A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI
Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a „Digitális Magyarország 2010-2014” című vitairat (a továbbiakban: Vitairat) megjelenését és annak lehetőségét, hogy nyilvános vita keretében a Kormányzat IKT szektort érintő stratégiájával kapcsolatban kifejthetik szakmai álláspontjukat, egyidejűleg rámutatva a fennálló és megoldandó szabályozási problémákra. A Vitairat elképzelései számos esetben, összhangban vannak a szakma és a piaci szereplők szándékaival. A Vitairat céljainak mind a piaci szereplők, mind a társadalom érdekét szolgáló hatékony elérése érdekében az iparági szereplők szakmai partnerséget ajánlanak fel mind a vonatkozó szabályozás kialakításában, mind annak gyakorlati megvalósításában. A Vitairat egyértelmű pozitívumai a teljesség igénye nélkül: a) világos célok: állampolgár – vállalkozás – állam kontextusában, b) ambiciózus: 2014-ig 1 millió fővel csökken a digitális írástudatlanok száma, c) közel hatvan intézkedést vázol fel a célok eléréséhez, melyek közül kiemelendőek a keresletösztönzés direkt (lásd motivációs programok) és indirekt (e-megoldások, pl. eegészségügyi szolgáltatások bevezetése, e-közszolgáltatások megjelenése) eszközei. d) a hírközlési szektort érintő szabályozás és közpolitikai célok listája átfogónak tűnik, e) a Vitairat helyesen ismeri el, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően a tartalomipar és az értéknövelt digitális szolgáltatások területe új dimenzióba került, ami megköveteli a szabályozói lépéseket, f) üdvözlendőek az e-kormányzati tartalomfejlesztésekre vonatkozó kormányzati informatikai elképzelések, g) kapcsolódik az EU Digitális Menetrendjéhez. Véleményünk szerint a Vitairat megfelelően alátámasztja az IKT szektor átfogó szerepét (ezt bizonyítják például az 5.1 és az 5.2 fejezetek táblázatai, melyek jól illusztrálják az egyes IKT fejlesztési irányok, a Kormányprogram, valamint az Új Széchenyi Terv közti komplex összefüggéseket), valamint helyesen tartalmazza az IKT szektorral kapcsolatban támasztható gazdasági és társadalmi elvárásokat („[…] jelentős hatással bír minden egyéb szektorra […]. Az infokommunikáció fejlődésének, elterjedésének ösztönzése és az ez irányú programok sikeressége a szektor multiplikátor hatása révén a Kormányprogram és az Új Széchenyi Terv sikerességéhez is jelentős mértékben hozzájárul.”). További pozitívum, hogy a Vitairat a 2010. augusztus 26-án közzétett Európai uniós Digitális Menetrend figyelembevételével készült, ilyen módon biztosítva a Bizottság által támasztott elvárásoknak való hazai megfelelést. Nem lehet ugyanakkor elvonatkoztatni a telekom szektorra bevezetett ún. válságadótól, mely nem szolgálja az ágazat fejlődésének és a szektorba történő beruházások ösztönzésének célját (tekintve, hogy az adó mértékéből és a bevezetés körülményeiből fakadóan jelentős IKT beruházások elhalasztását eredményezheti), és ily módon jelentős hatást gyakorol az IKT straté-
1
giában megfogalmazott egyes célok megvalósulására. Ezen általános megállapításon kívül a szektorra kivetett válságadó, a vitairatban megjelenő bizonyos pontokra is hatással van. A Vitairat az IKT szektor megfelelő kiemelése mellett valóságos képet ad a jelenlegi piaci helyzetről is, jól tükrözve a jelen erősségeit, a szektorban rejlő lehetőségeket, valamint a problémákat, ellentmondásokat. Mindezzel együtt nem vázol fel koherens jövőképet, nem szakad el a statikus helyzetértékeléstől, hanem dogmaként indul ki hazánk digitális és infrastrukturális elmaradottságából. Nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy épp a jelenlegi piaci