A HALANDÓSÁG NEMENKÉNT, ÉLETKOR ÉS A HALÁL OKA SZERINT, EURÓPÁBAN ÉS A MAGASAN FEJLETT EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOKBAN AZ ES ÉVEKBEN

216

A HALANDÓSÁG NEMENKÉNT, ÉLETKOR ÉS A HALÁL OKA SZERINT, EURÓPÁBAN ÉS A MAGASAN FEJLETT EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOKBAN AZ 1960-1984-ES ÉVEKBEN DR. KAZIM IERZ DZIENIO

Bevezetés 24 európai és 5 magasan fejlett Európán kívüli ország halandóságának öszszehasonlító analízisét mutatjuk be az alábbiakban. Minthogy Romániára és Szovjetunióra vonatkozóan statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ezeket az országokat mellőztük. A férfi és női halandóság elemzését külön vé geztük. A halandóság általános analízisén felül bemutatjuk a keringési rendszer betegségei, illetve a rák okozta halandóság analízisét is. A férfi, illetve női ha landóság elemzése során a 45-64 évesek korcsoportját elkülönítve mutatjuk be. E korcsoport kiválasztását a halandósági többlet szempontjából különleges je lentősége indokolta. Az analízisek öt ötéves időszakra készültek, és hangsúlyo zottan az európai szocialista országokban kialakult helyzetre vonatkoznak, Len gyelországot beleértve. A halandóság ezekben az országokban bekövetkezett vál tozásait is bemutatjuk. A 29 kiválasztott ország halandóságának összehasonlító elemzése standar dizált halandósági arányokon alapult, direkt módszerrel a „Világ”1 standard korstruktúra szerint számították. A következő népesség-struktúrát használtuk a standardhoz:

1 Lásd: Rák-gyakoriság öt világrészen; III. szám Szerk .:J Waterhouse, P. Correa, С. Nuir és J. Powell, Lyon, IARC, 1976. 456. old.

HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN

Kor

Standard népességstruktúra

0 \A 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-59 80-84 85 +

24 96 60 50 40 40 30 20 10 5 5

217

Az analízis elkészítéséhez felhasznált adatok a Varsói Kardiológiai Intézet által a Kormány Népesedési Bizottsága számára készített jelentésből valók2.

A teljes férfi és női halandóság változásai Az 1960-1964-es években nagyok voltak a különbségek az európai és a ma gasan fejlett Európán kívüli országok teljes standardizált halandósága tekinteté ben. A 29 ország közül Portugáliában volt a legmagasabb és Izlandon a legala csonyabb a 100 000 lakosra számított halandóságijáta (Id. 1, tábla). Ebben az időszakban Finnországban, Jugoszláviában, Ausztriában, Len gyelországban, Japánban, Máltán és Magyarországon jegyeztek fel magas szin tű férfi halandóságot, ez 100 000 férfira számítva több, mint 1000 halálozást je lent. A legalacsonyabb halandósági rátákat, vagyis kevesebb, mint 800 meghaltat 100 000-re, Izlandon, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában és Görög országban regisztrálták. A női halandóság számottevően alacsonyabb volt 1960-1964-ben a férfia kénál. Jugoszlávia női halandósági rátája volt a legmagasabb (900,6 100 000 nő re) és Izlandé a legalacsonyabb (505,1). Magas női halandósági rátákat (700 kö rüli 100 000-re) találtunk Portugália, Málta, Magyarország, Finnország, Izland, Japán és Lengyelország esetében. Viszonylag alacsony női halandóságot jegyez tek fel Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Hollandiában és Kana dában. Ugyanezen időszakban a 29 ország közül Franciaországban volt a legma gasabb a férfi halandósági többlet rátája (a férfiak halandósága 67,3 %-kal ha ladta meg a nőkét), míg Jugoszláviában a legalacsonyabb (a különbség 23,9 %os - ld. 2. tábla). Az 1980-1984-es években, az 1960-1964-es időszakhoz viszonyítva szinte va lamennyi vizsgált országban csökkentek a férfi halandósági arányok, és tekinté2,,Lengyelország népességének egészségi állapota, különösen a keringési rendszer betegségeire tekintettel, és a népesség egészségi állapotának kiválaszott alkotóelemei, különös tekintettel a keringési rendszer betegségeire Lengyelországban, a töb bi országgal összehasonlítva." A „halandóság" terminusa a továbbiakban a standardizált-mortalitás jelentésnek felel meg.

218

DR. KAZIMIERZ DZIENIO

lyes számú ország esetében ez a csökkenés igazán jelentős volt (Id. 1. tábla). A férfi halandóság egésze tekintetében a legnagyobb csökkenést Japánban (41,0 %-os), Portugáliában (26,5 %), és Finnországban (25,2 % ) jegyezték fel, vala mint Franciaországban, Svájcban, az USA-ban, Ausztriában és Kanadában. Az említett országok, Kanada és Svájc kivételével, 1960-1964-ben még a legmaga sabb, vagy legalábbis a nagyon magas férfi halandósági rátájúak között szerepel tek, az 1980-1984-es évekre azonban halandósági rátáik nem haladták meg a 100 000 férfira jutó 650 halálozást: Japánban ez 605,0, Izlandon 615,9, G örögor szágban 636,9 és Svédországban 658,6 (Id. 1. tábla). Lengyelországban követke zett be a legkisebb m értékű csökkenés a férfi halandóság vonatkozásában, pon tosan 3,6 %. 1960-1964-ben Lengyelországban a férfi halandóság magas volt, és 1980-1984-ben Lengyelország a 29 vizsgált ország között a legmagasabb férfi halandóságú országok csoportjához tartozott. Az itt elemzett időszak folyamán csu pán két ország: Magyarország és Csehszlovákia férfi halandósága növekedett. Magyarországon ez a növekedés 12,6 %-os volt, Csehszlovákiában 8,7. 19801984-ben a 29 vizsgált ország közül e két országban voltak a legmagasabbak a férfi halandóság arányai. Ebben az időszakban a 100 000 férfira jutó halálozá sok aránya Magyarországon a legmagasabb (1132,6 halálozás), a legalacsonyabb pedig Japánban (605,0). Az 1960-1984-es évek folyamán szinte valamennyi vizsgált országban férfi halandósági többletet regisztráltak. Az 1980-1984-es időszakban a férfi halandóság túlsúlya a legnagyobb m ér tékű - ti. a többlet 80 százalékot meghaladó - Finnországban: 99,7 %; F ran ciaországban: 93,6 %; és Hollandiában: 81,6 %. Lengyelországban a férfi halá lozási többlet magas volt, számszerűen: 73,3 %. A legalacsonyabb férfi halandó sági többletet ebben az időszakban M áltán (43,7 %), Görögországban (45,4 %), és Jugoszláviában (48,3 % ) regisztrálták. A legnagyobb férfi halandósági több let-növekedés Hollandiában (28,2 %), Magyarországon (27,1 %), Svédország ban (25,8 %) és Finnországban (25,5 %) következett be. Lengyelországban a fér fi halandósági többlet növekedése 21,5 % volt. A legkisebb volt a növekedés eb ben az időszakban Nagy-Britanniában (3,8 %), Új-Zélandon (8,9 %), Ausztrá liában (9,9 %), Ausztriában (10,1 %). Hangsúlyozni kell, hogy néhány ország ban a férfi halandósági többlet növekedését a férfi halandóság növekedésével párhuzamosan bekövetkező női halandóságcsökkenés hozta létre, így pl. M a gyarországon és Csehszlovákiában, a többiben viszont a női halandóságnak a fér fiakét meghaladó m értékű csökkenése eredményezte pl. Finnországban. E fo lyamatot részletesen bem utatja a 2. tábla. A női halandóság átlagban jobban csökkent az 1960-1984-es években, mint a férfiaké. Az 1960-1984-es időszakban a női halandóságban jelentős visszaesés következett be. Lengyelországban a női halandóság 20,7 %-kal esik vissza. Hasonlóan ah hoz, ahogyan Dániában, Írországban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon. A női halandóság legkomolyabb csökkenése Japánban (47,8 %-os), Finnországban (40,4 %-os) és Portugáliában (38,3 %-os) következett be, valamint Kanadában és Franciaországban. Ugyanezen időszakban a legkisebb csökkenést Csehszlo vákiában (5,9 %) és Magyarországon (11,4 %) regisztrálták.


219

A z 1980-1984-es években a következő országokban volt nagyon magas a női halandóság, vagyis a 100 000 nőre jutó halálozás meghaladta a 600-at. M a gyarország: 660,8 halálozás; Málta: 657,9; Jugoszlávia: 628,2; Csehszlovákia: 611,4 és Bulgária: 610,4. Lengyelországban a női halandóság 558,3, a csökkenés ellenére a jelentősek közé tartozott. Abban az időszakban a legalacsonyabb női halandóságot Izlandon (366,5), Japánban (369,1) és Hollandiában (389,1) je gyezték fel, valamint Svájcban, Norvégiában, Svédországban és Kanadában (ke vesebb, mint 400 halálozás). Lengyelországnak az elemzés által feltárt többi országhoz képest, a női ha landóság tekintetében elfoglalt pozíciója az 1960-1984-es években megromlott. 1960-1964-ben a legmagasabb női halandóságú országok sorában Lengyelország a 8. helyet foglalta el, 1980-1984-ben a 6. helyet. Az előbbi időszak folyamán a női halandóság Lengyelországban alacsonyabb volt, mint Portugáliában, Finn országban, Írországban és Japánban, 1980-1984-ben viszont meghaladta ezen or szágok színvonalát. Részletesen látható mindez az 1. táblán.

