A hipermédia a versértelmezési folyamatban Boda I. Károly, Porkoláb Judit

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN

Szeged, 2004. május 27–29.

A hipermédia a versértelmezési folyamatban Boda I. Károly, Porkoláb Judit Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet [email protected] Bevezetés A hipertext és hipermédia napjaink informatikájának egyik legdivatosabb – és a World Wide Web hallatlan népszerűségének köszönhetően az egyik legismertebb – fogalma. A hipertext népszerűségének fő forrása kétségkívül az, hogy többféleképpen és különböző szempontok alapján összekapcsolt szövegrészekből ún. „nemlineáris szövegek” kialakítását teszi lehetővé, s ezáltal az emberi gondolkodáshoz közel álló, asszociatív jellegű információ-visszakeresésre ad lehetőséget. A hipermédia pedig a szövegek verbális lehetőségeit a multimediális (képek, hangok, mozgóképek) információk sokaságával bővíti ki. Nem véletlen tehát, hogy a hipertext- (illetve hipermédia-) alapú rendszereket a hipertext rugalmas információszervezési lehetőségei, a multimédia látványossága és információgazdagsága, valamint az ezeket támogató szoftverek széles választéka miatt rendkívül sok helyen használják. Tanulmányunkban a hipermédia alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk meg a versértelmezési folyamatban. A választott téma fontosságát egyebek között abban látjuk, hogy a számítógép interaktivitása és a multimédia látványossága együtt olyan korszerű, és a fiatalok által is széles körben elfogadott eszközt adhat a tanár kezébe, amely közelebb hozhatja a (jobbára tévén és videón felnőtt) diákok számára a költői nyelv összetettsége miatt nehezen megközelíthető belső tartalmat, és olyan mélységeket is feltárhat, amely pusztán verbális szövegértelmezéssel csak nagy nehézségek árán érhető el. Tanulmányunk alapgondolata az, hogy a kiválasztott vers megértési folyamata a hipertext (az asszociatív szervezettség és a hipertext lényegét jelentő interaktivitás) segítségével lépésről lépésre nyomon követhető és a multimédia segítségével mindez látványosan és élvezetesen valósítható meg. Az alapprobléma tehát egy kiválasztott vers reprezentálása a versszöveg alapján kialakított hipertext struktúra segítségével, és a vers tartalmához illeszkedő multimediális elemek beillesztése ebbe a hipertext struktúrába. Egy így elkészített hipermédia rendszer a versszöveg (valamint a versértelmezési folyamatban felhasznált „külső” szövegrészletek) egyfajta „térképeként” szolgál, amelynek a bejárása szinte észrevétlenül a kiválasztott vers egyre mélyebb megértését eredményezi. A továbbiakban először röviden áttekintjük a hipermédia (szöveg) nyelvészeti alkalmazásának elméleti hátterét, majd példákon keresztül szemléltetjük az adott területen a számítógép és a multimédia együttes alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Egy lehetséges kiindulópont lehet a hipertext fogalmának szövegtani, pszicholingvisztikai és kognitív nyelvészeti keretbe helyezése. Míg a szövegtani megközelítés módszertani alapot nyújt a versszöveg hipertext struktúrának kialakításához, a pszicholingvisztikai és kognitív nyelvészeti nézőpont létjogo20



