Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly
Dokumentum (kapcsolódó indikátor):
A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Koncepció beágyazása” 1. Back Office Tanácsadói jelentés ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
Kistelek Város Önkormányzata
Tartalom Bevezetés ......................................................................................................... 3 A két új fókuszterület meghatározása ................................................................. 4 Kistelek jelenlegi vállalkozási adatai.................................................................... 5 A múlt feldolgozása ........................................................................................... 7 1. Kistelek Története ......................................................................................... 7 2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai. ........................................................................................ 8 A múlt feldolgozásának beágyazása a további munkába: A város gazdasági történetéből adódó lehetőségek feltárása és elemzése ...................................... 10 A személyes tapasztalatok a gazdasági fenntarthatóság szolgálatában ............... 11 A közoktatással, közművelődéssel kapcsolatos események................................. 12 Kistelek város jogállásával kapcsolatos észrevételek .......................................... 12 Kistelek város gazdaságával kapcsolatos elemzés .............................................. 13 A „Mai helyzet - Jelenlegi Állapot” vizsgálati szempontjai ................................... 13 Fejlesztési koncepció megfogalmazása ............................................................. 16 Lezárás és összefoglalás .................................................................................. 17
Bevezetés E jelentés Kistelek Város Önkormányzata által az ÁROP Szervezetfejlesztési Program keretében a „Fenntartható gazdálkodás és a költségvetési egyensúly” témakör feldolgozásáról szól, két vezetői konzultáció eredményeinek összefoglalását tartalmazza. Összefoglalja azokat az erőfeszítéseket, amelyek mentén az Önkormányzat vezetősége felülvizsgálta és értelmezte a pályázatában megfogalmazott célokat. E dokumentum bemutatja az Önkormányzat vezetősége által feldolgozás alapjául kiválasztott két fókusz-területet, és azok feldolgozásának kezdeti lépését, melynek során eszközként a „Jövőválasztás” módszertanát alkalmazták. A módszertan választásának oka, hogy az idei évi önkormányzati választások miatt szeretnék biztosítani a folyamatos fejlődést és folytonosságot, hozzájárulva ezzel a város kiegyensúlyozott életéhez, megújulásához, a hatékony működéshez, valamint az Önkormányzat fenntartható gazdálkodásához. Az első, döntés-előkészítési fázisban szem előtt tartották az eredeti pályázati kiírás céljait, melyeket az újonnan megfogalmazott célokhoz igazítottak. Az újrafogalmazott célok jelentős részben átfogják és lefedik az előzőekben leírtakat, rögzítetteket. Kistelek Város Önkormányzatának pályázati anyagában a következők állnak:
A jelenlegi helyzet feltárása, átvilágítása, a szükséges és elégséges stratégiai modellek felülvizsgálata, valamint a stratégiai megvalósítás során a döntési prioritások meghatározása és felállítása. A jövőbeni célok elérése érdekében teendő változások tervezése és az egyes lépések konkretizálása. Költségcsökkentés a rendszer költséghatékony működésének elősegítésére. A fejlesztési lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználása; A gazdálkodási eredmények növelése, költségoptimalizálás; Térségi szintű városgazdálkodási modell kialakítása; A pénzügyi területen új és hangsúlyos vagyongazdálkodási modell kialakítása a költséghatékony és fenntartható gazdálkodás elősegítésére; Hatékonyabb erőforrás-kihasználás, jobb teljesítmény elérése; Hangsúly áthelyezése a település-, közösség-, vállalkozásfejlesztésre, mely a bevételek növelésével hozzájárul a költségvetési egyensúlyhoz; Új étkeztetés finanszírozási modell működtetése; Ügyfélbarát, rugalmas, átlátható ügyintézési rend kialakítása; mindenki számára érthető és elérhető, ésszerűen fenntartható szolgáltatáskínálat nyújtása; A működési folytonosság biztosítása a fenntarthatóság jegyében; Változtatás a felügyelt intézmények szervezeti működésében a növekvő hatékonyság és eredményesség érdekében;
Magas színvonalú eljárási környezet kialakítása, mintadokumentumok megalkotása; A kapcsolatok és munkafolyamatok újrastrukturálása”;
Az új, közvetlen célok megfogalmazása során figyelmet fordítottunk az eredeti pályázatban megfogalmazott célok elérésére is. A tanácsadási folyamat első szakaszában megfogalmazott közvetlen célok minden esetben az átfogó célok, azaz a gazdálkodás fenntarthatósága, a költségvetési egyensúly javítása, és a hatékonyabb működés szolgálatában állnak.
