Cenzúrát.
Kézirat gyanánt.
A
V. évfolyam. 1884.
Rendtartomány Hivatalos Közlönye.
A P. P rovinciális m eg b izá sá b ől szerk esztik :
K ia d ótu la jd on os :
Az Erdélyi Ferencrendiek T artományfőnöksége Cluj.
Dr. P. Ferencz Vilmos tanulmányi felügyelfi.
P. Máthé Benvenut rendtartományi titkár.
A hetvenéves főpásztor! Szept. 24.-én Maria Mercedes ünnepén csendben, visszavonultan ünnepelte kegyel mes Püspök Atyánk, — Erdély főpásztora, születésének 70-ik évfordulóját. Az Igazgatótanács gyűlésén megható alázatossággal fe jezte ki abbeli óhaját, hogy távól minden külső ünnepeltetéstől a jó Pásztorral együtt akarja eltölteni ezt a nevezetes évfordulót. Annyi mondanivalója van .. . A hetvenév ke gyelme, öröme, könnye, gyásza. . . Ezt a meg hitt kettest nem akartam prózai Írással meg zavarni. De mostan Provinciánk szeme előtt, Provinciánk nevében, kötelességemnek tartom hálás, imádságos lélekkel megemlékezni főleg arról a 37 évről, amelyet a szép Erdély bér cei között töltött. — Főpásztorunk modellje az a jó Pásztor volt, akiről Ezechiel próféta gyönyörű vízió jában megjövendöli, hogy nem lesz olyan, mint Izrael népének lelkipásztorai, a szív telen pásztorok, hanem, aki. „megerősíti az erőtlent, a beteget megggógyítja, a megtöröttet bekötözi,“ aki körüljár és jót tesz min denkivel, akinek buzgalma nem ismer ha tárt — az Ur Jézus Krisztus. Az isteni Mester nyomába lépett kegyelmes főpásztorunk; 37
éven át megpihenés nélkül körüljárt és jót tett 5a gyengét, erőtlent megerősítette, a szo morú, könnyesszemű embert megvigasztalta, a szegényt, a koldust magához ölelte és ő lett szegény, hogy legyen másnak kenyere, öröme, boldogsága... Az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen szépsége meghatóan emelkedik ki Püspök Atyánk elhivatásában. Már 1882-ben mint alig 18 éves joghallgató előtt ott állott a vi lági élet sok fénnyel, ragyogással felfelé ivelő útja. Ismerősei, kortársai azon az ütőn nagy jövőt jósoltak neki. De 1883. márc. 29-ért egy megrendítő tragédia következtében sűrű, kómoly gyász ülte meg a fényes, virágos utat. Édes apját, a nagy országbírót, gonosz or gyilkosok ölik meg. A fiatal jogász megtor panva áll a ravatal m ellett... Rádöbben a fényes, ragyogó pálya végére... könny, gyász, kínzó gyötrelem között fogadja meg, hogy ó nem megy ezen az utón, hogy neki nem kell az élet mámora, a világ dicsősége, amely ma felragyog, hogy holnap mint szappanbu borék semmivé v áljon ... Ott hagyja a szép, kacagó világot, — pappá lesz, —, a szenve dők pásztora, a szomorúak vigasztalója, az
54
Erdélvi Ferencesek Ut|n
Üdvözítő világmegváltó tanainak hirdetője, a hegyi beszéd interpretátora. Mint az esztergomi diákok prefektusa kezdi gyönyörűséges pásztori hivatását. Fel tűnik előtte a legjobb Pásztor — a modell, látja, hogy az édes Jézus szereti a gyermeket, látja a jelenetet, amint magához öleli őket, hallja a nagy parancsot: ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek.., Ő azzá lett. . . Alig van a nagy világon, aki oly megértéssel szeretné a gyermeket, mint a „püspök bácsi." Nem akar siró, szomorú gyermeket, nem tesz külömbséget szegény vagy gazdag kö zött, nem ismer faji, vallási külömbséget, — a gyermeket szereti, a gyermeket szeretni kell... Alig 33 éves korában Erdély főpásztora lesz* Ebben a fiatal korban átérzi az elhivatás szépségét, súlyát, kegyetlenségét. El jegyezte magát Erdéllyel és itt maradt végig a szeretet áldozatos hűségével. Ez a hosszú idő a történelem d olga . . . A történelem fogja megállapítani, hogy mekkora erőfeszítéssel vitte közelebb hiveit az Ur Jézus világmeg váltó igazságaihoz, hogy mily szeretettel ta nította papjait, hiveit saját szívén, életén keresztül az Eucharisztikus Krisztus megszeretésére; a történelem fogja megállapítani, hogy a jozefinizmus rom boló hullámai ho gyan állanak meg Erdély bércein ... Még fiatal püspök korában Assisibe za rándokolt, ahol megfogta lelkét il’ Poverello s. Francesco gyönyörű lelke és alázatos I lelkületétől vezettetve sz. Ferenc Atyánk Har madik-Rendjének bűnbánati ruháját magára öltötte, a fogadalmat Medgyesen boldogemlékü László Polykárp főatya kezébe tette le. — Szent Ferenc Atyánk halálos ágyán áldásait adta urbi et orbi minden gyermekére. A nagy Patriárka áldása ölelje át hetvenéves szere tett Főpásztorunkat, hogy életének hátralevő napjait ez az atyai áldása bearanyozza, drága élete a mi javunkra is, a mi örömünkre is dal és zene legyen .. . Studium zárdáink : Udvarhely, Medgyes, Somlyó és Hunyad nov. 4.-én tartanak szeretett Püspök Atyánkért ünnepélyes szent misét, amelyen fiatalságunk szent áldozásaikat Érette ajánlják fel. Cluj, 1934. szept. 24. fr. Imets Károly.
ARP.
Carolo Imets
OFM.
Ministro Pfovinciali Transsylvaniae
Adm. Reverende et care Pater, Attenta ratione a P. T. in epístola tua diet 18 mensis vertentis expósita, Revmum Definitorium in congressu diei 51 lulii ul. el. devenit ad nominatiónem R. P. Fortunati Boros in Commissarium Terrae Sanctae in ista Provimcia. Huic adnexas igitur reperies litteras patentóles tuiusmodi nominationis quas ut praefato Patri Fortunato tradere velis rogamus. Interim (fac occasione libeater utimur Ubi pacem et bonum adprecaadi atque Seraplficam Benedictionem tibi totique isti Provinciáé peramanter impertiendi. P. T. A. R. Amantissimus in Domino
fr. Leonardas M. Bello. Minis Giis. ofm.
Fr. Leonardas Maria Bello Totius Ordinis Fratrum Minorum Minister Generalis Et bumilis in Domino servus
Dilecto Nobis plurimum in Cbristo R. P. Fortu n a tO Boros, Provinciáé Transsylvaniae alumna Salutem et Serapbicam Benedictionem. Sanctissima Palaestinae Loca Cljristi Domini praesentia decorata et pretiosissimo Eius Sanguine respersa, Nostracque Serapl)icae Religioni Divinae Providentiae banignitate in curam et custodiam concredita, Praedesessorum Nostrorum vestigiis inffaerentes, debita sedulitate fovere et congrua veneratione prosequi op tantes, in iis praecipue curam Nostrum impendimus, ex quibus eorum perennis con serv a tion religiosi cultus exerdtium pendet. Inter fpaec potissimum Ijabere locum existimamus Commissarios Terrae Sanctae in singulis Ortljodoxorum Principum Regnis ac Dominiis instituere ac deputare, qui eleemosynas, quae pro Ministrorum substentatione, aedificiorum reparatione, templorum ornatu, Sacraficiorum expensis necessariae sunt, colligendas transmittendasque procurent, et causas omnes ad eadem Sancta L o a pertinentes agere satagant. Idcirco Te, de cuius vitae integritate, doctrina, CatboUcae ac Serapt)icae Religionis zelo, rerumque agendarum peritia plurimum in Domino confidimus, Comtnissärium Terrae Sanctae in Provincia Transsyl vania tenore praesentium, et cum salutaris obedientiae mérito, nominamus, instituimus, et deputamus, cum om nibus exemptionibus, privilegiis, et favoribus Ifuiusmodi Commissariis de iure vei consuetudine concedi solitis : facultatem insuper Tibi facientes, quatenus unum socium gratum et unum paritt ' Tertiarium, si Tibi placuerit, in Tui adiutorium assu ere, eleemosynas a fidelium
Êrdélyi Ferencesek Útja
55
pietate oblatas excipere, et istas allasque propria dili gentia collectas, sub modis tarnen et forma Instituto Nostro conformibus apud Apostolicum Syndicum, donee Hierosolymam transmittantur, reponere ; causas omnes ad praefata Terrae Sanctae Loca spectantes per Teipsum, vel per alios quoscumque a Te assignandos a g ere; Religiosos quoslibet, vel illuc euntes, vel inde revertentes, eorumque Liiteras obedientiales recogno&cere, dirigere, vel detinere prout negotiorum exigentia exposcerit, libere possis et voleas. Ad quae omnia, quantum de iure requiritux, opportunam Tibi auctoritatem concedimus. Tandem Tibi notum sit quod praedictum Officium cum omnibus supradictis facultatibus Tibi cmferimus ad sexennium et Tibi iniungimus, ut in tuo muñere obeundo probe eures ut observentur Litterae BenedictiXIV incipient ; Bmanarunt n u p e r datae die 20 Augusti 1743 et aliae Pii VI incip. : Inter caetera dat. pridie kalendas Augusti 1778; omnesque insuper Constitutiones Nostri Ordinis, quae Commissarios Terrae Sanctae concernant. Praecipientes autem in virtute sanctae obedientiae ne ullus Nobis subiectus Ijas Nost ras Litteras imperdire. aut earum effectum quoquomodo retardare praesumet. Vale, Deumque pro Nobis exorare memento. Datum Romae e August, 1934.
Collegio
S.
Antonii, die 1
fr. Leonardas M. Bello Min. GtiHs. ofm.
'De mandato Paternitatis Suae Rmaö
fr. Blasius Bonaidi Secret. Gen, ofm.
ARP.
Carolo ¡mets
Ministro Provinciáé S. Stephani in Transsylvania.
Admodam Reverende Pater. Litteras P. T. benignitate pfenas, die 20 c. m, Septembris datas, quibus affirmas necessitatibus Nast. rae Curiae Generalis et Antoniani, Atljenaei per applicationem Sacrorum Te una cum Religiosis Tuae curae concrsditis succurrere veile, rite recepimus. Oe tanta autem Tui Tuorumque confratrum anim¡ benignitate et generositate grates agimus permaximas Deum enixe deprecantes ut supernam copiosamque Vo bis mercedem tribuat, et quod in bonum Ordinis perlibenter largimini, multiplicatum Provinciáé Vestrae iugiter reddere dignetur. Optima quaeque peropfantes, omni qua par est reverentia gratoque animi sensu manemus. P. T. A. R. Addictissimus in Domino
fr. Benjamin Ruyzinski Deleg. Gnlis ofm.
Részletek a Ven. Def. nyári gyű lésének jegyzőkönyvéből. Tartomány főnök Atya beszédéből.
