A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR STRATÉGIAI TERVE

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR STRATÉGIAI TERVE 2015-2019

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék....................................................................................................................... 2 Módosítások jegyzéke .............................................................................................................. 3 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 4 1.1. A stratégiai tervezés célja ............................................................................................. 4 1.2. A könyvtár bemutatása................................................................................................. 4 1.2.1. Általános adatok ...................................................................................................... 4 1.2.2. A könyvtár részlegei................................................................................................. 4 1.2.3. Munkacsoportok...................................................................................................... 6 1.2.4. Tevékenységi kör: .................................................................................................... 6 1.2.5. Alap- és vállalkozási tevékenység szakfeladat száma és megnevezése: ................. 6 1.2.6. Kiegészítő feladatok:................................................................................................ 7 1.2.7. A könyvtár szolgáltatásai......................................................................................... 7 1.2.8. Elismerés.................................................................................................................. 9 1.2.9. Százhalombattai Könyvtárért Alapítvány ............................................................... 9 1.2.10. A Hamvas Béla Városi Könyvtár rövid története ................................................. 9 1.3. Küldetésnyilatkozat..................................................................................................... 10 1.4. Jövőkép......................................................................................................................... 10 2. HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................................................. 11 2.1. SWOT analízis ............................................................................................................. 11 2.2. PGTTJ analízis ............................................................................................................ 12 2.2.1. Százhalombatta rövid bemutatása......................................................................... 12 2.2.2. Kulturális intézményrendszer................................................................................ 12 2.2.3. Politikai tényezők................................................................................................... 13 2.2.4. Gazdasági környezet .............................................................................................. 15 2.2.5. Társadalmi tényezők.............................................................................................. 17 2.2.6. Technológiai tényezők ........................................................................................... 21 2.2.7. Jogi tényezők.......................................................................................................... 23 3. ÁTFOGÓ CÉLOK ............................................................................................................. 26 4. KIEMELT KULCSTERÜLETEK ................................................................................... 26 4.1. 1. cél ............................................................................................................................. 26 4.2. 2. cél ............................................................................................................................. 26 4.3. 3. cél ............................................................................................................................. 27 4.4. 4. cél ............................................................................................................................. 27 4.5. 5. cél ............................................................................................................................. 28 4.6. 6. cél ............................................................................................................................. 28 4.7. 7. cél ............................................................................................................................. 28 5. EGYÉB STRATÉGIAI CÉLOK ...................................................................................... 29 5.1. 1. cél ............................................................................................................................. 29 5.2. 2. cél ............................................................................................................................. 29 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................................. 29

2


Módosítások jegyzéke Dátum

Oldalszám

Módosítás

3


1. BEVEZETÉS 1.1. A stratégiai tervezés célja Napjainkban a könyvtárak működését egyre több tényező befolyásolja. A szakmai változásokon kívül az intézménynek alkalmazkodnia kell a társadalom, a gazdaság, a technikai környezet változásaihoz is. Ebben a folyamatosan változó helyzetben a könyvtárnak olyan válaszokat kell adni a környezet kihívásaira, amely elősegíti az intézmény céljainak megvalósítását. Ennek a munkának az egyik eszköze a stratégiai terv elkészítése, amely lehetőséget ad arra, hogy a külső változások figyelembevételével és a saját lehetőségeivel számolva, a könyvtár megfeleljen a vele szembe támasztott igényeknek valamint megvalósíthassa küldetését.

1.2. A könyvtár bemutatása 1.2.1. Általános adatok Költségvetési szerv megnevezése: Hamvas Béla Városi Könyvtár Székhelye: 2440 Százhalombatta, Szent István tér 5. Levelezési cím: 2440 Százhalombatta Pf. 52. Telefonszám: 23/355-727 Fax: 23/355-727 Web: www.hbvk.hu Email cím: [email protected] Adószám: 16935248-1-13 Alapító neve, alapítás éve: Százhalombatta Város Önkormányzata1991. január 10. Jogelődje: Barátság Művelődési Központ és Könyvtár Irányító, felügyeleti, fenntartó szerv neve, székhelye: Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2440 Százhalombatta, Szent István tér 3. Ágazati szakmai felügyelet: Pest Megyei Könyvtár Székhelye: 2001 Szentendre Pátriárka u. 7. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény pénzügyi és gazdálkodási feladatait a Gazdasági Ellátó Intézmény (2440, Százhalombatta Ifjúság u. 7.) látja el. Alapterület: 886 m2 Ellátandó terület: Százhalombatta Szolgálandó közönség létszáma 2013. január1-jén: 18.577 fő

1.2.2. A könyvtár részlegei

Felnőtt részleg Feladata a beiratkozás, regisztrált használók nyilvántartása, kölcsönzés, felnőttkönyvtár bemutatása, tájékoztatás (személyesen és elektronikus módon). Dokumentumok visszakérése a késedelmes olvasóktól, pénzkezelés, könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása. 4

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Gyűjteményszervezés, dokumentumok (könyv, folyóirat, térkép, hangoskönyv, DVD, CDROM) gyarapítása és apasztása. Internet használat biztosítása 18 éven felüliek számára, irodai szolgáltatások (fénymásolás, szkennelés, nyomtatás, digitalizálás, fax, spirálozás, hőkötés) biztosítása, a raktári állomány gondozása, biblioterápia. Gyermek részleg Feladata a beiratkozás, regisztrált használók nyilvántartása, kölcsönzés, gyermekkönyvtár bemutatása, tájékoztatás (személyesen és elektronikus módon). Dokumentumok visszakérése a késedelmes olvasóktól, pénzkezelés. Gyűjteményszervezés, dokumentumok (könyv, folyóirat, térkép, hangoskönyv, DVD, CD-ROM, diafilm) gyarapítása és apasztása. Internet hozzáférés biztosítása a 18 éven aluliak számára, raktári állomány gondozása. Könyvtárhasználati foglalkozások és rendhagyó könyvtári órák lebonyolítása, hagyományos mesemondás és kortárs gyermekirodalom népszerűsítése, biblioterápia. Zenei részleg Feladata regisztrált használók nyilvántartása, kölcsönzés, Hangtár bemutatása, zenei szaktájékoztatás, dokumentumok visszakérése a késedelmes olvasóktól, pénzkezelés, gyűjteményszervezés, dokumentumok (könyv, folyóirat, DVD, zenei CD) gyarapítása és apasztása, rendhagyó könyvtári órák lebonyolítása, digitalizálás, hangfelvételek és zenei összeállítások készítése.

Városi Archívum A képviselőtestület 2010. január 1-jével létrehozta a Városi Archívumot, melynek működtetésével a Hamvas Béla Városi Könyvtárat bízta meg. A könyvtár már meglévő Helytörténeti Gyűjteményének és az Archívumnak integrálásával egy olyan magas szintű szakmai szolgáltatásokkal rendelkező gyűjtemény jött létre, amely méltó városunk múltjának, hagyományainak megőrzésére. Feladata Százhalombatta város történelmére és helyismeretére vonatkozó információk, dokumentumok gyűjtése, feltárása, közreadása, helytörténeti kutatómunka feltételeinek biztosítása. Előrelátóan gyűjti a jelen dokumentumait a jövő számára. Feldolgozó részleg Lebonyolítja az állományba vétel, feldolgozás, apasztás munkafolyamatait valamint az állományellenőrzéseket, dokumentumtípusonként (könyv, hangoskönyv, térkép, DVD, CD, CD-ROM, Diafilm, Videó, LP, MC), egyedi és csoportos leltárkönyvet vezet. Statisztikai adatokat szolgáltat, kapcsolatot tart a Szikla Integrált könyvtári rendszer létrehozóival, menedzseli a számítógépes rendszer változásait.

5

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 1.2.3. Munkacsoportok

Minőségirányítási Munkacsoport (MICS) A MICS célja a Hamvas Béla Városi Könyvtár minőségirányítási rendszerének felelősségteljes működtetése és fejlesztése. A könyvtár minden dolgozójának a minőségbiztosítás érdekében végzett munkáját irányítja és koordinálja. Rendezvény munkacsoport Szervezi és lebonyolítja a könyvtár belső és külső rendezvényeit, marketingfeladatait és sajtókapcsolatait. Tudatosan használja a különböző marketingeszközöket. Megtervezi, lebonyolítja és értékeli a használói elégedettségméréseket.

