A Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

A Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Jósvafő 2013

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél BioAqua Pro Kft. Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor dr. Boldogh Sándor dr. Juhász Péter Farkas Tünde Vezető szakértők dr. Kiss Béla Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor, Barati Balázs dr. Boldogh Sándor Deli Tamás Demeter Zoltán dr. Estók Péter Farkas Emese, Farkas Roland, Farkas Tünde Felházi László dr. Gulyás Gergely Hegyessy Gábor Huber Attila Hudák Katalin dr.Juhász Péter Kiss József Ludányi Mercédesz Málnás Kristóf Mizsei Edvárd dr. Müller Zoltán Ladányi Roland dr. Penksza Károly Spéder Ferenc dr. Sum Szabolcs Tóth Viktor Virók Viktor, Visnyovszky Tamás, Zsólyomi Tamás Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv .......................................................................................................................2 1. A terület azonosító adatai................................................................................................................3 1.1. Név ...................................................................................................................................................3 1.2. Azonosító kód .................................................................................................................................3 1.3. Kiterjedés.........................................................................................................................................3 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ................................................................3 1.4.1. Jelölő élőhelyek......................................................................................................................3 1.4.2. Jelölő fajok ..............................................................................................................................3 1.5. Érintett települések.........................................................................................................................4 1.6. Egyéb védettségi kategóriák.........................................................................................................5 1.7. Tervezési és egyéb előírások .......................................................................................................6 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv...........................................................................................6 1.7.2. Településrendezési eszközök (Országos Rendezési tervkataszter szerint).................6 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek.......................................................................................7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek................................................................8 1.7.5. Halgazdálkodási tervek.........................................................................................................9 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv .................................................................................................9 2. Veszélyeztető tényezők.......................................................................................................................10 3. Kezelési feladatok meghatározása ...................................................................................................13 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése....................................................................13 3.2. Kezelési javaslatok ...........................................................................................................................13 3.2.1. Élőhelyek kezelése...................................................................................................................13 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ............................................................................30 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések .........................................................................................................30 3.2.4. Kutatás, monitorozás ...............................................................................................................32 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ...........................................................................................................33 3.3.1. Agrártámogatások ....................................................................................................................33 3.3.2. Pályázatok .................................................................................................................................35 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.......................................................................35 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ..................................................................................35 3.4.2. A kommunikáció címzettjei......................................................................................................37 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel..............................................................42 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció .............................................43 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése.........................................................................................44 1.1. Környezeti adottságok......................................................................................................................44 1.1.1. Éghajlati adottságok.................................................................................................................44 1.1.2. Vízrajzi adottságok ...................................................................................................................44 1.1.3. Talajtani adottságok..................................................................................................................46 1.2. Természeti adottságok .....................................................................................................................47 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek....................................47 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ...............................47 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok .....................................48 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok..........................................................60 1.3.Területhasználat .................................................................................................................................61 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás .............................................................................................61 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ..................................................................................................................61 1.3.3. Területhasználat és kezelés....................................................................................................61 2.Felhasznált irodalom.............................................................................................................................73 2. Térképek ..........................................................................................................................................74

1


I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1.

Név Tervezési terület neve:

1.2.

Hernád-völgy és Sajóládi-erdő természetmegőrzési terület

kiemelt

jelentőségű

Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUAN20004

1.3.

Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 5038,17 ha

1.4.

A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

1.4.1. Jelölő élőhelyek • • • • • •

91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3270 - Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 91F0 - Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

1.4.2. Jelölő fajok • • • • • • • • • • • • •

Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) tompa folyamkagyló (Unio crassus) díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) balin (Aspius aspius) Petényi-márna (Barbus meridionalis) vágó csík (Cobitis taenia)

3

• • • • • • • • • •

1.5.

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) homoki küllő (Gobio kessleri) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) törpecsík (Sabanejewia aurata) német bucó (Zingel streber) vöröshasú unka (Bombina bombina) hegyesorrú denevér (Myotis blythii) közönséges denevér (Myotis myotis) csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis)

Érintett települések

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

Abaújkér

127,04

2,3

Abaújvár

287,75

5,2

Alsódobsza

46,67

0,8

Alsózsolca

203,67

3,7

Aszaló

88

1,6

Berzék

117,77

2,1

Bőcs

304,41

5,6

Csobád

64,65

0,1

Encs

19,94

0,3

Felsődobsza

117,65

8,1

Forró

60,4

1,1

Garadna

50,37

0,9

Gesztely

122

2,2

Gibárt

120,04

2,2

Gönc

11,27

0,2

Göncruszka

88,59

1,6

Halmaj

3,4

0,06

Hernádbűd

32,14

0,5

Hernádcéce

18,53

0,3

Hernádkak

74,77

1,3

Hernádkércs

37,25

0,6

Hernádnémeti

109,27

1,9

Hernádszentandrás

75,89

1,4

Hernádszurdok

39,12

0,7

Hernádvécse

68,92

1,2

4

1.6.

Hidasnémeti

149,92

2,7

Ináncs

17,36

0,3

Kéked

62,1

1,1

Kiskinizs

8,44

0,1

Megyaszó

99,55

1,8

Nagykinizs

54,94

1

Onga

152,99

2,8

Ónod

436,4

7,9

Pere

24,03

0,4

Sajóhídvég

136,9

2,5

Sajólád

210,61

3,8

Sóstófalva

72,13

1,3

Szentistvánbaksa

44,7

0,8

Szikszó

52,68

0,9

Tornyosnémeti

325,07

5,9

Újcsanálos

92,87

1,7

Vilmány

184,07

3,3

Vizsoly

307,06

5,6

Zsujta

316,62

5,7

Összes:

5038,17

100

Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Kiterjedés

Ex lege védett láp

Méhész-szögi-rét

Természetvédelmi terület

Megyaszói Tátorjános 35,36 TT

Országos ökológiai hálózat

Országos ökológiai A tárgyi Natura 2000 2003. évi XXVI. törvény az hálózat övezet terület teljes egészében Országos Területrendezési része az Országos Tervről Ökológiai Hálózat övezetnek. Legnagyobb része ökológiai folyosó, kisebb része puffer terület és elenyésző hányada magterület besorolással..

Különleges madárvédelmi terület

HUBN1 Zempléni-hegység 0007 Szerencsidombsággal és Hernád-völggyel.

20,67

Védetté nyilvánító jogszabály száma Csak földhivatali bejegyzés 2/1987 (VII.10) OKTH rendelkezés, melyet a 62/2007 KvVM rendelet deregulált

a A terület csaknem teljes 14/2010 KvVM rendelet egészében átfed a a madárvédelmi területtel.

5

1.7.

Tervezési és egyéb előírások

1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A Megyaszói Tátorjános TT-nek 12/2009 (VIII.19) KvVM rendelet szerint kihirdetett természetvédelmi kezelési terve van. 1.7.2. Településrendezési eszközök (Országos Rendezési tervkataszter szerint) Település Abaújkér Abaújvár Alsódobsza Alsózsolca Aszaló Berzék Bőcs Csobád Encs Felsődobsza Forró Garadna Gesztely Gibárt Gönc Göncruszka Halmaj Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hidasnémeti Ináncs Kéked Kiskinizs Megyaszó Nagykinizs Onga Ónod Pere Sajóhídvég

Típus Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Helyi építési szabályzat Szabályozási terv Helyi építési szabályzat Szabályozási terv Település szerkezeti terv Helyi építési szabályzat Szabályozási terv Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv lsd, Encsnél Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv

Határozatszám 51/2003. (XII.29.) határozat 50/2004. (XII.14.) határozat 61/2004. (IX.15.) határozat 134/2012. (IX. 27.) határozat 9/2000. (X.31.) rendelet 5/2002. (VI.21.) rendelet 582/2006 (XII. 1.) határozat 7/2005. (IV.20.) rendelet 35/2011. (IV. 12.) határozat 25/2001. (XI. 7.) határozat 3001-7/2003 (XII.05.) határozat 28/2008 (VI. 04.) határozat 114/2004 (VIII.30.) határozat 74/2003. (XI.25.) határozat 163/2006 (VII. 13.) határozat 33/2003. (XII.29.) határozat 39/2005. (XI.30.) határozat 34/2012. (VI. 27.) határozat

Település szerkezeti terv 60/2010. (VI. 27.) határozat Település szerkezeti terv 32/2005. (III.02.) határozat Település szerkezeti terv 29/2003. (IX.29.) határozat Helyi építési szabályzat 11/2005. (XII.31.) rendelet Szabályozási terv Település szerkezeti terv 41/2002. (IX.18.) határozat Település szerkezeti terv 44/2002. (X.16.) határozat Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv

125/2007 (XII. 13.) határozat 41/2011 (VII.11.) határozat

Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció Helyi építési szabályzat

71/2003. (X.07.) határozat

6

38/2001. (XI.29.) határozat 17/2000. (VIII.15.) határozat 9/2007 (VIII. 10) rendelet

Település Sajólád Sóstófalva Szentistvánbaksa Szikszó Tornyosnémeti Újcsanálos Vilmány Vizsoly Zsujta

Típus Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció

Határozatszám 82/2012. (XII. 17.) határozat 41/1999 (X.12.) határozat

Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció Település szerkezeti terv Településfejlesztési koncepció Település szerkezeti terv

775/2011.(IX.29.) határozat 52/2004. (V.03.) határozat 231/2004 (XI.23.) határozat 195/2005 (XII.19.) határozat 94/2005. (XI.21.) határozat 57/2004. (XII.17.) határozat

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A jelenleg érvényben levő körzeti erdőterveket még az időközben hatályát vesztett 1996. évi LIV. tv. („régi erdőtörvény”) alapján készítették el. A természetmegőrzési területet érintő körzeti erdőterveket (a körzetek kódját és megnevezését, a 2013. évi erdőterület-adatokat és a korábbi erdőtervezés évét) az alábbi táblázat foglalja össze: Erdőtervezési körzet kódja

Erdőtervezési körzetmegnevezése

Erdőtervezés éve

210

Gönci Erdőtervezési Körzet

2005

203

Fonyi Erdőtervezési Körzet

2004

268

Hernád-völgyi Erdőtervezési Körzet

2003

374

Szerencsi Erdőtervezési Körzet

2002

195

Erdőbényei Erdőtervezési Körzet

2001

199

Felső-Hegyközi Erdőtervezési Körzet

2009

Dél-Borsodi Erdőtervezési Körzet

2010

A 2009. évi XXXVII. tv. („új erdőtörvény”, Evt.) által életbe léptetett új erdőtervezési rendszer szerint a természetmegőrzési terület erdőtervezési körzetek szerinti beosztása megváltozott. Az új körzetek nevét, az érintett településeket, a 2013. évi erdőterületadatokat és a következő erdőtervezés évét az alábbi táblázat foglalja össze:

7

Erdőtervezési körzet neve Gönci Erdőtervezési Körzet

Fonyi Erdőtervezési Körzet Hernád-völgyi Erdőtervezési Körzet

Szerencsi Erdőtervezési Körzet Erdőbényei Erdőtervezési Körzet Felső-Hegyközi Erdőtervezési Körzet Dél-Borsodi Erdőtervezési Körzet

Érintett települések Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Zsujta, Garadna Hernádcéce, Vilmány, Vizsoly Aszaló, Csobád, Encs, Felsődobsza, Forró, Gibárt, Halmaj, Hernádbűd, Hernádnémeti, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Ináncs, Kiskinizs, Nagykinizs, Pere, Szentistvánbaksa, Szikszó Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsalános, Abaújkér Kéked Onga, Gesztely, Hernádkak, Alsózsolca, Hernádnémeti, Bőcs, Berzék, Sajólád, Ónod, Sajóhidvég

Következő erdőtervezés éve 2015

2014 2013

2012 2011 2019 2020

Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a 2009. évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő , de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha a régi erdőterv lejárt, az új pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület 3 Vadgazdálkodási Körzetet is érint: • II/2. Mátra-Bükk-Kelet-Csereháti vadgazdálkodási körzet – Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter • II/3. Zempléni vadgazdálkodási körzet – Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter - Jóváhagyta: • II/4. Előhegységi és folyóvölgyi vadgazdálkodási körzet Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Vadgazdálkodási üzemtervek: • Kéked és Környék Földtulajdonosi Vadásztársaság. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Hernád völgye Vadász és Horgász Egyesület Érvényessége: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Hernád menti Földtulajdonosi Vadásztársaság. Érvényessége: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Zempléni Rákóczi VT Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • 657910 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 8

• • • • • • • • • • • •

Bélusvölgye VT Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Zempléni Boldogkő Bérkilövő VT Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Király Fácán Bérkilövő VT Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 658430 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 656710 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 656720 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Szikszói Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság. Érvényessége: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Aszalói Vadásztársaság. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága II. Rákóczi F. Vadásztársaság. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Bőcs és Vidéke Vadásztársaság. Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Gesztely és Vidéke Vadásztársaság Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Kemely és Vidéke VT Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

•

A Hernád-folyón és a Bársonyos-patakon az Észak-magyarországi Horgász Egyesület (Miskolc Széchenyi út 73.) a halgazdálkodó bérleti szerződés alapján 2015. december 31-ig. 2006-2010. között 336-1171-27/2006. sz halgazdálkodási tervről van tudomásunk. FVM B.-A.-Z. Megyei FM Hivatal Vadászati és Halászati felügyelőség hagyta jóvá. A Hernád-folyó mellékvizein (Garadna-patak, Vadász-patak, Vasonca-patak) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a halgazdálkodó 2015. december 31-ig. Halászat és horgászat ezeken a kisvizeken nem engedélyezett.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2-7 Hernád, Takta vízgyűjtő alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási terve 2010. Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) és Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

9

2. Veszélyeztető tényezők Jelentőség Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra e nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? B01.02 L 1 A nemesnyár fajokkal történő telepítés átalakítja a ligeterdőket (91E0, 91F0). C01.01.0 Homok és M 2 A kavicsos alzathoz kötődő jelölő 1 kavicsbányászat. fajok eltűnését eredményezi (Ophiogomphus cecilia, Theodoxus transversalis, Unio crassus Sabanejewia aurata, Zingel streber) E03.01 Háztartási hulladék. M 2 Szennyezi a mocsár- és lápréteket, magaskórósokat, ligeterdőket (3150, 3270, 6440, 6510, 91E0, 91F0) és a patakokban élő jelölő állatfajokat: tompa folyamkagyló (Unio crassus), Petényi-márna (Barbus meridionalis), vágó csík (Cobitis taenia), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus). F03.01.01 Vadak károkozása. H 15-20 Különösen a vaddisznó túrása jelent veszélyt a mocsár- és lápréteken (6440, 6510). Gyomosítja az élőhelyeket. I01 Idegenhonos inváziós H 20-25 Gyomosítja, átalakítja az eredeti fajok jelenléte. vegetáció fajösszetételét minden jelölő élőhelyen, veszélyt jelent. Az idegenhonos halfajok telepítése kedvezőtlen a törpe csík (Sabanejewia aurata) számára. J01.01 Leégés.. H 1 Károsítja a gerinctelen fajokat nagy tűzlepke, vérfű hangyaboglárka (Lycaena dispar, Maculinea teleius) és a kistestű gerinceseket csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis). A felső talajréteget kiégeti, ezzel rontja a talajszerkezetet, kedvez egyes agresszív egyszikűek pl. Calamagrostis epigeios terjedésének. K01.03 Kiszáradás. M 5 A klimaváltozás, a fokozott vízkivétel okozta vízszintcsökkenés, a sekély parti szakaszok kiszáradása kedvezőtlen a vágó csík és a szivárványos ökle (Cobitis taenia, Rhodeus sericeus amarus) számára, illetve hosszú távon a jelölő élőhelyek az égerligetek, láp és mocsárrétek (91E0, 91F0, 3150, 3270, 6440, 6510) átalakulását, kiszáradását, illetve holtmedrek kiszáradását vonja maga után. K01.01 Erózió. M 5 Talajlehordás és élőhelyek átalakítása a Hernád-löszpartján jelentős. Kód

Veszélyeztető tényező neve Erdősítés/fásítás idegenhonos fafajokkal.

