A hallgatók fogadásának szabályzata

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

TAMOP 3.1.7 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Pályázat azonosító száma: TÁMOP 3.1.7-11/2.-2011-0141 Pályázat címe: „Referencia-intézmény kialakítása a SZONEK Bükkösdi Óvodában”

Referencia- intézményként való működés belső szabályainak kidolgozása GYAKORNOKI SZABÁLYZAT kiegészítése

A hallgatók fogadásának szabályzata


SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés………………………………………………………………………. 2. Fogalmak meghatározása……………………………………………………. 3. A szabályzat jogszabályi háttere…………………………………………….. 4. A szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya, módosítása…………… 5. A szabályzat célja……………………………………………………………… 6. A gyakorlatvezető mentor kijelölése, feladata……………………………… 6.1 A mentor feladatai……………………………………………………… 7. A hallgatók gyakorlati képzésében résztvevő kollégák…………………… 8. A hallgató jelentkezése és fogadása……………………………………….. 9. A hallgató joga és kötelezettsége……………………………………………. 10. A hallgató feladatai…………………………………………………………… 11. A hallgatói szakmai gyakorlatok lebonyolítása…………………………… 12. A szakmai gyakorlatok célja…………………………………………………. 12.1 A szakmai gyakorlat feladatai……………………………………….. 13. A hallgatók értékelése………………………………………………………. 14. A szakmai gyakorlat zárása………………………………………………… 15. A hallgatókra vonatkozó érdekvédelmi és munkajogi rendelkezések…. 16. Együttműködés a képzőhelyekkel………………………………………….. 17. Záró rendelkezések………………………………………………………….. 18. Mellékletek…………………………………………………………………….. 1. sz. melléklet: Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra………………….. 2. sz. melléklet: Értesítés a hallgató fogadásáról……………………….. 3. sz. melléklet: Értesítés elutasításról…………………………………… 4. sz. melléklet: Hallgatói-mentori munkaterv……………………………. 5. sz. melléklet: Emlékeztető szakmai gyakorlati megbeszélésről…….. 6. sz. melléklet: Hallgatók önértékelésének szempontjai………………. 7. sz. melléklet: Mentori értékelés szempontjai …………………………. 8. sz. melléklet: A hallgató értékelésének főbb területei………………... 9. sz. melléklet: A hallgató felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő, mentor számára)…………………… 10. sz. melléklet: A hallgatói programban szereplők feladatai…………. 11. sz. melléklet: Mentor kijelölése……………………………………….. 12. sz. melléklet: A hallgató értékelése – ellenőrzési területek, Szempontok…………………………………………….. 13. sz. melléklet: Az összefüggő külső szakmai gyakorlatot vezető óvodapedagógus feladatai……………………………. 14. sz. melléklet: Intézményi hallgatói portfólió ellenőrző lista………… 15. sz. melléklet: Hallgatói elégedettségi kérdőív……………………….. 16. sz. melléklet: Szempontok a foglalkozások elemzéséhez…………. 17. sz. melléklet: Szempontok esettanulmány készítéséhez…………... 18. sz. melléklet: Szempontok dokumentumelemzéshez……………….

3. 3. 5. 5. 6. 6. 7. 9. 9. 10. 11. 12. 14. 14. 14. 15. 16. 17. 17. 18. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 25. 26. 29. 30. 31. 32. 37. 38. 39. 41. 41. 42.

2



1. Bevezetés A pedagógusképzés területén a bolognai folyamat magyarországi átültetése felvetette a gyakorlati képzés minőségi megvalósításának kérdéseit. Mivel a képzés sikerének egyik alappillére a szakmai gyakorlatok/terepgyakorlatok eredményessége, gyakorlóhelyként igyekszünk olyan személyi, tárgyi és minőségi feltételeket teremteni, amely igazodik a jogszabályi, képzőhelyi, hallgatói és korszerű szakmai igényekhez. Felkészítjük a hallgatókat a képesítővizsga sikeres teljesítésére, hozzájárulunk a szakmai gyakorlat oldaláról

olyan

értelmiségi

óvodapedagógusok

képzéséhez,

akik

elméletileg

megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodás gyermek tudatos nevelésére, fejlődésének elősegítésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére. A TÁMOP-3.1.7-11/2 pályázat jóvoltából intézményünk felkészül a kompetencia alapú oktatással kapcsolatosan a referencia-intézményi munkára. A projekt lehetőséget nyújt e szolgáltatás szervezeti feltételrendszerének kialakítására, a hálózati tanulás referenciaintézményi munkaformáinak beépítésére a mindennapi gyakorlatba. Pedagógusaink szakmai

továbbképzéseken

vettek

részt,

melyeken

képessé

váltak

meglévő

tapasztalataik, tudásuk átadására, biztosítva ezzel a kompetencia-alapú oktatás minél szélesebb körben történő elterjesztését. Az intézmény fejlesztési terve tartalmazza a referenciaintézményi szerep ellátásához szükséges képzéseket, feladatokat, melyben 5 pedagógus érintett. A jelen pályázatban három óvodapedagógusunk vett részt „A gyakorlatvezető mentorpedagógusok felkészítése” elnevezésű 60 órás képzésen: 

Gondos Gabriella



Kiticsics Anikó



Priskin Ágota

A csoportmunkában és egyénileg megoldott gyakorlatok és problémahelyzetek hozzájárultak a megváltozott pedagógus kompetenciák értelmezésének megértéséhez, a korszerű konfliktuskezelési technikák alkalmazásához, a reflektív módszerek alkalmazásához, az önfejlesztéshez, a mentorszerep magabiztos vállalásához. A több éves óvodapedagógusi pályán szerzett kompetenciáink lehetővé teszik a mentor szerepének felvállalását, a hallgatók széles körű segítését. Megszerzett ismereteinket,

3



képességeinket motiváló módon tudjuk alkalmazni a mindennapi nevelő munkánk, valamint a pedagógus/hallgató kollégáinkkal való együttműködés során. Képesek vagyunk a hallgatók munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére, konstruktív visszajelzések adására, a hallgatókkal történő segítő kapcsolat kialakítására, a folyamatos, személyes támogatásra. A hallgató szakmai támogatásáért a mentor felel, de az egész intézmény nyitott és támogató környezetet biztosít a hallgató kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Szeretnénk aktívan hozzájárulni a hallgató pedagógussá válásához. A hallgató munkájához saját teret (pl. asztal), a megbeszélésekhez nyugodt környezetet biztosítunk az intézményben. Óvodavezetői jogköröm alapján ezért a következő Szabályzatot adom ki a felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint OKJ-s képzéseken résztvevők SZONEK Bükkösdi Általános

Iskola

és

Óvoda

Tagintézményében

töltendő

szakmai gyakorlatára

vonatkozóan. 2. Fogalmak meghatározása Hallgató: felsőoktatási intézmény vagy más felnőttképzési szervezet képzésére felvételt nyert személy. Képzőhely: az a felsőoktatási intézmény vagy felnőttképzési szervezet, melyben a hallgató alap-, mester- vagy OKJ-s képzésben vesz részt. Gyakorlóhely: a szakmai gyakorlat külső helyszíne, SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye Külső szakmai gyakorlat: alap -, mester- vagy OKJ-s képzésben erre alkalmas külső gyakorlóhelyen teljesítendő gyakorlati oktatás. Mentor/gyakorlatvezető óvónő: a gyakorlóhelyen dolgozó óvodapedagógus, aki az óvodai gyakorlatok során a konkrét tevékenységbe, óvodai munkába vezeti be a hallgatókat, segíti a hallgatók beilleszkedését, szakmai tapasztalatok megszerzését. Gyakorlatvezető tanár: a felsőoktatási intézmény hallgatójának – a képzéssel párhuzamosan folyó – szakmai gyakorlati képzésének vezetésére gyakorlóhelyen vagy más külső közoktatási intézményben megbízott gyakorlatvezető tanára.