1.2.4. Tevékenységi kör: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CLX törvény alapján a könyvtár alapfeladatai a következők: -

a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét, kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez, a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi A nyilvános könyvtár az általa üzemeltetett, kiskorúak által is használható, internethozzáféréssel rendelkező számítógépek használatát a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátva biztosítja a kiskorúak lelki, testi és értelmi fejlődésének védelme érdekében.

1.2.5. Alap- és vállalkozási tevékenység szakfeladat száma és megnevezése: 046030 Egyéb távközlés 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 6

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 082044 Könyvtári szolgáltatások 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok 082093 Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek A könyvtár vállalkozási tevékenységet nem folytat

1.2.6. Kiegészítő feladatok: -

ápolja névadónk, Hamvas Béla szellemi örökségét a hagyományos mesemondás segítségével, közvetíti és megőrzi a magyar népmesekincset szorosan együttműködik a város kulturális, oktatási és szociális intézményeivel helyismereti dokumentumokat, információkat gyűjt, feltár és közread folyóiratot kölcsönöz egyéb kulturális tevékenységet folytató csoportok számára lehetőséget biztosít terem bérlésre honlapján 24 órán át biztosítja a könyvtár elektronikus és információs szolgáltatásainak igénybevételét a használók számára biztosítja az európai uniós információkhoz való hozzáférést kiadványokat jelentet meg továbbképzések, szakmai tapasztalatcserék helyszíne

1.2.7. A könyvtár szolgáltatásai Információs szolgáltatások -

témafigyelés sajtófigyelés és cikk keresés közhasznú információszolgáltatás NAVA Nemzeti Audiovizuális Archívum hozzáférési pont Jogi adatbank használata elektronikus ügyintézés és ügyfélkapu használata számítógép használat és internethasználat irodai programok használata WIFI használat reprográfiai szolgáltatások (fénymásolás, szkennelés, nyomtatás, CD-DVD írás) Távhasználati szolgáltatások

-

online katalógus elérése a honlapon keresztül www.hbvk.hu Kölcsönzési idő hosszabbítása, előjegyzés, foglalás telefonon Kölcsönzési idő hosszabbítása, előjegyzés, foglalás email-en Kölcsönzési idő hosszabbítása, előjegyzés, foglalás a honlapon keresztül online beszerzési javaslatok fogadása a honlapon keresztül Hírlevél szolgáltatás

7

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Felnőtt könyvtári szolgáltatások -

könyvek, hangoskönyvek, folyóiratok, DVD-k, CD-ROM-ok, videók kölcsönzése könyvtárközi kölcsönzés idegen nyelvű gyűjtemény kölcsönzése helyben használat dokumentumok előjegyzése, foglalása

-

Hamvas Béla gyűjtemény irodalomkutatás kézikönyvtár használat szakirányú tájékoztatás Gyermekkönyvtári szolgáltatások

-

gyermek-és ifjúsági könyvek, hangoskönyvek, diafilmek kölcsönzése gyermek-és ifjúsági folyóiratok kölcsönzése könyvtárközi kölcsönzés helyben használat kézikönyvtár használat dokumentumok előjegyzése, foglalása mesehallgatás diafilmvetítés könyvtári órák társasjátékok használata népmese gyűjtemény Ovisarok (leporellók, játékok, játszószőnyeg) Zenei könyvtári szolgáltatások

-

zenei CD-k kölcsönzése lemezek (LP) helyben használata zenehallgatás kézikönyvtár használat zenei folyóiratok kölcsönzése szaktájékoztatás televízió használat DVD-és videofilm helyben használat hangfelvétel készítés hangfelvételek digitalizálása könyvtári órák A Városi Archívum szolgáltatásai

-

különböző dokumentumtípusok helyben használata (könyv, folyóirat, lapkivágat, aprónyomtatvány, szakdolgozat, kézirat, DVD, CD) szaktájékoztatás fénymásolat és elektronikus másolatkészítés könyvtári órák 8

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Szolgáltatások fogyatékkal élőknek -

akadálymentes honlap hangoskönyvek kölcsönzése kiépített kapcsolat a Vakok Intézetének könyvtárával jelnyelvet ismerő kollégák

1.2.8. Elismerés Kultúráért díj Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. augusztus 20-án a Hamvas Béla Városi Könyvtár munkaközösségét „Kultúráért Százhalombatta Díj”-ban részesítette. 1.2.9. Százhalombattai Könyvtárért Alapítvány A Százhalombatta Könyvtárért Alapítványt a Hamvas Béla Városi Könyvtár hívta életre. Célja a könyv és zenekultúra, a művelődés segítése, hozzájárulás a Hamvas Béla Városi Könyvtár megújulásához, fejlesztéséhez. 1.2.10. A Hamvas Béla Városi Könyvtár rövid története Levéltári forrásokban először 1903-ban történt említés arról, hogy a településnek népkönyvtárat kell felállítani, melyet 1959. október 26-án nyilvánítottak közművelődési könyvtárrá. Százhalombatta életében hatalmas változást indított el a 60-as években a két ipari nagyvállalat a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat építése. A vállalatokon belül klubkönyvtár, kultúrház kezdte meg működését. Százhalombattát 1970. április 4-án avatták várossá. A Városi Tanács és a DKV Szakszervezeti Bizottsága arra a megállapodásra jutott, hogy közös fenntartású közművelődési intézményt hoz létre melynek neve Barátság Művelődési Ház. A Barátság Művelődési Központ és Könyvtár épülete 1984-ben készült el, amely akkor a megye legkorszerűbb létesítményei közé tartozott. December 6-án nyitotta meg kapuit a könyvtár felnőtt- és gyermekrészlege. Az 1990-es évek fordulópontot jelentettek a könyvtár életében, az önkormányzat 1991. január 1-től önálló intézménnyé nyilvánította a Városi Könyvtárat, amely egy év múlva zenei részleggel bővült. A könyvtár 1995-ben új alapokra helyezte a könyvtári munkafolyamatokat a Szirén Integrált Könyvtári Rendszer bevezetésével, melyet 2003-ban a Szikla21 Integrált Könyvtári Rendszer váltott fel. Százhalombatta Város Önkormányzata 1996-ban előre látva a modern kor technikai kihívásait intézményünkben hozta létre az Internet Központ és Kávézó-t. Napjainkban Internet Központként folyamatosan biztosítja az önkormányzat intézményeinek, cégeknek és magánszemélyeknek az internet hozzáférést. 2010. január 1-jével újabb részleggel bővült intézményünk. Önkormányzati határozat alapján létrejött a Városi Archívum, amely összeolvadt a könyvtár helytörténeti gyűjteményével.

9

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Könyvtárunk 1999-ben az országban elsőként felvette Hamvas Béla nevét, amely több mint 30 éve a város szellemi központja. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokon kívül számos nagysikerű rendezvény helyszíne. Több mint 17 éve folyamatosan megrendezésre kerül a Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem, amely közel 180 előadást tudhat maga mögött. Könyvtárunkból indult el a ma már határokon átívelő kezdeményezés, hogy Benedek Elek születésnapja legyen a Magyar Népmese Napja. A már említett rendezvényeken kívül számos előadássorozat, könyvbemutató, gyermekfoglalkozás otthona. A település közel 19.000-res lakosságához képest, a könyvtár látogatottsága nagy, kiváló kapcsolatot tart fenn a város oktatási és kulturális intézményeivel. 1989. január 1-jétől a beiratkozás díjtalan.

1.3. Küldetésnyilatkozat A Hamvas Béla Városi Könyvtár mindenki számára korlátozás nélkül biztosítja az információhoz való szabad hozzáférést, az esélyegyenlőség és a demokrácia elvét követve. Biztosítja más könyvtárak és információszolgáltatók adatbázisának elérését, az internet használatát és közhasznú információs tevékenységet végez. Rendezvényeivel, csoportos foglakozásaival hozzájárul az olvasói igények felkeltéséhez, segíti az oktatói, nevelői munkát. Közösségi színtérként minőségi szolgáltatásokkal, programokkal lehetőséget biztosít az önképzésre, tanulásra és kikapcsolódásra. A könyvtár munkatársai számára fontos küldetés, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak mindenki egyéni boldogulásához. Fontos feladatának tekinti a kulturális értékek gyűjtését, megőrzését, közvetítését, különös tekintettel a helyi kulturális értékekre, Hamvas Béla szellemi örökségére, valamint a magyar népmesekincsre.