A 45-64 éves férfiak és nők halandósága Ahogyan korábban említettük, ennek a korcsoportnak a kiválasztását az a tény indokolta, hogy ez „neuralgikus” korosztály a halálozás gyakorisága szem pontjából, különösen ami a keringési rendszer betegségei okozta halandóságot illeti. Nem az a tény a legfontosabb, hogy a leggyakrabban ezeknek a betegsé geknek következményeképp áll be a halál, inkább az, hogy ezek a leggyakoribb halálokok a viszonylag fiatalok esetében (vagy lelki, illetve testi betegségeiké). A vizsgált időszakban, vagyis a 60-as évek közepétől a 80-as évek dereká ig, Magyarországon, Csehszlovákia, és Bulgária esetében a népesség egészsége tekintetében számos kedvezőtlen változás következett be, ami különösen a szak mai és családi életük „második szakaszában” tartókat, vagyis 45-64 éveseket sújt ja. Főként a férfiakra vonatkozik mindez. A legmeggyőzőbb érvet fogjuk alkal mazni, ami: az elmúlással való idő előtti találkozás. Az 1960-1984-es időszakban az alábbi országokat a korai halandóság leg magasabb szintje jellemezte: Finnország (ahol a 100 000 45-64 éves férfira jutó halálozás 1762,0), USA (1539,7) és Belgium (1409,6) - legalacsonyabb a szín vonal Svédországban (911,3), Görögországban (922,0) és Norvégiában (959,8 ha lálozás). Az 1960-1984-es években Lengyelországban 100 000 45-64 éves férfi közül évi átlagban, az összes betegség következtében 1306 férfi halt meg. Az 1960-1984-es évek folyamán az európai országok nagy többségében és a magasan fejlett Európán kívüliekben a 45-64 éves férfiak halandósági szintjé nek csökkenése következik be. Ebben az időszakban lényeges mortalitás-csök kenést regisztráltak Japánban (40 %-os), Finnországban (25,2 %) és Svájcban (25,3 százalék); és meghaladta a 20 %-ot az USA-ban, Ausztráliában és Kana dában. Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Dániában a férfi halandóság növekedése éppen ennél a korcsoportnál következett be, legna

220


gyobb a növekedés Magyarországon (50,3 %) és Csehszlovákiában (23,0). Az 1980-1984-es években a 29 elemzett ország közül Magyarországon kiemelkedő en legmagasabb szintű a korai halandóság (ez 1832,9 halálozást jelent 100 000 45-64 éves korú férfira), Csehszlovákiában (1619), és harmadik helyen áll Len gyelország (1535,2). Ebben az életkorban óriási az eltérés e három ország és a többi európai, valamint az Európán kívüli magasan fejlett országok között a m or talitás tekintetében (ld. 3. tábla). Ettől az életkortól kezdődően a legalacsonyabb férfi halandósági szint jellemzi Japánt (782,2 halálozás), Görögországot (804,8), Izlandot (852,6), Svédországot (871,0) és Svájcot (895,6). 1960-1984 között Dánia és Magyarország kivételével mindegyik vizsgált or szágban jelentős csökkenés következett be a 45-64 éves nők halálozásában. A legnagyobb fejlődést Japán érte el, ahol e csökkenés 50,9 százalékra rúgott. A 45-64 évesek esetében itt érte el a legalacsonyabb szintet a nők halálozási m uta tója (390,3 halálozás jut 100 000-re). Nagyon lényeges az az orvosi fejlődés, mely a női halandóság kontrollját illetően Finnországban, Svájcban és Franciaország ban bekövetkezett. Ezekben az országokban a 45-64 éves nők halandósága több mint 30 %-kal csökkent a vizsgált időszakban. Csehszlovákiában és Lengyelor szágban megtorpant a női halandóság csökkenő tendenciája a 80-as évek első felében. Mind a morbiditás, mind a mortalitás vonatkozásában csökkenés követke zett be a vizsgált európai országok zömében, ahogyan a fejlett Európán kívüliek esetében is; a többiek vonatkozásában e területen a helyzet változatlan. Az eu rópai szocialista országok hatvanas évekhez viszonyított helyzete ezzel szemben: mind a morbiditás, mind a mortalitás növekedett. Néhány országban, így Cseh szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban a növekedés valóban döb benetes. Az ebben a tanulmányban bem utatott és a halandósággal foglalkozó nem zetközi összehasonlítások egyszerre drámaiak és reményt keltőek, nemcsak azt mutatják ugyanis, hogy a folyamat ellenőrzés alatt tartható, de a tendencia meg fordítása is lehetséges, és elérhető a halandósági színvonal csökkenése mind a férfiak, mind a nők esetében. A következő faktorok szükségesek a mortalitás csökkenés létrejöttéhez: - a megfelelő életmód kialakítása, a kockázati tényezőkre, valamint a meg előzés alapelveire vonatkozó információterjesztés, és épp így nyomás ki fejtése azokra az intézményekre, melyek feladatai az egészségügyi szük ségletek és az egészség megtartásához szükséges feltételek kialakításá ra terjednek ki; - olyan feltételek megteremtése, melyek lehetővé teszik az egészség szem pontjából megfelelő magatartás megvalósítását; - a gyógyítás megfelelő színvonala.


221

A kardiovaszkuláris betegségek (keringési rendszerbetegségei) okozta halandóság A legtöbb országban a kardiovaszkuláris betegségekből származik a halá lozások döntő része. A 60-as évek első felében az ezen betegségekből származó férfi halandóság szintje a vizsgált országokban igen nagy eltéréseket mutat. E je lenség mértékét behatárolta Finnország (ahol a 100 000 férfira jutó halálozás 543,2) és Görögország (189,1) esete. Lengyelországban az 1960-1964-es években az ezekből a betegségekből származó halandóság viszonylag alacsony, 100 000 férfira 304,3 halálozás jutott; ekkortól csaknem ugyanennyi Franciaországban (292,7 ) és Hollandiában (310,2 halálozás). Európa országai közül a következők ben haladta meg az ezek által a betegségek által okozott 100 000 férfira jutó ha landóság a 400-at: Nagy-Britannia (458,2 halálozás), Írország (429,1) és Magyarország (415,1). Csaknem 400 halálozás jut 100 000 férfira Ausztriában, Csehszlo vákiában és Belgiumban is. A fejlett Európán kívüli országok közül a legmaga sabb keringési rendszeri betegségekből származó halandóságot az USA-ban (504,0 halálozás) és Ausztráliában (501,6) jegyezték fel. A tárgyalt időszakon belül a kardiovaszkuláris betegségekből eredő férfi halálozási többlet is igen nagy eltéréseket mutat. A jelenség dimenzióit jelzi Franciaország (ahol a férfiak halandósága 58,3 %-kal haladja meg a nőkét) és Görögország (11,8 százalékkal). Ezt a problémát mutatja be a 2. tábla. Lengyelországban ebben az időszakban a kardiovaszkuláris betegségek okozta férfi halandósági többlet 39,5 %-kal volt magasabb, vagyis országunkat az átlag színvonalon találjuk. Legalacsonyabb a halálozási többlet Görögország ban (11,8 %), Jugoszláviában (13,4 %), Magyarországon (20,0 %) és Spanyolországban (20,5 %). Lengyelországban, az 1960-1964-es évek folyamán, a női népesség eseté ben a keringési rendszer betegségeiből eredő halandóság 218,2 halálozást jelen tett 100 000-re, és ezzel a vizsgált országok legalacsonyabbjai közé tartozott, Gö rögországgal, Franciaországgal és Izlanddal együtt (ld. 4. tábla). Az itt tárgyalt okokból eredő női halandóság a legmagasabb, vagyis 100 000 főre számítva 300at meghaladó volt Finnországban (369,1 halálozás), valamint Magyarországon, Írországban, Ausztráliában, az USA-ban, Nagy-Britanniában, Új-Zélandon és Csehszlovákiában. Az 1960-1984-es években jelentős változások következtek be a kardiovasz kuláris betegségek okozta férfi halandóság gyakorisága tekintetében. Az orszá gok nagy többségében az effajta halandóság lecsökken, az 1960-1964-es évektől számos esetben nagymértékben, az eredeti szint 25 %-át meghaladóan. így volt ez Japán esetében (38,5 % csökkenés), az USA-ban (32,5 %), Kanadában (30,5 %), Ausztráliában (28,9 %) és Franciaországban (25,2 %). A férfiak halandósá gában is lényeges csökkenés következett be Svájcban, Finnországban, Nagy-Bri tanniában, Belgiumban és Új-Zélandon. Számos olyan ország, amelyikben az 1960-1984-es évek folyamán alapvető csökkenés történt a keringési rendszer megbetegedései okozta halandóság területén, az 1960-1964-es években még az alacsony vagy közepes szintű országok csoportjához tartozott (Japán, Francia

