A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában

Ára: 120 forint

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

A NAV első éve A napokban színes kiadvány jelent meg a NAV első évéről, melynek bevezetőjébe dr. Vida Ildikó a NAV elnöke a többi között a következőket írja: 2011. január 1-jén, az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint a pénzügyi nyomozói tevékenység. Az integrációval a hazai közigazgatásban egy minőségileg új és szakmailag magasabb színvonalon működő, mintegy 23 ezer fős szervezet jött létre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kormányzati elvárásoknak megfelelve, immár egységes irányítás alatt, az állam adó- és adójellegű bevételeinek kezelését és megfelelő védelmét nagyobb hatékonysággal tudja ellátni, mint a korábban elkülönülten működő jogelőd szervei.

A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában A nemzetközi áruforgalom egyre növekvő volumene kihívást jelent a logisztika területén, függetlenül attól, hogy ügyféli vagy vámhatósági oldalon tevékenykedünk-e. A nemzetközi logisztikai tevékenység során a vámjogszabályoknak történő megfelelést egyfajta többlettehernek, illetve többletköltségnek érzik a nemzetközi áruforgalomban érintett ügyfelek. Az áruforgalom említett növekedése egyre inkább érzékennyé teszi ezt a kérdést a gazdálkodók számára. A vámhatóságok a vámjogszabályokon keresztül ezért mindig is törekedtek arra, hogy a megbízható vámhatósági ügyfelek minél könnyebben boldoguljanak vámügyeik intézése során. Nincs ez másként Magyarországon sem.

2012/06.

EMCS Földkerekségünk fejlett országaiban – megtapasztalva a gazdaság kontinenseken átívelő, szűkebb értelemben pedig Európát sújtó válsághelyzetét – napi ügy, és folyton aktuális téma az egyes szuverén államok költségvetési helyzetének stabilizálása, a már stabilizált fiscus szintjének fenntartása, növelése. Ez a megállapítás nem egyedüli, feltételezhető, hogy osztja mások véleményét is. Adott társadalom mindenkori költségvetési helyzetének komplex értékelése, megítélése során – számos tényező, felsorolható befolyásoló momentum mellett – újra meg újra terítékre kerül az áruk, termékek, szolgáltatások útjának, pályájának figyelemmel kísérése, a fiskális kockázatok bemutatása. Jelen publikációmmal célom hogy felhívjam a figyelmet egy már létező és folyamatosan fejlődő árumozgás ellenőrző rendszerre, a termékpálya nyomon követés adóbevételi szempontból sem irreleváns fontosságára.

Vám

A NAV első éve A napokban színes kiadvány jelent meg a NAV első évéről, melynek bevezetőjébe dr. Vida Ildikó a NAV elnöke a többi között a következőket írja: 2011. január 1-jén, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint a pénzügyi nyomozói tevékenység.

Az ország legnagyobb hivatala

Az integrációval a hazai közigazgatásban egy minőségileg új és szakmailag magasabb színvonalon működő, mintegy 23 ezer fős szervezet jött létre. A Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV) a kormányzati elvárásoknak megfelelve, immár egységes irányítás alatt, az állam adó- és adójellegű bevételeinek kezelését és megfelelő védelmét nagyobb hatékonysággal tudja ellátni, mint a korábban elkülönülten működő jogelőd szervei. A NAV – megfelelve a társadalmi, nemzeti, jogszabályi és nem utolsósorban az európai uniós elvárásoknak – mindenkori kiemelt feladatának tekinti az adók, illetékek, járulékok és vámok eredményes és hatékony beszedését, ezáltal biztosítva az államháztartás adójellegű bevételeinek mintegy 92 százalékát. A két jogelőd szervezet előnyeit, értékeit megőrizve sikerült egy olyan korszerűen és átláthatóan működő szervezetet kialakítani, amely képes a fejlődésre, és jelenlegi feladatai szakszerű, magas színvonalú ellátása mellett megfelel a jövő kihívásainak is. Rendeltetésünkből adódóan el kell érnünk, hogy az egyesített szervezet hatékonyabban, a korábbiaknál átláthatóbban és nem utolsósorban költségtakarékosabban lássa el törvényben előírt állami adó- és vámhatósági feladatait, valamint a pénzügyi bűncselekmények felderítésében minden eddiginél hatékonyabb és eredményesebb bűnügyi szervezet működjön a NAV rendszerében.

Bevételek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a közösségi kiadások fedezetének biztosítása érdekében a költségvetési törvényben rögzített adó-, járulék- és vámbevételek jogszerű és eredményes beszedését tekinti elsőrendű feladatának. Meghatározó bevételi szervként a NAV felelős az államháztartás adójellegű bevételei 92 százalékának teljesítéséért. Az elmúlt év során befolyt összeg alakulását jelentősen befolyásolták az egyes adónemeket érintő jogszabályi változások, mint például a gyermekvállalás költségeinek elismerését célzó családi adókedvezmény bevezetése a személyi jövedelemadóban, vagy a kisvállalkozások számára biztosított kedvezményes társasági adózás kiterjesztése. A nemzetközi adósságválság miatt kialakuló gazdasági helyzet hátrányosan érintette a potenciálisan beszedhető adó összegét. Erre a visszaesésre válaszul a NAV sikeres és 2


hatékony intézkedéseket tett az elvárt bevételek biztosítása érdekében, melyek eredményeként 2011-ben 9323,8 milliárd forintot tett ki a szervezet által beszedett összeg. Ebben szerepet játszott az integráció, amely hatására a korábbiaknál hatékonyabb szervezet jött létre.

Szolgáltató hivatal Az ügyfelek önkéntes jogkövetését és adózási hajlandóságát a kötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatások fejlesztésével, az ügyintézés egyszerűbbé, kényelmesebbé tételével és célirányos kommunikációval igyekszünk javítani. A korszerű kommunikációs eszközök teljes tárházát felhasználtuk a társadalom adótudatosságának erősítésére, az adózás szükségességének bemutatására, a jogkövető magatartás elismerésére és a jogsértések elítélésére. A megszokottnál alaposabb és bővebb tájékoztatással könnyebbé és egyszerűbbé tettük a bevallás és a befizetés folyamatát az adókötelezettségeiket önként teljesítő ügyfeleinknek. • A teljes működő adóalanyi ügyfélkör közel 5 millió. • A hivatal által kezelt folyószámlák száma megközelíti a 9,2 milliót. • Ügyfélszolgálatainkat mintegy 2,5 millió ügyfél kereste fel személyesen. • A TCC-rendszer mintegy 1 millió hívást fogadott. • Az ÜCC-rendszer szolgáltatásait majdnem 70 ezer adózó vette igénybe. • A hivatal 24,1 millió bevallást és adatszolgáltatást fogadott és dolgozott fel. • Honlapunk látogatottsága meghaladta a 26 milliót. Fontos kiemelni az adószakmai és vámszakmai, valamint a bűnügyi területek fokozatosan megvalósuló integrációjának számos előnyei közül a jól bevált közös ügyfélszolgálati munkát, amellyel az adóalanyok kétségtelenül egyre elégedettebbek. Az ügyintézés hatékonyságának további javítására, valamint szolgáltató jellegünk erősítésére monitoringrendszert működtetünk, amelynek révén fokozatosan csökken ügyfeleink várakozási ideje, amely így tervezhetővé válik. Ráadásul a szervezettebb rendszerben a legkevésbé leterhelt ügyfélfogadási idő jobb kihasználásával ügyfeleink a lehető legkevesebb idő alatt intézhetik ügyeiket. Az ügyfélszolgálati tevékenység legnagyobb volumenű feladatát az adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadása jelenti. Figyelemre méltó adat, hogy ügyfeleink az adó- és együttes adóigazolások egynegyedét már elektronikus úton igénylik. Az adóigazolás és az együttes adóigazolás kiadásakor, valamint tartozásrendezéskor és egyéb befizetésekkor az ügyfélszolgálati irodákban bankkártyával is lehet fizetni, ún. POS terminálokon keresztül. Az általános tájékoztatást szolgáló telefonos rendszer (TCC) nagy népszerűségnek örvend az adózók körében, a rendszer a maximálisan elérhető hatékonysággal, megbízhatóan működik. Az adózók körében egyre kedveltebb az adóügyek telefonon keresztül történő intézése. Ehhez nyújt segítséget az adóhatósági Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (ÜCC). Tapasztalva a rendszer nagyfokú hatékonyságát, a

Vám könnyebb hozzáférést több eszközzel segítettük, egyebek mellett ma már elektronikusan is tudunk PIN-kódot küldeni az ÜCC használatához.

Ellenőrzés A kockázatkezelés áthatja a hatóság valamennyi tevékenységét, amelynek része a kockázati elemek felmérése, a kezelés stratégiájának kidolgozása, végül az értékelés és a visszacsatolás a revíziós munkába. A folyamat módszertanilag központi stratégiai, továbbá taktikai jellegű elemzések és azokra épülő, különféle rendezettségű állományok kialakításából, valamint a régiós szinten és adóigazgatóságokon is végzett (utóbbi esetében egyedi adózói) kockázatelemzésből áll. A megfelelő kockázatkezelés az eredményes kiválasztás alapvető eszköze. A hatékony kiválasztást különböző – központi és régiós fejlesztésű – döntéstámogató (informatikai) rendszerek és az ezekkel létrehozott, rendszeresen frissített állománylisták szolgálják. • 305 ezer adószakmai vizsgálat zárult le, a feltárt nettó adókülönbözet megközelítette a 407 milliárd forintot. • Vám utólagos ellenőrzések során mintegy 608 millió forint szankciót szabott ki a NAV. • 19 ezer vámáru-nyilatkozat esetében történt utólagos ellenőrzés. • Jövedéki szakterületen közel 7,6 millió ellenőrzést folytattunk, a jogsértések miatt kiszabott bírság összege meghaladta a 24 milliárd forintot. • 5,3 ezer fém- és környezetvédelemi termékdíj hatósági ellenőrzése történt meg. • Közúti ellenőrzések során több mint 6 ezer esetben tártunk fel jogsértést. • A rendészeti szervek 20 ezret meghaladó szabálysértést derítettek fel. A 2011. évi „Ellenőrzési Irányok” elvárásai szerint növeltük az adószakmai ellenőrzés alá vont adózók körét. A hatósági jelenlét erősödését elsősorban az ún. „operatív ellenőrzések” számának növelésével és célirányos kiválasztással sikerült elérnünk. A két elődszervezet revizorainak együttműködése ezen a területen volt a legintenzívebb, s az eredmények is itt jelentkeztek leghamarabb. A vámeljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló európai uniós és nemzeti törekvések hatására egyre inkább az utólagos jellegű ellenőrzésekre helyeződik a hangsúly.

Hátralékbehajtás Mindazokkal szemben, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel, a NAV a törvényes és tisztességes eszközök széles körének alkalmazásával következetesen lép fel. A NAV feladatai közé tartozik többek között a hátralékot felhalmozó gazdálkodók és magánszemélyek fizetésének kikényszerítése és az adófizetők fizetési problémáinak méltányos kezelése. A tevékenység magában foglalja a hátralékkezelést, a végrehajtást, a fizetési kedvezményi kérelmek elbírálását, továbbá a csődelszámolási, felszámolási és végelszámolási eljárások lebonyolítását.

• A NAV teljes hátralékállománya 2268 milliárd forint volt 2011. év végén. • Behajthatatlan tartozásként 340 milliárd forintot tartottunk nyílván. • Több mint 950 ezer végrehajtási eljárást indítottunk. • A behajtási tevékenység eredményeként 338 milliárd forint tartozás folyt be. • A foglalási cselekménnyel biztosított összeg 43 milliárd forintot tett ki. • Csaknem 178 ezer fizetési kedvezmény ügyében született elsőfokú döntés. • Közel 5 ezer felszámolási eljárást indítottunk. A behajtási intézkedések alá vonható működő adózói kör összes hátralékon belüli részaránya csökkent. A csökkenés visszavezethető a működő adózókat érintő behajtási, hátralékkezelési intézkedések eredményességére, továbbá a pénzügyi-gazdasági válság miatt szaporodó, elsősorban a nem működő, felszámolás-végelszámolás alatti adózókat érintő hátralékok arányának növekedésére. A hátralékállomány összetételében a kis összegű hátralékosok aránya emelkedett, különösen a magánszemélyek, illetve a nem működő adózók hátralékának túlsúlya miatt. A behajthatatlan követelések állománya folyamatosan növekszik.

Elektronikus árverés Az árverési visszaélések kiszűrésére és az árverések eredményességének javítására a NAV honlapján működik az Elektronikus Árverési Felület (EÁF), melyen a hátralékkal rendelkező adózók ingó- és ingatanvagyonának értékesítésére kerül sor. Az adó-, valamint a vám- és pénzügyőri szervezetek integrációja lehetővé teszi a vám- és bűnügyi szakterület által lefoglalt, elkobzott vagyontárgyak árverését is. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése kapcsán mind több pénzintézet él a lakóingatlanok EÁF-en történő értékesítésének lehetőségével, folyamatosan érkeznek a lakóingatlanok árveréseinek kiírására vonatkozó megkeresések. A NAV a honlapján található EÁF-en tavaly majdnem tízezer eljárást hirdetett meg, melyből mintegy kilencezer befejeződött.

305 ezer adószakmai vizsgálat

Szerencsejáték A NAV jogelődje, az APEH tevékenysége 2007. január 1-jétől a szerencsejáték-felügyeleti tevékenységgel bővült. A felügyeleti szerv tevékenysége kiterjed többek között a szerencsejátékok hatósági engedélyezésére, a szervezők és a játékokat üzemeltetők hatósági ellenőrzésére, az ehhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokra, továbbá a jogsértések szankcionálására. A szerencsejáték-felügyeleti szervnek emellett fontos szerepe van az illegális szerencsejátékok visszaszorításában, továbbá a pénzmosás elleni küzdelemben is. Tevékenységének célja a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete; a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervező joggyakorlásának A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

3

Vám elősegítése. A szerencsejátékok fajtái: sorsolásos játék (sorsjegyek, lottók, kenó stb.), pénznyerő automaták, játékkaszinók, fogadások. A NAV 2011-ben a szerencsejáték-felügyeleti tevékenység keretében összesen mintegy 22 ezer hatósági engedélyt adott ki szerencsejáték folytatására és szervezésére. 2011. végén 28 hatósági engedélylyel rendelkező kártyaterem, továbbá mintegy 12 ezer játékterem, 16 ezer pénznyerő automata, valamint 18 ezer játékhely üzemelt. A szerencsejáték-felügyeleti szakterület 2011-ben hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében több mint 16 ezer ellenőrzést folytatott le. Az eljárások alapján mintegy 1300 bírságoló határozatot, valamint végzést hozott, melyekben összességében 309 millió forint bírságot szabott ki. Az adó- és vámintegrációt követően a szerencsejáték-felügyeleti szerv a vámszervekkel és egyéb társszervekkel történt hatékony együttműködés keretében közös ellenőrzéseket is végzett.

Huszonkétezer felderített bűncselekmény

Elektronikus ügyintézés

4

A Bűnügyi Főigazgatóság a NAV önállóan működő és gazdálkodó központi szerve, nyomozó hatósági feladatait középfokú szerveivel együtt látja el. A nyomozó hatóság szervezete lényegesen különbözik a NAV adószakmai és vámszakmai szakterületétől, speciális eszközökkel bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatokat lát el. A pénzügyi és egyes más bűncselekmények hatékony és eredményes felderítése teszi szükségessé a kormányhivatalon belüli önállóságot, amely a NAV elnökhelyettesének felügyelete mellett valósul meg. Az önállóság azonban nem jelent elszigeteltséget, a pénzügyi nyomozók az adó-, valamint a vám- és jövedéki szakterülettel együttműködve végzik munkájukat, kölcsönösen kihasználják az egységes szervezet előnyeit. Ez a nyomozati tevékenység a bűnüldözés egy speciális szelete, ugyanis az általános kriminalisztikai felkészültségeken és ismereteken túl jogi és gazdasági szaktudást is igényel. Ezt erősíti az a tény is, hogy 2011-re a magyarországi bűnüldöző szervezetek között megszűntek a nyomozást nehezítő párhuzamosságok, letisztultak a hatáskörök, így egyértelműen a NAV Bűnügyi Főigazgatósága nyomoz a költségvetés bevételeit veszélyeztető bűncselekményekben, illetve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértésekben. A bűnügyi szakterület kiemelt feladata, hogy a bűncselekményekkel okozott kárt a lehető legnagyobb mértékben enyhítse. Nyomozati munkájának középpontjában ezért a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzése áll, ami egyúttal a felderített bűnszervezetek további finanszírozását is megakadályozza. Ez az információszerzés teljességén és gyorsaságán, valamint a korszerű nyomozói munkán alapul. Ennek egyik szükséges feltétele a folyamatos együttműködés az adó-, valamint a vám- és pénzügyőri szervekkel, a NAV-on kívüli országos szervezetekkel, valamint a szakmai és civil szférával. A NAV nyomozó hatósága által 2011-ben felderített bűncselekmények száma meghaladta a 22 ezret. Az elkövetési érték az előző évhez képest enyhén emelkedett, a kárbiztosítás értéke azonban majdnem 80 százalékkal magasabb lett. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi nyomozók idén


jóval több bűnös vagyont vontak ki a forgalomból, mint tavaly, ami egyrészt a szemléletváltásnak, másrészt a NAV-on belüli szakterületek együttműködésének, a gyors információáramlásnak és a közös fellépésnek köszönhető. 2011-ben több mint 18 milliárd forinttal enyhítette a NAV Bűnügyi Főigazgatósága a bűnözők által az állam költségvetésének okozott kárt és további több tízmilliárd forint behajtását megalapozó információt szolgáltatott a NAV egyéb szakterületeinek.

Informatika A mai adó- és vámigazgatásban zajló napi feladatok ellátásához nélkülözhetetlen az informatika, számos munkafolyamat – a bejövő iratok iktatásától az egyes döntések, határozatok meghozataláig – informatikai támogatottsággal működik, megkönnyítve ezzel egyrészt a szervezet munkáját, másrészt az ügyfelekkel és nem utolsósorban a társhatóságokkal való kapcsolattartást. A NAV létrejöttével az informatikai szakterület kiemelt feladata lett a szervezeti átalakuláshoz és a törvényi változásokhoz kapcsolódó informatikai fejlesztések átvezetése a rendszerekben, amely sikeresen megvalósult. A magyar közigazgatás legnagyobb informatikai rendszerével a NAV rendelkezik, így az integráció eredményeként létrejött adatvagyon kezelésének, működtetésének és fejlesztésének elősegítésére az informatikai szakterület komplex adatvagyon-gazdálkodási stratégiai koncepcióval rendelkezik. E koncepció segítségével a szervezet az alapfeladatait, társszervekkel folytatott együttműködését, ügyfélkapcsolatait, szolgáltatásának kialakítását korszerű információtechnológiai megoldások alkalmazásával tudja végrehajtani. A mai modern gazdaságban a jogelőd adó- és vámszervek integrációja sikerének és a létrejött szervezet működése hatékonyságának elengedhetetlen alapfeltétele az informatikai terület egységesítése és folyamatos fejlesztése. Ezért 2011-ben létrejött az Egységes Adóalany- és Ügyfélnyilvántartás, az egyszerűsített vámeljárásoknál alkalmazandó nyilatkozatok/értesítések elektronikus beküldését megvalósító fejlesztés (EBEJ), továbbá a NAV ügyfelei egységes arculatú bevallásokat küldhetnek az új egységes NAV elektronikus kapun a vám- és adóhatóságok részére. 2011-ben az adózók által benyújtott bevallások mintegy 82 százalékát már az elektronikus úton beérkezett bevallások tették ki, továbbá a Tájékoztatási Contact Center (TCC) rendszer Elektronikus Bevallók HelpDesk-jén a fogadott hívások száma meghaladta a 20 ezer, a megválaszolt e-mailek száma pedig az ezer darabot.

Nemzetközi kapcsolatok A NAV nemzetközi tevékenységének eredménye nehezen számszerűsíthető, ugyanakkor más államok legjobb gyakorlatának megismerése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, középtávon közvetlenül és közvetve is hozzájárul a költségvetési bevételek növeléséhez. Az integrációt követően is folytatódott az Európai Unió által meghirdetett különböző támogatási programok (Külső Határok Alap, Svájci Hozzájárulás, ENPI, ISEC 2009-

Vám

Customs 2013

2011. és Twinning) menedzselése. A NAV kiemelt célja továbbra is az uniós és nemzetközi kapcsolatok ápolása, a térség országai közötti együttműködés, a korábban kialakított adó- és vámkapcsolatok továbbfejlesztése, szorosabbra fonása. Folyamatos aktivitással veszünk részt a WCO (Vám Világszervezet – VVSz), az IOTA (Európai Adóigazgatások Szervezete), a SECI (Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés) és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) munkájában. Prioritásként kezeljük az Európai Unió tagállamainak Magyarországon akkreditált nagykövetségeivel és vámattaséival való együttműködést is. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az EU intézményeivel, a nemzetközi adó- és vámügyi szakmai szervezetekkel, a külföldi államok Magyarországon akkreditált külképviseleteivel, a külföldi adó- és vámhatóságokkal, a hazai minisztériumokkal, társszervekkel és gazdasági szereplőkkel, továbbá az európai uniós tagállamokkal, a schengeni társult államokkal és a tagjelölt államokkal. A hivatal magas színvonalon, a költségtakarékosságot is szem előtt tartva látta el az Európai Unió Tanácsa 2011 első félévi soros magyar elnökségéhez kapcsolódó, és az ebből adódó adó- és vámhatósági tevékenységeket. Munkatársaink az utómunkaként jelentkező dossziék lezárásában is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Geopolitikai helyzetünkből adódóan hídszerepet kívánunk betölteni Ukrajna és a Nyugat-Balkán irányába, az Európai Unión belül pedig kiemelt jelentőséggel bírnak a régió többi államával való bilaterális kapcsolatok, illetve a regionális együttműködési formák, úgymint a Visegrádi Négyek (V4), a Visegrádi Hatok (V6) vagy a Quadrilaterale (Q4) csoport.