1.4. Jövőkép A Hamvas Béla Városi Könyvtár a város kulturális életének egyik meghatározó és megkerülhetetlen alapintézménye. Könyvtárunk a város mindenki számára elérhető legkorszerűbb információ-közvetítő központja, rendelkezik az ehhez szükséges technikai és technológiai háttérrel. Gyűjteményünk fejlesztése során arra törekszünk, hogy az elektronikus és digitális dokumentumok mellett a hagyományos dokumentumok értékeit is megőrizzük. Szolgáltatásaink tervezése során érzékenyen reagálunk a várható társadalmi változásokra. Akadálymentes környezetben biztosítjuk szolgáltatásainkat. A változó használói igényeknek megfelelő esztétikus, barátságos terekben működünk.

10


2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. SWOT analízis Erősségek (Strenghts)

BELSŐ KÖRNYEZET Gyengeségek (Weaknessess)

- Gyűjtemény minősége - Névadónk, Hamvas Béla eszmeiségének ápolása - Népmesekincs ápolása - Kollégák szakmai felkészültsége, elkötelezettsége - Minőségi szemlélet - Használó központúság (igények gyors és szakszerű teljesítése) - Sokszínű, színvonalas rendezvények - Együttműködés a partnerekkel - Gyermekkönyvtári részleg munkája - Városi Archívum működése - Régiós szerep erős - Kulturális Konzorciumi tagság - Kielégítő anyagi helyzet - Ingyenes könyvtár- és internethasználat - Könyvtárépület központi elhelyezkedése - Gyermekkönyvtár berendezése - Közösségi színtér - Folyamatos fejlesztések, felújítások - Az állomány elektronikus feldolgozottsága - Biblioterápia foglalkozások - Tervszerű képzés, továbbképzés - Jól működő belső kommunikáció - Magas szintű munkaszervezés - Irodai és Stúdió szolgáltatások megléte

Lehetőségek (Opportunities) - Virtuális tér által kínált lehetőségek jobb kihasználása - Pályázati lehetőségek kihasználása - Könyvtári terek átrendezésére megfelelő források keresése - Támogatók, szponzorok felkutatása - Használói igények változásainak nyomon követése - Könyvtári alapítvány által nyújtott lehetőségek kiaknázása - Kulturális Konzorciumi tagság jobb kihasználása - Szakmai kapcsolatok ápolása, tapasztalatcsere - Partnerkapcsolatok erősítése

- Akadálymentesítés hiánya - Információ- és kommunikáció-technológiai (IKT) eszközök alacsony színvonala - Egyes állományrészek elektronikus feldolgozottságának hiánya - Egyes gyűjteményrészek elhelyezése és szabályozatlansága - Ritka és nem megfelelő mértékű selejtezés - Elektronikus hozzáférésű dokumentumok gyűjtésének hiánya - Állományvédelem modernizálásának hiánya - Nincs állandó rendszergazda - Nincs szakképzett zenei könyvtáros - Részben felújított épület (elavult épületgépészet, mosdó, linóleum) - Egyes részlegek elavult bútorzata - Nincsenek elkülönült olvasói terek - Előnytelen raktári tárolás - Útbaigazító táblák hiánya a városban - Marketing stratégia hiánya - Együttműködés hiányosságai középiskolai oktatási intézményekkel - Egyes rendezvények alacsony látogatottsága - Szervezett felnőtt használó képzés hiánya - Részvétel szakmai napokon, konferenciákon - Irodai, stúdió- és egyéb térítéses szolgáltatások lehetőségeinek alacsony kihasználtsága - Zenei könyvtár kihasználtsága alacsony - Belső eligazító táblák hiányosságai Veszélyek (Threats) - Intézményi összevonás - Létszámleépítés - Költségvetés csökkenése - Jogszabályi környezet változása - Államosítás veszélye - Verseny a kulturális piacon - Megyei könyvtár módszertani irányításának hiánya - Országos Könyvtári stratégia hiánya - NKA pályázatok szűk rétegnek szólnak - Önkormányzat bevétel orientált szemlélete - Viselkedési kultúra negatív változása - Az oktatási rendszer nem számol a közkönyvtárakkal

KÜLSŐ KÖRNYEZET

11


2.2. PGTTJ analízis 2.2.1. Százhalombatta rövid bemutatása Százhalombatta a Dél-Budai kistérség meghatározó jelentőségű települése, Budapesttől mintegy 30 km-re fekvő, közel húszezer lakosú fejlett kisváros. Modern ipari város, és régészeti lelőhelyekben gazdag település. Fejlett infrastruktúra, jól felszerelt intézményhálózat, alacsony munkanélküliség jellemzi. A városban kimagasló a kulturális és sportélet, sok lehetőség van a szórakozásra, kikapcsolódásra. A város neve – az itt megtalálható régészeti értékek, Európa egyik legnagyobb nemzetközi folklórfesztiválja, és a sportesemények miatt – a világ számos pontján ismert. Százhalombatta nevét a város határában található több mint száz vaskori halomsírról kapta, melyeket elsőként Anonymus említ a Magyarok tetteiről (Gesta Hungarorum) szóló történeti művében. A Dunántúl egyik legnagyobb, ún. Hallstatt kori halomsírmezője található a város határában. Európában a Hallstatt kultúra ideje alatt terjedt el a vasművesség, mely gyökeresen megváltoztatta az itt élő népcsoportok életét. Az ideérkező és letelepedő kelták a Krisztus előtti 4. században fontos kereskedelmi központot találtak. A Sánchegynek nevezett földvárat újra megerősítették és a Duna menti közlekedés és kereskedelem csomópontjává tették. A település élete a XVII. század végén szorosan összekapcsolódik az akkor megindult délszláv nagy vándorlással (Velika Seoba). Számos Duna menti faluhoz hasonlóan ide is nagyobb számú szerb közösség telepedett be. Máig sikerült megőrizniük gazdag hagyományaikat, az ortodox (görögkeleti) vallást, nyelvüket, ezáltal gazdagítva Százhalombatta kulturális képét. Százhalombatta a XX. század elejére már katolikus templommal, iskolával, kiépített vasúthálózattal, iparral (Téglagyár) büszkélkedhető, a „boldog békeidőszak” hangulatát árasztó kiegyensúlyozott kis településsé vált. Megjelentek a szövetkezetek és a különböző egyletek, Dalárda, Varrókör, szabadidős elfoglaltságot igénylő sport- és ifjúsági társaságok. Mindezek gyűléseikkel, báljaikkal fontos közösség- és társadalomformáló szerepet töltöttek be. Az elmúlt század végén, második felében Százhalombatta életében a legfontosabb szerepet az ipar töltötte be. Rövid idő alatt egy 4000 fős mezőgazdasági faluból egy mintaszerű ipari várost kellett teremteni, annak teljes gazdasági, közösségi és kulturális infrastruktúrájával együtt. Az MOL Nyrt. Dunai Finomító, valamint a GDF Suez Dunamenti Erőmű Zrt. az itt élők munkájának és munkahelyének biztosítása mellett megalapozta a város gazdasági erejét is. 2.2.2. Kulturális intézményrendszer Százhalombattán hat óvoda, négy általános iskola, valamint nyolcosztályos gimnázium, szakközépiskola és művészeti iskola is működik. A nevelési, oktatási és művelődési intézményeken kívül fejlett szolgáltatási rendszerű, regionális feladatokat ellátó egészségügyi intézmény is megtalálható a városban. Az idősek és a szociálisan támogatásra szorulók gondozását a Városi Családsegítő és Gondozási Központ látja el. Számos civilszervezet is működik a városban, amelyek aktívan részt vesznek a közéletben.