... Nem uj dolgot, nem uj tényt állapí tok meg K. T., mikor ismételten kihangsú lyozom, hogy ma a krisztusi világnézet vivja heroikus küzdelmét a modern paganizmussal, a hitetlenséggel szemben. A hitetlenség soha nem látott méreteket öltött és eddig nem tapasztalt fanatizmussal, gyűlölettel küzd a kereszt ellen. Ebben a küzdelemben a ma ga előnyére elsőrangú felkészültséggel hasz nálja ki a modern tudomány uj vívmányait. De látjuk azt is, hogy az Anyaszentegyház kebelében a vallásosság öntudata oly magasságokra emelkedett, oly lendületet vett, amely eddig, főleg a XlX. században és a legújabb időkig teljesen ismeretlen volt. Mind annyian tanúi vagyunk annak a lelki újjá születésnek, amely megtölti templomainkat, gyóntatószékekbe vonja a hivő lelkek ezreit... Az oltárlépcsőjénél alázatos szivvel térdelnek intelligens kath. férfiak és esküsznek az Eucha risztikus Krisztusra, — az oltár királyára. Ebben a nagyszerű harcban kitűnő hely jut sz. Ferenc Atyánk gyermekének is. K. T . hogy a történelemi időkben a Gondviselés által kijelölt hivatásunknak eleget tehessünk, elsősorban önmagunkat kell átreformálnunk, a ferences lelket kell átélnünk, hogy kifelé eredményesen tehessünk eleget a ránkvára kozó nehéz, de nagyon szép kötelességeknek. Befelé kell élnünk, belső lelki világunkat kell kidolgoznunk. . . Estote perfecti sicut Páter vester perfectus est. Nekünk is mint sz. Fe renc Atyánk első táborának, — szenteknek kell lennünk: szerafikus szenteknek. Szeretettel kérem a Ven. Definitorium tagjait és Önökön keresztül az alma Provin cia mindenik tagját, hogy nagyszerű szabá lyainkat, amelyeket sz. Ferenc Atyánk reme kelt, melyeket a Szentszék megerősített és hosszú századok gyakorlása próbált ki, — tartsuk meg becsülettel... Ne tekintsünk sem mit kicsinynek, mellőzhetőnek: a sandalia, tunika viselése talán egy pillanatra külső ségnek látszanak,de a fegyelemben oly szép
56
ségeket képviselnek amely becsületet szerez a franciskanizmusnak. Jelenleg nem akarok kiterjedni a parancs súlyosságára, mely sub peccato mortali kötelez. Disciplina, capitulum culparum stb. nagyon fontos szükség lete a szerzetes életnek; szeressük, értékeljük és legyünk büszkék szervezeti Szabályainkra, amelyeket a C. J. C. is nagyra tart és kitüntetően értékel. .. Ebben az irányban sú lyosan érzem a felelősséget, de fontos, hogy ez az átérzés meglegyen rendházaink elöljá' róiban is. Az ő kezükben van letéve az a franciskánus erő, amely a ferences őseinket az egyház dicsőséges harcaiban az első so rokba állította és testvéreink táborából annyi szentet és boldogot adott, hogy a többi szer zetes rend bámulatát érdemelte ki. Estote perfecti! „Nálam nélkül semmit sem tehet tek“ mondja az édes Üdvözitő, de kinyilat koztatásában világosan benne van, hogy Ő vele, kegyelmével mindent megtehetünk: — szentek lehetünk. 1) A Ven. Definitorium a ft. P. Provin ciális előterjesztései alapján kötelességszerüleg szorgalmazza a Casus-konferenciák meg tartását. A konferencia szorgalmas betartá sáért az elöljárók lelkiismeretben felelősek. Az 591-ik canon ugyanis szigorúan előírja: ... minimum semel in mense fyabeatur solutio casus morális et liturgici, cui, si Superior opportunum ekistimaverit, addi potest serma de re dogmatica coniunctisve doctrinis ; et omnes clerici professi qui stúdió sacrae tbeologiae operám navant, aut illud ekpleverunt, étin domo degunt, assistere tenentur. A 2377-ík canon szigorú kötelességévé teszi az ordinariusoknak a fentiek keresz tülvitelét. A büntetés súlyossága mutatja a rendelet fontosságát. Sacerdotes... quod si fuerint religiosi confessarii, curam animarum non gerentes, eos ab audiendis saecularium confessionibus suspendat. A Codex szellemének megfelelőleg a Ven. Definitorium óhajtja és elrendeli, hogy a Casus-konferenciák a domo non formata-ban is becsületesen megtassanak. 2) A Ven. Definitorium szükségesnek látja a Congressus discretorii-nak pontos be tartására felhívni az elöljárók figyelmét és
Erdélyi Ferencesek Útja
rámutat a szánkciókra is, melyek ezen gyű lések elhanyagolásának következményei. „CXui singulis mensibus praefatas raciones non reddiderit, prima vice a Ministro provinciali moneatur, secunda vice puniatur, tertia vero ab officio removeatur." (C. C. G. G. 509.) „Curent Discreti quae conventus bono viderint expedire prudenter in Congressu proponere; et caveant, ne rationibus de Missis et computation!bus subscrilant nisi ex libris privatim antea examinatis sibi constiterit om nia esse veritati consentana." (CC. GG.510.)
Pax et Bonum l De m a n da to V en . D ef. Fr. M á th é B e n v e n u t
fr. Imets Károly M in ister P rovin ciális.
rendtartom ányi titkár.
Miheztartás végett felhívom valamenyi Zárda* főnökségek figyelm ét az egyházi vagyon és jöv ed e lem összeirására vonatkozó törvényre és annak uta sítására, amelyet kegyelmes Főpásztorunk a VII. kör levelében szószerinti fordításban magyar nyelven is közöl. Lelkiismeretesen tanulmányozzák át és a discretorium gyűlésein közösön is tanácskozzák meg. Ezen törvény és utasítás szerint az Egyházi ja vak és jövedelm ek a törvény m egjelenésétől szám í tott 6 hónap alatt, tehát 1935 január 17-ig bejelentendők. Az idő előrehaladottságára való tekintettel az összes szükséges adatok pontos és lelkiism eretes beszerzését már m ost elrendelem , hogy amikor a nyomtatványokat megküldhetem, teljes felkészültséggel kezdhessenek a munkához. A törvény és utasítása szerint a minisztérium 9, mindenre kiterjedő nyomtatványon kívánja a vagyon és jövedelem bevallását eszközölni. Ezen 9 nyomtat vány közül 6 az egyházközségek, zárdák vagyoni hely zetét, 3 pedig az egyházmegye papjainak, tanügyi és adminisztratív tisztviselőinek, a plébánia és az alapok meg alapítványok jövedelm ét akarja feltüntetni. A 6 bevallás s z ó l: 1. a földekről, 2. épületekről, 3. jövedelm et hajtó jogokról, 4. ipar és kereskedelmi vállalatokról, 5. készpénzben, vagy értékpapírban levő vagyonról, 6 . különleges rendeltetéssel biró alapok ról és alapítványokról. A 3 jövedelm i bevallás fe lö le li: Azon egyéni jövedelm eket, melyek az egyén javadalmát, vagy ha szonélvezetét alkotják, 2 . a plébániák és filiák jöve delmét, 3. az alapok és alapítványok jövedelm eit. Az egyes nyomtatványokhoz szükséges utasítá sokat azokkal együtt fogom megküldeni, addig is nyomatékosan elrendelem , hogy mindenik rendház azonnal szerezze be a kimutatandó összes ingatlanok telekkönyveit, továbbá az ingatlanok jövedelm ét fel tüntető adóhivatali bizonylatokat. C luj— Kolozsvár, 1934. okt. 1.
fr. Imets K^«-<^y tarfományf^ /í i.
J
Ferencesek Útja
Gyakorlat. A magiszterek gyóntatási joghatósága. ígéretem hez híven az alábbi sorokban adom azon levél fordításét, melyet R óm ából P. Jacobus Heerincke hire's tanárunktól kaptam a klerikusok gyóntatását il letőleg. Én egyszerűen 3 kérdést tettem föl neki.
1 .) Szabad-e a klerikusok magiszterének őket gyóntatni ? 2 .) H elyes-e, ha a magiszter a klerikusokat gyón tatja ? 3.) Ha a Konventben gyónunk, tartozunk-e a klerikátból való kimenést minden alkalommal bejelenteni, természetesen a rendes heti gyónási időn kívül ? A vállaszt így kaptam 1930. aug. 1 9 -én : 1.) Szerény nézetem szerint biztosra vahétő, hogy a klerikátusok magiszterei meggyóntathatják kleriku saikat. A klerikusok magiszterei nem „superiores religiosi* a kánoni értelem b en ; ilyenképen reájuk nem vonatkozik a kánon 518, § 2. A kánonjog más m eg szorítást nem tesz, csak a novicius magiszterek számára (891. kánon), akiket nagyon is m egkülöm böztet a klerikátusi magisztertől. E bből következik — úgy gon do lom, hogy a klerikusok magisztere számára nem áll sem m ínem űltílalom a klerikusok gyóntatatását illetőleg. 2.) Ha a klerikusok m agisztere b ölcs és tapintatos — amilyennek lennie kell, — ajánlatos, hogy ő, a Ma giszter gyóntassa a klerikusokat. Ismervén ezeket nem csak külsőleg, hanem belsőlég is, a Magiszternek m ód jában áll az egyeseknek és közösnek egyöntetűbb, jo b ban ellenőrzött és hatásosabb lelkiirányitást adnia. Ha a klerikusok a Convent egyik Péterjénél gyón nak és nem az ő Magiszterüknél, igen gyakran nem kap nak kielégítő vezetést, pedig a lelkívezetés természetes eszköz a tökéletességre. A jezsuiták, amint értesültem, feltétlenül ragasz kodnak ahhoz, hogy a magiszterek gyóntassák a kle rikusokat, tiszteletben tartva természetesen lelki sza badságot. Minden esetre óvakodni kell a túlzásoktól. Ám bár általános szabályként kívánatos, hogy a klerikusok magiszterüknél gyónjanak, megtörténhetik azomban, hogy m egfelelő lelkikalauzolást találnak valamely más Páternél pl. egy lek torn ál; vagy pedig, ha külöm böző megokolt, vagy meg nem okolható inditóókból nem képesek kitárni lelkűket Magiszterük előtt, akivel egygyütt élnek és akinek alá vannak rendelve a külső fe gyelemben ; adjunk tehát a kánonjoggal egybehangzóan teljes lelki szabadságot a klerlsusoknak, azomban hely telenül járna el az a magiszter, aki a priori magtagadná a klerikusok gyóntatását.
57 T ehát: ha a klerikusok a magiszterüknél akarnak g y ón n i: kitűnő! Ha viszont akadnak olyanok, akik más nál akarnak meggyónni és ha m egfelelő lelklvezetést találnak o t t : jó ! 3.) Per se loquendo a klerikus testvér tartozik engedélyt kérni, hogy a klerikátot rendkívüli esetekben elhagyhassa: a rend és a jó fegyelem azt megkívánja. A magiszter azonban óvakodjék, hogy emiatt az elé gedetlenség legcsekélyebb jelét se mutassa (alkalmazva a 566 kánon 2 § 3®- t.), hanem mindig a legjobb aka rattal kezelje. Ha ezen jog os és szükséges lelki szabadság kö vetkeztében visszaélések támadnak, Így pl. a gyónás ürügye alatt a klerikusok a Konvetbe mennek, hogy az Atyákkal vagy testvérekkel társalogjanak, a Magisz ter büntetni kényszerül, tiszteletben tartva a lelki sza badságot. Így fejeztem ki m agam : per se loquendo, mivel néha ajánlatos egylknek-másiknak megengedni, hogy szabadon menjen a Konventbe, anélkül, hogy minden egyes alkalommal a Magiszter engedélyét erre kikérje. Mindezen esetben. Főtisztelendő Atya, nagy kö rültekintésre, érzékre és szeretetre van sz ü k sé g ... Eddig szól a 3 kérdésre a felelet. Gyöngyös.
P. Karácsonyi Aladár, T eol. m agiszter
E fontos problémát iUetöIeg, (fogy tisztább és obiektivebb képet nyerjenek, tanulmányozásra aján lom az Acta Ordinis 1928 máj. 1, fasc. V. 114— 134 oldalon megjelent, Brevis disquisitio tanulmányozását.
Esetek a havonkénti konferenciákhoz. (c. 591. C C aies 354)
I. Morális. Eugénia rom. kát. leány házasságot akar kötni a református vallású özvegy Euseblussal. Eugénia há zassága előtt négy héttel Péternél gyónlk, aki a gyó násból megtudja, hogy Eugénia és Euseblus között a crim en akadálya áll fenn. Ezt meg is mondja Eu géniának és figyelmezteti, kogy a plébános utján szere* zen dispenzatlot. Eugénia azonban restell! a dolgot és nem hajlandó az esetet a plébánosnak elmondani. Erre Péter gyóntató vállalkozik, hogy a dlspensatlot meg szerezze. Péter tényleg levélben dlspenzáclót kér az ordinárlustól a crimen akadálya alól, természetesen álneveket ír be. Azonban ez a levél egyszerre érkezik meg a plébános levelével, amelyben dlspenzáclót kér a vegyes vallás akadálya alól Eugénia és Euseblus házasságához. . . Ezáltal nyilvánvalóvá lesz, hogy Péter levelében a fiktív nevek kiket fednek . . . M egszegte-e Péter a slglllum ot? B eleesett-e a a cenzúrába ? Ml lett volna a helyes eljárás ?
58 Szerzetesjog. Caius szerzetes plébános ahogy plébánosi kine vezését megkapta, nagy lelkesedéssel látott hozzá a hívek buzgőságának fokozásához. Nagy, hosszú ájtatosságokat akart csinálni, újabb prédikációkat beve zetni stb. Mindezeknek nagy propagandát csinált és ki is írta a templom ajtójára, hogy minél többen tu domást szerezhessenek róla. Így jutott az illetékes ház főnöknek is tudomására. Erre ő felelőségre vonta a plébánost s tudomására adta, hogy ilyeneket az ő tudta nélkül nem csinálhat és nem is engedi meg. Mire a plébános arra hivatkozik, hogy ez az ő körébe tarto zik, mert a hívek lelki életét neki kell vezetnie. Mivel nem akart engedelmeskedni, azért a házfőnök felje lenti a plébánost a provinciálisnak. Erre viszont a plé bános feljelenti a házfőnököt a provinciálisnál, hogy a plébániai teendőkbe beleszól, temetéseknél a díja zásba, harangozásba stb. Sőt a közös kórusra való nemjárásáért is folyton m olesztálja, holott ő lelkészi teendők miatt azokon m egjelenni nem tud. 1) Kinek van igaza a vitatott k érdésben ? 2) Mit válaszolhat a provinciális Caius feljelen tésére ? Liturgia. Pétert szom baton délután temetik. A gyászmisét a család vasárnap akarja, mert hétfőig nem tudnak várni a messziről jött rokonok. A plébános azonban nem akarja elvégezni, arra hivatkozva, hogy vasárnap nem szokás és nem is szabad gyászmisét vegezni. Helyesen járt-e a el p lé b á n o s? Morális. A katolikus Júliának református vőlegénye van, aki csak nehezen bírható rá, hogy reverzálist a d jon ; sokáig harcol azért, hogy a gyermekek nem szerint kövessék a szülők vallását. . . Végre nagy nehezen beleegyezik abba, hogy az összes gyermekek katoli kusok le g y e n e k ... Amikor református rokonsága ezért kitámadja, azt m ondja nekik, hogy a reverzálist ugyan megadta, de gondoskodni fog, hogy gyakorlati jelen tősége ne le g y e n ; gyermekei ne legyen ek . . , A vőlegény ezen kijelentése a plébános fülébe jut, akinek ezek után súlyos kétségéi támadnak afe lől, hogy a tervezett házasság m egengedett, sőt érvé nyes lesz-e ? Mit kellene tenni 7 Szerzetesjog. P. Lucius egyik gazdag ism erőse betegen feszik. Az orvostól m egérdeklődi, hogy a halálhoz közel áll-e, aki azt m ondja, hogy ily öreg szervezeteknél rendesen kataszrófával végződik egy ilyen betegség. Erre P. Lucius nekilát, hogy az ism erősét, kinek közelebbi hozzátartozói nincsenek, rábeszélje arra, hogy a zárdának egy nagyobb alapítványt tegyen, akár annuális misékre, akár más form ában. Ez sikerül
Erdélyi Ferencesek Útja is neki s el is fogadja a pénzt. Engedélyt erre nem kért senkitől. K ésőbb lelkíismeretében nyugtalankodik, mivel úgy tudja, hogy nem lett volna szabad. K érdés: szabad volt-e rábeszélnie P. Luciusnak ism erősét egy ily hagyom ányozásra? Hogy lett volna h elyes? Mi a te e n d ő ? Liturgia. Milyen fejhojtások varrnak a szentm isében e lő írva ? Morális. Caius egy hat éves haldokló gyermekhez megy, aki már beszélni nem tud. Caius föltételesen fe lo l dozza és megáldoztatja. Helyesen járt-e e l ? Szerzetesjog. P. Vitus, az egyik ház főnöke, sohasem olvastat ja el a família előtt sem a körleveleket, sem az elő írt páp«i dicretum okat. P. Servác discretusa ezt szóvá is teszi, mert — amint ő m ondja — úgy emlékszik, hogy ez nagyon szigorúan elő van írva. A házfőnök ezt kétségbe vonja és kéri hogy mutassa m eg az előírást. P. Servác most érdeklődik, hogy tényleg van-e ilyen előirás és ha van, h o l? Liturgia. Alajos gyóntató, ha már egynél több gyónója van, elhagyja az á ld á s t ... M isereatur. . . és Indulgentiam . . ,-ot és azonnal a feloldozási formulát m ondja, Dom inus N oster Jesus C h r ís tu s ... stb. H elyes-e e z ?