10

Jelentőség Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra e nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? K02.01 H 20-25 Cserjésedés hatására a gyepekből (6440, 6510) a gyepfajok kiszorulnak. L05 Leszakadás, H 10-15 A Hernád-part suvadása természetes földcsuszamlás folyamat, de időről időre megszüntet élőhelyeket pl. Crambe tatarea állományának összeomlása, élőhelyének suvadása miatt. H01 Vízszennyezés M 10-15 A Hernád-völgyben számos településen nem megoldott a szennyvízelvezetés, valamint a számos ipari üzemből kikerülő ipari szennyvíz is a vízfolyásba kerül kerül, mely tápanyagfeldúsulást, mérgezést okoz a jelölő vízi szervezetek számára (Ophiogomphus cecilia, Unio crassus, Barbus meridionalis, Cobitis taenia, Gobio albipinnatus, Gobio kessleri, Rhodeus sericeus amarus, Sabanejewia aurata, Zingel streber Theodoxus transversalis, Aspius aspius, Gobio kessler,i Rhodeus sericeus amarus, Sabanejewia aurata , Zingel streber) J02.05 Hidrológiai viszonyok H 25-30 A lefolyási és áramlási viszonyok módosítása, általános. megváltozása és az ehhez kapcsolódó feltételek megváltozása beszűkíti a vízhez kötődő szervezetek életfeltételeit. (Ophiogomphus cecilia, Theodoxus transversalis, Unio crassus, Bombina bombina, Aspius aspius, Barbus meridionalis, Cobitis taenia, Gobio albipinnatus, Zingel streber, Sabanejewia aurata, Rhodeus sericeus amarus, Gobio kessleri, Rhodeus sericeus amarus, Sabanejewia aurata, Zingel streber) J02.02.01 Üledékkotrás, kitermelés. M 5-10 Az szaporodáskor, illetve egyedfejlődésük korai szakaszában a kavicsos üledékhez kötődő jelölő fajok életfeltételei romlanak: (Unio crassus, Barbus meridionalis, Cobitis taenia, Rhodeus sericeus amarus, Sabanejewia aurata, Zingel streber, Gobio kessleri) J02.05.05 Vízerőmű. H 25-30 Az áramlási viszonyok megváltozására, a hosszirányú átjárhatóság megszűnésére érzékenyen reagáló fajok, mint (Aspius aspius, Gobio albipinnatus Sabanejewia aurata, Zingel strebe,r Gobio albipinnatus) eltűnnek a területről. F02 Halászat. M 5 Egyes jelölő halfajok óhatatlanul áldozatul esnek a horgászatnak (Aspius aspius, Gymnocephalus Kód

Veszélyeztető tényező neve Szukcesszió.

11

Kód

Veszélyeztető tényező neve

J03.01

A szárazföld belsejében lévő vízfolyások szerkezetének módosítása.

J02

Vízügyi tevékenység.

J03.01.

Tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése.

J02.06.

Vízkivétel felszíni vizekből.

D01.02 és Autópályák, autóútak, főE02.03 és mellékutak és egyéb ipari és kereskedelmi terület. G05 egyéb emberi jelenlét és zavarás

A02.03

Gyepek alakítása.

szántóvá

J02.12

Gátak, parti művek, mesterséges partszakaszok, általános.

Jelentőség Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra e nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást? schraetzer, Rhodeus sericeus amarus, Sabanejewia aurata, Zingel streber) M 10 A hosszirányú átjárhatóság megszüntetése, az áramlási viszonyok megváltoztatása rotja a Petényi-márna életfeltételeit, akadályozza a migrációt. (Barbus meridionalis). M 10-15 Az üledékkotrás, a lefolyási viszonyok megváltoztatása kedvezőtlen a vízi szervezetek számára (Gobio albipinnatus, Zingel streber, Rhodeus sericeus amarus). 91E0 és 91F0 – A folyó- és patak menti keskeny ligeterdők árvízvédelmi célból történő ritkítása, kivágása az állományok szegényedésével vagy eltűnésével jár. M 5 A templomtornyok átépítése, lezárása a nagy patkós, a közönséges a hegyesorrú denevérkolóniák szálláshelyeit csökkenti, míg a part menti odvas fák kivágása az odúlakó denevérek életfeltételeit szűkíti le. H 15-20 Az ökológiai vízmennyiség elvonása minden vízhez kötött jelölő állatfajra kedvezőtlen hatású. A vízkivétel, ipari, mezőgazdasági és villamosenergia-termeléshez hűtővízként egyaránt történik. M 10 A területet érintő beruházások, nagy volumenű építkezések miatt szűkült be a Janka tarsóka (Thlaspi jankae) élőhelye. H 10-15 Illegális fakitermelés, mely megszünteti a folyó menti ligeterdőket. Lsd. Sajóládi-erdő példája. (91F0 és 91E0) L 2 A gyepek beszántásával eltűnnek a csíkos szöcskeegér(Sicista subtilis) és a Janka tarsóka (Thlaspi jankae) élőhelyei M 10-15 Egyes jelöl fajok számára nélkülözhetetlenek a szaporodásukhoz és az egyedfejlődésükhöz a kavicsos, homokos alzatok és partszakaszok, sekély kavicspadok. Ezek kikövezése, mesterséges átalakítása kedvezőtlen feltételeket teremt (Rhodeus sericeus amarus)

12

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok – Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), tompa folyamkagyló (Unio crassus), sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) zempléni futrinka (Carabus zawadszkii), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), balin (Aspius aspius), Petényi-márna (Barbus meridionalis), vágó csík (Cobitis taenia), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), homoki küllő (Gobio kessleri), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), törpecsík (Sabanejewia aurata), német bucó (Zingel streber), vöröshasú unka (Bombina bombina), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), közönséges denevér (Myotis myotis), csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) – és egyéb védett fajok populációinak megőrzése, életfeltételeinek biztosítása, megőrzése, javítása. A jelölő élőhelytípusok (Sík- és dombvidéki kaszálórétek 6510, 91E0* enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) és 91F0 - Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris), 6440 folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, 3270- Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló A Megyaszói Tátorjános TT-vel való átfedés miatt a fokozottan védett tátorján (Crambe tataria) visszatelepírtése, valamint a területen élő egyéb védett növény- és állatfajok állományának megőrzése, fenntartása. A TT-n lévő értékes löszfalnövényzet (AgropyroKochietum prostratae) és a löszgyep (Salvio-Festucetum rupicolae) természetes, illetve természetközeli társulásainak és a Holt-Hernád hínártársulásainak megőrzése. A madárvédelmi területtel való átfedés miatt az itt élő, fészkelő, táplálkozó és vonuló jelölő madárfajok zavartalanságának biztosítása, szaporodó- és táplálkozó-területeik megőrzése.

3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) a fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé.

13

A kezelési egységek lehatárolása az egyes azonos kezelést igénylő élőhelyek (Á-NÉR szerinti elkülönítés) összevonásával jött létre. Egyes esetekben csak 1-1 speciális igényű élőhely tartozik egy kezelési egységbe. A vonatkozó térkép a 3.2.5. fejezetben található. Kötelező érvényű előírások A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ 2004. (X.8.) Korm. rendelet, valamint az erdők és fásítások esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat külön nem jelezzük a részletes javaslatok között. Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer megállapításáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti előírásokat a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetéseknél is alkalmazni kell. A támogatás igénybevétele esetén kötelezően alkalmazandó a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszere. A termőföldek hasznosítására és a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény is megállapít. Önkéntesen vállalható előírások 3.2.1.1.GYEPEK Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, inváziós, idegenhonos és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. KE-1 kezelési egység A területen a vérfüves mocsárrétek (D34) sérülékeny élőhelyek, melyek a jelölő lepkefajok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig az aktuális vízállapotokat is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kaszálás - esetleg sávos - képzelhető el, melynek időpontját a jelölő lepkefajok életmenetéhez, valamint a madárvédelmi területtel való átfedés miatt az itt revírt foglaló haris (Crex crex) állományok szaporodásához és fiókaneveléséhez alkalmazkodva kell megválasztani. Mivel ez a kezelési egység foglalja magába a vérfű hangyaboglárkák (Maculinea teleius) legjelentősebb élőhelyeit, a legeltetés itt nem javasolt. A gépi szárzúzás sem javasolt. Javasoljuk a sávos vagy mozaikos kaszálás foganatosítását. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a legüdébb, legjobb természetességű gyeprészekre, és különösen azokra, melyekben a legtöbb sóskaféle (Rumex spp.) és őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) található, illetőleg amelyek virágos növényekben is a leggazdagabbak. A kaszálási módszerek közül csak a kézi kaszálást kell előnyben részesíteni. Stabil, nagy egyedszámú vérfű hangyaboglárka populációk fenntartásához mérsékelten kaszált, nagyjából homogén szerkezetű, július közepére már virágzásnak indult, jelentős tőszámú őszi vérfű állományok a legoptimálisabbak. Ennek biztosítása céljából a június 15-étől október 1-jéig terjedő időszakban kerülni kell az őszi vérfüves rétek teljes területének kaszálását. A vérfüves folt 30%-a évente változó helyen, kaszálatlanul hagyandó. Mivel a

14

jelölő lepkefaj élőhelyei nagyon érzékenyek legoptimálisabb a NP igazgatósággal egyeztetett kaszálási terv elkészítése. A gyepégetést el kell kerülni. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 6510 - Síkés dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) ÁNÉR: D34 (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Gyepterületekre vonatkozó előírások

Magyarázat

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY20

Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY75

Kaszálás augusztus 1. után lehetséges.

GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni

GY96

20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

Harisos élőhelyen.

15

Az őszi vérfüves foltokban kell kijelölni.

GY101

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

GY102

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

GY109

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül.

GY110

A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1.

GY116

A területen trágyadepónia, elhelyezése tilos.

GY79

Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

széna

és

szalmakazlak

KE-2 kezelési egység A területen a magaskórós szegélytársulások sérülékeny élőhelyek, melyek a jelölő lepkefajok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig az aktuális vízállapotokat is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kaszálás - esetleg sávos kaszálás - képzelhető el, melynek időpontját a jelölő lepkefajok életmenetéhez, valamint a madárvédelmi területtel való átfedés miatt az itt revírt foglaló fokozottan védett haris (Crex crex) állományok szaporodásához és fiókaneveléséhez alkalmazkodva kell megválasztani. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai. ÁNÉR: D5. (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód


GY01


GY02


GY03


GY09


GY10


GY13


16

Magyarázat

Kivéve az inváziós növények pontpermetezése.

GY14


GY15


GY20

Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY26


GY28


GY29


Gy75


Gy84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY101


GY102


GY109


GY116

A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos.

GY96

20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

Gy111

A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1.

Az őszi vérfüves foltokban elhagyott területekre értendő.


A vérfüves területek június 15 előtt – amennyiben van megfelelő mennyiségű fű – kaszálhatók, a későbbi időpontban történő kaszálás esetén az elhagyandó foltokat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell.

GY79

17

Haris revírfoglalás esetén a NPI által kijelölt területen.

Az őszi vérfüves foltokban kell kijelölni.

KE-3 kezelési egység Az ecsetpázsitos kaszálórétek (E1) nem mocsarasodó, fajszegényebb, esetleg gyomosodó, kiszáradó kevésbé érzékeny típusain (OC) a kaszálás mellett a legeltetés is elképzelhető megfelelő létszámú (0,2-0,3 SZA/ha) szarvasmarhával. A legeltetés módszerét, a legelő állat mennyiségét, az állatok legelőterületen való tartózkodásának időpontját és intervallumát azonban a nemzeti park igazgatósággal (NPI) egyeztetni kell, hiszen a legelésből az érzékeny vérfüves élőhelyeket, lápréteket ki kell hagyni. Ezeken a területeken a NP igazgatósággal egyeztetett legelési terv az optimális megoldás. A harisra vonatkozó időbeni korlátozást itt is figyelembe kell venni.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód 6510 -- Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), csak a franciaperjés kiszáradó, rontott típusok ÁNÉR:E1, OC (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód


Magyarázat

GY01


GY02


GY03


GY09


GY10


GY13


GY14


GY15


GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26


GY28


GY29


GY44

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

18

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY62

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át.

GY67

Legeltethető állatfajta: szarvasmarhafélék

GY101


GY102


GY109


GY116

A területen trágyadepónia, elhelyezése tilos.

GY117

Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY79


Gy75


széna

szarvasmarha

és

szalmakazlak

Haris revírfoglalás esetén a NPI által kijelölt területen.

3.2.1.2. VIZES ÉLŐHELYEK KE-4 kezelési egység A hínarasok és a vízparti növényzet beavatkozás nélkül fenntartandó érzékeny élőhelyek. A felszíni víz szennyezését kell megakadályozni. A jelölő halfajok megóvása miatt a vegyszerhasználat és a haltelepítés kerülése szükséges. A vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása a legnagyobb feladat. (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 3150 Természetes eutóf tavak Magnopotamion és Hydrocharition hínárnövényzete, 3270 Iszapos partú folyók részben Chenpodion rubri, és részben Bidention növényzettel Á-NÉR kód: Ac és B2, Álló és lassan folyó vizek hínárnövényzete és harmatkásás békabuzogányos , pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet; (2) Érintett földrészletek (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Vizes élőhelyekre vonatkozó előírások

19

V1

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V97

A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemű beavatkozás tilos.

3.2.1.3.SZÁNTÓK KE- 5 kezelési egység A területen található kisparcellás, extenzív szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelölőállat és növényfajok fajok védelme. (1) Meghatározás: Á-NÉR kód: Szántóterületek (T1, T2, T6, T11). Natura 2000 kód: (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Szántóterületekre vonatkozó előírások

SZ04

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

SZ10

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.

SZ11

Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.

SZ12

Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki.

SZ13

Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ14

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ24

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ25

Rovarölő szerek nem alkalmazhatók.

SZ34

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/hat.

SZ37

Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

SZ43

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

SZ63

Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.

