSZ Az SZDSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 18 9,1 5 4,9 MTV1 esti Híradó 5 8,1 * * MTV1 déli Híradó 22 10,1 11 8,5 Duna TV Híróra 17 9,3 2 2,9 180 perc 17 11,8 3 8,3 Déli Krónika 25 10,3 5 4,4 Esti Krónika 10 6,5 8 6,7 Tények (TV2) 12 8,3 5 5,8 RTL Klub Híradó Danubius rádió 18 15,1 * * hírműsora 7 10,8 * * Sláger rádió hírműsora 11 7,9 6 6,7 Tények este (TV2) 35 11,7 23 12,9 ATV Híradó 36 12,7 23 11,4 Híradó 21 (Hír TV) 19 8,7 10 7,1 Echo TV Híradó átlag 252 10,2 101 7,7
Az SZDSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 194 12,8 85 11,3 pártpolitika 129 10,0 50 6,9 gazdasági szféra 116 10,4 57 8,7 a kormány működése 58 14,3 22 12,0 belpolitikai ügyek 25 12,4 9 12,2 belpolitikai botrány 18 14,3 7 8,2 önkormányzatok működése 5 4,5 2 3,8 külpolitika 4 4,1 2 3,8 megemlékezések, ünnepnapok 2 3,7 2 8,3 Európai Unió 2 5,7 1 4,2 szociális szféra 2 15,4 1 10,0 egyházak, kultúra, média 2 2,0 1 1,4 civil szféra 1 2,9 1 4,2 baleset, természeti katasztrófa 1 100,0 1 100,0 bulvár hírek államigazgatás, közigazgatás, * * * * igazságszolgáltatás működése * * * * rendvédelmi szervek helyzete * * * * oktatási szféra * * * * bűnözés * * * * nem politikai botrányok * * * * információs híradások
66
Az SZDSZ tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben) összes beszédidő átlag 48 10,0 MTV1 esti Híradó * * MTV1 déli Híradó 192 17,0 Duna TV Híróra 42 21,0 180 perc 102 34,0 Déli Krónika 93 17,0 Esti Krónika 78 7,0 Tények (TV2) 65 13,0 RTL Klub Híradó * * Danubius rádió hírműsora * * Sláger rádió hírműsora 67 7,5 Tények este (TV2) 312 14,0 ATV Híradó 506 23,0 Híradó 21 (Hír TV) 210 21,0 Echo TV Híradó összesen 1715 16,0
Az öt leggyakrabban szereplő SZDSZ-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag 67 39 645 16,5 Fodor Gábor 51 24 373 15,5 Kóka János 17 10 167 16,7 Horn Gábor 16 6 149 24,8 Demszky Gábor 11 5 64 12,8 Gulyás József
Az SZDSZ tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 120 9,7 kudarc 21 8,4 siker
67
FIDESZ-MPSZ A FIDESZ-MPSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 60 30,3 37 36,3 MTV1 esti Híradó 18 29,0 3 20,0 MTV1 déli Híradó 64 29,5 45 34,6 Duna TV Híróra 50 27,3 18 25,7 180 perc 37 25,7 10 27,8 Déli Krónika 68 28,1 42 36,8 Esti Krónika 55 35,5 42 35,3 Tények (TV2) 42 29,0 29 33,7 RTL Klub Híradó Danubius rádió 45 37,8 2 66,7 hírműsora 26 40,0 10 52,6 Sláger rádió hírműsora 42 30,2 31 34,4 Tények este (TV2) 82 27,4 49 27,5 ATV Híradó 84 29,6 73 36,3 Híradó 21 (Hír TV) 113 51,6 81 57,4 Echo TV Híradó átlag 786 31,8 472 36,2
A FIDESZ-MPSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 549 36,3 321 42,5 pártpolitika 386 30,1 252 34,6 gazdasági szféra 362 32,4 236 36,0 a kormány működése 131 32,3 68 37,2 belpolitikai ügyek 61 30,2 22 29,7 belpolitikai botrány 52 41,3 41 48,2 önkormányzatok működése 44 44,9 27 50,9 megemlékezések, ünnepnapok 33 29,5 19 35,8 külpolitika 30 29,4 24 34,8 civil szféra 21 60,0 15 62,5 szociális szféra 15 27,8 6 25,0 Európai Unió 13 52,0 10 62,5 nem politikai botrányok 9 25,7 3 12,5 baleset, természeti katasztrófa 8 44,4 4 40,0 rendvédelmi szervek helyzete 4 50,0 3 60,0 információs híradások 3 23,1 2 20,0 egyházak, kultúra, média államigazgatás, közigazgatás, 2 100,0 2 100,0 igazságszolgáltatás működése 2 40,0 2 40,0 oktatási szféra 2 50,0 2 66,7 bűnözés * * * * bulvár hírek