tlarmadik=rendi Igazgatóknak / A Katolikus Világ egyéb tárgya mellett közlönye sz. Ferenc III. Rendjének is. Azért szeretettel kérjük Igazgató-Testvéreinket,
szíveskedjenek minden neve
zetesebb eseményt, ami a rendi községben történik, közlés végett —
röviden — a kolozsvári tázfőnők-
ségífez a maga idejében — mindjárt —
beküldeni
Buzdításul szolgálnak ezek a f)irek mindenkinek.
Erdélyi Ferencesek Útja
59
A szerzetes elöljáró. Az egyszerű fog a d a lom . Az u joncév végén letett egyszerű fogadalomnak következményeivel akarok ma foglalkozni. Ezen kö vetkezmények közül legfontosabbak a lelki kiváltságok.
Az egyszerű fogadalm as szerzetesek is ugyan azokban a lelki kegyelm ekben és kiváltságokban ré szesülnek, mint az ünnepélyes fogadalm asok, s ha meghalnak, ugyanazon imákban, szt. misékben van részük, mint az ünnepélyes fogadalmasoknak. C. Gles. 181. A lelki kiváltságokon egyszerű fogadalom nak
kivül azonban vannak az
jogi következményei és terhei is.
1) Mindenek előtt a fogadalmak őket is lezik, mint az ünnepélyes fogadaim asokat, azonban egy kis enyhítéssel. Az egyszerű fogadalmasnál u. i. a fogadalom m al ellenkező cselekedetek, ha tiltottak is, de jogilag nem érvénytelenek (c . 579.), amint alább részletesebben ki is fejtem .
a) A tisztaság fogadalm a u. i. csak arra az időre tiltja a házasságot, amíg a fogadalom tart. Da ha va laki az egyszerű fogadalom ideje alatt kötne házas ságot, az bűn Volna, de a házasság érvényes. b) A szegénység fogadalm a nem követeli a tel jes lem ondást minden vagyonról. Megtarthatja va gyonának birtokjogát, de csakis ezt; birtok kezelését, haszonélvezetét stb. másra kell bíznia a fogadalom letétele előtt arra az időre, míg a szerzetben él. (Const. 77.) Az egyszerű fogadalom ideje alatt elfogadhat esetleg neki juttatott örökséget és rendelkezhetik is arról, a fennt m ondottak szerint. Const. 78. A vagyona feletti rendelkezést azonban nem vál toztathatja meg, csakis a Minister Generális engedé lyével. De akkor sem a rend javára. (C onst. 79 . V. ö. C. J. C. 580. és 569.) A m ondottak keretein belül köthet csak az egy szerű fogadalm as szerződést. Más szerződés, esetleg adóssággal való m egterheléseavagyonnak stb.tiltva van. Azonban ha kötne, az nem volna jogilag érvénytelen. Az pedig m agától értetődik, hogy az egyszerű fogadalm as is, míg a rendben van s ott dolgozik, addig minden, amit munkájával keres, vagy pedig bármi, amit mint a rend tagja kap, az a rendet illeti meg s nem őt. C. 580. 2 . Egészen^más elbírálás alá esne és sajátja volna az, amit szem élyére való tekintettel kap. pl. nyugdíj, örökség stb.
c) Az engedelm esség fogadalmára nézve nincs külömbség, míg a szerzetben él. 2) Az egyszerű fogadalm asok is tartoznak m eg ' tartani a Constitutió előirásait és a Regulát épúgy, mint az ünnepélyes fogadalmasok. 3. Tartoznak a papságra készülő egyszerű f o gadalmasok a breviáriumot a közös kóruson épúgy imádkozni, mint az ünnepélyesek. — Ha azonban bármi okból a közös zsolozsm án nincsenek ott, privátim nem kötelesek zsolozsm át végezni C. J. C .578. 2. 4) Amíg valaki egyszerű fogadalmas, addig se nem választó, se nem választható; egyszóval rendi hivatalokat nem tölthet be. Const. 88 . Később azon ban az évek száma akár választhatóság, akár szava zat szem pontjából, mindig az egyszerű fogadalom le tételének idejétől számít, u. o. 5) Ha valaki egyszerű fogadalmat tett, hallgató lagosan lem ond minden az egyházban azelőtt betöl tött hivatalokról, amelyek azonnal be is tölthetők mással. — A javadalmak is, amelyeket azelőtt birt, megürülnek és pedig a javadalom a fogadalom té telre következő egy évre, a többi javadalmak, mint pl. a kanonoki, három év múlva. C. J. C. 584. köte 6) Az egyszerű fogadalom megszűntet minden előbb, a világi életben tett fogadalmat. Ezek nem kö teleznek senkit addig, míg a szerzetben van — ha azonban kilép, akkor újból kötelezik őt — kivéve, ha egyéb ok miatt már megszűntek volna, pl. bizonyos időre volt csak téve, amely már eltelt stb. C. J. C. 1315. 7) Fogadalmas szerzetes nem lehet keresztapa vagy bérmaapa, hacsak valami különös szükség erre nincs és az elöljáró ezt meg nem engedi. C. 766. n. 4. 796. 3. Ezek volnának az egyszerű fogadalom ból folyó közvetlen és gyakran előforduló következmények. F ogadalom tétel a próbaév b e tö lté se előtt. Amiket ed d ig tárgyaltunk, azok a p rób aév végén teendő rendes fogad a lom ra vonatkoztak.
Azonban előfordulhat az az eset is, hogy valaki a próbsév közben tesz fogadalmat. Az egyház, mint gondos anya, azon gyermekeire is gondolt, kik a tö kéletesség vágyától sarkalva a szerzetbe lépnek, de a halál meg akarja akadályozni abban, hogy igazi szerzetesek lehessenek s talán ott tartanak, hogy az újonc év befejezése előtt, tehát a fogadalom letétele előtt a földi életből távozniok keli. Pedig az a lel kűkben a vágy, hogy mint annak a szerzetnek a tagjai hallhassanak meg. Ilyen súlyos, halálos betegség esetén m ódot ad az egyház ezen gyermekeinek, hogy lelkűk vágya telje süljön, vagyis hogy még az ujoncév befejezése előtt fogadalmat tehessenek s mint igazi fogadalmas szer zetesek hallhassanak meg. Ez a kiváltság legrégebben a Dom inikánusok női szerzet ágának volt engedélyezve V. Piustól 1570, aug. 23-án Summi sacerdotis kezdetű constítutiojában. Ezt
Erdélvi Ferencesek Útja
60 a kiváltságot azután X. Pius Spirituali Consolationi c. decretumával 1912, X. 1 0 -én kiterjesztette minden rendre és Congregatióra, am elyekben közös szerze tesi életet élnek. • Az új Codex m egjelenése után ugyan kétely tá madt affelől, hogy vájjon ez a kiváltság ma is ér vényben van-e, de a szerzetes rendek ügyeit vezető Congregatio 1922, XII. 29. úgy felelt a neki felvetett kétségre, hogy érvényben van. Ez a kiváltság azonban bizonyos feltételekhez van k ötve: 1) Ez a kiváltság minden szerzetre, gongregatiora, sőt minden olyan intézm ényre vonatkozik, ahol közös élet folyik, habár fogadalmakat nem is tesznek. 2) Fogadalmat az u joncév leforgása alatt csak az tehet, aki az orvos vélem énye szerint súlyos b e teg, úgy hogy valószínűség szerint halálos a beteg sége. Ha egyébként a betegség halálos volta világos, akkor term észetesen az orvos vélem énye elmaradhat. 3) Csak úgy élhet a kiváltsággal, ha az ujoncévet érvényesen kezdette meg. 4 ) A fogadalm at vagy a ház előjárőjának, vagy a provinciálisnak, vagy annak a kezébe teheti le, aki ezektől erre fel lett hatalmazva. Ez esetben a ház elöljárója a provinciális nélkül önállóan is fogadalomra bocsáthatja az illetőt, vagy valakit erre delegálhat.
Ferences búcsú Egészen új kezdeményezés volt a jelenlegi radnai házfőnök, P. Vitéz Berárd akciója, amellyel a bánáti terciáriusokat október 3. és 4.-re, Szent Ferenc atyánk ünnepére, kongreszszusra hívta meg a radnai kegyhely re. A hívó szó visszhangra talált. Temesvár és Arad környékéről nagy számban gyűltek össze a harmadik rendi testvérek, sőt az országhatá ron fekvő Zsombolyáról és Temes várról külön vonatot töltöttek meg a több százra menő terciáriusok. A két napra szóló ünnepségek előre megállapított programm szerint folytak le. Október 3-án d. u. 3 óra kor hatalmas tömeg indult felfelé a hegyoldalon, Krisztus keresztútját jár va, P. Lánc Jenő vezetése alatt, aki a kálvária tetején megható szavak kal ecsetelte a ferences passziólelkületet. Ez a biínbánó hangulat a leg jobb előkészület volt a szentgyónás ra, amely után rózsafíízérájtatosság következetf, Siebig Frigyes pápai ka marás, lippai plébános és harmadik rendi testvér hatalmas szárnyalású német szentbeszédével a ferences sze génységről. Ezután a templomot megtöltő ájtatos tömeg a legpéldásabb rendben vonult kifelé, a szent kereszt és egy
5) A fogadalom szövege gyanánt a rendes fog a dalom szövegét kell venni, m inden időm egjelőlés nélkül.
6) Aki Így teszi le a fogadalmat, az részese lesz m indazon lelki kiváltságoknak és imáknak, amelyek ben a fogadalm as szerzetesek részesülnek, akár a ha lál pillanatában, akár haláluk után. A haláluk pilla natában azonban bűneik teljes bocsánatát nyerik meg, a jubileum i búcsuk módjára. 7) Ezeken kivül nincs is más következménye a rendkívüli időben és körülmények között tett foga dalomnak.
8) Tehát pl. a földi javait illetőleg is úgy szá mít, mintha nem tett volna fogadalmat. 9 ) Ha felépül, úgy kell tekinteni, mintha nem is tett volna fogadalmat. Vagyis a) A világba szaba don visszatérhet; b) Az elöljárók is elbocsáthatják, c) Az előírt próbaévet egészen ki kell töltenie, S a vé gén rendes fogadalm at kell tennie mint a[többíeknek. Megvan azonban ennek az előnye, hogy azok, akik a szerzetesi élet vágyától vezetettve a szerzetbe lépnek, de a betegség esetleg megakadályozná abban, hogy igazán és valóban is szerzetesek legyenek, azok e kiváltság alapján formailag is mint igazi szerzete sek halhatnak m eg az igazi fogadalm as szerzetesek összes lelki előnyeinek birtokában.