A két új fókuszterület meghatározása A tanácsadási folyamat célkitűzési fázisában megtörtént a fejlesztési lépések, fókuszok pontosítása, konkretizálása, és a következő két fejlesztési területet fogalmaztuk meg. 1. Ötéves Gazdasági Program kidolgozása, 2. Megújított vagyongazdálkodási modell kialakítása, mely során a meglévő minták forrásként kerültek felhasználásra. A két új cél megfogalmazásakor az alárendelt, eredetileg megfogalmazott célok az alábbiak szerint kapcsolódnak a pályázatban a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó célokhoz. A megújuló vagyongazdálkodási modell kidolgozása gyakorlatilag független lépés, ám mintegy bevezeti, megelőlegezi az ötéves gazdasági program kialakítását. E két fejlesztési terület biztosítja, hogy hosszútávon megtartható és biztosított legyen a költségvetési egyensúly.
Kistelek jelenlegi vállalkozási adatai A következő vonaldiagram a városban működő vállalkozások számának alakulását mutatja. Kiemelendő a folyamatos fejlődés, az emelkedő tendencia.
A turisztikai és vendéglátási adatok a szemináriumi munka ideje alatt feldolgozás alatt állnak. 1.Ötéves Gazdasági Program kidolgozásához kapcsolódó pályázati célok, és illeszkedés a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programhoz:
Átvilágítás, stratégiai modellek kialakítása, a jövőbeli lépések sorrendjének letisztázása; Változások felmérése, tervezése, megvalósítása; Térségi szintű városgazdálkodási modell kialakítása; Hangsúly áttevődik a település-, közösség-, vállalkozásfejlesztésre;
A fent leírt célok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenleg tapasztalható, ám erőfeszítéseket követelő költségvetési egyensúly fenntarthatóvá váljon. Az aktivitások tervezése, a stratégiai modellek kialakítása olyan hatékonyságnövelő eszközök, melyek összhangban vannak a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Programmal és az ÁROP tanácsadási folyamatban és pályázatban meghatározott célokkal.
2. Vagyongazdálkodási terv kialakítása meglévő minták forrásként történő felhasználásával:
Pénzügyi területen egy vagyongazdálkodási modell kialakítása
Ötéves gazdasági program
Vagyongazdálkodási terv
•Bevételnövekedést biztosít •Ezáltal hozzájárul a költségvetési egyensúly javulásához és a fenntartható gazdálkodás megvalósulásához •Azonnali pozitív hatással van a költségvetésre •Hosszú távon az egységes vagyongazdálkodási irányelvek biztosítják a folyamatos bevételt
1. ábra: Fókusz területeken történő fejlesztések várható hatásai
A két új cél elérésének eszközéül a résztvevők köre — a tanácsadó javaslatára — a „Jövőválasztás módszertanát” választotta, amely a 2. számú Vezetői Konzultációs jelentésben bemutatásra került. Az új célok megfogalmazása kapcsán a résztvevők érzékelték, hogy átfogó, a település fenntarthatóságát és működőképességét újragondoló üzenetek, célok felállítására és szemléletre van szükség. Tudomásul vették, hogy a település társadalmi fenntarthatóságának koncepciója nélkül nem kezdhetik az ötéves gazdasági program kidolgozását a gazdasági célok megfogalmazásával, mert akkor a „gazda” nélkül végeznék a számítást. Egyértelművé vált, hogy az ötéves gazdasági program irányainak kidolgozását a település fenntarthatóságának legszélesebb értelmezésében kell létrehozni, s egy új jövőképben öszszegezni. Érzékelhető lett, hogy összefügg egymással a két cél: 1. a gazdasági program és 2. a vagyongazdálkodási terv kidolgozása. A vagyongazdálkodás elemzése kapcsán az is világossá vált, hogy nem tartható a „szűkebben értelmezett” vagyon fogalma, s hogy egy újfajta és átfogó szemlélet megalapozása, kialakítása elkerülhetetlen. Az új fogalomnak megfelelő tartalmak az általános jövőképben integrálódnak, majd mindezek következményeként lehetővé válik egy újfajta működésiműködtetési szemlélet-gyakorlat alapjainak meghatározása. A két Vezetői Konzultációt a résztvevők nemcsak a célok újrafogalmazására, hanem a kidolgozás megkezdésére is fordították időt és figyelmet.