Így látják a vámügynökök

EBEJ – Az elszalasztott lehetőség Az EBEJ-ről, azaz az előzetes bejelentési kötelezettségről, mint az európai számvevőszéki ellenőrzés kényszerű „termékéről” az elmúlt közel másfél-két évben számtalan szakmai és hatósági fórumon hallhattunk előadásokat. Információt kaphattunk az előzményekről, a jogszabályi háttérről, magáról a koncepcióról. A hatóság részletekbe menően felvázolta számunkra a rendszer működését, a formai szabályokat, az üzenetcseréket. De az EBEJengedélyezés folyamatának valódi „arcát” csak ezekben a napokban-hetekben ismerhettük meg. Cikkünkben szeretnénk az EBEJ-koncepció jelenleg tapasztalható működését gazdálkodói szemszögből is megvilágítani. Kockázatkezelési rendszer

Már eleve vitatkoznánk a hatósági előadásokon elhangzott úgynevezett kiindulási ponttal, azaz a számvevőszéki jelentés túlzott „szuperegyszerűsítés” Magyarországra vonatkozó megállapításával. Gyakorlati tapasztalatok

Az adószakmai együttműködés területén aktív kezdeményezéssel törekszünk a hazánkhoz hasonló gazdasági volumenű, lakosságszámú és infrastrukturális adottságokkal rendelkező országok legjobb gyakorlatainak megismerésére, hazai meghonosítására, továbbá bilaterális megállapodások előkészítésére és megkötésére, szakértői és felsővezetői találkozók, tanulmányutak révén, fokozottan támaszkodva az Európai Unió Fiscalis 2013 programjára. Kiemelt témaként kezeljük a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat; az adóregisztrációt; a határon átnyúló értékesítési láncolatokat; az integrált adatkörök és analitikai eszközök együttes alkalmazását a központi kockázatkezelő tevékenységben; az adótitoknak minősülő, illetve a forgalmi adóhoz kapcsolódó adatok ellenőrzési célú átadását, az adóellenőrök teljesítményértékelését és ösztönzését; illetve az ellenőrzések nyomon követését és a felső vezetői döntéstámogató rendszereket. A vámszakmai együttműködés területén tudatosan törekszünk a legjobb gyakorlatok megszerzésére és azokra építve még hatékonyabb hazai rendszerek kiépítésére, széles körűen kihasználva az Európai Unió Customs 2013 programja által nyújtott lehetőségeket. Kiemelten fontos a vámtitoknak minősülő adatok ellenőrzési célú átadására irányuló bilaterális megállapodások megkötése, valamint az Ukrajnával és Szerbiával való együttműködés, melynek során szakértői találkozók, tapasztalatcsere-programok szolgálhatnák a sikeresebb és szorosabb együttműködést. Magyar–szerb viszonylatban a NAV számára első számú prioritás az ásotthalmi határátkelőhely megépítésének és megnyitásának nemzetközi támogatása. alapján a csatlakozást követően a gazdálkodók elég nagy hányadának helyi egyszerűsített engedélyei tartalmaztak előzetes bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírást. A hatóság – az akkori kockázatelemzése alapján – áruköröket jelölt ki előzetes bejelentésre, mely kötelezettséget a gazdálkodók az áru beérkezésekor, a helyi nyilvántartásba vétel előtt faxon teljesítettek. A kontrollmodell, azaz az egyszerűsített eljárások engedélyeseinek ellenőrzése az árukiadás előtt tehát létezett korábban is. A probléma a modell tartalommal való megtöltésében lehetett, azaz hogy a hatóság csak elvétve élt az érdemi vizsgálat lehetőségével, például csak ritkán tartott tényleges fizikai áruvizsgálatot.

A „KOCKA” el van vetve! (?) De erre talán azért nem volt szükség, mert a helyi egyszerűsített engedély kiadása előtt a hatóság a gazdálkodót és a tevékenységét körültekintően, a kockázati szempontoknak megfelelően levizsgálta! (Levizsgálta?) Hiszen csak olyan megbízható ügyfelek kaptak helyi egyszerűsített engedélyt, akiknél túlzott kockázat nem merült/merülhetett fel! Az automatizált kockázatkezelési rendszert a 648 /2005/EK rendelet indította útjára, a hatósági KOCKArendszer is már évek óta működik. Mi az új hát az EBEJben? Az automatizálás, vagy a következetesség alkalmazásának elvárása? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

5

Vám

Az AEO felülvizsgálata

6

Gondoljuk csak végig, hányszor és hogyan változott az engedélyezés rendje az elmúlt évek során. Hogy csak a legmarkánsabb változást, a 1192/2008/EK rendelet előírásait említsük, melynek célja a helyi egyszerűsített engedély feltétel és kritérium rendszerének az AEO-tanúsítványra vonatkozó előírásokkal való egységesítése volt. E rendeletben a bizottság előírta a tagállamok vámhatóságai számára, hogy a helyi egyszerűsített engedélyek kiadás előtti kockázatelemzését az AEO megszerzésének feltétel- és kritériumvizsgálata alapján végezzék el. A határidő 2011. december 31. volt. A hatóságok ezen felülvizsgálatok megkezdéséről 2011 év elején értesítették a gazdálkodókat, akik dönthettek a felülvizsgálat elfogadásáról vagy kérelmezhették az AEO C vagy AEO F státuszt. Ez a folyamat tehát 2011 év elején indult el az engedélyező szervek kezdeményezésére. Miközben tehát folyt a helyi egyszerűsített engedélyek AEO-szerű felülvizsgálata a VK-VHR. 14h–14j. cikkek szerint, illetve az AEO-kérelmek elbírálása, a vámhatóság párhuzamosan elindította EBEJ-projektjét, mely ugyanezen ügyfélkör ugyanezen engedélyeinek ismételt felülvizsgálatát irányozta elő. Az első szakmai előadásokon a hatóság 2011 szeptemberére ígérte az EBEJ bevezetését, majd ez a határidő átcsúszott egy 2011. október 1-jei pilotszakasz elindításába, végül az EBEJ-projekt áttolódott 2012 első negyedévére. Kezdetben még úgy tűnt, hogy a helyi egyszerűsített engedélyek felülvizsgálata egy jól átgondolt monitoringterv részét képezi, és az EBEJ-kötelezettség megállapítása az AEO-audit vagy az AEO-szerű felülvizsgálat során feltárt valós kockázati tényezőkön fog alapulni. De ezt a lehetőséget a hatóság – sajnálatos módon – elszalasztotta. Az EBEJ-kötelezettség megállapítása céljából az engedélyeseknek postázott hatósági végzések ugyanis sommás, típuslevelek voltak. Semmilyen konkrét, a gazdálkodóra jellemző adatot nem tartalmaztak, híján voltak minden az AEO-audit, illetve a felülvizsgálat során szerzett információnak. A gazdálkodók értetlenül álltak a jelenség előtt. Hiszen csak pár hónapja zárultak le az AEO-val, illetve a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos konzultációk, levelezések a hatósággal, és most egyszerre több, azonos célzatú vizsgálat elindítását tapasztalhatták. Miért nem használták fel az igazgatóságok a saját maguk, vagy az auditáló vámszerv által az AEO-feltételek és kritériumok elbírálása során szerzett széles körű tapasztalataikat, információkat a helyi egyszerűsített engedélyek újbóli ellenőrzéséhez? Az EBEJ kapcsán történő helyi egyszerűsített engedélyek felülvizsgálata mellett a szokásos éves engedélyellenőrzésekkel is számolnia kellett a gazdálkodónak, valamint további „hullámként” jöttek az utólagos ellenőrzések. A 2012. évi NAV-ellenőrzési tematikában ugyanis kiemelt figyelmet kaptak az egyszerűsített engedélyesek. Tapasztalataink szerint ezek a vizsgálatok nagy számban elindultak és folynak jelenleg is. Úgy gondoljuk, hogy jogos a gazdálkodók kérdésfeltevése: mi a tényleges célja a hatóságnak? Miért végeznek egy gazdasági tevékenység kapcsán ennyi ellenőrzést? Miért nem hangolta össze a hatóság a vizsgálatokat,


holott a feladat ismert volt, és ugyanabban az évben engedélyesek nagy számát egyszerre le lehetett volna vizsgálni? Miért nem vonták be legalább az AEO-auditok helyszíni szemléjébe az engedélyező igazgatóságot, hogy jobban megismerjék az adott gazdálkodó tevékenységét, gyártási folyamatait, termékeit, és nem kellene pár hónappal a már lefolytatott vizsgálatok után a gazdálkodónak például ismét termék- és folyamatleírásokat küldenie a hatóság számára. Sajnálatos megállapítást kell tennünk: az AEO-kérelmek elbírálására, illetve az AEO-szerű felülvizsgálatra fordított idő, energia nem tudott hasznosulni sem az EBEJprojektben, sem az éves engedély-felülvizsgálatokban, a megszerzett információk részben vagy egészben „parkolópályára” kerültek a hatóságon belül. Minek tulajdonítható ez? A központi elképzelések, iránymutatások jók! A végrehajtásban hiányzik a megfelelő koncepció? Az ellenőrzési módszerek megvalósítása átgondolatlan? A párhuzamosság, az információvesztés, illetve az információk nem kellő hasznosulása többlet időés energiaráfordítást eredményez mind a gazdálkodó, mind a hatóság oldalán.

Az engedélyezés „Rückwärts”-e De térjünk vissza a fentebb említett hatósági végzésekre, amit az EBEJ-kötelezettség előírása okán kaptak ebben az évben a gazdálkodók. Miért is találjuk felettébb aggályosnak az abban foglaltakat? A helyi egyszerűsített engedélyek kiadásának folyamata az EU-csatlakozás óta számos változáson ment keresztül, de mára – ezt bátran kijelenthetjük – az engedélyezés egy jól kikristályosodott eljárásnak mondható. Az úgynevezett „szuperegyszerűsítések” odaítélésének komoly, megfontolt gazdasági háttere volt, igazodott a Just in Time rendszerben dolgozó, a nemzeti jövedelem termeléséhez jelentős mértékben hozzájáruló multinacionális cégek logisztikai kultúrájához. Az előzetes bejelentési kötelezettség alóli mentességgel Magyarország nem élt vissza, nem is volt túlzott, ahogy sokan a számvevőszéki jelentést idézik, ugyanis a „szuperegyszerűsítésben” részesülő kevés számú gazdálkodó esetében is voltak úgynevezett időszakos bejelentési előírások. Jelenleg viszont az a gyakorlat, hogy a hatóság ab ovo nem ad egy gazdálkodónak sem előzetes bejelentés alóli mentességet, joggyakorlat lett a szuperegyszerűsítés elutasítása. Bár a végzésekben megadták az ügyfélnek azt a lehetőséget, hogy ő jelölje meg azokat az áruköröket, amelyekre az előzetes bejelentési kötelezettséget teljesíteni kívánja, illetve amelyekre a mentesítést kéri, de a hatóság a gazdálkodók okfejtéseit figyelmen kívül hagyva, indoklás nélkül döntött a teljes mentesség megvonásáról. Véleményünk szerint ezt az eljárást sem jogi háttér, sem gazdasági érdek nem magyarázza: azok a gazdálkodók, akiknek eddig „szuperegyszerűsítésük” volt, a bizottsági rendelet 266. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget tesznek, tehát a mentesítés iránti igényük jogos és indokolt mind az áruk jellege, mind az áruforgalom gyorsasága tekintetében.

Vám Ezek a társaságok zömében Just In Time rendszerben végzik tevékenységüket, versenyképességük, költséghatékonyságuk egyik legfontosabb eleme a logisztikai rendszer gyorsasága, illetve a gyártáshoz kapcsolódó optimalizált készlettartás. Egy esetleges bejelentési kötelezettség a termelési tevékenységet és az áruforgalmat jelentősen hátráltatná, mivel az érintett termékek feldolgozása, gyártásba vonása csak késedelemmel kezdődhetne meg. A hoszszabb tranzitidővel, illetve a termelés megakadásával a költségek jelentősen és egyben indokolatlanul megnövekednének ezen gazdálkodóknál, ami nemcsak részükre okozna súlyos károkat, hanem Magyarország exporttevékenységre is negatív hatással lenne. Az EBEJ-kötelezettséget megállapító végzések ezt a már jól kialakult „rendet” írták át, azaz módosították az egyszerűsített alapengedélyek néhány, de annál lényegesebb pontját. Melyek is ezek? a) A szuperegyszerűsítések eltörlése sérti a feldolgozó, termelő vállalati környezetet. b) A sokszor idézett számvevőszéki jelentés kizárólag csak a szabad forgalomba bocsátás helyi egyszerűsített engedélyek kapcsán emelte ki az előzetes bejelentés fontosságát, a magyar hatóság pedig valamennyi helyi egyszerűsített engedélyt „egy kalap alá vesz” az EBEJ-kötelezettség előírása szempontjából. Több fórumon már megfogalmazták a gazdálkodók például azt a kérdést, hogy „a gazdasági vámeljárások milyen kockázatokat hordoznak?”, amire azt a választ kapták, hogy egyedi kockázatértékelés és döntés eredménye, hogy mely vámeljáráshoz kapcsolódóan követel meg a vámszerv értesítést a helyi nyilvántartásba vételről. Vajon az igazgatóságok miért hoznak ilyen döntéseket? c) Az engedélyes a kiegészítő árunyilatkozatokkal a tárgyhót követő hónap harmadik napjáig köteles elszámolni az eddigi 5 munkanappal szemben. Összességében az a véleményünk, hogy a fenti végzéssel az engedélyállományba úgy nyúlt bele a hatóság, hogy az alapengedélyben szereplő feltételeket, az engedély már jól kikristályosodott pontjait is megváltoztatták, így az EBEJ kapcsán az engedélyezés gyakorlatában inkább a visszalépést konstatálhatjuk, semmint a fejlődést.

A puding próbája… ,,avagy mik az EBEJ működésének tapasztalatai? A gazdálkodók már a projekt indulásától kezdve aktívan kivették a részüket a tesztelésben azzal, hogy több cég is bekapcsolódott a pilotszakaszba, és leírták, elmondták tapasztalataikat, véleményüket, illetve megtették javaslataikat. Megállapításra került például, hogy az EBEJ-program szállítmányszinten nem tud jól működni, nem egységrakományra lett kitalálva. Pl. a Távol-Keletről ütemezetten, a gyártó megrendelése alapján érkező konténereket meg kell bontania a rendszernek, ha EBEJ-„találat” van a rakományban. A rakomány szétosztása számítástechnikai oldalról megoldható ugyan, de logisztikailag igen nehézkes az így megbontott tételek kezelése.

Problémát jelenthet továbbá a 0–24 órában dolgozó gazdálkodók számára, ha EBEJ-„találatra” az alapeljárást végző vámszerv munkaidején kívül vagy hétvégén, illetve ünnepnapokon kerül sor. Mivel ezekben az esetekben nincs ügyeletben olyan pénzügyőr, aki az áruvizsgálatot elvégezné, az árukiadásra a következő nap reggeléig vagy a hétvégét, illetve az ünnepnapokat követő első munkanap kezdetéig várni kell! Elgondolkodtató, hogy milyen is azon döntés hatékonysága, amely a vállalati rendszer, a termelés fennakadását eredményezheti. A rendszer hatékonyságát végül az fogja eldönteni, ha az így kockázatosnak „előminősített” árut a hatóság ténylegesen megvizsgálja a gazdálkodó telephelyén, megállapítja, hogy jogos volt-e ezen áru – bár nem tudni mi alapján történő – valamely kockázati profilba való besorolása, és dönt a megfigyelés fenntartásáról – ha továbbra is fennállnak a kockázatok – vagy megszüntetéséről. Ha nem kellő körültekintéssel döntött az előzetes bejelentési kötelezett árukörök kijelölésekor, kérdés, hogy mi az a körülmény, amely majd az áru innen való kikerülését eredményezheti. Ha továbbra is csak formailag fog működni a rendszer, ha nem végez a vámszerv valós tartalmú áruvizsgálatot, akkor megkérdőjelezhetjük a fejlesztés megalapozottságát. Akkor csak annyi történt, hogy a korábbi faxon történő bejelentést egy elektronikus üzenetcsere váltotta fel. Jogosan merül fel az a kérdés is a gazdálkodókban, fogja-e a rendszer bírni, ha a nagyszámú EBEJ-kötelezettek a nap 24 órájában teszik meg bejelentéseiket. És főképp, hogy lesz-e kapacitása, és rendelkezésre fognak-e állni az ehhez szükséges technikai (például gépkocsi) és anyagai feltételek (ugyanis a szemle a vámszerv költsége) a többnyire vámudvarokon működő szemlecsoportoknak ahhoz, hogy a ténylegesen kockázatosnak kijelölt termékeket a gazdálkodó telephelyén vizsgálat alá vonják. Számos kérdés, kétség merül fel, amire csak a gyakorlat, azaz „a puding próbája” fogja megadni a választ. Kíváncsian várjuk, hogy mit fog eredményezni a teljes körű működés. Természetesen egyetértünk azzal a vámhatósági céllal, amely a megbízható ügyfelek esetében a folyamat-ellenőrzést tekinti elsődleges szempontnak, és a gazdálkodók nagy része megérti és támogatja a tényleges kockázatelemzés fontosságát. Látható azonban, hogy ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön a gyakorlatban, és meghozza az unió elvárásait, többletterhet kell vállalnia a hatóságnak is: akár ha fizikai áruvizsgálatot tart, akkor emberi, technikai többletköltségei keletkeznek, akár ha „csak” okmányellenőrzést tart, akkor ügyiratszám-növekedéssel kell számolniuk. A gazdálkodók és a hatóság szoros együttműködése, a közös szándék érvényre jutása fogja azt megmutatni és igazolni, hogy a napi gyakorlatban tényleges előrelépés történt-e a kontrollmechanizmusokban, vagy jelentős adminisztratív többletterhet okozott a rendszer a gazdálkodóknak és a hatóságnak. A cél minden bizonnyal az lenne, hogy közelebb kerüljünk az unió közös ellenőrzési koncepciójának és módszertanának megvalósításához. Joó Gáborné, Varga Péter

A rendszer hatékonysága


7

Vám A NAV szakembereinek véleménye

A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában A nemzetközi áruforgalom egyre növekvő volumene kihívást jelent a logisztika területén, függetlenül attól, hogy ügyféli vagy vámhatósági oldalon tevékenykedünk-e. A nemzetközi logisztikai tevékenység során a vámjogszabályoknak történő megfelelést egyfajta többlettehernek, illetve többletköltségnek érzik a nemzetközi áruforgalomban érintett ügyfelek. Az áruforgalom említett növekedése egyre inkább érzékennyé teszi ezt a kérdést a gazdálkodók számára. A vámhatóságok a vámjogszabályokon keresztül ezért mindig is törekedtek arra, hogy a megbízható vámhatósági ügyfelek minél könnyebben boldoguljanak vámügyeik intézése során.

Harmonikus együttműködés

Nincs ez másként Magyarországon sem: mind hazánknak a 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőzően (nemzeti vámjogszabályok alapján), mind a csatlakozást követően (uniós vámjogszabályok alapján) több egyszerűsítés állt, illetve áll a gazdálkodók rendelkezésére. Bár a magyar vámjogszabályok már a csatlakozás előtt is jórészt „EU-komformak” voltak, történtek változások is: erre jó példa a csatlakozásunk előtti vámszabad területek sorsa: míg korábban számos vámszabad terület működött Magyarországon, addig az unió vámjogszabályai alapján a helyi vámkezelés lett az egyik „sláger”. Ennek oka mind ügyféli, mind vámhatósági oldalon nyilvánvaló: a helyi vámkezelés lehetővé teszi a nagy áruforgalmat bonyolító gazdálkodók számára, hogy gyorsan megvalósuljon küldeményeik kért vámeljárásra történő kiadása, illetve a vámhatóság számára is lehetőség nyílik arra, hogy a nagyobb kockázatot jelentő küldeményekre koncentrálhasson, a helyi vámkezelés engedélyesei pedig jórészt vámhatósági beavatkozás nélkül folytathassák tevékenységüket. Ezt az ügyfelekkel szembeni egyre fokozódó bizalmat az is alátámasztja, hogy az Európai Unió minden tagállamában – nem kivétel ez alól Magyarország sem – a fizikai áruvizsgálatok száma nagyon alacsony: a vámkezelni kért küldeményeknek mindössze néhány százaléka. A közös ügyféli és vámhatósági cél közös eredményt hoz: az ügyfelek számára az adminisztratív terhek csökkenését, a vámhatóságok számára erőforrásaik jobb kihasználását.

Az engedélyezett gazdálkodói koncepció A világ, a nemzetközi kereskedelem folyamatosan változik, mindez változásokat idéz elő a vámigazgatási szakterületen is. Az egyik ilyen változás hátterében a terrorizmus globális előretörése állt, erre reagálva került sor az uniós 8


vámjogszabályok úgynevezett „biztonsági módosítására”. Ahogy azt a neve is jelzi, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásának hátterében elsősorban az az egyre erősödő nemzetközi és uniós elvárás állt, hogy az Európai Unióból exportált, illetve az ide importált termékek biztonságosak és ellenőrzöttek legyenek, biztonsági szempontból ne jelentsenek semmiféle kockázatot sem az Európai Unióra, sem annak kereskedelmi partnereire. Ezen szigorítás alól jelent egyfajta felmentést a – szintén a biztonsági módosítás részeként megalkotott – engedélyezett gazdálkodói státusz (AEO-státusz). Az AEO-kat a vámhatóság ugyanis megbízható partnerének tekinti, egyszersmind pozitívan különböztetve meg őket más gazdálkodóktól. Az uniós jogszabályokban biztosított előnyökön túl a magyar vámigazgatás nemzeti szinten is igyekszik még vonzóbbá tenni az AEO-koncepciót. Ennek keretében folyamatosan bővül a nemzetközi tapasztalatokat és a gazdálkodói igényeket is figyelembe véve a nemzeti előnyök köre. Láthatjuk, hogy két eltérő hátterű, mégis hasonló filozófiájú partnerségi viszony kapott helyet az uniós vámjogszabályokban. E hasonlóság nyomán jelentkezett az a jogalkotói igény, hogy az egyszerűsített vámeljárásokat (közülük értelemszerűen elsősorban a legfontosabbat, a helyi vámkezelést), illetve az AEO-koncepciót hangoljuk össze: alkossunk közös szabályokat az engedély/tanúsítvány kiadási feltételrendszerére, felfüggesztési, visszavonási stb. szabályaira. Mivel az AEO-tanúsítvány feltételrendszere jóval „kifinomultabb” a vámjogszabályokban, ez a feltételrendszer került előírásra 2009. január 1-jével a Közösségi Vámkódex végrehajtási rendeletében a helyi vámkezelésre szóló engedélyek tekintetében is. Természetes ezért, hogy az ügyfelek ezt a változást többletteherként élték meg. E harmonizáció természetesen felvetette azt a kérdést is, hogy mi történjen a „régi”, a feltételrendszer harmonizálása előtt kiadott helyi vámkezelési engedélyekkel. Az a jogalkotói döntés született, hogy a korábbi engedélyeket 2012. január 1-jéig felül kell vizsgálniuk a vámhatóságoknak: több évet kaptak tehát mind az engedélyesek, mind a gazdálkodók az AEO-feltételrendszer átvételére, illetve ennek ellenőrzésére. Mind az ügyfelek, mind a vámhatóság hatékony munkájának köszönhetően elmondható, hogy a felülvizsgálat Magyarországon eredményesen megtörtént.