4



Hallgatói-mentori munkaterv: A hallgató és a gyakorlatvezető mentor által közösen összeállított egyéni fejlődési terv, mely a képzőhely által kiadott képzési cél elérését szolgálja. Hallgatói portfólió: a gyakorlatai során a hallgató által kiválasztott, adott kompetenciák elérésének adott színvonalát bemutató, illusztráló dokumentumok és az ezekre vonatkozó

reflexiók

rendezett

gyűjteménye,

a

kompetencia

alapú

képzés

szabályozásának és értékelésének egyik eszköze. A hallgatói portfólió elkészítéséért a hallgató felelős. Intézményi-hallgatói dokumentációk

portfólió:

összessége.

Az

a

gyakorlat

során

intézményi-hallgatói

a

hallgatóval portfólió

kapcsolatos

elkészítésért

a

gyakorlatvezető mentor felelős. 3. A szabályzat jogszabályi háttere 

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény

79/2006. (IV.5.) Kormányrendelet 276/2009 (XII. 4.) Kormányrendelet 

Az alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet módosítása

228/211 (X. 28.) Kormányrendelet 

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet

4. A szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya, módosítása Jelen szabályzat a SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézményében (7682 Bükkösd, Ságvári Endre utca 3.) szakalkalmazotti munkakörben dolgozó, valamint a külső szakmai gyakorlatukat intézményünkben teljesítő hallgatókra vonatkozik.

Jelen szabályzat 2012. …. visszavonásig érvényes.

5



A szabályzatot felül kell vizsgálni, és módosítani kell amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.

5. A szabályzat célja 

A szabályzat célja a szakmai gyakorlatok lebonyolításának előírása, javaslattétel a gyakorlatok tartalmi megvalósítása és a hallgatók értékelése tekintetében.



A hallgatók felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a szakmai gyakorlat feltételeinek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a tudásuknak, képességeiknek, készségeiknek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket az óvodapedagógusi hivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulásukat.



A hallgató folyamatban

lévő ismereteinek elmélyítése, kiegészítése, az

óvodapedagógusi munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat megszerzésével együtt járó folyamatok szabályozása.

6. A gyakorlatvezető mentor kijelölése, feladata A mentor ismeri az intézmény működését, szervezeti kultúráját, kellő szakértelemmel és kiváló belső kapcsolatokkal rendelkezik, képes magatartásmintákat közvetíteni, jól kommunikálni, tudását, tapasztalatait átadni, példát mutatni. 

A gyakorlatvezető mentorokat az intézmény vezetője jelöli ki a megfelelő végzettséggel,

gyakorlati

és

átfogó

elméleti

ismeretekkel

rendelkező

szakalkalmazottak közül, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. 

Kivételes esetben az óvodavezető az ötéves szakmai gyakorlat intézményben való letöltésére vonatkozó feltételtől eltérhet.



Alapfeltétel, hogy a pedagógus a TÁMOP 3.1.7 pályázat keretében, vagy más módon

részt

vett

„A

gyakorlatvezető

mentor-pedagógusok

felkészítése”

elnevezésű 60 órás akkreditált képzésen és tanúsítványt szerzett.

6





Az óvodavezető a mentor kijelölése előtt szóban tájékoztatja az érintett óvodapedagógust, aki méltánylást érdemlő személyes körülményeire tekintettel kérheti a kijelölés mellőzését, amelyről azonban az óvodavezető dönt.



A szakmai mentort feladatainak ellátására szóló kijelölést írásban kell megadni. A kijelölésben meg kell határozni azokat a szakterületeket, amelyekre a segítői tevékenység irányul. A kijelölés határozott időtartamra szól.



A kijelölés tudomásulvételét a mentor aláírásával igazolja. A kijelölés egy példányát az óvodapedagógus személyi anyagában el kell helyezni



A szakmai segítő/mentor munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet)



A szakmai segítőt/mentort feladatai ellátásáért (látogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg.

Lásd: 11. sz. melléklet: A mentor kijelölése

6.1 A mentor feladatai 

A mentor kijelölését követően gondoskodik arról, hogy a hallgató a jelen szabályzatot megismerje; a szakterületéhez tartozó követelmények tekintetében az írásos dokumentumokat a hallgatónak átadja, vagy a hozzáférési helyéről tájékoztatja.



A mentor a hallgató részére támogatást nyújt a munkahelyi beilleszkedéshez, az intézmény működésének megismeréséhez, a szakmai feladatok ellátásához szükséges

módszerek,

ismeretek

elsajátításához,

az

eszközrendszer

alkalmazásához. 

Segítséget nyújt az együttműködéshez, a konfliktushelyzetek megoldásához.



Támogatja a hallgató szakmai és személyes fejlődését.



Lehetőséget biztosít a hallgató részére az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításának bemutatására alkalmas foglalkozások látogatására

7





A hallgatóval egyeztetve elkészíti a hallgatói-mentori munkatervet. A látogatások (hospitáció) időpontjait, témáját hallgató az intézményvezetővel, a mentorral, illetve a bemutató pedagógussal egyeztetve egy előre ütemezi.



Az intézményvezetővel jóváhagyatja a hallgatói- mentori munkatervet.

Lásd: 4. sz. melléklet: Hallgatói-mentori munkaterv



Segíti és felkészíti a hallgatót o az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok, intézményi szokások megismerésére, értelmezésére; o az

intézmény

pedagógiai

programjában

foglaltak

szakszerű

alkalmazására, o a

foglalkozások

felépítésének,

az

alkalmazott

módszereknek,

segédleteknek és eszközöknek célszerű megválasztására, o a

foglalkozás

magatartásával

előkészítésével, kapcsolatos

megtervezésével

írásbeli

teendők

és

ellátására,

eredményes tervezetek

készítése, módszerek átadása, o a munkakörrel kapcsolatos egyéb feladatok ellátására, pl. részvétel a szakmai teamek munkájában, a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat ellátása, az intézményi struktúra és feladatok megismertetése, a helyi kommunikációs szokások megismertetése; o a gyermekekkel, szülőkkel, a nevelésben résztvevőkkel, valamint más szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés formáira. 

Rendelkezésre áll a teendők és problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. a hallgató kérésére konzultációt biztosít.



Segíti, és folyamatosan ellenőrzi a hallgatói teljesítést.



Látogatja a hallgató foglalkozásait. A látogatásról feljegyzést készít, amelyben megfogalmazza a tapasztalatait.



Szóban és írásban értékeli a hallgató teljesítményét, és iránymutatást ad a továbbiakhoz. Az írásbeli munkák ellenőrzése során megállapítja észrevételeit, a

8



szükséges javaslatokat megteszi, tapasztalatait a hallgatóval megbeszéli, ezzel megalapozza a hallgató minősítését. Lehetőséget ad az önreflexióra. 

Az értékelésbe bevonja mindazokat a kollégákat, akik az adott időszakban részt vettek a hallgató gyakorlati képzésének segítésében.



Az értékelését minden esetben összeveti a hallgató önértékelésével. Célja a problémák feltárása, megbeszélése, illetve a következő időszak fejlesztési területeinek és a résztvevők feladatainak meghatározása. A megállapodást írásban rögzítik.



Időben elkészíti az intézményi-hallgatói portfóliót.



Időben megküldi a képzőhelynek a véleményét, értékeléseit.

Lásd: 5. sz. melléklet: Emlékeztető szakmai gyakorlati megbeszélésrő 7. sz melléklet: Mentori értékelés szempontjai; 8. sz. melléklet: A hallgatók értékelésének főbb területei; 9. sz. melléklet: A hallgató felkészítésének lehetséges főbb témakörei; 12. sz. melléklet: A hallgató értékelése, ellenőrzési területek, szempontok; 13. sz. melléklet. Az összefüggő külső szakmai gyakorlatot vezető óvodapedagógus feladatai; 14. sz. melléklet. Intézményi-hallgatói portfólió ellenőrzési lista; 16. sz. melléklet: Szempontok a foglalkozások elemzéséhez;

7. A hallgatók gyakorlati képzésében résztvevő kollégák A hallgatók gyakorlati képzésében a gyakorlatvezető mentoron kívül részt vehetnek más kollégák is: 

bemutató foglalkozás megtartására felkért kolléga,



speciális intézményi feladatot ellátó kolléga (pl. gyermekvédelmi felelős, védőnő),



felső- vagy középvezetők.