Megismerkedtek a „Jövőválasztás” módszertani elemeivel és megkezdték először a múlt, majd a jelenlegi helyzet elemző feltárását, a hatékonyságnövelés beavatkozási pontjait szem előtt tartva.
A múlt feldolgozása A múlt feldolgozása a résztvevők közreműködésével két belső szempont mentén valósult meg: 1. Kistelek Történetének feldolgozása a helyi monográfia felhasználásával; 2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, élettörténete és a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai;
1. Kistelek Története A „Kistelek Története” című monográfiát gyűjtőmunka keretében dolgozták fel a résztvevők, amelynek során a kifejezetten gazdasági jellegű örökség elemeit gyűjtötték ki, majd ezeket közösen értelmezték és összegezték a „Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly” tématerületeit szem előtt tartva. Az elemzés többek között Kistelek következő, gazdasági szempontból releváns történelmi adottságaira hívta fel a figyelmet:
Gazdasági ágak és irányok 1800-tól; Növénytermesztés, gabonatermesztés, szőlőművelés elemzése; Állattenyésztés; Ló-, szamár-, ökör-, tehén-, juh-, és sertéslegeltetés; Gyümölcstermesztés: 1851-ben 1076 db eperfát számoltak össze, Epreskert Faiskola; Határa: 10950 hold, birtokkérdések; 6,5 aranykorona, országosan alacsony; Ipar: malomipar (19 szárazmalom!), pálinkafőző (6 db), takácsok, szövő-fonóipar, kézművesipar, serfőzés, szódagyártás; Gazdasági ágak és irányok 1900-tól; Daráló és malmok (6); Gyümölcs- és főzelékaszaló; Konzervgyár; Háztáji termelés;
Hangya, Cipész-Szövetkezet, Pincegazdaság, FÜSZÉRT, Gépállomás, Tejüzem, Sajtüzem, Erdő és Fafeldolgozó, Háziipari Szövetkezet, Kenyérgyár, Szerszámkovács üzem, Kábelgyártás;
Elemzésre került a kérdés, hogy miben volt első Kistelek Magyarországon? Első magyarországi fokmérés 1769, a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása.
2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai. A résztvevők kapcsolódásának alapja ebben a szakaszban a következő volt: Személyes élettörténetük, az eddig betöltött önkormányzati funkcióik, az általuk ellátott területek. Az „örökséghez” kapcsolódás erősen motiválta a csoport tagjait és ezáltal sikerült elmélyíteni az együttműködés alapjait is. A megjelentek a személyes érintettséget fontosnak tartották, különös tekintettel arra, hogy a nagyobb hatékonyságot eredményező intézkedések sikeres megvalósítása jellemzően mély elköteleződést igényel, amelynek a személyes elköteleződés a fundamentuma. A személyes kapcsolódások feltárása alapja volt a csapatépítésnek, ami a tervezés és a majdani megvalósítás szempontjából jelentős kovácsoló-erőként is hatott a továbbadható emlékeknek, élményeknek, első tapasztalatoknak köszönhetően. A következő oldalon bemutatjuk Jövőtervezés MÚLT idősíkjára vonatkozó műhelymunka kiválasztott eredményeit, összesítő jelleggel.