Az Európai Unió Számvevőszékének vizsgálata A számvevőszék kilenc tagállamban – köztük Magyarországon 2009. május hónapban – végzett vizsgálatokat az egyszerűsített szabad forgalomba bocsátás vámeljárások tekintetében a tagállamok vámhatóságai által folytatott gyakorlatokról. A vizsgálatba bevont tagállamok kiválasztását az indokolta, hogy az érintett tagállamok szedik be az unió hagyományos saját forrását jelentő vámok jelentős százalékát. A vizsgálat valamennyi érintett tagállam tekintetében állapított meg hiányosságokat, különösen az ilyen engedélyt kérelmezőnek az engedély kiadása során szükséges előzetes vizsgálata, valamint a helyi vámkezelés keretében az áruk érkezéséről

Vám szóló értesítési kötelezettség alóli mentesítés tekintetében. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a számvevőszéki vizsgálat elsődlegesen a szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra koncentrált, megállapításai minden behozatali irányú vámeljárás helyi vámkezelés formájában történő lebonyolítása tekintetében helytállóak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minden vámeljárásnak megvannak a maga kockázatai. A számvevőszéki vizsgálat nyomán több intézkedésre került sor Magyarországon. Ezek között vannak kisebb jelentőségűek, például az, hogy pontosításra került az engedélyekben, hogy a helyi vámkezelés keretében benyújtott kiegészítő vámáru-nyilatkozatok benyújtási határideje havi összevonás esetén nem lehet a – korábbi gyakorlat szerinti – tárgyhónapot követő 5. munkanap, mivel a Vámkódex 218. cikkében foglaltak szerint ebben az esetben a vámtartozás könyvelésbe vételének a szóban forgó havi összevonási időtartam lejártát követő 5 napon (és nem munkanapon!) belül kell megtörténnie. Jóval fontosabb azonban, hogy nem várhatott tovább az a Vámkódex végrehajtási rendeletének 253a. cikkében szereplő követelményen alapuló informatikai fejlesztés, amely lehetővé teszi az engedélyesek által az áruk vámeljárásra történő kiadását kérelmező értesítés automatikus benyújtási, illetve feldolgozási lehetőségét. Annál is inkább indokolt volt ezen fejlesztés, mivel a számvevőszéknek az értesítések rendszerével kapcsolatban kiemelt jelentőségű kifogása volt. A kifogás hátterében az állt, hogy az engedélyező vámhivatalok Magyarországon szinte minden engedélyeseknek megadták azt a könnyítést, hogy az áruk érkezéséről ne kelljen tájékoztatniuk az illetékes vámhivatalt. A jogszabály azonban csak kivételként említi ezt a könnyítést. A vámhatóság a kapcsolódó rendelkezés alapján mentesítheti ugyan az engedélyest azon kötelezettség alól, hogy az áruk érkezéséről minden egyes alkalommal tájékoztassa az illetékes vámhivatalt, erre azonban csak bizonyos különleges körülmények között kerülhet sor, amennyiben a szóban forgó áruk jellege és az áruforgalom gyorsasága ezt indokolja.1

ronizálására: a kapcsolódó fejlesztés a 2011. év második felére készült el. Mivel nyilvánvaló volt a magyar vámigazgatás számára, hogy az (elektronikus) értesítések használatára történő átállás a helyi vámkezelés neuralgikus pontja, világos volt, hogy ez a változás nem történhet egyik napról a másikra: indokolt volt egy kísérleti fázisban tesztelni a fejlesztés működését annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságok, hibák ne hátráltassák az érintett, főként termelőtevékenységet végző, nagy volumenű importforgalmat bonyolító gazdálkodók folyamatait. A kísérleti szakasz természetesen kedvező lehetőséget nyújtott a vámhatósági, illetőleg az ügyféloldalon jelentkező eltérő jogértelmezési kérdések feltárására. A „tesztüzembe” – kizárólag önkéntes alapon – több engedélyes is jelezte részvételi szándékát, illetve vett részt az ügyféli szoftvereket üzemeltető cégekkel, továbbá az érintett vámhivatalokkal együtt. Az ügyféli és a vámhatósági oldal 2012 elején egyaránt arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az informatikai fejlesztés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ennek, illetve az érintett engedélyek módosításának köszönhetően elmondható, hogy sikeres volt a helyi vámkezelés keretében az áruk adott vámeljárásra történő kiadási kérelmét tartalmazó értesítések elektronizálása. Eleget teszünk tehát mind a vámjogszabályi, mind a vámhatósági ellenőrzési kötelezettségeknek: mivel elektronikus értesítésekről van szó, lehetőség van arra, hogy – az ügyféli oldal felé természetesen nem publikált – kockázati profilok segítségével automatikusan kiválasztásra kerüljenek a kockázatosnak ítélt küldemények. Hangsúlyozandóan arról van szó, hogy csak indokolt esetben, kockázatosnak ítélt szállítmányok vonatkozásában kerül sor a gazdálkodói folyamatok tényleges „megakasztására”, azaz okmányvizsgálatra, vagy a küldemény fizikai vizsgálatára. Az értesítések elektronizálásának nem célja a fizikai áruvizsgálatok számának növelése, a cél az, hogy megteremtsük a kockázatot rejtő szállítmányok kiszűrésének lehetőségét. Ha nincs kockázat, az áruk kiadása perceken belül megtörténik.

A számvevőszéki vizsgálat nyomán

Nonstop Az értesítések elektronizálása Az elektronikus értesítésekre történő áttérés kapcsán célszerűnek tűnt egy olyan időzítés, amely alapján az engedélyesek – fent említett – AEO-feltételrendszer szerinti felülvizsgálata, illetve az elektronikus értesítésekre történő áttérés egy időpontban, 2012. január 1-jén történik. Ez az időszak azonban más tekintetben is fontos volt: 2011. január 1-jei időponttal alakult meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a korábbi Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a vám- és pénzügyőrség összevonásának eredményeként. Nem titok, hogy az új szerv létrejötte nemcsak adminisztratív, hanem jelentős informatikai kihívást is jelentett. Így tehát csak késéssel kerülhetett sor az értesítések elekt1

A kiviteli irányú vámeljárások tekintetében mindennek gyakorlatilag nincs jelentősége, mivel Magyarországon az a gyakorlat alakult ki, hogy helyi vámkezelés keretében is teljes adattartalmú vámáru-nyilatkozatokat nyújtanak be a helyi vámkezelésre szóló engedéllyel rendelkező gazdálkodók.

Erre a néhány perces „késedelemre” is csak azért van szükség, hogy nyitva álljon a vámhatósági oldalon a lehetőség arra, hogy egy, a kockázatelemzést végző informatikai rendszer által kockázatosnak nem ítélt szállítmány tekintetében, de csakis hangsúlyozottan indokolt esetben, dönthessen a vámhivatal dolgozója, hogy vizsgálatot rendel-e el. Még azon ritka esetekben is van lehetősége a vámhatóságnak könnyítésre, amikor esetleg vámhivatali nyitvatartási időn túl válna szükségessé a benyújtott értesítés adatai alapján okmány- vagy fizikai vizsgálat. A mindennap 24 órában működő úgynevezett központi e-kockázatkezelői rendszer lehetőséget ad a vámhatóságnak arra, hogy például egy azonos kockázati profil szerint korábban már elvégzett fizikai vizsgálat alapján a későbbiekben beérkező, azonos paraméterekkel rendelkező küldemény tekintetében enyhítsen a javasolt vámvizsgálati módon: úgy döntsön, hogy nincs szükség például fizikai vizsgálat A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

9

Vám

Informatikai háttér

megtartására. A távlati cél az lenne, hogy nyitvatartási időn túl is rendelkezésre álljon egy olyan vámhatósági csoport, amely bármikor elvégezhetné a küldemények fizikai vizsgálatát. Ennek az elképzelésnek azonban jelenleg még akadályai vannak. Ügyféli oldalról érkezett visszajelzések alapján az az igény is felmerült, hogy a fent említett néhány perces várakozás is hosszú idő, ha az áruk vámeljárásra történő kiadásáról van szó. Tervezett ezért egy olyan informatikai fejlesztés a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy engedélyesenként külön-külön kerüljön meghatározásra az az időtartam, amely alatt a vámhivatalnak lehetősége van egy, a kockázatkezelő rendszer által megbízhatónak talált szállítmány esetén is okmány- vagy áruvizsgálat elvégzésére.

végrehajtási rendeletének 253k. cikkében említett ellenőrzési tervben2. Felmerül az a kérdés is, hogy ellentmondás van-e az értesítési kötelezettség előírása, illetve azon tény között, hogy a helyi vámkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodók vagy AEO- tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy – „csak” – teljesítik a tanúsítvány kiadása feltételeit, hiszen – mint láttuk – mára minden engedélyes felülvizsgálata megtörtént ebből a szempontból. További kérdés, hogy miért van szükség ezen megbízható engedélyesek utólagos ellenőrzésére? Ezen aggály mögött bizonyára ott van az a korábbi – nem kifejezetten előnyös – helyzet emléke, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulása előtt az egyszerűsített engedélyezéssel foglalkozó és az AEOtanúsítványt kiadó vámszervek nem voltak azonosak3.

Ha nem működik a rendszer

Utólagos ellenőrzés

Murphy jól ismert törvénye az értesítések informatikai háttere tekintetében sem tesz kivételt. Erre tekintettel természetesen szükséges volt kidolgozni azokat a szabályokat, melyek ezen informatikai rendszer (ügyféli vagy vámhatósági) üzemszünete esetén alkalmazandók, természetesen ismét az ügyféli érdekek szem előtt tartásával. A legfontosabb talán az, hogy mindenkinek ismernie kell az üzemszünet „játékszabályait”. A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyekben ezért minden esetben elő kell írni – függetlenül attól, hogy a gazdálkodó értesítési kötelezettséggel terhelt-e vagy sem – az üzemszünetre vonatkozó rendelkezéseket. Az alapszabály rendkívül egyszerű: üzemszünet esetén az engedélyesnek a helyi nyilvántartásba vételről nem kell értesítést küldenie. Kizárólag ügyféli üzemszünet esetén – de akkor is csak indokolt esetben – előírható azonban, hogy – hivatali időben – az engedélyes e-mail üzenetben vagy telefax útján értesítési kötelezettségét manuálisan teljesítse.

Ezen látszólagos ellentmondás kapcsán ki kell emelni, hogy a Vámkódex 13. cikke értelmében a vámhatóságok elvégezhetnek minden általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést annak érdekében, hogy biztosítsák az unió vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. Ez az ellenőrzési lehetőség az utólagos jellegű ellenőrzések vonatkozásában egyrészt a Vámtörvény 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés – mely a piaci szereplők vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogóbb vizsgálatát teszi lehetővé –, másrészt a Vámkódex 78. cikke alapján lefolytatott, a vámárunyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló ellenőrzések formájában jelenik meg. A Vámtörvény vonatkozó rendelkezései szerint az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente ellenőrzési tervben kell meghatározni. Az ellenőrzési terv az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a költségvetési bevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a vámbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő vámeljárásokra kiemelt figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását. Kockázatelemzési tevékenység eredményeként kerülnek behatárolásra azok a piaci szereplők, amelyek tekintetében a felmerült kockázatok indokolják valamely utólagos jellegű ellenőrzés lefolytatását. Emellett természetesen figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyszerűsített vámeljárások során a folyamatba épített ellenőrzések száma gyakorlatilag minimalizálódott, így szükséges ezen eljárások keretében érkező

Az engedélyezett gazdálkodói koncepció és az egyszerűsített vám Mint láttuk, nem volt tartható az az állapot, hogy szinte valamennyi helyi vámkezelésre szóló engedély tekintetében mentességet kapjanak az engedélyesek azon kötelezettség alól, hogy kérjék szállítmányaik adott vámeljárásra történő kiadását. Vannak, akik ezt többletteherként értékelik. Ugyanakkor sokak számára nem jelent problémát az értesítések elektronikus beküldése, tapasztalható volt ez mind a fent említett kísérleti fázis, mind az éles üzem során. Fontos hangsúlyozni, hogy az értesítések alóli mentesség megadására indokolt esetben továbbra is lehetőség marad, bár tény, hogy ezt a könnyítést fő szabály szerint „automatikusan” nem kapják meg az engedélyesek. A mentesítésre továbbá nincs lehetőség abban az esetben sem, ha az érintett áruk tiltó/korlátozó gazdaságpolitikai rendelkezés hatálya alá tartoznak (például ha szabad forgalomba bocsátásukhoz külön engedély szükséges). Még a mentesített gazdálkodók esetén is rendszerint előírásra kerül bizonyos időszakokra, hogy beküldjék az értesítéseket. Ezen időszakos kötelezettség rögzíthető a Vámkódex 10


2

Bár a jogszabály az ellenőrzési terv meglétét csak a több tagállamban használatos ún. egységes engedélyek tekintetében írja elő, mind az EU Számvevőszéknek, mind az EU Bizottságnak elvárása az ellenőrzési terv megléte. 3 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulása óta a két tevékenységgel összefüggő hatósági feladatokat egyazon gazdálkodó esetében már rendszerint ugyanaz a vámhivatal látja el.

Vám áruforgalom rendszeres, utólagos jellegű ellenőrzések keretében történő vizsgálata. Az egyszerűsített vámeljárások – mint ellenőrzési témakör – utólagos jellegű ellenőrzések keretében történő vizsgálata nem új keletű jelenség. A szóban forgó vámeljárások ellenőrzése már 2008. évtől kezdődően minden évben megfigyelhető volt, tekintettel a vámeljárások egyszerűsítésének térnyerésére. A témakör vámhatóság által közzétett ellenőrzési irányelvei között rendre szerepelt, és – a kockázat nagyságára tekintettel – várhatóan szerepelni is fog.

A piaci szereplők Meg kell jegyezni továbbá, hogy a gazdálkodók kiválasztásánál vizsgálatra kerül az a körülmény, hogy egy adott piaci szereplő az ellenőrzéssel érintett időszakban rendelkezett-e AEOC- vagy AEOF-tanúsítvánnyal. E gazdálkodók belső folyamatai, illetőleg külkereskedelmi tevékenysége komoly és átfogó auditáláson esett át, melynek okán az AEO-k – tekintettel arra, hogy vámhatóság az AEO-kat legmegbízhatóbb ügyfeleinek tekinti a vámügyeik intézése során – számos uniós vagy nemzeti jogszabály által biztosított előnyben részesülnek. Vizsgálatra történő kiválasztásuk tekintetében számukra a „pozitív megkülönböztetés” érvényesül. Ezek figyelembevételével az AEO-k például az alacsony kockázati szint melletti kiválasztás alól kivételt képeznek, de jelentős kockáztat – például egyszerűsített vámeljárások – esetében az AEO-k is számíthatnak a vámhatóság ellenőreinek kiemelt figyelmére. Tekintettel arra, hogy az AEO-audit egy átfogó, a gazdálkodó belső folyamatait részleteiben feltáró eljárás, a hatóság számos információ birtokába jut. Mind hatósági, mind gazdálkodói oldalról megjelent ezen információk újrahasznosításának igénye, hiszen a különböző eljárások során megvalósuló adatbekérések miatti esetleges duplikációk többletterhet jelentenek mindkét fél számára. A fenti törekvés mentén elsődleges feladatként jelentkezett az adatvédelmi aggályok kérdése, nevesül, hogy felhasználhatóak-e a kérelemre indított AEO-eljárás során beszerzett információk más ellenőrzések során. Különösen fontos volt ezen kérdés rendezése, hiszen az AEO-eljárás során számos fokozottan érzékeny (például vámtitkot képező) adat kerül a vámhatóság látókörébe. A jogi, adatvédelmi egyeztetések eredményeképpen a fenti kételyek tisztázásra kerültek, így elhárult az akadály a már rendelkezésre álló információk újrafelhasználása elől, amely meggyorsítaná az ellenőrzési folyamatokat, és könnyebbséget jelent a gazdálkodók számára is. Ennek megfelelően a jövőben a Vámkódex 78. cikke szerinti vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése, valamint a Vámtörvény 1. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott utólagos ellenőrzés előkészítése során, amennyiben a lefolytatandó vizsgálat AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodót érint, az AEO-eljárás során a vámhatóság birtokába került információk is figyelembevételre kerülnek. Természetesen a fenti elvek nem jelentenek többletellenőrzéseket a gazdálkodók számára, a vámhatóság célja

a bizalmi viszony továbbépítése a szükséges ellenőrzöttségi szint fenntartásával. Az időszakonkénti ellenőrzés ugyanis nemcsak teher – és egyben uniós normákon nyugvó kötelezettség –, hanem egyszersmind lehetőség is a gazdálkodóknak a szabálytalanságok és a belső rendszerekben rejlő hibák feltárására, ezáltal a jogszerű működés helyreállítására.

Félreértés Végezetül tisztázni szükséges még egy kérdést, illetve féreértéést az AEO-státusz és az utólagos ellenőrzések viszonya tekintetében. Bár az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók úgy érezhetik, hogy megbízhatóságukra tekintettel indokolatlanul szerepelnek azon cégek között, melyeknél utólagos ellenőrzésre kerül sor, egyvalamit nem szabad elfelejteni: az utólagos ellenőrzések mindig a múltban történt vámeljárásokra, a Vámkódex 221. cikke alapján egészen pontosan – és jellemzően – a vizsgálatokat megelőző három évre irányulnak. Mivel az elmúlt három évben a jelenlegi AEO-k döntő többsége még AEO-tanúsítvány nélkül folytatta tevékenységét, nem meglepő, hogy az utólagos ellenőrzés keretében vizsgált cégek között viszonylag nagyobb számban találunk AEO-kat is. Összegezve elmondható, hogy a helyi vámkezelés „életében” számos változás történt az elmúlt évek, hónapok során. A változások zökkenőmentes bevezetése érdekében mindig sor került átmeneti időszakokra, ennek keretében széles körű ügyféli konzultációra. Ahogy láttuk, ez így történt az engedélyek AEO-feltételek szerinti felülvizsgálata, illetve az értesítési kötelezettség előírása során is. Mindkét változás fontos volt annak érdekében, hogy megfeleljünk a kapcsolódó uniós elvárásoknak. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a helyi vámkezelések működtetése során elengedhetetlen a harmonizáció az unió valamenynyi tagállamában, megnyitva ezzel az utat a következő évek legnagyobb vámszakmai kihívását jelentő Uniós Vámkódex bevezetése felé. Kijelenthetjük tehát, hogy a változások mellett a helyi vámkezelés továbbra is a vámeljárások lebonyolításának egyik kulcsfontosságú módja maradhat. Dr. Ábrahám Hajnalka, Balasi Bálint, Jankai Gábor

Jelentős változások

Idős marihuánacsempész Röszkén jelentkezett belépésre egy 59 éves német állampolgárságú férfi egy bérelt Volkswagen Transporter típusú személygépjárművel. A pénzügyőrök kérdésére nem jelentett be árut, azonban a nyilatkozat elfogadását követően a NAV munkatársai a járművet félreállították tételes vámvizsgálat céljából. A gépkocsi ellenőrzése során az első utasülések alatti rekeszből 8 db fekete zsugorfóliába csomagolva megközelítően 10 kg marihuána került elő. A pénzügyőrök a 20 millió forint feketepiaci értékű kábítószer-szállítmányt lefoglalták, és az ügyet visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt átadták a rendőrségnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

11

Vám

Akik az anyagok titkait vallatják A vám- és pénzügyőrség egykori Vegyvizsgáló Intézete immár jó két esztendeje a NAV Szakértői Intézeteként működik. Amikor egy-egy szervezet nevében változások történnek, feltételezhető, hogy a feladatai is változnak. Romhányi Antal pénzügyőr ezredessel, az intézet főigazgatójával arról beszélgettünk, honnan merre tartanak.

– Ami a feladatainkat illeti, abban jelentős változások nem történtek – kezdte az ezredes. – Országos hatáskörű, középfokú szervként – az új „nómenklatúra” szerint főigazgatósági rangban – működünk jelenleg is. Mi következi ebből? Vannak hatósági feladataink, mint például az európai kötelező tarifális, illetve a származási felvilágosítás, valamint a kötelező érvényű vámtarifa-besorolások kiadása, amely a Magyarország területén működő jövedéki alanyok által előállított, felhasznált termékekre vonatkozik.

Szolgáltatnak – sajátos módon

A felvilágosításról

12

– A felvilágosítás szót használta. Értsük úgy, ez a hivatal egyfajta szolgáltatása? – A szolgáltatások fogalma ennél összetettebb. A KTF, KSZF és KÉV rendszer hatósági jogkörben végzett tevékenység. Az előbbieket az ügyfél vagy annak meghatalmazottja kezdeményezheti, az utóbbit a hatósági felügyeletet ellátó igazgatóság is kérheti. A cégek az adott termékükre igényelnek egy vámtarifaszámot, amit az intézetünk a bevizsgálás alapján határoz meg. Ettől kezdve ezt kell használnia az ügyfélnek, és az európai vámszerveknek ezt el kell fogadniuk. Gyorsabbá, gördülékenyebbé teszi mindkét fél számára az ügyintézést. Ha úgy vesszük, természetesen ez is egyfajta szolgáltatás. De ha már így tette fel a kérdést, valóban vannak „szolgáltatásaink” is: az ügyfelek kérésére előzetes szakvélemény formájában tájékoztatást adunk az általuk gyártott, forgalmazott termékek besorolásáról. Határozatot nem adunk ki ilyen esetekben, a szakvéleményünk egy éven belül érvényes. – Nagyon fontos lehet egy-egy vállalkozás számára, hogy pontosan tisztában legyen a terméke adóbesorolását illetően. Kérhetik az intézet szakvéleményét? – Az általános forgalmi adó (áfa), vagy a népegészségügyi termékadó (neta) mértéke szintén megkövetel bizonyos vizsgálatokat, amelyek a mi hatáskörünkbe tartoznak. Meg kell határoznunk azokat az összetevőket, amelyek alapján keletkeztethető az adófizetés kötelezettsége, illetve annak mértéke. Ezek is tarifális besorolást kívánnak, de a jogszabályok egyéb paramétereket is hozzárendelnek az adófizetési kötelezettséghez: a cukor-, a koffein-, a sóvagy mondjuk a taurintartalom szintjét. Ezek egyike sem állapítható meg „ránézésre”, számos esetben bonyolult vizsgálatokra van szükség.