20

SZ68

A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

Élőhelyfejlesztési javaslatok Értékes közösségi jelentőségű fajoknak is otthont adó, jelölő élőhelynek számító gyeppé alakult szántót beszántani nem javasolt, azt célszerű gyeppé minősíttetni. A beszántás az itt kialakult jelölő élőhelyeket - sík és dombvidéki kaszálórétek, mocsárrétek és magaskórósok – megszünteti. 3.2.1.4. ERDŐK, CSERJÉSEK A területre készített körzeti erdőtervek részben már a Natura 2000 területek kihirdetése után készültek, így bennük a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok hosszú távú fenntartásának szempontjai részben már megjelennek. Emellett a védett természeti területeket nem érintő erdőtervek 2010. évi Natura 2000 szempontú felülvizsgálata az erdőtervekben további természetvédelmi szempontokat rögzített. Figyelemmel a hatályos jogi szabályozásra általános irányelvként rögzíthető, hogy a jelölő erdős élőhelytípusok kedvező természetességi állapotú (természetes és természetszerű erdő, illetve esetleg származék erdő besorolású) állományainál a Natura 2000 rendeltetést elsődleges rendeltetésként kell feltüntetni. Az üzemmódok közül a területen kívánatos a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakító, szálaló, illetve faanyag-termelést nem szolgáló üzemmód) minél nagyobb területen való alkalmazása. A beavatkozásokkal érintett erdők állománynevelése (tisztítások, esetleg gyérítések) során az őshonos elegyfafajok egyedei kímélendők, visszahagyandók. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben a munkákat az őshonos fafajok megtartásával, az idegenhonos fafajok rovására kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell az egyenletes hálózatot kialakító, homogenizáló jellegű beavatkozásokat, törekedni kell a szerkezeti változatosság (alsó lombkoronaszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtartására, fokozására. A vágásos és átalakító üzemmódba sorolt erdőknél a termőhelyi viszonyok és az állományok egészségi állapota függvényében a lehető legmagasabb vágáskorok alkalmazását kell célul kitűzni. Az előforduló gyorsan növő fafajok állományaiban (égeresek, füzesek, nyarasok) 40-70 év közötti vágáskorok határozhatók meg. Az erdőfelújítások során a tarvágások és lehetőség szerint a felújítóvágások is mellőzendők. A 40-60 éves felújítási időszakot alkalmazó szálalóvágás mellett a jelölő élőhely állományaiban legkedvezőbb a szálalás alkalmazása, ahol erdőfelújítási kötelezettség nem is keletkezik, ugyanis itt már megvalósul a folyamatos erdőborítás. A természetmegőrzési területen belül az állománytípusok jövőbeni kívánatos arányát és térbeli mintázatát a potenciális természetes erdőtársulások eloszlása határozza meg. Az erdőterületeken belül található idegenhonos fafajú erdők főként nemes nyarasok, amelyek a hazai nyarasok, hazai füzesek, égeresek termőhelyén állnak. A nemes nyarasok jövőbeni kívánatos átalakítás fenti őshonos, termőhelynek megfelelő faállománytípusok növekedését eredményezné. Az idegenhonos fafajú erdők fafajcserés átalakítása természetvédelmi szempontból távlatilag indokolt, így annak támogatási rendszeren

21

keresztül való ösztönzése fontos feladat. A távlati célállomány-típusok minden erdőterületen a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fő- és elegyfafajok alkotta, a potenciális természetes erdőtársulásoknak megfelelő állománytípusok lehetnek. A terület jellemzői alapján a terület fontosabb célállomány-típusai a következők: HNY-E (elegyes hazai nyaras), FÜ-E (elegyes füzes), MÉ (mézgás égeres), MÉ-E (elegyes mézgás égeres). Kulcseleme az erdők jó állapotban való fenntartásának az alkalmazott fakitermelési és közelítési technológia. A teljes fában vagy hosszúfában történő vonszolásos közelítés nagyon sok kárt okozhat a visszamaradó állományban, az aljnövényzetben, az erdőtalajhoz kötötten elforduló mikroélőhelyekben és magában a talajban is. Minél nagyobb arányban szükséges tehát a faanyag megemelt formában való mozgatása, illetve a kíméletes közelítési módok (ideértve a lovas közelítést is) alkalmazása. Fontos szempont továbbá a fakitermelési munkák (faanyag-felkészítés, faanyag-mozgatás, vágásterület-rendezés) időpontjának, időjárási körülményeinek, illetve talajállapotának megválasztása: ezeket a feladatokat elsősorban a fő vegetációs és költési időszakon kívül (augusztus 15. és március 15. között) kell elvégezni. Az erdők jó természetességi állapotának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint az erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátartozik a mikroélőhelyek megtartása és bővítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. kőgörgeteg, sziklakibúvás, források, erek, patakok, kisvízállások), részben a faállomány-szerkezet függvényében vannak jelen (pl. álló és fekvő holtfa, facsonk, hasadt-törött fák, üreges-odvas törzsek). Közülük kiemelkedő jelentősége van a holtfa különböző formáinak (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmaradása függhet), így a gazdálkodási célzatú beavatkozások során az álló és fekvő holtfa egy része (elsősorban a vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti holtfa, hektáronként legalább 5 m3 mennyiségben) visszahagyandó. KE-6 kezelési egység (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa), füzek és magas kőris alkotta ligeterdők (Alno padion, Alnion incanae, Salicion albae); Á-NÉR kód:(J2, J4, J5) A Hernád folyót kísérő galériaerdők és kisebb ártéri erdőfoltok-facsoportok, erdősávok. A természetmegőrzési területen belül jelentős arányban, a vízfolyások mentén szinte mindenhol megjelenő élőhelytípus, azonban az állományok mérete és fragmentáltsága miatt csak kis hányada szerepel az erdészeti nyilvántartásban, mint erdőtervezett erdőterület. Az élőhely területe egyre inkább csökken. Az élőhely különleges, speciális a fajösszetétele, nagyon sérülékeny. Az erdészeti tevékenység során a lábonálló fák megőrzése fontos és a terület érintetlenségét biztosítani kell. Arra különösen vigyázni kell, hogy a terület élőhelyén a mozaikosság megmaradjon, ami a vizes foltok változatossága terén a legfontosabb. A területre tájidegen fajok bekerülése az élőhely átalakulását okozhatja, ami miatt a terület jellege is megváltozhat. A védett természeti területre (ex lege védett lápterületek) eső előfordulások részben érintetlenül tartandók fenn, részben pedig csak árvízvédelmi indíttatású (a mederkarbantartáshoz, vízlevezetéshez szükséges volumenű) beavatkozásokkal érinthetők. A nem védett területek esetében a kötelező irányelvek az erdőtervezett előfordulásokra és a fásításként kezelhető keskeny, kis területű erdősávokra egyaránt értelmezhetők (a végezhető tevékenységek lényegében minkét esetben erdészeti hatósági eljárás keretében dőlnek el). 22

Az erdészeti, illetve fakitermelési munkák során az elegyesség és az állományszerkezeti változatosság megtartása-fokozása, a drasztikus beavatkozások mellőzése, illetve az állományokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki. Az érintett állományokra – azok elhelyezkedése és mérete miatt – elsősorban minimális beavatkozással érintendő élőhelyekként és nem természeti erőforrásként (hasznosítható faanyagot tartalmazó erdőkként) kell tekinteni. A madárvédelmi szempontokat a madárvédelmi területtel való átfedés miatt itt is figyelembe kell venni. (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások

Magyarázat

A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek E01 szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. . A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. E02 tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. E05

Erdészeti szempontból tájidegen mellőzése a teljes területen.

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

E06

Erdészeti szempontból mellőzése.

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

tájidegen

E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. E08

Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

jelentőségű

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével.

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes E10 érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és E13 véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha E16 jelenlétének biztosítása.

álló és/vagy fekvő holtfa

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E20

Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása.

23

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő E22 fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, E25 tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó E27 lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E36 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány E37 szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában.

E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E55

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása tájés termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése.

Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, E68 inváziós lágy- és fásszárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással. E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással.

E71

A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról.

24

Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E72

Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód fenntartása. E87

Élőhelyfejlesztési javaslatok: Az állományok hosszú távú fenntartása elsősorban a kapcsolódó területek védőfunkciójának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kaszálása) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják. A fás növényzet nélküli folyó- és patakszakaszokon – összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel – őshonos, a területen is jellemző fajokból álló fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Megfelelő méretű területsáv rendelkezésre állása esetén (főként gyomos gyepek és szántók rovására) szóba jöhet vízfolyások menti állományok kiszélesítése is. A fásítási/erdősítési munka lehetséges célfafajai: fehér nyár, fehér fűz, törékeny fűz, mézgás éger. KE-7 kezelési egység A keményfás ligeterdőknek sajóládi, alsózsolcai, sajóhídvégi erdőtömbben fordulnak elő nagyobb összefüggő tömbjei és kisebb, szórt fragmentumokban is előfordul. A természetmegőrzési területen belül jelentős arányban megjelenő élőhelytípus, azonban a kisebb állományfoltok nem szerepelnek az erdészeti nyilvántartásban, ezért erdőtervezett erdőterületként a valós előfordulásnál kevesebb szerepel. A Sajóládi-erdő a tömeges falopások miatt rontott, helyreállítása folyamatban van. A kötelező irányelvek az erdőtervezett előfordulásokra és a fásításként kezelhető kis területű erdőfoltokra egyaránt értelmezhetők (a végezhető tevékenységek lényegében minkét esetben erdészeti hatósági eljárás keretében dőlnek el). Az erdészeti, illetve fakitermelési munkák során az elegyesség és az állományszerkezeti változatosság megtartása-fokozása a cél, a drasztikus beavatkozások mellőzése szükséges, illetve az állományokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki. A területen előforduló keményfás élőhelyeket elsősorban faanyagot nem termelő erdőként kell nyilvántartani. 1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 91F0 - Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris). Á-NÉR kód: Keményfás ártéri erdők J6 (2) Érintett földrészletek:

25

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások

Magyarázat

A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek E01 szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. . A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. E02 tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. E05

Erdészeti szempontból tájidegen mellőzése a teljes területen.

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

E06

Erdészeti szempontból mellőzése.

fafajok

erdőtelepítésben

való

alkalmazásának

tájidegen

E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. E08

Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

jelentőségű

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével.

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes E10 érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E20

Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása.

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő E22 fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, E25 tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó E27 lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E36 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány E37 szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában.

26

E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. E55

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása tájés termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal

E65


Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, E68 inváziós lágy- és fásszárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással. E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással.

E71

A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására.

E72

Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód fenntartása. E87

Élőhelyfejlesztési javaslatok: A jelölő élőhely termőhelyein jelentős mértékben fordulnak elő nemesnyáras faállományok, amelyeket javasolt lenne hosszútávon átalakítani a termőhelynek megfelelő, őshonos faállománnyá, pl. kőris elegyes kocsányos tölgyessé, elegyes kőrisessé (MSZ, VSZ, TFŰ, stb. eleggyel). A sajóládi-erdő visszalakítása tölgy-kőris-szil ligeterdővé.

27

KE-8 kezelési egység 1) Meghatározás: Natura 2000 kód: -. Á-NÉR kód: Akácosok (S1) és nemesnyárasok (S2) Az akácos élőhelytípusok elsősorban spontán erdősülés révén, elszórtan, kis kiterjedésű állományokkal jelenik meg a területen, míg a nemesnyarasok ültetett állományok. (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód

Erdőterületekre vonatkozó előírások

E05

Erdészeti szempontból alkalmazásának mellőzése.

E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése.

E07

Erdészeti szempontból alkalmazásának mellőzése.

E29

A vegyes összetételű faállományokban idegenhonos fafajok eltávolítása.

E30

Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is.

E31

A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása.

E54

Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása.

E62

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása.

E64

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is).

E65


E72

Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására.

E81

Faanyag közelítése csak fagyott talajon.

tájidegen

tájidegen

Magyarázat fafajok

fafajok a

erdőtelepítésben

való

erdőtelepítésben

való

nevelővágások

során

az

Élőhelyfejlesztési javaslatok: Véghasználatot követően fafajcserés átalakítás végzése javasolható, melyhez jelenleg is elérhető támogatás áll rendelkezésre. A levágott területeken jelölő 91E0 élőhely termőhelyein javasolt lenne hosszútávon átalakítani a termőhelynek megfelelő, őshonos faállománnyá, hazai nyárassá (fehér nyár, szürke nyár), hazai füzessé (fehér fűz, törékeny fűz), mézgás égeressé.

28

KE- 9 kezelési egység A bokorfüzesek és kökényes-galagonyás-borókás cserjések egyre nagyobb teret hódítanak el a gyepes élőhelyekből visszaszorításuk alapvető feladat. Az időbeni korlátozásra madárvédemi területtel való átfedés miatt a cserjéseket előnyben részesítő közösségi jelentőségű énekesmadarak (tövisszúró gébics, karvalyposzáta) fészkelési időszakára tekintettel van szükség. Ugyanakkor számos lepke és madárfaj a bokros szegélyeket előnyben részesíti, úgyhogy erdővel érintkező szegélyzónát hagyni kell. 1) Meghatározás: Natura 2000 kód: -. Á-NÉR kód: Bokorfüzesek (P2a) Kökényesgalagonyás-borókás cserjések (P2b) (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok: Kód


GY29


GY31

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY118

Élőhelyrekonstrukció.

GY32

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

E78

Magyarázat

A NPI által meghatározott területeken gyeppé alakítás.

A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása.

3.2.1.5. Vadgazdálkodás Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány-apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges. Kód VA01 VA03

Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások

Magyarázat

Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A területen szóró, vadetető, sózó létesítése tilos.

29

Gyepen és tisztáson.

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok •

A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható.

•

A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges.

•

Natura 2000 jelölő élőhelyen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére ne kerüljön sor.

•

Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen.

•

Szeméttelepek Natura 2000 jelölő élőhelyeken nem létesíthetők, az illegális szemétlerakásokat fel kell számolni.

•

A turisztikai célú fejlesztéseket – pl. turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal.

•

Az elektronikus hírközlési építmények, a postai létesítmények elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályok előírásai érvényesek.

•

Az kialakítandó, áthelyezendő, ideiglenes és végleges közlekedésépítési létesítményekhez, vonatkozásában a vonatkozó hatályos jogszabályok irányadók. Új közlekedési létesítmények, illetve olyan vonalas létesítmények kiépítése, melyek a jelölő élőhelyek károsodását okozzák nem tervezhetők.

•

A mederben és mederrézsűben csak olyan mértékig javasolt a felnövő cserjék és bedőlt fák eltávolítása, ami a 91E0 és a 91F0 élőhelyet nem veszélyezteti. Csak a mederbe bedőlt, illetve a kisvízi mederben felnövő cserjék és fák eltávolítása javasolt. A mederrendezési munkák a vízfolyást kísérő puhafás és égeres ligeteket nem érinthetik.

•

A Hernádot átjárhatóvá kell tenni a jelölő halfajok számára, a duzzasztón hallépcsőt kell kialakítani.

•

A folyóba kerülő szennyvizeket csökkenteni szükséges.

•

A Hernádban a vízkivételt, főként kisvizes száraz időszakban korlátozni javasolt.

•

A falopások megakadályozása, elsősorban a Sajóládi-erdő esetében.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A 3.2.1. fejezet kezelési egységekre vonatkozó természetvédelmi szerepelnek rekonstrukcióra, élőhelyfejlesztésre vonatkozó irányelvek.

irányelvek

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A jelölő fajok közül a csíkos szöcskeegérnek van központi fajmegőrzési terve, melyben a következő intézkedéseket javasolják: • Megőrzése szempontjából elsődleges a tudományos vizsgálat (faunmisztikai, valamint elterjedés-, és populációbiológiai ismeretek bővítését célzó vizsgálatok) jelentős fokozása. 30

• A régebbi előfordulási adatokkal rendelkező élőhelyeken is folyamatosan nyomon kell követni (bagolyköpet, szőrcsapda) az esetleges populációk meglétét. • A csíkos szöcskeegér által használt gyeptársulásokon a növény- és rágcsálóirtószerek használatát meg kell tiltani. A szántóföldi műveléses túzokvédelmi gazdálkodás vegyszeres növényvédelmét csökkentett mennyiségű gyomirtó és gombaölő szerekkel kell megvalósítani. • A dúvadak számát a vadászati jog gyakorlójának bevonásával a csíkos szöcskeegér élőhelyein, a legminimálisabb szinten kell tartani. • Támogatni kell a külterjes állattartás (szarvasmarha, ló, juh) megtartását, bővítését. Meg kell határozni a legeltetés módját, amelynek törekednie kell a táj és a vegetáció mozaikosságának fenntartására és kialakítására. A túllegeltetés kerülendő, foltokban magas füves növényzetet kell hagyni. • A magterületen kívül, valamint a jelenleg védelem alatt nem álló területeken az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerben történő gazdálkodást kell megvalósítani. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerébe illesztett szöcskeegér védelem kifizetési rendszer költségeinek meghatározása, a gazdálkodóknak a kifizetések megkezdése. • Törekedni kell a táj mozaikosságának fenntartására. • Az egymástól elválasztódott, lefűződött állományok élőhelyei közötti folyosókat ki kell alakítani, és az állományokat indirekt módszerekkel (szőrcsapdázás, bagolyköpet vizsgálat) nyomon kell követni. A díszes tarkalepke fajmegőrzési tervében pedig a következők szerepelnek: • A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a legalább középkorú ártéri keményfás, kőrises-tölgyes ligeterdők megőrzése szükséges, ahol a lepke számára fontos tisztások és szegélyek tartandók fenn. A lepke élőhelyein szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) alkalmazandó tarvágás helyett. A Törmeléklejtő-erdőben az idegenhonos fafajok lecserélésével a kőriselegyes keményfás ligeterdők területét növelni szükséges. • Fontos az inváziós növények visszaszorítása, valamint a melioráció és a vízrendezés korlátozása az élőhelyeken. Szükséges és támogatandó ugyanakkor a holtságrehabilitáció. A közösségi jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Hernádon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. A Hernádon a kavicspadok, mint szaporodóhelyek megmaradása is szükséges. A vízfolyást kísérő fás vegetációt fenn kell tartani, a kisvízi meder szélén is. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők. Az erdei szitakötő állományának megőrzéséhez sebesebb áramlású, durvább aljzatú folyószakaszok fennmaradása szükséges. A Janka-tarsóka állományának megőrzése érdekében az élőhelyéül szolgáló gyepterületek évenkénti kaszálása és a beszántások megakadályozása szükséges. Vöröshasú unka: erdei vízfolyások és kisvízállások kímélete a fakitermelések, közelítési és faanyag-szállítási tevékeny során. Jelölő denevérfajok: Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása a és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő. A lehető legnagyobb számban meghagyandók az erdőkben a denevérek számára alkalmas odvas fák.