2. ábra: Kistelek Jövőtervezésének összefoglaló bemutatása: A MÚLT elemei Forrás: Tanácsadó saját szerkesztése, a vezetői műhelymunkák során gyűjtött információk mentén
A múlt feldolgozásának beágyazása a további munkába: A város gazdasági történetéből adódó lehetőségek feltárása és elemzése A Kistelek Története című 500 oldalas monográfia jelentős szervező és szemléleti erő, a történeti folytonosság élményét adja és a résztvevők jogos büszkeségének alapja. Megállapították, hogy ez a monográfia fontos része a jövőtervezési folyamatban, amely a hatását annak széleskörű megismertetésével illetve a képzésekbe, tájékoztatásokba történő beépítésével éri el. A vezetői műhelymunkák során tudatosodott a résztvevőkben, hogy a monográfia megismerésének élményével és hatásával a településhez való kötődés, az „itteniség” megélése és végső soron a település megtartó-képességének fejlesztése is elősegíthető. Módszertani szempontból a monográfia megismerése elősegíti a város fejlesztése, jobbá tétele iránti belső motiváció, amely minden sikeres fejlesztési folyamat szükséges eleme. A megtartó erő, mint a fenntarthatóság egyik jelentős tényezője, nemcsak a fizikai, gazdasági és költségvetési eszközökben rejlik. Egyértelművé vált – a projekttagok által is megismert legújabb kutatások szerint ─, hogy az elvándorlás megállítható kiemelten a hagyománnyal, a szellemi értékekkel és a nem „fizikai vagyonnal” való jó sáfárkodással is. A projekttagok felismerték annak fontosságát, hogy mik azok, amelyek Kisteleken, illetve a környéken sikeres vállalkozások, tevékenységek volt az elmúlt századokban. A tevékenységek erőforrásai lehettek például a közvetlen mikroklíma, a föld minősége, a legjobban termeszthető növénykultúrák, szakmai hagyományok. Mindezek ismerete és kiválasztása jelentős előnyöket generálhat, s így ezeket nem csupán a múzeumokban érdemes megmutatni, hanem a mai gazdaságfejlesztés alternatíváit is hordozhatják. Nem is beszélve a fentiekkel kapcsolatos mai laboratóriumi kutatási költségek megtakarításáról. Emellett a projekttagok érdemesnek tartották megemlíteni, hogy a település elhelyezkedése, közlekedés-földrajzi adottságai is jelentőséggel bírtak az elmúlt évszázadokban, és ezekre szintén alapozhatóak a jövőbeni gazdaságfejlesztési stratégiák. Kistelek története kapcsán nyújthat a településnek további lehetőségeket. Kiemelkedő fontossággal bír közeli Ópusztaszer, amely 6 km-re van Kistelek városától és történelmi helyszínként illetve jelképként is jelentőséggel bír. A gazdaságtörténetből érzékelhetően mezőgazdasági és zöldség-, gyümölcstermesztési hagyományok mellett az állattartás jelentősége emelkedett ki. A gyümölcstermesztés egy speciális jellegzetessége is fontosnak hat, miszerint 1851-ben 1076 eperfát számoltak a környéken, amely az eperfák termesztésére alkalmas természetföldrajzi környezetre és ültetési-kezelési gyakorlatra illetve kultúrára utal. Ebből a fafajtából mára már csak néhány darab lelhető fel, ennek ellenére a termés korábban kiemelkedő minőségű lehetett.
Az élelmiszer alapanyagok előállítása mellett a gabona-, a tejtermék- és gyümölcs-feldolgozás is érzékelhető hangsúllyal jelent meg a településen korábban. Ez a tény mai lehetőségek tudatos számbavételére is ösztönöz.
A személyes tapasztalatok a gazdasági fenntarthatóság szolgálatában A résztvevők saját élettörténete kapcsán az 1979-től a mai napig tartó időhorizontot választottuk, mert a rangidős munkatárs ekkor kezdte meg Kisteleken önkormányzati pályafutását. A résztvevők munkába állásához kapcsolódó pozitív és negatív személyes élmények közvetve utalnak a társadalmi fenntarthatóság aktuális helyzetére. Átlátható egyértelműséggel jelzik az életmódbeli viszonyokat, a magatartási szokásokat és a vezetési környezet jellegzetességeit. Mindez az örökség akár tudatosan, akár tudattalanul sok elemében máig hatással van minden cselekedetükre, megnyilvánulásukra. Mindezek befolyással lehetnek a szemléletre, értékekre, állásfoglalásokra, s közvetetten a tervezésre, az Önkormányzat működésére, a döntési prioritások kialakulására, és a cselekedetek mögöttes értelmezésére. Jelentős előnynek látszik a település és gazdaságfejlesztés számára a jelenlévők többségének az az élménye, hogy a helyi vezetők és munkatársak pozitívan, nyitottan fogadták, és engedték őket tanulni. Ez a működési jellemző olyan belső szervezeti tulajdonságnak, erősségnek tekinthető, amelyre a fejlesztési lehetőségek megragadása során építeni lehet. A kedvező fogadtatást követően, a későbbi években figyelemfelkeltőek lehetnek azok a tapasztalatok, hogy van, akit 15 év után is „gyütt-ment”-ként kezelnek, vagy éppen kirekesztve érzi magát. Érdemes lehet a későbbiekben figyelni arra, hogy a város fenntarthatóságának céljai között szerepeljen az újonnan érkezők iránti nyitottság és befogadás képességének növelése, illetve a munka kultúra befogadó jellegének növelése a betanulási, ismerkedési időszakot követően is. Legalább annyira fontos üzenet a jövőre nézve, hogy a közösségfejlesztés keretein belül akár évekévtizedek múlva az itt maradóknak, vagy a beilleszkedni vágyóknak valódi gazdasági lehetőségeket biztosítsanak, akár hagyományok, elismerések formájában is, és ehhez módszereket, eszközöket, feltételeket találjanak.
