FÜL-ORR-GÉGÉSZET V. É V F O LYA M 4 . S Z Á M
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
ÚJSZÜLÖTTEK HALLÁSSZÛRÉSE – CÉLOK, LEHETÕSÉGEK, EREDMÉNYEK ÉS HAZAI HELYZETKÉP A
SZERZÕ BESZÁMOL A LEGGYAKORIBB VELESZÜLETETT BETEGSÉG, A HAL-
LÁSCSÖKKENÉS SZÛRÉSÉNEK FONTOSSÁGÁRÓL, A FEJLETT IPARI ÁLLAMOKBAN GOLDSTANDARDDÁ VÁLT, MODERN MÓDSZEREKEN ALAPULÓ PROGRAMOKRÓL. ISMERTETI A HAZAI OBJEKTÍV SZÛRÉS TÖRTÉNETÉT, A FINANSZÍ-
halláscsökkenés – a normálpopulációban elõforduló – 1-3‰-es elõfordulásával a leggyakoribb születéskori defektus (1). Párhuzamot vonva a születéskor szûrt metabolikus betegségekkel, míg a PKU, galaktozémia, hypothyreoidizmus együttesen harmadannyiszor fordul elõ, mint a halláscsökkenés, addig az egyéni kimutatási költségük háromszorosa a annak (2). Ma már tény, hogy ha a hallássérült gyermek korai identifikálása és adekvát ellátása megtörténik, akkor ennek a kommunikációs sérültségre determinált gyermeknek a fejlõdése drámaian megindul, jobban boldogul tanulmányai során és még hasznosabb tagjává válik a társadalomnak. Tény azonban az is, hogy ha felderítetlen marad az enyhe vagy csupán egyoldali halláscsökkenés, az akkor is komoly következményekkel járhat. Kutatások bizonyították, hogy azon tanulók, akiknek egyik fülük hallássérült, azoknak tízszer valószínûbb, hogy visszamaradnak legkevesebb, mint egy osztályzattal normálhallású társaikhoz viszonyítva. További kutatások hasonlították össze a hathónapos koruk elõtt kimutatott és ellátásban részesült gyermekek teljesítményét, szemben a hat hónapon túl ellátottakéval. Amikorra teljesítették az elsõ osztályt, a korábban identifikált gyermekek egy-két évvel elõrébb jártak a késõbb kimutatott társaiknál a nyelvi, kognitív és szociális jártasságban (3, 4).
A
Ha l l á s s z û r é s t ö r t é n e t e Szubjektív módszerek
A gyermekkori tartós halláscsökkenés szûrése kezdetben a beiskolázás elõtti tájékozódó jellegû hallásvizsgálatokat je-
ROZATLANSÁG ELLENÉRE NÖVEKVÕ ORSZÁGOS ELTERJEDÉST.
A 2005.
