A híd (Alkotópályázat 2009-2010) Kedves Diákok! Lassan hagyománnyá válik iskolánkban, hogy évente meghirdetjük könyvtári alkotópályázatunkat. Noha kitartunk eredeti elképzelésünk mellett, nevezetesen továbbra is az irodalom határterületein mozgunk, célunk az, hogy minél több tantárgyat, érdeklődési területet „bevonjunk” a pályázati munkába. Az idei tanévben olyan témát választottunk, amely az eddigieknél is szerteágazóbb, és amely lehetőséget ad újabb tantárgyak bevonására. A híd az ember ősrégi építménye, összeköt partokat, városrészeket, országokat, és egyben mélyértelmű szimbólum is, az emberek, országok, korok közötti kapcsolatkeresés, összefogás szimbóluma. Híd a nyelv, az írás, a zene, a társasjáték és oly sok minden még. Az általunk kiötölt címekkel ezeket próbáljuk körbejárni. Az egyszerűség és a könnyebb áttekinthetőség kedvéért tantárgyak szerint csoportosítottuk a választható feladatokat. Pirossal kiemeltük a műfajt, ezután következik a feladat (feladatok) címe. Reméljük, találtok köztük kedvetekre valót. A témaválasztáshoz, illetve kidolgozáshoz az adott tantárgyat tanító tanárotoktól, illetve a könyvtárban Buncsák Piroskától kaphattok tanácsot, ötletet, útmutatást. Az általunk ajánlott irodalom, illetve az internetes források is sok háttéranyaggal, információval segítik munkátokat. Az esszédolgozatok terjedelme 5-10 oldal legyen, a filmeké/prezentációké 10-15 perc. Az esszé egyéni munka, viszont a többi feladat esetében örülünk, ha csoportban dolgoztok (maximum 5 fő). Kérjük, hogy dolgozatotokban jelöljétek meg, milyen forrásmunkákat használtatok. A bibliográfia formai sajátosságait az általunk megadott irodalomjegyzéken is tanulmányozhatjátok. Írásotokat gépelt formában adjátok le! A sikeres pályaművekért a megfelelő tantárgyakból 5-öst kaptok, a kiemelkedő munkákat pedig az iskola közössége előtt is értékeljük, jutalmazzuk. A leadás határideje: márc. 1. (a síszünet utáni első tanítási nap), helye a könyvtár, de a választott téma szaktanáránál is leadhatjátok pályázatotokat. Értékelés: április 16-án 12.30-kor a könyvtárban. Jó munkát kívánunk!
Buncsák Piroska könyvtáros és a szaktanárok
Magyar nyelv és irodalom Műelemzés Értelmezd a híd motívum jelentését az alábbi művek egyikében! Háy János: Völgyhíd (kisregény) Temesi Ferenc: Híd (családregény) Arany János: Hídavatás (ballada) Ivo Andrić: Híd a Drinán (regény) Ismail Kadare: A háromlyukú híd (regény) Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón (regény) Krúdy Gyula: A hídon (novella) Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd (vers) Tolvaj Ferenc: Boszporusz felett a híd (regény)
Ajánlott irodalom: · Imre László: Arany János balladái. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. · Benedek Marcell: Arany János. Gondolat, Budapest, 1970. · Sőtér István: Arany János balladái. Budapest, 1960. · Lázár Béla: Arany Hídavatása és rokonai. Fővárosi lapok, 1889. · Greguss Ágost: A balladáról. Budapest, 1907. · Bori Imre: Ivo Andrić: monográfia. Forum, Újvidék, 1992. · Vasy Géza: A hídon: Negyedik út. In: Századvégtől ezredvégig, Krónika Nova, Budapest, 2003. · Szabó Ede: Krúdy Gyula alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi, Budapest, 1970. · Tóbiás Áron: Krúdy világa. Budapest, 1964. · Bezeczky Gábor: Krúdy Gyula: Szindbád. Akkord, Budapest, 2003. · Új magyar irodalmi lexikon. Akadémiai, Budapest, 1994. · A magyar irodalom történetei. Gondolat, Budapest, 2007. · Világirodalmi lexikon. Akadémiai, Budapest, 1970. Illusztráció Készíts könyvborítót vagy illusztrációt a fenti művek egyikéhez! Esszé A Híd című (75 éves!) vajdasági folyóirat bemutatása A híd motívuma a magyar népmesékben Alkotók, akik „híd”-szerepet töltöttek be az irodalomban Rejtvény Az írás híd a nemzedékek között Írd le Petőfi Megy a juhász szamáron… című versének egy általad kiválasztott részletét kétféle írástípussal! Az első típus legyen a képírás, a második mássalhangzóírás! Természetesen mindkét írás elemeit neked kell megalkotnod. A feladat megoldása előtt nézz utána, mi az az akrofónia (akrofonézis), mássalhangzóírás, képírás, szóírás! Hogy mi is megérthessük a művet, készítsd el az általad használt jelek jelkulcsát is! Ajánlott irodalom: · Kéki Béla: Az írás története. Vince, Budapest, 2000.