222


ország és Svájc). A kardiovaszkuláris betegségek okozta férfi halandóságban nö vekedés következett be Jugoszláviában (48,5 %-os), Lengyelországban (45,4 %), Csehszlovákiában (29,9 %), Görögországban (29,2 % ) és Magyarországon (27,3 %). Csehszlovákia és Magyarország kivételével, a fenti betegségekből eredő ha lálozás tekintetében ezeket az országokat 1960-1964-ben alacsony halandósági szint jellemezte. A z 1960-1984-es évek folyamán a kardiovaszkuláris betegségek halandósá gi színvonalában bekövetkezett többféle változás hatására, az 1980-1984-es évek ben a legmagasabb szintű, 100 000 férfira 400-at meghaladó halálozás követke zett be Magyarországon (több mint, 528,4), M áltán (525,5), Csehszlovákiában (503,0), Bulgáriában (454,7), az NDK-ban (453,3), Lengyelországban (442,5), Finnországban (423,0), Írországban (422,9) és Jugoszláviában (401,8). Az ezek ből a betegségekből eredő halálozás tekintetében legalacsonyabb férfi halandó sági színvonalú országok, vagyis ahol a halandóság nem haladja meg a 300 halá lozást 100 000 férfira számítva: Franciaország (219,1), Japán (226,1), Görögor szág (244,4), Svájc (275,8), Hollandia (287,7), Izland (296,1) és Kanada (299,8 halálozás). Az 1980-1984-es években a férfi halandóságnak a nőkéhez viszonyított túl súlya, az ún. halálozási többlet, a kardiovaszkuláris betegségekből származik Iz landon (108,8 %-kal), Finnországban (99,3), Svédországban (88,5), Dánia (86,0), és Kanada (84,1) esetében. Legalacsonyabb a halálozási többlet Jugoszláviában (28,7 %-os), Görögországban (31,5), és Bulgáriában (34,7). Lengyelországban a fenti betegségekből eredő férfi halálozási többlet 67,3 % volt, vagyis csaknem ugyanannyi mint Belgiumban (67,5 %), és Írországban (66,8). Általánosságban megállapítható, hogy a tárgyalt időszakban valamennyi vizsgált országban növe kedést tapasztaltak a keringési rendszer betegségeiből származó férfi halandó sági többlet vonatkozásában. Az országok nagy többségében az 1960-1984-es évek folyamán csökkenés következett be a nők esetében, a kardiovaszkuláris betegségekből eredő halálo zások tekintetében. Ilyen csökkenés, 40 százalékos és nagyobb, történt Finnor szágban (42,5 %), Kanadában (41,4), Japánban (40,1) és Svájcban (40,0). Az 1960-1984-es években csak három országban növekedett az ezekből a betegsé gekből származó halandóság, legnagyobb mértékben Jugoszláviában (30,8 szá zalékot) és Lengyelországban (21,3 %) és legkisebb arányban Görögországban (9,9% ). 1980-1984-ben a kardiovaszkuláris megbetegedésekből eredő legmagasabb női halandósági rátájú országok, ahol tehát a halálozások száma meghaladja a 100 000 nőre jutó 300-at, a következők voltak: Málta, Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és az NDK. Lengyelországban a halandósági arány szám 264,6-re emelkedett, vagyis az Izlandon és Ausztriában tapasztalt halandó sági arány-szintekhez közeli (ld. 4. tábla).


223

A 45-64 éves férfiak és nők kardiovaszkuláris megbetegedésekből eredő halandósága Az 1960-1964-es években országról országra igen eltérően alakult a 45-64 éves férfiak keringési rendszeri betegségekből eredő halandósága (ld. 5. tábla). A legalacsonyabb halandósági rátájú hat ország, ahol tehát a 100 000 fér fira jutó halálozások száma nem haladja meg a 400-at, a következő: G örögor szág (251,2 halálozás), Spanyolország (332,5), Jugoszlávia (363,5), Franciaország (365,9), Hollandia (390,1) és Portugália (392,4). Ugyanebben az időszakban Len gyelországban az ilyen korú férfiak halandósága elérte a 100 000 főre jutó 441,3 halálozást, vagyis színvonala az Izlandon (444,9), Norvégiában (438,8), Svájcban (431,5) és Olaszországban (451,3) tapasztalttal azonos. Hasonló szintet jeleztek Magyarországról (464,8).és Csehszlovákiából (itt 477,2 halálozás jut 100 000 fér fira ebben az életkorban). A férfiak e korcsoportjára vonatkozóan a legmaga sabb halandósági rátákat Finnországban (860,7) és az USA-ban (823,8 halálo zás) jegyezték fel. A halálozási arány magas volt Ausztráliában, Kanadában, ÚjZélandon és Nagy-Britanniában is. Így az 1960-1964-es években Lengyelország ban a 45-64 éves férfiak kardiovaszkuláris betegségekből eredő halandósága csaknem a fele a Finnországban tapasztaltnak. Az 1960-1964-es években bekövetkezett lényeges és eltérő jellegű változá sok éppen a 45-64 éves férfiak kardiovaszkuláris eredetű halandósági szintje vo natkozásában jöttek létre. A tárgyalt országok többségében az előbbi okokból bekövetkezett halandóság arányai csökkentek. A következő öt országban a csök kenés meghaladta a 30 %-ot: Japánban (52,5), Új-Zélandon (49,5), Kanadában (36,7), az USA-ban (36,4) és Ausztráliában (35,0). Ezenfelül számos országban elérte a 20-30 százalékot az ilyen korú férfiak halandóságának csökkenése. Ugyanebben az időszakban négy országban óriási, 30 %-ot meghaladó halandó sági rátanövekedés következett be (Magyarországon 73,3 %-os; Csehszlovákiá ban 50,1; Lengyelországban 45,4; és Jugoszláviában 32,6). Elhanyagolható növekedést, vagyis amelyik a 4 %-ot nem haladja meg, ta pasztaltak néhány további országban (ld. 5. tábla). Lengyelországban az ebben az életkorban levő férfiak kardiovaszkuláris eredetű halandósága gyorsan nőtt, és az 1980-1984-es években elérte a 100 000 főre jutó 641,5 halálozást, így Len gyelország a magas halandóságú országok sorában a hatodik helyre került (M a gyarország: 805,3 halálozás, Csehszlovákia: 716,3; Finnország: 688,7; és Málta: 645,5). A kardiovaszkuláris betegségeknek tulajdonított, halandósági többlet-nö vekedés katasztrofális tendenciája a legtöbb európai szocialista országban ahogyan ezt számos példa m utatja is - viszonylag rövid idő alatt megállítható és visszafordítható, ha megfelelő, a morbiditás csökkenését segítő intézkedésekre vállalkoznak. Az 1960-1964-es évek során a 45-64 éves korú nők keringési betegségekből származó legalacsonyabb halandóságát, amikoris a 100 000 nőre jutó halálozás nem haladja meg a 200-at, a következő nyolc országban regisztrálhatták: Izland, Hollandia, Franciaország, Görögország, Norvégia, Dánia, Svédország és Svájc. A nők legmagasabb halandósági rátáit ezekben az években, ebben az életkorban

224


és a fenti betegségekből eredően Írországban (362,3 halálozás), az USA-ban (348,5), Finnországban (343,2), Ausztráliában (337,4), valamint Uj-Zélandon és Jugoszláviában (mindkét estben 300 halálozás) jegyezték fel. A 45-64 éves korú nők halandósági aránya Lengyelországban 254,7 halálozást jelentett 100 000-re vetítve, ami csaknem azonos szint az Olaszországban (254,7), Portugáliában (251,0) és Csehszlovákiában (245,7) tapasztalttal. A női halandóság színvonalán belüli arányát a férfiakéval összevetve sokkal alacsonyabbnak találjuk a tárgyalt időszakban. Az 1960-1984-es években szinte valamennyi országban több, mint 20 szá zalékos kardiovaszkuláris betegségből származó halandóságcsökkenést értek el, néhány esetben 40 százalékost vagy azt meghaladót. A legnagyobb mértékű ha landóságcsökkenés Japánban (62,4 %), Svájcban (52,3 %), Finnországban (51,8 %) és Görögországban (50,4 %) következett be. A női halandóság Jugoszláviában (14,3 %) és Lengyelországban (3,0 %) csökkent a legkevésbé. Csehszlovákiában és Magyarországon pedig éppen a női halandóság növekedése következett be (10,2, illetve 8,2 %). A halandóság 1980-1984-es években bekövetkezett fejlődése eredménye képp már 17 ország tartozik (az 1960-1964-es időszak 8 országával szemben) azoknak a legalacsonyabb halandósági rátájú országoknak a csoportjába, mely ben a 45-64 éves korú nők kardiovaszkuláris betegségekből eredő halandósága nem haladja meg a 100 000 ilyen korú nőre jutó 200 halálozást. Ezek közül az országok közül kettőnek a halandósági rátája 100 halálozás alatti, ezek: Franciaország (83,4 halálozás) és Svájc (94,6). Az 1960-1984-es évek folyamán Lengyelországban a nők halandósága 3 %-kal csökkent és az 1980-1984-es években 247,2 halálozást jelentett, ezzel a 6. helyre került Magyarországot követve - azt az or szágot, melyben a legmagasabb a 45-64 éves korú nők kardiovaszkuláris beteg ségekből eredő halandósága ebben az időszakban (333,2 halálozás). Végül hangsúlyozni kell, hogy az 1960-1984-es években Jugoszláviában és Lengyelországban mind a férfiak mind a nők esetében jól kivehető a kardiovasz kuláris betegségekből eredő halandóság erőteljes növekedése. Másrészt viszont a legmagasabb férfi és női halandósági mutatók Magyarországot és Csehszlová kiát jellemezték. Ugyanezen időszakban a legtöbb országban jelentősen csök kent az ezekből a betegségekből eredő halálozások száma. A bem utatott halandósági arányszám mutatók, különösen a keringési rend szer betegségeire vonatkozóak, jelzik az egészségvédelem nehéz helyzetét a leg több európai szocialista országban, más országokéhoz viszonyítva, valamint mu tatják e helyzet további súlyosbodását. Éppen ezek a betegségek okozzák a leg nagyobb potenciális élettartam veszteségeket. A következő jelenségekre kell még emlékeztetnünk, az 1-5. táblán közölt adatok háttereként: - tekintettel arra, hogy a keringési rendszer betegségeiből származó ha landóság képviseli a legnagyobb részarányt az összhalandóságban, az eb ben a haláloki főcsoportban bekövetkező változások lényegében meg határozzák az összmortalitásban bekövetkező változásokat; - gyors változások a halandóságban; közvetve mutatja az egészségügyi színvonalban bekövetkező javulás vagy romlás erejét, különösen a férfi ak vonatkozásában;