31

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 11 Natura 2000 élőhely monitoring mintaterület található, mellyel a jelölő élőhelyek reprezentálva vannak. A Janka-tarsóka az NBmR keretében felmérésre kerül, illetve egy élőhelytérképezéses kvadrát is található ez is központi protokoll szerint kerül felmérésre. Jelölő fajok közül a csíkos szöcskegérre vonatkozó kutatási és monitorozási javaslatot a fajvédelmi terv a következőképpen határozza meg: Szükséges a csíkos szöcskeegér élőhelyének behatárolása nagyléptékű térbeli skálán a korábbi élőhelyeken az ottani állományok meglétének vizsgálatára. A Hernád menti élőhelyeken (Vilmány, Felsődobsza, Csobád, Hernádszentandrás) folytatni kell az elevenfogó csapdázásokat és a szőrcsapdázást. E tevékenységet május és október között, élőhelyenként legalább havi gyakorisággal, 5 nap (4 éjszaka) kell végezni. A csapdázás eszközei: fa, műanyag és alumínium alapanyagú dobozcsapdák. A módszerek mindegyike élvefogó, a gyakori ellenőrzéssel a jelentősebb elhullás elkerülhető. A díszes tarkalepke felmérése (Ronkay 1997) – könnyű felismerhetősége és jórészt tisztázott életciklusa miatt – viszonylag egyszerűen megoldható. A kisebb egyedszámú populációk esetében a jelenlét illetve hiány állapítandó meg, amely megfelelő időpontban (Alföldön május közepe, hegy- és dombvidéken május 20–25. között), napszakban (délelőtt) és időjárási viszonyok (napos idő) kivitelezett megfigyelést igényel. Az elterjedési terület pontos feltérképezése fontos feladat. Térinformatikai rendszer segítségével fel kell térképezni a faj populációinak térbeli elhelyezkedését és mennyiségi viszonyait, és ennek tájszintű elemzése alapján meg kell állapítani, hogy melyek azok az állományok, amelyeknek megőrzésére a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni. A nagyobb populációk esetében a faj monitorozása. Az alábbi módszerek alkalmazhatók: – imágók egyedszám-becslése jelölés-visszafogás módszerrel (a jelzés finom hegyű, fekete vagy sötétkék alkoholos rostirónnal a szárnyak világos, sárgás színű fonákára történjék, amely a nyugalomban levő állaton megfogás nélkül is látható), legalább 10 napos időszakban, legalább ötszöri ismétléssel; – imágók számlálása 100 m hosszú, 5 m szélességű lineáris transzekttel is történhet (az előbbinél sokkal pontatlanabb, de egyszerűsége és könnyű ismételhetősége miatt javasolt módszer), amelyet a repülési idő során két alkalommal kell elvégezni a monitorozásra kiválasztott helyszíneken; – hernyófészkek és bennük a fiatal hernyók számlálása 100 m hosszúságú erdőszegélyen, több helyen megismételve (az előbbinél pontosabb); – áttelelt hernyók számlálása a talajszinten, 1 m2-es kvadrátokban, több helyen megismételve (szintén viszonylag pontos módszer); – a nőstények és az általuk lerakott peték termékenységének vizsgálata (laboratóriumban a második lárva stádiumig tartva, majd még az átnyaralás előtt a hernyófészkek az eredeti helyen kőrisfákra felhelyezendők, ugyanis az átnyaraltatás és átteleltetés a fogságban a természetesnél nagyobb veszteségekkel járhat); – parazitáltság vizsgálata az áttelelés után begyűjtött hernyókon (célszerű 10×10 hernyót begyűjteni különböző kvadrátokon); a bebábozódott ép hernyókból kikelt lepkék az eredeti élőhelyen engedendők szabadon.

32

3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1. 1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A területet jelenleg 237 MEPAR-blokk érinti. Nem magas természeti értékű terület besorolású. Nincs kedvezőtlen adottságú terület. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. MTÉT-ben a terület nem pályázható, egyéb pályázati lehetőségek a 61/2009 (V.14) FVM rendelet szerint. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőrevágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások:

33

C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól – A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások: E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A fórumokon elhangzott vélemények alapján kidolgozás alatt. A felsoroltakhoz képest új támogatási jogcímre (részletes elővizsgálatok híján) nem tudunk javaslatot tenni, a vizsgálati terület erdein belül mutatkozó magas állami tulajdoni hányad miatt azonban valamilyen módon szükségesnek tartanánk a fenti szempontok/jogcímek állami szektorra való kiterjesztését is. Mivel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) közvetlenül nem támogathatók az állami tulajdonú területek, itt szóba jöhetnek esetleg az állami erdőgazdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szabályozások és utasítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve a plusz források bevonását jelentő, az ismertetett (vagy azokhoz hasonló) jogcímek szerinti, természetvédelmi célokat is szolgáló tevékenységek megvalósítását segítő pályázatok. A nem állami tulajdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá alávetni a jelenlegi támogatás-igénylések és támogatottság mértékét, a futó programok megfelelősségét, hogy a működő támogatási programok hatékonyságáról reális helyzetképet kapjunk.

34

3.3.2. Pályázatok Jelenleg megvalósítás alatt álló a területet részben érintő projektek: A Hernád mellékvízfolyásainak természetvédelmi célú felmérése az Európai Közösség által megfogalmazott Természetvédelmi irányelvekben foglalt előírásoknak, valamint a VGT céljainak megfelelően HUSK/1101/221/0004 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 73 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 kijelöléssel és a területtel kapcsolatos tájékozottságukról, a kijelöléshez való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 73 érintett közül 24 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. 2013. május-június hónapban 37 önkormányzattal telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egyegy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra. 2013. május-június hónapban telefonon is megkerestük az encsi és miskolci falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. Az előzetes kommunikáció során a területen gazdálkodó földtulajdonosok közül 2 tulajdonos megkeresett bennünket telefonon a fenntartási tervek készítésének folyamatával kapcsolatos kérdéseivel, őket szóban is tájékoztattuk. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a terület fenntartási tervének elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http://anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a fenntartási tervekről egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, 35

jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2014 júliusában 3 településen a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórumok időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumokon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumokhoz terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumokon és terepbejárásokon résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a nemzeti park honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) letölthető lesz. A kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök Alkalmazott kommunikációs eszköz érintettek levélben vagy e-mailben történő megkeresése és tájékoztatása honlap nyomtatott ismertető

Szám 73 érintett

Időpont 2013. március – 2013. július

2 megjelenés 2013.02.05. 2013.05.21. 1 féle

2013. június

érintettek levélben vagy e-mailben történő megkeresése és tájékoztatása

1

2014. január-március

honlap

1

2014. július

önkormányzati közzététel

44

2014. július

terepbejárás

3

2014. július

falufórum

3

2014. július

gazdafórum

3

2014. július

36

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek · 10 földtulajdonos · Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság · Északerdő Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatóság · Északerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság · Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság · Kemely és Vidéke Vadásztársaság · Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet · Hernád Völgye Termelőszövetkezet · Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Tornai Helyi Csoport · Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport · SZIKE Szikszói Környezet és Természetvédelmi Egyesület · Abaújkér Önkormányzata · Abaújvár Önkormányzata · Alsódobsza Önkormányzata · Alsózsolca Önkormányzata · Aszaló Önkormányzata · Berzék Önkormányzata · Bőcs Önkormányzata · Csobád Önkormányzata · Encs Önkormányzata · Felsődobsza Önkormányzata · Forró Önkormányzata · Garadna Önkormányzata · Gesztely Önkormányzata · Gibárt Önkormányzata · Gönc Önkormányzata · Göncruszka Önkormányzata · Halmaj Önkormányzata · Hernádbűd Önkormányzata · Hernádcéce Önkormányzata · Hernádkak Önkormányzata · Hernádkércs Önkormányzata · Hernádnémeti Önkormányzata · Hernádszentandrás Önkormányzata · Hernádszurdok Önkormányzata · Hernádvécse Önkormányzata · Hidasnémeti Önkormányzata · Ináncs Önkormányzata · Kéked Önkormányzata · Kiskinizs Önkormányzata · Megyaszó Önkormányzata · Nagykinizs Önkormányzata · Onga Önkormányzata · Ónod Önkormányzata · Pere Önkormányzata · Sajóhidvég Önkormányzata · Sajólád Önkormányzata · Sóstófalva Önkormányzata 37

· · · · · · · · · · · · · · · ·

Szentistvánbaksa Önkormányzata Szikszó Önkormányzata Tornyosnémeti Önkormányzata Újcsalános Önkormányzata Vilmány Önkormányzata Vizsoly Önkormányzata Zsujta Önkormányzata Miskolci Bányakapitányság Onga Kavics Kft. KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. Hernád térségi Vizgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Ongai Horgász Egyesület Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Miskolci Területi Falugazdász Iroda Encsi Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht.

A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók Északerdő Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatóság Északerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 40 magán erdőgazdálkodó Liget 2000 Erdőgazdálkodó Kft. Szerencsi Mg. Zrt. Fakitermelő Fafeldolgozó és Értékesítő Kft. Fevifa Bt. Magyar Közút Nonprofit Zrt. B.-A.-Z. Megyei Igazgatóság Hernádvíz Kft. Kéked és környéke Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Hernád-völgye Vadásztársaság Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság Zempléni Rákóczi Vadásztársaság 657910 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Bélusvölgyi Vadásztársaság Király Fácán Bérkilövő Vadásztársaság Aszalói Vadásztársaság Szikszói Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság Bőcs és Vidéke Vadásztársaság Kemely és Vidéke Vadásztársaság Gesztely és Vidéke Vadásztársaság 656720 sz.Vadásztársaság Abaújvári ARANYKALÁSZ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet AGRO-TÁR Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. Felsőzsolcai Mezőgazdasági Szövetkezet Haladás MGTSZ Agrárcenter Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet Gönc Hagisz Mezőgazdasági Zrt. Mezőgazdasági Ipari Kereskedelmi Szövetkezet Hernádkércs Hernád Völgye Termelőszövetkezet 38

Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet Ináncs Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Szikszófarm Mezőgazdasági Termelő Kft. b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Tornai Helyi Csoport Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi Kulturális és Sport Egyesület Fagyöngy Alsózsolcai Öko- és Szabadidősport Egyesület Abaúji Természet és Környezetvédelmi Egyesület Forró és Abaúj Szépítéséért Egyesület Garadnáért Közalapítvány Gesztelyért Közalapítvány Gibártért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Hernádbűd Településért Alapítvány Milic Csoport Megyaszói Tölgyes Alapítvány Hernád Medence Térségi Közalapítvány „Karolai” Környezet-, Természetvédő és Ismeretterjesztő Közalapítvány SZIKE Szikszói Környezet és Természetvédelmi Egyesület Szikszó Városért Alapítvány „Tornyosnémeti Fejlődéséért” Közalapítvány d) Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Abaújkér Önkormányzata Abaújvár Önkormányzata Alsódobsza Önkormányzata Alsózsolca Önkormányzata Aszaló Önkormányzata Berzék Önkormányzata Bőcs Önkormányzata Csobád Önkormányzata Encs Önkormányzata Felsődobsza Önkormányzata Forró Önkormányzata Garadna Önkormányzata Gesztely Önkormányzata Gibárt Önkormányzata Gönc Önkormányzata Göncruszka Önkormányzata Halmaj Önkormányzata Hernádbűd Önkormányzata Hernádcéce Önkormányzata Hernádkak Önkormányzata Hernádkércs Önkormányzata Hernádnémeti Önkormányzata Hernádszentandrás Önkormányzata Hernádszurdok Önkormányzata 39

Hernádvécse Önkormányzata Hidasnémeti Önkormányzata Ináncs Önkormányzata Kéked Önkormányzata Kiskinizs Önkormányzata Megyaszó Önkormányzata Nagykinizs Önkormányzata Onga Önkormányzata Ónod Önkormányzata Pere Önkormányzata Sajóhidvég Önkormányzata Sajólád Önkormányzata Sóstófalva Önkormányzata Szentistvánbaksa Önkormányzata Szikszó Önkormányzata Tornyosnémeti Önkormányzata Újcsalános Önkormányzata Vilmány Önkormányzata Vizsoly Önkormányzata Zsujta Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Miskolci Bányakapitányság Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z Megyei Rendőr-főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Encsi Járási Földhivatal Szerencsi Járási Földhivatal Miskolci Járási Földhivatal Encsi Hivatásos Tűzoltóság Miskolci Hivatásos Tűzoltóság Szerencsi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóág B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala e)

bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdekképviseleti szervek Miskolci Bányakapitányság Onga Kavics Kft. FÜTA-KA Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. Dunai Kavicsüzemek Kft. N-Zoll Trans Szállítási és Kereskedelmi Kft. 40

GLOBÁL INVEST Ipari és Kereskedelmi Kft. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ZAPA BETON HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ÖKODOT Kft. f) egyéb területhasználók Hernád térségi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Bőcsi Horgász Egyesület Ongai Horgász Egyesület g) gazdálkodói szakmai szövetségek B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Sajó-Hernádmenti Települések Térségfejlesztési Társulása Abaúji Ipartestület Encs Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Gönc Kistérségi Fejlesztési Egyesület Harangod Vidéke Kistérségi Település Szövetség Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás h) helyi gazdakör Hernád-völgyi Beszerző és Értékesítő Szövetkezet Alsózsolca Aranydomb Gazdakör Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye i) agrár szaktanácsadók 21 agrár szaktanácsadó j) falugazdászok Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Miskolci Területi Falugazdász Iroda Encsi Területi Falugazdász Iroda „Abaúj” Falugazdász Egyesület m) iskolák Wesley János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Benedek Elek Tagiskola Göőz József Általános Iskola Percel Mór Általános Iskola és Óvoda Bőcsi Általános és Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csobád Általános Iskola Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Aba Sámuel Szakiskola Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Wesley János Többcélú Intézmény Bárczay Gábor Tagiskola Gárdonyi Géza Általános és Művészeti Alapiskola Kölcsey Ferenc Általános Iskola Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Károlyi Gáspár Általános Iskola Talentum Református Tehetséggondozó Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 41

Mátyás Király Általános Iskola Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű, Alapfokú Művészeti Iskola Hernádnémeti Körzeti Általános Iskola Hernádvécse I. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Arany János Általános Iskola Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola Görgey Artúr Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rákóczi Julianna Általános Iskola Fráter György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző, Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kossuth Lajos Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Rákóczi Zsigmond Általános Iskola n) agrárszakmai és érdekképviseleti szervezet Szikszói Hegyközség Magyarországi Falusi Cigányok Mezőgazdasági Szövetsége Cigány Gazdák Szervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Agrárium Kht. o) helyi leader egyesület Abaúj Leader Egyesület 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében. 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat. Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét.