A „gyütt-ment” köznapi jelentése: aki nem itt született, aki „bevándorló”, pejoratívabban a „szívében is idegen maradt”, ezért az ideköltözők, itt munkát vállalók, az itt tanulók, az ide bejárók kisteleki tartózkodásának, munkavállalói ciklusának tudatos kezelése szükségessé vált. Az önkormányzati tisztségviselők befogadása pozitív mintát mutat a város teljes lakossága számára – akár gazdasági vetületben is. A „befogadás” tudat erősítése a gazdaságfejlesztést sikeressé tevő pozitív, közösségfejlesztő energiává válhat.
A közoktatással, közművelődéssel kapcsolatos események A címben jelzett intézménytípusok vonatkozásában rövid távon is felmerültek a centralizáció és a decentralizáció különböző kihívásai és „állandó mozgást” igénylő fázisai. Ezen időszakokban az épp aktuális kormányzati, vagy hatalmi, akarat-érvényesítési mechanizmusok érvényesültek és érzékelhető az erőteljes jogszabályoktól való függőség. Figyelemre méltó az a nézőpont, hogy mintha azt üzenné ez a településtörténet kapcsán feltárt ciklikusság, hogy a jelentős erőket felvonultató centralizációs, illetve decentralizációs törekvések a különböző környezeti- és értékorientációk kapcsán újra és újra változhatnak. Tudatos munkával sikerülhet „egy egészként tekinteni a folyamatra”, és sikerülhet a különböző megoldások előnyeinek, hátrányainak valamint a működés során szerzett tapasztalataiknak összegzése. Az eredmények rendszerbe foglalásával bármilyen működési előíráshoz a „Közoktatási-közművelődési szervezeti működés” minden modellje alkalmazható lehet. Az Önkormányzat és intézményei így bármilyen működési mechanizmusra időben felkészülhetnek, hatékony, szinte azonnali irányváltást produkálhatnak. Ez a felkészültség az, amely az átállás kudarcait és kárait, egyéb kockázatait mérsékelni képes, és egyúttal a működés hatékonyságát és eredményességét is döntően befolyásolni tudja a változási időszak elején. A fentiekből az is következik, hogy azt a működési módot és informatikai hátteret érdemes kutatni és fejleszteni, amely egyszerre — azaz nem „vagy”, hanem „és” kapcsolattal — ad lehetőséget a centralizációs és a decentralizációs előnyök megjelenítésére.
Kistelek város jogállásával kapcsolatos észrevételek A várossal, a településsel összefüggő események emlékezetszintű felsorolása a résztvevők kezdési éveihez igazodva valósult meg a műhelymunka során.
A kezdési évekhez kapcsolódó események a csoport tagjainak szakmai orientációját is tükrözik. Egy összetettebb résztvevői kör természetesen szélesebb cselekvési- és eseménypalettát jeleníthetett volna meg.
A járási székhely pozíció elvesztése, majd „visszanyerése” keretezi a jelzett eseményeket. A résztvevők beszámoltak arról, hogy az évek során az újra várossá válás életminőséget érintő közintézményi hálózattudatos végiggondolása és megvalósítása megtörtént.
