Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és Költségvetési egyensúly
Dokumentum (kapcsolódó indikátor):
A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Interaktív Szeminárium” 1. alkalom
ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
Kistelek Város Önkormányzata
Bevezetés Kistelek Város Önkormányzata az ÁROP 1.A.5 program keretében a „Fenntartható gazdálkodás és Költségvetési egyensúly” témakörben tanácsadási eseményeket szervezett és rendezett, az önkormányzati vezetők részvételével. Eddig két vezetői konzultáció megrendezésére került sor, amelyek alapján az 1. interaktív szeminárium tartalmi előfeltételei létrejöttek. A kitűzött célok közül az egyik az 5 éves gazdasági program alapjainak megvizsgálása, a másik a vagyongazdálkodás újfajta lehetőségeinek feltérképezése, behatárolása. Jelen dokumentum célja, hogy az első interaktív szeminárium munkamódszerét és eredményeinek egy részét.
Módszertani megjegyzések Módszertani szempontból az interaktív szemináriumok egyik szerepe, hogy a vezetők mellett megfelelő számban részt vegyenek a változási folyamatban az érintett/érdekelt területek kulcsmunkatársai, és egy szervezett, a szervezetfejlesztési tanácsadó által támogatott helyen és folyamatban meg tudják osztani saját tapasztalataikat a tervezett fejlesztések összefüggésében. Egyben cél és eszköz, hogy új szemléletű kérdések mentén újrafogalmazzák a munkatársak a napi gyakorlattal kapcsolatos megítéléseiket, értékeléseiket. Cél továbbá, hogy a munkatársak is javaslatok megfogalmazásával segítsék a tervezett fejlesztésekkel, valamint az új feladat-ellátási renddel kapcsolatos, az önkormányzati kihívásokra érkező hatékony és eredményes válaszokat. A kiválasztott módszertan az ún. Jövőválasztás módszertana, amelynek fázisain keresztülhaladva a két interaktív szeminárium végére a résztvevők eljutnak a jövőkép megfogalmazásokig. Ezen belül az első interaktív szeminárium célja, hogy a már megkezdett folyamat következő lépésével, a jelenlegi helyzet feltárásával foglalkozzon, s ezen belül kiscsoportos működés formájában hozza létre a helyzetelemzést, a jelenlegi működés feltérképezését a résztvevői kör.
Feltárási irányok és szempontok A következő ábra bemutatja az alkalmazott feltárási irányokat és szempontokat. Ezen irányok módszertani jelentősége, hogy megtámogatja az érzelmi elköteleződés kialakítását a későbbi fázisban megfogalmazott jövőkép iránt. Mire vagyunk büszkék? Minek örülünk?
Min bosszankodunk? Mit szégyellünk?
Mi működik az adott témakörben?
Mi nem működik az adott témakörben?
Területek, ahol az öröm/büszkeség illetve a bosszúság/szégyen realizálódott: 1. 2. 3. 4.
Város szintje Gazdasági helyzet, Program Közoktatás-Közművelődés Vagyon, Vagyongazdálkodás
A városi szint Város ÖRÖM-BÜSZKESÉG • Élhető, gyönyörű környezet, parkok, találkozási pontok • Tipikus „jóértelmű-jóérzésű” rendezvények (nem „buli”, nem utca – jótékonyság) • Infrastruktúra előnyei körzeti szemmel (vonat, orvos, uszoda, játszótér) • Látvány, a város arculata • Sok jó pályázat és ezáltal elérhető források • Bicikliút-hálózat • Egészségügyi ellátottság, bővülés, elérhető • Jól működő „teljes” kisváros, „jó” kisváros Város BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN • Szennyvíz nem megoldott • Körzeti szemmel nincsen kerékpárút • Könyvesboltok és lemezboltok hiánya • Sportolási lehetőségek – sportágbővítés hiánya • A város külső-belső része közötti különbség • Külső felújítások - a „belbecsre” nincs pályázat
Gazdasági helyzet, program Gazdasági helyzet, gazdasági ÖRÖM-BÜSZKESÉG program • 100% konszolidáció; • Nagyon sok adósságból 0 (!) • Több fenntartó (egyházi-, alapítványi-, művészeti intézmények) • Körzetből nézve pályázati forrás • Körzetből nézve „szociális központ” Gazdasági helyzet, gazdasági BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN program • Szigorúan működtetésre csak • Állagmegóvás csak • „Középfok”, mint „mostohagyerek” • Munkahelyek hiánya • Ipari park létrejöttének lassulása • Nem igény szerinti pályázati terelés (pályázati bürokrata—nem vagyunk önállóak)
Közoktatás-közművelődés Közoktatás-közművelődés ÖRÖM-BÜSZKESÉG • Megszületéstől - érettségiig; • Választási lehetőségek + fejlődés • Körzeti szemmel: a körzet jól profitál anyagilag, szakmailag a társulásból Közoktatás-közművelődés BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN • Függés az állandó változástól (gazdasági koncepció + (!) pályázat) • Önerőből csak a működtetés • Jó programok fenntarthatósága (pályázat híján elapadnak, önállóan nem tudjuk csinálni) • Rendezvény-érdektelenségek • Sokan csak a negatívumokat látják, nem aktív, „kívülről” bírál • Vasárnap „halott” a város (zárkózottság lehetősége) • Összevonások után a „nagyság hátránya”: elveszik a gyerek az iskolában • Nincs versenyhelyzetből adódó egészséges rivalizálás (óvodában van, iskolában nincs)
Vagyon, vagyongazdálkodás A „vagyon” értelmezése ─ tanácsadói javaslatra ─ a közös munka során kiszélesedett. Azok a tételek, amelyeket ez idáig nem ingatlanként vagy eszközként kezeltek, átsorolódtak a város vagyonát képező „oldalra”. Ilyen tétel például a város arculata, megjelenése, presztízse, az itt élő emberek, a hagyományok, az újítások, a lehetőségek. Vagyon, Vagyongazdálkodás ÖRÖM-BÜSZKESÉG • Gyógyvíz (ízületi panaszok) • Termál-kút (épületfűtés, strand) • Ópusztaszer „felvonulási terület” távolsága 6 km (+rendezvény, ne „Majsára menjenek fürödni”) • Társastánc világbajnokság • Tájvédelmi körzet • Falusi turizmus, Vadásztársaság • Hagyományápolás-rendezvények • Gasztronómiai Fesztivál (belső) • Pedagóguskórusok, fúvószene, néptánc, versenytánc, színjátszótér, képzőművészet • Téli Teremfoci Bajnokság • Gimnázium sport-tagozat (versenytánc, valamint a köréje csoportosuló sport és kultúra) • „Birkózóváros” (szenior világbajnok 4. szervezésében) • Nagyobb gazdálkodók, mezőgazdaság, gyümölcs, tejtermék, húsfeldolgozó • Munkácsy díjas festő, amatőr festők közössége Vagyon, Vagyongazdálkodás BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN • Ópusztaszer kapcsolat szükséges (+ taxi) • Rákóczi Általános iskola funkció nélkül • Elvándorlás (fiatalok ott ragadnak, „ugródeszka” a jellemző) A résztvevők egy egymásra odafigyelő, együttműködő és nyílt kommunikáció keretében, a témaköröket a folyamat szerkezetéhez illeszkedve megfelelően feldolgozták, majd együttesen értelmezték, s egy adott szintű, közös tartalomhoz jutottak.