Lásd: 10. sz. melléklet: A hallgatói programban szereplők feladatai

8. A hallgató jelentkezése és fogadása A hallgatók egyénileg, a felsőoktatási intézmény vagy a felnőttképzési szervezet munkatárásán

keresztül

jelentkezhetnek

szakmai

gyakorlatuk

teljesítésére.

A

jelentkezési lap letölthető az intézmény weboldaláról, majd elektronikusan postázandó a weboldalon megjelölt elektronikus levélcímre. Lásd: 1. sz. melléklet: Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra

9



A hiánytalanul kitöltött, elektronikusan beérkező jelentkezésre a hallgatók fogadásának szervezésével megbízott intézményvezető 10 munkanapon belül válaszol az augusztus 20. és június 30. közötti időszakban. Fogadás és elutasítás esetén is a feladattal megbízott intézményvezető visszajelzést küld a hallgatónak. Fogadás estén a felsőoktatási intézménynek is megküldi a szükséges igazolást. Pozitív visszajelzéskor a levél tartalmazza a kijelölt mentor nevét, elérhetőségét, végzettségét, valamint az első mentor-hallgatói találkozó helyszínét és időpontját. A mentort a hallgatók fogadásának szervezésével megbízott óvodavezető jelöli ki. Lásd: 2. sz. melléklet: Értesítés fogadásról 3. sz. melléklet: Értesítés elutasításról

9. A hallgató joga és kötelezettsége 9.1 A hallgatónak joga van arra, hogy 

a szakmai követelményrendszert részére elmagyarázzák,



a különböző szakterületek elsajátításához szükséges írásos intézményi és jogszabályi anyagokat megkapja, az óvoda vezetőjétől, a mentorától alkalmanként kérdezzen; szükség



esetén konzultációs órát kérjen, a gyakorlati készségek fejlesztése érdekében részt vegyen a mentor,



munkaközösség-vezető

vagy

más,

nagy

tapasztalattal

rendelkező

óvodapedagógus foglalkozásán, előzetes megbeszélés alapján, teljesítménye



értékelését

részére

segítő

szándékkal,

indokolással

alátámasztva kifejtsék; az értékelésre, minősítésre észrevételt tegyen,



9.2 A hallgató kötelezettsége, hogy 

a legteljesebb mértékben együttműködjön az óvodavezetővel, mentorral,



a

szakmai

követelmények

teljesítéséhez

szükséges

ismereteket

folyamatosan megszerezze, tudásáról szabályzatban ill. a képzők által előírt módon számot adjon,

10





hallgatói felmerülő

feladatainak

teljesítésével,

akadályoztatásáról

a

beszámolással

szakmai

kapcsolatban

vezetőjét/mentorát

közvetlen

felettesét, az óvodavezetőt azonnal értesítse, 

részt vegyen a nevelőtestület munkájában,

10. A hallgató feladatai 

A hallgató feladata, hogy a mentori tervben ill. a képzők által előírt és meghatározott rend szerint megismerje: o az óvoda nevelési programját, szervezeti és működési szabályzatát, o minőségirányítási programját, házirendjét, o az óvoda pedagógiai célkitűzéseit, alapelveit, értékrendjét, azok gyakorlati megvalósulását, o a gyermekek, a szülők, a pedagógusok jogait és kötelességeit, o a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, o a nevelési, tanügyi dokumentumok alkalmazását, o a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, o az intézménybe járó gyermekek sajátos felkészítésének problémáit.



A hallgató a mentor támogatásával felkészül az általa tanult, a munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben o az óvoda nevelési programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások megismerésére, értelmezésére és alkalmazására, o a gyermekek foglalkozásainak felépítésére, az alkalmazott módszerekre, eszközökre, azok célszerű megválasztására, o az

előkészítéssel,

tervezéssel

és

eredményes

nevelőmunkával

kapcsolatos írásbeli teendők ellátására. 

A hallgató a mentor irányításával elvégzi az általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlati feladatokat. Eközben foglalkozás - látogatásokat, adatgyűjtéseket, elemzéseket végez, gyakorlati tapasztalatait szakszerűen dokumentálja.

 A hallgató a képző által előírt módon és rendben ad számot a szakmai követelmények teljesítéséről, melyet a képző szabályoz.

11



11. A hallgatói szakmai gyakorlatok lebonyolítása Az első mentor - hallgató találkozó legfontosabb feladata a hallgatói-mentori munkaterv elkészítése. A hallgatói-mentori munkaterv tartalmazza a szakmai gyakorlat konkrét, részletezett feladatait, azok helyét és ütemezését. A feladatok meghatározásakor a gyakorlatvezető mentor figyelembe veszi a hallgató választott szakjának képzési követelményeit, a képzőhely elvárásait, a szakmai gyakorlat óraszámát, a hallgató érdeklődési területeit. Ezen tényezők figyelembevételével próbál optimális feladatlistát illetve egyéni fejlődési programot összeállítani. A mentor a képzőhely formanyomtatványait, elemzési szempontsorát használja. Amennyiben a képzőhely nem küld munkaterv nyomtatványt, illetve más tájékoztatókat, jelen szabályzat mellékletében található űrlapot alkalmazza, valamint a mellékletben található szempontok szerint végzi a foglalkozások elemzését, dokumentumelemzést, esettanulmány készítését. Lásd: 4. sz. melléklet: Hallgatói-mentori munkaterv űrlapja

A gyakorlatvezető mentor és a hallgató első és utolsó találkozójáról mindenképpen, de magasabb óraszámú gyakorlat esetén legalább 100 óránként emlékeztető készül a több tartalmi

területet

is

érintő

megbeszélésekről,

mentori

javaslatokról

és

megállapodásokról. Lásd: 5. sz. melléklet: Szakmai gyakorlat emlékeztető űrlapja

Ha a képzőhely nem ír elő konkrét tevékenységeket a teljes terepgyakorlati óraszámra, a mentor a következő tartalmi elemek közül választ:

12


Tevékenység

A) Felkészülés, megbeszélés

B) Foglalkozások tervezése, vezetése

C) Hospitálás

E) Intézményi dokumentumok megismerése

F) Adminisztrációs tevékenység G) Szakmai együttműködésekben való részvétel

H) Más intézményi tevékenységek megismerése

Tartalmi elem • Megbeszélés a mentorral o Foglalkozások előzetese megbeszélése o Fogalakozások értékelése (felkészültség, foglalkozás szervezése, foglalkozás felépítése, foglalkozás vezetése) • Önálló intézményi felkészülés (pl. gyermekek megismerése (személyi anyagok), eszközök készítése) • Önálló intézményen kívüli felkészülés • Egyéb • Óvodai foglalkozások vezetése (kiscsoportos, csoportos) • Művelődési intézményi előadás, rendezvény szervezése, vezetése • Kirándulás szervezése, vezetése • Ünnepélyek, megemlékezések szervezése, vezetése • Egyéb tevékenységek szervezése, vezetése • Hospitálás a mentor foglalkozásain • Hospitálás más pedagógusok, foglalkozásain • Hospitálás az intézmény TEHETSÉGMŰHELY foglakozásain • Egyéb • Alapító Okirat • SZMSZ • PP • Házirend • IMIP • Munkaköri leírás • Egyéb • A pedagógiai, tevékenységhez kapcsolódó nyomtatványok kitöltése • Hallgatói portfólió készítése • Egyéb • Mentori, nevelőtestületi megbeszélések • Munkaközösségi megbeszélések • Intézményi team megbeszélések • Egyéb megbeszélések • Az intézmény más szervezeti egységei munkájának megismerése ( pedagógiai szakszolgálati tevékenység, nevelési tanácsadás, pedagógiai szakmai szolgáltatói tevékenység) • Gyermekvédelem • Minőségirányítás • Könyvtár • Szülőkkel való együttműködés (részvétel szülőkkel való megbeszélésen, szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson) • Egyéb tevékenységek megismerése


12. A szakmai gyakorlatok célja A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók az elméleti és szaktárgyi tanulmányaik során szerzett ismereteik és kompetenciák gyakorlati alkalmazásával tapasztalatot és jártasságot szerezzenek a folyamatos óvodai nevelő és fejlesztőmunka tervezésében, szervezésében és magvalósításában. Megismerjék a 3-7 éves korosztály komplex és differenciált, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségfejlesztésének sokrétű tevékenységét, s képessé váljanak értékek, erkölcsi normák közvetítésére. 12.1 A szakmai gyakorlat feladatai 

Olyan képességek kialakítása, fejlesztése, melyek lehetővé teszik a tudatos nevelő- fejlesztő tevékenységet a gyerekek fejlettségi szintjéhez igazodva.