68
A FIDESZ-MPSZ tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben) összes beszédidő átlag 477 12,0 MTV1 esti Híradó 38 14,0 MTV1 déli Híradó 629 13,0 Duna TV Híróra 1113 21,5 180 perc 260 21,5 Déli Krónika 915 17,5 Esti Krónika 532 11,0 Tények (TV2) 398 14,0 RTL Klub Híradó 39 19,5 Danubius rádió hírműsora 191 20,0 Sláger rádió hírműsora 354 11,0 Tények este (TV2) 647 12,0 ATV Híradó 2040 26,0 Híradó 21 (Hír TV) 1950 23,0 Echo TV Híradó összesen 9583 16,0
A öt leggyakrabban szereplő FIDESZ-MPSZ-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag 147 90 2247 25,0 Orbán Viktor 84 61 984 16,1 Varga Mihály 81 58 1544 26,6 Navracsics Tibor 52 35 550 15,7 Szijjártó Péter 29 20 337 16,9 Kósa Lajos
A FIDESZ-MPSZ tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 448 36,1 kudarc 63 25,1 siker
69
KDNP A KDNP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 2 1,0 1 1,0 MTV1 esti Híradó 2 3,2 * * MTV1 déli Híradó 12 5,5 3 2,3 Duna TV Híróra 8 4,4 4 5,7 180 perc 8 5,6 3 8,3 Déli Krónika 9 3,7 2 1,8 Esti Krónika 2 1,3 2 1,7 Tények (TV2) 3 2,1 * * RTL Klub Híradó Danubius rádió 6 5,0 * * hírműsora * * * * Sláger rádió hírműsora 2 1,4 2 2,2 Tények este (TV2) 7 2,3 1 0,6 ATV Híradó 6 2,1 5 2,5 Híradó 21 (Hír TV) 15 6,8 8 5,7 Echo TV Híradó átlag 82 3,3 31 2,4 A KDNP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 73 4,8 23 3,0 pártpolitika 46 4,1 17 2,6 a kormány működése 34 2,6 15 2,1 gazdasági szféra 24 5,9 7 3,8 belpolitikai ügyek 7 3,5 2 2,7 belpolitikai botrány 3 2,4 3 3,5 önkormányzatok működése 2 5,7 1 4,2 szociális szféra 2 2,0 1 1,4 civil szféra 1 4,0 1 6,3 nem politikai botrányok államigazgatás, közigazgatás, * * * * igazságszolgáltatás működése * * * * külpolitika * * * * Európai Unió * * * * rendvédelmi szervek helyzete * * * * egyházak, kultúra, média * * * * oktatási szféra * * * * bűnözés * * * * baleset, természeti katasztrófa * * * * megemlékezések, ünnepnapok * * * * bulvár hírek * * * * információs híradások
70
A KDNP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben) összes beszédidő 4 MTV1 esti Híradó * MTV1 déli Híradó 37 Duna TV Híróra 248 180 perc 66 Déli Krónika 26 Esti Krónika 21 Tények (TV2) * RTL Klub Híradó * Danubius rádió hírműsora * Sláger rádió hírműsora 21 Tények este (TV2) 3 ATV Híradó 122 Híradó 21 (Hír TV) 145 Echo TV Híradó összesen 693
átlag 4,0 * 12,0 22,0 14,0 13,0 10,5 * * * 10,5 3,0 24,0 19,5 17,0
Az öt leggyakrabban szereplő KDNP-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag megjelenés 12 5 57 11,4 Semjén Zsolt 9 5 54 10,8 Soltész Miklós 7 3 60 20,0 Hargitai János 7 2 43 21,5 Halász Zsuzsa 4 3 48 16,0 Molnár Béla
A KDNP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 54 4,3 kudarc 5 2,0 siker
71