sultságát az adja, hogy a hipertext struktúra a mentális lexikon szervezési elveinek jobb megértésére ad lehetőséget, a hipertext használata pedig az emberi megértési folyamat elemzését, egyfajta modellezését teszi lehetővé. Másképpen megfogalmazva, a hipertext struktúra kialakítása során lényegében a szövegértelmezés „természetes” útját követhetjük végig, és közvetlenül vizsgálhatjuk azokat a folyamatokat, amelyek során egy prózai szöveg vagy vers jelentésrétegei az olvasó személyes tudásába, „mentális lexikonába” integrálódnak. 1. Elméleti háttér Tanulmányunk elméleti-módszertani hátterét egyrészt a Petőfi S. János által kidolgozott koreferencia elemzés1 alkotja, amely a szövegek koreferenciális szerveződésének formális leírása mellett lehetővé teszi például a szövegek aktuális tagolódásának, a téma-réma kapcsolatoknak2 a feltárását is. Másrészt tanulmányunkban a kognitív nyelvészet metaforafogalmát3 használjuk, amely szerint a metaforák tartományok közötti leképezéseknek tekinthetőek. Ezeket a leképezéseket – általánosítva őket a metaforák mellett a szimbólumok leírására is – használjuk fel a szövegek hipertextalapú reprezentációjának, a szövegek tematikus struktúrájának a kialakításakor azért, hogy lehetővé váljon az elsődleges jelentéstartalom mellett a szövegek további, átvitt jelentésrétegeinek a feltárása is. A vizsgált szövegek jelentéstartalmának feltárása részint olyan háttérismereteket igényel, amelyek feldolgozott formában szótárakban és lexikonokban lelhetőek fel, általános esetben azonban (és többnyire ez a helyzet) csak intertextuális környezetben, egy megfelelően kialakított korpuszban levő külső szövegek, idézetek4 visszakeresésével valósítható meg. 2. A hipertext és hipermédia alkalmazása A kiválasztott versrészlet hipertext reprezentációjának az alapja a szövegmondatok koreferencia elemzése.5 A továbbiakban egy példán keresztül (és jelentősen rövidítve) szemléltetjük a versszövegek hipertextalapú elemzésének a lényegét. Kis réten ülök, vállig ér a fű s zizegve ring. Egy lepke kószál. S zizegve bomlik bánatom, a nap felé az útról könnyü por száll. (Radnóti Miklós: Koranyár) A versrészlet kommunikációs egységei, (zárójelek között) kiegészítve őket azokkal a szavakkal, amelyeknek az explicit előfordulására a további elemzés során szükségünk van: (k01) = (Én (=i01) egy) kis réten (=i02) ülök. (k02) = Vállig ér a fű (=i03) (a réten (!i02)). (k03) = (A fű (!i03)) zizegve ring. (k04) = Egy lepke (=i04) kószál (a réten (!i02)). (k05) = (Itt a réten (!i02)) zizegve bomlik bánatom (i01)(=i05). (k06) = A nap (=i06) felé az útról (!i02)(=i07)6 könnyü por (=i08) száll. 21



A kommunikációs egységekben feltüntettük a bennük előforduló kulcsszavak koreferencia indexeit is (az első előfordulást az = jellel, a kommunikációs egység alaptémáját pedig a ! jellel jelölve). A versrészletben előforduló kulcsszavak és ezek koreferencia indexeinek teljes listája a következő: (i01) (i02) (i03) (i04) (i05) (i06) (i07) (i08)

a költő („én”) egy kis rét (ahol a költő ül) (a réten növő) fű egy lepke (a költő) bánata a nap a rétre vezető (poros) út az út (könnyű) pora

A versrészlet tematikus struktúrájának táblázatos ábrázolása (ha a kódok nehezen jegyezhetőek meg, gondoljuk arra, hogy egy hipertext struktúrában pont ezek felelnek meg a csomópontoknak – azaz képzeljük el, hogy „rákattintva” bármelyikre, azonnal megkapjuk a hozzájuk rendelt szöveget, illetve a kulcsszavaknak megfelelő koreferencia indexek esetén az adott kulcsszó-kategóriához tartozó további kulcsszavakat, sőt hipermédia környezetben például ezek képi megfelelőit is): (i01) (k01)

(k05)

(i02) (k01) (k02) (k04) (k05) (k06)

(i03)

(i04)

(i05)

(i06)

(i07)

(i08)

(k06)

(k06)

(k06)

(k02) (k03) (k04) (k05) 1. táblázat

A táblázatból látszik, hogy a versszakot a „rét” kulcsszó (i02) tartja össze – azaz Shakespeare szavait kölcsönvéve Radnótinál ebben a versben „Rét az egész világ” –, és külön hangsúlyt kap a (k03) kommunikációs egységben a „fű” kulcsszó, mint alaptéma (!i03). A versrészlet átvitt jelentésrétegeinek feltárásához további szövegrészletekre van szükségünk. Tekintsünk két idézetet: (Q01) = Most lelkem (i01)(*i04*) fölébred... egy álomból másba: / ... / Jutok zöld mezőre (*i02*), mely fölött a kék ég / Verőfényes napja (*i06*) fölemelte székét (=felállította trónját, felkelt7). / Illatoz a pázsit8 (*i02*), madárének hallik, / Könnyű lépteimtől még a fű (*i03*) se hajlik, / Lepke (*i04*) módon szállok virágrólvirágra: / Kimagyarázhatlan keblem boldogsága! (Arany János: Álom-való) (*i02*) A RÉT / MEZŐ A BOLDOGSÁG SZIGETE / A VILÁG (*i03*) A FŰ A MÚLANDÓSÁG / BÁNAT9 (↔ A VIRÁG SZÉPSÉG / BOLDOGSÁG) (*i04*) A LEPKE LÉLEK (*i06*) A NAP AZ ÉLET / BOLDOGSÁG FORRÁSA10 22