Kistelek város gazdaságával kapcsolatos elemzés A résztvevőknek Kistelek „gazdaságában” megvan a megfelelő intézményi-közintézményi szerepe, így a munkahelyteremtő vállalkozások létrejöttéhez, létéhez, fejlődéséhez, átváltozásához vagy megszűnéséhez kötődő emlékekről szinte nem is tettek említést. A tanácsadási rendezvényen résztvevő projekttagok főként a saját közintézményi feladatkörükben megjelenő „gazdasági típusú” intézkedésekről számoltak be. A műhelymunkák során sor került a városi szolgáltatásokkal, illetve ezek bővülésével kapcsolatos áttekintésre, amelynek során megtörtént az egyes szolgáltatások társadalmi hozzáadott értékének bemutatására, példákon keresztül. Ez feladatot is jelenthet, mert a fenntarthatóság és a megtartóerő érdekében a döntő jelentőségű vállalkozás-élénkítő tevékenység széles, intézményi szintű tudatos kezelése úgy tűnik,még várat magára. Valószínűleg a „vállalkozásfejlesztési szemléletet” nem minden intézmény érezte eddig magáénak,hanem ez inkább mint egy funkcionális tevékenység valósult meg az Önkormányzatban. El is hangozhatott volna: „Valaki persze foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel, ipari parkkal.” A múlt kétfajta megközelítésű feldolgozása számos észrevételt, eredményt, sőt javaslatot hozott s ezzel a résztvevők áttértek a jövőválasztás következő fázisára, amely a „Mai helyzet - Jelenlegi Állapot” vizsgálatot megelőzően a módszertani elemek megismerésének lehetőségét jelentette.
A „Mai helyzet - Jelenlegi Állapot” vizsgálati szempontjai A „Jövőtervezés” módszertanán belül a jelenlegi helyzet feldolgozása során a jelenlévők azokat a szempontokat, tényezőket ismerték meg és értelmezték, amelyek döntően meghatározzák majd a saját feldolgozásuk szintjét, mélységét, és ezáltal a hatékonyság növelésére irányuló fejlesztési opciók megvalósításának várható eredményességét. Világossá vált, hogy ezek a szempontok jelentősen hatnak majd a helyzetfeltárásuk alkalmazhatóságára, valamint arra is, hogy az eredmények milyen pozitív energiákat szabadítanak fel a résztvevőkben. A kiválasztott szempont feldolgozásának következtében a szemináriumi csoport felkészíthető arra, hogy valósan értékelje az örökség áttekintése nyomán mindazt, ami körülötte a „mai időkben” történik. A megtapasztalt szituáció feldolgozása mind szellemi, mint érzelmi szinten válaszokat adhat azzal kapcsolatban, hogy mit tekintünk a működésünk szempontjából folytatandónak.
Láthatóvá válik, hogy mely irányok és tevékenységek nem adnak valós hozzáadott értéket a település jelenéhez, s konkrét utalásokkal egyértelművé válik az is, hogy milyen szélső értékek tükrözik mind gondolkodásban, mind a róluk kialakult összkép tekintetében a működés minőségét. A jelenlegi helyzet értékelése során a tapasztalatok szerint az eredményes feldolgozást egyik legerősebben gátló működés az lehet, amikor nem egyértelmű, középen elhelyezkedő és két irányba mutató helyzetértékelések születnek. Ezek a középutas megítélések azt eredményezik, hogy egy „életlen képet” tartanak a résztvevő projekttagok elé, amellyel az „egyrészt nagyon jó-másrészt nagyon rossz” gondolkodási mód zsákutcájába kerülnek. Ilyenkor az adott értékelés előjele szerint („+” illetve”-”) akár a pozitívumok, akár a negatívumok között is megjelenhet az adott tényező. Ez feloldja azt a gondolkodási „csapdát”, amely egyszerre követeli meg a teljes rálátást, a pozitívumok-negatívumok egyidejű értékelését, és ezáltal nem engedi felszínre kerülni a fejlesztési folyamat szempontjából építő reakciókat. A szempontok alkalmazásának célja, hogy érzelmi alapokon is merjünk viszonyulni a kialakult helyzethez. Ezeket a szubjektumokat több tényező befolyásolja, hiszen saját neveltetésünk, szemléletünk, tanulmányaink, értékeink és tapasztalataink alapján születnek. Közhely, és mégis a sikeres fejlesztés egyik kulcsa, hogy egyénileg különbözőképpen viszonyulunk a körülöttünk