12

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Kulturális Konzorcium 2010. december 20-án a város kulturális területein dolgozó intézmények és szervezetek konzorciumot hoztak létre Százhalombattán. A Kulturális Konzorcium célja, hogy az ezen a területen működő intézmények összehangolják tevékenységüket és minél szélesebb rétegeket és csoportokat vonjanak be a település kulturális életébe, hozzájáruljanak a kulturális turizmus fejlődéséhez valamint munkájuk segítségével kialakuljon Százhalombatta új arculata. A konzorcium alapító tagjai: Barátság Kulturális Központ, Hamvas Béla Városi Könyvtár, Hotel Training, Korshak Kft., Magyarok Öröksége Alapítvány, Matrica Múzeum, Városi Szabadidő Központ, Halom TV, Százhalombattai Hírtükör és a Lakihegy Rádió. Barátság Kulturális Központ A város főterén található, 1985-ben elkészült épület 2006-ban teljes felújításon esett át. Modern színházterem, konferenciaterem, számos kisebb terem, kiállítóterek és közösségi terek várják a látogatókat. A BKK feladata a hagyományos közművelődési formák működtetésén túl a városban tartott nemzeti ünnepek lebonyolítása, illetve a városi nagyrendezvények szervezése. (pl. Battai Napok, Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár, Ifjúsági Napok, Városi Gyermeknap, stb.) Matrica Múzeum és Régészeti park A Múzeum a mai Százhalombatta területén található Matrica (ejtsd: Mátrika) elnevezésű római kori település nevét viseli. A múzeumban a tudományos kutatáson, leletmentésen kívül a kiállításokhoz tudományos és ismeretterjesztő előadások, múzeumpedagógiai órák, játszóházak és kézműves foglalkozások is kapcsolódnak. Régészeti Parkja különleges a maga nemében, területén, eredeti helyükön állnak a 2700 évvel ezelőtt, a korai vaskorban emelt halomsírok. Ezek egyikét, fagerendás sírkamráját - Magyarországon egyedülálló módon belülről és közelebbről is megismerhetik a látogatók, többnyelvű multimédia program segítségével. Szekeres József Rendezvényközpont Százhalombatta egyik tanácselnökéről elnevezett rendezvényközpontot 2010-ben adták át a város szívében. Az épület csúcstechnológiával felszerelt, a két 470 nm-es terem mobil falrendszerrel egy időben több rendezvény, időszaki kiállítás és egyéb kulturális esemény befogadására alkalmas. Helyiségei bérbe vehetők, számos konferencia, nagyszabású kiállítás otthona volt már. Egy önkormányzati határozat értelmében a város intézményei évente egy napra díjmentesen igénybe vehetik a rendezvényközpont szolgáltatásait. Városi Szabadidő Központ A szabadidő központhoz tartozó létesítmények a Szalai János uszoda, a Kiss László Sportuszoda, a Városi strand és Sportcsarnok. Az intézmények számos nemzetközi világversenyt bonyolítottak már le, rendszeres helyszínei városi nagyrendezvényeknek, kulturális és társadalmi eseményeknek. Nem csak a városlakók körében népszerű, hanem a vonzáskörzete is igen nagy.

2.2.3. Politikai tényezők A könyvtárak működésének szabályozása az Európai Unióban nemzeti szinten történik. Az Unió különös hangsúlyt fektet az európai információs társadalom felépítésére. 13

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Magyarországon a különböző fejlesztéspolitikák és koordinációpolitikák egyeztetése, az erre való céltudatosság hiányzik. Gyökeresen átalakult a magyar kulturális intézményrendszer. 2012 januárjától átfogó reform zajlott a közgyűjteményi területen: a megyei múzeumok és könyvtárak a megyeszékhelyek fenntartásába kerültek. A vidéki kulturális területen nagyarányú infrastruktúrafejlesztés zajlott, amihez nagymértékben hozzájárultak az EU-s pályázati források. A könyvtárak esetében a legnagyobb problémát (hiányosságot) az országos stratégiai terv hiánya jelenti. Százhalombattán a város működésében az oktatási és kulturális intézmények kiemelt feladattal rendelkeznek, hiszen az óvoda- és iskolahálózattal a fiatal nemzedék nevelését vállalja magára a város, a középoktatással a szakmai utánpótlást, a kulturális intézményekkel pedig a munka- és iskolán kívüli művelődés lehetőségeit, az egyéni és csoportos kulturálódás körét. A közösségi élmény alakításához továbbá olyan eszközökkel is hozzájárult a város, amelyek ma már a térségben fogalomként vannak jelen (különböző térségi együttműködések, konferenciák). Az ezredfordulót követően a városban az intézmények csoportja bővült, mind a kulturális, mind pedig oktatási területen. A város vezetése minden esetben a helyi lakosság ellátását és kiszolgálását tűzte, illetve tűzi ki célul, mely a szervezetek működési mechanizmusaiban, valamint az önkormányzat támogatási rendszerében is látható vált. Az elmúlt években célirányos fejlesztési pontokat határozott meg a város, hatást gyakorolva az intézmények szerepére. Ilyen kezdeményezésnek tekinthető a városközpont kulturális negyeddé alakítása, a sportközpont létrehozása. A Hamvas Béla Városi Könyvtár működését a hatályos törvények, rendeletek, jogszabályok szabályozzák. A gazdasági világválság hatással van a politikai döntésekre, amelyek globális, európai és országos szinten egyaránt befolyásolhatják a különböző intézményekkel, szolgáltatásukkal kapcsolatos döntéseket, jogi szabályozást (összevonás, egységesítés, megszűnés). Könyvtárunk önkormányzati támogatása a város más intézményeihez képest nem kiemelt, de messze felülmúlja az országos átlagot. Helyi politika Százhalombattán a 2010. évi választásokon az Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület polgármester-jelöltjét választották a város polgármesterének, így Vezér Mihály ötödik ciklusát kezdhette meg Százhalombatta vezetőjeként. (A Képviselő-testület összetétele: négyen képviselik az Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesületet (ÉSZKE), négyen a Fidesz Magyar Polgári Szövetséget (FIDESZ), ketten a Magyar Szocialista Pártot (MSZP) és van egy független jelölt is.) Százhalombatta Város önkormányzata minden évben kiemelten támogatja azokat a rendezvényeket, amelyek a város kulturális életének fontos színterei. A város Önkormányzata Ifjúsági, Sport, Kulturális és Közrendi Bizottságot működtet. Mivel Százhalombatta nemzeti sportváros, így a hangsúly erőteljesen a sporttevékenység támogatására tevődik. A város nagymértékben hozzájárult a közösségi élet formálásához, a korszerű művelődési formák elterjedéséhez, az igényes szórakoztatáshoz. 2010-ben a kulturális területen dolgozó intézmények és szervezetek részvételével Kulturális Konzorcium alakult a városban. A Kulturális Konzorcium Százhalombatta fő célja, és feladata hogy a város eredményeket érjen el, térségi hatósugara, jelentősége legyen, és szakmai tekintéllyel rendelkezzen a közművelődés, a kultúra, a kulturális és szabadidő turizmus, a lokálpatriotizmus, a lakóhelyhez való ragaszkodás terén. A konzorcium alapítói úgy vélik, mindannyiunk érdeke az, hogy Százhalombatta a város határain belül és azon túl is jól 14

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 artikulált, egyedi, mindenkitől különböző, könnyen megkülönböztethető arculattal, ún. „branddel” rendelkezzen. Ez pedig csak úgy érhető el, ha azok az intézmények, amelyek tevékenységük miatt közvetlen közönségkapcsolattal rendelkeznek (városon innen és túl) tevékenységüket összehangolják, együtt tervezzék, a feladatokat és a munkát megosszák, vagyis rövid, közép és hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki. A konzorcium munkájában könyvtárunk is részt vesz, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy a közös munka hangsúlya a város turisztikai céljain van. Mivel könyvtárunk esetében felmerült az intézményi összevonás a Barátság Kulturális Központtal, a közelgő, 2014-es önkormányzati választások miatt könyvtárunk hosszú távú helyzete bizonytalan.