A hivatásszeretet és hivatástudat megalapozása.



A humanista, gyermekközpontú szemlélet kialakítása.



A toleráns, együttműködő, gyermekeket segítő nevelői beállítódás erősítése.



Önismeretre, önértékelésre, és önfejlesztésre épülő, kreatív magatartásra, nevelés.



A gyakorlat során ismerkedjenek meg a hallgatók a komplex óvodai neveléssel, a nevelőmunkát befolyásoló pedagógiai programokkal, az óvodai nevelés nemzetközi és hazai törekvéseivel.



A gyermekek egyéni fejlődési ütemét és szükségleteit figyelembe vevő differenciáltan fejlesztő óvodapedagógus szemlélet és magatartás kialakítása.



Az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok szintézisének biztosítása.



Az általános és szakmai műveltségre alapozott pedagógiai készségek, képességek, pedagógus kompetenciák fejlesztése.

13. A hallgatók értékelése A hallgatók értékelése a képzőhely követelményeinek és elvárásainak megfelelően történik. A szóbeli értékelés folyamatos, a foglalkozások megtartása után minden esetben sor kerül rá. A végső, írásos értékelés elsősorban a mentor véleményét tükrözi, de



kialakításakor figyelembe veszi a hallgató önértékelését, a hallgató tevékenységét esetlegesen követő kollégák vagy vezetők véleményét. A hallgatónak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékeléssel kapcsolatosan megtegye, esetleg írásban rögzítse. Amennyiben

a

képzőhely nem ad

szempontokat

a

hallgató

értékeléshez

a

gyakorlatvezető mentor a jelen szabályzat mellékleteiben szereplő szempontsorokat alkalmazza. Lásd: 6. sz. melléklet: A hallgatók önértékelésének szempontjai 7. sz. melléklet: A mentori értékelés szempontjai

14. A szakmai gyakorlat zárása A szakmai gyakorlat végén a gyakorlatvezető mentor és a hallgatók fogadásának szervezésével megbízott intézményvezető összeállítja az intézményi hallgatói portfóliót. Ez az intézmény irattárába kerül. Elkészítésével igazolja intézményünk a szakmai gyakorlat teljesülését. A portfólió tartalmazza: 

Ellenőrző lista



Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra



Értesítés fogadásról



Szakmai gyakorlat emlékeztetői



Hallgatói-mentori munkaterv



Mentori értékelés



A képzőhelynek kiadott értékelés, igazolás, egyéb dokumentum



Hallgatói elégedettségi kérdőív



A gyakorlatvezető mentor dotációjának dokumentumai

Lásd: 14. sz. melléklet: Intézményi-hallgatói portfólió ellenőrzési lista 15. sz. melléklet: Hallgatói elégedettségi kérdőiv

A felsőoktatási képzések nagy részén követelmény a Hallgatói portfólió elkészítése. A Hallgatói portfólió a gyakorlatai során a hallgató által kiválasztott, adott kompetenciák elérésének adott színvonalát bemutató, illusztráló dokumentumok és az ezekre

15



vonatkozó reflexiók rendezett gyűjteménye, a kompetencia alapú tanárképzés szabályozásának és értékelésének egyik eszköze. Amennyiben a képzőhely nem határozza meg a portfólió kötelező tartalmi elemeit, lehetséges tartalmi elemek lehetnek a következők: 

Intézmény bemutatása



Csoport, egyén bemutatása



Hospitálási napló



Foglalkozási tervezetek



Záró-foglalkozás terve



Záró-foglalkozás jegyzőkönyve



Egyéni fejlesztési tervek



Esettanulmányok



Szakcikk összegzése, értékelése



Megfigyelések



Összegzés, tapasztalatok, pályakép esszé

A gyakorlatvezető mentor igény szerint segítséget nyújthat a portfólió tartalmának meghatározásához. A hospitálási napló, a foglalkozási tervezetek, a záró-foglalkozás tervezete csak a mentor láttamozása után kerül a portfólióba. Lásd: 17. sz. melléklet: Szempontok esettanulmány készítéséhez; 18. sz. melléklet: Szempontok dokumentumelemzéshez

15. A hallgatókra vonatkozó érdekvédelmi és munkajogi rendelkezések A gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A hallgató foglalkoztatására alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §ának (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint

- jogvitát kezdeményezhet. E

rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. 16



A hallgató – az intézmény dolgozóihoz hasonlóan köteles betartani az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a Házirendben foglaltakat. A gyakorlati képzés keretében elkövetett hallgató kötelességszegés esetén a fegyelmi eljárást a felsőoktatási intézmény folytatja le. Ilyen vonatkozású indítványt a gyakorlóhely vezetője tehet. Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Amennyiben a gyakorlóhely okoz kárt a hallgatónak a gyakorlati képzéssel összefüggésben, vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A gyakorlóhely a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

16. Együttműködés a képzőhelyekkel A képzőhelyekkel való együttműködés elsődlegesen az intézményvezető feladata. Az intézmény törekszik a jó munkakapcsolat kialakítására, a képzőhely és gyakorlóhely számára egyaránt előnyös együttműködési megállapodás rögzítésére. Intézményünk minden esetben lehetőséget biztosít a gyakorlatvezető tanár, a gyakorlatvezető mentor és a hallgató igény szerinti találkozóinak realizálásához.

17. Záró rendelkezések A Hallgatók fogadásának szabályzatában foglaltakat az intézmény nevelőtestülete 2012…………..

nevelőtestületi értekezletén

megismerték

és

véleményezték.

A

szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A Hallgatók fogadásának szabályzatát az óvodavezető a hatályba lépés napján közzéteszi (papír alapon a helyben szokásos módon), és 2012. ………….től az intézmény honlapján: www.bukkosdovi.hu A Hallgatók fogadásának szabályzatát a szakalkalmazotti testület 2012. ……….ülésén véleményezte és……….. számú határozatával elfogadta. Bükkösd, 2012…. ……...

……………………. óvodavezető 17



18. Mellékletek 1. számú melléklet SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7682 Bükkösd Ságvári E.u. 3. Telefon: 06 73/378-712 www.bukkosdovi.hu

JELENTKEZÉSI LAP SZAKMAI GYAKORLATRA Hallgató neve: Hallgató elérhetősége (e-mail cím vagy telefonszám): Hallgató képzőhelyének neve, címe: Hallgatói szak/évfolyam/tagozat megnevezése: Hallgató képzési formájának megnevezése Szakmai képzés képzőhelyi koordinátorának neve: Szakmai képzés képzőhelyi koordinátorának elérhetősége: Szakmai gyakorlat megnevezése: Szakmai gyakorlat színtere Szakmai gyakorlat összes óraszáma: Szakmai gyakorlat teljesítésének tervezett időtartama: Az elvégzendő feladat részletezése

Kelt: Bükkösd, 20…..év…..hó…..nap

18



2. számú melléklet SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7682 Bükkösd Ságvári E.u. 3. Telefon: 06 73/378-712 www.bukkosdovi.hu

ÉRTESÍTÉS A HALLGATÓ FOGADÁSÁRÓL

Tisztelt …(hallgató neve)! Örömmel értesítem, hogy elfogadtuk jelentkezését az intézményünkben töltendő … (gyakorlat megnevezése) szakmai gyakorlatára. Egyúttal a következőkről tájékoztatom: Kijelölt gyakorlatvezető mentora: A gyakorlatvezető mentor elérhetősége: Az első találkozó helyszíne: Az első találkozó időpontja:

Üdvözlettel:

Kelt:

19




ÉRTESÍTÉS ELUTASÍTÁSRÓL

Tisztelt …(hallgató neve)! Sajnálattal értesítem, hogy nem tudjuk biztosítani … (gyakorlat megnevezése) szakmai gyakorlatának intézményünkben történő teljesítését. Az elutasítás indoklása:

Üdvözlettel:

Kelt:

20


4. számú melléklet HALLGATÓI-MENTORI MUNKATERV Hallgató neve:

Mentor neve:

A gyakorlat összes óraszáma:

A szakmai gyakorlat megnevezése:

Helyszín, időpont időtartam

Tevékenység

Várható eredmény

Hallgató tevékenysége

Fejlesztett i kompetenciák

Kapcsolódó dokumentáció

Megjegyzés




EMLÉKEZTETŐ SZAKMAI GYAKORLATI MEGBESZÉLÉSRŐL Helyszín, időpont Téma

Résztvevők

Az elhangzottak rövid összegzése

Mentori javaslatok

Megállapodások

22



6. számú melléklet HALLGATÓK ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI



Hogyan sikerült alkalmazkodni az óvoda hétköznapjaihoz?