2
Magyar nagylexikon (megfelelő címszavai). Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993-2004. Filmkritika Írj filmkritikát az alábbi filmek valamelyikéről! A Hídember A Pont-Neuf szerelmesei Híd a Kwai folyón A híd túl messze van Riport Készíts riportot a most felújítás alatt lévő Margit híd főmérnökével vagy építésvezetőjével vagy egy szakmunkásával!
Történelem Esszé vagy ppt vagy fotóalbum A budapesti hidak története Egy szabadon választott budapesti híd története Milyen próbálkozások voltak a kőhidak megépítése előtt Pest és Buda összekapcsolására? Egy híd és kora Az esztergomi híd története Merénylet a biatorbágyi vasúti viadukton A világ első vasszerkezetű hídja, az Iron Bridge (egyben az ipari forradalom szimbóluma) Széchenyi István és a Lánchíd Ajánlott irodalom: · Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Műszaki, Budapest, 1984. · Gáll Imre: A budapesti hidak. Műszaki, Budapest, 1984. · Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története. Hídépítő, 2005 · Somorjai Ferenc: Budapest. Panoráma, 2008. Széchenyi Lánchíd ld. 282-283. o. · Horvai Károly: Clark Ádám. Budapest, 1968 · Széchenyi-Lánchíd és Clark Ádám. Szerk. Török Gy., Budapest, 1999. · Lengyel József: Három hídépítő. Szépirodalmi,, Budapest, 1960. · Vajda Pál: A Lánchíd története. Budapest: Szikra Könyvkiadó, 1947. 67, [1] o. · Deák Antal András – Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai. L'Harmattan, Budapest, 2005. · Budapest lexikon. Akadémiai, Budapest, 1993. · Budapest enciklopédia. Corvina, Budapest, 1970. · http://www.napkut.hu/naput_2007/2007_01/008.htm
Rajz és vizuális kultúra Makett Egy kitalált híd makettjének elkészítése kizárólag azonos anyagok felhasználásával. Pl.:
3
papír, tészta, gyufa Tervezés Tervezd meg egy budapesti híd éjszakai díszkivilágítását, különböző ünnepekre. Fotókat felhasználva legalább három nézetből bemutatva. Ppt Hidak a képzőművészetben címmel készíts pezentációt! (pl.: Csontváry: Vihar a Hortobágyon, Római híd Mostarban, Hídon átvonuló társaság; Van Gogh: Pont de Langlois (Arles-i híd); Clode Monet hidas tájképei, Vasúti híd Argenteuil-nél)
Mozgókép és médiaismeret Film, fotó Készíts fotóalbumot/filmet Budapest hídjairól! Készíts filmet/fotóalbumot egy tetszőlegesen választott budapesti hídról! Fotó, prezentáció "Legyen köztünk híd, ne csak az árok!" címmel készítsetek az iskolában, személyeket öszszekötő szimbolikus hidakat! Ezt az akciót dokumentáljátok fotókkal, amelyeket végül prezentáció formájában bemutattok! Budapest hídjai mint a városi élet színterei címmel készíts fotóalbumot! Videoklip Készítsetek közösen videoklipet egy magyar előadó dalához, amelyben szerepel valamilyen formában a híd szó! Pl.: Presser Gábor: A híd, TNT: A híd a folyót..., Edda: A híd Filmajánló Készíts filmajánlót Csupó Gábor Híd Terabithia földjére című 2007-ben készült filmjéhez részletek felhasználásával!
Ének-zene Megzenésítés Zenésítsd meg és add elő az alábbi költemények valamelyikét! Arany János: Hídavatás Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd Esszé A híd mint a beavatás szimbóluma Bartók Cantata Profana című művében A hídforma és annak zeneirodalmi előzményei Bartók műveiben Ajánlott irodalom: · Miért szép századunk zenéje? Szerk. Kroó György, Gondolat, Budapest, 1974 · Frank Oszkár: Bevezető Bartók Mikrokozmoszának világába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994.
4
·
Kárpáti János: Cantata Profana. In: Szemelvények a zenehallgatáshoz, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1990.