MDF Az MDF tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 22 11,1 10 9,8 MTV1 esti Híradó 6 9,7 2 13,3 MTV1 déli Híradó 20 9,2 9 6,9 Duna TV Híróra 16 8,7 2 2,9 180 perc 18 12,5 4 11,1 Déli Krónika 29 12,0 9 7,9 Esti Krónika 7 4,5 3 2,5 Tények (TV2) 13 9,0 5 5,8 RTL Klub Híradó Danubius rádió 13 10,9 1 33,3 hírműsora 4 6,2 * * Sláger rádió hírműsora 7 5,0 1 1,1 Tények este (TV2) 25 8,4 13 7,3 ATV Híradó 25 8,8 16 8,0 Híradó 21 (Hír TV) 13 5,9 5 3,5 Echo TV Híradó átlag 218 8,8 80 6,1 Az MDF tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 203 13,4 73 9,7 pártpolitika 64 5,0 20 2,7 gazdasági szféra 55 4,9 22 3,4 a kormány működése 38 9,4 9 4,9 belpolitikai ügyek 12 9,5 9 10,6 önkormányzatok működése 7 3,5 * * belpolitikai botrány 3 5,6 1 4,2 Európai Unió 3 3,1 1 1,9 megemlékezések, ünnepnapok 1 0,9 * * külpolitika 1 2,9 1 4,2 szociális szféra államigazgatás, közigazgatás, * * * * igazságszolgáltatás működése * * * * rendvédelmi szervek helyzete * * * * egyházak, kultúra, média * * * * oktatási szféra * * * * bűnözés * * * * baleset, természeti katasztrófa * * * * civil szféra * * * * nem politikai botrányok * * * * bulvár hírek * * * * információs híradások
72
Az MDF tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben) összes beszédidő 104 MTV1 esti Híradó 18 Duna TV Híradó 131 Duna TV Híróra 24 180 perc 81 Déli Krónika 172 Esti Krónika 20 Tények (TV2) 70 RTL Klub Híradó 26 Danubius rádió hírműsora * Sláger rádió hírműsora 5 Tények este (TV2) 120 ATV Híradó 290 Híradó 21 (Hír TV) 75 Echo TV Híradó összesen 1136
átlag 9,5 9,0 16,0 12 22,5 18,0 4,0 14,0 26,0 * 5,0 9,0 20,5 15,0 13,5
Az öt leggyakrabban szereplő MDF-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag megjelenés 49 15 185 12,3 Dávid Ibolya 45 21 290 13,8 Herényi Károly 15 9 130 14,4 Lengyel Zoltán 13 2 19 9,5 Vas János 9 8 113 14,1 Makay Zsolt
Az MDF tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 129 10,4 kudarc 35 13,9 siker
73
Jobbik A Jobbik tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 1 0,5 * * MTV1 esti Híradó 1 0,5 * * Duna TV Híróra 2 0,8 * * Esti Krónika 3 1,0 * * ATV Híradó 4 1,4 1 0,5 Híradó 21 (Hír TV) átlag 11 0,4 1 0,1 A Jobbik tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 5 0,3 1 0,1 pártpolitika 3 0,7 * * belpolitikai ügyek 2 11,1 * * rendvédelmi szervek helyzete 2 2,0 * * megemlékezések, ünnepnapok 1 25,0 * * bűnözés
A Jobbik tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben) összes beszédidő átlag 26 26,0 Híradó 21 (Hír TV) összesen 26 26,0
A leggyakrabban szereplő Jobbik-tagok előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag megjelenés 6 * * * Vona Gábor 2 1 26 26,0 Morvai Krisztina
A Jobbik tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 5 0,4 kudarc 1 0,4 siker
74
Munkáspárt A Munkáspárt tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék Esti Krónika 1 0,4 * * átlag * * 1 0,0 A Munkáspárt tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet) összes szereplés élőszóbeli szereplés esetszám százalék esetszám százalék 1 1,0 * * civil szféra 1 4,0 * * nem politikai botrányok
A leggyakrabban szereplő Munkáspárt-tagok előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben) összes élőszóbeli szereplés összes beszédidő átlag megjelenés 1 * * * Thürmer Gyula Az MDF tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben esetszám százalék 1 0,1 kudarc
75
