A (hiányzó) középosztály; lehetőségei és korlátai a fogyasztásra a mai Magyarországon Róbert Péter MTA TK Politikatudományi Intézet 1014. Budapest, Országház u. 30. Előadás a Fogyasztás és közösségek tudományos szimpóziumon Pécs, 2015. november 25.
Vázlat Elmélet • „A társadalmi működés” • A középosztály „szükségessége” a társadalomban gazdasági, kulturális, politikai érvek • Középosztályi, polgári szegmensek Valóság • Osztálytérkép 2014 • Osztályhelyzet és fogyasztási összefüggések Kutatási potenciál • Mérési nehézségek • Osztály → fogyasztás vs. Fogyasztás → osztály
Működő társadalom • Szűkített megközelítés, nem a környezeti fenntarthatósági aspektus • De bizonyos aspektusai a fenntartható fogyasztásnak: - szükségletek kielégítése - jó életminőség, életszínvonal • Ennek egyfelől materiális alapjai, másfelől kulturális alapjai (potenciák, preferenciák)
A kívánatos középosztály • Szabadon felhasználható források (pénzben és időben), amelyekre fogyasztói magatartás építhető - van ideje és pénze szükségleteinek minőségi kielégítésére • A fogyasztás kulturális mintái biztosítják a fenntarthatóságnak való megfelelést • A politikai stabilitás garanciája, mentes a szélsőségektől, politikailag „középen”
Társadalmi normák, garanciák • Kötelezettségek és jogok harmóniája - a jog mint „adomány” • Bizalom - egyéni szinten - intézményi szinten • Társadalmi kontroll (források, eszközök, javak felhasználása felett) és Szakmai ellenőrzés (munkavégzés felett) - az ellenőrzés módja, formája, „stílusa” (elszámoltatás) Együttesen: polgárosodás deficit
Visszatérő polgárság? • Megszakított polgárosodás, tőke(re)konverzió Hankiss, Szelényi, Kolosi stb. elméletek a rendszerváltásról, tőkék szerepéről, elitekről, a polgári magyar társadalom visszaállít(ód)ásáról • Tőkés piacgazdaság: ebben vállalkozók tulajdonosi polgárság (Besitzbürgertum) • Meritokratikusabb társadalom, az iskola (a tudás) szerepe felerősödik és a (politikai) lojalitás helyére lép: képzettségi polgárság (Bildungsbürgertum)
Tulajdonosi polgárság • Megszakítottság: 4 évtized állami tulajdon • De: az ÚGM és a 2. gazdaság behozza a piaci viszonyokat • Feltételezés: Magyarországon volt a piaci átmenet a leginkább megalapozva, előkészítve • Valójában: a 2. gazdaság „kvázi” piaca az állami tulajdonra (1. gazdaság) épült, ez a szocializáció (ügyeskedés, kiskapuk, csalás) határozza meg a (kis)vállalkozói mentalitást - a túladóztató, bizalmatlan gazdasági / társadalmi környezet ezt erősíti (magyarázza) - a (kis)vállalkozó, mint kényszervállalkozó típusa → kevéssé polgári / középosztályi minta • Kivétel: nagypolgár, nagyvállalkozó (kevesen, „100-as lista”)
Képzettségi polgárság • Két „szocialista” értelmiségi (középosztályi) réteg: műszakiak, pedagógusok – kevéssé polgári, elsőgenerációs státuszok • Rendszerváltás után: ellentétes tendenciák - képzettség valóban felértékelődik (+) - képzési expanzió miatt leértékelődik (-) • Leghagyományosabb polgári kategóriák: ügyvéd, orvos: a köz-/magánszféra csapdája legalitás problémák („hálapénzes” lét) • „Közszolga”, köztisztviselői kar - szakmai kompetencia erősödése (+) - nem független, bürokrata, korrupt magatartás (-) • Az ügyvéd, orvos, tudós, művész szakmáknak csak egy szűk elitje képvisel polgári sztenderdeket egy anyagi és kulturális életstílus mentén
Foglalkozás alapú osztályszerkezet • Az osztályhelyzet alapja a foglalkozás, amely többféle strukturális információt is hordoz: maga a foglalkozás, az ahhoz megkívánt képzettség, a munka autonómiája, ellenőrzési módok, a kapcsolódó hatalom, a jutalmazás monetáris és nem-monetáris formái • Koncepcionális háttér: - azonos funkcionális szükségletek, azonos foglalkozási szerkezet, munkamegosztás - azonosak a társadalmi források: tudás, hatalom, tulajdon - kiváltság: a különböző foglalkozások azonos módon különböző kiváltságokhoz vezetnek - dominánsan vertikális elrendeződés • Példák: Goldthorpe (EGP), ESeC, Wright, Grusky Itthon: Ferge, Andorka (munkajelleg-csoportok)
