Dr. Stojić-Karanović Edit1 A HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGE A VAJDASÁGI KIS-RÉGIÓK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉBEN A határokat az ember szivén keresztül karcolják idegenek, hideg jogi tollal s mikor a határok véreznek, félelemtől tágranyílt szemünk előtt a tintatoll nyomán vörösre válnak a meghúzott vonalak.2 Marya Mannes Történelmi emlékezetünk az elmúlt századokból arra intett, hogy a határok erőszakos módosítása nemcsak háborús szenvedéssel sújtja a polgárokat – nemzeti hovatartozástól függetlenül, hanem, hogy nincs is „győztes” nemzet. A viszályból hasznot húzók csakis a szervezett bűnözői csoportok vezetői s a velük összekötődő politikai „elit”. Nyugat Európa ezt előbb belátta, s mindjárt a 2. világháború után elindult a nemzeti határok leépítése- és a közösségépítés útján. Egyben megindult lassan az államokon belüli decentralizáció. E két folyamattal épült ki a „Régiók Európája”. Alapelvének egyik jelentős pillére a határok fokozatos leépítése, a közös természeti források közös használata céljából. A másik pillére a belső decentralizió, mely az országokon belül a központi hatalomról a regiókra ruház át minden olyan döntést, amely meghozatalához a szűkebb területi egységek kormányzatai teljesebb ismeretekkel rendelkeznek. A 90-es évek végére a „Régiók Európáját” már mintegy háromszáz területi egység tarkította, melyek nagyon különbözőek voltak és maradtak máig is, tekintve önállóságuk fokát, területi nagyságukat, gazdasági fejlettségüket, intézményesültségüket. A tudatosult és megszervezett régiók felerősödésében nagy szerepet játszott a nemzetek feletti integrációs folyamat, „amely bizonyos tekintetben és mértékben csökkentette a nemzeti-országos szint kompetenciáit, aminek következtében az alatta lévő (szunnyadó) térségi szinteknek is új fejlődési pálya nyílott.”3 Ehhez a folyamathoz párosult az Európai Unió intézményi és finanszírozási regionális politikája: a regionális támogatási rendszer. A „Strukturális Alapok” célja enyhíteni az EU-n belüli fejlettségi különbségeket, s ehhez igen jelentős fejlesztési forrásokat irányít a régiók térségi szintjeihez. Így a regionalizmus eszmei-kulturális értékeit, politikai eszközeit és tartalmát anyagi érdekekkel is alátámasztották. Az európai kontinens keleti része ettől a folyamattól elmaradóban volt, de a rendszerváltás biztatott, hogy gyors léptekben megtörténhet a felzárkózás. Sajnos, előbb egy erős hátralépés történt a kontinens délkeleti részén: a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendszerváltási folyamata - összefonódva a nemzeti érdekek 19. századbeli koncepciójával – az államszervezet háborús széteséséhez vezetett. 1
A Belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet (IIPE-IMPP) tudományos tanácsosa, a “Duna – az együttműködés folyója” nevű Nemzetközi Tudományos Fórum elnöke, állandó előadó a Nemzetközi Diplomáciai Intézetben. 2 “Borders are scratched across the hearts of men / By strangers with a calm, judicial pen / And when the borders bleed we watch with dread / The lines of ink along the map turn red.” 3 Nemes Nagy József 1997: Régiók, Regionalizmus, http://www.neumann-haz.hu/tei/educatio/educatio/1997osz/studies/1nemesna/1nemesna_hu.html
1
A megrögzött felfogás az ellentétes érdekekről még ma is erős hatással van, annak ellenére, hogy mind szembetűnőbb a közös érdekek létezése a gazdasági fejlődés, környezetvédelem és a nemzeti kulturális örökségek egységes multikultúrális értékkénti gondozása terén. És éppen e téren kell keresni a jövőbeni együttmüködés irányait ebben a térségben is.4 Magyarország EU-tagsága s az EU szomszédsági programja (Neighbourhood Program) új lehetőségeket nyújt a két valamikori jugoszláv köztársaságnak, illetve Horvátországnak és Szerbia-Montenegrónak. Sőt, Románia mint EU-tagjelölt5 szintén részese az