Miklósvölgyi Zsolt - Nemes Z. Márió
A hibriditás kultúrája Pályázati terv a JAK Médium-Art munkacímen kiírt kötetsorozatának szerkesztői pozíciójára
A JAK elnöksége által kiírt könyvsorozatot olyan iránymutató kezdeményezésnek tartjuk, amely alkalmasnak tűnik arra feladatra, hogy a nagymúltú szervezet utóbbi időben elindult átalakulási folyamataival összhangban mutasson fel újfajta kulturális stratégiákat. Ennek megfelelően a felhívásban rögzített szempontokat szem előtt tartva az alábbiakban két részben kívánjuk kifejteni pályázati tervünket. Elsőként azokat a főbb téziseket foglaljuk össze, amelyek véleményünk szerint nem csupán a pályázati tervünk szellemiségét, de egyúttal az újonnan induló kötetsorozat lehetséges alapelveit is rögzítik. A kulturális, esztétikai, módszertani összefüggések felvázolása után -- ezen irányvonalak mentén -- kívánjuk részletesen kifejteni a pályázat konkrét projektterveit. I. Kulturális és stratégiai alapvetések A sorozat az irodalom és a társművészetek közötti mind intenzívebb együttműködését szorgalmazó kezdeményezés, mely a kortárs irodalom létlehetőségeit a “monokulturális beszűkülés” (K. Ludwig Pfeiffer) és a logocentrikus hegemónia tendenciáival szemben próbálja újragondolni. Mindez egy alternatív kultúrafelfogást előlfetételez, melyet ebben a kontextusban a hibriditás kultúrájaként értelmezhetünk. A
hibriditás
itt
egy
olyan
elegyes,
heterogén
és
amalgátumszerú
kultúrakoncepciót jelöl, mely nem a kulturális-mediális terek elkülönítésében érdekelt, hanem ezen dimenziók egymásbaíródásában ismeri fel az esztétikai tudat alapvető kondícióját. Vagyis a kulcsszó a tranzitivitás: a kölcsönös átmenetek és kulturálismediális cserék dinamizmusa. A hibriditás kultúrája egyszerre transzkulturális és transzmediális
jelenség,
mely
viszontfertőzések
és
keresztbeporzások
ökoszisztémáját hozza létre. Ennek fényében a kiadványsorozat tervezett darabjait sem valamiféle társművészeti “randevúként” képzeljük el, ahol két autonóm világot próbálunk egymásba tükröztetni, hiszen a hibriditás kontextusában a társművészet
1
kifjezés
is
pontatlan,
kereszteződések
ugyanis
hálózatáról.
A
nem
párhuzamosságokról
mechanikus
van
médiumpárosítások
szó, helyett
hanem olyan
projekteket szeretnénk létrehozni, amelyek nem egyszerűen egymás mellé rendelik a különböző teljesítményeket, hanem minden egyes esetben újrafeltalálják a hibriditás ökoszisztémáját. Ez azt jelenti, hogy nem individuális könyvtárgyakban gondolkodunk, hanem transzmediális projektekben, melyek feltételeznek ugyan egy szöveges kiadványt, de nem merülnek ki annak megalkotásában. A szöveges kiadványok füzetszerű mellékletekkel, merchandise elemekkel, online felületekkel, offline eseményekkel és audiovizuális regiszterekkel bűvülnek ki, vagyis minden projekt egy-egy médiumközi “jelrendszert” alkot. Eközben a könyvsorozat az egyes projektek fölötti hibrid ökoszisztémaként nyilvánul meg, mely a különböző koncepciók közti átfutások, áthallások, átjárások mentén szerveződik és épül tovább. A transzmedialitás az online és offline dimenziók szigorú elkülönítését is meghaladja, hiszen egyfajta poszt-digitális paradigmát hoz létre, amennyiben e kettő oppozíciójának médiumreflexív meghaladásában érdekelt -- erre a stratégiára kiváló példa a nyomtatott Spiegel köré kialakitott, több platformon is hozzáférhető felhőszolgáltatások jelensége. A poszt-digitalitás egyszerre esztétikai és módszertani jelentőségű, ugyanis úgy értékeli újra az esztétikai “kézművességet” és a könyvtárgy materialitását, hogy folyamatosan figyelmeztet azok digitális megelőzöttségére. Ebben az értelemben a poszt-digitalitás nem azt jelenti, hogy a technológiai apparátusok által működtetett kulturális rendszerek nem digitálisak többé, hanem éppen azt, hogy e rendszerek használói immáron tisztában vannak létmódjuk digitális vetületeivel, s képesek azokkal szemben adott esetben kritikusnak is lenni. Ezek a kulturális gyakorlatok, amelyeket leginkább a D.I.Y, sufni, barkács, garázsfétis, buhera, low-tech-jelleg fogalmaival lehetne körülírni, nem egyszerűen valamiféle visszatérésre törekednek az underground “szegény” anyagaihoz és eljárásaihoz, sokkal inkább a különböző szakmai, tudományos, művészi kompetenciák olyan újraelosztását testesítik meg, amelyek direkt aktivizmusra invitálnak. A könyvsorozat keretében a direkt aktivizmus formái a közösség/közönség újraszervezését segítik, olyan -- egy-egy projekt mentén kialakuló -- kulturális terek
2
megteremtését, ahol a különböző alkotók szabadon oszthatják meg egymással tudásbázisukat a kölcsönös szolidaritás és a közös koncepció jegyében. Mindez a műhely-jelleg kialakításán túl lehetőséget ad a disztribúció alternatív formáinak a kialakítására is, hiszen
a különböző típusú offline-események
(crowdfunding,
bemutatók, happeningek) a közvetlen terjesztés és értékesítés tereivé válhatnak, ahol a kapcsolódó merchandise termékek (polók, táskák, kísérő kiadványok, matricák, stb.) is bemutatására kerülhetnek. Fontos kiemelni, hogy a rendezvények megtervezése során érdemes túllépni az intellektualista kultúrprogramok modelljén, hiszen a közösség/közönség
építése
szempontjából
eredményesebbek
lehetnek
az
ún.
