HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 2011.3.16. SEC(2011) 328 végleges
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A nemzetközi párok vagyonjogával kapcsolatos bizonytalanságok megszüntetése Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a házasságok vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról és Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról {COM(2011) 125 végleges} {COM(2011) 126 végleges} {COM(2011) 127 végleges} {SEC(2011) 327 végleges}
HU
HU
1.
ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK ÉS KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
A párok tulajdonával kapcsolatos jövőbeni uniós kezdeményezések előkészítése a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott intézkedések kölcsönös elismerésére irányuló 2000-res program keretébe tartozik. 2003-ban a Bizottság tanulmányt készíttetett a házassági vagyonjogi rendszereknek, valamint a nem házasságban élő párok tulajdonának helyzetéről a nemzetközi magánjogban és a belső jogban, amely rávilágított néhány problémára. 2006-ban a Bizottság elfogadta „a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó kollíziós szabályokról, különös tekintettel a joghatóságra és a kölcsönös elismerésre” szóló zöld könyvet1. A Bizottság szakértőcsoportot hozott létre, hogy segítségére legyen a jövőbeni jogalkotási javaslatok előkészítő munkájában. A szakértői csoport a tagállamok független szakértőiből áll. 2009. szeptember 28-án nyilvános meghallgatást szerveztek a tagállamokból érkező 99 résztvevővel: a szakértőcsoport tagjai, az egyetemi tudományos körök képviselői, ügyvédek, jegyzők és a civil társadalom tagjai vitatták meg a nemzetközi párok házassági és nem házassági vagyonjogi rendszereiről szóló európai jogi aktus hasznosságát. Végül pedig a stockholmi program azt sürgette, hogy „a kölcsönös elismerést a még nem lefedett, de a mindennapi élet szempontjából létfontosságú területekre, így a házassági vagyonjogra és a párok különválásának vagyonjogi következményeire” is ki kell terjeszteni. E jelentés a Bizottság által a hatásvizsgálati jelentés elkészítéséhez segítségként megrendelt külső tanulmány megállapításain alapszik. 2.
A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA
Az Európai Unióban egyre több polgár költözik külföldre, így egyre nagyobb a nemzetközi vagy nemzetközi dimenziójú párkapcsolatok száma: különböző állampolgárságú házastársak, az állampolgárságuk szerintitől eltérő tagállamban élő párok, más tagállamban tulajdonnal rendelkező párok, akik esetében előfordul, hogy a származási országuktól eltérő országban különválnak vagy a pár egyik tagja meghal. Az a probléma, hogy az érintettek nagyon nehezen tudják kideríteni, hogy mely bíróságok rendelkeznek joghatósággal és mely jogot kell alkalmazni személyes vagy tulajdoni helyzetükre. Ennek eredményeként nem kívánt és hátrányos következményeket kell elszenvedniük nem csak vagyonuk napi kezelése tekintetében, hanem akkor is, amikor különválnak, vagy pedig a pár egyik tagja meghal. Noha a polgári és kereskedelmi jog, valamint a családjog egyes területein vannak joghatósággal és az alkalmazandó joggal kapcsolatos uniós szabályok, a házassági vagyonjogi rendszerek, valamint a nem házasságban élő párok tulajdonjogai tekintetében ilyen szabályok nincsenek. Ezért a kérdésre a nemzeti jog, valamint a tagállamok közötti nemzetközi megállapodások rendelkezései irányadók. A bejegyzett élettársi közösségben élő párok jelenlegi problémái alapjában véve a házaspárok problémáival azonos okokra vezethetők vissza. Van azonban néhány fontos további nehézség, mivel a bejegyzett élettársi közösség jogintézménye csupán 14 tagállamban létezik, nem 1
HU
COM(2006) 400 végleges.