(Q02) = az úton (i07) nehéz napom pora (i01)(*i07*)(*i08*) száll; / lassú szívemben ilyenkor lágyan / szenderg a folyton készülő halál. (Radnóti Miklós: Alkonyi elégia) (*i07*) AZ ÚT AZ ÉLET (*i08*) AZ ÚT PORA AZ ÉLET GONDJA / BAJA Látható, hogy a fenti idézetek átvitt jelentéssíkon mozognak, és az is, hogy a kulcsszavak szimbolikus leképezései az idézetekben többnyire magától értetődőek. Ezenkívül figyeljük meg a „könnyű” jelző összekapcsolódását Arany Jánosnál a boldogsággal, felszabadultsággal, amelyet hangsúlyosan ellenpontoz a „nehéz” jelző összekapcsolódása Radnóti Miklósnál az élet gondjaival, nehézségeivel. Az idézetek egyes kommunikációs egységeit az eredeti versszöveg kommunikációs egységeivel összekapcsolhatjuk (pl. párhuzamba, illetve szembeállíthatjuk őket), és egyes esetekben kiegészíthetjük velük a versszöveget: (q02) = (Én (i01)) Jutok zöld mezőre (*i02*)

(k01) = (Én (=i01) egy) kis réten (=i02) ülök.

(q03) = mely (=a zöld mező (*i02*)) fölött a kék ég / Verőfényes napja (*i06*) fölemelte székét (=felállította trónját, felkelt)

(c50) = (A réten (!i02) süt a nap (i06).)

(q06) = (az én (i01)) Könnyű lépteimtől (k02) = Vállig ér a fű (=i03) (a réten még a fű (*i03*) se hajlik (!i02)). (k03) = (A fű (!i03)) zizegve ring. (q07) = (Én (i01)) Lepke (*i04*) módon szállok virágról-virágra

(k04) = Egy lepke (=i04) kószál (a réten (!i02)).

(q08) = (Itt a réten (*i02*)) Kimagyarázhatlan (az én (i01)) keblem boldogsága (i50)!

(k05) = (Itt a réten (!i02)) zizegve bomlik bánatom (i01)(=i05).

(q09) = az úton (i07) nehéz napom pora (k06) = A nap (=i06) felé az útról (i01)(*i07*)(*i08*) száll (!i02)(=i07) könnyü por (=i08) száll. 2. táblázat A versrészlet kiegészítését kommentár egységekkel valósíthatjuk meg, ezért vezettük be a (c50) kommentár egységet, amely egyébként a (k06) kommunikációs egységből is logikusan következik. A táblázatban az egyes kommunikációs (és kommentár) egységekben félkövérrel szedtük azokat a lehetséges (kulcs)szavakat, amelyek köré a mondatszintű egységek, mint egy (hipertext alapon szerveződő) mentális szótár attribútumai11 elrendezhetőek. Bővítsük ezután ki a versszöveg tematikus struktúráját a fenti szimbolikus leképezésekkel és az idézetek figyelembe vett, „a céltartományba átvitt” kommunikációs egységeivel. Érdemes megfigyelni, hogy az átvitt jelentésrétegeket 23



elsősorban nem a „rét”, hanem a „költő” fogalma tartja össze – vagyis a versrészlet által kifejezett tartalom sokkal személyesebbé vált. (i01)

(i02)

(i03)

(i04)

(*i03*)

(*i04*)

(q06)

(*i02*) (k01) (q02) (c50) (q03) (k02)

(q07)

(k04)

(k05) (q08) (q09)

(k05) (q08) (k06)

(k01) (q02)

(i05) (i50)

(i06)

(i07)

(i08)

(*i06*)

(*i07*)

(*i08*)

(k06) (q09) (q09)

(k06) (q09)

(c50) (q03) (k02) (k03) (q06) (k04) (q07) (k05) (q08) (k06)