“tematikus happeningek” (vetítéssel és zenei támogatással), melyek a hagyományos kulturális tereken kívül (“off-space hacking”) is megrendezhetőek, miáltal a direkt aktivizmus urbanisztikai “térgyakorlattá” (Michel de Certeau) is válhat. Az alkotói együttműködések ökonómiáját tekintve elutasítjuk azt a konzervatív modellt, miszerint a társművészetek képviselői - megőrizve izolált pozíciójukat - csupán “átüzengetnek” egymásnak. (Ennek eklatáns példája, amikor az író udvariasan megtekint egy képet a galériában és/vagy a műteremben, aztán megihletődve hazarohan,
hogy
élményeit
magányosan
papírra
vesse,
miközben
mindezt
“művészetköziségként” próbálják tőkésíteni.) A hibrid ökoszisztémában nincs helye ilyen társasmagánynak. Ehelyett az alkotói folyamat “felnyitását” kínáljuk, melynek bármelyik fázisába bármelyik művész szabadon beleléphet, legalábbis abban az értelemben, hogy egyfajta kurátori szerepkörben ő maga is tevőleges részese lehet a koncepció transzmediális megkomponálásának. A projekt-alapú közösségi esztétika kikísérletezésében fontos vonatkozási pontot képez számunkra a Fridvalszki Márkkal közösen létrehozott Technologie und das Unheimliche című poszt-digitális fanzine, melynek minden egyes száma olyan interszubjektív kollázsnak fogható fel, ahol az individuális szerzői logikák demokratikus összmintázattá állnak össze, miközben a szerző-szerkesztő-kiadó hagyományos, alapvetően a munkamegosztás kapitalista eszméjén alapuló hierarchikus viszonyrendszere is átrendeződik. Mindennek megvannak a maga művészetszociológiai, kultúraelméleti és intézménypolitikai
vetületei
is,
hiszen
a
hibriditás
általunk
képviselt
tranzitív
koncepciójában -- ahol nemcsak művek, hanem közösségek létrehozásáról is szó van --
3
a művészi autonómia újfajta lehetőségeiről is el kell gondolkodni. A kortárs magyar szellemi élet irodalomcentrikus kultúraként definiálja önmagát, ugyanakkor a hibriditás beszivárgó jelenségei folyamatosan aláássák ezt az elitisztikus szemléletet, miközben ezzel párhuzamosan a különböző társadalmi, piaci és kultúrpolitikai
tendenciák
szubkultúrává “írják vissza” a belülről kitüntetett közegként megélt irodalmi teret. Ezek a jelenségek az alternativitás, az underground fogalmainak újradefiniálását teszik szükségessé, hiszen kánonvitáktól és kultúrpolitikai harcoktól függetlenül is egyre nyilvánvalóbb, hogy a fiatal irodalom intézményrendszerei tőkehiányosak, teljesítményei pedig egy szélesebb társadalami nyilvánosság számára “láthatatlanok”. Koncepciónk szerint a megoldás nem a felmelegített pinceromantika és a kazamaták újranépesítése. Nem a föld alá kell vonulni, hiszen már jó ideje ott vagyunk, inkább az a kérdés, hogy mit tudunk kezdeni azzal a relatív szabadsággal, amit ez a “kívülség” jelent. A két kulcsszó ebben az össszefüggésben: autonómia és taktika. Ez a két fogalom olyan kulturális gyakorlatok rendszerére utal, ahol a művészeti autonómia lehet a kiindulópontja egy politikai esztétika kidolgozásának, amely ezen autonómiát a direkt művészeti aktivizmus programjává emelheti. Ezen alapelv egyik lehetséges szellemi, irodalom- és művészettörténeti előzményeit -megemlített
korábbi
JAK-füzetek
példái
miként azt a pályázati kiírásban
(Médium-Art
(Válogatás
a
magyar
experimentális költészetből); Török László: Módosulások; Szkárosi Endre–Galántai György: Szellőző művek) is mutatják -- a magyar neo- és transzavantgárd, vagy akár a klasszikus avantgárd egyes törekvéseiben találhatjuk meg. Véleményünk szerint ezen előzményekre, másfelől a kortárs kulturális mintákra, valamint az újabb mediális és technológiai ökoszisztémákra építkezve a JAK új sorozata olyan kulturális vállalkozás lehetne, amely képes rendkívül aktuális irodalmi-művészeti diskurzusokat generálni. Ezen hibrid kultúrafelfogás egyúttal újfajta művészeti földrajzot és geokulturális identitást is eredményez, amelyet glokális tudatnak nevezhetünk. Ezt a megváltozott térképészeti tudatot egyrészt a technológiai rendszerek és a valós környezet közötti mindszorosabb összefüggés, valamint a kulturális mező globális és lokális mintáinak elegye jellemzi. A glokalitást a hagyományos értelmben vett centrum/periféria binaritása helyett a folyamatosan változó és átalakuló kultúrafelfogások kölcsönhatásaiban megképződő geopolitikai és geokulturális hibridizáció alakítja. A JAK és a könyvsorozat
4
szempontjából a glokalitás arra figyelmeztet(het), hogy az állami és piaci finanszírozási rendszereken való kívülkerülés nem eredményezi feltétlenül a perfifériára szorulást, hiszen létrehozhatók olyan nemzetközi kulturális hálózatok és együttműködések, melyek nem csupán tőkeinjekciót jelenthetnek, hanem a külföldi alternatív művészeti színtereken való minél aktívabb jelenlétre (is) ösztönöz(het)nek. A fiatal irodalom szövegközpontú produktumait nehezebb “utaztatni”, hiszen ez a feladat folyamatos nyelvi és kiadói diplomáciát feltételez, ugyanakkor a hibridizáció stratégiája épp abból a szempontból lehet hatékony(abb), hogy egyszerre több oldalról képes megnyitni a transztkulturális cserék rendszerét. Saját beágyazottságunkból és orientációnkból fakadóan a Berlin-Budapest tengely tűnik legalkalmasabbnak a “nemzetközi nyitásra.” A Horváth Tibor és Stenczer Sára által vezetett POVVERA project-space-ben lehetőségünk lenne a budapesti eseményekkel és bemutatókkal párhuzamos kétnyelvű rendezvények szervezésére, de az egyidejű események technológiai összehangolása -- kölcsönös közvetítése --
is könnyen kivitelezhető..
Emellett a POVVERÁ-hoz kapcsolódó kulturális egyesületen, a MEETROPA Verein-on keresztül a német kultúratámogatási pályázatokhoz való hozzáférés is megoldhatóvá válik.
