A hatósági eljárás megindítása eljárási feltételek; a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása; az eljárás megszüntetése; az eljárás felfüggesztése.
A hatósági eljárás szakaszai Az alapeljárás az az eljárási szakasz, melyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság első fokon folytat. A jogorvoslati eljárás csak akkor indul el, ha az arra jogosult jogorvoslati kérelmet nyújt be vagy az alap- eljárást jogorvoslat kifejezett céljából felülvizsgálják. A végrehajtási eljárás is esetlegesen kapcsolódik a hatósági eljáráshoz, feltétele a végrehajtható döntés.
Az eljárás megindítása A kérelemre történő: a) az ügyfél kérelmére, b) az ügyfél bejelentésére, c) az ügyfél nyilatkozatára, d) más hatóság kezdeményezésére, e) külön jogszabályban meghatározott panaszra induló eljárás. Hivatalból: a) ezt jogszabály előírja, b) erre felügyeleti szerve utasította, c) erre a bíróság kötelezte, d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Vannak kérelemre és hivatalból is megindítható eljárások.
Az eljárást megindító kérelem A tulajdonképpeni kérelem Minden olyan akaratnyilatkozat, melyben az ügyfél a hatósági eljárás lefolytatását és/vagy az érdemi döntés meghozatalát kezdeményezi. ALANYI JOG! Más hatóság kezdeményezése Jogszabály kifejezetten feljogosít egy másik hatóságot hogy eljárást kezdeményezzen és e külön jogszabályok a kezdeményezés esetére az eljárás lefolytatását kötelezővé teszik.
A panasz
A panasz mint tulajdonképpeni kérelem: 1. „Külön jogszabályban meghatározott panasz” Például: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 93. §, 2. „Más jogszabályban meghatározott panasz” - Mikor a panasz valamely tevékenység feletti szakmai felügyeletet folytató hatóság eljárását alapozza meg.
Kérelemnek nem minősülő panaszok
- A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelen- tésekkel kapcsolatos eljárás - 2004. évi XXIX. tv. 141.§ - Fogyasztóvédelem - 1997. évi CLV. tv. 38. § - Az ún. intézeti jogviszonyok, (pl. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek „a beteg panaszainak kivizsgálása” ) - Az 1977. évi I. tv. más, jogilag szabályozott eljárás alá tartozó panaszfajtáinak mai alakváltozatai.
A kérelem formája, tartalma ●
●
●
Tartalom szerinti elbírálás (kvázi akarati elv). - A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, nem pedig az elnevezése és/vagy formája alapján. A kérelem visszavonása vagy visszavonhatósága. A kérelem alakszerűsége: szóban / írásban előterjeszthető kérelem valamint a kötelező érvényű forma (pl. formanyomtatvány).
●
Az ügyfélazonosítás követelménye.
●
A kérelem előterjesztésének helye és az áttétel.
A hiánypótlás Célja: annak előidézése, hogy a kérelem a jogszabályokban írtaknak megfelelően teljes legyen. Jogi hatása: időtartama alatt az ügyintézési határidő nyugszik. A hiánypótlási felhívás kibocsátása legkésőbb 8 napon belül meg kell, hogy történjen (törvény vagy kormányrendelet: hosszabb határidőt is engedhet)
A kérelem előterjesztésének helye Természetes személy a kérelmet előterjesztheti - a hatáskörrel rendelkező, illetékes hatóságnál - kormányablakban (integrált ügyfélszolgálat), ha kormányrendelet lehetővé teszi - lakcíme vagy tartózkodási helye szerinti azonos hatáskörű hatóságnál, - lakcíme vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél Közreműködő hatóság: - nem a saját eljárása megindításához vagy lefolytatásához szükséges kérelmek átvételét, a szükséges illetékeknek vagy díjaknak a beszedését, a kérelmek átvizsgálását és a hiánypótlásra felszólítást végzi - törvény vagy kormányrendelet jelöli ki
Az eljárás megindítása hivatalból A hivatalbóli eljárás-megindítás vagy a hatóság mérlegelésén alapul vagy a hatóság köteles megindítani az eljárást, esetei: - különös jogszabály kötelezővé teszi az eljárás megindítását, - felügyeleti szerv utasít az eljárás lefolytatására, -bíróság
kötelez az eljárás lefolytatására,
- ha hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzettel találkozik és elhárítja azt.