3. táblázat A táblázat szemléletesen mutatja, hogyan bővíthető ki fokozatosan a kiválasztott versrészlet jelentésköre a külső forrásokból származó, de jelentés szempontjából a versrészlettel összekapcsolható idézetek feldolgozásával.12 Mivel a feltárt, átvitt jelentésréteg nyilvánvalóan a külső szövegrészletek nélkül is „benne volt” a kiválasztott versszövegben, eljárásunk arra mutat rá, hogy hogyan történik meg egy vers jelentéstartalmának megértése, kiindulva a vers szó szerinti, „felszíni” jelentéséből és eljutva a vers átvitt, „mély” jelentéséig. A versértelmezés folyamata az értelmezést végző személy mentális lexikonának folyamatos bővítésével valósítható meg. A táblázatos ábrázolás előnye szemléletessége, hátránya viszont az, hogy segítségével egyszerre csak korlátozott számú csomópont jeleníthető meg. A táblázattal reprezentált kapcsolatrendszer azonban egy háromrétegű hipertext struktúrával is megjeleníthető, amely már semmilyen korlátozást nem tartalmaz. A hipertext struktúra rétegei13 Index réteg (I RÉTEG): a kulcsszavak és kulcsszó-kategóriák, a közöttük levő szemantikai (és egyéb) kapcsolatok, valamint azok a kommunikációs egységek, amelyekben a kulcsszavak valamelyike előfordul (a kulcsszavak ún. attribútumai). Logikai/koncepcionális réteg (LK RÉTEG): azok a (rövid) szövegrészletek és multimédia objektumok, amelyekben a kommunikációs egységek, ill. az általuk (az 24



érzetek szintjén, pl. képi formában, hangokkal) kifejezett relációk előfordulnak, és amelyek a szövegkörnyezetet biztosítják a kulcsszavaknak és attribútumaiknak. Lexikális réteg (L RÉTEG): a szövegrészleteket és multimédia-objektumokat tartalmazó teljes szövegek, illetve multimédia-anyagok; a vers értelmezéséhez felépített (multimédia) korpusz. A vizsgált vers esetén az index réteg egy kis szelete a következőképpen ábrázolható: Kulcsszavak szimbolikus leképezések

Kommunikációs és kommentár egységek

... (i01) = a költő („én”)

(q02) = (Én (i01)) Jutok zöld mezőre (*i02*) (k01) = (Én (i01) egy) kis réten (i02) ülök. … (i02) = egy kis rét (ahol a költő ül) (q02) = (Én (i01)) Jutok zöld mezőre (*i02*) • szinonima: (zöld) mező (k01) = (Én (i01) egy) kis réten (i02) • szinonima: tisztás • szimbólum: A RÉT / MEZŐ A ülök. BOLDOGSÁG SZIGETE / A … (p03) = Az út (i07) az erdőből (i11) egy VILÁG napsütötte tisztásra (i06)(i02) vezet. (p05) = Színes pillangók (*i04*) lepik el a mezőn (*i02*) pompázó virágokat (*i10*). …

… 4. táblázat I RÉTEG A táblázatban a kommunikációs egységeket a bennük előforduló minden kulcsszó „szócikkében” feltüntettük (kivéve azokat az eseteket, amikor egy kulcsszó egy összetett kifejezésben pl. birtokos jelzőként szerepelt) – bár mint a három pont (…) is jelzi, ennek a teljes réteg ábrázolásakor van jelentősége, amelyet itt helyhiány miatt meg sem kíséreltünk. A logikai / koncepcionális réteg megfelelő részletének az ábrázolása (figyeljük meg, hogy a képek főbb tartalmi jegyeit verbálisan is megfogalmaztuk):

25



Szövegrészletek multimédia-objektumok

Szövegmondatok, kommunikációs és kommentár egységek

... (P03) = (K01)

(K01) = (p03). (Q00) = Radnóti Miklós: Koranyár Kis réten ülök, vállig ér a fű s zizegve ring. Egy lepke kószál. S zizegve bomlik bánatom, a nap felé az útról könnyü por száll.

(Q00) = (K01) & (K02) & (K03) (K01) = (k01) & (c50) & (k02) & (k03). (K02) = (k04). (K03) = (k05) & (k06). (P05) = (K01)

(K01) = (p05).

… (Q01) = Arany János: Álom-való Most lelkem fölébred... egy álomból másba: ... Jutok zöld mezőre, mely fölött a kék ég Verőfényes napja fölemelte székét. Illatoz a pázsit, madárének hallik, Könnyű lépteimtől még a fű se hajlik, Lepke módon szállok virágról-virágra: Kimagyarázhatlan keblem boldogsága! ... 5. táblázat LK RÉTEG 26

(Q01) = (K01) & (K02) & (K03) & (K04) (K01) = (q01): (K02) = (q02) & (q03). (K03) = (q04) & (q05) & (q06) & (q07): (K04) = (q08)!