Rendezvényszervezés
és
a
kiadványok
terjesztése
tekintetében
a
Literaturwerkstatt Berlinnel kiépített kapcsolat ugyancsak nagy segítséget jelenthet. II. Konkrét projektek A fenti alapelvekből kirajzolódó kultúrafelfogással és irodalomszervezési stratégiákkal összhangban -- sikeres pályázat esetén -- az alábbi projekteket szeretnénk megvalósítani. Fontosnak tartjuk jelezni, hogy az évente megvalósuló három-négy nagyobb kiadványon és a köréjük tervezett transzkulturális ökoszisztémákon túl, lehetőség szerint minél több “mikro-projektet” (kis példányszámú füzetek és művészeti kiadványok, projekt dokumentációk stb.) kívánunk létrehozni. 1. AudioKULT néven egy az audiovizuális-irodalmi kiadványsorozatot szeretnénk elindítani. Ennek keretében megvalósíthatóak lennének különböző hangköltészeti, illetve egyéb az irodalom és zene határvidékét bejáró kísérletek, koncertek, happeningek. Az AudioKULT kvázi-labelként is működne, vagyis -- a poszt-digitalitás
5
szellemében -- saját kiadásban jelentetnénk meg “one-off” vágású bakelit lemezeket, kazettákat, melyek dizájnját a közreműködő irodalmár és képzőművész együttesen tervezhetné meg. A zenei kiadványok borítója (booklet stb.) vizuális és szöveges tartalmakat
együttesen
irodalmár/képzőművész
magába párosokat
foglaló fiatal
műtárgyként
magyar,
kísérleti
funkcionálna. zenékkel
Az
foglalkozó
producerekkel, kiadókkal kötnénk össze, mely kollaborációk keretében olyan audiovizuális happeningeket és kiadványokat hoznánk létre, amelyek egy szélesebb nyílvánosságot céloznának meg. Így például a HAANG.hu-val együttműködve tervezünk rendezvényeket szervezni a Kontra Klubban, emellett Tóth Kingával, Komor Zoltánnal, illetve a Katapult Csoporttal is folytatunk tárgyalásokat zene és irodalom határainak újragondolásáról. 2. Az AudioKULT mintájára működne a Found Footage nevű projekt, mely az irodalom és mozgóképes kultúra experimentális képviselői közti együttműködését szeretné biztosítani. Itt a VHS-formátum iránti egyre erősebb érdeklődés képezné a kiindulópontot.
A
nyolcvanas
évek
VHS-esztétikáját
újraértelmezve,
bizonyos
mozgóképes alkotásokat filmes szakemberekkel remixeltetnénk, majd ezeket a vizuális torzókat
fiatal
irodalmárok
külön
erre
a
célra
létrehozott
szövegei
alapján
szinkronizáltatnánk (“alámondás”) újra. Az így létrejöt művekhez (akárcsak az AudioKULT kiadványok esetében is) képzőművészeti igényű borítók készülnének, s ezeket zenével és vetítéssel egybekötött VHS-szintetizátor showkon mutatnánk be. A VHS mellett a super 8-as technológiát is szeretnénk “újrafelfedezni” és irodalmi kontextusba (át)helyezni -- ebben a vállalkozásban Lichter Péter kísérleti filmjei és verstrailerei irányadóak számunkra. 3. Sirbik Attila és a ROHAM szerzőgárdájának közreműködésével egy olyan képregény(elméleti)-kiadványt tervezünk megjelentetni, mely egyszerre reflektálná a képregénykészítés gyakorlati kérdéseit, illetve a képregény és a vizuális kultúra összefüggéseinek
elméleti
és
történeti
aspektusait.
A
kötet
fiatal
írók
és
képzőművészek által közösen létrehozott képregényeket közölne, de emellett “képregényesített” tanulmányokat is, melyek nemcsak tematikusan tárnák fel a vizuális
6
műfaj esztétikai jellegzetességeit, hanem maguk is kép-szöveg fúzióként jönnének létre. A kötet a POP-JAK keretében is bemutatott
comiXconnection nemzetközi
vándorkiállítás koncepciójára támaszkodik, miszerint a képregény vizuális és nemzeti kultúrák közötti közvetítő szerepet is betölthet. A kötet megvalósulása esetén lehetőség nyílna a comiXconnectiont is létrehozó berlini Museum Europäischer Kulturen intézetével
való
együttműködésre,
illetve
egy
németországi
bemutató
megszervezésére. 4. Terveink között szerepel továbbá olyan virtuális tartalommegjelenítési rendszereken alapuló, online művek elkészítése és kurálása is, amelyek az újmédia művészet és az irodalom kereszteződéséből létrejövő “rich media” kiadványok lehetnének. A vállalkozás fontos referenciapontja a videós, képes, szöveges és egyéb multimédiás tartalmakat elegyítő Mega rovat a VS.hu-n, de a mi terveink elsősorban az újmédiákat felhasználó prózaművek létrehozására irányulnak. 5. Konceptualizmusok címmel olyan fordításkötet és antológia megvalósítását is tervezzük, amely a poszt-digitalitás hatására átalakuló kontextusok közepette kívánja újabb poétikai programok kialakítását előmozdítani. (Lehetséges példaként Kenneth Goldsmith amerikai költő munkásságát, illetve az UbuWeb című összművészeti kezdeményezést említhetjük.) Ennek a projektnek a centrumában elsősorban a konceptuális írás művészetelmélete és gyakorlata állna, amelynek keretében Vanessa Place és Robert Fitterman Notes on Conceptualisms (Ugly Duckling Press, 2009) című diskurzusteremtő művét szeretnénk lefordíttatni és megjelentetni. Továbbá pályázatot írnánk ki olyan művek megvalósítására, amelyek vagy a konceptuális írás szellemiségében születnének, vagy a témát teoretikusan dolgozzák fel. 6. Annak érdekében, hogy a hibriditás kultúrájának különböző aspektusait a magyar szellemi közeg számára minél árnyaltabban közvetíthessük, Hibridszcénák címen konferenciát szerveznénk, mely a tudományos kontextualizálás mellett művészeti akciók, kiállítások és bemutatók elegyítésével próbálná felmutatni a kevert állagokból
7
kirajzolódó kulturális panorámát és annak magyarországi vonatkozásait. A konferencia anyagából természetesen kötet is készülne.