225

- az egészségvédelem fejlettségi foka és elterjedtsége a nők körében, akik nek nyilvánvalóan alacsonyabbak a halandósági rátáik; ez az ő esetük ben sokkal szembetűnőbb, mint a férfiak esetében.

A daganatos betegségek okozta halandóság A kardiovaszkuláris megbetegedésekből eredő halandósághoz hasonlóan a daganatos eredetű férfi halandóság is országról országra eltérően alakult. Az 1960-1964-es években a 100 000 férfira jutó halandósági ráták szélső értékeit jel zi Ausztria és Belgium (több, mint 197 halálozás 100 000 férfira), valamint Ju goszlávia (103,9). Ezekből a betegségekből eredően alacsony halandósági rátá kat regisztráltak M áltán és Portugáliában (105,5, illetve 110,3). Egyébként az imént említett két országon kívül a legmagasabb halandóságúak között helyez kedik el Finnország (196,3), Csehszlovákia (191,0) és Nagy-Britannia (183,7 ha lálozás). A rák okozta halandóság Lengyelországban 135,9 halálozást jelentett 100 000 férfira számítva, vagyis az alacsonyabbak között található, és a Svédor szágban, valamint Spanyolországban tapasztalthoz hasonlóan alakult. A tárgyalt időszakban a rák eredetű férfi halálozási többlet változatosan alakult. A különbség m értékét tekintve a következő országok jelentik a határt: Finnország (ahol a férfi halandóság 73,3 %-kal haladja meg a nőkét) és Izland (ahol 7,7 %-kal). Számottevő az ugyanezen férfi halálozási többlet Franciaor szágban (62,2 %-os), Csehszlovákiában (57,1 %) és Nagy-Britanniában (55,2 %). Lengyelországban a halálozási többlet 31,6 %, és ez magasnak tekinthető (ld. 2. tábla). Az egész tárgyalt időszakban alacsonyabb volt a nők rák okozta halandó sága, mint a férfiaké, és szintén változatosan alakult. A nők fenti betegségekből eredő halálozásainak szélső értékeit a következő országok képviselik: Jugoszlá via és M álta (több, mint 77 halálozás jut 100 000-re) és Dánia (146,6). Az 1960-1964-es években 100 000 nőre számítva 103,2 halálozást eredm é nyezett a rák Lengyelországban, ami viszonylag alacsony érték, hasonlót Norvé giában (105,2 halálozás), Olaszországban (106,0), Ausztráliában (100,6) és Ja pánban (101,9) regisztráltak. Ugyanezen időszak legmagasabb halandósági rá táit Ausztriában (136,6), NSZK-ban (135,2) és Izlandon (135,3 halálozás) jegyez ték fel. 1960-1984 között szinte valamennyi vizsgált országban növekedett a rák eredetű férfi halandóság. A halálozási ráták magas, harminc százalékot megha ladó növekedését észlelték Máltán (62,4 %), Jugoszláviában (41,8 %), Magyarországon (39,5 %) és Lengyelországban (38,9 %). A fennmaradó országok leg többjében is csaknem 20 %-os volt a férfiak ilyen eredetű halandóságának nö vekedése. Csupán Finnországban (10,6 %), Izlandon (6,3), valamint Svédország ban (0,2) jegyeztek fel a tárgyalt időszak folyamán csökkenést a férfiak rákha landósága tekintetében. A 80-as évek első felében a legmagasabb férfi halandósági rátájú országok sorrendje az 1960-1984-es évek során bekövetkezett rákhalandóság-növekedés

226


eredményeként, vagyis azoké az országoké, ahol a fenti okból bekövetkező 100 000 férfira jutó halálozás meghaladta a 200-at, a következőképp alakult: Csehszlovákia (224,5 halálozás), Magyarország (222,1), Belgium (216,3), F ran ciaország (210,4) és Hollandia (203,1). Lengyelországban e m utató 188,7 halá lozást jelzett. Az 1980-1984-es években a következő országokat találjuk a lega lacsonyabb halandósági rátájúak között: Svédország (135,5 halálozás), Izland (136,5), Bulgária (140,8), Jugoszlávia (147,3) és Görögország (150,1). E témát mutatja be részletesen a 6. tábla. Az 1980-1984-es években a férfiak rák eredetű halandósági többlete a leg magasabb (80 %-ot meghaladó) volt a következő országokban: Franciaország (114,9 %), Belgium (87,9), Csehszlovákia (84,9), és Finnország (83,3). Hangsú lyozni kell, hogy ezekben az országokban (Finnország kivételével) e nagymérté kű férfi halandósági többletnövekedést egyfelől a férfi halandósági arány növe kedése hozza létre, másrészt a nők halandóságában bekövetkezett csökkenés okozza. Lengyelországban a fenti okból eredő férfi halálozási többlet 74,3 %-os, ezzel a magasak közé tartozott. A legalacsonyabb - vagyis 40 % alatti - férfi halandósági többletet Izlandon (23,0 % ), Svédországban (30,7), Dániában (34,1) és Írországban (34,5) jegyezték fel. Ezekben az országokban a nők halandóság rátáiban ilyen okból bekövetkezett zuhanás részint a női halandóságban a férfi akénál gyorsabb csökkenésből számazik; részint a férfiak esetében bekövetke zett, a nőkéhez képest gyorsabb mortalitás növekedésből ered (előbbire példa: Izland, Svédország; utóbbira: Írország). Az 1960-1984-es évek folyamán a legtöbb országban lassú csökkenés kö vetkezett be a rák eredetű női halandóság tekintetében; csak Izlandon haladta meg a 18 %-ot, Finnországban pedig 15,5 %. Lengyelországban a női rákhalan dóság területén lassú (4,2 %-os) növekedés volt megfigyelhető. 1980-1984-ben Lengyelországban a nők rákhalandósági arányszáma más országokkal összeha sonlítva átlagosnak mondható, hasonló az NDK-belihez és Svájcéhoz. A legala csonyabb rákhalandósági rátájú országok sorrendje a nőkre vonatkozóan: Gö rögország (84,2), Portugália (86,3) és Japán (86,9 halálozás). A legmagasabb a nők halandósága Dániában (138,7) és Magyarországon (131,6 halálozás). 19801984-ben az elemzett országok női halandóságának eltérései kevésbé jelentősek, mint az 1960-1964-es években voltak. A szélső értékeket Dánia (138,7 halálozás) és Görögország (84,2) jelenti. A rák eredetű halandóság arányaiban bekövetke zett fejlődést a 6. tábla mutatja be. Növekszik a veszély a dohányzáshoz kötődő légzőszervi rákbetegségek ese tében, ez valamennyi itt elemzett országra jellemző, különösen a férfi résznépes ség vonatkozásában. Megkülönböztetett figyelmet érdemelne a dohányzás és a tüdőrák közötti ok-okozati kapcsolat tudományos igazolása. A „Rák megelő z é s irő l 1988. október 12-14-én a Varsói Onkológiai Központ védnöksége alatt m egtartott nemzetközi konferencia „valóságos járvány”-ként emlegette a do hányzásból eredő tüdőrák jelenségét. 1960-1964-ben a férfiak tüdőrák eredetű halandósága tekintetében az országok következő sorrendje alakult ki: Nagy-Britannia (a 100 000-re jutó halálozás 68.2), Finnország (62,9) és Csehszlovákia (55,3).