ÉV
ADATAIT ÖSSZEGZÕ FELMÉRÉS SZERINT A MAGYARORSZÁGI ÚJSZÜLÖTTEK
32%-ÁT MÁR E METÓDUS SZERINT SZÛRIK AZ ORSZÁG 121 (99 SZÜLÉSZETI ÉS 22 NICU) ÚJSZÜLÖTTEKET ELLÁTÓ INTÉZETÉNEK 22%-ÁBAN. VÉGEZETÜL FELHÍVJA A FIGYELMET A KÖZPONTI SZERVEZÉS TÁMOGATÁS KÉSLEKEDÉSÉNEK VESZÉLYEIRE. MINTEGY
lentette, azonban hamar kiderült, hogy a hatékony beavatkozás szempontjából ez az életkor már megkésett idõpont. Az 1960-as évekre Angliában széles körben elterjedt a Health Visitor –ok (a magyarországi védõnõknek megfelelõ egészségügyi szakdolgozók) által, a Boel-féle orientációs reflex megfigyelésével, a baba kilenchónapos korában végzett szûrés. Hazánkban 1983-tól egy szakmai irányelv (7006/1983. (Eü. K.12.) EüM) határozta meg a gyermekek idõszakos hallásszûréseit. Az elsõ terminust az újszülött osztályok nõvérei számára írta elõ. A metódus szintén egy szubjektív (acustico-emocionális) teszt volt, mely a gyermek magatartásában a hang hatására bekövetkezett változásokat figyelte. Ezen felül a területi védõnõk részére további, korcsoportokhoz kötõdõ szûréseket rendelt el. A rendelet igen haladó volt, hiszen egyrészt biztosította az újszülöttek teljes körû szûrését a veleszületett hallásproblémák, másrészt a késõbbi korcsoportokhoz kötõdõ vizsgálatokkal a szerzett, valamint a progrediáló halláscsökkenések kimutatására. Törvényi szinten az 51/1997. (XII. 18.) NMrendelet sorolja fel az életkorhoz kötött kötelezõ szûrõvizsgálatokat mellékletének I. Fejezetében, de csak a 67/2005. (XII. 27.) EüM-rendelettel módosított, jelenleg hatályos változatában szerepel a hallás vizsgálata, sajnos a metódus meg264
ÉS
B E K E Z S O LT .
DR
BAJAI KÓRHÁZ, FÜL-, ORR-, GÉGEOSZTÁLY, BAJA
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
FÜL-ORR-GÉGÉSZET
jelölése nélkül. A rendelet a fekvõbeteggyógyintézmények újszülöttet ellátó egységeinek (szülészeti-nõgyógyászati osztály, újszülött osztály, neonatológiai intenzív) feladatkörébe rendeli el a szûrés elvégzését. Ma már azonban tudjuk, hogy a viselkedés változásain alapuló, szubjektív tesztek hatékonysága meglehetõsen alacsony (5). A súlyos-nagyfokú halláscsökkenés kimutatására korlátozottan, a közepesére alig és a kisfokúéra, illetve az egyoldaliéra egyáltalán nem alkalmasak, márpedig fent említett tanulmányok szerint ezek is károsan érintik a beszédfejlõdést. Objektív módszerek
Az 1980-as évektõl Dániában, Franciaországban majd Angliában az új, objektív hallásvizsgálati metódusokat, kezdetben az agytörzsi kiváltott potenciálokat (BERA v. ABR), majd az otoakusztikus emissziókat (OAE) kipróbálták az újszülöttek hallásvizsgálatában is. Ezen újszülött-vizsgálatok kezdetben nem voltak teljes körûek, alig volt publicitásuk és így visszhangjuk is csekély volt. Bizonyos helyeken célzottan szûrték az úgynevezett halláscsökkenésre magas rizikójú babákat, de több tanulmányban kimutatták, hogy a késõbb hallássérültnek bizonyult gyermekek mintegy felénél semmiféle rizikófaktor nem volt igazolható. Így a csak rizikósok szelektív szûrése háttérbe szorult az univerzális szûréssel szemben (6, 7, 8, 9). A hallásszûrés modern ko r s z a k a Az 1990-es évek elejétõl számíthatjuk az objektív metódusok széleskörû elterjedését a hallásszûrésben. Az elsõ OAE-t használó, rendszeresen minden újszülöttet megvizsgáló hallásszûrés Rhode Island-en, az Egyesült Államokban indult be, majd ezt követõen rohamosan elterjedt szerte a fejlett ipari államokban (10). Az azóta általánosan használt UNHS megnevezés (universal newborn hearing screening, magyarítva is használható: univerzális neonatális hallásszûrés) innentõl datálható, de ez alatt csak az objektív módszert alkalmazó teljes körû 265