Fizika Esszé vagy ppt A hidak szerkezeti felépítése, statikája A hídfajták bemutatása A hídépítés története Nevezetes hazai és külföldi hídépítők Ajánlott irodalom: · Horváth Árpád: Utak, hidak, vasutak. Zrínyi, Budapest, 1970. · Gáll Imre: Régi magyar hidak. Műszaki, Budapest, 1970. · Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak . Műszaki, Budapest, 1984. · Gáll Imre: A budapesti hidak. Műszaki, Budapest, 1984. · Iványi Miklós: Hídépítéstan – Acélszerkezetek. Műegyetem Kiadó, Budapest, 1998. · Jankó László: Vasbeton hídszerkezetek. Műegyetem Kiadó, Budapest, 1998. · Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története. Hídépítő, 2005. · Budapest lexikon. Akadémiai, Budapest, 1993. · Budapest enciklopédia. Corvina, Budapest, 1970. Modellezés, makett Készítsd el egy valóságos híd makettjét! Készítsd el egy kitalált híd makettjét!
Matematika Esszé Euler és Königsberg hídjai Ajánlott irodalom: · Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. · Matematikai kisenciklopédia.Gondolat, Budapest, 1968.
Informatika Készíts játékprogramot, amely a híd motívumára épül!
Földrajz Esszé vagy ppt A világ híres hídjai „Legek” a hidak világában (legnagyobb, leghosszabb, legrégibb, legmodernebb stb.) A Duna-hidak Hídkatasztrófák
5
Ajánlott irodalom: · David J. Brown: Hidak - Háromezer éve harcban a természettel. Kossuth, Budapest, 2004. · Medved Gábor: Történetek a világ hídjairól. TERC, Budapest, 2001. · Ian Penberthy: Hidak: 75 épített csoda. Kossuth, Budapest,2009. · Rainer Köthe: Hidak, Tessloff, Budapest, 1993. · Rosemary Burton: A világ száz csodája: Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között. Magyar Könyvklub, Budapest, 1998. · Budapest lexikon. Akadémiai, Budapest, 1993. · Budapest enciklopédia. Corvina, Budapest, 1970.
Angol nyelv Esszé Adam Clark, a Lánchíd építője Ppt vagy idegenvezetés Készíts angol nyelvű prezentációt vagy idegenvezetést Budapest hídjairól! A Temze hídjai Fordítás Hidakról szóló ismeretterjesztő szöveg fordítása (A pályázat végén található melléklet szövegeiből válogathattok)
Német nyelv Ppt vagy idegenvezetés Készíts német nyelvű prezentációt vagy idegenvezetést Budapest hídjairól! Esszé vagy ppt A híd a népek közötti barátság szimbóluma Készíts esszét vagy prezentációt gimnáziumunk és darmstadti testvériskolánk kapcsolatáról! Fordítás Híddal kapcsolatos vers, próza, ismeretterjesztő szöveg fordítása (A pályázat végén található melléklet szövegeiből válogathattok)
Francia, spanyol nyelv Ppt vagy idegenvezetés Készíts francia, illetve spanyol nyelvű prezentációt vagy idegenvezetést Budapest hídjairól!
6
Fordítás Híddal kapcsolatos vers, próza, ismeretterjesztő szöveg fordítása (A pályázat végén található melléklet szövegeiből válogathattok)
Egyéb Társasjáték Találj ki és készíts el egy társasjátékot, amely a híd motívumra épül! Mellékeld a játék leírását és a szabályokat!