227

Az 1960-1984-es évek folyamán Ausztria és Finnország kivételével vala mennyi elemzett országban gyors növekedés következett be a férfiak tüdőrák ha landósága tekintetében. A leggyorsabb halandósági ráta-növekedést ebben az időszakban Lengyelországban (181,3 %) tapasztalták, ezenfelül Japánban (111,8), Norvégiában (109,7) és Írországban (101,5), továbbá Magyarországon, Jugoszláviában, Kanadában és Belgiumban. 1980-1984-ben a fenti eredetű legmagasabb halandósági mutatók szerinti sorrend a férfiak esetében: Belgium (ahol a 100 000-re jutó halálozások száma 83,5), Hollandia (79,2), Csehszlovákia (75,7) és Nagy-Britannia (70,2); míg a legalacsonyabbaké: Svédország (24,9 halálozás), Portugália (26,6), Japán (27,0), Izland (26,8) és Norvégia (28,9). Hangsúlyozni kell, hogy Lengyelországban a do hányosokat fenyegető tüdőrák-veszély növekedési üteme (80-90 % között) egyi ke a legmagasabbaknak a világon. A Varsói Onkológiai Központ által gyűjtött adatok szerint Lengyelországban a növekedés m értéke kétszerese más európai országokénak. A nőket a tüdőrák okozta halandóság nagyon erős növekedési üteme jel lemzi. Valószínű, hogy ennek az oka a dohányzás szokásának elterjedése. Szá mos olyan országban, melyre a legmagasabb halandóságnövekedési ütem jellem ző, e jelenség már régóta létezik. A férfiak és nők halandósági rátáiban 19601984 során bekövetkezett változások következményeit mutatja be a 7. tábla.

A 45-64 éves férfiak és nők daganatos betegségekből eredő halandósága Az 1960-1984-es évek során Lengyelországban bekövetkezett, a halandó ság szempontjából a 45-64 éves férfiak esetében leggyorsabb növekedés a daga natos megbetegedésekből szárm azik (43,1 %-os növekedés). A 45-64 éves férfi halandósági szint vonatkozásában Lengyelország 1980-1984-ben a negyedik he lyet foglalta el a legmagasabb halálozási rátájú országok sorában, Csehszlovákia (483,5 halálozás jut 100 000 ilyen korú férfira), Magyarország (451,2) és Fran ciaország (439,0) után. Ebben az életkorban a daganatos betegségek okozta fér fi halandóság Lengyelországban elérte a 100 000-re jutó 434 halálozást. Az 1960-1964-es években e jelenség szóródását jellemzi: Finnország (ahol a 100 000-re jutó halálozások száma 407,1) és Svédország (221,2); az 1980-1984es években pedig: Csehszlovákia (483,2 halálozás) és Izland (216,3). Hangsúlyoz ni kell, hogy Finnország és Izland esetében következett be a legjelentősebb fej lődés az ilyen korú férfiak daganatos betegségeinek ellenőrzése terén. Azt is ér demes megjegyezni, hogy nagyon alacsony és állandó a férfiak halandósági szint je Svédországban, az 1980-1984-es években 221,4 halálozás jut 100 000 főre és 1960-1964-ben 221,2 halálozás jutott. Az 1960-1964-es évek folyamán a legtöbb országban az ilyen korú férfiak halandóságának többé-kevésbé mérsékelt növe kedése következett be. Méginkább figyelemre méltó az a haladás, melyet a 45-64 éves nők daga natos megbetegedéseinek ellenőrzése tekintetében elértek. A legtöbb országban csökkentek az ilyen eredetű halálozások mutatói.

228


1960-1964-ben Lengyelország a 100 000 45-64 éves nőre jutó 240 halálozás sal középütt helyezkedett el a 29 elemzett ország rangsorában, és 1980-1984-ben e mutató jelentéktelen növekedése ellenére (246,7 halálozásra nőtt) Lengyelor szág a nyolcadik helyre került a legmagasabb halandósági rátájú országok sorá ban. Ami m utatja a számos országban bekövetkezett fejlődést a 45-64 éves nők daganatos betegségei ellenőrzése területén. A témát részletesen szemlélteti a 8. tábla. A bem utatott analízis ahhoz a következetéshez vezet, hogy mind a 24 eu rópai, mind pedig az 5 magasan fejlett Európán kívüli országhoz viszonyítva a férfiak halandósági szintje Lengyelországban a 80-as évek első felében nagyon kedvezőtlen; Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia (és valószínűleg más, szocialista országok is) kiválnak a férfiak halandósági rátáiban bekövetke ző gyors növekedésükkel a többi európai ország közül, amit a 45-64 éves férfiak nagyon jelentős halálozási többletnövekedése okozott a 70-es évek közepe óta. Valamennyi európai országban, a szocialista országok és Dánia kivételé vel, és ugyanúgy az öt magasan fejlett Európán kívüli országban, a megfelelő többirányú akcióknak köszönhetően igen jelentős halandósági többletcsökkenés következett be a 45-64 éves férfiak esetében. Némileg jobb a helyzet a lengyelországi női halandóság vonatkozásában, más országokkal összehasonlítva, újab ban azonban romlik. Európában és a magasan fejlett Európán kívüli országokban a kardiovasz kuláris betegségek jelentik a fő egészségügyi problémát, gyakoriságuk és több féle következményük miatt. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviá ban, Bulgáriában és Magyarországon még egy további faktor is hat, nevezete sen: a morbiditás gyors növekedése, és ennek eredményeképp nagy számban nő a korai halálozás. Számos európai és Európán kívüli országgal összehasonlítva megfigyelhe tő, mennyire kedvezőtlen a lengyel kardiológia helyzete, és hasonlóképpen más szocialista országok estében. A W HO szakértők állítása teljes m értékben igazolt a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás járványszerű terjedéséről a szocia lista országokban. Az ebből a betegségcsoportból származó várható élettartam potenciális veszteségeit nehezebb megmagyarázni, m ert - mint ezt számos or szág tapasztalatai m utatták - az orvoslás sikerei óriásiak az ellenőrzésében, szemben azokkal az igencsak mérsékelt sikerekkel, melyeket a civilizációs fejlő dés következtében fellépő más betegségek gyógyításában elértek. A z 1960-1984es évek során számos európai és magasan fejlett Európán kívüli országban je lentősen estek a keringési rendszer betegségeiből származó mortalitás mutatói. A 45-64 évesek kohorsza vonatkozásában a legkiemelkedőbbek az ebből az ok ból eredő korai halandóság területén elért sikerek. A rák eredetű halandóság folyamatosan nő a legtöbb országban. Ezt a nö vekedést a következő faktorok idézik elő: - az idős korú népeség arányának növekedése az elemzett országokban; - a daganatok kifejlődését elősegítő magatartás-minták terjedése (do hányzás, nem megfelelő étrend stb.);


229

- nő - számos országban - a rák kialakulását elősegítő környezeti fak torok intenzitása: mind a munkahelyi, mind a természeti környezet vo natkozásában (víz, légkör és termőföld szennyeződése); - néhány országban hiányzik a daganatos betegségek területén szükséges jelentős előrehaladás, ami a késői észlelést és a speciális gyógykezelési módszerekhez való hozzájutás elégtelenségét jelenti. Nagyon komoly epidémiás helyzet állhat elő a jövőben a daganatos beteg ségek területén, úgy Lengyelországban, mint számos más országban. A demog ráfiai folyamatok mélységesen meghatározóak. Számos prognózis szerint az eu rópai országokban tovább fog nőni az idősek, vagyis a 45 éven túli népesség ará nya, és az egyén ezt az életkort betöltve mind fogékonyabbá válik a daganatos betegségek szempontjából. Ebben az összefüggésben várható, hogy a rákos meg betegedések száma és az ebből eredő halandóság nőni fog. Néhány európai ország máris hozzálátott, hogy közös erőfeszítéseket te gyen a daganatos megbetegedések okozta morbiditás- és mortalitás-ellenőrzés tökéletesítésének elősegítésével. Az Európai Gazdasági Közösség Társada lomjóléti megbízottja, Mr. Vasso Papandreu arról tájékoztatott, hogy a 12 Közös Piac-i ország elhatározta, hogy harcba száll a rákkal, mely a leggyakoribb halál okok egyike ezekben az országokban. Az Európai Közösségben nagyjából 730 000 ember hal meg évente rákban. Mind a morbiditási, mind a mortalitási ráták riasztóan nőnek ezekben az országokban. Ezzel összefüggésben az EEC kormányok további források felhasználását határozták el annak érdekében, hogy 2000-ig kb. 15 százalékkal csökkentsék a halálozási arányokat.

Következtetések A bem utatott analízis, a kiválasztott európai és a magasan fejlett Európán kívüli országok 1960-1984-es évekbeli halandósági rátái révén a következő konk lúziókhoz és észrevételekhez jutottunk. Ami a civilizációs fejlődés következtében kialakult betegségekkel kapcso latos epidemiás helyzetet illeti, a legjelentősebb problémát a kardiovaszkuláris betegségekből és a rákból származó halandóság jelenti a legtöbb elemzett or szágban. Számos országban az e területen máris drámaian epidemikus helyzet egyre komolyabbá válik a specializált kórmegállapító és gyógyító egészségügyi szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférhetőség és korlátozott lehetőségek mi att, a kardiovaszkuláris és rákdiagnózisok felállításához szükséges precíziós or vosi felszerelések hiánya, valamint a kardiovaszkuláris és rákbetegségek kezelé séhez használt gyógyszerek ellátási elégtelensége miatt. A civilizáció fejlődése által előidézett megbetegedésekből származó magas halandósági ráták problémája általános jelenséggé vált, már nem csupán bizo nyos o rszág o k at, vagy azok cso p o rtjait érinti, han em szinte a n e m z e te k eg ész kö zösségét. Ezért szükségesek a közös, komplex erőfeszítések, mely tevékenység célja e betegségek ellenőrzése, azzal a szándékkal, hogy megvalósuljon a magas halandósági ráták és főként a korai halálozások kontrollja.