szûrést értjük. A felhalmozott bizonyítékok alapján számos interdiszciplináris konszenzuson alapuló ajánlás született. Az UNHS-programok specifikusságát és specificitását a gyermekkori tartós halláscsökkenés kimutatásában, illetve hatékonyságát a hallássérült gyermekek habilitációjához megfelelõnek ítélték (11). A világ fejlett országaiban mára törvényileg elõírt módszer (12), 1998-ban európai uniós ajánlássá is vált (13). A gyermekkori halláscsökkenés korai kimutatása és ellátása köré szervezõdött program példás összefogást és együttmûködést hozott létre világszerte a szakmai szervezetek, az állami apparátusok és a civil szervezetek között. A szûrést legtöbb helyen az újszülött részlegek betanított szakdolgozói végzik audiológus orvosi szakfelügyelet mellett. A szervezésben neonatológusok, gyermekgyógyászok, audiológusok, fül-orr-gégészek, szurdopedagógusok, egészségügyi-népjóléti hatóságok képviselõi alkotnak együttmûködõ team-et. Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelõ kommunikációra mind az érintett szülõk, a nagyothallók különbözõ érdekvédelmi szervezeteinek képviselõi, mind a programban érintett résztvevõk között. Minõségügyi rendszerük részeként protokollokat, vezérfonalakat, szakmai és civil tájékoztatókat, képzési és kontrollálási sémákat biztosítanak az érintettek részére, amelyek jelentõs része a világhálón szabadon elérhetõ. Általánosan elfogadott minõségi indikátoraik közül a „teljeskörûség” és a „viszszarendelési ráta” a két legfontosabb. Az elsõ számítása: az intézetben születettek és a hazabocsátásig megszûrtek százalékos aránya (96% vagy felette kell lennie, mert egyébként hatástalanná válik a szûrés). A második adat a megszûrtek és a hazabocsátáskor nem megfeleltek arányából adódik (4-6%-nál nem lehet magasabb, mert a túl nagy számban visszarendelt fals pozitív esetek jelentõsen megnövelik a költségeket, nem beszélve a fölöslegesen keltett aggodalomról). Ezeken túl fontos adat még a „kontrollt teljesítõk aránya”, hiszen míg a szûrésnél potenciálisan ép hallókat vizsgálunk, addig a viszszarendeltek a vélt nagyothallók. (Ebbõl következõen ennek az értéknek a 100%-ot kell közelítenie.) A kontroll teljesítésének
GYERMEKORVOS FÜL-ORR-GÉGÉSZET
monitorizálásában nagy szerep hárul a területi gyermek-egészségügyi ellátókra (védõnõkre, házi gyermekorvosokra). Az UNHS Magyarországon Az 1990-es évek elején számos vizsgálat számolt már be OAE használatáról az újszülött-populációban végzett szûrésrõl, de ezek csak célzott és idõszakos vizsgálatok voltak (14). Az elsõ valóban teljeskörûnek nevezhetõ UNHS-programokról 1998-ban számoltak be bajai és pécsi munkacsoportok, melyek technikai hátterét a pécsi fül-orr-gégész professzor, Pytel József biztosította (15, 16, 17). Módszerük lényege a következõ: A szûrést OAE-val, még a kórházi hazabocsátás elõtt elvégzik, akinél szükséges ismételten. A visszarendelteket egyhónapos korukban kontrollálják, a végsõ diagnózist BERA segítségével állítják fel féléves kor elõtt, majd megkezdik az adekvát ellátást. A rizikós babákat még jó OAE szûrési eredmény ellenére is visszarendelik a diagnosztikai fázisra az esetlegesen ott átengedett auditoros