– Ezeknek ára van? – Természetesen. Miniszteri rendelet határozza meg, de szigorúan önköltségi alapon dolgozunk, nem számolhatunk el profitot. – Ördögtől való volna némi haszon? – Tárgyaltunk arról, hogy legalább egy minimális hasznot kalkulálhassunk, de ettől szigorúan elzárkóztak az illetékesek. Annyi „engedményt” kaptunk, hogy az önköltség számításakor a tőlünk független költségnövekedéseinket érvényesíthessük az árainkban. Sok ilyen megkeresésünk van.

Héttagú a mobil „flotta” – A korábbi években jelentős fejlődésnek számított az első mobil laboratóriumok beszerzése… – Azóta már hét kocsiból áll a flottánk. Négy speciálisan az ásványolaj-, három az alkoholtermékek helyszíni vizsgálatára „szakosodott”. Nagyon rövid idő alatt, helyben ki tudjuk adni a vizsgált anyagok minősítését, összetevőinek paramétereit. Kiskereskedelmi egységeknél, italkimérésekben tartott ellenőrzések során fontos bizonyíték lehet, ha ott mindjárt meg tudjuk mondani, mi van a bontott palackban, igaz-e, amit állítanak. Számos alkalommal nagy összegű adóelkerülésekre deríthettünk így fényt. – Helyben vizsgálni tudják az ital alkoholtartalmának származását is? – Ezek a laborok nem alkalmasak arra, hogy helyben kiderítsék, erjesztett, vagy cukorból „gyártott” alkoholból készült-e az ital. Ez olyan bonyolult eljárás, amire a beszállított minta alapján csak a központi laboratóriumunk tud választ adni. Az unió tagországaiban kevés olyan hatósági laboratórium van, amelyik alkalmas az ilyen vizsgálatokra. – Korábban a szőkített, vagy illegálisan behozott üzemanyagok „felderítése” volt az ásványolaj-vizsgáló mozgó laboratóriumok feladata. Ma mi a helyzet? – Az erősen kénezett gázolajok feltehetően ma is külföldről származnak, ilyen üzemanyagokat napjainkban is találunk, de más módszerek is tapasztalhatók: megesik, hogy az üzemanyagtartályban tiszta, étkezési növényolajat találunk. 300 forint körüli áron kapható az olcsóbbak literje, az interneten számos ötletet adnak a drága gázolaj kiváltására. Az intézetnek nincsenek statisztikái, de a beküldött minták között sok mindennel találkozunk. Tavaly is komoly felderítésekről hallhattunk, ezekhez a mi vizsgálataink szolgáltathattak bizonyítékot. Említhetnék példát az alkoholtartalommal kapcsolatos visszaélésekre is, amikor faszeszt, oldószereket, adómentes denaturáló komponenseket mutatunk ki az italokban. – Borhamisítás? – Időről időre felbukkannak ilyen esetek is, de mintha visszaszorulóban volnának ezek a próbálkozások.

Tudományos alapossággal dolgoznak – Abból indultunk ki, hogy az intézet névváltozása csak részben takar új feladatokat. Ám az, hogy szakértői címet is kaptak, másra utal. – Ebben igaza van. Annak idején, az integráció során, azért is került a nevünkbe a szakértői minősítés, mert úgy láttuk, hogy egyre több olyan felkérést kapunk, amikor

Vám nem egyszerűen vizsgálatot, hanem szakértői állásfoglalást is kérnek tőlünk. A vizsgálataink alapján indított bírósági eljárások is szaporodnak, a bírói ítéletekhez pedig olyan dokumentációt követelnek meg, amelyet bejegyzett igazságügyi szakértők ellenjegyeznek. Két éve még csak én voltam az egyetlen ilyen bejegyzett szakértő az intézetben, aztán 2010-ben jött még egy szakértői címmel rendelkező munkatársunk. Azóta a tapasztaltabb, megfelelő felkészültséggel, iskolai végzettséggel rendelkező kollégák közül még tízen felkerültek a szakértői listára, így már tucatnyi bejegyzett igazságügyi szakértője van az intézetnek, s további négyen várnak még erre a címre. – Nem könnyű a bíróság előtt is bizonyító erejű vizsgálatokat lefolytatni… – Az intézetünket 2003 óta folyamatosan akkreditáljuk bizonyos vizsgálati szakterületeken, de ez nem jelenti azt, hogy más téren lazábbak a követelményeink. Nagyon fontos, hogy szakértőként tudományosan megalapozottan, az adott speciális szakkérdésekben laikus nyomozó vagy a bíró számára mégis érthetően mondjunk véleményt bizonyos kérdésekben. Egységes minőségbiztosítási elveket követünk, s lépést tartunk a jogszabályi követelményekkel is. Mindig arrafelé mozdulunk, amit az új kötelezettségeink megkövetelnek. – Mondana erre példát? – Most a népegészségügyi termékadó kapcsán a koffein vagy a taurin kimutatására kellett felkészülnünk. A jogszabályok gyorsan változnak, januárban is új paramétereket írtak elő, bizonyos felkészülési időre szükségünk volt, hogy megbízható, pontosan dokumentálható vizsgálati eredményeket kapjunk. Mára ezt is megoldottuk. – Vannak már tapasztalataik arról, hogyan reagáltak a cégek a terméküket érintő neta mértékére? – Előfordult, hogy kaptunk ugyanabból a termékből újabb mintát, amelyben már kevesebb volt a só, a cukor vagy a taurin. Igyekeztek a cégek úgy módosítani az összetételt, hogy az élvezeti érték ne változzon, de az adott termékük egyáltalán ne, vagy csak kismértékben kerüljön be a netakörbe. Ha ezt megoldották, tudomásul vettük, kiadtuk az igazolást. Ez nem adómegkerülés, a hatályos szabályok ismeretében legálisan meg lehet változtatni a termékek összetételét.

Drogok – csak mellékesen – Nem beszéltünk a drogok vizsgálatáról. – Ez már a rendőrségi laboratóriumok hatáskörébe tartozik. Más a helyzet akkor, ha mondjuk a Repülőtéri Igazgatóság munkatársai a postai küldemények között valami gyanús anyagot találnak, ami mondjuk mosópor- vagy fürdősóminta jelzéssel érkezik, de a feladóból arra lehet következtetni, hogy akár drogszármazék is lehet. Ha ilyenkor beküldik a mintát, megvizsgáljuk, s ha úgy találjuk, hogy a vegyi összetétele alapján akár tudatmódosító szer is lehet, nem adunk ugyan szakvéleményt, de elküldjük az illetékes kábítószer-vizsgáló labornak. – A találatarány? – Az esetek több mint nyolcvan százalékában helyes a sejtésünk. Az illetékes szervezet, a Nemzeti Drogfókuszpont közreműködése, döntése alapján kerülhetnek fel az új anya-

gok az úgynevezett C listára, ahol a dizájnerdrogokat tartják számon. Amíg nem szerepel egy bizonyos anyag, molekula a tiltólistán, kiadható a küldemény a címzettnek.

Több a civil, mint a hivatásos – Beszéljünk az intézet személyi állományáról is. A NAV integrált szervezetében „civilként” vagy „hivatásosként” dolgoznak a munkatársaik? – A „civilesítés” minket sem került el, sőt, már a NAV megalakulása előtt is elkezdődött. A laboratóriumi állomány egy részét már a VP-hez is polgári alkalmazottként vettük fel, de akik tarifákkal, vámmal vagy jövedékkel kapcsolatos vizsgálati területeken dolgoztak, többnyire rendelkeztek pénzügyőri szakmai képzettséggel, gyakorlattal is. A 88 tagú állomány többsége ma már civil állományban van, de „szorgalmi alapon” elvárjuk az analitikai-kémiai összefüggések átlátása mellett a tarifális szabályok, a szabványok, a jogszabályok ismeretét is. Szervezett képzési formák e téren nincsenek, a tapasztaltabb, esetleg vámos múltú kollégák segítenek szükség esetén a tanácsaikkal. – Korábban feltehetően ez fordítva volt. – Én 1995-ben kerültem a laboratóriumba, akkoriban még szinte mindenki, az ott dolgozó hat-nyolc munkatárs hivatásos volt. Csak később kezdődött a civilesítés, ami mára arányaiban jelentősen átfordult. A nómenklatúraosztályon, ahol tarifálnak, hatósági feladatokat látnak el, adójogi minősítéseket adnak ki, szakvéleményeket készítenek, a mai napig kizárólag hivatásosak dolgoznak, de az ő munkakörüket is civilesítették. Ha ott kellene pótolnunk valakit, falakba ütköznénk, mert civilt – a jelenleg csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán megszerezhető ismeretek hiányában – nem vehetnénk fel. Elnöki külön engedélyt kellene kérni ahhoz, hogy civil helyre hivatásost alkalmazzunk. Jelenleg is van egy ilyen üres helyünk, amelyet így szeretnénk betölteni.

Népegészségügyi termékek

Uniós normák szerint – Ahhoz, hogy az intézet minőségi munkát végezhessen, drága és megbízható műszerekre van szükség. Megfelelő az eszközállományuk? – 1999-ben vált középfokú szervvé a Vegyvizsgáló Intézet, azóta dolgozunk itt a XVI. kerületben. A 2004-et megelőző években uniós forrásokból, pályázatok révén ki lehetett alakítani egy színvonalasan felszerelt, uniós normáknak megfelelő laboratóriumot. Noha később sem apadtak el teljesen ezek a források, de a nagy beruházások után inkább a karbantartás került előtérbe. A jelentős leterheltség és kihasználtság mellett működő speciális műszereink javítása meglehetősen drága. Az utóbbi két-három évben csökkentek a lehetőségeink, kevesebb pénz jut új eszközökre, de nem panaszkodhatom, mert az új feladatokhoz szükséges műszereket mindig be tudtuk szerezni. Lassan kinőjük az épületet is, gondolkodni kell jobb, tágasabb elhelyezésen is, mert a helyszűke hamarosan a munka minőségének rovására mehet. Nem könnyű olyan optimális, lakóövezeten kívüli helyet találni, amely minden – elsősorban szakmai és biztonsági – szempontból megfelelne. Somfai Péter A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

13

Vám Előzetesen minősítik az új vállalkozásokat

Az adóhatóság fokozottan figyel azokra, akik kockázatosnak tűnnek Január 1-jével új adószabályok léptek életbe, amelyek egyrészt segíteni hivatottak a tisztességesen, jogkövető módón gazdálkodók „életét”, másrészt megnehezíteni a csalók, a notórius adóelkerülők, egy-egy új cég alapításával kiskaput kereső ügyeskedők visszatérését a gazdasági életbe. Linczmayer Szilviát, a NAV adószakmai szóvivőjét az új szabályokról kérdeztük.

Jó egy esztendővel ezelőtt beszéltek első alkalommal a NAV illetékes vezetői azokról a jogszabály-változási tervekről, amelyekkel a sok tíz, gyakran százmilliós adótartozást felhalmozó „vállalkozók” előtt kívánták bezárni a viszszaélések kapuját.

Vallatják a jelentkezők múltját

Elkerülhetetlen „szűrés”

– Idén, az év első napján lépett életbe az az új jogszabály, amely az új vállalkozások bejegyzését egy előminősítési eljárás lefolytatásához köti – mondta a szóvivő asszony. – Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében a cégbíróság csak azután jegyezheti be az új vállalkozásokat, miután azok megfeleltek az adóhatóság adóregisztrációs eljárásán. A cégbíróság elküldi a cég adószámmegállapítás iránti kérelmét az adóhatóságnak, hogy az folytasson le egy előzetes vizsgálatot. Ha mindent rendben találunk, kiadjuk az adószámot, és be lehet jegyezni a vállalkozást, de meg is tagadhatjuk azt. – Kiknek nem engedélyezik, hogy tovább folytathassanak gazdasági tevékenységet? – Több szűrési fokozat alapján születik meg a döntés. Mindenekelőtt megvizsgáljuk a cégben meghatározó tulajdonrésszel rendelkező személyek, vezető tisztségviselők adózói „életútját”. Kizáró ok, ha valakinek 15 millió forint, vagy annál nagyobb adótartozása van vagy volt, illetve olyan cégben szerepelt tulajdonosként, amelynek az adószámát korábban töröltük. Az ilyen „vállalkozások” nemkívánatosak a rendszerben.

Rossz idők járnak a csalókra – Mikor törlik egy-egy cég adószámát? – Ha nem valós cím a cég bejelentett székhelye, a cég egyáltalán be sem jelentett képviselőt, vagy a képviselő nem valós személy. – Ezek a fantomizálódó cégek? – Nagy valószínűséggel igen, ezért is szigorodott a szankció 2012. január 1-jétől. Tavaly az adóhatóság első 14


körben még „csak” felfüggeszthette az adószámukat, de csak akkor törölhette azt, ha nem mentették ki a mulasztásukat. – Vannak olyanok, akik kifejezetten azért „vállalkoznak”, hogy csalással jövedelemhez jussanak. Ezek ellen lehet védekezni? – A nyilvántartásainkból ez is kiderül. Kétségtelenül vannak olyan cégek, amelyek azért születnek, hogy ne folytassanak gazdasági tevékenységet, csak a költségvetést próbálják megcsapolni. Valótlan számlákat adnak ki, s így 2011. december 31-ig még nyerészkedhettek. Így lehet azt a sokmilliós tartozást felhalmozni. Ez a kiskapu most bezárult. – Ez volna a szűrő? – A szűrés első lépcsője. Megeshet azonban, hogy valaki – ha nem is könnyen – átcsúszik ezen a rostán, ilyenkor szemben találja magát a másodikkal. Minden újonnan alakuló vállalkozásnak kiküldünk egy kockázatelemzési kérdőívet. Ilyet kapnak azok a vállalkozások is, amelyek tisztségviselői között akadnak olyanok, akik ugyan nem „teljesítik” a kizárási feltételeket, de a múltjuk nem egészen makulátlan. Sok mindenre fény derül a kérdőív ellenőrizhető válaszaiból is. Ha nem küldik vissza a kérdőívet, az olyannyira gyanús, hogy a törvény rendelkezése alapján automatikus adószámtörlést eredményez. Emlékszem egy olyan esetre, amikor a helyszínre érkező munkatársaink egy családi ház címén öt bejegyzett céget kerestek, de az ott lakóknak fogalmuk sem volt arról, hogy ők cégszékhelyként szerepelnek nálunk.

Gyanúra okot adó cégkapcsolatok – Sok ilyen kérdőívet küldtek már szét? – Május 14-ei adataim vannak: 15 710 cég esett át az első szűrön, 440-nek nem adtunk adószámot, és közel 7000 kérdőívet küldtünk ki. Persze tudomásul kell vennünk, hogy válság van, a cégek csaknem felének kell ilyen kérdőívet kitöltenie, ami azonban önmagában még nem minősít, vagy nem tesz gyanússá senkit. Ha új céget alapítanak, tulajdonos-, vezető tisztségviselő-változást jelentenek a vállalkozások, és kockázatosnak minősülnek, ezt a kérdőívet a törvény értelmében ki kell küldenünk. – Lehetnek olyan vállalkozások, amelyek átmennek a szűrőn, mégis kockázatosnak tekinthetők? – Mindennek, a legalaposabb szűrésnek is lehet ilyen hozadéka. A cég vagy a tulajdonosok korábbi cégkapcsolatait is megnézzük, gyanúra adhat okot, ha olyan vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, amelyek nagy adótartozással szűntek meg, vagy adószámukat törölni kellett. Ilyenkor nem tudjuk megakadályozni, hogy megkezdjék a működésüket, de számíthatnak a fokozott figyelmünkre, az adóhatóság felügyeletére. Erről mindig határozatot hozunk, s a következőkre kötelezhetjük a cégeket: az áfabevallás gyakoriságát sűríthetjük, vagyis egy kezdő vállalkozásnak nem negyedévente kell beadnia az áfabevallást, hanem havonta, vagy megkövetelhetjük, hogy a cég adóbevallásait „ellenjegyezze” egy adószakértő, egy ügyvéd, de a határozatunk tartalmazhatja azt is, hogy csatolja az összes bizonylat másolatát a bevalláshoz. Ez a három „kötelezés” a kockázatosság mértéké-

Vám

Aki „tiszta”, annak szabad az út

hez igazodva szabadon kombinálható. Az első negyedévben hét vállalkozást vont az adóhatóság fokozott felügyelet alá. – Mindez azt jelentheti, hogy mindenki „gyanús”? (Már a kérdés törlését is javasolnám, ugyanis nem kapja meg minden vállalkozás a kérdőívet.) – Szó nincs erről. Függetlenül az új vállalkozások előéletétől, a NAV elnökének rendelkezése értelmében az induló vállalkozások 10 százalékát ellenőrizni kell. Ez a normál ügymenetünk része. – Mi a helyzet azokkal, akiknek a „bukása” mögött már vizsgált bűnügyek vannak?

Horvátország és Törökország csatlakozása az árutovábbítási egyezményekhez Az árutovábbítás olyan vámeszköz, amely azoknak a piaci szereplőknek áll a rendelkezésére, akik anélkül szállítanak árukat határokon vagy területeken keresztül, hogy kifizetnék azokat a közterheket, amelyek elvben akkor esedékesek, amikor az áruk a területre belépnek (vagy azt elhagyják), ezáltal pedig csak egyetlen (végleges) vámkezelésre van szükség. Az árutovábbítás különösen fontos a közösség számára, ahol az egységes vámterület az adóterületek sokféleségével párosul. Az áruk az árutovábbítás keretében mozoghatnak a közösségbe való belépési helyüktől vámkezelési helyükig.

Egységes Vámokmány

A sajátos árutovábbítási rendszer szükségessége az Európai Közösség számára még 1968–ban vált nyilvánvalóvá, amikor a Közös Vámtarifát bevezették. A közösségi árutovábbítási rendszert 1968-ban vezették be. Ez megkönnyítette mind a közösségi, mind a nem közösségi áruk mozgását az Európai Közösségen belül. Ekkor alkalmazták először a T1 jelzést a nem közösségi árukra, és a T2-t a közösségi árukra. A megnövekedett mértékű kereskedelem miatt és az áruk Európán belüli forgalmazásának megkönnyítésére, a közösségi árutovábbítási rendszer 1972-ben két megállapodással bővült ki, hogy kiterjedjen Ausztriára és Svájcra is. Ez a két ország, amely Európában fontos földrajzi helyen van, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja volt.

Az EU és az Efta-országok Az 1972. évi megállapodásokat az EFTA-ország Svájccal és (akkor még tagország) Ausztriával 1987-ben két egyezmény váltotta fel, amelyeket az Európai Közösség és az összes EFTA-ország együtt dolgozott ki. Ezek az egyezmények a behozatal, a kivitel és az áruk mozgásának meg-

Az adóhatóság csak és kizárólag az adótörvényben foglalt rendelkezések alapján tagadhatja meg az adószám kiadása iránti kérelmet, vagy törölheti az adószámot. – Korábban szinte azonnal bejegyezték a cégeket. Az előzetes ellenőrzés mennyivel hosszabbítja meg ezt a folyamatot? – Gyakorlatilag semmivel. Aki „tiszta” (és az adatai is rendben vannak), annak az adóhatóság egy munkanapon belül megadja az engedélyt, és ezt követően a cégbíróság be is jegyzi a vállalkozást. Aki viszont napokig nem kap választ, joggal gyanakodhat, hogy valami problémát találtunk. somfai könnyítésére irányultak az Európai Közösség és az EFTAországok között, de az egyes EFTA-országok között is. Az egyik egyezmény az egységes árutovábbítási eljárást hozta létre, míg a másik a behozatali, kiviteli és árutovábbítási alakiságok egyszerűsítéséről gondoskodott, az Egységes Vámokmány (EV) bevezetésével. Az egyezményeket az „egyezményként”, illetve az „EV-egyezményként” ismerjük. Az egyezmények bővítetésére több alkalommal sor került, illetve sok más ország is kifejezte azt a kívánságát, hogy csatlakozzon a közös árutovábbítási rendszerhez. Az egységes árutovábbítási eljárásról, illetőleg az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló 1987. évi EU-EFTA egyezményekben (a továbbiakban egyezmények) jelenleg a következő szerződő felek szerepelnek: az EU, Norvégia, Svájc, Izland, Andorra és San Marino. Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény, valamint az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezmények a hatályba lépésük óta bebizonyították, hogy értékes eszközként segítik a kereskedelmi áruforgalmat, egyrészt azáltal, hogy a vámfelügyelet alatt álló áruk forgalmára vonatkozóan közös eljárásokat állapítanak meg, és ezzel hozzájárulnak a határátlépési pontokon fellépő torlódások megszüntetéséhez, másrészt pedig azzal, hogy összehangolják a kivitel, a behozatal és az árutovábbítás esetén benyújtandó vámáru-nyilatkozatok formátumát.

Várható bővítések Az EU-EFTA vegyes bizottság 2008. november 17-i ülésen a bizottság tájékoztatta a tagállamok delegáltjait, hogy az egyezmények keleti szomszéd országokkal – mint Horvátország és Törökország – történő bővítése mellett döntöttek. A bővítéssel kapcsolatban megfigyelői státusz kiadásának feltételei a 2066/2009 bizottsági dokumentumban kerültek lefektetésre. A megfigyelői státusz annyit jelent, hogy a jelentkező tagállamok képviselői jelen lehetnek az EU-EFTA munkacsoport ülésein, illetve lehetőséget kapnak arra, hogy a tagjelölt országok hozzáigazítsák saját rendszerüket az NCTS-hez informatikailag és jogi szempontból. Az Európai Uniónak és az európai gazdálkodóknak egyértelműen az érdekükben áll az egyezményeket olyan további országokra kiterjeszteni, amelyek képesek azokat végrehajtani, és ez a kiterjesztés egyben azt is biztosítja, hogy a régió egészében javuljon a vámjogszabályoknak a vonatkozó uniós vívmányokkal való összhangja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

15

Vám Az EU-tagjelölt országok – mint Horvátország és Törökország – EU-csatlakozásra történő felkészülésének fontos része a vám szakterületen az egyezményekhez való csatlakozás. Egy adott ország csak akkor kérhető fel az egyezményekhez való csatlakozásra, ha az adott időpontban – mind a jogi szabályozás, mind az operatív szint, mind pedig a számítógépes alkalmazások tekintetében – képes maradéktalanul alkalmazni az egységes árutovábbítási eljárásra és az alakiságok egyszerűsítésére vonatkozó hatályos joganyagot. Az utolsó feltétel tekintetében csak azok az országok kérhetők fel az egyezményekhez való csatlakozásra, amelyek olyan számítógépesített árutovábbítási rendszerrel rendelkeznek, amely megfelel a felkérés időpontjában hatályos új számítógépesített árutovábbítási rendszer (New Computerised Transit System – NCTS) jogi, technikai és pénzügyi követelményeinek. Horvátország és Törökország felkészültségét értékelő látogatások 2011 őszén megerősítették, hogy mindkét ország készen áll az egyezményekhez való csatlakozásra való meghívásra. A Tranzit szekcióban és az EK-EFTA munkacsoport ülésén 2012. január 19-én szakértői szinten döntés született a meghívásról, amely hivatalosan 2012. április 26-án jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjának OJ114es számában. E két országnak az egyezményekhez való csatlakozására 2012. július 1. került megjelölésre.