230


Az adatok és tapasztalatok nemzetközi cseréjére van szükség e területen. Sok európai ország képtelen megteremteni azokat a megfelelő feltételeket, m e lyek szükségesek lennének a diagnózis és gyógyítás területén kialakult helyzet gyors megjavítása érdekében, melyek lehetővé tennék mind a másodlagos pre venció megvalósítását, mind a terápiát magát, valamint az orvosi rehabilitációt. Számos efféle problémát az érdekelt országoknak közösen kellene kezelniük, így pl. a gyógyszertermelés nemzetközi szakosodását, a bonyolult gyógyászati beren dezésekét stb. Azoknak az országoknak, melyek alapvető sikereket értek el a kardiovaszkuláris betegségek és az ebből eredő korai halálozások elleni harc te rületén, segíteniük kellene azokat az országokat, melyek különböző okokból kép telenek a civilizációs fejlődés okozta betegségek terjedésének jelenségét kivéde ni. Egészségügyi szempontból negatív hatású a környezeti szennyezés is. Az államok közötti határvonalak nem jelentenek sorompót a szennyezés terjedésé nek megelőzése szempontjából. Ezt a komoly problémát csakis nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani. A magas halandósági ráták, és főként az európai szocialista országok ko rai férfihalandósága tekintetében bekövetkezett dinamikus növekedés mutatják a népesség egészségi állapotának drasztikus romlását, az ezekben az országok ban a civilizáció fejlődése következtében kialakult betegségek terjedésének ha tására. Ahhoz kapcsoltan, hogy nő az idős korú népesség aránya az európai szo cialista országokban, továbbá az 45-64 éves korcsoport halandósági rátáinak lé nyeges növekedése miatt, a mortalitás arányainak mutatói mind általában, mind pedig a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségeknek tulajdoníthatóan tovább növekednek majd az elkövetkező esztendőkben, hacsak a jelenlegi halandóság trendet meg nem állítják. Lényegesen kedvezőbb a helyzet a nyugati országok esetében, ahol sok vo natkozásban bizonyított az egészségügyi tervek megvalósításának szándéka, míg Lengyelországban és az európai szocialista országokban a megvalósulás még vá rat magára. Annak a ténynek ellenére, hogy ekkora távolság jött létre egy cso mó komplex ok következtében a gazdasági helyzet hatására, a legközönségesebb betegségek megelőzésének hatékonyságában meglevő különbségeknek, vala mint az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabb rendszerének betudhatóan (jobb felszerelés és szervezés), a számbavett faktorok nem mindegyikének jelen tősége egyforma Lengyelország és más európai szocialista országok kedvezőtlen helyzete szempontjából. A leglátványosabb bizonyíték erre az, hogy Lengyelor szágban éppen a legmélyebb gazdasági összeomlás idején, 1981-1982-ben időle ges csökkenés következett be a szívelégtelenség, agyvérzés, májzsugor és néhány más betegség esetében. Ez a csökkenés a reáljövedelmek csökkenésével párhu zamosan következett be, együtt az élelmiszer-, alkohol- és cigarettafogyasztás csökkenésével. E példa tanúskodik a lehetőségekről, arról, hogy bizonyos egész ségügyi célok elérhetőek olyan körülmények között is, melyek jelentősen eltér nek azoktól, melyek a nyugati országok népessége egészségi állapotának javulá sát elősegítik.

Ország

1980-1984

1040,2 985,3 974,4 800,7 1137,1 971,4 772,3 906,6 749,9 943,9 721,8 1115,9 1019,7

1935,1 983,6 851,2 1017,2 800,9 1146,5 943,5 767,7 855,0 769,1 940,9 733,0 1029,4 963,3 754,0 973,0 1131,0 990,6 851,9 732,2 995,8 958,3 932,9 861,6 981,4 983,8 942,9 910,1

931,9 888,6 902,8 1039,4 755,2 966,3 811,3 669,3 760,4 736,7 909,2 620,5 934,7 1144,3 939,2 715,8 983,6 1081,6 899,6 724,3 708,5 1055,0 883,0 807,4 785,3 826,5 833,0 880,5 680,9

860,0 827,2 911,3 1059,3 753,4 850,1 750,4 636,9

750,6 1038,4 1200,5 994,3 898,8 746,9 1006,1 985,3 949,9 881,7 980,3 964,3 921,1 1024,9

1008,6 953,4 885,4 1058,6 780,8 1072,3 862,7 687,0 806,1 773,4 937,6 732,8 1007,2 967,4 944,0 752,8 980,0 1132,9 970,5 792,0 713,6 1029,7 929,7 876,5 840,1 936,8 966,3 921,9 804,8

693,3 867,3 615,9 931,4 945,3 922,4 687,1 1001,0 882,6 811,1 679,8 658,6 1132,6 798,1 701,3 768,6 761,8 800,8 605,0

1960-1964

1965-1969

649,1 592,5 714,8 580,5 603,3 653,9 529,5 709,0 505,1 900,6 788,3

643,6 619,1 643,7 640,1 553,5 677,3 533,9 578,7 588,9 505,2 669,7 495,9 792,1 758,6

530,7 703,6 862,4 668,5 591,4 549,4 745,9 617,4 661,1 580,8 616,5 600,7 609,1 706,7

491,4 630,0 800,0 634,3 546,4 503,0 702,3 580,2 612,5 533,3 593,1 592,8 593,1 606,1

665,0 642,5

1970-1974

607,5 581,4 643,1 640,7 504,1 579,9 473,7 4%,4 532,1 477,6 645,0 464,5 728,4 726,3 631,6 455,5 596,8 741,4 602,3 487,2 452,6 684,4 558,3 550,7 486,9 542,1 571,2 573,6 526,7

1975-1979

551,5 525,1 635,3 613,5 465,5 485,6 427,8 469,2 477,0 422,7 598,9 387,5 652,8 867,5 607,1 419,3 560,0 646,1 536,1 416,7 421,3 671,1 530,4 482,8 438,4 465,8 479,7 533,5 436,5

1980-1984

499,1 474,9 610,4 611,4 456,6 425,8 387,5 438,1

standardizált halandósági arányok 1960-1964-hez viszonyított %-os változás

-17,3 -16,0

-24,9 -26,1

8,7 -5,9 -25,2 -22,8 -17,5

-5,9 -22,9 -40,4 -ЗЗД -27,4

381,9 548,7 366,5 628,2 657,9 580,5 382,6 558,3 532,3 469,9 381,8 385,1 660,8 481,8

-7,5 -8,1 -14,7 -16,5 -7,3

-27,9 -22,6 -27,4 -30,2 -16,5

-8,5 -3,6 -26,5 -18,4 -24,4 -11,8 -12,6 -19,0

-27,9 -20,7 -38,3 -29,7 -35,4 - 29,9 -11,4 -22,0

395,7 439,7 429,2 486,4 369,1

-20,5 -21,6 -21,0 -13,1 -41,0

-31,9 -28,7 -28,5 -20,1 -47,8

231

1975-1979

ORSZÁGOKBAN

1970-1974

A FEJLETT

1965-1969

HALANDÓSÁG

Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Finnország Franciaország Görögország Spanyolország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia Málta NDK Norvégia Lengyelország Portugália NSZK Svájc Svédország Magyarország Nagy-Britannia Olaszország Kanada USA Ausztrália Új-Zéland Japán

1960-1964

1960-19« A usztria B elgium B ulgária C sehszlovákia D ánia F innország F ranciaország G örögország Spanyolország H ollandia Írország Izland Jugoszlávia M álta NDK N orvégia Lengyelország P ortugália N SZ K Svájc Svédország M agyarország N agy-B ritannia O laszország K anada

USA A usztrália Ú j-Z élan d J ap án

156,4 153,3 149,9 135,1 159,1 167,3 128,0 138,6 141,6 133,1 142,9 123,9 129,4 1415 147,6 139Д 148,7 152,0 135,9 134,9 159,6 143,7 151,8 159,0 1605 1512 145,0

1980-1984

1960-19«

1980-1984

1960-19«

1980-1984

1960-19«

1980-1984

172,3 1742 149,3 173,3 165,0 199,7 193,6 145,4

144,8 141,1

1592 187,9 168,6 184,9 134,1 183,3 214,9 1782

1442 149,8

160,6 1675 134,7 159,9 186,0 199,3 1765 1315

277,6 253,2

263,8 201,9 306,9 243,4 1922 356,3 2482 239,3

181,6 158,1 168,1 148,3 143,7 158,9 179,6 179,3 165,8 172,6 178,0 171,0 171,4 165,7 1772 174,8 1775 164,6 163,9

157,1 115,1 173,3 1622 156,9 1432 138,0 121,9 107,7 133,3 135,7 122,9 131,6 131,4 131,1 1475 117,9 128,7 1552 142,6 124,7 132,9 1395 128,8 142,4

182,9 1345 123,0 168,4 148,6 158,3 143,6 175,3 159,4 159,9 1722 130,7 168,7 148,4 153,0 152,3 1655 1415 178,0