2.2.4. Gazdasági környezet Magyarországon a mögöttünk lévő, gazdasági és pénzügyi válság fémjelezte időszakban tovább erősödtek azok a – rendszerváltást követő időszak nagyobb részében is megfigyelt – tendenciák, melyek a társadalom szegmentálódására, a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmi demográfiai profiljának mind élesebbé válására, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődésének felerősödésére utalnak. A jóléti ellátásokban 2009 óta bekövetkezett változások is erősítették ezeket a folyamatokat, mivel az amúgy is sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan. 2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Ez a jövedelem eloszlás alját érintette a leginkább: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent. A magyar népesség körében 2009 és 2012 között jelentős, statisztikailag is szignifikáns mértékben nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. 2012-ben a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Míg a megelőző időszakban Magyarország az alacsony relatív szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, a 2012-es TÁRKI adatokat a 2010-es Eurostat adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a hazai szegénység előfordulása már az EU-átlaggal megegyező volt a tavalyi évben. Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az időszak alatt, a szegények jövedelmi elmaradása növekedett. A háztartások fogyasztásszerkezetét tekintve ki kell emelni egyrészt azt, hogy a válság előtti utolsó évhez, 2007-hez képest mind a kiemelkedő mértékű fogyasztású, mind a legalacsonyabb fogyasztású háztartások átlagtól való eltérése valamelyest nőtt, másrészt a nagyjából nyolcéves időszak négy adatfelvételét (2005, 2007, 2009 és 2012) összehasonlítva, számos kiadási tétel esetében 2009-ben valamelyest visszaesett a háztartások fogyasztása. Ekkor a magyar háztartások közlekedésre, ruházkodásra, szépségápolásra, üdülésre, lakáskarbantartásra, tartós műszaki cikkre valamint művelődéssel és oktatással kapcsolatos kiadásokra egyaránt kevesebbet fordítottak, mint a korábbi illetve a legfrissebb adatfelvétel idején. A gazdasági válság hamarosan éreztette hatását a magyar könyvpiacon is. Az elmúlt 5 évben 15%-al csökkent a könyvforgalom, és 20%-al a megjelent címek száma. Átalakulóban vannak a könyvpiac és az információpiac hagyományos szerepkörei, az e-dokumentumok megjelenése és a digitalizálás ezen e területen is gyökeres változásokat indít el. A könyvtárak egyre kevesebb pénzt tudtak állománygyarapításra fordítani. Míg 2009-ben 72,6 Ft volt az egy lakosra fordított állománygyarapítási összeg, addig 2011-ben már csak 52,8 Ft, amely a dokumentum árak emelkedését is figyelembe véve még ennél is kevesebbet ér. 15

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Százhalombatta – helyi gazdasági környezet A közel négyezer éve fennálló, de a XIX. század közepéig főképp mezőgazdasági jellegű település alakulását múlt század közepe óta a Duna közelsége és legfőképpen a Budapesthez fűződő kapcsolata határozta meg, bár a főváros agglomerációs övezetét tekintve a város és a főváros kapcsolata laza. A város közlekedés-földrajzi helyzete - melyben főként az M0, M7 és M6-os autópályák közelsége játszik szerepet – is kedvezően járult hozzá, hogy Százhalombatta a terület egyik dinamikusan fejlődő városává váljon. A közúti hálózat mellett a település vasúti vonala is fontos és jó állapotú fővonalon fekszik. A város hajóállomása Százhalombatta dunafüredi területén található, Százhalombatta és Tököl között komp közlekedik. A mezőgazdaság és a halászat mellett sokáig az egyetlen helybeli ipari munkalehetőséget az 1896-ban létesült Téglagyár jelentette, mely közel 100 évig működött és fénykorában 20 milliónál több kisméretű téglát gyártottak benne évente. Az 1960-as évekig Százhalombatta alig 2000 fős kis falu volt, a lakosság megélhetését a kereskedelem, a kézművesipar, a téglaés malomipar biztosította. Százhalombatta a XX. század második felében az iparosítás következtében virágzásnak indult: a Barátság kőolajvezeték végpontján épült Dunai Kőolajipari Vállalat (ma MOL Nyrt.) és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat létesítése által. A két nagy beruházás egymással párhuzamosan, a Duna partján létesült. A hetvenes években felépült kőolaj-finomító komplexum sikeresen elkerülte a nehézipari ágazatokat sújtó recessziót. Százhalombatta a korábbi gazdasági struktúráját örökítette át, a keletkező és átrendeződő szerkezetű ágazatok aránya viszont a lehetőségekhez képest alacsony maradt: a vállalkozási intenzitás a kistérségi átlaghoz képest jelentősen elmaradt. A Dunamenti Erőmű 2014-es tulajdonosváltása a termelés valamilyen módú újraindítására enged következtetni. Jelenlegi helyzet, főbb problémák A város növekedési pályájának módosítására kényszerül a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. Új jövőkép, új stratégiai célok megfogalmazására van szükség. Az iparűzési adórendszer országos átalakításával a város saját forrásai csökkennek. A nagyvállalati szektorban a foglalkoztatás az elmúlt hét évben csökkent, valamint a városközpontban a szolgáltató szektor fejletlen, gazdasági, társadalmi központként a városban nem tud funkcionálni. A városnak nincs vonzáskörzete, az elmúlt években a befelé fordulás jellemezte Százhalombattát. A budapesti agglomeráció szélén fekvő település helye, szerepe, kapcsolata az agglomerációval még nyitott kérdés. A városban a helyi gazdaság teljesítőképessége 2001-2007 között növekedett, mind a nagyvállalati szektorban, mind a Kkv. esetében. Az ipari parkba betelepülő vállalkozások számának növekedése jól mutatja, hogy a Kkv. szektor milyen lendületesen tudott bővülni az elmúlt években. Ennek ellenére a helyi adó részarányában a nagyvállalatok meghatározó szerepe nem változott, a közel 2/3-os a részarány. A Batta Ipari Park (BIP) kis-, nagy-, valamint multinacionális befektetők számára azonos feltételek mellett biztosítja a "zöld mezős" letelepedés lehetőségét és a működés kulturált környezetét. A BIP jelenleg két övezetre oszlik, az egybefüggő nagybefektetői területre, és a többi, változó nagyságú parcellákra osztott területre. A terület ipari övezet, területére a városi településrendezési tervben meghatározott előírások érvényesek. 2007 végére az ipari parki ingatlanok gyakorlatilag 100%-a gazdára talált. A nagy befektetők számára fenntartott egybefüggő területen (kb. 30 hektár) két vállalkozás telepedett le, egy autóalkatrész gyártó és egy logisztikai cég. A többi területen kisebb és közepes méretű parcellák találhatók (3 000-15 000 m2), melyeken 29 cég települt le. Profiljuk változatos, 16

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 többek közt a nyomdaipar, villamos ipar, a festék-, fém- és faipari kereskedelem, környezetvédelmi, asztalosipari, építőipari tevékenység képviselői. A 2007 októberében átadott Batta-Intech Vállalkozói- és Szolgáltató Központban 11 cég bérel irodát és műhelyt, és itt működik az üzemeltető BATTA-INVEST Kft. is. A vállalkozói központba települt cégek között olyanok is vannak, melyek az ipari park cégeinek is nyújtanak szolgáltatást (számítástechnika, könyvelés, jogi képviselet).

2.2.5. Társadalmi tényezők Százhalombatta lakónépessége 2013. január 1-jén 18577 fő. A népesség az utóbbi öt év adatait figyelembe véve enyhe ingadozást mutatott ugyan, de növekedett. A vándorlási különbözet is pozitív maradt, tehát napjainkban inkább a városba költözés a jellemző. A belföldi vándorlási különbözet folyamatosan és jelentősen csökkent az utóbbi öt évben. Ha megvizsgáljuk a születések számát és a népesség kor szerinti összetételétnek változását, ez a város is - Magyarország teljes lakosságához hasonlóan 1980 óta - az elöregedés jeleit mutatja.

Korcsoportok százalékos aránya

SZÁZHALOMBATTA LAKÓNÉPESSÉGE 1980-2010 80,0 70,0 60,0 50,0

1980

40,0

1990 2000

30,0

2010

20,0 10,0 0,0 0-14 éves

15-59 éves

60 éves és idősebb

1. ábra Százhalombatta lakónépessége 1980-2010

A vizsgált időszakban a 60 éven felüli korosztály - az adott év lakónépességhez viszonyított - százalékos aránya 1980 óta megháromszorozódott. A 0-14 éves korosztály aránya az 1980. évi 29,5%-ról 16,2%-ra csökkent, a 15-59 év közöttiek lélekszáma is 2010-re már csökkenő.

17

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Az utóbbi öt év adatait megvizsgálva az állandó lakónépességből kiindulva csak a 60 éven felüli lakosság százalékos aránya növekedett folyamatosan, 2008-ban 15,5%-ról 2013. jan. 1jén 18,6%-ra.

2. ábra Százhalombatta állandó népességébek százalékos aránya 2008-2012

Városunkban 2013-ban született a legkevesebb gyermek, 157 fő – hozzá kell azonban tenni, hogy nem jellemző a folyamatos csökkenés illetve a természetes szaporodás értéke még nem negatív előjelű. Országos szinten a „népesség legújabb előreszámítása szerint további létszámcsökkenés és a fokozódó öregedés várható. 2030-ig a népesség száma félmillió fővel, 56 százalékkal csökken, az idősek, a legalább 60 évesek aránya megközelíti a 30 százalékot és több mint másfélszer annyi lesz az idősek, mint a 20 éven aluliak száma.” Amennyiben megvizsgáljuk szintén az 1980 – 2012 időszakra vonatkozóan Százhalombattán a nemek arányának változását, akkor a férfi lakosság csökkenését és a nők lélekszámának növekedését láthatjuk. Ennek tükrében valószínű, hogy - hasonlóan az országos mutatókhoz - látogatóink korösszetételét tekintve az idősebb generáció létszáma fog emelkedni, így ennek a korosztálynak a kulturális és információs igényei erőteljesebben nyilvánulnak meg.