42


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok Az ÉK-DNy-i irányban húzódó Hernád-völgy éghajlati vonatkozásban jellegzetes átmeneti terület az Alföld és az északi hegyvidék között. A Hernád-völgyének magyarországi éghajlatára, ÉK-ről DNy felé haladva, az éghajlati elemek az alábbi átlagos értékei jellemzőek: • januári középhőmérséklet -3 - -4 °C • júliusi középhőmérséklet 18-21 °C • évi középhőmérséklet 9-9,7 °C • napfénytartam 1750-1800 óra/év • csapadék 610-580 mm/év • hótakarós napok száma 40-50 nap/év • területi párolgás 550-600 mm/év • fajlagos lefolyás 1-2 l/s/km2 • uralkodó szélirány É-ÉK-i A csapadékviszonyokra a nyári maximumok és a kevés téli csapadék a jellemző. A nyári csapadék általában nagy intenzitású záporokból, a téli csapadék hosszantartó esőzésekből, illetve havazásból származik, Csapadék vonatkozásában különösen jelentős az Alföld hatása. A száraz jelleg a Hernád-völgyére is felhúzódik, a völgy az ország egyik legszárazabb területe. Alsófügödön a sokévi átlagos csapadék 526 mm. A völgy D-i részén a csapadék 530 mm körül van, de felfelé haladva sem haladja meg az 570-580 mm-t. (Marosi-Somogyi 1990) A Hernád-völgy viszonylagosan száraz éghajlatának másik oka, hogy a K-ről érkező száraz és Ny-ról érkező pára telt légtömegek a környező hegyekbe ütközve csapadékuk jelentős részét elvesztik, a völgyben kialakuló leszálló légáramlás pedig a meglevő csekély felhőzetet is feloszlatja. A völgyet szegélyező két hegylánc közül a K-i oldalon a Zemplénihegység valamivel gazdagabb csapadékban (600-700 mm), mint Ny-on a Cserehát. (Dövényi 2010) 1.1.2. Vízrajzi adottságok A védett terület a kékedi Balázs-árok által É-ról határolt Fekete-réttől a Sajó menti Sajólád településig tart, így a Hernád folyó teljes magyarországi 118 km-es szakasza mellett érinti a Sajó-Hernád torkolatvidékét is. Itt kiterjed a Sajó megközelítően 7,5-km-es Sajóládtól a Hernád-torkolatáig tartó szakaszára. A Hernád magyarországi vízgyűjtő területe 1013 km2. A Hernád vízgyűjtője a TokajZempléni Hegyvidék területét, az Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, a Közép-Tiszavidék, valamit az Észak-Magyarországi Medencék egyes kistájait érinti. Az alegység területén a Hernád-folyó jelentősebb mellékágai a hazai vízgyűjtőn a Garadna-, Bélus-, Vasonca-, Szartos-, Csenkő-, Gönci- és a Vadász-patakok, valamint a Kis-Hernád, a Szerencs-Takta jelentősebb mellékágai, a Gilip-patak, a Harangod-ér, a Boldogkőváraljai-patak, Aranyospatak, a Fennsíki-csatorna és a Mádi-patak. A magyar vízgyűjtő területén a tengerszint feletti magasságok 90-893 m között változnak, a Sajó-Hernád képezte hordalékkúp területétől a hegylábfelszíni dombvidéki területeken át a hegyvidéki jellegű ÉK-i területekig. A Hernád vízjárását, a lefolyás alakulását az éghajlati elemeken kívül több tényező bonyolult kölcsönhatása is alakítja. A legyezőszerűen szétterülő felső vízgyűjtő sűrű 44

vízhálózata gyűjti össze a levonuló vizek jelentős részét, azaz a Hernád vízjárása a szlovákiai mellékvízfolyások mindenkori vízszállításának a függvénye. A felső vízgyűjtő területről érkező vizek határozzák meg tehát a folyó síksági szakaszának, így a magyarországi szakasznak is, a vízjárását. A folyón kialakuló vízállások és azok tartósságának alakulását döntően befolyásolják még a folyón működő duzzasztóművek mindenkori üzemeltetése, illetve Sajó és az azt befogadó Tisza vízjárása is. A Hernád vízjárás adatai (Dövényi 2010) Vízfolyá s

Vízmérc e

LKV

LNV

KQ

cm

KÖQ

NQ

m3/s

Hernád

Hidasné meti

–128

415

2,08

29

653

Hernád

Gesztely

–10

423

5,65

30,6

532

Sziebert J. és Zellei L. 1911-2006 közötti időszakra végezte el a Hernád vízjárásának hidrológiai elemzését a Hidasnémeti és a gesztelyi mérceállomások adatai alapján. Az adatsorok elemzéséből megállapították, hogy a Hidasnémeti vízmércénél az évi nagyvizek trendje enyhén emelkedő, a Gesztelyi mércén konstans, az évi közép- és kisvizek trendje mindkét mércén csökkenő. A közép- és kisvizek csökkenő trendje vagy a meder mélyülésére, vagy a vízhozamok csökkenő trendjére vezethető vissza. Az 1928-2006 időszakban a vizsgált szelvényekben a mérőállomások adatai szerint 9 alkalommal 3 fordultak elő nagy árhullámok, amikor a csúcsvízhozam meghaladta a 400 m /s értéket. A 3 legnagyobb vízhozamok 1974-2006 között, fordultak elő 653 ; 532 m /s értékekkel. Blanka V. vizsgálatai is a Hernád vízjárásának 20. sz-beli átalakulásáról szólnak. A Hernád kanyarulatfejlődés és az azt befolyásoló természetes és antropogén tényezők vizsgálata során az alábbi megállapításokat tette. A vízjárás a Hernád magyarországi szakaszán a 20. sz. során jelentősen átalakult. Az 1950-es évek közepéig (1956-57) a vízjárás nem változott lényegesen. Az 1950-es évek közepétől 1997-ig azonban a vízjárás jelentős változása figyelhető meg, ami a vízállások általános csökkenésében, a mederformáló (4,1 %-ról 1,4 %-ra) és középvízi vízhozam (33,6 %-ról 21,5%-ra) csökkenő tartósságában, az árvizes (mederkitöltő vízállás feletti) évek gyakoriságának növekedésében és az évi legnagyobb vízállások szélsőségesebbé válásában, valamint az évi legkisebb vízállások folyamatos csökkenésében is megmutatkozik. Az évi legkisebb vízállás csökkenése azonban nem járt együtt az évi legkisebb vízhozamok csökkenésével és a kis és középvizek tartományában ugyanazokhoz a vízállásokhoz 1960 és 2009 között egyre nagyobb vízhozam értékek tartoztak, ami a meder bevágódására utal. A nagyvizek tartományában viszont (200cm-es vízállás felett) ugyanazokhoz a vízállásokhoz egyre kisebb vízhozam értékek tartoztak, ami viszont a nagyvízi meder vízlevezető képességének csökkenésére utal 1960 óta. Ugyanakkor az utóbbi 10 évben a vízjárás egyre szélsőségesebbé válását tapasztalhatjuk. Ez különösen 2005 után érzékelhető, ugyanis 2006- ban (LNV-t 434 cm), majd 2010-ben (LNV 503 cm) a korábbi legnagyobb vízállást meghaladó árvíz vonultak le a folyón (2010-ben ráadásul egy hónapon belül két árhullám vonult le). Az éven belüli vízjárás is lényegesen változott, a kisvizek kitolódtak a téli hónapokra, amely a partomlások mértékének növekedését okozhatja a fagy miatt. Emellett a korábbinál 45

hevesebbé váló és gyakrabban előforduló nyári esőzések miatt az árvizek gyakoribbá váltak a nyári hónapokban hevesebb vízjárású nagy árvizeket eredményezve. A hidrológiai paraméterek módosulása komoly változásokat indít el a folyórendszerekben, a meder horizontális paraméterei alkalmazkodnak a megváltozott hidrológiai feltételekhez. Az árvizek nagyságának és gyakoriságának és a mederformáló vízhozamok előfordulásának 1990-es évek végétől megfigyelhető növekedése, ezért nagyban módosíthatja a folyóra jellemző hosszú távú mederváltozási tendenciákat, amelyek a medermorfológiai átalakulásai mellett a víztest és a vízpart élővilágára is jelentős hatással lesznek. A folyón hosszirányú átjárhatósági problémát okozó elzárások találhatók a 13,555 (Bőcsi Duzzasztómű), 54,320 (Felsődobszai Duzzasztómű és Vízerőmű), 65,900 (Gibárti Duzzasztómű és Vízerőmű) és 93,230 (Hernádszurdoki fixgát) fkm szelvényekben. Fenti művek környezetében, ill. hatásterületein a hosszirányú átjárhatósági problémán kívül, járulékosan megjelennek a sebesség,- hordalék-viszonyok, vízjárás, vízszint, vízszint-ingadozás nem megfelelősége, valamint az esetleges lokális (helyi) medermélyülés, túlzott feliszapolódás következtében előálló problémák is, melyek a hosszirányú átjárhatóságot korlátozó létesítmények hatásának tudhatók be. 1.1.3. Talajtani adottságok A Hernád magyarországi szakaszát árterek jellemzik, ahol a talaj felső rétege iszap, tőzeg és néhány területen homok. A magyarországi völgy jellemző talajfélesége az öntéstalaj. Ez a talajtípus a folyóvölgy 66%-át borítja. Fügöd térségétől D-re a réti talajok nagyobb összefüggő területet alkotnak (16%). A nyers öntés talajok is ebben a térrészben jellemzőek (5%). A Hernád-völgy öntés és réti talajképződményeire többnyire az agyagos vályog mechanikai összetétel, a közepes vízvezető és a nagy víztartó képesség a jellemző. A nyers öntés talajok termékenysége nagyon gyenge, a réti öntés talajoké és a nagyobb szervesanyagtartalmú réti talajoké kedvezőbb (ext. 35–65,int. 50–80). A Hernád-völgy D-i részén a réti öntéstalajok szomszédságában – az alföldi hatás eredményeként – Onga határában szolonyec és szolonyeces réti talajok is előfordulnak, területi részarányuk azonban jelentéktelen (1%). A völgy É-i területein a folyó jobb partján a Cserehát kavicsanyaga és agyagos hordaléka terül el, amit Forró és Encs települések vonalától lösz vált fel. A bal parton a Zempléni-hegység nyirokanyagát Gibárttól váltja fel lösz. A löszös felszíneken vályog mechanikai összetételű csernozjom barna erdőtalajok fejlődtek ki. A magasabb térszíneken kis területen (1,3%) agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. (Dövényi 2010)

46

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 40A0* 91E0* 3150 3270 6430 6440 6510 91F0

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D) Szubkontinentális peripannon cserjések D Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) B alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition B növényzettel Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben C Bidention növényzettel Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil D magaskórós szegélytársulásai Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei C Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba C officinalis) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus C laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete II., IV.

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D)

Faj név Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) B

Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Szikszó – Méhész-szögi-rét Hernádkak – Berek

Állománynagyság (jelöléskor):

VR-nagyon ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor):

350 hajtás

Állomány változásának tendenciái és okai:

Elsősorban antropogén hatások miatt csökkenő egyedszám. Az elmúlt 1-2 évben kis javulás tapasztalható.

Faj veszélyeztetettsége:

Erősen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A gyepterületek beszántása, beruházások tervezése és kivitelezése az élőhelyen, illetve kis mértékben a kaszálás felhagyási miatti szukcesszió veszélyezteti.

47

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)

C

II., IV.

sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis)

C

II., IV.

tompa folyamkagyló (Unio crassus)

C

II., IV.

díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

C

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II., IV.

vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)

C

II., IV.

zempléni futrinka (Carabus zawadszkii)

C

II., IV.

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

D

II.

nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

C

II.

harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior)

C

II.

balin (Aspius aspius)

C

II., V.

Petényi-márna (Barbus meridionalis)

C

II.

vágó csík (Cobitis taenia)

C

II.

ingola fajok (Eudontomyzon spp.)

D

II.

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)

C

II., IV.

homoki küllő (Gobio kessleri)

C

II., V.

selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

D

II.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

C

II.

törpecsík (Sabanejewia aurata)

C

II.

német bucó (Zingel streber)

C

II., V.

magyar bucó (Zingel zingel)

D

II., IV.

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II., IV.

vidra (Lutra lutra)

D

II., IV.

hegyesorrú denevér (Myotis blythii)

C

II., IV.

közönséges denevér (Myotis myotis)

C

II., IV.

csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis)

B

II., IV

Díszes légivadász (Coenagrion ornatum)

D

IV.

sárgás szitakötő (Stylurus flavipes)

IV.

kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

IV.

törpeszender (Proserpinus proserpina)

IV.

farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

48

Irányelv melléklete

Faj név

IV.

zöld varangy (Bufo viridis)

IV.

zöld levelibéka (Hyla arborea)

IV.

fürge gyík (Lacerta agilis)

IV.

mocsári béka (Rana arvalis)

IV.

erdei béka (Rana dalmatina)

Population (A-D)

Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj állományait a tervezési területen 11 helyről mutatták ki: Hernád (Bőcs) – 792671, 301436; Hernád (Bőcs) – 793651, 302017; Hernád (Bőcs) – 793710, 302142; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gibárt) – 806692, 332328; Hernád (Gibárt) – 806751, 332352; Hernád (Göncruszka) – 809367, 348538; Hernád (Hernádkércs) – 797801, 324209; Hernád (Hernádszurdok) – 810087, 349984; Hernád (Vizsoly) – 809910, 341066; Hernád (Zsujta) – 813793, 353589


R-ritka


Korábbi vizsgálataink alapján a Hernádban az állományok denzitása 1,06 +/- 3,03 ind./m2 (átl. +/- S.D.; N=75) értékű. Az átlag, és az S.D. értékek ismeretében megállapítható, hogy az egyes mintavételi helyeken az egyedek eloszlása nem egyenletes, azaz a meder bizonyos élőhelyrészletei a faj számára jobb életfeltételeket nyújtanak, s itt nagyobb egyedsűrűségben él. A faj állományának felmérése jelenleg is folyamatban van.


A feltáró vizsgálatok folyamatban, emiatt a tendenciák jelenleg még nem adhatóak meg.


Kis mértékben veszélyeztetett.


A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása (mederkotrás, partbiztosítás és terelőművek létesítése, valamint duzzasztás) veszélyezteti.

49

sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj állományait a tervezési területen 7 helyről mutatták ki: Hernád (Bőcs) – 793651, 302017; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792488, 308909; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Hernádkércs) – 797801, 324209; Hernád (Nagykinizs) – 797710, 324120; Hernád (Onga) – 792682, 312329


VR-nagyon ritka


Az eddigi felmérések eredményei szerint a Hernádban élő állományok denzitása 3,46 +/- 25,91 ind./m2 (átl. +/- SD.; N=75). Látható, hogy többszöröse az adatok szórása az átlagnak, ami annak a következménye, hogy az eddigi mintavételezések során egy mintavételi szelvényben [Hernád, Berek-dűlő (Gesztely)] kiemelkedően nagy denzitását tapasztaltuk a faj állományának. A faj állományának felmérése jelenleg folyamatban van.