Milyen mélységben ismerte meg az óvoda szokásait, a napirendet, a gyerekek nevét, jelüket, az óvodapedagógus tevékenységkultúráját?



Milyen kapcsolat alakult ki az óvodapedagógusokkal, a dajkákkal, a szülőkkel, a gyerekek nevelésében résztvevő más szakemberekkel?



Milyen nevelési helyzeteket, teendőket vett észre, ezeket sikerült-e önállóan és jól megoldania?



Az egyes korcsoportba tartozó gyerekek gondozási tevékenységébe milyen mértékben, mennyire differenciáltan tudott bekapcsolódni a részvételtől a teljes segítségnyújtásig?



Hogyan tudta megteremteni a játék objektív és szubjektív feltételeit, hogyan tudta segíteni a gyermekek játéktevékenységeit? Képes-e önállóan a nyugodt, biztonságos atmoszféra és játéktér megteremtésére?



A gyermeki munkajellegű tevékenység feltételeit hogyan tudta megteremteni? Hogyan adott visszajelzéseket a gyermeki munkáról?



Mennyire tudott építeni a saját tervező munkájára? A változásokat mi indokolta? Mit tanult ezekből a helyzetekből?



A tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó terve az életkornak és a csoport egyéni összetételének megfelelt-e?



Hogyan szervezte a tanulási tevékenységet? (hely, idő, módszer, szközválasztás, spontán helyzetekhez való alkalmazkodás stb.);



Érvényesült-e a cselekvő gondolkodás és a játékosság elve a tanítási-tanulási folyamatban?



Vannak-e gyerekek, akiket jól ismer? Tudná-e őket jellemezni?



Vannak-e gyerekek, akiket nem sikerült még megismernie?



Hogyan tudta alkalmazni a gyakorlatban a differenciált bánásmód elvét?



Mit tanult önmagáról a gyakorlat során, amit a későbbi pedagógiai munkája során hasznosítani tud?

23





Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek?



Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést?



Milyen eredményeket ért el?



Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania?



Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái?



Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni?



Ismeri-e a vele szemben támasztott követelményeket elvárásokat?



Ha

hibázott

kiben,

miben

kereste

az

okokat?

Magában,

mentorban,

gyermekekben, szülőkben, egyéb külső körülményekben? 

Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását?



A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e?



Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit?



Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát?



Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat?



Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat?



Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját?



Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása?



Döntéseiben elfogulatlan tudott-e lenni?



Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei?



Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni?



Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani?



Milyen segítségre lenne szüksége a gyakorlatvezető mentor részéről?



Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a képzőhely részéről?

24



7. számú melléklet MENTORI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI



Foglalkozások tervezése – pl. minőség, tartalom, felkészültség



Foglalkozások kivitelezése - módszertan, foglalkozásvezetés, tanulásirányítás, motiváció



Módszeres eljárások alkalmazása – pl. szakszerűség, célszerűség



Diagnosztikus eszközök alkalmazása



Eszközhasználat



Nevelési tevékenység – pl. személyiségfejlesztés, önismerete fejlesztése, fegyelmezés, közösségépítés



Kommunikáció együttműködés – nyitottság, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, konstruktív javaslattevés



Pályaalkalmasság, rátermettség – pl. munkafegyelem, tájékozottság, felelősség, közösségi elkötelezettség, megbízhatóság, empátia



Személyes tulajdonságok, adottságok – pl. kreativitás, rugalmasság, aktivitás



A hallgató munkához való viszonya



A hallgató gyermekekhez való viszonya,



A hallgató önállósága, kreativitása, igényessége



Tervező, szervező, irányító munkája az elméleti és módszertani felkészültség tekintetében.



Óvodai csoportban és az óvodai csoporton kívül végzett munkája.



Önértékelése o Az óvodai nevelés mely területén érte el a legnagyobb eredményeket? o Milyen hiányosságok jelentkeztek munkájában? o Milyen fejlődést ért el a szakmai gyakorlaton? o Egyéb észrevételek.

25



8. számú melléklet

A HALLGATÓ ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐBB TERÜLETEI

Értékelési terület

Értékelés

ALAPFELADATOK ELLÁTÁSA 1. Az óvoda hírnevének emelése

A terület értékelése (1-10) ……….

2. Dokumentumok pontos ismerete,vezetése: csoportnapló, felvételi és mulasztási napló

Erőssége:

3. Munkafegyelem: munkaidő, határidők 4. Munkaközösségi tevékenység: együttműködés,

1 2 3 4 5 6 7

aktivitás 5. Részvétel az óvoda életében: ünnepségek,

Fejlesztendő területe:

megemlékezések, értekezletek 6. Szabályok betartása: intézményi szabályzók,

1 2 3 4 5 6 7

óvodavezetői utasítások 7. A gyermekek dokumentumainak pontos vezetése:

/Bekarikázandó./

portfóliók, egyéni fejlesztési tervek, mérések, stb. NEVELÉSI FOLYAMAT 1. A családlátogatás tapasztalatainak beépítése a


nevelési munkába 2. A gyerekek inspirálása értékközvetítő

Erőssége:

programokon való részvételre 3. Elfogadás, pozitív légkör megteremtése

1 2 3 4 5 6 7

4. Fegyelmezés 5. Folyamatos megfigyelés


6. Gyerekek értékelése 7. Közösségépítés

1 2 3 4 5 6 7

8. Önismeret fejlesztése 9. Szabadidős tevékenységek szervezése, segítése

/Bekarikázandó./

10. Személyiségfejlesztés

26



OKTATÁSI FOLYAMAT


1. A tanulás játékban integrált megvalósítása 2. Gazdag módszertani eszköztár

Erőssége:

3. Változatos tevékenységszervezés, motiváció 4. Gyermekek értékelése 5. Tervező munka, módszertani kultúra

1 2 3 4 5 6 7 Fejlesztendő területe:

6. Szemléletesség 7. A gyermekek egyéni adottságainak figyelembe

1 2 3 4 5 6 7

vétele a tanulásirányítás során

/Bekarikázandó./

FEJLESZTÉSI FOLYAMAT


1. A gyermekek adottságainak, képességeinek ismerete

Erőssége:

2. Differenciálás, egyéni és csoportmunka 3. Egyéni fejlesztő módszerek, terápiák alkalmazása 4. Hatékonyság 5. Motiváció, támogató környezet 6. Egyéb foglalkozások 7. Tehetséggondozás; egyéni fejlesztés

1 2 3 4 5 6 7 Fejlesztendő területe: 1 2 3 4 5 6 7 /Bekarikázandó./

SZAKMAI ÉRDEMEK, FELKÉSZÜLTSÉG 1. Egyedi szellemi termék létrehozása: mérőlapok, kérdőívek, előadások, újítások, publikációk 2. Erőforrások bővítése: pályázatok, szponzorok, adományok

A terület értékelése (1-10) ………. Erőssége:

3. Nyitottság a korszerű szakmai módszerek irányában

1 2 3 4 5 6 7

4. Részvétel a minőségfejlesztési tevékenységben 5. Részvétel az iskolai dokumentumok


kidolgozásában 6. Tájékozottság az oktatáspolitikai változásokban

1 2 3 4 5 6 7 /Bekarikázandó./

7. Továbbképzés

27



KAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ,


EGYÜTTMŰKÖDÉS 1. Kapcsolat a szülőkkel, családokkal

Erőssége:

2. Kapcsolat a gyerekekkel 3. Kapcsolat a munkatársakkal 4. Kapcsolat a munkaközösségben

1 2 3 4 5 6 7 Fejlesztendő területe:

5. Kapcsolat az iskolavezetéssel 6. Kapcsolat külső szakemberekkel

1 2 3 4 5 6 7

7. Konstruktív javaslattevés, véleménynyilvánítás

/Bekarikázandó./

SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK, ADOTTSÁGOK 1. Derű, optimizmus 2. Empátia

A terület értékelése (1-10) ………. Erőssége:

3. Felelősség 4. Közösségi elkötelezettség

1 2 3 4 5 6 7 8 9

5. Megbízhatóság 6. Önértékelés, önismeret


7. Példamutatás 8. Segítőkészség

1 2 3 4 5 6 7 8 9 /Bekarikázandó./

9. Terhelhetőség, többletfeladatok

28



9. számú melléklet A HALLGATÓ FELKÉSZÍTÉSÉNEK LEHETSÉGES FŐBB TÉMAKÖREI (a szakmai segítő, mentor számára)

1. Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése. b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése. c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése. d) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése. e) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése. f) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, gyermekekkel, szülőkkel. g) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, gyermekekkel, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai. 2. A szervezet megismertetése a) A közoktatási rendszer felépítése. b) Szervezeti struktúra. c) Kinevezés. d) Munkakör. 3. Kompetenciák fejlesztése a) Képességleltár: erősségek, gyengeségek b) Pedagógus kompetenciák fejlesztése c) Célok, ambíciók d) Saját fejlődési területek meghatározása e) Szerepek a csoportban f) Időgazdálkodás g) Kommunikáció h) Konfliktuskezelés i) Együttműködés

29

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye

10. számú melléklet A HALLGATÓI PROGRAMBAN SZEREPLŐK FELADATAI

Az intézmény vezetőjének

A szakmai segítő/mentor

feladatai

feladatai

A többi munkatárs feladata

A hallgató feladatai

1.A belépési adminisztráció

1. Önfejlesztés a szakmai

1. Együttműködés a szakmai

1. A jogszabályok,

megszervezése.

segítői/mentori szerep ellátására.

Segítővel/mentorral a

dokumentáció tanulmá-

2.A megismerendő jogszabályok,

2. A hallgatói program

hallgatói/gyakornoki program

nyozása, értelmezése

dokumentumok előkészítése,

elkészítése.

végrehajtásában.

a szakmai segítővel,

rendelkezésre bocsátása.

3. Az együttműködés

2. A hallgató/gyakornok

mentorral.

3. Szakmai segítő/mentor kijelölése.

feltételeinek egyeztetése.

támogatása, látogatások lehetővé

2. A szervezet működési

4. Munkatársak tájékoztatása.

4. Az elvárások rögzítése.

tétele.

rendjének megismerése.

5. Hallgató bemutatása.

5. Konzultációkra felkészülés.

3. Lehetőség szerint a

3. Elvárások megismerése.

6. Munkahely kijelölése, felszerelése.

6. Konzultációk.

hallgató/gyakornok

4. Viselkedési szabályok

7. A szakmai segítő/mentor által

7. Foglalkozások látogatása.

foglalkozásainak látogatása.

megismerése, betartása.

elkészített beilleszkedési program

8. Folyamatos rendelkezésre

4. A hallgató/gyakornok

5. Látogatások ütemezése

jóváhagyása.

állás – szükség szerint – a

tájékoztatása a különleges

(havi ütemterv).

8. Rendelkezésre állás – szükség szerint

problémák megbeszéléséhez,

bánásmódot igénylő gyermekekről,

6. A program feladatainak

– a problémák megbeszéléséhez, a

a kérdések megválaszolásához (havonta,

problémáik hátteréről.

végrehajtása.

kérdések megválaszolásához (havonta,

hetente célszerű fix időt kijelölni).

5. „Jó gyakorlat” megosztása.

7. A program által megha-

hetente célszerű fix időt kijelölni).

9. Beszámolás az

6. A hallgató/gyakornok segítése

tározott adminisztráció

9.A program nyomon követése (a

intézményvezetőnek a

szakmai anyagokkal.

vezetése.

szakmai segítő beszámoltatása).

hallgatói/gyakornoki program menetéről.

7. A szakmai segítő/mentor

8. Önértékelés.

10.A hallgató értékelése.

10. A hallgató értékelése, részvétel a

kérésére a hallgató/ gyakornok

9. Saját fejlődési területek

gyakornok minősítésében.

munkájáról, teljesítményéről

meghatározása.

vélemény formálása.

10. Problémák jelzése, kérdések feltevése.

30




MENTOR KIJELÖLÉSE

…………………………. Intézmény Tárgy: Szakmai vezetői kijelölés ……………………..……………. (név) ……………………. Helyben A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 4/A §-a (6) bekezdését módosító a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 4/A.§ bekezdése /323/2008 (XII. 29.) Kormányrendelet 20§ /4/ bekezdésének alapján biztosított hatáskörömben kijelölöm Önt …………………………. …………………………………...nevű hallgató segítésére a következő szakterületeken: ……………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………….……………………………………………….. A mentori feladata a nevezett . ……év ……… hó … naptól ….... év …hó …… napig tart. Feladatait az intézmény Hallgatók fogadásának szabályzatában foglaltak szerint köteles ellátni. A hallgató tájékoztatása az Ön jelenlétében a kinevezése átadásakor személyesen és írásban is megtörténik.

…………………….., …….. év ……. hó ……….. nap ………………………………………………… óvodavezető aláírása A szakmai vezetői kijelölésemet tudomásul vettem: …………………….., …….. év ……. hó ……….. nap ……………………………………………….. mentor aláírása

31



12. számú melléklet A HALLGATÓ ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TERÜLETEK, SZEMPONTOK

………hó

20…

………hó

20…

………hó

20…

………hó

20…

………hó

20…

20…

Szempontok

………hó

Időpontok

/Jelölés: X/ Játék 1. A játéktevékenységek helyének és idejének biztosítása a) Spontán és szervezett játéktevékenységekhez elegendő hely és kibontakozásukhoz kellő idő állt rendelkezésre. b) A játéktevékenységek kibontakozásához biztosította a kellő időt, de a helyét rosszul választotta meg. c) A játéktevékenység szervezésekor figyelt a hely megválasztására, de nem biztosított időt a tevékenység kibontakoztatására. d) A spontán és szervezett játéktevékenységekhez nem biztosította a helyet és az időt. 2. A játék során felhasznált eszközkínálat a) A csoport fejlettségéhez igazodik, a blokk feldolgozását segíti. b) A blokkok feldolgozását segítő játékok nem minden esetben feleltek meg a csoport fejlettségének. c) A csoport fejlettségének megfelelő eszközöket kínált, az ismétlést, gyakorlást nem segítette elő a blokkhoz készített játékokkal. d) A csoportban elhelyezett játékeszközök sem a csoport fejlettségéhez, sem a feldolgozott blokkhoz nem igazodtak 3. A játék irányítása a) Szükség esetén bekapcsolódik a játékba, és a spontán adódó helyzetekben jól reagál. b) Észreveszi az irányítás szükségességét, de a spontán adódó helyzeteket nem tudja kezelni. c) A játékot közvetlenül irányítja, nem engedi spontán helyzet kialakulását. d) Irányítási szándékával zavarja a játékot, esetleges közbeavatkozásával konfliktushelyzeteket teremthet 4. Biztosítja a játék fejlődésének lehetőségét a) Kiegészítők biztosításával a spontán gyermeki

32



kezdeményezésekre kreatívan, alkotó módon segíti a játék fejlődését. b) Elegendő mennyiségű, a játék fejlődését segítő kiegészítőket biztosít, de a spontán helyzeteket nem tudja megoldani. c) Elegendő mennyiségű, a játék fejlődését segítő kiegészítőket biztosít, de nem veszi figyelembe a spontán helyzeteket. d) A kialakult játékok fejlődését nem segíti.