szereplők utóbbi évtizedben kifejtett erőfeszítésének eredményeként nagyon jelentős ütemben sikerült hazánknak felzárkóznia Európa átlagához a lefedettség, a sávszélesség, az árak, és az alkalmazott technológiák tekintetében. A Vitairat világos, ambiciózus célokat fogalmaz meg az állampolgár – vállalkozás – állam kontextusában. A dokumentumban visszaköszön számos olyan elem, amelyet a szektor szereplői régóta hangoztatnak. Kiemelendőek a keresletösztönzés direkt (lásd motivációs programok) és indirekt (e-megoldások, pl. e-egészségügyi szolgáltatások bevezetése, eközszolgáltatások megjelenése) eszközei, melyeket a szélessávú fejlődés kulcstényezőjeként kiemelten szükséges kezelni. A célok és intézkedések között azonban nem került meghatározásra prioritási sorrend, esetenként nem egyértelmű az egyes részcélok közötti kapcsolat, szinergia sem. Az oktatás és a képzés, például, mint kiemelt tevékenység, a három kontextus mindegyikében nevesítésre kerül, de ezt, továbbá a keresletösztönzés kérdését érdemes lenne, horizontális céllá emelni, illetve velük kapcsolatban átfogó intézkedéseket meghatározni. Általában is elmondható, hogy a javasolt intézkedések jelentős része nem korlátozható egy konkrét célra, sokkal inkább beszélhetünk a célok és eszközök/intézkedési javaslatok mátrix-szerű kapcsolatrendszeréről. A Vitairat az IKT szektor szinte minden területére vonatkozóan fogalmaz meg intézkedéseket, ám sok esetben nélkülözi a részletes tartalom ismertetését, beleértve az intézkedések ütemezését, időintervallumát, ráfordítás igényét, illetve a megvalósításhoz szükséges forrásokat, azok jellegét és elérhetőségét. Ezzel összefüggésben hiányoljuk a stratégia átfogó költségvetési keretének bemutatását is. A Vitairat fenti erősségei mellett azonban számos hiányosságot mutat, amelyek kiküszöbölésére kiemelt figyelmet kell fordítani a Vitairatban megfogalmazott célok elkövetkező 4 évben történő tényleges elérése érdekében: a) az intézkedések időütemezése teljesen hiányzik, b) az intézkedések forrásigénye és tényleges forrásai, azok allokációja úgyszintén hiányzik, c) az intézkedések felelősségi rendszere hiányzik, a transzparencia feltételeit ugyancsak meg kell teremteni, d) a hírközlési szektort érintő szabályozási és közpolitikai célok vonatkozásában éppen azok a részletek hiányoznak, amelyek az iparág hosszú távú és kiszámítható fejlődési irányait biztosítanák. Nem derül ki, hogy a vázolt eszközök hogyan ösztönöznék a piaci beruházásokat, különös tekintettel a közel múltban hatályba lépett szektorra kivetett különadó iparági és társadalmi hatásaira. A Vitairatban megfogalmazott célok és az azokhoz kapcsolódó intézkedése egy része alkalmas lehet a különadó okozta forráselvonás részbeni mérséklésére annak érdekében, hogy az elkövetkező 4 évben legyen olyan életképes versenypiac, amely képes a Vitairat céljainak megvalósításában közreműködni, f) egyes részek elnagyoltsága és kidolgozatlansága jellemző, g) a Vitairat nem tér ki a 2011-es magyar EU elnökség adta lehetőségekre 2
h) az IKT szektornak a nemzetközi terminológia szerint, része kell, hogy legyen az elektronikai iparral szembeni elvárások, célok és feladatok, különös figyelemmel annak a nemzetgazdaság jövedelemszerző képességére, ill. a munkaerő felszívó képességére. A dokumentum ugyan jelöli az egyes intézkedéseknél, hogy azok milyen „típusúak” (szabályozás vagy fejlesztés), ennek ellenére nem egyértelmű az eszközrendszer, az, hogy szabályozás vagy közvetlen állami cselekvés (állami gazdálkodó társaságok létrehozása), direkt költségvetési források, adókedvezmény, avagy közvetlen pályázati és EU-s források lesznek-e