A táblázatban szereplő képeket a Google keresőrendszer (http://www.google.com) képkeresőjével találtuk meg az interneten. A lexikális réteg az általunk használt korpusszal egyezik meg, ennek ábrázolásától eltekintünk. Felhasznált irodalom [1] Károly I. Boda (2002): Use of Hypertext in Information Science. Concepts, Systems, Models, and Applications. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen [2] Boda I. Károly – B. Porkoláb Judit (1998): Koreferenciális kifejezések és koreferenciarelációk. Példaszöveg: Szent János Apostol Jelenéseinek könyve. 21:9–23. Az új Jeruzsálem. (Részlet) In: Officina Textologica 2. 32–56. [3] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2000): A koreferencia kérdései a számítógépes szövegfeldolgozás szempontjából. In: Officina Textologica 4. 150–180. [4] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2002a): Co-reference Analysis and the Structure of Natural Language Texts. In: Szöveg az egész világ. Petőfi Sándor János 70. születésnapjára. – szerk. Andor J., Benkes Zs., Bókay A. Tinta K. 2002. 81–100. [5] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2002b): Téma-réma kapcsolatok vizsgálata egy kiválasztott versszövegben korreferenciaelemzés segítségével. In: Officina Textologica 7. 93– 112. [6] Boda I. Károly – Bodáné Porkoláb Judit (2003a): A tematikus progresszió vizsgálata kiválasztott szövegekben korreferencia-elemzés segítségével. In: Officina Textologica 9. 45–58. [7] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2003b): Hiponim és metaforikus kapcsolatok reprezentálása hipertext alapú rendszerekben. In: Hoffmann I., Kis T. (szerk.): Köszöntő könyv Nyirkos István 70. születésnapjára. Magyar Nyelvjárások 41 (2003) 57–68. [8] Boda I. Károly – Porkoláb Judit (2004a): Hogyan történhet meg egy vers jelentésrétegeinek az egyén személyes tudásába való integrálása? A hipertext a versértelmezési folyamatban. Előadás a VI. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencián (Dunaújváros, 2004. március 19.) [9] Boda István – Porkoláb Judit (2004b): A hipertext a versértelmezési folyamatban. A hipertext számítógépes nyelvészeti alkalmazási lehetőségei. In: Természettudományi Közlemények. Nyíregyházi Főiskola. (megjelenés alatt) [10] Kabán Annamária (szerk.) (2001): Funkcionális szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc

mondatperspektíva

és

[11] Kövecses Zoltán (1998): A metafora a kognitív nyelvészetben. In: A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Pólya K. 50–82. [12] Magyar Értelmező Kéziszótár 1–2. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest (1992) [13] Pál József – Újvári Edit (szerk.) (2001): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó, Budapest [14] Petőfi S. János (1998): Koreferenciális elemek és koreferenciarelációk. Példaszöveg: Mt. 9,9–13. Máté meghívása. In: Officina Textologica 2. 15–31.

27



[15] Porkoláb Judit – Boda I. Károly (2004): Hipertext alapon szervezett mentális lexikon bővítésének lehetőségei. Előadás a XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti kongresszuson (Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban) (Nyíregyháza, 2004. április 6.) [16] Radnóti Miklós művei. Szépirodalmi K. Budapest, 1976. (Magyar remekírók) [17] Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest [18] Verstár CD. Arcanum Databases – Folio VIP Electronic Publishing, 1992–93.

Jegyzetek 1

A koreferencia-elemzés eredeti formalizmusát adja meg Petőfi (1998), általános, szövegtani megközelítését tárgyalja Tolcsvai (2001). A koreferenciális elemzés index-reprezentációja és alkalmazása például a szöveg téma-réma kapcsolatainak leírására a Boda – Porkoláb (1998), Boda – Porkoláb (2000), Boda – Porkoláb (2002a), Boda – Porkoláb (2002b) és Boda – Porkoláb (2003a) tanulmányokban található. Utóbbi tanulmányokban kifejeződik a szerzők azon törekvése, hogy a koreferencia-elemzést egyfajta metanyelvként használják a szövegek bizonyos tulajdonságainak nyelvfüggetlen leírására. 2

A tematikus progresszió és funkcionális mondatperspektíva kérdéskörének általános tárgyalását adja Tolcsvai (2001), egyes speciális kérdései (például az aktuális tagolódás és a koreferenciális szerveződés összefüggése, a téma-réma viszonyok tárgyalása hipertextuális összefüggésekként) megtalálhatóak a Kabán (2001) tematikus kötetben, és a Boda – Porkoláb (2002b) és Boda – Porkoláb (2003a) tanulmányokban. 3

Lásd például Kövecses (1998).