neuropátia és a késve jelentkezõ, illetve progrediáló halláscsökkenések kimutatására (1. táblázat). (Az auditoros neuropátia az idegi halláscsökkenések azon csoportja, amikor jó külsõ szõrsejt funkció – jó OAE – mellett a BERA rossz eredményt mutat. Oka lehet belsõ szõrsejt vagy hallóideg károsodás, de sokszor a még éretlen idegrendszer diszfunkciója. Azonban ezek száma olyan elenyészõ, hogy a nemzetközileg elfogadott hibaszázalék alatt marad. Ezek az esetek egyébként is a rizikósok közül kerülnek ki, amelyeket épp ezért kell visszarendelni késõbbi BERA-kontrollra). A két intézet 1998. 01. 01. és 2005. 12. 31. között 16.877 újszülöttet szûrt meg. Ezen gyermekek közül 61-nél igazolódott súlyos (80 dB-nél nagyobb) kétoldali halláscsökkenés. Ez a nemzetközi epidemiológiai adatoknál kissé magasabb, 3,6‰ elõfordulást jelent (18). Hasonló elõfordulást alapul véve feltételezhetjük, hogy a Magyarországon 2005-ben született 97.500 gyermek közül kb. 400! jött világra súlyos kétoldali halláscsökkenéssel. (Ha a normálpopuláció 1-3‰ elõfordulási gyakoriságát vesszük, akkor is minimum
100-300 súlyos hallássérült évente, aminek csak a töredéke derül ki jelenleg idõben!) Annak ellenére, hogy az objektív szûrést az OEP nem finanszírozza, 2001-ben már 8, 2005-ben 27 helyen folyik objektív, teljeskörûséget célzó szûrés. 2006 májusában a Lions Klubok Magyarországi Szövetsége jóvoltából további 12 intézet kapott újszülöttek hallásszûréshez mérõeszközt. Egy 2006 februárjában készült – önkéntes adatszolgáltatáson alapuló – felmérés szerint a 2005-ben Magyarországon született 97.500 gyermekbõl 31.294-et (32%) szûrtek meg ezen metódus szerint (2. táblázat). Más megvilágításban: az újszülöttekkel foglakozó intézetek (99 szülészeti és 22 neonatális intenzív centrum) 22% vezette be az objektív hallásszûrést. A jelzett intézetekben megfordult 33.728 újszülött 93,58%-a került szûrésre hazabocsátása elõtt. Ennek a 31.294 gyermeknek 5,58%-át kellett kontrollra visszarendelni. A kontrollt teljesítõk arányáról csak hiányos információk állnak rendelkezés-
TOVÁBBKÉPZÉS
1 . T Á B L Á Z AT: A GYERMEKKORI HALLÁSCSÖKKENÉS KORAI FELISMERÉSE ÉS KORAI ELLÁTÁSA
A korai felismerés p Elsõ eleme a minden újszülöttet érintõ, még a kórházi elbocsátást megelõzõen, objektív metódusokkal elvégzett hallásszûrés (UNHS). p A második elem a visszarendeltek kontrollja és az elsõ lépcsõbõl kimaradtak illetve konvenció szerint az elsõ lépcsõn átment, de magas rizikó faktorúak újraszûrése már járóbetegként. p A harmadik elem a halláscsökkenés végleges audiológiai diagnózisa legkésõbb hat hónapos korig.
A korai ellátás p Elsõ eleme a vezetéses halláscsökkenések gyógyszeres illetve mûtétes megoldása, illetve az idegi halláscsökkenések hallókészülékes ellátása, melyet meg kell kezdeni a diagnózistól számított két héten belül. Ha a halláscsökkenés mértéke miatt a hagyományos készülékes ellátás nem eredményes, akkor a cochleáris implantálás lehet szükséges lehetõleg két éves korig. p A korai beavatkozás második eleme a készülékes ellátást követõ szurdopedagógiai fejlesztés haladéktalan beindítása. A gyermekkori halláscsökkenések korai kimutatásának fontos és nem hanyagolható eleme a további korcsoportok szûrésének fenntartása és integrálása a teljes programba, hiszen az UNHS során nem lehet kimutatni a késõbb, de még a beszédfejlõdés lezárulta elõtt jelentkezõ, illetve a progrediáló halláscsökkenéseket.