elsősorban a megvalósítás eszközei az egyes témákban. Javasoljuk kiegészíteni a Vitairatot fenti információkkal (pl. annak konkrét megjelenítésével, hogy mely intézkedés megvalósításához azonosítható ÚMFT vagy hazai forrás, továbbá melyek esetében valószínűsíthető a középtávú megvalósítás). Javasoljuk továbbá részletes akciótervek kidolgozását az érintett szereplők bevonásával, az akciótervek társadalmi vitára való bocsátást, legkésőbb 2011. közepéig. E tekintetben a piaci szereplők teljes mértékben nyitottak a széles körű együttműködésre. Ezen kiegészítés, ill. fejlesztés keretében javasoljuk a Vitairatban elérendő célok SMART kritériumok szerinti felülvizsgálatát, ugyanis, meglátásunk szerint, esetenként megkérdőjelezhető a mérhetőség (pl. lakosság 50%-a 2015-re vásároljon online) vagy a megvalósíthatóság (pl. űrkutatás további fejlesztése). A hírközlési szektort érintő szabályozás és közpolitikai szándékok listája terjedelmes és átfogó, azonban olyan mértékben nélkülözi a konkrétumokat, hogy felelőtlenség lenne azt állítani, kiszámítható és beruházás ösztönző tervekről van-e szó. A kínálatbővítéssel kapcsolatban körültekintőbb és visszafogottabb az anyag, a vonatkozó részeket (fehér foltok lefedése, körzethálózati piac versenyélénkítése) kellő óvatossággal és elnagyoltsággal kezeli. Mindez azért üdvözlendő, mert Magyarországon elsősorban nem a kínálati, hanem a keresleti oldal hiányosságai okozzák az Internet penetráció alacsony szintjét és a másodlagos digitális szakadék (használat mélységében megmutatkozó különbségek) létét. Ennek megfelelően – bár az anyag, jelentős előrelépést mutat e tekintetben – a keresleti oldal problémái a jelenleginél nagyobb, horizontális figyelmet érdemelnének az anyagban. A kormányzati informatikára vonatkozó részek kapcsán úgy tűnik, mintha az állam a teljes fejlesztés terhét és felelősségét magára kívánná vállalni, mellőzve a piaci alapú megoldások számbevételét. Az államnak valóban vannak e tekintetben feladatai - pl. e-kormányzati tartalomfejlesztéseket illetően teljes mértékben indokolt az állami szerepvállalás -, általánosságban ugyanakkor sem hatékonysági, sem piacfejlődési szempontból nem szerencsés a túlzott állami szerepvállalás a piacon.
3
Részletes észrevételek, javaslatok 2.3.2 Elektronikus hírközlési ágazat bemutatása és specifikus kihívások Egyetértünk azzal a szándékkal, hogy törekedni kell a nagy teljesítményű szélessávú hálózatok fejlesztésére. A kínálati oldalon azonosítható kihívások közé javasoljuk felvenni az előfizetői – asztali desktop, laptop, PDA, mobiltelefon,… – végberendezésekhez, illetve eszközökhöz történő hozzáférés elősegítése kérdéskörét. Piackutatási adatok azt támasztják ugyanis alá, hogy az Internet penetráció és a PC használat közötti olló záródásával egyre nehezebben vonhatók be új használók az internetezők táborába. Ebből a szempontból fontos lenne a PC-használat – mely alatt a technológiai változásokat figyelembe véve nem csak az asztali, hanem a hordozható eszközöket is értve – további ösztönzése. Az elmúlt időszakban a hazai elektronikus hírközlési szolgáltatók jelentős finanszírozási támogatást nyújtottak e téren. A gazdasági válság, valamint egyéb, a szektort érintő – pl. válságadó – terhek mellet ez a támogatási tevékenység egyre nehezebben kivitelezhető a szolgáltatók részéről. Javasoljuk, hogy ezen problémakör megoldása érdekében kerüljenek a stratégia hatókörébe a készülék/berendezés gyártók is, és kezdődjön el egy akcióterv előkészítési–egyeztetési folyamat a gyártó oldal hozzájárulási lehetőségeinek kidolgozása érdekében. 