A feltáró vizsgálatok zajlanak, emiatt a tendenciák jelenleg még nem adhatóak meg.


Az eddigi, mennyiségi, illetve faunisztikai jellegű felmérések eredménye szerint a Hernádban több szakaszon is előfordulnak a T. transversalis állományai. Az 1990.-es évekre visszanyúló felmérések szerint elsősorban a folyó alsóbb szakaszain élnek nagyobb populációi. Eddigi vizsgálatok azonban Felsődobsza felett nem igazolták előfordulását, de minden bizonnyal él azon a folyószakaszon is. A faj állományai kifejezetten veszélyeztetettek.


Az állományokat leginkább a vízszennyezés, a homok és kavics kitermelés, valamint általános értelembe véve a hidrológiai viszonyok módosítása veszélyezteti.

tompa folyamkagyló (Unio crassus) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj állományait a tervezési területen 15 helyről mutatták ki: Hernád (Berzék) – 791551, 298906; Hernád (Bőcs) – 792671, 301436; Hernád (Bőcs) – 793710, 302142; Hernád (Gesztely) – 792488, 308909; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gönc) – 810182, 349746; Hernád (Göncruszka) – 809367, 348538; Hernád (Hernádkak) – 792223, 307624; Hernád (Hernádkak) – 792243, 307098; Hernád (Hernádkércs) – 798885, 324545; Hernád (Hernádszurdok) – 810014, 349167; Hernád (Hernádszurdok) – 810025, 350170; Hernád (Hidasnémeti) – 810657, 352443; Hernád (Nagykinizs) – 797710, 324120; Hernád (Szentistvánbaksa) – 796662, 321714


R-ritka

50


A Hernádban végzett, több évre visszanyúló felmérési eredmények tanúsága szerint a faj állmányinak denzitása 1,29 +/2,45 ind./m2 (átl. +/- SD.; N=75). Az adatok szórás értéke majdnem duplája az átlagnak, ami azt a terepen is tapasztalható tényt támasztja alá, hogy a mederben az egyedek előfordulása nem egyenletes, hanem a denzitás jelentős eltéréseket mutat. Ez a faj élőhelypreferenciájára vezethető vissza, hiszen az U. crassus a finom homokos-iszapos habitat-típust preferálja, ezekben az élőhelyfoltokban jelentősebb mennyiségben fordul elő.




A faj állományai gyakorlatilag a Hernád teljes hazai szakaszán előfordulnak, a torkolattól egészen az országhatárig, bár a legfelső szakaszról nincsenek bizonyító adatainak. Állománya viszonylag stabil, nem kifejezetten veszélyeztetett.


A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása (mederkotrás, partbiztosítás és terelőművek létesítése, valamint duzzasztás) veszélyezteti.

balin (Aspius aspius) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományait a tervezési területen 22 helyről mutatták ki: Hernád (Berzék) – 791356, 299343; Hernád (Bőcs) – 792151, 301516; Hernád (Bőcs) – 792582, 301441; Hernád (Bőcs) – 793260, 301469; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801079, 326416; Hernád (Felsődobsza) – 801085, 326422; Hernád (Felsődobsza) – 801099, 326449; Hernád (Felsődobsza) – 801368, 326471; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hidasnémeti) – 811497, 352803; Hernád (Sajóhídvég) – 790591, 295786; Hernád (Sajóhídvég) – 791173, 295981; Hernád (Sajóhídvég) – 791219, 296105; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sóstófalva) – 793019, 314512; Hernád (Sóstófalva) – 793019, 314947; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797093, 322148


R-ritka


Felmérése jelenleg folyamatban van.




Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, kis mértékben veszélyeztetett.


Halászat, horgászat.

51

Petényi-márna (Barbus meridionalis) Irányelv melléklete:

II., V.


A faj állományait a tervezési területen 47 helyről mutatták ki: Gönci-patak (Vilmány) – 809755, 345320; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801085, 326422; Hernád (Felsődobsza) – 801095, 326430; Hernád (Felsődobsza) – 801099, 326449; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792495, 308694; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád (Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Gibárt) – 806437, 332274; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hernádszurdok) – 810025, 350170; Hernád (Hernádszurdok) – 810144, 349881; Hernád (Hidasnémeti) – 810657, 352443; Hernád (Hidasnémeti) – 811216, 352734; Hernád (Hidasnémeti) – 811291, 352760; Hernád (Hidasnémeti) – 811296, 352754; Hernád (Hidasnémeti) – 811331, 352747; Hernád (Hidasnémeti) – 811497, 352803; Hernád (Hidasnémeti) – 812186, 353205; Hernád (Kéked) – 817807, 358964; Hernád (Kéked) – 817845, 358960; Hernád (Kéked) – 817860, 358950; Hernád (Megyaszó) – 794606, 319457; Hernád (Nagykinizs) – 796801, 323438; Hernád (Sajóhídvég) – 791167, 295952; Hernád (Sajóhídvég) – 791173, 295981; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sajóhídvég) – 791268, 296092; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797093, 322148; Hernád (Vilmány) – 809950, 343473; Hernád (Vilmány) – 810264, 344018; Hernád (Vilmány) – 810272, 344021; Hernád (Vizsoly) – 809073, 339121; Hernád (Zsujta) – 814406, 354402; Hernád (Zsujta) – 814443, 354371; Hernád (Zsujta) – 814470, 354357; Hernád (Zsujta) – 814470, 354359; Sajó (Ónod) – 789329, 298637; Sajó (Ónod) – 790115, 297850; Vadász-patak (Onga) – 791818, 313955; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036; Vadász-patak (Onga) – 792490, 313018


R-ritka


A számára megfelelő élőhelyeken (Hernád és mellékvizei) általánosan elterjedt, viszonylag gyakori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések még nem történtek meg.






A faj állományait elsősorban a vízszennyezés (szervetlen és szerves), a vízfolyás szerkezetének módosítása, azaz a habitatdiverzitás csökkenése (pl. mederkotrás, üledékeltávolítás), a vízfolyás hidrográfiai működésének módosítása veszélyeztetik (pl.: duzzasztás, partbiztosítás).

52

vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományait a tervezési területen 59 helyről mutatták ki: Bélus-patak (Csobád) – 798670, 325610; Bélus-patak (Csobád) – 799418, 326583; Bélus-patak (Hernádkércs) – 798676, 324722; Bélus-patak (Hernádszentandrás) – 800946, 329586; Bélus-patak (Ináncs) – 800460, 328380; Gönci-patak (Vilmány) – 809711, 345259; Hernád (Berzék) – 791356, 299343; Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793675, 301993; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801079, 326416; Hernád (Felsődobsza) – 801085, 326422; Hernád (Felsődobsza) – 801095, 326430; Hernád (Felsődobsza) – 801099, 326449; Hernád (Felsődobsza) – 801368, 326471; Hernád (Felsődobsza) – 801399, 326563; Hernád (Felsődobsza) – 801458, 326715; Hernád (Felsődobsza) – 801461, 326719; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád (Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Gibárt) – 806747, 332355; Hernád (Gibárt) – 806751, 332352; Hernád (Göncruszka) – 809304, 347922; Hernád (Hernádkak) – 791612, 305914; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hernádszurdok) – 810144, 349881; Hernád (Hidasnémeti) – 810657, 352443; Hernád (Hidasnémeti) – 811291, 352760; Hernád (Hidasnémeti) – 811497, 352803; Hernád (Hidasnémeti) – 812186, 353205; Hernád (Kéked) – 817845, 358960; Hernád (Kéked) – 817852, 358950; Hernád (Megyaszó) – 794606, 319457; Hernád (Nagykinizs) – 796801, 323438; Hernád (Onga) – 792702, 313035; Hernád (Onga) – 792722, 312469; Hernád (Sajóhídvég) – 790591, 295786; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sajóhídvég) – 791492, 297075; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797093, 322148; Hernád (Vilmány) – 810264, 344018; Hernád (Vilmány) – 810272, 344021; Hernád (Vizsoly) – 809948, 341064; Hernád (Vizsoly) – 810130, 340510; Hernád (Zsujta) – 814470, 354359; Kis-ritkai-Holt-Hernád (Gönc) – 810762, 351618; Sajó (Ónod) – 789329, 298637; Sajó (Ónod) – 790115, 297850; Sajó (Sajólád) – 788058, 300398; Túlsó-erdő (Sajóhídvég) – 790999, 297750; Vadász-patak (Onga) – 792220, 313150; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036; Vider-berkialsó-Holtág (Göncruszka) – 809627, 347176


C-gyakori


A tervezési területen a faj állományai általánosan elterjedtek. Eddigi vizsgálatok alapján gyakori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések jelenleg folynak.




Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, a faj állományai kis mértékben veszélyeztetettek.


Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidromorfológiaiés hidrológiai működés módosítása (elsősorban a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, egyes élőhelyek időszakos kiszáradása, illetve a szerves és szervetlen formájú vízszennyezés.

53

halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományait a tervezési területen 61 helyről mutatták ki: Bélus-patak (Csobád) – 798670, 325610; Hernád (Berzék) – 791356, 299343; Hernád (Bőcs) – 792139, 301003; Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793675, 301993; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801079, 326416; Hernád (Felsődobsza) – 801095, 326430; Hernád (Felsődobsza) – 801099, 326449; Hernád (Felsődobsza) – 801458, 326715; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792476, 308922; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792495, 308694; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád (Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Gibárt) – 806352, 332259; Hernád (Gibárt) – 806437, 332274; Hernád (Hernádkak) – 792061, 306943; Hernád (Hernádkak) – 792197, 307029; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hernádvécse) – 808941, 345190; Hernád (Hidasnémeti) – 810657, 352443; Hernád (Hidasnémeti) – 811216, 352734; Hernád (Hidasnémeti) – 811291, 352760; Hernád (Hidasnémeti) – 811296, 352754; Hernád (Hidasnémeti) – 811331, 352747; Hernád (Hidasnémeti) – 811497, 352803; Hernád (Onga) – 792702, 313035; Hernád (Onga) – 792722, 312469; Hernád (Pere) – 803398, 328722; Hernád (Pere) – 803452, 328926; Hernád (Sajóhídvég) – 790591, 295786; Hernád (Sajóhídvég) – 791167, 295952; Hernád (Sajóhídvég) – 791173, 295981; Hernád (Sajóhídvég) – 791219, 296105; Hernád (Sajóhídvég) – 791225, 298123; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sajóhídvég) – 791259, 296128; Hernád (Sajóhídvég) – 791268, 296092; Hernád (Vilmány) – 809950, 343473; Hernád (Vilmány) – 810264, 344018; Hernád (Vilmány) – 810272, 344021; Hernád (Vizsoly) – 809073, 339121; Hernád (Zsujta) – 814443, 354371; Hernád (Zsujta) – 814470, 354357; Hernád (Zsujta) – 814470, 354359; Sajó (Ónod) – 789329, 298637; Sajó (Ónod) – 789569, 298558; Sajó (Ónod) – 790115, 297850; Sajó (Ónod) – 790268, 296700; Sajó (Sajólád) – 788058, 300398; Vadász-patak (Onga) – 791818, 313955; Vadász-patak (Onga) – 792220, 313150; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036; Vadász-patak (Onga) – 792490, 313018


C-gyakori


A faj állományai a területen általánosan előfordulnak. Az állományok felmérése jelenleg zajlik.






Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység (pl. mederkotrás, partbiztosítás, áramlásszabályozó művek létesítése, duzzasztás, medertározás).

54

homoki küllő (Gobio kessleri) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj állományait a tervezési területen 49 helyről mutatták ki: Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793675, 301993; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801095, 326430; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792476, 308922; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792495, 308694; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád (Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Gibárt) – 806437, 332274; Hernád (Göncruszka) – 809239, 347898; Hernád (Hernádkak) – 792061, 306943; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hernádvécse) – 808941, 345190; Hernád (Hidasnémeti) – 810657, 352443; Hernád (Hidasnémeti) – 811331, 352747; Hernád (Hidasnémeti) – 811497, 352803; Hernád (Megyaszó) – 794606, 319457; Hernád (Nagykinizs) – 796801, 323438; Hernád (Onga) – 792702, 313035; Hernád (Onga) – 792722, 312469; Hernád (Sajóhídvég) – 790591, 295786; Hernád (Sajóhídvég) – 791167, 295952; Hernád (Sajóhídvég) – 791173, 295981; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sajóhídvég) – 791268, 296092; Hernád (Sóstófalva) – 793019, 314512; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797093, 322148; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797431, 322290; Hernád (Vilmány) – 809950, 343473; Hernád (Vilmány) – 810264, 344018; Hernád (Vilmány) – 810272, 344021; Hernád (Vizsoly) – 809073, 339121; Hernád (Zsujta) – 814443, 354371; Hernád (Zsujta) – 814470, 354357; Sajó (Ónod) – 789329, 298637; Sajó (Ónod) – 789569, 298558; Sajó (Ónod) – 790115, 297850; Sajó (Ónod) – 790268, 296700; Sajó (Sajólád) – 788058, 300398; Vadász-patak (Onga) – 791818, 313955; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036; Vadász-patak (Onga) – 792490, 313018


R-ritka


A Hernád teljes szakaszán, valamint a Vadász-patakban és a Sajóban is előforduló faj, mely a tervezési területen kifejezetten gyakorinak tekinthető. Állományainak felmérése folyamatban van.






A hidrográfiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység (pl. mederkotrás, partbiztosítás, áramlásszabályozó művek létesítése, duzzasztás), illetve ezek következtében fellépő habitat-diverzitás csökkenés.

55

selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Irányelv melléklete:

II., V.


A faj állományait a tervezési területen 16 helyről mutatták ki: Hernád (Berzék) – 791356, 299343; Hernád (Bőcs) – 792151, 301516; Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793741, 302605; Hernád (Felsődobsza) – 801085, 326422; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Hernádkak) – 792197, 307029; Hernád (Pere) – 803452, 328926; Hernád (Sajóhídvég) – 790591, 295786; Hernád (Sóstófalva) – 793019, 314512


R-ritka


A faj állományai csak a Hernád Pere alatti szakaszáról, valamint a Sajóból ismertek. Állományainak felmérése folyamatban van.






Veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása, a meder kotrása, az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés és a horgászati hasznosítás.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományait a tervezési területen 83 helyről mutatták ki: (Hernádkak) – 792243, 306009, (Hernádkak) – 792310, 306643; Bélus-patak (Csobád) – 798670, 325610; Bélus-patak (Ináncs) – 800427, 328158; Bélus-patak (Ináncs) – 800460, 328380; Béluspatak (Kiskinizs) – 798690, 324756; Gönci-patak (Vilmány) – 809740, 345306; Hernád (Berzék) – 791356, 299343; Hernád (Bőcs) – 792139, 301003; Hernád (Bőcs) – 792151, 301516; Hernád (Bőcs) – 792582, 301441; Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793260, 301469; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793675, 301993; Hernád (Bőcs) – 793741, 302605; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801079, 326416; Hernád (Felsődobsza) – 801095, 326430; Hernád (Felsődobsza) – 801099, 326449; Hernád (Felsődobsza) – 801368, 326471; Hernád (Felsődobsza) – 801399, 326563; Hernád (Felsődobsza) – 801458, 326715; Hernád (Felsődobsza) – 801461, 326719; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792476, 308922; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792495, 308694; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád

56

(Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Gibárt) – 806437, 332274; Hernád (Hernádkak) – 792061, 306943; Hernád (Hernádkak) – 792197, 307029; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hernádszurdok) – 810144, 349881; Hernád (Hidasnémeti) – 811216, 352734; Hernád (Hidasnémeti) – 811291, 352760; Hernád (Hidasnémeti) – 811296, 352754; Hernád (Hidasnémeti) – 811331, 352747; Hernád (Hidasnémeti) – 811497, 352803; Hernád (Hidasnémeti) – 812186, 353205; Hernád (Kéked) – 817807, 358964; Hernád (Kéked) – 817845, 358960; Hernád (Kéked) – 817923, 358911; Hernád (Kiskinizs) – 797640, 324098; Hernád (Megyaszó) – 794606, 319457; Hernád (Nagykinizs) – 796801, 323438; Hernád (Onga) – 792702, 313035; Hernád (Onga) – 792722, 312469; Hernád (Pere) – 803398, 328722; Hernád (Pere) – 803452, 328926; Hernád (Sajóhídvég) – 790591, 295786; Hernád (Sajóhídvég) – 791167, 295952; Hernád (Sajóhídvég) – 791173, 295981; Hernád (Sajóhídvég) – 791219, 296105; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sajóhídvég) – 791259, 296128; Hernád (Sajóhídvég) – 791268, 296092; Hernád (Sajóhídvég) – 791481, 296648; Hernád (Sóstófalva) – 793019, 314512; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797093, 322148; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797431, 322290; Hernád (Vilmány) – 809950, 343473; Hernád (Vilmány) – 810272, 344021; Hernád (Vizsoly) – 809073, 339121; Hernád (Zsujta) – 814406, 354402; Hernád (Zsujta) – 814443, 354371; Hernád (Zsujta) – 814470, 354357; Hernád (Zsujta) – 814470, 354359; Hernád (Zsujta) – 814539, 354258; Sajó (Ónod) – 789329, 298637; Sajó (Ónod) – 789569, 298558; Sajó (Ónod) – 790115, 297850; Sajó (Ónod) – 790268, 296700; Sajó (Sajólád) – 788058, 300398; Vadász-patak (Onga) – 791818, 313955; Vadász-patak (Onga) – 792220, 313150; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036; Vadász-patak (Onga) – 792490, 313018 Állománynagyság (jelöléskor):

C-gyakori


A számára megfelelő élőhelyeken általánosan elterjedt fajnak tekinthető. Állományainak felmérése folyamatban van.






Állományait leginkább a sporthorgászat, a vízszennyezés (szervetlen és szerves) veszélyeztetik. Mivel a faj szaporodásában kötődik a kagyló jelenlétéhez, ezért annak jelenlét feltétlenül szükséges az állományok megmaradásához. Bizonyos beavatkozások tehát (pl. mederkotrás, üledékeltávolítás) a kagylóállomány érintettségén keresztül fejtenek ki hatást a szivárványos ökle állomány nagyságára.

57

törpecsík (Sabanejewia aurata) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományait a tervezési területen 43 helyről mutatták ki: Hernád (Abaújvár) – 816582, 356068; Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793675, 301993; Hernád (Encs) – 806079, 331760; Hernád (Felsődobsza) – 801095, 326430; Hernád (Felsődobsza) – 801399, 326563; Hernád (Felsődobsza) – 801458, 326715; Hernád (Felsődobsza) – 801461, 326719; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792476, 308922; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád (Gibárt) – 806437, 332274; Hernád (Gibárt) – 806751, 332352; Hernád (Göncruszka) – 809239, 347898; Hernád (Hernádkércs) – 797801, 324209; Hernád (Hernádszurdok) – 810144, 349881; Hernád (Megyaszó) – 794606, 319457; Hernád (Nagykinizs) – 796801, 323438; Hernád (Onga) – 792702, 313035; Hernád (Sajóhídvég) – 791167, 295952; Hernád (Sajóhídvég) – 791173, 295981; Hernád (Sajóhídvég) – 791213, 298185; Hernád (Sajóhídvég) – 791219, 296105; Hernád (Sajóhídvég) – 791225, 298123; Hernád (Sajóhídvég) – 791228, 296094; Hernád (Sajóhídvég) – 791259, 296128; Hernád (Sajóhídvég) – 791268, 296092; Hernád (Sajóhídvég) – 791341, 297537; Hernád (Vilmány) – 810264, 344018; Hernád (Vilmány) – 810272, 344021; Hernád (Vizsoly) – 809073, 339121; Hernád (Zsujta) – 814406, 354402; Hernád (Zsujta) – 814470, 354359; Sajó (Ónod) – 789329, 298637; Sajó (Ónod) – 789569, 298558; Sajó (Ónod) – 790115, 297850; Vadász-patak (Onga) – 791818, 313955; Vadász-patak (Onga) – 792206, 313167; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036


R-ritka


Felmérése jelenleg folyamatban van.




A faj állománya viszonylag stabil, jelenleg kis mértékben veszélyeztetett.


A faj állományait a vízszennyezés, a kavicsbányászat és homokkitermelés, a hordalék-, és üledék kotrás veszélyezteti leginkább. Mivel a faj áramláskedvelő, így az általános értelemben vett hidrográfiai működés módosítása szintén veszélyeztető tényezőként értelmezhető.

58

német bucó (Zingel streber) Irányelv melléklete:

II.


A faj állományait a tervezési területen 28 helyről mutatták ki: Hernád (Bőcs) – 792139, 301003; Hernád (Bőcs) – 792582, 301441; Hernád (Bőcs) – 792974, 301483; Hernád (Bőcs) – 793460, 301682; Hernád (Bőcs) – 793505, 301760; Hernád (Bőcs) – 793505, 301764; Hernád (Bőcs) – 793556, 301824; Hernád (Bőcs) – 793675, 301993; Hernád (Felsődobsza) – 801099, 326449; Hernád (Gesztely) – 792466, 308886; Hernád (Gesztely) – 792476, 308922; Hernád (Gesztely) – 792494, 308657; Hernád (Gesztely) – 792495, 308694; Hernád (Gesztely) – 792496, 308757; Hernád (Gesztely) – 792501, 308680; Hernád (Gesztely) – 792601, 309203; Hernád (Hernádkak) – 792303, 307196; Hernád (Hernádnémeti) – 792303, 304388; Hernád (Hidasnémeti) – 811331, 352747; Hernád (Megyaszó) – 794606, 319457; Hernád (Nagykinizs) – 796801, 323438; Hernád (Onga) – 792722, 312469; Hernád (Sajóhídvég) – 791167, 295952; Hernád (Sajóhídvég) – 791481, 296648; Hernád (Szentistvánbaksa) – 797093, 322148; Sajó (Sajólád) – 788058, 300398; Vadász-patak (Onga) – 791818, 313955; Vadász-patak (Onga) – 792466, 313036


R-ritka


Eddigi tudásunk szerint jelentősebb állománya él a Hernádban, különösen annak Pere alatti szakaszán, illetve a Vadászpatakban. Állományainak felmérése folyamatban van.






A faj állományait a vízszennyezés, a kavicsbányászat és homokkitermelés, a hordalék-, és üledék kotrás veszélyezteti leginkább. Mivel a faj áramláskedvelő, általános értelemben vett hidrográfiai működés módosítása (duzzasztás, medertározás) veszélyeztető tényezőként értelmezhető. További veszélyeztető tényező a sporthorgászat.

59

vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj a területen ritka, a Kemelyi-erdő (Alsózsolca) - 790632, 306691 mintavételi egységből ismert.


C-gyakori


Feldolgozás alatt.






Élőhelyek beszűkülése eltűnése. Vízügyi tevékenységek.

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Tudományos név

Védettsé g (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

Réti iszalag

Clematis integrifolia

V

A térségben megritkult, csak a jobb állapotú gyepekben él.

Gumós macskahere

Phlomis tuberosa

V

Löszmaradvány faj az egykori löszvegetáció emlékét őrzi mezsgyékben, partfalak tetején stb.

Tavi szitakötő

Anax parthenope

V

Nagyobb holtmedrekben és bányatavakban él, a Vörös Könyv az aktuálisan veszélyeztetett fajok között említi.

Kis színjátszólepke

Apatura ilia

V

A folyót kísérő ligeterdőkben elterjedt, a Vörös Könyv a potenciálisan veszélyeztetett fajok között említi.

Steventurzásfutó

Stenolophus steveni

V

Szinte csak a Dunántúlról ismert faj, a Vörös Könyv a kipusztult fajok között említi.

60

1.3.Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág erdő fásítás kivett rét/legelő szántó nádas gyümölcsös szőlő kert Összesen:

Kiterjedés (ha)

Százalékos megoszlás (%) 1256,4 3,6 1236,9 1794,6 696,9 2,0 38,5 10,1 1,2 5040,2

24,9 0,1 24,5 35,6 13,8 0,1 0,7 0,2 0,1 100

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Tulajdonos/kezelő magán önkormányzat állami ÉSZAKERDÕ Zrt. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság GTO START Kft. HAGISZ Mezőgazdasági Zrt. HERNÁDVÍZ Vízierőmű Kft. HUBERTUS Erdészeti-Faipari és Kereskedelmi Kft. Magyar Ugar Mezőgazdasági Kft. MÁV Zrt. Ongai Csavargyártó Termelő és Kereskedelmi Kft. Összesen:

Százalékos arány (%) 62,8 2,6 33,0 0,1 0,3 0,1 0,1 0,1 0,3 0,4 0,1 0,1 100

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdálkodás A XIX sz. elejéig a völgyoldalak magasabb térszíneit szántók, néhol szőlő- és gyümölcskertek, valamint erdőfoltok foglalták el. A völgytalpon kisebb-nagyobb gyepterületek övezték a Hernádot, melyeket néhol puhafás ártéri ligeterdők törtek meg. A belsőségek kertjeiben és a szőlőhegyeken jelentős számú gyümölcsfa állt. Egyes mezővárosoknál és falvaknál jelentős szerepe volt a szőlőtermesztésnek. A rét és a legelő csak a települések egy részében volt elegendő az állatállomány ellátásához, több településen vagy a rendszeresen bekövetkező elöntések, vagy a gyepterületek hiánya okozott gondot. Az állattenyésztés lehetősége korlátozott volt, inkább egyszerű állattartásról lehetett beszélni, mint állattenyésztésről. Az erdő a települések negyedében hiányzott, ill. csak korlátozottan állt rendelkezésre. A XIX. sz. második felétől a völgytalpat elfoglaló gyepek jelentős részét feltörték szántónak. A filoxéravész miatt szőlő alig maradt a vidéken, a kertek aránya viszont megnőtt.

61

1.3.3.2. Erdőgazdálkodás Az üzemtervezett erdőterületeken a körzeti erdőterveken, illetve az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőterv határozatokon keresztül lehetséges a speciális természetvédelmi szempontokat érvényesíteni. Az Evt. alapján készült erdőtervek már tartalmazzák a Natura 2000 szempontokat. A korábbi erdőtörvény (1996. évi LIV. Törvény) szerinti erdőterveket az erdészeti hatóság 2010-ben felülvizsgálta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembe vételével, s beépítette a területre vonatkozó természetvédelmi irányelveknek megfelelő kezelési javaslatokat. Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezés során az erdőterületekre vonatkozóan Natura elővizsgálati dokumentáció (a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének megfelelően) keretében vizsgálja az erdőtervben foglaltaknak, vagyis az erdőgazdálkodási tevékenységeknek a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásait. Tulajdonviszonyok tekintetében a terület ¾ része magánerdő, és kb. ¼ részben állami tulajdonú erdő és csak elenyésző részben közösségi tulajdonú erdő. Nagyobb kiterjedésű állami erdők csak Bőcs környékén, Hernádcéce és Gibárt között találhatók. Az üzemtervezett erdők általában vágásos üzemmódban vannak és csak alig ár hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdőt találunk, annak ellenére, hogy az erdős területek 2/3 része védelmi rendeltetésű. Elsődlegesen gazdasági erdőket Gibárttól délre, Gesztly és Hernádkak, valamint Bőcs és Sajóhidvég között találunk. Közjóléti erdő 3 kisebb foltban van Kiskinizs és Hernádkércs között, Hernádszurdoknál és Alsódobsza és Szikszó között. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vadgazdálkodás A területen vadgazdálkodási tevékenységet végzők éves üzemterveiben a következőket találjuk. A Szikszói Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság. (1162 Budapest, Szénás u. 121.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj

Becsült létszám (2013. március-2014. február)

őz

180

vaddisznó

10

nyúl

170

fácán

400

fogoly

10

A terület vadfenntartó képességét kívánják növelni (vadbúvóhelyek kialakítása). Vadgazdálkodási berendezések karbantartását és építését tervezik, emellett 10 db magasles, 3 db nagyvadetető, 20 db sózó létesítését.

62

Az Aszalói Vadásztársaság. (3841 Aszaló, Kassai út 53.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


őz

136

vaddisznó

40

nyúl

60

fácán

120

fogoly

20

Szarkacsapdázást, dúvadapasztást, vadlegelők létrehozását tervezik. A vadkár mérséklése érdekében egy középkorú bika kilövését tervezik. A Király Fácán Bérkilövő VT (3851 Ináncs, Táncsics út 2.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


őz

157

nyúl

180

fácán

600

fogoly

10

500 db fácán értékesítését, 1000 db fácán vásárlását, 500 db fácán vadászatra történő kihelyezését tervezik, valamint 500 db fácán kihelyezését a természetes állomány pótlására. Emellett 8 db magasles, 5 db nagyvadetető, 40 db apróvadetető létesítését. A szarvas és a vaddisznó kilövési tervét az egyre fokozódó vadkár megelőzése érdekében tartják szükségesnek. A Bélusvölgye VT (3863 Szalaszend, Óvoda u. 34.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

43

63

őz

290

vaddisznó

93

nyúl

90

fácán

600

fogoly

10

15 db magasles építését, 3 db nagyvadetető felújítását, 10 db fácánetető építését, 10 db fácánetető felújítását tervezik. A Hernád menti Földtulajdonosi Vadásztársaság (3896 Telkibánya, Nagy út 35.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

27

őz

158

vaddisznó

110

nyúl

30

fácán

150

10 db új magasles létesítését tervezik. Üzemeltetni fogják a meglévő villanypásztort. A gímszarvas a területen jellemzően váltóvad. A 657910 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége (3873 Garadna, Fő u. 55.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

33

őz

175

vaddisznó

89

nyúl

15

fácán

50

64

fogoly

5

A hordozható magaslesek felújítását, 5 db emelt lőállás készítését, 10 db felújítását tervezik, emellett a nagyvadetetők és fácánetetők felújítását, a meglévő források kitisztítását, a vízelvezetés szabályozását, valamint a dagonyák vízzel való feltöltését. A Hernád völgye Vadász és Horgász Egyesület (3896 Telkibánya, Kossuth út 54.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

50

őz

220

muflon

45

vaddisznó

75

nyúl

100

fácán

300

fogoly

45

A vadászati létesítmények karbantartását, itatók, dagonyák felújítását, apróvadetetők és nagyvadetetők építését tervezik. A Zempléni II. Rákóczi Ferenc VT (3900 Szerencs, Csalogány u. 22/A.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

73

őz

159

muflon

30

vaddisznó

53

nyúl

130

fácán

300

65

fogoly

50

A meglévő magaslesek, vadászati létesítmények karbantartását, felújítását, újak építését tervezik, valamint vadföldek létesítését megművelésre. A 658430 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége (3881 Abaújszántó, Béke út 61.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

37

őz

79

muflon

52

vaddisznó

63

nyúl

30

fácán

60

fogoly

20

A Kéked és Környék Földtulajdonosi Vadásztársaság. (3950 Sárospatak, Palóczy út 6.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

92

őz

86

muflon

32

vaddisznó

78

nyúl

40

fácán

150

fogoly

10

A területen a téli időszakban átvonuló és egyben károsító gímszarvas időjárástól függően mintegy 50-55 db, muflon 20-30 db. A kilövési tervekben ezeket figyelembe 66

veszik. A meglévő etetők, sózók karbantartását, valamint 2 db mobil magasles építését és 4 db apróvadetető létesítését tervezik. A Gesztely és Vidéke Vadásztársaság (3526 Miskolc, Álmos u. 2.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