Unió szomszédos programjának. Ennek a térségnek földrajzi középpontjátban a Vajdaság van. Vajdaság, a természeti források, gazdasági lehetőségek, soknemzetiség, történelmi tapasztalat – egyrészt kiaknázatlanságával, helytelen használatával, másrészt számszerű jó, de egyedülálló példáival, de mindenestre a korszerű belső helyi demokrácia fejlődése és a regionális, interregionális és határokon átívelő együttműködés felívelő közeljövője előtt áll. Csak szemmel kell kísérni a döntéshozókat, a választásoktól függőket minden színten, s nem csak a Vajdaságban, hogy ne lépjenek a nemzeti feszültség szításának csuzdájára, mert az végül mindenkit a szakadékba vezet. 1. A REGIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELENLEGI FORMÁI Vajdaság közvetlenül vagy közvetve részese számos regionális és interregionális nemzetközi együttműködési formának. Azonban a meglevő formák nem hozták meg az elégséges eredményeket a fenntartható fejlődés biztosításában. Számos gazdasági, környezetvédelmi és szociális probléma megoldatlanul áll, s kisebb, vagy nagyobb mértékben egész Vajdaságot sújtja. E szempontból Magyarország belépése az EU-ba jelentős új lehetőségeket nyit meg. Ugyanis, ezzel megnőtek a határokon átívelő együttműködés lehetőségei és jelentősége. Vajdaság, mint Szerbia–Montenegró autonóm tartománya, lévén Magyarország mint EU tag és Románia és Horvátország mint EU tagjelöltei közötti térség, új lehetőségeket kap a fenntartható fejlődést támogató nemzetközi programokban. Sőt, ez az új helyzet jentősen hozzájárulhat a meglevő együttműködési formák hatékonyságának növeléséhez. Az utóbbi 15 évben közép- és délkelet Európában államközi szinten 7 korszerű regionális kezdeményezés született,6 amelyekben Vajdaság közvetlenül vagy közvetve érintett: Államközi regionális együttműködési formák 1. Közép-Európai Kezdeményezés (Central European Initiative - CEI)7 1989. november 11-én Olaszország, Austria. Magyarország és Jugoszlávia Budapesti egyezményével indult.
4
Stojić-Karanović, Edita 2002: Otvorena pitanja i perspektive saradnje podunavskih žemalja (Nyitott kérdések és kilátások a dunamenti országok együttműködésében) Međunarodni Problemi, Institut za međunarodnu politiku i privredu, Beograd, Vol. LIV, No. 3, pp. 221-252. 5 A tanulmány 2006-ban készült (a szerk. megj.). 6 Stojić-Karanović Edita 2005: Dunav – reka saradnje: Od principa dobrosusedstva do regionalnog modela srednjeg Podunavlja, Beograd, Međunarodni naučni forum «Dunav – reka saradnje». 7 Honlapcíme: www.ceinet.org
2
Ma 17 tagja van: Ausztria, Albánia, Beloruszia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Macedónia, Moldova, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia-Montenegro, Ukrajna. 17 működési területe: a szervezett bűnözés elleni harc; energetika; információ és média; kultúra; kis- és középvállalatok; kisebbségek; migráció; tudomány és technológia; oktatás; ifjúság; mezőgazdaság; helyi közösségek határokon átívelő együttműködése; humán erőforrás fejlesztés és treningek; közlekedés; turizmus; az állampolgárok védelme; természeti környezet védelme. 2. Feketetengeri Gazdasági Együttműködés (Black Sea Economic Cooperation – BSEC)8 1992. június 25.-én Isztambulban hozták létre. A 11 tagállam: Albánia, Azerbejdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldova, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország, Ukrajna. 