HASZNÁLATI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY HÁZI KOMPOSZTÁLÁSHOZ KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099 „Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın”
A projekt fıbb adatai:
A projekt megnevezése: „Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın”
A projekt azonosítószáma: KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099
Kedvezményezett: Balatonmáriafürdı Község Önkormányzata 8647 Balatonmáriafürdı, Gróf Széchényi Imre tér 9.
Projektmenedzser: Mátrai Eszter településmenedzser
Közremőködı szervezet: Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság 1134 Budapest, Váci út 45.
A projekt helyszíne: Balatonmáriafürdı község területe
A projekt összköltsége: 7 872 500 Ft
Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 7 478 875 Ft (95%)
A komposztálás bemutatása és annak elınyei A komposztálás legegyszerőbb megfogalmazásban, a háztartásunkban keletkezett szerves anyagok irányított biológiai bomlását jelenti. A természetben ez a folyamat önállóan is lezajlik, csak utánoznunk kell. A komposztálás célja, elsısorban a háztartásunkban keletkezett hulladékmennyiség csökkentése, illetve ezzel egyidejőleg a komposztálást végzı lakosság környezettudatosságra való nevelése. A komposztálás további céljai már az elkészült komposzt felhasználásából erednek, ugyanis a kész, érett komposzt többek közt talajjavításra alkalmazható, javítja a talaj minıségét, az egyes szerves anyagok visszajuttatásával. Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színő földszerő, magas szerves anyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékból, maradványokból elsısorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelı hatások mellett.
A komposzt és komposztálás elıkészítı lépései A komposztálás elıtt meg kell ismerni, azokat a tényezıket, amelyek befolyásolják a komposztálási folyamat gyorsaságát, eredményességét. A lebontást fıleg talajlakó baktériumok végzik, ha megfelelı körülményeket biztosítunk.
Oxigénszükséglet A komposztálás megkezdésekor fontos megjegyezni, hogy a ládában nem rothadás, hanem korhadás jöjjön létre. Ennek egyik fontos feltétele, hogy levegı jelenlétében aerob lebontás induljon meg. Az aerob lebontást nevezzük korhadásnak. A komposzthalom levegızését az egyes összetevık keverésével érhetjük, el, így amikor a lebontás megindul jelentıs mennyiségő hı keletkezik, akár 65 – 70 °C is. Az aerob lebontást elsısorban élesztı-, penész- és sugárgombák végzik, az érési folyamat végén sok a giliszta.
Nedvességtartalom Szerves anyagok lebontásához szintén fontos a megfelelı nedvességtartalom. El kell találni az optimális arányt, ugyanis, ha - kevés a nedvesség → nem indul be a lebomlás - sok a nedvesség → kiszorul a levegı → rothadás Az optimális nedvességtartalom ellenırzése: „marokpróbával”
Szerves anyag, mint energiaforrás (C/N) A lebomlás gyorsaságát befolyásolja a lebontandó szerves anyagban a szénnitrogén aránya (C/N). Ideális arány: 25-30 : 1 → keveréssel érhetı el Magas N-tartalmú anyagok („zöld zöldségmaradvány, híg trágya, főnyesedék
anyagok”):
konyhai
hulladék,
Magas C-tartalmú anyagok („barna anyagok”): fakéreg, - forgács, főrészpor, avar, kartonpapír
A komposztálás elıkészítı lépései A komposztáló ládát jó vízelvezetéső, árnyékos helyre helyezzük! A ládába kerülı anyagokat körültekintıen válogassuk meg és aprítsuk kb. 5 cmnél kisebb darabokra. A komposztáló aljára tegyünk faaprítékot vagy valamilyen durva anyagot levegızés miatt. Fontos a keverés és az átrakás! (kb. 6 hetente)