266
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
FÜL-ORR-GÉGÉSZET
2005. évi magyarországi UNHS-felmérés adatai Városok/Kórházak
Élveszületések N°
Hazabocsátásig megszûrtek N°
Visszarendeltek N°
1. Baja
746
731
14
TEOAE
2. Berettyóújfalu
627
621
105
TEOAE
1111
1102
60
3. Bp. MÁV Kh. 1
Szûrõ módszer
DPOAE
4. Bp. Nyírõ u-i Kh.
990
659
32
TEOAE
5. Bp. Péterfy u-i Kh.
1784
1661
82
TEOAE
6. Bp. SE Nõi I. Klin.
2822
2814
112
TEOAE
2
450
7. Bp. SE Nõi II. Klin.
AABR
3
TEOAE
8. Bp. Szt. Margit Kh. 1
9. Bp. Újpesti Kh.
950
850
48
TEOAE
10. Cegléd
1201
1189
192
TEOAE
11. Debrecen, Kh.
2791
2382
129
TEOAE
12. Debrecen, Klin.
2705
2260
93
DPOAE
13. Gyõr
2831
2714
125
DPOAE
14. Gyula
1186
1180
16
15. Jászberény
683
134
11
DPOAE
16. Kaposvár
850
690
26
DPOAE
17. Kecskemét, NICU
268
246
15
18. Kiskunfélegyháza
442
395
35
DPOAE
19. Kisvárda
517
367
56
DPOAE
20. Miskolc
2810
2750
427
DPOAE
21. Mosonmagyaróvár
623
593
4
TEOAE
22. Nagykanizsa
752
721
24
TEOAE
23. Nyíregyháza
2651
2651
1
24. Pécs, Klin.
1455
1289
80
TEOAE
1750
1662
60
TEOAE
25. Salgótarján
TEOA
TEOAE
AABR
4
26. Szolnok 27. Tatabánya Összesen
1183
1183
1
33728
31294
1748
TEOAE 8
2
16
1
Összesített statisztika
Madarász u-i Kh. végzi Csak rizikósok szûrése 3 Budai GyKh. végzi – szünetel 4 Nem érkezett adat 2
N°
%
Országos élveszületés
97500
100
Összes megszûrt
31294
32
33728 Teljeskörûség
31294
Visszarendelési ráta
31294 1748
2 . T Á B L Á Z AT: 2005. ÉVI MAG YA R O R S Z Á G I UNHS-FELMÉRÉS A DATA I
93,58 5,58
re, de a megfelelõen adatot szolgáltató intézményekben, ez 71% körül mozog (18% és 100% szélsõértékek között). A felmérés elkészülésekor – az idõ rövidsége miatt – 267
a diagnosztikai szakasz ideje (hat hónap) még nem telhetett le, és ezért errõl az idõszakról valid epidemiológiai adatot nem lehet kalkulálni (19).
GYERMEKORVOS FÜL-ORR-GÉGÉSZET
A hazai szûrés specialitásai Magyarországon elsõsorban a fül-orr-gégészek szervezik a szûrést, de sok helyen átjárva a neonatológiára õk is végzik. Van számos eset arra is, hasonlóan a nagy nyugati példákhoz, hogy az újszülött-osztály dolgozói szûrnek, audiológusi felügyelettel, de létezik példa önálló gyermekgyógyászati kezdeményezésre is, fülészeti ellenõrzés nélkül. Sajnos arra is van példa, hogy a helyi neonatológus ellenállása miatt hiúsult meg a szûrés beindítása. Több kórház rendelkezik objektív szûrésre alkalmas eszközzel, de a finanszírozatlanságra hivatkozva nem szerveztek UNHS-t. A legtöbb intézetben nem végezhetõ el a kiszûrtek komplex audiológiai diagnosztizálása, a továbbirányítási utak sokszor bizonytalanok, esetlegesek. Az egyik végleges ellátási módot nyújtó cochleáris implant-os központok némelyike áll csak direkt kapcsolatban a szûrést végzõ intézetekkel. Alig van néhány kórház, ahol szurdopedagógus segítené a mindennapi gyermekaudiológiai diagnosztikát, illetve részt venne a habilitációban talán legfontosabb utómunkálatokban. Jelenleg nincs szakmai protokoll, nincsenek minõségi elõírások és nincs adatszolgáltatási kötelezettség sem. A fenti hiányosságoknak mi a legfõbb oka? Bár a szûrési programokat bevezetõ országokban (már Lengyelország is!) hasonlóan „alulról”, a szakmák felõl indult a szervezés, de ott ezen kezdeti idõszakot, hamarosan követte egy állami szerepvállalás, mind szervezési, mind felügyeleti és fõleg financiális területen. Magyarországon mindezidáig ez