Mária-Radnán. házi lobogók vezetése mellett, hogy ahegyoldalon levőjferences Pantheon, a ferencrend nagy hőseinek szobrai val díszített és színes lampionokkal kivilágított szabadtéri csarnokában hódoljon a meggicsőült rendalapító nak, asszíszi Szent Ferencnek, akinek fehér márványszobra a lépcsőzetes csarnok tetején ragyogott. A testvé rek kezében kigyúltak a gyertyák, fent az égen a gyémántszemíí csil lagok pislantottak lefelé, ahol Krisz tus szegénykéjének egyszerű fiai zsol tárénekkel követték atyjoknak a mai estén égbe szálló dicső lelkét. A ra gyogó keretet P Vitéz Berárd ház főnök hatalmas beszéde töltötte ki ferences tartalommal és lelkesedés sel, a nagy pátriárka naphimnuszá nak remek beillesztésével. Ily fönséges hangulatban vonul tak a testvérek nyugalomra, hogy másnap hajnalhasadtakor üdvözöl jék ^Úrnőjüket, a radnai Szíízanyát az Úrangyala szavaival. Azután egy mást követték a szentmisék, köztük V 28-kor a terciáriusok liturgikus mi séjével és közös szentáldozással, amelyet a templom nagy hajóján vé gigtérdelve, két hosszú sorban vé geztek. A szemlélőnek úgy tetszett, mintha Krisztus Király lépdelt volna
végig a neki tisztelgő ferences ka tonák között. A 10 órás nagymise előtt P. Stöckl fíem enegild német nyelvű beszédben megkapó szellemmel vá zolta a ferences testvérek felebaráti szeretetét; mise közben pedig Dr. Kienitz Géza egyházmegyei tanácsos és pankotai plébános, terciárius test vér gyönyörűen felépített szónoklat ban beszélt a ferences apostolkodás kötelességéről. A főpapi nagymisét Meízger Már ton, temesvár-józsefvárosi prépostplébános celebrálta, nagy papi se gédlettel. ö v é volt az első szó a nagymise után megtartott kongreszszuson, az árnyas Mária parkban, ahol német testvéreink részére anya nyelvükön a szerzetesélet praktikus kötelességeit vázolta. Utána Dr. Rosti Rezső pankotai ügyvéd, terciárius testvér, m eggyőző beszédben és meg kapó példákkal illusztrálta a terci árius lélek megnyugvását az isteni Gondviselés akaratán. Végezetül az erdélyi testvérek üdvözletét tolmá csolta Frána Péter kolozsvári tanár, terciárius, a ferences tömörülést és az imádságba fogódzó apostoli mun kát ajánlva. I i A kongresszus tanulsága gya nánt a testvérek Vitéz Berárd ház főnök ajánlatára elhatározták, hogy
Erdélyi Ferencesek Útja
61
Húsz esztendő a ferences har madik rend szolgálatában. 1914 — 1934
A világháború megvadult fuciái rázták bilincseiket, a hadüzenetek csak úgy röpködtek a levegőben, ami kor Szent Ferenc atyánk szellem e felgyuladt a brassói ferences klastrom ódon falai közt. Az erdélyi szerzettartomány káptalani nagygyűlése Brassóba küldte Csiszév Elek atyát, a nagygyűlés alkalmával leköszönt tar tom ányfőnököt, hogy a súlyos felelősséggel járó hi vatal fáradalmait a nyugalmasabb helyen kipihenhesse. De Isten em berének, az apostoli lelkületű Exminister Atyának nem volt ínyére a pihenés. Ő, aki hatvanévi szerzetesi életében csupán két héten át üdült felsőbb parancsra, nem tudott belenyugodni a pihentetésbe. A szeráfi pátriárka hűséges követője égett a vágytól, hogy másoknak használjon, hogy minél többen rá találjanak az őrök hazába vezető útra. Hogy a tár sadalmi béke és nyugalom feldúlása idejében vissza adja legalább a szívek békéjét, harcot hirdetett ő is.
ezentúl Szt. Ferenc napját mint búcsú napot ülik meg a radnai kegyhe lyen. Két gyönyörű jelenség dom boro dott ki a radnai ferences találkozón. Az egyik az egyszerű és ájtatos test vérek egyöntetű ferences lelkülete, amely minden ténykedésnél össz hangot és vidámságot lehelt a meg figyelőkre. A másik a ferences demo krácia, az alázatos meghódolás az Istentől rendelt elüljáróknak, bármi lyen egyszerű léleknek is lássék az. így pl. az egyik nagy terciárius köz ség elöljárója egyszerű falusi dol gos nénike, aki otthon egy úri ház nál engedelmeskedik úrnőjenek, itt azonban ugyanazon úrnő mint tit kár hűségesen szót fogad neki, a rendi elöljárónak. A terciárius kongresszuson részt vett számos világi pap nem győzte csodálkozással az épületes jó pél dát, amelyet a Szent Ferenc aláza tos fiai a világiaknak adtak. A sikerült kongresszus nyomán felvetődött az eszme, hogy az erdé lyi terciáriusak is rendezzenek ha sonló összejövetelt valamelyik alkal mas erdélyi városban, a terciárius szellem ápolására és terjesztésére. Bizonyára haszonnal járna. Prána Péter.
harcot azok ellen, akik a bűnök fertőjében fuldokló világ követői közé álltak, és akik az élet kevélységének és hiúságainak, a szemek kívánságainak és vágyainak hódolnak. A brassói tertiarius testvérek jól emlékeznek még arra a történelmi időre, mikor a fáradhatatlan Elek főatya megkezdte elszánt harcosainak kiképzését a szűk sekrestyében. A fárasztó munka több hónapon át tar tott, míg alapos előkészítés után Dr. Jénáki Ferenc, hittanár és Pálfy János, segédlelkész közreműködése mellett nagy ünnepélyességgel felavatta o lelkes csa patot és megszervezte Assisi Szent Ferenc brassói hormadikrendi községét, amelynek áldásos működését húsz év óta csodálatram éltó szívóssággal irányítja. Jóllehet 1914 — 1927-ig nem volt segítő paptársa, mégis szent buzgalom m al szolgálta a lelkek ügyét mindvégig. A szerzetesi szigorú napirend lelkiismeretes betartása, a mindennapi énekes szentmise, a vecsernye s az ál landó gyóntatások, a vasár- és ünnepnapi szentbe szédek (pedig igen sokszor 2 —3 prédikációt is mon dott) nem fárasztották a gyenge, törékenytestű embert, hanem még ekkora elfoglaltság mellett is tudott időt szakítani a harmadik rend apostoli szellemben való vezetésére. Sőt mintha minden képességét, minden gondolatát az Anyaszentegyház által annyira magasz talt III. rend szolgálatába állította volna. Egész valóját
Heusden. 1934 október
P.
C sipán
K r iz o ló g
v á z o lja az otta n i helyzetet.
Julius elején áthivott a limborgi
Heusden Házfőnöke erre a bánya telepre, ahol elszórtan mintegy 2000 magyar bányász dolgozik, s a pár napból, amire felkért, két hónapnál is több lett immár. — Ezek a sze gény, föld gyomrában dolgozó em berek 5-6 év óta nem hallottak ma gyar szentbeszédet (mind katoliku sok I). Rengeteg házasság-rendezés, szabad uniók kiküszöbölése, mind a nyakamba szakadt. (Épen e percben kérem egy indiai ember keresztleve lét attól a missionariustól, aki meg keresztelte, mert 3 éve itt összeállt egy magyar leánnyal s az ügyét rendezni szeretném.) Elképzelhetetlen az, ami itt van. Ezeket is naponta tanítottam ma gyarul, Írni, olvasni, hittanra, éne kekre. Reggel 6 -tól este 10-ig, még egy perc szabad időm sem volt eddig. S mindent ingyen, szeretetből, mert annyira szegények, hogy még a zárda táplálja őket a szent Antal-perselyből. Már ezerszer bú csút akartam venni tőlük, de nem volt lelkem hozzá. Missziót is tar tottam nekik, hogy vallásilag vala hogyan rendbe jöjjenek. Az itteni Páterek valósággal cso dákat müveinek önfeláldezásaikkal
e bányatelepeken. Hatalmas vidék — nagyobb, mint Csikmegye! — amelyet be kell járniok. Biciklin, gyalog, mindennap 50-60 km.-t tesz nek meg. Mert ha a pap nem védi ezeket, ügyeiket nem rendezi, szükségszerüleg mennek a szociálistákhoz. Van itt mindenféle idegen: len gyel, szlovák, osztrák, bulgár, szerb, olasz, magyar. Hogy velük megér tessék magukat a Páterek, magolják éjjel nappal nyelveiket. Én egyszerre négy Páternek adok magyar nyelv leckét, amelyhez direkt Budapestről hozattak francia-magyar nyelvtant. Lengyelországba a múlt évben kül döttek 2 Pátert, akik 8 hónapi ta nulás után ma már prédikálnak is ezen a nyelven. Ugyanezt akarják tenni a magyarokkal is nemsokára. Én ajánlottam, hogy hozzánk eljö hetnek — székelyül tanulni. Az it teni Házfőnök, aki a leghűségeseb ben magolja a „mozsort*, szivvelléiekkel azon van. Természetesen mindezekért ők sem kapnak sem mit, legfeljebb dekorációkat, signum laudis-eket az illető nemzet kormá nyától. Ebben a magyar sem fukarko dik, de mást ők sem adnak. így volt ez különben a brüsseli, ant werpeni, ostendei stb. magyar pásztorációval is
62 áthatotta b. e. XIII. Leó apostoli szózata, m elyben a pápa ezeket m ondja: „A legnagyobb egyházi méltó
ságra emelkedve, isteni sugalat indít arra, bogy annyi nyomorral és szenvedéssel bővelkedő korunkban Szent Ferencet válasszuk a társadalom pártfogójává és III. rendjét — mint legbiztosabb eszközt — ajánljuk a keresztény világ megmentésére." Lelke mélyén zsongott szentemlékű X. Píus megállapítása : ,A harmadik rend ma csodálatosan időszerű. Aljol felkarolják, ott a leg jobb eredményt biztósítja az általános jólét érdekében." Érthető tehát, ha ilyen biztatások után Szent Ferenc hű fia minden tehetségével azon fáradozik, hogy a har madik rendet terjessze és népszerűsítse. — És mikor látja, hogy Jézus Krisztus helytartójának buzdítására, amelyet a harmadik rend hétszázéves jubileum a alkal mával írt körlevelében kiadott és az ő lelkesílő prédi kációira, m eggyőző felvilágosításaira sem özönlík Szent Ferenc harmadik rendjébe a hívők töm ege, akkor sem csügged bizalma, nem lankad buzgalma, hanem a nem zetek apostolával vallja : „Ego plantavi, Apollo rigavit, Deus autem incrementum dedit" Ő csak ültet és fára dozik a jó szellem tarjesztésén, a kegyelem harmatával Isten öntözi, irgalmasságával Ő szentfölsége ad gyara podást. Ez a m eggyőződés edzi akaraterejét, fokozza munkakedvét. Rendületlenül bízik a III. rend társadami nagy hivatásában és tertiarius testvéreit úgy tekinti, mint égi követeket, akiknek jám bor keresztény élet példájukkal észrevétlenül kell megjavítaniok az elté vedt embertestvéreket. Valóban elm ondhatjuk Elek főatyáról. Isten ked ves szolgájáról, hogy ő a világi harmadik rendnek lel kes apostola, ő igazán teljesíti XV. Benedek pápa pa rancsát, am elyben azt m ondja, hogy „a z első rend fi
ainak legszentebb kötelessége a harmadik rend terjesz tése különösen ma, a gyűlölet és az ellenségeskedés, az élvezetvágy és az erköcstelenség napjaiban" Ha a gyóntatószék tanúságot tehetne, ha a lelkiűgyekben folytatott gyakori beszélgetéseit meghallgathattuk volna, akkor láthatnánk, hogy az istenfélő lelkiatya mennyire szeretne megnyerni mindenkit a harmadik rend esz méjének. A nagy békepápával ő is szívből óhatja, hogy „a virágzó ifjúsági — a munkás és a nőegyesületek
mindannyian belépjenek Szent f-erenc harmadik rend jébe, bogy a béke s a szeretet szellemétől eltelve, a szent rendalapító lelkesedésével küzdjenek Jézus Krisz tus dicsőségéért és az anyaszentegybáz diadaláért." Mint dicsőségesen uralkodó XI. Pius, tertiarius pápa (1923. II. 22.) egyik beszédjében ismételten kijelen tette : „bő kívánságom, bogy mindenki lépjen be Szent
Ferenc harmadik rendjébe, melyben Jézus szentséges szívének óbajai megvalósítbatók", neki is legőszintébb vágya, hogy mindenki tagja legyen a harmadik rend nek és ott a Szentséges Szív kifogyhatatlen áldásaival töltekezzék. — Ilyen apostoli lelkűlet és m űködés nem is ma radhat gyümölcstelen. Elismerte ezt a brassói apátplebános «r is. aki nehány hónap előtt mondta, hogy
Erdélyi Ferencesek Útja a Brassóban látható hitélet egyedül Elek főatyának köszönhető. Bizony úgy van. hogy a jó atya brassói húszéves munkálkodása nem volt m eddő. S ami még bám ulatosabb, előre haladt életkorában is fáradhatat lan és fiatalos hévvel örökszép példáját mutatja Isten szolgái tevékenységének. Mint a lelkek mentésének szenvedélyes munkása órákon át angyali türelemmel ül a gyóntatószékben reggel — este, és várja a Jézus szent vérével megváltott lelkeket, hogy azoknak visozaadja a kegyelmi életet és a bűntől m egóvja őket. — Hasonló buzgósággal vezeti a harmadikrendi községet, amelynek gyűlésein m indenkor elnököl és a terciárius testvéreket m indannyiszor forró szeretettel, sokszor elcsukló szent lelkesedéssel buzdítja a jó Isten szeretetére, a szeráfi pátriárka buzgó követésére, az em beri gyarlóságok, a rósz szokások, a bűnök elhagyására s a keresztény erények m egszerzésére. — Ámbár szeme felm ondta a szolgálatot, írni-olvasni nem tud, m ind azonáltal szentbeszédeit egyik készséges tertiarius test vérrel leiratja, magának néhányszor felolvastatja s eké> pen beem lézve, elm ondja. Erre a célra leginkább régi, írott prédikációinak anyagát használja fel, de beszé deit újabb példákkal is fűszerezi, melyeket a vallásos folyóiratokból kis könyvébe kijegyeztet magának. — Elek főatya az ő szent buzgalm ától lelkesítve, valóban nem ismer nyugalmat, csakhogy szolgálhasson a lel kek üdvének. Pedig jám bor élete, szerény és alázatos életm ódja a legm eggyőzőbb prédikáció erejével hat mindenkor. Ha az oltáriszentség előtt térdhajtással h ó dol, ha imádkozik, ha oltárhoz lépik, ha a gyóntató székbe megy, minden m egjelenése élő prédikáció. Az emberek rajta felejtik szem eiket, amikor az Isten iránt való szeretettől átszellemült arcát meghatódottan szem lélik. — Valamikor elbeszélte e sorok írójának, hogy gyer mekkorában be-benézett a csiksom lyói klastrom kulcs lyukán és így szólt minisztránstársának: »Jaj te, itt szentek laknak.“ És amint tanuló korában elgondolta Szent Ferenc fiait, amint hatvan éven át törekedett kiképezni önmagában az igazi kisebb testvérnek és Isten kedves szolgájának tipusát, úgy áll most előttünk a szelíd, jóságos főatya. Ezt a jó lelkiatyát és ig a z g a tó t ünnepelték a d e rék brassói tertiarius testvérek július 15-én. A b e n ső séges ünnepélyt titokban készítették elő s olyan szí nezetet adtak az egész megmozdulásnak, mintha a harmadik rend a hónap szokásos vasárnapján díszgyű lést tartana a rendi község szervezésének húszéves évfordulója em lékezetére. Nagy gondot okozott az igaz gató főatya arcképének m egfestetése. M inthogy a fő gimnáziumi rajztanár, aki egyúttal kiváló festő, nem tud ta rávenni az alázatos lelkiatyát, hogy ecset elé álljon, ennélfogva fényképről kellett m egfestetni az arcképet. Azonban lefényképeztetése is csak rászedéssel történ hetett. A főatya ugyan íródeákja kérésére hajlandó volt fényképező gép elé állni, de csak paptestvéreivel együtt. Persze ennyi engedékenység is elég volt. Hamarosan
63
Erdélyi Ferencesek Uíja előtermett a klastromban várakozó fotográfus, hogy a páterek csoportképe számára felvételt készítsen. Öreg fdatyánk a középen, széken foglalt helyet, a többiek pedig oldalról álltak. Nehány igazító vezényszó után a felvétel megtörténik, de a gép — mintha m egma kacsolta volna magát — a lem ezen csupán a középen ülő lelkiatyát rögzítette meg. A kép jó l sikerült, mert az arc hűen visszatükrözte az ünnepelt szép lelkét, azonban a festésre nem szolgálhatott mintául. Ekkor a harmadikrendi testvérek újabb cselfogással elcsal> ják igazgató lelkiatyjukat egyik m űterem be, ott művészi fényképet készíttetnek, am elyről aztán megfestetik arc képét. Ám de ez az 6 alázatos szerénysége ellen irányuló merénylet mégis bántotta a jó atyát, aki bevallotta, az Qnnepeltetésre következő éjjel nem tudott aludni. Így tehát az álmatlan éjszakán elég ideje volt arra, hogy lelkiismerete megnyugtására ő is merényletet tervez zen a »ravasz tertiarius testvérek ellen* Korán reggel, még fölkelés előtt gyermekies lelkülettel az értékes festm ény keresésére indúlt. Kedves zsákmányát m eg találva, levette a falról, öröm m el vitte cellájába s ott elrettette az ágy alatt abban a tudatban, hogy azt most már senki sem kapja meg. De az éles szemű testvé rek felfedezték az elrejtett kincset és biztonságba he lyezték. Ezek a kisebb esem ények ugyan nem tartoznak a jubileum i üunepséghez, de az ünnepelt harmadik rendi igazgató gyerm ekdeden szép lelkére derítenek némi világosságot, amit elérni akartam e közlemény megírásával. Brassó.