18


3. ábra A nemek arányának változása Százhalombattán 1980-2012 között „Az adatok azt mutatják, hogy a 2000-es évektől felgyorsult a diplomás népesség számának növekedése, ugyanis ekkortól vált tömegessé a felsőoktatás. Magyarországon 2010-ben nagyjából minden negyedik, 2015-ben pedig majdnem minden harmadik munkavállaló diplomás lesz." Ha a diplomás foglalkoztatottak száma emelkedik, valószínű hogy a nyugdíjba vonuló diplomások száma is emelkedni fog. „2011 és 2015 között 570-580 ezer fő megy várhatóan nyugdíjba, akik közül (14%) mintegy 80 ezer főre becsülhető a diplomások száma.” Nyugdíjban, nyugdíj rendszerű ellátásban részesülők száma folyamatosan emelkedett az utóbbi öt évben Százhalombattán, de a lakossághoz viszonyított aránya az országos adatoknál alacsonyabb, 22,6%. A jövedelemviszonyok néhány mutatóját tekintve elmondható, hogy az átlagos nyugdíj emelkedett minden évben, s az országos átlagnál jóval magasabb. Az ezer lakosra jutó adózók száma az elmúlt öt évben Pest megyében minden évben Százhalombattán a legmagasabb, s a személyijövedelemadó-alapot képező jövedelmet tekintve városunk a 6. - 8. helyen áll. A vizsgált időszakban 1267 és 1302 között mozgott a működő vállalkozások száma a városban, ami jelentős vállalkozói réteget jelent. A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-2012 között a létszámot tekintve jelentősen emelkedett, de a növekedés még a legmagasabb értéket mutató 2009-ben is csak a munkavállalási korú állandó népesség 4,6%-át tette ki. 2013. január 1-jén 528 fő nyilvántartott álláskereső volt a városban - ez 4,1%-os arány (országos munkanélküliségi ráta: 9,1%). A tartósan állást keresők közül a vizsgált időszakban a pályakezdők aránya emelkedett folyamatosan a városban.

19

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 Százhalombatta intézményhálózatát tekintve a sportlétesítmények mellett jelentős a tíz oktatási, és a négy kulturális intézmény. 2013. januárjában 312 pedagógus dolgozik összesen a város óvodáiban, alap- és középfokú oktatási intézményeiben. A négy általános- és két középiskola mindegyikében működik iskolai könyvtár, s minden intézmény internettel ellátott. Tanulói létszámot vizsgálva – a bejáró középiskolai tanulók létszámának növekedése tapasztalható, hiszen arányuk 2012-re meghaladta az 50 %-ot.

4. ábra Bejáró tanulók létszáma Százhalombattán 2008-2012 között Hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó részletes adatok öt évre visszamenőleg még nem állnak rendelkezésre, 2012-ben azonban az oktatási-nevelési intézmények tanulói létszámának (3501 fő) 11,6 százaléka hátrányos helyzetű. A középiskolai tanulók száma a felnőttoktatásban 61 főről 19 főre csökkent az utóbbi öt évben. Magas színvonalú ellátást biztosítanak az egészségügyi és szociális intézmények. A város internet-lefedettsége 99 százalékos az ISDN vonallal rendelkező lakások száma a 2008-2012 között csökkent, a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma növekedett. Az önkormányzat a város kulturális értékeinek megóvására is gondot fordít, méltó környezetet teremtve a helyi szellemi élet kibontakozásához –2007-ben felújították „Matrica” Múzeumot, 2010-re jelentősen felújították a Barátság Kulturális Központot, és 2010-re megépült az új Rendezvényközpont épülete is. Százhalombattán 4 nemzetiségi önkormányzat működik: görög, horvát, román, és szerb. A 2011-es népszámláláskor a magyar lakosság 83,7%-a mellett a nemzeti kötődés változatosabb képet mutat, hiszen cigány (roma), lengyel, német, ukrán, és szlovák mellett más, nem hazai nemzetiség is él a városban.

20

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 2.2.6. Technológiai tényezők

Az információ technológia fejlődése, az újdonságok követése és beépítése a gyakorlatba egyre nehezebb feladat elé állítja a könyvtárakat, hiszen nem csak a technikai eszközök és szoftverek beszerzése, hanem az az azokat használni tudó szakemberek alkalmazása és oktatása is komoly kihívást jelent. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt években duplájára nőtt az internet előfizetések száma, valamint az internet előfizetések aránya jelentős mértékben eltolódott a mobilinternet használatának irányába. Ez egyértelműen jelzi, hogy az internethasználat a mobil eszközökön, (lap-top, tablet, mobiltelefon) erősödik.

Pest-megyében ezer lakosra 220-230 internet előfizetés jut, ami a trendeket figyelembe véve emelkedni fog.

A számítógép-használat korcsoportos sajátosságai esetében, bár az egyre idősebbek csoportjaiban a használók aránya jellemzően egyre kisebb, a fejlődés üteme azonban meghaladja (2010 és 2012 között) a fiatalabbaknál tapasztalhatót. A kormány Digitális Megújulás Cselekvési Terve (2010-2014) szerint a digitális önbizalom és közbizalom megalapozásához és a generációk közötti digitális szakadék csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy a magyar társadalom lehető legszélesebb rétegei számára 21

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 hozzáférhetővé váljanak a legmodernebb infokommunikációs technológiák és szolgáltatások is. A modern infokommunikációs infrastruktúra és az azon közvetített tartalmak, szolgáltatások elérhetővé tétele már rövidtávon is a lakosság életminőségének számottevő mértékű javulását eredményezheti. Ebben a folyamatban a könyvtárak minden típusa jelentős szereppel bír. A könyvtárak nagyobbik része ma már integrált könyvtári rendszert használ munkafolyamatai modernizálására, amely lehetővé teszi a gyors és pontos munkavégzést, valamint a személyre szabott szolgáltatások bevezetését is. A mobil internet- és eszközök ugrásszerű fejlődése és a hagyományos internethasználat iránti igény csökkenése miatt szükséges a vezeték nélküli (wifi) és a mobileszközökre kidolgozott szolgáltatások kidolgozása és megerősítése. Egyre nagyobb teret nyer az elektronikus dokumentumok használata, amely megkönnyíti és felgyorsítja a könyvtárközi kölcsönzés folyamatát, valamint hozzájárul ahhoz, hogy kielégítse annak a használói rétegnek az igényeit, amely a saját hordozható eszközén kívánja elérni az elektronikus tartalmakat. A könyvtárak feladata tehát, – a mindenkori szerzői jogi törvény betartása mellett – hogy létrehozzon és szolgáltasson elektronikus dokumentumokat, és a digitalizálás során keletkező anyagokat online formában hozzáférhetővé tegye. A könyvtárak számára komoly kihívás, hogy a viszonylag új dokumentumtípust, az ebook-ot integrálja szolgáltatásai körébe. A jelenlegi e-book kiadási és forgalmi statisztikák szerint az érdeklődés folyamatosan nő, a nagyarányú használói elvárás hamarosan megjelenik. Fontos feladat még a digitális írástudás fejlesztése (főleg az idősebb korosztály körében), valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása mind technikai, mind hozzáértő szakemberek formájában. Elengedhetetlen a könyvtárak számára a fogyatékkal élők (mozgás- és hallássérültek, vakok és gyengén látók, valamint értelmi sérültek) speciális igényeit biztosító technikai eszközök biztosítása. Minőségirányítási szempontok szerint komoly elvárás a könyvtárak felé, hogy munkafolyamataikat folyamatosan felülvizsgálják és az azokhoz szükséges technikai berendezéseket a lehetőségekhez képest modernizálják vagy az új szolgáltatásokhoz új eszközöket vásároljanak. (pl. állományvédelemmel és nyilvántartással, önkiszolgáló dokumentum visszahozatallal- és kölcsönzéssel, raktározással stb. kapcsolatos eszközök és szoftverek) A jelenleg használt technológiák szinten tartása, az új, modern technikai eszközök és a rájuk épülő szolgáltatások bevezetése nagy anyagi terhet ró a könyvtárakra, amit központi támogatás nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megvalósítani. 1997 októberében került sor a város internetközpontjának átadására, amelyet a könyvtár üzemeltet. A központ ingyenesen látja el a városi intézményeket internhozzáféréssel, valamint lehetőséget biztosít a városlakók számára, hogy kedvezményes áron jussanak el az információs szupersztrádára. A könyvtár irodai szolgáltatásai (fénymásolás, spirálozás, hőkötés) kedvező díjtételeivel egyre népszerűbb a városlakók körében. A többi hasonló profilú céggel szemben előny még a hosszú nyitvatartási idő is. A városban nincs más cég, amely hasonló stúdiószolgáltatásokat kínálna, mint könyvtárunk zenei részlege. Hangfelvételek készítésében, digitalizálásában, videó felvételek archiválásában jelenleg nincs versenytársa a Hamvas Béla Városi Könyvtárnak 22