Kezességvállalási okmányok

16

Szükséges adminisztratív és technikai módosítások Tekintettel a csatlakozás közeli időpontjára, ezért addig számos feladata van még az EU-nak, a vámhatóságoknak, valamint az árutovábbítási eljárásban részt vevő gazdálkodóknak. A két ország csatlakozása jogszabály-módosítási következményekkel is jár, így az egyezmény vonatkozó részeinek nyelvi kiegészítése mellett a vámkódex végrehajtási rendeletének egyes mellékleteit is szükséges kiegészíteni. Ezek a mellékletek: 48. számú melléklet, amely az összkezességi (TC31) engedélyhez szükséges kezességvállalási okmány mintáját tartalmazza. Kiadására a kérelmező székhelye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult. 49. számú melléklet, amely az egyedi kezességvállalási okmány mintáját tartalmazza. Az árutovábbítást megindító vám- és pénzügyőri igazgatóságnál szükséges benyújtani. 50. számú melléklet, amely az egyedi garanciajegyek (TC32) kiadásához szükséges kezességvállalási okmányt tartalmazza. Az engedély kiadására a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) jogosult. Ezekben a kezességvállalási okmányokban mindösszesen annyi módosul, hogy a felhasználási terület kiegészül Horvátországgal és Törökországgal, valamint a „meghagyott címek” kiegészítését kell elvégezni ezen országok tekintetében. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben ezek a módosítások nem történnek meg, abban az esetben az ügyfelek nem indítványozhatnak árutovábbítási eljárást az újonnan csatlakozott országokba.


Amennyiben a gazdálkodó nem kíván az újonnan csatlakozó országokba árutovábbítást indítani, úgy a régi kezességek/garanciák (az EK-EFTA Vegyes bizottság határozattervezete szerint) elfogadhatóak még az egyéves átmeneti időszakban.

GMS-rendszer Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az ügyfél az újonnan csatlakozó országok valamelyikébe kíván árutovábbítást kezdeményezni 2012. július 1-jén, úgy az említett engedélyeket, illetve a TC31/TC33 kezességi tanúsítványokat az illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóságnak ki kell adnia, és azokat a GMS-rendszerben rögzítenie kell. Tehát az érdekelt ügyfeleknek – annak érdekében, hogy emiatt a szállítmányozás ne sérüljön – tanácsos a módosított kezességvállalási okmányokat az illetékes igazgatósághoz benyújtani. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az új tanúsítványok kiadására kizárólag a vonatkozó jogszabályi rendelkezések kihirdetését követően van lehetőség 2012. július 1-jei hatállyal. A két ország egyezményekhez való csatlakozásával a Közösségi Vámkódex végrehajtására kiadott 2454/93/EGK rendelet 51. és 51A. mellékletében található TC31 kezességi tanúsítvány és TC33 tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről nyomtatványok módosítása is szükséges a NAV által. A bizottság kérésére felmérésre kerültek a TC32 egyedi garanciajegy-engedélyesek tevékenységük folytatásának megerősítése, illetve az engedélyeik módosításáról történő tájékoztatás céljából. Valamennyi engedélyes megerősítette tevékenységének folytatására irányuló szándékát. A TC32 egyedi garanciajegyek vonatkozásában az illetékes KAVIG-nak az ügyfelek kérelmére új engedélyeket és GRN-számokat kell kiadni, amellyel kapcsolatban további feladatok jelentkeznek, hiszen ezek alapján új garanciajegyeket kell legyártani, mivel 2012. július 1-jét követően a régi garanciajegyeket nem lehet felhasználni. Annak érdekében, hogy a 2012. július 1-jét követően a csatlakozó országokból induló és oda tartó árutovábbítási eljárások zökkenőmentesen történjenek meg, ezért a rendelkezésre álló időben még informatikai fejlesztésekre is szükség van. Informatikai szempontból alapvetően az új országok tranzitegyezményhez való csatlakozásával – mivel részükre is nemzetközi kötelezettség az NCTS és az aktuális üzenetszabványok alkalmazása – a magyarországi MCC- és GMS-alkalmazások alapműködésében, üzenetcseréiben módosítást nem kell végrehajtani. A bővítés következményeként azonban módosításra kerülnek a tranzitegyezményben a nyelvi bejegyzések, országfelsorolások, területi kódok, illetve vámhivataltörzs, melyeket a bizottság a törzsadatokat nyilvántartó CS/RD (Central System/Reference Data) alkalmazásban publikál központilag valamennyi tagállam számára. A fentieken túl a bizottság szintén publikálja azokat a queue beállításokat, melyek CCN-adapterben történő konfigurálásával biztosítható a nemzetközi üzenetkommunikáció az érintett új országokkal. A törzsadatok szakmai rendszerekbe történő

Vám betöltését és a kommunikációért felelős queue-k beállítását a NAV munkatársai hajtják végre. A NAV a fentiek végrehajtásával biztosítani tudja a belépő országokkal történő megfelelő üzenetkezelést.

Prognosztizált változások

Törökország csatlakozásának elhalasztása A bizottság 2012. május 31-én kelt tájékoztatása szerint Horvátország csatlakozása az egyezményekhez 2012. július 1-jén 0.00-kor az előzetes terveknek megfelelően meg fog valósulni, tehát ennek megfelelően a Horvátországból induló és oda irányuló szállítmányokat az NCTSben kell indítani. Ezzel ellentétben Törökország – informatikai problémákra hivatkozva – a csatlakozás elhalasztása felől döntött. A csatlakozásra a tervek szerint

Vége a kukoricázásnak, avagy a fordított áfa bevezetése a mezőgazdaságban Óvatos piaci becslések szerint is a gabonaszektorban legalább 25 százalék a feketegazdaság aránya. A „csalástípusok” a lehető legváltozatosabb sávszélességben mozognak. Előfordul, hogy a gabonakereskedő teljesen feketén adja el például a búzát, kukoricát vagy akár a napraforgómagot. Bevételeiből egy fillért sem fizet az államkasszának. De a legismertebb – jóval több szervezést igénylő – módszer, amely az unió több tagállamát is érinti, és ezért adóhatóságait is elszántabb lépések megtételére sarkallja, az a közösségen belüli áfacsalás.

Felszámolják a láncolatokat

Az áfacsalásra szakosodott adózók áldozata – a költségvetés bevételi oldalán kívül – lehet akár egy túl naiv, kissé gondatlan gabonatermelő is. Hiszen a csalás lényege az, hogy a megvásárolt gabonát úgynevezett közösségen belüli értékesítésként tüntetik fel. S közben a gabona csak papíron utazik másik országba, a valóságban itt marad, Magyarországon érékesítik áfa nélkül – feketén. Amivel nemcsak az a probléma, hogy az államkasszába kevesebb pénz folyik be, hanem az, hogy megsvindlizik a piaci versenyt is. Hiszen csalásukkal olyan versenyelőnyhöz jutnak az ágazat becsületes szereplőivel szemben, amely igen nehezen ledolgozható.

A bûn láncszemei Hogy ezt a csalási konstrukciót megértsük, szükséges egy minimális jogszabályi háttérismeret: Az áfatörvény szempontjából nem mindegy, hogy ha például napraforgómagot érékesítünk, azt ki veszi meg. Ha a vevő egy magyar cég, akkor nekünk áfás számlát kell kiállítanunk, az áfát be kell vallanunk, s meg is kell fizetnünk. Viszont ha például Szlovákiából jön egy vevő, aki ott is értékesíti majd az árut,

várhatóan csak 2012 novemberében kerül sor. Ennek megfelelően 2012. július 1-jén az egyezmények módosítása következtében a kezességi okmányok és tanúsítványok módosítását kizárólag Horvátország vonatkozásában szükséges elvégezni. A fentiekre figyelemmel az árutovábbítás kapcsán is prognosztizált változások a tervekkel ellentétben több ütemben fognak megtörténni: • 2012. július 1. Horvátország csatlakozása az egyezményekhez • 2012. november. Törökország csatlakozása az egyezményekhez • 2013. július 1. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz Rácz Tibor akkor nekünk a számlán fel kell tüntetni, hogy a napraforgómagért kifizetett vételár közösségen belüli értékesítés ténye miatt mentes az adó alól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nekünk nem kell áfát fizetni, mert azt majd a szlovák vevő fogja megfizetni Szlovákiában. Az adóhatóság már számtalanszor felhívta az adózók figyelmét, hogy azt, aki közösségen belül értékesíti termékeit – tekintettel arra, hogy így nem kell áfát fizetnie –, komoly felelősség és kötelezettség terheli. Hiszen neki kell meggyőződnie arról, hogy az árut ténylegesen más tagállamban (példánkban Szlovákiában) értékesítik majd. Nem árt meggyőződni arról, hogy van-e közösségi adószáma ügyfelünknek, rendelkezik-e szállítóeszközzel, s végül kérni kell a nemzetközi szállítási bizonylatokat is (CMR-t, azaz a fuvarlevelet), hogy igazolni tudja, hogy tényleg a határainkon kívül történt meg az értékesítés. Áldozattá a túl naiv, gondatlan gabonatermelő úgy válhat, hogy megjelenik egy magyar (vagy magyarul beszélő külföldi állampolgár), aki egy Európai Unión belüli felvásárló képviselőjének adja ki magát, és a gabonát – a magyarországi felvásárlók ajánlatánál kicsivel jobb árat ígérve – megveszi, de végül Magyarországon értékesíti. Van, hogy a megvásárolt gabona nem jut messzebb, mint a szomszédos település malomfeldolgozója. Az esetek többségében az áfacsaláshoz egy „komolyabb láncolatot” tartanak fent, ahol egyetlen „láncszemre” sem igaz, hogy véletlen áldozat lenne. Mindenki beavatott. Körbeszámláznak, „álexportálnak”, papíron utaztatják az árut, fuvarokmányokat és egyéb iratokat hamisítanak, és a fiktív számla alapján visszaigénylik (levonásba helyezik) az áfa összegét.

Mit tett az adóhatóság? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 90. § (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységet a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás (leánykori nevén: ellenőrzési irányelv) alapján végzi. A költségvetési bevételek biztosítása, az adómorál javítása, a feketegazdaság elleni határozottabb fellépés, továbbá a versenyképes piacgazdaság működésének ösztönzése érdekében a 2008. évtől kezdődően a NAV kiemelt ellenőrzési területként kezeli a gabonavertikum egészének A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

17

Vám vizsgálatát. A fokozott adóhatósági jelenlét a teljes ágazatra kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a termeléstől a végső felhasználásig bármely adózót – így akár például a kakaóscsiga-gyártót is – ellenőrizhet az adóhatóság. Hogy lássuk, ezek nem csak üres szavak, jöjjön egy kis számadat! 2008-tól 2012. március 31-ig bezárólag 5916 ellenőrzést végzett az adóhatóság, melynek eredményeként összesen 31,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok. (És a számadatokon túl persze sok, olykor hangos sajtóvisszhangot kiváltó ügy is eljutott a köztudatba, például Csáby Bettina, aki korábban boksztudása miatt, az év elején pedig gabonaügye kapcsán szerepelt a médiumokban.)

Nemzetközi példa

Külföldön már bevált

Romániában a gabonakereskedelemre 2011. június 1-jétől a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, azaz sem levonási, sem visszaigénylési lehetőség nincs a gabonaügyletek után. (Zárójelben megjegyezném, hogy a mezőgazdasági szakértők a román módosítás várható következményeként azt állapították meg, hogy az elkövetett csalások jelentős része át fog terelődni Magyarországra. Éppen ezért is hívta fel a NAV a gazdák figyelmét többször is, hogy üzleti partnereiket körültekintően válogassák meg.) Közel egy év elteltével – a román mezőgazdasági tárca összesítése alapján – a mérleg: - A gabonaterményekkel kapcsolatos pénzügyi viszszaélések 90 százaléka megszűnt. - A gabonafélék kereskedelméből befolyt áfabevétel megduplázódott.

Megoldás: fordított adózás A fordított adózásról szóló törvényjavaslatot május 14-én nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés. A fordított adózás mezőgazdasági szektorra való kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. XLIX. törvény rendelkezései majd 2012. július 1-jével lépnek hatályba. Így egy kétéves, átmeneti időszakra határozzák meg a gabonaszektor adózási szabályait. (A szabályok 2014. június 31-ig „élnek”, aztán hatályukat vesztik.) A szigorú, száraznak tűnő szabályozást talán a laikus olvasónak is tartalommal tölti ki az, ha törvényi rendelkezéseket a számok, adóforintok nyelvére is „lefordítjuk”. Becslések szerint a mezőgazdasági szektorban a fordított áfa bevezetése mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli majd a költségvetés bevételét. Ezt a fentiekben részletezett román példa csak megerősíti.

18

fizeti meg, de természetesen ezzel együtt annak összegét át is hárítja a vevőre vagy a megrendelőre. Ha a vevő vagy a megrendelő adólevonásra jogosult adóalany, akkor ő a rá áthárított áfát levonásba helyezheti (ennek feltétele az, hogy az adott beszerzés nem esik tételes levonási tilalom alá). Ha viszont a vevő vagy a megrendelő nem adóalany vagy adóalany, de adólevonásra az érintett beszerzés vonatkozásában vagy egyébként nem jogosult, akkor értelemszerűen az áthárított áfát levonni nem tudja. Lássuk egy példán keresztül, mit is jelent ez a gyakorlatban! Ha a gumicukrot gyártó cég eladja a termékét a sarki kis boltba, akkor gumicukrot gyártó cég a gumicukrok értéke után felszámítja a 27 százalékos mértékű áfát, amelyet a sarki kis bolt ki is fizet neki. A költségvetésnek a gumicukorgyártó cég fogja megfizetni az áfát, amelynek összegét egyben levonásba is helyezheti. Fordított adózás esetén a fentiekkel ellentétben az adót nem a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany, azaz nem a teljesítésre kötelezett fél számítja föl és hárítja át a vevőre vagy a megrendelőre, hanem a vevő, a megrendelő lesz az, aki (amely) az adó felszámításáról és megfizetéséről gondoskodni köteles. Jöjjön megint egy példa! A kukoricát termelő cég eladja terményét egy sértéshizlaló kft.-nek. Ebben az esetben az eladó, kukoricát termelő cég nettó áron, vagyis áfa nélkül adja el a kukoricáját. A vevő, vagyis a sertéshizlaló kft. fogja befizetni az államkasszába a kukoricát terhelő áfát.

A fordított adózás „személyi köre” Csak belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyok között „működik” a fordított adózás! Az egyik leglényegesebb szabályt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban áfatörvény) 142. § (3) bekezdésének a) pontja tartalmazza. Eszerint, mivel adót felszámítani – más helyett is – csak és kizárólag áfaalany tud, ezért a fordított adózás pusztán adóalanyok között értelmezhető. S mindemellett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany belföldi nyilvántartású kell hogy legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kell legyen magyar adószáma. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor nem működik a fordított adózás mechanizmusa. Vagyis ha a megrendelő vagy a vevő nem áfaalany személy, szervezet vagy külföldi adóalany, akkor a belföldi fordított adózás szóba sem jöhet, ez utóbbi esetben – függetlenül attól, hogy az értékesítés vagy a szolgáltatás tárgya az áfatörvény szerint fordított adózás körébe esik – az általános, egyenes adózási módszer alkalmazandó.

Fordított adózás mint adózási módszer

Három – az áfatörvény szempontjából – speciális adóalany helyzete

Az általános forgalmi adó rendszerében két adózási módszert különböztethetünk meg. Az egyenes és a fordított adózást. A két módszer csak az adó megfizetésének mechanizmusában tér el egymástól. A fő szabály az egyenes adózás, melynek lényege hogy az adót a terméket saját nevében értékesítő, illetve a szolgáltatást saját nevében nyújtó adóalany számítja fel és

1. Az evaalany még különösebb helyzetét maga az áfatörvény teremti meg, ugyanis a 142. § (4) bekezdése kimondja, hogy belföldi fordított adózás alkalmazásában az evaalanyt is belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyként kell kezelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy evás cég kukoricát (vagy egyéb fordított adózás alá eső terményt) ad el eva- vagy áfaalanynak, akkor – tekin-


Vám tettel a fordított adózás alkalmazásának kötelezettségére – nettó, azaz áfa nélküli számlát állít ki, ugyanakkor bevételként is csak a megkapott nettó összeget veszi figyelembe, és majd ebből is fizeti az evát. 2. Az evaalannyal pont ellentétes az alanyi adómentes adóalany helyzete. Az áfatörvény 142. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás alkalmazásának – a tevékenység meghatározott jellegén, valamint a belföldi nyilvántartásba vett adóalany minőségén túl – további lényeges kritériuma, hogy a fordított adózás csak akkor jöhet szóba, ha a felek egyikének sincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amely alapján tőle az adófizetés ne lenne követelhető. És az alanyi mentes adóalany körében maga az áfatörvény sem tesz kivételt. Nem mondja ki, hogy az alanyi adómentes adóalany, amennyiben olyan ügylet során teljesít, vagy szerez be, amely az áfatörvény 142. § (1) bekezdésében nem szerepel, akkor nem járhat el alanyi mentes minőségben. Ez lefordítva azt jelenti, hogy amenynyiben a felek valamelyike alanyi adómentes, akkor a fordított adózás alkalmazására – függetlenül attól, hogy az ügylet tárgya egyébként fordított adózás alá esne – nem kerülhet sor. 3. 2012. július 1-jétől a fordított adózás szempontjából „speciálisok” köre kibővült a kompenzációs felárra jogosult, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokkal. Őket maga a jogalkotó zárja ki. Hiszen az áfatörvény 142. § (8) bekezdése expressis verbis kimondja, hogy a fordított adózás „nem alkalmazható a XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.” Ez azt jelenti, hogy a fent említett termelőket a változás nem érinti, esetükben „marad minden a régiben.” Így például ha a kukoricát termelő mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő eladja terményét, a vevőjétől ugyanúgy, mint eddig, meg fogja kapni a kompenzációs felár összegét.

A fordított adózás alá eső termények köre (2012. július 1-jétől) Az áfatörvény 142. § (1) bekezdése határozza meg azon szolgáltatásokat és termékeket, amelyek nyújtása, illetőleg értékesítése esetén az áfaalany nem választhat, hanem kötelezően fordított adózási módszert kell hogy alkalmazza. 2012. július 1-jétől az áfatörvény 142. § (1) bekezdése kiegészült egy i) ponttal, amely továbbutal a 6/A. számú mellékletben található termékekre. A mellékletben szereplő táblázat – a jogalkalmazás egységessége és a jogbiztonság érdekében – a vámtarifaszámokat is tartalmazza. (Zárójelben szükséges megjegyezni, hogy a vámtarifaszámok esetében a 2002. július 31-én hatályos besorolási rend az irányadó.) Azt mára már a különféle médiumok közléséből majd mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági áfacsalások viszszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be a fordított áfát. De a teljesség kedvéért álljon itt a pontos jogszabályhely!

A 142. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Megnevezés

Vtsz.

Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgómag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is

1005 1001 1003 1002 1004 1008 90 10 1206 00 1205 1201

Levonási jogosultság Sokan tévesen azt gondolják, hogy a fordított áfa miatt a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának – mivel a teljesítésre kötelezett adóalany áfát nem hárít át – levonási joga sincs. De a levonási jog nem attól az „adótechnikai” kérdéstől függ, hogy az ügylet melyik szereplője fizeti be a költségvetésbe az áfát. Ezért a fordított adózás alá eső ügyletet teljesítő adóalany az ilyen ügyleteihez eszközölt vagy kapcsolódó beszerzéseinek adótartalmát – feltételezve, hogy az általános szabályok szerint adólevonásra jogosult – levonhatja. Tehát a búzát termelő cég igaz, hogy nem számít fel a számlájában áfát, igaz, hogy nem is ő fizeti meg azt a költségvetésnek – ami, mint ahogy már a fentiekben többször is említettem, „csak” adótechnikai kérdés –, de például a beszerzett trágya vagy vetőmag vagy permetezőszer áfáját levonásba helyezheti. Az Art. 2. számú mellékletének b) pontja azon adózók helyzetét is segíti, akik/amelyek a fordított áfa miatt likviditási gondokkal küzdenek. Az illetékes adóhatóságtól akár év közben is kérhetik azt, hogy gyakrabban nyújthassák be áfabevallásukat. Így a rájuk áthárított, de általuk megfizetett adó összegéhez hamarabb hozzájuthatnak.

Kiküszöbölik a csalásokat

A kör bezárul: adatszolgáltatási kötelezettség Az ellenőrzések megkönnyítése és a csalások kiküszöbölése érdekében 2012. július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ez azt jelenti, hogy mind a vevőnek, mind az eladónak az általa értékesített/megvásárolt terményt, a vámtarifaszámot, a mennyiséget és az adóalapot feltüntetve adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak. A NAV az adatokat összeveti, s amennyiben eltérést talál, annak utánajár (többnyire egy ellenőrzés keretében). Cikkemmel remélem sikerült bemutatni, hogy miért terjesztették ki honatyáink a gabonaágazatra is a fordított adózást. S remélem azt is, hogy a fenti sorok konkrét segítséget nyújtottak azon adózóknak, akik/amelyek a gyakorlatban is alkalmazni fogják ezeket a szabályokat. Linczmayer Szilvia A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

19

Jövedék

EMCS Földkerekségünk fejlett országaiban – megtapasztalva a gazdaság kontinenseken átívelő, szűkebb értelemben pedig Európát sújtó válsághelyzetét – napi ügy, és folyton aktuális téma az egyes szuverén államok költségvetési helyzetének stabilizálása, a már stabilizált fiscus szintjének fenntartása, növelése.

tosíthatnak az okmányból egy további példányt az indulás szerinti tagállam illetékes hatóságai számára. Bár az Irányelv már egy évtizeddel ezelőtt is utalt az információtechnológia nyújtotta lehetőségekre, a közösségi adófelfüggesztési eljárásból adódó kockázatok kezelésére mégiscsak papíralapon került sor. Egy évtizeddel a probléma felmerülése és a papíralapú kísérő okmányokról való rendelkezést követően egy közösségi szintű számítógépes projekt vette kezdetét, amely megvalósítására maga az Európai Unió is egy évtizedet szánt.