elmaradt. A Fül-orrgégészeti Szakmai Kollégium számos kérvénye ellenére az objektív szûrés a mai napig nem finanszírozott, az állami szerepvállalás késik. A szükséges szervezési, ellenõrzési, finanszírozási lépések elmaradása számos káros következménnyel járhat. Az intézmények gazdasági vezetése könnyedén lesöpri a szûrés szakmai szükségletének érveit, ha az a mûködtetés összegét sem tudja elõteremteni. Alapítványi beszerzéssel, plusz munka végzésével el lehet indulni, de a fogyóeszközök beszerzése és
az amortizáció, már sokszor be sincs tervezve. Számos jól induló szûrés torpant meg géphiba miatt, mert nem volt fedezet a szervizelésre. Ilyenkor az univerzalitás, a szûrés alapelve sérül, még ha átmeneti is a leállás. Káros lehet a kezdetben teljeskörûséget ígérõ programok minõségügyi mutatóinak romlása, függetlenül, hogy az a pénzhiány és/vagy a szakmai kontroll hiányából fakad. Végeredményben egy helytelen megvalósítás miatt egy egyébként helyes elv járatódik le. K ö v e t ke z t e t é s e k A fejlett világban bizonyított tény, hogy a hallássérült gyermekek korai szûrése és ellátása drámai javulást eredményez az érintettek életminõségében, és jelentõsen csökkenti az állami kiadásokat is, melyeket egyébként a társadalomból kirekesztõdött nagyothalló egész élete folyamán kellene folyósítani. Az a tény, hogy ma már a magyarországi újszülöttek 32%-ának a hallását – az állami finanszírozatlanság ellenére is – objektíven, teljeskörûséget célzó program keretében szûrik, bizonyítja a hazai szakmai résztvevõk elkötelezettségét és elszántságát a modern, hatékonyságukat bizonyított elvek adaptációjára. Azt is ténykérdésként kezelhetjük, hogy az állami szerepvállalás további késlekedése következtében esetlegesen inszufficiensen mûködõ programok okozta kárt nehezebb lesz majd a jövõben korrigálni, mint eleve korrekt szakmai keretek között kiépíteni egy szûrõ-ellátó hálózati rendszert. Látható az UNHS rohamos térnyerése, nem mindegy azonban, hogy ez milyen minõségû munkát hoz. Túlságosan nagy az érintettek száma: évi majd 100.000 gyermek és ezek családtagjai. Nem lehet egy bizonyítottan hatástalan módszerrel „kiszolgálni” õket – mint ahogy az ország zömében ma is teszik – és aggályos megtagadni tõlük a bizonyítottan hatékony megoldást is. Egy rosszul mûködõ szûréssel egyik végletként felesleges rémületet gerjeszthetünk, ha túl sok fals pozitív esetet „termelünk”, illetve másik végletként nem teljesítjük ígéretünket, ha nem elég hatékonyan szûrjük ki a megcélzott elváltozást, azaz nagy a fals 268
TOVÁBBKÉPZÉS
GYERMEKORVOS TOVÁBBKÉPZÉS
FÜL-ORR-GÉGÉSZET
negatívok száma. Ahogy a már jól mûködõ nyugati példák bizonyítják az UNHS megfelelõen mûködtetve képes kiküszöbölni ezeket a hibákat, de ehhez az állam részvétele financiális és felügyeleti téren, nélkülözhetetlen. Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozom a 2005. évi felmérés összes önkéntesen adatot szolgáltatójának. Fül-orr-gégész társaimon túl külön
köszönöm az együttmûködést gyermekgyógyász, neonatológus kollégáimnak. Kitartást kívánok nekik a szûrésben való további harcukhoz, remélve munkánk dotálásának mielõbbi elérését és bízva a hamarosan létrejövõ magas szintû interdiszciplináris összefogásban, amely esélyt adhat a hallássérülten született gyermekeknek, hogy egyenértékû tagjaivá válhassanak kommunikácón alapuló társadalmunknak.