őz

100

vaddisznó

10

nyúl

140

fácán

200

A vadeltartó területeket megpróbálják bővíteni csicsóka, valamint cirok telepítésével. 5 db magasles, 2 db nagyvadetető és15 db sózó létrehozását tervezik. A vadkárelhárítás hatékonyabbá tétele érdekében hordozható leseket helyeznének ki a frekventáltabb helyekre. A gondozatlan földterületet lucernával és napraforgóval vetnék be és vadlegelőként hasznosítanák. 2-3 ha földterületet bérelnének, amelyen vadföldet alakítanának ki, és lábon hagynák a téli időszakra. A Kemely és Vidéke VT (3561 Felsőzsolca, Petőfi u. 42.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


őz

190

vaddisznó

19

nyúl

300

fácán

700

fogoly

10

A társaság továbbra is a 2010-es árvíz okozta károk helyreállítására törekszik. Az élőhelyek védelme, növelése és helyreállítása a cél. A létesítmények javítását, újak készítését tervezik (etetők, magaslesek). A II. Rákóczi Ferenc Vadásztársaság. (3565 Tiszalúc, Táncsics út 21.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk:

67

faj


őz

109

nyúl

96

fácán

95

A vadászterületen a vaddisznó csak átvonuló, kárt okozó vadként jelenik meg. A mezőgazdasági kultúra vetését, kelését követően a betakarításig a szomszédos vadászterületről – ahol elszaporodtak – nagy mennyiségben jelenik meg. A területen a vadkárelhárítás intenzíven, szervezetten, koncentráltan történik. Erre a célra mobilleseket létesítettek, amelyek átcsoportosítása rövid időn belül megoldható. Az apróvad etetők javítása, karbantartása folyamatosan történik a hivatásos vadász közreműködésével. 4 db nagyvadetető és 20 db sózó kialakítását tervezik. A Bőcs és Vidéke Vadásztársaság. (3574 Bőcs, Szabadság u. 16.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


őz

160

nyúl

300

fácán

350

Vadetetők pótlását, készítését, magaslesek építését és kihelyezését tervezik a vadkárral sújtott területekre. A dúvadapasztás növelését, az őzvadállomány minőségi javítását szeretnék megvalósítani, pályázati támogatás lehetősége esetén a vadföldek és legelők bővítését. A 656710 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége (3900 Szerencs, Sallai u. 16.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

45

őz

250

vaddisznó

130

nyúl

150

68

fácán

120

A 656720 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége (3718 Megyaszó, Monoki út 19.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj


gímszarvas

6

őz

300

vaddisznó

75

nyúl

260

fácán

200

fogoly

15

30 db sózó, 30 db etetőtálca, 10 db mobilles, 5 db magasles, valamint fácánetető létesítését tervezik, emellett az apróvad élőhely fejlesztését. Mivel az ártéri területen jelentős károkat okoz a túltartott vadállomány, elsősorban a vaddisznó túrása, taposása és rágása, annak apasztása mindenképpen fontos feladat. A vadetetés és kihelyezett takarmány a vadkoncentrálás és a gyomosító hatás miatt vált problémává. A Megyaszói Tátorjános TT kezelési terve szerint a TT területén a vadászati és vadgazdálkodási létesítmény elhelyezése (hordozható magasles kivételével), valamint a vadetetés tilos. Vadászat cserkeléssel, hajtással és lesvadászat útján végezhető. A területen mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás tilos. Halászat, horgászat A Hernád-folyón és a Bársonyos-patakon az Észak-magyarországi Horgász Egyesület (Miskolc Széchenyi út 73.) a halgazdálkodó bérleti szerződés alapján 2015. december 31ig. 2006-2010. között 336-1171-27/2006. sz halgazdálkodási tervről van tudomásunk. A Hernád-folyó mellékvizein (Garadna-patak, Vadász-patak, Vasonca-patak) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a halgazdálkodó 2015. december 31-ig. Halászat és horgászat ezeken a kisvizeken nem engedélyezett. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás 2-7 Hernád, Takta vízgyűjtő alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási terve vonatkozik a területre, melyben a következők állnak a területre vonatkozóan. A folyót felügyelő közös bizottság szlovák oldali partnerei Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat Kassai Kirendeltsége (SVP s.p. OZ Kosice) 69

A Hernád fitobentosz minősítése jó (4), míg makrozoobentosz, makrofita és halak tekintetében mérsékelt (3), így ez adja az összesített minősítést. A Szerencs-patak felső víztest fitoplanktonra, makrofitára és halakra nem vizsgált, fitobentosz minősítése mérsékelt (3), azonban a makrozoobentosz eredménye rossz (1), így a víztest szintén rossz (1) összesített minősítésű. A Szerencs-patak alsó víztest mindössze fitobentosz tekintetében rendelkezik vizsgálati eredménnyel, amely alapján mérsékelt (3) összesített minősítést kapott. A Vadász-patak is két, Vadász-patak és Vadász-patak felső vízrendszere elnevezésű víztestekre oszlik meg. A Vadász-patak felső vízrendszere fitobentosz, fitoplankton és halak tekintetében nem rendelkezik vizsgálati eredményekkel, a makrozoobentosz minősítése jó (4), azonban a makrofita minősítése rossz (1), így az összesített minősítésben is rossz (1) osztályba sorolt. A Vadász-patak nevű víztest fitoplanktonra nem vizsgált, a makrofita, makrozoobentosz és halak tekintetében jó (4), míg a fitobentoszra mérsékelt (3) minősítésű, amely az összesített minősítést (mérsékelt) adja. A folyó a települési és ipari szennyvizek befogadója is. 49 csatornázatlan település van. A hígtrágyás állattartás esetében is az előírt technológia be nem tartása okozhat szennyezést. A mezőgazdaságból nitrát és foszforszennyezés kerül a felszíni és felszín alatti vizekbe. Jelentősek a folyóból a vízkivételek: ipari víz Mátra Cukor ZRt és MÁV a Szerencspatakból 1000m3/év, de öntözésre nagyon jelentős 95 M m3/év és energetikai célra 630 M m3/év (Hernádvíz Kft. , Bőcsi Sörgyár (nem közvetlenül) ipari célra.) a kivétel a Hernádból. A folyó hosszirányú átjárhatósága korlátozott a folyóra telepített bőcsi mederduzzasztó, a gibárti és felsődobszai vízierőművek miatt. A hallépcső nélküli, vagy nem megfelelő hallépcsővel rendelkező duzzasztóművek akadályozzák a halfauna migrációját, szaporodóhelyükre való eljutását. A Hernád alsó szakaszán az energiatermelési célú jelentős vízátvezetés (Kesznyéteni üzemvíz-csatorna) a folyó alsó szakaszának vízjárását, vízhozamát teljesen megváltoztatja. A kisvízfolyások jelentős része a belterületek vízkárok elleni védelme, valamint a völgyfenéki területeken folytatott mezőgazdasági művelés biztonságának növelése érdekében rendezve lett. A megfelelő vízszállítást jelentős hosszon víztartó depóniák (töltések) és trapéz szelvényű medrek kialakításával oldották meg. A mederszabályozás következtében a rendezett, kiegyenesített mederszakaszokon a kialakuló vízsebességek nem elég változatosak és nincsenek megfelelő váltakozó sebességű terek. A kiöntés nélküli vízszállító képesség biztosítása érdekében szükséges rendszeres növényzetirtás következtében a vízfolyások parti sávjában nincsenek meg az ökológiai szempontból megfelelő növényzónák. A víztestek többségénél nincs igazi ártér, egyrészt a víztartó depóniák mederhez való közelsége, másrészt a mederrendezéssel lecsökkentett völgyfenék elöntési gyakoriság miatt. A jelenlegi mederforma, mederállapot nem felel meg az ökológiai elvárásoknak, ugyanakkor a települések vízkárok elleni védelme több helyen a jelenlegi állapot fenntartását indokolja. A kisvízfolyásoknál és a csatornáknál az alegység területén a hosszirányú átjárhatóság a Szerencs-patak, esetében a Szerencsi duzzasztó, a Garadnapatak, Gönci-patak alsó víztestek esetében a fenéklépcsők miatt nem biztosított. A vízgyűjtő alegységen lévő sp.2.8.1, p.2.8.1, sp.2.8.2 és p.2.8.2 víztestek mennyiségi állapota bizonytalan a nagy mennyiségű közvetlen vízkivételek miatt. Az sp.2.8.1 víztesten az illegális vízkivételek, az sp.2.8.2 víztesten a vízfolyások túlzott megcsapoló hatása okoz mennyiségi szempontból bizonytalanságot. A kisvízfolyások esetében a korábbi mederrendezések, valamint a lakosság által elvárt árvízi biztonság, a kiöntés nélküli vízszállítás, valamint a belterületek védelme érdekében végzett rendszeres medertisztítás, növényzetirtás következtében az alegység területén 10 70

víztestnél jelentős szakaszon nincsenek meg az ökológiai szempontból megfelelő növényzónák (Boldogkőváraljai-patak, Garadna-patak, Gilip-patak, Harangod-ér vízrendszere, Kis-Hernád a Bélus-patakkal, Vadász-patak felső, Vadász-patak, Vasonca-patak). Tervezett és folyamatban lévő intézkedések: A védett területek jó állapotának helyreállításához szükséges tehát a hosszirányú átjárhatóság biztosítása, a hidromorfológiai viszonyok helyreállítása, parti növényzeti zónák kialakítása, szennyvízelvezetés megoldása, ipari és mezőgazdasági terhelés és szennyezés minimalizálása, megszüntetése mind a felszíni mind a felszín alatti vizek esetében, jó halászati, horgászati gyakorlat kialakítása. 1.3.3.5. Turizmus A terület az áthatolhatatlan ártéri jelleg miatt csak csekély mértékben érintett a turizmus által. Érinti a zöld, a zöld + és a kék turistajelzés. Kerékpárút található Encs és Abaújkér, valamint Hernádnémeti és Bőcs között. Közjóléti létesítményeket a területen az „erdőtérkép” nem jelöl. A Hernádon a vízi-turizmus kis mértékben jelen van. A Megyaszói Tátorjános területén kiépített pihenőhely és információs tábla található. A védett területre a belépés korlátozott a kezelési terv szerint. A Megyaszó 098/b, 103/a, 103/b helyrajzi számú földrészletek oktatási és bemutatási céllal nem hasznosíthatók. A felsorolt földrészleteken kívül eső területek oktatási és bemutatási célú hasznosítása csak minimális mértékben lehetséges. A területen nem folytathatók technikai sportok, és nem tarthatók tömegsport rendezvények. A terhelés minimális, veszélyt a jelölő élőhelyekre és fajokra nem jelent. 1.3.3.6. Ipar A területen két jelentősnek számító ipari vállalkozás üzemel, az egyik a Nestlé Hungária Kft. szerencsi csokoládégyára, míg a másik a Borsodi Sörgyár Zrt. bőcsi sörgyára. Jelentősnek számít a Tállyai kőbánya külszíni termelése is, mely hatással van a területre. Ezen kívül több kisebb ipari üzem működik pl. az alsózsolcai ipar park területén. Bányaszolgalmi joggal bír a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Bőcs területén, a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Bőcs és Hernádkak területén, a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. Bőcs, Gibárt, Hernádkércs, Hidasnémeti területén, az ÖKODOT Kft. Hidasnémeti területén. A terület érintett településein működő bányák, lefektetett bányatelkek Alsózsolca I. - kavics Alsózsolca III. - kavics, agyag Alsózsolca V. - átmeneti törmelékes nyersanyag Alsózsolca VI. - átmeneti törmelékes nyersanyagok Hernádvécse I. - kavics Hernádvécse II. - agyag Hidasnémeti I. - kavics, homok Onga I. - kavics, agyag Ónod III. - kavics, homok Ónod V. - kavics, agyag Sajóhídvég II. - homok, kavics Sajóhídvég III. - homok, kavics Tornyosnémeti I. - agyag, homok Vilmány I. – kavics

71

A kőbányák, mint tájsebek közismertek, vízzel kapcsolatosan viszont említésre inkább a robbantási műveletnél használt TNT érdemes, amely nitrát szennyezést okozhat. A bezárt kőbányáknál különösen gyakori a hulladékkal történő feltöltés, illetve az illegális hulladéklerakás. 1.3.3.7. Infrastruktúra A területen több ÉMÁSZ vezeték található: • Bőcs 0,4 kV-os 1.sz. vezetékrendszer (Bőcs) • Encs - Baktakék 20 kv-os hálózat (Hernádszentandrás) • Encs-Encs Szerencs 2 20 kV-os vezeték (Hernádbűd) • Encs-Szerencs 1 20 kV-os vezeték (Hernádbűd) • Encs-Tornyosnémeti 20 kV-os vezeték (Hernádszurdok) • Felsődobsza-Gibárt 20 kV-os hálózat (Felsődobsza, Gibárt, Hernádbűd, Hernádkércs, Hernádszentandrás) • Felsőzsolcai alállomás 3.sz. vezetékrendszer 35kV-os vezeték (Alsózsolca, Bőcs, Hernádkak) • Felsőzsolca-Kesznyéten 20kV-os vezeték (Ónod, Sajóhídvég, Sajólád) • FZSO-ENCS 120kV-os vezeték (Gesztely, Hernádbűd, Onga) • Gagybátor - Gesztely -Felsődobsza 20kV-os vezeték (Gesztely, Onga) • Gesztely 0,4 kV-os 1.sz. vezetékrendszer (Gesztely) • Hernádkak 0,4 kV-os 1.sz. vezetékrendszer (Hernádkak) • Hernádnémeti 0,4 kV-os 1.sz. vezetékrendszer (Hernádnémeti) • Kelet-Nyugat 20 kV-os vezeték (Gibárt, Tornyosnémeti) • Kesznyéteni alállomás 1.sz. vezetékrendszer 20kV-os vezeték (Bőcs) • Nyék-Kesznyéten 20kV-os vezeték (Ónod, Sajóhídvég, Sajólád) • Sajólád 0,4 kV-os 1.sz. vezetékrendszer (Sajólád) • Újcsanálos 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Újcsanálos) • Újcsanálos Bőgő dűlő 1 kV-os vezeték (Újcsanálos) Berzéknél és Ónodnál vezetékjoga van a MAVIR Zrt-nek. A Magyar TELEKOM Távközlési Nyrt.-nek távközlési vezetékjoga van Gesztelynél. Gázvezetéki szolgalmi joga van a TIGÁZ -nak Hernádkaknál. Vezetékjoggal rendelkezik a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Ónod és Sajólád területén. Vízvezetési szolgalmi joggal rendelkezik Hidasnémeti önkormányzata Hernádszurdok területén, a Borsodvíz Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt. Onga területén, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű ZRt. Alsózsolca, Hernádkak, Hernádnémeti, Sajólád területén. A területet érinti 37-es és 3-as számú főút.

72

2.Felhasznált irodalom Dövényi Z.(szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített Dobány Z. (2010): Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18-20. század). ANP Füzetek X.87.p. Bányászati területek Magyarországon. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapja: www.mbfh.hu Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM, Budapest (kézirat). 2-7 Hernád, Takta vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez vízgyűjtőgazdálkodási terve (2010). Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Ronkay, L. (1997): Lepkék. In: Horváth et al. (eds.): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VII. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 71 pp. Marosi S. és Somogyi S. (szerk.)(1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1023 old. NAGY B. 2002. A felszínfejlődés késő glaciális-holocén jellegzetességeinek vizsgálata a Sajó-Hernád hordalékkúpon – Földtani Közlöny 132/Különszám, pp. 93-100. Országos rendezési tervkataszter honlapja : www.TeIR.hu

73

2. Térképek

74

75

76

A Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Recommend Documents