15 munkacsoportban folyik a tevékenysége, amelyek az egyes területek konkrét projektumainak fejlesztésére koncentrálnak. Ezek között a legjelentősebbek a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával foglalkoznak, tekintettel arra a tényre, hogy e szervezet igen széles piacot foglal magában, több mint 350 millió lakossal és közel 20 millió négyzetkilométernyi hatalmas természeti javakkal rendelkező területtel. (példaként elég megemlítenünk a jelentős kőolaj és földgáz lelőhelyeket.) Azonban jelentős együttműködési területet képvisel a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc is. 3. Délkelet Európai Együttműködési Kezdeményezés (Southeast European Cooperation Initiative - SECI)9 1996 december 5-6-án megtartott Genfi értekezleten az Egyesült Amerikai Államok kezdeményezésére, a «Az EU és az USA Közös Megértés Pontjai» alapján hozták létre. Tagjai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Macedónia, Moldova, Románia, Szlovénia, Szerbia-Montenegro, Törökország. Tevékenysége a határokon átívelő együttműködési programok és projektumok a következő területeken: infrastruktúra-fejlesztés, kereskedelem, közlekedés, biztonság, energetika, környezetvédelem és a privát szektor fejlődése. 4. Délkelet Európai Együttműködési Folyamat (South-East European Cooperation Process – SEECP)10 1998 június 8-9-én Isztambulban a délkelet-európai országok csúcstalálkozóján hozták létre. A 9 tagállam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország (megfigyelőként), Macedónia, Románia, Szerbia-Montenegro, Törökország. Tevékenysége az egymásközti párbeszédre és együttműködésre irányul minden színten és minden téren (az államelnökök és kormányfők csúcstalálkozói, a külügyminiszterek és a tagállamok külügyminisztériumainak politikai igazgatói találkozói), valamint egy állandó koordinációs testület révén, amely az aktuális-, az előző- és a következő elnökölő ország képviselőjéből áll (az ún. Hármason), de szükség esetén bármely illetékes tárca találkozóját összehívhatják.
8
Honlapcíme: http://www.bsec.gov.tr/ Honlapcíme: http://www.secinet.org/ 10 2004/2005-ben elnöklő honlapcíme: www.mae.ro/seecp/ 9
3
5. Délkelet Európai Stabilitási Szerződés (Stability Pact for Southeast Europe – SPSE)11: 1999. június 10-én az Európai Unió kezdeményezésére a németországi Kölnben alapították meg. A 8 tagállam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Románia, Szerbia-Montenegró. Tevékenységét ún. munkaasztalok keretében szervezi, s egészében véve a “Regionális Munkaasztal” koordinálja. Ezen “Asztal” mellett még három munkaasztal működik, az első a demokratizálódás kérdéseivel és az emberi jogokkal, a második gazdasági kérdésekkel és újjáépítéssel, a harmadik pedig katonai és biztonsági kérdésekkel foglalkozik. E harmadik munkaasztalon belül két «al-asztal» működik: egyik a katonai kérdésekkel és védelemmel, a másik pedig a belügy és az igazságszolgáltatás témakörével foglalkozik. 6. Adria – Jóni tengeri kezdeményezés (Adriatic-Ionic Initiative - JJI)12 2000 májusában hozták létre az olaszországi Ankonai konferencián. A 7 tagállam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Olaszország, Szlovénia, Szerbia-Montenegró. Tevékenysége «kerekasztalok» keretében folyik a következő területeken: illegális tevékenységek elleni harc; kultúra; oktatás és egyetemek közötti együttműködés; gazdaság, turizmus és a kis- és középvállalatok együttműködése; közlekedési és tengerészeti együttműködés; természeti környezet védelme és a fenntartható fejlődés. 7. Dunamenti Együttműködési Folyamat (Cooperation Process on the Danube – CPD)13 2002 május 27.-én Bécsben, osztrák és román kezdeményezésre indították. A 13 tagállam: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia-Montenegró, Ukrajna. Diplomáciai, politikai és üzleti tevékenységei a Duna-medencében minden meglevő regionális együttműködési forma koordinációjára irányul – kétévenkénti miniszteri és üzleti konferenciákon melyeket 6 munkacsoport készít elő. A munkcsoprtok 6 „dimezióval” foglalknak: környezetvédelem; gazdaság és közlekedés; kultúra; hajózás; regionális és szubregionális együttműködés; turizmus. A térségben nem csak államközi, hanem az államok szűkebb területi egységeinek korszerű együttműködési formái is működnek. A szubregionális együttműködési formák két