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 2.2.7. Jogi tényezők A könyvtár fenntartása, működése/működtetése, a gazdálkodásától kezdődően minden munkafolyamatáig jogszabályok betartásával történhet. Alapvetően az 1997. évi CXL. és az annak módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvénynek megfelelően működik, tekintve feladatait, fenntartását, finanszírozását és együttműködését, de hasonló módon kiemelhető az Államháztartási törvény, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, és a foglalkoztatási szabályok is. A könyvtári törvény kimondja, hogy a könyvtárhasználat joga mindenkit megillet, alapjog és ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a könyvtár közfeladatot lát el, ezért nem törölhető el és szüntethető meg könnyen és egyszerűen. A könyvtár, mint szervezeti forma: intézmény, költségvetési szerv, állami költségvetési forrásból gazdálkodik, meglétét törvény írja elő. Fenntartása a települési önkormányzat feladata, közvetlenül a költségvetését ez határozza meg. A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a jogszabályban meghatározott és az alapító okiratában rögzített állami, önkormányzati feladatokat közérdekből és költségvetéséből gazdálkodva végez. A miniszter hatásköre, hogy ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azon belül pedig a Kultúráért Felelős Államtitkárság az, aki törvényalkotó hatáskörében előkészíti a könyvtárak szabályozásáról és finanszírozásáról szóló jogszabályokat, fejlesztési terveket, ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki, amely során a szervezeti felépítésben alá tartozó Közgyűjteményi Főosztály munkáját figyelembe veszi. Sajnálatos módon megszűnt a korábban létező, és csak a könyvtárakkal foglalkozó Könyvtári Főosztály. Könyvtárak munkáját segíthetik nemzetközi szervezetek irányelvei, országos szakmai szervezetek iránymutatásai, valamint a szakfelügyelet, hogy az elvárt szakmaiságával szolgálja az egyes könyvtárak szakmai munkáját és segítsége azok működését. A könyvtári törvény nagyon régi, fontos lenne egy teljesen újat alkotni. Módosító rendelkezések születnek, tehát van törekvés a korszerűsítésre. Könyvtári szakmai szervezetekben is megvan az erre irányuló tevékenység, de mint konferenciákon hallható, a szakma passzív, nem véleményezünk. Könyvtárak és könyvtárosok külön-külön dolgozunk a lehető legmagasabb szakmai színvonalon a használókért, de az egységes és aktív fellépés magáért a könyvtáros szakmáért nem mondható kielégítőnek. A törvény által biztosított források mellett különböző pályázati lehetőségek teremtenek lehetőséget a könyvtárak támogatására. Jogi szabályozásában beszélhetünk az intézményre vonatkozó szabályozásról, a belső szabályozásról (pl. szakmai munkafolyamatok leírásai, munkaköri leírások, könyvtárhasználati szabályzat, gyűjtőköri, adatkezelési, munkavédelmi, stb.), a könyvtári jogszabályokról, a foglalkoztatási és a szerzői jogi szabályokról. Minden jogszabályt, s azok módosításait figyelemben kell tartani, követni kell azok változásait. Mind emellett a könyvtárnak, melyet egy település önkormányzata tart fenn, a helyi rendeletek, szabályok betartása szintén nagy jelentőséggel bír. Különböző fórumok állnak rendelkezésre, hogy a legfrissebb és hatályos rendelkezésekről tudomást szerezzünk. Nehéz feladat a jogszabályrengetegben eligazodni, azokat egyáltalán ismerni/megismerni. Minderre törekedni azonban feltétlenül szükséges, munkánk nem történhet másként, csak ezek betartásával, mert, ahogy Dr. Kenyéri Katalin fogalmaz: 23

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 „A könyvtáros közfeladatot lát el. A jog tudása és alkalmazása, tiszteletben tartása, megismerési lehetőségének biztosítása MINŐSÉGI KÉRDÉS!” A könyvtárra, mint intézményre vonatkozó jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye, 2010. április 25. (korábban Alkotmány) (2012. január 1. hatálybalépés) 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről (Államháztartási törvény): pl. nyilvános könyvtári ellátás biztosítására szolgáló feladatainak ellátására; Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása; lakosságszám alapján illeti meg a támogatás; Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, állománygyarapításához. Azaz: itt dőlnek el a pénzek, az állam milyen mértékben támogat. Addig nincs települési költségvetés elfogadás, míg az államé nincs meg. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2008. évi CV törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 13/2013. (II.14.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok könyvtári, közművelődési és múzeumi feladataihoz nyújtott támogatások részletes szabályairól 5/2014. (I. 24.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok könyvtári, közművelődési és múzeumi feladataihoz nyújtott támogatások részletes szabályairól 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (személyes adatok védelme, kezelésük) Könyvtári közfeladatot meghatározó egyéb jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (alapítvány) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (2016. január 1-je után az érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak 50 óra közösségi szolgálat teljesítése kötelező. Átmeneti és vegyes rendelkezések 97. § 2. bekezdés) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – 2014. március 15-től lépett hatályba (pl. gyámság, kezesség) Fizetési meghagyásos eljárás 2009. évi L. tv. (polgári perrendtartás) 1992. évi LXVI. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról: Ha a címzett ismeretlen: kideríteni az olvasó új címét az országos lakcímnyilvántartásból az olvasó neve és születési adatai alapján kérésre ingyen: 25/2000. (IX. 1. ) BM rendelet Foglalkoztatási szabályok 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezés 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottakról 2/1993. (I.30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről 24


2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről Szerzői jogi szabályok 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 117/2004. (IV.28.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló törvény 38. § (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról. Könyvtári jogszabályok 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 12/2010. (III. 11.) OKM rendelet a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásáról 120/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről (diák: 50%, pedagógus ingyenes látogatás, de nem mentesül a beiratkozási díj alól, könyvtáros, levéltáros, muzeális int. Dolgozója ingyen) 9/2014. (II. 3.) EMMI rendelet a könyvtári és a közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, valamint a muzeális intézmények szakmai támogatásának 2014. évi szabályairól 2013. évi CCXVII. törvény egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról: (1997. évi CXL. törvény módosítása): fontos: nyilvános könyvtár alapkövetelményei: vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, könyvtári szakembert alkalmaz; elnevezésében megjelenik a „könyvtár” kifejezés; nyilvános könyvtár alapfeladatai, hogy „a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.” 73/2003. (V. 28.) Korm. rendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről 2004. évi CXXVII. a Nemzeti Audiovizuális Archívumról

25


3. ÁTFOGÓ CÉLOK A gondolkodás, az önálló tájékozódás képessége meghatározza életünk minőségét, aminek fejlesztésében az olvasás a jövőben is hangsúlyos szerepet kap. Az olvasás és információszerzés nélkülözhetetlen a mindennapi életben. A könyvtár szolgáltatásainak használatával növekszik a helyi társadalom kulturális szintje. A könyvtárak gyűjteményüket az információhordozó típusától függetlenül gyarapítják a hagyományos értékek megőrzésének figyelembevételével. A könyvtár, mint az információs társadalom alapintézménye mindenki számára, alanyi jogon biztosítja az információhoz való szabad hozzáférést a demokrácia és az esélyegyenlőség elvét követve. A könyvtár a város oktatási, kulturális és szociális intézményeivel szorosan együttműködik, a helyi társadalom részéről megfogalmazódó elvárásokat folyamatosan beépíti szolgáltatási rendszerébe. Az intézmény minden munkatársa megfelelő szakképzettséggel, kompetenciával és minőségi szemlélettel rendelkezik. A könyvtár ezáltal hozzájárul az életen át tartó tanuláshoz, a kulturális hagyományok megőrzéséhez, a szórakozáshoz, valamint a digitális műveltség fejlesztéséhez. A könyvtár az a hely, ahol egységes színvonalú, minőségi szolgáltatásokat érhet el minden állampolgár.