7
Melléklet
1. A világ leghíresebb hídjai Golden Gate Mindegyik közül talán ez a leghíresebb. A Golden Gate a San Franciscoi öböl Csendes-óceáni bejáratánál köti össze a szárazföldeket. A hatalmas, 227 méter magas pillérekre támaszkodó függőhidat 1933. január 5-én kezdték el építeni, az átadásra pedig 1937. május 27-én került sor. A Joseph Strauss, Charles Ellis és Leon Moissieff által tervezett híd átadásakor a világ legmagasabb függőhídja volt és a New York-i Verrazano-Narrows híd átadásáig, 27 éven át a világ leghosszabbja is egyben. A Wikipédián fellelhető információk szerint a híd teljes hosszúsága 2737 méter, a szélessége pedig 27,43 méter. Átmegy rajta a 101-es főút, s az autók nyolc sávon haladhatnak át a hídon. Érdekesség, hogy a hidat története során összesen háromszor kellett lezárni erős szél miatt. Megépítése óta több nagy földrengést is épségben átvészelt, köztük az 1989-es 7,1 erősségű földmozgást is. A híd egyébként vonzza az öngyilkosokat, eddig 1200 ember vetett véget életének a Golden Gate-ről. A nyilvántartást 2005 óta nem vezetik, de becslések szerint átlagosan kéthetente történik hasonló tragédia. Sydney Harbour Bridge Ez a legismertebb híd Ausztráliában, s a kecses, egy boltívből álló szerkezet az operaház mellett a város másik jelképe. Az operaházról és a hídról készült fotókról pedig mindenkinek azonnal az ausztrál nagyváros jut eszébe. A hidat a helyiek alakja miatt "vállfának"nevezik. Egészen 1967-ig ez volt a város legmagasabb építménye és még ma is ezt tartják a világ legszélesebb (49 méter) boltív-hídjának és a legmagasabb acél boltív-hídnak is a maga 134 méteres magasságával. A Sydney Harbour Bridge felületén hatsávos út, egy korábban villamosforgalomra használt kétsávos út, két vasútpálya és egy gyalogos átkelő húzódik. A város ezen részén már 1815-ben tervezték egy híd megépítését, de a jelenlegi átkelő tervezési munkálatai csak 1890-ben kezdődtek el. Az építkezés végül 1923-ban kezdődött meg a beton- és gránit-pilonok alapjainak ásásával, ehhez 800 lakóházat kellett lerombolni. Magát a hidat 1929-ben kezdték el építeni és a híd 1931-re készült el teljesen. Az első teszt-vonatok egy évvel később gurulhattak át rajta. Az építkezésen egyébként 16 építőmunkás vesztette életét. A híd ma már turistalátványosság és 1998 óta akár meg is mászhatják a látogatók, természetesen szakavatott biztonsági emberek és védőruházat segítségével. Brooklyn-híd Ami az Egyesült Államok nyugati partvidékén a Golden Gate, az a keletin a Brooklyn-híd. Sok más építmény mellett ez is New York emblematikus jelképévé vált. Az East River felett húzódó, a város Brooklyn és Manhattan negyedeit összekötő függőhíd az egyik legrégebbi az Egyesült Államokban. Az 1825 méter hosszú híd építésekor ez volt a legnagyobb függőhíd a világon. A neve kezdetben New York és Brooklyn-híd volt, de 1915 óta az egyszerűsített név a hivatalos. 1964-ben a Nemzeti Történelmi Látványosság-címmel is büszkélkedik. A híd építése 1870. január 3-án kezdődött és 13 év alatt készült el. A megnyitóra 1883. május 24-én került sor, s az első napon 1800 jármű és 150 300 ember haladt rajta keresztül. Ekkoriban ez volt a leghosszabb függőhíd a világon, közel 50 százalékkal nagyobb, mint bármely addig épített függőhíd. A két torony között húzódó távolság 486,3 méter. Az építkezés akkori áron 15,5 millió dollárba került, és a munkálatok során 27 munkás vesztette életét. A megnyitó után egy héttel elterjedt a hír, hogy a híd le fog szakadni és a pánik miatt kialakult káoszban 13 gyalogos halt meg.
8
A hidat 1980 óta éjszaka is kivilágítják, s a következő felújítási munkálatok 2009-ben kezdődnek meg a hídon és a rá vezető utakon. Tower-híd A leghíresebb európai híd címére a sok pályázó közül talán a londoni Tower-híd a legméltóbb, amely a brit főváros egyik szimbólumává vált az évek során. Nevét a szomszédságában álló várról, a Towerről kapta. A Temzén átívelő Tower-híd a függőhíd és a felnyitható hajóhíd keveréke és manapság már igazi különlegességnek számít, ha felnyitják a híd két szárnyát. A híd építésének ötlete már a 19. század második felében felmerült, hogy némileg enyhítsenek London zsúfoltságán, de a budapestiekhez hasonló rögzített híd szóba sem jöhetett, hiszen így meggátolták volna a kereskedelmi hajóforgalmat. A Sir John Wolfe Barry tervei alapján épülő híd munkálatai végül 1886-ban kezdődtek meg és hivatalosan 1894 június 30-án nyitotta meg a Walesi Herceg. A két tornyot tartó mólókba több mint 70 ezer tonna betont öntöttek, hogy azok minél jobban a folyó aljzatába süllyedjenek. A híd teljes hossza 244 méter, a két torony 65 méterre magasodik a vízszint fölé, a tornyok közti távolság pedig 61 méter. A felnyitható két hídelem egyenként 1000 tonnát nyom és a beépített ellensúlyoknak köszönhetően alig 5 percbe telik, míg maximális, 83 fokos állásba emelik. A hídpályák emelését kezdetben nagynyomású vízzel működő akkumulátorok végezték, amelyekbe két hatalmas gőzgép nyomta a vizet. Napjainkban ezt a munkát elektromos motorok végzik. A híd igazi látványossága a turisták számára a két torony között 44 méter magasan húzódó gyalogos átjáró.