legjelentősebb példája a Duna-menti területi egységek munkaközössége (ARGE Donauländer) és a DKMT eurórégió. Szubregionális együttműködési formák 1. A Duna-menti Területi Egységek Munkaközössége (Arbeitgemeinschaft Donauländer) 1990. május 17-én Bécsben alapult meg, a tag-régiók kormányfői közös nyilatkozatának az aláírásával. Alapításkor tagságát az akkori 6 duna-menti állam 16 szükebb területi egysége alkotta. E területi egységek országról országra különböző államszervezési egységek voltak, kezdve szövetségi tagállamoktól megyékig. A 90-es években szétesett szövetségi országok tagállamai most egész területükben tagjai a Munkaközösségnek, amely, többek között emiatt
11
Honlapcím: www.stabilitypact.org Nincs közös honlapcím. 2004/2005-ben www.sigov.si/mzz/eng/foreign_poli/regional_coop.html 13 Honlapcím: http://www.danubecooperation.org 12
4
az
elnöklő
ország
címe:
is reformintézkedések előtt áll. Természetesen, megelőzően szükség lenne az illető országokon belüli regionalizáció megvalósítására. Ma 23 tagja van 11 államból:14 Ausztriából: Bécs, Burgenland, Felső-Ausztria, AlsóAusztria; Bulgáriából: Lovek, Mihajlovgrád, Rusze; Csehország teljes területe; Horvátország teljes területe; Németprszágból: Baden Wurttenberg, Bajorország; Magyarországról: Budapest, Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komarom-Esztergom és Tolna megye; Moldova teljes területe; Romániából a duna-menti kerületek szövetsége; Szlovákia teljes területe, Szerbia teljes területe, Ukrajna teljes területe. A Munkaközösség céljai: gazdasági fejlődés, valamint a kereskedelem, térrendezés, turizmus, kultúra, tudomány és környezetvédelem serkentése. Tevékenysége a következő munkacsoportokban folyik: 1. környezetvédelem és térrendezés; 2. gazadaság és turizmus; 3. kultúra és tudomány; 4. sport és ifjúság; 5. kereskedelem és gazdaság. 2. Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés (DKMT) A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Euro-régiót (DKMT) 1997. november 21-én, Szegeden az Együttműködési Jegyzőkönyv aláírásával alapították meg. 9 tagja van: 4 magyar megye: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok; 4 romániai megye: Arad, Karas-Severin, Hunyad, Temes; és Vajdaság tartomány Szerbiából. Összterülete közel 77,5l ezer km2, lakossága 6 millió fő. Tekintettel jelentőségére a Vajdaság szempontjából, bővebb ismertetést adunk róla. A DKMT térsége természeti és gazdasági szempontból egységes területnek tekinthető, amely a határok által három részre osztódott s ennek következtében a térségi kapcsolatok vagy megszakadtak, vagy intenzitásuk csökkent. A rendszerváltást követően mindhárom államban, különösen a határmenti területek lakóinál megélénkült az érdeklődés a kapcsolatok felélénkítésére és bővítésére. A regionális együttműködés esélyeit jelentősen növelte kezdettől fogva, hogy a három ország határa mentén elterülő régió nem volt válságövezet. Az euroregió mint minden határokon átívelő együttműködés a szomszédos országokkal való kiegyensúlyozott kapcsolatokat fejleszti és a helyi modernizációt serkenti. Ugyanakkor, a gazdasági és humán kapcsolatok szélesítése és mélyítése által stabilizáló tényezőként hat a politikai viszonyok terén. Azonban az eurórégió nem lehet önálló jogi személy vagy önálló közigazgatási egység, és működése során nem születhetnek olyan állásfoglalások melyek ellentétesek lennének azon államok külpolitikájával melyekhez az eurorégiót alkotó szubregiók tartóznak. Tehát, az eurorégió résztvevői saját országuk joga, jogrendszere alapján járnak el, s ez a határmenti együttműködés is az állam külpolitikai kapcsolatrendszerének szerves része. A DKMT, mint más eurorégió is, leginkább kevert etnikumú térségben működve, bizalomerősítő, konfliktusmegelőző szerepet is játszik.15 A DKMT meghirdetett célja, hogy fejlessze a helyi közösségek és