2
HU
mindegyik tagállam rendelkezik anyagi joggal e kérdésben, és még kevesebben fogadtak el joghatósági és kollíziós szabályokat. A javaslatok a házastársakat és a bejegyzett élettársi közösségeket ölelik fel, a „de facto” együttélésekkel nem foglalkoznak. A probléma nagyságrendje 2007-ben az EU-ban 2 400 000 új házasságot kötöttek, amelyből közel 300 000 (13%) volt nemzetközi, valamint 1 047 427 esetben került sor a házasság felbontására, amelynek 13%-a ugyancsak nemzetközi volt. Sőt, ugyanabban az évben közel 2,4 millió házasságnak vetett véget az egyik házastárs halála, amelyből a becslések szerint 390 000 volt nemzetközi. Mindent összevetve 2007-ben több, mint 430 000 nemzetközi párkapcsolat bomlott fel a házasság felbontása vagy haláleset miatt, és valamennyi esetben meg kellett osztani a házassági vagyont. 2007-ben az EU-ban közel 211 000 bejegyzett élettársi közösséget tartottak nyilván, amelyből több mint 41 000 volt nemzetközi jellegű a tulajdon tekintetében (a bejegyzett nemzetközi élettársi közösségek, külföldön élő vagy külföldön tulajdonnal rendelkező bejegyzett élettársi közösségek összesen). 3.
CÉLKITŰZÉSEK
A javaslatok általános célkitűzése az, hogy hozzájáruljon a polgári igazságszolgáltatás valóban európai térségének megteremtéséhez a házaspárok és bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi rendszereinek területén, valamint közös szabályokat biztosítson azzal kapcsolatban, hogy mely bíróságok rendelkeznek joghatósággal, és melyik jogot kell alkalmazni a nemzetközi párok vagyonjogi viszonyaira.
HU
3
HU
Az általános és konkrét célkitűzéseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Általános célkitűzés
Konkrét célkitűzések
Az európai igazságszolgáltatási térségben a polgárok szabad joggyakorlását továbbra is nehezítő korlátozások eltávolítása a házassági vagyonjog, valamint a párok különválásából fakadó tulajdonjogi következmények kölcsönös elismerésének kiterjesztése révén.
1.
Elkerülni a párhuzamos eljárásokat, valamint különböző anyagi jogok alkalmazását a házaspárok és nem házaspárok tulajdonára.
2.
Biztosítani, hogy a házastársak és élettársak, lehetőség szerint, megválaszthassák a helyzetükre alkalmazandó szabályokat és jogi rendelkezéseket.
3.
Megkönnyíteni a házaspárok és nem házaspárok nemzetközi tulajdonjogi rendszereivel kapcsolatos határozatok elismerését és végrehajtását.
4.
Lehetővé tenni a párok számára, hogy ugyanazon bíróság elé vigyenek az ügyükhöz kapcsolódó valamennyi (a házassági vagyonjogi rendszer különválás vagy halálozás miatti megszűnéséből fakadó) jogi kérdést
5.
Biztosítani, hogy a házastársak és élettársak tisztában vannak azzal, hogy a vagyonjogi rendszer megszűnése esetén melyik jog alkalmazandó esetükre (amennyiben az alkalmazandó jogot nem ők maguk választják).
6.
Biztosítani az összeegyeztethetőséget más javasolt EU szabályokkal (pl. az örökléssel és végrendelettel kapcsolatban, valamint házastársak esetében a válóperes eljárásra alkalmazandó joggal kapcsolatban)
7.
Fokozni a házassági és nem házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos információkhoz történő hozzáférést.
4.
SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK
4.1.
A szakpolitikai lehetőség leírása
A következő szakpolitikai lehetőségeket vették figyelembe: 1. szakpolitikai lehetőség: A jelenlegi helyzet / új európai uniós fellépés mellőzése-. 2. szakpolitikai lehetőség: A polgárok célzott tájékoztatása annak tudatosítása érdekében, hogy egy másik tagállamban nem feltétlenül azonosak a vagyonjogi rendszerek – tájékoztatni kell az olyan párokat, amelyek külföldön kívánnak házasságot kötni vagy élettársi kapcsolatukat bejegyeztetni (pl. általános információkat tartalmazó szórólap)3. szakpolitikai lehetőség: A joghatósági szabályok összehangolása, valamint a határozatok automatikus elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos szabályok bevezetése – EU jogalkotási fellépés összehangolt joghatósági szabályokat megállapító (a joghatóságot kapcsoló tényezők alapján határozzák meg) rendeletek, valamint az ítéletek és egyéb bírósági határozatok automatikus elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadásával-. 4. szakpolitikai lehetőség: A kollíziós szabályok összehangolása – az EU jogalkotási tevékenysége szabályokat biztosítana az alkalmazandó jog meghatározására; lehetővé tenné a jog megválasztását; Amennyiben nem választják meg a jogot, közös kapcsoló tényezők alapján kell meghatározni az alkalmazandó jogot -. 5. szakpolitikai lehetőség: Szabványos választható európai formanyomtatvány a házassági szerződésekhez – az EU tagállamaiban alkalmazandó közös standard házassági szerződés, amelyet uniós állampolgárok köthetnek. E szerződések egyes részeit a nemzeti helyzet sajátosságaihoz kell igazítani -. 6. szakpolitikai lehetőség: A kollíziós és joghatósági szabályok harmonizálása, valamint a bírósági határozatok automatikus elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos szabályok bevezetése – e lehetőség összekapcsolná a 3. és 4. szakpolitikai lehetőséget. 7. szakpolitikai lehetőség: Harmadik felek tájékoztatása a házaspárok és bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi rendszerének létezéséről – különféle lehetőségeket térképeztek fel a külföldön élő házaspárok vagy bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi viszonyainak beazonosítását érintő problémák megoldására.