lévő dolgokhoz. Ez a megközelítés a hatékonyságnövelést elősegíti tekintettel arra, hogy ha az egyébként egy téma kapcsán bennünk kialakuló érzelmeknek nem adunk teret, azáltal észrevétlenül gátat szabhatunk egy fejlesztésnek, vagy elveszíthetünk egy olyan erőt, amely a fejlesztés motorja lehet megfelelő körülmények között. A munkahelyen/a közigazgatásban az érzelmek, megérzések megélése és megmutatása nem megszokott, például a köztisztviselői/közalkalmazotti szférában a semleges és tényszerű viselkedés az elvárás. A Jövőválasztás módszertani elemei felvállalhatóvá és jogossá teszik a résztvevők valós érzelmeit, beágyazva ezeket a jövőválasztás alapjaiba. A Jövőválasztás módszertana egy eredményes eszköz azon az úton, hogy képesek legyenek megérteni és elfogadni másoknak a vizsgált témakörökkel kapcsolatos érzelmeit és értékeléseit is. Ez a nézőpont tetszőleges fejlesztési javaslat kapcsán több beavatkozási pontot ad, mintha egyedül a saját nézőpontunkat, értékelésünket merjük megismerni és megérteni. A következőkben felvázoljuk azokat a szempontokat, amelyek mentén vizsgáljuk majd a valós helyzetet, továbbgondolva a megkezdett folyamatot a jövőválasztás kapcsán. Az öröm, büszkeség felsorolásánál a résztvevők azokat a témaköröket, tevékenységeket, cselekvéseket és eredményeket értékelték, amelyeknek örülnek, amelyekre büszkék, amelyeket szívesen mutatnak meg másoknak – akár a város lakóinak, akár vendégeknek. Ide soroljuk azokat a szempontokat, amelyekről szívesen beszélgetnek egymással és örömmel mesélik el a gyermekeiknek, unokáiknak. Legfő-
képpen azokra az örömet okozó területekre fókuszálunk, amiknek megtervezésében, létrejöttében saját maguk vagy az intézmény, ahol alkalmazásban állnak, részt vettek. A bosszúság, szégyen felsorolásánál a résztvevők azokat a tapasztalataikat sorolták fel, amelyek kapcsán bánkódnak, amelyek rosszul érintik őket; amelyek egyszer vagy többször bosszúságot okoztak a számukra vagy résztvevőhöz közel állók számára. Ide tartozik azoknak a Város / Hivatal / Önkormányzat működésével kapcsolatos eseteknek a megosztása (talán a legnehezebb), amelyek miatt szégyenérzetük keletkezett vagy jelenleg is szégyenérzetük van. Az ilyen típusú tapasztalatok csoporttal történő megosztása a fejlesztési folyamatnak lendületet, erőt adhat egyrészt a korábban lekötött energiák felszabadulása által, másrészt a csoport erősebb kapcsolódásának, ezáltal a szervezeti biztonsága növelésén keresztül. A módszer alkalmazása során feltétlenül javasolt figyelni arra, hogy csak a megfelelő csoportbiztonság kialakulását követően és azzal arányos mértékben vállaljanak a résztvevők személyes kockázatot. A „mi működik, mi nem működik”szétválasztásával a cél az eredmények nélküli tevékenységek azonosítása és azok egyértelművé tétele. Itt nem a szándékok értékelésére kerül sor, hiszen a szándékok lehetnek nagyon pozitívak, nagyon tiszták és mindenki által tiszteltek és elfogadottak, miközben az eredmények esetenként elmaradhatnak. Ebben a részben a jelenlegi helyzet konkrét elemeinek szétválasztására kerül sor. Egyértelmű, hogy különbségek lesznek a „működik - nem működik” tengelyen felsorolt elemek között, hiszen most még nem vizsgáljuk, hogy mennyire működik, vagy ha nem, akkor miért nem. Ez az értékelés hasonlít egy olyan teszthez, ahol a válaszadásnál nincsen középérték. Nem maradhatunk semmiben semlegesek. Természetes, hogy itt eltérőek a szakértői-szakmai megítélések és vélemények. Ez a megtapasztalt eredmény vagy információ hiányából is adódhat, ugyanakkor a résztvevő kollégák és szakértők felismerték a belső ellentmondásokat, hogy miért épp ott tart valami, ahová a „külsősök” pozícionálják. Egy város-szintű „mi működik - mi nem” jellegű elemzés ebben az esetben nem kizárólag az önkormányzati feladatellátást végzők szakértelmétől függ, hanem ugyanezen emberek „településlakóként” való tapasztalásaiból is származik.