Mi is az az EMCS? Ez az általános megállapítás nem egyedüli, feltételezhető, hogy osztja mások véleményét is. Adott társadalom mindenkori költségvetési helyzetének komplex értékelése, megítélése során – számos tényező, felsorolható befolyásoló momentum mellett – újra meg újra terítékre kerül az áruk, termékek, szolgáltatások útjának, pályájának figyelemmel kísérése, ha úgy tetszik nyomon követése, nem utolsósorban a fiskális kockázatok bemutatása. A szaksajtó szépen bővelkedik ehhez közvetlenül vagy tágabb értelemben kapcsolódó monográfiákban. Jelen publikációmmal célom nem más, mint egyrészt az, hogy a jövedéki jogalkalmazás territóriumáról újfent felhívjam a figyelmet egy már létező, és folyamatosan fejlődő árumozgás ellenőrző rendszerre, a termékpálya nyomon követés adóbevételi szempontból sem irreleváns fontosságára, másrészt felébresszem a gondolatokat az ilyen típusú rendszerekben tárolt termékskálák bővítési lehetőségeire.

Honnan is célszerű kezdeni...?

Az Európai Unión belül

20

Az Európai Unió egyes tagállamainak területéről a másikra való áruszállítás – a köztük fennálló adóversenybeli és egyéb adókülönbségek okán – kockázatokat rejt magában, ezért vitathatatlanul szükség van a jövedéki termékek szállításával kapcsolatos konkrét információkra, méghozzá úgy, hogy az információ megszerzése nem eredményezheti a közösségen belüli szabad árumozgást akadályozó ellenőrzések számának növekedését. Ezt a fundamentális problémát – amely közel két évtizedes múltra tekint vissza –, a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, a Tanács 1992. február 25-i 92/12/EGK számú Irányelve rendezte. Úgy fogalmazott, hogy a „számítógépes eljárások lehetséges alkalmazásától függetlenül a tagállamok közötti adófelfüggesztéssel szállított minden jövedéki terméket, ideértve a tengeri vagy légi úton közvetlenül az egyik közösségi tengeri vagy légi kikötőből a másikba szállítottat is, egy, a feladó által kiállított okmány kísér”. Ezzel az okmánnyal, vagy erre az okmányra való hivatkozással elküldött vagy átvett szállítmányok kereskedőinek értesíteniük kell a tagállam adóhatóságait. Az okmányt négy példányban kell elkészíteni, melyből egy példány a feladóé, egy példány a címzetté, egy példányt visszaküldenek a feladónak teljesítési elismervényként, és egy példány a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságáé. Az egyes elküldés szerinti tagállamok illetékes hatóságai biz-


Ez a számítógépes projekt az EMCS. Az EMCS mozaikszó, a Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer angol nyelvű megfelelőjéből (Excise Movement and Control System) ered. Az EMCS az EU Bizottsága és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett uniós számítógépes rendszer, amely a jövedéki termékek adófelfüggesztés keretében történő szállítását, szállításának felügyeletét, ellenőrzését teszi lehetővé belföldi és közösségi viszonylatban egyaránt. Ezzel a jövedéki termékek közösségen (illetve tagállamon) belüli szállítása a hatóságok által direktebb módon felügyelhető, a szállítmányok nyomon követhetőbbek, és ez által a kockázatok minimalizálhatók. Természetesen nem lehet „rés a pajzson”, teljesen számítógépesített ellenőrző rendszer bevezetése vált szükségessé, a papíralapú termékkísérő okmányokat kiváltva. Követelményként kerül definiálásra az is, hogy a feladó és a címzett azonosítására, illetve a szállítmányok feladására, fogadására vonatkozó valamennyi információt kezelni tudja, és ezáltal valós időben szerezhessenek információt a szállítmány státuszáról az érintett hatóságok és gazdálkodók.

Mi a közösségi jogi háttér? Az EMCS normarendszerét a közösség szintjén a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelv, valamint a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 684/2009/EK bizottsági rendelet alkotja. A közösségi szintű szabályok megjelentek a jövedékiadótörvényben, illetve annak végrehajtási rendeletében is.

Az előrelépés mérföldkövei, ha úgy tetszik, fázisai Az EMCS megvalósítása több fázisra osztható. Mivel – ahogy e kérdéskört bevezetőm is feszegeti – a tagállamok jövedéki adóból származó nemzeti bevételei jelentős kieséseket szenvedtek, ezért az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az ún. ECOFIN 1998. május 19-én elfogadott egy olyan jelentést, amely egy számítógépes rendszer bevezetésének alkalmazhatóságáról szólt.

Jövedék A kezdeti 0. mérföldkő lényegében az EMCS számítógépesítési projekt előkészítését foglalta magában. Célja a rendszer későbbi működésének biztosítása, támogatása és a meglévő jövedéki rendszerekhez való igazítása volt. A 0. fázissal egyidejűleg a rendszer egyik alapját jelentő SEED, ún. Jövedéki Adatcsere Rendszer is kialakításra került. Az EMCS-hez kapcsolódó kötelezettség volt valamenynyi tagállamban egy olyan gazdálkodói adatbázis létrehozása, amely a jövedéki termékek közösségen belül történő adófelfüggesztéses szállítására is feljogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodók adatait tartalmazza. Ez a SEEDrendszer, amely a CCN/CSI hálózaton keresztül naponta egy alkalommal automatikusan küldi egy központi adatbázisba a tagállam jövedéki szakmai rendszeréből megkapott legfrissebb engedélyes adatokat. A leválogatott adatok között szerepel minden olyan engedélyt érintő változás, amely kiadott új engedélyről, létező engedély módosításáról vagy visszavonásáról értesíti a központi rendszert. Az automatizált adatcsere természetesen oda-vissza is igaz, hiszen a más tagállami engedélyadatok brüsszeli adatbázisból való fogadása is automatikusan történik a SEED-rendszerben. Az adatok frissítéséhez nincs szükség emberi tényezőre, így naprakész adatok állnak a tagállami hatóságok, illetve a SEED on Europa szolgáltatáson keresztül a gazdálkodók, adóalanyok, ügyfelek rendelkezésére. A SEED-rendszer mindezen túl biztosítja azt is, hogy az EMCS-rendszeren keresztül kizárólag a megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodó indíthasson és fogadhasson adófelfüggesztés alatt álló szállítmányokat. Ezt követően a 0. mérföldkő letételét követően az 1. fázis feladata volt EMCS számítógépesítési projekt elindítása, valamint az EMCS-rendszerspecifikáció elkészítése. Az EMCS 2. fázisa középpontjában az alapvető funkciók biztosítása szerepelt, azaz lényegében a cél a rendszer beindítása volt, míg a 3. fázis feladata maradt a 2. fázis eredményeinek bővítése, a különféle igazgatási és üzleti elvárások szerint.

Olcsóbb, gyorsabb A megvalósítás 2. fázisa keretében 2010. április 1-jén közösségi szinten, kógens szabályok értelmében bevezetésre került tehát a Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer. Ettől kezdődően jövedéki termékek adófelfüggesztés keretében történő szállításának okmányait lényegében elektronikusan kellett produkálni, továbbítani, kezelni, visszaigazolni és felügyelni. A várakozások – melyek szerint a 2010. április 1-jén bevezetett új elektronikus rendszer a piaci szereplők számára a jövedéki termékek olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb adminisztrációját teszi lehetővé – visszaigazolást nyertek, mindemellett a tagállamok gyorsabban és egyszerűbben képesek kezelni a jövedéki termékekre elkövetett esetleges csalásokkal együtt járó kockázatokat. A papíralapú rendszerrel szemben az EMCS a jövedéki termékek mozgását valós időben detektálja, így a becslések szerint éves szinten körülbelül százezer gazdálkodó 4,5 millió szállítmánya tekintetében csökkenhetnek a kockázatok. A tagállamok 2011. január

1-jéig csatlakozhattak a rendszerhez a bevezetésre való felkészülésük függvényében, ezt követően a 2. fázist minden tagállam szabályozott keretek között kötelezően alkalmazza. Nem elégszer ismételve, annak érdekében tehát, hogy a 2. fázissal meghirdetett 2010. április 1-jei mérföldkő bevezetése sikeres legyen, a tagállamoknak, így hazánknak is tájékoztatniuk kellett az EU Bizottságát felkészültségük állapotáról, illetve arról, hogy kezdő tagállamként, avagy nem kezdő tagállamként kívánnak szerepet vállalni. A tagállamok felkészüléséről az EU Bizottsága a honlapján tájékoztatta az érdekelt feleket. A kezdő tagállami státuszú tagállamban 2010. április 1-jétől mind a szállítmányok indítását, mind a fogadott szállítmányok átvételének visszaigazolását elektronikusan, az EMCS-en belül kellett megvalósítani. Ugyanakkor a nem kezdő tagállamban csak a szállítmány átvételét kellett elektronikusan visszaigazolni, és a jövedéki termék adófelfüggesztés keretében történő indítása továbbra is papíralapú okmány kiállításával történt. 2010. április 1-jével kezdő tagállam volt Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Írország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia. Nem kezdő tagállam volt az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Portugália és Szlovákia, míg a bevezetés 2010. június 1-jéig történő elhalasztását kérte Görögország, illetve 2011. január 1-jéig Dánia és Lengyelország.

Működési mechanizmus

Automatikus adatcsere

Alapesetben egy érintett gazdálkodó akkor indíthat jövedéki terméket adófelfüggesztés keretében, ha kitárolási szándékáról e-TKO-tervezetet állít ki, majd elektronikus úton bejelenti a tagállami hatósága részére, amely azt egy ún. Adminisztratív Hivatkozási Kód (AHK) kiadása mellett jóváhagyja. Ennek megtörténte után kezdődhet meg a tényleges szállítási folyamat. Annak érdekében, hogy a szállítmány érkezéséről valamennyi érintett értesüljön, a jóváhagyott e-TKO-t a feladó tagállami hatóság elektronikusan megküldi a rendeltetési tagállam hatóságán keresztül a címzettnek. A címzett a szállítmány tényleges megérkezését követően


21

Jövedék szintén elektronikus úton átvételi elismervényt nyújt be a címzett tagállami hatóság felé. A címzett tagállami hatóság továbbítja a címzett által kiállított elismervényt a feladó tagállami hatóság útján a feladónak. Az eljárás értelemszerűen mind belföldi, mind tagállami viszonylatban alkalmazandó, ugyanakkor egyes nemzeti sajátosságok esetén eltérő, valamint az üzemszüneti eljárás esetén külön szabályokra is figyelemmel kell lenni.

Előnyök

Nyomon követhető események

• nincs szükség a papíralapú dokumentumok kezelésére, okmány beszerzésére, kitöltésére, postázására, archiválására; • minimálisra csökkenthetők a kitöltési hibák; • számítógépes feldolgozás előnyei, a rendszer a meglévő rendszerekbe integrálható; • a szállítási jövedéki biztosítékkal kapcsolatos folyamatok gyorsabban lezárhatók, a biztosíték hamarabb felszabadítható; • valós idejű nyomon követése a szállítási folyamatoknak; • biztonságos adatcsere valamennyi érdekelt fél között (szereplők és a hatóságok). Magyarországon az érintett gazdálkodói körbe tartozik minden gazdálkodó, aki a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállításában részt vesz: • adóraktár-engedélyes (belföldi termékforgalom tekintetében az egyszerűsített adóraktár, a sörfőzde és a bérfőzést végző szeszfőzde kivételével), • bejegyzett kereskedő (beleértve az eseti bejegyzett kereskedőt is), • bejegyzett feladói engedéllyel rendelkező gazdálkodó. A fentieken túl az adómentes felhasználó, az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkező gazdálkodó, illetve a felhasználói engedélyes meghatározott esetekben tartozik az EMCS hatálya alá.

Az ügyfél azonosításáról… Az EMCS használatát megelőzően, mint minden más elektronikus jövedéki eljárás esetében is előzetes regisztráció szükséges. Az EMCS használatához szükséges ügyfélregisztrációs eljárás részeként, a jövedékiadó-törvényben meghatározott gazdálkodóknak, illetve képviselőjüknek regisztrálniuk kell magukat a vámhatóságnál. Az adóraktár engedélyese az EMCS-hez való kapcsolódásra a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszert (KKK-Web) vagy az Ügyfélkaput használhatja. Az Ügyfélkapu alkalmazásához szükséges regisztrációs eljárás megegyezik a jövedéki adóbevallások és adatszolgáltatások során alkalmazandó eljárással. Amennyiben a vámhatóság felé elektronikus adóbevallást vagy adatszolgáltatást már jelenleg is teljesít a gazdálkodó, elegendő az R01-es adatlap segítségével kiegészíteni a korábbi eljárások körét az EMCS-sel. A KKK-Web regisztrációs eljárás lépései: • A gazdálkodó képviselője belép a https://kkk.vam. gov.hu/eles/2/web honlapra, ahol a „Regisztráció” 22


menüben megadja a nevét, e-mail címét és a rendszerbe való belépéshez használni kívánt jelszavát. • A megadott e-mail címre a KKK-web elküldi az aktiváláshoz szükséges URL-t, valamint a belépéshez szükséges felhasználónevet. • Az URL-re kattintva az aktiválás megtörténik, melyről e-mail üzenetet küld a KKK-web. Ezzel az aktivált alapszintű KKK-felhasználó létrehozásra került, azonban a gazdálkodó hozzárendelése még nem történt meg. Ahhoz, hogy a KKK-weben regisztrált felhasználó egy gazdálkodó nevében végezhessen elektronikus adatcserét, a felhasználót ahhoz az ügyfélhez, – mint jogi személyhez, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezethez, illetve természetes személyhez – kell hozzárendelni, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfele. Ennek érdekében az elektronikus adatcserét folytatni kívánó ügyfélnek – vagy képviselőjének – egy alkalommal meg kell jelennie a székhelye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóságnál. Továbbá a vámhatóság internetes oldaláról letölthető „Bejelentés és regisztrációs adatlap a KKK-weben történő elektronikus kérelmek benyújtásához” című R11 számú nyomtatvány segítségével vámhatósági regisztrációt kell kérni. Az adatlap mellett a regisztrációhoz mi szükséges még? Szükséges: • A gazdálkodó nevében eljáró személy érvényes megbízása/meghatalmazása, vagy a törvényes képviseletét igazoló okirat, illetve a bejelentő azonosításához szükséges iratok (például személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány, útlevél stb.). • A megbízást/meghatalmazást adó aláírási jogosultságát igazoló okmány (például aláírási címpéldány másolatát.) Az eljáró személy részére – személyazonosságának és esetleges képviseleti jogosultságának ellenőrzését követően – kiadásra kerül egy ügyfél-regisztrációs kulcs, ami ahhoz szükséges, hogy az alapszintű felhasználót hozzá lehessen rendelni az ügyfélhez. Az ügyfél és a felhasználó összerendelését a regisztrációs kulcs segítségével az aktivált alapszintű KKK-felhasználó végezheti el. Ezzel a felhasználó a gazdálkodó elsődleges KKK-felhasználója lesz.

KKK-web Az elsődleges felhasználó rendelkezik minden, az ügyfél részére kiosztott kommunikációs jogosultság felett a KKKweb tekintetében. Az elsődleges KKK-felhasználó a kapott jogosultságokat tovább tudja adni az általa létrehozott másodlagos felhasználóknak, valamint megtekintheti a saját másodlagos felhasználóinak küldött üzeneteket is, az ilyetén létrehozott felhasználók tekintetében adminisztrátori jogosultsággal rendelkezik. A másodlagos KKKfelhasználók létrehozását, jogosultságaik kezelését és törlésüket az elsődleges felhasználó végzi, egy ügyfélhez közvetlenül kapcsolható, annak üzeneteit küldő és fogadó felhasználók. A KKK-web-regisztráció aktiválására az ügyfélnek 30 nap áll rendelkezésére. Amennyiben az aktiválás az előírt határidőn belül nem történik meg, az ügyfél regisztrációs adatai a rendszerből automatikusan törlésre kerülnek.

Jövedék A törlést követően ismételt regisztráció szükséges a rendszer használatához. A felhasználók elsődleges felhasználó által történő létrehozása során nem adhatóak hamis, elavult vagy félrevezető információk. Az adatok hitelességéért az elsődleges felhasználói jogosultságokkal rendelkező személy felel. A felhasználó a kapott azonosítót és jelszót köteles bizalmasan kezelni. A vámhatóság nem vizsgálja az azonosítót és a jelszót használó használatra vonatkozó jogosultságát, illetve a használat körülményeit. Az aktivációs kódért, valamint a jelszóért, illetve annak bizalmas kezeléséért az ügyfél felel, az aktivációs kód vagy a jelszó illetéktelen használatával végrehajtott visszaélésekből származó kárért a vámhatóság felelősséget nem vállal. Amennyiben a fel nem használt aktivációs kód, vagy az elsődleges felhasználó azonosítója, illetve jelszava elveszik, illetve azok jogosulatlan személy birtokába kerülnek, azt a jogosult haladéktalanul köteles a regisztrálást elvégző hatóságnak bejelenteni (személyesen, postai úton, faxon, telefonon vagy elektronikus levélben). A bejelentés kézhezvételét követően a hatóság haladéktalanul letiltja az ügyfélhez tartozó webes felhasználókat, illetve törli a fel nem használt aktivációs kódot. A letiltott elsődleges felhasználó jogosultságának ismételt létrehozásához új aktivációs kódot kell kérni a regisztrálást végző szervtől. Az új elsődleges felhasználó ezt követően ellenőrizheti az ügyfél további másodlagos felhasználóit, és azok letiltását feloldhatja, vagy törölheti a nem szükséges azonosítókat. Az elsődleges felhasználó azonosítója, illetve jelszava, valamint a másodlagos felhasználó(k) azonosítójának, illetve jelszavának elvesztéséből, a jogosult által más személy használatba adásából, valamint a harmadik személy által történő jogosulatlan felhasználásból eredő károk az ügyfelet terhelik, ezekért a vámhatóság felelősséget nem vállal.

E01 A kapcsolattartási mód alkalmazására vonatkozó bejelentést a gazdálkodó egy aktiváló üzenettel teheti meg, ami – közvetlen kapcsolat választása esetén – egy E01 üzenet, vagy – ÁNYK nyomtatvány esetén – egy E01 nyomtatvány lehet. Az E01 benyújtására azonban akkor is szükség van, ha csak egy csatornát választ az ügyfél, mert ezzel tud több felhasználót feljogosítani arra, hogy az „előzmény nélküli üzeneteket” fogadja az EMCS-rendszerből. Az E01 benyújtásának elmulasztása esetén a rendszer nem fogja tudni, melyik gazdálkodónak és annak melyik felhasználója részére kell továbbítani az üzenetet, tehát ez elengedhetetlen az EMCS megfelelő működéséhez. A kiválasztott elsődleges csatornán az E01-ben meghatározott felhasználó részére fogja az EMCS megküldeni az „előzmény nélküli üzeneteket”. „Előzmény nélküli” minden olyan üzenet, ami nem válaszüzenete egy az ügyfél által kezdeményezett eljárásnak. (Például a tagállamból érkező szállítmányról szóló értesítés.) Minden, az ügyfél által kezdeményezett eljárásra adott válaszüzenet az ügyfél adott üzenete által használt csa-

tornán kerül megküldésre. (Például ha a gazdálkodó egy üzenetet beküld az Ügyfélkapun, és arra válaszüzenetet generál és küld az EMCS, akkor azt az Ügyfélkapun keresztül küldi meg.) Ha azonban nem ilyen jellegű kétirányú kommunikációról van szó, akkor mindig az alapértelmezett kommunikációs csatornát fogja az EMCS alkalmazni. Mindezekre tekintettel a választás során különös figyelmet kell fordítania az ügyfélnek arra, hogy az alapértelmezett kommunikációs csatornát helyesen válassza meg. Az aktiváló üzenet tartalma alapján egy felhasználó választhat, hogy az „előzmény nélküli” üzeneteket: • csak egyetlen telephely tekintetében kezeli, • a gazdálkodó valamennyi telephelye tekintetében kezeli (ebben az esetben, ha egy gazdálkodónak több telephelye van, akkor valamennyi telephelyére érkező üzenetet továbbítani fogjuk az adott felhasználó részére telephelyre tekintet nélkül.), • több, de nem az összes telephely tekintetében kezeli (ebben az esetben valamennyi telephely tekintetében önálló E01-es üzenetet kell beküldenie).

Milyen változások történtek 2011. január 1-jét követően? 2011. január 1-jével az EMCS működésében – a nemzeti jövedéki jogszabály és az európai uniós specifikációk módosításával összhangban – számos újdonság és változás következett be. A jogszabályi változásokat követően valóra vált a tagállami és belföldi jövedéki szállítmányok teljes felügyelete az EMCS-ben. Az adófelfüggesztéssel végzett, tagállami jövedékitermék-szállítások felügyeletére az EMCS-t Magyarország már 2010. április 1-jén teljes funkcionalitással bevezette. 2011. január 1-jétől azonban az Európai Unió valamennyi gazdálkodójának alkalmaznia kell a rendszert, azaz már csak e-TKO-okmánnyal lehet indítani a szállítmányokat, és azok érkezését is csak elektronikus átvételi elismervénnyel lehet igazolni. A szállítmányokat tehát minden tagállami gazdálkodó kizárólag elektronikusan indíthatja és fogadhatja, megszűnt a papíralapú TKO küldése, csak az e-TKO kinyomtatott példányai maradtak használatban. Az EMCS teljes körű alkalmazása alól átmenetileg felmentést kapott Hollandia és Dánia. A holland gazdálkodók két hét késedelemmel, 2011. január 15-étől, míg a dán gazdálkodók csak 2011. január 28-ától tudtak e-TKOokmányok kiállításával szállítmányt indítani. A 2008/118/EK tanácsi irányelvnek megfelelően a tagállamoknak meg kellett valósítaniuk, hogy a több tagállamot is érintő quasi exporteljárások összekapcsolódhassanak. Ennek megfelelően 2011. január 1-jétől lehetőséget biztosít az EMCS arra, hogy az „A” tagállamban e-TKO-val indított jövedékitermék-szállítmányt, a „B” tagállamban vonhassák kiviteli eljárás alá. A kiviteli eljárás elfogadásáról és a kiléptetésről a „B” tagállam az „A” tagállam hatóságán keresztül értesíti a feladót. A magyar gazdálkodók szempontjából ez annyi változást jelent, hogy az e-TKO tervezet 8.a rovatában más tagállambeli vámhivatalkódot is megadhatnak.