Értesítés az eljárás megindításáról (végzés) ●
●
●
●
A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell értesíteni az eljárás megindításáról. A hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekménytől számított 8 napon belül értesíteni kell. Mellőzési okok - nincs ellenérdekelt ügyfél (nem is kötelező) - veszélyeztetné az eljárás eredményességét - 8 napon belül érdemben dönt (elutasít stb.) - honvédelmi, nemzetbizt., közrendvédelmi ok kizárja (jsz.!) A hirdetményi úton és közhírré tétellel történő értesítés (hatásterületen, ha jogszabály előírja).
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása (Perjogi hatás.) Az elutasítás tárgyában a hatóság végzéssel dönt, ellene önálló fellebbezésnek van helye [98. § (3) bekezdés], és lehetséges a jogerős végzés bírói felülvizsgálata is.
Az akadályok három oldalról állhatnak elő, a kérelem, a hatóság és az ügy oldaláról (30. §).
Eljárás megtagadási okok: 1. Magyar joghatóság hiánya áll fenn. 2. A hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és az áttétel lehetetlen vagy kizárt. 3. A kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. 4. Elutasítható a kérelem, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett. 5. Az ügyben már született alakilag jogerős döntés. 6. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem késedelmes elő-terjesztésével összefüggő akadály. 7. Az ügy nem hatósági ügy.
Az eljárás megszüntetése
Az eljárás megszüntetésekor az eljárási kényszer megszűnésének vagy valamely később kiderült eljárási akadály meglétének a következményét kell levonni egy már megindult eljárásban, a már létrejött eljárási jogviszonyra nézve.
Következményei: meg kell / meg lehet szüntetni az eljárást.
A megszüntetés kötelező esetei 1. Eljárási akadály áll fenn, de ez csak később jutott a hatóság tudomására (mint Pp.). 2. Az eljárás tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült. 3.Ha az eljárás kérelemre indult és az ügyfél az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt kérelmét visszavonta. /2 kivétel/ 4. Az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése: az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be. 5. Ha a hivatalbóli eljárás oka elenyészett. 6. Ha a tényállás nem volt tisztázható és a további eljárástól sem várható eredmény.
A megszüntetés kötelező esetei (folytatás) 7. Szankciós jelleg - a képviselet ellátására alkalmatlan képviselő visszautasítása utáni meg- szüntetés. 8. Amikor a hatósági eljárás folyamatban léte alatt az ügyre irányadó jogszabály kiveszi hatósági jogkörből az ügyet és más szervhez (nem más hatósághoz) telepíti a hatáskört. 9. Kérelemre indult, felfüggesztett eljárás hat hónap után 10. Az ügyfél nem fizeti meg az illetéket. 11. Az ügyfél a szakhatósági hiánypótlást elmulasztja. 12. A hivatalbóli eljárás nem tárt fel jogsértést.
A megszüntetés mérlegeléses esetei 1. Az érdemi elbírálást nehezítő módon hiányos kérelemre a hatóság hiánypótlást ír elő, az azonban sikertelen marad. 2. A felfüggesztés szabályai között: a megszüntetés az ügyfél közreműködésének hiányában merül fel, mint lehetőség [32. § (1) bekezdés].
Az eljárás felfüggesztése
●
Megkülönböztetjük a felfüggesztés célját és a felfüggesztés jogi hatását: – Cél: megalapozott érdemi döntés elérése. – Hatás: szünetelteti a hatóság eljárási kötelezettségét, megakasztja az eljárást.
A felfüggesztés jogi hatásával kapcsolatban a Ket. szerint a határidők a felfüggesztéskor megszakadnak (nyugodni kezdenek).
A felfüggesztés kötelező esetei 1. Ha az ügy érdemi eldöntése más szerv hatás- körébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ. 2. Ha az ügy a vele szoros összefüggésben álló másik hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, illetve ha külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. 3. Ha a bíróság új eljárásra kötelezett, de perújítási v. felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő. 4. Ha a kérelmező ügyfél kiesik, – amennyiben nem rendeződik a felfüggesztés ideje alatt, akár az eljárás megszüntetéséhez is vezethet [31. § (1) d) pontja].
A felfüggesztés lehetséges esetei 1. Az ügyfél ez irányú kérelme esetén a hatóság az eljárást felfüggesztheti (feltételek: 32. §). 2. A jogutódlás kérdésében fennálló vita esetén, akkor ha az nem jár a kérelmező ügyfél kiesésével. 3. Speciális ügyfajtákban: a szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe jogszabály lehetővé teheti, hogy az eljárás a szakvélemény megérkezéséig fel legyen függessztve. 4. Hatósági közvetítő szüksges.
Köszönjük a figyelmet.