132,1 141,9 147,1 158,3 111,8 Д05 136,0 1312 156,9 113,4

138,9 1395 129,7 142,1 136,6 134,6 120,0 1532 130,4 155,4 1602 1582 151,6 143,6

190,1 166,8 208,8 128,7 144,6 145,7 196,4 167,3 1445 171,0 1722 1885 158,0 179,1 184,1 1775 172,9 173,9 147,3

269,7 180,6 307,6 267,8 229,8 339,3 221,6 225,4 363,0 295,0 343,3 286,6 356,6 301,3 244,0 267,9 255,6 2502 2025 315,1 2762 265,9 248,6 2312 252,0

1792 2395 310,1 284,3 201,8 222,9 276,3 367,3 336,9 207,1 250,4 2532 228,7 206,4 261,7 298,0 263,3 225,8 229,7


1394,9 1409,6 1316,3 1042,9 1762,0 1384,1 922,0 1121,5 1013,4 1263,0 974,0 1294,7 1397,0 959,8 1306,1 12962 1329,7 1199,7 911,3 1219,7 13842 1248,2 1264,4 1539,7 1384,7 1254,2 13065

1375,7 1405,8 1038,4 1374,6 1074,0 1792,8 1365,1 8935 1092,8 1067,9 1278,8

10005 1232,4 1322,7 1000,7 1269,9 1377,8 1326,6 1123,4 908,8 1227,0 1341,8 1238,1 1252,0 1554,4 1413,9 1316,8 11692

1318,6 13325 10925 14922 1087,8 17075 1274,3 853,8 1067,0 1078,1 13012 1040,0 12882 1326,4 1208,1 10062 1320,9 1298,6 1273,2 1037,4 9162 13292 13015 11715 1221,1 1476,9 1378,0 1290,3 10075

1268,6 12372 1183,7 1506,4 1073,4 1555,3 1228,8 852,4 10052 1017,4 1255,8 9175 1239,8 1359,1 1211,3 986,3 1447,0 1279,6 12075 956,3 9302 1500,1 1235,3 11495 1161,1 1288,7 1192,6 1230,7 859,4

1218,9 1131,9 12765 1619,0 1095,3 1318,6 1135,1 804,8 930,4 1192,8 852,6 12825 1225,1 1224,3 9492 15352 1157,4 1112,4 895,6 871,0 1832,9 1110,7 1006,3 1165,8 10545 1082,7 7842

711,0 6975 704,0 646,9 759,0 642,0 560,7 665,0 552,1 846,4 573,6 864,3 945,6

697,9 687,0 654,4 695,3 642,8 705,0 610,0 529,6 607,4 544,1 826,9 585,8 770,0 841,1

528,7 731,4 692,6 705,3 629,4 5785 759,4 723,4 6642 682,8 798,3 726,1 728,0 795,1

5105 680,8 691,7 6942 582,4 533,7 719,0 700,3 6355 649,9 776,1 7372 746,6 6822

656,9 656,4 651,8 724,1 646,7 619,4 5562 484,4 562,0 526,8 809,9 5812 734,0 801,3 6885 473,4 651,7 657,6 658,9 522,8 501,1 747,1 697,8 5805 618,6 7422 713,4 717,7 573,7

602,6 598,9 651,6 690,1 631,6 5375 502,1 454,0 489,4 485,8 736,8 490,2 673,4 748,1 656,0 460,0 648,3 589,7 600,6 458,6 474,3 7855 678,9 522,3 572,7 6572 608,9 690,2 463,7

551,8 549,1 638,9 699,1 6515 463,7 444,7 410,2

-12,6 -19,7

-22,4 -21,3

23,0 5,0 -2 5 2 -18,0 -12,7

-0 ,7 -0,7 -28,9 -30,7 -26,8

449,6 682,2 430,6 648,2 688,5 649,6 431,7 6585 523,3 529,8 4202 442,8 832,8 6265

-8 2 -5,6 -12,6 -0,9 - 12,3

-18,6 -19,4 - 24,9 -25,0 -2 7 2

-1,1 175 -10,7 -16,3 -25,3 -4,4 50,3 -19,8

-18,3 -10,0 -24,4 -24,9 -3 3 2 -2 3 5 9,7 -13,4

513,9 616,7 529,7 631,0 390,3

-20,4 -24,3 -23,9 -13,7 -40,0

-24,7 -22,7 -27,1 -13,3 -50,9

1960-1964


1965-1969

388,9 384,1

1970-1974

387,2 366,5 543,2 292,7 189,1 282,3 310,2 429,1 305,9 270,6

395,7 398,8 322,7 420,1 380,0 580,7 2852 209,8 2982 319,1 448,5 332,0 288,5

406,8 372,8 3822 463,1 3592 535,9 272,3 211,9 309,3 326,5 448,0 343,6 3142 422,5

334,6 304,3 317,4 360,7 364,5 354,9 415,1 4582 365,5 431,6 504,0 501,6 446,7 367,8

347,6 328,6 3462 382,7 3442 349,5 449,8 450,4 368,5 416,5 490,3 516,7 472,4 359,4

353,3 375,8 368,9 386,0 306,5 348,3 4782 441,5 343,1 392,0 455,5 494,9 448,6 326,8

•

1975-1979

397,6 335,5 420,8 455,9 349,4 484,4 250,1 229,6 2%,9 308,8 4412 2862 364,6 6332 443,0 320,8 406,7 390,1 371,1 303,7 345,9 482,0 417,3 332,0 3565 382,6 409,9 415,1 273,6

1980-1984

1960-1964

381,0 312,0 454,7 503,0 326,6 423,0 219,1 244,4

269,8 256,4

287,7 422,9 296,1 401,8 525,6 4535 312,1 4425 3192 3562 275,8 333,6 528,4 3712 299,8 340,4 356,6 365,6 226,1

293,1 258,4 369,1 184,9 169,1 2342 228,2 327,1 195,0 238,6

240,8 2182 244,6 253,9 266,9 263,8 346,0 299,1 2802 277,7 3145 317,1 294,7 2562

1965-1969

1970-1974

271,1 254,0 306,4 296,4 2475 365,7 170,0 180,0 2342 209,4 318,7 202,0 243,4 374,7

267,6 2255 3312 311,7 215,3 305,4 159,4 170,9 230,9 198,9 301,0 186,6 253,9 335,0

217,6 231,0 254,9 2515 243,1 237,3 352,3 2755 268,8 248,9 295,8 3152 291,0 244,1

204,5 243,0 266,0 2475 205,4 210,3 345,4 259,3 241,4 217,9 261,9 300,9 270,9 223,0

1975-1979

254,2 199,1 338,3 297,3 190,8 249,2 141,7 1752 210,9 171,6 279,8 1505 289,2 4892 3145 178,0 247,0 258,8 226,5 183,7 191,9 332,0 238,4 220,8 191,1 212,3 243,0 243,0 188,8

1980-1984

halandósági arányok 1960-1964-hez viszonyító %-os változásai

2372 186,3 337,6 314,6 175,6 212,3 124,1 185,9

-2,0 -18,8

-12,1 -27,3

29,9 -10,9 -22,1 -2 5 2 292

-7,3 -32,0 -4 2 5 -32,9 9,9

151,3 253,5 141,8 312,1 3635 3115 158,9 264,6 221,0 208,3 160,1 177,0 3345 207,3

-7 2 -u -3 2 485 -6,7 45,4 0,6 -1,3 -24,3 -6,0 27,3 -19,0

-34,0 21,3 -9,7 -18,0 -40,0 -32,9 -3,3 -30,7

162,8 191,7 206,3 2102 1535

-3 0 5 -3 2 5 -28,9 -18,2 -38,5

-41,4 -39,0 -34,9 -28,7 -40,1

-33,7

-225 -27,3 30,8


507,4 542,8 477,2 473,4 860,7 365,9 251,2 332,5 390,1 586,7 444,9 363,5

438,4 441,3 392,4 485,0 431,5 414,0 464,8 637,4 451,3 679,0 823,8 765,3 672,7 509,0

496,4 5615 353,6 549,6 480,7 9555 351,6 261,7 349.2 435,2 612,1 507,8 372,3 677,4

502,9 527,0 424,7 637,2 463,6 920,2 335,2 282,4 3615 4645 638,7 523,3 406,8 626,0

487,2 436,1 426,0 505,6 390,1 406,7 502,9 648,6 4425 6515 805,0 787,0 737,8 484,4

493,1 500,4 437,6 489,8 346,7 419,3 578,4 659,0 402,2 597,1 736,2 737,3 696,9 366,6

491,5 467,4 511,0 642,0 473,6 842,1 311,3 312,1 344.9 438,0 636,1 462,6 452,8 743,2 481,9 465,8 579,0 441,0 466,2 3485 425,8 644,2 637,6 411,8 539,6 608,6 605,8 628,9 293,3

437,4 410,7 586,2 716,3 445,9 688,7 268,7 302,9 396,7 601,4 461,6 481,9 645,4 483,8 444,6 6415 365,3 440,7 312,4 405,1 805,3 568,8 429,9 523,6 497,7 529,7 242,0

230,6 237,6 245,4 190,6 343,2 168,3 171,8 229,6 159,1 362,3 152,6 300,7

216,1 223,8 2785 255,1 181,1 327,2 145,2 158,7 211,2 155,2 339,0 1815 263,6 388,0