Az elsődleges felhasználó


23

Jövedék A quasi exporteljárással kapcsolatos további változás, hogy a vámeljárás elfogadásáról szóló értesítés (IE829), valamint a vámeljárás esetleges elutasításáról szóló értesítés (IE839) struktúráját az Európai Bizottság módosította. Az új struktúrát – EU-s elvárásnak megfelelően – 2011. január 1-jétől alkalmazzuk. A jövedékiadó-törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint 2011. január 1-jétől az elektronikus átvételi elismervényen – kiegészítő adatként – meg kell adni a jövedéki termék jövedéki szabályozás szerinti vámtarifaszámát és fajtakódját. Az új adattartalomnak megfelelően az elektronikus átvételi elismervény megnevezése HU818M-re változott. A jövedéki termék címzettje az adófelfüggesztéssel indított szállítmány átvételéről – esetleges teljes, vagy részleges visszautasításáról – minden esetben az új adattartalmú elektronikus átvételi elismervényen tudja a hatóságot értesíteni. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő adatok a jövedéki termékeket jellemzik, ezért minden e-TKO-n szereplő árutételre vonatkozóan szerepeltetni kell azokat. A kiegészítő adatokat tartalmazó üzenetre egy szűkített adattartalmú átvételi elismervénnyel (IE818) igazolja vissza az EMCS az adatok nyilvántartásba vételét, így az átvételi elismervény fogadási funkcióját az ügyfeleknek nem kellett módosítaniuk, azt a korábbiak szerint kell kezelniük, hiszen minden esetben az EU-s specifikációk szerinti adattartalommal érkeznek az ügyfelekhez az átvételi adatok.

Adatszolgáltatás

Az Egyszerűsített Kísérő Okmányokat érintő információ szolgáltatásáról Az adóraktár-engedélyesnek a jövedéki termék – a szőlőbort kivéve – szabad forgalomba bocsátásakor kiállított egyszerűsített kísérő okmány (EKO) adatait a vámhatóság részére meg kell küldenie. 2011. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések alapján az adóraktár (sörfőzde kivételével) EKO-adatküldési kötelezettsége átkerült az EMCS-be. Ezt követően a KEA-adatszolgáltatás megszűnt, és felváltotta az EMCS által biztosított korszerű technológia. Az elektronikus EKO mind felépítésében, mind kezelésében hasonlít az e-TKO-hoz, mégis vannak különbözőségek. Melyek ezek? Különbséget jelent, hogy: • az EKO-t a rendszer nem küldi ki a címzett részére, illetve tagállami szállítás esetén más tagállamba, hanem a kezelése belföldi keretek között marad, • az áru átvételének igazolása papíralapon történik, elektronikus átvételi elismervény benyújtására nem kerül sor. A szállítás folyamata tehát az EMCS alkalmazását megelőzően folytatott eljárásnak megfelelően zajlik, és a 3649/92/EGK rendeletnek megfelelő okmány kiállítása mellett történik, tehát az EKO tekintetében az EMCS kizárólag a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgál. Az EKO adatainak beküldésére a HU815E üzenet szolgál, amelyben a papíralapú EKO-okmány adattartalmát tudják megküldeni az adóraktár-engedélyesek.

24


Lehetőségek A KEA-adatszolgáltatás esetében problémát jelentett, hogy az okmány stornózását hogyan jelentse be a gazdálkodó. Az EMCS-rendszer esetében alkalmazott törlő eljárás pontosan ezért kiterjesztésre került az adózott szállítmányokra is, és az okmány stornózásának tényéről a HU810E bejelentéssel értesíthetik a gazdálkodók a vámhatóságot. Az EKO beküldésekor a gazdálkodó a következő lehetőségek közül választhat: • az okmányt az előre kiadott sorszámtartomány felhasználásával azonosítja. Ebben az esetben a sorszámtartományból felhasznált azonosítót kell feltüntetni az EKO bizonylatazonosító rovatában. • a megfelelő elárusító helyen kapható egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású nyomtatványát előre megvásárolja, és annak alkalmazásával indítja a szállítmányt. Ebben az esetben a nyomtatványon szereplő sorszámot kell feltüntetni a bizonylatazonosító rovatban. (Iménti esetekben anélkül, hogy visszaérkezne az EMCS-rendszer által küldött – a nyilvántartásba vételt visszaigazoló – HU801E okmány, elindulhat a szállítmány.) • az EMCS-rendszer által kínált azon lehetőséget, hogy az AHK-szám központilag kerül generálásra és megküldésre részére. Ebben az esetben nem kell nyomtatványt vásárolni, illetve a sorszámtartomány-igényléssel, -elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket vállalni. Ez utóbbi esetben azonban mindenképpen meg kell várni az EMCS válaszát (HU801E üzenetet) a szállítmány indítása előtt. A gazdálkodó ekkor a rendszer által generált azonosító szám alkalmazásával indítja a 3649/92/EGK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint kinyomtatott EKO-t. Hangsúlyozandó, hogy a rendszer mindegyik esetben generál az érvényesítés során AHK-számot, de a kiadott sorszámtartomány felhasználása, illetve a nyomdai úton előállított nyomtatvány alkalmazása esetében az csak nyilvántartásba vételi azonosítóként szolgál, és a szállítmány azonosítására a bizonylatazonosító szolgál. A repülőgép-üzemanyag adóraktárból történő – adómentes, vagy adózott – kiszolgálásáról, illetve repülőgépből lefejtett üzemanyag betárolásáról kiállított bizonylatról szóló adatszolgáltatást 2011. január 1-jétől szintén az EMCS-en keresztül kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás a HU815R üzenettel történik. Az okmány nyilvántartásba vételét követően egy HU801R üzenet érkezik vissza a repülőtéri adóraktárhoz. Az adatszolgáltatási csatornák tekintetében, a fentiekben bemutatott adatszolgáltatási kötelezettségekre mindkét, EMCS-rendszer által alkalmazott csatorna alkalmazható. A gazdálkodó szabadon dönthet, hogy közvetlen szoftverkapcsolatot alakít ki a vámhatóság rendszerével, vagy az ügyfélkapus kapcsolaton (ÁNYK programmal, nyomtatvány formájában) teljesíti az adatszolgáltatást. Amennyiben már rendelkezik a gazdálkodó EMCS-regisztrációval az adófelfüggesztéses szállításokhoz kapcsolódóan az adott csatornára, akkor külön regisztrációra nincs szükség. Aki azonban az új funkciók tekintetében még nem rendelkezik az általa alkalmazni kívánt csatornára vonatkozó

Jövedék regisztrációval, akkor 2011. január 1-jétől a közvetlen szoftverkapcsolathoz az R11-es nyomtatvány segítségével, ügyfélkapus kapcsolat esetében pedig R01-es nyomtatvány segítségével regisztrálnia kell.

És a 3. mérföldkőről

A legújabb változások

A változások között egyrészt ügyfeleket, gazdálkodókat, adóalanyokat is érintő szabályokkal is szembesülhetünk, másrészt szükség volt olyan rendszerbeli módosításokra is, amelyek a tagállami hatóságokat érintik. Az ügyfelek által alkalmazott eljárásokban, az üzenetek tartalmában bekövetkezett változások – az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján – zökkenőmentesen bevezetésre kerültek. A megváltozott nyomtatványok a NAV honlapján elérhetőek. Az ügyfeleket nem érintő változások az áruk szállítása tekintetében az ellenőrzésről és az eseményről szóló jegyzőkönyvet érintették, valamint lehetőség nyílik a szállítmány megállítására is. Részletesebben a tagállami hatóságok a szállítás során végzett ellenőrzéseket az EMCSben rögzítik, így a szállítmányok tekintetében a tagállamok tudomást szereznek az ellenőrzésekről és azok eredményéről. A tagállami hatóságok a szállítás során történt és a hatóság számára bejelentett eseményeket (például baleset vagy műszaki hiba miatti átrakodás) az EMCS-ben rögzítik, így a szállítmányokkal kapcsolatos eseményekről tudomást szereznek a tagállamok. A rögzített eseményről az érintett ügyfelek tájékoztató üzenetet kapnak. Abban az esetben, ha valamely érintett tagállam hatóságának döntése alapján a szállítmány nem folytathatja útját a rendeltetési helyre, a hatóság a szállítmányt az EMCS-ben megállíthatja, amelynek eredményeképpen az EMCS-ben a szállítás véglegesen lezárul. A rögzített megállításról az érintett ügyfelek szintén tájékoztató üzenetben értesülnek. Az EMCS 3. fázisában 2012. április 1-jétől új funkciók is bevezetésre kerültek a kockázatkezelés és a közigazgatási együttműködés terén.

A Bűnügyi Sajtóiroda jelenti

Újabb bűnszervezeteket számoltak fel 2011. óta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) létrejöttével, a korábbinál szigorúbb rendszerrel találják magukat szemben a csalásra specializálódott cégek, ugyanis az adóigazgatási, a vám- és jövedéki, valamint a bűnügyi szakterület egyesítésével megtöbbszöröződött a bűnözők elleni információs eszköztár.

1,7 milliárdos adócsalás Őrző-védő buli

Háromszor is akcióba lendültek, és a hírhedt bűnszervezet valamennyi tagját őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói Tatabányán. A több céget működtető őrző-védő társaság munkaerő-kölcsönzés címén manipulált munkavállalói-

Az informatikai rendszerben a magyar ügyfelek által indított, valamint a részükre érkezett szállítmányok e-TKOadatait érintően az üzenetek kezelésének folyamatába épített kockázatkezelés valósul meg azáltal, hogy a rendszer a NAV központi szerve által kialakított szempontoknak (kockázati profiloknak) megfelelő tételeket kiválasztja, egyben javaslatot tesz az elvégzendő ellenőrzés módjára, és erről az ügyfél felügyeletét ellátó vámszervet tájékoztatja. A kiválasztás az e-TKO meghatározott adatára (például a feladó, a címzett, a szállítóeszköz, a feladási ország, a termék stb.) történő profililleszkedés alapján történhet, a kiválasztási feltételek rugalmasan alakíthatóak, bővíthetőek, törölhetőek. A helyi szervek, vám- és pénzügyőri igazgatóságok a rendszer által javasolt ellenőrzések végrehajtásáról döntenek, amelyek eredményéről visszacsatolást adnak, így a kiválasztási szempontok folyamatos pontosítása, módosítása, új szempontok beépítése is megvalósulhat. A kockázatelemzés alapján kiválasztott tételek tekintetében az EMCS előrehaladásának ezen új fejlesztése lehetőséget biztosít a tagállamok hatóságainak automatizált megkeresésére, figyelmeztetésére, illetve a szállításokat érintő ellenőrzések végrehajtásának kérésére, amelyek eredményeinek visszacsatolása szintén az EMCSrendszeren keresztül történik. A közelmúltban legújabb fejlődési szakaszába lépett árumozgás-ellenőrző rendszerünk előtt immáron a folyamatba épített kockázatkezelési tevékenység sem ismeretlen. A honnan indultunk, és hová jutottunk, pontosabban: hol tartunk kérdésekre e publikáció nyilván csak részben adta meg a válaszokat, egy azonban bizonyos lehet. A rendszerhez, a szabályozási területhez kapcsolódó munkatársaink elhivatottsága, a hosszú évek során befektetett munka e zárt rendszer adóbevételi szempontból is előnyös kihatásai mind-mind zálogai lehetnek további kiaknázatlan területek akár tág értelemben, a publikáció céljai között megjelenő felismerésének is. EG val, akiket gyakorlatilag feketén foglalkoztatott. A középdunántúli régióban fellelt bűnszervezet összesen 1,7 milliárd forint adót nem vallott be és nem fizetett meg az államnak. A mostani akcióban újabb három gyanúsítottat vettek őrizetbe, egyikük azóta már előzetes letartóztatásba került, a korábban letartóztatott öt gyanúsított – köztük a szervezet két irányítója – mellett. A gyanú szerint lényegében a bűnszervezet tagcégei között utalták át több körben a társaság bevételeit, amelyekkel szemben indokolatlan és valótlan költségeket szerepeltettek a könyvelésben. Még azon bevételek egy részét is megpróbálták eltitkolni az adóhatóság elől, amelyek a cégek bankszámlájára érkeztek, tehát dokumentumokkal igazolható a beérkezésük. Az alkalmazottak után minimálbér szerinti járulékot fizettek, holott nyilvánvaló, hogy a tényleges munkát ők végezték, az alvállalkozói számlákat csak az adócsökkentés miatt állították ki a cégek képviselői. A bűnszervezet felszámolása az országos akcióval most befejeződött, a nyomozás azonban tovább tart. Eddig harminc gyanúsítottat hallgattak ki a pénzügyi nyomozók. A tatabányai cégcsoport valamennyi érintettjének lakását, a cégek telephelyeit is átkutatták, és eddig lefoglaltak 900 milA Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

25

Bűnügy lió forint készpénzt, amely a tetemes költségvetési kárt enyhíti. Attól függően, hogy ki milyen szerepet játszott a szervezetben, eltérő büntetésre számíthatnak a szervezet tagjai. A főszervezők a feltételezett bűncselekményekért akár 16 évre is börtönbe kerülhetnek. Mindemellett a meg nem fizetett és a lefoglalások után meg nem térülő adókkal és járulékokkal, valamint az azokat terhelő bírságokkal és kamatokkal továbbra is tartoznak az elkövetők az államnak.

A három testőr

Fiktív költségszámlák

Revizorok, pénzügyőrök ellenőriztek, majd a pénzügyi nyomozókat is be kellett vonni Ártándnál. Szabálytalan foglalkoztatástól költségvetési csalásig szinte mindenféle esetre fény derült a NAV három szakterületének közös akciójában a határállomásnál. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adó-, Vám és Pénzügyőri, valamint az Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság munkatársai a teherautók és kamionok sofőrjeinél ellenőrizték a foglalkoztatás szabályszerűségét, és azt is megvizsgálták, hogy a szállítmány címzettje tartozik-e az államnak. Amennyiben kiderült, hogy a vevőnek köztartozása van, az árut lefoglalták. A pénzügyőrök a szükséges pihenőidő betartását, illetve a szállítás egyéb adatait is rögzítő menetíró korongokat is ellenőrizték, és a kockázatosnak ítélt járműveknél röntgenvizsgálatot végeztek. Mint kiderült, a vizsgált fuvarozók majdnem egyharmada vétett a foglalkoztatási szabályok ellen, ami esetenként akár egymillió forintos mulasztási bírságot is jelenthet. A menetíró berendezés nem megfelelő működtetése miatt egy fuvarozónak például 400 ezer forint közigazgatási bírságot kell fizetnie. Az akció nyomán a NAV-nál nyomozás is indult, ugyanis az egyik kamion ellenőrzésekor kiderült, hogy a címzett csaknem százmillió forinttal tartozik az adóhivatalnak. Ezen a szálon elindulva a NAV feltérképezte az adott ügylet érintettjeit. Az adatok elemzéséből arra következtettek, hogy az importőr vállalkozás egy számlázási láncolat első belföldi tagja, amely kapcsolatba hozható több román és hazai gabonaforgalmazással érintett vállalkozással is. A szállítmányokat azonnal lefoglalták. Egyértelmű, hogy a csalásban közreműködő külföldi és hazai „gabonaforgalmazók” célja a költségvetés megkárosítása volt. A nyomozás eddigi adatai szerint 2011. december óta összesen 420 millió forint értékben, 383 alkalommal szállított be az ellenőrzött vállalkozás gabonát. A forgalom után fizetendő adót azonban eltitkolták.

Céglánc Milliárdos forgalom után kellett volna adót fizetni, amit cégeladással, számlák manipulálásával akart megúszni egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégcsoport. Miután egyetlen fillért sem fizettek az államnak, nincstelenekre íratták a vállalkozásokat, sőt megszűnt cégek számláit is bevonták a bevétel eltüntetésébe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság pénzügyi nyomozói azonban leleplezték a csaknem kétszázmillió forintos adócsalást. Az elkövetők komplett céghálózat létrehozásával próbáltak kibújni az adófizetési kötelezettség alól. A lajosmizsei vállalkozó irányítása alatt 26


álló, többmilliárdos forgalmat bonyolító cégcsoportban részt vevő társaságok egymásnak állítottak ki fiktív számlákat, hogy elkerüljék az adófizetést, majd a cégeket még az adóbevallás benyújtása előtt egy vagyontalan személyre íratták, hogy az adóbevallási és adófizetési kötelezettség már az új ügyvezetőt terhelje. Papíron gabonával és acéltermékekkel kereskedtek, valójában a cégek csak a számlákat forgatták. A pénzügyi nyomozók a régió adóellenőreitől kapott információk alapján kiderítették, hogy a cégcsoportban volt olyan vállalkozás, amelyik nullás adóbevallást tett, és volt olyan is, amelyik egyáltalán nem adott be semmit az adóhivatalnak. A pénzügyi nyomozók házkutatásokat tartottak Lajosmizse, Nagykőrös és Kunmadaras térségében, egy időben több helyszínen, és lefoglalták a bűncselekmény elkövetését bizonyító könyvelési anyagot, és két személyt gyanúsítottként kihallgattak adócsalás, valamint költségvetési csalás gyanúja miatt, egyikük azóta előzetes letartóztatásba került.

Vádemelést javasolnak Debrecenben Ugyancsak az észak-alföldi régió pénzügyi nyomozói göngyölítették fel egy másik, hasonló módszerekkel operáló bűnözői csoport tevékenységét, ez a bűnbanda összesen több mint 200 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. A csoport vezetője több debreceni székhelyű gazdasági társaságot hozott létre, majd ezeken keresztül fiktív költségszámlákkal csökkentette társaságaiadó-alapját. Ezután cégeit papíron eladta olyanoknak, akik ezeket a vállalkozásokat nem tudták és nem is akarták működtetni. A pénzügyi nyomozók ebben az ügyben öt személyt gyanúsítottként hallgattak ki, többek között adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette, jelentős kárt okozó csalás, közokirat- és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt, és a nyomozati iratokat vádemelési javaslattal megküldték a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek. aa

Álcázott márkák a hamis cipőkön A NAV Bevetési Főigazgatósága pénzügyőrei a napokban Rajka térségében végeztek közúti ellenőrzést, melynek során megállítottak egy lengyel rendszámú tehergépjárművet, amely a fuvarlevél szerint Belgiumból szállított 820 karton árut Budapestre. A pénzügyőrök a kamion rakományának tételes átvizsgálása során 1176 pár sportcipőt találtak, amelyek talpkiképzése megtévesztésig hasonlított a Nike Shox modelljére. A megtévesztés kedvéért a cipőn található „Nike” márkajeleket „Sport” feliratok takarták el, amelyek letépése után láthatóvá váltak a Nike-feliratok és márkajelzések. Ezekről az előzetes szakértői vélemény megállapította, hogy azok a fogyasztó megtévesztésére alkalmas hamisítványok. A cipők mellett 7600 darab Wise védjeggyel ellátott napszemüveg került elő, valamint 1920 szett játék versenyautókat szállító kamion, különféle márkajelzésekkel. A pénzügyőrök a 10 696 darab terméket 33 millió Ft értékben lefoglalták, és az ügyet – áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt – feljelentéssel átadták a NAV illetékes Bűnügyi Igazgatóságának.

www.termekdijinfo.hu

Elektronikus bevallás Az első lépések Az elektronikus bevallás küldésének feltételei: • a Ktdt. által meghatározott azonosító megléte (VPID), a GLN-szám 2012. januártól nem kötelező, továbbá a kormányrendelet 34. § (4) bekezdése értelmében a korábbi évekre benyújtott pótlólagos bejelentéseken, bevallásokon, önellenőrzéseken sem szükséges feltüntetni, • regisztráció a kormányzati portálon és a vámhatóság egységes ügyfélcímtárában (EÜC), valamint, • a letölthető nyomtatványok és a kitöltésükhöz szükséges nyomtatványkitöltő programok. A továbbiakban lépésről lépésre bemutatjuk a regisztráció menetét, a leggyakrabban előforduló hibákat és egy gyakorlati példán keresztül magát az elektronikus beküldés folyamatát.

Azonosító számok

Vámazonosító szám

VPID-szám: általános szabály, hogy adóalanyként nyilvántartásba vett (adóazonosító jellel, adószámmal rendelkező) ügyfél a VPID- vagy EORI-szám kiadását a NAV alsófokú adóztatási szervénél (adóigazgatóságnál) kezdeményezhet, vagy az adóazonosító szám megállapítására irányuló kérelemmel egyidejűleg, vagy – amennyiben az adózó azzal már rendelkezik – változásbejelentés keretében. A kérelem az alábbi adatlapokon terjeszthető elő: – adóazonosító jellel rendelkező magánszemély a ’T34 adatlap, – adószámmal rendelkező magánszemély a ’T101 adatlap, – adószámmal rendelkező, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a ’T101E adatlap, – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet a T201 / T201T és C / T201TSZ adatlap benyújtásával. A fenti nyomtatványok letölthetőek a nav.gov.hu/letöltések/nyomtatványkitöltő programok menüpont alól. E nyomtatványok mellett továbbra is lehetőség van kizárólag vámazonosító szám kérésére közvetlenül a vámhatóságtól ún. egyszerűsített adatlapok útján. Az egységes ügyfélnyilvántartásnak köszönhetően ezen adatlapok az ügyfél azonosításához, és a vámazonosító számok kiadásához szükséges legfontosabb adatokat tartalmazzák. Amennyiben a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához szükséges, és az állami adóhatóságnál előzetesen vámazonosító számot nem kért, azt az • adóazonosító jellel rendelkező magánszemély a 12VBM adatlap, • adószámmal rendelkező magánszemély a 12VBM adatlap, • adószámmal rendelkező, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a 12VBT adatlap,

• adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet a 12VBT adatlap, • a magyar állami adóhatóság által kiadott adóazonosítóval vagy adószámmal nem rendelkező külföldi magánszemély a 12VKM adatlap, • a magyar állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi gazdálkodó a 12VKT adatlap vámhatósághoz történő benyújtásával megteheti. Az adatlapot legkésőbb az eljárás megindítására szolgáló indítvánnyal egyidejűleg kell az eljáró vám- és pénzügyőri igazgatósághoz (ideértve a szolgálati helyet és határkirendeltséget is) benyújtani, kivéve azon eljárástípusok esetében, amikor az eljárás megindításának előfeltétele a VPIDszám megléte (elektronikus úton történik az eljárás kezdeményezése). Az egyszerűsített adatlapokkal a vámhatósághoz – kizárólag papír alapon, postán – történő benyújtással előzetesen, illetőleg a vámeljárást közvetlenül megelőzően, pl. a vámhatáron is kérhető VPID-szám.