Irodalom 1 . Fo r t nu m H, Dav i s A . Ep i d e m i o logy o f p e rm a n e n t ch i l d ho o d h e a ri n g i m p a i r m e n t i n Tre n t Regi o n . 1 9 8 5 – 1 9 9 3 . Br J Au d i o l 1 9 9 7 ; 3 1 : 4 0 9 – 4 4 6 . 2 . Jo h n s o n J L , M a u k G W, Ta ke k awa K M , e t a l. Im p l e m e n t i n g a St at ew i d e Sy s t e m o f S e r v i c e s f o r In f a n t s a n d To dd l e r s w i t h He a ri n g Di s ab i l i t i e s. S e m i n a r s i n He a ri n g 1 9 9 3 ; 1 4 ( 1 ) : 1 0 5 – 1 1 9 . 3 . Yo s h i n aga - It a n o C, S e d ey A L , C o u l t e r D K , e t a l. L a n g u age o f e a r ly a n d l at e ri d e n t i fi e d ch i l d re n w i t h h e a ri n g lo s s. Pe d i at ri c s 1 9 9 8 ; 1 0 2 : 1 1 6 1 – 1 1 7 1 . 4 . Yo s h i n aga - It a n o C. E a r ly i n t e r ve n t i o n a f t e r u n ive r s a l n ew b o r n h e a r i n g s c re e n i n g : i m p a c t o n o u t c o m e s. Me n t Re t a rd Dev Di s ab i l Re s Rev 2 0 0 3 ; 9 : 252–266. 5 . Ro b e r t s o n C, A l d ri d ge S, Ja rm a n F, e t a l. L at e d i ag n o s i s o f c o n ge n i t a l s e n s o ri n e u r a l h e a ri n g i m p a i rm e n t : why a re d e t e c t i o n m e t ho d s f a i l i n g? A r ch Di s Child 1995; 72: 11–15. 6 . Gri l l E, He s s e l F, Si eb e r t U, e t a l. C o m p a ri n g t h e cl i n i c a l e f f e c t ive n e s s o f d i f f e re n t n ew - b o rn h e a ri n g s c re e n i n g s t r at egi e s. A d e c i s i o n a n a ly s i s. B M C Pu bl i c He a l t h 2 0 0 5 ; 5 : 1 2 . 7 . Cu n n i n g h a m M , C ox E O. C o m m i t t e e o n Pr a c t i c e a n d A m bu l ato r y Me d i c i n e a n d
269
8.
9.
10.
11.
12.
13.