önkormányzatok kapcsolatait, együttműködését, a gazdaság, oktatás és kultúra, tudomány és sport területén – és ezáltal közelebb hozza őket az aktuális európai folyamatokhoz és integrációhoz. Rövid távon a cél a partner régiók között már létező kapcsolatok megerősítése, a középtávú cél a partner régiók társadalmi-gazdasági kohéziójának megerősítése, harmonikus területfejlesztés és az infrastruktúra kiépítése, amivel a közös határok mentén csökkenének a fejlettségi különbségek. Hosszú távon pedig a mikro-európai integrácó egy autentikus terének létrehozása, kisebbségi problémák jobb megértése. Ugyanakkor a DKMT támogatja azokat az
14 15
Az államok neve abc-sorrendben. http://www.dkmt.hu/
5
együttműködéseket, amelyek a korszerű európai folyamatok kereteibe való integrálódás felé vezetnek.16 A DKMT tevékenysége munkacsoportokban folyik: 1. gazdaság, infrastruktúra és turizmus, 2. regionális fejlődés, természet és környezetvédelem, 3. kultúra, sport, civil szervezetek és szociális kérdések, 4. nemzetközi kapcsolatok, információ és média. Habár a DKMT is reformra szorul, hisz alapítása óta sok változás történt a térségben, s még egy sor belső területi regionalizáció vagy a hatókörök megváltozása is szükséges, a DKMTnek el kell ismernünk sikereit, főleg az útmutató és példaadó szerepét. Nagy jeletőségűek az eurorégiós együttműködések is, azonban sokkal több „mikroregionális” együttműködési formára lenne szükség, ami különösen a Vajdaságra érvényes. A mikroregionális együttműködést célozza az Európai Unió Szomszédsági Programja is. 2. AZ EU VAJDASÁGOT ÉRINTŐ SZOMSZÉDSÁGI PROGRAMJAI Az Európai Bizottság irányelvei szerint bevezetésre került az úgynevezett Szomszédsági Programok (Neighbourhood Programme – NP) rendszere az INTERREG IIIA együttműködések azon célterületein, ahol az újonnan kialakuló belső uniós határokon kívül külső határok is részt vesznek a programban. Ennek megfelelően indulhat meg a határon átívelő együttműködések támogatása Magyarország és Szerbia közös határán.17 A területi fejlődésben tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése és elkerülése céljából olyan stratégiai feladatok adódnak, melyek az infrastruktúra, a gazdaság, a humán erőforrások fejlesztését, a környezet és a természet védelmét és a területi tervezés különböző felfogásainak egyeztetését jelölik meg az interregionális és nemzetközi együttműködés alapjául.18 Az európai területek integrálása és harmonizálása szempontjából fontos az infrastrukturális fejlesztéseken belül a közúti közlekedés, a közlekedési csomóponti rendszerek, integrált városi rendszerek fejlesztése. Ezért az EU-támogatás egyik fő területe a vasúti-, vízi-, energia-, távközlési hálózatok fejlesztése. A határmenti együttműködés alapját képező Közösségi Kezdeményezési Program meghozása és életbe léptetése több mint egy évi időt vett igénybe. Az Alapdokumentumot (Community Initiative Programme – CIP) az irányító funkciót ellátó tagállam (Magyarország) a programban résztvevő szomszédos államok támogató levelével még 2003 októberében nyújtotta be az Európai Bizottsághoz, amely – a konzultációs eljárás lefolytatását követően – a dokumentum végső verzióját 2004. október 19-én hagyta jóvá. Azután a három résztvevő ország helyi, regionális és központi szerveinek delegált tagjaiből álló Közös Monitoring Bizottság (Joint Monitoring Committee – JMC) alakuló ülésén elfogadta a konkrét intézkedéseket, projekt-kiválasztási kritériumokat, valamint a technikai és pénzügyi végrehajtás folyamatát is részletesen tárgyaló Programkiegészítő Dokumentumot (Programme Complement – PC). E dokumentummal összhangban a Közös Szakmai Titkárság (Joint Technical Secretariat – JTS) a nemzeti hatóságokkal együttműködve elkészítette a pályázati csomagot, amelyet a Közös Irányító Bizottság (Joint Steering Committee) ülésén, 2004. november 26-án elfogadtak.