8
NEMES Z. MÁRIÓ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Nemes Zoltán Márió Születési helye, ideje: Ajka, 1982.10.29. Anyja neve: Liscsai Olga Lakcím: 8512 Nyárád, Arany János utca 34. Telefon: 06-20-588-11-67 / 06-89-340-588 Email:
[email protected] Web: http://marionettt.wordpress.com Tanulmányok 2001: gimnáziumi érettségi, Petőfi Sándor Gimnázium, számítástechnikai tagozat. 2001-2004: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar, jogász szak. (megszakítva) 2003-2009: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, esztétika-filozófia szakos diploma. 2009-2012: ELTE BTK Filozófiai Doktoriskola PhD-képzés és oktatói gyakorlat 2013: Az Esztétika és Antropológia – Az antropológiai szinrevitel mint esztétikai dehumanizáció című doktori disszertáció megvédése (summa cum laude) Nyelvi kompetenciák Német: felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga (1999) Angol: középfokú „C” típusú nyelvvizsga (2001) Írószervezeti tagságok Fiatal Írók Szövetsége (2004-) József Attila Kör (2005-) Magyar PEN Club (2006-) Szépírók Társasága (2013-) Tanulmányi, szakmai és művészeti díjak, ösztöndíjak 2000: Az Országos Középiskolai Versenyen német szekcióban elért országos hetedik hely. 2005: AZ ELTE BTK Tudományos ösztöndíja a Hajas Tibor kettős teste – Az öndestruktív body-art és egy szakrális diskurzus című tanulmánnyal. 2006: AZ ELTE BTK Tudományos ösztöndíja a Dürrenmatt-fikció című tanulmánnyal. 2006-2007: Köztársasági Ösztöndíj, ELTE BTK esztétika-filozófia szak. 2009: Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj 2011: Ernst Mach ösztöndíj (4 hónap, Bécs) 2012: NKA alkotói ösztöndíj 2013: Cogíto-díj az Esztétika és Antropológia – Az antropológiai színrevitel mint esztétikai dehumanizáció című doktori disszertációért (Magyar Filozófiai Társaság, L'Harmattan Kiadó) 2013: DAAD-ösztöndíj (9 hónap, Berlin) 2014: Akademie Schloss Solitude ösztöndíja
9
PhD-hallgatóként vezetett egyetemi kurzusok: Filozófiai antropológia és antropológiai esztétika 2010/11 őszi félév Akcionizmus és kritika szeminárium 2010/11 tavaszi félév Filozófiai antropológia szeminárium 2011/12 őszi félév Test és művészet előadás (Seregi Tamással közösen) 2011/12 tavaszi félév
Részvétel irodalmi-művészeti-kulturális projektekben 2005-2009: A Telep Csoport nevű irodalmi csoportosulás alapító tagja. A művészeti csoporttal való közös fellépések és szereplések, többek között a 2007-es JAK-táborban, a 2007-es Művészetek Völgyében, és a SÍN kulturális központ rendezvényein. 2006-2007: A Kistangó kulturális portál munkatársa, először rovatvezetőként majd szerkesztőként. 2011: Részvétel a nemzetközi ARS POETICA-fesztiválon Pozsonyban. 2013: A Technologie und das Unheimliche kultúraelméleti periodika megalapítása Fridvalszki Márkkal és Miklósvölgyi Zsolttal közösen Berlinben.
Önálló tudományos- szakmai kötetek A preparáció jegyében – Kritikák, tanulmányok (2014, JAK) Esztétika és antropológia – Az antropológiai színrevitel mint esztétikai dehumanizáció (2014, L'Harmattan, előkészületben) Verseskötetek: Alkalmi magyarázatok a húsról (JAK-L'Harmattan, 2006) Bauxit (Palimpszeszt-PRAE.HU, 2010) Ruka V Stene – (szlovák válogatáskötet, fordította Macsovszky Péter) – (ARS POETICA, Pozsony, 2011) A hercegprímás elsírja magát (Libri Kiadó, 2014.) Szépirodalmi antológiák: Szép versek 2014 (Magvető Kiadó, 2014.) Szép versek 2013 (Magvető Kiadó, 2013.) Szép versek 2012 (Magvető Kiadó, 2012.) Szép versek 2011 (Magvető Kiadó, 2011.) Szép versek 2010 (Magvető Kiadó, 2010.) Telep-Antológia (Scolar, 2009.) Szép versek 2008 (Magvető Kiadó, 2008.) Egészrész (JAK-L'Harmattan, 2007.) Szép versek 2006 (Magvető Kiadó, 2006.)
10
Tudományos és szakírói tevékenység: Képző- és filmművészeti, irodalmi témájú szakszövegek rendszeres publikációja a Holmi,Enigma, Alföld, Balkon, Új Művészet, Élet és Irodalom, Prizma, Műút, Parnasszus, Kalligram, Puskin Utca, Debreceni Disputa, Új Forrás, Szépirodalmi Figyelő oldalain és gyűjteményes kötetekben.
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK (Verseskötetek) Alkalmi magyarázatok a húsról (2006, JAK-L'HARMATTAN) Bauxit (2010, PRAE-PALIMPSZESZT) A hercegprímás elsírja magát (2014, LIBRI) (Versek folyóiratokban) TISZATÁJ 2014 /4 ALFÖLD 2013 / 8 KALLIGRAM 2013 / 7-8 ÉLET ÉS IRODALOM 2013 /27 BÁRKA 2012 /3 TISZATÁJ 2012 /1 PRAE 2012 /1 SZKHOLION 2011/ŐSZ ALFÖLD 2011/12 KALLIGRAM 2011/12 SYMPOSION 2011/KÖZÉP-EURÓPA ÚJ FORRÁS 2011/5 PALÓCFÖLD 2011/ 3 PANNONHALMI SZEMLE 2011/3 KORUNK 2010/11 KALLIGRAM 2010/11 BÁRKA 2010/6 ALFÖLD 2010/12 EX SYMPOSION 2010/72 PRAE 2010/ÉSZT SYMPOSION 2010/RONCS MÚŰT, 2010/3 BESZÉLŐ 2010/4 ÁRGUS 2009 / 1 KALLIGRAM 2009 / 6 ÉLET ÉS IRODALOM 2009/35 PUSKIN UTCA 2009 / 1 MŰÚT 2009 / 1 ESŐ 2009 / PRAE 2009 / 37 11
EX SYMPOSION 2009 / KRÍZIS KALLIGRAM 2008 / 10 EX SYMPOSION 2008 / 65 (TOR) IRODALMI JELEN 2008 / 1 (a TELEP csoport tematikus blokkja) KALLIGRAM 2007 / 11 (a TELEP csoport tematikus blokkja) VÁRUCCA MŰHELY 2007 / 2 MŰÚT 2007 / 2 ÁRGUS 2007 / 2 ALFÖLD 2007 / 5 KALLIGRAM 2007 / 4 KALLIGRAM 2006 / 9-10 BÁRKA 2006 / 5 PARNASSZUS 2006 / tavasz KILINCS 2006 / 1 PRAE 2005 / (pop-history) NAPÚT 2005 / 9 ÚJ HOLNAP 2005 / 4 KORTÁRS 2005 / 4 ÚJ HOLNAP 2005 / 2 PARNASSZUS 2005 / nyár PARNASSZUS 2005 / tavasz NAPÚT 2004 / 9 PRAE 2004 / 3 (devla) ÚJ FORRÁS 2003 / 1 HITEL 2002 / 12 ÚJ HORIZONT 2001 / 4 PARNASSZUS 1999 / ősz VÁRUCCA MŰHELY 2001 / 1 (Versek antológiában) Szép versek 2014 (Magvető kiadó, 2014.) Szép versek 2013 (Magvető Kiadó, 2013.) Szép versek 2012 (Magvető Kiadó, 2012.) Szép versek 2011 (Magvető Kiadó, 2011.) Szép versek 2010 (Magvető Kiadó, 2010.) Telep-Antológia (Scolar, 2009.) Szép versek 2008 (Magvető Kiadó, 2008.) Egészrész (JAK-L'Harmattan, 2007.) Szép versek 2006 (Magvető Kiadó, 2006.)