2.4. Az EU IKT céljai és trendjei „Az Európai Bizottság szerint az elmaradás oka, hogy a digitális piac szétaprózódott…” Ezen helyzet javítása érdekében javasoljuk, hogy a stratégia egészüljön ki olyan javaslatokkal, amelyek a magyarországi piaci konszolidációs folyamatokat - cégegyesüléseket – elősegítik, illetve egyszerűbb módon teszik lehetővé. 4.1. Az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése. A Vitairat vonatkozó fejezetének pozitívuma a keresleti oldal ösztönzése az állampolgárok életminőségének javítása, tudásának bővítése érdekében megfelelő programokkal és olyan eszolgáltatások bevezetése, amelyek nem csupán az állampolgár kényelmét szolgálják, de jó eséllyel „húzhatnak” be lemaradókat a digitális társadalomba. Hiányzik ugyanakkor az intézkedések időzítése, forrásigénye a tényleges források megjelölésével és felelősségek hozzárendelése. Forrás oldalról az állami és uniós szerepvállalást tartjuk elsődlegesnek. A keresletélénkítést szolgáló intézkedéseket rövidtávon, legkésőbb 2012. első negyedévéig végre kellene hajtani, ellenkező esetben a Vitairatban kitűzött 4 éves időtávon belül a Vitairat céljainak megvalósítása veszélybe kerül. A kiemelt fontosságú keresletösztönzést szolgáló intézkedés csomag összeállítását megelőzően indokolt lenne egy részletes keresleti-kínálati oldalt átfogó piackutatás, előzetes hatásvizsgálat elkészítése és az abban foglaltaknak ugyancsak nyilvános társadalmi vitára bocsátása. A hatásvizsgálat eredményét legkésőbb 2011. első félévének végén nyilvánosságra kellene hozni, majd az egyeztetés során beérkező észrevételek figyelembevételével 2011. második felében a szükséges szabályozási hátteret kialakítani és az intézkedések megvalósítását 2012 első negyedévében megkezdeni. Támogatott cél a „digitális írástudatlanok számának csökkentése 1 millió fővel 2014-ig” és ez iránt az iparág teljes mértékben elkötelezett, ugyanakkor plusz 1 millió internetező bevonása mellett is jelentős marad a digitálisan leszakadók arány, ezért javasoljuk megfontolni, hogy a cél a 2 millió fő legyen. 4
Hiányoljuk az anyagból az IKT szektor (hozzáférés, alkalmazás, eszköz, szolgáltatás) lakossági felhasználásának az ösztönzését szolgáló eszközök (adókedvezmények, ügyfélbarát/kényelmi szolgáltatások, köteleztetések (pl. mezőgazdasági e-kérelem)) számbavételét. Javasoljuk egy külön pontban összefoglalni azoknak az intézkedéseknek a körét, amelyek ösztönzik a lakosság és a kis- és középvállalkozások IKT felhasználását, melyek kiindulási pontja lehetne a lakosság (valamint a kis- és középvállalkozói szektor) fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő igényeinek (pl. hardware) felmérése, valamint az azokra vonatkozó támogatások eszközének, formájának, forrásának (ÁFA, kedvezmények, támogatások, sulinet-típusú programok stb.) feltérképezése. Javasoljuk, hogy az intézkedési lehetőségek kerüljenek priorizálásra attól függően, hogy a keresleti oldalon mekkora változást képes indukálni. 4.2. A vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének emelése. A Vitairat pozitívuma, hogy egységbe gyűjti a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést célzó legfontosabb teendőket, és listaszerűen fel is sorolja azokat, azonban nagy hiányossága, hogy elnagyolt, részleteket, időzítéseket, forrásokat, felelősöket nem ismerhetünk meg belőle. Magyarország alapvető érdeke a gazdasági növekedés mihamarabbi beindítása, a nemzetközi befektetői bizalom fenntartása, az ország versenyképességének növelése. Ennek értelmében orvosolni szükséges a szektorra kivetett különadó (válságadó) esetleges piactorzító hatását. A forráskivonás kockázatait mérséklendő olyan szakpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi az iparág és így az ország fejlődésének közép és hosszú távú érdekeit. A 2012-ig válságadónak, azt követően (egyelőre még nem ismert tartalmú) „új szabályozásnak” nevezett hatalmas méretű forráskivonás felveti annak szükségességét, hogy a vitairatban foglaltakat általánosan, de ezen pont vonatkozásában különösen indokolt lenne újragondolni. 