2. Budapesti hidak (Cikk a Borsa.hu internetes folyóiratból) Budapesten nehéz hidat építeni. A pesti oldal nem problémás, de a budai hegyekkel bizony meg kellett küzdeniük a hídépítőknek. Ahol a folyó keskeny, és ideális lehetőségek vannak a hídveréshez, ott mindenhol összefüggő sziklafal állja útjukat. Így volt ez a Lánchídnál is, ahol később alagutat is kellett építeni, így a Margit a Szabadság és az Erzsébet híd építésekor is. A honi hídépítők annyira megkedvelték ezt a jelenséget, hogy ha nem volt hegy, építettek maguknak egyet: az Árpád híd budai hídfőjéhez az ország leghosszabb összefüggő tízemeletes panelházsorát húzták fel. Emlékszel, kedves Borsaolvasó, hogy az EU-csatlakozás ünnepén mezítláb lehetett sétálgatni a befüvesített Szabadság hídon? Vagy arra, amikor becsomagolták az Erzsébet hidat? És az megvan, hogy valaki műcsontot lopott a Lánchidat őrző oroszlánok szájába? A fővárosi hidak jó sok mindent láttak már ott, a Duna felett. És nem túlzás, hogy Budapestet a hídjai tették Budapestté, hiszen az 1873-as egyesülés előtt még három külön település létezett csupán: Pest, Buda és Óbuda. A három helység nem működhetett egymás nélkül, ám ehhez szükség volt az állandó hídra. 1873-ban már huszonnégy éve állt a Lánchíd, éppen épült a Margit híd és a déli vasúti átjáró. A Millenniumra lett kész a Ferenc József híd, 1903-ban adták át az Erzsébet hidat, '37-ben a Petőfit, '50-ben a hirtelen Sztálinra keresztelt Árpád hidat. A II. világháború után nem egy ideiglenes dunai átjárót is emeltek a város területén, hogy a lebombázott hidak helyett vigye a forgalmat. A pár hónap alatt épült Kossuth híd 1946-tól egészen 1960-ig állt. A híres elődöket 1995-ben a Lágymányosi, 2008-ban a Megyeri követte. Mi, budapestiek naponta járkálunk el mellettük, alattuk, fölöttük, sőt még rajtuk keresztül is, mégsem vesszük észre, hogy ott vannak. Ha turisták érkeznek a fővárosba, Budapest egyik jellegzetességeként mutogatjuk nekik őket, és mindenki le van nyűgözve, hogy milyen fantasztikusak, eredetiek, és méltóságteljessé teszik a várost. Pedig tudjuk ezt jól mi, budapestiek is. Már annyira tudjuk, hogy életünk részévé váltak, és kizárólag használati tárgyként tekintünk rájuk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Budapest világszerte egyedülálló és csodálatos látképét a Duna hídjainak is köszönheti.