3. ábra: Kistelek Jövőválasztás vizsgálati mátrix
Fejlesztési koncepció megfogalmazása A vezetői konzultációk záró szakaszában meghatároztuk az interaktív szemináriumok során elvégzendő lépéseket, a második fázisra vonatkozó fejlesztési koncepciót. Az interaktív szemináriumokon a Jövőválasztás elemeiből úgy építkezünk tudatosan, hogy eljussunk a Jövőképek megfogalmazásáig. Az interaktív szemináriumok tervezett tematikája ennek megfelelően - az eddigi örökség és múlt feldolgozásán, - a jelenlegi helyzet értékelésén keresztül jut el - a meghatározó értékek és hitek azonosításáig. - Ezt követően a már most is érzékelhető és a választott időhorizonton ható tendenciákat, eseményeket, folyamatokat (2014-2019) az „Események. trendek” fázis beépítésével és feldolgozásával éri el, - innen pedig eljutunk a „Kívánatos jövő” képének megfogalmazásáig. A módszertani leírás a jelenlegi helyzet feldolgozására vonatkozik, ennek előkészítéseként alapos elemzésnek vetettük alá Kistelek Város Önkormányzatának jelenleg érvényes költségvetését, melyet az Önkormányzati Testület a 2/2014. (II.03.) rendeletében fogadott el, s mely szerint a költségvetés főösszege 4 543 90 ezer Forint.
A költségvetés elemzésekor a csoport tagjai rögzítették, hogy a költségvetés a jelenlegi önkormányzati ciklusban elfogadott és elvárt szabályok szerint ismét a költségcsökkentést és a pénzeszközök mind hatékonyabb felhasználását célozza. Igen erős a vezetői és pénzügyi kontroll, melyet kiegészít az önkormányzati képviselőtestület Pénzügyi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságának felügyelete. A jövőkép-alkotási módszertan abban járul hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez, hogy azonosítja azokat a tevékenységi köröket és fejlesztési köröket, melyekkel kapcsolatos tudás és tapasztalat megtalálható és melyek a jövőbeli gazdasági tevékenységek, vállalkozások működéséhez elengedhetetlenek.
A város gazdasági vonzerejének meghatározása, a vállalkozások sikeréhez a meglevő tudás-szerkezet meghatározása
Több vállalkozás, jobb vállalkozói környezet, növekvő iparűzési adók, munkahelyteremtés
Hatékony gazdálkodás és fenntartható önkormányzati költségvetési egyensúly
4. ábra: Jövőválasztási módszertan és hatékonyságnövelés kapcsolata
A jövőkép megfogalmazása során a résztvevők személyes intuícióikhoz, az alkotócsoport azonosságához és az eddig feldolgozottakhoz igazodva létrehoznak egy, a gazdasági tervvel és a vagyongazdálkodással összefüggő iránymutató koncepciót. Ennek közvetlen és közvetett hatásai a város fenntartható gazdasági fejlődésére – és ezzel egyidejűleg a költségvetési egyensúlyra – oly módon jelennek meg, hogy új beavatkozási területeket azonosítanak, melyek Kistelek városát vonzóvá teszik a vállalkozások számára mind a termelési, mind a turisztikai szektorban. Az új vállalkozások működése a munkahelyteremtés mellett hozzájárul a város adóbevételeinek és egyéb bevételeinek (helyi iparűzési adó, gépjárműadó, építmény illetve telekadó, helyi, önkormányzati tulajdonú ingatlanokért fizetett bérleti díj valamint idegenforgalmi adó) növeléséhez.
Lezárás és összefoglalás A múlt tudatos és érzékeny feldolgozása segítséget és iránymutatást ad a jövőbeli sikeres módszerek megtalálásához és a kevésbé sikeres megoldások elkerüléséhez. A sikerek és kudarcok a működés, működtetés örökségei, amelyek ha nem tudatosodnak, akkor „láthatatlan” erőként állnak az új, megfogalmazott tervek és a projekttagok közé, ellehetetlenítve a sikert. Ebben az esetben nem tudatosodik a kudarc valódi oka, így annak okait a személyekben keresik, ami csak részben indokolt.
A múlt feltárásakor a jelen számára is üzenetet hordozó racionális és intuitív elemek azonosítódnak, jelentős „aha” érzésekkel, ezért tartja a szervezetfejlesztő tanácsadó lényegesnek ezt a fázist a továbblépés szempontjából. A következő tanácsadási szakasz során a megkezdett munka folytatódik az elemzések és várható eredmények, a fejlesztési javaslatok meghatározásával, melyről az összefoglaló értékelő tanácsadói dokumentum számol be.