HU
4
HU
4.2.
A lehetőségek összehasonlítása
1. szakpolitikai lehetőség: Status quo. E lehetőség nem teljesítené a célkitűzéseknek, mivel nem valószínű, hogy a tagállamok össze tudnák hangolni nemzeti szabályaikat. Ha a tagállamok saját kezdeményezésükre változtatják meg nemzeti jogi rendszerüket, valószínű, hogy e rendszerek továbbra is eltérőek lesznek. Sőt, a polgárok mobilitásának növelése tekintetében már meglévő problémák várhatóan még inkább súlyosbodnak. Alapvető jogok: noha a jogi keret összetettsége nem sérti a tulajdonjogot, hatással lehet a tulajdonjog tényleges gyakorlására. Társadalmi hatások: Várhatóan továbbra is megmaradnak azon problémák, amelyekkel a pár gyengébbik fele a különválási eljárás során szembesül. Pénzügyi költségek: nincsenek. Gazdasági hatások: a bonyolult nemzetközi esetek számának, az időbeni késedelmeknek és a költségeknek – ideértve a vagyontárgyak értékvesztését is – a növekedésével a helyzet a jelenlegihez képest romlani fog. 2. szakpolitikai lehetőség: A polgárok célzott tájékoztatása annak tudatosítása érdekében, hogy egy másik tagállamban nem feltétlenül azonosak a vagyonjogi rendszerek, és hogy bejegyeztethetik a saját rendszerüket. E lehetőség nagyon korlátozott mértékben hozzájárul a párhuzamos eljárások és a különböző anyagi jogok alkalmazásának elkerüléséhez. Alapvető jogok: pozitív hatás a tulajdonjogok tényleges gyakorlását illetően. Társadalmi hatások: a jelenlegi helyzethez képest csekély javulás. Pénzügyi költségek: a tájékoztató szórólapok költsége a becslések szerint évi mintegy 2 millió euro. Gazdasági hatások: a megtakarítások alacsonyak lennének. 3. szakpolitikai lehetőség: A joghatósági szabályok összehangolása, valamint az ítéletek, bírósági határozatok és okiratok automatikus elismerése és végrehajtása. E lehetőség korlátozott pozitív hatást eredményezne a párhuzamos bírósági eljárások elkerülése és a határozatok elismerésének megkönnyítése tekintetében. Az alkalmazandó jog meghatározásának kérdése ugyanakkor továbbra is bizonytalan maradna. Alapvető jogok: pozitív hatás a tulajdonjogok tényleges gyakorlását illetően. Társadalmi hatások: költségeket lehetne megtakarítani a párhuzamos eljárások elkerülésével, valamint a határozatok elismerésének és végrehajtásának megkönnyítésével. Pénzügyi költségek: csekély (az új joghatósági szabályok bevezetésével kapcsolatban). Gazdasági hatások: a tagállamok megtakarításai alacsonyak lennének. 4. szakpolitikai lehetőség: A kollíziós szabályok összehangolása. E lehetőség némi előnnyel járna a jelenlegi helyzethez képest. Pl. ha továbbra is több bíróság is foglalkozhatna ugyanazon esettel, akkor ugyanazon anyagi jogot kellene alkalmazniuk a vagyonjogi rendszerekre (mivel ugyanazon kollíziós szabályokat alkalmaznák). Továbbá, a párok korlátozott jogválasztási lehetőségére vonatkozó összehangolt szabályok bevezetésével ez növelné a biztonságot arra vonatkozóan, hogy melyik jogot kell alkalmazni. Alapvető jogok: pozitív hatás a tulajdonjogok tényleges gyakorlását illetően. Társadalmi hatások: költségcsökkentés alacsonyabb jogi munkadíjak formájában. A jelenlegi helyzet azáltal is javulna, hogy elkerülhetnénk a bíróságra rohanást, valamint azt, hogy a jogászoknak más országok kollíziós szabályait kelljen megvizsgálniuk az alkalmazandó jog meghatározása érdekében. Pénzügyi költségek: nagyon csekély a közigazgatás számára. Gazdasági hatások: a költségmegtakarítások alacsonyak lennének. 5. szakpolitikai lehetőség: Egységes választható európai formanyomtatvány a házassági szerződésekhez. E lehetőség (amelyet csupán házaspárok részére dolgoztak ki) biztosítaná, hogy amennyiben a párok házassági szerződést kötöttek, e szerződést (és következésképpen a házastársak által választott szabályokat) EU-szerte elismernék. Továbbá, a házasság