Tanulás 1. A műveltség területe, tartalma a gyerekek tapasztalatára, ismeretére épül a) Játékba integráltan a téma feldolgozása projekt módszerrel történt. b) Játékba integráltan dolgozta fel a témát, de megközelítése egyoldalú volt, nem adott lehetőséget a több érzékszervre ható feldolgozásra. c) Játékba integráltan dolgozta fel a témát, de tevékenységkínálatával nem adott lehetőséget a differenciálásra. d) Iskolás módszerekkel, frontálisan, differenciálás nélkül dolgozta fel a témát. 2. Tervezett tevékenységek a) Igazodnak a gyermeki szükségletekhez, melyben érvényesül a műveltségtartalmak kihasználhatósága, kibontakoztatása. b) Érvényesül a műveltségtartalmak kihasználhatósága, kibontakoztatása, de a gyermeki szükségletekre nem figyel. c) Érvényesül a műveltségtartalmak kihasználhatósága, de azok kibontakoztatására, a gyermeki szükségletekre nem minden esetben figyel. d) Nem tervezi a tevékenységeket, iskolás módszereket alkalmaz. 3. A differenciálás a) Gyakorlati és tervezőmunkájában segíti a fejlesztést, a gyermek kíváncsiságára, tevékenységi vágyára, mozgásigényére építve. b) Módszerválasztásával nem segíti a differenciálás megvalósulását a gyakorlatban. c) A téma feldolgozása során a foglalkoztatási formák nem segítik a differenciálás megvalósulását. d) A differenciálás nem érvényesül munkájában. 4. A tanulás játékba integrált tevékenységeken keresztül valósul meg. a) A műveltségtartalomhoz, a korcsoporthoz igazodó, annak feldolgozását segítő játékokat szervez. b) A műveltségtartalomhoz kapcsolódó, életkornak megfelelő játékot kezdeményez, de nem készül fel a váratlan helyzetekre. c) A játék szervezésénél nem a korcsoport, az életkor,

33



az érdeklődés, hanem a műveltségtartalom dominál. d) A műveltségtartalomnak megfelelően elindított játékot nem irányítja, a gyermeki kezdeményezések lesznek úrrá. 5. A pedagógus szerepe az irányításban a) Nyitott, rugalmas, empatikus, elfogadó, türelmes, lehetőséget ad a kutatásra, kísérletezésre, kellő attitűddel rendelkezik. b) Kellő attitűddel rendelkezik, de nem rugalmas.. c) Kellő attitűddel rendelkezik, de nem rugalmas, és nem ad lehetőséget kutatásra, kísérletezésre. d) Rugalmatlan, türelmetlen, csak akkor érzi magát biztonságban, ha folyamatosan kezében tartja az irányítást

Szokás – és szabályrendszer 1. Napirend tervezése és megvalósulása a) Tervez és megvalósít. b) Tervezi, de részben valósítja meg. c) Tervezi, de nem valósul meg. d) Figyelmen kívül hagyja. 2. Szervezési feladatok a) Szervezése előrelátó, váratlan helyzetekben feltalálja magát. b) Szervezési feladatai részben valósulnak meg, de feltalálja magát a váratlan helyzetekben. c) Szervezési feladatai leszűkülnek a saját csoportjára. d) Szervezetlensége veszélyhelyzetet jelent. 3. A megvalósulás feltételei a) A megvalósuláshoz biztosítottak a tervezés, az eszközök és a humán feltételek. b) A megvalósuláshoz biztosítottak a tervezési és a humán feltételek, de az eszközök hiányosak. c) A megvalósuláshoz a humán feltételek adottak, de a tervezés és az eszközök hiányosak. d) A megvalósulás feltételei nem biztosítottak.

Bánásmód, kommunikáció 1. Problémamegoldási technika a) Alkalmazza a probléma megoldásánál a tárgyalásos technikát, betartását közösen értékelik. b) Alkalmazza a tárgyalásos technikát, de nem értékel.

c) Hol tárgyalásos módszerrel, hol az óvónő döntésével oldja meg a problémát.

34



d) A problémát az óvodapedagógus oldja meg. 2. Anyanyelvi nevelés a) Tisztában van, alkalmazza az anyanyelvi fejlesztés lehetőségeit. b) Tisztában van, részben alkalmazza az anyanyelvi fejlesztés lehetőségeit.. c) Tervezésében szerepel az anyanyelvi nevelés, de a gyakorlatban nem valósul meg. d) Sem a tervezésben, sem a gyakorlatban nem tudatos az anyanyelvi nevelés fejlesztése 3. Verbális, nonverbális kommunikáció a) Összhangban van a verbális és a nonverbális kommunikáció, melyeket alkalmaz. b) Összhangban van, de nem minden esetben alkalmazza helyesen. c) A verbális kommunikációt részesíti előnyben, ritkán erősíti nonverbális kommunikációval. d) Csak verbális kommunikációt alkalmaz. 4. A csoport légköre a) Nyugodt, alkotó a csoport légköre, attitűdje elfogadó, meleg. b) Alkotó a csoport légköre, de attitűdje csak részben elfogadó. c) A csoport alkotó légkörét időnként megszakítja a fegyelmezéssel. d) A csoport légköre nyugtalanná válik, az óvónő határozatlansága miatt. 5. Csoporton belüli kapcsolatok a) Nyílt, őszinte, bizalmas a pedagógus és a gyerek, illetve a gyerekek egymás közötti viszonya.. b) Részben nyílt és bizalmas a gyerek-pedagógus, illetve gyerek-gyerek kapcsolat. c) Az őszintétlen, bizalmatlan pedagógus-gyerek kapcsolat következtében a gyerekek között „cinkos” kapcsolat alakult ki. d) Elutasító, távolságtartó a pedagógus és a gyermekek kapcsolata

Tervezés 1. Csoportszintű tervezés a) A csoportszintű tervezés határidőre elkészült. b) A csoportszintű tervezés egyes elemei határidőre, más elemei határidőn túl készültek el.. c) A határidőket hol figyelembe veszi, hol figyelmen kívül hagyja tervezése során. d) A csoportszintű tervezésnél nem veszi figyelembe a határidőket. 2. A helyi óvodai program csoportos szintű tervezés összhangja a) A HOP előírásainak megfelelően, szakszavainak megfelelően készíti terveit. b) A HOP előírásainak megfelelően, de szakszavakat

35



csak részben használ a tervezés során.. c) A HOP-nak megfelelően tervez, de annak szakkifejezéseit nem használja. d) Régen bevált terveit, tervezését használja, és nem egyezteti a helyi programunkkal. 3. Értékelés, újratervezés a) Értékelő és újratervező munkája egymásra épített, és összhangban van. b) Értékelő és újratervező munkája egymásra épül, és részben van összhangban. c) Tervezőmunkájában követi éves tervét, de értékelő munkájában nincs összhangban. d) Újratervezése részben felel meg éves tervének, értékelését figyelmen kívül hagyja. 4. Tervezés a csoport fejlettségi szintjének figyelembevételével a) A csoportszintű a gyerekek fejlettségi szintjéhez igazított. b) A csoportszintű tervezés a fejlettségi szintet részben veszi figyelembe. c) A csoportos szintű tervezés nincs összhangban fejlettségi szinttel. d) A csoportszintű tervezés nem tudatos. 5. A témák heti feldolgozásának egymásra épülése a) A heti ütemtervben, a projektekben feldolgozott témák egymásra építettek. b) A heti ütemtervben, a projektekben feldolgozott témák részben egymásra építettek. c) A heti ütemtervben feldolgozott témák részben egymásra építettek, és a projekt módszert nem minden esetben alkalmazza. d) A heti ütemtervben a témák nem épülnek egymásra.

a) b) c) d)

3 pont 2 pont Értékelés Összesen elérhető pontszám: 264 1 pont 0 pont Százalékos eredmény az elért és elérhető pontszámok arányában:

65% alatt 65%–85% között 85%-tól

gyenge megfelelt kiválóan teljesített

36



13. számú melléklet AZ ÖSSZEFÜGGŐ KÜLSŐ SZAKMAI GYAKORLATOT VEZETŐ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

A mentornak konzultálási lehetősége van a korábbi, tanítási gyakorlatot irányító gyakorlóiskolai vezetőtanárral, az egyetemi szakmódszertani, valamint a pedagógiai és a pszichológiai oktatókkal. Mentori feladatok 

Ismerje meg a képzők útmutatóit, különös tekintettel a külső gyakorlatra és az írásbeli munka elkészítésére vonatkozó részekre!