4.2.1 100%-os korszerű szélessávú lefedettség A 100%-os lefedettség eléréséhez hozzájárulhatnak oktatási, egészségügyi intézményekre vonatkozó, különböző célértékeket tartalmazó akciótervek kidolgozása, illetve elindítása. Üdvözöljük a „2014-re további 1 millió új generációs hozzáférés (minimum 20MBit/s letöltés) lehetőségét, illetve az átlagos, háztartásokban az elérhető letöltési sebesség 10 MBit/sra emelését elő kell segítenünk gazdasági, szabályozási és közpolitikai eszközökkel” megfogalmazás kapcsán felsorolt állami gazdasági szerepvállalás megjelenését. Az állami ösztönzés, illetve beavatkozás azokon a területeken lehet indokolt, ahol a fejlesztések eddig piaci alapon nem valósultak, és nem is valósulnak meg. A fejlesztés irányai lehetnek: A teljesen ellátatlan (fehér) területeken EU forrásokból történő fejlesztés Piaci szereplők adókedvezménnyel való ösztönözése Javasoljuk kidolgozni az NGA roll-out stratégiát, illetve annak meghatározását, hogy mely szereplők milyen formában vegyenek részt benne. Célszerűnek tűnik a GVOP, GOP előd programok sikerességének értékelése a hatékony továbblépés érdekében.
5
Egyetértünk és támogatjuk az infrastruktúra-fejlesztések támogatásához a szükséges mértékű közmű adatbázisok – központi kormányzati forrásokból történő - létrehozásának tervét. Javasoljuk a közművek olyan térinformatikai nyilvántartását, és eljárási rendszer, kezelő felület kidolgozását, amelyek alkalmasak mind a katasztrófák elhárítására, mind az építkezések során esetlegesen bekövetkező milliárdos károk megelőzésére, mind az építési eljárások ügyintézési idejének lerövidítésére (közmű egyeztetés).
4.2.2 A frekvencia, mint korlátos nemzeti erőforrás hatékony hasznosítása A HÉT egyetért azzal a megállapítással, hogy elsődleges prioritás az új technológiákat és erre épülő üzleti modelleket támogató hatékony spektrumhasználat és spektrumgazdálkodás feltételeinek megteremtése, kialakítása. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a frekvenciahasználati díjak kérdésének régóta fennálló megoldatlanságára. A HÉT a mobil szolgáltatóknak ez év őszén az NFM-mel és az NMHH-val folytatott tárgyalásain elért eredményeit egy átmeneti időre megfelelőnek tartja, azonban szükségesnek tartja a frekvencia díjrendszer nemcsak a mozgószolgálati-, hanem a mikrohullámú frekvencia tartományokra is kiterjedő hosszú távú koncepció szerinti teljes reformját, ami a kiemelkedően magas magyarországi frekvenciahasználati díjakat majd közelíti az európai benchmarkok felé a további fejlődés és befektetések ösztönzésére. A felülvizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy a frekvenciadíjakban a mobilszolgálati és az egyéb felhasználások közt fennálló díjfizetési aránytalanság hogyan csökkenthető, illetve, hogy milyen díjstruktúra szolgálja legjobban a további fejlődést. A HÉT támogatja a másodlagos spektrumkereskedelem jogszabályi alapjainak a megteremtését. A HÉT messzemenően egyetért azzal a megállapítással, hogy növelni kell a spektrumforrások hatékony felhasználását az állam saját használata során. Ez egy olyan kérdés, ami ez idáig nem került fókuszba, holott kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez által a polgári célra rendelkezésre álló spektrum erőforrások minden bizonnyal nőni fognak. A piaci szereplőket elsősorban a piaci verseny ösztönzi a spektrum leghatékonyabb felhasználásában, ennek kiemelkedő példája a 900 MHz-es kiosztott spektrumblokkok világviszonylatban is kiemelkedően hatékony felhasználása. 