12
(Önálló szakmai kötet) A preparáció jegyében (tanulmányok, kritikák) - (2014, JAK) Esztétika és antropológia – Az antropológiai színrevitel mint esztétikai dehumanizáció (2014, L'Harmattan, előkészületben) (Tanulmányok folyóiratban) „Nem más az ember, mint az a faj, amelynek stílusa van.” - Gottfried Benn antropológiai esztétikája, Alföld, 2014/10 (előkészületben) Az ember mint alkotás feltétlenül szörnyeteg kell, hogy legyen... (A Gólemmé-válás praktikái Hajas Tibor művészetében) Tiszatáj 2014/4, pp. 73-88. Az ember lenyomata és a maradvány esztétikája – Megjegyzések a Párhuzamos történetek antropológiai dimenziói kapcsán -ENIGMA 70, pp.103-116. (2012) A performer antropológiája – Hajas Tibor Húsfestményeinek filozófiai antropológiai horizontja, (1. rész) Balkon 2012/02 (2. rész) Balkon 2012/03 A kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikai, PRIZMA 2012/7 A Pickman-paradoxon - H. P. Lovecraft és a vizuális reprezentáció, Prae, 2011/Dark fantasy Lezárt és nyitott arcok. Fiziognómiai gondolkodás a filozófiai antropológiai hagyományban Café Bábel, 62.szám (Maszk) 65-71. Antropológiai töredékek – Győrffy László, Szöllősi Géza, Kis Róka Csaba testképeiről, Balkon 2011/2 Személy és totem – Megjegyzések a Petri-líra aktualitásáról, Holmi 2010/9 Sebaldia – Megjegyzések a kísérteties urbanitásról W. G. Sebald műveiben (Dunajcsik Mátyással közösen) – MŰÚT 2010/4 (1. és 2. rész) Tapintatlan nekrofília – Holttest és nemiség Jörg Buttgereit Nekromantik-filmjeiben – PRIZMA 2010/3 Embertelen antropomorfizáció – Antropológiai dekonstrukció Oravecz Imre Traklverseiben – PARNASSZUS 2009/ősz A semmivé váló ember – David Cronenberg és az antropológiai színrevitel – PRIZMA 2009/1 Hajas Tibor kettős teste – A destruktív body-art és egy szakrális diskurzus – PRAE
13
2006/1 A fenséges-program – Gus Van Sant Gerry című filmje kapcsán – RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2006/1 (Idegennyelvű szakmai publikáció) Marsyas' Revenge - Csaba Kis Róka's art between history and horror (Marszüasz bosszúja - Kis Róka Csaba művészete történelem és horror között) MACT/CACT, Cahiers d'Art, 2013/3 The aesthetics of chaos and testimoniality - Attila Stark’s Kulo City in the context of the Roham magazine, (ed. Beate Wild, Joern Nuber): ComixConnection, 2013, Museum Europäischer Kulturen, Staatliche Museen zu Berlin, (Tanulmányok kötetben) Privát biológia, in: Győrffy László: Az ördög a DNS-ben (katalógus), A Szent István Király Múzeum Közleményei, Székesfehérvár, 2012. pp. 4-11. Viselkedés és kifejezés. Helmuth Plessner elmélete a testi expresszivitásról, (Szerk.) Szőke Annamária-Ullmann Tamás: Tanulmányok (Filozófiatudományi Doktori Iskola és Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola) – Asteriskos 4. Budapest, 2013, pp. 187210. „Valamit, ami élő, organikus, ábrázolni képtelenség.”Hajnóczy Péter nem-higiénikus művészete - ”énekelt, és táncolt mint egy szatír” (Országos Hajnóczy-konferencia 2011), Lectum Kiadó, 2012. Bizarr játékok – Fiatal irodalomtörténészek fiatal írókról-költőkről (JAK 160.) 2010. Megtört közvetlenség – A személyesség alakzatai Peer Krisztián költészetében 105-124. (Kritikák, esszék, recenziók) (kötetben) TÉREY ÉS AZ OLVASÓK (Tanulmányok Térey János költészetéről, L’Harmattan, Budapest, 2009.) Birtokon belül, területen kívül – Térey János: Ultra (kritika) (folyóiratban) A szörnylét örömei és gondjai – Bartók Imre: A patkány éve, Alföld 2014/9 (előkészületben) Csendélet a teremtés hatodik napján – A Halálos természet című kiállításról,
14
BALKON,2014/6 „Elménk zöldje mit el nem tűrni kénytelen” (Marno Jánosról), ENIGMA 77. A gyöngyszemét materializmusa (Sziveri '60) Hévíz, 2014 /2 Az élősködő terek boldogsága (Miklósvölgyi Zsolttal közösen) – Bazsányi Sándor – Wesselényi-Garay Andor: Kettős vakolás, MŰÚT, 2014 / 2. Új
A bolond fogadóbizottság nem talál szavakat – Péli Barna Szocmózis című kiállításáról, Művészet, 2013/7 Elszabadult eposzok – Karácsonyi László Crazy pop című kiállításáról, Új Művészet, 2013/6 Népi paranoia – Karcsay Lajos Almaszüret című képéről, Új Művészet, 2013/6 Budapest Horror – Interjú Szöllősi Gézával, Győrffy Lászlóval, Verebics Ágival, Kis Róka Csabával, FLASH ART, 2012/november-december A humanizmus szétszóratása – Az Organs&Extasy kiállításról, MŰÚT, 2012/6 Összművészet mint mutáció – Győrffy László Az ördög a DNS-ben című kiállításáról, Műértő, 2012/7-8. Birkás Ákos és a látás érzéki politikája, FLASH ART, 2012/május-június Szöllősi Géza és a spirituális pop, FLASH ART, 2012/március-április A kép üres törvénye – Bánki Ákos és Seres László Kánon című kiállítása, MŰÚT, 2012/3 Egy halálmű olvashatósága – Vladimir Nabokov: Laura modellje, MŰÚT, 2011/027 Köd és kód – Erdély Miklós két kiállítása, Új Művészet 2011/5 A király távolléte – Dániel András kiállítása, Új Művészet 2011/4 A Férfi önhazugságai – Otto Weininger: Nem és jellem, ÉLET ÉS IRODALOM 2011/16 „Az ész kereke hasztalan forog”– Marno János: Kezünk idegen formákba kezd. Esszék, levelek, ÉLET ÉS IRODALOM 2011/22 Tájrombolás – Varga Farkas: Világos útmutatás című kiállításáról, Balkon 2011/9 A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló, Prizma 2011/7