P. Kassay Kelemen.
A brassói Harmadik Rend. Azt gon dolom s jól esik a gondolat, hogy a Har madik Rend érdekében Erdélyrészen közbelépett az égben Szent Ferenc Atyánk. 1934 szept. 23-án, vasárnap délután volt a bras sói Harmadik Rend nyilvános vizitációja. A hangsúly e z e n : az első, a vágyott, az érdeklett látogatás. Em lékszem, amikor erről volt az oktatás annak idején, szív-epedve kérdezték: mikor lesz, miért nem lesz, tegyünk valamit, hogy legyen látogatás. Akkor még kitérőleg kellett válaszolni, h o g y : majd meglesz. Ak kor nem volt a III. Rendnek vizitátora. Íme, a vágy betelt, két év múlva. A vizitació m eg volt. Nem cerem óniásan, de hivatalosan és igazán. Ott ültek a terciáriusok mind egy szálig a zárda fo ly ó sóján. A sekrestyében volt asztal és szék készítve a vizitátor atyának, vendégeknek s elüljáróságnak. Üd vözlés után, az elüljáró nővér szólítására egymásután jelentek meg a szakosztályok vezetői, a rend tisztvi selői és tettek jelentést a Rend m ű k ödéséről: a betegés szegény-gondozásról, az egyházi ruhák készítéséről, a hitbuzgalmi tevékenységről, a pénztár állapotáról, az otthon-restauráeiójáról. — Ünnepi csend, megható-
dás és tények s áldozatok sorozata. Megfogott, hogy az otthon-építés alapra önként tetemes áldozatig meg adózták magukat. A jelentések elhangzottak, a vizitátor atya tudo másul vette. Egészen elégedett volt s örömét fejezte ki a Rend működése fölött, hogy nemcsak létezik, hanem él, működik. Ezt keresi mindenhol s ime, itt Brassóban megtalálta. Ami Brassóban együttes örö münknek oka volt, nem állítható rekordnak, teljes szint nek, hanem azt akarja kifejezni, hogy eddig Brassóban folyik a legjobb, legöntudatosabb és legaktívebb rendi élet. Legalább is értesülés és tapasztalat után. Dicse kedni s dicsérni nem akarunk. Még nincs miért s mikor lesz is, csak az Úr Jézusban. Honnan a sarjadás, a feltörés és újúlás ? Vigyá z a t? A brassói III. Rendben semmi különlegesebb nagy dolog nem történt. Túlsokan sincsenek. Kb. 130-an: egyszerű, szegény népekből áll, igénytelenekből és tu datlanokból. Hanem van egy kis múltja. Húsz év áll mögötte s a húsz évnek olyan sajátságai, amik a nagy dolgokat alkotják és biztosítják. Ezek a következők: 1. az állbatatosság, a rendületlen kitartás, az elv szerű következetesség. Minden sikernek titka. Ebben az erő. A nagy mondások, lángolások pernyévé lesznek; a zajtalan szívósan kitart. S aki kitart, győz, előbbutóbb uralkodik. Brassó átmentette a háborús időben s azt követőleg m egtörő s elhaló rendi szellemet. A rendi község élt rendszerezve, jól vezetve. Nem tört előre : nem volt vágya s ime, vezet. Lehetnek népe sebb, lehetnek tehetősebb rendi községek, a spiritus, a Harmadik Rend m egújuló szellem e Brassóból indult ki s ott izzik m ost s égett éveken át egy igazi feren ces szívben. 2. a reguláris rendi élet, a rendi szellem. Nem form a, ruha, név és cím , hanem a szabály, a 111 . rendi regula lehetőségig hű követése. A szabályszerű élet magyarázása, megkívánása, éveken át. Az öntudat ki építése, mit jelent terciáriusnak lenni. Nagy munka, nagy teljesítmény. Egyenkint kell előszedni mindenkit. A harmadikrendi ügy itt szokott elakadni. Nincs ki tartás, utánjárás, folytonos gondoskodás. Pedig érde mes. .Isten országa erőszakot szenved.* A gyümölcs megvan. .Vannak Brassóban — az egyszerűek között, vérbeli terciáriusok, akiknek a Rend életet jelent; érte tudnak áldozni, égni, akiknek érdeklődése csúcspont ján a Rend á ll; akik érzik S ient Ferencet, élvezik szellem ének áldását; vannak lelkileg kultúrált egyének s vannak hitvalló lélkek. Ők már nem tudnának meg lenni a Harmadik Rend nélkül, annyira hálásak s anynyira eggyek lettek vele. Ha pedig valamiért érdemes aprólékoskodni s ha van valami értékes és szép dolog, hát e z ; az Istennek tetsző, megnevelt szép lélek, ami nőt a Harmadik Rend nevel. J. A z imádság. Nem szenteskedő jám borság, nem miatyánkozás, hanem rendszeres imádkozás, m ondha tom : imádsághadjárat az égbe. A brassói terciáriusok
64
Erdélyi Ferencesek Útja
sokat imádkoznak, nyíltan, palám et publice, a tem p lomban. Mennyi szentségimádás, éjjel otthoni virrasz tás, mennyi keresztút, irgalmasság olvsója, mennyi elmélkedés és kilenced. Akárki elolvashatja évi jelen tésüket a Kath. Világból. (1934 márc, 84-85.) Jézus Szívének, Szűz Anyának, a szent Sebeknek, Szent Fe rencnek, Szent Antalnak s a rendi pátrónusoknak minő tisztelete 1 A sok imádsággal, ájtatoskodással szem ben kelhet az elsekélyesedett lelkekben ellenérzés, kézle gyintés, de a sok imádságnak erős védelm ére kelek. A sok imádságra szükség van, m indenhol I Ott az eret nek és indifferens város közepében éppencsak van mi ért im ádkozni! Csak győzzék éjjel és nappal. A bras sói kicsi templom imádság háza.
4.
kegyelem. Az Isten soha
senkinek adósa nem maradt. Rajta túltenni nem lehet. Ha kap, hát ad. Prope est Dominus invocantibus eum in veritate. Az állhatatosoknak, az evangélium osoknak, az imádkozóknak kegyelmet ad. Ha baj van, nehézség van, csapás van, im ádkozzunk; segítsen az Isten. Hányszor hallottam: Segít az Isten, segít a jó Mária, segit Szent Ferenc 1 Ha mondják, akkor tényleg is segített. Min den felülről jövő segítség kegyelem. A helyesen lelkiélettít élő egyén nem is lehet más, mint Istenből élő, kegyelmes lélek. Kegyelem lelkében s a kegye lem áradó természete révén : kegyelem otthon, kegye lem a környezetben s kegyelem a társadalomban. Ha Így tartana s fejlődne, le lehetne hozni Isten or szágát.
5. a szervezettség. A belső
tartalom hoz
külső
keret kell, rendi községbe szervezettség, elüljáróság. Ez ad a tetteknek irányt és formát s hitelesíti az ér téket. Van elüljáró testvér; nem cím, hanem valóság, mint a házfőnökség nem cim, hanem potestas dom inativa. Itt is. Az elüljáró
rendelkezik testvérek és
ügyek felett, oszt, szoroz és szám on dorgál, beszél és
reprezentál s ha
titkár, aki mindent számontart
kér buzdit és
kell, harcol. Van
fejben
és
írásban
s mindent kihirdet és összetoboroz. Vannak tanácsok és elüljárói értekezletek rendesen, hol elszámolnak, ter veznek, rendelkezést hoznak s kormányoznak. Vannak felügyelők, kik mindenkit számontartnak: betegeket, szegényeket, tagokat, újoncokat, jelölteket, -mindenki ről referálnak, számot adnak: mindenkit adminiszráU nak. Nem veszhet el senki hír nélkül. Ha gyűlés van, egy szálig talpon az egész.
6 . A v é g é n : jó a vezér, jó az őr. S amit itt el mondhattam, őt illeti meg. Ki az állhatatosság em b ere? Ki a reguláris élet o sz lo p a ? Ki a hűséges gyón tató? Ki az aprólékosságig következetes elszám oltató? Ki az imádság a n gyala? Ki a kegyelem közvetítője? Ki a fő dirigens ? A brassóiak tudják. A vizitációkor reá hárítottak, neki köszöntek m in den t: elüljáró, rendi község és vizitátor atya.
Ki v o ln a ? A „szentéletű“ a »galam blelkű“ igaz gató atya. A 78 éves és örökké ifjú Csiszér főatya. A brassói 111. Rend júliusban jubilálta. Mi, édes testvérei is, e m lé k e z z ü n k !... P. Fidél.
Szentirás. „Et in meditatione mea exardescet ignis." Ps. 38, 4 .
Ismeretes ennek a zsoltárversnek az aszkétikus könyvekben gyakran olvasható magyarázata : az elmél
kedő imádság fölgyujtja az Isten iránt való szeretet tüzet. Vájjon biblikus szem pontból m egállja-e helyét ez a magyarázat akár mint a szöveg szószerinti értel me, akár mint alkalmazott értelem ? Nem! A szövegben egész határozottan másról van szó, mint elm élkedő imádságról és Isten iráriti szeretetről. A zsoltáros Dávid itt nem Istenről elmékedik, ha nem saját szenvedéseiről, amelyeket istentelen ü ldö zői okoznak neki, »cum consisteret peccator adversum m e.“ (2. vers) . . . S ezért a tűz is, ami benne fe l gyűlt, nem a szeretet, hanem ellenkezőleg a harag, a métatlankodás tüze, ami panaszra nyitja a jk á t ... Az egész zsoltár egy fájdalm as elégia Dávid a j kán. S bár a zsoltáros fölteszi magában, hogy lelké nek nyugalmát s türelmét megőrzi és zokszóra nem nyitja ajkát, bármennyire gyötörjék a gonoszok, ( 1 - 2 . vers) azonban Dávid is csak gyarló em ber volt, az ő türelmének is határa v o l t ... Az elfojtott harag, és fá j dalom csak még jobban elkinozta le lk é t; s a m él tatlankodás, a panasz tüzként lángolt fel benne, ami kor az ellenségeitől elszenvedett bántalmakra gon dolt . . . O ly természetes, oly em beri dolog e z ; hogy a gyarló em berben az elfojtott néma fájdalom nagyobb intenzitással tör ki, mintha előre szabadfolyást en gedett volna érzelmeinek. Önmagunkra, saját gyarlóságunkra kell ráismer nünk e b b e n ... Hányszor tesszük fel mi is, hogy türel mesen el fogjuk viselni a szenvedéseket, a bántalmakat és nem fogunk zúgolódni, kifakadni. . . És mégis csakhamar föilángol gyarló szívünkből a panasz, a zúgolódás, a méltatlankodás tüze a minket ért sérel mekért s ezekről bizony többet meditálunk mint kel lene . . . De ha ezen gyarlóságunk miatt magunkat m eg alázzuk és buzgó lélekkel Istenhez fordulunk segítsé gért és erőért a türelem erényének gyakorlásához, akkor ezt a zsoltárverset a szószerinti értelemben is hasznosan és üdvösségesen alkalmazhatjuk saját lel künkre. P. Palbárt.