Mi kerülhet a komposztládába? A konyhából és háztartásból: - Zöldségtisztítás hulladékai (krumpli-, gyümölcs-, tojáshéj) - Kávé- és tea zacc - Hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei - Fa hamu, növényevı kisállatok ürüléke, toll, szır, haj - Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva) - Gyapjú-, pamut kis mennyiségben feldarabolva
A kertbıl: - Levágott fő (fonnyasztva) - Kerti gyomok (virágzás elıtt, gyökérzet nélkül) - Falevél, szalma, összeaprított ágak, faforgács, főrészpor - Elszáradt virágok, lehullott gyümölcs (Könnyen lebomló falevelek: juhar, éger, mogyoró, főz, nyír, kıris, hárs)
Mi nem kerülhet a komposztládába? - Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradékok - Ételmaradékok (hús, csont, fıtt maradék) - Fertızött, beteg növények - Impregnált fahulladék - Citrusfélék héja (narancs-, citromhéj) - Húsevı állatok ürüléke - Szintetikus, le nem bomló anyagok (mőanyag, fém, üveg) - Veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (elem, akkumulátor, forgalmas utak melletti fő vágadék, falevél)
A komposztáló feltöltése Legfontosabb a megfelelı rétegezés. Nem elegendı csupán egy féle zöldhulladékot elhelyezni a komposztálóládában. A komposzthalom rétegezése: Konyhai, kerti hulladék (15-20 cm) Durvább felülető anyag, pl. faapríték Konyhai, kerti hulladék (15-20 cm) Föld, vagy korábban készített komposzt Durvább felülető anyag, pl. faapríték
Az elkészült komposzt felhasználása Attól függıen, hogy mennyire vagyunk türelmes komposztálók, a komposztálóládánk tartalmát „több fázisban” is kitermelhetjük. Az úgynevezett friss komposztot már 4-6 hónap után felhasználhatjuk, de ügyelni kell arra, hogy ennek tápanyagtartalma még nagyon magas, ezt inkább csak a talaj felszínén használhatjuk, pl. fák, cserjék, ıszi veteményesek betakarására. A kész, érett komposztra 8-12 hónapot kell várnunk, ez már szinte minden növénykultúránál felhasználható, alkalmazhatjuk talajjavításra, fólia alatti növénytermesztéshez, virágok kiültetéséhez, zöldségágyásokhoz illetve fák telepítésekor az ültetı gödörbe helyezve szintén hasznos lehet. Használhatjuk tápanyag visszapótlásra, trágyázásra is kiválóan alkalmas.
Hogyan készül a jó komposzt? A jó komposzt készítését számos tényezı befolyásolja. A már korábban említett oxigénszükséglet, nedvességtartalom és C/N arány beállítása mellett oda kell figyelni a komposztáló láda elhelyezésére, a komposztálandó nyersanyag méretére (aprításra) illetve a helyes rétegezésre is. Célszerő továbbá a ládában lévı komposztot 6-8 hetente átforgatni, esetenként már meglévı komposzttal összekeverni, így gyorsítható lesz az eljárás. Vannak úgynevezett évszakonkénti teendıink is, melyekkel „megvédhetjük” a komposzthalmunkat. Nyáron mindig ügyeljünk a nedvességtartalom megırzésére, ha szükséges esetenként locsoljuk meg a készülı komposztot. İsszel és tavasszal azonban mikor csapadékosabbra fordul az idıjárás, éppen az esı miatt kell letakarni a komposztálóládánkat. Télen, szintén a csapadék miatt illetve a hideg miatt kell betakarni a ládánkat, takarásra kiválóan alkalmas lehet egy rossz zsák vagy szınyeg is. Mindemellett vannak úgynevezett adalék- és segédanyagok, melyekkel szintén meggyorsíthatjuk a komposztálási folyamatot. - Dúsító anyagok (C/N arány beállítására használhatók) pl. mőtrágya - Töltı és kiegyenlítı anyagok (ásványi anyag tartalom növelésére használhatók) pl. agyagos talaj, zeolit - Serkentı anyagok (gyorsítják a komposztálást) pl. talaj,érett komposzt - Stabilizáló anyagok (kellemetlen szagok ellen) pl. kıpor, zeolit - Takaró anyagok (képzıdött hı benntartására, kiszáradás ellen) pl. szalma, lomb, zsákvászon, vékony földréteg
Jó komposztálást kíván Balatonmáriafürdı Község Önkormányzata!