16
http://www.dkmt.net/ www.interreg.hu 18 Hardi Tamás 2004: Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása. – Magyar Tudomány. 9. pp. 991–1001. 17
6
Az EU Szomszédsági Programjának első körű pályázatára, a Magyarország és SzerbiaMontenegró közötti együttműködésre (Interreg és Cards) száz körül forog a jelentkező projektumok száma a Vajdaságból. Románia és Szerbia-Montenegró közötti határokon átívelő együttműködési pályázatra (Phare és Cards), valamint a Szomszédsági Program magyarországi második körére nagy érdeklődéssel készülnek ismét a vajdasági helyi önkormányzatok, kis- és középvállalatok és civil szervezetek. A gyakorlatban a trilaterálisan kialakított program két külön bilaterális program szoros együttműködésében fog megvalósulni egyetlen közös menedzsment struktúra irányításával, a résztvevő országok pénzügyi eszközeinek (INTERREG IIIA, PHARE CBC és CARDS) felhasználását szabályozó különböző eljárásrendek és előírások szerint: Magyarország – Románia Határon átívelő Együttműködési Program 2004-2006 (INTERREG IIIA – PHARE CBC) Magyarország – Szerbia-Montenegró Szomszédsági Program 2004-2006 (INTERREG IIIA – CARDS) Az Program egészét nézve, támogatásra jogosult területek Magyarországon: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék; Romániában: Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék; Szerbia Montenegróban a Vajdaság és Belgrád. A potenciális kedvezményezettek elsősorban a non-profit szervezetek: közintézmények, helyi önkormányzatok és ezek társulásai; közigazgatási szervek; megyei és regionális ügynökségek és hatóságok; oktatási intézmények; alapítványok és civil szervezetek. A támogatás mértéke legfeljebb 95%. A kis- és középvállalkozások is pályázhatnak, azonban esetükben a támogatás mértéke legfeljebb 50%. A programnak három prioritása van:19 1.A határmenti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése. Az infrastrukturális hálózatok és a természeti erőforrások kezelését szolgáló rendszerek közötti összeköttetések létrehozása és fejlesztése, valamint az országhatárok átjárhatóságának fokozása, a határmenti népek, illetve a gazdasági szervezetek közötti sikeres együttműködés céljából. Így a jelen prioritás szerint megvalósítandó tevékenységek között szerepel a határátkelők, valamint a határmenti térség különféle közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, illetve olyan létesítmények felépítése vagy fejlesztése, amelyek célja a vízbázis és a vízrendszer közös védelme és a közös árvízmegelőzési tevékenység. 2 . A piacok integrációjának elősegítését és a helyi társadalmi koherencia erősítését célzó együttműködési kezdeményezések támogatása. Ugyanis, szükséges az olyan környezet kialakítása, amely ösztönzi a cégek egymásközti együttműködését. Ezért konkrét intézkedések irányulnak a térség vállalatai számára hozzáférhető minőségi üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, illetve a cégek, intézmények és helyi közösségek konkrét, mindennapi együttműködésének elősegítésére; továbbá konkrét intézkedések kerültek meghatározásra az emberi erőforrásfejlesztés területén történő együttműködés elősegítésére. 3. A szakmai segítségnyújtásnak, amely a program hatékony végrehajtásának egyik alapvető feltétele, biztosítania kell, hogy az INTERREG IIIA program hatékonyan, eredményeseb és átláthatóan működjön. (Ugyanis, a program végrehajtásához nagy méretű adminisztrációs rendszerek szükségesek.)