Készítse elő a hallgatót a külső szakmai gyakorlatra az útmutatókban megfogalmazott elvek és teendők szerint!



Ismertesse meg a hallgatót az óvoda helyi programjával!



Ismertesse

meg

a

hallgatót

az

óvoda

szervezeti

működésével és

a

minőségbiztosítással! 

Ismertesse meg a hallgatót az óvoda helyi szokásaival és az írásbeli munkákkal!



Naponta beszélje meg a hallgatóval a következő napra vonatkozó tennivalókat!



Naponta értékelje a hallgató gyakorlati munkáját!



Naponta értékelje a hallgató írásos munkáját!



Készítsen a gyakorlat végén a hallgatóról jellemzést (Gyakorlati igazoló füzet)! Munkáját érdemjegyben is fejezze ki (Gyakorlati igazoló füzet)!

37




INTÉZMÉNYI HALLGATÓI PORTFÓLIÓ ELLENŐRZŐ LISTA

Név: ______________________________________ Munkakör: __________________________________ Dátum: ____________________________________ Aláírás: ____________________________________ Dokumentum

Igen

Nem

Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra Értesítés fogadásról Szakmai gyakorlat emlékeztetői Hallgatói-mentori munkaterv Mentori értékelés A képzőhelynek kiadott értékelés, igazolás, egyéb dokumentum Hallgatói elégedettségi kérdőív A gyakorlatvezető mentor dotációjának dokumentumai Problémák:

38



15. számú melléklet HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV

Kedves Hallgató! Köszönjük, hogy szakmai gyakorlatod helyszínéül intézményünket választottad! Kérünk, hogy segítsd

anonim

értékeléseddel,

észrevételeiddel,

javaslataiddal

minőségi

munkánkat. Szeretnénk, ha a gyakorlatukat nálunk teljesítő hallgatók elégedetten távoznának tőlünk, eredményes és jó hangulatú gyakorlatuk után. Kérünk, karikázással jelöld véleményed az alábbi kérdésekkel kapcsolatban! 1. Az intézményükről szerzett összbenyomásod (hangulat, légkör stb.) nagyon jó 5 4 3 2 1 nagyon rossz 2. A gyakorlatvezető mentor szakmai felkészültsége nagyon jó 5 4 3 2 1 nagyon rossz 3. A gyakorlati felkészítés szakmai színvonala nagyon jó 5 4 3 2 1 nagyon rossz 4. Kollégáink segítőkészsége, emberi viszonyulása nagyon jó 5 4 3 2 1 nagyon rossz 5. Intézményünk tárgyi környezet, felszereltsége nagyon jó 5 4 3 2 1 nagyon rossz

Egyéb észrevételeid, javaslataid: .......................................................................................... …………………………………... ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

Köszönjük segítséged!

39



16. számú melléklet SZEMPONTOK A FOGLALKOZÁSOK ELEMZÉSÉHEZ

Általános Elméleti felkészültség o Érdeklődés az adott terület iránt

Felkészülés o A gyermek vagy gyermekcsoport ismerete o A foglalkozási anyag előzményeinek ismerete o A foglalkozási tervezet kidolgozottsága, áttekinthetősége o A tervezet tevékenységeinek adekvátsága o A szakmai protokoll vagy szokásrendszer ismerete A foglalkozás felépítése, szervezése o Az intézményi vagy saját eszköztár megfelelő felhasználása o Képességhez igazodó eszközhasználat o Módszertani és eszközhasználati változatosság o A tevékenységek sorrendisége, időbeosztása

A foglalkozások vezetése o Következetesség, határozottság, tudatosság o Eredményesség, hatékonyság (a kitűzött cél elérése, váratlan helyzetek kezelése) o Motiválás, aktivizálás, kapcsolatteremtő-képesség o Időfelhasználás o Rugalmasság o A fejlesztési lehetőségek kiaknázása o Állapothoz igazodó foglalkozás o Kommunikáció, metakommunikáció o A mentor instrukcióinak követése o Értékelés

40




SZEMPONTOK ESETTANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉHEZ



Az esetválasztás indoklása



A biológiai háttér bemutatása



A környezeti háttér bemutatása



A jelenlegi megsegítés előzményei



Jelen állapot bemutatása



A probléma kontextusának elemzése



Beavatkozási stratégia meghatározása, indoklása



A fejlesztési, terápiás folyamat bemutatása



A fejlesztés eredményeinek bemutatása



Következtetések

41



18. számú melléklet SZEMPONTOK DOKUMENTUMELEMZÉSHEZ

Alapító Okirat: 

Milyen szakfeladatok ellátására jogosult az intézmény?



Ki az intézmény fenntartója és milyen keretek között biztosítja a közfeladatellátást?

Szervezeti és Működési Szabályzat: 

Hogyan érvényesül a feladatmegosztás elve az intézményben a dokumentum alapján?



Milyen szervezeti egységek és közösségek vannak az intézményben?



Mik az intézményi közösségek fő jogosítványai?



Kivel és milyen külső kapcsolattartási rend jelenik meg a szabályzatban?



Kivel és milyen belső kapcsolattartási rend jelenik meg a szabályzatban?



Hogyan alakul a munka belső ellenőrzési rendje az intézményben?



Hogyan alakul az intézmény igénybevételének módja az óvodai, iskolai és pedagógiai szakszolgálati területen?



Mik az intézmény gazdasági szervezetének és vezetőjének fő feladatai?



Melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei és mi célból készültek?



Melyek a fő iratkezelési feladatok az intézményi ügyintézés során?



Hogyan történhet az intézményben az alkalmazotti és gyermeki adatok továbbítása?

Pedagógiai Program: 

Melyek az intézményben folyó nevelés-oktatás fő céljai és feladatai?



Melyek a környezeti nevelés és egészségnevelés fő színterei?



Milyen tevékenységek megvalósításával történik esélyegyenlőség biztosítása?



Melyek a különböző területek programjainak legfontosabb tartalmi elemei?

42



Házirend: 

Milyen jogok és kötelességek gyakorlására vonatkozó szabályok jelennek meg kiemelten az intézmény Házirendjében? Mik ezen jogok és kötelességek gyakorlásának fő szabályai?



Részletezze az intézményi védő-óvó előírásokat!



Mi az óvodai és tanulói jogviszony létesítésének intézményi eljárásrendje?

Intézményi Minőségirányítási Program: 

Hogyan történik a minőségfejlesztési rendszer működtetése?



Melyek az intézményi működés fő folyamatai?



Melyek a szakalkalmazotti teljesítményértékelés területei?

Munkaköri leírás: 

Melyek az adott munkakör fő tevékenységei és feladatai?

43



Forrás: 

A

„Prizma”

Módszerek

Általános

Iskola

Intézménye

–

és

Óvoda. Egységes

„Hallgatók

fogadásának

Gyógypedagógiai szabályzata”

c.

dokumentum 

Bácsalmás

Kistérségi

Többcélú

Társulás

Óvodája

és

Bölcsődéje

–

„Gyakornoki szabályzat” c. dokumentum Bácsalmás, Kunbajai u. 1. 

Salgótarjáni Összevont Óvoda - „Gyakornoki szabályzat” c. dokumentum



SZONEK- „Gyakornoki szabályzat” c. dokumentum

44

A hallgatók fogadásának szabályzata

Recommend Documents