HU
5
HU
felbontásával és az örökléssel kapcsolatos eljárások megkönnyítése érdekében a párok megválaszthatnák az alkalmazandó jogot. Társadalmi hatások: a jogbiztonság növelése. Pénzügyi költségek: a szükséges EU-szintű jogalkotás létrehozásával járó közigazgatási munka költségei. A tagállamok jogászai számára képzést is kellene biztosítani. Gazdasági hatások: némi korlátozott költségmegtakarítást eredményezne. Mindazonáltal a szakértők túlnyomó többsége úgy véli, hogy korai lenne még egy ilyen javaslat, mivel a tagállamok jogszabályaiban továbbra is jelentős eltérések vannak. 6. szakpolitikai lehetőség: A kollíziós és joghatósági szabályok összehangolása, valamint az ítéletek automatikus elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok bevezetése. Az összehangolt kollíziós szabályok biztosítanák, hogy az EU egész területén ugyanazon jogot alkalmaznák ugyanarra az esetre (ez megakadályozná a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását, ún. „forum shopping”, valamint biztosítaná az alkalmazandó szabályok megválasztását). Továbbá, az összehangolt kollíziós szabályok nagyban csökkentenék a párhuzamos eljárások lehetőségét, az elismeréssel és végrehajtással kapcsolatos szabályok pedig megkönnyítenék a határozatok és jogi aktusok mozgását. Társadalmi hatások: költségcsökkentés a polgárok számára (azaz alacsonyabb jogi díjak, különösen a jog megválasztása esetén). Pénzügyi költségek: a szükséges EU-szintű jogalkotás létrehozásával járó közigazgatási munka költségei. A tagállamok jogászai számára képzést is kellene biztosítani. Gazdasági hatások: a költségmegtakarítás jelentősebb lenne a többi szakpolitikai lehetőséghez képest. A 7. szakpolitikai lehetőség – Tájékoztatás a házaspárok és bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi rendszereiről – esetében számos alopciót helyeztek kilátásba: – weboldal létrehozása a vagyonjogi rendszerek és a nemzeti szabályok létező nyilvántartásairól, – adatbázis/információkezelő rendszer létrehozása a vagyonjogi rendszerek és a nemzeti szabályok létező nyilvántartásairól, – a Bizottság ajánlása az összekapcsolt nemzeti vagyonjogi nyilvántartások létrehozásáról, valamint tájékoztató kampányok szervezéséről, – az összekapcsolt nemzeti vagyonjogi nyilvántartások kötelező létrehozása. Mindezek az alopciók várhatóan könnyebben hozzáférhetőbbé tennék a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos információkat. A célkitűzések teljesítésével kapcsolatban végzett értékelések és költségbecslések alapján a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében az tűnik legelőnyösebbnek, ha weboldalt hozunk létre a házassági vagyonjogi rendszerek és nemzeti szabályok már létező nyilvántartásairól. Noha a többi szakpolitikai lehetőség között vannak olyanok, amelyek kicsit jobban megvalósítanák a célkitűzéseket, azok várható költségei jelentősebbek, mint a csekély mértékben kedvezőbb teljesítési eredmények. 4.3.
Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség
E lehetőség uniós szintű fellépést vonna maga után az alábbi formában: – két rendelet elfogadása: egyik a házaspárok, a másik a bejegyzett élettársi közösségek esetében a kollíziós és joghatósági szabályok összehangolásáról, valamint az ítéletek és
HU
6
HU
egyéb jogi aktusok automatikus elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos szabályok bevezetéséről valamint – weboldal létrehozása a vagyonjogi rendszerek és a hatályos nemzeti szabályok már meglévő nyilvántartásairól. 4.4.
Az előnyben részesített nagyságrendje és jellege
szakpolitikai
lehetőség
hatásainak
potenciális
E lehetőség az összes többinél jobban megvalósítaná a fent ismertetett konkrét célkitűzéseket. Az összehangolt joghatósági szabályok (ideértve az ítéletek és jogi aktusok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokkal összefüggésben a perfüggőségi rendelkezést is) eredményeként nagyon lecsökkenne a párhuzamos eljárások lehetősége. Továbbá, az összehangolt kollíziós szabályok segítségével elkerülhető lenne a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának („forum shopping”) gyakorlata. Azt is biztosítja, hogy az EU tagállamaiban ugyanazon jogot alkalmazzák ugyanazon esetre. A házastársak korlátozott jogválasztásával kapcsolatos szabályok bevezetése növeli a jogbiztonságot, és némi szabadságot is biztosít a házaspárok számára a vagyonukra alkalmazandó jog meghatározását illetően, ugyanakkor garantálja a harmadik felek érdekeinek védelmét. Így valószínűleg szinte teljesen kiküszöbölhetőek az ítéletek, bírósági határozatok és okiratok elismerésével kapcsolatos problémák, ami fontos előrelépést jelent a költségmegtakarítás, a határozatok elismerése terén mutatkozó késedelmek tekintetében, valamint nem kellene különböző tagállamok bíróságai előtt megjelenni. A vagyonjogi rendszerek megszüntetésével kapcsolatos joghatósági szabályok a házasság felbontásával vagy az örökléssel foglalkozó bíróság joghatóságát a vagyonjogi rendszer megszüntetésével kapcsolatos ügyekre is kiterjesztenék. Ez nagyobb jogbiztonságot jelent a polgárok számára, mivel a vagyonjogi rendszer megszüntetésének ügyében is az a bíróság járna el, amely a házasság felbontásával vagy az örökléssel foglalkozik. E szakpolitikai lehetőség megoldást kínálna az olyan párok problémáira is, amelyek nem választották meg az alkalmazandó jogot. Esetükben a vagyonjogi rendszerre alkalmazandó – az összes tagállamban közös – kapcsoló tényezők rangsorán alapuló rendszert hívnának segítségül. Továbbá, az állandóság elve és az egységes rendszer biztosítaná, hogy a házassági vagyonjogi rendszerekre alkalmazandó jog a pár másik tagállamba költözésekor nem változik, és valamennyi vagyontárgyra alkalmazandó. Sőt, a weboldal létrehozása révén könnyebben hozzá lehetne férni a többi tagállam vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos információkhoz. A weboldal tartalmazná a már létező nyilvántartások elérhetőségeit, valamint könnyebb hozzáférést biztosítana a vagyonjogi rendszereket érintő nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos információkhoz. Mindent egybevetve az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség növelné annak valószínűségét, hogy minden házastárs vagy élettárs, magán vagy állami hitelező, stb. jogait hatékonyan tiszteletben tartják. E lehetőség annak valószínűségét is növelné, hogy a házastársak kezdeti választását nem befolyásolja azon döntésük, hogy más tagállamba költöznek vagy ott ingatlant vásárolnak.
HU
7
HU
4.5.
Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség költségei
Uniós szinten az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a szükséges jogalkotással járó közigazgatási munka költségeit vonná maga után. Nemzeti szinten költségek merülnének fel a szükséges kiegészítő nemzeti szabályok (pl. az alkalmazandó jog meghatározásával kapcsolatos szabályok) megállapításakor, valamint a jogászok (ügyvédek, bírák, jegyzők és közjegyzők) képzése és az igazságügyi együttműködés kapcsán. Az új jogszabályok megismertetését célzó tájékoztató kampányok is többletköltségeket okoznának az EU és a tagállamok számára egyaránt. Általánosságban véve az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a becslések szerint maximum egy harmaddal, azaz megközelítőleg 0,4 milliárd euróval csökkentené a fenti problémák következtében felmerülő jelenlegi költségeket (évi mintegy 1,1 milliárd euro). E költségmegtakarítás különösen jelentős lenne a nemzetközi házasságok és bejegyzett élettársi közösségek esetében, és még konkrétabban a különválás vagy halál esetén fellépő problémákat érintő kérdésekben. A jog egyszerűsítésének (és a jogi költségek csökkentésének) következményeként csökkennének a jogászok díjai. Ezt azonban ellensúlyozná az, hogy a házassági szerződések vagy élettársi szerződések megfogalmazásához nyújtott segítség esetleg többletmunkát jelent, ugyanakkor a jogbiztonság növelésének köszönhetően javulna a munka minősége. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség adóügyi szempontból semleges, mivel a két rendeletből álló csomag nem okozna semmilyen változást a tagállamok nemzeti adóügyi jogszabályaiban. 4.6.