Ërdélyi Ferencesek Útja
A körmenetekről. Az egyházi törvénykönyv szerint 11.290. kánon 1 . § .) a szent körmenetek alatt ünnepelyes könyör géséket értünk, melyek a hivek jámborságának em e lésére vagy hálaadásul a vett jótétem ényekért vagy Isten segítségének kiesdésére a papság vezetése alatt a hívő néppel egyik szent helytől a másikig menet ben történnek. Vannak rendes és rendkívüli kSrmenetek. A ren des körmenetek azok, melyek a liturgikus előírások szerint vagy régi bevett szokásból évenként a m eg határozott időben történnek. Ilyen pl. az úrnapi kör menet vagy a feltámadási körmenet stb. Rendkívüli körmenetek pedig azok, amelyek az előbbieken kívül bizonyos okokból időről-id őre történnek és nincs állan dó jellegük. Pl. processziót rendelnek el szárazság idején esőért stb. . . . Az előirt és szokásos körmeneteket m indenhol meg lehet tartani, m inden engedélykérés nélkül, az összes plébániákon. A nagyobb városokban azonban több pledánia szokott lenni és a S. R. Cong. tiltja, hogy egy helyen és egy időben több processzió le gyen (821. n.). Ugyancsak 'az egyházi törvénykönyv (129. kánon 1. § .) elrendeli, hogy úrnapi körmenet egy helyen csak egy legyen és pedig az előbbrevaló tem plom ból. Ilyen esetekben tehát a püspök intézke dik, vagy a régi szokás, hogy a processzió melyik tem plom ból legyen, a többi tem plom ok ez esetben nem tarthatnak körmenetet. A gyertyaszentelői és a pálmavasárnapi körmenetek kisebbszerűek, azért eze ket minden tem plom ban meg leket tartani ugyanazon időben is. A feltámadási körmenetre nézve az a szo kás, hogy megtartják minden plébánián a városban, de különböző órákban. A szerzetesi tem plom okban, melyek nem plébá niatem plom ok, nem szabad rendes körmenetet sem tartani az ő exempt területükön kivül. Azon belül azonban megtarthatják a rendes körmeneteket, sőt az utcára is kijöhetnek, a zárda és a tem plom falai kö rül (S ip os 674.). Úrnad nyolcadán belül azonban sza bad az összes szerzeteseknek (1291. k. 2. § .) a zár dán kivül is tartani processziót, de ahol többen van nak, ott a m egyéspüspök határozza meg, hol és mikor. A rendkívüli körmeneteket úgy a plébániákon, mint annál inkább a szerzetesi tem plom okban (hacsak nem tartják azt exempt területen belül) csak a m e gyéspüspök engedélyével lehet tartani. Az egyházi törvénykönyv szerint (1291. k. 1. § .) az úrnapi körmeneten köteles m egjelenni az egész világi papság, az összes szerzetesek, kivéve azon női vagy férfi-szerzeteket, akik szigorúbb klauzúrában él nek vagy akik a várostól legalább 3 ezer lépésre lak nak, úgyszintén kötelesek testületileg m egjelenni a társulatok. Elől mennek a társulatok, utánnuk a har madikrendiek, majd a szerzetesek, a Szentszéktől m eg állapított sorrendben és végül a világi papság.
65 Ami m ost a processziók tartási módját illeti, arra nézve a következők az irányadók: A gyertyaszentelői es a pálmas^entelői proceszszió szertartásait megtaláljuk a misekönyvben. A z úrnapi körmenet a legünnepélyesebb és egy szersmind örvendetes jellegű is, azért elsősorban en nek a szertartásairól tárgyalunk, amelyek jórészt irány adók a többi körmenetekre nézve is. Az úrnapi processzió előtt mindenekelőtt meg kell tisztítani az útskat, amelyeken a processzió átmegy, az után a mi Rituálénk szerint négy sátrat zöld gallyakkal és virágokkal feldíszítve, a processzió különböző helye in kell felállítani, amelyekben azután oltárt állítunk gyerlyákkal, ahol a négy úrnapi stációt tartja felváltva a processzió A római Rituáléban nincsenek ilyen stációk, hanem a processzió pihenés nélkül teszi meg az utat. Ezen négy sátor és stáció Pázmány Péter reform Rituáléjában jelent meg először, aki azt külföldről, való színűleg Ném etországból hozta. Úgyszintén buzdítani kell a híveket, hogy házaikat a processzió útján dí szítsék föl szőnyegekkel, virágokkal, gyertyákkal. A processzió ellőtt ünnépélyes mise van, amelyben a pap két Szent ostyát konzekrál, az egyiket magához veszi, a másikat pedig a szentségmutatóba helyezi. A mise végén fehér pluviálét ölt és a szent miniszterek is mind fehérbe öltöznek. A szerpap és alszerpap is fehér dalmatikában és tunicellában segédkeznek. A processzió rendezésében úgy kell eljárni, hogy a mél tóbbak hátul, a kevésbbé méltóbbak pedig elől men jenek. Legelői megy minden precesszióban a kereszt és mellette kétoldalt a gyertyátvivő két acolitus, illet ve minisztráns. A kereszt után jönnek az egyesületek pl. Legényegylet, Credo vagy más hasonló egyesüle tek. Ezeket követik a társulatok, pl. Rózsafűzertársulat. Oltáregylet stb. Ezek után jönnek a harmadik rendiek. Ezeket követik a szerzetesrendek, altik után jön a világi papság és végül a processziót végző pap vagy püspök, a papi segédlettel. Az egyesületek, társu latok es szerzetesrendek között néha vita merülhet föl a praecedentiáról. Ilyen esetben az egyházi tör vénykönyv 106., 408., 491. 701. kánonai az irányadók, hacsak nincsenek a törvénykönyvön kivül valami privi légiumaik, amit bizonyítaniok^kell.£Ezenfelül, ha ezek nem lennének elegendők a vita eldöntésére, tekintet tel kell lenni arra, ki régibb azon a helyen. A szerzetesrendek és a harmadikrendek mind külön kereszt alatt mennek, amelyet egy közülük visz. Az egyesületek és társulatok pedig rendesen a zász lójuk alatt . . . A szentséges körmeneten lehetőleg mindenki égő gyertyát vigyen és a baldachinum körül legalább négy égő gyertyát kell vinni rúdon, üveglámpába zárva. A világiak ruházata legyen tisztességes és ünnepi, a kalapot nem szabad feltenni, hacsak eső vagy más kedvezőtlen idő nem kényszerítene. (Rituálé Tit. IX. Cap. 3. n. 3.) A szerzetesek az ő szerzetesi ruhájukban jelen
Erdélyi Ferencesek Útja
66 nek meg, a kongregációk, a jezsuiták, egyszóval azok a szerzetesek, akiknek nincsen szerzetesi ruhájuk, hanem a világi papság talárjában járnak, ezek karinget vesznek föl a p rocesszióra ; úgyszintén karingben jelennek meg a világi papok is, a birétumot azonban a szentségi processzión nem tehetik f ö l . . . Szokás sok helyen, hegy a szentséges körmenetre úrnapkor vagy feltám adáskor elviszik a B oldogságos Szűz képét vagy szobrát vagy más szentek ké peit vagy ereklyéit. A S. R. Cong., hogy a szentséges körmeneteken sem m i se vonja el a hivek figyelmét az Oltáriszentségtől, tiltja, hogy arra elvigyék a B oldogságos Szűz vagy más szentek képeit, szobrait vagy ereklyéit (S. R. Cong. n. 3878.).
Szemelvény P. Ungváry Antal O.F.M. „A római egyház liturgiája* c. nagyon ajánlatos művéből. Kiadta 1934-ben a Kapisztrán szent Jánosról nevezett feren ces Rendtartomány.
Missionarius Franciscanus. A hit. Hogy a hithirdetö lendületet kapjon és abban ki tartson, nagy szüksége van a hit szemére. Ez tullát anyagon, testen, külsőn és nézi az emberben a lelket. A leiken az isteni képmást, a meghívást az örök menynyegzőre. A leiken a Krisztus-testvér-arcot. Ezzel szem ben viaskodik az örök-ellen. Ezt is látni kell. Az em beri törékenységet, az ellenséges törvény erőlködéseit. Látja, mily sokan szakadtak a kárhozatos mélységbe, pedig talán menthetők volnának. Nézi a rablók közé jutott, agyonsebzett szegény, nyom orúságos, haldokló embert, akinek irgalmas szamaritánus kell. Egészséges, tiszta m ódos, müveit emberek barát ságában lenni, velők foglalkozni könnyű; ide nem kell erőlködés. De hogy foglalkozzunk olyanokkal, kik a szegénységnek minden elriasztó velejárójával állnak előttünk, arcuk visszataszító, lelkűk faragatlan talán és durva; kamasz és neveletlen gyermekeket felkarolni, bennök is a halhatatlan lelket látni és Krisztus meg váltó vérét azon, ide mind a hit világa kell, mert külömben odadobunk mindent és a lelkünk is lassankínt belefásul. Nem törődünk többé a lelkekkel. Csak a fe lületnek szolgálunk. A missionarius lássa meg Krisztus esengő te kintetét, aki az ő nagy szegénységében, elhagyatottságában. vérkönlösében és szenvedéseiben lelkes papo kat keres, kik szeretik a lelkeket. „Szomjuhozom“ és szeretné, ha lelkek megmentésével oltják a szomját Lássa meg aztán a híerárkiát, az egyházi felsőbbséget. Ez utasításokat, döntvényeket ad, melynek őröm mel engedelmeskedik. Mert személyek és intézmények mögött ott van Krisztus, aki mindezeknek elindítást, hivatást, tekintélyt, tartalmat és célt kölcsönöz. Fran ciscas vir catholicas et íotus apostolicus. Mi is így. De ez csak úgy sikerül, ha lelki szemünk a háttérben meglátatja velünk Krisztust, .kiért van minden. Őérette működik, ő ad neki lelkesedést, tüzet, ékesszólást, igét. ,/4z én tanitmányom nem az enyém hanem azé, aki engem küldött.“ Milyen függőség, ragaszkodás és en gedelmesség a mennyei Atya iránt.
A z im á d sá g. Amivé lett a hithirdető, azt Isten kegyelmén kivül az egyház eszközölte rajta. Az az egyház, mely birto kában van Krisztus tanításának és ezáhal lelki fejlődé sét gyermekkorától irányította. Ez az egyház közvetí tette szentségeivel a kegyelmeket, melyeket megolvasni csak a mindentudó Isten képes. Hányszor küzdött a legnagyobb lelki nehézségekkel, .s az egyház melléje állt és segített! Hányszor állott az örvény szélén és az egyház elragadta onnan! Hányszor volt halálra se bezve, gyámoltalanul és tehetetlenül és Krisztus egy háza hóna alá nyúlt, felemelte! Ezért hálával tartozik. Ez is újabb ösztökélés, hogy most mint az egyház harcos tagja, az egyház megbízásából ugyanazt tegye másokkal, mint amit ő nyert ettől. M issziós munka I Nos, jön az ékesszólás — nem segít. Jön a fá radhatatlan munkásság — nincs eiedmény. Jön az elmélkedés, a m eggyőződés csak úgy sugárzik arcáról, szeméből és nem tud meggyőzni. Valami hiányzik. Az imádság. Szent Ágoston int: „Sít orator antequam dictor.'' Isten nélkül nem megy, nem sikerül a munka. Krisztus — mondhatjuk — 30 évig szem lélődő életet folytatott, mert munkái közben is lelke mennyei Atyá nál volt. És mégsem prédikált. Felmegy a hegyre, 40 nap és 40 éjjel imádkozik és magát sanyargatja. Csak ezután jön a prédikáció. Ha beszélt már sokat és ha új tanításra készült, jön a hosszas imádság. Elmerül a mennyei Atyában és folyton hangoztatja, hogy nem a saját dicsőségét keresi, hanem az övét. Szent Ferenc Atyánk az imádság embere volt. Minden szabad idejét erre használta fel. Könyveket nem bujt, dialektikát nem tanult, ékesszólásra nem utazott. Beszéde keresetlen, egyszerű. Olyan dolgokat mond, amiket hallgatói talán szebben tudtak volna előadni. De egész lényén elömlött az Istennel buzgó imában egyesült lélek kenete és varázsa. És úgy be szélt, ahogy akkor más nem tudott. Amit ő szavával öntözött, annak fejlődést, gyarapodást adott az Űr ke gyelme. Ezt pedig imádságával esdette ki. Szavának nem tudtak ellenállaní, mert kegyelem társult hozzá. Ez pedig mindenható. Csak így szabad tennie a feren ces hithírdetőnek is. Imádságos lélek volt szent Antal, Kapisztrán szent János, Porto-Maurízíóí sz. Lénárt is. Ilyenek voltak a nagysikerű misszíónáríusok mind. Mert a kegyelmet kiesdették, mert a jó Isten segítségét kérték, történhet tek olyan világraszóló és örökre emlékezetes m issziós eredmények. Szeresse tehát a ferences misszionárius az imád ságot! Missziót ne szervezzen, beszédhez ne fogjon imádság nélkül. Nagy elbízakodás és kevélység volna egyedül nekimenní olyan munkának, amelyet egyedül nem mertek megkezdeni nagy, szent hitszónokok. Legyen a ferences misszionárius Jézus szentséges Szivének buzgó tisztelője. Ebben buzog a legszentebb, legüdvözitőbb, legforróbb vér. Itt van az isteni véna, a kenet, a lelkesedés. Innen meritsen erőt, lendületet, ki tartást és meleget. Itt támaszkodhalík egy isteni ígé retre is. ,/4 papoknak olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzőttebb bűnösöket is megtérítik.“ Milyen so kan vannak az ilvenek, S hogy fáj egy igazi lélek-em bernek, ha ezeket megátalkodottságukban kell hagynia. Jézus sz. Szivének tisztelete és im ádságos élet levonja Isten áldását munkánkra, segít vigasztal, harmatoz. A pogányokat megtéríti. A tevélygőket vissza hozza, a bűnösöket megjavítja, a lanyhákat feltüzeli, a közönbösöket felrázza.