4

A külső szövegek forrásai elsősorban Radnóti (1996) és Verstár (1993), egyes esetekben Pál – Újvári (2001). Szükség esetén a fogalmak pontos értelmezéséhez a Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK 1992) segítségét is igénybe vesszük. 5

Egy versszöveg teljes koreferenciális elemzése terjedelmi korlátok miatt egy tanulmányban nehezen valósítható meg. A versszöveg tematikus struktúrájának kialakításakor azonban elsődlegesen a szöveg megfelelően kiegészített kommunikációs egységeire és az ezekben előforduló kulcsszavakra van szükségünk, ezért nem minden esetben kell felhasználnunk a koreferencia-elemzés teljes eszköztárát. Jelen tanulmányunkban is ezt az utat követjük. A szerzők részletesen tárgyalják a koreferencia-elemzés felhasználását a versértelmezési folyamatban a Boda – Porkoláb (2004a) előadás írásos változatában, valamint a Boda – Porkoláb (2004b) tanulmányban. 6

Az (i02)(i07) koreferenciális index-kifejezés a „rétre vezető út” szerkezetet fejezi ki. 7

vö. „Akkor uj király fog érkezni habomon / S fölemeli székét az előbbi romon” (Arany János: Daliás idők. Harmadik ének, 50.)

28



8

Bár a pázsit jelentése gyep, ritkábban a gyep füve (MÉK 1992: 1094), itt mégis úgy gondoljuk, Arany János metonimikusan a rétet (a rét füvét, virágait stb.) érti alatta. 9

A fű egyes szövegekben „ciklikus pusztulása miatt az enyészet és múlandóság kifejezője. ... A fű jelenti még az emberi sorsot, «Az ember napjai a fűhöz hasonlók» (Zsolt 103,15).” (Pál – Újvári 2001: 162) Egy másik példa: „Gyors enyészettel forog a jelenlét, / A dicső héroszt örök éj borítja, / Büszke márványán kihal a csudált név, / S fű lepi sírját.” (Kölcsey Ferenc: Kívánság) 10

A Nap „A fény és melegség égiteste, az élet forrása. Aktív őselem, maszkulin princípium; a kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma. Látszólagos Föld körüli útja az élet, a halál és az újjászületés jelképévé avatta.” (Pál – Újvári 2001: 348) A NAP AZ ÉLET FORRÁSA szimbólumhoz a költészetben sok esetben A NAP A BOLDOGSÁG FORRÁSA szimbólum is társul. Néhány példa: ▪ „Az ég is béborul, fényes nap setétül, / mindennek vége szakad” (Balassi Bálint: Negyvenhetedik) ▪ „az a nyájasabb nap / Jőjjön valahára, / Melyben süssön a víg nap / Mosolygó súgára” (Csokonai Vitéz Mihály: Örömversek Prof. Budai Ésaiás úrhoz ...) ▪ „Ne is félj, óh magyar, talám akkorára / Boldogabb nap jön fel reád valahára” (Csokonai Vitéz Mihály: Magyar! hajnal hasad!) 11

A mentális lexikon lehetséges szervezésének kérdéseit, beleértve a hipertext struktúrában alkalmazható relációkat is, a Boda – Porkoláb (2003b) tanulmány részletesen tárgyalja.

12

Nyilvánvalóan további idézetekkel még tovább bővíthettük volna a kiválasztott versszöveg jelentéstartalmát. Így például feldolgozhattuk volna a fű és bánat kapcsolatát (pl. amelyben, mint egy tengerben, a költő elmerül a vers kezdetén), valamint az úton szálló nehéz por és a nap felé szálló könnyű por ellentétét – hogy csak két olyan témát említsünk, amely további kutatásra ösztönözhet.

13

A hipertext struktúra három rétegét egy negyedik réteg, az ún. hipertextuális réteg kapcsolja össze. Az ún. MLAIS modell részletes leírását adja Boda (2002).

29

A hipermédia a versértelmezési folyamatban Boda I. Károly, Porkoláb Judit

Recommend Documents