201,9 2035 291,4 278,1 1685 274,4 128,7 1485 190.7 1505 314,0 171,4 250,4 336,9

1695 230,1 244,6 206,7 171,1 167,0 290,1 263,3 2335 238,4 316,0 333,4 3195 261,7

151,6 226,9 245,8 185,0 133,6 145,3 305,1 254,4 195,1 204,1 283,3 301,9 287,4 205,4

182,6 170,7 298,7 262,1 1575 217,5 106,3 1365 1625 132,0 269,7 128,7 265,4 367,1

2015 181,6 254,7 251,0 217,2 198,4 197,2 308,0 284,0 254,7 274,0 348,5 337,4 300,9 3165

131,7 232,5 224,3 162,6 116,6 127,8 308,3 2395 170,7 180,8 229,8 238,0 253,8 154,0

163,4 148,4 2905 270,3 147,9 165,5 83,4 1275

-6,7 -24,3

-29,1 -37,6

50,1 -5,8 -20,0 -26,6 20,6

10,2 -22,4 -51,8 -50,4 -26,0

15

-24,7 -33,6

119,8 240,7 119,3 257,6 284,8 203,6 112,6 2475 173,3 145,6 94,6 113,3 3335 206,8

1.4 45,4 -6,9 -7,9 -27,6 -2,2 73,3 -10,8

-38,0 -3,0 -31,0 -33,0 -52,3 -42,5 8,2 -2 7 5

144,6 204,1 1865 2135 118,8

-36,7 -36,4 -35,0 -21,3 -5 2 5

-4 7 5 -4 1 5 -44,8 -2 9 5 -62,4

2,5 3,8 32,6

-

21,8

-14,3

236


DR. KAZIMIERZ DZIENO

197,7 197,2 191,0 168,8 196,3 179,7 126,9 131,0 1733 141,8 145,8 103,9 1053 129,3 135,9 1103 177,2 172,7 135,6 159,2 183,7 151,2 143,4 1473 140,3 1463 145,1

1963 216,3 140,8 2243 185,9 175,6 210,4 150,1 203,1 170,1 1363 147,3 171,2 170,4 147,4 188,7 137,6 194,3 181,1 135,3 222,1 189,1 169,6 166,8 166,9 174,9 155,2

136,6 127,0

1213 146,6 113,3 110,8 80,9 913 125,7 116,3 135,3 77,9 77,7 105,2 103,2 83,9 135,2 117,1 114,9 123,8 118,4 106,0 115,0 111,0 100,6 113,7 101,9

1233 115,1 88,8 121,4 138,7 95,8 97,9 84,2

-0,6 20,7

-9,6 -9,4

17,6 10,1 -10,6 17,1 18,2

-0,1 -5,4 -1 5 3 -11,7 4Д

111,1 126,4 110,9 873 115,3 107,7 102,6 107,6 86,3 121,9 105,3 1033 131,6 127,4

17,1 20,0 -6,3 41,8 62,4

-11,7 8,7 -18,0 12,2 48,4

13,9 38,9 24,8 9,7 4,9 -0,2 393 2,9

-2 3 4,2 2,8 -9,8 -10,1 -9,9 6,4 7,7

110,8 1093 100,8 123,6 86,9

18,3 13,1 18,9 19,3 7,0

-3 ,7 -1,3 0,2 8,7 -14,7

237


Ország


1960-196»

53,7 46,9 55,3 33,8 62,9 343 31,7 24,6 49,3 29,9 13,3 233 .

13,8 24,1 14,8 40,7 363 16,1 34,7 68,2 293 30,4 36,7 33,3 34,7 12,7

1980-1984

1960-196»

1980-1984

52,6 833 413 75,7 56,8 63,6 533 49,4

6,0 4,6

8,1 6,8 6,3 7,3 17,9 5,9 4,4 63

-2,1 78,0

36,3 48,5

36,8 67,8 1,0 55,1 56,0

26,7 192,6 55,3 10,8 17,9

7,1 17,2 21,6 7,0 6,2 5,4 6,7 7,8 4,2 6,4 6,0 7,9 11,2 19,0

60,6 68,0

97,3 127,6 307,8 69,6

79,2 50,2 26,8 46,6 513 54,0 28,9 65,4 26,6 51,6 513 24,9 68,9 70,2 57,4 58,7 51,2 513 27,0

5,7 6,1 3,8 3,9 53 4,0 3,6 7,6 5,3 4,1 2,7 4,2 2,9 5,0 3,2 3,9 73 9,2 4,4 4,4 5,4 4,1 5,2 4,4

15,4 18,9 10,2 14,0 73

halandósági arányok 1960-1964-hez viszonyítot %-os változásai

1013 98,0

.

109,7 171,3 793 26,8 41,2 54,4 98,7 3,0

150,1 88,1 4,7 27,6 87,0 105,1 49,6 105,8

89,1 59,9 53,8 48,2 111,8

246,8 247,0 151,6 108,4 703

Ország

Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Finnország Franciaország Görögország Spany^ország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia Málta NDK Norvégia Lengyelország Portugália NSZK Svájc Svédország Magyarország Nagy-Britannia Olaszország Kanada USA Ausztrália Új-Zéland Japán

1960-1964

1965-1969

372,4 363,1

357,9 370,8 295,9 396,7 306,3 379,8 376,7 269,4

398,5 299,5 407,1 364,2 266,1 pfn 2 334Д 297,5 280,1 234,1 238,5

3492 296,6 230,9 237,1 284,2

228,0 304,0 234,4 334,4 324,2 221,2 318,2 380,6 328,6 268,2 303,0 261,1 268,5 315,6

225,8 329,1 249,9 332,4 319,7 218,1 319,4 376,8 349,0 281,1 319,2 274,0 284,7 309,8

761 d

1970-1974

337,6 381,8 280,5 408,7 310,6 360,2 392,5 265,1 270.1 357,7 310,1 235,7 258,4 288,2 326,1 237,9 351,3 251,2 324,8 321,9 221,3 342,0 366,4 362,3 295,5 328Д 297,3 306,8 292,1

1975-1979

338,3 382,7 280,0 436,6 311,0 331,2 426,4 283,8 288,7 344,7 314,2 242,7 293,8 319,7 332,2 244,0 385,0 263,6 331,6 322,6 226,8 387,3 354,0 383,6 304,7 330,9 296,6 317,1 286,3

1980-1984

354,4 385,1 315,0 483,5 326,6 300,2 439,0 286,4 339,2 3142 216,3 324,9 3222 347,8 245,0 434,0 275,1 338,4 316,7 221,4 451,2 336,7 315,0 329,4 304,4 315,9 290,6

1960-1964

279,2 258,3 257,5 286,0 221,6 221,9 177,1 193,3 248,3 266,9 282,0 185,3 183,2 218,7 240,0 191,3 272,4 235,0 238,6 258,2 2655 228,8 251,0 2512 209,9 250,0 233,9

1965-1969

274,4 250,3 189,9 250,7 292,8 209,9 219,2 180,9 184,0 250,8 272,1 264,9 181,3 192,6 218,8 248,9 190,7 270,2 227,2 227,6 253,0 2732 229,1 247,9 251,6 217,9 252,7

2215

1970-1974

267,6 248,5 186,4 253,8 292,4 197,8 214,0 174,9 183,8 247,5 2892 250,6 1832 197,8 249,3 213,0 240,1 194,6 264,9 223,4 227,4 263,7 284,1 225,8 249,7 254,6 228,7 261,1 201,9

1975-1979

249,3 241,7 188,0 254,8 303,8 193,9 206,8 180,2 177,1 237,6 286,8 240,8 189,7 197,1 245,9 222,6 242,3 182,9 255,1 215,3 223,5 271,2 289,2 2172 242,2 253,7 222,7 277,2 185,4

1980-1984

2465 237,1 199,6 269,7 314,7 185,0 198,5 176,1

halandósági arányok 1960-1964-hcz viszonyító 96-os változásai

-4,8 6Д

-11,7 -8 2

21,3 9,0 -26,3 20,5 7,6

0,9 10,0 -1 6 2 -10,6 -0,6

230,0 283,7 214,6 194,8 228,2 2382 216,0 246,7 180,3 240,9 209,6 218,2 272,8 288,0

15 5,7 -22,8 38,8 38,1

-7,3 6,1 -23,9 5,1 242

15 43,1 17,4 12 -2,3 0,1 41,8 -1 1 2

-1 2 2,8 -5,8 -11,6 -10,8 -8,6 5,7 82

241,7 252,3 219,0 275Д 170,8

172 8,7 16,6 17,6 -7,9

-3,7 0,4 4,3 10,1 -27,0


239

Tárgyszavak: Haláloki halandóság Differenciális halandóság

MORTALITY, BY SEX, AGE, AND CAUSE OF DEATH, IN EUROPEAN AND HIGHLY DEVELOPED EXTRA-EUROPEAN COUNTRIES IN THE YEARS 1960-1984

A HALANDÓSÁG NEMENKÉNT, ÉLETKOR ÉS A HALÁL OKA SZERINT, EURÓPÁBAN ÉS A MAGASAN FEJLETT EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOKBAN AZ ES ÉVEKBEN

Recommend Documents