Erdélyi Ferencesek Ütia
Halotti beszéd. E lm ond otta nagym . Pacha Á g oston Püspök úr A m bru s T estvér tem etésénél, M ária-R adnán f. é ju liu s 5-én .
Néhány évvel azelőtt — akárcsak 700 esztendővel ezelőtt Assisiben Szent Ferenc atyátok — Szilágyme gyében egy Kis fiú, Witek Béla volt a ne/e, meghallotta az Úr Jézus szavát; „Ha ki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen en gem “ . Meghallotta, szívére v^ette a Mester szavait és követte a Mestert. A szent vágy — követni a Mestert, nyomába lépni Ferenc Atyátoknak — űzte, hajtotta a kisfiút, s úgy jutott el Vajda-Hunyadra, Szent Fárenc fiai közé. Ambrus testvér, ezentúl igy hí vunk, szegény akartál lenni. Könnyű volt erre vállalkoznod. A szegénység ölén, szegény emberektől születtél és Vajda-Hunyadon etted a franciskánusok szegény kenyerét. Tiszta akartál maradni, szót akar^ tál fogadni, engedelmesnek lenni mindhalálig, amint az isteni Mester. És mert emberek vagyunk, hús ból és vérből valók, mert telve va gyunk gyarlóságokkal, harcban állot tá! a hús és vér törvényével, vias kodtál a hiúságnak, az ellenmondás nak, a gőgnek az ördögével. És miközben egyik csatát a má sik után nyerted, készültél az oltár szolgálatára: miséspap akartál lenni. Már alig 1 — 2 lépés választott el az oltártól, alig 1 —2 esztendőnyire voltál a papszenteléstől. Kedves Am brus! a jó Istennek más tervei voltak veled. Piros ró zsák hajtottak ki az orcáidon s a belső szent tűz mellett, a tüdővész égette testedet és sorvasztotta egész ségedet. Eljöttél Mária-Radnára pihenni, gyógyulni. Sehol jobb dolgod nem lehetett volna, mint a betegek gyó gyítójának, a szomorúak vigasztaló jának, mindnyájunk édesanyjának kebelén. Nap-nap után «áriad az Úr Jézust, El is jött hozzád az út, az igazság, az élet; ,az isteni kenyér formájában. Az Úr Jézus megelégelte a szen vedéseidet és magához hitt, magá hoz ölelt. Alig volt már leheletnyi erőd. De volt annyi erőd, hogy ki tudtad mondani ezt a hirom nevet, amely Szent Ferenc ■fiainak és mindnyá junknak itt a földön a legszentebb kincsünk; Jézus, Mária, J ózsef! Meghallotta a szót szent J ózsef; ő fogta le üvegesedő szemeidet. Meg hallotta Mária; anyai karjára vett s
67 átalvitt az örökkévalóságba. Meg hallotta az Úr Jézus s úgy biztatott: „J öjj, Atyámnak áldotta* ! Ambrus testvér, nem lett belőled miséspap, de azóta már ott szolgálsz az angyalok seregében. A radnai h'vek, a franciskánusok, a lelkigyakorlatokat végző 40 pap, meg a püspök szomorúan nézünk
utánad és mondjuk; A jó Isten ad jon neked csendes nyugovást és bé kességet, adjon örök boldogságot. Ambrus testvér, imádkozzál érettünk! Mária-Radnán, 1934 julius 5-én.
t Dr. Pacha Ágoston tem esvári püspök.
Szent Antal kápolna épült Szatmáfon. 1933 október utolsó vasárnapján. Krisztus király ünnepén, Szatmáron a ferencrendi atyák vezetése alatt álló u. n. Hildegárda plébánián nagysza bású ünnepséget rendezett az egy házközség vezetősége, melyen az ünnepi szónok egyházközségünk lel kes világi elnöke, dr. Schlagetter Nán dor, főorvos, a kát. mozgalmak erdélyszerte ismert vezére, a kát. ak cióról tartott hatalmas beszédet. A közönség feszült figyelemmel hall gatta a katolikus akció lényegét fej tegető gyönyörű, gondolatokban gaz* dag szónoklatot, s mikor szónokunk a Szentatyának azt az óhaját tolmá csolta, hogy fordítsunk nagyobb gon dot kültelkeinkre, a mi hitközségünk minden szépért lelkesedő hivő sere ge egy szivvel, egy lélekkel tette magá évá az akció megvalósítását sa taps orkánba fuló beszéd elhangzása után 100 aláírással ellátott feliratot küldött a Püspök úrhoz, melyben bejelentette a kát. akció beindításá nak sürgősségét s kérte reá a Püspök Urunk atyai áldását. Köztudomású volt u. í. hogy a batizi úti kültelkünk lelkiek tekintetében igen elhanyagolt állapotban volt s a hívek pasztorálása nagy nehézségbe ütközött. A beszéd tehát annyira frappíroszta a közönséget, hogy felvetődött a leg komolyabb formában a kültelki ká polna felépítésének szükségessége. Így született meg a nagy gondolat. Egy nehézség volt csupán ; az anya giak előteremtése. De a mi lelkes elnökünk nem hagyta eszméjét elfeledtetní, hanem állandóan ébren tar totta azt, mig lánglelkü Főpapunk, Szabó István nagyprépost, püspöki helynök úr Öméltósága hatalmas ado mányával megadta a lehetőséget ahhoz, hogy hozzá fogjunk az épí tés munkájához. A hívektől ez év februárjában kezdettük meg a gyűj tést s isteni csoda, hogy már junius 17. éré készen állt a kedves kis kápolna szent Antal tiszteletére. A kültelkiek fuvarral s munkájuk kal, míga városiak inkább adománya ikkal járultak hozzá a nagy mű be fejezéséhez. A telek egy része, a már
vány oltár, szobrok, szenteltvíztartó, mise ruhák, a torony keresztje stb. mind jószívű emberek ajárwlékaí. A kápolna hossza 20 m. szélessége 8 m. s kényelmesen elfér benne 200 ember. A szentelésen 500 ember szorongott benne. A felszentelést Szabó István, nagyprépost úr Ömél tósága végezte s ő mondotta a szí vekbe markoló remek szentbeszédet is, mely még sókáig emlékezzetes lesz. A kis kápolnából kiszorultak részé* re a templom előtt elterülő hatalmas térségen tábori misét szolgáltatott P. Sándor Krizosztom, házfőnök. Abban az időben igen esős idők jártak s a rendezőségnek komoly ag‘ godalma volt, hogy nem fogja tudni megvalósítani azt a programmot, amit maga elé tűzzött. De úgy látszik, a jó Istennek, vala* mint kápolnánk védőszentjének, szent Antalnak is tetszett akciónk, mert vasárnap reggelre meghasadt az ég kárpitja s gyönyörű verőfénycs nyá ri nap m osolygott le a templomi zászlók alatt felvonulók hatalmas tö megére. Megható s örökre emlékeze tes lesz a hivek előtt ez a feledhe tetlen nap, mikor a kültelken elő ször mutatta be az Isten szolgája a legfelségesebb áldozatot, a szent misét. Eleinte gyéren látogatták a temp lomot, mert a kültelek munkásai el szoktak a mise hallgatástól. Ma már azonban a kis kápolna látogatóinak a száma kb. 100-ra tehető. Lelki veze tőjük, P. Gábor Anasztáz, kit a hi vek nagy ragaszkodással vesznek kö rül s fáradliatlan munkásságát min denki elismeri. Dr. Schlágetter Nándor világi elnö künk, az eszme kipattantója s a fe rences szellem igái zászlóvivője, ez zel az akcióval feltette edigí 10 éves elnöki mukásságára a koronát, s ma radandó alkatásával híveink igaz há láját érdemelte ki. Meggyőződésünk, hogy csakis szent Ferenc szelleme irányította ezt a nagy munkát. Szent Ferenc fiai 20 esztendeje nevelnek
ErdélyPFerencesek Utfa
68 bennünket s hogy 2 tiónap alatt a kültelken templo nőt tudtunk emelni, szent Ferenc szelleménei köszönhet jük. Minden hálánk és eliimerésünk az adakozóké és a szellemi irányitóké, kik a külteleknek megszerezték azt az örömöt, hogy Kriiztus oda köl-
tözhetett hazzájuk. A németek nagy költője Schiller, m ondja: „Nincs ko
molyabb és magasztosabb feladat, mint az embereket boldogiíani.“ Ezt teu e szent Ferenc S 7 e lle m e a H i l degárda kültelkén az ürnak 1934-ik esztendejében. Dr. Banner Antal Szatmár.
búcsúra készült fel és septiben utá na kellett süssön, mert 6000-en is áldoztak. — Hála Istennek és az édes. csodatévő csiksom lyói Szűz nek, aki a lelkekbe a megnyugvás, a vigasz és a külömböző segítés édes baUsamát csep;gteite.
Egyházközségi jegyző.
Fr. Witek Ambrus
H ÍREK A PROVINCIÁBÓL. Húszéves jubileum A brassói 111. Rend igazgatójá nak, Csiszér Elek Exminister Atyá nak jubileumi ünnepélyt rendezett julius 15 én azon alkalomból, hogy 20 éven keresztül vezette ott, sz. Ferenc IIL Rendjét. Bővebbet lásd a P, Kelemen cikkében. A ranytnise. — Aranyszívű Ferenczi Vendel bács> f. h. 21-én ün nepli azt a nagyszerű napot, ame lyen ezelőtt ötven esztendővel az Or Jézus áldozati oltárának boldog foglya lett. — Ismeretes szerény ségével minden ünnepeltetés elől ki akart térni; egyedül bensőséges visszavonultságban óhajtott beszélni az oltár Királyával, Akivel ötven éven keresztül minden nap alázatos lelkűleítel találkozott, akinek útjait ötven éven át becsületes kitartással járta, akinek életét: szelidségét, jó ságát, embertestvér-szeretését töre kedett átmintázni életébe. . . Sokan szerettük, — mindannyian. Mellette akarunk állani ebben a jubiláris ta lálkozásban, hogy tanuljunk Tőle, hogy a kegyelem kincsekből mi is nyerjünk a harcra, a küzdelemre, a ferences életre. Vendel bácsi csiktusnádi jó fő székely családból származott. Édes apja, Ferenczi Ignác, előbb kászoni, később tusnádi kántortanitó. Egyike volt azoknak a kántortanitóknak, akiket vallásukhoz és fajukhoz való áldozatos ragaszkodás jellemzett. Nagy családjának királya, atyja, pa pi barátja volt. Két fiából papot nö velt — megható székely szokás — egy mint tusnádi jegyző halt meg, a másik makói ny. igazgató-tanitó... Minden bizonnyal 0 is ott lesz lé lekben legnagyobb fiának legszebb ünnepén. Aranyszívű aranymisés Vendel bácsi legkisebb testvérei imádsága csatlakozik a jubiláris szent mise áldozatához... hogy a jó Isten jó egészségben sokáig megtartsa ne künk, a Provinciának és mindazok nak számára, akik aggódó, hálás szeretettel veszik körűi.
M ária*radnai b ú csu k . A nyári rendes búcsúkon kivül az őszi búcsuk a következőképpen alakultak a svábföldi kegyhelyen: Az idén is egyházmegyei zarán doklatot szervezett a szokásos őszi búcsuk alkalmaival a Kegyelmes Fő pásztor. S^ept. 1-2 volt a német aj kú hivek zarándoklata. Körülbelül 10.000 ember volt. 5-600 volt a szent áldozások száma. Sajnos, ez alka lommal a tervezett körmenet elma radt a nagy eső miatt. Nagy töme gek (kb. 1500 lélek) jöttek Szentannáról és üjaradról. Szept. 7-8 án kb. 20.000 ezer zarándok volt. Jugosz láviából 4 500 lélek jött. Sajnos, a nagyokat nem engedték. Pedig a szegedi házfőnök szerint több ezeren jöttek volna. Gyönyörű volt 7.-én a gyertyáskörmenet, melynek az eleje és vége a kegytemplom előtt t a lá l k o z o t t . Legalább 18,000 ember vett részt ezen. 8 án reggel órakor kez dődtek a szentmisék és majdnem 1 órakor fejeződtek be. Nyolcadikén 9 órakor az ünne pélyes szentmisét a kegytemplom ban a Főpásztor pontifikálta fényes segédlettel. Ugyancsak 9 órakor a lurdi barlangnál Olajos Lajos, apát kanonok úr, sz. Ferenc szobránál a hegyen Kayser Lajos, pápai prelátus-kanonok úr pontifikált. Ezen a napon 13 15 ezer volt a í áldozók száma. Mindkét alkalommal nagyban emelte az ájtatos hangula tot a Főpásztor jelenléte, aki hajna li öt órától már áldoztatott. (M agán jelentés szerin t.)