Kormányzati portál Amennyiben a kötelezett valamely kötelezettségének elektronikus úton kíván eleget tenni, akkor a kormányzati elektronikus ügyintézéshez szükséges ún. Ügyfélkapuregisztrációra a http://www.magyarorszag.hu portálon van lehetőség, ahol az ügyfelek – kizárólag természetes személyek – regisztrálhatnak, és Ügyfélkapu-azonosítót szerezhetnek. A regisztráció megtörténtét követően költségmentesen kiadott ideiglenes azonosító birtokában, a kiadást követő 30 napon belül személyesen meg kell jelenni az okmányirodában, ahol a regisztrációt véglegesítik. Az okmányirodában a véglegesítéshez a természetes személy azonosítására szolgáló dokumentumok szükségesek.

EÜC-regisztráció Az EÜC-regisztráció a vámhatóságnál történő elektronikus ügyintézéshez szükséges bejelentés, melynek keretében a természetes személy hozzárendelésre kerül adott gazdasági társaság(ok)hoz, aki(k) nevében elektronikus adóbevallást fog beküldeni. A regisztrációhoz a vámhatóság honlapjáról (http://vam.gov.hu) letölthetők a szükséges R01-R04 nyomtatványok. A lapok letöltéséhez és kitöltéséhez minden esetben szükséges az ÁNYK alkalmazás. A letöltött ÁNYK program és a hozzá telepített „R” jelű nyomtatványcsomagokkal előállított (kizárólag elektronikus módon kitöltött, majd kinyomtatott) regisztrációs lapokat eredeti aláírással ellátva, személyesen vagy postai úton kell eljuttatni a kötelezett székhelye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatósághoz. Amennyiben az ügyfél más tevékenységére már rendelkezik vámhatósági EÜC-regisztrációval, úgy azt a termékdíjra vonatkozóan (KT), új R01 lap kitöltésével ki kell egészítenie. Felhívjuk figyelmét, hogy módosítás esetén az R01 lapon utoljára megadott jogok lesznek érvényben! Amennyiben egy korábban bejelölt jogosultság a módosítási kérelemmel kapcsolatos adatlapon nem kerül ismételten jelölésre, akkor az megszűnik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

27

www.termekdijinfo.hu Vámhatósági regisztráció módosítása

A bejelentésről

28

A bejelentő (felhasználó) jogosultsági adataiban történt módosításokat (kiterjesztés vagy csökkentés) egy új R01 nyomtatvány kitöltésével kell kezdeményezni, mellyel kapcsolatos eljárás megegyezik a vámhatósági regisztráció során leírtakkal. Módosítás esetében az R01 nyomtatványon utoljára megadott jogok lesznek érvényben. Amennyiben egy korábban bejelölt jogosultság a módosítási kérelemmel kapcsolatos adatlapon nem kerül ismételten jelölésre, akkor az megszűnik. Az EÜC-regisztrációnál tisztázni kell néhány alapfogalmat és az R0x lapok jelentését. Bejelentő: az ügyfél (adóalany) felhatalmazása alapján, elektronikus adóbevallásra és adatszolgáltatásra szóló képviseleti jogosultsággal rendelkező, illetve saját jogán eljáró, adóbevallást vagy más elektronikus üzenetet benyújtó természetes személy. A bejelentő rendelkezik az adóhatóság által kiállított magyar adóigazolvánnyal, okmányiroda által létrehozott Ügyfélkapuval és az ügyfél (adóalany) általi megbízás alapján az EÜC-ben az R01 számú adatlap (Bejelentés és Regisztráció Adatlap az elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatáshoz) felhasználásával regisztrálásra került. A bejelentő az EÜC-ben regisztrált ügyfelek nevében, csak meghatározott üzeneteket küldhet be. Egy bejelentő több ügyfél nevében is eljárhat, illetve egy ügyfél több bejelentőnek is adhat meghatalmazást üzenetek kezelésére. Ugyanazon bejelentő az EÜC-ben kizárólag egyszer szerepelhet. Amennyiben egy bejelentő több adóalany nevében kíván eljárni, kizárólag egy Ügyfélkapu-regisztrációra van szüksége, mellyel valamennyi adózó nevében kérheti a vámhatósági regisztrációt. Ebben az esetben az R01-es nyomtatvány A-B lapjából egy, míg a C) pótlapból annyi darabot kell kitölteni (és az adott adózóval aláíratni), ahány adózó nevében a bejelentő a vámhatóság felé el kíván járni. Együttesen jóváhagyó személyek: az ügyfél (adóalany) által kijelölt azon személy(ek), aki(k) a vámhatóság felé teljesítendő bevallás és adatszolgáltatás esetén – amennyiben a képviseleti jogosultság bejelentésekor az elektronikus űrlap együttes aláírási (jóváhagyási) joga került kikötésre – a bejelentő által elektronikusan benyújtott bevallás(ok) és adatszolgáltatás(ok) jóváhagyására jogosult(ak). Az együttes jóváhagyó személy rendelkezik az adóhatóság által kiállított magyar adóigazolvánnyal, okmányiroda által létrehozott Ügyfélkapuval és az ügyfél (adóalany) általi megbízás alapján az EÜC-ben az R03 számú adatlap (Bejelentés és Regisztráció Adatlap az elektronikus adóbevalláshoz és adatszolgáltatáshoz fűződő együttes jóváhagyási jog kiadásáról) felhasználásával regisztrálásra került. Egy ügyfél több jóváhagyó személyt is megjelölhet a bevallás/adatszolgáltatás együttes jóváhagyására vonatkozóan, melyek mindegyikéről külön R03 számú adatlapot tölt ki. Itt szükséges megemlíteni, hogy az R03 regisztrációs lap tulajdonképpen mire is ad jóváhagyói jogosultságot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elektronikus portálján (https://kkk.vam.gov.hu/eles/2/evp/) lehetőséget biztosít (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános


szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak szerint) az elektronikus ügyintézés során a vámhatóság részére Ügyfélkapun benyújtott bevallások és egyéb adatszolgáltatások megtekintésére és jóváhagyására, továbbá az egyes jóváhagyói jogosultságok adminisztrálására, valamint egyéb szolgáltatások elérésére. A portál egyes oldalainak megtekintéséhez meglévő Ügyfélkapu-jogosultság, illetve a vámhatóság Egységes Ügyfél Címtára (EÜC) tekintetében előzetes ügyfél-regisztráció szükséges. Az EÜC-regisztráció az R01 és R03 számú nyomtatványok kitöltésével, és a gazdálkodó székhelye (természetes személy esetén lakóhelye) szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság részére történő megküldésével lehetséges. A vám- és pénzügyőri igazgatóságok elérhetőségei a vámhatóság hivatalos honlapján megtekinthető. A (https://kkk.vam.gov.hu/eles/2/evp ) linken elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elektronikus Vám Portálja (a továbbiakban: eVP). A portál megtekinthető azonosítás nélkül, azonban az ott felsorolt szolgáltatások használatához ügyfélkapus jogosultság – a www.magyarország.hu oldalon elvégzett, majd visszaigazolt regisztráció –, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Egységes Ügyfél Címtára (EÜC) tekintetében előzetes ügyfél regisztráció szükséges.

ÁNYK keretprogram és nyomtatványcsomag letöltése Ahhoz, hogy a bejelentését/bevallását/visszaigénylését elkészíthesse, először le kell töltenie az ÁNYK nyomtatványkitöltő programot (a www.nav.gov.hu honlapjáról), ezt követően a kitöltendő nyomtatványt, majd ezekkel kell a bejelentést/bevallást elkészítenie. A letöltött programok automatikusan kicsomagolják, majd feltelepítik magukat! Ezután az ÁNYK programmal nyithatják meg a letöltött űrlapokat! A bevallás benyújtása a formanyomtatvány ÁNYK programmal történő elektronikus kitöltését követően 2010. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton történhet. Ettől eltérő esetekben a http://nav.gov.hu oldalon elhelyezett tájékoztatás alapján lehet eljárni.

Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program 2010. januártól a vámhatóság folyamatosan vezette be az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatát, így az évek során publikálásra kerülő nyomtatványcsomagok már Java-alapúak. Egyes, régebben készült nyomtatványoknál előfordulhat, hogy még Abev kitöltővel kerültek kitöltésre és elmentésre. Ezek megtekintéséhez továbbra is az Abev program alkalmas, így az Abev2006 a nav.gov.hu oldalról továbbra is letölthető, amennyiben egy korábbi bevallását szeretné megtekinteni. Az ÁNYK program alkalmazásához szükséges teendők: Alapvető technikai feltételek: a) Az AbeV nyomtatványoknál az ÁNYK használatának feltétele, hogy az Ön számítógépére telepítve legyen a Sun cég Java futtatókörnyezete (Java Runtime Environment)

www.termekdijinfo.hu Következő lépésként, ha még nem vagyunk regisztrált felhasználók, akkor a jobb oldalon található „Regisztráció” feliratra kattintva az alábbi lehetőségek közül választhatunk.

Javasolt az ideiglenes regisztrációt választani, amivel korlátozott szolgáltatásokat már azonnal igénybe lehet venni. Fontos, hogy az ideiglenes regisztráció után a kinyomtatott regisztrációs lappal 30 napon belül fel kell keresni az okmányirodát a véglegesítés érdekében, miután teljes értékűvé válik a regisztrációnk. Ha valaki rendelkezik elektronikus aláírással, akkor az okmányirodát már nem kell felkeresni. Az ideiglenes regisztrációra kattintva megjelenik egy olyan oldal, ahol a természetes személyazonosítók megadásával haladhatunk tovább. Itt szükséges megadni egy e-mail címet is, amire az ideiglenes jelszót küldik, illetve ha az utolsó kockát is bejelöljük, akkor a megadott e-mail címre értesítést kapunk, ha valamely beérkezett dokumentumunk tárolási ideje lejár és törlődni fog. b) Ellenőrizzük le, hogy számítógépén telepítve van-e a JAVA futtatókörnyezet legalább 1.6-os verziója (JRE 6). Letölthető az alábbi linkről: http://www.java. com/en/download/ c) Ezt a lépést Önnek csak a legelső alkalommal kell végrehajtania. d) Amennyiben az Ön gépén nincs telepítve a JAVA futtatókörnyezet (JRE), vagy ha Ön úgy véli, hogy nem megfelelő a már telepített futtatókörnyezet verziószáma, akkor a http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/ ebevallas/abevjava/javakitolto.html címen a „Használathoz szükséges feltételek” cím alatt a harmadik pontban lévő linkre (kattintson ide) kattintva ez könnyen megtehető. e) Ha segítségre van szüksége, akkor keresse fel a következő linket: https://segitseg.magyarorszag.hu/ Ahhoz, hogy Ön nyomtatványt tudjon kitölteni, szükség van az ÁNYK (AbevJava) keretprogram telepítésére http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok. A keretprogram telepítése után az Ön számítógépe már alkalmas arra, hogy nyomtatványokat töltsön ki.

Regisztráció az Ügyfélkapun Az első lépésként fellépünk a www.magyarorszag.hu internetes oldalra.

Java

A regisztráció befejezése után e-mailben megkapjuk az első belépéshez szükséges jelszavunkat, amit 5 napon belül meg kell változtatni. Az e-mailben elolvasható minden további teendő gyakorlatilag az 5 napos határidőn belül történő aktiválásról szól. Ezek után javasolt az okmányiroda mielőbbi felkeresése a véglegesítés miatt.

Elektronikus beküldés Kétféleképpen küldhető be elektronikusan a nyomtatvány: 1. A http://www.magyarorszag.hu portálon a belépést követően a felső cím sorból válassza ki az Ügyfélkapu fülecskét, majd válassza a Dokumentumfeltöltés, Egyszerűsített feltöltést használom menüt. A kitöltött, feladásra előkészített dokumentumok elküldéséhez első lépéseként ki kell választani az előkészített dokumentum kiválasztását biztosító „Tallózás” menüpontból a titkosított .kr fájlt. A felbukkanó ablakban válassza ki a feltölteni kívánt .kr állományt, majd a „megnyitás” gombra kattintva betölthető a dokumentum. A betöltött dokumentum megjelenik a feltöltő ablakában. Ezt követően ki kell választani, hogy az érkeztetési viszszaigazolást hova szeretné kapni: • Az értesítési tárhely – ez esetben az értesítési levelek a Központi Rendszer egy biztonságos postafiókjába érkeznek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

29

www.termekdijinfo.hu • Ügyfélkapus e-mail cím – ez esetben az értesítési levelek a felhasználó által, az Ügyfélkapu-regisztrációkor megadott postafiókba érkeznek.

Az ellenőrzés gomra kattintva (zöld pipa), lefutnak az alaki és számítási ellenőrzések, majd ha hibátlan, akkor az alábbi képet kapjuk. Hiba esetén megjelenik a hiba/ák/ felsorolása az ablakban.

Fontos üzenetek

30

Fontos, hogy a feltöltést követően két üzenetet kell kapnunk. Egyet az Ügyfélkaputól, hogy továbbította a szakmai rendszernek és egy másikat a szakmai rendszertől, hogy a nyomtatványt befogadta vagy elutasította, illetve ha viszontazonosítási probléma miatt nem került be a szakmai rendszerbe. Javasolt a beküldést követően a szakmai rendszer értesítését megvárni. A befogadás tényét igazoló értesítéseket 30 napig, a hibás formátum vagy nem megfelelő nyomtatvány hibájából adódó elutasító üzeneteket 30 napig, a hiánypótlásra visszaküldött értesítéseket szintén 30 napig tárolja a rendszer. A rendszerüzeneteket 30 napig tárolja az értesítési tárhely. Ha hiánypótlásra kerül valamely bevallásunk, akkor azt 8 napon belül javítva újra meg kell küldeni a hivatalnak. Az ügyfélkapus üzenetet a vámhatóság nem tudja elfogadni a beküldés igazolására, mert az csak egy tájékoztatás a bevallás/bejelentés továbbításáról a szakmai rendszernek. 2. A másik beküldési lehetőség az ÁNYK kitöltő programból közvetlen kapcsolattal az Ügyfélkapura. A program megnyitása után az Adatok/új nyomtatvány gombra kattintva kiválasztható, hogy mely KT nyomtatványt szeretnénk használni. Jelöljük ki, és a megnyitás gombra lépve aktíváljuk a kiválasztott nyomtatványt. A nyomtatvány megnyítása után – az ÁNYK-ban már megszokott módon – kitöltjük a nyomtatványt.


Az „OK” gombra kattintva az ablak bezárul, és a Kapcsolat az Ügyfélkapuval menüpontra lépve megjelölhetjük küldésre a bevallásunkat. Ezután a kapcsolat az Ügyfélkapuval menüpontra kattintva közvetlenül indíthatjuk a küldést.

www.termekdijinfo.hu Nagyon fontos odafigyelni a nyomtatványok verziószámára is, mert a vámhatóság az utolsó két verziót fogadja be, de az utolsó előtti verziót csak 1 hónapig, utána már kizárólag a legfrissebb verzió küldhető. Ami még gyakran okoz hibás beküldést vagy hibás bevallást, amikor egy képviselő vagy ügyintéző több kötelezett bevallását is elkészíti, és véletlenül egy másik kötelezett VPID-száma marad a nyomtatványban.

Ebben az esetben nem kell külön a magyarorszag.hu-ra belépni, hanem innen tudunk bejelentkezni.

Itt ugyanúgy ki lehet választani, hogy hova kérjük az értesítést.

VPID-szám A gazdálkodó adataiban történt változást 15 napon belül köteles jelezni az illetékes hivatalnál, ehhez, illetve az igényléshez szükséges adatlapokat az alábbi linken találják meg: http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok. Kérjük, hogy a változásokat időben jelezzék, hiszen ezzel nagymértékben megkönnyítik a hivatal munkáját a bevallások feldolgozása során. Kitöltési hibák Az azonosító számok megadásakor lehetséges azok félreütése, elrontása, ezért ez nagyobb odafigyelést és többszöri ellenőrzést igényel az adatok megadásakor. Ha a bevallásunkat elkészítettük, javasolt az ellenőrző ikon használata.

Általános információk és hibák Regisztráció és beküldés Javasolt a regisztrációkat időben megtenni, hiszen mind az okmányirodai véglegesítésre, mind az EÜC-regisztrációra 30 napos ügyintézés van érvényben. Az EÜC-regisztrációnk csak akkor érvényes, ha erről a hivatal kiértesített bennünket. Nagyon fontos, hogy az EÜC-regisztrációnál ugyanazokat az adatokat és ugyanolyan formában adjuk meg, mint a kormányzati portál regisztrációjánál. Pl. arab-római számok, ha az egyik helyen mindkét keresztnevet megadta, akkor a másikon is meg kell stb. A beküldésnél egy másik nagyon fontos és gyakran előforduló hiba a Főlapon az adóazonosítók kitöltése. Két helyen van lehetőség a beírására. Nem keverendő össze az adószámmal. Itt azon személy adóazonosítóját kell megadni, aki beregisztrált az Ügyfélkapun és az EÜC-be, mert az elektronikus beküldés során a rendszer a főlapról veszi az adatokat a viszontazonosításhoz. Az egyik az Adózó/Kötelezett alapadatainál:

A nyomtatványok fejlesztése során nagy hangsúlyt fektettek a fejlesztők az ellenőrzésekre. Mostanra elmondható, hogy a hibás bevallás beküldésének a lehetősége a minimálisra csökkent. Ehhez természetesen kell az önök együttműködése is, hiszen ha az ellenőrzés során hibaüzenetet kapnak (hibakóddal együtt), akkor még a kitöltés során lehetőség van a javításra.

A változásokat időben kell jelezni

Hibabejelentés Ha az elektronikus küldés során akár a nyomtatvány kitöltésekor, akár a bevallás küldésével kapcsolatosan hibaüzenetet kapnak, akkor az alábbi e-mail címen tudják bejelenteni a hibát: [email protected]. Kérjük, hogy minden esetben adják meg a fontosabb azonosítóikat (cég név, VPID, beküldési dátum, és ha van, akkor a csatolható hibaüzenetet), hogy a kollégák munkáját megkönnyítsék, illetve a hiba okának kiderítését ezzel is segítsék.

Fontos változások! A másik az Aláírásnál:

A kötelezően és helyesen kitöltendő adóazonosító, az Aláírásnál lévő, mert innen veszi az adatot a viszontazonosításhoz a szakmai rendszer. Az Adózó/Kötelezett adatainál nem kötelezően kitöltendő, de ha már kitöltésre került, akkor egyezzen meg az aláírásnál (lent) kitöltött adóazonosítóval.

Az integráció egyik lépéseként a környezetvédelmi termékdíjbevallások főlapjai egységesítésre kerültek az adóhatóság nyomtatványaival. Az ügyfelek szempontjából ez annyit jelent, hogy a KT-bevallások új verziói kerültek publikálásra a NAV portálon. Vagyis, 2012. január 1-jétől kizárólag ezeket a verziókat fogadja be a vámhatóság. Ez nem vonatkozik a bejelentés/kérelem nyomtatványokra, azok egységesítése majd egy következő fázisban fog megvalósulni. Fontos, hogy mindkét nyomtatványcsomag (KT és BEJKE) kizárólag a NAV portálról tölthető le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

31

www.termekdijinfo.hu 2. Kattintson az eBEV szolgáltatások menüpontra. 3. Kattintson a „Használom a szolgáltatást” menüpontra.

A pótbevallásokról

Az új KT nyomtatványok telepítése előtt elengedhetetlen a legfrissebb ÁNYK kitöltő program letöltése (2.39 vagy ennél nagyobb verziószám). A hibátlan bevallás beküldéséhez fontos a megfelelő nyomtatvány kiválasztása. Hiába frissítünk le mindent jól, ha megnyitásnál véletlenül a régi KT nyomtatványt nyitjuk meg. Azt ugyanis a rendszer már nem fogadja be, és azzal a hibaüzenettel elutasítja, hogy ez a verzió nem küldhető. A jó nyomtatványt onnan is meg lehet ismerni, hogy a régi elnevezése VPOP_KT11BEV, míg az új nyomtatványé BEV_KT11BEV. A másik fontos eltérés a szervezeti egység. A régi verziónál VPOP, az újnál NAV. A 2012. január 1-je előtt alkalmazott KT bevallásnyomtatványok áthelyezésre kerültek az archív programok közé, tehát ha valaki szeretné megnézni a korábban elmentett bevallásait, azt továbbra is megteheti, de beküldésre már nem használható! Még egy nagyon fontos változás: a 2007–2008 évre pótbevallást, illetve önellenőrzést benyújtóknak már nem papír alapon kell ezen bevallásokat teljesíteni. Ezek a nyomtatványok is 2012. január 1-jétől az ÁNYK kitöltőprogram segítségével elektronikusan kitölthetők, és kizárólag elektronikus úton küldhetők. Azok számára, akik korábban nem kerültek még kapcsolatba az Ügyfélkapuval és az eBEV szolgáltatással, fontos információ, hogy az első bevallás beküldése előtt be kell jelentkezni, hogy aktiválódjon a regisztrációjuk. 1. Bejelentkezés után kattintson az „Elektronikusan intézhető ügyek” menüpontra.

4. A megjelenő oldalon gépelje be az adóazonosító számát! 5. Miután beírta az adóazonosító számát, az alábbi felugró üzenet fog megjelenni. Nyomja meg az OK gombot.

6. Lépjen ki és lépjen be újra a portálra, az az alábbi eBEV képernyőre fogja navigálni automatikusan.

Amennyiben a lépéseket végrehajtotta és eljut az eBEV oldalra, azt jelenti, hogy a kapcsolati kódja sikeresen letárolásra került. Mészáros Adrienn A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megbízásából kiadja a ViVA Média Holding 1135 Budapest, Szegedi út 37–39. • Telefon: 288-7700 • Felelõs kiadó: Moldován Tamás • Szerkeszti a szerkesztõbizottság • Elnöke: Dr. Vida Ildikó, a NAV elnöke • Vezetője: Szabó Zsolt dandártábornok • Nyomdai elõkészítés: ViVA PrePress • Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága (1008 Bp., Orczy tér 1.). Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõknél, e-mailen: [email protected], faxon: 303-3440. További információ: 06-80 444-444 • ISSN 1215-2013

32


A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában

Recommend Documents