15
Síron túl is Putty-putty – A Bizottság a műcsarnokba megy, Új Művészet, 2011/12 Mutatványosok a szemetes körül – Harmony Korine: Trash Humpers, Prizma 2011/6 Hibridparadicsom – A Symposion Tolnai-számáról, Balkon 2010/12 Alak és történet – Az üveghegyen innen című kiállításról, Új Művészet 2010/11 Apokaliptikus naivitás – Győrffy László a testrészek halála – Új Művészet 2010/10 A skizofrén pop és a heroikus jóvátétel – Kovásznai György kiállítása (képzőművészeti kritika) – Új Művészet 2010/7-8. A Gólem szökésvonalai – Hajas Tibor fotómunkák (képzőművészeti kritika) – Új Művészet 2010/5 A gyík halála – Moizer Zsuzsa: Tigrisek és más történetek (képzőművészeti kritika) – BALKON 2010/1 Pynchonland – Thomas Pynchon: Súlyszivárvány (Dunajcsik Mátyással közösen) – HOLMI, 2010/1 Az elragadtatás diszkréciója – Maurice Blanchot: Amikor eljön az idő – ÉLET ÉS IRODALOM, 2010/7 Embertelen ideológia – Lars Von Trier: Antikrisztus – PRIZMA 2009/2 Szokatlan rendszer – Sziveri János formalinban (esszé) – PARNASSZUS 2009/tavasz A türelmetlenség lendülete – Farkas Tibor: Pártmobil (kritika) – KALLIGRAM 2009/9 Higiénia nélküli teremtés – Győrffy László: Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben (képzőművészeti kritika) – BALKON 2009 / 9 A felejtés utáni kultúra – Verité exposée (képzőművészeti kritika) – BALKON 2009 / 6 Erotikus játszóház – Alain Robbe-Grillet: Érzelmes regény (kritika) – ÉLET ÉS IRODALOM 2009 / 22. Hideg nosztalgia – Magyarósi Éva: Játék kegyetlen lányoknak (képzőművészeti kritika) – BALKON 2009 / 3 Amikor a fa eltörik – Guttmann Barbara képeiről (esszé) – PUSKIN UTCA 2009 / 1 Tíz könnyű darab – Giorgio Agamben: A profán dicsérete (kritika) – MAGYAR NARANCS 2008 / 37
16
A bécsi titanizmus – Alfred Hrdlicka: A titán és az élet színpada (képzőművészeti kritika) – BALKON 2008 / 9 Bábus-életrekeltős történetek – Szilágyi-Nagy Ildikó: Valami jó testnyílás (kritika) – MŰÚT 2008 / 7 Üvegváros és idegkoporsó – Bajtai András: Átlátszó város (recenzió) – KALLIGRAM 2008 / 4 A kínnal telt ház – Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony (recenzió) – HOLMI 2008 / 2 Birtokon belül, területen kívül – Térey János: Ultra (kritika) – DISPUTA 2007 / 7 A sógun tagadása – Korai Zsolt képeiről (esszé) – PUSKIN UTCA 2007 / 2 Az adeptus konyhája – Ráskai Szabolcs képeiről (esszé) – PUSKIN UTCA 2007 /1 Bret Easton Ellis: Holdpark (recenzió) – HOLMI 2006 / 8 Nem mondat a Mondat, de semmi Gond – Pollágh Péter: Fogalom (recenzió) – ÁRGUS 2006 / 8 Az irónia fele, avagy Minden ugyanarra – Garaczi László: Gyarmati nő (recenzió) – ÁRGUS 2006 / 7 A létező abszolút hallása – Konok Tamás retrospektív kiállítása (képzőművészeti kritika) – KILINCS 2006 / 2-3 Krusovszky Dénes: Összes nevem (kritika) – SZÉPIRODALMI FIGYELŐ 2006 / 2 Azonos férfiak – Gerevich András: Férfiak (kritika) – KILINCS 2006 / 1 Sok lehetséges és lehetetlen ember – Arnulf Rainer: Előszó önmagamhoz (recenzió) – BALKON 2006 / 1 A zaklatottság retorikája – Szijj Ferenc: A hurok belseje (kritika) – ÚJ FORRÁS 2005 / 9 Tűzhalál magnéziumfénynél – Hajas Tibor: Kényszerleszállás (képzőművészeti kritika) – BALKON 2005 / 7-8 Születés a kioltásból – Günter Brus kiállítása (képzőművészeti kritika) – BALKON 2005 /5
17
(Konferenciák) Nyitott immanencia – Nyitott emberkép a német filozófiai antropológiában – „Én-NyelvValóság” Országos Hallgatói Konferencia, 2012. 04.26- 04.27. ELTE BTK Hajnóczy Péter anti-higiénikus prózája – Folytatódó párbeszédben emlékidéző Hajnóczy Péter konferencia, Szeged, 2011.október 27-28. A Kemény-líra hatástörténete személyesség és képiség mentén – Műút napok 002 Ezredváltó életművek 1.: Kemény István és kora, Miskolc 2011. szeptember 23-24. Ödéma és líra – Marno János dietetikus lírájáról -Marno-nap,2010. Megtört közvetlenség – A személyesség alakzatai Peer Krisztián költészetében – JAK Tanulmányi Napok XVI.: Fiatal irodalom — útvonalak, feltérképezések, 2009. május 1516. Hajas Tibor kettős teste, HAJAS TIBOR KONFERENCIA (HORIZONTKUTATÓ INTÉZET), 2005 Szájzár és nőjel – Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című filmjének topológiai elemzése – PETER GREENAWAY KONFERENCIA (HORIZONTKUTATÓ INTÉZET), 2005 A Gép és a Nem-én – A test promiszkuitása egy narratív térben – BRET EASTON ELLIS ÉS A MINIMALIZMUS MAGYARORSZÁGON (A FISZ és a PIM által szervezett konferencia), 2004
SZAKMAI ÉS MŰFORDÍTÁSOK Monika Wagner: A művészet anyagai – a modernség másik története (Nagy Edinával közösen) BKF, 2014. Friederike Mayröcker: Szomszédos fémek (Bartók Imrével és Szijj Ferenccel közösen) JAK L'Harmattan, 2013. W. G. Sebald versei (Ex Symposion, 2011, 73.szám)