Csiksomlyón a Mária-nevenapi búcsú látogatottság, áhítat és bizo nyára kegyelem tekintetében is ki emelkedett a többiek közül. Akik ott voltak, nem tudtak eléggé c s o dálkozni, milyen sokan vannak ; akik hazatértek onnan, áradozva beszél tek arról, milyen szép volt. A sek restyés testvér a legjobb tanú erre, aki az ostyákat olvasgatta. Azt mondja, majd szégyenben maradt. Más őszi
tüdő- és gyomorbajban MáriaRadnán julius hó 3-án hosszas be tegség után kiszenvedett. Az utolsó szentségeket nagy buzgósággal vettefel. Teljesen rá volt készülve a ha lálra s Így bizton remélhetjük, hogy a jó Isten felvette magához, hol többé nincs fájdalom. Temetése esemény számba ment. Éppen akkor a zár dában a bánsági papoknak lelkigya korlat volt élükön a Kegyelmes Püs pök urral, aki papjai közepette vé gezte a temetést. Szép, kedves beszé det is mondott, melyet lapunk más helyén közlünk. Fr. Ambrus halálakor a M.-radnai házfőnökség rendes szentkép formá jában adott ki gyászjelentést. Egyik oldalon Stabat M ater-kép; aláírás: Quis non posset contristari, piám Matrem contemplari dolentem cum Filio. (Cum appr. eccl.) Másik oldalán: f Witek Béla Ambrus III. éves ferences teológus, meghalt Mária-Radnán, 1934, évi julius hó 3-án. R. I. P. Úr Jézus K risztus! emlékezzél meg róla a te mennyei dicsőséged nek országában. Adj neki, Uram, örök nyugodal mat, és az ö.'’ök világosság fényes* kedjék neki. Jézusom irgalom ! ( '0 0 napi b ú c s ú )
Mária édes szíve, légy menedékem ! (300 napi b ú c s ú )
Az ilyen képes, imádságos gyászjelentés természetesen a legjobb. Nagyon ajánlom, hogy a világias gyászjelentések helyett az ilyen nyer jen alkalmazást és egyházias, vallá sos érzésből kifolyólag a híveknél is ajánljuk. Az elköltözött kedves lelkeknek és a hátramaradottak lel kének ezzel sokat használunk.
Fr. Kempf Alfréd ötödéves teologus Kolozsváron tüdőbajban súlyosan megbetegedett, úgy, hogy szept. 9-én ft. P. Provin ciális az utolsó kenetet is feladta neki A betegség súlyossága és ve szélyessége miatt fel kellett szállí tani a klinikai tüdőszanatoriumba.
Erdélyi Ferencesek Útja
Fr. Moldován Artúr, másodéves teologus tüdőbaj mi att, kezelés véget már hónapok óta szüleinél tartózkodik. Miután a gyó gyulás még hasszabra nyúlik, enge délyt kértünk a Rjverendissimustól. Aki is nagy kegyesen megengedte, hogy gyógykezelés végett még 3 hónapig kinn maradhasson. Itt kö zöljük a rescriptumot. Fr. L eon a rd u s M. B ello T o tiu s O rdinis Fratrum M inorum M inister G enerális. Et tlu m u lis in D om in o servu s.
Praesentium vigore facultatem facimus Ven. Fr. Arthuro Moldován nostrae Provinciáé Transsylvaniae Clerico extra domum religiosam degendi adversae valetudinis curandae causa ad alios trés menses, si tamdiu necessitas perduraverit, servatis quiden de jure servandis. Romae ad S. Antonium Pat. die 6 octobris 1934.
fr. Benjámin Ryzinski Deleg. G nlis ofm .
Kérelem. Kőrösbánya felett f. é. junius 6 án cyklonszerű vihar vonult át. ftz útjába eső vonalon fákat lépett ki tövestül vagy tört derékba és házak fedelét sodorta le. Mivel a zárda a helység legmagasabb pontján feks a vihar irányába esett, itt tette a legtöbb kárt. A templomtető délke leti oldalán 2 8 m. széles sávot úgy lesodort, mintha csak éles ezközzel lett volna leszelve. Ezen oldalon ki tépte végig a csatornát is a vaskap csokkal együtt. A templom ablakaiból több táblát benyom ot a nagy lég nyomás. A kertben több fát kitépett, a park nagy fenyói közül kettőt de rékba tört s a letört koronákat reá dobta a kissebb fákra, csemetékre és ágyásokra úgy, hogy azok is el pusztultak. A kár tetemes. A hivek áldozatkészsége folytán a lekapott templomtetőt már befed tük cseréppel. D i a tetőzet úgy a templomon, mint a zárdán olyan nyílásokat kapott, melyek az épüle tet részint beomlással, részint a v a kolat és festés elpusztításával fe nyegetik. A templom és zárda nyílásain a hirtelen csapó esővíz felfogására a padlásokon való elhelyezésre nem találunk elég csebret, teknőt s más egyéb edényt, ezért a plafonokon átszivárgó víz nyoma úgy a tem plomban, mint az emelet szobáin szo morúan fest. Az esténkínt g on gondosan kiürített edények reggelre a hirtelen jöv ő viharban már csor.4 ultig voltak telve , s mellettük a zárdába befolyt a víz.
69 A javítási munkálatok bevezeté se halasztást nem tűrvén, többfelé kopogtattam kölcsönért eredmény telenül. Ezért kellet a legszüksége sebbek helyrehozatalára a zárdák hoz fordulnom. Csak Szászváros, Kolozsvár, Fogaras és Kaplony segí tettek eddig. A kiáltó szükségben kérésemet ezúton is alázattal megismétlem. Be fog igazolódni a közm ondás: „Bis dat, qui cito dat.“ A hosszúnak Ígérkező ősz telén alkalmas lesz a lehető javítási munmunkák eszközlésére. Kőrösbánya, Testvéri bizalom m al P. S z a k á c s E lő d h ázfőn ök.
Missziók-lelkigyakorlatok. P. Tréfán Timoíeuszt felkérték az erzsébetvárosi espe reskerület papja, hogy lelkimegúju lásukat vezesse. El is vállalta és meg tartották a medgyesi rendházban juli us hónapban. Vajdahunyadon négy klerikus kér te az ünnepélyes fogadalom letételét. Erre 8 napos lelkigyakorlattal készül tek, aug. 21-28-ig amelyet szintén P. Timoteusz vezetett. Ezen a lelkigyakorlaton a ház többi tagjain ki vül résztvettek; P. Tornay Regalát, Hegyi Péter, Gábor Anasztáz, Bene dek Fidélís, Lukács Teofíl, Láncz Je nő, Sebestyén Binjamin és P. Simon Elzeár. Ünnepélyes fogadalmat tettek: Fr; Werner Adiutus, Gurzó Anakié', Szi lágyi Antonin. Fr. Zeller Flórián okt. 6 án fogadalmazott. — Kérjük őket ezután is, hogy minden erejük meg feszítésével és a jó Isten szent ke gyelmével, fogadalmukhoz hivek ma radjanak, lelkiismereti kérdést c si nálva annak minden pontjából. P. Lukács Manszvét Elnézés folytán nem volt közöl ve a Gyergyóalfaluban tartott miszsziója. Most és a közel jövőben eze ket tartja: Brassóban lelkigyakorlat szept. 2 0 -2 5 ; Brádon szept. 30 okt. 7 ; Gurabárzán okt 7 -1 4 ; Kórösbányán okt. l4 -2 1 ; Dnróban okt. 27nov. 4 ; Szárhegyen nov. 10-18; Berecken nov. 24-dec. 2.
P. Máthé Benvenut. A fogadalamra készülő és a be öltözendő klerikus novicius Testvé rek részére lelkigyakorlatot vezelett Medgyesen aug. 22 30-ig. Ennek vé gén, aug. 29-én a Moderátor meg bízásból beöltöztetett sz. Ferenc Atyáhk ruhájába 10 újoncot. És pedig; Lőríncz Ern® Lucián Déváról, Zsák
István Víanney M. János Belényesről, Kórodi Antal Genezius Újtusnádról, Pálffy István Emílianí Jero mos Maréfalváról, és ezen szerafisták: Angi Lajos Miksa Kvárról. Bod nár István VladimirTasnadról, Grosskopf Sándor Hiláriusz Gyalárról György István Xixtus Csikszentkírályról, Hampel László Benno Faga rasról, Nyísztcr Antal Nép. János Betlenfalváról. Ezen lelkigyakorlaton réeztvettek még a háziakon kivül P. Imets Polikárp és fr. Mihály Brúnó. A P. Sekretáríus sürgős ügyek miatt a fogadalom bevételére már nem maradhatott, fielyette külön megbízásból eszközölte ezt a hely beli Házfőnök. P. Kovács Kandid. Az egyszerű fogadalmat letették; Frr. Gábossy Osváld, Títtel Gellért, Szabó Ágoston, Sándor Valérián. Gáli Fülöp-Jakab, Harnisch Ernő, Mészá ros György, Hegyi Dezső, Dippong Kanizius-Péter, Szász Ince, Zsombory Sámuel, és Bodosi Márián. Kristó Kájus és Sánta Rufin testvé rek szept. 29'én fogadalmaztak. Ugyancsak P. Benvenut vezette a lelkigyakorlatot Kolozsváron 5 be öltözendő és a többi laikustercíariusnak szept. 30 okt 4 ig. Egyúttal rákészülés is volt ez Szent Ferenc Atyánk ünnepére. A templombon is ugyanekkor 3 napos előkészület volt. A beöltözés megkapóan szép volt. A templom tele szent Ferenc III. rendi gyermekeivel és más tiszte lőivel, a szentélyben a zárda tagjai és ezek között a beöltözendők. A ft. P. Provinciális végezte a szertartást, miután azt bensőséges és lendüle tes beszéddel bevezette. Ebben fel. hívta a jelölteket, hogy, miután a szentségi Jézus adta e lelkületet, gyakran találkozzanak vele, hogy az apadást pótolja s továbbra is fenn tartsa és nevelje bennök. B öltöz tek: Gaudi István fr. Amadé, Boros István fr. Valér, Bögözi Dénes fr. Odíló, Gazda László fr. Marcell, Olasz Bálint fr. Anzelm. — Vivant crescant, floreant!
P. Réthy Apolinár Szent Kereszt Hadsereget avat
Micskén okt. 21-én. E’őtte 3 napos missziót tart.
P. Vitéz Berárd lelkigyakorlatot tartott Radnán a nővéreknek aug. 1 - 1 0 ; tanítóknak 20-24; papoknak 27-31. Különben szónoki készségét és szervezői ké pességét a nyároü a .búcsúk foglal ták le.
70
^ r d é ly ^ F e r e n c e s e ^ ^ tja
P. Szabó Dömjén Medgyesen jul. 14 21 vezetett lelkigyakorlatot. Részt vettek ezen a fogadalmazandó és beöltözendő laikus-novicius testvérek. Beöltöztek noviclusoknak; Dötne József fr. Krizogon Petrozsényből, Lakó János fr. Fausztin Ny.köszvényesről, Bálint Dé nes fr. Illés Székelyszentkirályról, Both Béla fr. Gandulf Gídófalváról. Terciáriusnak : Horváth Lajos fr. Martinian Gelencéről, Bartha László fr. Iván Tordáról. Fogadalmat tettek; Fr. Biró Zénó, Burger Agnell, Strátya Romuáld, Sze
keres Libor, Péter Juvenál. Résztvettek még fr. Boncsina Bernát és Márton István jelölt.
P. Ráduly Kolözs a Bánságban apostolkodott lelkigyakorlatok tartásával. Lúgoson jul. 1-aug. 5 ; Temesvár-Józsefvárosban aug 6 -1 5; Temesvár-Gyárvárosban aug. 16-21 ; Aradon aug. 22-27. Mindenütt a nővérek lelkimeguju'ását irányította megfelelő sikerrel.
P. Beke Kdzmér lelkigyakorlatot tartott Kolozs váron a Marianumhoz tartozó kon-
gregánístáknak szept. első napjai ban, melynek végén szép ünnepség keretében Hosszú Márton festőmű vész egy Máría-képét leplezték le.
P. Szőcs Dénes Nagyváradon a szent József te lepen kulturházkápolnát létesítettek. Az idetartozó hivek részére fenti Pá terünk missziót tartott aug. 29-szept. 2-ig a nála szokásos szép eredmény nyel. Tordán okt. 27-30-ig sz. Fe renc III Rendje és a sz. Kereszt Hadsereg tagjainak tart lelkigyakor latot.
Felhívás. Nagyon kérjük a fíázfőnök, valamint missziós és lelkigyakorlaios Atyákat, sziveskedjenek hivatalos lapunk számára közlésré érdemes eseményekről jelentéseket küldeni. Időt és neveket nagyon pontosan és mindig minél hamarább. Ha hirek maradnak ki, az nem a szer kesztőségen malik.
S zen t B on a ven tara K ö n y v n y o m d a C ln j-K o lo z s v ir 1934.