19
www.interreg.hu
7
A prioritásokkal meghatározott feladatokhoz számos intézkedés fűzödik.20 Az intézkedések potenciális kedvezményezettjei az önkormányzatok, civil szervezetek, kamarák és oktatási intézmények, valamint más köztestületek. Azonban a háborús évek hatására a szerbiamontenegrói, s így a vajdasági önkormányzatok, vállalatok és szervezetek jelentősen lemaradnak felkészültségükben, hogy a korszerű interregionális kapcsolatok nyújtotta lehetőségeket gyorsan és hatásosan felfedezzék és kiaknázzák. Ezért a program lehető legszélesebb körű promóciót igényel. 3. A «DUNA - AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FOLYÓJA» NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS FÓRUM CIVIL SZERVEZETKÉNT SZERZETT TAPASZTALATAI Több évtizedes regionális és nemzetközi kapcsolatok kutatásai ahhoz a meggyőződéshez vezettek, hogy a soknemzetiségű és multikulturális Délkelet- és Közép-Európában élő nemzetek és létező államok sok azonos gazdasági és környezetvédelmi problémával állnak szemben, ugyanakkor csak az egymás elismerésén és tiszteletén alapuló együttműködéssel fejlődhetnek. Csak úgy biztosíthatják népeik és állampolgáraik jobb életét, ha minden közös, vagy egymás közötti problémát együttesen és békés módon, tárgyalásokkal oldanak meg. Tehát ha együttműködnek. Ezzel a tudattal indítottam el a belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézetben (IIPE) 1989-ben a “Duna - az együttműködés folyója” Nemzetközi Tudományos Fórum elnevezésű projektet. A szervezet hivatalos bejegyzésére a jugoszláv szövetségi igazságügyi minisztériumban 1994-ben került sor. E konferenciák munkájában akkor már több mint hatszáz szakember és más érdekelt polgár vett részt a Duna-medence országaiból, de más európai, sőt tengerentúli országból is. Az éves konferencák interdiszciplináris panel-üléseken zajlanak. Maga is együttműködési projektum lévén, 1989től kezdve minden évben (kivéve 1999-et) nemzetközi konferenciát rendezett, s minden megtartott konferenciával a projektban résztvevők száma gyarapodott (több mint 1200-ra). Ennek különös jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy a konferenciák vándorgyűlésként szerveződnek, s a nemzetközi együttműködés szellemét terjesztik, feltárva ugyanakkor a helyi problémákat is, megoldásukat keresve. Eddig a következő városokban került sor erre (észak-nyugat felől délkelet felé haladó sorrendben): Zombor, Apatin, Szabadka, Újvidék, Zimony, Újbelgrád, Belgrád – Óváros, Grocka, Pancsova, Kevevára, Székelykeve, Szendrő, Versec, Fehértemplom, Veliko Gradiste, Donji Milanovac, Kladovó. Egyes helyeken, mint Zombor, Újvidék, Belgrád, Kevevára, Fehértemplom és Kladovó több ízben. A DEF-NTF sok nehézségen ment keresztül. Ezek főleg abból eredtek, hogy a szervezet elméleti és konceptuális felállítása merőben szemben állt a térségben felmerült erőszakos, ellenségeskedő magatartásokkal és a háborúk valóságával. Így a Fórum, s főleg alapító elnöke is nehéz helyzetbe került: a szerbiai harcias és agresszív kormánypártok és azok intézeti szolgái felől megtorlások érték az 1992-ben kiadott békefelhívás miatt. A DEF-NTF terveiben 2ooo-től egyrészt az elért sikerek, elsajátított tapasztalatok, valamint a megváltozott politikai helyzet (Milosevics bukása) alapján, a civil szervezetek iránti megváltozó, pozitívabb magatartásra számított. A sikerek röviden, abból állnak, hogy minden megpróbáltatás ellenére a DEF-NTF fennmaradt, megtartotta tagjai érdeklődését, entuziazmusát, bebizonyította, hogy szükség van rá. Nemzetközi szervezetek elismerték, igaz, eddig csak morális támogatással, de ez is sokat jelent, mert hozzájárul a sikerérzéshez. 20
Ezekről bővebben lásd: Dr Sztojics-Karanovics Edit, Korszerű interregionális kapcsolatok a Közép-Duna Nemzetközi Régióban, Előadás a Magyar Regionális Tudományi Társaság Harmadik Vándorgyűlésén.