18
SAJÁT RECEPCIÓ
(Kritikák A hercegprímás elsírja magát című kötetről) Horváth Györgyi: Nacionálplasztik, ÉLET ÉS IRODALOM 2014 / 24. (Kritikák a Bauxit című kötetről) Förköli Gábor: Értéktelen testek, Tiszatáj 2012/1 Nagy Bernadett: Thriller-líra, Szkholion 2011/ősz Bartók Imre: Költészet és fertőzés, Alföld 2011/9 Sántha József: A költészet boncmestere, Holmi 2011/10 Braun Barna: Bevezetés a fétispoétikába. Így érts Bauxithoz, Apokrif 2011/2 Gaborják Ádám: Fogtündér, avagy bevezetés a poszthumán költészetbe, Prae 2011/ Budapest Balázs Imre József: Tíz mondat a mekanomorf hibridekről Sopotnik Zoltán: Érzések a holdban, Új Forrás 2011/5, 50-54 Fekete J. József: Mintha valaki szétzilálta volna a teremtést, Magyar Szó, 2011.03.21. Lapis József: Határok és átlépések, Műút, 2011/23 Nagy Csilla: Vér és salak, Műút, 2011/23 Kiss Boglárka: „bele a tejbe”, KULTER.HU, 2011.03.22. Kassai Zsigmond: A szöveghagyomány és radikál, Magyar Hírlap, 2011.02.09. Vári György: Fiatal életek indulója, Magyar Narancs, 2011/11 Gál András: Kezek, lábak és a fej, Élet és irodalom, LV évf. 13.szám Kálmán C. György: Ex Libris, LV. Évfolyam 14.szám
(Kritikák az Alkalmi magyarázatok a húsról című kötetről) Bodor Béla: Zömök versek, HOLMI 2007/11
19
Dunajcsik Mátyás: Irgalom a húsnak, HOLMI 2007/9 Krusovszky Dénes: Belenézni a húsba, ÁRGUS 2007/2 Bedecs László: A körön belül, ÉS 2007/16 Pál Dániel Levente: A húsba töltött költő, PRAE 2007.04. 13 Pallag Zoltán: Bevezetés az anatómiába, MAGYAR NARANCS 2007/14 Pollágh Péter: Az erő három színe, LITERA 2007.02.06. Csobánka Zsuzsa: Kettő vagyok, az alany és a tárgy, A HÉT 2007.01. 23. (Kritikák a Telep-antológiáról) Hoványi Márton: Elromlani milyen (Bárka, 2010/1) Ambrus Judit: Műszereket beültetni emberi testbe (Népszava, 2009. október 3.) Rácz Péter: Ex libris (Élet és Irodalom, 2009/30) Zombiefoot: Hungary noir – Könyvheti olvasnivalók 2009-re (Kultblog, 2009.06.15.) Burden: Telep game over (KönyvesBlog, 2009.06.09.) Borbély Szilárd: A Telep valami mása (Kalligram, 2009/6) (Kritikák az Egészrész című antológiáról) Lapis József: Utódok, boldog ősök. ALFÖLD 2008/12 Váradi Péter: A kortárs líra keletkezése, KALLIGRAM 2008 / 9 Mezei Gábor: Saját küszöb, DEBRECENI DISPUTA 2008 / 16 Balázs Imre József: Ne legyen túl szép, MŰÚT 2008 / 6 Antal Attila: „A szorongást futja ki magából az ember”, VÖRÖS POSTAKOCSI 2008 / tavasz Szegő János: Részben egész, HOLMI 2008/4 Turi Tímea: Közös tanácstalanság A HÉT 2007.12.29. Toroczkay András: Felemás PRAE.HU 2007.12.02 Krupp József: Százötvenedik ÉS 2007 / 48 Vonatkozó tanulmányok, esszék Szegő János: A fiatal magyar költészet ön-kritikája, Bárka 2012/3 Bedecs László: Ketten az úton – Simon Márton és Nemes Z. Márió költészetéről, Bárka 2012/3 Gaborják Ádám: „Embólia kisasszonynak” (Hajnóczy és a kortárs „fiatal” költészet?) Tiszatáj 2011/09 Borsik Miklós: Penetráns radikalizmus (A Juhász Ferenc-olvasás néhány tendenciája a kétezres években, Tiszatáj 2011/11, 39-48. Áfra János: Belepuhulni a hús helyzetébe – Poszthumán nyelvi performativitás Nemes Z. Márió költészetében (előadás) – Térhatás I. Konferencia Lírafordulat és kánonmozgás a kortárs fiatal lírában, 2011, Szeged Lapis József: Kísérlet és kísértés (Borbély Szilárd: A testhez) Studia Litteraria 2011/1-2 Testinterpretációk, 110-113. Gaborják Ádám: A roncsolás esztétikája (Nemes Z. Márió költészetéről) In: Bizarr
20
játékok – Fiatal irodalomtörténészek fiatal írókról-költőkről (JAK 160.) 2010, 89-104. Zsolnai György: Imitatio Telep – Szépirodalmi Figyelő, 2010/1 Bedecs László: A pátosz és a posztmodern (Napjaink “fiatal” költészetéről) In: Bedecs László: Nyelvek a végtelenhez, Napkút Kiadó, Budapest, 2009. 185-194. Kulcsár Szabó Ernő: “Magát mondja, ami írva van” (Jegyzetek az újabb magyar líráról) – Prae, 2008/3 Borsik Miklós: “Egyik fejem kutya, a másik ugat” – Ex Symposion, 2009/Krízis Bedecs László: Húszasok, harmincasok (Napjaink “fiatal” költészetéről) – Prae, 2008/3 Lapis József: Enyhe mámor – A legújabb líra kihívásai az ezredforduló után (Alföld, 2009/12) Bodor Béla: Telepesek (tanulmány a Telep Csoportról) – KALLIGRAM 2007/11
21
MIKLÓSVÖLGYI ZSOLT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ és PUBLIKÁCIÓS LISTA
Személyes adatok: Név: Miklósvölgyi Zsolt József Születési hely, idő: Budapest, 1987. július 31. Anyja neve: Luvsandash Erdenesuvd Lakhely: 12099. Németország, Berlin, Borussiastraße 34. Telefon: +36204473766, +49(1)85331952 E-mail:
[email protected] Tanulmányok 2013–2014: Humboldt Univ. Berlin, Institut für Kulturwissenschaft 2012– : Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola 2012–2013 : Radboud Honours Academy Programme, Radboud University, Nijmegen, Hollandia 2009–2012 : Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Esztétika MA szak 2006–2009: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Szabad Bölcsészet BA szak, (esztétika major, filozófia minor szakirány) 2000–2006: Árpád Gimnázium, Tatabánya (hatévfolyamos képzés) Nyelvismeret Angol- felsőfok, államilag elismert “C” típusú nyelvvizsga Német- középfok, államilag elismert “B” típusú nyelvvizsga Tanulmányi, szakmai díjak, ösztöndíjak 2010. A Magyar Köztársaság Ösztöndíja 2010/2011 tanévre 2011. A XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Tagozat esztétika szekciójának I. helyezése A karteziánus optikai hagyomány Vermeer Az asztronómus és A geográfus című festményeinek tükrében című pályaműért 2013. Magyar Állami ösztöndíj doktoranduszok részére 2013. Campus Hungary, Külföldi kutatói ösztöndíj doktoranduszok részére (6 hónap) 2014. DAAD-ösztöndíj Doktoranduszok részére (3 hónap)
22
Konferencia részvétel: 2013. Tér érzékelések – Tér értelmezések, PPKE BTK, Budapest, az előadás címe: Az atmoszféra mint irodalmi tárgy: az affektív tér problémája Nádas Péter Párhuzamos történetek c. művében 2012. Geoartistic and Geopolitical Borders - International Scientific Conference, Frontiers, Kassa, az előadás címe: The Map as Allegory, as Medium and as Form: Artistic Representations of Space 2011. XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Tagozat esztétika szekciója, az előadás címe: A karteziánus optikai hagyomány Vermeer Az asztronómus és A geográfus című festményeinek tükrében
Részvétel irodalmi, művészeti, kulturális projektekben: 2014. Építészet–kritika–írás című interjú kötet szerkesztése (a BME Építész Szakkollégium és az Új Forrás Kiadó közreműködésében), megjelenés alatt 2014. Camouflage - The Human Printer Project (Brückner Jánossal közösen), Baltan Laboratories, LPM Festival, Eindhoven, Hollandia 2013– A berlini és budapesti székhelyű Technologie und das Unheimliche kulturaelméleti füzetsorozat és kiadó (Fridvalszki Márkkal és Nemes Z. Márióval közösen) 2013– Libatop Visionary Cuisine, kutatásalapú gasztro-art projekt (Trapp Dominikával közösen) 2013. Jól fésült boldogság, kiállítás, Labor, Budapest (Brückner Jánossal, Marian Dörkkel és Csiszár Mátyással közösen) 2012. Flow Festival, Ruse, Bulgária, workshop részvétel 2008– A tatabányai Új Forrás folyóirat és kiadó online szerkesztője, majd munkatársa 2009–2011. A KUK.hu rovatszerkesztője (esztétika-filozófia) Publikációs lista:
Folyóiratokban: 2009. Miklósvölgyi Zsolt – A mozdulatlan nézés művészete - Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent In. Új Forrás, 2009. /VIII. 76-80. o. 2010. Miklósvölgyi Zsolt – „Kép új világ” - W. J. T. Mitchell: A képek politikája In. Műút 2010/XVII. 65–67. o. 2010. Miklósvölgyi Zsolt – Ad imaginem Dei – Hans Belting: A hiteles kép In. Pannonhalmi Szemle 2010. XVIII/1. 148–150. o.
23
2010. Miklósvölgyi Zsolt – Az arc éthosza – Forgács Péter Col-tempo – A W.-projekt In. Balkon 2010/III. 36-38. o. 2010. Miklósvölgyi Zsolt – Fabula rasa - avagy a botanika diszkrét bája – Darvasi László: Virágzabálók In. Új Forrás 2010/VI. 2010. Miklósvölgyi Zsolt – „On the Road” - A Műút folyóiratról In. Szépirodalmi Figyelő, 2010/III. 36–46.o. 2010. Miklósvölgyi Zsolt – Csupasz jelként a tájban – Szamódy Zsolt tatai zsidótemetőről készített felvételei mögé In. Új Forrás 2010/IX. 57–58. o. 2010. Miklósvölgyi Zsolt – Adva van - László János grafikái elé In. Szkholion 2010/II. 6–8.o. 2011. Miklósvölgyi Zsolt – Képekből és szövegekből szőtt emlékek városa – Dunajcsik Mátyás – Plinio Avila: Berlin alatt a föld In. Műút 2011/XXIV. 63–64. o. 2011. Miklósvölgyi Zsolt – Az önmagába feledkező tekintet – kívülről nézve In. Új Forrás 2011/VII. 2011. Miklósvölgyi Zsolt – „Minden tér szűk nekem” – Beckett klausztrofób tereiről In. Nagy Világ 2011. VII-XIX. 2011. Miklósvölgyi Zsolt: A bensőségesség terei – Gaston Bachelard: A tér poétikája In. Műút 2011/XXX. 2012. Miklósvölgyi Zsolt: Megszüntetve megőrizni – A hazai street art helyzetéről, In. Octogon Magzin 2012/1 2013. Miklósvölgyi Zsolt: A városi tér képnyelve, Structzine, Vol.4. 2014. Miklósvölgyi Zsolt–Nemes Z. Márió: Az élősködő terek boldogsága, Műút, 2014. XXXXIV. 2014. Miklósvölgyi Zsolt: Kötetbe tömörített archívum, Műút, XXXXV.
Online: 2008. Miklósvölgyi Zsolt: Az an/archívum logikája – Jacques Derrida és Wolfgang Ernst: Az archívum kínzó vágya – Archívumok morajlása (Kultúra és Kritika, 2008. 11. 11.) 2009. Miklósvölgyi Zsolt: Ha megborul a rend – De Sade pennája a Bárkában (Kultúra és Kritika, 2009. 09.16.) 2009. Miklósvölgyi Zsolt: „Darwin veszélyes ideája” – Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája (Kultúra és Kritika, 2009. 10. 01.) 2010. Miklósvölgyi Zsolt: A theoria gyönyörűsége – Bacsó Béla: Az elmélet elmélete (Kultúra és Kritika, 2011. február 22.)
24