Vezetői összefoglaló Októberben a gazdasági folyamatok kötötték le a vizsgált hírműsorok figyelmét. A világ tőzsdéinek indexei már szeptember végén zuhanni kezdtek, a krízis októberben erősödött. Először pénzügyi válság alakult ki, amely leginkább a részvénypiacot és a bankokat sújtotta, majd a dekonjunktúra a gazdasági élet más szereplőire is átterjedt. Hazánk sem vonhatta ki magát e folyamat alól - a kormányzatnak a költségvetést is vissza kellett vonnia a megváltozott makroökonómiai körülmények miatt. A miniszterelnök október közepére hívta össze a Nemzeti csúcsot, amellyel az volt a célja, hogy a szemben álló feleket egy asztalhoz ültetve próbáljanak meg kiutat találni az egyre súlyosabb helyzetből. A miniszterelnök leváltása és az Országgyűlés feloszlatása lekerült a napirendről, és az UD Zrt. ügyének részletei is egyre inkább háttérbe szorultak. Részben az előzőekben vázolt folyamatok következménye volt, hogy a kormány tevékenységére irányuló figyelem mindhárom szereplési típusban jelentősen nőtt. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz térnyerése volt megfigyelhető – mivel a válság megoldásával kapcsolatban más utat javasoltak, mint a többi frakció. A TV2 hírműsoraiban volt a legdrasztikusabb a két politikai oldal arányának átrendeződése. Az egyik legfontosabb változónak tartott beszédidő esetében szeptemberről októberre a Tényekben a kormány és az ellenzék megoszlása megfordult (40,1-59,9% vs. 63,5-36,5%), továbbá a Tények estében a kabinet részesedése 80 százalék fölé emelkedett (32,9% vs. 83,2%). A közszolgálati adók közül a Kossuth rádió műsoraiban csökkent a legnagyobb mértékben az oppozíció részesedése. A 180 perc esetében a rájuk jutó műsoridő októberben már nem érte el a 30 százalékot (45,4% vs. 29,6%). Az ellenzék legnagyobb túlsúlyát most is az Echo TV Híradójában regisztráltuk (28,1% vs. 70,0%). A független képviselők előfordulása számottevően nőtt mindkét műsorszolgáltatói típusnál (0,2% vs. 2,5% ill. 0,2% vs. 1,2%), mivel Almássy Kornél kizárása után Vas János kilépett a demokrata fórum frakciójából, ami miatt fennállt a veszély, hogy megszűnhet a párt parlamenti csoportja.
76
Adattár A Műsorfigyelő és –elemző Igazgatóság 2007-ben folyamatosan bővíteni kívánja a nyilvános adatszolgáltatását. Elképzelésünk szerint az ORTT honlapjának olvasói – a megszokott információk mellett – igénylik a számukra hasznos vagy érdekes adatokat közlését. Az elkövetkezendő hónapokban kialakítandó adattár új szempontból mutatja be munkánkat. Terveink szerint a rendelkezésünkre álló adatbázisok kombinálásával egyedülálló tartalmakat hozunk létre. Első lépésként adatgyűjtési tevékenységünk azon szegmenseit jelenítjük meg, amelyeket csak ritkán, általában évente egyszer dolgozunk fel. Az alábbi térképeken a hírműsorokban megjelenő események helyszíneinek előfordulási gyakoriságát ábrázoltuk. A hírek geopolitikai megoszlása a vizsgált hírműsorokban
77
Az európai események helyszíneinek megoszlása a vizsgált hírműsorokban
A magyarországi események helyszíneinek megoszlása a vizsgált hírműsorokban
78
A szereplő személyek neme (százalék) MTV1 esti Híradó MTV1 déli Híradó Duna TV Híróra 180 perc Déli Krónika Esti Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Danubius rádió hírei Sláger rádió hírei Tények este (TV2) ATV Híradó Híradó 21 (Hír TV) Echo TV Híradó összesen
férfi 80,0 80,8 79,9 80,7 78,9 86,1 79,6 74,3 80,4 73,7 80,1 80,6 84,8 87,9 80,7
nő 20,0 19,2 20,1 19,3 21,1 13,9 20,4 25,7 19,6 26,3 19,9 19,4 15,2 12,1 19,3
79