4. KIEMELT KULCSTERÜLETEK 4.1. 1. cél A Hamvas Béla Városi Könyvtár biztosítja a szabad, korlátozás nélküli hozzáférést minden nyilvánosságra került dokumentumhoz és információhoz az esélyegyenlőség és a demokrácia elvét követve, ezzel hozzájárul az állampolgárok egyéni boldogulásához, életminőségének javításához. Beavatkozások: - Törekszünk könyvtárunk akadálymentesítésére, ezzel segítséget nyújtunk a fogyatékkal élők könyvtárhasználatához. - Szélesítjük a hozzáférést az országos és nemzetközi, nyilvános- és könyvtári adatbázisokhoz. - Lehetőséget biztosítunk, hogy használóink hozzáférjenek a digitális közigazgatás szolgáltatásaihoz.

4.2. 2. cél Gyűjteményünket használói igények és minőségi elvek figyelembevételével fejlesztjük, és ennek megfelelően alakítjuk szolgáltatásainkat. A gyarapítási stratégiát a gyűjtőköri szabályzatban megfogalmazott iránymutatás alapján alakítjuk ki, a gyűjteményfejlesztés forrásainak hatékony felhasználásával. Beavatkozások: - Az olvasói igényeket rendszeresen felmérjük, és az állománygyarapítás gyakorlatának kialakításakor figyelembe vesszük.

26

Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terv 2015-2019 -.A gyűjteményfejlesztés során figyelemmel kísérjük a könyv- és könyvtárszakmai szervezetek ajánlásait. - Költséghatékony gyarapítási stratégiát dolgozunk ki. - A kedvezmények elérése érdekében a könyv-nagykereskedésekkel bővítjük és elmélyítjük partneri kapcsolatainkat.

4.3. 3. cél Felhasználó központú, korszerű, minőségi szolgáltatásokkal állunk a használók rendelkezésére. Törekszünk az olvasói igények megismerésére, és ennek megfelelően alakítjuk szolgáltatásainkat, rendezvényeinket. Célunk a "falak nélküli könyvtár" megvalósítása. Beavatkozások: - Rendszeres használói elégedettségi felméréseket végzünk, és a tapasztalatok alapján fejlesztjük szolgáltatásainkat, rendezvényeinket. - Folyamatosan és átgondoltan fejlesztjük könyvtárunk informatikai rendszerét. - Modern technikai eszközöket építünk be szolgáltatásainkba. - Létrehozunk egy új, interaktív honlapot, melynek szolgáltatásait folyamatosan bővítjük és biztosítjuk a hozzáférést a nap 24 órájában. - Szervezett felnőtt használói képzéseket indítunk.

4.4. 4. cél Kiemelt feladatunknak tekintjük a város oktatási intézményeivel való együttműködést. Jelentős szerepet töltünk be az olvasás iránti igény felkeltésében, különös tekintettel az óvodás és a kisiskolás korú gyermekek körében. Programjainkkal a különböző korosztályok életkori sajátosságait és elvárásait figyelembe véve hozzájárulunk az iskolai ismeretszerzés bővítéséhez, és a könyvtár népszerűsítéséhez. A városban működő Kulturális Konzorcium alapító tagjaként szoros együttműködésre törekszünk a százhalombattai kulturális intézményekkel. Beavatkozások - A városban működő kulturális intézményekkel közös programjainkat továbbvisszük, és újakat hozunk létre. - Az oktatási intézményekkel szorosabban együttműködve a kölcsönös igények szerint közös programokat dolgozunk ki. - Általunk készített foglalkozásokat célzott marketing-tapasztalatok alapján ajánljuk ki az iskoláknak. - Bővítjük a lehetőséget a középiskolások közösségi szolgálatának teljesítésében.

27


4.5. 5. cél Fontos feladatunknak tekintjük névadónk, Hamvas Béla szellemi örökségét, valamint a magyar népmesekincs megőrzését és közvetítését a hagyományos mesemondás segítségével. Kiemelt célunk, hogy teljességre törekvő módon gyűjtsük, feltárjuk és hozzáférhetővé tegyük Százhalombatta helytörténeti és helyismereti dokumentumait. Beavatkozások: - Különgyűjteményünkben teljességre törekvő módon gyűjtjük Hamvas Béla műveit, és a róla szóló irodalmat. Kapcsolatot tartunk a Hamvas Béla szellemiségére épülő közösségekkel, csoportokkal és magánszemélyekkel. Rendezvényeinkkel a szellemi örökség széles körű megismertetésére törekszünk. - Népmese különgyűjteményünket folyamatosan fejlesztjük és népszerűsítjük. Továbbra is szoros kapcsolatot tartunk a népmesével foglalkozó szervezettekkel, intézményekkel, magánszemélyekkel. A népmeséket minden korosztállyal igyekszünk megismertetni és ennek érdekében számos rendezvényt szervezünk - A helytörténeti, helyismereti dokumentumokat folyamatosan digitalizáljuk és hozzáférhetővé tesszük. Az összegyűjtött anyag mielőbbi teljes feldolgozására törekszünk, az esetleges hiányokat pótoljuk. - Célunk, hogy a kiemelt területeket szakmai körökben bemutassuk.

4.6. 6. cél Célunk, hogy könyvtárunk működését minőségirányítási elvek alapján szervezzük, amely hozzájárul a szolgáltatások magas színvonalának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, és ezáltal minősített könyvtárrá válhassunk. Beavatkozások - A könyvtárban működő minőségirányítási csoport segítségével a kidolgozott minőségirányítási rendszert folyamatosan és tervszerűen alkalmazzuk a szolgáltatások és a könyvtári munka minőségének biztosítása érdekében. - A minőségirányítási rendszer dokumentumait egységesen a Minőségi Kézikönyvben foglaljuk össze. Minőségpolitikánkat folyamatosan felülvizsgáljuk és alkalmazkodunk a változásokhoz

4.7. 7. cél Továbbfejlesztjük munkatársaink szakmai felkészültségét, növeljük elkötelezettségüket. Beavatkozások - Tudástérkép segítségével felmérjük a hiányzó szakterületeket. Megszervezzük munkatársaink képzését, továbbképzését, támogatjuk a szakmai konferenciákon történő részvételüket. Új munkatársak felvételekor figyelembe vesszük a hiányzó szakterületeket. - Tudatosan és átgondoltan fejlesztjük szervezeti kultúránkat. Javítjuk belső információs rendszerünket, növeljük a munkatársak motivációs szintjét.

28


5. EGYÉB STRATÉGIAI CÉLOK 5.1. 1. cél Célunk az állománygondozás tudatosabb tervezése és annak végrehajtása Beavatkozások: - Rendszeres, átgondolt, tervszerű selejtezést hajtunk végre. - A változó igényeknek megfelelően szabályozzuk az egyes gyűjteményrészek feldolgozását és használatát, szükség szerint módosítjuk azok elhelyezését. - Egységes belső eligazító táblákat helyezünk ki. - Kiépítjük a korszerű állományvédelem rendszerét. - Átalakítjuk a könyvtári raktározási rendszert.

5.2. 2. cél Célunk, hogy korszerű környezetet biztosítsunk használóink számára. Beavatkozások: - Folyamatosan korszerűsítjük az épület elavult gépészeti elemeit. - Elkülönült olvasói terekben modern, könyvtárszakmai szempontoknak megfelelő bútorzatot alakítunk ki.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A fenti stratégiai tervet a munkatársak és a Minőségirányítási Csoport egyetértésével az intézmény igazgatója hagyja jóvá. A fenntartót a könyvtár vezetője tájékoztatja. 2. A Hamvas Béla Városi Könyvtár Stratégiai terve (2015-2019) 2015. január 1-jétől lép életbe. 3. A fenti stratégiai terv alapján évenként cselekvési tervek készülnek határidők, felelősök, valamint források megjelölésével. A cselekvési tervek alapján készülnek az éves beszámolók.

Százhalombatta, 2014. 11. 06.

29

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR STRATÉGIAI TERVE

Recommend Documents