EU hozzáadott érték
A fő problémákat az alkalmazandó joggal, joghatósággal kapcsolatos nemzeti szabályok ütközése, valamint a határozatok és jogi aktusok tagállamok közötti elismerése és végrehajtása jelenti. Mivel határokon átívelő problémáról van szó, azt csak európai szinten lehet megoldani. Ha a tagállamok saját kezdeményezésükre változtatják meg nemzeti jogrendszereiket, nem valószínű, hogy országuk szabályait a többi uniós tagállam szabályaival hangolnák össze. A probléma jellegét és nagyságrendjét tekintve uniós szintű fellépésre van szükség, ami egyértelmű előnyökkel járna a tagállami szintű fellépéshez képest. A joghatósággal és az ítéletek elismerésével kapcsolatban egyéb területeken meglévő uniós jogszabályok hatékonynak és hasznosnak bizonyultak a polgárok számára. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség kézzel fogható előnyökkel jár a „nemzetközi” párkapcsolatban élő uniós polgárok számára, mivel egyértelmű szabályokat állapít meg azzal kapcsolatban, hogy a pár különválása vagy az egyik fél halála esetén hogyan kell kezelni közös tulajdonukat. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség által tárgyalt problémák részben a belső piacból és a személyek szabad mozgásából fakadnak. Ha nem sikerül megoldást találni a jelenlegi problémákra, az megingathatja az uniós belső piacba, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, határok nélkül uniós térségbe vetett bizalmat. A polgárok számára költségesebb és időigényesebb megszüntetni a nemzetközi elemeket tartalmazó vagyonjogi rendszereket, mint a pusztán nemzeti vagyonjogi rendszereket. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség biztosítja a nemzetközi elemet tartalmazó vagyonjogi rendszerek megszüntetésének hatékonyabb kezelését, ezáltal előmozdítja a polgárok belső piac működésébe vetett bizalmát, és megkönnyíti életüket. A javaslatok hozzájárulnak az EU azon célkitűzésének eléréséhez, hogy megkönnyítse az uniós
HU
8
HU
polgárok életét, mindezt a pusztán nemzeti párok és a nemzetközi párok közötti megkülönböztetés nélkül. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség becsült gazdasági előnyei általánosságban jelentősek, ami várhatóan nagyban javítja majd a szóban forgó párok helyzetét. Csak azok az uniós kezdeményezések nyújthatnak megoldást a határokon átívelő jellegű párok számára és azok javíthatják az európai családok helyzetét, amelyek kiaknázzák a belső határok nélküli európai térség nyújtotta előnyöket. Mindazonáltal a kezdeményezések tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét: mivel az anyagi jog összehangolása az EU hatáskörén kívül esik, a jövőbeni jogi aktusok nem érintenék a tagállamok nemzeti szabályait, és nem járnának a házastársak és élettársak közötti vagyonjogra alkalmazandó anyagi jog harmonizálásával. 5.
FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS
A rendeletek hatékony végrehajtásának, valamint a weboldal sikerének felügyelete érdekében a Bizottság rendszeresen értékeléseket végez és jelentést tesz. A Bizottság értékelő jelentéseket készít a rendeletek alkalmazásáról. A Bizottság a weboldal használatának felügyeletével azt is fel fogja mérni, hogy azt a polgárok és harmadik felek milyen gyakran használják információkereséshez, valamint hogyan lehetne továbbfejleszteni. Továbbá, a polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat fontos szerepet játszhat a tagállamok között a rendeletek végrehajtásakor megvalósuló együttműködés megerősítésében.
HU
9
HU