4.2.3 Átfogó hírközlés-szabályozási reform Az „intézkedési lehetőség” kapcsán javasoljuk az átfogalmazást: az elektronikus hírközlés szabályozása már jelenleg is EU konform, ezért annak elérése nem lehet cél, csak a változások átvezetése. Javasoljuk pontosítani az „immár lehetőség lesz az internethasználat korlátozásának felülvizsgálatára.” gondolatot, jelen formájában nem világos mit jelenthet, amennyiben a hálózatsemlegességre utal, annak ez egy téves és marginális megfogalmazása. 4.2.4 Hatékony és fenntartható verseny elősegítése Nem tartjuk megalapozottnak a célok között meghatározott minden háztartásra vonatkozóan elérni kívánt legalább 6 (mobil vagy vezetékes) szolgáltató jelenlétére vonatkozó elvárást. Az infrastruktúra alapú versenyt– melyet az EU, illetve a hazai szabályozás is célként tűzött ki – figyelembe véve, hat saját hálózattal rendelkező szolgáltató egyidejű jelenlétét háztartási szinten - a hazai viszonyokat figyelembe véve irreális elvárás, hiszen méretgazdaságos iparágról lévén szó, az egyáltalán nem hatékony és üzletileg nem kifizetődő. Amennyiben a 6
hat szolgáltató együttes jelenléte alatt, nemcsak a saját infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat, hanem a szolgáltatás-alapú verseny keretében, a nagykereskedelmi szolgáltatásra építve megjelenő szolgáltatókat értjük, úgy, a célkitűzés akkor sem reális, mert, egyrészt nem jelent racionális döntést a piaci szereplők részéről, másrészt, az amúgy is labilis helyzetben lévő szolgáltatók helyzete (különösen a saját infrastruktúrával nem rendelkező, szolgáltatásalapon versenyző vállalatok vonatkozásában), a válságadó következtében, várhatóan jelentős mértékben továbbromlik az elkövetkező években. Az ISP-kre vonatkozóan helyes a Vitairat azon megállapítása, hogy az élesedő infrastruktúra alapú verseny miatt az ISP-k egyre kevésbé képesek – TV szolgáltatások híján – versenyképes ajánlatot kínálni. A szolgáltatásalapú versenyben résztvevő független Internet-szolgáltatók versenyben való részvételének, versenyképességének részletesebb vizsgálatát a HÉT is fontosnak tartja. Az ISP üzleti modellek kapcsán fontos azonban felhívnunk a figyelmet arra, hogy a válságadó jelenlegi formájában a szolgáltatók egymásnak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásait gyakorlatilag kétszer, bizonyos esetekben háromszor adóztatja meg és ezzel ezeket az üzleti modelleket gyakorlatilag ellehetetleníti. A regionális árszintek eltérésére vonatkozó intézkedési terv, véleményünk szerint, a piaci mechanizmusba való túlzott beavatkozást jelenti. A verseny-intenzív területeken tapasztalható kedvezőbb csomag árak nem a kevésbé verseny-intenzív régiókban tapasztalható kínálat rovására alakultak ki, hanem kifejezetten ez előbbi környezetben kialakult versenyhelyzetnek köszönhetően. Sok esetben az árkülönbség nem egyetlen, piaci erőfölénnyel rendelkező szolgáltató díjaihoz kapcsolódik, hanem a helyi, versenyző szolgáltató olyan helyzetéhez, amelyben az az árszint különbségeket alkalmazni tudja. 4.3. Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb, hatékonyabb működése A Vitairat ezen részének értéke, hogy összefoglalja, milyen irányt kíván adni a kormányzati informatikának, illetve milyen e-közigazgatási szolgáltatásokkal kívánja fejleszteni a hazai információs társadalmat a hatékony állam és a bürokrácia csökkentése érdekében. Legnagyobb hiányossága ennek a résznek is az elnagyoltsága, illetve az időzítésre és a forrásokra vonatkozó részletek teljes hiánya. Az olcsóbb állam koncepciójának a HÉT álláspontja szerint indokolt kiterjednie az iparágat felügyelő és szabályozó állami intézményekre is. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy miközben az ágazatot jelentős mértékű válságadó, illetve egy átmeneti időszakot követően „új szabályozás” terheli, illetve fogja terhelni, addig a szintén a szektorhoz tartozó állami intézmények költségeinek hasonló mértékű és tartós csökkentéséről nem esik szó a Digitális Magyarország programjában. A hazai szabályozási környezetet kiszámíthatóvá, a hatósági szerepköröket pedig egyértelművé kell tenni. A kormányzati informatika IT részének centralizálása indokolt, ugyanakkor a kitűzött cél hatékony elérését nem szolgálná egy centralizált infrastruktúra létrehozása. A jelenlegi iparági szereplők ma is rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával és hasznosítható szabad kapacitásokkal (pl. server hosting), amelyek a kormányzati informatikai célokra is igénybe vehetőek. 7
A Vitairatban is említett versenyeztetési követelményt szükséges minden esetben következetesen alkalmazni, továbbá a minőség követelményét megjeleníteni! Szükséges olyan feladatokra is kitérni, amelyek megoldása növelik a hatékonyságot: ilyen például a segélyhívó rendszerek összehangolása. (A segélyhívásokat fogadó szervezetek rendszereiket önállóan a többi szervezetet kizárva fejlesztik, a segélyhívást fogadó és a kapcsolódó, eseményre reagáló, intézkedést foganatosító szervezetek információs rendszer szintjén történő integrációja nincs kiépítve.) Javasoljuk az állam által ingyenesen nyújtott és az ezekre ráépülő értéknövelt szolgáltatások körének meghatározását, illetve annak megállapítását, hogy indokolt az e-közigazgatási szolgáltatások körének folyamatos bővítése. Szakmai konzultáció lenne indokolt az IT szabályrendszer megfogalmazása és kötelezővé tétele előtt. Javasoljuk a nemzetközi tapasztalati eredmények, tendenciák alapján meghatározni az erre vonatkozó standardokat. A tervezésbe szükséges bevonni az érintett piaci szereplőket – legalább véleményezési szinten. Az államigazgatási folyamatok korszerűsítésére vonatkozóan a Vitairat első lépésként a szabályozási környezet átalakításának szándékát fogalmazza meg, majd ezt követően a folyamtok IT nyelvre való lefordítását (annak okán, hogy az eljárásokat ne konzerválják az IT eszközök). Véleményünk szerint e kettőnek párhuzamosan kell végbemennie, hiszen adott esetben a szabályozás konzerválhatja a folyamatokat, gátat vetve a technikai fejlődésnek (m-közigazgatás, t-közigazgatás). A kormányzati szektort érintő centralizáció, kiadás-racionalizálás lényegesen csökkenti a piaci szereplők üzleti lehetőségeit, ezért javasoljuk, hogy nyíljon nagyobb tér az egyéb IT által megtámogatott területeken. A Vitairat csak az e-egészségügyet emeli ki, de hasonló jelentőségű a közlekedés, energia, mezőgazdaság, környezetvédelem.
A Vitairat témái között a következők nem szerepelnek, de, jelentőségüknél fogva javasoljuk beemelni: Innovatív Unió Az innováció és K+F tevékenységek esetében javasoljuk az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, az Innovatív Uniónak az intézkedéseit, elvárásait, ajánlásait is figyelembe venni (innovációs beszerzési piac, szociális innováció, innovációs tevékenységek összpontosítása, stb.). A HÉT kész a fentiekben vázoltakra vonatkozó részletes munkaanyag bemutatására, ezért kéri, hogy biztosítsák ehhez újabb személyes, szakmai szintű egyeztetés lehetőségét.
Budapest, 2010. november Bölcskei Imre a HÉT elnöke
8