9
A főváros egyik gyöngyszemét, a Dunát a Gellért-hegy lábánál átívelő Szabadság hidat azoknak az előrelátó magyar nemes uraknak köszönhetjük, akik annak idején már évtizedekkel a megvalósítás előtt elfogadtak egy törvényt, amely szerint, ha a budapesti hídvámokból befolyó éves összeg meghaladja a 650 ezer forintot, új hidat kell építeni. Így történt, hogy az 1893. évi XIV. törvénycikk két új híd, a Fővám téri (ma Szabadság) és az Eskü téri (ma Erzsébet) híd építését rendelte el. A nemzetközi tervpályázatra messzi földről is sokan jelentkeztek, köztük amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz és algériai mérnökök. A Fővám téri híd – amely a Sóház piacot kötötte össze a Sárosfürdővel – mégis egy magyar, Feketeházy János tervei alapján készült el, és a Habsburg uralkodó nevét kapta. Az építkezés 1894-ben kezdődött, két évvel később, a Millennium évében október 4-én az utolsó szegecset maga a király, Ferenc József illesztette be a kész hídba, majd átadta a róla elnevezett átjárót a forgalomnak. Az F. J. monogrammal ellátott királyi ezüstszegecset fémtok és üveglap védte a kíváncsiskodóktól, s az ereklye állítólag még az 1945-ös hídrobbantást is átvészelte, ám 56-ban nyoma veszett. A helyét jelző tok a pesti hídfőnél, a hídőr háza mellett volt sokáig látható. A 333 méter hosszú, húsz méter széles új híd 2,11 millió akkori forintba került és rendkívül modernnek számított, hiszen villamosvágányok vezettek át rajta, és nem csak gáz-, de elektromos világítással is ellátták. A hídfők mellett mindkét parton emeletes vámszedőházak is épültek. Az első villamos 1898-ban csilingelt át a hídon Pestről a Széna tér felé. Akkoriban – egészen a húszas évekig – a villamosok még alsó vezetékes járművek voltak és 1938-ig a híd szélső sávjaiban közlekedtek. A két világháború között már busz is járt a Szabadság hídon, az 1-es, méghozzá 1995-ig. A budapesti hidak sorsát a Ferenc Jóska sem kerülhette el: a menekülő németek 1945. január 16-án a felrobbantották. Helyén március 15-től – még a háború befejezte előtt – pontonhíd állt, amelyet a romos hajópillérekhez illesztettek hozzá, így elsőként kötötte össze újra a kettészakított fővárost. Az ideiglenes átkelő leggyengébb pontjait 1946. januárjában a jégzajlás elsodorta. Az újjáépítés már tavasszal megkezdődött, s a Szabadságra keresztelt dunai átkelőt már augusztus 20-án át is adták a forgalomnak. A budai oldalon lebontották a vámszedőházakat, s a sietség miatt a híd középső részén a díszkorlát kevéssé díszes lett, mint az eredeti, és az egykori zöld helyett szürkéskékre festették, mert csak ilyen színű festéket tudtak beszerezni. A Szabadság híd az 1980-as felújítás óta újra zöld. A híd 1987 óta a Világörökség része, és persze neki is vannak celebjei: Feketeházy János és Nagy Virgil tervezőmérnökök az eredeti tervekben, Sávoly Pál az újjáépített verzióban vette ki a részét. Nevük a pilonok bronztábláin szerepel. A híd azokat is vonzza, akik csak tizenöt perc hírnévre vágynak: a mai napig rengetegen másznak fel szórakozásból vagy öngyilkossági szándékkal a kapuzatok turuljaihoz. A kilencvenes évek derekán a budapesti tűzoltók nem kifejezetten baráti szavakkal emlegették "Ferikét", aki több mint egy tucatszor mászta meg a főváros hídjait, de egyértelmű kedvence a Szabadság híd volt. "Ferike" leginkább hétvégén szeretett mászni – megkeserítve ezzel emberek ezreinek vasárnapjait, akik órákig ácsorogtak a dugóban. Ő persze sosem akart leugrani, az egészet csak a médiafelhajtás miatt csinálta, és közben alkalmanként milliós számlát gyártott a kivonuló tűzoltóságnak. 2004. május elsején a legtöbben mezítláb keltek át a Szabadság hídon, amely az Európai Uniós csatlakozás kedvéért teljesen zöldbe öltözött: két napra hatkamionnyi gyepet raktak le az úttestre. 2007. augusztus 21-től viszont hosszú hónapokig csak a felújítást végző munkások léphettek a Szabadság hídra. 2008. december 21. óta viszont újra ráhajthatnak a villamosok is, és a tervek szerint május végére teljesen befejeződnek a felújítási munkálatok. A híd díszkivilágítást kap, és a pillérek közötti középső részén is helyreállítják az eredeti díszes korlátokat. A hírek szerint a déli hídőrházban a hídmester irodája kap helyet, az északi pedig a felújítás után is a híd történetét bemutató kiállítóhely marad.