8
Példaként említek csak hármat, az EuPRA (European Peace Research Association), a GEF (Global Environment Facility) és a Stabilitási Paktum elismerését. Viszont a politikai átalakulás nyomán remélt változások (hogy az állam megszüntesse a civil szervezeteket vádoló, restriktív magatartását, elfogadható módon támogassa az NGO-kat) eddig nem teljesültek teljes mértékben. A DEF-NTF tagjai sok érdekes és tanulmányozásra érdemes projektet javasoltak az elmúlt időszakban, többek között a „Duna rekreációs-csónakos idegenforgalmi hasznosításának programját”, mely nagyszámú infrastrukturális fejlesztést igényelne. Emellett számos más projekt-javaslat kidolgozása folyik, amelyben a javaslatok teljes egészében a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételét célozzák. Zárszó A Vajdaság erőteljes és korszerű fejlesztésére megvannak a kellő természeti erőforrások, valamint a sokszínűségben gazdag kulturális alap. A 21. század első évtizedében Vajdaságban is el lehet érni azt, hogy minden egyes kistérség kifejthesse fejlődésének lehetőségeit. Ehhez a folyamathoz az Europai Unió mint a «régiók Európája» nem csak jó példával, hanem a határokon átívelő együttműködést serkentő pénzügyi támogatással is szolgál. Ezt a lehetőség azonban, önmagában véve még nem biztosítja a cél elérését. Legjobb, vagyis talán egyedüli célravezető út: a fenntartható fejlődést célzó projektek elindítása és megvalósítása. Az ily projektek egy része EU támogatást kaphat, ami megkönnyíti elindításukat. A projekt-lehetőségek, -javaslatok, -ötletek feltárásában, valamint a megvalósulásukért való lobbizásban az előttünk járó országokban jelentős szerepe van a civil szervezeteknek, a polgári és szakmai egyesületeknek. Nálunk is szükség lenne az ilyen szervezetek erőteljesebb fellépésére és támasz-nyújtására, illetve nyomásgyakorlására a helyi önkormányzatok, valamint a felsőbb döntéshozók irányába. A szövetségi-, köztársasági- és tartományi szervek feladata, hogy minél teljesebben valósítsák meg az ésszerű decentralizációt, mert az erősen serkentené a kisrégiók felelősségérzetét és kezdeményezési kedvét a lehetőségek feltárásában, kiaknázásában – térségük fejlesztésére. A határokon átívelő együttműködés is hatásosabb lenne, ha az a mikro-régiókra támaszkodna. A DunaKőrös-Maros-Tisza Eurorégió – DKMT, a számos eredmény mellett arra a kihívásra lelhetne megoldást, hogy mivel egész Vajdaságra vonatkozik, nem veheti figyelembe az érdekkülönbségeket például az északbácskai és délbánáti körzetek, vagy községek között. Természetesen ez semmiképp nem cáfolja a DKMT jelentőségét, de rámutat a vajdasági kistérségek szükséges emancipációjára, valamint a határokon átívelő mikro-régiós együttműködési formák kialakításának szükségességére. A «Duna – az Együttműködés Folyója” Nemzetközi Tudományos Fórum tapasztalatából néhány határon átnyúló mikroregiós projekt példája alátámasztja az elméleti gondolatmenet helyénvalóságát. A „Duna – az Együttműködés Folyója” Nemzetközi Tudományos Fórum, a KözépDunamedence népei egymás iránti toleranciájának és egymás megértésének fejlesztését és együttes jólétének biztosítását szorgalmazza. Ezért a közös környezetvédelmi és gazdasági kérdések megoldására, valamint a kulturális javak megőrzésére irányuló határokon átívelő együttműködést pártolja, s annak jelentőségét tudatosítja a térségben élő polgárok körében. A regionalizáció európai gyakorlatának, a térségi, történelmi, gazdasági, környezeti, kulturális egymásrautaltság kérdéseinek áttekintése után, a szomszédos államok és népek között a kapcsolatokat serkenti. Ezzel hozzájárulni kíván ahhoz, hogy az érintett országok lakossága között ebben a térségben, a történelmi megbékélés és a minden lakos számára hasznos fenntartható fejlődést célzó regionális együttműködés valósuljon meg. Ezt a jól előkészített, a
9
résztvevők igényeit és lehetőségeit felmérő, a rövid- és hosszú távú prioritásokat meghatározó, a kormányzatokkal jó kapcsolatot fenntartó, az EU támogatását élvező, a külső pénzforrások felhasználása mellett hosszú távon belső pénzügyi forrásokat kialakítani tudó, önkormányzati és civil alapokon álló regionális kooperációs projektek fogják biztosítani. Az ily projektek feltárására és szakmai támogatására irányul a „Duna – az Együttműködés Folyója” Nemzetközi Tudományos Fórum jövő-programja is.
10