S e c t i o n o n Oto l a r y n go logy a n d Bro n cho e s o p h ago logy. He a ri n g a s s e s s m e n t i n In f a n t s a n d C h i l d re n : Re c o m m e n d a t i o n s B eyo n d N e o n at a l S c r e e n i n g. Pe d i at ri c s 2 0 0 3 ; 1 1 1 : 4 3 6 – 4 4 0 . We i ch b o l d V, N e k a h m - He i s D, We l z l Mu e l l e r K . Un ive r s a l N ew b o rn He a ri n g S c re e n i n g a n d Po s t n at a l He a ri n g L o s s. Pe d i at ri c s 2 0 0 6 ; 1 1 7 : 6 3 1 – 6 3 6 Jo i n t C o m m i t t e e o n In f a n t He a ri n g. Ye a r 2000 po s i t i o n s t at e m e n t : p ri n c i p l e s a n d g u i d e l i n e s f o r e a r ly h e a ri n g d e t e c t i o n a n d i n t e r ve n t i o n . Pe d i at ri c s 2 0 0 0 ; 1 0 6 : 7 9 8 – 8 1 7 . Wh i t e K R , V o h r B R , B e h r e n s T R . Un ive r s a l n ew b o rn h e a ri n g s c re e n i n g u s i n g t r a n s i e n t evo ke d o to a c u s t i c e m i s s i o n s: re s u l t s o f t h e R ho d e Is l a n d He a r i n g A s s e s s m e n t Pr o j e c t . S e m i n He a r 1 9 9 3 ; 1 4 ( 1 ) : 1 8 – 2 9 . Ke re n R , He l f a n d M , Ho m e r C h, e t a l. Pr o j e c t e d C o s t - Ef f e c t ive n e s s of St at ew i d e Un ive r s a l N ew b o rn He a ri n g S c r e e n i n g. Pe d i at r i c s 2 0 0 2 ; 1 1 0 : 855–864. Dav i s A , Hi n d S. Th e n ew b o rn h e a ri n g s c re e n i n g p rogr a m m e i n En g l a n d. In t J Pe d i at r Oto r h i n o l a r y n go l 2 0 0 3 ; 6 7 S 1 : 193–196. Gr a n d o ri F, L u t m a n M E. Eu ro p e a n C o n -
14.
15.
16.
17.
18.
19.
s e n s u s St at e m e n t o n N e o n at a l He a ri n g S c re e n i n g. In t J Pe d i at r Oto r h i n o l a r y n go l 1 9 9 8 ; 4 4 : 3 0 9 – 3 1 0 . K ato n a G, ü k i B, R i b á ri O. Oto a k u s z t i k u s e m i s s z i ó v i z s g á l at a ú j s z ü l ö t t e ke n é s ko r a s z ü l ö t t e ke n . F ü l - o rr- g é ge gy ó gy á s z at 1 9 9 2 ; 3 8 : 1 4 3 – 1 4 7 . B e ke Z s, De u t s ch O, Tu ri K , e t a l. Te l j e s k ö r û o b j e k t í v ú j s z ü l ö t t ko ri h a l l á s s z û r é s m eg va l ó s í t á s a B a j á n . F ü l - o rrg é gegy ó gy 1 9 9 8 ; 4 4 : 8 6 – 9 1 . Vi n c ze O, P y t e l J, Er t l T, e t a l. Un ive r z á l i s ú j s z ü l ö t t ko ri o b j e k t í v h a l l á s s z û r é s ke zd e t i t ap a s z t a l at a i. F ü l - o r r- g é gegy ó gy 1 9 9 8 ; 4 4 : 7 7 – 8 4 . P y t e l J. Un ive r z á l i s ú j s z ü l ö t t ko ri h a l l á s s z û r é s. F ü l - o r r- g é ge g y ó g y 1 9 9 8 ; 44: 66–76. Vi n c ze O. Ú j s z ü l ö t t ko ri h a l l á s s z û r é s a C o ch l e a r s Im p l a n t á c i ó s Wo rk s ho p b a n . M agya r F ü l - Orr- G é ge o r vo s o k Egye s ü l e t e Au d i o l ó gi a i S ze k c i ó j á n a k V á n d o r gy û l é s e, Ege r, 2 0 0 6 . 0 5 . 1 8 - 2 0 . Ö s s ze f og l a l ó k 1 2 . o l d. B e ke Z s. Ho l t a r t m a M agya ro r s z á go n a z ú j s z ü l ö t t ko ri h a l l á s s z û r é s? M agya r F ü l - Or r- G é ge o r vo s o k Eg ye s ü l e t e Au d i o l ó gi a i S ze k c i ó j á n a k V á n d o rgy û l é s e, Ege r, 2 0 0 6 . 0 5 . 1 8 - 2 0 . Ö s s ze f og l a lók 28. old