10
3. Bori István: A Lánchíd (tanulmány) Budapest hídjai Budapest a hidak városa. Budapest a szép hidak városa! Nemcsak a funkció és esztétikum összhangja, hanem a hidak szerepe és története, a hidak felépítését-átépítését-újjáépítését meghatározó történelmi kontextus, a hozzá kapcsolódó mítoszok okán is. E többlet az, amely a hidaknak szimbolikus jelentést ad. Az első név szerint ismert hídépítő mester, Számoszi Mandroklész, aki Kr. e. 513-ban I. Dareiosz perzsa uralkodónak épített hajóhidat a Boszporusz felett, valószínűleg nem csodálkozna azon, hogy 1500 év múltán is híd ível át a szoros felett, legfeljebb azon ámulna, hogy micsoda lélegzetelállító ez a szerkezet. Hiszen nyilvánvaló, hogy ez a hely Európa és Ázsia határán megkívánja a híd létezését. A híd összeköt, hiánya szétválaszt földrészeket, népeket, országokat, városokat. Az 1993-ban a délszláv háború során a horvát hadsereg által lerombolt mostari öreg híd ugyanúgy szimbolikus jelentőséggel bírt, mint az Esztergom és Párkány (Štúrovo, Szlovákia) között 1944-től az 1990-es évekig a Dunában csonkként meredező hídroncs. Hirdették az Európa keleti felén élő, közel azonos sorsot megélt népek ellentéteit, megosztottságát. Mindkét híd újjáépült, de az új hídszerkezetek csak a kapcsolatok jövőbeni megújulásának reményével kecsegtetnek. Hasonló szimbolikus erővel bírtak megépítésük, illetve újjáépítésük idején a budapesti hidak is. A Lánchíd a reformkorban felemelkedő Magyarország, azon belül Pest és Buda összekapcsolásával az új főváros megszületése, a Szabadság és az Erzsébet híd a gyorsan fejlődő ezeréves állam, míg a Petőfi híd a „nagy háborúba” és következményeibe belerokkant ország jelképe volt. A második világháború barbár pusztítása is döbbenetes képi erővel jelenik meg, ha a főváros lerombolt hídjairól készült fotókat nézzük, újjáépítésük pedig az ország talpra állásának bizonyítéka. „A HÍD” „Az élet olyan, mint a Lánchíd” – azaz bizonytalan, ingatag, fordulatokkal terhes – tartotta a mondás a 19. század végén az érezhetően kilengő hídról. A Lánchíd története pedig éppen olyan, mint az élet: regényes, fordulatokkal teli. Egy állandó dunai kőhíd felállításának ötlete már igen régi keletűnek számított a 19. században. Talán már a rómaiak is építhettek, és Zsigmond király korából is vannak utalások híd építéséről. Ha voltak is, nem lehettek hosszú életűek, így a folyón az átkelést évszázadokon keresztül ladikkal, komppal, repülőhíddal, hajóhíddal oldották meg. Télen a befagyott folyó jege biztosította az átjutást az egyik partról a másikra. A 18. század végén kezdtek az állandó kőhídról született elképzelések valóságos tervekké válni, amelyek szükségessé tették a Duna medrének felmérését és a hídépítéshez szükséges műszaki paraméterek meghatározását. A sokféle mérnöki terv közül kiemelhető Vásárhelyi Pál 1832-es, a fél évszázaddal később épült londoni Tower hídra emlékeztető tervezete, amelyet állítólag gróf Széchenyi István unszolására készített el. De hogyan is lett Széchenyi a hídügy központi alakja? Vagyis inkább azt kellene kérdeznünk, hogyan is kerülhette volna el ezt a szerepet? Hiszen tudvalevő, hogy Széchenyi a kor minden fontosabb közügyénél feltűnt, legyen szó a társasági élet új színtereinek angol minták szerinti meghonosításáról (lóverseny, kaszinó), iparfejlesztésről (gőzmalmok), vagy éppen a közlekedés modernizálásáról (folyószabályozás, gőzhajózás). A híd ügyének felkarolásában az Angliában és másutt látott minták magyarországi adaptációjának igénye mellett egy személyes élmény is szerepet játszott. Édesapja halálhírére 1820. december 27-én indult haza Széchenyi a Bihar megyei Diószegről. Két nap múlva ért a pesti dunai révhez, ahol azonban már három hete nem volt meg a hajóhíd, és jégzajlás miatt hajók sem közleked-
11