Goldthorpe foglalkozási osztályai Specificity of human assets High Mixed
Service relationship
V. Supervisors and low grade technicians
I. High grade professionals, administrators, managers II. Low grade professionals, administrators, managers
Difficulty of Low monitoring
High Labour contract
Mixed
IIIb. Routine non-manual employees, low grade in sales and service VI. Skilled manual workers VIIa. Semi- and unskilled manual workers VIIb. Agricultural labourers
III. Routine non-manual employees, high grade technicians
Low
John Goldthorpe: On Sociology. Oxford: Oxford University Press, 2000 Capter 10. Social Class and the Differentiation of Employment Contracts. p. 223. Note: IVa, IVb, IVc, IVd do not appear in the scheme; they denote self-employed with / without employees, in industry or in agriculture
Tőke / életstílus alapú osztályszerkezet • Az osztály- (réteg-) helyzet különböző jellemzők/ források / tőkék kombinációjaként áll elő Leggyakoribb tőkeformák: anyagi, kulturális, kapcsolati; A kombinációk általában hármas szerkezetet mutatnak: 1. a kedvező jellemzők, tőkék halmozódnak 2. kedvező és kedvezőtlen jellemzők együttese (inkonzisztencia különböző mértéke és formája) 3. a kedvezőtlen jellemzők (megfosztottságok) halmozódása - vertikális és horizontális elrendeződés kombinálódik • Példák: Bourdieu, Savage Itthon: Kolosi féle rétegződési modellek, Osztálylétszám 2014 kutatás
Két osztálytérkép, 2014
elit 1%
2% elit
6%
yuppi
10,5% nagyvárosias kultúrafogyasztó felsőközép
vagyonos felsőközép 2%
18% inkonzisztens alsóközép fiatalos attitűdökkel
7% vidéki kultúrafogyasztó közép
magaskultúra fogyasztó felsőközép 9%
középosztály 17%
17% megkapaszkodó alsóközép
alsóközéposztály 17%
16,5% veszélyeztetett alsó
23% leszakadtak
sodródók 25%
leszakadtak 29%
Erőforrások és tőkék Koncepcionálisan összhangban a British Class Survey-vel: 3 dimenzió és 2 indikátor / dimenzió = 6 indikátor - a kérdőívben szereplő kérdések csak egy részének felhasználásával
•
Gazdasági tőke 1. jövedelem (háztartási és havi szinten)* 2. vagyon: lakásérték és megtakarítások (főkomponens) * az adathiányok javítása a tartós fogyasztási javak alapján történt
•
Kulturális tőke: 1. „magas kultúra”: kulturális fogyasztás: színház, múzeum, opera látogatása, könyvolvasás 2. „új kultúra”: internet, social media, sport, szabadidős aktivitások
•
Kapcsolati tőke: 1. mennyiségi mérés: az ismert személyek / foglalkozások száma 2. minőségi mérés: a személyek / foglalkozások státusza az ISEI presztízs pontszám alapján
Hármas fogyasztási tipológia Kulturális (felső-)középosztály Vannak szabadon felhasználható források pénzben és időben Vannak fogyasztási preferenciák Nincsenek szabadon felhasználható források pénzben és időben Nincsenek fogyasztási preferenciák
Anyagi (felső-)középosztály
Empirikus teszt 1: üdülés* 10
5
k dt a ka za le s
dr ód
ók
,v
al só
es z
kö
él ye
zé po
zt
sz
et
tá
te k
ly
ál y po s zé kö
nyaralt belföldön
so
og
nyaralt külföldön
m
ag as
ku
ltú
ra f
va
-10
zt
p tó ya sz
on o gy
-5
s
fe
fe
lső
lső
kö zé
kö zé
p
el it
0
-15
*Az ábrán az un. adjusted residuals szerepel, ami szignifikáns alul- és felülreprezentáltságot mér
Empirikus teszt 2: étterem* 20
15
sehová sem ökiszolgáló, étkezde
10
gyorsétteremlánc pizzéria
5
söröző, borozó, kocsma kávézó, teázó
0
bisztró, borbár étterem, vendéglő
-5
elegáns étterem
-10
*Az ábrán az un. adjusted residuals szerepel, ami szignifikáns alul- és felülreprezentáltságot mér
Kutatási potenciál • Mérési nehézségek - nagy elemszámú adatfelvételi igény - a fogyasztás pontosabb (részletesebb, megbízhatóbb) mérése • Osztály → fogyasztás vs. Fogyasztás → osztály - a (látható) korreláción túl, milyen oksági összefüggés mutatható ki - többváltozós elemzési eljárások használata
Köszönöm a figyelmet
Róbert Péter Tudományos főmunkatárs MTA Társadalomkutatási Kutatóközpont Politikatudományi Intézet 1014 Budapest, Országház u. 30. E-mail:
[email protected]