tek. Csak január 5-én vitte át egy bátor hajós lovaskocsistul. A gróf ezek után így írt naplójában: „egy évi jövedelmemet adnám, ha Buda és Pest között híd létesülne…” A felbuzdulást azután 1832-ben a híd felépítéséhez vezető rögös út első fontos tette követte: a Hídegylet megalapítása, amelynek elnöke báró Steinlein Eduárd, alelnöke pedig Széchenyi István lett. Még ebben az évben Széchenyi és Andrássy György Angliába utaztak, ahol neves mérnökökkel való tárgyalás mellett megtekintették a Lánchíd későbbi tervezőjének, William Tierney Clarknak három hídját is. Ezek mindegyike igen hasonlatos volt a Budapesten majd megépítendőhöz. A híd építéséről szóló, 1833-ban az Országgyűlés elé került törvényjavaslatból 1836-ban lett törvény. A 12 szakaszból álló 1836. évi XXVI. tc. kimondta, hogy a hidat egy részvénytársaságnak kell megépítenie, továbbá elrendelte a mindenkire kiterjedő hídvámfizetést is. A Lánchíd Rt. 1838-ban alakult meg, fő részvényese és így a vállalkozás fő finanszírozója Sina György bankár lett. A részvénytársaság 1838. szeptember 18-án elfogadta W. T. Clark lánchídterveit, és ezek alapján 1840-ben elkezdődött az építkezés a tervező névrokona, Adam Clark helyszíni irányításával. A pesti hídfő alapgödre készült el elsőként, itt, a Duna fenekén tartották az alapkőletételt 1842. augusztus 24-én. A hídhoz szükséges vasanyagot angliai cégektől, illetve Bécsből hozatták, de Andrássy György dernői (Drneva, Szlovákia) és Ganz Ábrahám budai öntödéje is szállított vasanyagot és öntvényeket. A láncok szerelése rendkívül gyorsan zajlott – 1848 márciusától júliusig tartott – de nem emiatt, hanem egy baleset nyomán maradt emlékezetes része a hídépítésnek. Tizenegy láncfelhúzási művelet után az utolsónál a láncfelhúzó csigasor egyik láncszeme elpattant, a lánc visszacsapódott az úszóállványra, amely a rajta állókkal együtt a Dunába zuhant. Maga Széchenyi is kényszerfürdőt vett, egy munkás pedig életét vesztette. 1848 nyarán a politikai helyzet már eléggé ingatag volt, a Délvidéken harcok kezdődtek, Jellasics támadásával pedig kezdetét vette a szabadságharc. A még teljesen be sem fejezett híd máris fontossá vált. Jelentős szerepet játszott Pest-Budának az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) által elrendelt kiürítésében, majd 1849. január 5–6-án Windischgrätz osztrák főparancsnok hetvenezres seregének Pestre való bevonulásában. Az elkövetkező hónapok paradox módon a még teljesen el nem készült híd felrobbantási terveiről szóltak. Előbb Buda osztrák parancsnoka, Alois Allnoch próbálta meg – szerencsére sikertelenül – felrobbantani, majd az orosz beavatkozás után, a magyar haderő nagy nyári visszavonulása során a magyar hadvezetés akarta a támadók késleltetésére lerombolni. Végül erre sem került sor, mert a híd „gazdájának”, Adam Clarknak hatott a meggyőző érvelése, miszerint a felrobbantás helyett máshogy is járhatatlanná lehet tenni a hidat néhány napra. Mindez egyben azt is jelentette, hogy a Lánchíd csak a szabadságharc leverését követően készülhetett el teljesen. 1849. november 20-án adták át a forgalomnak: Haynau és Geringer császári biztos sétálhattak át rajta először, és nem Széchenyi… A hidat ekkor még nem őrizték a Marschalkó János készítette oroszlánok, azok csak 1852-ben kerültek a mai helyükre. A legenda szerint az avatóünnepségen egy inas fennhangon hirdette, hogy az oroszlánoknak nincsen nyelvük. A publikum hangosan nevetni kezdett, az alkotó pedig szégyenében a vízbe ölte magát. Valójában az oroszlánoknak a helyén van a nyelvük, Marschalkó pedig nem lett öngyilkos, habár sokáig magyarázkodhatott, cikkekben elemezve az oroszlánok nyelvének jellegzetességeit. A Lánchíd vasszerkezetének a megnövekedett forgalom nyomán kívánatossá vált megerősítése az 1913–15 közötti átépítés során történt meg. Az 1915. november 27-i átadás után a Széchenyi lánchíd elnevezés lett a hivatalos (ezt még az ötvenéves évfordulón javasolta Zelovich Kornél professzor). A százéves évforduló megünneplésére viszont egy újjáépítés után kerülhetett csak sor, mivel a többi híddal együtt a németek a Lánchidat is felrobbantották. Az 1945–49 között újjáépített híd 1949. november 20-i átadásakor már nemcsak a hídszerkezet volt új, hanem a pillérei homlokfalain a magyar címer is. A koronás címert ekkor váltotta fel a népi demokratikus címer, egészen 1973-ig, hogy akkor átadja helyét a pajzsos címernek, amelyet a rendszerváltozás után, 1996-ban cseréltek ki az eredetire. Így vonult vé-
12
gig a magyar történelem „zivataros” 20. százada „A HÍD”-on, amelyet egy idő óta egyre többször vehetnek birtokba a város lakói ünnepi alkalmakkor, amikor lezárják a forgalom elől és megnyitják a gyalogosok előtt.
13
